1

Melléklet

a Gyermek utáni ellátások a TB rendszerében

című kiadványhoz

2

A családtámogatási ellátások

A kiadvány röviden áttekinti a családtámogatási ellátásokat,

melyeket a családok támogatásáról szóló 1998. évi

LXXXIV. törvény (rövidítve és a továbbiakban: Cst.)

szabályoz.

I. Anyasági támogatás

A kiadvány I. alfejezete az anyasági támogatás szabályait

foglalja össze röviden, ezt a Cst. 29-33. §-ai szabályozzák.

A Cst. 29. §-a a jogosultak körét határozza meg az alábbiak

szerint:

29. § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

a) az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal

- koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson

vett részt;

b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon

belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;

3

c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon

belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.

(2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti

jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

A Cst. 30. § kimondja, hogy amennyiben az anyasági

támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően

meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy

háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy

hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását

ellátja.

Az anyasági támogatás összegét a Cst. 31. §-a határozza

meg. Eszerint az anyasági támogatás - gyermekenkénti -

összege azonos a gyermek születésének időpontjában

érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával,

ikergyermekek esetén 300%-ával.

A Cst. 32. § szerint az anyasági támogatás megállapítása

iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet

benyújtani, de a kérelem késedelmes benyújtása esetén

igazolási kérelem benyújtásának van helye.

A Cst. 33. § azt szabályozza, hogy mikor nem jár anyasági

támogatás, így a támogatás nem jár ha

4

a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban

hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;

b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős

határozata alapján családból kikerülést eredményező

gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

(2) Az anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon

belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha

a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló

nyilatkozatot visszavonták;

b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi

gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya

gondoskodik a gyermek neveléséről.

A kérelem anyasági támogatás megállapítására című

formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról:

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatv%C3%A1nyok/anyas%C

3%A1gi-t%C3%A1mogat%C3%A1s/44-k%C3%A9relem-

anyas%C3%A1gi-t%C3%A1mogat%C3%A1s-

meg%C3%A1llap%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra.html

II. Családi pótlék

5

A kiadvány II. alfejezete tartalmazza családi pótlék

szabályainak rövid összefoglalását. Az erre vonatkozó

törvényi rendelkezések a Cst. 6-15. §-ban találhatók.

A Cst. 6. §-a rendelkezik a családi pótlék két formájáról, így

a 6. § (1) bekezdés megnevezi a nevelési ellátást és az

iskoláztatási támogatást.

A nevelési ellátásra jogosultakat a Cst. 7. §-a határozza meg,

az alábbiak szerint:

7. § (1) Nevelési ellátásra jogosult

a) a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt

élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt

gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás

már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az

ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a

szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi

Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló

élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló

kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított

közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a

6

nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1)

bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal

elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

c) a szociális intézmény vezetője az intézményben

elhelyezett,

d) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a

javítóintézet igazgatója a büntetés-végrehajtási intézet anya-

gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és

gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén

elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek

tankötelessé válása évének október 31-éig.

(2) Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik

életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság

megszűnésének időpontjától.

(3) Nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel

folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság

megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik

7

életévének betöltéséig - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti

személy

a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény

tényét megállapító szakértői vélemény alapján

középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve

siketvak gyermekre tekintettel,

b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre

tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás,

vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,

c) az a) és b) pontban meghatározottakon túl a tizenhatodik

életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a

tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége

vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre

képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

Az iskoláztatási támogatás szabályait a Cst. 8. §-a határozza

meg.

8. § (1) Iskoláztatási támogatásra jogosult

a) a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott

személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház

elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy

8

aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek

tankötelessé válása évének november 1-jétől a

tankötelezettség teljes időtartamára, valamint

ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási

intézményben tanulmányokat folytató gyermekre

(személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig,

amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos

személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult,

de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik

- életévét betölti; továbbá

b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási

intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a

büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi

gondoskodás alatt álló,

ba) tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes

időtartamára,

bb) a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési

intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel

annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a

tizennyolcadik életévét betölti.

9

A családi pótlék mindkét formájára és összegére vonatkozó

szabályokat a Cst. 9-14. §-i tartalmazzák:

9. § (1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi

pótlék - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - csak egy

jogosultat illet meg.

(2) Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel

nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem

folyósítható.

(3) Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a

családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik

szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint

gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő

szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

(4) Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák

gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő

esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-

50%-os arányban - mindkét szülő jogosult. A kérelemhez

csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a

gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban

felváltva gondoskodnak.

10

A családi pótlék havi összege a családban nevelt gyermekek

számától és attól is függ, hogy a gyermeket nevelő személy

egyedülálló-e. A Cst. 11. § (1) bekezdésének legfontosabb

erre vonatkozó szabályai az alábbiak:

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként

14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén

gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén

gyermekenként 17 000 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket

nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban,

javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy

szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél

elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket

nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan

fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

11

i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2)

bekezdésben foglaltak kivételével - 20 300 forint.

A kérelem családi pótlék megállapítására című

formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról:

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatv%C3%A1nyok/csal%C3

%A1di-p%C3%B3tl%C3%A9k/49-k%C3%A9relem-

csal%C3%A1di-p%C3%B3tl%C3%A9k-

meg%C3%A1llap%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra.html

III. A gyermekgondozási támogatás

A kiadvány III. alfejezete röviden összefoglalja a

gyermekgondozási támogatások, azaz a GYES és a GYET

legfontosabb szabályait. Az ezekre vonatkozó törvényi

rendelkezések a Cst. 19-28. §-ban kapnak helyet. A Cst. 19.

