Helyi tanterv

Módosítás-nem szakrendszerű oktatás 5-6.évfolyam

Készítette: Urgyánné Molnár Anna

tagintézményvezető

Hajdúdorog, 2007.

1

Helyi tanterv

H E L Y I T A N T E R V

A Görög Katolikus Oktatási Központ Általános Iskola helyi tanterve az Oktatási

Minisztérium megbízásából összeállított kerettantervnek – 17/2004 (V.20) OM rendelet 1.

számú melléklete – az Apáczai kerettantervnek a helyi sajátosságokat megjelenítő

adaptációja.

A helyi tanterv tartalmazza az áldozattá válás elkerülésének, a bűnmegelőzés, a

fogyasztóvédelem, a konfliktuskezelés valamint a közlekedési ismereteinek és

készségeinek rendszerét illetve követelményeit a tanulók életkori sajátosságainak

figyelembe vételével.

2

Helyi tanterv

1. ÓRATERV

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai.

tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt.

Kötelező tanórák

1. magyar nyelvtan és irodalom 8 8 8 7,5 4 (1,5)

4(1,5)

4 3,5

2. történelem - - - - 2 2 2 2

4. matematika 5 5 4 4 4(1,5)

4(1,5)

3,5 3

5. informatika 1 1 1 1

6. angol / német 1 - - - 3 3(1)

3(01)

3 3

7. fizika - - - - - - 1,5 1,5

8. környezetismeret 1 1 2 2 - - - -

9. természetismeret - - - - 2(0,5)

2(0,5)

- -

10. biológia - - - - - - 1,5 1,5

11. kémia - - - - - - 1,5 1,5

12. földrajz - - - - - 1 1,5 1,5

13. rajz 1 1 1 1 1(0,25)

1(0,25)

1 1,52

14. ének-zene 1 1 1 1 1(0,5)

1(0,5)

1 1

15. technika 1 1 1 1 1 (0,5)

1 (0,5)

1 1

16. testnevelés 3 3 3 3 3 (1)

3(1)

2,5 2,5

17. hittan 2 2 2 2 2 2 2 2

Tánc –és dráma 0,5(0,25)

0,5(0,25)

egészségtan 0,5 0,5

Tanuló maximális óraszáma 22 22 22 24,5 24,5 24,5 27 27

Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt.

Választható tanórák*1 csoportbontásban2 mozgóképkultúra és médiaismerettel integrálva() az adott tantárgy óratervi óraszámán belül a zárójelben jelzett óraszámban nem szakrendszerű oktatás keretében folyik az oktatás

3

Helyi tanterv

tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

1. idegen nyelv 1 1 1 - - - - -

2. informatika 1 1 1 - - - - -

Tanórán kívüli foglalkozások (évfolyamonként)tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt.

1. egyéni foglalkozás 4 4 4 4 4 4 3 3

2. énekkar 2

3. szakkörök 18

4. tömegsport 10

5. Napközi/iskolaotthon 22,5 45 45 22,5 17,5

6. tanulószoba

A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése illetve minősítése külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból.Integrált tantárgy esetén a tantárgyi minősítés magába foglalja az integrált műveltségtartalmak elsajátítási követelményeinek történő megfelelés szintjét – a nem osztályozott osztályfőnöki órák kivételével (5-6 osztály).

A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi indulása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként minimum 5 tanulói igény esetén biztosítja. A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát megemelő választható tanórákon a törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság illetve alkalmazási szintre történő elmélyítése a cél. Ezen órák tevékenységrendszere éves foglalkozási tervben kerül meghatározásra.

A fenti időkeret kiépítése fokozatosan történik a 2008/2009-es, a 2009/210-es és a 2010/2011-es tanévekben a kötelező órák 20% -a, azaz 4,5 óra kerül bevezetésre. A 25%-os időkeret kiépítése a 2011/2012-es tanévben történik.Az átmeneti időszak 2008. szeptembertől – 2012.szeptemberéig ) a következőképpen szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást az iskolánkban heti 4,5 órában.

