K o m á r o m , 1917. j a n u á r 18. X V I I . é v f o l y a m 3 . s z á m

M i Ú J S Á G K o m á r o m v á r m e g y e i é s v á r o s i é r d e k ű t á r s a d a l m i , k ö z g a z d a s á g i h e t i l a p

A K o m á r o m i V ö r c s K r r e s z t E t * y l e i é s a K c m í ' r c m v á r m e f j y e Y ü z o f l t ó s z ö v e t s é g é n e k h i v a t a l o s l a p j a .

M e g j e l e n i k m i n d é i ] c s ü t ö r t ö k ö n .

Előf izetési á r a : Egész évre 12 K., félévre 6 K.,

negyed évre 3 K.

E g y e s s z á m á r a 2 4 f i l l é r .

F e l e l ő s s z e r k e s z t ő :

D R B A R A N Y A Y J Ó Z S E F Kiadó laptulajdonosok :

FÜLÖP ZSIGMOND és Dr. BARANYAY JÓZSEF.

Bsttfcwlőlég ¿3 kiadóhivatal:

Spitzer Sándor könyv- ós papirkereskedóse

Komárom, Nádor utca 2 9 . Te le fon 80.

Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség

U g y a n m o n d d !

h o l v a g y te e m b e r i j ó z a n é s z ? N y i l a t k o z ­nál m e g az e m b e r m é s z á r l á s p é l d á t l a n u l , p á r a t l a n u l l e g i s z o n y a t o s a b b i d e j é n egy m e n t ő , s z a b a d í t ó n a g y g o n d o l a t b a n ' M u ­t a s d m e g e z e k b e n az ő r ü l e t b e e j t ő , r e t t e ­netes p i l l a n a t o k b a n , h o g y a M i n d e n s é g -e r ő l e g i s t e n i b b s z i k r á j a v a g y ! G y ú j t s a v é r ö z ö n b ő l k i v e z e t ő f é n y t az i r á n y í t ó k a g y á b a n ! G y u l a d j k i H o r e b - h e g y l e g e n ­d á s » c s i p k e b o k r á n a k « c s o d á s — » s z ó z a -

tosc l á n g j á v a l .

V a g y é p p e n a l e g i s z o n y a t o s a b b i d ő k ­b e n k e l l k i v e z e t ő s u g á r n é l k ü l h a g y n o d a k í n o k b a n , v é r b e n , a F á r a ó k p o k l á n á l é g e t ő b b , g y i l k o s a b b p o k o l b a n , v é r z i v a t a ­r o s , p u s z i i t ó ő r ü l e t b e n v e r g ő d ő e m b e r i s é ­g e t ? I É p p e n m o s t n e m a d h a t s z n e k i a v é r t e n g e r b ő l k i v e z e t ő , s z a b a d í t ó , az [ g é -retl 'óld f e l é i r á n y í t ó M ó z e s t ?!

M e g r e n d ü l t h i t t e l v e r g ő d n e k a k é t ­s é g b e e s e t t e i n b e n n ü l i o k . — Ö r ö k lesz a r a b s á g , a s z e n v e d é s a F á r a ó k , 8 S ö t é t s é g s z e l l e m i i n e k p o k l á b a n ? V a g y ő r ö k , vég­t e l e n lesz a v á n d o r l á s a s i v á r , a k i e t l e n

T Á R C A .

V á r i a k !

». . . Ks el jövök erted, hófehér virágom, M i k o r madár dalo l tavasszal a/, ágon. Kétkedés, gond, bánat ne töltsön el téged, Ha nyílik a rózsa, el jövök teérted.«

Kinyílott a rózsa, tavaszi sugárba, Dalos madár szállott a virágos ágra Dalolt, — tovaszal lott , e lv i ru l t a rozsa Ks éo egyre varok a találkozóra.

Elmúlott a nyár is, betoppant télapó, Virágos ker temre hul l a hó, hul l a hó. 8 én a tavaszt v a r o m , lesem napról-napra, M i k o r lesz a rózsa b i m b ó b a fakadva . . .

^ z o m o r u a u múlnak napjai I hétnek, e r ü k szerelemmel, egyre várlak légid . . . Ész, idő, távolság hiába m o n d másat S ha sötét h a j a m közt ősz hajsza! is támad, Még a k k o r is mindég várni foglak, varlak . . ,

üiily Ilonka.

p u s z t á b a n 'J „ F e h é r - f e l h ő " é s t ü z e s o s z ­l o p " n é l k ü l . „ í g é r e t - v i l á g ' 1 r e m é n y e n é l ­k ü l . — A t ö k é l e t e s e d é s é g ő - l e l k ü , b o l y g ó A h a s v e r i e i a g y e m é s z t ő ő r ö k - k e r e s é s s e l r o h a n n a k a s o h a el n e m é r h e t ő , legesz-m é n y i b b ö r ö k - c é l : az e m b e r i s é g k ö z ö s b o l d o g s á g a u t á n . Ö r ö k k é ! Ö r ö k k é ! -Meg­á l l á s n é l k ü l . K o r l á t o l t l á t ó h a t á r o k v é g t e l e n e g y m á s u t á n j á n á l . V á g y ó d ó , s ó v á r g ó l e l k e k , r e m é n y t h o r d o z ó , r e m é n y t v e s z t ő n e m z e d é k e k e l h u l l á s á v a l . T o v á b b ! t o v á b b ' E m é s z t ő l á n g o k ö r ö k p o k l á v a l .

A F ö l d ó n m o s ! n á l a d n á l é s m i n d e n j ó s z e l l e m n é l h a t a l m a s a b b > á ' á n t e r ő l e l t ú r r á . T e h e t e t l e n ü l k e l l n é z n e d a i S á l á n s z e l l e m é t ő l m e g s z á M o l t a g y ú e n i b e r v e z é r e k ő r j ö n g é s é t , v é r b e n g á z o l á s á l ; t é b o l y o d o t t l e l k e k k é t s é g b e e j t ő t o m b o l á s á t . — T e h e ­t e t l e n ü l k e l l n é z n e d az e m b e r i s é g M e s s i ­á s a i e l l e n v é r e s e n t o m b o l ó s z ö r n y ű h á ­b o r ú i s z o n y a t a i t . — Ks v á r n o d k e ' l r e t l e -g é s s e l : a m i k o r m a j d e g y s z e r a F ö l d ö n r e t t e n e t e s c s e n d , v é r f a g y a s z t ó b é k e l e s z e n :

— K m b e r e k t é lkü l !

N i n c s k ö z t i s z t e i s é g ?

Ahogy a hü borúban elvesztette értékét és ere jét a kultúra és humanizmus, agy elveszí­tettek ható ere jüket a tisztesség és becsület parancsszavai is. Nézzünk csak körül. Az egy­szerű töidmivelőnep megvadult . M i k o r a váro­siak megjelennek a falun, hogy v a l a m i t vásá­ro l j anak , kegyetlenül az arcukba vág ják : a vá­rosiak hal janak éhen. Az árakat felhajt ják, az eladásnál követelőzők és ha az árakat va lamely ar ra illetékes hatóság meghatározni merészeli , akkor , még ha az arak j ó magasak is, n y o m b a n bosztlt állnak, a sertésnek vetik a tejet, e lzá-puini hagyjak a tojást , de inkább nem adnak el semmit , semhogy alávessék magukat va lamely intézkedésnek.

A kereskedő kihasználja a helyzetet és hasznot szerez, ahol lehet. Az áru drága, el ke l l dugni , m a j d még drágább lesz. Az iparos el n e m maradhat a nagy haszonhajhaszásból . A h o l lehet, ő is kiveszi a maga r é s z é t

Örök körforgás ez. így van ez a háború óta. Nincs köztisztesség. Nincs emberség, sea-kinek sem j u t eszébe, hogy nem a n y o m o r u l t hasson a fontos, hanem az, hogy győzzünk és megmarad junk erősnek s függetlennek. N e m törődi ek vele, hogy csak azért szereznek hasz­not, m e r t a csatatéren milliók véreznek! I f i t nekik a háború ? N e m hallják a halálhörgé az árvák és özvegyek sírását, ok csak a hasznot

L á n g o k b a n . I r ia . Farkas Emoü.

Az utcán r iadt emberek futot tak s rémü­letbe fu!ó hangon sikongták :

— T ü l van ! T a r J ó z s e f a templomból futot t haza.

Mik* r a sistergő lángtenger előtt állott, amely perzselő hőséget lehelt, halálsápadtan meredt a pusztuló viskóra.

— Jaj vegem van í — h ö r d ü l fe l , m i n t akit a kes szivén talál.

A lángokat lefele verte a szél, s a széles, s istergő tüznyelvek már az ajtót ós az ab lak­fákat nyaldosták. Hogy lökték, dobálták egy­mást , hogy zúgtak és morogtak, a m i n t beleöl-tötték tüzes ful lánkj ikat a vékony szemöldök­fákba.,

I'alánkan nyalták, harapdálták, ropegtatták; és a szegény T a r Józse f ugy érezte, m i n t h a a sa já t csont ja i t ropogtatnák.

Egyszerre aztán rémülten j a j d u l t fel : — Feleségem és gyermekem ! — Szent, Isten, csak Din C l az égő házban

— sikoltották az asszonyok. Ks kezüket tördelve, sápadtan, remegő

arccal állották körül. — De bent vannak — höffigti aléltan

Tar J ó z s e f ; éa szeméből kibuggyant a könny. ügy pillantás alatt , m i s t a f i l laayáram a

vezetéken, agy futott végig a tömeg szivén a rémület vén fagyasztó jéghal láma.

— Kent rekedt v a l a k i ? — k é r d e z i e m o s t Székely Lajos csendőr.

— A felesége es gyermeke — tördelték a nők.

Székely csendőr azonnal lecsatolta k a r d - t

ját , lerántotta a köpenyegét, aztán ráparancsolt a férfiakra.

— Locsol ják a p i tvara j tó t ! — Csak nem akar bemenni — szóltak

megdöbbenéstől rekedten a mellette állók. , A csendőr m i t se szólr K ikapta a zseb-| kendőjét, vizbe mártotta, aztán a c s á k ó j a a á

dugta s a homlok a köré csavarta. A lángok már vastag o c z l o pókban sisteregtek az a j t ó föiött. Sötétvörös iüstuszály zúgott, kavargott utánuk, m i n t m i k o r a megduzzadt, gömbölyű hullám* k összeomlanak és tovább zuhognak.

Székely csendőr egy pi l lanat ig se habo­zott. Felnézett a lobugó tetőre, amelyen dühösen ágaskodtak az izzó sörényű lánghullámok; s látva, hogy a szarufák, amiken vad nyargalással vágtatnak keresztül a t i iz téglavörös sárkányai , meg nem roppannak ö i t z e , tüstént az ajtóhoz rohant .

A szalmazsuppok szórták, kavarták, hány­ták a szikrázó pernyeesőt, tu/csillagok repültek k i belőlük s vakító szárnyú pillangóraj gyanánt

| röpködtek az a j tószárnyak között.

j

i l . I . - « T O H .

