Embed Size (px)
Citation preview
Marketingeszközök alkalmazási lehetıségeinek vizsgálata a fıiskolás hall-gatók egészségtudatos magatartásának kialakításában
Nyíregyháza, 2009
2
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék………………………………………………………………....2
Bevezetés………………………………………………………………………....3
I. Fejezet
Szakirodalmi áttekintés ………………………………………………………….4
II. Fejezet
Anyag és módszer ………………………………………………………………12
Eredmények bemutatása……………………………………………………… 13
Fókuszcsoportos megkérdezés........................................................................... 24
Következtetések, Javaslatok…………………………………………………..28
Összegzés……………………………………………………………………….31
Felhasznált szakirodalom………………………………………………………32
Mellékletek……………………………………………………………………...33
Kérdıív………………………………………………………………………….34
3
Bevezetés
Az egészséges életmód igen fontos, napjainkat jelentıs mértékben meghatározó tényezı. Az egészségtudatosság által sokkal kiegyensúlyozottabbak, teherbíróbbak lehetünk. A rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás növeli az ellenálló- és a teljesítményképességet. A test-mozgás által lehetıség nyílik a feszültség levezetésére, ráadásul akaraterıt és kitartást biztosít az élet minden területén. Témánk szempontjából igen fontos tényezı az, hogy az egészséges életmód ma már nem csak az egyéni egészségi állapotot jelenti, sokall több annál, valóságos piaccá fejlıdött. Ezek a piaci szegmensek még nincsenek teljesen kiaknázva, rengeteg lehetı-séget rejtenek magukban. Az egészségtudatos életvitelhez szükséges fogyasztói javak piacá-nak legnagyobb potenciálját a fiatal felnıttek, jelen esetben a fıiskolás hallgatók jelenthetik, mivel a hallgatók fogyasztói preferenciája viszonylag kiszámíthatatlan és az elkövetkezı éve-ikben alakulnak ki személyre szabott fogyasztói attitődjeik. Potenciális külsı –magatartásbefolyásoló – hatásként kiemelkedhet az adott felsıoktatási intézmény, mert a hall-gatók idejük nagy részét ebben a szellemi és kulturális közegben töltik. Azok a hallgatók, akik ma még „csak” hallgatói az adott intézménynek, már aktív fogyasztói lehetnek egészségtuda-tosságot kiszolgáló iparágaknak, illetve követendı/követhetı referenciaszemélyként tőnnek fel a fiatalabb korosztályok számára. Az „egészségtudatos életvitel” intenzív gyakorlása an-nak igen markáns profitteremtı jellege vitathatatlanul elınyökkel jár mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. A társadalom szempontjából azért is kiemelkedı jelentısége van a hallgató egészségtudatosságának, mert miután az egészségtudatos termékek, szolgáltatások aktív fogyasztóivá váltak, az egészségtudatos életmód megvalósítása érdekében tartósan meg-változtatták attitődjeiket, melyeket szándékuktól függetlenül közvetítenek mások felé. Ez által a jövı fogyasztói társadalma a számunkra divatként kódolt egészségtudatosságot várhatóan természetesnek fogják tartani. Ahhoz, hogy az egészségtudatosság ne csak a jelenben, hanem a jövıben is meghatározó legyen a társadalom számára, fel kell tárnunk a fiatalok fogyasztói társadalmának szokásait és azok befolyásoló tényezıit. A fiatal fogyasztói társadalom szük-ségleteinek állandó változása miatt, folyamatosan kell megfigyelni az általunk meghatározott sokaságot, hogy rugalmasan tudjuk kezelni az újabb befolyásoló tényezıket.
Dolgozatom készítése során az alábbi kérdések megválaszolását tőztem ki célul:
- Mit is jelent az egészségtudatosság a felsıoktatási intézményben tanuló végzıs gazdálkodási szakos hallgató számára?
- A vizsgált célcsoport tagjai a fıiskolai közegben hogyan valósíthatják meg az egészségtuda-tos életvitelt?
- Lehetséges-e az, hogy egy-egy hallgató teljes mértékben egészségtelen, vagy egészségtuda-tos életet éljen? Milyen tényezık hatására teszi ezt?
- Hogyan befolyásolják a társadalmi és kulturális tényezık a hallgató egészségtudatosságát?
- A fıiskola hogyan segíthetné a hallgatók egészségtudatos magatartásának kibontakozását?
4
I. Fejezet
Szakirodalmi áttekintés
Az egészség meghatározására több definíció is segítségünkre van. „WHO egészségdefiníció /1946/: Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapota.” [www.shenon.atw.hu/]
„WHO egészségdefiníció /1984/: Az egészség annak a foka, amennyire az egyének és közös-ségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik kielégítésére, valamint megbirkózni a környezet kihívásaival” [www.shenon.atw.hu]
„Egészség: annak az embernek az állapota, aki – mivel jól van – erısnek és határozottnak érzi magát. Ez a kategória szorosan kapcsolódik az adaptáció fogalmához, annyira, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fontosnak ítéli pontosabb körülírását „az egészség a jó társadalmi, mentális és fizikai közérzet teljes élvezése, és nem csupán a betegségek vagy bán-talmak hiánya”. Amikor az egészségrıl beszélünk, implicit módon arra a dinamikus egyen-súlyra hivatkozunk, amely a szervezet és környezete között fennáll. Az az egyén, aki képes megoldani konfliktusait (legyenek azok belsı vagy külsı eredetőek), és ellen tud állni a társa-dalmi élet elkerülhetetlen frusztrációinak, jó egészségnek örvend. Akinek ez nem sikerül, az megbetegszik. A neurotikus tünet a feszültségek megoldásának inadekvát módja, míg a pszi-chózis a világhoz való alkalmazkodás csıdjét jelzi.” [Sillamy, 1997]
Következı lépésben már nem csak egészségrıl, hanem az egészség piacáról beszélhetünk.
Az egészségpiac definíciója Szántó Ákos megfogalmazásában a következı: Az egészség nem más, mint azon potenciális fogyasztók összessége, akik szeretnék megırizni vagy helyreállí-tani egészségüket és ennek érdekében hajlandóak és képesek is ezen a piacon csereügyletekbe bonyolódni. [Marketingkaleidoszkóp, 2008]
Az egészségpiac két további részre osztható, az egészségmegóvás piacára és az egészség-helyreállítás piacára. Esetünkben az egészségmegelızéssel, azaz az egészségmegóvás piacá-val foglalkozunk.
„Az egészségmegóvás piaca nem más, mint azon potenciális fogyasztók összessége, akik szeretnék megırizni az egészségüket, megelızni a betegségeket és ennek érdekében hajlandók és képesek is ezen a piacon csereügyletekbe bonyolódni.”[Szántó, 2008] Az egészség min-denki számára jó üzlet, mivel például ”hosszú távon takarékos befektetés a sportolás: a WHO 2003-ban kiadott dokumentumában megállapította, hogy minden egyes fizikai aktivitásba, sportba fektetett dollár 3,2-szeres megtakarítás az egészségügyben” [Nyilas, 2009]
Léteznek az egészséget pozitívan befolyásoló piacok, amik „azon termékek összegyőjtésére, melyek megszerzésének, használatának elsıdleges célja nem az egészség megóvása vagy helyreállítása, viszont ha az adott termékek kiválasztásánál és használatánál erre is figyel-nünk, akkor nagymértékben hozzájárulhatnak ezen célok eléréséhez.” [Szántó,2008]
5
Az egészséget pozitívan befolyásoló piacok a következık Szántó Ákos [2008] szerint:
• Aktív mozgás
• Wellness, Fitness, Salus Per aqua
• Élelmiszerek
• Herbáriumok
Dolgozatomban az „egészségtudatos” életmód értelmezésében az „aktív mozgáshoz kötıdı szolgáltatások és az egészséges élelmiszerek fogyasztását befolyásoló tényezık vizsgálatára helyezem a hangsúlyt.
Ahhoz, hogy a vizsgálat eredményes legyen, szemügyre kell venni az egészséggel kapcsolatos magatartás meghatározóit, ilyen tényezı az egészséghiedelem-modell.
Az egészséghiedelem-modell értelmében az egyén döntését arról, hogy elfogad-e egy bizo-nyos egészségviselkedést, a következı négy egészséghiedelem határozza meg:
1. Észlelet hajlam (sérülékenység): egy betegség megkapásának szubjektíven ész-lelet kockázata, amennyiben nem teszünk védekezı lépéseket.
2. Észlelet fenyegetettség (súlyosság): a betegség fizikai vagy szociális következ-ményeinek értékelése, mint pl. fájdalom, a családi élet megromlása.
3. Észlelt elınyök: annak mértéke, ahogyan egy bizonyos egészségre vonatkozó javaslat csökkenti az egészség észlelt kockázatát és fenyegetettségét.
4. Észlelet akadályok: a javasolt viselkedés negatív aspektusai, mint pl. a gyógy-szerezés mellékhatásai, az orvosi beavatkozás következményeként várható fáj-dalom, az anyagi ráfordítások és az erıfeszítés.
[Hewston – Stroebe, 2007]
Szociológiai szempontból meghatározó az ifjúság társadalmi aktivitása, ezen belül egészség-hez való viszonyulása. „A fiatalság ily módon lehetne egy tagadó megfogalmazás – már nem gyerek, de még nem felnıtt – vagyis egy átmeneti fázis érzékeltetése, amelyben leválik az ember a gyerekszerepekrıl és belenı a felnıtt világba.” [Törıcsik 2006] A 18 és a 23 év kö-zötti diákok csoportja a legalkalmasabb az elmondottak alapján arra, hogy az egészségtuda-tosságot beépítsük értékrendjükbe, mivel már nem gyerekek, hogy a szüleik által megszabott trendekhez ragaszkodjanak és nem is felnıttek, akik kialakult, nehezen változtatható szoká-sokkal bírnak. Ezeknél a fiataloknál most formálódik, hogyan is fogják leélni elkövetkezı évtizedeiket. Ennyi idısen sokkal fogékonyabbak az átlagnál az új dolgokra, ezt kihasználva kell beépíteni napi rutinjukba az egészségtudatosságot, amit éveken át hordoznak magukkal és adnak tovább környezetüknek.
Különféle módokon motiválhatók a diákok, mivel az ı érdekük is, hogy tartósan egészségesek legyenek. „A motiváció olyan belsı állapot, amely meghatározott célok teljesítése irányába mozgatja az embereket, akik ez által céltudatos magatartást valósítanak meg.”[Bauer-Berács, 1998]
6
A Maslow féle piramis tökéletesen ábrázolja a fogyasztók szükséglethierarchiáját, mellyel jól vizsgálhatjuk az egészségtudatosság szükségletét, továbbá azt, amint egyik szükséglet kielégí-tése képzi a másik magasabb rendőt.
Elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (a szükséglethierarchia) mely az alapvetı biológiai szükségletektıl azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, me-lyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvetı szükségletek már kielégülést nyertek. Az egyik szinten lévı szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielıtt a felette lévı szint jelentıs meghatározóivá válnak. [Atkinson, 2002]
Az egészségtudatosságra vonatkoztatva minden embernek más és más szükséglete van, mégis mindenki számára a legmagasabb szintő motívum az önmegvalósítás, ami „csak azt követıen teljesíthetı be, hogy minden más szükséglet kielégülést nyert” [Atkinson, 2002].
