Meddő szénhidrogén kutak és hasznosításilehetőségük a Közép-Tisza-vidéken

Dankó ErikaNemzeti Környezetügyi Intézet

2

Napjainkban az energiaárak folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azalternatív energiahasznosítások, így a geotermikus energia is. Hazánk, valamint adolgozatomban vizsgált Közép-Tisza-vidék kiváló adottságokkal rendelkezik, földhőhasznosítás szempontjából, hiszen a geotermikus grádiens értéke itt mintegy másfélszerese avilágátlagénak.

Emellett más ásványkincsek is rejtőznek a felszín alatt. A mai Közép-Tisza-vidék területetöbbször került olyan geológiai környezetbe a földtörténet során, amely alkalmas volt kőolajés földgáz képződésére egyaránt. A többszöri transzregresszió, a tengeri üledékképződés, atérszíni süllyedések-emelkedések következtében az eltemetődött szerves anyag mélységikörülmények (magas nyomás, hőmérséklet) közé került, és átalakult. Először biopolimerekbőlgeopolimerek, majd az anyag tovább frakcionizálódásakor kőolaj és földgáz keletkezett. Ezektározó kőzete az Alföld területén zömében a harmadidőszaki porózus homokkőkonglomerátum. A porózus, valamint repedezett kőzetek kiváló közvetítő közegek lehetnek akis olaj és gázszemcsék migrációjának, a törések és felboltozódások mentén pedig a migrálóanyag csapdázódásának.A harmadidőszak második felében a területen létező csökkent sósvizű Pannon Beltenger,valamint a bele torkolló folyók hordalékaikkal, deltáikkal, nagy hozamú termálvíz tározódásraalkalmas homokrétegeket hoztak létre.A XIX. század végén, a XX. században és még ma is, nagyon nagy a kereslet a kőolaj ésföldgáz származékokra, ami arra késztette az olajipari geológus szakembereket, hogy újabb ésújabb kitermelhető készletetek tárjanak fel. Ezért az 1940-es évektől tömegesen mélyítették lea különböző szénhidrogén kutató fúrásokat, amelyeknek egy része nem lett sikeres, hiszen CHszempontjából meddőnek bizonyult, így a olajipar számára nem volt értékes fúrás. Nem voltjelentős, hiszen a kutatás nem azt vizsgálta, milyen hévíztermelésre alkalmas rétegeket tártakfel ezen fúrások alkalmával. A meddő kutak felhagyása után, egy részüket sikerülthasznosítani és hévízkúttá kiképezni, de vannak olyan kutak is, melyeket egyáltalán nemhasznosítottak semmire.Dolgozatom megírásának a célja egy összefoglaló készítése a Közép-Tisza-vidéken kőolajkutatási célra lemélyített, majd szénhidrogén szempontjából meddővé nyilvánított kutakrendszerezése, áttanulmányozása volt. A rendelkezésemre álló anyagok alapján áttekintem aKözép-Tisza vidéken létesült meddő CH kutak adatait, műszaki állapotát, geotermikus,hévízfeltárási szempontból hasznosítható mélységközöket, különös tekintettel Szolnok éstérségére vonatkozóan, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Tisza-vidéki Kirendeltségműködési területén.

Célom, hogy felhívjam a figyelmet a föld alatt rejtőző kincs hasznosítási lehetőségeire,hiszen, ahol a geológiai feltételek adottak, ott hévízhasznosításra fel lehet használni ezenkutak egy részét, kiváltva a fosszilis energiahordozókkal való fűtést. Másodsorban nemelhanyagolható a zömében elhagyatott kutak környezetvédelmi szempontból történővizsgálata. Több esetben tapasztalható, hogy a „gazdátlan” kút nem rendelkezikvédőterülettel, a kútszerelvények rozsdásak, a kútszájak nyitott állapotban vannak. Így afelszíni eredetű szennyeződések könnyen elszennyezhetnek több száz, akár több ezer métermélységű rétegeket.

