Környezet

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata 2019

ORSZÁGJELENTÉS MAGYARORSZÁG

MAGYARORSZÁG

© g

etty

imag

es, _

ultr

afor

ma_

HU HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.4.4.

SWD(2019) 121 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

Az uniós környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata

Országjelentés - MAGYARORSZÁG

amely a következő dokumentumot kíséri

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági

és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata:

A polgárainak védelmet és jobb életminőséget nyújtó Európa

{COM(2019) 149 final} - {SWD(2019) 111 final} - {SWD(2019) 112 final} -

{SWD(2019) 113 final} - {SWD(2019) 114 final} - {SWD(2019) 115 final} -

{SWD(2019) 116 final} - {SWD(2019) 117 final} - {SWD(2019) 118 final} -

{SWD(2019) 119 final} - {SWD(2019) 120 final} - {SWD(2019) 122 final} -

{SWD(2019) 123 final} - {SWD(2019) 124 final} - {SWD(2019) 125 final} -

{SWD(2019) 126 final} - {SWD(2019) 127 final} - {SWD(2019) 128 final} -

{SWD(2019) 129 final} - {SWD(2019) 130 final} - {SWD(2019) 131 final} -

{SWD(2019) 132 final} - {SWD(2019) 133 final} - {SWD(2019) 134 final} -

{SWD(2019) 135 final} - {SWD(2019) 136 final} - {SWD(2019) 137 final} -

{SWD(2019) 138 final} - {SWD(2019) 139 final}

1

Ezt a jelentést az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának alkalmazottai írták. Észrevételeit ezen az e-mail-címen oszthatja meg velünk: ENV-EIR@ec.europa.eu

Az Európai Unióról további információt itt talál:http://europa.eu.

Fényképek: 12. o. — ©gettyimages/_ultraforma_; 24. o. — ©iStock/Yasonya; 27. o. — ©iStock/benedektibor; 29. o. — ©iStock/pgaborphotos; 33. o. — ©iStock/Asvolas

E fényképek másolásához vagy felhasználásához közvetlenül a fényképek szerzői jogának jogosultjától kell engedélyt kérni.

©Európai Unió, 2019

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

2

Tartalomjegyzék

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................................ 3

I. RÉSZ: TEMATIKUS TERÜLETEK .................................................................................................................... 5

1. KÖRFORGÁSOS, ERŐFORRÁS-HATÉKONY, ZÖLD ÉS VERSENYKÉPES, ALACSONY SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÚ UNIÓS GAZDASÁG KIALAKÍTÁSA .................................................................................... 5

A körforgásos gazdaság megvalósítása irányába tett intézkedések ..................................................... 5

Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................................. 8

Éghajlatváltozás ................................................................................................................................... 10

2. A TERMÉSZETI TŐKE VÉDELME, MEGŐRZÉSE ÉS NÖVELÉSE ............................................................... 14

Természet és a biológiai sokféleség .................................................................................................... 14

Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások fenntartása és helyreállítása ..................... 15

A természeti tőke felbecslése ............................................................................................................. 16

Idegenhonos inváziós fajok ................................................................................................................. 16

Talajvédelem ....................................................................................................................................... 17

3. A POLGÁROK EGÉSZSÉGÉNEK ÉS ÉLETMINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ................................................... 19

A levegő minősége .............................................................................................................................. 19

Ipari kibocsátások ................................................................................................................................ 21

Zaj ................................................................................................................................................. 22

Vízminőség és -gazdálkodás ................................................................................................................ 22

Vegyszerek .......................................................................................................................................... 25

A városok fenntarthatóságának javítása ............................................................................................. 26

II. RÉSZ: FELHATALMAZÁSI KERET: VÉGREHAJTÁSI ESZKÖZÖK ................................................................... 29

4. ZÖLD ADÓZÁS, ZÖLD KÖZBESZERZÉS, KÖRNYEZETVÉDELMI FINANSZÍROZÁS ÉS BERUHÁZÁSOK ...... 29

Zöld adózás és környezetvédelmi szempontból káros támogatások .................................................. 29

Zöld közbeszerzés ................................................................................................................................ 30

Környezetvédelmi beruházások és finanszírozás ................................................................................ 31

5. A KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁS MEGERŐSÍTÉSE ............................................................................ 36

Tájékoztatás, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog ................................... 36

A megfelelés biztosítása ...................................................................................................................... 37

A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatékonysága .................................................................. 38

Nemzetközi megállapodások .............................................................................................................. 40

Fenntartható fejlődés és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtása ............................. 41

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

3

Vezetői összefoglaló

Magyarország és a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata (EIR)

A 2017. évi EIR az uniós környezetvédelmi politika és jogszabályok Magyarország által történő végrehajtása terén a következő főbb kihívásokat állapította meg:

az uniós hulladékgazdálkodási célok teljesítésének felgyorsítása;

az uniós levegőminőségi határértékeknek való megfelelés, különösen ami a porrészecskéket illeti; valamint

A Natura 2000 hálózat területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel történő kiegészítése, valamint annak biztosítása, hogy a területek megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek.

2017 áprilisában Magyarország kétoldalú EIR-párbeszédet tartott, amelyen a magyar nemzeti hatóságok és a Bizottság képviselői vettek részt. A megbeszélés középpontjában a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelmi irányítás kérdései álltak.

2017-ben a Bizottság elindította a TAIEX-EIR Peer-to-Peer (EIR P2P) eszközt, hogy megkönnyítse a nemzeti környezetvédelmi hatóságok szakértői számára az egymástól való tanulást. Magyarország eddig két EIR P2P műhelytalálkozót tartott a körforgásos gazdaság és a levegőminőség témájában, és két másik, levegőminőségről szóló műhelytalálkozón vett részt.

A 2017-es jelentéshez képest a kihívások kezelése terén elért előrehaladás

A 2019. évi EIR szerint a hulladékgazdálkodást illetően Magyarország elért némi előrelépést a 2020-as célok teljesítésére irányuló intézkedések végrehajtása terén. A települési hulladék újrafeldolgozási arányában enyhe növekedés, a hulladéklerakás arányában pedig enyhe csökkenés mutatkozott. 2012–2015 között Magyarország nem teljesítette a csomagolási hulladékra vonatkozó újrafeldolgozási célokat, bár fogadott el olyan intézkedéseket, amelyek az üveg csomagolóanyagok újrafeldolgozási arányának 2018-tól kezdődően történő javítására irányulnak. Magyarország a közelmúltban néhány jelentős reformot vezetett be a hulladékágazatban. A teljes szolgáltatás-menedzsment és -teljesítés terén megvalósult strukturális változások eredményeit azonban még az adatok Eurostathoz történő benyújtása előtt meg kell vizsgálni. A szolgáltatási minimumszabályok nem írják elő a háztól-házig történő szelektív gyűjtés megvalósítását, és ehhez valószínűleg a szolgáltatókra vonatkozó újrafeldolgozási célok sem szolgálnak ösztönzőként. A Bizottság 2018-as „korai előrejelző jelentése” szerint Magyarország esetében

fennáll a veszély, hogy nem fogja teljesíteni a 2020-ra elérendő 50 %-os célértéket. A 2020 utáni célok elérése még ennél is nagyobb erőfeszítéseket igényel. Magyarországnak különösen a hatékony gazdasági eszközök alkalmazását kellene megfontolnia.

Magyarországon még csak most kezdődtek meg a körforgásos gazdaságról szóló nemzeti intézkedési terv előkészületei. A legfontosabb kihívások: az intézményi koordináció és a célzott finanszírozás hiánya. A párbeszédben és a konzultációban főként a hulladékgazdálkodás ágazat vesz részt.

Az ország tett némi előrelépést a levegőminőség terén, és folyamatosan csökkennek a kibocsátások. A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló új irányelvben 2020–2029-re és 2030-tól kezdődően bármely évre vonatkozóan megállapított célok eléréséhez azonban további erőfeszítésekre van szükség. Kiemelendő, hogy 2017-ben több levegőminőségi zónában túllépték a nitrogén-dioxidra (NO2) és a légszennyező részecskékre (PM10) vonatkozó uniós levegőminőségi normákat. 2015 vonatkozásában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon több mint 12 800 olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék koncentrációja váltott ki, több mint 530 esetben az ózon koncentrációja és több mint 1 300 esetben pedig a nitrogén-dioxid koncentrációja volt a kiváltó ok. 2017-ben Magyarországon tiszta levegőről szóló párbeszédet tartottak az Európai Bizottsággal. Ennek során megállapították, hogy Magyarországon sürgősen csökkenteni kell a magánháztartásokban eltüzelt szilárd tüzelőanyagokból származó részecske-kibocsátást, és a meglévő járművekből származó kibocsátások csökkentése érdekében rövid távú intézkedéseket kell bevezetni a városi térségekben.

Ami a természetvédelmet illeti, a Natura 2000 területekre vonatkozóan elfogadott intézkedési tervek száma 2017-ben 45-tel nőtt. Összesen 325 Natura 2000 terület rendelkezik intézkedési tervvel, ami az összes Natura 2000 terület 61,9 %-át teszi ki. További 96 terv már elkészült és elfogadásra vár, valamint 20 terv elkészítése van folyamatban. Ezek a tervek azonban a nemzeti jog értelmében nem kötelezőek, tehát nincs jogi kötelezettség azok végrehajtására.

Az ország számára kihívást jelent a zöld infrastruktúra megvalósítása. A kérdés összetettsége a különböző ágazatok és a minisztériumok közötti koordináció terén is nehézségeket okoz.

A vízgazdálkodás területén a víz-keretirányelv szerinti jó állapot/potenciális célkitűzések teljesítése érdekében

történtek ugyan változások, és beruházásokra is sor került, de sok még a tennivaló.

Példák a helyes gyakorlatokra

Az „Ablakon bedobott pénz” elnevezésű kezdeményezés az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében ad tájékoztatást, tanácsot és ösztönzést a vállalatok számára.

A Katica Tanya élményközpont a fenntarthatóság, az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság koncepcióját népszerűsíti.

Magyarország rendelkezik egy külön országos környezetvédelmi információs rendszerrel, amely gyakorlatilag az összes értékelt környezetvédelmi területre kiterjed. Az internetes portál könnyen áttekinthető és jól felépített.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

5

I. rész: Tematikus területek

1. Körforgásos, erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású uniós gazdaság kialakítása

A körforgásos gazdaság megvalósítása irányába tett intézkedések

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv hangsúlyozza az életciklus-alapú „körforgásos gazdaság” irányába a lehető legnagyobb mértékben történő elmozdulás szükségességét, valamint annak fontosságát, hogy a maradékhulladékot zéró közeli mennyiségre csökkentsék. Ez könnyebbé tehető az innovatív pénzügyi eszközök kidolgozása és az azokhoz való hozzáférés, valamint az ökoinnováció finanszírozása révén.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 2015-ös elfogadását és az azzal kapcsolatos, érdekelt felekből álló platform 2017-es létrehozását követően 2018 januárjában az Európai Bizottság elfogadta a teljesítendő eredmények új csomagját

1. E csomag olyan

kiegészítő kezdeményezéseket tartalmaz, mint például: i. műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia; ii. a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségeiről szóló közlemény; iii. a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jelentés; valamint iv. a körforgásos gazdaság irányába tett lépések nyomon követésének keretrendszere

2.

Magyarország negyedik (2015–2020 közötti) nemzeti környezetvédelmi programja egy hatéves stratégiai környezetvédelmi és természetvédelmi terv. Különféle stratégiákat foglal magában

3, és ezért jó kiindulópont

lehet a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. A program az erőforrás-hatékonyságot nevezi meg prioritásként.

Magyarország 2014-ben dolgozta ki nemzeti intelligens szakosodási stratégiáját

4, amelyben a tiszta és megújuló

energiaforrásokat, valamint a fenntartható környezetet határozta meg kiemelt területként.

Az Eurobarométer 468. sz., az uniós polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállásáról szóló

1 Európai Bizottság, 2018 Circular Economy Package (A körforgásos gazdaságra vonatkozó 2018. évi csomag). 2 COM(2018) 029. 3 Ideértve a Vidékstratégiát, a Nemzeti Erdőprogramot és Erdőstratégiát, a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet, a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, a Nemzeti Közlekedési Stratégiát és az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót is. 4 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia.

tematikus felmérésében (2017) a magyarok 84 %-a nyilatkozott úgy, hogy aggódik a műanyagok környezetre gyakorolt hatása miatt (az EU-28 átlaga 87 %). 89 % mondta azt, hogy aggasztja a vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatása (az EU-28 átlaga 90 %)

5. Úgy tűnik, hogy

a magyar társadalom támogatja a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezéseket és környezetvédelmi intézkedéseket.

A körforgásos gazdaság nyomon követési keretrendszerében foglalt 10 mutató vizsgálata alapján 2016-ban a körforgásos (másodlagos) anyaghasználat Magyarországon 6,4 %-ot tett ki, ami a korábbi évekhez képest növekedést jelent (az EU-28 átlaga 11,7 %)

6.

Magyarország az uniós átlag felett teljesít, ami a körforgásos gazdaságban foglalkoztatottak számát illeti (2016-ban az összes foglalkoztatott 1,93 %-ának felelt meg, szemben az 1,73 %-os uniós átlaggal).

Magyarország az erőforrás-termelékenység terén (amely azt méri, hogy a gazdaság a vagyon termeléséhez mennyire hatékonyan használja fel az anyagi forrásokat)

7

az uniós átlag alatt teljesít: 2017-ben ez a mutató 0,88 EUR/kg volt (szemben a 2,04 EUR/kg uniós átlaggal). Az 1. ábra szerint 2012 óta enyhe csökkenés mutatkozott.

1. ábra: Erőforrás-termelékenység 2010–20178

2018 szeptemberében Magyarország az uniós ökocímke-rendszerben csupán 33 regisztrált termékkel és 15 regisztrált engedéllyel rendelkezett, miközben az egész

5 Európai Bizottság, 2017, 486. sz. tematikus Eurobarométer-felmérés, „Attitudes of European citizens towards the environment” (Az európai polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállása). 6 Eurostat, Circular Economy Indicators (A körforgásos gazdaság mutatói). 7 Az erőforrás-termelékenység a bruttó hazai termék (GDP) és a hazai anyagfelhasználás (DMC) aránya. 8 Eurostat, Resource productivity (Erőforrás-termelékenység).

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

6

EU-ban 71 707 terméket és 2 167 engedélyt regisztráltak, ami ezen engedélyek kismértékű igénybevételét jelzi

9.

2018 májusában 50 magyarországi helyszín közül 28 szervezetet regisztráltak az EMAS-ba (amely az Európai Bizottság Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszere

10).

A 2017-es EIR-ben Magyarország számára az egyik javasolt intézkedés az volt, hogy dolgozza ki a körforgásos gazdaság átfogó szakpolitikai keretét. Vannak azonban komoly kihívások ebben a folyamatban, különösen az intézményi koordináció hiánya és a célzott finanszírozás hiánya. A kezdeti párbeszédben és konzultációban főként a hulladékgazdálkodási ágazat vesz részt. 2018 tavaszán a Földművelésügyi Minisztérium Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztálya előterjesztette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv előkészítésére irányuló javaslatát, és e célból létrejött egy minisztériumok közötti szakértői csoport. A Földművelésügyi Minisztérium 2018. május 17-18-án egy TAIEX EIR Peer 2 Peer műhelytalálkozót tartott. A folyamatban sokkal előrehaladottabb országokból, Finnországból, Hollandiából és Szlovéniából érkezett szakértők osztották meg tapasztalataikat a magyar, cseh, szlovák és lengyel kormányzati szakértőkkel. 2018 közepe óta a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kérdések többé már nem a Földművelésügyi Minisztériumhoz (a kifejezetten a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések kivételével), hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartoznak.

Magyarország számos olyan kezdeményezéssel rendelkezik, amely erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos tájékoztatást, tanácsot és ösztönzést nyújt a vállalatok számára. Az Ablakon Bedobott Pénz elnevezésű kezdeményezést a KÖVET Egyesület indította 2002-ben annak bizonyítására, hogy a környezetvédelmi intézkedések és a gazdaság kölcsönösen előnyös hatással vannak egymásra

11. A kezdeményezésnek köszönhetően

2017-re 99 szervezet 534 intézkedést hajtott végre. Ennek eredményeként összesen közel 123 millió EUR-t, 20 millió m

3 vizet, 882 GWh villamosenergiát és 565 000

tonna CO2-kibocsátást takarítottak meg.

A Katica Tanya élményközpont a bevált gyakorlat egy másik példája. A kezdeményezés a természettel és a környezettel harmóniában álló életmódot ösztönöz, főként a megújuló energiaforrások széles körű használata révén. A központ energiaszükségletének 80 %-át fenntartható forrásokból fedezi. A Katica Tanya a társadalmi értéket legalább olyan fontosnak tekinti, mint a pénzügyi eredményt. Ezért vezette be a „Fizesd

9 Európai Bizottság, Ecolabel Facts and Figures (Ökocímke – tények és számok). 10 Európai Bizottság, Eco-Management and Audit Scheme (Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer). 11 Ablakon Bedobott Pénz

hulladékkal” koncepciót, amely szerint a látogatók a belépti díj egy részét háztartási hulladékkal, például papírral fizethetik ki

12.

Kkv-k és erőforrás-hatékonyság

A magyar vállalkozói közösség erőforrás-hatékonyságba történő befektetések iránti érdeklődése folyamatos, de a vállalkozásoknak a rendelkezésre álló lehetőségekről történő tájékoztatása kihívást jelent.

A magyar kkv-k a kisvállalkozói intézkedéscsomag környezeti dimenzióját illetően még mindig az EU-28 átlaga alatt teljesítenek (lásd a 2. ábrát). Az erőforrás-hatékonysági intézkedéseket megvalósító magyar kkv-k aránya még mindig elmarad az uniós átlagtól, akárcsak azon kkv-k aránya, amelyek környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat kínálnak. Sőt, azon kkv-k aránya, amelyek a zöld termékeik előállításához állami támogatásban részesültek, a 2015-ös 15 %-ról 2017-ben 0 %-ra csökkent.

Az Eurobarométer legutóbbi „kkv-k, erőforrás-hatékonyság és zöld piacok” témájában készült felmérése

13 keretében a vállalatokat az általuk a

közelmúltban tett erőforrás-hatékonysági intézkedésekről, valamint az elkövetkező 2 évben megtenni kívánt további erőforrás-hatékonysági intézkedésekről kérdezték. Az Eurobarométer a válaszokat összevetette a 2015-ben ugyanezekre a kérdésekre adott válaszokkal. Az erőforrás-hatékonysági intézkedéseket végrehajtott magyar vállalatok aránya még mindig elmarad a EU-28 átlagától, de nagyjából állandónak tekinthető, az „anyagmegtakarítás” és a „hulladékok minimálisra csökkentése” kivételével. Ugyanez volt az eredmény a magyar vállalatok azon törekvéseivel kapcsolatban, hogy a közeljövőben erőforrás-hatékonysági intézkedésekbe ruházzanak be – állandó, de elmarad az uniós átlagtól.

12 Katica tanya | Élményközpont 13 456. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés „SME, resource efficiency and green markets” (Kkv-k, erőforrás-hatékonyság és zöld piacok), 2018. január. A 8 dimenzió: Energiamegtakarítás; Hulladék minimálisra csökkentése; Anyagmegtakarítás; Vízmegtakarítás; Az anyagok belső újrafelhasználásával történő újrafeldolgozás; Könnyebben karbantartható, javítható vagy újrahasználható termékek tervezése; Megújuló energiaforrások használata; Maradék anyagok más vállalat részére történő értékesítése.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

7

2. ábra: A kkv-k környezetvédelmi teljesítménye14

A magyar vállalatok 19 %-a az erőforrás-hatékonyságra irányuló erőfeszítéseihez külső támogatást vett igénybe (az uniós átlag 22 %). Tanácsadáshoz 24 %-uk magánszektorbeli tanácsadó cégtől, 17 %-uk szakmai szervezettől, 16 %-uk pedig közigazgatási szervezettől kért segítséget. Mindhárom arány elmarad az uniós átlagtól. A finanszírozást illetően a vállalatok 41 %-a magánszektorból jutott finanszírozáshoz, 18 %-uk pedig közpénzből kapott támogatást vagy hiteleket. Az EU-ban a vállalatok jelentős része (36 %-a) a vissza nem térítendő támogatásokat és egyéb támogatásokat tekinti az erőforrás-hatékonnyá váláshoz a legnagyobb segítségnek, ezt követi a szakmai vagy pénzügyi tanácsadás, a technológiák bemutatása vagy a vállalatok közötti jobb együttműködés (ezeket a megkérdezett vállalatok 20-23 %-a találta hasznosnak). A vállalatok 20 %-a szerint ezen opciók egyike sem jelent segítséget.

A magyar vállalatok 45 %-a tekintette hasznos segítségnek a vissza nem térítendő támogatásokat és egyéb támogatásokat. A szakmai tanácsadást csak 12 %-uk tekinti hasznosnak, a pénzügyi tanácsadást pedig csak 13 %-uk – ami a 28 tagú EU-ban a második illetve negyedik legalacsonyabb arány. A magyar vállalatok 21 %-a támogatja a technológiák bemutatását (az uniós átlag 22 %). Csupán 4 % illetve 6 % támogatja az önértékelési eszközöket és az esettanulmány-

14 Európai Bizottság, 2018 SBA fact sheet - Hungary (2018. évi SBA tájékoztató – Magyarország), 17. o.

adatbázisokat. 26 %-uk semmilyen támogatást nem talált hasznosnak (az uniós átlag 20 %).

