TANKÖNYV

TANKÖNYV

Mindennapok tudománya

Az OH által kirendelt szakértők: Ertelné Csák Judit Dr. Fényes-Bók Szilvia Karácsony Orsolya

Felelős szerkesztő és korrektor: Nemcsók Adrienn Várhidi Gyula

Műszaki szerkesztő: Siklós Róbert Szekretár Attila

Képek: Cultiris kulturális képügynökség Nemzetközi képügynökségek

Illusztrációk: Falcione Sarolta

Borítóterv és layout: Botos Tamás (Vintézis Kreatív Stúdió)

LeKTOrOK:Gergelyné Bodó Mária középiskolai tanár • Dr. Hoffmann Ildikó

tudományos munkatárs • P. Veres Ildikó középiskolai tanár

SzerzőK:Dr. Oláh TibOr • PéTer OrsOlya

Első kiadás

Kivitel: puhatáblás kivitel tartós kivitelKiadói kód: MX-745 MX-745/TTankönyvi engedélyszám: TKV/4345-5/2013 TKV/4150-11/2013 (2013.04.24.–2018.08.31.) (2013.04.09.–2018.08.31.)Tömeg: 271 g 373 g ISBN: 978-963-261-262-1 978-963-261-245-4

Kerettanterv: 51/2012 (XII.21.) számú EMMI rendelet 3. melléklet (3.2.01.), 4. melléklet (4.2.01.), 5. melléklet (5.2.01.), 6. melléklet (6.2.01.)Terjedelem: 108 oldal (13,23 ív)

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is.A kiadó írásbeli engedélye nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmilyen formában nem sokszorosítható.

© Maxim Könyvkiadó, Szeged

A 9. évfolyam számára készült tankönyv és munka-füzet készítésekor azt a célt tűztük ki magunk elé,

hogy a diákok számára úgy közvetítsünk értéket, hogy közben felkészítsük őket arra, hogy későbbi pályájuk és a mindennapok során a legtökéletesebben használ-hassák anyanyelvüket. Kötetünk tárgya a magyar nyelv. Őszintén hisszük, hogy a nyelv a világ változásaira ér-zékenyen reagáló, folyamatosan változó, élő rendszer, amely számos tudományterülettel van kölcsönhatásban. Ahogy a nyelv változik, a róla való gondolkodás is alakul. A nyelvet a tudásátadás eszközének, a gondolkodás, a kultúra alapvető részének tekintjük. Úgy gondoljuk, hogy a nyelv működését, szabályszerűségeit a körülöt-tünk lévő világ jelenségeit érintve, különböző típusú gyakorlatokon keresztül ismerhetjük meg leginkább, ezért az elsajátítandó tananyagot a mindennapi gyakor-latban, saját, élő közegében mutatjuk be.

A tankönyv tartalmában megfelel a kerettanterv és a kétszintű érettségi követelményrendszerének. A szö-vegek 14-15 esztendős diákokat szólítanak meg, ezért a tananyagrészek és feladatok nyelvi megformáltsága ehhez igazodik.

Kötetünk feldolgozza az állati és az emberi kommuniká-ció jellemzőit, a modern kommunikáció (sajtó, televízió, internet stb.) világát, sajátosságait. A tankönyv egy része a felső tagozat nyelvi ismereteit foglalja össze. A nyelvi szintekről tanultak ismétlését a szöveges részeken kívül könnyen áttekinthető táblázatok is segítik. Ez a fejezet olyan új, modern korunk kihívásainak megfelelő tan-anyaggal bővül, mint a magyar és a tanult idegen nyelvek jellemzőinek összevetése.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásának el-sődleges célja az anyanyelvi műveltség elmélyítése és a nyelvi készségek, a kifejezőképesség fejlesztése, ezért a kerettantervnek megfelelően a 9. évfolyamon is szerepel

szövegtani fejezet. Ebben a tanévben a szövegfeldolgozás módszereivel, a különféle szövegtípusokkal ismertetjük meg az olvasót. Ezek a leckék példaszövegeikkel és felada-taikkal segítséget adnak a tanulóknak tudományos, hivata-los és mindennapi szövegtípusok alkotásához. A tankönyv segítséget nyújt a kétszintű érettségire való felkészülés-ben, ezért több feladat célja a szövegalkotási, szövegértési készség fejlesztése. Szövegalkotáshoz segítséget nyújtanak az anyaggyűjtéssel, könyvtári és internetes kereséssel foglalkozó fejezetek. A diákok felvilágosítást kapnak arról is, milyen etikai és formai kötöttségeket kell szem előtt tar-tania annak, aki az interneten talált forrásokat felhasználja saját szellemi alkotásához. Helyesírást javító feladatok több témakörben is találhatók a tankönyvben, ezenkívül egy teljes fejezet tekinti át a legfontosabb tudnivalókat.

A magyar nyelv tantárgyának elsődleges feladata az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a mindennapi életben való eligazodás segítése, ezért sokféle szövegtípussal és internetes keresési lehetőségekkel találkozhatnak a di-ákok. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk, hogy a tantárgy keretein belül megismertessük a tanulókat a művészi kifejezésmód befogadásának lehetőségeivel. Célul tűztük ki a művészeti tárgyakkal való kapcsolódási pontok ki-emelését, ezért több képzőművészeti alkotást láthatnak és elemezhetnek a diákok, és több utalást találhatnak zeneművekre is. A magyar nyelv és az irodalom integrált oktatását segíti a sok szépirodalmi szöveg, illetve az ezekre vonatkozó feladatok. A legtöbb szépirodalmi idé-zet a 9. évfolyamos irodalom tananyag köréből kerül ki.

Köszönetünket fejezzük ki a lektoroknak, akik szakmai támogatásukkal segítették munkánkat.

Kívánjuk, hogy az olvasók könyvünk segítségével felfe-dezhessék anyanyelvünk szépségeit!

A Szerzők

eLőSzÓ

MIérT TANuLd? MIérT SzereSd Meg?

5

TájéKOzÓdáS A TANKÖNYVBeN

HOgYAN HASzNáLd?

a TaNKÖNyV négy fejezetből áll. Minden lecke egy-egy oldalpáron helyezkedik el, és egy tanítási órán elvégezhető tananyagot tartalmaz. a leCKerésZeK címe jól láthatóan elkülönül a szövegtől. A megtanulandó ismeretek szöveges formában vagy táblá-zatokban jelennek meg a tankönyvben. Az új ismereteket magyarázattal kiegészítve, példákkal alátámasztva mutat-juk be. A fontosabb szakkifejezésekre félkövér kiemelésekkel hívjuk fel a figyelmet.

1. SzÓBeLI FeLAdAT A jelen-tésteremtést szóbeli feladatok segítik elő, melyeket órai feldolgo-zásra ajánlunk.

ÖSSzeFOgLALáS A fejezetek végén összefoglaló leckét ta-lálhattok, amelyben a legfontosabb, megtanulandó ismereteket tömörítve közöljük. Ezeket a tananyag ismétléséhez ajánljuk.

Az egyes leckerészek végén megtaláljátok azoknak a feladatoknak a sorszá-mát, melyek a munkafüzetben erre a részre vonatkoznak. 6. 8.

Itt szerepelnek a kiegészítő információk, érdekességek. A leckékben olvashattok a kapcsolódó tudományterületekről is. ezeken keresztül

mutatjuk be az anyanyelv más tudományágakkal való kapcsolatát.

ráhangolásként minden lecke figyelemfelkeltő fotóval illuszt-

rált feladattal indul, mely a minden-napi élethelyzeteket felhasználva érzékelhető közelségbe helyezi a ma-gyar nyelv jellemzőit.

A fejezetek egy projekttel kezdődnek, mely bevezeti a tananyagot. Így képek és tema-tikus kérdések segítségével hangolódhattok rá a témára. A kérdéseken együtt érdemes elgondolkodnotok, aktivizálnotok korábbi ismereteiteket. A projektfeladatok otthoni kutatást is igényelnek. Az elkészült feladato-kat mutassátok be osztálytársaitoknak!

6

TArTALOM

7

Első fejezetKommunikáció 8

1. A kommunikáció folyamata és fejlődése ..................... 10 2. A kommunikáció célja és funkciója, a nyelvi közlés

................................................................................................................................................................... 12 3. A beszédhelyzet és a megnyilatkozás viszonya

................................................................................................................................................................... 14 4. A nem nyelvi kommunikáció csatornái ......................... 16 5. A beszéd zenei kifejezőeszközei ................................................ 18 6. A tömegkommunikáció, a sajtó csatornája ............. 20 7. A sajtó műfajai ............................................................................................................ 22 8. A rádió és a televízió csatornája, műfajai .................. 24 9. Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció új formái . 26 Összefoglalás ................................................................................................................ 28

Második fejezetNyelvi szintek 30

10. A magyar és a tanult idegen nyelvek összevetése I. ................................................................................................................................................................... 32

11. A magyar és a tanult idegen nyelvek összevetése II. ................................................................................................................................................................... 34

12. A hangok világa, a magyar nyelv hangzórendszere ................................................................................................................................................................... 36

13. Nyelvjárásaink és más nyelvek hangrendszerei ... 38 14. A hangzók kapcsolódási törvényei ........................................ 40 15. A szóelemek nyelvi szintje: tövek és toldalékok ..... 42 16. A szófaji csoportok és az ige szófaja .................................... 44 17. A névszók szófaji csoportja ................................................................. 46 18. Amik még kifejeznek, és amik már nem ...................... 48 19. A szavak kapcsolódási lehetőségei ........................................ 50 Összefoglalás I. .......................................................................................................... 52 20. A szószerkezet fogalma, a hozzárendelés ................. 54 21. Az alárendelő szószerkezetek ........................................................ 56

22. A mellérendelő szószerkezetek ................................................... 58

23. A mondat felépítése, típusai .............................................................. 60 24. Az egyszerű mondat szerkezeti elemzése ................ 62

25. A kifejezés összetettsége ........................................................................ 64

26. A mondatszintű mellérendelések ............................................ 66

27. A mondatszintű alárendelések ..................................................... 68

Összefoglalás II. ....................................................................................................... 70

Harmadik fejezetSzövegértés, szövegalkotás 72

28. A szöveg ................................................................................................................................. 74

29. Szövegszerkezet, szövegfeldolgozás .................................. 76

30. Szövegcsoportok, magánjellegű szövegek ............... 78

31. Iskolai szövegfajták, a jegyzetelés és a vázlat ... 80

32. A mindennapi élet nem hivatalos szövegtípusai ... 82 33. A hivatalos szövegek típusai és alkalmazásuk 84

34. A szépirodalmi szöveg feldolgozása ................................... 86

35. Az esszé szövegtípusa .................................................................................. 88

36. Anyaggyűjtés, könyvtári keresés, forráskezelés ..... 90

37. Információszerzés az interneten .............................................. 92 Összefoglalás ................................................................................................................ 94

Negyedik fejezetHelyesírási ismeretek 96

38. Helyesírásunk alapelvei ............................................................................ 98

39. A helyesírás értelemtükröző szerepe .............................. 100

40. Mondatvégi és mondatközi írásjelek ................................. 102

41. Nem latin betűs tulajdonnevek, idegen szavak ........ 104

Összefoglalás ................................................................................................................ 106

SzAKKIFejezéSeK LISTájA ................................................................................ 108

8

Első fejezet

KommuniKáció

8

1. Mi jut eszetekbe a kommunikáció szó hallatán? Soroljátok fel gyakorisági szempont alapján kommunikációs szokásaitokat, az általatok hasz-nált közléstípusokat!

2. Gyűjtsétek össze csoportokban a közlésrögzítési lehetőségeket! Miért van szükség a közlések rögzítésére?

3. Soroljátok fel a kommunikáció technikai fej-lődésének okait! Vajon minden tekintetben szükségszerű ez a fejlődés?

4. Érveljetek csoportokban a következő gondo-lat mellett vagy ellen!

A telekommunikáció terjedése háttérbe szorítja a közvetlen emberi kapcsolatokat.

5. Gyűjtsétek össze csoportokban a levélírás és -küldés szerepét! Milyen témák képezik most a levelek tartalmát általánosságban, és mit tartalmazott régen egy levél? Mondjatok pél-dákat híres levelekre, üzenetekre!

A közlések világa

9

i. KommuniKáció

A KommuniKáció FoLYAmATA ÉS FEJLŐDÉSE

A kommunikáció információk közlése, továbbítása, két vagy több viszonylag független rendszer közötti infor-mációcsere, interakció (társas kölcsönhatás). Emberek, állatok, gépek is kommunikálhatnak egymással, ha az információátadás tényezői adottak. 2.

A kommunikáció tényezőit a következőképpen magyarázhatjuk. Az információforrás a rendelkezésére álló valóság világából alakítja ki az információt, kódolja, majd továbbítja azt az adónak. A kódolás bármilyen (nyelvi, képi, hallható stb.) jelrendszerrel történhet. Az adó, feladó továb-bítja az olykor zajtól terhelt csatornán (levegő, kábel, víz stb.) az üzenetet, amelyet a vevő, címzett visszaalakít, dekódol, azaz jelentéssel tölt meg, majd továbbít a felhasználónak. Az emberek közötti szóbeli kommunikáció része a beszédhelyzet is. Egy közvetlen beszélgetésben az információforrás és az adó ugyanaz. Csetelésnél például az információforrás a csetelő, aki kódolja az üzenetet, amelyet a számítógép mint adó továbbít a másik számítógépnek mint vevő-nek, amely írásos formában megjeleníti azt a felhasználónak. 3. 4. 9.

kódolás és dekódolás. Nyelvi kódolású közléseinkben nem mindig kapunk nyelvi vagy cselekedet helyzetű válaszokat. (Légy szíves, vidd ki a szemetet!; Megkérdezhetem, hány éves ön?; Jön a busz. Szaladjunk!; Tanultál?) Okai: nem tudjuk dekódolni, nem értettük a nyelvi jeleket, az üzenetet; nem akartunk válaszolni, reagálni. A nem válasz is egyfajta reagálás. Határozatlan címzett esetén a felszólításra, kérdésre (Valaki ideadná a kémiaháziját?), kérésre az a személy fog reagál-ni, aki magáénak érzi azt, vagy magára vállalja a közösség képviseletét. 1. 12.

1.

Nem lehet nem kommunikálni. Az ember bármit tesz, annak kommunikációs jelentősége lesz a többi ember számára.

A kommunikáció ábrázolására több lehetőségünk van. Ez az ábra bármely két rendszer közötti kommunikációs folyamatot szemlélteti.

A kommunikációval kapcsolatban számos gondolat szü-letett. igazat adtok-e a következő véleménynek? Hasz-

náljátok fel a képet is érveitekhez!

2. SZóBELi FELADAT Határoz-zátok meg, miért nem érkezik válasz a kérdésekre, felszólítá-sokra! Játsszatok el két szituáci-ót, amelyekben szintén nem kap választ a feladó, kérdező!

1. SZóBELi FELADAT Értelmez-zétek az ábrát egy SmS-küldés vagy egy fórumbejegyzés kommu-nikációs helyzetében! melyik ténye-ző minek felel meg?zajforrás

csatorna

információ kód

információ-forrás kódolás adó vevő dekódolás felhasz-

náló

valóság

10

Az állAti és Az emberi kommunikáció között azonosságok és kü-lönbségek is vannak.Az állati információátadásban a mozgásnak, a színeknek, a szagoknak és a hangoknak van a legnagyobb szerepe. Ezek a jelzések az emberi kommuni-kációban is lényegesek (kellemes mozgás, a parfüm illata, izzadságszag stb.); az emberekhez képest az állatok jelzései viszont mindig valamilyen ingerre való válaszok (reakciók). 7.

A kommunikációs folyamatok osztályozásának szempontjai és típusai 5. 6. 10.

szempont kommunikációs formák, típusok

A kommunikációs folyamatban részt vevő személyek száma szerint

Egyszemélyes (intraperszonális) Például: monológ, naplóSzemélyközi, többszemélyes (interperszonális) Például: beszélgetés, levélírásCsoport- és tömegkommunikáció

A jelrendszer szerintSzavakkal kifejezett (verbális)Nem szavakkal kifejezett (nem verbális)

A közlő szándéka szerint

SzándékosNem szándékos

Az információ és annak hatása szerint

Gyakorlati/praktikus (kognitív)Érzelmi alapú, szórakoztató (affektív–emocio-nális)

4. SZóBELi FELADAT Beszél-gessetek el arról, milyen irányba fog változni az emberi kommuni-káció a digitális világ fejlődésével!

Az állati kommunikáció a biológia, etológia egyik fontos területe. A hangadásokon (tücsökciripelés párzási időszakban), a látható jelzé-

seken (vicsorítás erőfitogtatásként) túl a kémiai közlés (ha a görény meg-ijed, bűzt bocsát ki) is része az állatok társas viselkedésének.

3. SZóBELi FELADAT Sorolja-tok fel példákat állati informá-cióátadásra! Vajon ingerre adott választ mutat-e a képen látható jelenet?

Az emberi kommunikáció fejlődését öt szakaszra oszthatjuk. Az emberré válás forradalma: eszkö-

ze a beszéd, a hallható közlés, amely kiemelte az embert az állatvilágból. A írás kialakulása: a közlés ki-

terjesztése, létrehozva az informá-ció képszerű öröklődését, a beszélő-től független megjelenítést. A könyvnyomtatás megjelenése

(15. század): kéziratoktól független rögzítési mód. Az elektronikus hírközlő eszkö-

zök (távíró, telefon, rádió, televízió) megjelenése, elterjedése: az in-formációk nagyobb távolságba való, egyre gyorsabb továbbítása. A számítógépes információ-

feldolgozás forradalma: a Guten-berg-galaxis vége, az információk nyomtatott formájának háttérbe szorulása. 8. 11.

Az emberi kommunikáció az emberi kultúrát vizsgáló

kulturális antropológia (embertan) vizsgálati területe is.

11

i. KommuniKáció

A KommuniKáció cÉLJA ÉS FunKcióJA, A nYELVi KöZLÉS

kommunikálni sokféleképpen leHet: képekkel, mozdulatokkal, színekkel, hangokkal, mondatokkal stb. Amennyiben meghatározhatjuk a közlés szerepét, célját, vagy a közönség számára jelentéssel bír, a megnyilatkozást közlésértékűnek nevezzük.Közléseink csoportosíthatók a közlésben betöltött szerep és a közlő célja szempontjából is. A szerep (funkció) és a cél erősen összekapcsolódnak. 5.

2.

Határozzátok meg, hogy a mindennapokban legtöbbször

mi hozza létre közléseinket! minek van közlési értéke a kép jelenetében?

A kommunikáció funkciói, céljAi Alapvető szerepek

Kapcsolat a közlő és a címzett között – interakció. Formái: kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel: megteremtjük vele a kapcsolatot (ál-

talában üdvözlés, megszólítás formájában: Jó napot kívánok! Hogy van?); a kapcsolat fenntartása: a téma továbbgondolása, érzelmi reagálás (Alig

hiszem el!), felhívó jellegű kérdésfeltevés (Neked erről mi a véleményed?); a kapcsolat zárása: interakciót befejező nyelvi formák (Most már

indulnom kell.; Viszontlátásra!). mindennapi, általános szerepek

Kifejezés: a közlő érzelmeit, vágyait jelöli. A különféle irodalmi, leginkább lírai műfajokban gyakran előfordul („De szeretnék gazdag lenni…”).