3

Szénhidrogén kutatás alakulása, kutak eloszlása a területünkön

A magyar szénhidrogén kutatás iránti figyelem már az ipari forradalom idején elkezdődött. Azakkori államvezetés már a 19. század végén évi 100000 koronát különített el a költségvetésbőlkőolaj és földgáz hazai termelési feltételeinek a tisztázására.E munka tudományos megalapozásának feladatát a Magyar Királyi Földtani Intézet (MKFI)kapta meg. Wekerle Sándor miniszterelnök, Böckh Jánoshoz, az MKFI igazgatójához írtlevelében (1893. június12.) világosan meghatározta, mit vár a kormányzat: „…fölötte fontos,hogy a nyersolaj az országban nyeressék.” „…Szükségesnek találom, hogy a mély fúrások ageológiai viszonyok alapos tanulmányozásával kezdessenek meg...” (Dr. Bérczi István:Szénhidrogének, 2002). A szénhidrogén kutatás hajnalán a tudósok Eötvös Lórándfelfedezésével, a torziós inga segítségével fedeztek fel újabb és újabb szénhidrogén telepeket.A kor kiemelkedő szakértői Böckh Hugó, Pávai Vajna Ferenc, Papp Simon és Ifj. LóczyLajos voltak. A Magyar Kincstár egyre jobban támogatta a harmadidőszaki üledékek(szarmata, pannon), reménybeli kutatását, bár a Közép-Tisza-vidékén csak az 1940-évektőlkezdődött meg a harmadidőszaki üledékek szénhidrogén hasznosítás szempontjából valóintenzív vizsgálata. A II. világháború előtt összesen 4 ilyen kút létesült. A legelső ilyen aBerekfürdő I. számú kút volt, amelyet még 3 db kút követett. A Berekfürdő II-es 1930-ban,Tiszaörsi kút 1932-ben, a Tiszakürt-1-es (Cserkeszőlő) 1943-ban. A kutak jelenleg isműködnek, vizüket strandi vízellátásra használják. 1952 és 1955 között a kőolaj- ésföldgázkutatás homlokterébe került a Közép-Tisza-vidék. Az ebben az időszakban lefúrtkutatófúrások közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 83 db lett eredményes, 71 dbmeddő. Műszaki, geológiai tulajdonságaikat és hasznosítási jellemzőket tekintve a kutak akövetkezőképpen csoportosíthatók:

1. ábra. CH kutató fúrások csoportosítása műszaki állapot szerint

Jelenleg a KÖTI-NeKI működési területén összesen 215 db meddő CH kútról vantudomásunk. Eloszlásukat tekintve nagyjából a vizsgált terület (KÖTI-NeKI működésiterülete középvonala mentén ÉKK-DNYNY irányban helyezkednek el (1. számú térkép).Néhány település közelében a kutak sűrűbben létesültek. Ilyen Nyársapát, Törtel, Szolnok,Fegyvernek, Kenderes és Kunmadaras térsége. Összességében elmondható, hogy anyilvántartott meddő CH kutak számához viszonyítva (3093 db) a kutak 7,9%-a található megterületünkön.

4

1. számú térkép. A kutak eloszlása a KÖTI-NeKI Területén

Ezek egy részét sikerült hévíztermelésbe állítani, zömében azokat, amelyeket lakottterületeken létesítettek vagy ipari, mezőgazdasági létesítmények közelében fúrtak. Sajnos mégmindig elmondtató, hogy geotermikus hasznosítás szempontjából azonban csak csekélyrészük hasznosul. A hasznosítást megnehezítik a kút átalakításával járó költségek és abonyolult hatósági ügyintézés is. A következő összeállításban különböző műszaki állapotúkutakat részletezünk.

1945-ig fúrt meddő CH kutató fúrások

Fúrás neve: Tiszakürt-1.

Rövidnév: Tkürt-1

EOV X: 169509

EOV Y: 738087

Elhelyezkedése: A kút a cserkeszőlői strand területén található.