2 . o l d a l . Kc m à r o n u U i s á g 1 9 1 7 , j a n u á r 18.

nézik meredt szemekkel, a hasznot, mely pónzt j e lent é i vagyont é l kényelmet és jólétet.

Az ördög motol la ja ez, amelyen vigyorogva himbálóznak az agráriusok és a merkanti l is ta árdrágítók, a kerekek közül pedig kihallatszik a kimért fizetésen, megszámolt filléreken élő közép­osztály ja jongása. Vannak kivételek; becsületesek, jók , érxő szivüek akadnak minden foglalkozáson, de milyen kevesen.

Bekében csak elfödik az események ezt, de j ö j j ö n egy földrengés, forrongás, háború, a k k o r minden szilaj gonoszság, minden állatias mohóság, minden rabló indulat kiütközik.

Nem az intézmények hibásak, nem a termes gyönge, nem az. élelmiszer kevés, nem a drágaság nagy, nem az ellenség erős : nem, az egész csak annyiból áll, hegy az emberek rosszak. Nincsen köztisztesség.

A V A R M E G Y É B Ő L .

** A vármegyei közigazgatási bizottság a lbizottsága A január 9 ón tartott közigazga­tási bizottsági ülésen alakultak meg az egyes albizottságok a bizottság kebelében a következő tagokból:

1. Fegyelmi választmány. Rendes tagok: Thaly Ferenc, gróf Esterházy Móric, Berzsenyi-Janosits J ó z s e f Mirtse Lajos . Póttagok: Jaross Vi imos , Bartha János ,

8. Gyámügyi felebbviteli küldöttség. Ren­des tagok: Fejérváry Géza, Palkovich V i k t o r (kinevezett), Lózerl Kálmán, Baranyay Géza (választottak). Póttagok: Mirtse Lajos (kinevezett), Fi t t ler Sándi r (váJ tsztott) .

3. Gazdasági albizottság (egyúttal erdé­szeti albizottság) F i l t e r Sándor, Jaross V i l m o s fmezőgazd tsági szakferfiak), Véocz j Ferenc, Láng Géza törvényhatósági bizottsági tagok, Péltn Jó/sef k ir . fŐerdőtanáCSOS (erdőgazdasági szak-féi f i tk)

í . Aáéfelszólalási küldöttség (egyúttal adó­ügyi bizottság). Rendes tagok; Baranyay Géza, Bföthy Pál, F t i t e r Sándor, Palkovich V i k t o r . P ó t t a g o k : Kánya Vi lmos és LÓzert Kálmán.

5, Fogházak megvizsgálására hivatott küldöttség. Tatai j á r á s : Fitt ler Sándor, dr . V i -rágh Gyula, gesztesi j á r á s : Lézert Kálmán, dr . Rakavioa V i k t o r , ndvardi j á r á s i Asztalos Beia főjegyző, dr . K o r b u l y IX-zsö, csallóközi j á r á s ; dr . Madarassy Fai árvaszéki elnök, d r . R n g r f l n Ede, kikhez Berzsenyi-Janosits Józse f az a lann \ ite /»ti hivatal lói «...e es dr. Füves Károly k i r . ügyész hivataluknál fogva csat­lakoznak.

0. Állami italmérési illeték filszólamlási bizottság. K i < k : Lózert Kálmán, elnökhelyettes: B a r a m a y Géza.

** A t a t a i szeszfőző szövetkezet is meg­alakult e hd 13 án kfa jor László p é d á s b u z g o b kodására Tata, Tóváros , Koca, Bánhida, Tar ján , AgO»tyán, Raj, t focsa kiküldöttjeinek részvé­telével. Jegyeztek 180 zMirásra 200 özletrészt Központ Tata l e t t l a a i tagok lettek: Major László, Herozeg Dániel, Henzer István, Troykó György, Bali Ferenc?, Molnár Sándor. Felfigyelő bizottsági tagok: Fitt ler Sándor, Da­rányi Ágoston, Janiech Ferenc*, Bodrogi Zsig­m o n d , Dióssy Gyu'a .

* * Kamorsa é s a hadikölcsön. Kamoc n az V ik bsdikölcsQn jegyzésénél a kamocsai p-i^taiiivaía'n i 100000 koronán felöl jegyeztek, Ez eredményt elsÖ sorban Pap Lajos posta­mester fáradozása feremiet ie uvu. kinek segítő­társai voltak még Csaplovies Kornél jegyző es Kurucz István í'őtanitó.

Legtöbbet jegyeztek;

ftácz Gáspár 10000 K Kósa J ó z s e f közgyám 6000 » Győrös Lina 4000 » Kis Dávid elől járó 8000 » Szabó S tndor 2000 » Kurucz Istvánná 1200 » Pap Lajosi ié 1000 » Kurucz István 1000 » és még 100 nál többen kissebb és i i yobb összeget.

Kamocsáról tudmásunk szerint *z ötödik badikölcsönre mintegy 150000 korona jegyez­t e t e t t

** Rekvirál is Kom romm így bon A vár ine yében e r é y e s e n folyik a r kvtrálás. Ro-máromv Irmegy t H az Orsz. Közéleim z$si Hí­v n i a ' 1500 vagon gabona be zolgáli tá át kö v. te l i .

* * A kisbéri s t e e z f f z i s z l v e t k e z e t a napokban szintén megalakul t nagy érdeklődés kö o t t .

** Gyermely é s Szo-nor küz-^^ :>u>l meg üresed tt jegyzői á á*ra j s n u á r 24 tg leíie* pá lyázui. A választást 2f> én tart ják meg.

* * A menyei t e i e o l a ' á s A kereskedelmi miniszter a haborn következtében beállott el hárithatatlau forga 'mi nehézségek m i a t t a kör* nyékbeN és törvényhatósági távbeszélő f o r g i lomban váltott beszélgetések időtartamát, a heiy közi beszé lge tőnek időtartamával egyezően, Öt pete helyett bárom percben á aphotta uh . Az állami és snogáiat i beszélgetésekét nem korlátozza. A távolsági forgalomban a meg ke* d -u .') perese beste etés* k o s u k akkor i .o-z szab! Itfa tók meg három percenként a hfvő fel kivan ágára, ha az igénybevett áramkörön más beszé el »s n m v r I b o n r o t tásra.

** Megszűnt járványok. A/, [zsa és Szák községekben járványosán fellepett kanyaró j á r ­vány megszűnt. Az e miat t zárva levő iskolák is megnyílnak.

w Megszűnt a s e r t é e M f U l á t . A rekvirá -lá*j rendelet értelmében 1917. j a n u á r ir>-én túl az Iparszert sertéshizlalág megszűnt és mindenki. .ek csak házi szükségletére szor i tkoz-

, hátik. A vármegye alispánjához s z á m o s kérvény érkezett sertéshtzlalás cél jából 8 rekvirálás a lá kerölt kukor ica féloldása végett Ugy vagyunk értesülve, hogy ezek a kérelmek nem lesznek teljesíthetők. Iparszer t hizlalás csak az o lyan nagyobb gazdaságokban lesz előreláthatólag megengedve, amelyek üzeme könnyen e l len-

; Őrizhető. ** Megszűnt áilati j á rványok . A s e r t é s -

rész j á r v á n y Ba ja é s Sz imő, a lépfene N a g y -koszi és a ragadós száj es köröuifá jáa I m e l f községekben megsafint

V Á R O S I Ü G Y E K .

* Uj f ö i z á m v e v ő . Foll inua Árpád nyuga­lomba vonulása folytán megüresedett főszám-vevői á l lásra kürthy István főispán Szalay József belügyminiszteri számellenőrt nevezte k i . Az oj főszámvevő az állását már e l fogla l t * .

* Áthelyezett h iva ta lok . A katonai ügy­osztályt a Jóka i Mór utcába levő mérnöki h i ­vatal helyiség be helyeztél át a városházáról , míg a mérnöki hivatal a gázgyárba levő épft* étbe lö lö ö t

* A t izennyolc évesek Összeírása. A h i v a ­talos lap közli a honvédelmi miniszternek az

I 399« évb ni szöletett n píe^ele>re k.'ee'e/.et'éknek összeírása, bemutató szemléje, behívása és n y i l ­vántartása tárgyában az illetékes kiegészítési kerületi parancsnokságokhoz éi községi e lö l járó­

tokhoz intézett utasítását. A rendelet szerint .! épfelkelésre köt lezettek ö>szeíra^at le^e.-albb január 18 ig be k« 11 fejezni, a bemutató s/em­iéket pedig legkésőbb j a n u r 29 tői í bruár 10 is k e l mege j t en i fomáromban január 15-én és 16-án kel let t a katonai tigyoztályoál j e lentkezői .

* Az élelmiszer készletek b e j e l e n t é s e . A polgármester f< itt ivja mindaz ikaf, akik éJe lmissef készlet i-n' t a m i i t lió e lső le b n t i r to t , ö f s s e -irás alkalmával 1) \ ettteni elmulasztották, hogy bejelentő lapjaikat 5 nap alatt a lisziirodábn nyújtsák b - , me y es tben mulasztásukat b t t n -tetlfUÖI he yreho7ta i já i . A ^ i ; azonban a p i l -;ármester a felhívása d a c t r a sem tesznek,

• u-'t, kihágást követnek ei •'•s két h m a p ^ ter jedhető • záré ~.al és G00 K. ig pőn büute

sel büntettrttn k.

Székely egyet foháaskodott magaL-an, aztán beugri i t a pHvarb •..

Visszatartotta a Idegzetét s kezével tapr> tátva h - ' d i előre. E y i " r r * 1 csak egy testba b o t l o t t Lehajol t es f . i k . i p t a . T a f n é volt , aki s iü» öl n al u \ i »'>/mé! tiffiül fekfldt a padtón.

Széke ) eikábutt, a föst, a h<5eég,az izga l(»m elgyt*ngitette, nnk^zb*n T a r n é t cipelte. A töm* g • ' -z r^v- t t * ; Z állóban ro -kad z> C-en dőrt, T o m p a m o r a j es rémfttt zsivaj bal tatszoi t

— Htndjárt a zsarátnokba zuhan, ment Sttk meg o u a ! — kiáltotta egy két bátrabb ember.

Néhányan lapéér t futottak, hogy a z c a rátOOkokat alhányjáK a/ a]i'»Hi6l De a perzselő bőséget már nem bírta k i Székely a az asszony-nyai együtt a i sarátnokra buk<tt .

— Jaj vfgf iok van — hörögték rekedten a nők.

N hány elszánt ember rohant Ssékely felé. A Csei dőr azonban megfeszítve vé-iső erejét , talpra ugrott a a/, asszonyt is fe kapta* Ekkor m a r hozzáértek az emberek, elvették tőle az áju t ; is-z<ieyi, az ing dozóan lépő Ssendőrt p dig a kúthoz V«/.ett*K.