5.évfolyam 6.évfolyamMagyar nyelv és irodalom 1,5 1,5Matematika 1,5 1,5Nyelv 0,75 0,5természetismeret 0,25Rajz 0,25 0,25Tánc és dráma 0,5 0,5összesen 4,5 4,5

4

Helyi tanterv

2. Nem szakrendszerű képzés helyi rendszere

2.1. Képzési forma célja

Az iskola alapozó szakaszában (5-6. évfolyam) az iskolai tudás illetve a tanítás

folyamatának erőteljes tagozódása következik be, ezért a sikeres iskolai tanuláshoz

szükséges kulcskompetenciák és képesség-együttesek megalapozása, kifejlesztése

az alapvető célja a nem szakrendszerű képzési formáknak.

2.2. Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések,

tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt

(hallott, és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív

nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és

képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel

jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése,

kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott, és olvasott szöveg értése,

szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül. –

oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén

szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket

is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok

problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a

folyamatok és a tevékenységek épp úgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai

kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz

kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek

5

Helyi tanterv

alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a

törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy

ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és

előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli

természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal

kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk

cselekvéseinket.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöli az információs társadalom technológiáinak

magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

Ez a következő készségeken, tevékenységeken lapul: információ felismerése,

visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá

kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját

tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az

információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és

lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését,

feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és

élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja,

otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e

kompetencia elengedhetetlen eleme.

6

Helyi tanterv

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és

állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés

feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, lefedik a magatartás minden

olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a

társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha

szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé

teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a

demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a

mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb

környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Idetartozik a

tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás, valamint az,

hogy célkitűzései érdekében terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a

speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek

során van szükség.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az

esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív

kifejezését fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein,

illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a

drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját,

a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet.

2.3. Kitüntetten fejlesztendő kompetenciák

2.3.1. A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő alapkészségek

olvasáskészség - szövegértő, élményszerző olvasás, optimális használhatóságú olvasástechnika

íráskészség

7

Helyi tanterv

- írásbeli közlés és kifejezés „kiírt” íráskészséggel

elemi számolási készség - számírási készség, mértékegységváltások és négy számolási alapművelet

elemi rendszerező képesség - a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer formális szintje, elemi kombinatív képesség

2.3.2. A nem szakrendszerű képzésben hangsúlyosan fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció- szókincs- szóbeli kapcsolattartás- irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése- nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása- kommunikációs helyzetek változatai

szövegértési-szövegalkotási kompetencia- beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása- olvasás, írott szöveg megértése- írás, szövegalkotás- az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék

idegen nyelvi kommunikáció- tények, fogalmak, helyzetek és érzések megértése és kommunikálása- hallott és leírt szöveg megértése- idegen nyelvi beszédkészség és íráskészség

matematikai kompetencia- számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása- alapműveletek rutinos végzése- rendező és kombinatív képesség- érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása- a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei- matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása- tájékozódás az időben- tájékozódás a térben- tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban- a tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás

alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben

környezettudatosságra nevelés – természettudományi kompetencia- fenntartható fejlődés- állampolgári kötelességek- személyes felelősség- fogyasztás és erőforrások

8

Helyi tanterv

a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása- írás, olvasás, számolás- összpontosítás- tanulás céljának mérlegelése- saját tanulási stratégia- közös munka- támogatás kérése- érdeklődés- önállóság- metakognitív kompetenciák- könyvtári és más információforrások- előzetes tudás mozgósítása- csoportos tanulás módszerei- jegyzetelési technikák- forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új

kontextusban alkalmazás

szociális kompetenciák- értékorientáció- egyéni és közösségi érdekek harmóniája- közjó iránti elkötelezettség- érzelmi intelligencia fejlődése- konfliktuskezelés- céltudatos együttműködés

esztétikai kompetenciák- megismerés tudatossága- tartalom és forma közti kapcsolat - érzések, élmények kifejezésre juttatása

2.4. Az alapozó szakaszba iktatott kompetenciafejlesztéstől várt eredmények

Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdításaTanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismerése, begyakorlásaA tanulás belső motivációjának megerősödése Tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepének növekedése, metakognicióElőzetes ismeretek eredményesebb mozgósításaProblémamegoldási képesség komplex feladatok adta fejlesztéseAz egyéni képességek sikeresebb kibontakoztatásaInformációs és kommunikációs technikák eredményesebb alkalmazásaTanulási nehézségek sikeresebb feltárása, egyéni bánásmód adta intezívebb fejlesztési lehetőség