Ökoinnováció

Magyarország a 2018. évi európai innovációs eredménytáblán a 21. helyet érte el, így a 10. leglassabban növekvő innovátornak számít (ez 2010 óta

0,1 %-os csökkenésnek felel meg)15

. Összesen 63 pontjával Magyarország a 2017. évi teljes ökoinnovációs eredménytáblán az uniós országok között a 24. helyezést kapta. Ez a pozíció hasonló a többi olyan uniós tagállaméhoz, amely 2004-ben csatlakozott az EU-hoz.

3. ábra: 2017. évi ökoinnovációs index (EU=100)16

2010 óta Magyarország ökoinnovációs teljesítménye elmaradt az uniós átlagtól, bár a legjelentősebb (hét helyezésnyi) visszalépésre 2015-ben került sor, amikor a 28 uniós ország közül a 17. helyezést érte el.

A nemzeti kutatási és innovációs stratégia (NKIS, 2011) az adórendszer „kizöldítésének”, a zöld közbeszerzés ösztönzésének, valamint a gazdasági eszközök hatálya alá tartozó támogatási rendszerek egyszerűsítésének szükségességét sorolja fel. Mindezek azonban továbbra is kidolgozás alatt állnak.

15 Európai Bizottság, European innovation Scoreboard 2018 (Európai innovációs eredménytábla, 2018). 16 Ökoinnovációs Megfigyelőközpont: Eco-Innovation scoreboard 2017 (2017. évi ökoinnovációs eredménytábla).

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

8

4. ábra: Magyarország ökoinnovációs teljesítménye17

A nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia (2011–2020)18, amely a fenntartható erőforrás-gazdálkodás számára 17, 2020-ig elérendő célt nevez meg, azt mutatja, hogy milyen erőfeszítésekre kerül sor annak érdekében, hogy az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság szempontjait egyes ágazati politikákba is beemeljék19.

A zöldgazdaság-fejlesztési program20

a zöld energiát, az energiahatékonyságot, a zöld oktatást, foglalkoztatást, valamint a zöld kutatást és innovációt helyezi előtérbe. A környezeti technológiai innováció a 2008–2025 közötti nemzeti éghajlatváltozási stratégia (NÉS) céljainak eléréséhez is fontos.

2015-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatot írt ki azon magyar kkv-k számára, amelyek egy innovációs voucher program keretében innovációs tevékenységük bővítése érdekében innovációs és K+F szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni

21.

2019. évi kiemelt intézkedések

A politikai keret megerősítése annak érdekében, hogy felgyorsítsák a körforgásos gazdaság valamennyi gazdasági ágazatban történő elterjedését, különös tekintettel a víz- és energiamegtakarításra, a hulladék csökkentésére, az anyagok újrafeldolgozására, a környezetbarát tervezésre és/vagy a másodlagos nyersanyagok piacának elterjedésére; felhívni a közvélemény és a magánszektor figyelmét a körforgásos gazdaság elveire és termékeire.

A körforgásos gazdaság elveinek elfogadása, amivel ösztönözni lehet az erőforrás-hatékonysági intézkedéseket és fokozni az újrafeldolgozást, valamint a környezetbarát tervezés alkalmazását a

17 Ökoinnovációs Megfigyelőközpont: Eco-Innovation scoreboard 2017 (2017. évi ökoinnovációs eredménytábla). 18 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (2011-2020). 19 OECD Environmental Performance Reviews, Hungary 2018 (OECD Környezetvédelmi teljesítményértékelések, Magyarország 2018). 20 Zöldgazdaság-fejlesztési Program. 21 Európai Bizottság, Ökoinnovációs Megfigyelőközpont: Eco-innovation Country Profiles 2016-2017 (Ökoinnovációs Országprofilok (2016–2017).

kkv-szektorban, a zöld munkahelyek, az ökoinnovációs teljesítmény, továbbá a zöld termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházások előmozdítását.

Hulladékgazdálkodás

A hulladék erőforrássá alakítását a következő intézkedések támasztják alá: i. a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása, ami magában foglalja a hulladékhierarchiát, a szelektív hulladékgyűjtés biztosításának szükségességét, a hulladéklerakóktól való eltérítés célját stb.; ii. a hulladékképződés és az egy főre jutó hulladéktermelés abszolút értékének csökkentését; valamint iii. az energetikai hasznosítás korlátozása a nem újrafeldolgozható anyagokra és az újrafeldolgozható vagy visszaforgatható hulladékok lerakásának fokozatos megszüntetése.

E szakasz középpontjában a települési hulladék22

kezelése áll, amellyel kapcsolatban az uniós jog kötelező újrafeldolgozási célértékeket

23 határoz meg.

Amint az 5. ábrán látható, 2017-ben valamelyest nőtt a keletkezett települési hulladék mennyisége (a 2013-as 378 kg/év/lakos mennyiségről 385 kg/év/lakos mennyiségre). Magyarország azonban még így is a 28 EU-tagállam átlaga (487 kg/év/lakos)

24 alatt teljesít. Ezen

kívül nőtt az újrafeldolgozási arány, és csökkent a hulladéklerakás aránya.

22 A települési hulladék a kevert hulladék és a háztartásokból és egyéb forrásokból származó, szelektíven gyűjtött hulladékot jelenti, amennyiben ez utóbbi jellegében és összetételében hasonlít a háztartásokból származó hulladékokhoz. Mindez nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszektor közötti megosztását. 23 Lásd a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdését. Ezt az irányelvet 2018-ban módosították az (EU) 2018/851 irányelvvel, és a 2035-ig tartó időszakra vonatkozóan ambiciózusabb újrafeldolgozási célértékeket határoztak meg. 24 Eurostat, Municipal waste generation and treatment, by type of treatment method (Települési hulladék keletkezése és kezelése, a kezelés típusa szerint).

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

9

5. ábra: Települési hulladék Magyarországon kezelési módonként 2010–2017

25

Bár a települési hulladék újrafeldolgozási aránya lassan emelkedik, még mindig nem érte el a megfelelő szintet. Az arány mindössze 35 %, ami a keletkezett települési hulladék csupán 8 %-os komposztálási arányát is magában foglalja. Ez jóval elmarad a 46 % körüli uniós átlagtól. Több erőfeszítésre van szükség, ha 2020-ra Magyarország el akarja érni a települési hulladék 50 %-os újrafeldolgozási arányát

26. A Bizottság „korai előrejelző

jelentése” szerint Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyeknél felmerül annak kockázata, hogy nem teljesítik ezt a célt

27. A 2020 utáni újrafeldolgozási

célértékek28

eléréséhez még ennél is nagyobb erőfeszítésre van szükség.

Bár a hulladéklerakóban történő elhelyezés aránya 2013 óta 16 %-kal csökkent, Magyarországon még mindig ez a települési hulladék kezelésének legelterjedtebb formája (aránya 48 %, szemben a 28 % körüli uniós átlaggal). 2012–2015 között Magyarország nem teljesítette a csomagolási hulladék 55 %-os újrafeldolgozási célértékét. Az arány ebben az időszakban 50 % körül mozgott, míg a

25 Eurostat, Municipal waste by waste operations (Települési hulladék hulladékkezelési műveletek szerinti bontásban). 26 A tagállamok az ESTAT által használt (és e jelentésben hivatkozott) módszertől eltérő módszert is választhatnak az újrafeldolgozási arányaik meghatározásához és a települési hulladék 50 %-os újrafeldolgozására irányuló 2020-as célkitűzésnek való megfelelés nyomon követéséhez. 27 Európai Bizottság – A hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozás végrehajtásáról, és ennek részeként a települési hulladék újrahasznosítására/újrafeldolgozására vonatkozó 2020-as cél elérése terén elmaradó tagállamokra vonatkozó korai előrejelző jelentésekről, a COM(2018) 656-ot kísérő SWD(2018)419. 28 Az (EU) 2018/851 irányelv, az (EU) 2018/852 irányelv, az (EU) 2018/850 irányelv és az (EU) 2018/849 irányelv a hulladékkal kapcsolatos korábbi jogszabályokat módosítja, és a 2035-ig tartó időszakra ambiciózusabb újrafeldolgozási célértékeket állapít meg. A jövőben a környezetvédelmi politikák végrehajtásáról szóló jelentésekben az elért előrehaladás értékeléséhez ezeket a célértékeket kell figyelembe venni.

csomagolás visszanyerési aránya némileg elmaradt a 60 %-os kötelező szinttől.

6. ábra: A települési hulladék újrafeldolgozási aránya 2010–2017

29

Magyarországon a háztartásokból származó élelmiszer-hulladék szelektív gyűjtésének nincs kialakult rendszere. A kormány azonban szakpolitikai intézkedéseket hozott az üveg csomagolóanyagok gyűjtésének növelésére, mivel 2012 óta nem sikerül teljesítenie az erre a területre vonatkozó célértékeket. 2018. január 1. óta a 300 m

2-nél

nagyobb alapterületű üzletek számára jogilag kötelezővé tették az üveg csomagolóanyagok visszavételét

30. A

vonatkozó végrehajtási szabályok 2018. június 1-jén léptek hatályba

31. Az építési és bontási hulladékkal

kapcsolatban 2018 júniusában kezdődött meg az új kormányrendelet előkészítésével kapcsolatos munka.

Magyarország a közelmúltban a hulladékágazatra vonatkozó jelentős reformokat vezetett be. 2016 óta az állami tulajdonú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. koordinálja és felügyeli a hulladékgazdálkodási szolgáltatások helyi szinten történő teljesítését. Az NHKV felel a szemétszállítási díjaknak az érintett üzemeltetők részére történő elosztásáért, valamint az újrafeldolgozható anyagok értékesítéséért, az infrastrukturális kiadások és az uniós források felhasználásának felügyeletéért.

Magyarország 2013-ban elfogadott, 2014–2020-ra vonatkozó országos hulladékgazdálkodási terve a 2017. évi EIR óta felülvizsgálat tárgyát képezi. Ennek egyik oka az volt, hogy figyelembe tudják venni az időközben elfogadott, körforgásos gazdaságra vonatkozó új uniós csomag követelményeit. Ez a munka eddig nem hozott eredményt.

29 Eurostat, Recycling rate of municipal waste (A települési hulladék újrafeldolgozási aránya). 30 A 2012. évi CLXXXV. törvény (módosítva). 31 A 442/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet (módosítva).

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

10

A közszolgáltatók által kezelt (főként települési hulladékból álló) hulladékáramok esetében Magyarország országos hulladékgazdálkodási tervét az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervek egészítik ki. A 2016. évi változathoz hasonlóan a 2017. évi országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terv

32 is

minimumszabályokat állapít meg a szolgáltatók számára. Ezen túlmenően Magyarország a közelmúltban vezette be a hulladékgyűjtési szolgáltatás költségeinek fedezését szolgáló szolgáltatási díjat. Ha egy szolgáltató a minimumszabályokon felül teljesít, plusz kifizetésben részesül, de ha a szabályokat nem teljesíti, csökkentik a részére kifizetett díjat. A 2016-os terv alapján az új terv kötelezettségeket állapít meg a közszolgáltatók számára, mint például a társasházak esetében a zöldhulladék szelektív gyűjtése, valamint különböző típusú hulladékok (pl. aeroszolok) esetében előkezelési követelmények. Az új tervvel az előkezelt települési hulladék lerakása nem haladhatja meg az ilyen hulladék teljes mennyiségének 55 %-át (szemben a korábbi 65 %-kal).

Az új szolgáltatási követelmények jelentős konszolidációt eredményeztek, aminek során a magyarországi hulladékszállító cégek száma körülbelül 140-ről 25-re csökkent. Ezenkívül 2013 óta csak azok a vállalatok végezhetnek hulladékgyűjtési szolgáltatásokat, amelyek legalább 51 %-os állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Az állami vállalat fejlesztésével párhuzamosan ezek az intézkedések az elmúlt években csökkentették az országban a magánszektor szolgáltatásnyújtás terén betöltött szerepét.

A szolgáltatás kezelése és nyújtása terén a közelmúltban bekövetkezett strukturális változások egyelőre nem mutatkoznak meg az Eurostathoz benyújtott teljesítményadatokban. Az új rendszer helyi szintű kiépítése még zajlik, és az elkövetkező években folytatódni fog. Megjegyzendő, hogy Magyarország minimális szolgáltatási feltételei nem írják elő a házhoz menő szelektív gyűjtés megvalósítását. Ezért a szolgáltatók újrafeldolgozási célértékei valószínűleg nem jelentenek kellő ösztönzést az ország újrahasznosítás arányának növeléséhez. A maradékhulladék ráadásul gyorsabb ütemben termelődik, mint azt az ország újrafeldolgozási szolgáltatásai kezelni tudnák. Az egyéb pénzügyi ösztönzők (például „fizetés a kidobott mennyiség alapján” elvű rendszerek) vagy egy kényelmes hulladékgyűjtő szolgáltatás hiányában nagyon valószínű, hogy az újrafeldolgozási arány csökkenni fog.

Magyarországnak ezen kívül újra meg kell fontolnia a hatékony gazdasági eszközök használatát. Jelenleg nem tervezi a hulladéklerakás díjának emelését, pedig eredetileg voltak ilyen tervei. Kérdéses, hogy a jelenlegi

32 OHKT 2017, amelynek elfogadása a 2003/2017 (XII.22.) Kormányrendelettel történt.

20 EUR/tonna díj elegendő-e a szükséges változás elindításához

33. Továbbá a maradékhulladék

megadóztatására sincs javaslat. Az elmélet szerint az NHKV (lásd fent) által működtetett új finanszírozási rendszeren keresztül fogják biztosítani az újrafeldolgozás pénzügyi ösztönzését. Ez az ösztönző azonban vélhetően nem lesz elég egy nagyobb gyakoriságú szolgáltatás nyújtásával járó költségek fedezésére.

Magyarországnak a végrehajtás terén mutatkozó hiányosságai áthidalásának az elősegítése érdekében a Bizottság egy megfelelési ütemtervet

34 készített, és

ajánlásokat fogalmazott meg a „korai előrejelző jelentésében” arra vonatkozóan, hogy Magyarország hogyan teljesítheti a 2020-as településihulladék-újrafeldolgozási célértéket. Ezen ajánlások végrehajtása még ennél is fontosabb, amennyiben Magyarország meg kíván felelni a hulladékokról szóló felülvizsgált irányelvekben a 2020 utáni időszakra megállapított újrafeldolgozási és hulladéklerakási célértékeknek.

A hulladékkeletkezés megelőzése és csökkentése, valamint az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás növelése fokozhatja az ország erőforrás-hatékonyságát, és növelheti az üzleti lehetőségeket. Segíthet továbbá a körforgásos gazdaságra történő átállásban, mivel munkahelyeket teremt az újrafeldolgozási ágazatban.

2019. évi kiemelt intézkedések

A hulladéklerakóban való elhelyezést terhelő adó fokozatos emelése az újrafeldolgozható és újrahasznosítható hulladék lerakásának felszámolása érdekében. A bevételek olyan intézkedésekre történő felhasználása, amelyek – a hulladékhierarchiával összhangban – javítják a hulladékgazdálkodást.

A szelektív hulladékgyűjtés – a biológiailag lebomló hulladék gyűjtését is beleértve – kötelezettségének végrehajtására való összpontosítás, az újrafeldolgozási arány növelése érdekében. Minimális szolgáltatási követelmények, valamint az önkormányzatokat célzó támogatási programok kidolgozása és végrehajtása.

A kiterjesztett gyártói felelősség rendszere működésének javítása, az általános minimumkövetelményekkel

35 összhangban.

33 A hulladéklerakási adó 10 EUR/t-ról (2013) 20 EUR/t-ra (2014) nőtt, és azóta ezen a szinten van. 34 Európai Bizottság, 2016. Support to Implementation. Country factsheet Hungary (Segítségnyújtás a végrehajtáshoz. Országspecifikus tájékoztató: Magyarország). 35 A 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 irányelv szerint.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

11

Éghajlatváltozás

Az EU a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás 2016. október 5-i ratifikálásával vállalta, hogy ambiciózus éghajlatvédelmi intézkedéseket hajt végre nemzetközi szinten és az EU-n belül is. Az uniós célok szerint 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20 %-kal, 2030-ra pedig legalább 40 %-kal kell csökkenteni. Ami a hosszú távú célt illeti, az EU – a fejlett országok csoportjától elvárt erőfeszítések részeként – kibocsátásait 2050-re 80-95 %-kal kívánja csökkenteni. Az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodás elengedhetetlen a már érzékelhető hatások enyhítéséhez, valamint a jövőbeli hatásokra való felkészültség és az azokkal szembeni ellenálló képesség javításához.

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS) kiterjed az uniós ipar, energetikai és légi közlekedési ágazat valamennyi nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátójára. Az EU ETS-t minden tagállamban alkalmazzák, mégpedig igen magas megfelelési aránnyal. A létesítmények minden évben kibocsátásaik 99 %-át tudják fedezni a szükséges számú kibocsátási egységgel.

Az EU ETS hatálya alá nem tartozó kibocsátások esetében a tagállamok a vállaláselosztásról szóló jogszabályok értelmében kötelező érvényű nemzeti célértékeket alkalmaznak. Magyarországnak 2013–2017 között minden évben alacsonyabbak voltak a kibocsátásai az éves célértékeknél. 2020-ra Magyarországnak az uniós vállaláselosztási határozat szerinti nemzeti célja annak elkerülése, hogy a kibocsátások 2005-höz képest több mint 10 %-kal növekedjenek. 2030-ra Magyarországnak a vállaláselosztási rendelet szerinti nemzeti célja az, hogy a kibocsátásokat 2005-höz képest 7 %-kal csökkentse.

Az Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátásának közel egynegyedét okozó közlekedés egyúttal a városi légszennyezés fő oka. Magyarországon a közlekedésből származó kibocsátások 2013 és 2016 között 24 %-kal nőttek.

A fluorozott üvegházhatású gázokról szóló rendelet előírja a tagállamok számára, hogy képzési és tanúsítási programokat valósítsanak meg, vezessenek be a szankciókra vonatkozó szabályokat, és 2017-ig értesítsék a Bizottságot ezekről az intézkedésekről. Magyarország teljesítette az értesítési kötelezettségét.

Az ÜHG-kibocsátások és az erdőkből és mezőgazdaságból származó elnyelés elszámolása a Kiotói Jegyzőkönyv alapján történik. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében bejelentett mennyiségek Magyarország esetében átlagosan –4,0 Mt CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést mutatnak a 2013–2016-os időszakban. Ebben a tekintetben Magyarország 1,0 %-kal járul hozzá az EU-28-

ból származó –384,4 Mt CO2-egyenérték elnyeléséhez. Ugyanebben az időszakban az elszámolás átlagosan –2,9 Mt CO2-egyenérték nettó jóváírást jelez, ami az EU-28 által elszámolt –115,7 Mt CO2-egyenérték elnyelésének 2,5 %-át jelenti. A bejelentett nettó elnyelés és az elszámolt nettó jóváírások 2013 és 2015 között növekedést, majd 2016-ra erőteljes csökkenést mutatnak

36.

7. ábra: A teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás változása 1990-2017 (1990=100 %)

37.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó, 2013-ban elfogadott uniós stratégia célja – a tagállami intézkedések elősegítése, megalapozottabb döntéshozatal és a legfontosabb veszélyeztetett ágazatokban az alkalmazkodás elősegítése révén – annak elérése, hogy Európa az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá váljon. Következetes megközelítés elfogadásával és a jobb koordináció biztosításával a stratégia arra törekszik, hogy fokozza valamennyi kormányzati szint felkészültségét és kapacitását az éghajlatváltozás hatásaira való reagálásra.

Magyarország 2015-ben fogadta el Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét

38. A Nemzeti

Energiastratégia 203039

és Magyarország Megújuló

36 COM(2018) 716 és SWD(2018) 453. 37 Az üvegházhatást okozó gázok éves jegyzéke az Európai Unióban 1990-2016 [EEA greenhouse gas data viewer (EEA – üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó adatok megtekintése)]. Megközelítőleges ÜHG-kibocsátási becslések 2017-re. Üvegházhatást okozó gázok megközelítőleges jegyzéke az EU-ban 2017-ben (Európai Környezetvédelmi Ügynökség). A tagállamok Európai Környezetvédelmi Ügynökség által felülvizsgált nemzeti előrejelzései. 38 Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig. 39 Nemzeti Energiastratégia 2030.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

12

Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-202040

Magyarország energiafüggőségének csökkentésére és a megújuló energiaforrások arányának növelésére törekszik.

8. ábra: A vállaláselosztási határozat és a vállaláselosztási rendelet értelmében Magyarországra vonatkozó célok és kibocsátások

41.

A 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó második

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS-2)42

az Országgyűlés 2018 októberében fogadta el. A NÉS-2 a 2050-ig tartó időszakra nyújt kitekintést, figyelembe véve a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit, és három pilléren alapul: az ÜHG-kibocsátásának mérséklése valamennyi gazdasági ágazatban; alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz; valamint a stratégiának az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás segítségével történő végrehajtása. A főbb intézkedési területek a következők: épületek energiahatékonysága, megújuló energia használata, közlekedés és környezetvédelem, valamint erdőtelepítés. Az első NÉS az alkalmazkodással kapcsolatban a következő ágazatokra vonatkozó előrejelzéseket és ösztönzőket tartalmaz: természeti környezet, egészség, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, növénytermesztés és állattenyésztés, erdőgazdálkodás, regionális fejlesztés, emberi/épített környezet. A NÉS-2 ezt a listát kiegészíti a regionális fejlesztéssel, várostervezéssel, zöld infrastruktúrával, kritikus infrastruktúrával és idegenforgalommal. A NÉS-2-

40 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020. 41 Megközelítőleges ÜHG-kibocsátási becslések 2017-re. Üvegházhatást okozó gázok megközelítőleges jegyzéke az EU-ban 2017-ben (Európai Környezetvédelmi Ügynökség). A tagállamok Európai Környezetvédelmi Ügynökség által felülvizsgált nemzeti előrejelzései. 42 A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2018.

t három másik stratégiai dokumentum egészíti ki: a Hazai Dekarbonizációs Útiterv iránymutatásokat tartalmaz a különféle ágazatok számára az ÜHG-kibocsátások csökkentéséhez; a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia az éghajlatváltozás okozta környezeti kockázatokat és éghajlatbiztonsági kérdéseket, valamint a vidékfejlesztésre, vízforrás-gazdálkodásra, környezet-egészségügyre, energiapolitikára és idegenforgalomra gyakorolt hatásokat vizsgálja; a „Partnerség az éghajlatért” szemléletformálási terv elemzéssel, kutatással és információterjesztéssel támogatja a NÉS-2 végrehajtását43.