Fúrás éve: 1943

Fúrás közben elért mélység: 2311,5 m

Műszaki kiképzés:

0,0-231 m 14”

5

0-1154 m 10”

0-2030 m 6 5/2 ’’

1852-2311,5 m 3’’

Megnyitott rétegközök: 2293,5-2311,5 m között 3’’ perforált cső.

Hasznosítás módja:

A kutat a fürdő használja gyógyvizű kútként.

Hévízkút kataszteri szám: B-1

Földtani korbeosztás:

felső-pannon alsó tagozat:1436 m, felső-pannon középső tagozat: 1270 m, oszcillációsszint:1163 m, felső-pliocén levantei 751 m

Megjegyzés:

A kút létesítése közben a fúrást végző szakemberek műszaki problémákkal küszködtek, így akút közel fél év munka után készült el. Érdekes, hogy működésének első pár éve alattdrasztikusan megváltoztak a kitermelt víz vízkémiai paraméterei, ami arra engedkövetkeztetni, hogy már nem a perforált szakaszból folyt a víz, hanem vagy egy csőtörésmentén, vagy a rakatok között áramlott be a kútba.

Cserkeszőlői 2311,5 m-es hévízkút vízminőségi paraméterei

1943. évi vízvizsgálat 2010. évi OSAP 1375 adatlapNa (mg/l) 4927,44 638Ca (mg/l) 173,9 13Cl (mg/l) 7487,75 175Mg (mg/l) 22,43 0,68HCO3 (mg/l) 1121,68 1256,6SO4 (mg/l) 24,5 25J (mg/l) 2,065 0,5Br (mg/l) 22,9 0,993F (mg/l) 9,428 2,46Összes oldott anyagtartalom (mg/l) 14443,6 2197

1. számú táblázat. A Tiszakürt-1 vízkémiai adatai (1943, 2010)

6

1. számú kép. Tiszakürt-1 (Bogdán B.)

Fúrás neve: Berekfürdő-1.

EOV X: 228618

EOV Y: 785891

Elhelyezkedése:

A kút a jelenleg használaton kívüli üveggyár területén található. Az olajipari kutakra jellemző,úgynevezett „karácsonyfa” csőszerelvénnyel látták el.

Fúrás éve: 1928

Fúrás közben elért mélység: 1224,5 m; talpmélység:1186,5 m

Műszaki kiképzés:

0-49,6 m 558 mm0-148,8 m 508 mm142,6-221,1 m 458 mm214,5-303,4 m 406 mm298-458,8 m 365 mm0,0-450 m 241 mm450-592,4 m 323 mm559-659,6 m 241 mm648-862,3 m 207 mm859,0-1094,4 m 171 mm1092-1186,5 m 138 mm

Megnyitott rétegközök:

533-626 m 323, 241 mm perforált cső768-804,4 m 207 mm perforált cső959,5-978,4 m 171 mm perforált cső

7

1014,3-1037 m 171 mm perforált cső1055,6-1071 m 171 mm perforált cső1150-1186,5 138 mm perforált cső

Hasznosítás módja:

A kutak jelenleg is a berekfürdői strand használja.

Hévízkút kataszteri szám: K-70

Megjegyzés: A kút létesítése Pávai Vajna Ferenc nevéhez kötődik. Az ő tanácsára kezdtek elfúrni ezen a területen. Eredetileg kőolajkutatás volt a cél, ehelyett nagyon jó minőségűtermálvíz és földgáz tört fel a felszínre.(címlapkép). Ezzel nagyban hozzájárult Berekfürdőtelepülés fejlődéséhez. Berekfürdő a kiváló gyógyvizű fürdőjének köszönhetően önállótelepüléssé vált, és kedvelt turisztikai célpont lett.

2. számú kép. Berekfürdő-1 (Dankó E.)

Fúrás neve: Berekfürdő-2.

EOV X: 228617

EOV Y: 785685

Elhelyezkedése: A kút Berekfürdő település belterületén, védőterülettel körbekerítvetalálható.