A ff is a levegő a a c-opős g^é; hamar ma-gáhos lentet ie Sz k - i y L a j o s t

— G-ak írs^tí, a gyermeket mentsék m "j, — rimánkodott T r Józse f a k«iél löfdetve

Es a kétségbeesett, sir > hang u~*y hatott a Csendőrre, m i n t a k tonára a riadó fúvása,

— Keritsenet egy lepedőt — m<» dotta a körű ötte á lóknak ?

— N >i) lehet már bemenni — mondták az emberek, a tető minden pi l lanatban besza k a d h a t

— Bízzuk sz Istenre a do'got, én be-ne gyek a gyermekért

Eza ait egy iep d t hoztak. A c dőr vizbe mártotta, a ruháját néhány vödör viszel lelocsolta a csuromvizesen a lepedőt is m t . á r a borítva \ntnM a pHvarhos r o h a n t

— Csendőr er, az letétiért, ne men jenI — sikoitostsk az asszonyok.

A férfiak némán, sápadtan b á m o t i k rá« — A* életével fizet vakmerőé *g 'ert —

gondolták m g.jkban. Az ud áron már pokoli hő-^g t » I . A ve

kitó vitég ság'H a •séftá levert fü^tgomolyok hasogatták össze, a lény és fü>i birkózva d> Lá ák egymást a levegőben.

— Lajoa az Istenérti — s/óiait meg m o t könyörgő i.ői hang.

Ugy halott ez a Csendőrre, mint a na^y

u tegre a méta harangezó. Ez r n y i érzelem hu latnát verte fe', a'üik a z á t i zsongva ölelték át a SSÍVé .

i . y / p : á n ] z'-it hozzá s a kezét nyújtotta ki feléje, hogy megragadja a vállát .

— Erzsike, most ne báutsoo - szólt r á szinte nyersen a csendőr .

— ! ) • e-i m ghalok, ha veszedelem éri. — E aő a ko •• is pg. Aszal beugrott a pitvarajtón, A lány anyja vállára haj totta a fejét és

zokogott . — J r odább gyermekem, l U m e g s ü t t ö k . Es tovább hozta Erzsikét A leáii] s t ive erőseu csapkodta a me' lé t ,

mint vih i í )ui a horgonylánca hajót. Behunyta -í az m t, de a könny f ' m u o i a ; i p . áit s vegi .c urgiMi arcán a innieg n"dve-s g.

a iű/. k ö r t haiáios csönd v o l t Eraslke ugy »i"/t- , hogy az a láng a szivén csap k e -reastttl, mely a ház i t nyaldossa. ( o i c - Ü M - n f<>-- z i t ^z édesanyj ba, hogy e ne roskadjQQ.

EgvHzerre c-.tk nagy zaj hal at->z »tt. A le­ány felkapta a fejé: . S l ne a/, a j tóra t a p i d t . M p i i a n i o t i Sz 'Ke^t . Ö l ö m é b e n fel akar t kiáltani, de c<ak egy hálaaóhaj szakadt k i a me léből.

„ G R A N D

E s t é n k i n t l e g k e l l e m e ­

s e b b s z ó r a k o z ó h e l y a

a h o l a l e g k i t ű n ő b b z e n e k a r H O R V Á T H K A R I a h i r e s p á p a i s z ó l T s t a ,

h í r n e v e s c i g á n y p r í m á s v e z e t é s e m e l l e t t n a p o n t a h a n g v e r s e n y e z .

-L.

1 9 1 7 . j a n u á r 18 K o m á r o m i Ú j s á g B. o l d a l .

M i l e s z a h á b o r ú u t á n ? bir tokában a s ikerkockázat még na

Irta Szévaj tiyala.

Hogy m i less a h a b o m u t á n ? — V a l ó ­színül*" egészen más , m i n t a m i t gondolkodással es gondoskodással m a , elképzelünk. A h a b o m lanílasa; közé tar toz ik , hogy hatásai és követ­k e z n i " " ' i Dormáli8 m u l t a k méreteihez szokott gondolkodásunkkal nem foghatók és nem m a r ­kolhatok át, m e r t ez a borza lmas földrengés a m u l t a k n a k nemcsak pozitív alapzatait , de egész aereg taotételét, úgynevezett »örökigazságát« is ha lomra dÖutöttS.

így v o l t u n k ezzel a gondolatfonással a háború megindulásakor is, m a j d m i n d e n t m á s ­kép gondoltunk, m i n t ahogyan bekövetkezett .

A háború után — agy g o n d o l o m — a legnagyobb iparos az á l lam lesz, a k i a köz­fogyasztással szembei : érzett felelöss genel fogva, minthogy anyaggal i * leginkább ti rendelkezik b a hadsorokból felszabaduló munkaerők is leginkább az 6 rendelkezése alatt fognak állani, — a r c c á ! felé je f o r d u l v a I a m u n k a n a i evelést tőle várva. — lehat m i i dezen körülmények p a r a n c s á r a egyszerűen rendelkezésére áll a be lső izfikséglet igényeinek é s a primitív tömegcikkek

gyártását kezdetben kezében tar t ja , később le l -i g y e l e t alá veszi, m a j d nyersanyagszükségletét és megrendelési igényeit lát j a e l , azon belátástól vezéreltetve, hogy inkább berendezkedik e m u n ­kára, semhogy az élet millió-szálu igényét bá­gyadt hivatal i o ton kisérelgesse kielégíteni, m a ­gyarázni, magától elhárítani.

A következő alakzat a bekövetkezőségek második vonalában a nagytőke iparözöi szerep­hez jutá>a. A nagytöke a haboru alatt meg­tanulta , hogy az iparűzés hasznos közgazdasági tevékenység i rendelkezi a fog állam az á l lam­nak, hogy vele az ő közgondoskodási terheit mego>sau és tőle a kötelességeket — ot t , ahol az neki kiszámithatólag előnyös — magára val ia l ja . Helytálló a jánló erve lesz erre ne/ve, hogy az. anyagiakai illetőleg rendelkezik m i n d ­azzal a pénzhatalommal , a m i v e l az ál lam, ezen­kívül* előnye a mozgékonyság, kockázatra készsé s a legjobb szabad szakerőkben való váloga­tás, amihez járul az. is, hogy a felelősséget szagára veheti . Az ellenkövetelések lapján vaió-szinöleg köz*ellátási m o o o p o l i u m s z e r t l megren­delések, vagy ezzel rokonságban a l io kívánságok fognak szerepelni I f indezek a kezet-kézbe elvé­nél fogva a nagy ftömegszükségletek cikkeinél v a l a m i trösztszerfl termelési a jakban fognak kik* reki tn i .

Az ezután következő a lakzat -sor vonala a magántőkéhez vezet, a régi r e n d - z e n i gyári nagyiparhoz, m e l y az egyéni ínioiativának még

gyobb reményével állhat munkasorba . Sikert főleg tőkeerejetői fog függni, m e r t az előző f o n a l a k o n állók az anyagi erő túlsúlyával f o g ­j a k győzni.

Fel kell tételezni, hogy az állam a legtel­jesebb rokonszenvei fogja kísérni vállalkozási törekvéseiket é i segélyükre lesz mindenben. Azonban a segélyezés (iparfejlesztési támogatás) aligha lehet o l y a n individualizált, minden telep egyéniségéhez alkamazkodó, m i n t vo l t a regi korszakban. N e m érnek ar ra rá, s nem lesz ember m i n d e n dolog gyors atértésehez, lemér-legeléséhez, annak kiérzekeléséhez, hogy ho l az egyenes és görbe hatara.

Talán n e m az lesz az ipar támogatás rendje, hogy az egyes vállalkozások részletesen k i fe j t ik , a m i t kérnek, hanem az állam állit fel egyszerű ipargazdasági vonalakat , követeléseket, s m i n t ­egy pályazatot i r k i , hogy ezekre k ik m i l y e n erővel és képességekkel akarnak vál la lkozni

Valószínű, hogy az állami támogatásnak az az alakja , hogy az állam egyes vállalatok­nál részvényérdekeltséget vállal, gyakor la tba jön , m e r t egyszerű és bizonyos felügyelet m e l ­lett ez nem olyan kockázatos , m i n t amilyennek a regi időben látták.

Valószínű az is, hogy a magántőke e ráUalkozásail maga az állam .-egiti hozzá ahhoz a kényelmesebb gyári 1. s izuhitelhez, melyet az nálunk a hitelintézetektől a k k o r sem volt képes megszerezni, a m i k o r a hitelintezetek nagyjában mégis csak hitelnyújtásból éltek, ezután pedig, — a m i k o r m a r iparűzésből és kereskedésből fognak élni — még kevésbbé lesz kéj es

Az üzemtelepek szerint individualizált ipar ­fej lesztő, vagy helyesebben iparfenntartó állami segítségnek azokban az esetekben fog tere nyílni, a m i k o r fennálló vállalatok további erő­ben és munkában tartásáról lesz szó.

A német vámunió kissé lehanyat lot t szárnyú gondolatköre i t t azután f o r r a d a l m i lehetőségek perspektíváit ny i tha t ja , meg erről azonban nem lehet röviden beszélni.

A közép- es kisiparnál meg kevésbé lehet szó egyénített támogatásokról , gépadományozá-sokról, m e r t ez a-s ut még nagyobb l a b i r i n t b a vezetne.

Valószínűleg kísérlet törteink a r r a nézve, hogy a haboru roppant tanulságaiból a kézmű­i p a r o t o k is vonjanak le annyi t , a m e n n y i a tömörüléshez, szövetkezéshez, a háborúban elégné kipróbált közös műhelyekhez, közö* termelési a lakzatokhoz szükséges. Es ha lesz egy k o m o l y a n lelkes és végtelenül türelmes garda, mely a kamarák igénybevételével ennek a p r o ­pagandának szenteli mag tt, kétségtelen eredmé­nyeket is fog elérni s talán nyélbe üti valahogy 1

a k is ipar i Intelnek sokfelől mozgatot t azt a kér­déséi is, mely az O K H . kezeiből kihullóbau r a n , ds qj es j o b b komoly kezekre még n e m talált.

A kis ipar egyébként abban a je lentékeny tömegében, mely a kisember! .szuveréDitás ülőszékén dolgozik, megmarad továbbra is, megtart ja az e m b e r i ősszokás, mely erősebb gyökerű a háborús rázkódás hatásainál a t á m o ­gatja azt a fogyasztónak az. a tudata, hogy ő a maga kisme (terénél jobbat kap. mindenesetre egyénibb kvalitást, m i n t a gyári termékek tömegében.

Meglássuk, mindebből m i t igazol be az idő!

O d á i g j u t o t t u n k ,

hogy a fa lvakban nagyobb a drágaság, m i n t a városokban. KI se hinné az ember, ha sokszor személyesen meg nem győződött volna róla.

— Hogyan lehet az ? — kérdi a járat lan magyar .

A dolog lényegéhez az tar tozik , hogy a falvak lakói se m i n d termelők. Ott is vaunak szegény ^földnélküli J á a o s « ok, zsellére; ; . lakók, napszámosok, p r i m n i v kis iparosok, akiknek a kerek világon semmijük sincs földes szobájuk szegényes bútoránál és a két k a r j u k erejénél .