Tájékoztatás: ismeretek, vélemények, gondolatok közlésére irá-nyul, a valóság tényeit közli (Már megint esik.; Holnap már kezdődik az advent.).

Felhívás, befolyásolás: a címzett cselekvésre késztetését, értelmi és érzelmi befolyásolását (manipulálását) célozza kérés, kívánság, felszólítás formájában (Gyere el velem a boltba!; Esetleg segíthetnél!).

többletszerepek Értelmezés, metanyelvi szerep: a közlés valódi jelentésére utal (lásd a

következő leckerészben). Esztétikai funkció: az üzenet művészi megformáltságát, stilisztikai

fontosságát képviseli, célja a gyönyörködtetés. 1. 11. 12. 13.

1. SZóBELi FELADAT Határoz-zátok meg, milyen kommunikáci-ós funkcióra utalnak a képek!

12

A verbális kommunikáció írott és szóbeli formájA. A nyelvi elemekkel való közlés történhet hangoz-tatva (beszéd formájában) és grafikusan (írásban). A beszéd és az írás kölcsönhatásban vannak egymással. A beszéd szóbeli nyelvhasználat, egyéni tevékenység. A beszédet cselekvésnek tekinthetjük (beszédtevékenység), hiszen testünk munkát végez a beszéd alkalmával. Az írásmű a belső beszéd írásjelekkel történő kifejezése, írott nyelvhasználat. 8.

A nyelvi közlés szóbeli és írásbeli elemkészlete: jelentéssel rendelkező szavak; vonzatok (van ideje valamire, megbékél valamivel, ágál valami ellen); állandósult nyelvi formák (frázisok: szólások, közmondások, szállóigék,

szófordulatok, köszönések, idézetek stb.); írásjelek; érzelmi alapú ikonok (emotikonok), grafikus

elemkombinációk, írásjelek halmozása az online közlésben. 4. 7.

már az ókori filozófia is foglalkozott a szavak és a

mondatok jelentése közötti kü-lönbséggel. Arisztotelész (Kr. e. 4. sz.) szerint igazságértéke csak a mondatnak lehet.

4. SZóBELi FELADAT Határoz-zátok meg a következő vonzati szerkezeteket, majd foglaljátok mondatokba!Például: ebből jön ki, ha van elég pénze – kijön a fizetéséből. ennek veszi, ha elhiszi ebből jön ki, ha dühös lesz

A metAnyelv értelmező jel-lege. A verbális kommunikációs helyzetben nem csak a mondatok hordozzák a jelentést. Sokszor egyes szavak, azok meghatározott össze-kapcsolódása, állandósult szókapcsolatok (frázisok), hangsúlyozás, hanglej-tés irányítja a figyelmet a közlés igazi szerepére, céljára. A metanyelv tehát nyelven belüli nyelv. A metanyelv funkciója legtöbbször a beszéd árnyalása, a szépítés (eufémiz-mus), a mondandó finomítása, elrejtése, körülírás, nyelvi játék (pl. utánzás).

2. 3. 10.

A nyelvi AlApú közlés A beszédHelyzetben. A nyelv egyetemes jelrendszer (alapvető közlési rendszer, a társadalom minden tagja birtokolja, végtelen kifejezésre képes). A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. A legegyetemesebb jelrendszer az anyanyelv, mivel nemzeti, kultu-rális hovatartozásunkat is magában foglalja. A szavak által létrejövő közlést, információcserét verbális kommunikáció-nak nevezzük. A nyelvi elemkészletből hozzuk létre nyelvi alapú közlésein-ket, megnyilatkozásainkat. 6. 9.

mire HAsználjuk A nyelvet? A nyelv funkciói: gondolkodás; érzelmeink, gondolataink közlése; információátadás; kulturális értékek, hagyomány átadása; közösségi kapcsolatok építése. 4.

2. SZóBELi FELADAT Határoz-zátok meg, milyen kommunikáci-ós funkcióra utal a grafika!

3. SZóBELi FELADAT Sorolja-tok fel példákat a nyelv közös-ségi szervező szerepére! Hogyan jelenik ez meg az alábbi képen?

13

i. KommuniKáció

A BESZÉDHELYZET ÉS A mEgnYiLATKoZáS ViSZonYA

A mondAtjelentés A beszédHelyzetHez igAzodik. A nyelvi közlések (megnyilatkozások) jelentését csak beszédhelyzetben értelmezhetjük, illetve a beszédhelyzetben a részt vevő személyek viszonyai alapján megváltozhat a mondatok jelentése. Adott beszédhelyzetekben elhangzó szavak, mondatok jelentéseinek félreértése a komikum, a vicc műfajának egyik fontos eleme. 1. 3. 8.

A sikeres közlés feltételei. Gondolatainkat sokféleképpen fejezhet-jük ki. Ezek a közlések csak akkor töltik be szerepüket (azaz akkor sikere-sek), ha a következő tényezőknek eleget tesznek: informativitás: megfelelő információmennyiség a megértéshez; egyértel-

mű legyen, hogy a valóság mely darabjára vonatkozik; az információ minősége: a közlés a valósághoz kapcsolódjon; viszony: a közlés a témához, a beszédhelyzethez illeszkedjen (pl. nem

kezdünk el viccet mesélni temetésen); stílus, modor: a közlés legyen világos, rendezett.

(Paul Grice: A társalgás logikája alapján)Továbbá: ha a közlő figyelembe veszi a címzett kulturális jellemzőit; azonos kódrendszert használnak; megfelelően tudja megformálni (elmondani, leírni) a mondanivalót; a nyelvi és a közlést kísérő nem nyelvi elemek (nem verbális csatornák)

azonos jelentést hordoznak. 2. 4. 5.

3.

Vitassátok meg, hogyan válto-zik meg a következő mondatok

jelentése és a mondatokhoz kapcso-lódó válaszok a beszédhelyzetek megváltozásával! melyiket tudnád a képekhez kapcsolni?

Mit főztél? Nem fázol? Jól nézel ki!

1. SZóBELi FELADAT Ha-tározzátok meg páros munka keretében, hogyan változik meg a jelentés a megnyilatkozás be-szédhelyzetének megváltozásával! Kérem a következőt! Rossz fát tett a tűzre. Ebből ti nem esztek!

2. SZóBELi FELADAT Beszél-jétek meg, mi okozza a kommu-nikációs problémát a következő párbeszédekben! Írjatok hasonló dialógust, s adjátok elő diáktár-saitoknak!

- Te sem vagy jobb a Deákné vásznánál!- Ki az a Deákné?

- Asszonyom, önnek nagyon csúnya a nyelve.- Doktor úr, maga összebeszélt a vejemmel!

14

A nyelvi közlések megkülönböztetése A szerkesztettség szerint: szerkesztett (szövegmű, felépített szöveg); spontán, szerkesztetlen.

Mindennapjainkban általában szerkesztetlen közléseket hozunk létre, ezért azokban nagyobb a hiba és a félreértés lehetősége. 6.

Hibák, félreértések A beszédben. Gyakran nem azt, nem úgy mond-juk, ahogyan szeretnénk. Ennek gyakori okai a következők: Nem találjuk a közlési helyzethez, a címzett személyéhez, a mondanivaló

kifejezéséhez megfelelő jelentésű és stílusú szót. Kevés (nem elég informatív) vagy túl sok (elvész a lényeg) információt

közlünk. Nem vesszük figyelembe a hallgató ismereteit, tudását. pleonazmus ’szószaporítás, szófelesleg’ (direkt közvetlenül neki mondta). tautológia ’felesleges ismétlés’ (nem megfelelő, hibás intézkedések). Nyelvtanilag lefelé (nyelvi hibák, például helytelen névelőhasználat) vagy

felfelé (hiperkorrekció ’túlszabályozott, túlhelyesbített’ közlés – mivel erősen törekszünk a nyelvi pontosságra: Hadd csinálhatja azt!; Péter végett jöttem be az igazgatónőhöz.). képzavar: kifejezések összekeverése, cseréje. 9. 10. 11.

A nyelvi viselkedés, A nyelvi tudAtosság A közlő személyt jellemzi. Nyelvi tudatosság: a nyelvhasználó a kommunikációs helyzetnek megfelelő, pontos, kifejező, árnyalt közlésre törekszik. Azok érthetik meg könnyebben egymás közléseit, akik hasonló kulturális jellemzőkkel rendelkeznek. A közlés jelentésének megértése tehát kultúra-függő. Írásos közléseink átgondoltabbak, szerkesztettebbek, azaz nyelvileg tudatosabbak, mint a szóbeliek. Ha a személy nyelvi tudatossága erős, nem-csak írásos, hanem szóbeli közlései is szerkesztettebbek.A közlés megértését befolyásolják: azonos anyanyelv, iskolázottság, élet-kor, kultúrához, nyelvhez (mint a kultúra részéhez) való viszony, társadalmi helyzet, lakóhely. 7.

A beszédhelyzet és a meg-nyilatkozás viszonyának

ábrázolása kiemelten jelenik meg a dráma jeleneteiben, a drámai művek értelmezésében, például a Hamlet iii. felvonás 2. színében Hamlet bolondot csinál Poloniusból, míg a főkamarás a királyfit nézi őrültnek.

3. SZóBELi FELADAT Javítsá-tok ki a következő képzavarokat! örül, mint hal a vízben. nem állok neked keresztbe. A kötet ez év elején látta meg

a napvilágot.

4. SZóBELi FELADAT Határozzátok meg, mi okozza a következő meg-nyilvánulások közötti különbségeket ugyanabban a beszédhelyzetben! mi a beszédhelyzet? (idős úr az ismerősének)

még a nap is kisüt, amikor ön megjelenik a parkban, marika! (rosszul öltözött fiú a lánynak) Jó’ nézel ki! (férfi a hölgynek) Jaj, de csinos!

15

i. KommuniKáció

A nEm nYELVi KommuniKáció cSAToRnái

A metAkommunikáció A nyelvi kommunikációt Helyettesíti vAgy egészíti ki. A nem nyelvi (nem verbális) elemekkel történő közlést összefoglaló néven metakommunikációnak nevezzük.Egy pillantás, egy akaratlan kézmozdulat sokszor többet árul el gondolatainkról, mint nyelvi megnyilvánulásaink; automatikus, közvetlenebb és gyorsabb, mint a verbális. Metakommunikációs jelzéseink nagy részét nem tudatosan irányítjuk. A nyelvi és az azokat kísérő nem nyelvi jelzések között gyakran jelentésbeli egyezés, kongruencia van. Olykor azon-ban nem ugyanazt mondjuk, mint amit mutatunk, ekkor kommunikációnk inkongruens. 2. 3. 16.

A nem nyelvi jelek szerepe A kommunikációbAn:irányítják és befolyásolják a kommunikációt és a benne megjelenő szemé-lyek közléseit, egymáshoz való viszonyát (elfogadó, elutasító, közömbös); a mondanivalót és az érzelmi állapotot nyomatékosítják, erősítik vagy finomít-ják, szerkezetileg tagolják. 1. 11.

A gesztusnyelv és típusAi. A gesztikulálás a test kifejező, közlési ér-tékű mozgása (taglejtés, testbeszéd). Ide soroljuk a fej, a kar, a kéz és a láb mozgásait. A gesztusok jelentős része egyezményes jel. Mozdulataink típusai: akaratlagos mozdulatok (megegyezésen alapulnak, pl. a katonák tisztelgése), akaratlan mozdulatok (a mozgóidegközpont és a szem vagy a kéz közötti mozgások), reflexmozgások (a szervezet bizonyos ingerre adott önkéntelen válaszreakciói). 4. 9. 12.

A kéz és a kar gesztusai

Sokszor kísérjük velük a beszédet. Érzelmi és izgalmi álla-potról informálnak (kérés, elutasítás, könyörgés, hívás, becs-mérlés stb.). A kézfogás fontos közösségi gesztus. A kéz és kar használatának gyakorisága kultúra- és egyénfüggő.

A fej gesztusai

Kultúránként különbözőek lehetnek (tagadás, megegyezés).

A testtar-tás gesz-tusai

A beszéddel egy időben észlelhető mozgás (nemek szerint eltérő). Az emberek testtartásából következtetünk lelki alka-tukra, viselkedésükre, érzelemvilágukra. A testsúly áthelyezé-se idegességről, izgalomról árulkodhat. A beszélgetőpartnerek öntudatlanul átvehetik egymás testtartását (tükörjelenség).

közléseink stAtisztikájA: 7-10%: szóban megformált (ver-

bális) közlés, <50 %: egyéb nem verbális közlés, 30-40%: vokális.

4.

mondjatok példákat olyan köz-léshelyzetekre, amikor a jelen-

tést nem mondatok hordozzák! Használjátok fel a képet is!

1. SZóBELi FELADAT A képen a nem nyelvi közlésnek van jelen-tése. Vitassátok meg, mit kom-munikál a két személy!

16

kulturális szignálok, emblémák: közösségre jellemző, szokásokat, értékrendet, az egyén társadalmi helyét jelölik (pl. ruházat, hajviselet, a test különféle díszei: gyűrűk, fülbevalók, piercingek), smink, jelvények, logók, márkajelek, autó, névjegy. 6. 7. 10. 15.

Az egyénre jellemző jelek: körömrágás, hajcsavargatás, hang-hordozás stb.

érintésen, tApintáson AlApuló (tAktilis) jelek: bensőséges helyzetekben van jelentőségük (anya-gyermek, családtagok, sze-relmesek kapcsolata); a kapcsolat bizalmasságát erősítik. 14.

A térköz (proxemika), a beszélők távolságtartása beszéd közben kulturális sza-bályok alapján változik (földrajzi területenként eltérő). Ezt befolyásolja a kom-munikáció célja, a felek közötti viszony és a beszédhelyzet.

A mimikAi kommunikációHoz tArtoznAk az arc jelzései és a tekintet. Az arc tük-rözte érzelmek kifejezésében a szájnak, a szemnek (a tekintetnek, és ezen belül a pupillá-nak), valamint a szemöldöknek van szerepe. Az izgalom, érdeklődés, ijedtség, meglepetés hatására a pupilla kitágul, mozgásait nem tudjuk akaratlagosan befolyásolni. A mimika nagy hányada nem tudatos. 5. 8. 13.

Az írásbeli közlés elemei: elrendezés, margó, tagolás, sorok, sortávolság, betűköz, betűtípus, színek, keret, javítások. A kézírás nagyon sokat elárul a közlő személyről.

kommunikációs zónák távolság (cm)

intim, bizalmas 0–45

személyes 45–120

társas, távolsági 120–330

nyilvános 330–

A térköz zónái távolságban kifejezve

3. SZóBELi FELADAT mondja-tok el két-három mondatban egy veletek történt esetet, amikor valamelyik gesztustípus köz-vetítette az információt! A leírt történetet párokban el is játsz-hatjátok.

2. SZóBELi FELADAT igazat adtok-e a képpel kapcsolatos kijelentésnek? A régi filmek híres maigret nyomozójának kézmoz-dulata a következő nyelvi közlést kíséri: ön volt a tettes!

4. SZóBELi FELADAT gyűjt-sétek össze a magyarországra jellemző kulturális emblémákat!

Az antropológusok szerint minden ember rendelkezik

egy biológiailag meghatározott mimikai kóddal (például undor, ijedtség, félelem kifejezésére), amely nem tanulás eredménye, hanem emberileg öröklött jelzés.

A pupilla reakcióit a modern kori hazugságvizsgálatoknál is alkalmaz-

ták. A vizsgálatokban az elektrodermális aktivitás (EDA) kapcsán leírt túlzott reak-cióból következtettek a hazugságra és a különböző lelki folyamatokra.

17

i. KommuniKáció

A BESZÉD ZEnEi KiFEJEZŐESZKöZEi

A HAngzó nyelv. A nem verbális közlés fontos alkotóelemei a vokális jelek. Ezeket mondat- és szövegfonetikai eszközök, a beszéd prozódiája névvel is illetik. Elkülöníthetünk a nyelvi jelekhez kapcsolódó, szupraszegmentális tényezőket (hangsúly, hangmagasság, hangerő, beszéddallam, hangszín, hangterjedelem) és a nyelvi jelek közti, aszegmentális tényezőket (beszédtempó, beszéd-szünet). A vokális jelek feladatai: a beszéd tagolása, a mondanivaló hangsúlyozása, az üzenet megértésének segítése.

jelöli: a beszélő érzelmi állapotát, hangulatát, a témához, a címzetthez, a nyelvhez való viszonyát. A beszédet kísérő hangjelek minősítik a beszélőt.

6. 7. 8. 12.

HAngszín, HAngerő, HAngmAgAsság. Hangszíne alapján jellemzünk valakit szép beszédűnek, kellemes orgánumúnak. A hangszín modulálásával (lágy, kemény, kedves, durva stb.), változtatásával a beszédet játékossá tehet-jük, mások beszédét, hanghordozását utánozhatjuk. A hangerőt az érzelmek és a szöveghez való értelmi viszony irányítja. Válto-zásának okai: egy nyelvi elemnek fontosságot tulajdonítunk, a beszélő temperamen-tuma, a beszéd körülményei (pl. zárt vagy nyitott a helyszín).A hangmagasság a hang frekvenciá-jától függ. A nők magasabb frekven-ciatarto-mányban beszélnek, a férfiak mélyeb-ben.

4. 13. 14.

5.

Játsszatok el két beszélgetést, amelyekben a következő érvé-

nyesül! 1. nem az a kellemetlen, amit, hanem ahogyan mondják. 2. nem kellene beszélni, megszólalni (a képen is láthatóan).

1. SZóBELi FELADAT Sorolja-tok fel olyan alkalmakat, amikor a szép beszéd a meggyőző, hiteles kommunikáció alapfeltétele!

2. SZóBELi FELADAT Beszél-jétek meg, hogy osztálytársaitok közül kinek a legmagasabb és a legmélyebb a hangja! Vajon a színpadon melyik hangmagasság érvényesül inkább?

18

HAngterjedelem. A hangterjedelem a legmagasabb és a legmélyebb hangok közötti hangtávolság. Ennek két része van, a hangfekvés és a hang-lejtés. A középhangfekvéstől (magas vagy mély irányba) való eltérés vala-milyen jelentést hordoz. A hanglejtés a beszéd hullámzásából keletkező dallamvonal. Ezt írásban az írásjelek mutatják. A magyar beszéd hanglejtésének alapvető formája az ereszkedő: ilyen a kijelentő, óhajtó, felszólító és kiegészítendő kérdő monda-taink többsége. 2. 5. 10.

beszédtempó, beszédszünet. A tempó szerepe a nagyobb gondolati, logikai egységek elkülönítése, beszédünk változatossá tétele, érzelmi és értelmi tagolása (beszéddallam). Részei a beszédsebesség (a szöveget tagolja) és a ritmus (kiemeli a szövegmondatokat, bekezdéseket). A tempót befolyásolják a beszélő fizikai és lelki tulajdonságai, érzelmi állapota. A belégzésen kívül a beszédszünet alkalmazásának oka a figyelemfelhívó hatáskeltés. A hatásszünet általában kö-zepes vagy hosszú. Rövid szünetet tartunk mondatok, tagmondatok végén. A hangerő, a hangmagasság, a tempó és a szünet beszédbeli összekapcsoló-dásának neve konkomittancia. 11. 15.