Fúrás éve: 1930

Talpmélység: 801,7 m

8

Műszaki kiképzés:

0-57,1 m 416 mm0-271,1 m 323 mm0-502, 2 m 243 mm0-591,8 m 207 mm240,2-598,8 m 170 mm0,0-103,4 m 138 mm598,3-650,3 m 102 mm103,4-755,3 m 102 mm741,6-801,7 m 89 m

Megnyitott rétegközök:

598,3-650,3 m között perforált cső755,3-801,7 m között perforált cső

Hasznosítás módja: A kutat jelenleg is a Berekfürdői Strand használja.

Hévízkút kataszteri szám: K-68

Megjegyzés: A kút ma is jó állapotú, üzemel.

3. számú kép. Berekfürdő-2 (Dankó E.)

9

Szolnok környéki fúrások

Fúrás neve: Szanda-13.

Rövidnév: Sza-13

EOV X: 202899

EOVY: 734740

Elhelyezkedése:

A kút Szolnok belterületén, a Tiszaligeti strandhoz tartozó tó mellett, zárt kerítéssel elzártterületen található.

Fúrás éve: 1968

Talpmélység:1149,5 m

Műszaki kiképzés:

0-198 m 9 5/8”0-1149,5 m 6 5/8”

Megnyitott rétegközök:816-838 m perforált béléscső.

Hasznosítás módja: A kút jelenleg a Tiszaligeti Strand tartalékkútjaként üzemel.

Hévízkút kataszteri szám: K-80

Földtani korbeosztás:

felső-pannon alsó tagozat: 929 m, felső-pannon középső tagozat:810 m, oszcillációs szint:720m, felső-pliocén levantei 494 m

4. számú kép Szandaszőlős-13 (Barabás I.)

10

Fúrás neve: Szandaszőlős-3.

Rövidnév: Sza-3.

EOV X: 202151

EOVY: 736873

Elhelyezkedése:

A kút Szolnok belterületén, a Szandai-réten, a barkácsáruháztól körülbelül 50 m-re található.

Fúrás éve: 1959

Talpmélység: 2228 m

Műszaki kiképzés:

0-611 m, 9 5/8”0-2224 m, 6 5/8”

Megnyitott rétegközök:

980-996m, perforált béléscső.

Hasznosítás módja: Nem használják semmire, elhanyagolt állapotban van. A kútszerelvényei rozsdásak, a kútszáj nyitva van.

Hévízkút kataszteri szám: K-96.

Földtani korbeosztás: felső-pannon alsó tagozat: 915 m, felső-pannon középső tagozat: 810m, osszcillációs szint: 712 m, felső-pliocén levantei: 498 m.

Megjegyzés: A kút környezete gazos, elhanyagolt, lyukszája nyitva van. Érdemes lennemegvizsgálni, hogyan hasznosítható a kút vize. Esetleg hasznosítható lenne a szomszédosbevásárló központok fűtőrendszerének rásegítésére? Ha nem tudják hasznosítani a kutat,annak lezárása és a környezetének rendbetétele javasolt.

5. számú kép Szandaszőlős-3 (Dankó E.)

11

Fúrás neve: Szolnok Észak-1.

Rövidnév: SzoÉ-1.

EOV X: 206326

EOVY: 733977

Elhelyezkedése:

Szolnok belterületén, a Nagy Sándor József úton lévő Volán telepen található.

Fúrás éve: 1965

Talpmélység: 2200 m

Műszaki kiképzés:

0-548 m, 9 5/8”

0-1972 m, 6 5/8”

Megnyitott rétegközök: 1043-1049 m perforált béléscső

Hasznosítás módja: A kút jelenleg üzemen kívül van.

Hévízkút kataszteri szám: K-77

Földtani korbeosztás:

felső-pannon alsó tagozat: 1036 m, felső-pannon középső tagozat: 921 m, osszcillációs szint827 m, felső-pliocén levantei: 604 m.

6. számú kép Szolnok-Észak-1 (Barabás I.)

12

Fúrás neve: Alcsi-1.

Rövidnév: Al-1.