Mentek hírek a faluba, hogy a városi piacon az arak i lyen, meg ilyen magasak. Hogy a csirke párja nem két korona, hanem négy, m a j d hat, nvo.'c, sőt Uz. Hogy a burgonyát m a r nem zsákszámra veszik a Dunaparton, m e r t annyi pénzűk talán nincs ia a városiaknak, hanem vékából árul ják, m i n t a linóm a lmát , páronkint garasával. Hogy a to jás igen r i t k a madár, amelyért 40 fülért is adnak, a tej pedig valósággal patikaszer, a melyet m a h o l n a p aranyért se lehet kapui .

A j ó falusiak kaptak az a l k a l m o n . H o r d ­ták a terményeiket nyakra-főre a városba s bizony itt szép pénzeket kaptak értük. Az o t t h o n levő szegény zselléreknek j u t o t t is v a l a m i , mag nem is. A termelők rövidesen kiűzettek őket : hogyne, m a j d magának p o t o m áron odaadom, m i k o r a varosban kétszer annyi t űzetnek e r t e ! Es hordtak a sok mindent s azt hitték, az á r ­emelkedés is olyan, m i n t az Archimedesi csavar, egyre tovább srófolódik fölfele. J ö t t azonban a

.maximálás s túllépőinek a hatóság i t t is. o t t is a körmére koppintot t . Igaz, hogy a termelő

ikozott , m e r t a városi c ikkeket ő is méreg drágán vette a azokal nem maximálták, de a fa lvakba mégis beteg]ökerezödótt a felfogás, hog) mindent a városnak, a kereskedőknek ke l l eladni, a falusi szegények éljenek, ahogy tudnak.

Szegények m i t tehettek mást , m i n t hogy

— A h i s t e n e n . ' A csendőr k i f u t o t t az udvarra . — N e m találom a gyermeket — m o n d t a

levegő után kaj va — A z any ja az ágy alá re j tette — kiál­

t o t t a valaki . Székely erre m e g f o r d u l t 8 most már har­

madszor rohant be az égő házba. A padlás nagy r o b a j j a l beszakadt. E ]

l i z ö r v é o y nyílt meg a lyuk helyén, ahol körben forogtak a 'ántmk, a füstOSSlopok, m i n t veres hullámok a fekete vízen, agy kavarogtak fölötte.

A kémény le eldűlt o l y a n dördüléssel , m i n t egy ágyúlövés. Ahová a forró téglák o m l o t t a k , lobogó és lángsörényű zsarátnokok ugrottak föl s pattogva táncolták körül.

Erzsike ugy állt az udvaron, m i n t a menyasszony a vőlegénye koporsó jánál . Szinte hal lot ta már ra j ta a rö :ok r o b a j á t és dübörgő kattogását.

— Kljén, é l jen! — riadt fel hirtelen az ürömmé vált rémület .

Székely jöt t k i , vállán a gyermekkel . A nép boldogan fogta körül őket. Az apa

odaborul t a csendőr l ibához . — Áldja meg az én Is tenem, ahol egyet

l é p !

A csendőr pokrócba tette a gyermeket, aztán addig élesztgette, m i g eszméletre tért. A n y j a már magahoz j o t ájuitsáiiából s ho l a gyermeket , hol a csendőr kezét csókolta .

Most odalépett a c -endörhöz Erzsike. Könnyes szemévei boldogan nézett rá é-> a j k á ­ról, m i n t a lepergő mez, oly édesen f o l y t a s z ó :

— Lajos, ezért magát kitüntetik; de legelő­ször én a k a r o m megszorítani a kezet.

— Erzsikéra — felelte a CSCüdŐT — többet ér nekem egy édes mosolya, m i n t a világ ösz izea érdemrendje .

T e !

le nem vagy az, akinek jöttét vártam. Ki el fog vinni aranyos csatákban, Kiről epedve szoktunk álmodozni, A k i egy asszonyt lázba tudna hozni , Kiért slvesztjük balgán az eszünk,

* Zentjél szerezte RdnitM Béta, Mutaté » Szín­házi t:!et-\n>\.

Kiért mindenről elfelejtkezünk, Kiért a hazugság is szent, igaz,

T e nem vagy az, Te nem vagy az . . .

Te nem vagy az, k i bánthat, megalázhat, S kiért szivünk haragra meg se lazád, Te nem vagy az, kiért csók vagya éget, Ki mellett jobb es százszor szebb az élet, Kiért halvány lesz orcám, hogyha jön , Kiéri meghalni, boldogság, öröm. S kit nem vádol se könny, .se bus panasz,

Te nem vagy az, Te nem vagy az . . .

Te nem vagy az, ak i megérdemelne.} Egy asszony forró önfeledt szerelmét, Hogy van hát mégis az, hogy é j je lente Mindég es mindég te jutsz eszembe ? Hogy meg sem lehet bucsut intenem, Hogy mégis, mégis te vagy m i n d e n e m , A boldogság, az élet, a tavasz,

o h te vagy az. I sak te vagy az . . .

flervay Frigyes-

a K i n c s e s K a l e n d á r i u m

1917. é u r e r e n d k i u f l l é r d e k e s f a r t a l o m i n a l ú g y s z i n t é n a

F T l i k s z á t h - H e r c e g A l m a n a c h 1917. évre. e w » 0 0

K a p h a t ó : S p i t z e r S á n d o r k ö n y u k e r e s k e d é s é b e n , K o m á r o m , f l á d o r - u . Z 9 .

4 . o l d a l . I \ o n w u \ , m i U j s à g 1 0 1 7 j a n u á r I S

I

•

T

j b

ők is megfizették ott a faluban azokat a nagy árakat , amelyeket itt bent a városiak fizettek, sőt még rosszul is jártak. Mert i t t a var . ) -ok­b a n a maximálás lassanként mégis bizonyom ármegallaj)odast hozott létre, amelyen túlmenni m á r nem igen lehet, künn a faivakban azonban senki nem nézett utána, hogy a maximális á r a ­kat megtartják e, ott vigan emelkedtek az arak tovább is igy történt, hogy a falvakban például a tej mar akkor őü fillér volt , m i k o r i t t a va­rosban a 40 íilléres aron is mindenki szörnyül­ködött.

Persze, nagy igazságtalanság a termelővel szemben az ipari cikkek még óriásibb drága­sága, a közvetítő kereskedelem grasszálása, de ez nem jogcím arra, hogy a szegény védtelen falusi fogyasztókat minden védelemtől meg­fosszunk.

J ó volna, ha a falusi közigazgatás egy kicsit utána nézne a dolognak, hogy a falusiak legalább oly aron hozzájuthatnának s/ükseg Jeteikhez, m i n t a városiak. De ezt nyilvános és dobszó mellett kellene csiualni, mert famn nincs rendőr, akihez minden apró-cseprő pana­szokkal hozzáfordulhatnak a szegény, földes siobas zse 1 erek.

hl

A g y e r m e k v é d e l e m r ő l .

Irta : Kantor Irma.

Kizony följajdulnak azok, akik az ország, a nemzet sorsát a szivükön viseük, a m i k o r f ia­ta l gyermeki lelkeket latnak a zu les utján téve­lyegni. Nálunk sajnos ! a gyermek nem nem­zeti érték. Fa j i öntudatunk szánalm ts.-an gyön­ge. A gyermek valami kellemetlen teher a csa­ládim és államon egyaránt. Mert hol szeretik Magyarországon komolyan a gyermeket? S hol . Igyekszem jól k inyi tni a szem ttnet ÓS sehol Bem latom az okos, józan, az életet helyesen értelmező céltudatos embergazdálkodást Nálunk v a l a m i kéjes gyönyörrel megmarjak es megvár­ták azt, hogy minél több elhagyott, neveletlen, züllött gyermek legyen s a/.tm megszervezték a patronázat, m i n t sociális intézményt ( f l a s t r o m a rákfenére) KgyszerúVn nevetséges elj írás, A züllésig j u t n i egyetien gyermeknek s -m >z ibadna. A szemeidombon nem lehet a társadalom kié­pítését kezdeni.

Hol van a m i Stabertességü dt, amellyel annyit hivalkodunk ? Sehol. A patronázst k i er t i meg a maga melységeben? Csak kevesen R á akar jak erőszakolni a társadalomra, amelyben oly melyen szunnyadnak a sociális érzések. Ennek az erős/aknak áldásos eredm- nye c^'.k nem lehet. Kerüuk sociális irányú nevelést m i n ­den vonalon érzelmi ébresztőül. S kérünk meg­felelő gyermekneve Ő intézményeket (bölcsődé ket. i i i p A - z i ol honokat, huni mus Szellemű javítóintézetek és sok sok töméidek iskolát, ki?a»o hatásos tani ókka ).

Az emberekből ki keli i r tan i az »En« kultu-zanak azt a módját, ami ly szerint c-;.k az »En« nek áldoz i az »En« ért épen semmil sem tesz, m e r t ebbőí szarma/ik az a nagy szertelenség, amelyből a mások sorsának m- % nem értése fakad. Ne akar junk a lejlön lefele lökni mindenkit , a m i k o r 'azon fölfelé, is lehet vezetni az emb- reket. Fönt még o lyan sok hely vau betöltetlenül. Jut is m a r a d is mindenkinek.

Az ember i b iutaMas arra is képes, hogy az ártatlan gyermeket mar a bölcsőjében meg-bélyegezze s a hazugságoktól átitatott , u .yneve-zett » jobb tár.-a>agok« bol kiközösítse. Kinek van élihez joga ? Azt his/.eni senkinek, aki az ember névre méltó akar lenni.

Az iskola a züllött gyermekekért keveset tehet. Az iskola c é j a az ismeretkö/.'es, közben pedagógiai.ag is **ljar. A zü lésnek induló gver-mekek nem igen jutnak az iskola közelébe. Egyébkent is olyan tui/^ufolt osztályokban, ame­lyekben a gyermekek száma 50, 00, 70, alig lehet nevelem eredményekéi e e r m .

A r r a már k»zdüüK Végre valahára ráesz­mélni a habom kényszerítő halasa s a nemet befolyás alatt, hogy oksz. rüen g i/d i lkodjunk ; leayeaziüuk is már i t t -o t t okszerűen l ibákat .

kacsákat és sertéseket, d * okszerűen embere­ket nem nevelünk széles e hazában sehol.

K o m o l y a n és őszintén magas értelmiség­gel kel l akarni a ha jokon segíteni, k u l t u r e m b e -rekhez méltóan és ne akar ja senki az embere­ket Magyaror.-zagon sem többe fényes frázisok­kal elkaprázt t t n i .

Nekünk nagyfokú kulturigényeink vannak.

T á b o r t ű z n é l .