9. ábra: Üvegházhatásúgáz-kibocsátások ágazatonként (Mt CO2-egyenérték). Korábbi adatok 1990-2016. Előrejelzések 2017-2030

44.

Az uniós ETS keretében a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek 2013–2017 között elérték a 338 millió EUR-t.

A Kárpát-medencében 1851 és 2013 között a felmelegedés 1-1,25 fok volt, így Magyarország is nagy mértékben ki van téve az éghajlatváltozásnak. A nagy nyári kibocsátások valószínűleg csökkenni fognak, míg a téli kibocsátások nem változnak jelentős mértékben. A szélsőséges intenzitású csapadék gyakorisága várhatóan növekedni fog, ami növeli a rendkívüli áradások kockázatát. Az is várható, hogy a kisebb vízfolyásokon gyakoribbak lesznek a villámárvizek. Az állóvizek alacsony vízállása is egyre gyakoribbá válik, ami a vízhőmérséklet emelkedésével rontja a vízminőséget. A tavak

43 OECD Environmental Performance Reviews, Hungary 2018 (OECD Környezetvédelmi teljesítményértékelések, Magyarország 2018) 44 Az üvegházhatást okozó gázok éves jegyzéke az Európai Unióban 1990-2016 [EEA greenhouse gas data viewer (EEA – üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó adatok megtekintése)]. Megközelítőleges ÜHG-kibocsátási becslések 2017-re. Üvegházhatást okozó gázok megközelítőleges jegyzéke az EU-ban 2017-ben (Európai Környezetvédelmi Ügynökség). A tagállamok Európai Környezetvédelmi Ügynökség által felülvizsgált nemzeti előrejelzései.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

13

vízfelvételének csökkenése és a párolgás fokozódása várható, ami azon évek számának növekedését jelzi előre, amikor a vízegyensúly hiányt mutat, és romlik a tavak vízcserélő tevékenysége. A víz beszivárgásának vagy pótlásának csökkenése miatt a sekély felszín alatti vizekben a vízszint regionális csökkenése várható (például a Duna-Tisza közi homokhátságon és a Nyírségben)45.

Jelenleg zajlik Magyarországon egy operatív aszály- és vízhiány-kezelési terv kidolgozása. A megfigyelő állomások által mért meteorológiai és talajnedvesség-adatok alapján ez a rendszer a vízhiányos időszakokban a vízágazat kárelhárítását fogja szolgálni, de a mezőgazdaság számára is hasznos lehet.

2019. évi kiemelt intézkedés

Ebben a jelentésben nem szerepelnek az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos kiemelt intézkedések, mivel a Bizottságnak először meg kell vizsgálnia azon nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, amelyeket a tagállamoknak 2018 év végéig kellett megküldeniük. E terveknek fokozniuk kell az energia- és éghajlat-politikák közötti összhangot, és ezért jó példát jelenthetnek arra, hogy hogyan lehet az ágazatspecifikus politikákat összekapcsolni más, összefüggő témákkal, mint például a mezőgazdaság-természet-víz és a közlekedés-levegő-egészség.

45 Nemzeti Vízstratégia – Kvassay Jenő Terv.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

14

2. A természeti tőke védelme, megőrzése és növelése

Természet és a biológiai sokféleség

Az EU biodiverzitási stratégiájának célja, hogy 2020-ig megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését az EU-ban. Ez a védett fajok és élőhelyek kedvező védettségi helyzetének eléréséhez a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv teljes körű végrehajtását kívánja meg. Előírja továbbá a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok számára, hogy segítsék a biodiverzitás fenntartását és javítását.

Biodiverzitási stratégia

Magyarország 2015-ben fogadta el felülvizsgált biodiverzitási stratégiáját

46. A stratégia célja, hogy 2020-

ra megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését és a magyarországi ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlását, és állapotukat a lehetőségekhez mérten helyreállítsa. Ezek a célok csak akkor érhetők el, ha a biodiverzitás-megőrzés szempontjai beépülnek az ágazati politikákba, stratégiákba és programokba, valamint azok végrehajtásába

47.

Magyarország nemzeti biodiverzitás-stratégiája hat szakpolitikai területre összpontosít: a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelme; a táji sokféleség megőrzése; zöld infrastruktúra és ökoszisztéma-szolgáltatások; mezőgazdasággal összefüggő kérdések; fenntartható erdő- és vadgazdálkodás és a vízi erőforrások védelme; az inváziós idegenhonos fajok (özönfajok) elleni küzdelem; Magyarország szerepvállalása a nemzetközi biodiverzitás-védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtásában

48.

A Natura 2000 területek összefüggő hálózatának felállítása

Magyarország az élőhelyvédelmi irányelvben szereplők közül 46 élőhelytípusnak és 142 fajnak ad otthont. Emellett az ország a madárvédelmi irányelvben felsoroltak közül 78 madárfajnak és 23 vándorló fajnak ad

46 A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiája. 47 Van egy folyamatban lévő (2016-2020 közötti) projekt – „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” –, amelynek célja a természeti erőforrások aktuális állapotának és társadalmi-gazdasági értékének a természeti értékek hosszú távú megőrzésére szolgáló eszköztár kidolgozása, valamint az ágazati stratégiai tervezés támogatása révén történő meghatározása. 48 Green Infrastructure in Hungary (Zöld infrastruktúra Magyarországon)

otthont. 2018-ban Magyarország állami tulajdonban lévő földterületeinek 21,44 %-át borították Natura 2000 területek (az uniós átlag 18,1 %); a madárvédelmi irányelv szerinti 56 különleges természetvédelmi területtel, amely az ország földterületének 14,78 %-át teszi ki (az uniós átlag 12,3 %), valamint 479, az élőhelyvédelmi irányelv értelmében közösségi jelentőségű természeti területtel, amely a földterület 15,25 %-át teszi ki (az uniós átlag 13,8 %).

A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzák létre a Natura 2000 területek egységes nemzeti hálózatát. A Bizottság az adott tagállam területén előforduló minden egyes faj és élőhelytípus esetében külön-külön vizsgálja az ennek a követelménynek való megfelelést. Ennek az értékelésnek a legutóbbi változatát a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével készítette el. E legutóbbi változat alapján Magyarország Natura 2000 hálózata most már teljesnek tekinthető.

Natura 2000 területek kijelölése, valamint a természetvédelmi célok és intézkedések meghatározása

Magyarországon a Natura 2000 területek jogi keretét egy kormányrendelet határozza meg. Ez a rendelet a részletes Natura 2000 szabályokkal összhangban szabályozza a területek kijelöléséhez szükséges előkészítő folyamatot

49.

2013 végére Magyarország az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján az összes különleges természetmegőrzési területet kijelölte. 2018 májusában 325 Natura 2000 terület (az összes terület 61,9 %-a) rendelkezett intézkedési tervvel, 96 további terv állt előkészítés alatt, és várt elfogadásra, illetve még 20 terv áll jelenleg is előkészítés alatt. A nemzeti szabályozás alapján ezek a tervek nem kötelező erejűek, és nincs jogi

49 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

15

kötelezettség azok végrehajtására. Végrehajtásuk ezért nem érvényesíthető, de függ például az agrár-környezetvédelmi támogatásoktól és az érdekelt felek bevonásától. A 10 nemzeti park igazgatósága felel a Natura 2000 területek igazgatásáért és a természetvédelmi jogszabályok betartatásáért, a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt.

A fajok és élőhelyek kedvező védettségi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása terén elért előrehaladás

A 2017-es EIR hivatkozott a tagállamok által az élőhelyek és fajok védettségi helyzetéről készített legutóbbi jelentéseire, amelyek 2012-ből származtak. Új adatok a következő EIR-hez fognak rendelkezésre állni.

2019. évi kiemelt intézkedések

Egyértelműen meghatározott természetvédelmi célok, valamint a területek számára szükséges természetvédelmi intézkedések megvalósítása. Megfelelő anyagi és humán erőforrások biztosítása a területek irányításához.

Intelligens és észszerű végrehajtási megközelítések kidolgozása és támogatása, különösen a megfelelő értékelési eljárásokat és fajengedélyezési eljárásokat illetően, biztosítva a szükséges tudást és az adatok hozzáférhetőségét, valamint az érdekelt felekkel való kapcsolattartás javítása.

Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások fenntartása és helyreállítása

Az EU biodiverzitási stratégiájának célja az ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása és helyreállítása a zöld infrastruktúra területrendezésbe történő beemelése és a romlásnak indult ökoszisztémák 15 %-ának 2020-ig történő helyreállítása révén. Az EU zöld infrastruktúrával kapcsolatos stratégiája elősegíti a zöld infrastruktúra kapcsolódó tervekbe és programokba történő beemelését.

Az EU iránymutatást adott a zöld és kék infrastruktúra Magyarországon történő további terjesztésével kapcsolatban

50, és a biológiai sokféleség európai

információs rendszerében (BISE)51

egy külön országspecifikus oldalt szentelt Magyarországnak. Ez az információ is hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia végső értékeléséhez.

50 A zöld infrastruktúrával kapcsolatos stratégia felülvizsgálati jelentésének ajánlásai és az Uniós iránymutatás az uniós szintű zöld és kék infrastruktúra terjesztésének további támogatását szolgáló keretrendszerhez. 51 Biodiversity Information System for Europe (A biológiai sokféleség európai információs rendszere).

Magyarországon a zöld infrastruktúra főként az országos ökológiai hálózaton keresztül a területrendezési politikákban valósul meg. Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi törvény szabályokat állapít meg az ökológiai hálózat minden egyes tevékenységére, és iránymutatást ad az egyes ágazatok, például az energiaipar számára. A zöld infrastruktúra fogalma igen tág értelmezéssel bír. A megközelítések összetettsége és a tág értelmezés okozta koordinációs kihívások ellenére van hajlandóság a zöld infrastruktúra kialakítására.

A zöld infrastruktúra finanszírozására számos lehetőség nyílik, például olyan uniós finanszírozási eszközök révén, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) vagy a LIFE. Az egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap állami támogatást nyújt a környezetvédelmi területekhez kapcsolódó kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz, különös tekintettel a zöld infrastruktúra kutatására és fejlesztésére.

A várospolitikán belül a zöld infrastruktúrát ösztönzi a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program „Zöld város kialakítása” elnevezésű kiírása. Magyarország „Zöld város” kezdeményezése általában a zöld intézkedésekre összpontosít, és a városokban zöldterületeket hoz létre. Miskolc, amely elsőként vett részt ebben a kezdeményezésben, a zöld infrastruktúrát beépíti a városi területrendezésbe, továbbá városfejlesztési stratégiáját és konkrét intézkedéseit a fenntarthatóság köré építi.

A zöld infrastruktúra a vízgazdálkodásban is megjelenik, a Duna vízgyűjtő kerület gazdálkodási tervében. A 2017-2026-os nemzeti tájstratégia szintén támogatja a zöld infrastruktúrát

52. Ez biztosítja a zöld infrastruktúra-

elemek komplex megőrzéséhez, védelméhez, tervezéséhez és kialakításához

53. Hátra van azonban még

a zöld infrastruktúrának az olyan ágazatspecifikus politikákban történő végrehajtása, mint az erdőgazdálkodás vagy a katasztrófák kockázatának csökkentése.

Magyarország számos, a zöld infrastruktúrát elősegítő, határokon átnyúló projektben vesz részt, mint például: i. a TRANSGREEN projekt (2017-2019)

54, amelynek célja egy

környezetbarát és biztonságos közlekedési hálózat kialakítása; és ii. az „INSiGHTS” integrált lassú, zöld és egészséges idegenforgalmi stratégiai projekt

55, amelyben

a Duna-régió partnerei vesznek részt.

A Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (EEEOP) keretében előkészítés alatt álló, az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésére és értékelésére (MAES) irányuló nemzeti kezdeményezés

52 1128/2017. (III. 20.) Kormányrendelet. 53 Green Infrastructure in Hungary (Zöld infrastruktúra Magyarországon). 54 http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/transgreen. 55 http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/insights.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

16

egyik eleme a zöld infrastruktúra főbb kérdéseivel foglalkozik. Stratégiai keret kerül kidolgozásra, amely megállapítja a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállításának, a jelenleg létező zöld infrastruktúra-rendszer feltérképezésének prioritásait, továbbá megállapítja az ütközési pontokat és a lehetséges fejlesztési irányokat. Lényeges célja, hogy meghatározza a teljes projekt eredményeinek a közigazgatási eljárásokba történő beépítésének módszereit. A nemzeti szintű módszereken túl a projekt a kiválasztott kísérleti területeken a zöld infrastruktúra települési szintű fejlesztésére és megőrzésére vonatkozó módszerekkel is foglalkozik.

A természeti tőke felbecslése

Az EU biodiverzitási stratégiája felhívja a tagállamokat, hogy 2014-ig térképezzék fel és értékeljék a területükön található ökoszisztémák és szolgáltatásaik

56 állapotát,

mérjék fel e szolgáltatások gazdasági értékét, és 2020-ig integrálják ezeket az értékeket az uniós és a nemzeti szintű számviteli és jelentéstételi rendszerekbe.

Az EEEOP-on belül az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésére és értékelésére irányuló nemzeti kezdeményezés befejezte a felmérési szakaszt, és megkezdte a végrehajtási fázist. 2018-ban létrejött a Nemzeti Ökoszisztéma Térkép első változata. A besorolási rendszer megfelel a MAES követelményeinek.

Az olyan kiemelt érdekelt felek bevonása, mint például az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, az MTA Mezőgazdasági és Közgazdaságtudományi Intézete és Talajtani Kutatóintézete, valamint a Földmérési és Távérzékelési Osztály és a Földhivatalok, biztosítja tudományos és műszaki szempontból a legmagasabb szakmai szintet. A projekten belül egy rangsorolási folyamat során a MAES besorolás kis mértékben módosított változatát használták.

Ennek eredményeként 13 ökoszisztéma-szolgáltatást választottak ki értékelés céljából. A mutatók kiválasztása és az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérése jelenleg is zajlik. Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelését és feltérképezését 2019-re és 2020-ra tervezik.

Az uniós ESMERALDA projekt57

27 végrehajtással kapcsolatos kérdés alapján hathavonta nyújt értékelést az egyes országok által az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezése és értékelése terén elért előrehaladásáról. A Magyarország által elért előrehaladás értékelését azonban addig nem lehet elvégezni, amíg az

56 Az ökoszisztéma-szolgáltatások a természet által nyújtott előnyök, mint például a táplálék, a tiszta víz és a beporzás, amelyektől az emberi társadalom függ. 57 ESMERALDA projekt

információkat a 2019 márciusában tartandó műhelytalálkozón be nem mutatják.

10. ábra: A MAES végrehajtása, Magyarország (2018. szeptember)

A vállalkozói és biodiverzitás-platformok, hálózatok és gyakorlati közösségek kiemelt szerepet játszanak a természeti tőke értékelésének az üzleti és pénzügyi szolgáltatók körében történő népszerűsítésében és elősegítésében, például a Természeti Tőke Koalíció egyezménye révén

58. Az értékelések oly módon járulnak

hozzá az uniós biodiverzitási stratégiához, hogy segítik a magánvállalkozásokat a természetre gyakorolt hatásuk és a természettől való függésük jobb megértésében és értékelésében. Biodiverzitási platformok jöttek létre uniós szinten

59 és több tagállamban is. Magyarország

még nem hozott létre ilyen platformot.

2019. évi kiemelt intézkedés

Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésének és értékelésének további támogatása, a természeti tőkére vonatkozó számviteli rendszerek értékelése és fejlesztése.

Idegenhonos inváziós fajok

Az EU biodiverzitási stratégiájának értelmében 2020-ig a következőket kell megvalósítani: i. invazív idegen fajok meghatározása; ii. kiemelt fajok megfékezése vagy felszámolása; valamint iii. az útvonalak szabályozása annak megakadályozása érdekében, hogy újabb invazív idegen fajok zavarják meg az európai biodiverzitást. Mindezt a 2015. január 1-jén hatályba lépett, az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet is alátámasztja.

Az idegenhonos inváziós fajok kiindulási eloszlásáról szóló jelentés (11. ábra), amelyhez Magyarország nem ellenőrizte ország- vagy térképrács-szintű adatait, azt mutatja, hogy az első uniós listán található 37 fajból 16 már megfigyelhető volt Magyarországon. Közöttük sok a

58 Natural Capital Protocol (A Természetitőke-egyezmény) 59 Business and Biodiversity: The European Business and Biodiversity Campaign (Az európai vállalkozások és a biológiai sokféleség elnevezésű kampány) célja a biológiai sokféleség üzleti szempontú népszerűsítése műhelytalálkozók, szemináriumok és többféle méditípust alkalmazó kommunikációs stratégia révén.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

17

vízi faj. E fajok a legmagasabb koncentrációban a Duna mentén találhatók meg. E 16 faj közül a legelterjedtebb a cifrarák (Orconectes limosus).

11. ábra: Az uniós szinten aggodalomra okot adó idegenhonos inváziós fajok száma, a Magyarországra vonatkozóan rendelkezésre álló georeferens információk alapján

60

Az uniós jegyzék hatálybalépése és 2018. május 18. között Magyarország az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet 16. cikkében (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően egy esetben (nutria,Myocastor coypus) jelentett be korai észlelést

61.

Magyarország az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet 24. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentette a Bizottságnak a rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságokat. Tájékoztatta továbbá a Bizottságot az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó nemzeti rendelkezésekről (a rendelet 30. cikke (4) bekezdésének megfelelően), és így teljesítette a rendelet szerinti bejelentési kötelezettségeit.

2019. évi kiemelt intézkedés

Az adathiány kivizsgálása és a felügyeleti rendszer javítására mutatkozó lehetőségek megtalálása

60 Tsiamis K; Gervasini E; Deriu I; D`amico F; Nunes A; Addamo A; De Jesus Cardoso A. Baseline Distribution of Invasive Alien Species of Union concern. Ispra (Olaszország): Az Európai Unió Kiadóhivatala; 2017, EUR 28596 EN, doi:10.2760/772692. 61 A kiirtásra irányuló intézkedéseket 2018 októberében jelentette be.

Talajvédelem

Az EU talajvédelemről szóló tematikus stratégiája kihangsúlyozza a talaj fenntartható használatának szükségességére. Ez azzal jár, hogy meg kell akadályozni a további talajeróziót, és meg kell őrizni annak funkcióit, valamint a leromlott minőségű talaj helyreállítása. Az erőforrás-hatékony Európa 2011. évi menetrendje szerint 2020-ra az uniós politikáknak figyelembe kell venniük a földhasználatra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokat.

A talaj egy véges és rendkívül törékeny erőforrás, amely az EU-ban egyre inkább leromlik. A talaj szervesanyag-tartalma fontos szerepet játszik a szénciklusban és az éghajlatváltozásban. A talaj az óceánok után a második legnagyobb szénelnyelő.

Magyarországon a mesterséges borítású földterület62

aránya (12. ábra) mutatja a természetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt relatív nyomást, valamint a városi térségekben élő emberekre nehezedő környezeti terhelést. Hasonló mérőszám a népsűrűség.

A mesterséges földfelszín-borítottságot illetően Magyarország megfelel az uniós átlagnak (4 % illetve 4,1 %). A népsűrűség 107,6 fő/km

2, amely elmarad a 118-

as EU átlagtól63

.

A környezetszennyezés jelentős mértékben csökkentheti a talaj minőségét, és fenyegeti az emberi egészséget vagy a környezetet. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése

64

úgy becsülte, hogy potenciálisan szennyező tevékenységeket folytattak vagy folytatnak mintegy 2,8 millió területen az EU-ban. Uniós szinten e területek közül 650 000 területet regisztráltak nemzeti vagy regionális jegyzékben. 65 500 szennyezett területen már lezajlott a helyreállítás. Magyarországon 5375 olyan terület van, amelyen potenciálisan szennyező tevékenységek zajlottak vagy zajlanak, és 347 területen már megtörtént a helyreállítás vagy az utókezelő intézkedések alkalmazása.