9

Helyi tanterv

2.5. Nem szakrendszerű képzés feladatrendszere

2.5.1. Feladata

A nem szakrendszerű oktatás során az iskola igyekszik biztosítani az eltérő

fejlettségi szinteken lévő tanulói számára az optimálisabb képzési környezetet. Az

ebben a struktúrában kialakítandó tanulásszervezés biztosítja a tanulók számára a

gondosan megszervezett differenciálás lehetőségét, amely peremfeltétele annak,

hogy a társaikhoz és az optimális tantervi követelményekhez képest lemaradó

tanulók felzárkózzanak és meghatározott időn belül elérjék a helyi tanterv elvárt

követelményszintjét.

2.5.2. Alapelvek

Tanulóközpontú, differenciálást biztosító didaktikai módszerek.

Az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe vevő, játékos elemeket is

tartalmazó tanítási környezet biztosítása.

Tevékeny tanulói magatartásra és fokozott aktivitásra építő pedagógiai

hatásrendszer kialakítása.

Személyre szabott tanulási stratégiák kialakítása.

A tanulók részére folyamatos visszajelzés, értékelés.

Változatos tanulásszervezési megoldások alkalmazása.

2.5.3. Tanulásszervezés

A nem szakrendszerű képzés jellemzője az alsó tagozaton alkalmazottak folytatásaként a tanítói tanulásszervezés.

Főbb jellemzők

- a diákok fejlettségére és fejlesztési szükségleteire kitüntetett módón figyelve differenciált tervezés, tanulásirányítás;

- fokozatosan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás;

- élményszerű és problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek, kreativitást ösztönző feladatok;

- az ismeretszerzés forrásainak megtapasztalása, azok eszközként történő alkalmazásainak megismertetése;

- a gyarapodó ismeretek rendszerbe szervezése;

10

Helyi tanterv

- a már birtokolt ismeretek, tudás aktivizálása az új tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában;

- a tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában előtérbe helyeződik a tanulók együttműködésére épülő – kooperatív – technikák;

- diákok előmenetelét folyamatos és fejlesztő visszajelzés, értékelés segíti;

Tanulásszervezési formák

- csoportmunka

- differenciált csoportmunka

- páros munka

- egyéni foglalkoztatás

- projektmódszer

A nem szakrendszerű képzés szervezeti keretei lehetnek:

- osztálykeret (több pedagógus)

- osztályon belüli csoportbontás

- évfolyamon belüli nívócsoportok

A kompetenciafejlesztéssel, felzárkóztatással azonos idősávban az azt nem igénylő

tanulók számára tehetség-kibontakoztató foglalkoztatás szervezendő.

Időkeretek

Tantárgy5. évfolyam 6. évfolyam

Heti óraszám

Éves óraszám

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar 1,5 56 1,5 56

Matematika 1,5 56 1,5 56

Angol/Német 1 37 1 37

Természetismeret 0,5 18 0,5 18

Ének 0,5 18 0,5 18

Rajz 0,5 18 0,5 18

Technika 0,5 18 0,5 18

Testnevelés 1 37 1 37Összesen óraszám: 7 258 7 258

A nem szakrendszerű képzés éves óraszáma a pedagógia célszerűségnek

megfelelően tantárgyanként átcsoportosítható, tömbősíthető. Kitüntetett súllyal

11

Helyi tanterv

vizsgálandó minden esetben az év elejei ismétlés időszakához kötendő

felzárkóztatás, szintre hozás.

A tanulásszervezési formák, a képzés szervezeti keretei és az időkeretek adott

tanévi felhasználása – az előző tanév végén végzett kompetenciamérések adatainak

felhasználással – az Éves munkatervben kerül meghatározásra.

2.5.4. Értékelés

A nem szakrendszerű kompetenciafejlesztő képzést hangsúlyosan jellemző

folyamatos és irányadó visszajelzések, értékelések mellett a tanuló tanév végén az

osztályzat mellett egy átfogó jellegű szöveges – írásbeli formájú – értékelést kap.