A csend szerepe A kommunikációbAn. A csend nem tartozik szoro-san a beszéd zenei kifejezőeszközeihez, és nem azonos a szünettel. Szerepe szintén hatáskeltés, figyelemfelhívás. Sokszor a csend fejezi ki a legtöbb információt. A kommunikáció folyamatának időbeliségét a kronémikának nevezett tudományág vizsgálja. 11. 15.

A HAngsúly (hangerőtöbblet) rövidebb, hosszabb szakaszokra bontja a mondatot. Ez adja a beszéd ritmusát. A pontos hangsúlyozás segíti a köz-lendő lényeges és lényegtelen részeinek elkülönítését, megértését. A hang-súllyal rendelkező mondatot nyomatékos mondatnak nevezzük (pl. Nem mehetek el innen.; Miért nem beszélsz?).A szó első szótagjára szóhangsúly esik, csak ennyiben kötött hangsúlyú a nyelv (megmutatható, papírhenger), viszont más szótagok is kaphatnak kü-lönféle hangsúlyokat. Ha a szótagra nagyobb nyomaték esik, hangsúlyos szótagról beszélünk, e nélkül hangsúlytalan szótagról. Vannak olyan szófajok, mondatrészek, amelyek leggyakrabban hangsúlyosak: kérdő névmás, határo-zó, számnév, családnév, egyenes szórendű igekötős ige, tagadó- és tiltószó, az „is” kötőszóval nyomósított rész, a jelzők.

szAkAsznAk nevezzük a két hangsúlyos szótag közötti részt. A szakasz első szótagja kap szakaszhangsúlyt. Különbözőképpen jelölhetjük: gyenge, közepes vagy erős/emelt.Szakaszhangsúlyok: gyenge: nincs erőteljesebb értelmi, érzelmi szerepe a szónak a mondat-

ban, ekkor semleges mondatról beszélünk: Felhúzom az órát csörgőre.; Emelték a tej árát.; közepes: a leggyakoribb hangsúly (A füzeteket és a könyveket kell elővenni.); emelt: az elem a közlendőben figyelmet érdemel (A váza, a muranói eltö-

rött.).A fő- vagy mondathangsúlyos szóelem a szakaszhangsúlyoknál erősebb nyomatékot kap, a mondat legfontosabb (jelentéshordozó) részére irányítja a figyelmet. Általában a szó első szótagja, a közlendő új eleme kap főhang-súlyt (Nem érted, hogy együtt mentünk el!; Lámpabura, nem lámpaernyő.; Bár megígérted, mégsem teszed.).Az érzelmi hangsúly inkább valamilyen dallamosságot fejez ki, legfőképpen érzelmi, hangulati többletet ad a mondatnak (Úgy imádom a rántott sajtot!; Hagyjál már!). 1. 3. 9. 16. 17.

Biztonsági szakemberek szerint a legbiztonságo-

sabb, feltörhetetlen beléptető rendszer alapja a beszéd.

jelölés elnevezésgyenge szakaszhangsúlyközepes szakaszhangsúlyemelt szakaszhangsúlyfő-, mondathangsúlyszókapcsolásrövid szünet

átlagos, sima szünet

hosszú szünet

3. SZóBELi FELADAT Dönt-sétek el, hová esik a hangsúly a következő mondatokban! nem iszom én vizet. milyen nagyszerű előadást néztünk tegnap!

4. SZóBELi FELADAT Beszél-jétek meg, milyen írott hangsúly-elemeket használ ezeken kívül az internetes írás! Vitassátok meg, szükség van-e ezekre a jelekre! JJaJJ!!!! mennyire örülök nEKED

:)))))))))))))

5. SZóBELi FELADAT mit je-lentenek a csenddel kapcsolatos szólások? Angyal szállt el a szobában. Húzza a csendest.

mondjatok ti is példákat!

Szakaszhangsúlyok jelölései

19

i. KommuniKáció

A TömEgKommuniKáció, A SAJTó cSAToRnáJA

A tömegkommunikáció fogAlmA és funkciói. A tömegkommunikáció sokat fejlődött az ókortól napjainkig. A mai digitális–információs világban ezt a közléstípust a fogyasztói társadalom kiszolgálójának is tekinthetjük. A tömeges közlést a gazdasági változások, az információigény, a fogyasztói tömegpiac hívta életre.A tömeg- vagy másképpen közösségi kommunikáció célja sok információ eljuttatása nagy befogadóréteg számára. A közlés jellege és minősége függ az adott társadalom gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyaitól, jellemzőitől. Az információ típusai: közérdekű, politikai, reklám. 1. 3. 9. 10.

A tömegkommunikáció tulAjdonságAi. A tájékoztatás nyelvi stílu-sa alkalmazkodik a tömeghelyzethez: általában köznyelvi, egyszerűbb lexi-kájú, állandósult szókapcsolatokat (frázisokat) nagy mennyiségben használó közlés. egyirányú (a címzettek nem adnak visszajelzést) és egyidejű kom-munikáció. A közösségi kommunikáció nyilvános, mindenki számára elérhető, aki a közlési helyzetben jelen van, vagy alkalmazkodik az információ átadásának körülményeihez (pl. bekapcsolja a tévét, vagy elolvassa az újságot). A feladó és a vevők között térbeli távolság van. intézményes, mivel a feladó (állam-szervezet, társaság, szolgáltató) intézményi jellegénél fogva szólítja meg a címzetteket. Anyagát elsősorban a társadalmi jelle-gű események szolgáltatják. 4. 5. 6.

A közösségi kommunikáció szerkesztettsége, formájA. Történhet nyelvi (írott: közlemény kifüggesztése, elküldött kormány-zati levél) és képi (óriásplakát, rek-lámképek, tájékoztató táblák) esz-közökkel. Ezeken túl lehet audiális (hallható, pl. rádió) és audiovizuális (hallható–látható, pl. tévé). A szerve-zett csatornákat általában a modern hírközlő eszközök (újságok, televí-zió, rádió, internet, óriásplakátok) töltik be. 2. 13. 18.

6.

A tömeg összesség, amelyben elvész az egyéniség.

(Shorter Oxford English Dictionary)

Vitassátok meg az idézet alapján, vajon megjelenik-e az egyéniség a tömegben!

Érvényesülnie kell-e a személyiségnek egy biciklis felvonuláson vagy a critical mass-en?

A tömegkommunikáció funkciói 7. 8. 17.

tájékoztatás szórakoztatás

vitákat előhívás

oktatástársadalmi

hovatartozás erősítése

politikai közlés

befolyá-solás

társadalmi ér-tékek átadása

kulturális érté-kek átadása

1. SZóBELi FELADAT mit je-lenthet a tömegkommunikáció társadalmi és kulturális értékeket közvetítő jellege? Határozzátok meg közösen ezeket a funkció-kat!

2. SZóBELi FELADAT milyen helyzetet tudnátok kapcsolni a képhez?

20

A tömegkommunikációs veszélyekről. Amennyiben túl sok inger éri az egyént – ami a min-dennapokban többször előfordul –, a vizuális ingerek kioltják egymás hatását. Ezt a jelenséget vizuális inflációnak nevezik. 12.

A sAjtó fő tulAjdonságAi. A sajtó nyomtatott formájú vagy online megjelenésű, egyszerre a közösség tájékoztatását és befolyásolását is célzó

(ezért kettős funkciójú) média, általában nyelvi megjelenítésű tömegkommu-nikációs csatorna. Társadalmi alapja a közönség. 15. 16.

A sAjtó legfontosAbb tí-pusAi. A megjelenés gyakorisága szerint: napi, heti, havi, negyedéves. Tematika szerint: általános, bulvár, hobbi, szaklap, magazin.

A tömegkommunikáció rohamos változásai szinte

mindenre hatással vannak. Ezért vizsgálja a kapcsolódási területe-ket a szociológia (társas kapcso-latok alakulása), a pszichológia (depresszió, függőség kialakulá-sa), a nyelvészet (kiberkommunikáció, beszédkultú-ra) és a kulturális antropológia/embertan (közösségi életterek alakulása, kapcsolatrendszerek).

A napilapok mellett a szí-nes, szórakoztató magazi-

nok a legkeresettebb sajtótermé-kek.

A tömegkommunikáció változásait a médiakutatók

is értelmezik. Egyes szakemberek szerint jelenleg a globális falu kialakulásának folyamatában va-gyunk.

Vesztegetési per

Halálos gyalogosgázolás

Spóroljon

Egy rossz mozdulat, és oda a panellakás

MNB: többlettel zárt a folyó fizetési mérleg

10 millió látogató egy év alatt

3. SZóBELi FELADAT A címe-ket is felhasználva gyűjtsétek össze a nyomtatott és az online sajtó olvasót befolyásoló elemeit, a figyelemfelkeltés eszközeit!

4. SZóBELi FELADAT nevez-zétek meg az általatok ismert és olvasott sajtótermékek típusait!

A sAjtószövegek nyelvi stílusA. A sajtószövegek aktuális esemé-nyekről, jelenségekről számolnak be, azokat magyarázzák, hozzásegítenek helyes értelmezésükhöz. általános jellemzői: A szövegműfaj: a szöveg szerepe határozza meg stílushatását. Minél erő-

sebb a közéleti hírérték, a nyelvi megformálás annál tárgyszerűbb. Aktuális eseményekről számolnak be. Stíluskeveredés jellemzi, számos stílusréteg szókincséből merít. A köznapi stílus a leggyakoribb. Sok újszerű szó, kifejezés (neologizmus) jellemzi. Inkább érzelemmentes; a kijelentő mondatfajták uralkodnak. Nem teremt közvetlen kapcsolatot a hallgatóval. Lényeges a figyelemfelkeltő, olykor az érzelmekre ható cím. 14. 19.

sAjtó

21

i. KommuniKáció

A SAJTó műFAJAi

A sAjtóműfAjok csoportosításA Tájékoztató: célja a tárgyszerű hírközlés. Átmeneti: a tényszerű és a személyes vélemény között. Véleményközlő: sokakat érintő napi aktualitásúak. Kiegészítő: az olvasóval való kapcsolattartás, a szórakoztatás a cél.

interjú riport Előre megbeszélt, spontán ala-

kuló beszélgetés, mely aktuális témát érint. Megkülönböztetünk élőben köz-

vetített és rögzített interjút. személyes interjú esetében a

riporterrel folytat beszélgetést egy interjúalany, míg össztűz vagy kerekasztal-beszélgetés esetén több interjúalany van jelen.

Középpontjában egy probléma áll. Megjelenik benne a drámaiság;

folyamatos a párbeszéd; a történet alkotja a riport vázát. Műfajai: oknyomozó riport (a

történet okát keresi), elemző riport (a történet a társadalom egészére érvényes jelenséget mutat be), ese-ményriport (a történet a fontos). A tudósításhoz hasonlóan rádiós és

televíziós műfaj is.

7.

milyen témájú szövegeket ol-vastatok az elmúlt napokban a

sajtóban? milyen témájú szöveget feltételez a cím és a kép?

Újra a kamerák előttismét lecsap a hurrikán

információ (a hír alapja) Hír (a tájékoztatás alapegysége) tudósítás Két alappillére a valóság és az

egyén érdekeltté tétele az informá-cióban. Valóságtartalma az ismétlések

hatására erősödik. Funkciója: tájékoztatás.

A hír olyan formában alakul, ahogy adott hírszerkesztő médium a hírt felhasználja. Annak van hírértéke, ami éppen

most történik. Feltételei: újdonság, fontosság,

aktualitás, ismert szereplők, szo-katlanság, kulturális vagy földrajzi közelség. Funkciói: tájékoztatás, befolyáso-

lás.

A valóságot továbbítja a közlendő hír helyszínéről. Megjelenhet szerkesztett (tömö-

rített, előzetes, utólagos) vagy szer-kesztetlen formában. A tudósító személyiségén ke-

resztül hat. Képes az esemény hangulatának

érzékeltetésére. Leginkább rádiós és televíziós

műfaj.

A sajtó átmeneti műfajai és jellemzői

megdőlt a világcsúcs

A sajtó tájékoztató műfajai és jellemzői 1. 3. 4. 5. 8.

új rekord

22

A mAgyAr sAjtó kezdetei. Kezdetben egylapos újságleveleket, újságlapokat készítettek a széle-sebb tudósítás céljából.

Magyar újságlevél (Newe Zeitung ausz Ungern …, 1587), témája a szigetvári pasa

augusztus 9-i portyázásainak és sárkány-szigeti vereségének a leírása.

Magyar nyelvű újságlevél: 1634 „Reovid, de igen bizonyos Relatio, Arról…” Témája: Wallenstein császári tábor-nok árulása. (Brewer Lőrinc lőcsei nyomdász által) Rendszeres megjelenésű magyar újság, kuruc sajtótermék, Mercurius

Hungaricus (1705-1710). Magyar Hírmondó (1780, Pozsony, Ráth Mátyás szerkesztésében), már hetente kétszer jelent meg. Irodalmi folyóirat: Magyar Museum (Kassa, 1788, Kassai Magyar Társaság:

Batsányi János, Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc).

A sAjtó véleményközlő műfAjAi kommentár (hírmagyarázat): aktuális politikai eseményt mutat be;

tárgyszerű; nem fontos a szerző véleménye. jegyzet: hasonlít a kommentárhoz; egy hírt közöl, állásfoglalásra késztet;

az író/szerző álláspontja nagyon fontos jellemző. glossza (hozzászólás): érzelmi vagy gondolati központú; irodalmi jellegű;

tényfeltáró; a szerző véleménye a fontos; a gúny stíluseszközeivel is él; no-vellaszerű befejezést ad. kritika: befolyásolni próbálja az olvasót; fajtái az elismerő és a lebecsülő

hangú kritika; fontos a szerző véleménye; a legerősebb hangú írás; számos stíluseszközzel él (irónia, pátosz stb.). vezércikk: a napilap legfontosabb része; a címlapon kezdődik, a lap bel-

sejében folytatódhat; célja a meggyőzés; tükrözi a lap társadalmi és politikai meggyőződését. cikk: leginkább személyes hangú írás, de fontos része a tényszerű közlés

is; sokszor illusztrált. recenzió: cikk, tanulmány, műalkotás ismertetése, bírálata; személyes

hangnemű, a tárgyilagostól a kritikusig terjedő hangú írás; terjedelme leg-feljebb egy-két oldal; a tudományos stílusú műfajokhoz is sorolható, közel áll az esszé, az iskolai szövegértelmezés műfajához. 9. 10. 11.

kiegészítő sAjtóműfAjok. Az olvasókkal való kapcsolattartást szolgálja az olvasói és a szerkesztői levél. Az olvasói levelek az olvasói vélemény fontosságát hirdetik, érzékeltetve a lap társadalmi jellegét. A szerkesztői levélben a szerkesztő valamely, az újsággal kapcsolatos problémára próbál óvatos választ adni. A nyílt és az olvasói levél véleményközlő műfajnak is tekinthető.A kiegészítő sajtóműfajokhoz tartoznak továbbá: ajánlás, rejtvény, vicc,

keresztrejtvények, receptek, hirdetések, időjárás-jelentés, tőzsdehírek. Ezek az újságot életközelivé, izgalmassá, érdekessé teszik. 12.

A véleményközlő műfajok a sajtó, a tudományok és a

szépirodalom kapcsolódási terü-letén jelennek meg. Ezek a kap-csolatok elsősorban a glossza, a kritika és a recenzió műfajaiban tapasztalhatók. Például a nyugat című folyóirat szerzői előszere-tettel írtak glosszákat. A vezércikket a magyar sajtóban Kossuth Lajos honosította meg. Leghíresebb vezércikke a Kasszandra-levél, melyben a ki-egyezés ellen foglalt állást.

1. SZóBELi FELADAT A társa-dalmi változások a sajtó jellegét, szerepét is átalakították. Hatá-rozzátok meg a sajtó legfonto-sabb szerepét! milyen szerepet ábrázolnak a képek?

2. SZóBELi FELADAT melyik az a sajtóműfaj, amelyet a legszíve-sebben olvastok, nézegettek?

23

i. KommuniKáció

A RáDió ÉS A TELEVÍZió cSAToRnáJA, műFAJAi8.

rádióAdók, rádiócsAtornák csoportosításAi. Területi és műsorjelleg szempontjából Magyarországon a rádióadókat öt nagyobb csoportba sorolhatjuk: országos rádiók (pl. Kossuth, Bartók, Mária, Class FM), budapesti és környéki rádiók (pl. Info, Gazdasági, Pilis), szakmai rádiók (pl. Frekvencia, Műszeroldal), helyi rádiók (pl. Lajta Rádió, Rádió Eger), iskolarádiók (kevés rendelkezik konkrét programmal). A magyar rádióadók frekvenciatábláza-ta: http://radiomet.mcse.hu/tech/freki_hu.html.A rádióadók három nagy típusa tulajdonosi és szolgáltatási szempontból: közszolgálati, kereskedelmi, közösségi.

Rádióhallgatási és tévénézési módok: hagyományos vagy online, direkt vagy háttér. 3. 8. 9.

Szabadidőmben leginkább rá-diót hallgatok, hiszen az sok-kal könnyebben hozzáférhető és változatosabb is.

igaz-e rátok is az alábbi megállapítás? Beszéljétek meg rádióhallgatói szokásaitokat!

A rádiózás kialakulásaPuskás Tivadar nevéhez

köthető (Telefonhírmondó, 1893). A rendszeres műsorsugárzás 1925-ben indult. A rádió 1973-ban már három műsort sugárzott. állandó műsorok, műsorműfajok: 1959-től Szabó család (folytatá-sos családregény), esti mesefel-olvasás, rádiótorna, rádiójátékok, ifjúsági és kívánságműsorok. A 80-as évek végén alakult át, átvéve a nyugati rádiózás jellem-zőit. megjelentek a titokban sugárzott alternatív és közösségi (a 90-es évek elején még kalózrádiók, pl. Tilos, Fiksz, civil), majd később a kereskedelmi rádiók.

A rádió és a televízió az anyanyelvre is nagy hatással van. A be-szédminta kialakulása szempontjából igen lényeges minden médium,

így a rádió és a televízió által sugárzott műsorok nyelvhasználata is. A közszolgálati média inkább követi a köznyelvi, kulturálisan értékesebb nyelvi normát, kerüli a szlenges beszélt köznyelvet.

1. SZóBELi FELADAT nektek van kedvenc rádióadótok, illetve műsoraitok? Fogalmazzatok meg kedvenc műsoraitok mellett szóló érveket!

2. SZóBELi FELADAT Beszéljétek meg, miért lehet nagy hatással a rádió és a televízió nyelvhasználata a fiatalok nyelviségére, beszédmodorára!