§ úgy rendelkezik, hogy a gyermeket nevelő szülő, illetve

gyám a gyermek gondozására tekintettel - havi

rendszerességgel járó - gyermekgondozást segítő ellátásra,

gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt:

gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő

12

gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet

jogosultságot.

III./1. GYES

A kiadvány a III./1. cím alatt a GYES szabályait mutatja be

röviden. A gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultak

körét a Cst. 20 – 20/B. §-a tartalmazza.

20. § (1) Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő

- ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében

meghatározott esetben -, valamint a gyám - ide nem értve a

gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi

feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját

háztartásában nevelt

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10.

életévének betöltéséig.

(2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás

éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása

13

során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell

figyelembe venni.

A nagyszülő GYES-re való jogosultságát a Cst. 20/A. §

határozza meg.

20/A. § (1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az

ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének

vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt

élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult

a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha

a) a gyermek az első életévét betöltötte,

b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában

történik,

c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a

gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és

egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak

nagyszülő részéről történő igénylésével, és

d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire

tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

14

(2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1)

bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát -

kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja.

(3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a

(2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a

visszavonás a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra

való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés

visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló

szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától

kell megszüntetni.

(4) A nagyszülő részére a gyermekgondozást segítő ellátásra

való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek

fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság

feltételeinek, és

b) a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

(5) A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való

jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró

körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga

általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő

ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

15

(6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt

vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő

gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó jogosultságát

nem érinti.

A GYES melletti munkavállalás lehetőségét a Cst. 21-21/A.

§ az alábbiak szerint szabályozza:

21. § (1) A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő

személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó

szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő

gyermekének gyámját - kereső tevékenységet a gyermek fél

éves koráig nem folytathat.

21/A. § (1) A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő

nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora

után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban

folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az

otthonában történik.

A kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására

című formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról:

16

https://cst.onyf.hu/hu/ell%C3%A1t%C3%A1sok/gyerme

kgondoz%C3%A1si-

seg%C3%A9ly/m%C3%A9lt%C3%A1nyoss%C3%A1gb

%C3%B3l-meg%C3%A1llap%C3%ADthat%C3%B3-

gyermekgondoz%C3%A1si-

seg%C3%A9ly/nyomtatv%C3%A1nyok.html

III./2. A gyermeknevelési támogatás (GYET)

A kiadvány a III./2. cím alatt a GYET szabályait foglalja

össze. A GYET-re jogosultak körét és a jogosultsági

időtartamot a Cst. 23. § szabályozza:

23. § (1) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a

gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a

kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt

nevelőszülőt - jogosult, aki saját háztartásában három vagy

több kiskorú gyermeket nevel.

(2) A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3.

életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

A GYET melletti munkavégzés lehetőségéről a Cst. 24. §

rendelkezik.

17

24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy

kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó

időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a

munkavégzés otthonában történik.

A GYES-re, illetve a GYET-re vonatkozó külön

szabályokat követően a Cst. 25-28. § tartalmazza a

gyermekgondozási támogatásra (tehát mindkét ellátásra)

vonatkozó közös szabályokat.

25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel

közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti.

Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő

személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

(2) Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének

jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy

mindkét formájára, úgy a támogatást - ide nem értve a (3)

bekezdés szerinti esetet - csak egy jogcímen, és csak az

egyik szülő részére lehet megállapítani.

(2a) Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne

jogosult a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét

formájára, a támogatást részére csak egy jogcímen lehet

18

megállapítani azzal, hogy a gyermekgondozást segítő

ellátásra való jogosultság megállapítása esetén a (3)

bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság

egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn

azzal, hogy a (2a) bekezdés és e bekezdés alkalmazásában az

egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy

gyermeknek kell tekinteni.

Az ellátások havi összegéről a Cst. 26. § az alábbiak szerint

rendelkezik.

26. § (1) A gyermekgondozási támogatás havi összege -

függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap

esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

(2) A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege

ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-

ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-

ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-

ával (2017-ben az öregségi nyugdíj legkisebb összege

28.500,- Ft).

19

A kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására című

formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról:

https://cst.onyf.hu/hu/nyomtatv%C3%A1nyok/gyermek

nevel%C3%A9si-t%C3%A1mogat%C3%A1s/69-

k%C3%A9relem-gyermeknevel%C3%A9si-

t%C3%A1mogat%C3%A1s-

meg%C3%A1llap%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra.html

20

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

A Cst. szerinti családtámogatási ellátásokkal ellentétben az

egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak feltétele a

társadalombiztosítási jogviszony megléte. Azt, hogy ki

minősül biztosítottnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (rövidítve és a

továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szabályozza, az alábbiak szerint:

5. § (1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt

és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti,

közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati

jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi

szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban,

igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői

foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási

jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló

személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az

Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági

21

szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos

állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület

tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a

katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a

továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy

foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében

munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony

keretében személyesen közreműködik, kivéve az

iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25.

életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya

szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas

szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját, valamint a

szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében

munkát végző tagot,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai

tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő

egyéni vállalkozó,

22

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő

társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni

vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban)

személyesen munkát végző személy - a külön törvényben

meghatározott - közérdekű önkéntes tevékenységet végző

személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből

származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a

minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra

annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,

kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó

nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett

szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján

folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú

tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2)

bekezdés szerint - biztosítottat,

23

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő

személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt

betöltötte,

j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati

adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású

kisadózóként bejelentett személy,

k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy.