EOV X: 205895

EOVY: 738463

Elhelyezkedése:

A kút Szolnok külterületén, Szolnok, Alcsi-pusztán került lemélyítésre.

Fúrás éve: 1958

Talpmélység: 1958 m

Műszaki kiképzés:

0-28 m, 13 3/4"

0-821,2 m, 9 5/8”

1-1931 m, 6 5/8”

A béléscső 770 m-ig visszahúzva.

Megnyitott rétegközök: -

Hasznosítás módja: A kutat nem használják semmire, nincs hévízkúttá kiképezve.

Hévízkút kataszteri szám: -

Földtani korbeosztás:

felső-pannon alsó tagozat: 980 m, felső-pannon középső tagozat:860 m, osszcillciós szint:771m, felső-pliocén levantei: 558 m.

Megjegyzés:

Hévíz beszerzési célra használható legnagyobb talpmélység: 750 m. Ehhez 635 m-700 m-igtöbb részletbe betelepült homokrétegek, 703-748 m-ig található homokréteg használható. Azehhez szükséges munkálatok: műtalp kialakítása 750 m-en, valamint perforálások elvégzése avízadó rétegeknél. Bejárás során a kút felkutatása sikertelen volt.

Fúrás neve: Alcsi-2.

Rövidnév: Al-2.

EOV X: 206443

EOVY: 738806

Elhelyezkedése:

A kút Szolnok külterületén, Szolnok, Alcsi-pusztán került lemélyítésre.

Fúrás éve: 1959

13

Talpmélység: 2420 m

Műszaki kiképzés:

0-794,2 m, 9 5/8”

1-2330 m, 6 5/8”

Megnyitott rétegközök: -

Hasznosítás módja: A kút nincs hévízkúttá kiképezve.

Hévízkút kataszteri szám: -

Földtani korbeosztás:

felső-pannon alsó tagozat: 993 m, felső pannon középső tagozat:873 m, osszcillciós szint:783m, felső-pliocén levantei: 570 m.

Megjegyzés:Hévíz beszerzési célra a következő rétegközök vehetők figyelembe:

645-760 m- ig több homokréteg,

800-1082 m-ig több homokréteg,

1096-1167 m-ig több homokréteg,

1194-1240 m-ig több homokréteg.

Az ehhez szükséges munkálatok: Műtalp kiképzése, a vízadó rétegeknél a béléscsőperforálása.

Fúrás neve: Tiszaliget vízkút-1.

Rövidnév: Tiszaliget-Vk-1.

EOV X: 202580

EOVY: 736200

Elhelyezkedése:

A kút lemélyítése Szolnok, Tiszaliget területén, a mentett oldali töltéstől néhány méterre, avolt KISZ tábor mellett történt.

Fúrás éve: 1969.

Talpmélység: 1051,5 m .

Műszaki kiképzés:

0-281m, 244 mm,

0-983 m, 168 mm,

975-1051,5 m, 114 mm

Megnyitott rétegközök:

989-1027,5 m között: perforált béléscső.

14

Hasznosítás módja:

A KISZ tábor fennállásáig a kutat fürdőzési célra használták. A 2000. évben árvízvédelmicélból lezárták, valamint a kútszerelvényeket elföldelték.

Hévízkút kataszteri szám: K-78.

Földtani korbeosztás:

felső-pannon alsó tagozat: 923 m, felső-pannon középső tagozat: 810 m.

Megjegyzés: A kút felkutatására 2011-ben történtek ásatások. Csak strandot összekötőbekötőcsövét sikerült megtalálni. Érdemes lenne felkutatni, mert üzemképes állapotban zártákle, és a kitermelt víz jó gyógyvízű összetevőkkel rendelkezik.

7. számú kép Tiszaliget-Vízkút-1(Barabás I.)

Fúrás neve: Szanda-7.

Rövidnév: Sza-7.

EOV X: 203577

EOVY: 737929

Elhelyezkedése: A kút Szolnok beterületén a Tisza bal partától nem messze a mentetetlenoldalon helyezkedik el.

Fúrás éve: 1960.