62 A mesterséges felszínborítás meghatározása: az összes fedett, beépített terület (beleértve az épületeket és üvegházakat), mesterséges nem beépített terület (beleértve olyan körülzárt területi sajátosságokat, mint például az udvarok, tanyák, temetők, parkolók stb., és olyan lineáris sajátosságokat, mint az utcák, utak, vasút, futópályák, hidak) és egyéb mesterséges területek (beleértve a hidakat és viaduktokat, mobilházakat, napelemeket, erőműveket, elektromos alállomásokat, csővezetékeket, szennyvíztisztító üzemeket és nyitott szemétlerakókat). 63 Eurostat, Population density by NUTS 3 region (Népsűrűség NUTS 3 régiók szerint). 64 Ana Paya Perez, Natalia Rodriguez Eugenio (2018), Status of local soil contamination in Europe: Revision of the indicator “Progress in the management Contaminated Sites in Europe” (A helyi talajszennyezés állapota Európában: „A szennyezett területek kezelése terén elért eredmények Európában” mutató kiigazítása)

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

18

12. ábra: Mesterséges földfelszín-borítottság aránya, 2015

65

A víz okozta talajerózió természetes folyamat, de ezt a természetes folyamatot súlyosbíthatja az éghajlatváltozás és olyan emberi tevékenységek, mint például a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok, az erdőirtás, az erdőtüzek vagy az építkezések. A fokozott talajerózió csökkentheti a mezőgazdaság termelékenységét, továbbá káros és határokon átnyúló hatásokat gyakorolhat a biodiverzitásra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra. A fokozott talajerózió a folyókra és tavakra is káros és határokon átterjedő hatásokat gyakorolhat (a megnövekedett mennyiségű üledék és a szennyeződések szállítása miatt). A RUSLE2015-modell szerint

66

Magyarországon a víz által okozott talajvesztés mértéke 1,62 tonna/hektár/év (t ha

−a év

−é), szemben az EU

2,46 t ha−a

év−é

középértékével. Ez azt jelzi, hogy Magyarországon átlagosan alacsony mértékű a talajerózió. Megjegyzendő, hogy ezek az adatok egy uniós szintű modell eredményei, ezért nem tekinthetők helyileg mért értéknek. A talajvesztés tényleges mértéke a helyi

65 Eurostat, Land covered by artificial surfaces by NUTS 2 regions (Mesterséges felületek által borított földterület NUTS 2 régiók szerint). 66 Panagos, P., Borrelli, P., Poesen, J., Ballabio, C., Lugato, E., Meusburger, K., Montanarella, L., Alewell, C., The new assessment of soil loss by water erosion in Europe, (2015) Environmental Science and Policy, 54. szám, 438-447. o.

feltételektől függően egy adott tagállamon belül is jelentősen eltérhet.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

19

3. A polgárok egészségének és életminőségének biztosítása

A levegő minősége

Az EU tiszta levegővel kapcsolatos politikája és jogszabályai megkövetelik a levegőminőség jelentős mértékű javulását az EU-ban, hogy az közelebb kerüljön az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott minőséghez. A levegőszennyezést, valamint annak az emberi egészségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait tovább kell csökkenteni a kritikus terhelések és szintek túllépésének elkerülésére vonatkozó hosszú távú célkitűzés elérése érdekében. Ez fokozott erőfeszítéseket igényel az uniós levegőminőségi szabályozással való teljes összhang eléréséhez, továbbá stratégiai célkitűzések és cselekvések meghatározását a 2020 utáni időszakra.

Az EU olyan átfogó levegőminőségi szabályozást67

alakított ki, amely egészségügyi alapú szabványokat és célkitűzéseket állított fel számos légszennyező anyag vonatkozásában.

Magyarországon számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen csökkent

68. A korábbi EIR-ben említett, 1990

és 2014 közötti kibocsátás-csökkentések 2014 és 2016 között is folytatódtak. A kén-oxidok (SOx) kibocsátása 16,3 %-kal, a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása pedig 4,87 %-kal csökkent. Ugyanakkor az illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátása 0,13 %-kal, az ammóniakibocsátás (NH3) 5,61 %-kal, a PM2,5 légszennyező részecske kibocsátása pedig 3,28 %-kal nőtt

69 (az összes PM2,5 és NOx kibocsátás ágazat szerinti

bontásához lásd a 13. ábrát).

Bár 1990 óta csökkentek a kibocsátások, az országnak további erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy teljesítse (a 2005-ös szinthez képest) kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait, amelyeket a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló új irányelv70 állapított meg a 2020-2029 közötti időszakra és 2030-tól kezdődően bármely évre.

67 Európai Bizottság, 2016. Air Quality Standards (Levegőminőségi szabványok) 68 Lásd: EIONET európai környezeti információs és megfigyelőhálózat központi adattárolójaés a légszennyező anyagok kibocsátási adatainak megjelenítője (a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv). 69A jelenleg érvényes nemzeti kibocsátási határértékek 2010 óta kötelezőek (2001/81/EK irányelv); a 2020-ra és 2030-ra vonatkozó felülvizsgált határértékeket az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv határozta meg. 70 (EU) 2016/2284 irányelv.

A levegő minősége Magyarországon továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. 2015 vonatkozásában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon több mint 12 800 olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék

71

koncentrációja váltott ki, több mint 530 esetben az ózon

72 koncentrációja és több mint 1 300 esetben pedig a

nitrogén-dioxid73

koncentrációja volt a kiváltó ok74

.

13. ábra: PM2,5 és NOx kibocsátások Magyarországon ágazatonként

75

2017-re vonatkozóan76

a nitrogén-dioxid (NO2) éves határértékének túllépését (tízből) két levegőminőségi zónában (Budapesten és Pécsett), a légszennyező részecskék (PM10) esetében pedig öt levegőminőségi zónában (Budapestet, Pécset és a Sajó-völgyet is

71 A légszennyező részecskék (PM) a számos méretben és kémiai összetételben előforduló (szilárd és folyékony) aeroszol részecskék keveréke. A PM10 (PM2,5) a 10 (2,5) mikrométeres vagy annál kisebb átmérőjű részecskékre utal. A PM számos emberi eredetű forrásból származik, ideértve a tüzelőberendezés és a nem tüzelőberendezés jellegű forrásokat is. 72 A talajközeli ózon fotokémiai tevékenység eredményeként jön létre. 73 Az NOx kibocsátása üzemanyag égetése során történik, például az ipari létesítményekből és a közúti közlekedési ágazatból. Az NOx nitrogén-monoxidot (NO) és nitrogén-dioxidot (NO2) tartalmazó gázcsoport. 74 EEA, Air Quality in Europe – 2018 Report (Levegőminőség Európában – 2018. évi jelentés), 64. o. Lásd e jelentésben az alapul szolgáló módszerrel kapcsolatos részleteket. 75 A tagállamok által az EEA-hoz benyújtott 2016-os NECD-adatok. 76 Eionet központi adattár. Information on the attainment of environmental objectives - 2016 (A környezetvédelmi célkitűzések teljesítésére vonatkozó információk – 2016).

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

20

beleértve) mérték. Egy levegőminőségi zónában (a Sajó-völgyben) még a (PM2,5) légszennyező részecske kibocsátási határértékeit is túllépték. Ezenkívül a benzo(a)pirén és az ózonkoncentráció célértékeit is meghaladták. Lásd a 14. ábrát a NO2, PM2,5, és PM10 szinteket meghaladó levegőminőségi zónákról.

A (PM10-re és a NO2-ra vonatkozó) levegőminőségi előírások tartós megsértése súlyosan káros hatásokat gyakorol az egészségre és a környezetre. A Bizottság Magyarországot és számos más tagállamot is az Európai Bíróság elé utalt a PM10 -szintek túllépése miatt77

. A cél annak biztosítása, hogy az összes zóna megfelelővé tétele érdekében megfelelő intézkedések szülessenek.

14. ábra: Az uniós levegőminőségi előírásokat meghaladó levegőminőségi zónák 2017-ben

78

Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) stratégiákat dolgoz ki a beltéri és kültéri légszennyezés csökkentésére, valamint a légszennyezés lakosságra és a különböző érdekelt felekre gyakorolt egészségügyi hatásainak csökkentésére. Kidolgoztak egy levegőminőségi egészségügyi indexet, amelyet a magyar levegőminőség-megfigyelő hálózat által előállított levegőminőségi adatokra is alkalmaznak. A levegőminőségi index négy kategóriája a legfontosabb légszennyező anyagok (PM10, O3, NO2, SO2, CO) által az egészségre gyakorolt hatásokon alapul. 2007 óta az index értékeit egy, minden olyan települést tartalmazó térképen jelenítik meg, amelyen legalább egy ellenőrző állomás található, és az adatokat naponta közzéteszik az OKK honlapján

79.

Az Európai Számvevőszék különjelentése80

szerint az emberi egészség levegőszennyezéstől való védelme érdekében tett uniós fellépés nem érte el a várt hatást. Fennáll annak a veszélye, hogy a légszennyezést egyes esetekben alábecsülik, mert a mérésekre nem mindig a megfelelő helyeken kerül sor. A tagállamoknak most már

77 COM (2018) 330. 78 EEA, EIONET központi adattár. Az adatok a 2018. november 26-án érvényes jelentési helyzetet tükrözik. 79 Országos Közegészségügyi Intézet OKI 80 Az Európai Számvevőszék 23/2018. sz. különjelentése, Légszennyezés: Egészségünk védelme még mindig nem elégséges, 41. o.

valós idejű és validált levegőminőségi adatokat is be kell jelenteniük a Bizottságnak

81.

2018 júliusában Magyarország – Szlovákiából, Csehországból, Észtországból, Lettország, Litvániából, Németországból, Belgiumból, Lengyelországból, Írországból, az Egyesült Királyságból, Dániából, Bulgáriából érkezett szakértőkkel együtt – részt vett egy TAIEX-EIR P2P műhelytalálkozón. A felsorolt országokból érkezett résztvevők megosztották egymással a lakások fűtéséből származó kibocsátások csökkentésére irányuló hatékony intézkedésekkel és bevált gyakorlatokkal kapcsolatos tudásukat és tapasztalataikat.

2018 szeptemberében egy másik TAIEX-EIR P2P műhelytalálkozóra került sor az ausztriai Grazban. Az eseményen környezetvédelmi hatóságok, régiók és városok vettek részt Ausztriából, Horvátországból, Észtországból, Németországból, Magyarországról, Olaszországból, Litvániából, Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Spanyolországból és Svédországból, hogy megosszák egymással a légyszennyezés csökkentésével, valamint levegőminőségi tervek olyan zónákban vagy agglomerációkban történő hatékonyabbá tételével kapcsolatos tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, amelyekben a környezeti levegőben található szennyező anyagok szintje meghaladja a határértékeket vagy célértékeket.

Október 29-30-án Magyarország rendezett egy többországos TAIEX-EIR P2P műhelytalálkozót a mezőgazdaságból származó ammónia-kibocsátásról. Kormányzati és a levegőminőségi politikával és mezőgazdasággal foglalkozó ügynökségek szakértői vettek részt Ausztriából, Belgiumból, Bulgáriából, Horvátországból, Csehországból, Dániából, Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Írországból, Olaszországból, Lettországból, Litvániából, Luxemburgból, Máltáról, Norvégiából, Lengyelországból. Romániából, Szlovákiából, Svédországból és Hollandiából.

2017 októberében pedig az Európai Bizottsággal folytatott, tiszta levegőről szóló párbeszédre került sor Budapesten. Ennek megállapításai a következők voltak: i. sürgősen meg kell tervezni és végre kell hajtani azokat a további intézkedéseket, amelyek csökkentik a magánháztartásokban eltüzelt szilárd tüzelőanyagból származó részecske-kibocsátást; ii. a mezőgazdasági növekedését az ammóniakibocsátást csökkentő intézkedéseknek kell kísérniük; iii. a városi térségekben

81 A 2004/107/EK és a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó szabályoknak a környezeti levegő minőségére vonatkozó kölcsönös információcsere és jelentéstétel tekintetében történő megállapításáról szóló, 2011. december 12-i 2011/850/EU bizottsági végrehajtási határozat (HL L 335., 2011.12.17., 86. o.) 5. cikke előírja a tagállamok számára, hogy frissített adatokat adjanak meg.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

21

közlekedő járművekből származó kibocsátások csökkentésére irányuló rövid távú intézkedésekre van szükség; iv. Magyarországnak támaszkodnia kellene a többi uniós ország tapasztalataira; és v. az érintett érdekelt feleket a legkorábbi szakaszban be kell vonni annak biztosítása érdekében, hogy az enyhítő intézkedéseket eredményesen hajtsák végre.

2019. évi kiemelt intézkedések

A megfelelő Nemzeti Levegőszennyezés-csökkentési Program kidolgozásának összefüggésében a főbb kibocsátási források csökkentésére irányuló intézkedések megtétele; és az összes levegőminőségi előírás teljesítése.

A nitrogén-oxid (NOx) kibocsátások és a nitrogén-dioxid (NO2) koncentráció csökkentésének felgyorsítása a közlekedésből származó kibocsátások további csökkentése révén, különösen a városi térségekben. Ehhez szükség lehet a járművek városi térségekben történő belépésének arányos és célzott korlátozására és/vagy adóügyi ösztönzőkre.

Felgyorsítani a légszennyező részecskék (PM2,5 és PM10) kibocsátásának és koncentrációjának csökkentését az energiatermelésből és a szilárd tüzelőanyaggal történő hőtermelésből származó kibocsátások csökkentése révén. Ehhez a hatékony és tiszta távfűtés támogatása is szükséges.

A légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében a lakások fűtéséhez használt szén mennyiségének csökkentése, például a „Széntermelő régiók átalakítása” elnevezésű kezdeményezés alapján.

A nem-metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátásának csökkentése (adott esetben, a jelenleg érvényes nemzeti kibocsátási határértékek teljesítése érdekében).

Ipari kibocsátások

Az ipari kibocsátásokkal kapcsolatos uniós politika főbb célkitűzései: i. a levegő, a víz és a talaj védelme; ii. a hulladék megelőzése és kezelése; iii. az energiahatékonyság és az erőforrás-hatékonyság javítása; valamint iv. felhagyott ipari területek szanálása. Ennek eléréséhez az EU a szokásos és a véletlenszerű ipari kibocsátások megelőzésével és csökkentésével kapcsolatban integrált megközelítést alkalmaz. E politikának a sarokköve az ipari kibocsátásokról szóló irányelv

82 (IED).

82 A 2010/75/EU irányelv a megadott küszöbértékeket meghaladó ipari tevékenységekre vonatkozik. Idetartozik az energiaipar, a fémipar, az ásvány- és a vegyipar, valamint a hulladékgazdálkodás, továbbá ipari és

Az IED által szabályozott ipari tevékenységek alábbi áttekintése az „ipari kibocsátásokra vonatkozó politika szerinti országprofilok” projekten

83 alapul.

Magyarországon mintegy 1150 ipari létesítménynek kell az IED irányelv szerinti engedéllyel rendelkeznie. 2015-ben Magyarországon a legtöbb IED-létesítménnyel rendelkező ipari ágazat az „egyéb tevékenységek” volt (az összes 60 %-a – főként a baromfi vagy sertés intenzív tenyésztése), ezt követte a nem veszélyes hulladék kezelése (14 %) és a vegyipar (9 %).

15. ábra: Az IED irányelv szerinti ipari létesítmények száma ágazati bontásban, Magyarország (2015)

A Magyarországon a levegőbe történő kibocsátásokhoz leginkább hozzájáruló ágazatok az alábbi 16. ábrán láthatók.

A vízbe történő kibocsátásokért legnagyobb mértékben felelős ágazatok az energiaipar-áramtermelés, a vegyipar, valamint a vas- és acélipar. A fémgyártó ágazat a létesítményenként termelt, veszélyes és nem veszélyes hulladékokhoz is jelentős arányban járul hozzá, mivel viszonylag kis számú IED-létesítménnyel rendelkezik.

mezőgazdasági ágazatok széles köre (pl. baromfi vagy sertés intenzív tenyésztése, cellulóz- és papírgyártás, festés és tisztítás). 83 Európai Bizottság, Industrial emissions policy country profile – Hungary (Ipari kibocsátásokra vonatkozó politika szerinti országprofilok – Magyarország).

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

22

16. ábra: Az IED szerinti ágazatokból származó, levegőbe történő kibocsátások, valamint az összes többi nemzeti légszennyezőanyag-kibocsátás, Magyarország (2015)

Az IED irányelv szerinti érvényesítési megközelítés erős jogot teremt a polgárok számára, hogy hozzáférjenek a releváns információkhoz, és hogy részt vegyenek az IED-létesítmények engedélyezési folyamatában. Ez pedig felhatalmazza az NGO-kat és a lakosságot annak biztosítására, hogy az engedélyek kiadása megfelelő módon történjen, és az azokhoz kapcsolódó feltételeket tiszteletben tartsák.

A tagállamok, szakmai szervezetek, NGO-k és a Bizottság közötti információcsere segítségével kell kidolgozni az elérhető legjobb technikákra (BAT) vonatkozóan referenciadokumentumokat és BAT-következtetéseket. Ez biztosítja az érdekelt felekkel való jó együttműködést, és az IED-szabályok pontosabb alkalmazását.

Az illetékes nemzeti hatóságok által a jogilag kötelező érvényű BAT-következtetések és a kapcsolódó BAT kibocsátási szintek alkalmazása érdekében tett erőfeszítéseknek köszönhetően az EU-ban jelentős mértékben és folyamatosan csökken a kibocsátás.

Például a nemrég elfogadott, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteknek a nagy tüzelőberendezésekre történő alkalmazásával a kéndioxid-kibocsátás átlagosan 25 %–81 %-kal, a nitrogénoxid-kibocsátás 8 %–56 %-kal, a szállópor-kibocsátás 31 %–78 %-kal, a higanykibocsátás pedig 19 %–71 %-kal csökkent uniós szinten. A csökkenés mértéke az egyes berendezések helyzetétől függ. A Magyarország esetében megállapított kihívások közé tartozik a fémgyártásból, valamint a baromfi vagy sertés intenzív tenyésztéséből származó jelentős mértékű szennyezés csökkentése.

2019. évi kiemelt intézkedések

Engedélyek felülvizsgálata, valamint az újonnan elfogadott BAT-következtetéseknek való megfelelés érdekében az ellenőrzés és az érvényesítés megerősítése.

A létesítményekből származó kibocsátásokkal

kapcsolatos lég- és vízszennyezés kezelése az alábbi ágazatok közül egy vagy több esetében: villamos energia, baromfi és sertés intenzív tenyésztése, hulladékkezelési tevékenységek, vas- és acélüzemek.

Zaj

A környezeti zajjal foglalkozó irányelv84

a környezeti zajnak való kitettség káros hatásainak elkerülésével, megelőzésével és csökkentésével kapcsolatban közös megközelítést ír elő.

A légi, vasúti és közúti közlekedésből származó túlzott zaj az EU-ban a környezeti egészséggel kapcsolatos problémák egyik fő oka

85.

A korlátozott mennyiségű adatok86

szerint a környezeti zaj Magyarországon évente legalább 300 ember korai halálát eredményezi, és mintegy 1 300 esetben vezet kórházi tartózkodáshoz. A zaj mintegy 200 000 ember nyugodt alvását is zavarja. A legutóbbi teljes körű információ szerint, amelynek elemzése megtörtént (2012-es zajtérképek és 2013-as cselekvési tervek), a környezeti zajjal foglalkozó irányelvet többnyire helyesen hajtják végre. Budapest zajtérképe és cselekvési terve azonban még mindig hiányzik; a főváros nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

Ezeknek a nyilvános konzultációt követően elfogadott eszközöknek a zaj mérséklésére vagy csökkentésére irányuló intézkedéseket kell tartalmazniuk.

Vízminőség és -gazdálkodás

Az uniós jogszabályok és politika előírja, hogy az átmeneti vizekre, a parti vizekre és az édesvizekre (a felszíni és a felszín alatti vizeket is beleértve) nehezedő nyomások hatását jelentős mértékben kell csökkenteni. A víztestek víz-keretirányelv szerinti jó állapotának elérése, fenntartása vagy fokozása biztosítja, hogy az uniós polgárok élvezhessék a jó minőségű és biztonságos ivóvíz és fürdésre alkalmas víz előnyeit. Ráadásul azt is biztosítja, hogy a tápanyagciklus (a nitrogén és a foszfor) kezelése fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb legyen.

A hatályos uniós vízügyi jogszabályok87

olyan védelmi keretet nyújtanak, amely szigorú szabályokat garantál az

84 2002/49/EK irányelv. 85 WHO/JRC, 2011, Burden of disease from environmental noise (A környezeti zaj által okozott betegségteher), Fritschi, L., Brown, A.L., Kim, R., Schwela, D., Kephalopoulos, S. (szerk.), Egészségügyi Világszervezet, Európai Regionális Iroda, Koppenhága, Dánia. 86 Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Noise Fact Sheets 2017 (A zajjal kapcsolatos ismertető, 2017). 87 Ezek közé tartozik a fürdővizek minőségéről szóló irányelv (2006/7/EK), a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (91/271/EGK) (a települési és egyes ipari szektorok szennyvízének

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

23

EU-ban található összes víztestre vonatkozóan, és a konkrét (például a mezőgazdaságból, városi térségekből és ipari tevékenységekből származó) szennyező forrásokkal is foglalkozik. Azt is előírja, hogy az éghajlatváltozás előrejelzett hatásait építsék be a megfelelő tervezési eszközökbe, például árvízkockázat-kezelési tervekbe és vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe, beleértve az olyan intézkedési programokat, amelyek a tagállamok által tervezett, a környezetvédelmi célkitűzések eléréshez szükséges fellépéseket tartalmazzák.

Víz-keretirányelv

Magyarország elfogadta a víz-keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek második generációját, és jelentést is tett róla, az Európai Bizottság pedig felmérte az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elfogadása óta elért állapotot és fejlődést, továbbá a 2017. évi EIR-jelentésben bizonyos intézkedéseket is javasolt.

A felszíni vizekre nehezedő legjelentősebb terhelések közé tartozik a csatorna/folyómeder/folyóparti terület/folyópart mezőgazdaságból adódó fizikai változásai (a felszíni vizek 41 %-a) és a mezőgazdaságból eredő diffúz szennyezés (36 %). A felszín alatti víztesteknél a legfontosabb terhelés a közüzemi vízellátás céljából történő vízkivétel vagy a vízáram elterelése (a felszín alatti víztestek 78 %-a), amelyet a nem csatornahálózatba történő szennyvízkibocsátás (61 %) követ.

A morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek jelentették a tavakra (a tavi víztestek 43 %-a) és a folyókra (a folyami víztestek 88 %-a) gyakorolt legjelentősebb hatást. A felszín alatti víztestekre a vegyi szennyezés gyakorolta a legnagyobb hatást (17 %).