A Tbj. indokolásának a biztosítottakról szóló fejezete

kifejti, hogy a társadalombiztosítás valamennyi ellátására

jogosultak a biztosítottak. A biztosítottak körét úgy

határozza meg a Tbj., hogy az kiterjed valamennyi

munkavégzéssel, illetve személyes közreműködéssel járó

jogviszony keretében munkát végző személyre. A törvény

meghatározza a biztosítási kötelezettség kezdetének és

végének időpontját, a biztosítás szünetelésének eseteit,

valamint azt az esetet is, amikor az ellátásra jogosultság

külön megállapodás esetében állapítható meg.

A fentiek szerint biztosított személyek ellátási jogosultságát

a járulékfizetés (az ún. KATA adózást választók esetében

pedig a járulékfizetést kiváltó KATA (2017-ben 50.000,- Ft

24

az ún. főállású és 25.000,- Ft a nem főállású KATA adózók

esetében) megfizetése) alapozza meg. A járulékfizetést a

Tbj. 18. § (1) bek. a) pontja az alábbiak szerint szabályozza.

18. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-

piaci célok fedezetére

a) a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot,

pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci

járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és

munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó

nyugdíjjárulékot fizet.

Ugyanezen szakasz (5) bekezdése kimondja, hogy a

járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor

irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A

járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony

megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot

képező jövedelem után is meg kell fizetni. A fizetendő

járulék mértékére vonatkozó rendelkezés a Tbj. 19. § (3)

bekezdésében található, mely szerint a biztosított által

fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék

mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-

25

piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási

járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3

százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A Tbj. 19. §

(2) bek. alapján a biztosított (és más személyek) által

fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, azonban ezek

a befizetések a nyugdíjrendszert, nem pedig az

egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait finanszírozzák.

Az ún. együttfolyósítási tilalmakat a kötelező

egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.

törvény (rövidítve és a továbbiakban: Ebtv.) 39. § az

alábbiak szerint határozza meg.

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján

egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre,

csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is

jogosult, választása szerint - az e törvényben foglalt

kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg

gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési

támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási

támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult,

26

választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe,

kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás,

illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát

vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy

baleseti táppénzre jogosult.

(3) Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után

egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra,

gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási

támogatásra, választásuk szerint - a (7) bekezdésben

foglaltakat kivéve - az ellátást csak az egyik szülő veheti

igénybe.

(4) A szülő a különböző korú gyermekei jogán a

gyermekgondozást segítő ellátást és az (1) bekezdés szerinti

ellátásokat egyidejűleg is igénybe veheti.

(5) Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az

egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra vagy

gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó

csecsemőgondozási díjat vagy gyermekgondozási díjat

egyidejűleg is igénybe veheti.

(6) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán

egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve az (1)

bekezdés szerinti ellátásokra is jogosultak, választásuk

27

szerint - kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat - a gyermekek

után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.

(7) A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk

szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre

szerezhet jogosultságot.

Az Ebtv. indokolásának a törvény 39. §-hoz fűzött része

szerint a fenti kedvezményes rendelkezések célja a

gyermekvállalás ösztönzése, az élveszületések számának

növelése és a kisgyermekes szülők számára a

munkaerőpiacra való visszatérés feltételeinek javítása. Ezek

a célok több gyermek vállalása esetén az egyes gyermekek

után járó ellátások párhuzamos folyósításával, a

felsőoktatási tanulmányokat folytató fiatalok és pályakezdő

diplomások gyermekgondozási díjra (GYED) való

jogosultságának biztosításával és a gyermekgondozási

ellátások igénybevétele után ismét munkába állni

szándékozó három- és többgyermekes szülők

foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezmény

időtartamának meghosszabbításával érhetők el.

IV. A csecsemőgondozási díj (CSED)

28

A kiadvány IV. alfejezete a csecsemőgondozási díj (CSED)

szabályait ismerteti részletesen.

IV./1. Kinek jár a CSED és milyen időtartamra?

A CSED-re való jogosultság feltételeit az Ebtv. alábbi

szakaszai szabályozzák.

Az Ebtv. 40. § (1) bekezdése alapján csecsemőgondozási

díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző

két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a

gyermeke

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését

követő negyvenkét napon belül születik, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl

baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a

folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül

születik.

Ugyanezek szakasz (1a) bekezdése szerint a szülő nő

csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a

gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre

tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

29

A 365 napos (nem feltétlenül folyamatos) biztosítási

jogviszonyba az Ebtv. 40. § (2) bek. szerint be kell

számítani

a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz,

csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj - kivéve a

42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj -

folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali

tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok

idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás

folyósításának idejét.

Az Ebtv. 40. § (3) bekezdése alapján a csecsemőgondozási

díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár,

legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig, a

koraszülött gyermek esetét kivéve.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127.

§ (1) –(3) bekezdései szerint az anya egybefüggő 24 hét

szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet

köteles igénybe venni. A szülési szabadság annak a nőnek is

30

jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe

vette. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás

hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a

szülés várható időpontja elé essen.

Az Ebtv. 40. § (4)-(5) bekezdései a fentieken felül további

jogosultakat is megneveznek és meghatározzák, hogy

ezekben az esetekben a CSED-re való jogosultság mikor

veszi kezdetét:

Az (1) bekezdésben foglaltakon túl csecsemőgondozási

díjra - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

jogosult

a) az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal

nevelésbe vette,

b) az - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5.

§ sz) pontja szerinti - családbafogadó gyám, aki a csecsemőt

jogerős döntés alapján gondozza,

c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket

szülő nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény

végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott

adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi

31

állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket

gondozzák,

d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket

szülő nő meghal,

e) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal

nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni

szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e

törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben

meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint -

igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a

háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,

f) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal

nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó

nő meghal,

g) az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási

szándékkal nevelésbe.