24

A rádióműsorok legfontosAbb szempontjAi: aktualitás, érde-kesség, hallgatóközeli témák. A rádió személyhez szól, közvetlenül szólítja meg a hallgatót. Azonosan a sajtóval, a rádiós műfajok is a híren alapulnak (ki, mikor, hol, miért és hogyan, mit cselekedett, mi történt vele).

A műsorok típusAi leHetnek: zenei, politikai, közérdekű, divat, hírek, gazdasági, kulturális, kívánságműsor, gasztronómia (konyhakultúra).

A rádió műfAjAi: tudósítás: a tudósító maga tárgyilagosan számol be egy eseményről. jegyzet: személyes hangú vélemény közreadása. kommentár: személyes hangvételű értelmezett hír, hírmagyarázat. sound bite (hangharapás): előre felvett vagy közvetített beszédrészek

bejátszása illusztrációként. zene, muzsika. nyilatkozat: tárgyilagos, valamilyen politikai, társadalmi vélemény közzé-

tétele. interjú: adott témakört érintő beszélgetés a riporter és az interjúalany

között. Hír: tárgyszerű, tömör, rövid. vitaműsor: általában politikai, társadalmi beszélgetés, sokszor több sze-

mély között. 1. 2. 4. 12. 13.

televíziós csAtornák. Mára erősen megváltozott a tévénézés szokása. Tévét akár egész nap nézhetünk, számtalan csatorna közül választhatunk attól függően, hogy mennyire fizettünk elő a szolgáltatónál.Megkülönböztetünk országos tévécsatornákat (Magyar Televízió, RTL Klub, Tv2, Film+ stb. – ezekből körülbelül nyolcvan létezik Magyarországon), vá-rosi adókat (városonként általában egy-egy; ezeknek a száma is nyolcvan körül van), valamint kábeltévéket (Digi Tv, Antennadigital, Marcali TaVi Tv).

5. 6. 15.A televíziós csAtornák üzemeltetője lehet az állam (ezek a köz-szolgálati csatornák), illetve lehetnek magáncsatornák. A műsorok két nagyobb csoportba sorolhatók: élő és felvett (konzerv) műsorok.A legfontosabb televíziós műsortípusok: hírműsor, híradó, stúdióműsorok (riport, kerekasztal-beszélgetés, választási műsor), dokumentumműsor, talk-show (beszélgetős műsor; gyakorlott műsorvezető egymás után

több személlyel beszélget), magazin (hosszabb ideig tartó, több részből álló műsor), ismeretterjesztő műsor, reklám, rétegműsorok (nemzetiségi adások, esti mese, nyugdíjas műsor), zene, filmek, filmsorozatok, közvetítések (színház, sport, társadalmi). 7. 10. 11. 14. 16.

3. SZóBELi FELADAT melyik televíziós műfajt ábrázolja a rajz?

25

i. KommuniKáció

új korszAk A kommunikációbAn. Korunk digitális–információs társadalmában a technikai fejlődés az infor-mációátadás átalakulását eredményezi. Ez a nyelvhasználatra is nagy hatást gyakorol. A 21. század kommunikációs csatornái az internet köré csoportosulnak, attól függenek. A felhasználói igény első-sorban a gyors és széles kommunikációra, szórakozásra irányul. Az újabb kommunikációs formák szórakozási kultú-ránkat is befolyásolják. 3.

átAlAkuló írásbeliség és szóbeliség. Korunkban felgyorsultak a kapcsolattartási módok, amelyek a nyelvhasználat egyszerűsödését, a szó-beliség szerepének gyengülését eredményezik. A mindennapi szóbeliségben egyre erősödik a szlenges köznyelv használata. Az újabb írásos kommuni-kációs csatornák felerősítik ezt a nyelvhasználatot. A beszélt és az írott nyelvhasználat különbözik egymástól. Mára azonban lassan a beszélt köznyelv válik írott nyelv-használattá is (írott beszélt köznyelv), visszaszorítva a kifejezőbb, szerkesztett, írott köznyelvi változatot. A modern szóbeliség csatornáját az ingye-nes internettelefonok (elsősorban a skype) biztosítják, a beszélgetés viszont alapve-tően írásos for-mákat jelent.

4. 12.

Az internet kommunikációs csAtornájA, a világháló egy hiperlinkekkel (azaz közvetlen utalásokkal) összekötött rendszer, amelyet weblapokat megjelenítő webböngésző programok segítségével lehet elér-ni. Célja egymástól független hálózatok összekötése: levélküldés, állomány-továbbítás, információtovábbítás. A hipertextualitás (alternatív szövegköziség, választási útvonalak a szö-vegben), a hiperlink a web fontos sajátossága. Ez a szövegköziség olyan kapcsolatokat jelent, amelyek a szövegek megértéséhez nem feltétlenül szükségesek, de a hozzáadott jelentéstartalommal együtt részletesebb szö-vegértelmezéseket tesznek lehetővé. 6. 8.

Vitassátok meg, milyen hatás-sal van a technika fejlődése az

emberi kommunikációra, a nyelvhasz-nálatra! gondolataitokba építsétek be a feladat melletti képet is!

AZ ÍRáSBELi ÉS A SZóBELi KommuniKáció ÚJ FoRmái9.

A tudomány is vizsgálja az erősödő digitális trendeket.

A blogok és online sajtóanyagok áradata hatására a hagyományos tudományos ismeretterjesztés, a tudományhoz való viszony is átalakul.

1. SZóBELi FELADAT Soroljátok fel az általatok használt elektro-nikus, digitális kapcsolattartási, kommunikációs módokat!

2. SZóBELi FELADAT mennyire vagytok rabjai a modern kommu-nikációs csatornáknak? Vitassá-tok meg, milyen hatással lenne mindennapi szóbeli és írásbeli kapcsolataitokra, ha egy hónapig semmilyen modern kommunikáci-ós csatorna nem állna rendelke-zésetekre! milyen tevékenységgel váltódna fel a képen látható csatorna?

26

A HAgyományos levéltől A digitális üzenet-továbbításig. Korunkban leginkább a hivatalos üze-netek átadására használják a régi levelezési csatornát, a magánnyelvhasználat során már nem leveleket írunk, hanem legtöbbször üzeneteket. A hagyományos levélhez képest az elektronikus alapú üzenet-továbbítási formák tágabb alkalmazási teret biztosítanak. Az üzenetküldés elektronikus lehetőségei közé tartozik a chat, az sms, az e-mail. Ezt a funkciót is tartalmazzák a széle-sebb felhasználású fórum, üzenőfal, valamint az erőteljes térhódítású közösségi hálózatok.

1. 7. 14.

Az írásbeliség funkcióbővülése és funkciószegényedése. funkciószegényedés: az írás helyettesítő funkciót tölt be, a szóbeli nyelvi formák helyett is írásost alkalmaznak. Az írás a mindennapi használatra szű-kül le, minden kommunikációra ugyanolyan nyelvhasználat jellemző.funkcióbővülés: a felhasználók „közös nyelvet beszélnek”, megértik egy-mást, sokszor elég egy-két ikon, rövidítés a kifejezéshez, a vélemény elmon-dásához. Egyre szélesebb az írott nyelvi információközvetítés. 2. 11.

elterjedt modern kommunikációs műfAjok és jellemzőik. chat (csevegőszoba): írásos, kétirányú kommunikációs forma, üzenetküldő,

kapcsolattartó program. Aktív felület, azonnali, kölcsönös üzenetküldés. blog: egyirányú kommunikációs felület, bárki létrehozhatja (általában szemé-

lyek, szervezetek, csoportok). Célja: önmegmutatás, véleményezés, kapcsolat-tartás, témák megjelenítési felülete. Erős képi és érzelmi hatások jellemzik.

skype: internetes telefonálási lehetőség. Felváltja a hagyományos telefoná-lást; mikrofont és kamerát igényel. Még mindig népszerű, mivel ingyenes.

mms: képi és írásos anyagok küldése mobiltelefonnal, annak egy funk-ciója. Kevés adat küldhető egyszerre általa. A telefon memóriatárában

tároljuk a képeket. sms (short message service): írásbeli, egyirányú kommunikáció; rövid üzenetküldés mobiltelefonnal; gyors; nyelvhasználata tömör,

hiányos. fórum: nyilvános tér a különféle témák felvetésére, megvitatá-

sára; bárki írhat ide, aki regisztrál. Rengeteg témára találhatunk fórumot. 10. 13.

közösségi oldAlAk, ismeretségi hálózatok: IWIW, My Space, Twitter, Facebook (több mint egymilliárd felhasználóval rendelkezik). Ezek elsősorban kapcsolat-tartó felületek, viszont számos más szolgáltatással rendelkeznek. A telefonon elérhető online szolgáltatások, széles körű alkalmazások egyre nagyobb teret hódítanak. Létrejöttek a mini számítógépek, az okostelefonok (smartphone-ok), amelyek aktív részvételt biztosítanak a közösségi oldalakon. 5. 9.

mi Helyett mit HAsználunk? levelezés ⇒ SMS, e-mail telefonálás ⇒ Skype beszélgetés ⇒ chat, közösségi

oldalak

Az újabb kommunikációs formák veszélyforrásokat is jelente-nek. A hamis személyiségek, a kommunikáció igénye, a társra

vágyás leginkább a chatnél tapasztalható, megtévesztheti a fel-használókat.

3. SZóBELi FELADAT gyűjtsé-tek össze az általatok használt és ismert üzenettovábbítási csa-tornákat!

4. SZóBELi FELADAT Az írott–képes–filmes eszközök internetes egymásba fonódását médiakonvergenciának nevezzük. mondjatok példákat arra, hogyan jelenik ez meg online felületen!

27

i. KommuniKáció

kommunikáció fogalma: információk közlése, továbbítása, két vagy több viszonylag független rendszer közötti információcsere,

interakció (társas kölcsönhatás). tényezői: valóság, információforrás, kódolás, adó, vevő, csatorna, dekódolás, felhasználó, zaj, beszédhelyzet. állati és emberi kommunikáció:

a mozgás, a színek, a szagok és a hangok szerepe; az állatok jelzései mindig valamilyen ingerre való válaszok (reakciók). A kommunikáció típusai a kommunikációs folyamatban részt vevő személyek száma szerint: egyszemélyes (ká-

romkodás, napló), személyközi (párbeszéd, levél), csoport (előadás a tanórán, csetelés), tömegkommunikáció (újság, falragasz). A kommunikáció funkciói: kapcsolat, kifejezés, tájékoztatás, felhívás/befolyásolás, értelmezés/metanyelv, eszté-

tikai.

A nyelvi közlés A nyelv: egyetemes jelrendszer, egy adott közösség tagjainak alapvető közlési

eszköze, kifejezéskészlete végtelen. Anyanyelv: a legegyetemesebb jelrendszer, a nemzeti, kulturális hovatartozást

is magába foglalja. A nyelv funkciói: gondolkodás, érzelmek, gondolatok közlése, információát-

adás, kulturális értékek, hagyomány örökítése, közösségi kapcsolatok építése. A nyelvi és az írásbeli közlés elemkészlete: szavak, vonzatok, frázisok, írás-

jelek, ikonok.

A jelentés és A beszédHelyzet viszonyA A mondat jelentése alkalmazkodik a beszédhelyzethez. A sikeres közlés feltételei: informativitás, az információ minősége, beszéd-

helyzethez illeszkedő viszony és stílus, a vevő kulturális ismereteinek figyelembe-vétele, a nyelvi és a nem nyelvi közlés, illetve a nyelvi közlés jelentésének azonos-sága (kongruencia). Hibák a nyelvi közlésekben: kevés vagy sok információ, pleonazmus, tautoló-

gia, hiperkorrekció, képzavar. nyelvi tudatosság, kommunikációs képesség: a nyelvhasználó a helyzetnek

megfelelő, pontos, kifejező, árnyalt közlésre törekszik.

öSSZEFogLALáS10.

28

A beszéd zenei kifejezőeszközei feladatuk: beszédtagolás, a mondanivaló hangsúlyozása, az üzenet megértésé-

nek segítése. típusai: hangszín, hangerő, hangmagasság, hangsúly, hangterjedelem (hangfekvés, hang-

lejtés), beszédtempó, beszédszünet, csend.

tömegkommunikáció, közösségi kommunikáció funkciói általában: konszenzusteremtés (álláspontok megismerése, az érdeklődés felkeltése); szocializáció (tár-

sadalmilag fontos értékek megismertetése), integráció (nemzetek, közösségek közötti kapcsolat, elfogadás). ezen belül részletesebben: tájékoztatás, társadalmi értékek átadása, vitákat előhívás, társadalmi hovatartozás

erősítése, politikai, szórakoztatás, kulturális értékek átadása, befolyásolás. tulajdonságai: szervezett, nyilvános, egyidejű, egyirányú, intézményes. szerkesztettség, formája: írott, képi, audiális, audiovizuális.

A sAjtó nyomtatott formájú vagy online megjelenésű, a közösség tájékoztatását és befolyásolását célzó, általában nyelvi

megjelenítésű tömegkommunikációs csatorna. A sajtószövegek nyelvi stílusának jellemzői: tárgyszerű, stíluskeveredés, neologizmusok, érzelemmentes, kije-

lentő mondatok, figyelemfelkeltő. A sajtóműfajok csoportjai: tájékoztató (hír, tudósítás), átmeneti (riport, interjú), véleményközlő (kommentár,

kritika, vezércikk, cikk, recenzió, glossza, jegyzet), kiegészítő (olvasói és szerkesztői levél, rejtvény, ajánlás, recept).

A rádió A rádióadók szolgáltatási típusai: közérdekű, kereskedelmi, közösségi; országos, fővárosi, szakmai, helyi, iskola-

rádiók. A műsorok szempontjai: aktualitás, érdekesség, hírérték. műfajai: tudósítás, hír, hírmagyarázat, vitaműsor, sound bite, jegyzet, kommentár, zene, nyilatkozat, interjú.

televízió csatornák: országos, városi, kábeltévék. műfajai: hírműsor, híradó, talk-show, rétegműsor, zenei műsor, magazin, film, filmsorozat, ismeretterjesztő, doku-

mentum, reklám, stúdióműsor.

modern kommunikációs csAtornák Hipertextualitás (alternatív szövegköziség, választási útvonalak a szö-

vegben). Átalakuló írásbeliség és szóbeliség: gyors kapcsolattartás, a nyelvhasz-

nálat egyszerűsödése, a szóbeliség szerepének gyengülése, szlenges köz-nyelv, írott beszélt köznyelv. Az írásbeliség funkciószegényedése és funkcióbővülése. csatornák: internettelefonálás (Skype), digitális üzenetküldés (chat, SMS,

e-mail), blog, MMS, fórum, üzenőfal, közösségi hálózatok (social networks). A tömegkommunikáció nyelvi hatásai: nem kifejező nyelvhasználat, frá-

zisok, szleng általános használata, vulgáris, bántó szavak, a szövegszerkezet hiánya (szerkesztetlen mondatfolyam), írott beszélt köznyelv, rövidítések, angol szlengszavak.

metAkommunikáció A nem nyelvi (nem verbális) elemekkel történő közlés összefoglaló neve. A nem nyelvi jelek szerepe a közlésben: a kommunikáció irányítá-

sa; nyomatékosítják és tagolják a mondanivalót. A nem nyelvi jelek típusai: gesztusok (kéz, kar, testtartás, fej), mi-

mika (arc, pupilla), térköz, írásbeli közlés elemei (margó, kézírás), egyéni jelek (tikkelés, kézdörzsölés), kulturális emblémák (hajviselet, gyűrű), taktilis jelzések (érintés).

29

Második fejezet

Nyelvi sziNtek

30

1. Gyűjtsétek össze csoportokban, miért van szükség a nyelvek leírására! Adjatok ötleteket a következő szavak, szószerkezetek szócikkeire egy külföldiek számára készülő értelmező szó-tárban! Próbáljátok átadni a nyelvi elemekben érezhető hangulatot, tartalmat is! lóvá tesz, megreked, szűkölködik, kotnyeles,

barangol, borvirágos, szoknyavadász, magyaráz

2. Soroljátok fel, miért fontos a szép beszéd! Melyek azok a területek, ahol a beszéd megfe-lelő alkalmazása a hitelesség, az érvényesülés feltétele?

3. Gyűjtsétek össze, hány információt tartalmazhat egy egyszerű mondat!

4. Gyűjtsétek össze, hogyan kapcsolódik a nyelv a kultúrához! Miért fontos, hogy a nyelv ne veszítse el kulturális szerepét?

Nyelvünk és világa

31

ii. Nyelvi sziNtek

A mAgyAr nyelv további különlegességei: hangjelölő; betűíró; ereszkedő hanglejtés; kevés idő–mód kapcsolat; a magán- és mássalhangzók kapcsolataiból dallamos nyelv (cipőfűző, köpenyének stb.) keletkezik; a jelző a jelzett szó előtt áll;

változatos mondatszerkezetek (alá- és mellérendelé-sek); hosszú–rövid magán- és mássalhangzók; a családnév megelőzi a keresztnevet, változatos asz-szonynévhasználat; jelentésmódosító igekötők; sok többjelentésű szó; összetettség szó, szószerkezet és mondat szinten; sok állandósult szószerkezet; a nyelvtani viszonyokra többféle toldalék (képző, jel, rag) utal; határozott és határozatlan névszóra utalás névelővel; a szavak helyesírását több elv szabályozza (kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés, jelentés meg kü-lön böz tetés); az idő meghatározása a magyarban archaikus: negyed

öt (az ötödik óra negyed); 2. 3. 4. 5.

A mAgyAr és A tANult idegeN Nyelvek összevetése 1.

Agglutináló és ergAtív nyelv A mAgyAr. Nyelvünk egyedül van itt Európa közepén. Körülöttünk szláv és germán népek laknak. A magyar és a tanult idegen nyelvek összehasonlításában igen sok különbség van a hangok, a nyelvtani elemek alkalmazása, a szóelemek vagy akár a mondatszerkezet terén. A magyarban nincsenek nemek (az olaszban hímnem, nőnem, a németben semleges nem is van). A személyre ő-t mond (mint a finn, a török vagy a ja-pán), tárgyak, fogalmak, állatok neve előtt határozott névelőt használ. A grammatikai elemeket a szóhoz ragasztja (ragasztó, agglutináló nyelv), mint a finn, az örmény, a baszk vagy a per-zsa. Nyelvünk az ergatív nyelvek (ógrúz, maja, tibeti, sumér, kaukázusi) közé is sorolandó, mivel jelölt alanyú, azaz határozott (tárgyas) ragozása is van a határozatlanon (alanyin – Anya főz valamit) kívül. 1.

11.

milyen különbségeket ismertek már a magyar és a tanult ide-

gen nyelvek között?

2. szÓBeli FelAdAt vitassátok meg, vajon milyen nyelvi elemek megtanulása a legnehezebb a magyar nyelvben! Példá-ul: a határozott névelő használata nagyon nehéz a külföldiek magyar nyelvtanulásában.