Az ismeretlen ökológiai állapotú/potenciálú víztestek aránya jelentős mértékben csökkent (40 %-ról 13 %-ra), de nagy a különbség az ismeretlen állapotú tavak (akár 47 %-uk is lehet ismeretlen) és folyók aránya (9 %) között. A magyarországi folyók és tavak csupán kis hányada (kevesebb mint 10 %) rendelkezik jó ökológiai állapottal/potenciállal, és csupán két tó és négy folyóvíztest minősül kiváló állapotúnak (lásd a 17. ábrát). Ez azt mutatja, hogy Magyarországnak még hosszú utat kell megtennie azért, hogy elérje a víz-keretirányelvben meghatározott jó állapotra/potenciálra vonatkozó célkitűzéseket.

A megfigyelés mértéke nőtt a felszíni víztestek kémiai állapotával kapcsolatban, bár még mindig további

kibocsátásáról), az ivóvízről szóló irányelv (98/83/EK) (az ivóvíz minőségéről), víz-keretirányelv (2000/60/EK) (a vízforrások kezeléséről), a nitrátirányelv (91/676/EGK), valamint az árvízvédelmi irányelv (2007/60/EK).

fejlődésre van szükség, többek között az üledékek és bióták megfigyelésének végrehajtása terén. Az első és a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv között eltelt időszakban nagy mértékben, 3-ról 46 %-ra nőtt a jó kémiai állapotú felszíni víztestek aránya, és jelentős mértékben, 94-ről 47 %-ra csökkent az ismeretlen állapotú víztestek aránya.

A felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának megfigyelési helyzete kismértékben javult, a jó állapotnak nem megfelelő felszín alatti vizek aránya viszont 9 %-kal nőtt (az összes felszín alatti víztest 23,3 %-áról 25,5 %-ra).

17. ábra: A felszíni víztestek ökológiai állapota vagy potenciálja Magyarországon

88

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek jelentős terheléseket állapítottak meg, amelyekre különféle intézkedések vonatkoznak (kiemelt intézkedések). Magyarország arról számolt be, hogy az első intézkedési programok összes tervezett intézkedése megkezdődött. Még mindig vannak akadályok az első intézkedési programok teljes körű végrehajtásának útjában, például késedelmek, rendkívüli események, irányítás és finanszírozás.

A nemzeti vízügyi stratégia89

Magyarország vízgazdálkodási, öntözési és aszálykezelési politikájának az alappillére. 2017-ben vizsgálták felül, hogy a mezőgazdasági és természetvédelmi szempontokat is beemeljék a vízkészlet-gazdálkodásba, továbbá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket dolgozzanak ki.

88 EEA, WISE dashboard (WISE jelzőrendszer). 89 Nemzeti Vízstratégia — Kvassay Jenő Terv

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

24

Az ivóvízről szóló irányelv

A 2017. évi EIR90

óta nem áll az ivóvízre vonatkozóan új adat rendelkezésre. Mindazonáltal a Bizottság szorosan nyomon követi az irányelvben meghatározott konkrét határértékek (például az arzén-, bróm- és fluorid-szintek) különféle vízellátási övezetekben tapasztalható természetes körülmények miatti be nem tartásának eseteit, valamint az ezek rendezésére hozott intézkedéseket.

A fürdővizek minőségéről szóló irányelv

A 18. ábra azt mutatja, hogy 2017-ben Magyarország 257 fürdésre alkalmas vízének 70,8 %-a volt kiváló minőségű, 13,2 %-a volt jó minőségű és 2,7 %-a volt tűrhető minőségű (szemben a 2016. évi 70,8 %, 11,5 % illetve 1,2 %-kal). Ugyanakkor hét fürdővíz volt kifogásolt minőségű

91. A Magyarország fürdővizeire vonatkozó

részletes információ egy nemzeti internetes portálon92

, valamint egy, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által tervezett és gondozott interaktív térképen férhető hozzá

93.

18. ábra: A fürdővizek minősége (2014–2017)94

A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv

A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel kapcsolatban Magyarországnak – saját csatlakozási szerződése szerint – 2015. december 31-re kell teljesítenie a feltételeket. Azonban a Magyarország és Románia között létrejött megállapodást követően – a Fekete-tenger eutrofizáció elleni védelmével összefüggésben – Magyarország az irányelv 5. cikke (4)

90 Az ivóvízről szóló irányelv mikrobiológiai és kémiai paramétereinek való megfelelés a legutóbbi bejelentés szerint jelentős mértékű volt. 91 Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2017. European bathing water quality in 2016 (Európai fürdővízminőség 2016-ban), 17. o. 92 Országos Közegészségügyi Intézet OKI 93 State of bathing waters (A fürdővizek állapota), EEA. 94 Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2018. European bathing water quality in 2017 (Európai fürdővízminőség 2017-ben), 21. o.

bekezdésének az ország teljes területén történő alkalmazása mellett döntött. A szigorúbb követelményeket kielégítő tisztításra vonatkozó követelményeket egyelőre csak a 2004-ben „érzékenyként” megjelölt területeken alkalmazzák. A 2018-ra vonatkozó magyar kötelezettségvállalás azt jelenti, hogy az összes települési szennyvíztisztító telepre bekerülő teljes terhelés csökkentésének minimális mértéke legalább 75 % az összes foszfor és legalább 75 % az összes nitrogén esetében.

Bár a Bizottság azt már ellenőrizte, hogy Magyarország betartja-e a csatlakozási szerződésben foglalt 2008-as és 2010-es határidőt, a 2015-ös határidő betartását egyelőre nem ellenőrizte. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy egyes agglomerációk nem feleltek meg a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvben foglalt szabályoknak, és ennek következtében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kötelezettségszegési eljárás okai közé tartozott az az aggály, hogy Magyarország nem rendelkezik a gyűjtőrendszerekhez történő kellő számú csatlakozással annak ellenére, hogy már épített ki ilyen rendszereket. Magyarországnak ezért jelentős mértékben kell támaszkodnia az egyéni rendszerekre (emésztőgödrök stb.), amelyeknél nehezebben biztosítható a követelményeknek való megfelelés.

Ami a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv Magyarország általi teljesítését

95 általánosságban illeti, a

szennyvíz 100 %-át egyedi vagy más megfelelő rendszerek segítségével gyűjtik vagy kezelik, amelyből 95,2 % másodlagos kezelésen, 92,2 % pedig szigorúbb követelményeket kielégítő tisztításon megy keresztül. Mintegy 107 millió EUR összegű beruházás

96 szükséges

annak biztosításához, hogy a fennmaradó agglomerációkban a szennyvizet megfelelően gyűjtsék és kezeljék.

Nitrátirányelv

A nitrátirányelvhez kapcsolódó, 2012–2015-ös jelentés a felszín alatti vizek nitrátkoncentrációjának kismértékű növekedését mutatta. Azon mérőállomások aránya, amelyek elérték vagy meghaladták a 40 mg/l nitrátkoncentrációt, 8,2 %-ról 8,7 %-ra nőtt, azon mérőállomások aránya pedig, amelyek elérték vagy meghaladták az 50 mg/l nitrátkoncentrációt, 6,9 %-ról 7,1 %-ra nőtt. A felszíni vizek nitrátkoncentrációja meglehetősen stabil, kivéve azon mérőállomások

95 Az Európai Bizottság jelentése; A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv végrehajtásának státuszáról és végrehajtására irányuló programokról szóló kilencedik jelentés (COM(2017)749) és a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2017)445). 96 A magyar Belügyminisztérium által készített, a 2. vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedéseinek teljesítéséhez szükséges előzetes költségbecslés az összeget 94 millió EUR-ban határozza meg, de erről nincs hivatalos dokumentum.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

25

számának emelkedését, amelyek elérték vagy túllépték a 25 vagy 40 mg nitrát/liter koncentrációt. A víz trofitásfokával kapcsolatos kihívások ebben az időszakban is fennálltak, az édesvízi mérőállomások jelentős számban mutattak eutrofizált és potenciálisan eutrofizált állapotot.

Árvízvédelmi irányelv

Az árvízvédelmi irányelv létrehozta az árvízkockázatok értékelésének és kezelésének keretrendszerét, amelynek célja jelentős árvizekkel járó káros következmények mérséklése.

Magyarország elfogadta és benyújtotta az irányelv szerinti első árvízkockázat-kezelési terveit, az Európai Bizottság pedig elvégezte azok értékelését.

A Bizottság értékelése megállapította, hogy a célkitűzések megállapítása és a megelőzésre, védelemre és felkészültségre összpontosító intézkedések kidolgozása terén pozitív eredményekkel járó, hasznos erőfeszítésekre került sor. Az értékelés azt is kimutatta, hogy más tagállamokhoz hasonlóan Magyarország árvízkockázat-kezelési terveiben sem lelhető fel szoros kapcsolat a célkitűzések és az intézkedések között, továbbá az intézkedések lehető legteljesebb körű költségbecslését sem tartalmazzák. Ezen kívül fogalmazhattak volna pontosabban azzal kapcsolatban, hogy mely intézkedéseket hajtják végre, és milyen fontossági sorrendben.

2019. évi kiemelt intézkedések

Fokozza a valamennyi víztest állapotának felmérésére irányuló erőfeszítéseket, növelve ezzel az állapotfelmérések megbízhatóságát, és csökkentve az ismeretlen állapot arányát. A monitoringnak kielégítő időbeli felbontást és területi lefedettséget kell biztosítania.

Lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a vízkivétel tényleges engedélyek, mérés és ellenőrzés tárgyát képezze.

A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv, valamint az ivóvízről szóló irányelv végrehajtásának mielőbbi teljesítése minden agglomeráció esetében. Továbbra is előtérbe kell helyezni a települési szennyvíztisztító üzemekbe történő beruházásokat.

Lépéseket kell tenni az intézkedések rangsorolási módszerének pontosításához, beleértve az árvízkockázat-kezelési terv költségeinek és előnyeinek értékelését.

Vegyszerek

Az EU annak biztosítására törekszik, hogy 2020-ra a vegyi anyagok előállítása és felhasználása oly módon történjen, amely minimálisra csökkenti az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentős mértékű káros hatásokat. Jelenleg készül a nem toxikus környezetről szóló stratégia, amely elősegíti az innovációt és a fenntartható helyettesítő anyagok kifejlesztését, a nem kémiai opciókat is beleértve.

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályai97

biztosítják az emberi egészség és a környezet alapvető védelmét. Továbbá stabilitást és kiszámíthatóságot nyújtanak a belső piacon működő vállalkozások számára.

2016-ban az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) közzétett egy jelentést a REACH-ről, valamint az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló rendeletről (CLP-rendelet)

98, amely azt jelezte, hogy a

végrehajtási tevékenységek továbbra is fejlődnek. A tagállamok a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumon

99 belül szorosan

együttműködnek egymással. Ez az együttműködés megmutatta, hogy van még lehetőség a végrehajtási tevékenységek hatékonyságának fokozására, különösen ami a regisztrációs kötelezettségeket és a biztonsági adatlapokat illeti, amelyeknél a megfelelés hiánya továbbra is viszonylag jelentős.

Bár történt előrehaladás, van még lehetőség a végrehajtási tevékenység Unió-szerte történő javítására és a végrehajtás összehangolására, az importált áruk ellenőrzését is beleértve. A végrehajtás egyes tagállamokban továbbra is gyenge, különös tekintettel az importellenőrzésekre és az ellátásilánc-kötelezettségekre. A végrehajtási architektúra a legtöbb uniós országban bonyolult, és a végrehajtási projektek különbségeket tártak fel az egyes tagállamok általi megfelelés terén.

Egy 2015-ös bizottsági tanulmány már hangsúlyozta a REACH tagállami szintű végrehajtása során megvalósítandó harmonizált piacfelügyelet és végrehajtás fontosságát, és azt a harmonizált egységes

97 Elsősorban a vegyi anyagokra vonatkozóan: REACH (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.); az osztályozásra, címkézésre és csomagolásra vonatkozóan: a CLP-rendelet ( HL L 252., 2006.12.31., 1. o.), a biocid termékekről és növényvédő szerekről szóló jogszabályokkal együtt. 98 Európai Vegyianyag-ügynökség, Report on the Operation of REACH and CLP 2016 (A REACH és a CLP-rendelet működéséről szóló jelentés, 2016). 99 A REF-1, REF-2 és REF-3 projektek alapján, hozzáférhető itt: Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

26

piac működésének sikerességéhez hozzájáruló kritikus tényezőnek minősítette

100.

2018 márciusában a Bizottság közzétette a REACH értékelését

101. Az értékelés megállapítja, hogy a REACH

teljesíti a kitűzött célokat, de az elért előrehaladás lassabb a vártnál. A regisztrációs dokumentáció is gyakran hiányos. Az értékelés hangsúlyozza, hogy az egyenlő feltételek biztosítása, a REACH-rendelet céljainak elérése, valamint a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítását célzó intézkedésekkel való összhang megteremtése érdekében valamennyi szereplőre – köztük a regisztrálásra kötelezettekre, a későbbi felhasználókra és különösen az importőrökre – vonatkozóan szükséges a kötelezettségek érvényesítésének megerősítése. A tagállami végrehajtási tevékenységek egységes bejelentését is fontosnak minősítette ebben a tekintetben.

Magyarországon a járási hivatalok közegészségügyi osztályai felelnek a REACH/CLP/BPR rendelet végrehajtásáért, amelyek 20 megyében dolgoznak a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó kormányhivataloknak.

A kémiai biztonsági ellenőrök munkáját regionális szinten koordinálják, és azt a REACH-rendeletért, a CLP-rendeletért és a biocidekről szóló rendeletért felelős illetékes nemzeti hatóságok támogatják, amelyek az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) működnek.

A céglátogatások vagy helyszíni ellenőrzés, vagy célzott ellenőrzés formájában történnek. Ha megállapítást nyer, hogy az adott vállalat megszegte a szabályokat, az ellenőr kötelező erejű döntést hozhat a nyomon követési intézkedésekről és/vagy pénzbüntetést (kémiai terhelési bírságot) szabhat ki az érintett vállalatra.

A vegyi anyagokkal kapcsolatos rendelkezések egyes szempontjaiért más hatóságok felelnek. Például: i. a környezetvédelmi hatóságok felelnek a környezetvédelemért; ii. a munkahelyi biztonságért az Országos Munkaügyi Főfelügyelőség felel; iii. a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladata a fogyasztók védelme; valamint iv. a magyar Vám- és Pénzügyőrség felel a vámellenőrzésért.

100 Európai Bizottság. (2015). Monitoring the Impacts of REACH on Innovation, Competitiveness and SMEs (A REACH innovációra, versenyképességre és a kkv-kre gyakorolt hatásának nyomon követése). 101 COM(2018) 116.

A városok fenntarthatóságának javítása

A városi környezettel foglalkozó uniós politika arra ösztönzi a városokat, hogy a fenntartható városrendezést és várostervezést szolgáló politikákat vezessenek be. Ide tartoznak a városi közösségi közlekedéshez és mobilitáshoz való innovatív megközelítések, a fenntartható épületek, az energiahatékonyság és a városi biodiverzitás megőrzése.

Európára a városok és települések uniójaként is tekinthetünk. Az uniós népesség hozzávetőleg 75 %-a városi térségekben él

102. A városi térségek különös

kihívást jelentenek a környezet és az emberi egészség számára, ugyanakkor lehetőségeket is nyújtanak az erőforrások hatékonyabb felhasználására. Az EU olyan kezdeményezések segítségével ösztönzi a településeket a környezetbarátabbá válásra, mint például a Zöld Főváros Díj

103, a Zöld Levél Díj

104 és a Green City Eszköz

105.

A zöldebb városok finanszírozása

Magyarország az ERFA-források legalább 5 %-át (537,84 millió EUR-t) fordítja az operatív programok keretében végrehajtott fenntartható városfejlesztési intézkedésekre. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési programhoz való teljes hozzájárulásának legalább 5 %-át, az összes ERFA-hozzájárulás 0,97 %-át és az Európai Szociális Alapból nyújtott összes támogatás 1,04 %-át vezető és közösség által irányított helyi fejlesztési intézkedésekre tartják fenn

106.

Magyarország az Európai Városfejlesztési Hálózat (UDN)

107 tagja. Az UDN kezdeményezései közül az ERFA

az innovatív városfejlesztési tevékenységeket támogatja, amelyek célja a városi kihívásokat kezelő új és nem bizonyított megoldások tesztelése. Magyarország támogatást kapott a – Magyarország harmadik legnagyobb városának számító – Szeged városában zajló „SASMob — Okos Összefogással a Fenntartható Közlekedésért” elnevezésű projekthez

108.

102 Európai Bizottság, Urban Europe (Városi Európa), 2016. 103Európai Bizottság, European Green Capital (Európa Zöld Fővárosa). 104 Európai Bizottság, European Green Leaf Award (Az európai Zöld Levél Díj). 105 Európai Bizottság, Green City Tool (Green City eszköz). 106 Európai Bizottság: Összefoglalás Magyarországnak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról. 107 Európai Bizottság The Urban Development Network (A Városfejlesztési Hálózat). 108 SASMob — Smart Alliance for Sustainable Mobility (Okos Összefogással a Fenntartható Közlekedésért)

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

27

Az uniós városi kezdeményezésekben és hálózatokban való részvétel

Magyarország részt vesz egy olyan projektben, amelynek célja a Pécs városában – amely az Európa Zöld Fővárosa Díj jó gyakorlatokat tartalmazó 2019-es listáján is szerepel – megvalósítandó ipari szimbiózis

109.

Nyolc magyar település 16 tematikus hálózatban vesz részt az URBACT kezdeményezés keretében, amelynek célja a fenntartható városfejlesztés támogatása

110. E

hálózatok közül négyet jelenleg magyar városok vezetnek. Budapest irányítja a „Roma-Net” és a „ROMA-NeT URBACT II” hálózatokat, amelyek középpontjában a roma népesség integrációja áll. A „RE-Block” hálózatot is Budapest vezeti, amely a lakótelepek megújításával foglalkozik, hogy egységes és zöld városrészek jöjjenek létre. Végezetül Újbuda önkormányzata koordinálja a „Kreatív szellemek” hálózatát, amely a vállalkozó szellem kreatív város stratégiák révén történő fellendítésével foglalkozik.

Számos Horizont 2020 hálózati projekt is hozzájárult a magyar városok fenntarthatóságához. A CIVITAS kilenc települést foglal magában, amelyek azért működnek együtt, hogy a városokban tisztább és jobb közlekedést valósítsanak meg

111. Az INTERREG programok szintén

városfejlesztési projekteket támogatnak, mint például „Az „energiatudatos” iskola energiaőrzői” kezdeményezés, amely egy sor oktatási programból és „tudatos energiafogyasztást” elősegítő eszközből áll

112.

A magyar városok az Eurocities kezdeményezésben is részt vesznek, és 2018 júniusától 40 magyar város csatlakozott az uniós Polgármesterek Szövetségének kezdeményezéséhez

113.

2017-ben a városokban élő magyar lakosság 15,6 %-a

109 Pécs‐Kökény Hulladékkezelő Központ, Pécs, Magyarország 110 URBACT, Csatlakozott hálózatok országonként. 111 Európai Bizottság, Horizont 2020 Civitas Projekt. 112 Interreg KÖZÉP-EURÓPA Program. 113 Polgármesterek Szövetsége az éghajlatért és az energiáért, Aláíró országok.

nyilatkozta azt, hogy a környékét érinti a környezetszennyezés, a korom vagy más környezeti problémák, ami a 2016-os 14,2 %-hoz képest emelkedést jelez. Ezek az adatok messze elmaradnak az EU-28 átlagától (20 % 2017-ben illetve 18,9 % 2016-ban)

114.

Magyarország számos „okos város” kezdeményezésnek és kísérleti projektnek adott otthont az elmúlt években, települési és nemzeti szinten egyaránt. Például Budapest, Győr, Miskolc és Szolnok foglalkozott az e-mobilitás, az intelligens közlekedési rendszerek, az önvezető járművek és az energiahatékonyság kihívásaival

115.

Természet és városok

Magyarország Natura 2000 hálózatának közel 20 %-a funkcionális városi térségekben

116 található, ami

meghaladja a 15 %-os uniós átlagot (lásd a 19. ábrát).

19. ábra: A funkcionális városi térségekben található Natura 2000 hálózatok aránya

117

Magyarországon az országos ökológiai hálózat adja a zöld infrastruktúra gerincét. A hálózat különböző természetvédelmi jelentőségű területeket foglal magában, mint például a természetvédelmi területek, Natura 2000 területek és a jelentős természeti értéket képviselő területek. A hálózathoz tartozó övezet beépül a települések önkormányzati tervezésébe.

2015-ben Szeged volt a „Nature4Cities” projekt négy kísérleti városának egyike. A Nature4Cities az EU által kiválasztott és finanszírozott két kutatási program egyike, amelynek célja, hogy a H2020 kutatási és innovációs programon keresztül közös alapot teremtsen a természet alapú megoldásokhoz és a városok természetességének helyreállításához

118.

114 Európai Bizottság, Eurostat, Pollution, grime or other environmental problems by degree of urbanisation (Környezetszennyezés, korom vagy egyéb környezeti problémák az urbanizáció mértéke szerint). 115 Magyarország — Intelligens városok 116 Európai Bizottság, A funkcionális városi térségek meghatározása. 117 Európai Bizottság, Hetedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról, 2017, 121. o. 118 A Nature4Cities projekt

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

28

Az egy évig tartó „Intelligens és zöld – A Visegrádi Városok jövője” projekt, amely 2016 decemberében kezdődött, arra összpontosított, hogy hogyan lehet a városi térségekben okos és innovatív megoldásokat megvalósítani úgy, hogy közben erősödjön a városok éghajlatváltozással, társadalmi egyenlőtlenségekkel és gazdasági bizonytalansággal szembeni ellenálló képessége

119.

2017 novemberében Budapest adott otthont az európai városi zöld infrastruktúráról szóló konferenciának, ahol a résztvevők a városokat célzó természet-alapú megoldásokat méltattak és osztottak meg egymással

120.