(5) A csecsemőgondozási díj

a) a (4) bekezdés a) és g) pontja szerinti esetben a gyermek

gondozásba vételének napjától,

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyám

kirendelésének napjától,

32

c) a (4) bekezdés c) és e) pontja szerinti esetben az

igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő -

igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig,

d) a (4) bekezdés d) és f) pontja szerinti esetben az

elhalálozás napjától

a gyermek születését követő 168. napig jár, ha a (4)

bekezdés a)-g) pontja szerinti feltételek bármelyikének

bekövetkezése napján az (1) bekezdésben meghatározottak

a (4) bekezdés alapján jogosult személy tekintetében

fennállnak.

IV./2. Mikor nem jár a CSED?

Az Ebtv. 41. § (1)-(3) bekezdései határozzák meg, hogy

mikor nem jár a CSED vagy annak egy része:

41. § (1) Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes

keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett

tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

33

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja

meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási

díj.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül

keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság

kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó

jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló

alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes

tiszteletdíjat is - , ha az az ellátás folyósításának ideje alatt

kerül kifizetésre.

IV./3. A CSED kiszámításánál használt jövedelem és a

CSED összege

A CSED összegét a naptári napi alap, illetve a naptári napi

jövedelem alapján kell meghatározni. Az Ebtv. 42. § (2)

bek. szerint a CSED-nél a naptári napi alapot a táppénz

alap számításánál is használt, az Ebtv. 48. § (1)-(2)

bekezdésekben meghatározott módon kell megállapítani:

48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság

kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint

folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság

34

kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától

a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik

hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó

napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó

jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos

biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a

megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe

venni.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott

időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi

jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak

utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban

rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van

legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180

napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos

biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját

a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Az Ebtv. 42. § (1) bek. a) pont alapján a CSED összege

ebben az esetben a naptári napi alap 70%-a.

Az Ebtv. 42. § (3) bek. szerint, ha a naptári napi alap nem

állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári

napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér

35

kétszeresének harmincad része, a CSED pontos összege

pedig az Ebtv. 42. § (1) bek. a) pontjának második fordulata

alapján ennek 70%-a.

Az Ebtv. 42. § (4) bek. szerint, ha a biztosított naptári napi

jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét

nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének

megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell

figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a

szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal,

hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján

érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem

haladhatja meg. A CSED pontos összege ebben az esetben

pedig az Ebtv. 42. § (1) bek. b) pontja alapján ennek a

tényleges vagy szerződés szerinti jövedelemnek a 70%-a.

IV./4. Levonások a CSED-ből

A CSED-et a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi

CXVII. törvény (rövidítve és a továbbiakban: Szja. tv.) 1.

számú, az adómentes bevételekről szóló melléklete nem

nevesíti, így a CSED összege teljes egészében adóköteles.

Az Szja. tv. 8. § (1) bek. szerint a levonandó személyi

36

jövedelemadó mértéke 15 szálék. A CSED összegéből

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint

nyugdíjjárulékot nem kell levonni.

IV./5. A CSED igénylése

Az Ebtv. 62. § (1) bek. szerint a csecsemőgondozási díj

iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell

előterjeszteni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a

csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a kifizetőhellyel

rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb

esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes

egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja.

Az Ebtv. 62. § (3) bekezdése szerint, ha csecsemőgondozási

díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya

megszűnik, az ellátást az a szerv folyósítja tovább, amely az

ellátást megállapította. Ha a biztosított az ellátás

folyósításának az ideje alatt foglalkoztatót vált, a (2)

bekezdésben meghatározott szerv folyósítja a már

megállapított ellátást. A (6) bekezdés szerint a

csecsemőgondozási díjat havonta egyszer utólag a

37

tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a

bérfizetési napon kell folyósítani.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi

LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.)

Korm. rendelet (a továbbiakban és rövidítve: Vhr.) 38. § (1)

bekezdése kimondja, hogy ha a foglalkoztatónál kifizetőhely

nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra vonatkozó

kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és

azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt -

csecsemőgondozási díj iránti kérelem esetén az ONYF

Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített

nyomtatvánnyal együtt - öt napon belül a székhelye szerint

illetékes járási hivatalnak megküldi. Ugyanezen szakasz (2)

bekezdése kimondja, hogy ha a foglalkoztatónál kifizetőhely

működik, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra,

vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által

benyújtott igazolásokat öt napon belül a kifizetőhely részére

megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások

átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles

igazolni.

38

A Vhr. 41. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a biztosított

a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól

kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt

igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették

terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv

másolatával kell igazolni. A szülést megelőző időponttól

való igénylés esetén, illetve ha a foglalkoztatónál

kifizetőhely működik, a gyermek születésének tényét a

szülést követően, a születési anyakönyvi kivonat

másolatával igazolni kell. A csecsemőgondozási díjra való

jogosultság perinatális halottvizsgálati bizonyítvánnyal is

igazolható.

A nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához című

formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról:

https://egbiztpenzbeli.onyf.hu/images/epel/nyomtatvany

ok/PEO.-09-K.-Nyilatkozat-csed-megallapitasahoz.pdf

IV./6. A CSED-re vonatkozó kedvezményszabály

Az Ebtv. 42. § (4a)-(4b) bekezdései tartalmazzák a CSED

kedvezményszabályára vonatkozó rendelkezéseket, melyek

39

szerint, ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy

gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy

annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az

újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született

gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári

napi alapja magasabb összegű, mint az Ebtv. vonatkozó

szabályai alapján számított csecsemőgondozási díj naptári

napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell

az ellátást megállapítani. E rendelkezés azonban csak akkor

alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja

kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló

jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került

megállapításra.