A fıiskolások egészségtudatossága a interpretálva a Maslowi hierarchiamodellre:
1. ábra: [www.sulinet.hu]
Fiziológiai szükségletek: az egészséges életmód, bizonyos emberek számára lét-fontosságú lehet, ilyenek például az élsportolók, akiknél a mozgás, vagy akár a vege-táriánusoknál a zöldségek, gyümölcsök jelentik ugyanezt a szükségletet.
Biztonsági szükségletek: ez esetben azt a tudatot jelenti, amely által azok, akik egészségtudatosan élnek, ez által biztosak abban, hogy csökkentik a megbetegedések kockázatát.
A szeretet szükségletek: itt egy bizonyos csoporthoz való tartozásról beszélünk, olyan személyekkel, akik hasonlóan egészségtudatos attitődökkel bírnak, lehet ez reform fızıklub, vagy sportklub, stb.
A megbecsülés szükséglete: beilleszkedés az egyél által választott csoportba, az szá- mára legideálisabb szerepben, melyet a többiek is elismernek.
Kognitív szükségletek: megismerni a csoport mőködését, átlátni a folyamatot és részt venni benne. Ez azt jelenti, hogy például az egyén belátja, ahhoz, hogy lefogyjon, nem elég a testedzés, a táplálkozására is oda kell figyelni és ezt meg is teszi.
7
Esztétikai szükségletek: az elıbbiekben felsorolt szükségleteknek eleget téve, külsıleg is megnyilvánul az egészségtudatosság, testsúlyban, jobb alakban, teljesítményben, lelkiállapotban, stb.
Önmegvalósítás = boldogság: a végsı cél elérése. Például: sportverseny megnyerése.
„Az önmegvalósítás szükséglete belsı igény arra, hogy képességeinket kiteljesítsük, és az egyetlen növekedési szükséglet, amely a boldogság potenciális forrása. Ez természetesen minden ember számára mást jelent, képessége és tehetsége szerint.” [Hofmeister – Tóth, 2006]
Az emberek természetük szerint különbözıek, ezért különféle jelentéssel bír az egészséges életmód, azaz különbözı attitőddel viseltetnek a téma iránt.
Fogyasztói attitődön, Thurstone definíciója nyomán, egy inger (termék, cég, személy stb.) iránt és azzal szemben megnyilvánuló érzelmek és érzések összességét értjük. [Hunyady -Székely, 2003]
„Az attitődök pozitív és negatív viszonyulások: tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek vagy a környezet bármely más azonosítható mozzanatai, akár absztrakt eszmék vagy politikai irányzatok iránti vonzalmak, s tılük való idegenkedések. Attitődjeinket gyakran vélemény-ként fogalmazzuk meg.” [Atkinson, 2002]
Attitőd: egy szituációban való viselkedésmód. Az attitőd fogalma jelzi a gondolkodás irá-nyultságát, lényünk alapvetı hajlamait, bizonyos értékekkel szemben tanúsított szellemi álla-potot. Léteznek személyes attitődök, amelyek csak az egyénre érvényesek és vannak szociális attitődök, amelyek csoportokra jellemzık. Minél erısebb az én, annál függetlenebbek, nyitot-tak és rugalmasabbak az attitődök; minél gyengébb az én, annál merevebbek. A beállítódások mindig kétpólusúak (negatívak vagy pozitívak, kedvezık vagy kedvezıtlenek), és bizonyos intenzitással rendelkeznek. [Sillamy, 1997]
Az attitődök kialakulása
Attitőd közvetlen kialakulása többféle módon is lehetséges. A klasszikus kondicionálásból ismert feltétlen ingerekkel egy idıben mutatott márka késıbbi felidézése a fogyasztónak kel-lemes élményt nyújt, így pozitív általános attitődöt alakít ki. Az attitődformálás leírására az operáns kondicionálás is alkalmas lehet, amikor például egy új termékrıl beszélgetve baráta-ink támogatólag, illetve elutasítóan nyilatkoznak, s ennek következtében mi is pozitív, illetve negatív attitődöt teszünk magunkévá a szociális megerısítés hatására. Modellkövetéssel, azo-nosulással is kialakulhatnak fogyasztói attitődök, ha valamely ismert személyiség megfigye-lése vezet attitődjeinek elfogadására és átvételére. [Hunyady - Székely, 2003]
Ezekkel az eszközökkel kell a fiatal fogyasztókban az egészségtudatosság iránti attitődjeiket pozitív irányba terelni. Nagy körültekintést igényel a kondicionálás a siker érdekében.
„A kutatási eredmények szerint az ismétlések száma és a kiváltott attitőd között fordított U alakú összefüggés tapasztalható.” [Hunyady -Székely, 2003]
8
Arousal-elmélet
• Aktuális agyi aktivitás szint – arousal
• Aktuális arousal szint befolyásolja, hogy mennyire hatékonyan viselkedünk feladathelyzetekben.
• Optimális arousal szint elérésére törekszünk-, ekkor teljesítünk a legjobban.
• Túl alacsony és a túl magas arousal szint sem jó. (fordított U alakú összefüg-gés)
• Túl magas – szorongás
• Túl alacsony – unalom”
[www.erg.bme.hu]
A kondicionálásnál figyelnünk kell, hogy a tetıpont elérésénél szinten tartsuk az egészségtu-datos fogyasztók érdeklıdését, nem csak a jelenben, hanem a hosszabb távú jövıre nézve is stabilizálni kell.
Hofmeister, (évszám) szerint, az attitődöknek négy funkcióját különböztethetjük meg:
1. Instrumentális funkció/Igazító vagy alkalmazkodási funkció: Ez a funkció lénye-gében annak felismerése, hogy az emberek maximalizálni akarják a külvilág ju-talmait, és minimalizálni a büntetéseket. Ez irányítja az emberek viselkedését a ju-talmat jelentı tárgyak felé, és távol tartja ıket a büntetést jelentı tárgyaktól, ami-nek eredménye, hogy az emberek olyan attitődöket alakítanak ki, amelyek segítik ıket kívánt céljaik elérésében. Az elızıek alapján figyelnünk kell arra, hogy a fo-gyasztók az egészséges életmódot ne büntetésnek fogják fel. Fokozatosan kell megszerettetni velük a testedzést és az egészséges ételeket, apró sikerélményekkel, mígnem elérik a céljukat és egészségesebben, talán jóval tovább, kiegyensúlyozot-tan élhetik életüket.
2. Énvédı funkció:
Ez megvédi az egyéneket attól, hogy saját tökéletlenségükrıl tudomást szerezzenek. Vagyis az emberek energiájuk egy részét arra fordítják, hogy saját magukkal együtt éljenek. A negatív elıítéletek nagymértékben segítik az egyén saját énképének fenn tartásában azáltal, hogy másoknál tökéletesebbnek érzi magát.
Például nézzük meg az élsportolókat, rengetegen vannak, mégis csak néhányan tőnnek ki közülük, a nagy többségnek esélye sincs, különféle okokból adódóan arra, hogy a legjobb legyen, de ha ezt bevallaná magának, nem lenne értelme folytatnia a sportot. Mindegyikük küzd, a legjobb akar lenni és ez fogja a legtehetségesebbeket elırébb vinni.
3. Értékkifejezı funkció/Szociális igazodási funkció:
Az értékkifejezı attitődök lehetıvé teszik a személy központi értékeinek a kifejezé-sét. Ezért a fogyasztók bizonyos attitődöket vesznek fel, hogy értékeiket kézzelfogha-tó módon és könnyen kifejezhessék.
9
„Azok az attitődök, amelyek abban segítenek, hogy egy társadalmi közösség részének érezhessük magunkat, a szociális igazodás funkcióját látják el.” [Atkinson, 2002]
Értékkifejezı a funkciója van az egyén sportválasztásának, pl. elit körökben sokan golfoznak, mások egyszerőbb költségkímélıbb sportokat választanak, pl.: fitness- terem. Még az ételválasztás is tükrözi az egyén társadalmi ranglétrán való elhelyezke-dését, nem mindegy, hogy kaviárt vagy májkrémes kenyeret uzsonnázik valaki.
4. Az ismeret funkciója/Szociális igazodási funkció:
Ez a funkció az attitődnek az a kognitív komponense, amely tartalmat és irányt ad a tapasztalatnak.
„Azok az attitődök, amelyek abban segítenek, hogy egy társadalmi közösség részének érezhessük magunkat, a szociális igazodás funkcióját látják el.” [Atkinson, 2002]
Az ismeret funkciója arra késztet, hogy azt a terméket, szolgáltatást ami számunkra értékes jobban megismerjük, átlássuk mőködését.
Attit ődváltozás
„Az attitődök vélekedésektıl független változásait Heider egyensúlyelmélete magyarázza, amit itt úgy alkalmazható, hogy ha a kognitív egyensúly felborul, akkor a fogyasztó attitődjé-nek megváltoztatása árán is megpróbálja helyreigazítani az egyensúlyhiányos állapotot (pl. pozitívnak kezdi tekinteni az addig negatívan megítélt terméket).” [Hunyady - Székely, 2003]
Az egészségtelen életmódot folytatók attitődjeinek Heider egyensúlyelmélete szerinti megvál-tozását kell elérni.
A fogyasztói magatartás folyamatának fázisai
„A fogyasztói magatartás tanulmányozása magába foglalja az olya megfigyelhetı magatartá-sokat, hogy mit, mennyit vásároltak, kik és hogyan vásárolták, illetve fogyasztották a termé-ket. Magába foglalja továbbá az egyéni szükségletek, érzékeléseket, azt, hogy milyen infor-mációval rendelkeznek a fogyasztók, és hogyan dolgozzák fel azokat, hogyan értékelik az alternatívákat, illetve mit jelent számukra a termék birtoklása.” [Hofmeister – Tóth, 2006]
Fogyasztói döntéshozatal modellje:
� Probléma felismerés
� Belsı és külsı információkeresés a lehetséges termékekrıl
� Az alternatívák értékelése; elsıdleges érzelmi válasz
� Kognitív kidolgozás
� Attitődök kialakulása; másodlagos érzelmi válasz
� Szándék
� Döntéshozatal (magas érintettség)
[Hunyady - Székely, 2003]
10
20-24 Éves korosztály fogyasztói magatartásával kapcsolatos sajátosságai
A 20-24 éves korosztály esetében látványos a diák-státus növekedése és a gazdasági aktivitás csökkenése. A fiatalok ezen csoportjában az oktatás kiterjedése okozza a foglalkoztatottságbeli visszaesést. Kiemelkedı, hogy a férfiak mintegy 66%-a, a nık 50%-a 20-24 éves korában dolgozik.