Tabonnznél csendes éjen Pihen a nagy tábor melyen, Csak az én szememre nem j ő álom, Hiába v a r o m . Gondolat im kergetőznek. Messze, messze elrepülnek. Hol egy kis barna lány szövi á lmát , Hófehér á l m á t

Köröttem néma csend honol , Csak az (sonzó zúg, m o r m o l , Csillagok is kigyúltak az égen, M a r nagyolt regen. Előveszek egy kis képet, Mit sokáig el-elnézek, 8 megindul bús könnyeimnek ár ja . Ha nézek ra ja .

Ha egy g<>!yó szivén talál Engemet Te barna kis lány. A k k o r leszel csak igazán árva, Te barna lányka. A Te neveddel a j k a m o n Halok meg édes angyalom, Elhantolnak engemet m a j d szépen Itt az út szélen.

A tábortűz fénye lankadt, Fákon már csil log a barmát, Egy hosszé é jszaka megint elmúl, !).• álmatlanul. A csillagok kia ludtak, T á b o r ébred, az ég p i rkadt , Az én szememre m | sem j ö t t álom, Mar nem is v a r o m .

Libohorszky Endre.

A t a v a s z i v e t ő m a g b e s z e r z é s e .

Miután a fö dmivelé-ügyi miniszter az idén csak kivete mmi fog g mdosKodni a tavas'.i rető mag kiosztásáról és csak oda utal k i vetőmagot, ahoi rendkívüli elemi c s a p á s o k ragy egyéb okok m i a t t a gazdák megfelelő vetőmaggal nem ren­delkeznek, a kiosztást illetőleg részletéé szabály­zatban intézkedett

Utasította elsősorban a főispánokat, hogy tegyenek hozza jelentési a r r ó l : törvényhatós i -gn< területén v a n o feltétlen szükség arra , hogy tavaszi vetőmagnak kiosztásáról maga a k o r ­mány gondoskodj k és he i g - n , ken a főispá­nokat , hogy számszerűleg is jelentsék be, mely község területén minő és mennyi vetőmag köz­vetítése szükséges.

Eladásra tavaszbuza, árpa, zab, köles továbbá tengeri és peditf faj tengeri (ci quant in , il t rentini , puly i és fehérgömbö )úi és kozőiiaS j.es tengeri kerül. A vetőmag arat • feladó állom isra s/ál i tva és feladva zsákkal együtt tavaszi búzára, árpára, zabra és fajtengerire aézYe m m . - e t 5fi koronában, a közönséges tengerire 51 k o r o n á b a n a kölesre pedig 59 koronában van megállapítva.

A községek al iai megrendeli vetőmag ara legkésőbb januárban a V a u n . y i Gazdasági Egyesület pénztárához fizetendő be, mert a .ok a községek, amelyek a beszerezni kívánt vető mag arat a jelzett id ig be nem fizetik, vető magra Igényt nem tarthatnak.

K i s d o l g o k A csőd.

Z á s z l ó k m e g r e n d e l h e t ő k

S p i t z e r S n d u r k ö n y v k e r e s -

k e d e s e b e n , K o m a r o m ,

Hal lo t tunk a háború elején hangokat, amelyek a jövendő élesztőjének, királyvizónek hirdették a nagy felfordulást, rossz o p e r á d é hasonlatokkal bizonygatták a/, elkerü hetet leusé-a t , sőt voltak o lyanok is, akik természetesnek

találták az el jöttél és még a meglepődés vagy megdöbbenés minimális e r z d m i mozgalmassá­gával sem fogadták azt a szigorú, borza lmas ;ényt, hogy az emberek természetel lenes módon rakásra hullanak. Ha bölcs vagy buta tör téne­lem filozófiai eszközökkel magától értetődő/é is t u d o m tenni magam előtt a háborút, m i n t je lenségei , én m i n t kortárs, m i n t résztvevője és szemlélő je ennek az őrült haláltánc^nak, n e m tehetem természetszerűré magamnak a r é s z l e ­teket, amt lyekhő in pra- senti e lsősorban h o n o l ­ha tom a háborút, 8Z egés/et. Egészen m á s ter ­mészetesen a jövendő történetíró szemüvege, neki joga lesz objektív hidegséggel m e r t e k r e tenni e/t a tömegkatasstrofál és joga lesz k o n -z quenciákat levonni fejlődés kilátások, á l l a m * és sociális programmok számára anélkül, hogy eláll jon a szava, ha elolvassa az újságból , hogy a Kovác- , aki h i t e**g mellété ü t a l l i r c s a y -ban W o r o b i i irkánál elesett Neki joga lesz k r i -tizá ni , nagyképűsködni és ki jelenteni , h így a történelmi jelenségek hü megállapítása éppen o lyan fontos feladata a tudománynak, m i n t teszem a fizikai törvényszerűségeké, a m e l y e k n e k alapján hidak épülnek, vasutak szaladnia , kábe­lek húzódnak eg^ik viágresztől a másikig.

A történelemből kibeg izott eszmék korok kábe'ei, ame'ytk összekötik őket. [gaz, d-i inába, én nem t u d o m átlátni annak a törvén, nek az

a/sági*, bogf ha engem va aki pofon Üt, t u a j -donképen u g y a n a k k o r i Stóst kapott vissza az actio-rerfcno elv a apján. Ha nem gondolhatunk s zmékre, elvekre, fejlődésre, ma ez nagy, homogén érzelem karámban terelődtünk össze m i n d a n n y i a n : a s Z ' i i w d v s k m ' . é s í m >̂ e.

De. annyi már most bizonyos, hogy m i n ­den, a m i a z ' u i i t érték, sú y és d i n a m i k u s erő vo l t , átértékelődött, sőt egyelőre eiértekteleoe-d tt . » D e I J i i i w r U i r i g ailer \V-iteu« ez vol t a háború e ső kurszakáoak d l imuci ' ja , m i bátran mondhat juk »Die Devalvation aller \Verten«. A háborúból m m d j n , a megelőző kor löbbszö rossen lel i - r p n bált érték, i d e ; , je lenség, p r o g ­r a m u l m g i t tozva , disamóval keiül k i , elsŐSOT-ban pedig a háború veszíti el a neki imputált pur Baá o jel eg g,

A h á b ' i ú c - ö d b * j u t o t t , ds usyanakkor , a m i k o r eljött, c ö l b e j u t o t t a béke is, m ^ r t ínn.d nünnen azt hajtogatták, hogy a szabad esés vegzetszerüségével kedeti a háborúnak bekövetkeznie. M i mé.,' nem tat juk, hogy a beke c - ö d j i nem v<>,l e sáfárjainak v«tkes b u d i s t , i l annyi bizonyos, hogy ezideig nem t u d t a inasát igazolót A CiödönkivüÜ k é u y s z í r -. gyezség pedig, amint a napokban kiderült, ered ményteleuoek bizonyai t . M>»t léhát i t t áhunk. értetlenül, a háborút nem akar juk és a beikét t i i tudjuk megcsinálni E p u s z t u l n i n e m aka­runk és é i . i nem m d u n k .

A na^y c - ö d íme b következed N e m kellet m í g az utolsó shi inget sem felváltán^

ne m k-.l je 't a s s z o n y k á i k és gyermekeknek eht i fus/bm legyekként e h u l l a n i , a nagy gazda-ségi c ödöt megelőzte pár lóhosszal a z e i k ö c s i eköd. Ma mar m m e l e t megokolni , hogy mért megy tovább a Véres k-rér%, ma már »vörös k; ic»j« tömegpalbOlogíája is kezd egyszerű ember i könnyekké átváltozni és mégis me^y lovább. Eh most már az a k é r d é s : ki t u d j a megáli i tani? M - g c-ak nem ia sejti senkidéin azok közül, akik megindították. I ) ; azt már • ezdik erezni a S/ines frakkok és r •ndjels/ata-kok alatt , hogy a véres kére* ra j tuk is kérész­iül mehet, ha soi a i babrálják., a a k k o r ta á a v .^re megáll.

Ezért inkább en^-dik, hadd menjen a mlot t kerek, m . j d c - i k m<«gál a k k o r , a m i k o r

mer mindenkit magába tör t t i a végén (bt majd össseQioek, osztályt tesztek, kibaaülnek az ür . s risán l e e t t és biztosít ják e g y m á s t további nagy rab csülésükről.

(Zs b}

Z e n e m ü v e k S p i t z e r S á n d o r k ö n y v - é s p a p i r k e r e j k e c h s é b e n

k o m a r o m , N á d o r - u t c a 2 9 . s z a m a l a t t k a p h a t ó k .

r 1 I

•// Iii " , . '

1 9 1 7 . j a n u á r 1 8 . K o i i i . i i o m i U j s à g 5 . o l d a l .

H Í R E K .

É n h a z a j á r ó k i s é r t e t e i m .

Nagyon fázva, nagyon kiver ten , B o l o n d vágyakban meghever tem S most gyászolom a múlt harcos l iut .

Hogy visszanézek, fáj a régi ut , A h o l derűs, napos vo l t az idő. A csok is szent volt . á j ta tos hivő. Kezén vezetett pár fehér leány, K i m i n d e n kincséi ugy lehelte rám. M i n t á j ta tossn áldozó zarándok; — Egy-két leány, k i t multában is hántok. Mert visszajárnak, ha lebír a m á m o r , 11a velőmből a esókvámszedő vámol, Súlyos tizedet, é jszakai sarcot.

É s hazajárnak a l f a d o n n a - a r c o k , Ha ölelem bus átkok leányát, K i a tobzódó, csókos é jszakán át j an rég e l rabol t lányságát s i r a l j a : —

Melle ziháló, vonagló az a jka És sápadt, h - t . . , m i n t az én napom.

Ks lányok h p n e k be az a b l a k o n , Halkak , ködösek, m i n t az őszi este S én csókolom a bünt. kétségbeesve, S i m á k a lányok ós sírunk ím ketten.

Minek szerettem, minek szerettem ?

Kádár Imre

— Személyi hír. Németh István ko . r o m i ref, lelkész Vass Vmc • titkárjával hétfőn a Kálvinszövetség ülésere Budapestre utazott .

— Uj t i t k o s tanacso9 . V . i l a n i ^ i i i ' j i fővá-roei lap egyértelmű híradásából arról értesti fink, • hogy királyunk őfelsége báró Kilrthy Lajost. az Országos Közélelmezési* H i v a t a l elnökei , köztiszteletben álló főispánunk testvérbátyját , 1

valóságos belső t i tkos tanácsosává neve/te k i . l B izonyára m i n d e n k i egyetért, Velünk akkor , amidőn i l lusztr is föaiink s magas kitüateiéseben igaz erdemek j o l megérdemelt ju ta lmazását I l a t j u k , melyet Örömmel jegyzünk fel a m i 1 szűkebb hazánk króniká jába . A d m u l t o s annosl

— Kitüntetosnk. A király M i r c - a László \\). radásazásalóal jbel i tar t . főhadnagynak, S imon űryörgy 6. Vártüzérezredbeli tar t . hadnagynak. Di t t r i ch Ödön 29. gy. e. bel i főhadnagynak, VVimmer Ottó t. tar. e.-b ¡1 tartalékos had­nagynak és az ellen-ég előtt elesett kfe l ich : Kezső 83. gy.-e.-beli tar . hadnagynak a I I I . osz t ka tona i érdemkeresztet adományozta a hadi -ékítménnyel a ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk el ismeréséül .