Ez a szöveges értékelés alaposabb információt ad az eltelt időszak alatt

bekövetkezett fejlesztés eredményéről és ezzel összefüggő irányairól.

A teljesítmény értelése kapcsolódik az adott tantárgyhoz, de a tanuló

továbbhaladását nem befolyásolja.

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt az osztályozó

értekezleten.

Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a helyi tanterv minimális követelményeit

teljesítette (4-8. évfolyamon), vagyis az adott tantárgyi követelményeket a tanév végén

legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Az 1-3. évfolyamon valamint a 4.

évfolyamon idegen nyelvből a tanuló csak abban az esetben utasítható

évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való mulasztás

miatt nem tudta teljesíteni. Az 1-3. évfolyamos tanuló, aki a tanév végén

„felzárkóztatásra szorul” minősítést kap osztálytársaival együtt felsőbb évfolyamba

léphet, viszont részére az iskola személyre szabott felzárkóztató foglalkozásokat

biztosít.

Ha a tanuló 4-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen”

minősítést, a következő tanévet megelőző augusztus hónapjában javító vizsgát tehet.

12

Helyi tanterv

Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén 3 tantárgyból elégtelen minősítést kap,

akkor a tantestület 2/3-nak javaslatára javítóvizsgát tehet.

Ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez

„elégtelen” minősítést, az évfolyamot ismételni köteles.

Magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a

tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

− az iskola igazgatója felmentette a tanórai értékelés alól

− az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a

tanulmányi követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt teljesítse

− egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott

− ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át

meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, csak abban az esetben,

ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen

− magántanuló volt.

Az osztályozóvizsga tárgyai a következők:

− 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

− 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,

természetismeret, történelem, informatika

− 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,

történelem, természetismeret, földrajz, informatika

− 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,

történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika.

13

Helyi tanterv

4. Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

Az értékelés és beszámoltatás célja

A tanuló személyiségfejlődésének elősegítése, valós énképének kibontakoztatása a

tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusain keresztül.

A részcélok:

− visszajelzés biztosítása a diák, a szülő és a tanár számára a pedagógiai cél – tevékenység – teljesítmény – aktuális viszonyrendszeréről

− a tanulói reális önismeret és önértékelésének kialakításának segítése− a tanulói tudás – teljesítmény minősítése.

Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:

− legyen személyre szóló, pozitív és serkentő hatású− legyen folyamatos, a tanulókat nevelje rendszeres munkára− segítse a hibák rendszeres feltárását és kijavítását, legyen tárgyszerű és segítse a

tanulói igényesség kialakulását− legyen összhangban a Pedagógiai programban meghatározottakkal.

Az értékelés feladata

− a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országosan elfogadott értékekhez − következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára− a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás

témáinak kijelölése− a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz− a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének

minősítése érdemjegyekkel.

Értékelés típusai

Szummatív értékelés – megerősítő visszacsatolás jellegű: egy tanítási-tanulási egység végén regisztrálja az eredményeket, a követelmények elsajátításának szintjét; minősít; informálja a tanulót, szülőt és pedagógust. Formatív értékelés – fejlesztő, szabályozó jellegű: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget a tanuló, a szülő és egyéb a tanuló fejlesztésében résztvevők számára.Diagnosztikus értékelés – prognosztikai, korrekciós jellegű: fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetelemzéshez a tanulócsoport és az egyes tanuló egyéni tanulási folyamatának tervezéséhez.

14

Helyi tanterv

Az értékelés beszámoltatás és számonkérés helye a tanítás-tanulás folyamatában

Rendszeres visszajelzés a tanítási órán.Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából.Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető követelmény a számítási, illetve megértési feladatok megoldása, reprodukálása.Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként, a tananyag feldolgozása és rendszerezése után.

Az értékelés módja

Szóbeli értékelés: a tanórai nevelés egyik legértékesebb mozzanata a tanítás-tanulási folyamatában az állandó formatív (szóbeli) értékelés, amely nem minősítés, hanem a tanuló egyéni előmenetelének segítő biztatása, illetve a hiányosságok feltárása, amely segíti az önértékelés kialakulását és fejleszti az önismeretet.Írásbeli értékelés: a tanuló írásbeli produktumainak értékelésekor alkalmazott formatív és szummatív elemek, akár rövid írásos megjegyzések a pontosabb tájékoztatás érdekében, valamint meghatározott problémák megoldására és fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatok.Osztályozás érdemjeggyel: szummatív jellegű értékelés, amikor a tantervi követelmények elsajátításának szintje, a tanuló teljesítménye alapján kategóriákba ( 1-5 érdemjegyek segítségével) lesz sorolva.