A fiatalok fogyasztói magatartása – Maslow rendszere alapján – életkori szükségleteinek megfelelıen, elemezhetık, csoportosíthatók:
• Fiziológiai szükséglet
• Biztonság iránti szükséglet
• Függetlenségi szükséglet
• Valahová tartozás szükséglete
• Elismerés iránti vágy
• Önérvényesítési, önmegvalósítási vágy
• A divat – fashion
• Testápolás, díszítı kozmetika – beauty, styling
• Zene, média – music
• Sport
• Szabadidıs tevékenységek szolgáltatások igénybevételével – outdoor activity
• IT használat
[Törıcsik , 2006]
A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezık:
Kulturális tényezık
„Legerısebben és legmélyebben a kulturális tényezık befolyásolják a fogyasztó magatartá-sát.” [Kotler, 2004]
Kultúra fogalma: „A test és a szellem fejlıdése a társadalmi miliı hatására. Minden emberi társadalom, még a legprimitívebb is, rendelkezik saját kultúrájával, amely megteremti tagjai-nak mindenre kiterjedı fejlıdési feltételeit. A kultúra alakítja meghatározott stílussá az egyént. A személyiség és a kultúra között olyan szoros összefüggés van, hogy lehetıvé vált az átlag francia, angol, olasz leírása, ami tükrözi nemzeti jellegzetességeiket. A kultúra nyújtja az ember számára saját humánumát. Tanuláson alapuló szocializációs jelenség, amely lehetı-vé teszi az egyén integrálódását csoportjába.” [Sillamy, 1997]
11
Társadalmi tényezık
„A kulturális tényezık mellett a fogyasztó viselkedését olyan társadalmi tényezık is befolyá-solják, mint a referenciacsoportok, a család és a társadalmi szerepek és státusok.” [Kotler, 2004]
„A referenciacsoportok mindazok a csoportok, amelyek az ember attitődjeire vagy magatar-tására közvetlen (személyes) vagy közvetett hatással vannak. Tagsági csoportok azok, ame-lyek közvetlenül befolyásolják az embert.” [Kotler, 2004]
Esetünkben ez a csoport a fıiskolán egyazon szakon és évfolyamon tanuló hallgatók referen-ciacsoportja.
„A család. A társadalom legfontosabb vásárló-fogyasztó egysége.” [Kotler, 2004]
A család egyrészt elemi biológiai szükségletek kielégítésében játszik fontos szerepet, minden társadalomban jelen van, ennek tudható be, hogy az együtt élık létszáma is mutat bizonyos fokú stabilitást. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet Levi-Strauss – a családok meghatározott társadalmi, demográfiai, gazdasági és ideológiai feltételek között mőködnek. [Vajda - Kósa, 2005]
A család társadalmi, demográfiai, gazdasági és ideológiai feltételei határozzák meg az egyén személyiségét, mely meghatározó lesz abban, miként tegyük fogékonnyá az egészségtudatos-ságra.
Személyes jellemzık
Kor és életciklusszakasz. A fogyasztást az is befolyásolja, hogy az egyén a családiélet-ciklus melyik szakaszában van.
Ennél a résznél nem részletezzük a családiélet-ciklusokat, mivel nagy valószínőséggel az álta-lunk megkérdezni kívánt nappali tagozaton tanuló fıiskolás diákok nagyobb része még egye-dülálló, még nem házas.
Foglalkozás. Az általunk választott fogyasztói csoport még diák, tehát fıállású munkát való-színőleg nem végez.
Gazdasági körülmények. Az egyén gazdasági körülményei nagymértékben meghatározzák termékválasztását. Az emberek gazdasági körülményeit leírhatjuk elkölthetı jövedelmükkel.
Életmód. Az ugyanabból a szubkultúrából, társadalmi osztályból származó vagy hasonló munkakörő emberek életvitele nem feltétlenül azonos.
Személyiség és énkép. Minden ember egyedi személyiség, és ez meghatározza vásárlói maga-tartásukat.
[Kotler, 2004]
12
II. Fejezet
Anyag és módszer
Vizsgálatunk alapsokaságát a Nyíregyházi Fıiskola „Gazdálkodás és menedzsment” szakos nappali tagozatos végzıs hallgatói jelentették. A vizsgálatra 2009. november 3-án került sor. Az adatfelvételünkhöz kérdıíves vizsgálatot választottunk, a Survay módszert, ezen belül is az önkitöltıs kérdıívet. Az adatfelvétel a kérdezıbiztos közremőködésével történt, így a kér-dıívet kitöltı egyén rá tudott kérdezni az általa nem egyértelmőnek talált kérdésekre. Az ada-tok feldolgozása során 64 kérdıívet találtunk értékelhetınek, ezért a vizsgálat eredményei nyilvánvalóan nem tekinthetıek reprezentatívnak. A kapott eredmények alapján azonban hasznos információkat győjtöttem.
Idıdimenzió meghatározásaként, egyszeri adatfelvétellel vizsgáltuk a fıiskolások egészségtu-datosságával kapcsolatos preferenciáját, mivel a csoport fıiskolán eltöltött évei alatt kialakult attitődjére vagyunk kíváncsiak.
Vizsgálatunk tárgya tehát a Nyíregyházi Fıiskolán Gazdálkodási szakos hallgatóinak egész-ségtudatosságának vizsgálata, sportolási és táplálkozási szokásaik tükrében. Kutatásunk rávi-lágít arra, hogy mit gondol az egészségtudatosság jelentésérıl, mennyire tartja magát egészsé-gesnek, mennyire fontos az számára, és mit tenne meg egészsége érdekében, milyen tényezık motiválnák viselkedésének megváltoztatását.
A kutatási folyamat a következı lépésekbıl állt:
1. a kapcsolódó releváns szakirodalmak áttekintése után a kutatás céljának meghatáro-zása a feltárandó problémák operacionalizálása
2. a kutatási terv elkészítése, 3. a kérdıív megszerkesztése, kérdésköreinek, illetve konkrét kérdéseinek megfogalma-
zása 4. adatgyőjtés, az adatok kódolása és felvitele adatbázisba, 5. alapstatisztikák és összefüggés-vizsgálatok értékelése, 6. következtetések levonása, az eredmények hipotézisekkel való szembeállítása.
A kapott eredményeket fókuszcsoportos interjú keretein belül teszteltem 2009. november 10-én az elızıleg beazonosított „egészségtudatosan” és a kevésbé „egészségtudatosan” élı hall-gatók közül a kiválasztott 5-5 fıvel. A fókuszcsoportos vizsgálatot azért tartottam fontosnak, mert azokat a feltárt összefüggéseket akartam mélyebben értelmezni, melyek a feltárni kívánt téma szempontjából relevánsak. A fókuszcsoportos vizsgálat 1,5 óra idıtartamban zajlott.
13
III. Fejezet
Eredmények bemutatása
2. ábra: Az alapsoksaság nemek szerinti megoszlása
A nemek eloszlásában, a nık vannak többségben, ez az arány 28 és 72 % a nık javára. Ez azt jelenti, hogy a nık egészségtudatossággal kapcsolatos vélekedése lesz meghatározóbb a férfi-akénál az általunk vizsgált csoportban.
3. ábra: Az alapsoksaság lakóhely szerinti megoszlása
Lakóhely típusa szerint a „egyéb városban” laknak a legtöbben, ezt követi a községi lakosok száma, majd az egyéb megyeszékhelyen lakóké, a fıvárost pedig senki sem jelölte. Következésképpen, fıként azokra a hallgatókra jellemzı, hogy fıiskolánkra járnak, akiknek saját településén nincs felsıoktatási intézmény, vagy az érdeklıdésének nem megfeleleı tárgakat oktatják. Ezt igazolja, hogy Budapestrıl egy hallgató sem számazik a vizsgált csoportból.
14
4. ábra: Az alapsokaság meghatározása a hallgatók Nyíregyházáról való hazautazásában
A hallgatók többsége 4-5 napot tölt Nyíregyházán, általában hétfın, vagy vasárnap érkeznek és csütörtökön mennek haza. Ebbıl az következik, mivel a Fıiskolán töltik a hallgatók a hét nagy részét, a Fıiskola akarva, akaratlanul is nagy hatással van egészségtudatosságukra. Azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy mik a Fıiskola elınyei, hátrányai az egészséges életmódra való ösztönzés területén és lehetséges megoldásokat kell talánunk, melyeket a hallgatók is elfogadnak.
5. ábra: Az egészségtudatosság értelmezési tartományának megoszlása az alapsokaságban
Az egészségtudatosság 26 hallgató szerint egyet jelent a külsıségekkel, a formás alakkal, melyhez jó fizikai erınlét párosul, 51-en választották, hogy számukra az egészséges életmód megegyezik a lelki kiegyensúlyozottsággal, senki sem jelölte, hogy számára rendezett családi körülményeket, vagy anyagi jólétet jelentene. Azonban voltak olyanok, összesen 13-an, akik a formás külsıt és a lelki kiegyensúlyozottságot is egyaránt azonosítják az egészségtudatosság-gal. A vizsgált sokaság, tehát körülbelül tisztában van azzal, mit is értünk egészségtudatosság alatt, azonban legtöbbjük nem képes egyértelmően elhatárolódni abban, számára ez külsısé-get, vagy belsı tulajdonságot jelent. Nagy szükség van arra, hogy az egészségtudatosság lé-nyegét a koruknál fogva változtatásokra hajlandó csoportban tudatosítsuk.
15
6. ábra: Sportolási gyakoriság megoszlása az alapsokaságban
A hallgatók sportolási szokásait vizsgálva, pozitívumként jelenik meg, hogy három kivétellel, mindenki végez rendszeres testmozgást. A legtöbben heti 2-3 alkalommal sportolnak ez 44%-ot jelent, kevéssel marad le (41%) azok csoportja, akik hetente egy alkalommal sportolnak. Legkevesebben naponta és napi 1-2 alkalommal sportolnak, ez 2-2%-ot jelent. 11% heti 4-5alkalommal végez testedzést. Az ábra alapján kijelenthetjük hogy a vizsgált csoport magatar-tására alapvetıen az egészségtudatos jelleg a jellemzı, ami a fıiskola általi sportolási lehetı-ségeknek is köszönhetı, továbbá a csoport összetartó, motivációs tényezıi is nagyban befo-lyásolhatják.
7. ábra: Az alapsokaság étkezésének napszakokra való felosztása
8. ábra: Az alapsokaság napi étkezésének száma szerinti felosztása
Étkezési szokásokat vizsgálva kiderül, hogy a legtöbben este és napi háromszor táplálkoznak, viszonylag kevesen esznek éjjel és délelıtt, hajnalban egyáltalán nem fogyasztanak. Olyan diák nincs aki egyszer, vagy hatszor étkezne egy nap. A diagrammok alapján azt vizsgálva, hányszor étkezik a hallgató egy nap, a többség egészségesnek mondható, a napi háromszori és ötszöri étkezés és a közbe esı tartományra vonatkozva. Problémát jelent, hogy a legtöbben este is étkeznek, ez nem túl egészséges, ennek oka lehet a hallgatók rossz idıbeosztása, melyre sokan hivatkoztak a kérdıív válaszaiban. A továbbiakban az is lényeges szempot, hogy a fıiskolásoknak azonos a beállítottságuk az étkezés lebonyolításának helyszínével kapcsolatosan, mivel 100%-kuk, tehát mindenki otthon, albérletben, vagy kollégiumban fogyasztja el a táplálékát, senki sem jár a menzára, gyorsétterembe és étterembe étkezni. Ez is azt mutathatja, hogy valószínőleg a napközbeni rohanás alatt a hallgatóknak nincs ideje, vagy
16
megfelelı lehetısége az iskolában táplálkozni, így a déli fı étkezést átcseréli a vacsorára, ami nem a legegészségesebb. A késıbbiekben erre keresünk megoldásokat.
