K O R M Á N Y Z Ó I H I V A T A L

Fővárosi Törvényszék 1055 Budapest Markó utca 27. dr. Fazekas Sándor elnök, Rosnerné dr. Romenda Zsuzsanna Polgári Kollégiumvezető helyettesi feladatokkal megbízott bíró és Kelt: Kecskemét, 2012.07.26. Központi Nyomozó Főügyészség Tárgy: fellebbezés, 1066 Budapest Zichy Jenő utca 14. Pp. 114.§ szerinti eljárási kifogás, Dr. Konkoly Csaba főügyész úr részére feljelentés Hiv. sz.: 19.P.22.218/2012/9. Alulírott Borbély József mint az Apostoli Magyar Királyság I. r. felperes (idézhető címe: Apostoli Magyar Királyság Kormányzói Hivatal, 6000 Kecskemét Petőfi Sándor utca 1/b VII.), 10 millió magyar állampolgár II. r. felperesek (Ptk. 484.§ szerinti megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint, idézhető címe: Apostoli Magyar Királyság Kormányzói Hivatal, 6000 Kecskemét Petőfi Sándor utca 1/b VII.), Tiszta Energiával Magyarországért Párt III. r. felperes (idézhető címe: 6000 Kecskemét Petőfi Sándor utca 1/b. VII.) törvényes képviselője a fenti számú végzéssel szemben a törvényes határidőn belül

f e l l e b b e z é s t

és egyben Pp. 114.§ szerinti e l j á r á s i k i f o g á s t

jelentek be, amennyiben a Fővárosi Törvényszék az eljárási kifogásunkban foglalt törvénysértéseket saját hatáskörben nem orvosolja, abban a nem várt esetben kérem, hogy beadványomat kezelje fellebbezés ként is, és továbbítsa az Ítélőtábla részére azzal, hogy az ítélőtáblákkal szemben is kizárási indítványt terjesztek elő, mivel az ítélőtáblák is a fenti számú keresetlevél alperese (fantom állam) égisze alatt működő illegitim bírói szervezetek. Szükségesnek tartom elmagyarázni, hogy miért nem járhatnak el jelen perben az illegitim Magyarország elnevezésű köztársaság illegitim bíróságai, mivel jól láthatóan az ügy eljáró bírája nem értette meg a keresetet – vagy csak játssza illetve játszatják vele a hülyét –, hiszen az elfogultságát még palástolni sem tudó Pataki újabb törvénysértő végzést hozott a fenti számon, úgy hogy közben szereptévesztésbe is esett és kommunista beállítottságát, cinizmusát percig sem rejtette véka alá amikor gúnyolódónak titulálta az I. r. és a III. r. felperessel kapcsolatban megjelent cikkeket. A felperesek egy pillanatig sem gondolták, hogy a fenti számú per lefolytatására illetve eldöntésére sor tudna kerülni az illegitim Magyarország elnevezésű köztársaság kommunista bíróságain. Az eljáró bíró a fenti számú végzés indoklási részének harmadik sorában rögzíti, hogy a felperesek képviselője keresetet nyújtott be az eljáró bíróval szemben, ennek ellenére – Pp. 13.§ (1.) a.) szerinti kógens kizárási ok – elutasította a keresetet arra való egyébként valótlan, hazug hivatkozással, hogy a 2-es sorszámú hiánypótló végzése 2., 3. és 4. pontjában foglaltaknak a felperesek képviselője a megadott határidőben nem tett eleget. Egyben magát a keresetet is elbírálta már ezzel elutasítva