1. szÓBeli FelAdAt gyűjtsetek példákat az angol és a magyar nyelvből izolálásra! Például: can speak ’képes, tud beszélni’, may speak ’beszélhet’.

32

OLA

SZ

AN

GO

L

NÉM

ET

SPA

NYO

L

POR

TUG

ÁL

JAPÁ

N

KÍN

AI

OR

OSZ

HIN

DI

AR

AB

TÖR

ÖK

rAgozások. A magyar nyelv ragozza az igéket. A három módnak hat ragozási sora van: kijelentő mód jelen, múlt, jövő; feltételes mód jelen és múlt (a jövő időben csak határozószóval, módosítószóval érvényesül: holnap/majd megcsinálnám); felszólító mód jelen idő. A befejezett és folyamatos jel-leget leginkább igekötőkkel (megírta, elülök) fejezi ki. A francia nyelv a végződéstől függően ragozza az igét, hozzá egyezteti a főnevet is. Az angol az igéket három időben több nézőpontból értelmezi (egyszerű, folyamatos, befeje-zett), szerkezetekkel és az igék három alakjával fejezi ki (I have been waiting for the bus for 3 hours. ’Már három órája várok a buszra’). A feltételes módot segédigékkel (may, could) szerkeszti. Az olasz csak az igét ragozza (kijelentő, felszólító, feltételes és kötőmódban), megkülönbözteti az egyszerű és a történelmi régmúltat. Kötőmód a francia nyelvben is van, de befejezettséget, előidejűséget (plus-que-parfait) jelölő alak is, mint a németben. A német ragozza az igét, a névelőt (auf den Tisch) és a melléknevet (das schöne Wetter) is. Az orosz nyelvben minden igének van folyamatos (Летом я вставaла поздно. ’Nyáron (mindig) későn keltem.’) és befejezett (Сегодня я встала поздно. ’Ma későn keltem fel.’) alakja. Az angolban kevés rag van (múlt idő -d, folya-matos ige -ing, E/3. -s). 7. 8. 9.

Főnevek és esetek. Az olaszban is erősödik az elkülönítés, ezért a név-szónak már csak alanyesete van. A németben alany-, tárgy-, részes és bir-tokos eset van. Az orosz főnévragozásban ezenkívül eszköz-/társhatározós és helyhatározói is van. Az angol és a francia nyelvben a főnevek lehetnek megszámlálhatók és megszámlálhatatlanok (butter, water). A mai an-golban van alany-, tárgy- és birtokos eset (I, me, my stb.). Ezek mindegyike a magyarban is megtalálható (lány, lányt, lánya, lányának a…, a lánya részére stb.). A magyar főnévragozás nagyon gazdag, körülbelül harmincféle esetragot tudunk a névszókhoz kapcsolni (pl. társhatározói – Péterrel; állapothatározói – betegen).

nemek. A magyar és az angol nyelv nem különböz-teti meg a főnevek nemeit. Az indoeurópai nyelvek je-lentős részében azonban megkülönböztetnek neme-ket. A német nyelv a főnevek hím-, nő- vagy semleges neméhez egyezteti a melléknév és a névelő alakjait. Az olasz és a francia nyelv hímnemet és nőnemet különböztet meg.

3. szÓBeli FelAdAt mond-jatok példákat agglutinálásra, flektálásra és izolálásra a magyar és idegen nyelvekből! szerintetek melyik jellemzővel rendelkező nyelv megtanulása (lehet) nehe-zebb, és miért?

orosz

koreai

kínai

olasz

francia

A szAvAk. A magyarban és más nyelvekben is a szavak több-kevesebb eset-ben változtatják töveiket különböző nyelvi helyzetekben. A magyar, az orosz és a német nyelvben ez erősebb tendencia. A magyar ikes igék mindig vál-toztatják a tövüket (fekszik, feküdj, feküdnél, fekvés). Az igéket és a névszókat tőváltozatuk alapján csoportosítjuk (pl. v-s változatú igék: lő, löv, sző, szöv; tő belseji időtartamot váltakoztatók: madár, madarat). A szó végi rövid magán-hangzó mindig megnyúlik (fa, fát). tőváltakozás az angolban a rendhagyó többes számú névszóknál és a rendhagyó ragozású igéknél fordul elő: [Ú] / [i:]: foot – feet, [i] / [A] / [u] / [o]: sing – sang – sung. 6.

4. szÓBeli FelAdAt Alakítsá-tok át a megadott szempontok szerint a következő mondatot, majd fordítsátok le az átalakított mondatokat az általatok tanult idegen nyelvekre! János megcsináltatja az óráját.

(folyamatos–befejezett jelen, fel-tételes múlt, folyamatos múlt)

33

ii. Nyelvi sziNtek

nyelvi egyszerűsí-tések minden nyelvben találhatók. Ha az orosz beszélőnek egyértelmű a birtoklás, nem alkalmazza a birtokos névmást. Az angol nyelvhasználó nem szereti sokat használni a személyes névmás birto-kos alakját (He hit in face.

’Megütötte az arcát.’). A magyar már nem használja kijelentő mód jelen időben, E/3.-ben a létigét, illetve a jövő időt is sokszor csak időhatározószóval

fejezi ki (Holnap elmegyek moziba.). Emellett nagyon sok rövidítés is kelet-kezett a nyelvekben. 3. 5.

3. szÓBeli FelAdAt gyűjtse-tek példákat nyelvi egyszerűsí-tésekre a nyelv különböző szint-jeiről! Például: szószinten az édi szavak (üccsi, édi, undi ), néhány ilyet láttok a képeken is.

A mAgyAr és A tANult idegeN Nyelvek összevetése 2.12.

gyűjtsétek össze a magyar és a tanult nyelvek mondatalkotá-

si kötöttségeit!

HAngsúly. A magyarban mindig az első szótagon van a szóhangsúly, jelentésmegkülönböztető szerepe nincs. Az olasz nyelvben a szó bármelyik szótagjára eshet hangsúly, amelynek jelentésmegkülönböztető szerepe van (subito ’azonnal’ – subíto ’elszenvedett’). A németben a szóhangsúly jellemzően az első szótagon van, mint a magyarban, ettől csak kevés szó tér el (Holunder, Berlin, Jahrhundert stb.). Az orosz szóhangsúly kötetlen, változó, jelentésfüggő. Az angol hangsúly változó, a szófajtól, a képzőktől is függ (pl. ha a record szó igét jelöl, a 2. szótagon, míg ha főnevet, az első szótagon van a hangsúly). Amíg az olasz és a magyar nyelv kiejtése között kevesebb, az angol és a magyar között már igen sok különbséget tapasztalhat a nyelvtanuló. A magyarban az a hang, a hosszú magánhangzók és a mássalhangzó-kapcsolatok okoznak gondot a külföldieknek. 1. 2.

1. szÓBeli FelAdAt sorolja-tok fel példákat a magyar és az idegen nyelvekből a mondathang-súly eltolódásaira! melyik nyelv-ben jár együtt jelentésváltozással a hangsúlyeltolódás?

2. szÓBeli FelAdAt Hajtsátok végre a következő mondat hangsúlyel-tolódásai hatására létrejött szórendi változásokat! más nyelveknél is meg-valósul szórendváltozás?

Péter nem ezt akarta megvenni.(a hangsúly a személyre tolódik; a cselekvésre tolódik; a tárgyra tolódik)

34

lexikA, jelentések. A magyar és a tanult idegen nyelvek szóállománya (lexikája) erősen eltérő. Az angol a germán és a latin nyelvből egyaránt bőven merített. Az indoeurópai nyelvek alapvető szóállománya a latinból származik. A magyar szókészlet eredete nagyon vegyes: átvettünk szavakat minden néptől, akikkel kapcsolatba kerültünk. Nem tekintünk külön szónak minden képzett alakot és igekötős szerkezetet. Az igekötőknek (pl. le-, ki-, rá-, meg-) a magyarban is jelentésmegkülönböztető szerepük van (kijön a pénzéből, lemond valamiről), mint az angolban (mislead, co-own, disappear, overwork, belittle). Az orosz az indoeurópai nyelvcsaládból kiváló szláv nyelvek közé tartozik. Betűkészlete a magyar és a tanult idegen nyelvektől eltérő, hiszen cirill be-tűket használnak. Amíg a magyar hangjelölő–betűíró, az orosz a 6 magán- és 36 mássalhangzóját 10, illetve 23 betűvel jelöli. Ugyanez a sajátság jellemző az angolra is. Mindegyik nyelvben igen sok frázist találunk. A magyar nyelv gazdag kul-turális vonatkozású szólásokban, szófordulatokban, közmondásokban. Az angol és a német is sok frázissal (idiom, phrasal verb) rendelkezik (He was caught red handed. ’Tetten érték őt.’; It’s not my cup of tea. ’Ez nem az én ese-tem.’; Sich nach der Decke strecken. ’Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!’; Lass doch! ’Hagyd csak!’). A magyar és az angol nyelvben is nagyon sok szó többjelentésű. Az angolban számos főnév lehet ige is. A magyarhoz hasonló-an a német nyelv is rendkívül szereti az összetett szavakat, a többszörösen összetettek is jellemzőek. 4. 6. 7. 8. 9. 10.

egy mondAt összeHAsonlításA több nyelven. Ebben az életben még nem láttam majmot. Я ещё никогда в (мой) жизни не видела обезьяну. (Én még soha-ban (enyém-ben) életben nem láttam majmot.)Je n’ai jamais vu de singes de ma vie. (Én láttam soha majmok -ben enyém élet.)I have never seen a monkey in this live. (Én láttam soha egy majmot -ben ez élet.)Ich habe in diesem Leben noch keinen Affen gesehen/In diesem Leben habe ich noch keinen Affen gesehen.Non ho ancora visto una scimmia in vita mia/Nella mia vita non ho ancora visto una scimmia. 14.

szórend, egyeztetés, mondAt. A magyar szórend kötött, kijelen-tő módban a szórend N +V + O (főnév, ige, tárgy), és ezeket követi a többi mondatrész (Kati látott egy halat a vízben.). A hangsúlynak megfelelően a szórend megváltozhat. Így az Egy halat látott Kati a vízben. mondat esetében a hangsúly a hal szón van. A mondat hangsúlyos szava általában az ige előtti szó vagy maga az ige a mondat végén. Így a Kati látott egy halat a vízben. – mondat hangsúlyos szava a Kati (Kati látott, nem Piri). A magyar nyelv egyik sajátsága a kettős tagadás (Én soha nem láttam ott senkit). I haven’t never seen nobody there mondat viszont lehetetlen az an-golban (helyesen: I have never seen anybody there.). Nyelvünk egyezteti a tagadott szavakat, hiszen az igét, a sze-mélyt is tagadja (soha nem, senkit). Nincs azonban számbeli egyeztetés névszói helyzetben (öt ló, fáj a lábam – five horses, my feet hurt), viszont van névszói-igei helyzetben (kicsik voltunk, János és Kati/Jánosék padtársak.). A magyar mondatban a mondattani viszonyokat nemcsak a hangsúly, hanem a jelek és ragok nagy száma is alakít-ja.Az angolban a szórend erősen kötött. Például felszólító mód esetében az ige a mondat elején (Write a letter. ’Írj egy levelet!’) vagy a főmondat érté-kű mondategység után áll (I want you to go home. ’Azt akarom, hogy menj haza.’). Az angol alapszórend megfelel a magyar nyelv kijelentő módú szórendjének (John writes a letter. ’János ír egy levelet.’).Az olasz a melléknevet egyezteti a főnév számával, nemével (ragazzo italiano, ragazza italiana). 12. 13.

4. szÓBeli FelAdAt milyen hasonlóságokat érzékeltek a kü-lönböző nyelvű szavak, szóalakok, szórend stb. között? Próbáljátok szakszavak használatával kifejte-ni véleményeteket!

Helyesírás. A német és az orosz szavak helyesírása kiejtés alap-ján történik. Az orosz helyesírás alapvetően fonetikus, de bizonyos magánhangzót jelölő betűknek többféle hang is megfelelhet annak függvényében, hogy az illető szótag a hangsúlyos szótaghoz képest hol helyezkedik el, illetve előtte milyen mássalhangzó van. Az angol helyes-írás hagyományalapú, bár vannak kiejtéselvű általános alapelvek. Így például a ck-t k-nak, a s, ce, ci han-got vagy hangkapcsolatokat sz-nek ejtjük. A magyar helyesírásban egyszerre több alapelv is érvényesül (kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsí-tés, átvétel). A szavak helyesírása a nyelvi norma kialakulásának idősza-kában (a 18-19. században) keletke-zett, bár azóta is változott. A magyar nyelvben a helyesírás a legszabályo-zottabb nyelvi réteg. 11.

35

ii. Nyelvi sziNtek

A HANgok világA, A mAgyAr Nyelv HANgzÓreNdszere

A HAngok. A hang a hallószervvel felfogott érzet, akusztikai képződmény. Valamely hangforrás kelti, a rezgést a levegő molekulái továbbítják. Az emberi fül a 0–140 dB (decibel) hangnyomásszint közötti hangokat képes meghal-lani, ezt hangérzetnek nevezzük. A lélegzés 10, a suttogás 20–30, a beszélgetés 50–60, az autó, teherautó motorzú-gása 80–100 dB körüli értéket mutat. A 107 dB feletti hangok azonnali halláskárosodást okoznak. (Az MP3-lejátszó maximális hangerőn 120 dB-en szól, egy koncert 90–120 dB közötti hangnyomású.) Az emberi fájdalomküszöb 130 dB. A hang rezgésének frekvenciáját Herzben mérjük. Az emberi fül által felfogott hangok a hallható hangok. Az ezen tartomány alatti (infra-) és feletti (ultra-) hangok már nem érzékelhetők számunkra. Az élőlényeknek különböző a hallástartománya: az emberé 20–20.000 Hz, a denevéré 10.000–100.000 Hz, a kutyáé 100–60.000 Hz között van.

1. 2. Az emberi beszéd és HAngképzés. A beszéd hallható nyelv, nyelvi kommunikáció. A beszédet cselekvésnek, beszédtevékenységnek tekinthet-jük, hiszen közben testünk munkát végez. A beszéd elemi egysége a beszéd-hang, amely az egyénre jellemző, azaz individuális, egyénenként változik. Azokat a szerveket, amelyek a hangképzést létrehozzák vagy módosítják, együttesen beszélőszerveknek nevezzük; azokat, amelyekkel hangot adunk, hangképző szerveknek. 4. 7.

A fonémA és A beszédHAng. A fonémák önmagukban nem rendel-keznek jelentéssel, szerepük a szavak jelentéseinek megkülönböztetése. A magyar nyelvben a lék–pék, lát–gát szópárok közös tulajdonsága, hogy mindegyik esetben egy fonéma hozza létre a jelentésmegkülönböztetést. Egy fonémának számos beszédhang-lehetősége lehet, attól függően, milyen hangzóhelyzetben jelenik meg. Így például a t fonéma kétféle beszédhangot mutat a tő (elöl képzett hanghoz igazodva) és a tó (hátul képzett hanghoz igazodva) szavakban. A fonéma tehát nem azonos a beszédhanggal. A foné-mákat írásban a betűk jelölik. A magyar nyelv 38 fonémát jelöl (24 mással-hangzót és 14 magánhangzót). 5. 6. 13.

13.

milyen hangkeltés látható a képeken? Beszéljétek meg,

melyek azok a hangok, amelyek kelle-mesek, s melyek kellemetlenek szá-motokra!

1. szÓBeli FelAdAt Beszéljé-tek meg a tüdőből áramló levegő útját! segítségetekre lesz a be-szélőszerveket mutató rajz.

2. szÓBeli FelAdAt sorolja-tok fel példákat a hangok általi jelentésmegkülönböztetésre a tanult idegen nyelvekből!

1. orrüreg2. szájüreg

1.

3. 2.

3. kemény szájpad 4. lágy szájpad5. fogmeder6. orr7. ajkak8. fogak

9. nyelvhegy10. hangrés11. gége12. hangszalagok13. gégefedő14. garatüreg15. nyelvhát16. nyelvcsap17. tüdő

4.

5.6.

7.

8.

9.

10.11.12.

14.15.16.

17.

13.

36

A mAgánHAngzók tulAjdonságAi. Ezek a hangok a szájüregben jön-nek létre. Mivel képzésük mindig a hangszalagok mozgásával, rezgésével jár együtt, mindegyik magánhangzónk zöngés hang, azaz tiszta zenei hang. A magánhangzóknak szótagalkotó tulajdonságuk van. Képzésükkor a száj-üreg nyitottá válik (a fogak és az ajkak eltávolodnak egymástól). 8. 10. 11.

A mAgánhAngzók (zöngehAngok) rendszere. A magyar nyelv magánhangzóit – ahogy a többi nyelvben is – a nyelv vízszintes (magas és mély hangok) és függőleges mozgása, az ajkak állása, illetve a kiejtés időtar-tama (rövid és hosszú hangok) alapján különböztetjük meg. Így a hangokat szembeállíthatjuk egymással, ezek a korrelációk. 9. 15.

A mássAlhAngzók (zörejhAn-gok) tulAjdonságAi. A magán-hangzókkal ellentétben egy mással-hangzó képzéséhez több beszélő-szerv együttes munkája szükséges. A képzéskor mindig akadály keletke-zik a gégefőben vagy a szájüregben. Vannak olyan mássalhangzók, ame-lyek a magánhangzókhoz hasonlóan önmagukban is hangoztathatók, míg a legtöbb akadállyal keletkezik (azaz nem tiszta zörejhangok).

12. 14. 16.

különféle földrajzi területe-ken élő férfiak és nők be-

széde nem azonos; függ a hő-mérséklet-különbségtől és a be-széd rezgésszámától. minél keve-sebb a zöngeképzési periódusok értéke (rezgésszám) egy másod-perc alatt, annál mélyebb (kisebb frekvenciájú) lesz a hang. A nők hangfrekvenciája (150-250 Hz) kétszerese a férfiakénak. A cse-csemősírás 450 Hz.

3. szÓBeli FelAdAt van olyan nyelv, amely csupán 10, de olyan is, amely 140 fonémából áll. Hány hangból állnak az általatok tanult idegen nyelvek?

4. szÓBeli FelAdAt Hatá-rozzátok meg, mely magánhang-zóknak nincs hosszú vagy rövid párja, azaz korrelációja a magyar nyelvben!

A nyelv függőleges mozgása szerint (nyelvállás)

A nyelv vízszintes mozgása szerint

magas, elöl képzett (palatális) mély, hátul képzett (veláris)

ajakkerekítéses ajakréses ajakkerekítéses ajakréses

rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú

felső ü ű i í u ú

középső ö ő é o ó

alsó e a

legalsó á

A mássAlHAngzók rendszere. Mássalhangzóinkat a képzés helye (melyik hangképző szerv vesz részt az artikulációban), a képzés módja (zár vagy rés keletkezik a kiejtéskor) a hangszalagok működése (zöngés, zöngétlen) és a hangoztatás időtar-tama alapján csoportosítjuk. 16.

képzés helye

képzés módjazár (plozíva) rés (frikatíva) zár-rés pergő

zöngés zön-gétlen

zön-gés

zön-gétlen

zön-gés

zön-gétlen

zön-gés

zön-gétlen

két ajak b m (orr-hang)

p

ajak + fog v ffog d

n (orr-hang)

t z sz l (ol-

dalrés)

dz c r

fog + száj-padlás

zs s dzs cs

elülső száj-padláshang

ny (orr-hang)

j/ly gy ty

hátulsó száj-padláshang

g k

gégehang h

37

ii. Nyelvi sziNtek

egyetértetek a következő gondolattal? vitassátok meg időszerűségét!