Városszétfolyás

2009-ben Magyarországon jelentős, 2,12 UPU/m2 volt a súlyozott városterjeszkedés, amely valamelyest az 1,64 UPU/m2 európai (EU-28+EGT-4) átlag feletti, továbbá 2006 és 2009 között 5 %-os növekedést jelez

121122.

Forgalmi torlódások és városi mobilitás

A forgalmi torlódások jelentik a magyar főváros, Budapest egyik legfontosabb környezetvédelmi problémáját. A rossz minőségű levegőért is a forgalmi torlódások okolhatók. 2015-ben a kormány elfogadta a Jedlik Ányos-tervet

123, hogy növelje az elektromos autók

használatát Magyarországon. A terv a szükséges infrastruktúra (töltőállomások) kiépítését, az elektromos autók parkolási és úthasználati kedvezményeit, valamint a megvásárlásukhoz nyújtott anyagi támogatást is tartalmazza

124.

2015-ben Magyarországon a személyszállítás 65,8 %-át (az uniós átlag 81,3 %)

125 személygépkocsival végezték.

Az 1000 lakosra jutó 325 személygépkocsival Magyarország az utolsó előtti helyen van az EU-ban (az uniós átlag 497 autó/1000 lakos)

126. Az egy adott évben

közlekedési dugókban töltött idő tekintetében Magyarország az uniós országok középmezőnyében

119 „Smart and Green – the Future of Visegrad Cities” (Intelligens és zöld – A Visegrádi Városok jövője) projekt 120 EUGIC 2017 BUDAPEST, TERMÉSZET-ALAPÚ MEGOLDÁSOK A VÁROSOK SZÁMÁRA 121 A városterjeszkedési egység (Urban Permeation Unit, UPU) a beépített területek méretét, valamint az adott régióban való kiterjedtségének fokát méri. 122 EEA, Urban Sprawl in Europe, Annex I (Városszétfolyás Európában, I. melléklet), 2014, 4–5. o. 123 Jedlik Ányos Klaszter 124 A jogi és természetes személyek legfeljebb 1,5 millió HUF vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a tisztán elektromos személygépkocsik vagy legfeljebb 3,5 tonnás elektromos furgonok megvásárlásához. 125 Európai Bizottság, Transport in the European Union Current Trends and Issues (Közlekedés az Európai Unióban – Jelenlegi trendek és problémák), 2018, 89. o. 126 Eurostat, Energy, transport and environment indicators 2017 (Energetikai, közlekedési és környezeti mutatók 2017), 95. o.

található, 2014-ben 26,2 óra volt ez az idő, majd 2016-ra átlagosan 26,41 órára emelkedett

127.

A forgalmi torlódások 22 %-os arányával Budapest a 215 uniós városból álló listán csupán a 140. legzsúfoltabb város.

Magyarországon a legalacsonyabb azon lakók aránya, akik napi szinten használják az autójukat (24 %, szemben az 50 %-os uniós átlaggal), és a legmagasabb azok aránya, akik tömegközlekedéssel utaznak (28 %, szemben a 16 %-os uniós átlaggal). A magyarok 25 %-a minden nap kerékpározik (az uniós átlag 12 %) és a városban lakók 74 %-a mindennap gyalogol (az uniós átlag 68 %)

128.

127 Európai Bizottság, Hours spent in road congestion annually (Közúti forgalmi torlódásban töltött órák száma évente). 128Európai Bizottság, 406. sz. Eurobarométer tematikus felmérés,Attitudes of Europeans towards urban mobility, (Az európaiak városi mobilitással kapcsolatos hozzáállása) 7–10. o.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

29

II. rész: Felhatalmazási keret: végrehajtási eszközök

4. Zöld adózás, zöld közbeszerzés, környezetvédelmi finanszírozás és beruházások

Zöld adózás és környezetvédelmi szempontból káros támogatások

A pénzügyi ösztönzők, adózás és más gazdasági eszközök eredményes és hatékony módon járulnak hozzá a környezetvédelmi politika célkitűzéseinek teljesítéséhez. A körforgásos gazdaság cselekvési terve támogatja ezek alkalmazását. A környezeti szempontból káros támogatásokat az európai szemeszter és az energiaunió irányítási rendszerének keretében kísérik figyelemmel.

Magyarország környezetvédelemmel kapcsolatos adókból származó bevétele magasabb az uniós átlagnál. A környezetvédelmi adók 2017-ben a GDP 2,53 %-át tették ki (az EU-28 átlaga: 2,4 %) (lásd a 20. ábrát), az energiaadók pedig a GDP 1,91 %-át tették ki (az uniós átlag 1,84 %)

129. Ugyanebben az évben a

környezetvédelmi adókból származó bevételek az összes adóbevétel és társadalombiztosítási járulékbevétel 6,6 %-ának feleltek meg (az uniós átlag 5,97 %).

Az adórendszer felépítése azt mutatja, hogy a munkát terhelő adókból származó bevétel összes adóbevételben képviselt aránya megfelel az uniós átlagnak (2016-ban 46,1 %), míg a munkát terhelő rejtett adók 41,6 %-ot tettek ki

130. A fogyasztási adók aránya viszonylag magas

(40,2 %, az EU-28-ban a 6. legmagasabb), ami azt mutatja, hogy korlátozott annak lehetősége, hogy a munkát terhelő adókról inkább a fogyasztási adókra és különösen a környezetvédelmi adókra álljanak át.

Az európai szemeszter folyamatának keretében a Bizottság már többször javasolta, hogy Magyarország módosítsa adózási rendszerét. A 2018-as országjelentés megállapította, hogy Magyarországon a háztartások energiafogyasztása továbbra is adómentes, és hogy a gépjárműadó-bevételek is stagnálnak

131.

Van azonban néhány olyan példa, amely a környezetvédelmet szolgáló stabil fiskális intézkedések meglétét jelzi. Az egyik a levegőterhelési díj, amelyet

129 Eurostat, Environmental tax revenues (Környezetvédelmi adókból származó bevételek), 2018. 130 Európai Bizottság, Taxation Trends Report (Adózási trendekről szóló jelentés), 2017. 131 Európai Bizottság, Európai szemeszter országjelentés, 2018, 11. o.

2003-ban vezettek be, és az ország bizonyos területein segített a légszennyezés csökkentésében

132.

20. ábra: Környezetvédelmi adókból származó bevételek a GDP %-ában (2017)

133

Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok támogatása nőtt az elmúlt évtizedben, főként a távfűtéshez és a mezőgazdasági, vasúti és kereskedelmi célokra történő tüzelőanyagokhoz nyújtott új adómentességek miatt. Érvényben maradt néhány, a kőszénipar felszámolásához és átszervezéséhez nyújtott támogatás

134. Ezek a

132 Institute for European Environmental Policy, Case Studies on Environmental Fiscal Reform, Air pollution load charge in Hungary. (Európai Környezetpolitikai Intézet, Esettanulmányok a környezetvédelmi adóreformokról, Levegőterhelési díj Magyarországon). 133 Eurostat, Environmental tax revenues (Környezetvédelmi adókból származó bevételek), 2018. 134 OECD, Inventory of Support Measures for Fossil Fuels (Fosszilis tüzelőanyagokat támogató intézkedések áttekintése) 2018.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

30

költségvetési transzferek és támogatások 2016-ban összesen 12 milliárd HUF-ra rúgtak, az adómentességek (a helyi önkormányzatokat és a központi kormányt is beleértve) pedig meghaladták a 123 milliárd HUF-ot.

2005 óta történt némi előrelépés a „dízelkülönbözet” (a dízel és a benzin árkülönbözete) csökkentése terén. 2016-ban a benzint és a gázolajat terhelő adók között még mindig 9 %-os volt az eltérés, míg 2005-ben az eltérés 22 % volt

135. 2016-ban az egy évvel korábbihoz

képest némiképp csökkent a benzinre és a gázolajra kivetett jövedéki adó (120 HUF/liter a benzin és 110,35 HUF/liter a gázolaj esetében). A csökkentés a gázolaj esetében nagyobb volt, mint a benzinnél

136. A cégautók

magyarországi adóügyi megítélése is aggodalomra ad okot

137. Az adókedvezmények továbbra is a cégautók

magáncélú használatát támogatják138

. Mindazonáltal 2018-ban az elektromos és a hibrid cégautókra új, kedvezményes adókat vezettek be

139.

Magyarországon nincs CO2-alapú gépjárműadó. Az uniós kibocsátási normáknak

140 megfelelően azonban a

járművek regisztrációs adója környezetvédelmi szempontokon alapul

2016-ban gyakoriak voltak az alacsonyabb CO2-kibocsátású autók vásárlását ösztönző intézkedések. Ezek az ösztönzők az éves gépjármű-adókhoz, útdíjakhoz, valamint a behajtási tilalom alá eső övezetekben fizetendő díjakhoz, továbbá a tisztább járművek vásárlásához kötődnek. Nincs azonban olyan ösztönző, amely az állami infrastruktúra használatának előnyben

135 Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017, Environmental taxation and EU environmental policies (Környezetvédelmi adók és az EU környezetvédelmi politikái), 27. o. 136 Európai Bizottság, Európai adók adatbázisa, 2018. 137 Európai Bizottság, Taxation of commercial cars in Belgium (Haszongépjárművek adóztatása Belgiumban), 2017, 3. o. (Megjegyzés: a dokumentum Belgiumra vonatkozik, de más tagállamokra vonatkozó adatokat is tartalmaz.). 138 Európai Bizottság, Európai szemeszter országjelentés, 2018, 11. o. 139 FleetEurope, Major changes to company car taxation in Europe (Jelentős változások Európában a cégautók adóztatása terén). 140 ACEA, CO2 based motor vehicle taxes in Europe (Széndioxid-alapú gépjárműadók Európában).

részesítésére vonatkozna141

. A Magyarországon vásárolt új járművek az EU-ban a legkevésbé környezetbarát járművek, átlagos CO2-kibocsátásuk 125,9 g/km (az uniós átlag 2016-ban 118 g volt)

142.

Az elmúlt néhány évben Magyarországon jelentős mértékben csökkent az alternatív üzemanyaggal működő új személygépkocsik száma. 2016-ban az alternatív üzemanyaggal működő új személygépkocsik aránya mindössze 0,32 % volt. Ez pedig jelentős visszaesés 2013-hoz képest, amikor az EU-n belül Magyarországon használták legnagyobb arányban (9,75 %) az alternatív üzemanyagokat

143.

Zöld közbeszerzés

Az EU zöld közbeszerzési politikája ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket azért, hogy a közbeszerzések legalább 50 %-ában zöld közbeszerzési szempontokat alkalmazzanak. Az Európai Bizottság a környezetvédelem támogatása érdekében segít a közbeszerzések stratégiai eszközként történő használatának növelésében.

Az uniós közbeszerzések vásárlóereje mintegy 1,8 billió EUR (ami a GDP körülbelül 14 %-a). Ennek az összegnek jelentős hányada olyan ágazatokhoz jut, például az építőiparhoz vagy a közlekedési iparhoz, amelyek magas környezeti hatással bírnak. A zöld közbeszerzés ezért jelentős mértékben csökkentheti az állami kiadások környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatását, és hozzájárulhat a fenntartható innovatív vállalkozások támogatásához. A Bizottság a zöld közbeszerzésre vonatkozó uniós szempontrendszerre tett javaslatot

144.

Magyarország még nem fogadott el a zöld közbeszerzésre vonatkozó nemzeti cselekvési tervet. A közbeszerzésre vonatkozó új uniós irányelveket átültették a nemzeti jogba; ezek az irányelvek 2015 végén léptek hatályba. A nemzeti jog egy külön kormányrendeletre hivatkozik,

141 Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Appropriate taxes and incentives do affect purchases of new cars (A megfelelő adók és ösztönzők valóban befolyásolják az új gépjárművek vásárlását), 2018. május 18. 142 Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Average CO2 emissions from new passenger cars sold in EU-28 Member States plus Norway, Iceland and Switzerland in 2016 (A 28 EU-tagállamban, valamint Norvégiában, Izlandon és Svájcban értékesített új személygépkocsik átlagos CO2-kibocsátása). 143 Európai Bizottság, Transport in the European Union Current Trends and Issues (Közlekedés az Európai Unióban – Jelenlegi trendek és problémák), 2018, 27–28. o. 144 A „Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés” című közleményében(COM (2008) 400) a Bizottság a zöld közbeszerzésen alapuló közös szempontok meghatározására irányuló eljárás létrehozását javasolta. A zöld közbeszerzés alapkoncepciója az életciklus alapú megközelítésen és a tudományos bizonyítékon alapuló, a termékek és a szolgáltatások egyértelmű, ellenőrizhető, igazolható és nagyszabású környezetvédelmi szempontjainak igényére vonatkozik.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

31

amely részletes szabályokat ír majd elő a fenntarthatóság integrálásának szempontjairól, többek között a közbeszerzéseket érintve. A kormányrendelet jelenleg kidolgozás alatt áll.

A nemzeti küszöbértéket meghaladó, ám az uniós küszöbérték alatti, 2015-ben indított közbeszerzési eljárások számadatai szerint

145 Magyarország ajánlatkérő

szervei az eljárások 9 %-ában vettek figyelembe környezeti tényezőket, ami a pénzben kifejezett érték 18 %-nak felel meg.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény lehetővé teszi a hatóságok számára a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét közbeszerzési eljárásaik során, azonban azt nem teszi kötelezővé. A magyar Közbeszerzési Hatóság legfrissebb éves beszámolója szerint a zöld közbeszerzések száma és értéke évről évre egyaránt jelentősen eltér. 2016-ban az ilyen közbeszerzések értéke 43,4 milliárd HUF (mintegy 135 millió EUR) volt, amely 2012 óta a második legalacsonyabb érték. Ugyanebben az évben 2012 óta a legkevesebb, 613 zöld közbeszerzés zajlott146.

Környezetvédelmi beruházások és finanszírozás

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) szabályai kötelezik a tagállamokat arra, hogy támogassák a környezetvédelmi és éghajlati szempontokat finanszírozási stratégiáikban és programjaikban a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a vidékfejlesztési és tengerpolitika vonatkozásában.

A fenntarthatósághoz az állami és magánfinanszírozási források mobilizálása egyaránt szükséges147. Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok)

148

felhasználása alapvető fontosságú a környezetvédelmi célok eléréséhez és azok más szakpolitikai területeken történő meghonosításához. További eszközök, például a Horizont 2020, a LIFE programok

149, valamint az Európai

Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)150

szintén hozzájárulhat a bevált gyakorlatok végrehajtásához és terjesztéséhez.

145 Adatlap a zöld közbeszerzésre vonatkozó nemzeti cselekvési tervekről, 2018. június. 146 Beszámoló az Országgyűlés részére: a Közbeszerzési Hatóság 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről 147 Lásd például a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervet (COM(2018) 97). 148 Azaz az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA). Az ERFA, a KA és az ESZA együttesen: „kohéziós politikai alapok”. 149 Európai Bizottság, LIFE program. 150 Európai Beruházási Bank, Európai Stratégiai Beruházási Alap, 2016.

Az EU polgárainak körében végzett, a környezeti kérdéseket érintő 2017. évi 468. sz. tematikus Eurobarométer felmérés szerint a magyarok 89 %-a támogatja, hogy az EU nagyobb mértékben hajtson végre környezetvédelmi beruházásokat (EU-28-ak átlaga: 85 %).

A 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapok

Magyarország részére kilenc nemzeti és regionális programon keresztül 25 milliárd EUR összegű juttatást állapítottak meg az esb-alapokból a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan. Mindez azt jelenti, hogy 4,63 milliárd EUR-s nemzeti hozzájárulással Magyarország így összesen egy 29,63 milliárd EUR-s költségvetés fölött rendelkezik, amelyet különböző területeken való beruházásokra használhat a közlekedés és energia infrastruktúrahálózataitól és a kkv-k versenyképességétől a foglalkoztatási és környezetvédelmi intézkedéseken és a karbonszegény gazdaságon keresztül a kutatásig és innovációig, valamint a társadalmi befogadásba és az oktatásba tett beruházásokig

151.

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan Magyarország részére összesen 21,9 milliárd EUR juttatást állapítottak meg a kohéziós politika finanszírozásából. Ebből 15 milliárd EUR-t a kevésbé fejlett régiókra (Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld), 463,7 millió EUR-t egy fejlettebb régióra (Közép-Magyarország) fordítanak, ///6 milliárd EUR-t a Kohéziós Alapból használnak fel, 361,8 millió EUR-t az európai területi együttműködésre, 49,8 millió EUR-t az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre különítenek el. Magyarország ezen túlmenően az ESZA-ból legalább 4,7 milliárd EUR-t kap. Az EMVA-ból további 3,45 milliárd EUR-t fektetnek be az ország mezőgazdaságának és vidéki területeinek fejlesztésére. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból pedig mintegy 39 millió EUR-t különítenek el Magyarország számára.

151 Európai Bizottság, Európai strukturális és beruházási alapok (Magyarországra vonatkozó tájékoztató), 2017.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

32

Kohéziós politika

A 2014 és 2020 közötti időszakban az EU kohéziós politikájának részeként Magyarország hat operatív programot kezel. Ezek közül négy program az ERFA-ból és az ESZA-ból, kettő pedig az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból részesül támogatásban.

Magyarország 2014 és 2020 között várhatóan 3 milliárd EUR-t fordít majd környezetvédelmi beruházásokra, amely az ország kohéziós politikából származó juttatásának 13,9 %-a. Magyarország társfinanszírozást nyújt a karbonszegény gazdaságra való átálláshoz, amely magában foglalja az épületek és vállalkozások energetikai korszerűsítését, a természeti erőforrások fenntartható módon történő kezelését és a megújuló energiaforrások arányának teljes energiaszerkezetben történő növelését. Az esb-alapok egy jelentős részét a magyarországi infrastruktúra, különösen a közlekedési ágazat fejlesztésére fordítják majd, amely a városi és elővárosi csatlakozások fejlesztésére irányuló vasúti beruházásokat is magában foglalja. További beruházásokra van szükség a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatokban, hogy Magyarország megfeleljen az EU által támasztott környezetvédelmi követelményeknek.

A 2014 és 2020 közötti időszakra meghatározott Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program célja a fenntartható növekedés támogatása, valamint hogy segítse a tagállamokat az Európa 2020 céljainak elérésében. Javítaná az árvízvédelmet, valamint több lakos számára biztosítana jobb hulladék- és szennyvízgazdálkodási szolgáltatásokat és jó minőségű ivóvizet, segítene a természetes élőhelyek és fajok megóvásában, illetve javítaná az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását. A program öt fő finanszírozási prioritásra épül: i. az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás; ii. a vízellátás, a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás, valamint a szennyvízgazdálkodás; iii. környezeti helyreállítás; iv. természetvédelem és vadvédelem; valamint v. a jobb energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása.

Vidékfejlesztés

Magyarország vidéki jellegű ország, területének 66,3 %-a vidéki terület, 33,1 %-a köztes és csak 0,6 %-a tekinthető városiasnak. A lakosság 46 %-a vidéki területen él. Az ország területének 57 %-a mezőgazdasági terület, 21 %-a pedig erdő. Az unió egészéhez viszonyítva a magyar mezőgazdasági ágazat atipikus, mivel igen magas a szántóföldi növénytermesztés aránya (a mezőgazdasági földterület 81 %-a), míg a legelőké alacsony (14,2 %). Magyarország rendkívül kedvező agrárgazdasági

152 Európai Bizottság, Európai strukturális és beruházási alapok (adatok országonként)

feltételekkel rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, amely jelentős növekedési potenciált képvisel.

Az éghajlatváltozást illetően Magyarországon gyakran jelentősek a vízingadozások a szárazság és az áradások között, ezért határozottan hatékonyabb vízgazdálkodásra van szükség. Magyarország kevés és elavult öntözőrendszerrel rendelkezik, a mezőgazdasági területek csupán 2,4 %-a öntözött terület. Az ökológiai termelés a maga 2,7 %-ával az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az öntözőrendszer fejlesztése jelenleg Magyarország egyik kormányzati prioritása, amelyhez a megfelelő stratégia kidolgozás alatt áll. Célja, hogy növelje az öntözött területek arányát, és ennek folyományaként javítsa, egyúttal fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tegye a mezőgazdasági termelést

153. E

tekintetben Magyarország legfontosabb kihívása a biodiverzitás védelme, a felszíni és felszín alatti vizek minőségének javítása és a talajerózió visszaszorítása.

E kihívások kezelésére Magyarország vidékfejlesztési programja mind a hat vidékfejlesztési prioritás intézkedéseit finanszírozza. Különös hangsúlyt fektetnek az alábbi prioritásokra: i. a mezőgazdaság és az erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megóvása és javítása; ii. a biodiverzitás javítása, a Natura 2000 területeket is

153 A magyar hatóságok szerint 2018 novemberétől tervezett projekt, amely a Vízgazdálkodási Főigazgatóság koordinálásával, a belügyminisztérium támogatásával valósul meg. Nyilvános dokumentum nem érhető el.

21. ábra: Esb-alapok, 2014–2020 – Uniós juttatások területek szerinti lebontásban, Magyarország (milliárd EUR)

152

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

33

ideértve, valamint azokat a területeket, amelyek természeti vagy sajátos hátrányokkal szembesülnek; iii. a társadalmi befogadásnak, a szegénység csökkentésének és a vidéki területek gazdasági fejlődésének ösztönzése; valamint iv. az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítása és a mezőgazdasági ágazat kockázatkezelése154.