azt, tehát prejudikált. Szereptévesztése pedig abban merült ki, hogy az alperes védekezését az eljáró bíró terjesztette elő az alperesi képviselő helyett. Az alperesi védekezés nem az eljáró bíró feladata, a bíró kötve van a keresethez illetve a felek nyilatkozataihoz, és döntését, de a véleménynyilvánítását mindenképp csak az ítélet tartalmazhatja. A fenti számú végzés cinikus indoklása a bíró véleményét és a perben meghozandó ítéletét nem csak sugallta, hanem 100%-ban vetítette előre, amikor a törvényi hivatkozáson felül érvet is felsorol a köztársasági államforma legitimitásának igazolására, történetesen, hogy a köztársaság államformájú Magyarország nemzetközi elismerésnek örvend, nemzetközi szervezetek tagja. Minden olyan bíró, aki élből elutasítja azt a felperesi kérést, hogy a Pp. 50.§ (1.) szerint vizsgálja meg az alperes perbeli legitimációját (jog és cselekvőképesség), az garantáltan elfogult, tehát nem független bíró, hiszen a felperes nem véletlen kérte ennek vizsgálatát, hiszen a per tárgya az, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a köztársaság, azaz a jelenlegi magyar állam nem jött létre törvényesen, joghatás kiváltására alkalmas módon. Ha egy bírónak hiányosak is esetlegesen a történelmi ismeretei, a jogi ismeretei nem lehetnek hiányosak, hiszen a bíróság hivatalból kell, hogy tudja a jogot. Egy állam formailag is jogszerű létrejötte nem elsődlegesen történelmi, hanem jogkérdés, és abból, hogy a több ezer hivatalos jogvégzett személyek pl. a bírók elfogadták ezt a jogtalan állapotot az államformát illetően, is ki zárja , hogy jelen perben eljárhassanak.

I n d o k l á s Érdemben: Fenti számú végzés indoklási része második mondatában foglalt tényállítás, miszerint: „Az I., II., III. r. felperesek képviselője a megadott határidőben a felhívás 2., 3. és 4. pontjában foglaltaknak nem tett eleget,” nem fog helyt, mivel a mellékelt feladóvevény és tértivevénnyel tudjuk igazolni, hogy a hivatkozott 2. sorszámú általam 2012. június 9.-én átvett végzésben foglalt teljes körű, minden igényt kielégítő hiánypótlásunkat a törvényes határidőn belül a postai bélyegző tanúsága szerint 2012. július 9.-én postára adtuk, mely a tértivevény tanúsága szerint a jelen keresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés meghozatalát (2012. július 12.) megelőzően egy nappal 2012. július 11.-én a Fővárosi Törvényszékre megérkezett.

A fenti számú végzés indoklási részének harmadik mondatában hivatkozott kizárási indítványt elutasító végzéssel csak annyi a probléma, hogy nem tért ki arra, hogy időközben Pataki Árpád alperesünk lett jelen perből kifolyólag, nyilván azért, mert Pataki elhallgatta ezt a végzést hozó Győriné bíró előtt. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a kizárással kapcsolatban eljárt Győriné bíró ha tud az eljáró bíró elleni perről, kizárt, hogy megtagadta volna Pataki kizárását főleg, ha a keresetlevél tartalmát is megismerhette volna. Idézet a keresetlevélből: „I.-II.-III. r. felperesi képviselőként 2012. május 18.-án keresetet nyújtottam be a Magyar Alaptörvényben Magyarország elnevezésű, és szintén az Alaptörvényben köztársaságként aposztrofált jogi álláspontom szerint illegitim 3. magyar köztársasággal szemben. A pert 19.P.22.218/2012 számra iktatták, mely szám Pataki Árpád tanácsát jelöli. Pataki Árpád korábban alperesem volt egy, a Fővárosi Bíróságon folyt eljárásban Orbán Viktorral és Pintér Sándorral együtt, a per azóta megszűnt. Korábban Pataki úgy nyilatkozott, hogy Ő minden, a részvételemmel folyó eljárásból elfogultsága miatt ki van zárva. Ezt követően került sor, hogy 2011. december 15.-én a Polt Péter és a Kis János közti perbe beavatkoztam, ahol Pataki ahelyett, hogy bejelentette volna az elfogultságát, végigüvöltözte a tárgyalást (a tárgyalásról készült videofelvétel megtekinthető a

http://apostolimagyarkiralysag.hu/infusions/video/video.php?id=7 webcímen.”