9. ábra: Az alapsokaság egészségtudatosságát befolyásoló tényezık
A hallgatók egészségtudatosságát általánosságban véve különféle tényezık befolyásolják, ilyen például a család, amely a legnagyobb mértékben meghatározza a tanuló egészségtudatosságával kapcsolatos attitődjét. Igen fontos preferenciacsoportot jelentenek a barátok, egybıl a család után, aztán csökkenı intenzitásban következnek a példaképek, az iskola, az anyagiak és legkevésbé számítanak a jutalmak, díjak. Az a tény, minként hallgatókra legkevésbé vannak hatással a jutalmak,díjak és az anyagiak prezentálja, hogy számukra tényleg fontos a saját egészségük, és nem azért fognak elkezdeni sportolni, vagy jobban odafigyelni táplálkozásukra, mert valamiféle tárgyi, vagy anyagi jutalmat várnak el, hanem mert mindennél fontosabb számukra a saját egészségük. Így olyanok véleményére szívesebben adnak, akik családtagok, vagy közeli barátok.
10. ábra: Az alapsokaság egészségtudatosságáról való információgyőjtés
17
Az egészségtudatossággal kapcsolatos információszerzési szokások teljesen megoszlanak. Egyik tényezı sem meghatározó teljes mértékben, fıként részben van egyenletes hatássála a televízió, az újság, az internet, a barátok, a család és az iskola. Kiugró mértéket az iskolából szerzett információ mutat, de az is csak kis mértékben lényeges. Ami azt jelzi, hogy a Fıiskoláról szerzett egészségtudatossággal kapcsolatos információ a legjelentısebb mértékben jut el a hallgatókhoz, mégsem elég hatékony, valószínüleg azért mert a hallgatók egészségtudatossággal kapcsolatos igényei nincsennek felmérve, ez által az iskola nem a legmegfelelıbb kommunikációs eszközket alkalmaz. Saját véleményem szerint, az is elıfordulhat, hogy a fıiskola nem is gondolt arra, hogy foglalkoznia kellene hallgatói egészségével és nem mérte fel, milyen nagy hatást gyakorolhatna rájuk az egészségtudatosság által.
11. ábra: Alapsokaság szerint megoszló sportklub tagság
A csoport 22%-a tagja valamilyen sportklubnak, ami egészen jó arány, ık az átlagnál valószínőleg intenzívebb testmozgást végeznek. Feltételezhetıen azon hallgatók, akik valamilyen sportklubhoz tartoznak a táplálkozásukra is jobban odafigyelnek és nagyban motiválhatja ıket egészségtudatosságukban a csoporthoz való tartozás érzése, az csoport általi esetleges versenyszellem is.
12. ábra: Az alapsokaság egészségtudatosságának mértéke a Fıiskolán
Mióta a Nyíregyházi Fıiskolára járnak, a hallgatók legtöbbjük részben vallják magát egész-ségtudatosnak, vannak néhányan, akik nagymértékben, de többen vallják, hogy kis mértékben
18
élnek egészségtudatosan, nincs olyan, akinél ez teljes mértékben megvalósulna. Valószínőleg azért nem tudják megvalósítani a hallgatók a teljes egészségtudatosságot, mivel a fıiskolán oda tudnak figyelni a helyes táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra, de hétvégeken hazau-taznak és otthon nem valószínő, hogy a fıiskola által biztosított keretek között sportolhat va-laki, továbbá a szülık is különféle finomságokkal kényeztethetik „rég nem látott” gyermekü-ket.
13. ábra: Az alapsokaság egészségtudatosságának alakulása
A csoport egészségtudatossága úgy alakul, hogy a legtöbben nem változtatnának életviteükön, mert így érzik jól magukat. Sokan közeledtek az egészséges életmódhoz, mert leszoktak a dohányzásról,a közeledésnél a legalacsonyabb a mutató, akik egészségtudatosabban táplálkoznak átlagos értéket mutatnak, a legtöbben többet sportolnak. Egyáltalán nincsennek olyanok a vizsgált csoportban, akik eltávolodtak volna az egészséges életmódtól, mert rászoktak a dohányzásra és a mértéktelen alkoholfogyasztásra. Az elıbbiek alapján a fıiskolás élet az egészségtudatosság irányába vonza a hallgatókat, sokat jelenthet a sportolási lehetıségek által nyújtott bı választék.
14. ábra: Az alapsokaságra ható motivációs tényezık
19
A hallgatók leginkább hajlandóak lennének az egészségükkel foglalkozni, ha rugalmasabb lenne az idıbeosztásuk, ez az érték jelentıs mértékben kiemelkedik a többi közül. A második legfontosabb tényezı, hogy az egészségtudatos termékekhez elérhetı áron szeretnének hozzájutni, továbbá a sportklub tagság és ezzel járó külön juttatások nagyban motiválnának sokakat. Néhányuknak a dohányzásról is sikerült leszokni, ezzel szemben senki sem jelölte, hogy a fıiskolán szokott volna rá bármilyen káros szenvedélyre. Véleményem szerint, ha sikerülne a hallgatóknak megoldaniuk a rugalasabb idıbeosztást a többi motivációs tényezı is jobban hatna rájuk, többen sportolnának, és figyelnének oda az étkezésükre, ráadásul a fıiskola által szervezett egészségtudatos programokon is nagyobb számban vennének részt. A Fıiskola valamennyi motivációs tényezınél megoldást jelenthet, segítséget nyújthat, a tanórák átszervezésében, az elérhetı árú egészséges termékekemegjelenésében, a sportolás fontosságának növelében, így aközösségek általi motivációs hatás is felerısödhetne.
15. ábra: A fizikai munkát végzı családfentartó hátterő hallgatók egészségtudatosságát befolyásoló tényezık megoszlása
16. ábra: A szellemi munkát végzı családfentartó hátterő hallgatók egészségtudatosságát befolyásoló tényezık megoszlása
A hallgatók többsége olyan családból származik, ahol a családfentartó fizikai munkát végez, ıket követik a szellemi foglalkozású családfentartók, akik a fizikai erıvel szemben ésszel keresik kenyerüket. Az alábbi diagrammok segítségével hasonlítjuk össze a két különféle fıfoglalkozású családból származók egészségtudatosságát befolyásoló tényezıket. A legmegmeghatározóbb az egészségtudatosság szempontjából a fizikai munkát végzı családból származónak a barát/barátnı befolyása, míg a szellemi foglalkozásúaknál ezt a funkciót a barátok és barát/barátnık töltik be nagymértékben. A fizikai munkát végzık családjából származókra kiegyenlítetten egyáltalán nincsennek hatással, vagy csak kis mértkében befolyásolják egészségtudatosságról alkotott képüket a család, a példaképek, a reklámok, az anyagiak, ami azt jelenti, hogy egyik tényezı sem igazán jelentıs a számukra, innen-onnan hallanak valamit és sodródnak az árral. Velük szemben a szellemi foglalkozású családból származókra jóval nagyobb hatással vannak az alábbi tényezık, jelentıs azoknak a száma, akikre egyáltalán nincsennek hatással a példaképek, ezekne a hallgatóknak valószínüleg erıs egyéniségük, határozott véleményük van az egészséges életmódról, egyáltalán nem meghatározóak a barátok, és a legtöbb jellemzı csak kis mértékben érvényesül. Kiemelkedı a
20
barátok és a barátok/barátnık véleményére való odafigyelés. A reklámok is viszonylag fontos befolyásoló tényezıt jelentenek számukra, akarva, akaratlanul a mindennapjaik részeként vannak jelen. Az anyagiak részben bizonyultak fontosnak, ennek oka valószínüleg az, hogy ha valaki igazán szeretne sportolni és nincsen fittness teremre pénze elmegy futni, mert nem egy olyan sortolási lehetıség van, ami nem kerül pénzbe. A két diagrammot összehasonlítva kiderül, hogy a szellemi munkát végzı családból származó hallgtók jobban odafigyelnek arra, milyen információt és honnan, kitıl kapnak, ez nagy jelentıséggel bír számukra, míg a fizikai foglalkozású családokból származók számára az információ forrásától függetlenül egyformán hat. Valószínüleg a fizikai dolgozó családfentartó, mire hazaér a munkából testileg teljesen elfárad és nincs energiája társasági életet élni, gyermeke ezt a mintát látja, ezért jelenthet számára viszonylag alacsony befolyásolási tényezıt a baráti társaság. A szellemi foglalkozású családfentartó számára, könnyebb lehet megoldani, hogy idıt szakítson a barátaira és valószínüleg jobban is hétköznapjaihoz tartozik ez a szokása, mint a fizikai foglalkozást végzınek, ez által a barátok véleménye lesz a mérvadó. Anyagi vonatkozásban a fizikai munkát végzı családfentartó, sokkal keményebben és többet kell valószínüleg dolgoznia ugyanazért a pénzért, mint a szellemi foglalkozásúnak, ez lehet az oka annak, hogy számukra fontosabb az egészségtudatosság anyagi vonzata.
17. ábra: Alapsokaság egészségtudatossága a családfentartó iskolai végzettsége szerint
A hallgatók egészségtudatosságát a családfentartó iskolai végzettsége szerinti vizsgálat kimutatja, hogy azok száma a legkiemelkedıbb, akiknek szülei szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkeznek. Számukra az egészségtudatosság szempontjából a lelki kiegyensúlyozottság a legfontosabb. Fontossági sorrendben az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezık következnek a leleki kiegyensúlyozottság szempontjából, majd a felsıfokú végzettséggel rendelkezık és végül a nyolc általánost végzettek. Magas arányban kapott pontot a formás alak és a jó fizikai erınlét, erre legtöbben a szakmunkás családból származók közzül szavaztak. Sokan számára az egészséges életmódot együtt jelentette a formás alak, fizikai erınélttel és a lelki kiegyensúlyozottság. Az egészségtudatosság fogalma a hallgatók számára egyáltalán nem egyezik a rendezett családi körülményekkel, vagy anyagi bıséggel. Érdekes módon a felsıfokú végzettséő szülık gyermeke kevésbé foglalkozik a az egészség fogalmával, ez abból adódhat, hogy a felsıfokú végzettséggel rendelkezı szülık, rohanó életet élhetnek és kevés idejük marad gyermekükben tudatosítani, mennyier fontos az egészséges életmód és miért. A szakmunkások közzül, valószínüleg mivel ez egy alacsonabb mőveltségi szint, az egészségtudatosságot a legtöbben a külsı kinézettel azonosítják, ez pontosan fordítva valósul meg az érettségivel rendelkezı családból származóknál, akiknél inkább a lelki kiegyensúlyozottság dominál. Valójában ezen két érték vizsgálatánál nem beszélhetünk nagy
21
eltérésrıl, ez azt is igazolja, hogy sokan közülük mindkét lehetıséggel egyetértenek. Egyetlen egy fı volt akinél a családfentartó nyolc általánost végzett, ez a diák az egészségtudatosságot a lelki kiegyensúlyozottsággal azonosította, de mivel egyetlen fırıl van szó ez az eredménybıl következtetéseket nem lehet levonni. A rendezett családi körülmények valószínüleg azért nem kaptak voksot, minden családban más és más körülmények vannak, az egészségtıl függetlenül is akár. Az anyagiakra is valószínüleg azért nem érkezett szavazat, mert ha valaki mozogni szeretne az nem kerül feltétlenül pénzbe és ahhoz, hogy egészségegsen táplálkozzunk nem feltétlenül kell megvásárolnunk a drága bio-étleleket.
