Meteorológia 2

A levegő nedvességtartalmával kapcsolatos alapfogalmak

A víz halmazállapot-változásaiOlvadás, olvadási hő (80 cal / g)Párolgás, párolgási hő (Q=605,5-0,695*t

cal/g)(forráskor: 537 cal/g)Telítés, telítettség; a nyomás és a

hőmérséklet összefüggésében is.

A levegő nedvességtartalmának meghatározásai

1. Abszolút nedvesség:

Hány g vízgőz van 1 m3 levegőben

Télen: 5 g/m3 alatt

Nyáron 10 – 16 g/m3

Az abszolút nedvesség a magassággal csökken:

1,5 – 2 km-en a fele, 3 - 4 km magasan a negyede a talajszinti értéknek

2. Páranyomás:

A vízgőz nyomása, amit akkor mérhetnénk, ha az adott térben csak a vízgőz lenne jelen.Tényleges páranyomás (e)Telítési páranyomás (Ev)(véletlen egybeesés: -10 és +21 fok között a gőznyomás és az abszolút nedvesség értékei gyakorlatilag azonosak –Hgmm és g/m3)

3. Fajlagos (vagy specifikus) nedvesség:

Hány g vízgőz van 1 kg levegőbenEz az egyetlen mutató, amely nem függ a levegő nyomás, térfogat vagy hőmérséklet változásától.

Nedvesség mérése:

száraz-nedves hőmérő pár (páranyomás meghatározása számítással) hajszálas higrométer (rel. nedvesség)

4. Relatív nedvesség (relatív páratartalom):

Mennyi vízgőzt tartalmaz a levegő az adott nyomáson és hőmérsékleten tárolható maximumhoz (telítéshez) képest

f= e / Ev * 100%f= a / Av*100 %

5. Harmatpont:

Az a hőmérséklet, amelyen az adott nyomású és hőmérsékletű levegő-vízgőz elegy telítetté válna

A harmatpont a magassággal általában csökken, 0,15-0,18 fok/100 m(ld. még az absz. nedvesség változása a magassággal)

A hőmérséklet, a gőznyomásés az abszolút nedvesség összefüggése

Kicsapódás és párolgás

TelítődésKondenzációs magok

Keveredés és advekcióKonvekcióFrontok

Csapadékköd, szmogFelhőkHulló csapadékok(halmazállapot, alak)

Köd keletkezése és típusai:

Kisugárzási (radiációs)Áramlásiinverziós (zsugorodási)

Felhő keletkezése:

Magasban kondenzálódott vízcsepp v. jégkristály

Nagy rel. Felület, súrlódás, Stokes törvény

V=gD²(φp – φf) / 18ή

Felhő keletkezése:

Feláramlással (individuális hőmérsékletváltozás)

Kisugárzási felhő

Keveredés

Felhők anyaga:

Víz, túlhűlt víz

Hó

Jég (kristályos és alaktalan)

Magasság szerinti osztályozás:

Magasszintű: 6000 felett (cirro-)középszintű: 2000 – 6000 (alto- )Alacsony szintű: 2000 alatt ( --- )

Alak szerint:

Gomoly

Réteg

Hullám

Függőleges felépítésű

Orografikus felhőzet

(a domborzathoz kötődő…)

Alacsonyszintű felhők I. Gomolyos felhők Cumulus humilis Cumulus

Alacsonyszintű felhők II. (réteges felhők) Stratus Stratocumulus

Középszintű felhők I.

Altocumulus

Altostratus

Altocumulus castellanus

Középszintű felhők II.

Nimbostratus Altocumulus lenticularis

Magasszintű felhők I. Cirrocumulus Cirrus

Magasszintű felhők II.

Cirrostratus Cirrus

Függőleges kifejlődésű felhők I. Cumulonimbus

Függőleges kifejlődésű felhők II.

Cb. felhő részei

Csapadékfajták

Felhőzet mennyisége:

Régen: oktákban (nyolcadok)

Ma:

SKC 0 oktafew: 1-2 oktascattered: 3-4 oktaBroken: 5-7 oktaovercast: 8 okta

Jegesedés: felhőben, ritkán felhőn kívüli jéglerakódás 0 - -5 fok között

ónos esőhideg repülőgép párában, esőbenhó, jégdara lerakódás

Átlátszó jégzúzmarás jég (durva jegesedés)deresedés

Jegesedés következményei:

Súlyés felületi terhelés nőprofil romlikkabintetőn nem lehet kilátniPitot-cső, statikus nyílások elfagynak (statikus vész-csap)kormányok, fékszárny befagynaklégcsavar jegesedése: rázás, leváló jégdaraboktól eredő sérülések

Hogyan kerüljük el?

2. A jegesedésre műszakilag fel nem készített géppel jegesedés veszélye esetén NEM SZÁLLUNK FEL!

3. Ha mégis felszálltunk, felhőn kívül kell repülni, ahol még nem nagyon hideg de már nem nagyon párás a levegő