V. Gyermekgondozási díj (GYED)

A kiadvány V. alfejezete a gyermekgondozási díj részletes

szabályait dolgozza fel.

V./1. GYED kinek jár biztosítási jogviszony alapján és

mennyi időre?

40

Az Ebtv. 42/A. § szerint gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két

éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében

meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj

került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a

csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama

alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra

való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása

alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven

belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint a

gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges

előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a

biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét és a

közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán

egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180

napot, továbbá a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás

folyósításának idejét.

41

Az Ebtv. 42/B. § (1)-(1a) bekezdése szerint a

gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási

díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő

naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig, de

ikergyermekek esetén ez követően további 1 évig jár.

Ugyanezen szakasz (2)-(4) bekezdései szerint a

gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a

csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is.

Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a

szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát

megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására

vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve

az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.

V./2. Mikor nem jár a GYED?

Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdése szerint nem jár a

gyermekgondozási díj, ha

b) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide

nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a

csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a

gyermekgondozási támogatást, stb. vagy ha a jogosult

42

rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási

díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő

napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére

kötelezett;

c) a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe

vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos

szociális intézményben helyezték el;

d) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben

(bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi

bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el,

kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá

ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást

nyújtó intézményi elhelyezést;

e) a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy

szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti;

g) a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság

ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap

első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15

napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16.

naptól;

h) ikergyermekek esetében valamelyik gyermek meghal.

43

V./3. A biztosítási jogviszony alapján folyósított

GYED havi összege

A GYED pontos havi összegének meghatározása a CSED-

hez hasonlóan naptári napi alap vagy naptári napi

jövedelmet segítségével történik, melyek összegét a CSED-

nél bemutatott szabályok (Ebtv. 48. § (1)-(3) bek.) alapján

kell meghatározni.

Az Ebtv. 48. § (1) bek. szerint, ha a biztosítási idő a

táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a

48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját

a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző

naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját

közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig

terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben

legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján

kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása

esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző

jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

44

Ugyanezek szakasz (2) bekezdése szerint, ha a biztosított az

(1) bekezdésben meghatározott időszakban nem

rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1)

bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben

legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120

naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való

jogosultság kezdő napjától 180 napnyi - a 48/A. § (2)

bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya,

akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges

jövedelem alapján kell megállapítani.

A (3) bekezdés alapján, ha a biztosított a (2) bekezdés

szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi

jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját

megelőzően van legalább 180 napnyi - a 48/A. § (2)

bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, a

táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a

szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A CSED szabályaival ellentétben a GYED maximális

összegét a törvény határozza meg. Az Ebtv. 42/D. § (1)

bekezdése szerint a gyermekgondozási díj összege a naptári

45

napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori

minimálbér kétszeresének 70%-a.

Az Ebtv. 42/D. § (3) bekezdése a fenti rendelkezést

kiegészítő szabályt tartalmaz, mely szerint, ha a naptári napi

alap nem állapítható meg a fenti szabály alapján, akkor a

naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes

minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a

biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér

kétszeresének harmincad részét nem éri el, a

gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a

biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni.

Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti

jövedelmet kell figyelembe venni.

A (4) bekezdés szerint a maximális összegben megállapított

gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig

hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes

összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra

meg kell állapítani.

V./4. A diplomás GYED

46

A kiadvány V./4. címe a „diplomás GYED-ről”, mint a

GYED speciális formájáról szól.

Az Ebtv. 42/E. § (1) bek. szerint a TB jogviszony alapján

megállapítható GYED-en túl gyermekgondozási díjra

jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek

mindegyikének megfelel:

a) a TB alapján járó GYED-re nem jogosult,

b) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag

elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali

képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal

rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói

jogviszony vehető figyelembe,

c) a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony

fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését,

illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

d) a gyermeket saját háztartásában neveli,

e) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam

állampolgára, és

f) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi

bejelentett lakóhellyel.

47

A Vhr. 26/D. § (1) bek. szerint a két aktív félév

megállapításához a gyermek születését megelőző két éven

belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói

jogviszonnyal kell rendelkezni, a Vhr. 38. § (12) bek. szerint

a GYED iránti kérelemhez csatolni kell a hallgatói

jogviszonyról a felsőoktatási intézmény által kiadott

igazolást is.

Az Ebtv. 42/E. § (2) bek. szerint a fenti esetben a GYED a

gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár.

A (3) bek. szerint az ilyen GYED-re a fenti feltételeknek

megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő

meghal, vagy az (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt

feltételek valamelyikének nem felel meg és a TB alapján járó

GYED-re nem jogosult.

A (4) bek. szerint a vér szerinti apa részére a

gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott

jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de

legfeljebb a gyermek 1 éves koráig.

48

A diplomás GYED összege függ attól, hogy alap- vagy

mesterképzésben vesz részt a jogosult, de bizonyos

feltételek fennállása esetén a CSED-nél bemutatott

számítást (Ebtv. 48. § (1)-(2) bek.) is alkalmazni kell. Az

erre vonatkozó rendelkezéseket az Ebtv. 42/E. § (5)-(9)

bekezdései tartalmazzák:

(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított

gyermekgondozási díj havi összege

a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy

felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú

továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság

kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,

b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy

doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság

kezdő napján érvényes garantált bérminimum

70 százaléka.