A „mezőgazdaság és az erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megóvása és javítása” prioritás részeként Magyarország a belvíz és az aszály sújtotta, valamint a nagy természeti értékű területekre koncentrál. A mezőgazdasági területek körülbelül 11,5 %-a, illetve az erdők 6,4 %-a fog biodiverzitást támogató, valamint vízgazdálkodást és talajgazdálkodást javító gazdálkodási szerződések hatálya alá tartozni. Az előirányzott EMVA-összeg körülbelül 26 %-át a mezőgazdasági termelők részére annak alapján nyújtott területalapú kifizetésekre fordítják, hogy környezet-/éghajlatbarát földgazdálkodási gyakorlatokat folytatnak, beleértve a biogazdálkodást, a természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatását és a Natura 2000 gazdálkodás alá eső területek támogatását.

Az „erőforrás-hatékonysággal és az éghajlattal” kapcsolatos prioritás középpontba helyezi az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozóipari ágazatokban. A prioritás 2 600 projektet tervez támogatni, valamint javítani kívánja a már létező vízgazdálkodási rendszerek hatékonyságát 6 000 hektár mezőgazdasági területen. A vidékfejlesztési program a szénmegkötést elsődlegesen az erdőtelepítést, az agrárerdészeti rendszereket, az erdőkárok megelőzését és helyreállítását, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését, valamint ezek megőrzését célzó támogatások révén kívánja elérni. A környezet- és éghajlatbarát erdővédelmi szolgáltatásokat is ösztönzi. A vidékfejlesztési program emellett az üvegházhatású gázok és az ammónia

154 Green Infrastructure in Hungary (Zöld infrastruktúra Magyarországon)

kibocsátásának csökkentésére is irányul, a

trágyatárolásba való beruházások révén155.

A környezetvédelmi szempontok közös agrárpolitikába (KAP) történő integrálása két főbb területet érint: i. az EMVA-ból a környezetbarát földgazdálkodási gyakorlat és egyéb környezetvédelmi intézkedések finanszírozását; és ii. annak biztosítását, hogy a KAP első pillérét hatékonyan hajtják végre a kölcsönös megfeleltetés és az első pillér „zöldítése”érdekében

156. Magyarországon a közvetlen

kifizetési költségvetés alig haladja meg az évi 1,27 milliárd EUR-t, ami a 3,2 %-os általános uniós szintű csökkenés ellenére nagyjából megegyezik a legutóbbi referencia-időszak összegével. Az elmúlt években a közvetlen kifizetések komoly biztonsági hálót jelentettek. 2014-ben mintegy 174 870 magyar mezőgazdasági vállalkozás részesült több mint 1,2 milliárd EUR közvetlen kifizetésben. A kedvezményezettek 80,1 %-a 5000 EUR alatti összeget kapott

157.

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

Magyarország mintegy 51,8 millió EUR-t költ a halászati és tengerhasznosítási ágazatra. Ez magában foglalja a 39 millió EUR-s uniós hozzájárulást is

158. Mivel Magyarország

nem rendelkezik tengerparttal, a halászati operatív program egyik fő célkitűzése a fenntartható haltermelés növelése erőforrás-hatékony és versenyképes akvakultúra révén, valamint a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése. A program a halfogyasztás növelését ösztönző intézkedéseket is támogatja. Az alapok előmozdítják a halászati ellenőrzés és az adatgyűjtés hatékonyabban irányított rendszerének kialakítását, emellett ösztönzik a környezetbarát, energiahatékony és víztakarékos technológiai megoldások terjedését. A program az ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra támogatását szintén támogatni fogja

159.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

2014 és 2017 között 38 magyarországi közlekedési projektet választottak ki CEF-ből történő finanszírozásra, amelynek részeként a kedvezményezettek 1,1 milliárd EUR támogatásban részesülnek az összesen 1,3 milliárd EUR-s beruházásból. Az összeg jelentős részét a Budapest közelében lévő vasútvonalak rekonstrukciójára fordítják

155 Európai Bizottság: A 2014–2020 közötti magyarországi vidékfejlesztési program adatlapja, 2015. 156 994/2014/EU rendelet. 157 Európai Bizottság: KAP az Ön hazájában – Magyarország, 2017. 158 Európai Bizottság, Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Magyarországon, 2015. 159 Európai Bizottság, Összefoglalás Magyarország partnerségi megállapodásáról, 2014, 2. o.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

34

(az elektronikus vasúti irányítórendszer telepítését is ideértve)160.

Horizont 2020

Magyarország a program indulása, azaz 2014 óta részesül a Horizont 2020 kezdeményezés finanszírozásából. 2019 januárja óta 304 résztvevő kapott maximális, 54,6 millió EUR-nyi projekttámogatást a környezetvédelmi problémákkal foglalkozó Társadalmi kihívások munkaprogramokból

161162.

A fent említett munkaprogramokon kívül az éghajlattal és a biodiverzitással kapcsolatos kiadás a teljes Horizont 2020 programban jelen van. Magyarországon a Horizont 2020 munkaprogramjainak részeként 2018 decemberéig finanszírozásra elfogadott projektből 36 millió EUR-t (az országnak nyújtott teljes Horizont 2020-hozzájárulás 16,4 %-át) éghajlatváltozás elleni küzdelemre, 8 millió EUR-t (az országnak nyújtott teljes Horizont 2020-hozzájárulás 3,5 %-át) pedig a biodiverzitáshoz kapcsolódó intézkedésekre szántak

163.

Több Horizont 2020 projekt is folyamatban van Magyarországon, az egyik célja ezek közül, hogy az innovatív féktárcsákhoz használt anyagok, a fékről leváló anyagok felfogására szolgáló új rendszerek és az intelligens informatikai alapú stratégiák fejlesztésével csökkentse a járművek okozta légszennyezettséget. Más projektek célja pedig, hogy a közlekedési szokásokra vonatkozó nagy adathalmazok monitorozására, gyűjtésére és elemzésére szolgáló informatikai rendszerek fejlesztésével csökkentsék a forgalmi torlódások mértékét

164.

LIFE program

1992-es indulása óta a LIFE program társfinanszírozásában összesen 66 magyarországi projekt részesült. Ezek közül 37 a természetre és a biodiverzitásra, 18 pedig a környezetvédelemre és az erőforrás-hatékonyságra összpontosított. Ezek a LIFE-

160 Európai Bizottság CONNECTING EUROPE FACILITY (CEF) — Transport grants 2014-2017, Hungary (EURÓPAI HÁLÓZATFINANSZÍROZÁSI ESZKÖZ (CEF) – Közlekedési támogatások, 2014–2017, Magyarország) 161 Az Európai Bizottság saját számítása a CORDA (közös kutatási adattárház) adatai alapján. A „támogatás maximális összege” a Bizottság által odaítélt maximális támogatási összeg. Általában megegyezik a kért támogatás összegével, de lehet annál alacsonyabb is. 162 azaz ii. élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerekkel és szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság; iii. biztonságos, tiszta és hatékony energia; iv. intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés; valamint v. éghajlatváltozás elleni küzdelem, környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok. 163 Az Európai Bizottság saját számítása a CORDA (közös kutatási adattárház) adatai alapján. 164 Európai Bizottság, kutatási és innovációs teljesítmény és tagállami részvétel a Horizont 2020 kezdeményezésben; Magyarország sikertörténetei, 2018.

projektek 120 millió EUR beruházási támogatást kaptak, amelyből 73 millió EUR az EU-tól származott165. A 2014 és 2017 közötti időszakra nézve a LIFE-projektek összköltsége mintegy 20 millió EUR volt Magyarországon, amelyből az EU 14 millió EUR-t biztosított

166.

A LIFE környezetvédelmi és erőforrás-hatékonysági tematikus területe részeként teljesített projektek többek között a hulladékgazdálkodás és a levegő- és vízminőség területére terjednek ki. Az „INSECTLIFE” projekt még mindig zajlik. Ennek célja egy olyan kártevő-kezelési eszköz kifejlesztése, amelyik megkülönbözteti egymástól a kártékony és a jótékony rovarokat.

Jelenleg 10 magyar projekt van folyamatban a LIFE természeti és biodiverzitási tematikus területén. Ezek közül néhány az élőhelyek megőrzésére és helyreállítására irányul, míg más projektek célja a fajok megőrzése. Néhány projekt a hortobágyi sztyeppés legelőtavak legeltetési rendszerének kidolgozására, valamint a parlagi sasok és az emberek közötti konfliktusok kezelése révén a parlagisas-populáció fenntartására irányul

167.

Európai Beruházási Bank

Az EBB csoport (az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap) csak 2018-ban 890,9 millió EUR kölcsönt nyújtott magyar vállalkozások és állami intézmények számára (lásd a 22. ábrát)

168. Ebből 167,5 millió EUR (19

%) környezetvédelmi projekteknek jutott.

2013 óta az EBB számos projektet társfinanszírozott a városfejlesztés, víz- és szennyvízkezelés, valamint a szilárdhulladék-kezelési ágazatok területén

169. Az EBB

következő három évre vonatkozó közberuházási prioritásokról szóló felmérése szerint a második legnépszerűbb terület a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (15 %). Azonban azoknak a magyar vállalatoknak az aránya, amelyek ezt kulcsfontosságú prioritásként kezelik, csak 23 % volt, ami jóval az uniós átlag alatt van

170.

165 Európai Bizottság, LIFE-projektek Magyarországon, 2017 A Bizottság szolgálatai az EASME által szolgáltatott adatok alapján. 166 A Bizottság szolgálatai az EASME által szolgáltatott adatok alapján.

167 Európai Bizottság, Horizont 2020, országprofilok (Magyarország), 2018. 167 Európai Bizottság, kutatási és innovációs teljesítmény és tagállami részvétel a Horizont 2020 kezdeményezésben; Magyarország sikertörténetei, 2018 167 Európai Bizottság, LIFE-projektek Magyarországon, 2017. 168 EBB, Hungary and the EIB (Magyarország és az EBB, 2018). 169 EBB által finanszírozott projektek 170 EIB Investment Survey, Hungary (EBB beruházási felmérése, Magyarország), 2017, 7. o.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

35

22. ábra: Az EBB által Magyarországnak nyújtott hitelek 2018-ban

171

Európai Stratégiai Beruházási Alap

Magyarország eredményesebben használja az ESBA-t. 2019. január óta az ESBA mintegy 545 millió EUR-t mobilizált Magyarországon. Az ebből fakadó másodlagos beruházások várhatóan elérik majd a 2,4 milliárd EUR-t

172. Ez idáig azonban egyetlen Magyarországot érintő

infrastrukturális vagy innovációs projektet sem hagytak jóvá. A kkv-kategóriában eddig hét megállapodást hagytak jóvá pénzügyi közvetítőkkel. Ebből a támogatásból 12 000 kisebb vagy induló vállalkozás

részesül majd173.

Nemzeti környezetvédelmi finanszírozás

Magyarország 2016-ban 578,6 millió EUR-t költött környezetvédelemre

174. E kifizetések 27,7 %-át

hulladékgazdálkodási tevékenységekre fordította (a hulladékgazdálkodásra fordított uniós környezetvédelmi kiadások éves átlaga 49,7 %). Szennyvízkezelésre 103,4 millió EUR-t különített el (a teljes összeg 18 %-át), szennyezéscsökkentésre pedig 198,8 millió EUR-t (a teljes összeg 34 %-át). A környezetvédelmi kiadások 10,5 %-át a biodiverzitás és a táj védelmére fordította (ez 60,8 millió EUR-nak felel meg). 2012 és 2016 között az államháztartás környezetvédelemre 5,8 milliárd EUR-t különített el

175.

Magyarország számára kiemelt fontosságú vizes élőhelyeinek megőrzése. Ezért a vizes élőhelyek megőrzésére vonatkozó szabályokat a hal- és vízgazdálkodásról szóló jogszabályokba is beépítette. A vizes élőhelyek megőrzését számos különféle támogatási rendszeren keresztül is ösztönzik. A természetvédelmi alapok projektlehetőségeket biztosítanak az élőhelyek

171 EBB, Hungary and the EIB (Magyarország és az EBB, 2018). 172 EBB, EFSI project map (Az ESBA projekttérképe). 173 Európai Bizottság, Európai szemeszter, országjelentés, Magyarország, 2018, 10. o. 174 Eurostat, Government expenditure by function (Államháztartási kiadások funkciók szerinti bontásban), 2018. 175 Eurostat, Government expenditure by function (Államháztartási kiadások funkciók szerinti bontásban), 2018.

közvetlen javítására. Ezen túlmenően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó vízvédelmi beruházások tekintetében támogathatja a termőföldhasználat csökkentését és a rendszeresen elárasztott területeken vizes élőhelyek kialakítását vagy fejlesztését.

A jelentés szerint Magyarország számára az az egyik legnagyobb kihívás, hogy megfelelő szinten tudja tartani a környezetvédelmi finanszírozás mértékét. A többek között a természetvédelem és a vízminőség területén fennálló pénzügyi hiányosságok késleltetik az uniós környezetvédelmi jog és szakpolitikák megfelelő módon történő végrehajtását. Ezért az ország számára prioritásként tekintendő a végrehajtási hiány csökkentésére szánt pénzügyi források biztosítása.

2019. évi kiemelt intézkedés

A megfelelő finanszírozás biztosítása, például a beruházások mobilizálása és az uniós alapok felhasználása révén az országot érintő főbb környezeti kihívások kezelése érdekében.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

36

5. A környezetvédelmi irányítás megerősítése

Tájékoztatás, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog

A polgárok hatékonyabban védhetik a környezetet, ha az Aarhusi Egyezmény három pillére segíti őket: i. információhoz való hozzáférés; ii. a nyilvánosság döntéshozatalban való részvétele; valamint iii. az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben. A közigazgatási szervek, a nyilvánosság és a vállalkozások számára rendkívül fontosak a hatékonyan és eredményesen megosztott környezeti információk

176. A

nyilvánosság részvétele lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek figyelembe veszik a nagyközönség aggályait. Az igazságszolgáltatáshoz való jog olyan biztosítékok sora, amelyek lehetővé teszik a polgárok és nem kormányzati szervezetek számára, hogy a nemzeti bíróságokhoz fordulva tegyenek a környezet védelméért

177. Ez az

eljárások kezdeményezését is magában foglalja (kereshetőségi jog érvényesítése)

178.

Környezeti információk

Magyarország külön környezetvédelmi információs rendszert tart fenn (OKIR),

179 amely szinte minden

környezetvédelmi területet magában foglal. Az OKIR oldala könnyen navigálható, szerkezete jól átlátható. Egy adatmegjelenítő és egy információkérő oldalt tartalmaz, amelyről kikereshetők és letölthetők az adatok. Az oldalt az Agrárminisztérium üzemelteti; elrendezése, külleme hasonlít a minisztérium oldaláéhoz. Míg a környezeti adatok és jogszabályi információk elérhetők, addig néhány jelentés és tanulmány hiányzik, és a vegyi anyagokról sincs információ az oldalon. Ezenkívül a

176 Az Aarhusi Egyezmény, a környezeti információkhoz való hozzáférésről szóló irányelv (2003/4/EK) és az INSPIRE (2007/2/EK) irányelv együttesen alkotja a környezeti információk közigazgatási hatóságok közötti és a nyilvánossággal való megosztásának jogalapját. Ez az EIR az INSPIRE-re koncentrál. 177 A garanciák részletes leírását a környezeti ügyekhez kapcsolódó igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló bizottsági közlemény (HL L 275., 2017.8.18.) és a kapcsolódó polgári útmutató tartalmazza. 178 Ez az EIR megvizsgálja, mennyire jól tudják a tagállamok elmagyarázni az igazságszolgáltatáshoz való jogot a nyilvánosság számára, valamint a kereshetőségi jogot és egyéb olyan jelentős tényezőket, amelyek akadályozhatják a természetvédelemmel és levegőszennyezéssel kapcsolatos keresetek benyújtását. 179 Országos környezetvédelmi információs rendszer

nemzeti INSPIRE portált sem integrálták a nemzeti infomációs rendszerbe.

Magyarországnak még van mit javítania az INSPIRE-irányelv végrehajtása terén. Az ország teljesítményének vizsgálata a 2016. évi végrehajtási jelentése

180 és a

legújabb, 2017-es ellenőrző adatai alapján készült181

. Magyarországon jó ütemben halad az adatállomány-azonosítás és az adatdokumentáció. Azonban még több erőfeszítést kell tennie azért, hogy az adatok hozzáférhetők legyenek szolgáltatások révén. Magyarországnak arra is jobban kell törekednie, hogy kiemelt kérdésként kezelje a környezetvédelmi adatkészleteket a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában. Ez elsősorban az igen értékes téradatkészletként azonosított adatkészletekre vonatkozik

182.

23. ábra: A téradatok hozzáférhetősége Magyarországon megtekinthetőség és letölthetőség szempontjából (2017)

A nyilvánosság részvétele

Magyarországon a nyilvánosság részvételére vonatkozó szabályokról a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény rendelkezik

183, amely mindenki

számára lehetővé teszi a környezetvédelmi eljárásokban való részvételt. A részvétel joga a következőképpen gyakorolható: i. személyesen vagy képviselő útján; ii. egyesületek révén; vagy iii. települési önkormányzatok

180 INSPIRE – Magyarországra vonatkozó tájékoztató 2017. 181 INSPIRE – az ellenőrzés eredményei. 182 Az igen értékes téradatkészletek listája. 183 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, VIII. fejezet.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

37

útján. A törvényt releváns rendeletek és jogszabályok egészítik ki a különböző ágazatokban. Az ágazatspecifikus jogszabályok azonban eltérő megközelítéseket követnek a nyilvánosság részvételét illetően (pl. hogy szükség van-e kereshetőségi jog érvényesítésére a véleménynyilvánításhoz). A nyilvánosság részvételének korlátozását illetően két tényező ismert: i. a több személy vagy csoportok részvételének korlátozására irányuló tendencia (figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a projektek többszintű tervezési és jóváhagyási eljárásban zajlanak); és ii. a közigazgatási eljárások egyszerűsödése és felgyorsítása

184.

A 2017-es Eurobarométer-felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarok (a válaszadók 80 %-a) nagyon egyetértenek azzal, hogy az egyének szerepet kapjanak a környezet védelmében. Ez előrelépést jelent a 2014. évi állapothoz képest.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

A magyar bíróságok központi weboldalán megtalálható általános információkon kívül a magyar hatóságok nem adnak világos, felhasználóbarát, gyakorlati információkat az interneten arról, hogyan gyakorolhatják az állampolgárok az igazságszolgáltatáshoz való jogukat, azaz hogyan kérhetnek bírósági jogorvoslatot környezetvédelmi kérdésekben.

2017-ben Magyarország új szabályokat fogadott el a kereshetőségi jogról, többek között a polgári társulásokra vonatkozóan. Az új szabályok liberálisabbak, mint a korábbiak (kevésbé kötődnek a közigazgatási eljárásokban való részvételi joghoz). Ezen túlmenően a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket az esetek többségében környezetvédelmi peres félként ismerik el. A bírósághoz benyújtott természetvédelmi ügyekkel kapcsolatos kérelmeket nagyobb eséllyel hagyják jóvá.

184 Environmental Democracy Index

2019. évi kiemelt intézkedések

A téradatokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása azáltal, hogy erősebbé teszik az ország INSPIRE portáljai közötti kapcsolatokat, azonosítják és dokumentálják a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásához előírt összes téradatkészletet, ezenkívül az adatokat és a dokumentumokat legalább az aktuális formájukban – az INSPIRE-irányelvben előírt digitális szolgáltatásokon keresztül – elérhetővé teszik más hatóságok és a nyilvánosság számára.

A nyilvánosság részvételének előmozdítása a környezetvédelemmel kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásával összefüggően.

Annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek számára elérhető legyen a kereshetőségi jog a környezetvédelmi kérdéseket érintő jogorvoslati kérelmek benyújtására adott esetben anélkül, hogy az túlságosan magas költségeket róna rájuk.

A megfelelés biztosítása

A környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés biztosítása kiterjed a hatóságok minden olyan tevékenységére, amely arra irányul, hogy az iparágak, a gazdálkodók és mindenki más teljesítse kötelezettségeit a víz, a levegő és a természet védelme érdekében, valamint a hulladékkezelésre vonatkozóan

185. Ehhez az alábbi

hatósági kísérő intézkedéseket alkalmazzák: i. a megfelelés előmozdítása

186;

ii. felügyelőségi ellenőrzések és egyéb ellenőrzések, azaz a megfelelés ellenőrzése

187; valamint

iii. a jogsértések megszüntetésére, a szankciók kiszabására és a kár megtérítésére vonatkozó lépések megtétele, azaz a végrehajtás

188.

A közösségi tudomány és panaszok segítik a hatóságokat, hogy hatékonyabb munkát végezzenek. A környezeti felelősség

189 biztosítja, hogy a szennyező megtérítse a

károkat.

185 A koncepciót részletesen az ‘EU actions to improve environmental compliance and governance’ („Uniós intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására”) című COM(2018)10 közlemény és a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2018)10) írja le. 186 Ez az EIR segítséget nyújt a gazdálkodóknak ahhoz, hogy megfeleljenek a természet védelmére és a nitrátok használatára vonatkozó jogszabályoknak. 187 Ez az EIR a nagy ipari létesítmények ellenőrzésére koncentrál. 188Ez az EIR a végrehajtásra vonatkozó adatok rendelkezésre állására, valamint a hatóságok közötti koordinációra összpontosít a környezeti bűnözés megfékezése érdekében. 189 Ennek keretét a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv alkotja.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

38

A megfelelés előmozdítása és ellenőrzése

A nitrátok használatára és a természet védelmére vonatkozó kötelezettségek módjáról interneten tájékoztatják a gazdálkodókat. A tájékoztatás minősége jelzi, mennyire tevékenyen ösztönzik a hatóságok a megfelelést a komoly végrehajtási hiányosságokkal jellemezhető területeken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara weboldalán felhasználóbarát kézikönyvek találhatók olyan témákról, mint a kölcsönös megfeleltetés

190 és a nitrátirányelv

191. Ezek a kézikönyvek

könnyen érthető formában magyarázzák el a vonatkozó szabályokat, és esettanulmányokat is tartalmaznak.