Az értékelés, beszámoltatás és a számonkérés követelményei

A számonkérés és az azt követő értékelés fókuszában

− a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése

− az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése− az oktatás eredményeként kialakult készségek ellenőrzése áll.

A tanulói teljesítmények értékelésének alapja különböző számonkérési formák elért eredmény.Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek.A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépülA tanuló tantárgyi teljesítményét és előmenetelét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli illetve osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. Tanév közben a tanuló teljesítményét a 4. évfolyam II. félévétől a 8. évfolyam végéig minden tantárgy esetében (a szabadon választott tantárgyak esetében is) a pedagógus rendszeresen érdemjeggyel (1-5) értékeli. Az 1. évfolyamtól a 4. évfolyam félévéig a tanulói teljesítmény értékelése szöveges értékeléssel történik.

15

Helyi tanterv

Érdemjegyet szóbeli feleletre, írásbeli (témazárók, felmérők) vagy gyakorlati munkára projekt tevékenységre, önálló kiselőadásra, órai munkára, versenyen történő részvételért, tanulói alkotásokért füzetekért, mérési eredményekért, vizsgákért lehet adni. Törekedni kell arra, hogy az érdemjegyek adása időarányosan történjék a félév során.

Az érdemjegyek száma egy félében legalább:

heti 1 órás tárgynál 3 jegyheti 2 órás tárgynál 3-4 jegyheti 3 órás tárgynál 4-5 jegyheti 4 vagy ennél több órás tárgynál legalább 5 jegy

A tanulók tantárgyankénti előmenetelét, teljesítményét félévkor és tanév végén a tantestület a tanító-szaktanár javaslatára a tantestület minősíti.

A minősítés: − 1-3. évfolyam és 4. évfolyam félévkor az alábbi szöveges minősítések egyikével történik:

− kiválóan teljesített− jól teljesített− megfelelően teljesített− felzárkóztatásra szorul

− 4. évfolyam évvégétől a 8. évfolyam végéig az alábbi osztályzatok egyikével történik:

− jeles 5− jó 4− közepes 3− elégséges 2− elégtelen 1

A minősítés:

Jeles (5): Ha a tantervi követelményeknek a tanuló eleget tesz. Ismeri, érti és tudja

a tananyagot és képes alkalmazni. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre

mutatóan definiál, vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni.

Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek, kevés, jelentéktelen hibával eleget tesz.

Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a definíciókat tudja.

16

Helyi tanterv

Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz

eleget, többször szorul nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). Ismeretei

felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani

szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond (párbeszéd alakul ki tanár és tanuló

között).

Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz csak

eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal

rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. A fogalmakat nehezen érti meg.

Elégtelen (1): (tantárgyi modul esetén „nem felelt meg”): Ha a tantervi

követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. A minimumot

sem tudja.

Jól megfelelt: Ha a tantervi követelményeket ismeri, érti és a gyakorlatban

megbízhatóan, önállóan alkalmazni képes.

Megfelelt: Ha a tantervi követelményeknek eleget tesz.

Nem felelt meg: Ha a tantervi minimum-követelményeknek a nevelői támogatással

sem képes eleget tenni.

Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, akinek csak jeles osztályzatai vannak és

akinek a feladatokhoz való viszonyulása példaértékű és motiváló az egész osztály

számára.

5. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere

Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja információ nyerése az iskolai

követelményrendszernek való tanulói megfelelés pillanatnyi állapotáról a tanuló, a

szülő és a pedagógus számára egyaránt.

A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy negatív megerősítési

mechanizmusain keresztül kitüntetett módon segíti a tanulót reális önismerete és

önértékelése kibontakoztatásában.