(6) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján

gyermekgondozási díjra jogosult személy a gyermek

születésének napján biztosított és a számítási időszakban

rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az

ellátás összegét a 48. § (1) és (2) bekezdése alapján kell

kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege nem lehet

49

kevesebb az (5) bekezdés a), illetve b) pontjában

meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb

havonta a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál.

(7) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján

gyermekgondozási díjra jogosult biztosított a számítási

időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi

jövedelemmel, az ellátás naptári napi alapját a jogosultság

kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének

harmincad része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a

biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér

kétszeresének harmincad részét nem éri el, a

gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a

biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni.

Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti

jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított

gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb az (5)

bekezdésben meghatározott összegnél.

(8) Ha az (1) vagy a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási

díjra jogosult személy az (1) bekezdés b) pontja szerinti

hallgatói jogviszony megszűnését követő 1 éven belül válik

jogosulttá az ellátásra és az ellátás összege nem állapítható

meg a (6) bekezdés alapján, a gyermekgondozási díj

50

összegét az (5) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell

megállapítani.

(9) Az (5) és a (6) bekezdés alapján megállapított

gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig

hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes

kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum

figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell

állapítani.

V./5. Levonások a GYED-ből

A CSED-hez hasonlóan az Szja. tv. szerint a GYED-ből is

15% SZJA-t kell levonni. A Tbj. 26. § (1) bek. kimondja,

hogy a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő

ellátásban, gyermekgondozási segélyben, stb. részesülő

személy a díj, segély, támogatás, járadék, ellátás összege

után nyugdíjjárulékot fizet. Tehát a gyermekgondozási

díjban részesülő személy a díj összege után (10%-os

mértékű) nyugdíjjárulékot fizet.

V./6. Mi a GYED extra?

51

A munkába visszatérők után érvényesíthető szociális

hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

kedvezmények

A szociális hozzájárulási adó tekintetében érvényesíthető

kedvezményről az egyes adótörvények és azzal összefüggő

egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.

törvény (a továbbiakban és rövidítve: Eat.) 462/D. § (1)-(3)

bek. rendelkezik az alábbiak szerint:

462/D. § (1) A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást

segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás (e §

alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás)

folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően

adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló

személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra

tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott

hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező

munkaviszonyonként külön-külön kiszámított

részkedvezmények összegeként állapítja meg. A

részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott -

gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő

52

ellátásban részesült vagy részesülő - természetes személyt

(munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az

adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a

munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal

nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer

forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel

(22%) megállapított összeggel a foglalkoztatás első két

évében és legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1)

bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával (11%)

megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a részkedvezmény egyenlő a

természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási

időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál

figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és

más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de

legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti

adómértékkel (22%) megállapított összeggel a

foglalkoztatás első három évében és legfeljebb 100 ezer

forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50

százalékával (11%) megállapított összeggel a foglalkoztatás

negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott

53

a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább

három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként

jogosult és gyermekgondozási díjban vagy

gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül,

vagy

b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

A szakképzési hozzájárulás tekintetében érvényesíthető

kedvezményről a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény

4. § (1)-(1a) bekezdései rendelkeznek:

4. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra

kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon

foglalkoztatott természetes személyeknek

(munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának

megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő

közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó)

munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel

érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely

munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a

tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya

54

c) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő

ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt

vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az

Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint,

d) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő

ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt

vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az

Eat. 462/D. § (3) bekezdése szerint,

a foglalkoztatás első két évében, a d) pont szerinti esetben a

foglalkoztatás első három évében igénybe vehető szociális

hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

V./7. A GYED igénylése

A GYED az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra”

című formanyomtatványnak a foglalkoztatónál való

benyújtásával igényelhető.

Az igénybejelentés gyermekgondozási díjra című

formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról:

https://egbiztpenzbeli.onyf.hu/images/epel/nyomtatvany

ok/PEO.-07-K.-Igenybejelentes-gyed-re.pdf

55

VI. A táppénz

A kiadvány VI. alfejezete a táppénz szabályait ismerteteti.

VI./1. Ki jogosult táppénzre? Mennyi időre jár a

táppénz?

Az Ebtv. a táppénzre jogosultakról és annak időtartamáról

az alábbi rendelkezéseket tartalmazza.

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása

alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott

mértékű (3%) pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére

kötelezett.

(2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a

keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok

időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét

mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E

rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több

biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll

fenn.

56

A táppénzre jogosultság szempontjából fontos a

keresőképtelenség fogalmának meghatározása. Az erre

vonatkozó rendelkezések az Ebtv. 44-45. §-ban találhatók.

44. § Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja

munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének

megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és

más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból

hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg

állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem

tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem

foglalkoztatható;

h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,

ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb

beteg gyermekét otthon ápolja, vagy

hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb

gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben,

57

ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg

ellátást nyújtó intézményben.

A keresőképtelenség szabályozása kapcsán az Ebtv.

indokolásának a fenti rendelkezésekhez (Ebtv. 44. §) fűzött

részei szerint egyre több szülő részéről merül fel az igény

arra, hogy gyermeke kórházi tartózkodásának ideje alatt

gyermeke mellett lehessen, és erre az időre ne szabadságot,

illetve jogellenesen saját jogán táppénzt vegyen igénybe.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. § (4)

bekezdése kimondja, hogy a kiskorú betegnek joga van arra,

hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy

törvényes képviselője által megjelölt személy mellette

tartózkodjon. A gyermek kórházi tartózkodásának ideje

alatt a kezeléseket az orvosok, az ápolás egy részét a kórház

ápolói végzik. A kórházi kezelés időtartama alatt nem

valósul meg az a fajta klasszikus gyermekápolás, mint amit a

szülő végez otthonában a gyermek betegsége idején,

azonban a szülő jelenléte, illetve az ápolásba történő

közreműködése nagyban segíti az ápoló személyzet

munkáját. A gyermekek élethelyzete és kötődésük

szüleikhez rendkívül különböző. Súlyos betegsége idején

58

sok 12 és18 év közötti gyermek is igényli legalább egyik

szülőjének tartós kórházi jelenlétét. Ezért indokolt, hogy 18

évre emelkedjen az a korhatár, amely alatt a szülő,

gyermeke súlyos betegsége esetén, méltányossági alapon, a

gyermekre tekintettel, táppénzt igényelhet.