18. ábra: Városban lakó alapsokaság információgyőjtési szokásai
Egyéb megyeszékhelyen lakó alapsokaság információgyőjtési szokásai az egészséges életmódról (lásd a mellékletben)
Községben lakó alapsokaság információgőjtési szokásai az egészséges életmódról (lásd a mellékletben)
Diagrammunkon lakóhely típusa szerint szemléljük a hallgatók információgyőjtési szokásait. Fıvárosban lakó diák nincsen az általunk vizsgált csoportban, viszont van egyéb megyeszékhelyrıl, egyéb városból és községbıl érkezı. Községbıl és egyéb városból érkezett a legtöbb hallgató. Információgyőjtés szempontjából a televízió egyéb megyeszékhelyen részben, egyéb városban részben és nagymértékben egyformán, községben nagymértékben hat. Újságból nagymértékben az egyéb megyeszékhelyen és községben lakók szerzik az indormációt, míg az egyéb városban lakók részben tudakozódnak újságból. Legkevésbé a szórólapok, majd a rádiók hatékonyak az egészsérıl alkotott kép formálásában, az összes településfajtára vonatkozóan. Az internet által begyőjtött információ a megyeszékhelyen lakóknál a legkiemelkedıbb, talán azért mert a technikai fejlıdés elıször a nagyobb városokban jelent meg, és már jobban hozzászoktak ennek használatához. A községek és az egyébb városok lakóninál is fontos szerepet játszik az internet. Mindegyik településfajta számára az egyik legfontosabb információszerzési lehetıség az újság, aztán szorosan a nyomában találhatók a család és a barátok. Az iskolából szerzett információk érik el a legmagasabb szintet, ezzel csak az a probléma, hogy kis mértékben teszi ezt, vagyis nem elég hatékony, radikális változtatásokra lene szükség az egészséges életmód kommunikálásában. Az újság mint, információhordozó sokkal közelebb áll az emberekhez, mint egyéb eszközök,
22
talán azért, mert hitelesebb azáltal, hogy kézzelfogható, nem úgy mint a televízió, ami egy teljesen vizuális, álomvilágot teremtı tárgy, vagy a rádió, ahol minden az éter világában mozog. Az ábra adataiból levont következtetésem szerint a hallgatók függetlenül attól, milyen településrıl érkeztek, nyitottak az egészséggel kapcsolatos új információk különféle irányból való befogadására, csak a megfelelı eszközökkel kell elérni figyelmüket. A városlakók információgyőjtési szokásait kiemelve, viszonylag nagy mértékben visszaszorult a család fontossága ezen a téren, helyébe televízió és az internet kerültek, talán azért mert az interneten korlátlanul minden könnyedén elérhetı, a televízió meg annyira leköti a fiatalokat, hogy sokan elfelejtenek társasági életet élni, de ez a tény a számítógép világára is vonatkozik. A vizsgált célcsoportra is jellemzı a sajátosság, miszerint már 14 éves korban elindul a szocializációs folyamat, mely folyamatban igen redukált szerepet játszik a család.
19. ábra: Az alapsokaság sportolási és munkavállalási szokásai
A diagrammon elsı ránérzésre egyértelmő, azok a diákok, akik rendszeresen dolgoznak alig tudnak idıt szánni testmozgásra, ellentétben a rendszeres munkát nem végzı hallgatókkal. A saját jövedelemmel nem rendelkezı diákok, hetente egyszer (ez a legjellemzıbb), kétszer, maximum háromszor sportol, a rendszeresen dolgozók is próbálnak idıt szakítan, legalább egyszer, kétszer egy héten. Az alkalmi munkát végzı diákok is átlagosna heti kettıt-hármat edzenek és létszámukhoz képest nagyobb az aránya a heti 4-5 alkalommal sportolóknak csoportjukban, mint azoknál, akik nem dolgoznak. Az alkalomszerően munkát vállalók esetében állhat fent az a lehetıség, hogy a folyamatos testmozgás elısegíti a koncentrációt, növeli a teljesítményképességet, és ezt a kombinációt a csoport nagyon jól kihasználja. A rendszeresen dolgozók esetében ez nem kivitelezhetı, mert nagy valószínőséggel a munka végesztével, mivel számukra ez rendszeres kifáradnak és nincs lehetıségük regenerálódni, jóval kevesebb az idejük, így azt nehezebb beosztaniuk. Azok akik szülıi támogatásból élnek, alig végeznek testmozgást, teljesen hozzászoktak ahhoz, tisztelet a kivételnek, mert olyan is van, hogy mindenük megva és nem hajlandóak feladni kényelmes életüket egy kis mozgás érdekében.
23
20. ábra: Az alapsokaság jövedelemforrása és motivációs tényezıinek vizsgálata
A hallgatók jövedelmének forrása és motivációs tényezıik, szoros összefüggést mutatnak. Kivétel nélkül minden diák azt jelölte, rugalmasabb idıbeosztásra lenne szüksége, ahhoz, hogy egészségesebben tudjon éleni. A második legmotiválóbb hatás a diagrammon az elérhetıbb árú termékek, szolgáltatások terén mutatkozik. A diákhitelbıl, szülıi támogatásból és a szociális támogatásból élı diákok számára nagyjából ugyanolyan fontos az árak csökkentése, mint a rugalmasabb idıbeosztás kialakítása. Ennek az lehet az oka, hogy a diákok tisztában vannak azzal, hogy nem a saját pénzüket költik, a legtöbbjük költségtérítésses hallgató, tehát a tandíjra is a szüleitıl kapja a pénzét, valószínőnek tartom, azért van szükségük az alacsonyabb árakara és a jobb idıbeosztásra, mert nem akarják a szülıket tovább terhelni anyagilag, ráadásul az egészéges ételek, maga az életmód sokszor drágábbak. Közepes szinten mindenkit foglalkoztat a sportklub tagság, kivéve a szociálisan támogatottakat. A diákhitelt kapó diákok is kivonják magukat a Fıiskola által szervezett egészségtudatos magatartást szolgáló programok alól. A menza átalakítása érdekli a hallgatókat legkevésbé, talán azért is, mert a tesztre adott válaszaik alapján a többség otthon, albérletben vagy kollégiumban étkezik. A tanárok és iskolatársak általi motiváltság sem jellemzı. A három legkiemelkedıbb motivációs tényezıt tovább gondolva, mindhárom témában újjítások megfogalmazásával és megvalósításával, minden diákot az egészségtudatosság irányába terelne jövedelmük forrására való tekintet nélkül.
24
Fókuszcsoportos megkérdezés
A kérdıíves megkérdezés alanyául szolgáló hallgatók közül – az egyes összefüggések ponto-sabb feltárása, megértése céljából kiválasztottam két, öt-ötfıs csoportot, az egészségtudatosak és a kevésbé egészségtudatosak csoportjából. Itt meg kell jegyeznem, hogy nem volt olyan hallgató az egyes a csoportokban, aki teljesen egészségtelenül élnének és nem tudnák, hogy mirıl van szó, mikor az egészségtudatosságról beszélünk. Azok, akik kevésbé egészségtuda-tosak, és „egészségtelenebb” életet élnek a többieknél, nagy általánosságban rajtuk kívülálló okok miatt teszik ezt. Azaz nem tudnak elég idıt, energiát fordítani testi, lelki egészségükre. Az egészségtudatosan élı hallgatók is más-más indíttatásból figyelnek jobban táplálkozásukra és a rendszeres testmozgásra.
Feltárni szándékozott összefüggések:
1. Egészségtudatosság tartalma és jelentısége.
2. A hallgatók egészségtudatossággal kapcsolatos elvárásainak, a Maslow-féle szükséglet hie-rarchia modellen keresztüli ábrázolása
3. Kulturális és társadalmi tényezık hatása a hallgatók egészségtudatosságára.
4. Az egészségtudatos élet megvalósítását gátló vagy elısegítı tényezık azonosítása.
Az egészségtudatosság tartalmára és jelentıségére vonatkozó válaszok
A fókuszcsoportos interjút Sigmund Freud szabad asszociációs elméletén alapuló kérdéssel kezdtem. Megkértem a hallgatókat, mondják el, mi az elsı gondolatuk, amikor azt hallják, egészséges életmód, arra voltam kíváncsi, mivel is azonosítják, ezek akár egy szavas válaszok is lehetnek, gondolatok, tárgyak stb. Mindkét csoport azonos gondolatokat fogalmazott meg, a következı válaszokat kaptam: helyes táplálkozás, testmozgás, zöldségek, gyümölcsök. Itt mutatkozik meg, mindkét fél hasonlóan gondolkozik az egészségtudatossággal kapcsolatosan, annyi különbséggel, hogy valakiknek sikerül ezt megvalósítaniuk, másoknak pedig különféle okokból fakadóan nincsen rá lehetıségük. Hasonlóak voltak az attitődök azzal kapcsolatosan is, mennyire külsıséges, illetve belsıséges az egészségtudatosság. Az egészségtudatosok sze-rint a belsı és külsı hatások összessége adja az egészségességet, mert ha valaki helyesen táp-lálkozik, és rendszeres testmozgást végez, annak elıbb, vagy utóbb a külsın is lesz látszatja, a kevésbé egészségtudatos csoport szerint inkább belsı, nem a külsıségekben megjelenı tulaj-donságról beszélünk, ennek ellenére részben ık is egyetértettek az egészségtudatosak állításá-val.
A hallgatók egészségtudatossággal kapcsolatos elvárásainak, a Maslow-féle szükséglet hierarchia modellen keresztüli ábrázolása
Létfontosságú (fiziológiai) szükségletet jelent az egészségtudatos hallgatók számára, néhá-nyuknak annyira beépült a hétköznapjaikba a rendszeres mozgás, hogy nem tudnának nélküle létezni, ez inkább a csoport egészségtudatos férfi tagjaira a legjellemzıbb. A nıknél ugyan ilyen létszükséglet tud lenni a helyes táplálkozásra való odafigyelés, úgy érzik erre jobban képesek idıt szakítani, mit a testmozgásra. A férfiaknál is jellemzı, hogy odafigyelnek a táp-lálkozásra, viszont ık kevésbé tartanak mértéket, ennek ellenére odafigyelnek, hogy megfele-lı mennyiségő fehérjét, szénhidrátot, különféle vitaminokat vigyenek be szervezetükbe. A kevésbé egészségtudatosak számára értelemszerően az egészséges életmód, nem fiziológiai
25
szükséglet, különbözı elfoglaltságaik miatt nincs idejük arra, hogy erre kellı mértékben oda-figyeljenek. Van, aki rendszeresen dolgozik, amellett, hogy nappali tagozaton tanul és már nincs energiája külön foglalkozni a helyes táplálkozással és a rendszeres testmozgással, má-sok egyszerően akkor érzik jól magukat, ha nem kell megerıltetı mozgást végezniük és olyan ételeket fogyaszthatnak, amilyen csak jólesik nekik és olyan napszakban amikor csak megkí-vánják azt.