17

Helyi tanterv

Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői:

Forma Tananyag Előzetes jelzés

írásbeli felelet (röpdolgozat) Előző óra/órák anyaga Nincs előzetes jelzés

felmérő jellegű témazáró (nem osztályozott)

Tanmenetben egy tartalmi egység

Egy héttel előtte

témazáró Tanmenetben egy tartalmi egység

Egy héttel előtte

év elejei és év végi felmérés Kijelölt anyag (egész évi) Kettő héttel előtte

gyűjtőmunka házi dolgozat Megbeszélés, kijelölés szerint

Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők:

− Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben maximum kettő témazáró íratható.

− Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegy is beírásra kerül a naplóba.

− A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt (annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak.

6. Tanulási magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei és formái

A tanuló magatartásának és szorgalmának évközi értékelésénél valamint a félévi és év

végi minősítésekor a példás (5); jó (4); változó (3); és rossz (2) szöveges értékelést (4-

8. évfolyamon évközi érdemjegyet) valamint minősítést alkalmaz az iskola.

A tanuló évközi magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi pedagógus

véleményének figyelembevételével havi rendszerességgel az osztályfőnök értékeli.

A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítését az

osztályozóértekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Vitás

esetekben az adott osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt a

minősítésről.

18

Helyi tanterv

Iskolánkban a tanulási magatartás értékelésének és minősítéseinek követelményei:

Példás (5) magatartású tanuló:

− betartja az iskola házirendjét, és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is betartsák,

− a közösségért önként vagy megbízásból munkát vállal, és azt megbízhatóan, a legjobb tudása szerint teljesíti,

− őszintén nyilvánítja ki véleményét, és tisztelettel beszél a közösség tagjaival,− képes az önellenőrzésre, önművelésre, fegyelemre,− a kapott tanácsokat, utasításokat elfogadja, és igyekszik azokat megvalósítani,− nincs fegyelmi büntetése, illetve nincs fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári

bejegyzése.

Jó (4) magatartású tanuló:

− az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmi büntetése nincs.

Változó (3) magatartású tanuló:

− az előbbiek egyike ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett,

− akinek osztályfőnöki intője vagy igazgatói büntetése van,− igazolatlan órái vannak.

Rossz (2) magatartású tanuló:

− aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett,- aki tantestületi megrovást kapott,- aki ismételten igazolatlanul mulasztott.

Iskolánkban a tanulási szorgalom értékelésének és minősítéseinek követelményei:

Példás (5) szorgalmú tanuló:

− az iskolai kötelességeit maradéktalanul teljesíti,− az írásbeli feladatait önállóan készíti el,− készületlenségét megokolja, mulasztásait időben pótolja,− az órákra, versenyekre igyekezettel és megbízhatóan készül,− tevékenyen részt vesz minden munkában, és iskolatársainak példát mutat,− felszereléseit rendszeresen elhozza az órákra,− rendben tartja iskolai felszerelését: könyveit, füzeteit, táskáját, padját stb.,− írásbeli munkáinak külalakja gondos.

Jó (4) szorgalmú tanuló:

− az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmező intézkedést nem kapott.

Változó (3) szorgalmú tanuló:

19

Helyi tanterv

− az előbbiek ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett,− írásbeli figyelmeztetést vagy intést kapott szorgalmi vétsége miatt.

Hanyag (2) szorgalmú tanuló:

− aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett és ezért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói megrovást kapott.

7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére tudással rendelkező tanár kompetenciája.

A pedagógus a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait.

A házi feladat mind szóbeli, mind írásbeli formája adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen, és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is.

Az otthoni felkészüléshez adott feladatokat minden esetben az ellenőrzés valamilyen formája követi.

Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus – a lehetőségekhez mérten – figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a két tanítási óra közötti időtartam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás.

A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő feladtok a tanulók elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkednek, így inkább az írásbeliség helyett megfigyelés, olvasás jellegűek.

Az esetlegesen előforduló házi feladatok hiányának elbírálása szaktanári kompetencia.

8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyv, taneszköz kiválasztása - az iskola helyi tantervének függvényében - a

szakmai munkaközösség és a szaktanár kompetenciája és felelőssége.