Talpmélység: 1850 m.

Műszaki kiképzés:

0-323 m, 9 5/8’’,

0-1823 m, 6 5/8’’.

15

Megnyitott rétegközök:824-835 m, 848-854 m, 864-886 m között perforált béléscső.

Hasznosítás módja: Fürdőzési, gazdasági ivó célra használják.

Hévízkút kataszteri szám: K-65.

Földtani korbeosztás:

felső pannon-alsó tagozat: 925 m, felső pannon-középső tagozat: 810 m, osszcillációs szint:felső-pliocén-levantei: 496 m.

Megjegyzés: A kutat több létesítmény is használja.

Fúrás neve: Szolnok-19.

Rövidnév: Szo-19.

EOV X: 202573

EOVY: 733999

Elhelyezkedése: Szolnok belterületén, a Béke-Metál Kft. telephelyén található.

Fúrás éve: 1958.

Talpmélység: 2043 m.

Műszaki kiképzés:0-748,6 m, 9 5/8”,

0-1199 m, 6 5/8”.

Megnyitott rétegközök:1006-1014 m,

1030-1048 m,

1055-1066 m perforált betétszűrő.

Hasznosítás módja:

A kút üzemképes, de az üzemeltető jelenleg nem használja.

Hévízkút kataszteri szám: B-63.

Földtani korbeosztás:

felső pannon-alsó tagozat: 936 m, felső pannon-középső tagozat: 821 m, osszcillációs szint:736 m, felső-pliocén-levantei: 492 m .

16

Fúrás neve: Szolnok-3.

Rövidnév: Szo-3.

EOV X: 204182

EOVY: 737927

Elhelyezkedése: Szolnok belterületétől nem messze a Szolnokot Abonnyal összekötő útmenti telephelyen található.

Fúrás éve: 1960.

Talpmélység: 2004 m.

Műszaki kiképzés:

0-793 m, 10 3/4",

0-772,3 m, 9 5/8”,

772,3-1183 m, 6 5/8”.

Megnyitott rétegközök: 875-960 m, 985-1015 m,1025-1060 m,1070-1080 m,1100-1110m,1135-1160 m között perforált béléscső.

Hasznosítás módja: A kutat egy magánszemély vásárolta meg.

Hévízkút kataszteri szám: K-64.

Földtani korbeosztás:

felső pannon-alsó tagozat: 926 m, felső pannon-középső tagozat: 810 m, osszcillációs szint:730 m, felső-pliocén-levantei: 492 m.

Megjegyzés: A kutat csak keveset használják.

8. számú kép. Szolnok-3 (Barabás I.)

17

Fúrás neve: Szolnok-14.

Rövidnév: Szo-14.

EOV X: 201952

EOVY: 734219

Elhelyezkedése: Szolnokon, a volt cukorgyárhoz tartozó területen helyezkedett el.

Fúrás éve: 1957.

Talpmélység: 2056 m.

Műszaki kiképzés:0-805 m, 9 5/8”,

0-1971 m, 6 5/8”.

Megnyitott rétegközök:1004-1016 m, 1036-1048 m,1056-1068 m,1074-1086 m között perforált béléscső.

Hasznosítás módja:

A kutat valaha a szolnoki cukorgyár használta. A gyár megszűnése után a kutat elhanyagolták,a kútszerelvények eltűntek.

Hévízkút kataszteri szám: B-58.

Földtani korbeosztás:

felső pannon-alsó tagozat: 934 m, felső pannon-középső tagozat: 819 m, osszcillációs szint734 m.

Megjegyzés: A kút elhanyagolt állapotban van.

9. számú kép. Szolnok-14 (Barabás I.:2008-as felvétel)

18

Fúrás neve: Szolnok-8.

Rövidnév: Szo-8.

EOV X: 201643

EOVY: 733459

Elhelyezkedése: A kút létesítésekor az akkori cukorgyár strandján helyezkedett el.

Fúrás éve: 1956.

Talpmélység: 2044 m.