Az egészségtudatos csoport védettebbnek érzi magát (biztonsági szükséglet) az által, hogy odafigyel táplálkozására és a testmozgásra. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak az immun-rendszer megerısítésének, és annak, hogy ezáltal, nı az ellenálló képességük, és a teljesít-ményük. A testmozgás által, levezetik feszültségüket, akaraterıt és állóképességet biztosít az élet minden területén. Lelkileg és testileg is felfrissülnek a hallgatók, vizsgaidıszakban is jobban teljesítenek. Van aki, azért figyel jobban oda egészségére, mert kisgyerekkorában be-teges volt, most is megvan erre való hajlama, e-mellett rengeteg a szabadideje és hasznosan szeretné azt eltölteni, továbbá kihasználja az alkalmat, mert miután végez a fıiskolán, nem lesz lehetısége ennyit sportolni és rendszeresen táplálkozni. Más a dohányzásról szokott le az egészséges életmód érdekében, állítása szerint nincs annyit megfázva, kevesebbet beteg. Meghatározó szerepe van a feszültség levezetésének is, ha a hallgató odafigyel az egészségé-re, jóval kiegyensúlyozottabb lelkiállapota. Kevésbé egészségtudatosoknál, nem jellemzı a védettség, egyikük például ételallergiája miatt nem tud olyan változatosan táplálkozni, mint ahogyan szeretne, mások idıhiányban szenvednek. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy néha azért ık is ráveszik magukat egy kevés testmozgásra, egészséges ételek fogyasztására barátok, barátnık hatására. Itt az a probléma merül fel, hogy náluk az egészségtudatosság nem tud állandósulni, beépülni hétköznapjaikba.
A „valahova tartozás” motivációs ereje, az egészségtudatos csoportnál van jelen, talán ez a legmeghatározóbb motivációs tényezı, annak ellenére, hogy a teszt alapján kiderült, hogy a nık nagyobb része nem szeret társaságban edzeni és étkezni, néhány kivétel azért akad. Az egyik lány, aki a kivételek közé tartozik szintén egyedül ment le az edzıterembe, de ott olyan jó társasággal ismerkedett meg, hogy már nem az az elsıdleges szempont számára bevallása szerint, mikor edzeni megy, hogy mozoghasson, hanem újra találkozzon az ott megismert emberekkel. A fiúknál szinte egyértelmő, hogy tartoznak valamiféle csapathoz, ami nagy mo-tivációt jelent nekik, bevallásuk szerint a csapatban mindig él a versenyszellem a csapattársak között, így hatékonyabban tudják növelni teljesítményüket. Nagyban motiválják ıket a közö-sen elérni kívánt célok, de még az is meghatározó, hogy egy csoporton belül legyenek bizo-nyos jellegzetes jegyek, csapat logója, egyenruha, stb. Van, aki például a lányok közül nem a másokkal egy csoportba való tartozással érzi jól magát, hanem az a fontos a számára, hogy ı elkülönüljön azoknak a táborától, akik egészségtelenül élnek. Nem tud hatni az ıt körülvevık egészségtelen szokásaik pozitív megváltoztatására, ezért inkább úgy éli meg a helyzetet, hogy az egészségtudatossága és ebben való kitartása által ı sokkal különlegesebb, egyedi személyi-ség. Az által, hogy egészségtudatos egyfajta trendet, divatot képvisel. Egyik interjú alanyom szerint az egészséges életmód annyira divatba jön, hogy mára a gyorséttermi láncok is kezde-nek átállni az egészséges ételek árusítására. A kevésbé egészségtudatosak nem tartoznak cso-porthoz, barátok hatására hajlandóak egészségesség irányába lépni, de ez nem tartós náluk, egyedül pedig semmit sem csinálnának.
A megbecsülés meghatározó szerepet tölt be, abban, hogy mennyire tartósan fog valaki egész-ségtudatos életet élni. A folyamatos pozitív visszajelzések - kiindulva abból, hogy az emberek nagyon hiúak - mindenkit motiválnak arra, hogy folytassák egészséges életvitelüket, nyilat-kozta az egészségtudatosságot képviselı csoport. A külsıvel kapcsolatos pozitív visszajelzé-seken kívül beszélnünk kell a belsı értékek pozitív visszajelzésérıl is, a csoportban, betöltött
26
szerepben az egyén megállja a helyét, de ezt önmagától nem fogja tudni, szüksége van a csa-pattársak visszaigazolására, így találja meg a számára legmegfelelıbb helyet a közösségben. A kevésbé egészségesek, nem tudtak véleményt formálni, ezek szerint nem volt ilyen él-ményben részük az egészség kapcsán. Arra a kérdésre, hajlandóak lennének-e változtatni élet-vitelükön, hogy ık is átélhessék az egészség általi megbecsültséget, válaszként azt kaptam, nincsen lehetıségük ilyen nagymértékő változtatásra, vagy egyszerően így is jól érzik magu-kat.
A csoport mőködésének átlátása, nem igazán fontos a hallgatóknak, mint kiderült átlátják, megértik, hogy önmagában a helyes táplálkozással, vagy csakis testmozgással az egészséget nem lehet elérni, a kettı kombinációjával és hosszabb idın át tartó folytonosságával lehet csak eredményes. Céljaik elérése érdekében a hallgatók sok mindenre képesek, pl.: fogyás, testtömeg növelése, stb., de úgy gondolják, hogy teljesen egészséges életet képtelenség élni, mivel mindig lesznek olyan általuk nem befolyásolható tényezık, amik ezt megakadályozzák.
Esztétikai szükségletként az egészségtudatos csoportban a lányoknál fıként a fogyás elérése volt a cél, de egyeseket az is motivált, hogy csökkentség a megbetegedéseik számát és növel-jék a várható élettartamot. A fiúknál az volt a jellemzıbb, hogy elégedettek voltak külsejük-kel, vagy a testtömeg növelése jelentette számukra az esztétikumot, az egészségtudatosok ezt nem gyorséttermi étkezés utáni pocaknövesztéssel, hanem testmozgássál és gondosan megvá-lasztott étrenddel kívánták elérni. Nem számított az esztétikum a kevésbé egészségtudatosok-nál.
Boldogság, kiteljesülés érzése (önmegvalósítás) kitőzött célok elérése alkalmával, az egész-ségtudatosok megtapasztalhatták ezt az érzést, olyan is volt, aki nem régóta figyel oda egész-ségére és elhatározta, hogy bizonyos idın belül, mit szeretne elérni, megvalósítani. A lányok a fogyás céljának elérésével, míg a fiúk egy-egy versenyen elért eredmény alkalmával élhették át ezt az érzést. A kevésbé egészségtudatosak számára kimarad a táplálkozással és a testmoz-gással kapcsolatosan ez a tapasztalat.
Kulturális és társadalmi tényezık hatása a hallgatók egészségtudatosságára
Az interjú alkalmával kivétel nélkül mindenki egyetértett abban, hogy a magyar társadalom egyáltalán nem egészségtudatos.
Meghatározóak azok a tényezık, amik miatt az egészséges életmód felé közeledik, vagy kel-lene közelednie az egyénnek. Az egészségtudatosak csoportja itt két részre oszlik, az egyik-ben azért kezdtek odafigyelni az egészségükre, mert a közeli családtagnak szívrohama volt, sıt valaki el is veszítette hozzátartozóját. Az egészségtudatos csoport másik fele, pontosan azért figyel oda egészségére, mert rossz mintát lát otthon, a szülık erısen dohányoznak, egészségtelen ételeket készítenek, stb., ık azok akik próbálnak hatással lenni családtagjaikra és motiválni ıket az egészségesebb életmódra. Akik nem élnek elég egészségtudatosan a szü-lıi házban, nem láttak egészségtudatos mintát, barátaik, rokonok próbálnak hatni rájuk, kevés sikerrel.
Az egészségtudatos élet megvalósítását gátló vagy elısegítı tényezık azonosítása
A hallgatók véleménye az, hogy a fıiskolán nehéz megvalósítaniuk az egészséges életmódot, annak ellenére, hogy nagyon sok lehetıségük van. A tanórák egymásutániságában nehéz idıt szakítaniuk a testedzésre, pláne azoknak, akik bejárósak és egész nap a tornafelszerelésüket kell cipelniük magukkal, másrészt a lyukasórák, ami általában 1-2 órát jelent, nem elég ahhoz, hogy zuhanyzással, öltözködéssel együtt beérjen a következı órájára. A hallgatók azt mond-
27
ták, számukra sokkal elfogadhatóbb lenne, ha a testnevelés eleve be lenne építve az órarend-be, ez által el lehetne kerülni az óraütközéseket és az erre szánt kellı idıt is megkapnák a diá-kok. Kritikaként merült fel az is, hogy egészséges ételeket nem lehet kapni a fıiskola terüle-tén, a diákok állandóan májkrémet és felvágottat fogyasztanak, bármilyen más élelmiszerre van szükségük a városba kell menniük érte. A hallgatók szeretnék, ha könnyebben juthatná-nak hozzá friss gyümölcshöz és zöldséghez a fıiskolán. A kevésbé egészségtudatosak megje-gyezték azt is, hogy nem lehet normális ennivalót vásárolni a büfében, ami van az is nagyon drága, szerintük ennyi pénzért már jóval egészségesebb ételeket is árulhatnának, valamint a menza sem kielégítı számukra, túl főszeresnek tartják az ételeket. További problémát jelent a diákok számára a rendszeres bulizás, amit nehezen állnak meg, mert a jó társaság, a barátok elcsábítják ıket, bevallásuk szerint ez a tényezı hátráltatja ıket az egészséges életmódjukban, de nem képesek lemondani errıl. Külön sérelmezik a költségtérítéses hallgatók, függetlenül attól, hogy mennyire egészségtudatosak, hogy a fıiskolán semmilyen juttatásban sem része-sülnek, állításuk szerint nagyban motiválná ıket, ha ık is kaphatnának tanulmányi átlagra ösztöndíjat, ezért cserébe hajlandóak lennének a kapott pénzt a fıiskola területén elkölteni, egészséges ételekre és testmozgásra. Kérésüket azzal indokolták, hogy nappali tagozatos hall-gatóként a szüleiktıl származik jövedelmük, eleve fizetik a tandíjat, kollégiumot, albérletet, ezért nem akarják családjukat még azzal is terhelni, hogy adjanak több pénzt, mert egészsége-sebb ételeket szeretnének fogyasztani, kirándulásokon, sportprogramokon szeretnének részt venni. Ráadásul többen jobb tanulmányi átlaggal bírnak, mint az államilag finanszírozott hall-gatók.