A tankönyv kiválasztásánál a helyi tanterv kompatibilitáson kívül figyelembe vett

szempontok:

20

Helyi tanterv

− tankönyvcsaládhoz, komplex eszközrendszerhez tartozás előnyben részesítése

− költségek csökkentése, (a többször használhatóság előnyeinek kihasználása)− eszközesztétikum

A kiválasztott tankönyvek listájáról, az alkalmazásra kerülő tanévet megelőző tanév

végén az iskola a szülőket tájékoztatja.

9. A tanulók fizikai állapotának mérése

Minden évfolyamon évente kétszer fizikai állapotfelmérést végzünk tanulóink körében.

A felmérés színhelye az iskola nagy tornaterme.

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja:

− a tanulók testi-fizikai fejlődése nyomon követése 1-8. osztályig

− a pillanatnyi fizikai állapot rögzítése, a korábbi állapottal történő, valamint az

adott életkori sztendertekkel történő összehasonlítás lehetőségének biztosítása.

Az adatok nyilvántartása

A mérést végző tanár a tanulókról egy nyilvántartást vezet a fejlődés nyomon követése,

az esetleges hiányosságok feltárása, valamint a célirányos fejlesztési tanácsadás

érdekében.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Alsó tagozaton

1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérése: 5 perc futás, illetve kocogás.

2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás.

3. A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és

visszaereszkedés maximum 4 percig.

Felső tagozaton

1-3. Az alsó tagozaton alkalmazott mérési gyakorlatok

4. A váll és törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömött labdadobás két kézzel

fej fölött hátra, 5-6. osztályban 2 kg, 7-8. osztályban 3 kg-os labdával.

5. A kar, a törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés kézzel

dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött, 2, illetve 3 kg-os labdával.

21

Helyi tanterv

A mérés és az adatok értékelése

− 1. feladatnál a 8 perc alatt megtett távolságot mérjük méterben. Az adatértékelés a

Cooper teszt ponttáblázatát alapján történik

− 2. 4. és 5. feladatoknál az ugrások, illetve dobások távolságát centiméterben

mérjük

− 3. feladatnál a 4 perc alatt végrehajtott gyakorlatok darabszámát regisztráljuk

− 2-5. feladatok adatainak értékelése a Dr. Mérey Ildikó féle táblázatok

segítségével történik.

22

Helyi tanterv

10. Tantárgyi tantervek (1-8 évfolyam)

Célok és feladatok

Iskolánk a nevelés-oktatás első szakaszában tanulóinkban óvja és továbbfejleszti a

megismerés, a megértés és tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Gyermekeinket

átvezetjük az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe. Igyekszünk fogékonnyá tenni őket saját környezetük, a természet,

a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Teret adunk a

gyermekek játék és mozgás iránti vágyainak, segítjük természetes fejlődésüket,

érésüket.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata

− Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket.

− Közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít.− Érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen

alakított rendszerében fejleszti a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, így alapozva meg a reális önértékelést.

− Mintákat és gyakorlóterepet ad a magatartási normák sokrétű átéléséhez.− Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel, együttműködés

tanulásához.− Életszerű helyzetekben fejleszti a problémamegoldás és konfliktuskezelés

képességét.− Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat.− A gyermekek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését.− Támogatja az egyéni képességek kibontakozását.− Segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát.− Csökkenti a gyermekek szociális-kulturális környezetéből, vagy szokásostól

eltérő ütemű éréséből adódó hátrányokat.− A fejlesztés az egyéni sajátosságokra épülő, differenciált tanulásszervezéssel

és bánásmóddal valósul meg.− Az alapvető készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése a tág

spektrumú, differenciált tanulói tevékenységekre építve realizálódik.− A tananyagtartalmak feldolgozásának tempója, a pedagógiai módszerek és

eszközök kiválasztása alkalmazkodik az egyes tanulók, illetve tanulócsoportok fejlesztési szükségleteihez.

23

Helyi tanterv

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

Énkép, önismeret

- A kezdő iskolaszakasz bevezető szakaszát lassú átmenettel teszi törésmentessé.

- Biztonságérzetet fokozó, tanulási sikerélményeket nyújtó feltételrendszert biztosít.

- Pedagógiai attitűdje folyamatosan szeretetteljes, tapintatos, melynek segítségével a kisiskolások felfedezhetik belső értékeiket, kipróbálhatják fejlődő önállóságukat.