A nagy ipari létesítmények komoly szennyezési kockázatot jelentenek. A hatóságok kötelesek ellenőrzési tervet készíteni az ilyen létesítmények vizsgálatához, és az ellenőrzések jegyzőkönyvét közzétenni a nyilvánosság számára

192. Magyarország éves ellenőrzési terveket és

éves jelentéseket tesz közzé az ellenőrzések eredményeiről

193.

A közösségi tudomány és a polgári panaszok kezelése

A nagyközönség közösségi tudomány révén történő bevonása elmélyítheti a környezettel kapcsolatos ismereteket, és segítheti a hatóságok munkáját.

A panaszbenyújtásra vonatkozó egyértelmű internetes tájékoztatás rendelkezésre állása jól jelzi, milyen mértékben reagálnak a hatóságok a nyilvánosság által benyújtott panaszokra. Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi hivatalos weboldalak nem nyújtanak egyértelmű tájékoztatást.

Jogérvényesítés

Ha az ellenőrzés problémákat tár fel, számos reagálási mód megfelelő lehet. A környezeti bűnözésről a magyar rendőrség honlapján található rendőrségi statisztikák adnak képet

194. Ugyanakkor a magyar hatóságok nem

tájékoztatnak a megfelelés hiányából fakadó feltárt esetek nyomon követéséről, és a leggyakoribb szabálysértésekről szóló általános információk, valamint a bírságok kiszámítására alkalmazott módszer kivételével nem áll rendelkezésre hivatalos adat a nitrátok használatával és a természettel összefüggő, kölcsönös megfeleltetési szabálysértéseket érintő intézkedésekről.

190 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 191 Nitrát gazdálkodói kézikönyv, 2015 192 A 2010/75/EU irányelv 23. cikke. 193 Ezek a dokumentumok a www.kormanyhivatal.huweboldalon, a „Dokumentumok” menüpontban, a „Vizsgálatok, ellenőrzések” alcím kiválasztásával érhetők el. A dokumentumok éves lebontásban (a 2015-ös, 2016-os, 2017-es és 2018-as évre vonatkozóan) és a forrás, azaz a megyei kormányhivatalok szerint kereshetők. 194 Rendőrség, bűnügyi statisztikák

A hulladékkal kapcsolatos, a vadvilág rovására elkövetett és más környezeti bűncselekmények kezelése különösen nagy kihívást jelent. Szoros együttműködést és összehangolt intézkedéseket kíván az ellenőrök, a vámhatóságok, a rendőrség és az ügyészség részéről. Néhány hivatkozás kivételével, a weboldal nem tartalmaz egyértelmű információkat az együttműködés gyakorlati megvalósításáról és a szervek közös összehangolt intézkedéseiről.

Környezetvédelmi felelősség

A környezeti felelősségről szóló irányelv keretet állapít meg „a szennyező fizet” elv alapján, hogy megakadályozza és orvosolja a környezeti károkat. A 2017-es EIR a környezeti károkra, a pénzügyi biztonságra és iránymutatásra vonatkozó jobb információk összegyűjtésére koncentrált. A Bizottság még végzi az adatgyűjtést az elért haladásról.

2019. évi kiemelt intézkedések

A nyilvánosság jobb tájékoztatása a megfelelés előmozdításáról, ellenőrzéséről és végrehajtásáról.

További információk biztosítása arról, hogyan működnek együtt a környezeti bűnözéssel foglalkozó szakemberek.

Pénzügyi biztonság javítása a források és a környezeti felelősségről szóló irányelvvel kapcsolatos útmutatás tekintetében, és a környezeti károkkal kapcsolatos információk közzététele.

A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatékonysága

A környezetvédelmi jogszabályok uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásában részt vevő személyeknek rendelkezniük kell azzal a tudással, eszközökkel és képességekkel, amelyek biztosítják, hogy a jogszabályok és a végrehajtási folyamat irányítása meghozza az elvárt előnyöket.

Adminisztratív kapacitás és minőség

Magyarország a 2018-as környezeti teljesítményindexen 65,01 pontot ért el, amely 180 ország közül a 43. helyre rangsorolja

195. A Bertelsmann fenntartható kormányzást

jelző indexén 5 pontot ért el a végrehajtási kapacitás, és 4,8 pontot a végrehajtási elszámoltathatóság tekintetében (az előbbi EU-28-átlaga 6,1-es és az utóbbi 6,3-as pontja alatt teljesített)

196.

195 Yale Center for Environmental Law & Policy, 2018 Environmental Performance Index (2018-as környezeti teljesítményindex), Yale University, 2018, 4. o. 196 Bertelmann Stiftung, Sustainable Governance Indicators, executive capacity and executive accountability (A fenntartható kormányzás

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

39

A hatékony környezeti irányítás érdekében a környezetvédelmi hatóságoknak szakképzett és jól informált munkatársakból kell állniuk. 2017-ben a Bizottság elindította a TAIEX-EIR Peer 2 Peer eszközt, hogy a nemzeti környezetvédelmi hatóságok szakértői könnyebben tudjanak tanulni egymástól. Magyarország ezt az eszközt a körforgásos gazdaság és a levegőminőség esetében alkalmazza (lásd az 1. és a 3. fejezetet).

Magyarország jogalkotásról szóló törvénye197

megállapítja az összes törvényjavaslat, kormányrendelet és önkormányzati rendelet tekintetében alkalmazandó hatásvizsgálatokra vonatkozó szabályokat

198. Ezek a

hatásvizsgálatok az új szabályok lehetséges társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti és egészségi következményeit, valamint az adminisztratív terheket befolyásoló hatásokat vizsgálják. Továbbá költség-haszon elemzést is tartalmazniuk kell. Noha minden minisztérium a saját hatásvizsgálatáért felelős, szorosan együttműködnek támogató szervezeteikkel

199.

Az érdekelt felekkel való együttműködéssel kapcsolatban a magyarországi nem kormányzati szervezetek jelentésükben

200 több olyan visszalépésről is

beszámolnak, amelyek a közelmúltban következtek be, így például:

A nem kormányzati szervezetek részvételének jelentős mértékű csökkenése a döntéshozatalban (mind a hatáskörök, mind a minőség tekintetében) a környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek nemzeti találkozóján és a koordinációs tanácsban.

Az érintett szervek és bizottságok már nem rendelkeznek nem kormányzati szervezetek képviselőivel vagy kisebb képviselettel bírnak (például a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács és az Országos Erdő Tanács).

A nem kormányzati szervezetek elégséges befolyásának hiánya (például néhány operatív program esetében), még abban az esetben is, ha a folyamatban részt vesznek.

A nem kormányzati szervezetek számára rendelkezésre álló túlságosan rövid észrevételezési

indikátorai, a végrehajtási kapacitás és a végrehajtási elszámoltathatóság), 2017. 197 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 2010, 5. szakasz, 17. o. 198 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról 2016, 2. szakasz, 3–5. o. 199 Institute for European Environmental Policy (Európai Környezetpolitikai Intézet): Development of an assessment framework on environmental governance in the EU Member States (A tagállamok környezeti irányításához tartozó értékelési keret kidolgozása); Magyarországra vonatkozó tájékoztató, 51. o. 200 Institute for European Environmental Policy (Európai Környezetpolitikai Intézet): Development of an assessment framework on environmental governance in the EU Member States (A tagállamok környezeti irányításához tartozó értékelési keret kidolgozása); Magyarországra vonatkozó tájékoztató.

idő (például a 2. [felülvizsgált] vízgyűjtő-gazdálkodási terv esetében).

A döntéshozók közötti együttműködés hiánya, amely minden érdemi vitát ellehetetlenít (például a nukleáris kérdésekkel foglalkozó kerekasztal esetében).

Koordináció és integráció

A 2017. évi EIR-ben említettek szerint a környezeti hatásvizsgálatokról szóló felülvizsgált irányelv (KHV-irányelv)

201 átültetése lehetőséget ad a tagállamok

számára, hogy egyszerűsítsék a környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó keretszabályozásukat. Magyarország a 2017. májusi határidőig átültette nemzeti jogába az irányelvet.

A Bizottság szorgalmazza a környezeti vizsgálatok egyszerűsítését a projekteket érintő párhuzamosság csökkentése és átfedések elkerülése érdekében. Az egyszerűsítés hozzájárul a felesleges adminisztratív terhek csökkentéséhez. Ezen túlmenően felgyorsítja a döntéshozatalt anélkül, hogy a környezeti vizsgálati eljárás minőségének kárára válna

202. Magyarország

egyszerűsítette a KHV-irányelv, az élőhelyvédelmi irányelv és a víz-keretirányelv szerinti környezeti vizsgálatokat, és fenntartotta a KHV-irányelv és az ipari kibocsátásokról szóló irányelv szerinti környezeti vizsgálatok egyszerűsítését, amit 2005-ben vezetett be.

Elsődlegesen az Agrárminisztérium felelős a környezetvédelmi kérdésekért, valamint az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáért. A minisztériumon belül a Környezetügyért Felelős Államtitkárság a környezet- és természetvédelmi kérdésekben (levegőminőség, hangszennyezés, talajvédelem) illetékes központi irányító szerv. Az államtitkárság látja el az ágazati, szakértői és szabályozási feladatokat. A Belügyminisztérium feladata a vízvédelem és a vízgazdálkodás végrehajtása. Az energia- és éghajlat-politika, a fenntartható fejlődés, a hulladékgazdálkodás és az EU társfinanszírozásával kapcsolatos kérdések az új Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékességi körébe tartoznak. Bizonyos környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium is illetékes.

Az elmúlt időszakban számos strukturális változás történt a magyar környezetvédelmi hatóságok szervezeti felépítése és feladatmegosztása terén. 2015. március 31-

201 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról. 202 A Bizottság iránymutatást adott ki 2016-ban a KHV-irányelv, az élőhelyvédelmi irányelv, a víz-keretirányelv és az ipari kibocsátásokról szóló irányelv alapján egyidejű vizsgálathoz kötött, koordinált és/vagy közös eljárások kialakításáról, HL C 273., 2016.7.27., 1. o.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

40

ig a környezetvédelemért és természetvédelemért felelős regionális hatóságok végezték el a környezetvédelmi és természetvédelmi vizsgálatokat (2014. szeptember 10-ig a vízvédelemért is ők voltak felelősek, amely ezt a dátumot követően a 12 katasztrófavédelmi igazgatóság, másodfokon pedig a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának az illetékességébe került). 2015. április 1-től ezekkel a feladatokkal a 2011 januárjában létrehozott kormányhivatalokat (a kormány regionális közigazgatási szerveit) bízták meg. Regionális szinten 19 megyei kormányhivatal van. Egy minden megyében és egy Budapesten. Adminisztratív szempontból a megyei kormányhivatalok a Miniszterelnökséget vezető miniszter alá tartoznak. 2017. január 1-től a megyei kormányhivatalok környezetvédelmi és természetvédelmi adminisztrációs feladatait a megyeszékhelyeken található körzeti hivatalokra ruházták át. Ezek a körzeti hivatalok jelenleg az első fokú hatóságok, amelyek bizonyos tevékenységi engedélyek kiadásáért, mérvadó vélemények kialakításáért és a vizsgálatok elvégzéséért felelősek.

2016 végéig a nemzeti környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős másodlagos hatóság a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség volt. 2017. január 1-jén azonban a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség beleolvadt a Pesti Megyei Kormányhivatalba, a feladatköreit pedig a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság vette át.

A magyar környezetvédelmi igazgatás gyakori változásai, amelyek során legutóbb 2018-ban jelentősen csökkentették az Agrárminisztérium környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó munkatársainak számát, aggodalomra adnak okot, és az ország környezetvédelmi teljesítményének szigorú ellenőrzését teszik szükségessé a Bizottság részéről.

Alkalmazkodóképesség, reformdinamika és innováció (e-kormányzat)

Az európai digitális fejlődés terén elért eredményekről szóló 2017-es jelentés szerint Magyarország 0,35/1 eredményt ért el a digitális közszolgáltatásokat illetően (az EU-28 átlag 0,55/1)

203. Magyarországon a

fenntartható kormányzás 4,0 pontos mutatója, amely a hazai alkalmazkodóképességet méri, jóval az uniós átlag alatt volt. Ezt a viszonylag alacsony pontszámot megerősíteni látszik az EUPACK tanulmány is, amely a magyar szakpolitikai stílust „felülről lefelé irányulóként”

203 Európai Bizottság, Európa digitális fejlődéséről szóló jelentés (EDPR), 2017 ‒ Országprofil Magyarországról, 9. o.

és „minimálisan politikai”, adminisztratív konzultáció révén zajló folyamatként írja le

204.

A DESI 2018-as jelentésében Magyarország az elérhető 100 pontból 40-et szerzett a digitális közszolgáltatások terén, ami alacsonyabb, mint az uniós átlag (58)

205.

A finanszírozás és a források hatékony felhasználásának elősegítése

Ahogy a 4. fejezetben említettük, Magyarország a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban az uniós finanszírozás 93 %-át használta fel. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú a megfelelő adminisztratív kapacitások megléte.

A rendelkezésre álló uniós finanszírozás ismerete elengedhetetlen annak igénybevételéhez. A finanszírozási operatív programok ajánlati felhívásait egy központi honlapon hirdetik meg206. Erről és az egyéb releváns finanszírozási lehetőségekről a kormány hivatalos honlapján is elérhető információ, ahol a felelős minisztérium alapján kereshetők a pályázatok207.

Bár nincs külön ezt a célt szolgáló nemzeti környezetvédelmi alap, több helyi önkormányzat is létrehozott ilyet. A helyi önkormányzatok pénzügyi támogatást kapnak a környezetvédelmi/természetvédelmi alapok létrehozásáért. Például megtarthatják a helyi tisztviselők által kiszabott természetvédelmi bírságokból származó bevételeket, valamint a környezetterhelési és -használati díjak egy részét, amelyek egyébként a központi költségvetésbe kerülnének

208.

2019. évi kiemelt intézkedés

Magyarország tovább javíthatja a környezetvédelem általános irányítását (például az átláthatóság, az állampolgárok bevonása, a megfelelőség és a végrehajtás, valamint az adminisztratív kapacitások és a koordináció terén).

204 Hajnal, Gy. (2017) Public administration characteristics in Hungary (A közigazgatás jellemzői Magyarországon). 205 Európai Bizottság, Digital Economy and Society Index Report 2018, Digital Public Services (A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról szóló jelentés, 2018, Digitális közszolgáltatások). 206 Magyarország Kormánya. 207 Magyarország Kormánya 208 Institute for European Environmental Policy (Európai Környezetpolitikai Intézet): Development of an assessment framework on environmental governance in the EU Member States (A tagállamok környezeti irányításához tartozó értékelési keret kidolgozása); Magyarországra vonatkozó tájékoztató, 48. o.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

41

Nemzetközi megállapodások

Az uniós szerződések előírják, hogy az EU környezetvédelmi politikája nemzetközi szinten támogassa a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedéseket.

Az EU elkötelezett a környezetvédelmi jog és annak globális végrehajtása iránt. Ezért továbbra is támogatja azt a nemzetközi környezetvédelmi paktumot, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2018 májusában fogadott el

209. Az EIR az

egyik eszköz annak biztosítására, hogy a tagállamok jó példát mutassanak az Európai Unió környezetvédelmi politikái és törvényei, valamint a nemzetközi megállapodások betartásával.

Magyarország az EU-ban élen jár az ilyen nemzetközi megállapodások aláírása és ratifikálása terén.

Erdők: Az EU fáról és fatermékekről szóló rendelete (EUTR)

210/Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az

erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló rendelet

211

2015 márciusától 2017 februárjáig Magyarországon 3965 ellenőrzést hajtottak végre a hazai faanyagot felhasználó gazdasági szereplőknél, ami több, mint amit erre az időszakra terveztek

212. A faanyagot importáló gazdasági

szereplők esetében azonban csak a tervezett 60 ellenőrzés 42 %-át tudták elvégezni Magyarországon. Az ellenőrzések száma meglehetősen alacsony azon hazai gazdasági szereplők becsült számához képest, akik ebben az időszakban hazai vagy importált faanyagot hoztak forgalomba az uniós piacon

213.

Számos magyar gazdasági szereplő tevékenységét függesztették fel az EUTR szerinti kötelezettségeik megsértése miatt. Másokat figyelmeztettek, hogy végezzék el a megfelelő korrekciós intézkedéseket, illetve szankciókkal sújtották őket

214.

Magyarország beszámol arról, hogy együttműködik más tagállamok különféle kormányzati intézményeivel és hatóságaival. Például részt vesz a FLEGT/EUTR szakértői csoport ülésein és a FLEGT ad hoc szakértői csoportjának

209 Az ENSZ Közgyűlésének 72/277. számú határozata és Az ad hoc nyílt munkacsoport szervezeti ülése. 210 995/2010/EU rendelet. 211 2173/2005/EK rendelet. 212 Magyarország 2010 ellenőrzést tervezett a hazai faanyagokat felhasználó gazdasági szereplőknél. 213 A vámadatok alapján készült becslések szerint 46 700 magyar gazdasági szereplő hozott forgalomba hazai faanyagot az Unió piacán, és 2 674 gazdasági szereplő importált faanyagot. 214 Hazai faanyagot forgalomba hozó 48 gazdasági szereplő és faanyagot importáló 28 gazdasági szereplő volt kénytelen felfüggeszteni kereskedelmi tevékenységét vagy korrekciós intézkedéseket végrehajtani.

ülésén. Magyarország ezenkívül az EUTR végrehajtásával foglalkozó mediterrán hálózatnak is tagja.

Genetikai erőforrások: Nagojai Jegyzőkönyv a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról (ABS)

215

Magyarország meghatározta a genetikai erőforrások tekintetében illetékes hatóságait, azonban a hivatalos kijelölési jogi aktust még nem fogadta el. Ezenkívül a szankciókra vonatkozó szabályokat sem állapította meg. Ezért a Bizottság 2018 januárjában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Vadon élő fajok nemzetközi kereskedelme: egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES)

216

Az alaprendeletben217 előírt kötelezettségekkel összhangban, amely átülteti a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt (CITES) az uniós jogba, Magyarország létrehozta az illetékes nemzeti hasóságokat, és rendszeresen feldolgozza az importra, az újrakivitelre irányuló kérelmeket és az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozó dokumentumokat.

A vadon élő állatok illegális szállítmányainak lefoglalásáról készült jelentések (különösen a TRAFFIC-on keresztül hathavonta bejelentett esetek, a Bizottsággal fennálló szerződése értelmében, valamint az EU-TWIX platformon keresztül megosztott esetek), jól jelzik a vámhatóságok tevékenységének jellegét.

Annak érdekében, hogy a vadon élő állatokra vonatkozó uniós cselekvési tervet (2016) teljes mértékben végrehajtsa, Magyarország részt vesz az EU koordinációs fellépésében, például a parlagi sasok védelmében létrehozott LIFE projektben. Magyarország arról is beszámolt, hogy ezen a területen nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal is együttműködik. Ilyen a World Parrot Trust szövetséggel közös együttműködés egy olyan projekt részeként, amely elkobzott jákópapagájokat juttat vissza tanzániai természetes környezetükbe.

215 511/2014/EU rendelet. 216 Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről. 217 A Tanács 338/97/EK rendelete a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (alaprendelet).

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

42

Fenntartható fejlődés és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtása

A fenntartható fejlődés koherens keretbe rendezi a környezetvédelmi, társadalmi és gazdaságpolitikát, ezáltal pedig hozzájárul a környezetvédelmi jogszabályok és politikák végrehajtásához.

Magyarország 2008-ban létrehozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. Tagjai politikusok, közgazdászok, tudósok, egyházak, szakszervezetek és civil társadalom tagjai. A tanács elnöke az Országgyűlés elnöke. A tanács helyzetértékelést készített Magyarország fenntarthatósági állapotáról „Jövőkereső” címmel, és nemzeti keretstratégiát dolgozott ki a fenntartható fejlődésről szakértők és érdekképviseleti csoportok közreműködésével.

A fenntartható fejlődést ösztönző második nemzeti keretstratégiát (2012–2024)

218 2013 márciusában

fogadták el. A stratégia ismerteti a nemzeti erőforrásokat, felsorolja a jelenleg alkalmazott fenntarthatatlan folyamatokat, és meghatározza a megfelelő lépéseket. A dokumentum azt is megerősíti, hogy a tudományos kutatás és a vállalati innováció a gazdasági növekedés alapja.

A fenntartható fejlődési keretstratégia elfogadását követően Magyarország koordinációs mechanizmust hozott létre. Minden érintett minisztérium részt vesz ebben a mechanizmusban, és a végrehajtásért a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel. Azért, hogy benyújtsa önkéntes nemzeti felülvizsgálatát az ENSZ számára 2018-ban, Magyarország kormánya több érdekelt fél bevonásával platformot hozott létre 2017-ben, hogy javítsa a fenntartható fejlődés szakpolitikai koherenciáját, és hogy felügyelje a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend nemzeti szintű végrehajtását. A nyomon követésért és a fenntartható fejlesztési célok felülvizsgálatáért a Központi Statisztikai Hivatal felel, amely aktívan szorgalmazza a célok nemzeti és globális szintű teljesítését. A hivatali nyilvántartás szerint a globális fenntartható fejlesztési célok jelzőszámainak 75 %-a rendelkezésre áll Magyarországon219.

A Nemzeti Fejlődés Fenntartható Tanácsa220

és a Központi Statisztikai Hivatal

221 kétévente készít

előrehaladási jelentést.

218 18/2013. (III. 28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról; Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia. 219 Fenntartható fejlesztési célok — Önkéntes nemzeti felülvizsgálat, 2018. 220 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 221 A KSH kiadványtára