2. oldal

Patakit vélhetően kommunista főnökei utasíthatták, hogy az ismert kizártsága ellenére – elfogultsága nyilvánvaló, mivel a felperesek képviselője több éve számtalan előtte folyó eljárásban alázta meg, taposta le a porba, egyébként nem sportból és nem is örömmel, hanem szükségszerűségből Pataki több mint egy évtizedre visszanyúló bűnpártoló magatartása miatt, melyeket a peres eljárások során videofelvételekkel igazolt módon követett el, láthatóan Patakit mindvégig zavarta, hogy jelen per felperesi képviselője nem csak erkölcsi, hanem egyre inkább szakmai fölénybe is keveredet vele szemben, a videofelvételek rendszeresen megjelentek több internetes hírportálokon és videomegosztókon- is járjon el az ügyben, mivel nem valószínű, hogy a felperesi képviselővel szembeni bosszú vagy a kommunista beállítottsága illetve az ő életterét jelentő kommunista köztársaság védelmét önként fel merte volna vállalni. A fentiekben már igazoltan törvényes határidőn belül benyújtott hiánypótlás – közokirat tartalmával szembeni a Pp. 196.§ szerinti ellenbizonyítás – 2. pontja és 3. oldalának utolsó bekezdése aggálytalanul bizonyítja az Apostoli Magyar Királyság, mint I.r. felperes, perbeli jog és cselekvőképességét. Világtalan bíró az aki azt kifogásolja, hogy a másodrendű felperes („10 millió magyar állampolgár”) személyét nem konkretizáltuk, nyilvánvaló, hogy a megbízás nélküli ügyvitel Magyarországon élő összes magyar állampolgárra vonatkozik, és technikailag nem kivitelezhető a perben név szerinti felsorolásuk. A megbízás nélküli ügyvitel szabályai nem is térnek ki erre. Az állampolgárok értesítése pedig a hiánypótlás 3. pontjában foglaltak szerint megtörtént a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelően. Ezt követően – miután az eljáró bíró szerint az Alaptörvénnyel szemben kellett volna bizonyítani az elsőrendű felperes perbeli jog és cselekvőképességét, annak ellenére, hogy a keresetnek pont az a tárgya, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alaptörvény kvázi semmis, mivel azt a parlamenti képviselők vállaltan is az általuk egyébként hatályosnak el nem ismert 1949. évi XX. törvény alapján „alkották” meg, fércelték össze – ezt követően az eljáró bíró az alábbiakat rögzítette: „A bíróság ilyen körülmények között a felperes keresetlevelét a Pp. 130.§ (1.) j.) alapján idézés kibocsájtás nélkül elutasította.” Ezzel csak az a probléma, hogy nem csak egy felperes van és nem is kettő, hanem van egy III.r. felperes is, aki a 2.-es sorszámú hiánypótló végzés 4. pontjában a rá vonatkozóakat maradéktalanul teljesítette, a hiánypótlás 4. pontjában foglaltak szerint, tehát megállapíthatjuk, hogy a III.r. felperessel szemben semmiképp nem állt módjában az eljárónak törvényesen elutasítania a keresetet, mivel egyébként is a III.r. felperes perképességéről mind az eljáró bírónak, mind a Fővárosi Törvényszéknek hivatalos tudomása van többszörösen is.

Értelmetlen az eljáró bíró azon kijelentése is, hogy „Az alaptörvényt a III.r. felperes és annak képviselője nem helyezheti hatályon kívül”, mivel a III.r. felperes nem jelezte ebbéli szándékát, ugyanis a III.r. felperes tisztában van – ellentétben az eljáró bíróval -, azzal a jogi ténnyel, hogy csak hatályos alaptörvényt lehet hatályon kívül helyezni, a nem törvényesen alkotott alaptörvényt nem kell hatályon kívül helyezni, mivel az soha nem is volt hatályos. Ahogyan a fenti számú hiánypótló végzés utolsó bekezdése is tartalmazza – egyébként értelmezhetetlenül, mivel a második sorban vélhetően a „30 napon” szó előtt a „követő” szó maradt ki, láthatóan az eljáró bírónak már fogalma sincs, hogy mit cselekszik - a perindítás hatályai fennmaradnak, ha a végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül keresetüket szabályszerűen újra előterjesztik. Esetünkben erre nincs szükség, mivel ellentétben a fenti számú végzésben foglaltakkal, törvényes határidőn belül eleget tettünk annak ellenére is hiánypótlási kötelezettségünknek, hogy a hiánypótló végzést arra nem jogosult, elfogult, kizártság hatálya alatt álló, láthatóan megzavarodott ember benyomását keltő – súlyos pszichés, mentális zavarokkal küszködő – bíró hozta.