NyelvJárásAiNk és más Nyelvek HANgreNdszerei

A nyelvjárások értéke és szerepe. Egy nyelv változatainak egésze a nemzeti nyelv. Egy nyelvhasználó cso-port többitől elkülönülő nyelvhasználati szokásait, elsősorban szókészlettani módosulásait nyelvváltozatoknak nevezzük. A területi nyelvváltozatokat földrajzilag különítjük el. A nyelvjárási formák használata színesíti nyelvünket. A magyar nyelvnek kilenc nyelvjárása van, egy területen többféle változat is előfordul.A nyelvjárások a kultúra értékei, a hagyomány szerves részei. Mivel a nyelvjárások a nyelv mélyebb rétegeiből törnek fel, a nyelv ősibb, történetileg távolabbi világát idézik. Ezért ismeretükkel a nyelvet történetileg is vizsgálhatjuk, és általuk időben is, térben is erősebben kötődhetünk szülőföldünkhöz, anya-nyelvünkhöz, népi hagyományainkhoz. A mai magyar nyelvünk nagy része a nyelvjárásokból építkezett a nyelv történetiségében. A nyelvjárási szavak, tájszavak ismerete tágabb szinonimitást ad a köznyelvi szavaknak, azaz adott szónak több szinonimáját is használhatjuk. 1. 2. 6.

A mAgyAr HAngrendszerben 38 fonéma van: 14 magánhangzóés 24 mássalhangzó. A j és a ly kü-lönálló betű, de azonos fonéma. A magyar hangoknak minden esetben jelentésmegkülönböztető szere-pük van. A köznyelvi magyar be-szédben nincsenek kettőshangzók, viszont nyelvjárásainkban gyakori-ak. 3.

A nyelvjárások mAgánhAngzó-változAtAi. A köznyelvi e-zéshez képest eltérő magánhangzó-változatok: (részleges) ö-zés: Abaúj, Szeged környéke, nyugati területek (bötü, vödör); í-zés: dunántúli, tiszai, hajdúsági, nyugati palóc, mezőségi (pík ’pék’, íg

’ég’); a-zás: Mezőség, csángó területek (malam ’malom’); e-zés: északkeleti és palóc terület, Mezőség, Háromszék; ë-zés: dunántúli, palóc, tiszai; ö-zés – ë-zés: déli (lëtöttem ’letettem’, ëccör ’egyszer’); é-zés: Mezőség, Háromszék.

Az ó, ő, é helyett nyitódó kettőshangzókat használ a palóc (huo ’hó’), míg zá-ródókat a tiszai, északkeleti (hóu ’hó’). A palócban a kettőshangzó első eleme nyíltabbá válik (jau ’jó’).A tájnyelv nem ugyanazokat a hangzókat használja, mint a köznyelv (hang-zócserék). A nyugatiban ú, ű, í helyett rövid párjukat használják (kut). A hajdú–bihari területen ő helyett gyakran ű-t hallunk (kű, hetfű). A székelyben a dunántúlihoz hasonlóan e helyett nyílt ä-t használnak, illetve az á előtti a hang illabiális (åpám, kåpál). Hangzóhiányokat is tapasztalhatunk. Somogy és Zala területén hiányoznak egyes hosszú mássalhangzók (ú, ű, í). A déliben mássalhangzóhiányok és -felcserélődések példái a nyelvjárás óma ’alma’, vösző ’veszel’ alakjai. A nyu-gatiban a v zöngésít (Vazsban). 7. 9.

nyelvjárástípusok: nyugati, dunántúli, déli, tiszai, palóc (északi),

északkeleti, mezőségi, székely, csángó.

14.

Akinek a közös nyelven, azaz a köznyelven kívül anyanyelvjárása is van, nem egyszerűen csak eggyel több magyar nyelvváltozatot sajátított el, hanem kétfajta kultúra birtokosa is lett. És erre akár büszke is lehet.

(Juhász Dezső nyelvész)

1. szÓBeli FelAdAt gyűjtse-tek saját irodalmi, nyelvi példákat, történeteket a hovatartozás megjelenéséről! Például lázár ervin meseregényeiben sokszor megjelennek a szerző szülőhe-lyének nyelvjárási szavai.

38

A mAgyAr és néHány tAnult nyelv összevetése nyelvjárási szempontból. Habár a magyar nyelvterületen vannak nyelvi eltérések, a különböző nyelvjárási beszélők megértik egymás nyelvét. Az általatok tanult idegen nyelvek esetében más a helyzet. A nyelvjárás, dialektus sokszor kü-lönálló nyelvet jelent, nem a nemzeti nyelv változatát. A német nyelvterületen található erőteljesebb nyelvi különbségek okai törté-nelmiek (melyik országhoz tartoztak). Így nagy különbségek vannak a veszt-fáliai, a fríz, az allgäui, az alemann, a sváb között. Az angol nyelv esetében a hivatalos angol, illetve az Írország (itt az ír-angol is), Wales és Skócia terüle-tén beszélt kelta nyelvek (ír-gael, skót-gael) között tapasztalunk eltéréseket.Az olasz nyelvterületen közel kétszáz nyelvet beszélnek, a lakosok nem is igazán értenék meg egymást, míg a magyar nyelvterületen ez nem fordulhat elő. A nápolyi és a szárd vagy velencei nyelv között nagy különbségeket ta-

pasztalhatunk, holott mind az indoeurópai újlatin nyelvek közé sorolandók, de különböző nyelvi hatások (venét, görög, arab, iberoromán) érték őket. 8. 11.

A nyelvjárások mássAlhAngzó-változAtAi. Hangzócserék a mással-hangzóknál is tapasztalhatók. A nyugati nyelvjárásban a j-ből mássalhangzó után, mint Somogyban és Baranyában, -ty/-gy lesz (vargyu, aptya). A nyugati j helyett l-t használ szóbelsőben (illen ’ilyen’, állon ’álljon’), míg a tiszai j-zik (jány).A palócban a t (a d, l, n is) keményedik, és i, ü előtt ty-vé válik: szeretyi, tyűkör ’szereti, tükör’. A székely és a csángó j-zik (mejj ’mell’, kazaj ’kazal’). 4. 5.

2. szÓBeli FelAdAt Nagy-apám mondja mindig úgy…; Anyám néha azt mondja nekem:… Fel tudtok-e eleveníteni olyan nyelvi példákat, amikor szülei-tek, nagyszüleitek nyelviségének régebbi rétegei jelennek meg? gyűjtsetek példákat!

3. szÓBeli FelAdAt kez-deményezzetek vitát a tárgyas ragozású tudhassa, láthassa ala-kok hibás vagy nem hibás jellege témakörében!

A mAgyAr és Az Angol nyelv összevetése. A két nyelv között nagyon sok különbség van. A magyar hangjelölő és betűíró, a 38 fonéma megfeleltethető a leírt betűkkel. Az angol 44 fonémájának kiejtését a hagyomány határozza meg. Például a magyarban ismeretlen th

kapcsolat írásban lehet θ (think, both) és ð (this, mother) hang is. Az angol csak magán-hangzó előtt ejti az r hangot. Az angoloknak is nehézséget okoznak a magyar hangzók ejtései. A ty, gy vagy az a hang számukra nem hangoztatható.A magyar a hangokat előrébb képzi, mint az angol. Az angol fonémák adott hangkapcso-

latban másként alakulnak, ami a magyar nyelvtanuló számára nehézségeket okozhat. A magyar köznyelvben nincsenek kettőshangzók (bár a nyelvjárások nagy részében

megtalálhatóak), az angolban több kettőshangzó van, ahogy sok indoeurópai nyelvnél. A kiejtett ei kettőshangzó másképpen van írva a train, a brave és a sleigh szavakban. Ezek történeti hangtani képződmények.A magyar nyelvben nagyon sok olyan szó van, ahol a mássalhangzótörvények miatt másként mondjuk a szót, mint ahogy leírjuk (látja, ejtsd, vaskapa, színművész). Előreható hasonulás az angol nyelvben is van. Egyes szám 3. sze-mélyben a turns szóban a n > z, a takes szóban s > sz hangváltozás hallható. 12. 13.

eltérések más nyelvekHez képest. A magyarból számos hang hiányzik, amely más nyelvekben megtalálható. A magyar beszédhangállományból hiányzik az uvuláris hang (ez olyan, mint a magyar racs-csoló beszéd), viszont a francia és a német nyelvben megtalálható. Az olaszban és a németben öt magánhangzó van, a német az ö és ü hangokat o Umlautnak, illetve u Um-lautnak hívja. Az olasz e hang lehet nyílt és zárt; ezek ejtése azonnal elárulja a külföldit, ha nem kapott jó hangtani képzést. A magyar hosszú magánhangzók a tanult idegen nyelvekből hiányoznak. Az angolban és az olaszban vannak hármashangzók is. Az oroszban a mássalhangzóknál kemény-lágy (palatalizált) párok vannak. Zöngésség szerinti hasonulás van; ezt írásban csak néhány esetben jelöljük. Az orosz hangjelölő írás, 43 fonémája van (hosszú–rövid szembenállás nincs), kettőshangzókat sem találunk, a magánhangzók kiejtése a hangsúlyviszonyoktól függ. Hangsúlyos magánhangzók eseté-ben van nyúlás, mely szinte diftongusnak érződik (lásd bot ’íme’ [vout]). 11.

4. szÓBeli FelAdAt ismertek ti is tájszavakat? gyűjtsétek ösz-sze ez irányú ismereteiteket!

39

ii. Nyelvi sziNtek

A HANgzÓk kAPCsolÓdási törvéNyei

A HAngzók kApcsolódásA. A Föld mai beszélt nyelvei általában rendelkeznek szabályozott írott változattal is. A Dél-Amerikában beszélt kecsua nyelvnek például nincs egységes írása, mint ahogy számos indiai nyelvnek sem. Az írott változattal rendelkező nyelvekben leírhatók a hangok kapcsolódási törvényszerűségei, a nyelv beszélt és írott változata közötti törvények. Így nyelvünkben is. 1. 2.

A Hiátus és A HAngrend törvénye. A magyar nyelvben a magán-hangzók helyzetét két törvény, a hangrend és az illeszkedés határozza meg. A magánhangzótörvényekhez sorolhatók a szótaghatáron, szóhatáron jelent-kező hangűr (hiátus) feloldásának esetei. A hiátustörvényekhez rendelhe-tő a hangkivetés (augusztus [agusztus], Pannonhalma > pannonhalmi) és a hangbetoldás (tea [teja], piac [pijac]).A nyelv vízszintes mozgása szerint: magas magánhangzók: e, é, i, í, ü, ű, ö, ő; mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú.

A hangrend törvényének alapja, hogy nyelvünk törekszik a tiszta hangren-dű (azaz csak magas vagy csak mély magánhangzókat tartalmazó) szavak létrehozására. Hangrend szempontjából szavaink tiszta és vegyes hangren-dűek. 3. 4.Tiszta hangrendű szavak: autó, illő, álmos, ezredév, könyvgyűjtő.Vegyes hangrendű szavak: papír, iskola, űrhajó, huszonnégy.

Az illeszkedés. A magyar nyelv úgynevezett ragasztó (agglutináló) nyelv, azaz a szótőhöz kapcsolja a grammatikai elemeket, toldalékokat. Tol-dalékoláskor a nyelv törekszik megtartani a szótő hangrendjét, amit illeszke-désnek nevezzük. Magas hangrendű toldalék kapcsolódik magas, illetve mély hangrendű toldalék mély és vegyes hangrendű szavakhoz. Összetett szavaknál az utótag hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét (szekrénypolcon, tekerőlantos). Az olyan szavakhoz, amelyek egy mély magánhangzót és e hangot tartalmaznak, mély és magas hangú tol-dalék is járulhat (pl. fotelben, fotelban). Ha az utolsó szótag magánhangzója ö, ü, akkor a toldalék magas lesz (sofőrnek, kosztümben). 5. 6.

15.

soroljatok fel olyan eseteket, amikor problémát okozott nek-

tek az anyanyelvetek vagy a tanult idegen nyelv szavainak kiejtése és leírása közötti különbség!

1. szÓBeli FelAdAt A fenti kép segítségével soroljatok fel az iskolai élettel kapcsolatos tiszta és vegyes hangrendű szavakat!

40

A toldAlékok típusAi illesz-kedés szempontjából: egyalakúak: (-i, -é, -j) ezek eseté-

ben nem történik illeszkedés; kétalakúak: magas és mély ma-

gánhangzós toldalékok (-ban/-ben, -ról/-ről, -stul/-stül); háromalakúak: a nyelv vízszintes

mozgása szerint illeszkednek; magas és mély, valamint egy ajakkerekítéses taggal is rendelkeznek, amelyek ö és ü hangot tartalmazó egy- vagy kétta-gú szavakhoz illeszkednek (-kodik/ -kedik/-ködik, -hoz/-hez/-höz).Magas és mély hangú toldalékok esetében hangrend szerinti illesz-kedésről, (kertben, házban, Péterhez, gondolkodik), ajakkerekítéses magas toldalékok esetében ajakműködés szerinti illeszkedésről is beszé-lünk (lökdös, bőröndhöz). 7. 8.

A mássAlHAngzótörvények típusAi. E törvények legtöbb típusa két hangzó közötti hasonulás, azaz az egyik hangzónak alkalmazkodnia kell a mellette álló hang képzéséhez. részleges hasonulásnál a hangzók csak egy képzésbeli tulajdonságban – zöngésség vagy képzés helye szerint – különböznek egymástól. A részleges hasonulástól eltérően a teljes hasonulásnál a képzés helye és módja szerint is történik hasonulás. összeolvadásnál az egymás melletti két hang ejtése kölcsönösen hasonul egymáshoz. A háromhangzós törvények közé tartozik a kiesés és a rövidülés. Vannak olyan sza-vak, szókapcsolatok, amikor egyszerre több hangzótörvény is érvényesül. Például: hallgasd meg – rövidülés, zöngésség szerinti részleges hasonulás; a fesse esetében a fest szó t-je kiesik, majd a felszólító mód j-je teljesen hasonul az előtte álló s-hez. 11. 12.

írásbAn jelölt és jelöletlen HAngváltozások. A hangzásbeli változás olykor írásban is látható, ekkor jelölt, míg ennek hiányában jelöletlen típusról beszélünk. A helyesírás által is jelzett (jelölt) hangzóváltozás legtöbbször teljes hasonulások esetén (széppé, ősszel, abbéli) tapasztalható. Ritkábban előfordul zöngésség szerinti részleges hasonuláskor (kéztyű > kesztyű), rövidüléskor (bensőséges, ormányos) és kieséskor (sikongat, kocsma – eredetileg korcsma) is. 13.

A mássAlHAngzótörvények az egymás mellé került mássalhangzók nyelvi (legtöbbször beszédbeli) kü-lönbözőségeinek feloldásai. Ha két-három mássalhangzó kerül egymás mellé a szavakban, sok esetben (de nem mindig) hatnak egymásra, azaz megváltozik az ejtésük. Szóbelsőben (tudja, képpel), szóvégen (hagyj, mehetsz), valamint a szavak szerke-zetbe kapcsolódásakor (ott láttam, hat darab) találkoz-hatunk ezekkel a hangzótörvé-nyekkel.

9. 10.2. szÓBeli FelAdAt mondja-tok a képre igaz toldalékolt sza-vakat, majd határozzátok meg a szavakban megjelenő illeszkedés típusát!

3. szÓBeli FelAdAt Határozzátok meg a képen látható, zöngés-ség szerint részlegesen hasonult szót! Jelölt vagy jelöletlen ez a szó?

A típus neve mássalhangzók száma és különbségük

mi történik? példa

zöngésség szerinti részleges hasonulás

kettő – zöngésség az egyik a másikhoz haso-nul zöngésség tekintetében

hangsúlyoz, hadtáp, vasgolyó

képzés helye szerinti részleges hasonulás

kettő – képzés helye feloldódik a képzés helye szerinti különbség

szénmolekula, színfal, hamvaszt

teljes hasonulás kettő – képzés helye és módja

az egyik a másikat teljesen hasonítja magához

jelöletlen: bátyja, egészség írásban jelölt: széllel, eddze,

kisséösszeolvadás kettő – képzés helye és

módjaa hangzók átveszik egymás

tulajdonságaittudja, adja, padjuk,

bolondságkiesés három különböző – képzés

helye és módjaáltalában a középső kiesik résztvevők, mondtuk,

majdnem, tekingetrövidülés egy hosszú és egy rövid –

képzés helye és módjaa hosszú mássalhangzó

rövidültöbbség, hadd menjen, legsikeresebb szakok

A mássalhangzótörvények összefoglaló táblázata

41

ii. Nyelvi sziNtek

A szÓelemek Nyelvi sziNtJe: tövek és toldAlékok

A szóelemek. Mondanivalónk létrehozásakor szavainkat egymáshoz kell kapcsolnunk. A magyar nyelvben általá-ban grammatikai elemeket (toldalékokat) illesztünk a szavakhoz. A nyelvi alkalmazás során a szótári szó töve meg-változhat, így tövek, tőtípusok és toldalékok rendszere jön létre.A szóelem, morféma a nyelvi rendszer legkisebb olyan egysége, amely alak, jelentés és szerep tekintetében önálló, felismerhető, tagolható. A szóelemeknek funkció szerint két nagyobb csoportja van: a szótövek, alapszók (tőmorfé-mák) és a toldalékok (képzők, jelek és ragok). 1. 2. 15.

AlAk és jelentés szerinti tőmorFémAcsoportok. szabad morféma: önálló jelentéssel és alakkal rendelkezik a szó. Ezek a szabad tövek: kép, sárga, holnap – egyet-

len abszolút tövük van, minden nyelvtani helyzetben ezt használják. kötött morféma: nincs önálló alakja, a mondatban egy másik morfémához kötjük. Ide tartoznak a kötött tövek

(nem szótári tőváltozatok: hav-, táblá-) és a toldalékok. félszabad morféma: önálló alak, nem önálló viszonyjelentés jellemzi ezt a csoportot. Szófajukat tekintve viszony-

szók, például a névelők, módosítószók, kötőszók, igekötők, segédigék tartoznak közéjük. Szótári szavainknak egy része minden nyelvtani helyzetben megtartja a tőalakját, azaz egytövű (asztal, eső, ajtó), valamint vannak tőváltakoztató szavaink (ugrik, ugor-, ugr-; bokor, bokr-). 6. 7. 8.

tőtípuscsoportok. Abszolút tő: tovább már nem bontható: asztal.relatív tő: a szóalakról még leválasztható toldalék: asztalos, asztalosság.

zárt szóalak: tovább már nem toldalékolható: asztalosságnak.passzív tő: nincs szótári jelentése: plöttyed, robban, kattan, mócsing. 3. 4. 5.