- A diákok természeti, társadalmi és technikai környezetével kapcsolatos viszonyulásukat, szocializálódásuk sikerességét, sokféle közös tevékenységen keresztül segíti.

Hon és népismeret

- Minden lehetséges pedagógiai szintéren és hatásrendszerben, az átadott ismeretek és tapasztalatok segítségével, célirányosan használja fel a haza fogalmának tartalommal való megtöltését.

- Gondoskodik a nemzeti kultúra átörökítéséről.

- Ösztönzést ad a nemzeti hagyományok ápolására.

- Feltételeket teremt a hazaszeretetnek tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához.

- Nyitottá tesz a hazánkban élő nemzetiségek, népcsoportok iránti érdeklődésre, elfogadásukra, azok kultúrájának megismerésére, megbecsülésére.

- A nemzeti azonosságtudaton túl, erősíti az európai azonosságtudatot és az egyetemes kultúra iránti fogékonyságot.

Környezeti nevelés

- Az óvodából hozott hasznos tapasztalatokra, élményekre építve kezdi meg az attitűdformáló, szokásokat alakító, környezettudatos magatartást formáló nevelést az alsó tagozaton.

- Kiemelt lehetőségeket, élethelyzeteket biztosít a személyes tapasztalatok ismételt átéléséhez, amelyeket többféle nézőpontból való megbeszéléssel, véleményütköztetéssel állít a pozitív, környezettudatos magatartásformák elmélyítésének szolgálatába.

- A gyermekek aktivitását, kreativitását alapul véve ad lehetőséget környezeti problémaszituációk megoldására, projekt-jellegű tevékenységekre.

24

Helyi tanterv

Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése

- A bevezető iskolaszakasz alapvető tanulási tevékenységrendszerében, a legoptimálisabb arányok figyelembevételével, az olvasás és írás használatát fokozatosan eszközszintűvé fejleszti.

- Az olvasás és írás tanítását, az egyéni igényekhez igazodva valósítja meg.

- Az olvasott és írott szövegekkel való foglalkozást élményszerű örömforrásként kínálja.

- Engedi a tanulóknak a szövegek saját olvasatuk szerinti értelmezését.

- Érzékelteti, hogy a szövegek irodalmi élményként és ismeretforrásként egyaránt szerepet kapnak.

- Az ösztönös nyelvhasználatot fokozatosan tudatossá formálja.

- A tanulókat alkalmassá teszi különféle ismeretforrások önálló használatára.

- Megismerteti az elektronikus média és a számítógép elemi szintű használatát.

Tanulás

- A kíváncsiságra és kompetenciára-törekvésre építve, lehetőséget biztosít problémahelyzetek megoldására.

- A már megszerzett tudás sokszori mozgósítását, a tanulók kreativitására építve teszi lehetővé.

- Szorgalmazza, hogy szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű tanulási helyzetekben kondicionálhassák a gyermekek képességeiket.

- Megismerteti a legfontosabb tanulási szokásokat, módszereket (tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás).

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

- Az állampolgári nevelést az alapozás igényével, már az alsó tagozaton megjeleníti.

- Megismertet foglalkozásokat, példát nyújt a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteire.

- Szerepjátékokon keresztül is lehetőséget teremt attitűdformálásra, magatartásformák és személyközi kapcsolatok kialakításának gyakorlására.

- Olyan helyzeteket alakít, melyekben a legfontosabb személyiségjegyek (akarat, feladattudat, együttműködési képesség, felelősségérzet, figyelem, türelem, tolerancia) megnyilvánulhatnak.

25

Helyi tanterv

TARTALOM

1. ÓRATERV……………………………………………………………..3

2. Nem szakrendszerű képzés helyi rendszere……………………………5

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei…………………….12

4. Az iskolai értékelés, a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének

követelményei, formái……………………………………………….14

5. Az iskola írásbeli beszámoltatási rendszere………………………...17

6. A tanulási, magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének

követelményei és formái…………………………………………….18

7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei……………………………………………..20

8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei……………………………………………….20.

9. A tanulók fizikai állapotának mérése………………………………21

10. Tantárgyi tantervek ( 1 – 8. évfolyam)…………………………….23

26