A király elrendelte, hogy I m r e h .János 7. vártüzérzászlóal j bel i t. hadnagynak, nemi i Szaich Ottó l'J. v idásrzászlóal jbel i főhadnagy­nak, dr . Szántó Rezső 0. Várt e.-beli t. had- j nagynak az ellenséggel szemben vitéz m a g a t a r ' tasakért a legfelsőbb dicserő e l ismerés tudtul adassék.

A király elrendelte, hogy J ó n á s László I 6. várt. e . -beli t. hadnagynak, Besch I t a t y á l 29. gy .•e.-beli t. hadnagynak az ellenséggel Bzemb n knüiiő szolgálatukért legfelsőbb d i ­csérő e l i smerés tudtul adassék.

A király elrendelte, hogy Pick Gyula 18. helyőrs. kórh. tart . segédorvosnak az el­lenséggel szemben kitűnő é s önfeláldozó szolga* la a elismeréséül a legfelsőbb dicsérő e l i smerés tudtul adassék.

S/ab) A n d o r t , a íí. sz. lovastüzérosztály zászlósát , Szabó Kálmán d r . városi t. főügy t i i t hadosztály parancsnoksága az ellenseggel •nemben tanúsított vitéz magatar tásáér t a bronz vitézségi éremmel lüutetle k i .

— Szabadságon. Szullacstk Lajos k o m i -r o m i Számvevőségi számvizsgáló, tar t . főhad nagy a m u l t héten egy heti szabadságra haza­j ö t t a frontról.

— Ki tünte tés . Kádár I m r e tüzérhadnagy földink, u jsagiro kollegánkat hősi magatar tásáér t a hadvezetőség s igouin laudissal tüutette k i .

— E l ő l é p t e t é s . A király I la jagos A n d o r népfelkelő hadnagyot főhadnagygyá léptette elő.

— Szabadsaqon. Décsy J e n ő t a r t . főhad­nagyot, CsJCSŐ község jegyzőjét , a községe köz igazgatási teendőinek ellát a-a cél jából a felettes katonai hatósága márc ius végéig szabadságolta

— K a t o n a i k i tüntetés . A király D i t t r i c h Ödön '29. gy. ezredoeli főhadnagynak az el len-seggel szemben tanu>»iiot.t viiéz magatar tása eüs méréséül a hadiékit menyes 3 oszt. katonai érdemkeresztet adományozta .

— Élelmezési kiküldött Kiirthy La jos báró , az orsz. élelmezési hivatal főnöke meg­bízta Erdélyi Zoltán dr . besztercebányai rendőr­főkapitányt, hogy K o m á r o m b a n és K o m á r o m ­vármegyében a megismételt rekvírálást ellen* őrizze és a közélelmezés állapotáról tá jékozást szerezzen. Az élelmezési kiküldött m a r meg is kezdte működését .

— Ki tünte tés . Forgó András tar t . tüzér hadnagy a cs. és k i r . .;. n héz tábori ágyús ezredben Forgó Ignác miniszt , oszt. taná­csos fia az ellenséggel bz imben tanúsított vitéz magatartásáérl s I I . oszt. ezüst vitézségi érmet kapta, herék földinknek ez már a második k i ­tüntetése.

— Adomány. Klein I m r e köza. i sko la i tanuló a vak katonák részére 7 koronát gyűj­tött, melyet nekünk adott át, hogy illetékes helyére ju t tassuk . Alugte>>zük és a j ó SZÍVŰ fiú­nak el ismerésünket nyilvánítjuk.

— A K o m a r o m i Jótékony Nőogylet. ösv. Komjáthy J enőné polgáriskolai igazgatónő e l -nökne, vezetésével választmányi ülést tar to t t , amelyen Komjáthy Jenőné tekintet te l a r ra , hogy megrongált egészsége he.lyreállitására ugy is egy évi szabadságra megy, az elnöknői tisztségről, amelyet 20 évig viselt, l emondot t , s a Nőegylet .")<»( 100 K - t kitevő vagyonát a váJasztmáoy ke­zébe tette le. A távozó elnöknő érdemeit Györffy I m r e , polgáriskolai tanár, az egyesület titkára méltat ta és búcsúztatta el az egyesülettől.

— A marce lhazai r e f lelkészi á l as ra , amely Csiba Mihály, az egyház közszeretetének örvendett le k i p i s z t o r a elhalálozásával megüre­sedett, kibírd tték a pályázatot és a következők pályáztak; Papp K Árpád i l lavai , Fövényesy La jos i i r ' k ó , K o m a hy Ernő a m e r i k a i MkéiZSÉ és Nehézi Kára y a l sósaees i ref. s. leikész.

— Kitüntete t i komáromi fiu Salamon JÓSSef közeit z az orosz, h i rc éren hosie-en v i ­s e l * m a g á t A hada regparancsnokság a m á s o d ­osztálya ezüst vitézségi éremmel dekorálta a oh skomáro >>i f iut .

— A k o c s i lelkészi á l l á s . Az egyházi hatóság a meg tavaly megej tet t koesl ref. lelkészi ál ás b e t ö t é s é t Célzó választást meg semmisítvén, uj választást r e n d e t e k el . A pályáz k közül külöi.ö-en hármat emlegetnek: László L vente z a . r i n i , Sümegti l - tváo magyar szeotkirályi és l l a l i e r Kálmán banai le lkészt

— Ittbilálé vidéki napi lapok. Három lap­társunk JUbí ált J . t l iUir e i - e j - n , ke ' tő kozü ük szűkebb ker tbeo bár, d * mégis ünnepeltek. A Győri Hírlap, egykor Bzávay Gyu'a lapja, nie»ynek évek hosszú sora óta a nagyszorg Ima Révész S i d r s szerkesztője és Ititézőj*, hat v a u a d u évfolyamát fejezte be, m e y t i s z t é é k o r mellett ezen slevenen lüktető város vezető napilapja f iatal m a r a d ' , c ak u j v m i n t S'oflB bathelynek népszerű Qjságja a Vasvármegye, me yneh kiad* 1 ,a és a >rk »si öj • Lmg^uer A oiu tart . főhadnagy, csakis a harcterro üdvözölhette közönségéi lapja fennállásának Öven d-k ávfor dolója a l k a l m a b I. A lapnak ma Bikefi l l

a f e e ő szerkesztője . A Vidé i I I i aptrok Or •zágoe B s ö vétségének elnöksége •» u b i á ó k i dunántúli lekinteiyes napilap t szívélyesen üd­vözölte, de fökt-renék őket Vasvármegye, G j ő r és vali k é i e k jeeeei is i me'eii • i ru i - sza­vaival. A harmadik • Pécsi Napló, meiy len állásának huszouöt'tdid évfordu«o it érts meg, a háborúra való tekintettel esandbao, minden ünneplés n é k ü l lépett át az ernyedetlen ui ág ir< i munka 20. esalend*j*be. A lapnak Lenkei Lajos a f e i e ő s szerkesztője , k i ezt a j ó lapot a legnagyobb é-* legtekintélyesebb vidéki napi lappá eme t . Mnal a h írom l * p t i r > u u k u a k m i l* kollegiális üdvözletünket k ü d j ü k .

— Előléptetés . Raab Kezső 6 sz. vár tüzér ezredb u zá-zló jeiOltet zászlóssá lép teltek elő.

— Egy komáromi hős k i t ü n t e t é s e . Braun A n d o r t , az i t teni tábori agyusezred tartalékos zászlósát, Braun A r n o l d kösztiszteletben álló polgártársunk fiat, k i az olasz f ronton kapot t súlyos sebei folytán m a is kórházi ápolás alatt áll, a király a 33- ik tábori ágyúsezredhez had-nagygyá nevezte k i I t t emiitjük fel , hogy ezzel egyidejűleg derék földiákét az ellenség e lőt ' tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a h a d -seregparancsnoksag I I . osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntette k i .

— Val lásos e s t é l y . A komáromi zsidó ifjúsági egyesület f. hó 'li é:i d. u . fel hat Örskor a hitközség nagytermében vallásos estélyt rendez. Belépti d; j 1 k o r , diákoknak 40 fillér. A helyek számozo'.tak. Jegyek előre válthatók az ünnepjly helyiségében 21 én d. e. 10 - l ü óráig Műsor: l . Prolog. f r t a : Rauscbsr György, szavalja Freystadtl László 11. 0. tanuló . 2 A halál zsidó felfogásban. I r t a és felolvassa:

j Df . Krauss Ignác körmendi főrabbi. 3. S író­nád az Ócskái brigadérosból . Hegadün j á t s z á k : W i n t n e r Sándor V i l i . o. t. és W i n t n e r György V. o. t . ; zongorán kiséri EUuscher L l sz ló I V . o. i . 4 A falu bőse I r t a : Szikray Gizella, sza va l j a : Rauscher György V I . o. t. T>. Karthágói harangok. Melodráma K o z m i - I v á n k a , szaval ja : Fleischer J e n ő V I . o. t., z tngorán kisére Kel lner

i 1 uska. G Ápri.istói —áprilisig N >vel a I r t a é* ; felolvassa: Brnyei Z / á i V I I . o. t. 7. C i o p i n -| W'aizer. Zongorán előadja : Kel lner I l O i k a . 8.

Epi log. Szaval ja: Freystadt l L i s z i I I . o. t.

-

fluorosi g ő z - é s k á d f ü r d ő

naponta reggel 7 órakor nyi l tai ik k i .

( P é n z t á r e s l i 7 ó r á i g . )

— Az Erzsdöat szigetről az árviz levese* tési munkát m u l t h»t s z r d i j á a kezdték meg. A vizet sikerű t már annyira levezetni, h >gy mindősssa egynéhány mél/ ibb fekvésű teikea ál- a viz alig 10—20 c m . magasan.

Mérnöki számítás szerint a szigetet 7 millió köbméter v:í bontót t e!, em^-c n i g y -réssét már levezették é-j pedi^ iddig naponként S75 ezer, i l letve p e r e m k i n t 00 ezer iter viz i t . I l i f igyelembe veasstti a t . bogy K o m á r o m városa naponként 4000 köbméter vizet Eogyasgt e1, ugy a tenti 7 millió köbméter épp i l i t évi fői yasztásnak l e t e l n i meg.

m ü z g o s z i n h á z . F e r e n c J a z s e f r a k p a r t .

E g é s z h é t e n a k o r o n á z á s i f i l m I I . r é s z é n k í v ü l .

Pénteken, j anuár 19 én

A f á t u m

S z í n j á t é k 3 f e l v o n á s b a n .

M zi i t a l e o j ü t a i Ottima k i v e .azbd.