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdése rendelkezik a táppénz

időtartamáról, az alábbiak szerint:

46. § (1) Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának

időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár,

legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját

közvetlenül megelőző - 48/A. § (1) bekezdése szerinti -

folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 5. §-ában

meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő

számú napra,

a) de legfeljebb egy éven át;

b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni

ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó

intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-

szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén

a gyermek egyéves koráig;

59

c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek

otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást

nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a

fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek

nyolcvannégy naptári napon át;

d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek

otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást

nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a

fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek

negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári

napon át;

e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek

otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást

nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a

fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek

tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon

át.

60

A Vhr. 27. § határozza meg, hogy kit kell egyedülállónak

tekinteni.

27. § (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált

vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

(2) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell

tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban

lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van

folyamatban.

(3) Egyedülállónak kell tekinteni továbbá,

b) azokat a házastársakat, akik a vakok személyi

járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,

c) akinek a házastársa

ca) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.

törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont

ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának

alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011.

december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

cb) az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban

részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos

rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

61

cc) az Mmtv. szerinti rokkantsági ellátásban részesül és az

egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex

minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

cd) az Mmtv. 30. § (2) bekezdése alkalmazásával a fegyveres

szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség

hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról

szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét

megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a

fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati

viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet

alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági,

baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én

részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását

kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi

nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a

szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9.

§ b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy

ce) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés

büntetését tölti.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni

kell az élettársakra is.

62

Az Ebtv. 46. § (1a) bekezdése a táppénzelőzmény fogalmát

pontosítja: Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén

igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző

születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig

eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha

részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság

jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség

esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való

jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

Ugyanezen szakasz (4) bekezdése a fiatalkorú személyek

táppénzre jogosultságát szabályozza:

Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz

annak, aki

a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül

biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás

nélkül biztosított.

Az Ebtv. 46. § (5)-(6) bekezdései a táppénzelőzmény

szabályát határozzák meg: Ha a biztosított a

63

keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy

éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az

újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának

időtartamába be kell számítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít

előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított

a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,

b) beteg gyermek ápolása,

c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági

elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi

zárlat

miatt részesült táppénzben.

VI./2. Mikor nem jár táppénz?

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdése határozza meg azokat az

eseteket, amelyekben nem jár táppénz.

(2) Nem jár táppénz

a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt

a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában

keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát

64

követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő

munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség

már nem áll fenn,

b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a

biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét

részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

c) a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az

idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka

alapján járó táppénzt,

d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,

e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,

f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a

táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék

folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti

ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék,

illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka

alapján járó táppénzt.

VI./3. A táppénz alapja és összege

A szabályozás bonyolultságára tekintettel a táppénz alapjára

és összegére vonatkozó pontos törvényi rendelkezések

65

(Ebtv. 48. §) a kiadványban nem szerepelnek teljes

terjedelemben, hanem a jelen mellékletben kaptak helyet:

48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság

kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint

folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság

kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától

a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik

hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó

napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó

jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos

biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a

megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe

venni.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott

időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi

jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak

utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban

rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van

legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180

napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos

66

biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját

a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem

rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre

való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180

napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos

biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a

tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme

alapján kell megállapítani.

(4) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját

megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi - a 48/A. § (2)

bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a

táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján

érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani,

kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a

minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi

alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti

jövedelem.

(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját

közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a

táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első

napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább

67

180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig

táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási

díjban vagy gyermekgondozási díjban - kivéve a

méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a

táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított

ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha a

tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti

jövedelménél kedvezőbb.

(7) A táppénz összege

a) a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a 48/A. § (1)

bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt

rendelkezik legalább 730 - a Tbj. 5. §-a szerinti -

biztosításban töltött nappal;

b) a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban

meghatározottnál kevesebb - a Tbj. 5. §-a szerinti -

biztosításban töltött nappal rendelkezik;

c) a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti

ellátás tartama alatt, illetve a 44. § d) pontjában

meghatározott esetben,

azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem haladhatja

meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér

kétszeresének harmincad részét.

68

A táppénz alapjának és összegének meghatározásánál a

törvény a biztosítási idő folyamatosságát említi, melynek

feltételeit az Ebtv. 48/A. § határozza meg:

48/A. § (1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha

abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi

megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a

baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a

gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján

megállapított gyermekgondozási díj - és a

gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.

(2) A 48. § (2)-(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag

megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött

időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött

napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a

biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30

napnál hosszabb megszakítás nincs.

VII. A gyermekápolási táppénz (GYÁP)

69

A kiadvány VII. alfejezete a gyermekápolási táppénz

szabályait ismerteti. A GYÁP a táppénz egy speciális

esetcsoportja, mely a keresőképtelenség három esetét

foglalja magába.