3. oldal

Amennyiben a Fővárosi Törvényszék saját hatáskörben eleget tesz a 2012. június 14.-én kelt ismételt kizárási indítványunknak, illetve jelen beadványunk eljárási kifogás részében foglaltaknak, hogy az egyébként törvényes határidőn belül benyújtott hiánypótlásunk megfelelő kezelésével a fenti számú elutasító végzést kvázi hatályon kívül helyezi, mivel a kereset egyébként is megfelelően lett benyújtva, úgy a jelen végzéssel szemben, lemondunk a fellebbezési jogról, hogy a végzés annak érdekében emelkedjék időveszteség nélkül jogerőre, hogy a perindítás hatályai jelen perben fennmaradjanak. Ennek elmaradása esetén jelen fellebbezésünket fenntartjuk. A címzett nyomozóhatóság figyelmét felhívjuk, hogy a vizsgálja meg, hogy dr. Pataki Árpád életvitelében van-e olyan körülmény, ami miatt zsarolhatóvá válhatott, mivel mással nem igen magyarázható, hogy valaki ilyen mértékben valósítsa meg a Btk. több törvényi tényállását is hivatali visszaélést, bűnpártolást elkövetve. Nem valószínű, hogy egyszerűen csak lefizették a bírót, mint a Vizoviczki féle rendőröket, egy közismert felszámolótól származik az a kijelentés, „hogy van az a pénz…” (amivel lefizeti a bírót), de itt már nem ezzel állhatunk szemben, hiszen nincs annyi pénz amennyiért bevállalhat ilyesmit, mint ez a szerencsétlen Pataki bíró, valamivel zsarolhatják szegényt. (Pataki a TEMPO Párt és alapítóira – Minda Zoltán, Borbély József - specializálódott „ügynök” bíró benyomását kelti bennünk, mivel több ezer oldal bűnügyi bizonyítékokat adtunk már át részére azzal a felhívással, hogy az ügyek el lettek tusolva, bűnpártolást, hivatali visszaélést követtek el az őt megelőző hivatali eljárók az átadott bizonyítékokkal alátámasztott ügyekben. Az átadott bizonyítékok terhelő adatokat tartalmaznak többek között dr. Polt Péterre, dr. Magyari Józsefre, dr. Pintér Sándorra, dr. Pintér Jánosra, a Fővárosi Bíróság több felszámolási bírójára, az élén dr. Kiss Gáborral illetve dr. Gatter Lászlóra, és több ítélőtáblás bíróra illetve Legfelsőbb Bírósági bírókra is élükön dr. Lomniczi Zoltánnal, dr. Bodor Máriával és dr. Murányi Katalinnal. Hát ezeket rejtegeti, ezeknek falaz ez a szerencsétlen Pataki bíró. Feltűnő az ügyben, hogy Pataki annak ellenére nem jelent elfogultságot, hogy a Pp. szerint ha ilyen ok merül fel, haladéktalanul jelentenie kell a bíróság vezetője részére.) Olybá tűnik, mintha nem lenne másik bíró a Fővárosi Törvényszéken, hiszen annak ellenére nem osztják másik bíróra jelen pert, hogy a Fővárosi Bíróság vezetésének nyilvánvaló többszörös tudomása van Pataki viselt dolgairól, illetve az általa támogatott kommunista berendezkedésű rendszernek, ennek a Magyarország elnevezésű illegitim köztársaságnak az egyetlen természetes ellenségének, a TEMPO Pártnak az alapítóihoz fűződő nem éppen felhőtlen viszonyáról. (perben, haragban állunk egymással)

Borbély József

Kormányzó I.,II.,III. r. felperesi képviselő

6000 Kecskemét Petőfi Sándor utca 1/b. VII. www.apostolimagyarkiralysag.hu