— Ki t u d r o l a ? Sas I m r e császári szü letésü 3 1 . honVéd gy. ezredb- l i kö/.vitez 7'J. m- n"izaszióa j V* szaztd 2 szakaszával ment 1Ul i ben a ha^cere, hol az 1 . honved t>\. 8 ik SSazadaba h e s e ^ t k at. 1914. dee. 18 án i r t legutol jára C s t - z i r o n lakó Szüleinek, akik azöta i i e i n tudnak semmit gyermekükről . A k i tud róla va lamit , értesítse lapu k i t .

¿~ L i l a i l a . . ' T a -jLixrjr^Jcr.í--:í. r T ~ r T "

6 . o l d a l . K o m á r o m i I T i a à c 1 9 1 7 . j a n u á r 18

— Katonai kitüntetés. Őfelsége a király Csépi Dezső 26. gy. e. beü főhadnagyot újólag, továbbá Mfkolyi Béla b.-h. 4. g y —ben t a i t hadnagyot a legfelső elismeréssel tüntette k i .

— Névmag>arositas. Bettelheim Andor. Károly és Katalin jánoshalmi illetőségű kisbéri lakosok nevüket miniszteri engedélyivel >Bako n y i c - r a változtatták.

— Halálozás. Torics István életének 22« ik évében hosszas itenvedés után f. hó 0 án el- j hunyt. A megbode^ult ifjút ». hó S án dé ;után i helyezték örök nyugalomra a kath. sirkertben.

— Orosz fogságból. A rokkant foglyok kölcsönös kicserélése alkalmából Szabó István, a 12. gy. e. gyalogosa, m i n t szol^alatkeptelen r o k k a n t kiszabadult az orosz fogságból, s ez j idő szerint a leitmeriszi korházban ápolják. <

— Megkerült értéktarpyak. A komáromi rendőrség, dacára a nevetségesen csekély lét­számának egymásután fejezi be a fényesebbnél fényesebb nyomozásokat. Különösen Lóhncr Nándor titko.-rendőr szerzi egymásután a sikeres nyomozásodért a méltó elismeréseket. Nemrég irtunk arról, bogy Aczél Albertnél SZÜL Szarka Olga Nemesocsarol Komáromba tőrtént útja alkalmával a kocsiról elvesztette ridiküljeí. amely­ben egy aranyóra, hosszú aranylánc és kézpénz, összesen mintegy 1200 korona ertek volt . Azon­nal jelentest tett a k o m a r o m i rendőrségnél Kevés remény volt , hogy az elveszeti tárgyak megkerüljenek, bar a komáromi rendőrség n y o m ­ban megtette intézkedéseit, a zálogházakat, ék­szerészüzleteket értesítették az elvesztett d o l ­gokról. Annál nagyobb volt a meglepetés, a m i k o r a napokban I>• »h:.er Nándor detektív behoz a rendőrségre egy csallóközi asszonyt, akit akkor csípett el, a m i k o r az a fentemiitett értéktárgyakat értékesíteni akarta. Az ÖSSZOZ elveszett tárgy megkerült, a m i a k o m a r o m i rendőr^ g és Lóiiuer detektív ügyességet dicsen.

-— A vonat elé feküdt. Tatabányai tudó­sítónk j e l t n t i : Vicena Pánié tatabányai lakús tegnap este eltávozott ha/ulról és a smek kö zött bolyongott . Nemsok idő muiva az asszonyt egyik személyvonat halálra gázolta. Vicenane Öngyilkoságának okát nem tudják.

T Ö R V É N Y K E Z É S .

(§) Büntet a rendörnég. Viola Pálné nagy-igmándi iak«».-t a rendőrkapitány baromf iak i n n a k drágításáért 30 K fő és 20 K mellék­

büntetésre ítélte. Ugyanilyen büntetéssé! s u j -tot ia Bárány Sándorné kisbéri laktat , ak i agyancsak a baromfiak árat emelte meg nem engedett módon. — Burgonya aranek a m a x i -malis áron felöl való követeléséért Kosdi I l i -bál y szentpéteri lakost l ő napi elzárásra és 200 K pénzbüntetésre, Berezeli! István mocsai lakost pedip 10 napi elzárásra és 200 K pénz- j büntetésre Ítélte a rendőrbirosag.

T A N Ü G Y .

Szabadságon, özv. Komjáthy Jenőné a k o m a r o m i polgári leányiskola igazgatónőjét a kultuszminiszter megrongált egészsége helyreál­lítása cél jából egy évre szabadságolta.

— Előléptetés. Czéh István a komáromi polcán fiúiskola. i.iíaz<jatója é> S'-ontay Oszkár k o m a r o m i polgáriskolai tanár a V i l i . tizetési osztályba léptek elő.

Helyet l86i t^9. A komáromi leányisko­lánál a szabadst-gra ment igazgatónő helyette­sítésével Kormosné Merlc Mária tanítónő bízatott meg.

A Nerr .es*-nyi fele airipüvány osztó­bizottságába Uohácsy J á n o s ref. főtanitó elha­lálozása folytán megürült tapsáéi helyre a ref. tamtók Szily Gjörgy ácsi ref főtanitót válasz-tották me .

Ismeretlen je lésekre, m i n t a kimutatás­ból kitűnik, 1 3 5 0 0 0 0 koronát vettünk fel hoz­závetőleges számítással . Knnyire becsülhető k ö ­rülbelül az idegen, megyén kívüli h l y e k e n , va lamint a megyében levő postahivataloknál — melyektói az adatokat beszerezni nem sikerült — történt jegyzések.

Komárom vármegye az ötödik hadikől-c 0 re 700 000 koronát s Pesti Magyar K e -reskedelmi Bank és a Magyar Bank és Keres­kedelmi \\ T. k o m a r o m i megbízottjánál, a Ko­máromi Első Takarékpénztár-sál jegyezte. Köz­li ;j jegyzi • k: Koca 18.000 K, Dad 3000 K, \ rigmánd 5400 ín, Felsőgalla 6500 K, Alsó-galla 14.000 K.

A hadikölcsönből hősiesen küzdő vitéz véreink is kivették részüket és sok ezer k o r o ­ngra rúg azon jegyzések száma, a melyeket magyar bakák eszközöltek.

I r o d a l o m é s m ű v é s z e t .

Az ötödik háborús előadás.) A Jókai Egyesölet a Vöröskereszt Egylet javara vasár­nap e hó 21-én d. n. ö órakor rendezi az V. háborús e lőadást Ez a l k a l o m m a l dr . Bodiss Jusztin főgimnáziumi tanár : A görög nők toalett je harmadfélezer evvel ezelőtt cím­mel fog tartani értékes előadást. K háborús előadásra vonatkozólag a J ó k a i Egyesület az alábbi meghívót bocsátotta ki :

A Jókai Kgyesület népszerű előadásai a Vörös Kérészi javára. Y. előadás. Vasárnap, 1917 január Dr. Bodizs Jusztin fögimraziumi tanár : A görög nők toalett je harmadfélezer évvel ezelőtt. Az előadásokat a vármegyeház nagytermeben tar t juk . Kezdete délután ö órakor Felüilizetéseket a jótékony cél erdekében köszö­nettel fogadunk a perselybe. Belépődíj 20 fillér. A Vörös Kereszt elnöksége

Dr. Kéfészy Zoltán hirdetett előadását 28 -an tart jak meg.

(Császár Elemér előadása. Szép szarau és előkelő közönség hallgatta végig nagy tetszts között vasárnap este a vármegyeház nagytermé­ben Császár Elemér egyetemi tanár érdekes előadását a legújabb irodalmunkról és az i r o ­d a l m i hagyományokról. A tanulságos előadás Ady Endre és követői és a magyar költészet M f y alakjai alkotásai között húzott párhuzamot i l letve világította me> a nagy ellentéteket, fe lo l ­vasván egy-egy költeményt Petőfitől, Aranytól, Vörösmart hy tói éa ogyanezt a tema; versben feldolgozva A d y t o l . A diszea közönség zajosan megtapsolta a adós előadót.

S P O R T .

0 Le?z jégpálya. A korcsolya híveinek nagy örömére jelenthetjük, hogy a Komáromi FootbaU Club az idén megfelelő idő esetén, megnyit ja korcso lyapályá já t , melynek e lkéss : tésere nézve m a r minden mtékedes megtör tént

A K. P. igazgatósága a jégpályával nagy gondot vállal magára. A club szolgája katona, a munkaerő nagyon drága s s legna­gyobb áldozatok meghozatalával bizonyára á jő-lag kiérdemli a közönség hatalmas támogatásá t A jégosztály vezetője : Höttzl Gyula , a c lub agilis d i rektora lesz.

K < ) Z G A Z D A S A ( Í .

Az ötödik haáikölcsönre jegyeztek.

Komárom K i r . adóhivatal Komáromi slső takarékpénztár Komárom vidéki > Komáromi korona * Komárommegyei Mezőgazdák Ssöv. Postahivatal I .

I I . I I I

l . meretlen jegyesekre

;

10.500 K 1 T u o n i l o •

9 6 0 9 5 0 » 2 7 2 2 0 0 »

65.000 » 5.700 >

.")ő( I » 15.300 >

R50.000 •

A komáromi központi s?eszfőzö szö­vetkezet alakuío közgyűlése. Folyó bó 15 élénk érdeklődés mellett a lakol t meg a komá­r o m i központi szeszfőző szövetkezet. A gazda­sági egyesület és a Komárom vármegyei Mező­gazdák szövetkezete kfihola J á n o s tb rendőrfő­kapitány buzgó Közreműködésével alapos e l ő ­készítő munkálatokat végeztek az a lakulás síken- érdekében s m a már a gazdaközönság rés; é öl el lett minden követve, hogy S BZSSZ-főzés joga a szőlő és gyümö őstermelők kezében marad jon .

Az [ iakuló közgyűlés a vármegyeháza üléstermében, Véninger Ernő szőnyi e peres plébános elnöklete alatt fo lyt le. As alapsza­bályokat Székely A n t a l szövetkezeti igazgató ismertet te . A szövetk zst működése k i t e r j e d K o m a r o m BZ. k a . váró a, Ács é i Szőny községeken kivüj az odvardi és csallóközi j á rások összes közs geire, s hivatása leeod az ezen területen termelt törkö yr, borseprőt és gyümölcsöt szesszé főzni. Miután a kisüstököa való főzés teljesen megszűnik, • megalakult szövetkezet virágzása biztosítva van s kétség* telén, hogy azon 50 lelkes szőlőbirtokoshoz, kik a szövetkezetet, megalakították 205 üzletrész és huszezerötszáz korona alaptőkeve 1 , c sakha­mar csat akoZOJ fog a működési terület egész szőllŐbirtokossága. Annál inkább remélhető ez, mert a szövetkezet igazgatósága a legjobb indulattal viseltetik a távolabb eső községek iránt is s kész a távolabb eső és nagyobb termelő helyeken beváltó áhoma>.okat létesítem.