28
Következtetések, Javaslatok
A dolgozat készítése során az alábbi következtetések vonhatóak le. A Nyíregyházi Fıiskola Gazdálkodás és menedzsment nappali tagozatos végzıs hallgatói hajlanak az egészségtudatos magatartás irányába. Nagymértékben egyetértenek abban, hogy az egészséges életmód nem más, mint a belsı és külsı értékek, vagyis többek között a lelki kiegyensúlyozottság és a for-más alak megmutatkozásának összessége. Véleményük szerint azért fontos az egészségtuda-tos magatartás, mert amennyiben lehetıségük nyílik a rendszeres testmozgásra és a helyes táplálkozásra figyelniük, csökkentik megbetegedéseik kockázatát, növelik a várható élettar-tamukat, továbbá nı a teherbíró képességük, lelki kiegyensúlyozottságuk. Nem utolsó szem-pontként jobban tudnak koncentrálni a tanórákon és jobb eredményeket érnek el a vizsgák alkalmával. A legtöbb hallgató heti két-három alkalommal edz és a rendszeres táplálkozásra is odafigyel. Céljuk általában nıknél a fogyás és a jó közérzet elérése, míg a férfiaknál a testtö-meg növelése és a társasági élet, vagyis a csoporthoz való tartozás motiváló erejő. Táplálko-zás szempontjából gondot jelent, hogy a többség este étkezik, abból adódóan, hogy az egész-napi rohanás közben nincs idejük megfelelı minıségő ételt fogyasztaniuk, erre csak otthon, mikor már hazaértek van lehetıségük. A legnagyobb hatást a család és a barátok gyakorolják a hallgatók egészségtudatosságára, míg az egészségtudatossággal kapcsolatos információt többnyire újságból, internetrıl szerzik be, jelentısen sokaknak fontos ilyen szempontból az iskola, de a kérdıív alapján kiderül, hogy az nem elég informatív, tehát ilyen formában nem teljesen releváns kommunikációs csatorna. A hallgatók nagy része, csak részben tartja magát egészségtudatosnak. İk úgy gondolják, hogy a teljes egészséges életmódot megvalósítani szinte képtelenség, rajtuk kívülálló okok miatt. Ezek a hallgatók viszont hajlandóak bizonyos kompromisszumokra, hogy közeledjenek a kívánt magatartás felé. Az egészségtudatosság igazán azoknak jelenti a legnagyobb problémát, akik iskola mellett rendszeres munkát végez-nek. Esetükben tehát jelenleg feltehetıleg az idıtényezı a leginkább gátló tényezı. Ezen je-lenséghez kapcsolódóan érdemes megjegyeznünk, hogy az alkalmi munkát végzık attitődjére jellemzı, hogy szerintük a sportolás és az egészséges táplálkozás növeli a teherbíró képessé-get.
Az Intézménynek tehát kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a fıiskolai oktatásba beke-rülı hallgatók egészségtudatos magatartás potenciálja milyen mértékben tud kifejezıdni és milyen konkrét magatartásformákban, hogyan nyilvánul meg. Ehhez a jelenséghez természe-tesen hozzátartozik, hogy komoly esély van a nem teljeskörő egészségtudatos magatartás ki-teljesedésére, vagyis a fıiskola ilyen jellegő attitődformáló szerepe megkérdıjelezhetetlen.
Azoknak, akik jelenleg nem tudják megvalósítani az egészséges életvitelüket, azoknak megfe-lelı lehetıségeket kell nyújtani, mivel sokan közülük szeretnének egészségesebben élni, de sajnos jelenleg nincsen rá lehetıségük.
A vizsgálatba vont hallgatók körében a legintenzívebb gátló faktorként az „idıbeosztás ru-galmatlanságát” azonosítottuk. A hallgatók szerint nincsen idejük két óra között a testedzésre, elı sorban azoknak akik bejárósak és egész nap a tornafelszerelésüket kell cipelniük maguk-kal, másrészt a lyukasórák alatt, 1-2 órában nem tudnak zuhanyzással, öltözködéssel együtt beérni a következı órára. A megoldás az lenne, ha a testnevelést eleve beépítenék az órarend-be, ez által el lehetne kerülni az óraütközéseket és a diákok a kellı idıt tudnák testedzéssel tölteni. Másik szempontból azért is lenne fontos a testnevelés órarendbe való felvétele, mert így azok is rá lennének kényszerítve a testmozgásra, akik egyébként otthon tespednének, és kitudja, talán ennek hatására változtatna is életmódján a késıbbiekben. Továbbiakban az idı-
29
hiány miatt a hallgatóknak nem csak testedzésre, de a helyes táplálkozásra sincs ideje és lehe-tısége. Az órarend további átrendezésével a diákok tudnának idıt szakítani arra, hogy nap-közben egyszer meleg ételt fogyasszanak.
A másik gondot a hallgatók számára az jelent, hogy a Fıiskola területén nem lehet egészséges ételeket kapni, szükségük lenne friss gyümölcsre, zöldségre. A büfében elképesztıen magas áron lehet az élelmiszerhez hozzájutni, ennyi pénzért már egészséges bio ételeket is árusíthat-nának. A kisboltban pedig kenyéren és felvágotton kívül nem sok minden táplálót lehet kapni. A menzán túl főszeresnek találják az ízeket, és az ételek elkészítési módjára vonatkozóan, nem túl egészséges. Az elıbbi tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy drasztikusan meg kellene változtatni a büfé kínálatát és az sem ártana, ha a fıiskola területén felállítanának egy zöldséges standot. Biztosan nagy sikere lenne.
Számomra meglepı módon a hallgatók felvetették, hogy nem tudnak ellenállni a bulizás kí-sértésének és ez tényleges problémát jelent számukra, mivel fizikai, szellemi állapotukon ér-zik, mennyiben visszaveti ıket egy-egy átbulizott éjszaka. Mindezen érvek ellenére, nem szí-vesen mondanának a hallgatók, az éjszakai szórakozás lehetıségérıl. Ezen probléma megol-dására, a fıiskola az azonos szakon tanulóknak szervezhetne közös kirándulásokat – hogy ne értelmetlenül pocsékolják felesleges energiáikat a hallatók – melyek tartalmasak és csapatépí-tı jellegőek az egészségtudatosság jegyében.
A költségtérítéses hallgatók számára még nagyobb problémát jelent, függetlenül attól, meny-nyire egészségtudatosak, hogy a fıiskolán nem részesülnek juttatásokból, nagymértékben motiválná ıket, ha ık is kaphatnának tanulmányi átlagra „ösztöndíjat”, ezért cserébe hajlan-dóak lennének a kapott pénzt a fıiskola területén egészséges ételekre és testmozgásra elkölte-ni. Ráadásul nagyon sokan a költségtérítéses hallgatók közül jobb tanulmányi átlagot teljesí-tenek félévente, mint az állami finanszírozású hallgatók. Megoldásként lehetne olyan jegyeket kibocsátani a Fıiskolán, szigorúan tanulmányi átlaghoz kötve, melyeket egészséges élelmi-szerre és különféle hasznos kirándulásra (síelés, vízitúra, kiállítások, stb.) tudna beváltani a hallgató. Ezzel a fıiskola sokat segítene azokon a hallgatókon, akik szeretnének egészsége-sebb életet élni, de rajtuk kívülálló okok miatt ezt nem tehetik meg.
Nagy hiányosságot véltem felfedezni a Nyíregyházi Fıiskola részérıl a hallgatók felé való egészségtudatosság kommunikálásában. Az intézmény nem a megfelelı eszközöket használja az egészség fontosságának kihangsúlyozására és a figyelem felkeltésére. A kérdıíven nagyon is jól látható, hogy a hallgatók többségére hatással van, az amit az iskolában lát és hall, ez mind nagyon szép és jó, csak a probléma a hatás kismértékő intenzitásával van. A Fıiskola az elıbbiekben felsorolt eszközökkel elérhetné az intenzitásnövekedést. Továbbá a fıiskolá-nak folyamatosan kellene figyelnie, vizsgálnia a hallgatók egészségtudatossággal kapcsolatos fogyasztói attitőd változásait.
Fıiskolánk lehet, ma még nem gondol arra, mennyi kiaknázatlan lehetıség rejlik az egészség-tudatosságban, de ez bizony már jelen van hétköznapjainkban. Az egészség, már nem csak egy fizikai állapot, sokkal több annál, valósággal márkává, divattá fejlıdött. Sok fiatal nem azért eszik méregdrága bio-ételt, mert az olyan finom, hanem mert divatos, ugyanez vonatko-zik a sportolásra is, a tehetısebb fiatalok nem futni járnak, mert az olyan snassz, hanem vala-mi méregdrága edzıterembe mennek, hogy kipróbálják a legújabb sporteszközt. Ha Fıiskola jobban végiggondolja, hogy mekkora piaca is van az egészségnek, akár még saját magának is képes lenne profitot termelni, amellett, hogy hallgatóit támogatná. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása más lehetıséget is magában rejt. Vegyük például, az ország egyetemei, fıisko-lái közötti versengést a hallgatókért. Biztosan állíthatom, hogy rengeteg diák fogja a Nyíregy-
30
házi Fıiskolát választani, ha berendezkedik az egészségtudatosságra, mivel az egészséges életmód az egyik legnagyobb divat, és a fiatalok köztudottan „divatmajmok”.
- A 18. ábrán láthatjuk, hogy az alapsokaságban legnagyobb mértékben a Nyíregyházán kívüli egyébb városból érkezı hallgatók képviseltetik magukat. Az ı egészségestudatos életmódjukhoz szükséges információszükségletüket az iskola elégíti ki a legnagyobb mértékben, mivel a legtöbb információt is innen szerzik.
- Rendszeres sportrendezvények beépítése a hallgatók tantárgyi struktúrájába, azért, hogy mindenkinek legyen lehetısége sportolni, olyanoknak is akik másként nem tudnának erre idıt szakítani.
- Ad-hoc jelleggel – a hallgatók számára követendı/követhetı – back office személyzet létre-hozása olyan sportolókkal, akik képesek motiválni, elindítani a hallgatókat az egészségtudatos életvitelben.
- Olyan szakmai rendezvények, elıadások szervezése, melyek érthetı és hiteles formában prezentálják az egészségtudatos életvitel elınyeit, megteremtésének alapvetı lehetıségeit.
- Az egészségtudatos életvitel fıiskolán való „megélésének” feltételeinek/lehetıségeinek be-mutatása a fıiskolai újságban.
Végezetül fontosnak tartom megemlíteni, hogy minden potenciális marketingkommunikációs eszköz csak akkor tudja betölteni attitődformáló funkcióját, ha a fıiskola megteremti azokat az infrastrukturális és intézményi feltételeket, melyek alternatívát jelentenek az egészségtuda-tos fogyasztói magatartás releváns elemeinek kiteljesítéséhez.
31
Összegzés
Dolgozatomat a kapcsolódó releváns szakirodalmak áttekintésével kezdtem, melyben az egészség fogalmával, az egészség piacával, egészséghiedelem-modellel, a Maslow féle szük-séglet-hierarchiamodellel, az attitődök kialakulásával, az Arousal-elmélettel, az attitőd-funkcióval, az attitőd-váltással, a fogyasztói magatartás vizsgálatával, a kulturális, társadalmi és személyes jellemzıkel ismerkedtem. A szakirodalom határozta meg kérdıívem, kutatási tervem felépítését.