VII./1. Ki jogosult a GYÁP-ra és mennyi időre

A GYÁP gyűjtőfogalma alatt a keresőképtelenség alábbi

három esetét szabályozza az Ebtv. 44. §:

44. § Keresőképtelen,

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb

gyermekét szoptatja;

d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi

kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke

mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó

intézményben;

e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét

otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

A GYÁP-ra való jogosultság időtartamát az Ebtv. 46. § (1)

bek. szabályozza:

70

b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni

ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó

intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-

szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén

a gyermek egyéves koráig;

c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek

otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást

nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a

fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek

nyolcvannégy naptári napon át;

d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek

otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást

nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a

fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek

negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári

napon át;

e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek

otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást

nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a

fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

71

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek

tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon

át.

VII./2. Mennyi a GYÁP összege?

A GYÁP és a hétköznapi táppénz összegét azonos módon

kell meghatározni. (ld. VI./3.).

VIII. Méltányossági alapon megállapított pénzbeli ellátások

A kiadvány VIII. alfejezete a méltányossági alapon

megállapított és az Ebtv. 50. §-ban található pénzbeli

ellátások szabályait dolgozza fel.

50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves

költségvetésében meghatározott keretek között -

méltányosságból csecsemőgondozási díjat,

gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a

biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges

biztosítási idővel nem rendelkezik.

72

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító

méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban

meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg

gyermekápolási táppénzt a 44. § d) és e) pontja szerinti

keresőképtelen biztosítottak részére.

(3) A gyermek betegségére tekintettel az (1)-(2)

bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja szerinti

keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási

szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási

táppénzt.

(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások

folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a

méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben

foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy az

összege nem haladhatja meg

a) csecsemőgondozási díj esetén a 42. § (3) bekezdése

szerinti összeget,

b) gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése

szerinti összeget,

c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő

figyelembevételével - a 48. § (7) bekezdése szerinti összeget.

73

(5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és

a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt

indokolt esetben segélyben részesítheti.

A méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátásokra

vonatkozóan a Vhr. is tartalmaz fontos rendelkezéseket:

31/A. § Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése szerinti méltányossági

jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak

minősülő személy részére engedélyezhető pénzbeli ellátás.

31/B. §

(2) A táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból

engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt

sem haladhatja meg az egy évet.

(3) Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a

biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett

jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve, ha a

gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési

kötelezettsége van, valamint ha az ápolási díj mellett

munkát végző biztosított a gyermeke betegségére tekintettel

igényel táppénzt.

31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a

foglalkoztatójához nyújthatja be. A táppénz folyósítására

74

vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és

javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a

keresőképtelenség várható időtartamáról. A foglalkoztató a

biztosított méltányossági kérelmét a kérelem

kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a 38. §

(1) bekezdése szerint a székhelye szerint illetékes

kormányhivatalhoz.

(2) A foglalkoztató az Ebtv. 50. § (2) és (3) bekezdése

szerinti esetben a biztosított méltányossági kérelmét, a

foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi

dokumentumot, valamint - ha a foglalkoztató

társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet - az ONYF

Központja által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a

kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a

székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére.

(4) A méltányossági kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell

lenni a biztosított

a) biztosításban töltött idejére,

b) 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási

idejének tartamára,

c) jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő

körülményeire.

75

(5) A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti

kérelem kizárólag a 2. § és a 3. § alapján beutalásra jogosult

orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével

engedélyezhető.

(6) A táppénzt méltányosságból legkorábban - a 12 éves,

vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek

ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból

megállapítható táppénz esetét kivéve - az igényjogosultság

megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

31/E. § (1) Az ONYF Központja gondoskodik az E. Alap

költségvetésében meghatározott méltányosságból adható

pénzbeli ellátások keretösszegének kormányhivatalok

közötti felosztásáról, továbbá figyelemmel kíséri a

keretösszeg felhasználását. A kormányhivatal az ONYF

Központja által méltányosságból adható pénzbeli ellátások

megállapítására meghatározott éves keretösszeget nem

lépheti túl, a méltányosságból megállapított pénzbeli

ellátásokról minden naptári negyedévet követő hónap 10-

éig köteles az ONYF részére beszámolót készíteni annak

érdekében, hogy az ONYF Központja a keretösszeg

felhasználását figyelemmel kísérje.

76

(2) Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése alapján méltányosságból

engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát az újabb

keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának

időtartamába be kell számítani. A méltányosságból

engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás

megállapítására nem jogosít.

A Vhr. 28. § (1) bek. szerint a 12 éves, vagy annál idősebb,

de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása, illetve

kórházi tartózkodása címén méltányosságból folyósított

táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot

kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása,

illetve kórházi tartózkodása címén a gyermek legutóbbi

születésnapját követően táppénzt folyósítottak.

A méltányosságból engedélyezhető egyszeri segélyről a Vhr.

31/F. § (1) bekezdése rendelkezik az alábbiak szerint:

31/F. § (1) A kormányhivatal a biztosított kérelemében

előadott összes körülményre tekintettel dönt a segélyben

részesítésről és a segély összegéről. Ennek keretében

mérlegelni kell a biztosított

a) egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen

változást, illetve egészségkárosodást,

77

b) jövedelmi helyzetét, életkörülményeit,

c) egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban

felmerült utazási költségét,

d) Ebtv. 50. § (1) és (2) bekezdése alapján méltányosságból

megállapítható táppénz, csecsemőgondozási díj,

gyermekgondozási díj iránti kérelmének elutasítását.

(2) A biztosított a segély megállapításának időpontjától

számított egy éven belül csak különös méltánylást érdemlő

körülmény bekövetkezése esetén részesíthető ismételten

segélyben.