A toldAlékok típusAi és jellemzői. Nyelvünk leginkább szótő utáni toldalékokkal (szuffixumokkal) rendel-kezik. Egyes toldalékaink megelőzik a szótövet (prefixumok, ilyenek az igekötők), illetve van egy toldalékunk, amely körbeveszi a szótövet (cirkumfixum, a felső- és túlzófok jele). Elválasztáskor nem toldalékként viselkedik az igekötő (fel-ad, meg-öl, szét-üt)! Hsz. 234. 9. 14.

16.

mondjatok olyan magyar sza-vakat, amelyek sok szóból vagy

sok toldalékból állnak! Próbáljatok más nyelvekből is hozni ilyen példá-kat!

1. szÓBeli FelAdAt Határoz-zátok meg a kép jelölte szó és a következő abszolút tövek alap-szavát: szav-, nyugod-, ökr- ! gyűjtsetek példákat a magyar és az általatok ismert nyelvekből tőváltakoztatásokra!

2. szÓBeli FelAdAt Határoz-zátok meg az aludnék és a bőven szavak szótöveinek és morfémái-nak típusait!Például az innom szóban az in- abszolút és kötött tő, a -ni és az -m kötött toldalékmorféma.

rag

jel

képző

szótő

42

A szóAlAk és A szerkezeti elemzés. Több szóelem kapcsolatát szóalaknak nevezzük. Amikor a szóalakokat morfémákra, szóelemekre bontjuk, szerkezeti elemzést végzünk, amit összetevőkre bontásnak (szegmentálásnak) nevezünk. A magyar nyelvben a szótő megelőzi a toldalékot, kivéve a felső- és túlzófok jelét (leg- -bb, legesleg- -bb). Egy szótőhöz számos toldalék járulhat, több képzőt (asztalosság), több jelet (szebbek) is kaphat, de csupán egy ragot. Képzett szó egy összetett szó alaptagja is lehet (asztalos-ipar). 13. 14.példa összetevőkre bontásra: alkalmazottaink: alkalmaz- (ez a szótő, nem lehet tovább bontani); alkalmazott- (a -tt új szót hoz létre, tehát képző); alkalmazotta- (-a ejtéskönnyítő kötőhang, nem önálló szóelem); alkalmazottai- (-i birtoktöbbesítő jel); alkalmazottaink (-nk birtokos személyjel).

gyAkori képzőink: igéből melléknevet: -t(a)lan/-t(e)len (fosztóképző), -ós/-ős; -ag/-eg,

-ánk/-énk, -ákony/-ékeny; igéből főnevet: -ó/-ő, -ság/-ség, -ás/-és, -ász/-ész, -alom/-elem, -vány/-

vény, -da/-de; névszóból főnevet: -ka/-ke, -ó/-ő, -s, -ista, -ság/-ség; névszóból melléknevet: -s, -ú/-ű, -i, -talan/-telen, -d, -dik; névszóból igét létrehozók: -ul/-ül, -kodik/-kedik/-ködik, -z(ik), -l(ik),- ít, -sít.

3. szÓBeli FelAdAt Folytas-sátok a következő szóelemláncot! ló, lovas, lovasság …Hozzatok létre csoportokban szóelemláncokat!

4. szÓBeli FelAdAt Határozzátok meg, hogy a követ-kező szavak közül melyikből nem tudtok új szót képezni!

csésze, hatos, csenevész, fűrész, ehetetlenkeressetek tovább már nem képezhető szavakat!

képző jel rAg Új szót hoz létre. Erőteljesen (kar > karzat) vagy

csak árnyalatában (Jenő > Jenőke) változtatja meg az alapszó jelentését. A szófajt is megváltoztathatja

(ás > ásó, áskálódik). A szótő vagy egy másik toldalék után áll (képes, képesít).

A képzők csoportjai alak tekintetében:

egyalakú (-ék, -ít, -nyi, -i), többalakú (-tyú/-tyű, -dalom/

-delem, -ózik/-ezik/-őzik); szófajváltás szempontjából:

szófajváltó (ige > névszó: ásó, fő-zés; névszó > ige: hangosít, fotóz),

szófajtartó (ige > ige: léphet, tekereg; névszó > névszó: szépség, Péterke),

szófajjelölő (jelentéssel nem rendelkező szó > ige: reccsen, szottyad);

gyakoriság alapján: produktív/gyakori (-ó/-ő, -i), ritkább (-nyi, -ódik-/-ődik).

Utána állhat képző (tűzoltó), jel (ug-rálj) és rag is (hármasnak).

Viszonyjelölő (krémesebb valami-nél). Általában követi a képzőt. Módosítja a szó fogalmi jelentését, viszonyát (kíván > kívánj). A szótő után, vagy a képző és a rag

között helyezkedik el (könyvem, só-sabban).

Kapcsolódhatnak igéhez:

feltételes -na/-ne/-ná/-né mód-jel,

a felszólító -j módjel és módosu-lásai,

a múlt idő -t/-tt jele; főnévhez:

-é birtokjel, birtoktöbbesítő -i; többes szám -k-ja, birtokos személyjelek -m, -d,

-a/-e/-ja/-je stb.; melléknévhez, számnévhez:

-bb, leg-bb fokjelek, a kiemelő -ik jel.

Jel után állhat jel (szebbik), képző (nagyobbacska, többes) és rag (lá-bamnak).

A mondat szavainak mondatbe-li viszonyait jelölik a névszókhoz kapcsolódó határozóragok (házban, kettőnek, szépen, ásón) és a tárgyrag (kalapot). Számot, személyt egyeztetnek az

igékhez és igenevekhez kapcsolódó igei személyragok (készítünk, jön-nöm). A rag lezárja a szóalakot. Utána általában már nem állhat

toldalék.

Jelölik a módot, az időt, a határozott vagy határozatlan

tárgyra irányulást: határozott/tárgyas (Azt a fürt

szőlőt kérem!) vagy határozatlan/alanyi ragozást,

(Egy fürt szőlőt kérek!), számot és személyt.

A rag után már más toldalék nem állhat (ittunk, házakban).

10. 11. 12.

12.

43

ii. Nyelvi sziNtek

A szÓFAJi CsoPortok és Az ige szÓFAJA

A szófAjokbA sorolás szempontjAi. A minket körülvevő világ jelenségeit gyakran csoportosítjuk, a csoporto-sítás alapja rendszerint a közös tulajdonságok kiemelése. A világ számos nyelve rendszerezi a szavakat is. A szócso-portok a különböző nyelvekben sok hasonlóságot mutatnak, de teljesen még a rokon nyelvek csoportjai sem felelnek meg egymásnak. Ezeket a nagyobb kategóriákat, amelyekbe az egyes szavakat soroljuk, szófajoknak nevezzük. A szófajok az emberiség történelme során alakultak ki, és különböznek az egyes nyelvekben.A legtöbb nyelvben három szempont alapján soroljuk szófajokba a szavakat: a szavak szótári jelentése, alaktani visel-kedése és mondatbeli szerepe alapján. A szavak szótári jelentésén a szavaknak a beszédben betöltött szerepét értjük, például az olvas és a fut szó is cselek-vést, az okos és a szép szó is tulajdonságot jelent. A szavak alaktani viselkedése kifejezés toldalékolásukra utal. Az azonos szófajú szavak azonos toldalékokat vehet-nek fel, például olvasás, olvasni, futás, futni. A szavak mondatbeli szerepe azt jelenti, hogy a szavak milyen mondatrész szerepét tölthetik be, illetve hogyan bő-víthetők a mondatban. Például Kati olvas. Az olvas szó ebben a mondatban az állítmány szerepét tölti be. Az állítmány többek között tárggyal és határozókkal bővíthető: Kati a kertben könyvet olvas. 1.

17.

A nyelvtudomány egyik legrégebbi kérdése a sza-

vak szófajba sorolása. már az ókorban elkülönítették a névszó-kat, igéket és a partikulákat, azaz részecskéket, amely ragozhatat-lan szavakat jelentett. A kr. e. 2. században az alexandriai iskola tagjai, dionüsziosz thrax és Apollóniosz düszkolosz már nyolc szófajt besoroltak. A régi magyar nyelvészek a szófajokat beszéd-részeknek nevezték, a szó a latin partes orationes tükörfordítása. Az első magyar nyelvtaníró sylvester János volt.

vitassátok meg a képek alap-ján, miért csoportosítjuk a min-

ket körülvevő jelenségeket!

1. szÓBeli FelAdAt A fest-mény egy ószövetségi jelenetet ábrázol. elevenítsétek fel a törté-netet, és keressetek közös tar-talmi pontokat a bibliai részlet és a fenti tankönyvszöveg között!

44

Az ige szófAjA. Az ige cselekvést (eszik), történést (esik), létezést (él) vagy állapotot (szeret) fejez ki. Az igéhez kapcsolódó toldalékokkal az előző fejezetben már megismer-kedhettetek. A magyar ige ragozásrendszere kifejezi a cselekvés idejét, módját, a cselekvő számát, személyét, illetve a cselekvésnek határozott vagy határozatlan tárgyra irányulá-sát, illetve tárgyatlan voltát. Az ige a mondatban mindig állítmány. 2. 3. 6. 7. 8.

Az igék csoportosításA. Az igéket jelentésük alapján több szempont szerint csoportosíthatjuk. Osztályozhatjuk például a cselekvő és a cselek-vés egymáshoz való viszonya alapján. A cselekvő ige esetében a cselekvést maga az igealany végzi (ír, olvas). A műveltető igénél a cselekvést az ige-alany nem maga végzi, hanem mással végezteti vagy okozza. Képzője: -at/-et, -tat/-tet. (olvastat, ásat). Ha a szóvégi -t-t mássalhangzó előzi meg, akkor -at, -et a képző (sejtet), ha magánhangzó, akkor -tat/-tet (láttat). A szenvedő ige alanya nem végzi, hanem csak elviseli a mástól kiinduló cselekvést. Képzője -atik/-etik, -tatik/-tetik (kerestetik, kéretik). A képző kapcsolódására ugyanaz a helyesírási szabály érvényes, mint a műveltető ige esetében. visszaható igéről beszélünk, ha az igealany cselekvése önmagára irányul. Képzője: -kodik/-kedik/-ködik, -ódik/-ődik, -kozik/-kezik/-közik (öltözködik, mosako-dik). A ható ige a cselekvés lehetőségét fejezi ki, és valamennyi igetípusból képezhető -hat/-het képzővel (moshat, mosathat, mosakodhat).Osztályozhatjuk az igéket annak alapján is, hogy kaphatnak-e a mondatban tárgyat. Ezt nevezzük a cselekvés irányulásának. Így megkülönböztetünk tárgyas és tárgyatlan igét. tárgyas ige: olvas (valamit), szeret (valakit). A tár-gyas igék tárgyas és alanyi ragozás személyragjait vehetik fel, vagy csak ha-tározatlanul ragozhatók. tárgyatlan ige: siet, történik. A tárgyatlan igék csak az alanyi ragozás személyragjait vehetik fel, vagy határozatlanul ragozhatók.A cselekvés lefolyásának módja alapján is csoportosíthatjuk az igéket. Az alfajok a tartós-huzamos és a mozzanatos lefolyású igék. A tartós-huzamos ige hosszabb ideig tartó cselekvést fejez ki. Ez lehet folyamatos (jön, ír, fut) és gyakorító (dobál, írogat). A mozzanatos ige egy pillanatig tartó, vagy egyszeri, befejezett cselekvést jelöl: bekopog, megcsörren. 4. 5. 6. 9. 12.

A szófAji kAtegóriák. A magyar nyelvben három nagy szófaji kategóriát különböztetünk meg. Az alapszófajok jellemzői: konkrét fogalmi jelentésük van, toldalékolhatóak, és önállóan be-tölthetnek mondatrészi szerepet. Ide tartoznak az igék, névszók, határozószók és az igenevek.A viszonyszók jelentése viszonyító szerepű, ál-talában nem toldalékolhatóak, és önállóan nem lehetnek mondatrészek. Ide sorolhatjuk a névelő-ket, névutókat, kötőszókat, igekötőket, segédigé-ket és a szó értékű módosítószókat.A mondatszóknak nincs fogalmi jelentésük, csak pragmatikai vagy modális, nem toldalékolhatóak, nem lehetnek mondatrészek; tagolatlan monda-tok. Ide tartoznak az indulatszók, a felelőszók és a mondatértékű módosítószók.

szófAjok alapszófaj

ige névszó főnév melléknév számnév névmás határozószó igenév főnévi melléknévi határozói viszonyszó

névelő névutó kötőszó igekötő segédige módosítószó mondatszó

indulatszó felelőszó

igealanynak azt az élőlényt, tárgyat vagy elgondolt fo-

galmat nevezzük, amely cselek-szik, létezik, vagy amellyel törté-nik valami.

2. szÓBeli FelAdAt dolgoz-zatok párokban! gyűjtsétek össze az általatok tanult idegen nyel-vekből a már megismert szófaji csoportok elnevezéseit!

3. szÓBeli FelAdAt keres-sétek ki az alábbi igék közül a mozzanatos, azaz egy pillanatig tartó vagy egyszeri, befejezett cselekvést jelölőeket!

szalad, roppan, ír, keresgél, megcsörren, számol, kér, lát,

megpillant

45

ii. Nyelvi sziNtek

A NévszÓk szÓFAJi CsoPortJA

A Főnév szóFAjA. A főnév önmagában is létező vagy ilyennek képzelt élőlényt, élettelen tárgyat vagy elvont fogal-mat jelentő szó. A mondatban bármilyen mondatrész lehet. A konkrét főnevek – köznevek, tulajdonnevek – a valóban létező vagy ilyennek képzelt élőlények, tárgyak nevei. A köznév több egyforma dolgot nevez meg. Alcsoportjai az egyedi nevek, amelyek a hasonló egyedek közös nevei (asztal), a gyűjtőnevek, amelyek a több egyedből álló csoportok közös nevei (erdő) és az anyagnevek, amelyek olyan dolgok nevei, melyeknek legkisebb része is ugyanolyan nemű, mint nagyobb mennyisége (vas). 1. 2. 3. 4.A tulajdonnév valamely egyed saját neve. Ennek alcsoportja a személynév, az ember saját, egyéni neve. Ez lehet vezetéknév vagy családnév (Kovács), utónév vagy keresztnév (István), asszonynév (Nagy Istvánné), becenév (Karcsi), művésznév (Ignotus). Tulajdonnévnek tekinthető még az állatnév (Bodri), a földrajzi név (Budapest), a csillagnév (Jupiter), az intézménynév (Eötvös Loránd Tudományegyetem), a cím (Nyugat), a díjak, kitüntetések nevei (Kossuth-díj) és a márkanév (Audi).Az elvont főnevek elvont fogalmakat, jelenségeket neveznek meg (szépség). 5. 6. 7. 8.

18.

elevenítsétek fel, melyek voltak azok a szavak, amelyeket elő-

ször tanultatok meg idegen nyelve-ken!

Főnév konkrét

köznév egyedi név gyűjtőnév anyagnév tulajdonnév személynév állatnév földrajzi név intézmény neve csillagnév cím márkanév díjak, kitünteté-

sek nevei elvont

1. szÓBeli FelAdAt dolgozzatok párokban! gyűjtsétek össze a sze-rintetek legkifejezőbb márkaneveket! Írjatok rövid reklámszöveget a képek által bemutatott termékekhez!

46

A melléknév szófAjA. A mellék-név személyek, tárgyak, fogalmak tulajdonságát fejezi ki. A mondatban leggyakrabban jelző, állítmány vagy határozó. A melléknévvel megneve-zett tulajdonság lehet érzékszerve-inkkel érzékelhető (kék, hangos) vagy elgondolt (ügyes, érdekes).

9.

A számnév szófAjA. A számnév a dolgok, fogalmak számát, meny-nyiségét vagy a sorban elfoglalt he-lyét jelöli. A mondatban bármilyen mondatrész lehet, de leggyakrabban jelző vagy névszói állítmány. A ha-tározott számnév pontosan meg-nevezi a számot, sorrendi helyet. Körébe tartozik a tőszámnév (öt), a sorszámnév (második) és a tört-számnév (negyed). A határozatlan számnév csak hozzávetőleg nevezi meg a mennyiséget (sok). 10.

A névmás szófAjA. A névmások valódi névszókat helyettesítő szók. Önmagukban nincs határozott je-lentéstartalmuk, csak a beszédhely-zetben válnak tartalmas szavakká azáltal, hogy utalnak valamire. A beszédben tömörítő funkciójuk van. Az egyirányú névmások: a személyes (én), a birtokos (tied), a visszaható (magam) és a kölcsö-nös névmás (egymás) csak főnevet helyettesítenek. A többirányú névmások: a mu-tató (ez, olyan, ennyi), a kérdő (ki, milyen), a vonatkozó (aki, ahány), a határozatlan (valaki, valamilyen) és az általános névmás (akárki, bármi) főnevet, melléknevet, számnevet, határozószót helyettesítenek. A név-mási határozószók vagy határozó-szói névmások határozószókat vagy határozói értékű szavakat helyette-sítenek (itt, akkor). 11. 12. 13. 14.

számnév határozott

tőszámnév sorszámnév törtszámnév határozatlan

egyirányú névmások (csak főnevet helyettesítenek)személyes én, te, engem, veledbirtokos enyém, tied, enyéim, tieidvisszaható magam, magadkölcsönös egymás, egymással

többirányú névmások (főnevet, melléknevet, számnevet, határozószót helyettesítenek)

Főnévi melléknévi számnévi Határozószóimutató ez, az,

ugyanez, emez

ilyen, olyan, ekkora, efféle

ennyi, annyi, emennyi, ugyanannyi

ott

kérdő ki, mi, kicso-da, micsoda

milyen, melyik, mekkora, miféle

hány, meny-nyi, hányadik

mennyire

vonatkozó aki, ami, amely, ame-lyik

amilyen, ame-lyik, amekkora

ahány, amennyi, ahányadik

amikor

Határozatlan valaki, vala-mi, valame-lyik

valamilyen, valamekkora

valamennyi, néhány, vala-hány

valahányszor

általános akárki, bárki, mindenki, senki, semmi

akármilyen, bármilyen, min-denféle, semmi-lyen

akárhány, bármennyi, minden, se-mennyi

bárhogy

2. szÓBeli FelAdAt gyűjt-setek a kép alapján minél több érzékszerveinkkel érzékelhető, illetve elgondolt tulajdonságot!

3. szÓBeli FelAdAt soroljá-tok fel az általatok tanult idegen nyelvek személyes névmásait! Beszéljétek meg, hogy a magyar nyelvben miért nem kell mindig kitenni a személyes névmást! mivel fejezhetjük még ki?

már több évtizede tart a köznyelvből az amely vo-

natkozó névmás kiszorulása, pedig választékosabb, igényesebb lenne a beszédünk, ha megtarta-nánk az amely-ami kettősséget. Az amely a főmondatban mindig a hozzá legközelebb álló főnévvel megnevezett tárgyra vagy gyűj-tőnévre vonatkozik. (megnéztem a filmet, amelyet ajánlottál.) Az ami a főmondatban a főnévvel meg nem nevezett dologra vo-natkozik. (megkapta, ami jár neki.)