Felmérésemben Nyíregyházi Fıiskola „Gazdálkodás és menedzsment” szakos nappali tagoza-tos végzıs hallgatói jelentették a vizsgált sokaságot. Az adatfelvételhez kérdıíves vizsgálatot választottam, a Survay módszert, ezen belül is az önkitöltıs kérdıívet. A kérdıív kitöltésénél személyesen voltam jelen, így a kérdıívet kitöltı egyén rá tudott kérdezni az általa nem egy-értelmőnek talált kérdésekre. Az adatok feldolgozása során 64 kérdıívet találtam értékelhetı-nek, ezért a vizsgálat eredményei nem tekinthetıek reprezentatívnak. A kapott eredmények alapján azonban érdekes következtetéseket vontam le. Talán az egyik legjelentısebb, nemtıl, lakóhelytıl, családi vagy anyagi körülményektıl függetlenül, mindenki számár fontos az egészsége, az arra való odafigyelés, azzal a különbséggel, hogy vannak, akik jobban, mások kevésbé tudnak erre gondot viselni.
Kutatásom folyamata a következı lépésekbıl állt:
1. a kapcsolódó releváns szakirodalmak áttekintése után a kutatás céljának meghatáro-zása a feltárandó problémák operacionalizálása
2. a kutatási terv elkészítése, 3. a kérdıív megszerkesztése, kérdésköreinek, illetve konkrét kérdéseinek megfogalma-
zása 4. adatgyőjtés, az adatok kódolása és felvitele adatbázisba, 5. alapstatisztikák és összefüggés-vizsgálatok értékelése, 6. következtetések levonása, az eredmények hipotézisekkel való szembeállítása.
Majd az elıbbiekben levont következtetéseket fókuszcsoportos interjúval támasztottam alá és fejtettem ki bıvebben, 5-5 fıt kiválasztva az egészségtudatosak és a kevésbé egészségtudato-san élı diákok csoportjával.
Végül az általam és a megkérdezettek általi vélemény alapján következtetéseket vontam le és javaslatokat tettem, miként lehetne a Nyíregyházi Fıiskolán hallgató diákokat az egészségtu-datos életmódra ösztönözni.
Befejezésként dolgozatom tartalmát foglalom össze.
32
Felhasznált irodalmak
Hivatkozások:
• Atkinson, Rita L. -Atkinson, Richard C. - Smith, Edward E. - Bem, Daryl J. Nolen, Sussan - Hoeksema: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest 2002. 395.o, 506.o., 509.o.
• Bauer - Berács, Marketing, Aula Kiadó, Budapest,1998. • Hewstone, Miles - Stroebe, Wolfgang: Szociálpszichológia, Akadémiai Kiadó, Buda-
pest, 2007. 457-458. o.
• Hofmeister-Tóth Ágnes: Fogyasztói magatartás, Budapest, 2006. 12.o., 205.o., 237-239.o.
• Hunyady György-Székely Mózes – Gazdaságpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 209.o., 251.o., 261.o, 288.o.
• Kotler, Philip: – Marketing Menedzsment, 2004. 209-217. o. • Marketingkaleidoszkóp, Miskolci Egyetem Marketing Intézet, 2008. 81-87. o.
• Sillamy, Norbert: Pszichológiai lexikon, 1997. 30-31.o., 65.o. • Törıcsik Mária: Fogyasztói magatartási trendek, Budapest, 2006. 200-203.o.
• Vajda Zsuzsa-Kósa Éva – Neveléslélektan, 2005. 152. o. Internet:
• www.cserhati-kollegium.sulinet.hu (Letöltés: 2009.10.22.)
• www.erg.bme.hu (Letöltés: 2009.10.22.)
• www.erg.bme.hu (Letöltés: 2009.10.24.)
• www.infovilag.hu/hir - Nyilas Dóra (Letöltés:2009.10.30.)
• www.shenon.atw.hu (Letöltés: 2009.10.23.)
33
Mellékletek
34
Kérdıív
Kérdıív a Marketingeszközök alkalmazási lehetıségeinek vizsgálata a fıiskolás hallgatók egészségtudatos magatartásának kialakításában
címő dolgozathoz.
A kérdıív kitöltése önkéntes és anonim jellegő.
1. Mit gondol az egészségtudatosság fogalmáról? � Formás alak, mellyel jó fizikai erınlét párosul
� Az egyén belsı egyensúlyának megtalálása, lelki kiegyensúlyozottsága
� Rendezett családi körülmények
� Anyagi javak bıséges rendelkezésre állása
2. Mit gondol az egészségtudatos életmód fontosságáról?
Az egészségtudatos életmód fontos, mivel: (tegye fontossági sorrendbe)
( ) csökkentem a megbetegedések kockázatát
( ) magasabb lesz a várható élettartamom
( ) megnı a teherbíró képességem
( ) lelki kiegyensúlyozottságot eredményez
3. Végez-e valamilyen testmozgást?
� Egyáltalán nem
� Ritkán
� Alkalmanként
� Rendszeresen
� Sportszerően
35
Amennyiben elıbbi válasza szerint valamilyen mértékben sportol, feleljen a további kérdésekre!
4. Mit sportol?
� Küzdısport
� Labdajáték
� Torna, aerobic, kondi, fitness
� Futás, úszás, kerékpár
� Jóga
� Tánc
� Séta, kirándulás
� Egyéb
5. Milyen céllal kezdett el sportolni?
� Fogyás
� Testtömeg növelés
� Lelki kiegyensúlyozottság
� Versenysport
� Egyéb
6. Melyik napszakban sportol a leginkább?
� Reggel
� Délben
� Délután
� Este
36
7. Milyen gyakran sportol?
� Hetente egyszer
� Hetente 2-3 alkalommal
� Hetente 4-5 alkalommal
� Naponta egyszer
� Naponta 1-2 alkalommal
8. Hol sportol szívesebben?
� Otthon
� Szabadban
� Fitness-teremben
� Sport klub tagja
9. Általában társaságban edz vagy sportol?
� Igen � Nem
10. Milyen gyakran étkezik egy nap? (több válaszlehetıség is bejelölhetı)
� egyszer
� kétszer
� háromszor
� négyszer
� ötször
� ötször is többször
37
11. Milyen napszakokban étkezik? (több válaszlehetıség is bejelölhetı)
� Reggel
� Délelıtt
� Délben
� Délután
� Este
� Éjjel
� Hajnalban
12. Hol étkezik a leggyakrabban?
� Otthon, albérletben
� Menzán
� Gyorsétteremben
� Étteremben
13. Mennyit eszik egy étkezés alkalmával?
� Kis adagot
� Normál adagot
� Nagy adagot
� Extra nagy adagot
14. Általában társaságban étkezik?
� Igen � Nem
38
15. Értékelje 1-5-ig terjedı skálán, milyen mértékben befolyásolják egészségtudatos-ságának kialakulását a következı tényezık!
Egyáltalán nincs ha-
tással
Teljes egé-szében ha-tással van
Család 1 2 3 4 5
Barátok 1 2 3 4 5
Iskola 1 2 3 4 5
Reklámok 1 2 3 4 5
Példaképek 1 2 3 4 5
Jutalmak, dí-jak
1 2 3 4 5
Anyagiak 1 2 3 4 5
Barát\barátnı 1 2 3 4 5
39
16. Honnan győjt információt az egyes „egészségtudatos életvitelt támogató” termé-kekrıl, szolgáltatásokról?
Egyáltalán nincs ha-
tással
Teljes egészében hatással
van
Televízióból 1 2 3 4 5
Újságból 1 2 3 4 5
Internetrıl 1 2 3 4 5
Ismerıstıl 1 2 3 4 5
Rádióból 1 2 3 4 5
Szórólapokból 1 2 3 4 5
Barátoktól 1 2 3 4 5
Családtól 1 2 3 4 5
Iskolából 1 2 3 4 5
Szaklapokból 1 2 3 4 5
Nem néztem utána 1 2 3 4 5
17. Milyen szempontok szerint választja ki az igénybe vett- fogyasztásra kerülı „egészségtudatos életvitelt támogató” termékeket, szolgáltatásokat? (tegye fontossági sorrendbe)
40
( ) Tapasztalat alapján
( ) Ár alapján
( ) Hallottak alapján
( ) Véletlenszerően
18. Összességében egészségtudatosnak tartja-e Ön az általános életvitelét?
� egyáltalán nem
� kismértékben
� részben
� nagymértékben
� teljes mértékben
19. Összességében egészségtudatosnak tartja-e Ön általános életvitelét mióta a Fıis-kolára jár?
� kismértékben
� részben
� nagymértékben
� teljes mértékben
20. Mióta a Fıiskola hallgatója, változott-e életvitelén az „egészségtudatosság irá-nyába?
� Egyáltalán nem.
41
� Általában eltávolodtam az egészségtudatos életmódtól.
� Eltávolodtam az egészségtudatos életmódtól, mert rászoktam a dohányzásra.
� Eltávolodtam az egészségtudatos életmódtól, mert rászoktam a mértéktelen
alkoholfogyasztásra.
� Közeledtem felé, mert többet sportolok.
� Közeledtem felé, mert egészségtudatosabban táplálkozok.
� Közeledtem felé, mert leszoktam a dohányzásról.
21. Milyen tényezık hatására változtatna azokon, az intenzitás növelés irányába?
� Több szervezett lehetıség lenne a Fıiskolán
� Rugalmasabb idıbeosztás
� Nagyobb motiváció „tanáraim, társaim” által
� Elérhetıbb árú termékek, szolgáltatások
� Menza átalakítás (zsírszegény ételek, megválogatott alapanyagok)
� Sportklub tagság (bizonyos elınyökkel)
22. Egyéb: Kérem fogalmazza meg néhány mondatban, milyen tényezık hatására változtatna életmódbeli szokásain az egészségesebb életmód érdekében!
Személyes adatok
23. Az Ön neme:
Nı � Férfi �
42
24. Életkora:
� 20-21 év közötti
� 22-25 év közötti
25. A családfenntartó foglalkozása:
� Nyugdíjas
� Fizikai munkát végzı alkalmazott
� Szellemi munkát végzı alkalmazott
� Vezetı beosztású alkalmazott
� Üzletember, vállalkozó
� Egyéb:
26. A családfenntartó legmagasabb iskolai végzettsége:
� 8 általános
� Szakmunkás bizonyítvány
� Érettségi
� Felsıfokú végzettség
27. Lakóhelyed típusa:
� Fıváros
� Egyéb megyeszékhely
� Egyéb város
� Község
28. Dolgozik-e a fıiskolai tanulmányok mellett?
43
� Igen rendszeresen
� Igen, alkalomszerően
� Nem
29. Honnan származik a jövedelme?
� Kizárólag az ösztöndíjból
� Kizárólag a szülıi támogatásból
� Kizárólag diákhitelbıl
� Kizárólag szociális támogatásból
� Kizárólag a fıiskolai tanulmányok mellett végzett munkából
Ha a fentiek közül több forrást is kihasználsz, kérem, írd ide ıket! (elıre írd azt, ame-lyik a nagyobb)
30. Tagja-e valamilyen sportklubnak, egyesületnek?
� Igen � Nem
31. Kérem, jelölje az Önre vonatkozó állítást!
� Nyíregyházi vagyok
� Albérletben lakok
� Bejárós vagyok
Ha az elıbbi kérdésre a válasza az, hogy albérletben lakik vagy bejárós, kérem, lépjen a 32. és 33. kérdésre!
32. A hét melyik napján érkezik Nyíregyházára?
44
33. A hét melyik napján jön utoljára Nyíregyházára?