Műszaki kiképzés:0-51,2 m, 13 3/4",

0-704,4 m, 10 3/4",

0-2018,5 m, 6 5/8”.

Megnyitott rétegközök:715-718 m, 741-743 m, 825-830 m, 878-886 m, 931-935 m, 970-973 m, 987-990 m közöttperforált béléscső.

Hasznosítás módja:

A cukorgyár megszűnése után, a kutat nem használják.

Hévízkút kataszteri szám: B-59.

Földtani korbeosztás:

felső pannon-alsó tagozat: 920 m, felső pannon-középső tagozat: 805 m, osszcillációs szint:721 m, felső-pliocén-levantei: 475 m.

Összefoglalás:

Jelen kutak a teljesség igénye nélkül bemutatják szűkebb környezetünk, Szolnok, valamint aműködési területünkön lefúrt meddő szénhidrogén kutató fúrások változatos, hasznosítását ésállapotát.Vannak olyan kutak, amelyek többcélú hasznosítása megvalósult, a meleg víz energiáját és azösszetevőiben lévő jótékony hatást egyaránt kihasználva. Ilyenek például a Berekfürdő Standtermálkútjai, amelyeket nemcsak fürdési, hanem fűtési célra is hasznosítanak.A kutak egy részét klasszikus fürdőzési célra hasznosítják (pl.:Tiszakürt-1). Ugyancsaktaláltunk számos példát mezőgazdasági hasznosításra is, itt a kertészeti célú fűtés (pl.:Újszilvás-2), valamint állattartó telepek ellátásának aránya megoszlik, és nem tolódik elfóliafűtés irányában a Dél-Alföldön tapasztaltakkal szemben.Noha rengeteg kutat hévízkúttá képeztek, mégis lezárt állapotban, használaton kívül vannak.(Szo-19, Szo-É-1).Létesültek olyan kutak is, melyek alkalmasak lennének hévízbeszerzési célokra. Ezeketérdemes lenne felkutatni és megvizsgálni a hasznosításuk lehetőséget, valamint befektetőkettalálni a kutak további használatára (Al-1, Al-2).

19

Sajnos találtunk példát arra, hogy a kút rozsdás, elhanyagolt állapotban volt (Sza-3, Szo-14).Ezekre a kutakra szeretném a figyelmet kiemelten felhívni, hiszen ezek a kutak komolykörnyezeti kockázatot jelentenek a földtani közeg védelme szempontjából.Dolgozatom figyelemfelkeltés a szakági kollégák és a hatóságok felé a megfelelőintézkedések megtétele érdekében. További célom, hogy felkutassam és összefoglalótkészítsek a területen létesült összes szénhidrogén kutató fúrásról, ehhez jelen dolgozat anyagaaz első indulópont.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Ivántsó Iván-Kató Ernő: A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén létesült meddőszénhidrogénkutató fúrások hasznosítási lehetőségei, Tanulmány 1980

Dr. Bérczi István: Szénhidrogének Megjelent:MagyarTudománytár 1. Föld, víz, levegő;MTATársadalomkutató Központ.Budapest.2002, pp. 286-297

Meddő Olajipari fúrások termálkútként való hasznosításának lehetőségei Szolnok megyében.Tanulmány, Szolnok 1975)

Barabás Imre - Bunász Nikoletta - Tóth Tamás (KÖTIVIZIG): Szolnok és környékealjzatának pliocén és pleisztocén kori fejlődéstörténete. MHT Dolgozat 2013

Barabás Imre: Szakmérnökségi monográfiák-Mezőtúr

Barabás Imre: Dr. Pávai Vajna Ferenc emlékezete. Előadás születésének 125. évfordulójaalkalmából, Berekfürdő 2011

Szerző nélküli források:

KÖTIVIZIG Vízföldtani és Víziközmű csoport adattára, fotói

KÖTIVIZIG Vízgazdálkodási évkönyv 2011

Vízmérleg nyilvántartások

Magyarország hévízkútjainak katasztere

Területi kútkataszterek

Földtani korok meghatározása: Barabás Imre