én, te, őmi, ti, ők

47

ii. Nyelvi sziNtek

Amik még kiFeJezNek, és Amik már Nem

Az igenevek. Az igenév igéből képzett szó, melynek igei és névszói tulajdonságai vannak. átmeneti szófaj. A főnévi igenév olyan -ni képzős igei származékszó, amely elvontan fejez ki cselekvést, történést, létezést, állapotot (olvasni, szeretni). A mondatban főként alany, tárgy és határozó lehet. A melléknévi igenév -ó/-ő, -t/-tt, -andó/-endő képzővel igéből képzett szó, amely az igei jelentést tulajdonságként nevezi meg. A mondatban leggyakrabban jelző, határozó és állítmány lehet. Alfajai: a folyamatos melléknévi igenév (olvasó ember), a befejezett melléknévi igenév (megtörtént esemény) és a beálló melléknévi igenév (jövendő kor-szak). A határozói igenév olyan -va/-ve, -ván/-vén képzős igei származékszó, amely valamely cselekvéstartalmat határozói körülményként nevez meg (olvasván, sírva). A mondatban legtöbbször mód- vagy állapothatározó. 1. 2. 3. 4.

A HAtározószók a cselekvés, történés, létezés valamilyen körül-ményét nevezik meg, határozói viszonyt jelölnek. A határozószókat jelentés-tartalmuk alapján két csoportra oszthatjuk.A határozott fogalmi tartalmú határozószók kifejezhetnek: helyet (kint, hátul, messze), időt (most, holnap, nemsokára), elvontabb körülményt (együtt, körülbelül, valóban).

A határozott fogalmi tartalmú névmások közé is sorolhatjuk a személyes névmás raggal, névutóval ellátott alakjait (velem, fölötte).A névmási határozószók átmeneti kategóriát képeznek a határozószók és a ragos névmások között. Felismer-hető bennük a névmási tő és a határozórag. A névmási határozószók utalhatnak: helyre (hol, merre, valahol), időre (mikor, azután, néha), elvontabb körülményre (hogyan, úgy, sehogy).

19.

minden tudományterület köré-ben találhatók nehezen kate-

gorizálható jelenségek. elevenítsetek fel néhányat!

A határozószók legtöbb esetben ragos, illetőleg

névutós névszókból alakultak ki, de a mai nyelvérzék számára ez már nem ismerhető fel (itt, ott).

1. szÓBeli FelAdAt Alkossa-tok olyan mondatokat, melyekben a melléknévi igenévnek mindhá-rom alfaja szerepel!

2. szÓBeli FelAdAt meséljé-tek el az elmúlt nyaratokat úgy, hogy minden mondat egy határo-zószóval kezdődjön!

3. szÓBeli FelAdAt eleve-nítsétek föl, mit tanultatok a szabad, a kötött és a félszabad morfémákról!

48

A viszonyszók. A viszonyszók nem tekinthetők önálló szófajoknak. Bár alakilag önállóak, önmagukban nincs je-lentésük, csak viszonyító szerepük van. A mondatban mindig más szabad morfémákhoz kötötten állnak, csak azokkal együtt töltenek be mondatrészi szerepet. A névelő az utána álló főnév határozottságát vagy határozatlanságát fejezi ki. Lehet határozott (a, az) vagy határo-zatlan (egy). A névutó az előtte álló ragos vagy ragtalan névszó jelentését határozói mozzanattal bővíti (alatt).A kötőszó mondatrészek, tagmondatok vagy mondatok összekapcsolására, a közöttük levő nyelvtani, logikai viszo-nyok jelölésére szolgál (és). Az igekötők az igéhez, igenévhez vagy igéből képzett származékszóhoz kapcsolódnak, és módosítják annak jelenté-sét (megír). A segédigék alakjuk szerint önálló szavak, szerepük szerint viszont morfémák. Vagy az összetett igealakok részei (mehetett volna), vagy a névszói-igei állítmány igei részei (éhes maradtam). A módosítószó módosítja az egyes mondatrészek vagy az egész mondat jelentéstartalmát. A mondatban szervetlen mondatrész. Kifejezhet bizonyosságot (persze), bizonytalanságot (hátha), tagadást, tiltást (nem, ne), keveslést, sokallást (alig), óhajtást (bárcsak), érdeklődést (vajon). 5. 6. 7. 8.

átmeneti szófAji kAtegóriák. átmeneti szófajról akkor beszélünk, ha egy szócsoport tagjai egyszerre több szófaj jellemző tulajdonságait hor-dozzák, de külön-külön egyik csoportba sem illeszthetők be. Ilyenek az igenevek, amelyek igéből képzett származékszók, ezért őrzik igei alapjelen-tésüket, de mondatbeli szerepük alapján elsősorban főnévi, melléknévi vagy határozószói tulajdonságokkal rendelkeznek. Bővítményeik az igékéhez hasonlóak.kereszteződő szófajúság esetén egy szócsoport tagjai szintén több szófaj jellemző tulajdonságait hordozzák, de bármelyik szófajba külön-külön is beilleszthetők. Ilyenek a vonatkozó névmások, melyek a névmások és a kötőszók csoportjába is beletartoznak (aki), és a vonatkozó névmási hatá-rozószók, melyek a határozószók és a kötőszók csoportjába is beletartoznak (amikor). Ilyennek tekinthetők a névutó-melléknevek (alatti) is, melyeknek névutói és melléknévi szerepük is van, illetve a személyes névmás határo-zóragos és névutós alakjai (hozzám, mögém), mert ezek névmások és hatá-rozószók is.kettős vagy hármas szófajú az a szó, amely több szófajba is beletartozik, de a tulajdonságok nem egyszerre érvényesülnek benne; az adott mondatban mindig el lehet dönteni, hogy milyen szófajként szerepel („Hej, mostan pusz-ta ám igazán a puszta!”). Fő- és melléknevek egyaránt lehetnek a népnevek (magyar), színnevek (piros), anyagnevek (vas), mértéknevek (kiló). Hatá-rozószók és főnevek is lehetnek a napszakokat jelölő szavak (este, éjjel).Alkalmi szófajváltás akkor fordul elő, amikor egy szó alkalomszerűen más szófajként viselkedik. Alkalmilag bármelyik szófaj lehet főnév (Nem enged a negyvennyolcból.). 9. 10. 11. 12. 13.

A mondAtszók. A mondatszók önmagukban alkothatnak tagolatlan mondatot vagy tagmondatot. Körükbe soroljuk az indulatszókat és a felelőszókat. Az indulatszók lehetnek érzelmet kifejezők (Jaj!), akaratnyilvánítók (Pszt!) vagy állathívogató, terelő szók (Hess!), állathangok (bee!), réják (Je-je-je).A felelőszók tagolatlan mondatok (Igen.).

A nyelv élő, folyamatosan változó rendszer, ezért mindenfajta kategorizálás esetleges; számtalan kivétellel találkozhatunk. A magyar nyelv szavai között sok olyat találhattok, amelyek az eddigiekben megismert szófaji

csoportok közül egyszerre többe is beillenek, vagy mondatbeli használatuktól függően hol az egyik, hol a másik kategóriába sorolhatók, ezért a modern nyelvészet bevezetett néhány új szófaji kategóriát.

4. szÓBeli FelAdAt Alkos-satok olyan rövid párbeszédeket, melyekben az egyikőtök mondatai bizonyosságot, a beszélgetőpart-neréi pedig bizonytalanságot kife-jező módosítószókat tartalmaznak!

5. szÓBeli FelAdAt dolgoz-zatok párokban! gyűjtsetek minél több olyan érzelmet kifejező in-dulatszót, amely elhangozhat egy mérkőzés közben a nézőtéren!

49

ii. Nyelvi sziNtek

A szAvAk kAPCsolÓdási leHetőségei

Az összetett szAvAk úgy jönnek létre, hogy két vagy több szót egymáshoz illesztünk. Nagy többségük monda-ton belül keletkezik. Amikor két szó gyakran kerül egymás mellé a mondatban, fokozatosan összetapadnak egyetlen szóvá, és jelentésük is egyesül (hétvége). Összetett szavak létrejöhetnek mondaton kívül is, ez azonban ritkább szó-alkotási mód. Ilyenkor két szót tudatosan kapcsolunk össze (törvényhozó). Az összetett szavak két részre bonthatók: előtagra és utótagra. A három vagy több szóból alkotott szavakat többszörös szóösszetételeknek nevezzük. Az összetett szavakat csoportosíthatjuk az elő- és utótagjuk közti mondattani viszony alapján. 5. 6.

Az Alárendelő szóösszetételek két önálló szó összekapcsolásából jöttek létre. A tagjaik közti szószerkezeti viszony alapján csoportosíthatjuk őket. Aszerint, hogy ennek a viszonynak van-e nyelvi jele, megkülönbözte-tünk jelölt és jelöletlen összetett szavakat. Alanyos alárendelés esetén az előtag alanya az utótagnak. Az alanyos szó-összetétel mindig jelöletlen: szúette, széljárta, napsütötte. A tárgyas összetett szók lehetnek jelöltek (jótállás) vagy jelöletlenek (tévé-szerelő, útjavítás). A határozós összetett szók szintén lehetnek jelöltek (napraforgó, alvajáró) vagy jelöletlenek (kovakő). A jelzős összetétel: minőségjelzői (széparcú, egyenáram), mennyiségjelzői (ötéves, félszerzet, harmadkor), birtokos jelzői (kutyaház, iskolaorvos). Az előtag az utótagnak alárendelt bővítménye, ezért az utótaggal rákérdez-hetünk az előtagra, így kiderül, hogy milyen viszony van köztük. Például a favágó esetében: mit vágó? fát vágó, tehát tárgyi alárendelés. A jelentéssűrítő összetett szavak előtagja és utótagja között olyan bonyo-lult kapcsolat van, hogy az alárendelői viszony minőségét nem lehet megha-tározni (motorcsónak, sarokház, szénapadlás). 1. 2. 3. 4.

szóösszetételek szerves

alárendelő alanyos tárgyas határozós jelzős jelentéssűrítő mellérendelő kettőztetés ikerítés álikerítés laza mellérendelés valódi mellérendelés szervetlen

20.

Biztosan észrevettétek már, hogy újságokban, termékeken,

hirdetésekben, reklámszövegekben gyakran előfordulnak furcsa szókap-csolatok. vajon tényleg létezik „hosszanfriss” tej? Hozzatok példá-kat helytelen vagy szándékosan hu-moros kapcsolódási módokra!

A szóösszetétel a szókincs bővítésének egyik leggyakoribb módja, még ma is számtalan szavunk jön létre ilyen módon. ennek oka valószínűleg

az egyre gyorsuló életritmusunkban keresendő, ugyanis egyre dinamikusabbá válik az emberi kommunikáció, egyre tömörebben kell kifejeznünk magunkat. Az összetett szavakkal az életnek olyan jelenségeit nevezhetjük meg, amelye-ket csak szószerkezetekkel vagy mondatokkal tudnánk közölni.

1. szÓBeli FelAdAt Hozza-tok létre olyan egyéni, játékos szóösszetételeket, melyekkel osztálytársaitokat jellemzitek! találjátok ki, kiről van szó!

50

A mellérendelő szóösszetételek esetében az elő- és utótag azonos értékű, legtöbbször azonos szófajú, és azonos mondatbeli szerepű. A szókettőzéssel létrejött szóösszetételek lehetnek egyszerű szóismétlé-sek: már-már, egy-egy, vagy szótőismétlések – figura etymologica: véges-vé-gig, folyton-folyvást. Az ikerszókban az egyik tag a másiknak hangalak tekintetében módosított változa-ta: gizgaz, irul-pirul. Az álikerszók ugyanolyan játszi szóalko-tással jöttek létre, mint az ikerszók, de két önálló szó összekapcsolásából keletkeztek: ázik-fázik, dúl-fúl. A laza szerkezetű mellérendelő összetett szók is két önálló szó összekapcsolásából jöttek létre, és mindkét tagjuk toldalékolható: süt-főz, jön-megy. A valódi mellérendelő összetett szók csak annyiban különböznek a laza szerkezetűektől, hogy csak az utótag vehet fel toldalékot: rúgkapál, járókelő. 7. 8. 9.

Az összetett szAvAk HelyesírásA. Az összetett szavakat általában egybeírjuk. A mellérendelő szókapcsolatok és összeté-telek tagjai egyenrangúak. A szókettőzéssel keletkezett összeté-teleket (messze-messze), a laza mellérendelelő szóösszetételek elemeit (eget-földet) és az álikerszókat kötőjellel írjuk. A már telje-sen összeforrt valódi mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk (árvíz). Az ikerszók esetében a mindkét tagjukon toldalékolható ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze (izeg-mozog), a csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk (limlom).Az alárendelő szóösszetételeket (előtag) és a szervetlen szóössze-tételeket (kétségkívül) egybeírjuk. A többszörös szóösszetételeket egybeírjuk, ha nem hosszabbak hat szótagnál. A szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni. Az ennél hosszabb összetételeket kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán (tornász-csapatbajnokság).A mozgószabály értelmében, ha egy kötőjellel tagolt szóhoz újabb utótag járul, az első kötőjelet kihagyjuk (kerekasztal-konferencia, kerekasztalkonferencia-rendezés). 11. 12.

A szervetlen szóösszetéte-lek a mondatban keletkeznek úgy, hogy két gyakran

egymás mellé kerülő szó összeforr a hasz-nálat során: hiszekegy, nemtörődöm. Gyakran összeolvadhatnak egymás mellett álló kötőszók: ám-

bár, dehogy. Sok névmá-sunk is ilyen módon keletkezett:

mindenki, bármilyen. Nem minden esetben toldalékolhatók, és csak az utótag vehet fel toldalékot.

10.

Az összetett szók létreho-zása szókincsünk bővülé-

sének leggyakoribb módjává vált. Az összetett szók használata rendkívül praktikus, mert tömö-rek és könnyen érthetőek. túlzott használatuk azonban kerülendő, mert nem mindig eléggé motivál-tak, és helyesírásuk is problémá-kat vethet fel.

2. szÓBeli FelAdAt kérdez-zetek rá az előtaggal az utótag-ra, és nevezzétek meg az aláren-delések fajtáját!

híradó, ezermester

3. szÓBeli FelAdAt Alkossa-tok alárendelő szóösszetételeket a Botticelli-festmény alapján!

4. szÓBeli FelAdAt állapítsátok meg az alábbi mellérendelésekről, melyik kettőztetés, ikerszó vagy álikerszó!

szánom-bánomejnye-bejnye

nono

5. szÓBeli FelAdAt gyűjtse-tek szervetlen szóösszetétellel létrejött kötőszókat, névmásokat!

6. szÓBeli FelAdAt Fejezzétek ki egész mondattal a következő szó-összetételeket!

világlátott, vízvezeték-szerelő

51

ii. Nyelvi sziNtek

A mAgyAr nyelv HAngzórendszere A hang a hallószervvel felfogott érzet, akusztikai képződmény. A hangképző szervek azok a szervek, amelyekkel a hangokat létrehozzuk. A fonémák szerepe a szavak jelentéseinek megkülönböztetése. Egy fonémának számos beszédhang-lehetősége lehet. A fonémákat írásban a betűk jelölik. A magánhangzók képzése: a szájüregben jönnek létre, képzésük a hangszalagok mozgásával jár, ezért mindegyik magánhangzónk zöngés, azaz tiszta zenei hang. A magánhangzóknak szótagalkotó tulajdonságuk van. A magánhangzók (zöngehangok) rendszere: a magyar nyelv magánhangzóit a nyelv vízszintes (magas és mély hangok) és függőleges (felső, középső, alsó és legalsó nyelvállású hangok) mozgása, az ajkak állása (ajakkerekí-téses, labiális és ajakréses, illabiális hangok), illetve a kiejtés időtartama (rövid és hosszú hangok) alapján külön-böztetjük meg. A mássalhangzók (zörejhangok) tulajdonságai: képzésükhöz több beszélőszerv együttes munkája szükséges. A

képzéskor mindig akadály keletkezik a gégefőben vagy a szájüregben. A mássalhangzók rendszere: a képzés helye szerint megkülönböztetünk ajak-, fog-, szájpadlás- és gégehan-

gokat. A képzés módja szerint zár-, rés-, zár-rés (másképpen affrikáta) hangokról és pergőhangról beszélünk. A hangszalagok működése alapján elkülönítünk továbbá zöngés és zöngétlen hangokat.

A HAngzók kApcsolódási törvényei A magánhangzótörvények típusai

A hangrend törvényének alapja, hogy nyelvünk törekszik a tiszta hangrendű (azaz csak magas vagy csak mély magánhangzókat tartalmazó) szavak létrehozására. Hangrend szempontjából a szótári és az összetett szavainkat tiszta (magas, mély) és vegyes hangrendű szavakra csoportosíthatjuk.

illeszkedésnek nevezzük azt a folyamatot, mely szerint a toldalékok szótőhöz való kapcsolásakor a nyelv törek-szik megtartani a szótő hangrendjét.

Hiátustörvénynek nevezzük a szótaghatáron, szóhatáron jelentkező hangűr (hiátus) feloldásának eseteit. Ide tartozik a hangkivetés és a hangbetoldás.

A mássalhangzótörvények típusai Hasonulások esetében az egyik hangzónak alkalmazkodnia kell a mellette álló hang képzéséhez. részleges hasonulásoknál (zöngésség szerinti, képzés helye szerinti) a hangzók csak egy képzésbeli tulaj-donságban különböznek, és ebben hasonulnak egymáshoz.

teljes hasonulás esetében a képzés helye és módja szerint is történik hasonulás. összeolvadásnál az egymás melletti két különböző mássalhangzó esetén egy hosszú harmadikat ejtünk. kieséskor három különböző hang közül a középső kiesik. rövidüléskor egy hosszú mássalhangzó kiejtésben megrövidül.

összeFoglAlás i.21.

52

Tankönyvkiadónk 9. évfolyamos köteteit, amelyek a NAT 2012 és a hozzá kapcsolódó kerettantervek alapján készül-tek a 2013/14-es tanévben több ezer tanuló és pedagógus ismerhette meg. E kötetek szerepelnek a 2014-es tan-könyvjegyzéken, és folytatásaik, a 10. évfolyamos kötetek is teljes terjedelmükben elkészültek.A 9. évfolyamos köteteket megtalálhatja és kipróbálhatja az iskolákba küldött mintacsomagjainkban. Köszönjük, hogy megtekintette tankönyvünk mintaoldalait. Szakmai kérdésekben szerkesztőink állnak a rendelkezé-sükre.

Nemcsók Adrienntársadalomtudományi és idegen nyelvi vezető szerkesztőnemcsok.adrienn@maxim.co.hu62/548-442

2014. február 7.

tÁJÉKOZtAtÓ