Miátán az 1917 ik évre a törköly méter ­máz sánkenti árát a kormáoyhatóság l ~ k o r o -nában állapította m e j , a szövetkezet áital a szőlőbirtokosság elöt; egy u jabb, je lentékeny jövedelemforrás nyi l ik meg. A szövetkezet igazgatóságába Venicger Ernő, Ago ton József , Vit tek J á n o s , Molnár Gyula, S z i b ó La jos é s Praadtner Lipót felügyelőbizottságába pedig Székelyi Káró y, Yelez Zs igmond, S c h m i d t -hauer Lajos, Székely A n t a l , Albrecht A n t a l és Lajos András urak lettek beválasztva.

Ujabb tagok állandóan fölvétetnek K o m á ­r o m b a n , a Komáromvármegyei Mezőgazdák Szövetkezeténél.

M E . G R E N D E L É S E K K É L

K É R J Ü K L A P U N K R A

- - H I V A T K O Z N I . - . l'I

;;.sM>.L'oi' i\

Megye:

Kisbéri takarékpénztár I rSSZtesjárási takarékpénztár Nagymegyef és Vidéke takarékp. Ógyallai > Érsekújvári »

ógyallai tíókja Érsekújvári takarékpénztár

£Útai fiókja Tata és Tóvárosi takarékpénztár Tóvárosi Iparbank Tata i Közgazdaság Takarékpénztár Tatai postahivatal Kamocsai postahivatal A megyei hitelszövetkezeteknél Ismeretlen jegyzésekre

218 550 K 110.000 •

l i OOP .

105.250 »

372.650 132.700 125.000

B8.0I »<• 100.000

1.410.000 500.0 0

Közgyűlés. A Komáromi önsegélyző Egylet m. sz. (Népbank) a \ I . V I I I ik évi rendes

j közgyűlését f, bó 28-án d. e. 11 órakor tar t j a J intézeti helyiségében.

Bezár t pözrnalom. A Haditermény R T . különösen az utóbbi időben szigorú f igye­lemmel kiséri a vidéki m a l m o k működését amelyek egynémelyike ellen nagyon sok panasz merüli fel. A riaditermény — mint értesülünk — a Szimöi Gőzmalmot most lezáratta, m e r t a m a l o m tulajdonosai Bzabálytalanságokat k ö ­vettek el az őrlések körül.

Ingatlan f o r g a l o m . A komáromi k i r . járásbíróság, m i n t telekkönyvi hatóság stat isz­t ikai táblázatot készített a m u l t évi ingat lan­forgalomról. A kimutatás adatait a m u l t év. ;

adatokhoz viszonyítva la t juk , hogy m i l y nagy lett SS évben az ingatlanvásárló kedv. s kogy felszökött az ingatlanok értéke. Adásvételi jogügylet 1915-ben 251 köttetett. 377 kat . holdra, 1037156 K vételár mellett , 1916-ban pedig 462 jogügylet köttetett 758 kat. h o l d r a , 2.000.74 V» K vételár mel let t . — Az ingyenes jogügyletek szama is emelkedett , m e r t m i g 1915-ben 28 ilyen üzlet jö t t létre 7 k i holdra .

8.106.650 l addig 1916-ban 46 üzlet 324 holdra . — A r -

1 9 1 7 . j a n u á r 1 8 . K o m a r o m : U j s à f l 7 . o l d a l

v s r é s 191 fj ben 3, 101f>-bao 7 volt . E l a e t e ­k é i y s i á m azonban m é g nem je lent k e d v e z ő b b p é n z ü g y i helyzetet, m e r t ennek e g y e d ü l i oka az, hogy a h á b o r ú alatt csak k i v é t e l e s esetek­ben f o g a n a t o s í t h a t ó á r v e r é s . — E g y é b eimen { e l b i r t o k l á s , k i i g a z í t á s ) m i n d ö s s z e 5 ingatlan c s e r é i t gazdát a m u l t é v b e n , m í g 1915 ben egy sem. - Az eladott k o m á r o m i h á z a k k ö ­z ü l 48 nak a v é t e l a r a meghaladta a 10,000 K-t: a legmagasabb v é t e l á r 90,000 K volt . Ez is az ingat lanok é r t é s é n e k rosamos emelke­d é s e mel let t b i z o n y í t .

Nem é r d e k t e l e n a t e l e k k ö n y v e k b e beke­belezett z á l o g j o g r ó l s z ó l ó k i m u t a t á s sem. E szerint v á l t ó h i t e l b i z t o s i t á s 1915 ben 20 esetben kebelezte tett be 147,789 K ö s s z e g erej< | m í g 1916-ban 41 esetben 337,044 K erejé ig . E g y é b h i t e l b i z t o s í t á s 1915 ben 23 esetben 288.862 K ö s s z e g 1916 ban pedig 27 esetben 167,499 K erejé ig kebeleztetett be. A z á l o g leveles b e k e b e l e z é s e k s z á m a 1010 ban 5 vo l t 252400 K ere jé ig , mig 1915 ben egy sem vo l t .

b k ö v e t e l é s 1915 be i 12:; esetben 262,939 K. 1910 ban pedig 202 esetben 627,723 K ö s s z e g b e n jegyeztetett be. A tör lések i r á m a 1915-ben 227, ö s s z e g e 5 9 4 0 0 1 K, 1916-ban pedig a tör lések s z á m a 351 volt , ö s s z e g e pedig 992.124 K. s m i igen ö r v e n d e t e s j e l e n s é g .

A szerbe rt f e l e l ő s : Baranyay l é z s e f dr K i a d ó t u l a j d o n o s o k ; Bararv 'ay J ó z s e f dr.

F ü J ü a Zsigmond

K i a d ó h i v a t a l : S p i t r e r S á n d o r k ö n y v n y o m d á j a

Kon i r^ idor -utca 2 9 .

H I R D E T É S E K .

L i t t k e L .

p* - a g ő b o r g y á r -

t e l e p e P é c s .

F ö r a k i a r : B u d a p e s t , IV. k e r |

S z é p u t c a 13. sz . ».

e c

~ ce

PQ

hí M i

•a» no <j té

0 • Vi ti '.. "I 1« »-

B C -

Z3

1 A • -V ••- 'fi

í j

9 5 2 8

00 C

I— J: y»

6 « Vi

•o t*.

< 2

5 g«

u « — K * —.

- •

K

i n u á l

f ű s z e r - , c semege*, b o r - é s : : : f e s t é k k e r e s k e d é s e : : :

I 9

T e l e f o a I 5 U .

I F ö l d H b i i r t o k o s © ^ a a k

6 3 é v v é 4 . 8 5 % a n n u i t á s s a l , 3 5 é v r e 7 ° a n n u i t á s s a l ,

( u t ó b b i 9 3 " u á r f o l y a m m e l l e t t

t o v á b b i k ö z t i s z t v i s e l ő k , n y u g d í j a s o k é s s z á z a d o s t ó l f e l f e l é k a t o n a t i s z t e k r é s z é r e

1 0 — 3 0 é v e s t ü r l e s z t é s e s k ö l c s ö n ö k e t f o l y ó s i t í a t a

H u d a p e s t i K S l o s B n f c S a we: t l t S é i P a r c e ! E a 2 , ó R é s z v é n y t . • •

Budapest, VII I . K e n y n r . n e ' ö utca 6. sz. T e l e f o n : J ó z s e f . 7 7 .

B ő v e b b f e l v i l s g o s s t á s t a d : J 0 Á C H I M K Á L M Á N m e g y e i t i s z t v i s e l ő , M e g y e h á z

« C T I

V V * e.

- •<>*

: ; - .

K o m í 3 o : > i z a 5 3 . s z a n i i

( E z e l í H t D u n a - u t c a 8 . « s z . ) U ir i l I I M l I I I || | | || M I lil I I || || I l i i || | I I i n M l I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I M l I I M I I I M IMJ

A modern t choika l e a k h a D Ő b b v í v m á n y a i . S x á j j p a t H á s i s é l üli

^ r f t n y - é s p l a t i n a h i d a r - A r a v i / - , p i ^ Ü r s a f o g k o r a n á k

^ r Ü S i á n s l w t é t t o l | • y a női szépséget k i v á l ő a a emefí . K a M ? ' . i a ' >

i L k a r a n y f o g s o r a i , . g á s r a váJőan a lka lmasak. F o g t ö m ! * s e k ,

f s s 0 t i s U B Í f t é s ^ f o r j - é » g j / ö k ó p h ú z r á * é s ^ x é k t a l e ^ í v

.S/fmíu m é r s é k e l i á r a k ! k f a a k á j á é r t j ó t á l l á s t v á lal l T a l á l h a t ó e g é s z napoo á t l

K i v á l ó tisztelettel áU. vizsfszeftl rosteetatkas.

K o m a r o m , N a d o n - u l c a 5 3 «

E r d é l y i Éieaekttileattek I lae/iea le*sfaaai >. . gyéh z t a a k á k a a l nag| a*ea«

zedfiiéo \ .

K o m á r o m i f a t e l e p ü n k r e

f o l y ó h é 1 5 - é n e g y

^ r f g i p i

I • í

a z e g y i k í ü l e í e k e t e é s v T X * i i • - a

N é m e t n y e l v b e n í s j a r -a h a t a n s z e m ö l c s v o l t .

M è d i n é v r e h a l l g a t .

t a s a k e l ő n y b e n r é s z e s ü l

n e k . K e z e l ő fizetéskép

K é r d i k a b e c s ü l e t e s | h a v i 2 0 0 K - t r s m e l -

m e g t a l á l ó i l l ő j u t a l o m l é k i l l e t m é n y t n y ú j t u n k ,

e l l e n é b e n N a d o r - U . \ A 7 - á l , á s l e h e t ő l e g

5 1 . S 3 . a l á á t a d n i . * W v o l n a e l f o g l a l a n d ó ,

F r i e d K á l m á n é s F i a .

C i m a k i a d ó h i v a t a l b a n .

L e g s z e b b k i v i t e l ű e m l é k k ö n y v e k é s

k e p e s l e v e l e z ö l a p o k S p i t z e r S á n d o r

k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n k a p h a t ó k . . . .

/i

: í t t ~ f - i — » r * , : - ? - . t , J

% <*lilal K o m á r o m i I 1 9 1 7 . j a n u á r I s .

K o m á r o m v á r m e g y e i M e z ő ­

g a z d á k S z ö v e t k e z e t e .

( V á r m e g y e h á z a . )

K e r t i m a g v a k , g a z d a s á g i

v e t ő m a g v a k , t a v a s z b u z a

k a p h a t ó .

f u v a r o z á s o k e l v á l l a l t a t n a k .

V a c u u m O i l C o m p .

k e r e s e g y a g i l i s

t é r m e s t e r t

k i a l o v a k h o z i s é r t é s e g y

i r o d a s z o l g á t .

K é r ü n k s z e m é l y e s

j e l e n t k e z é s t : V a c u u m

O i l C o m p . A l m á s f ü z i t ő .

L é p j ü n k b e a k o m á r o m i

V ö r ö s k e r e s z t E g y l e t b e . É v i

t a g d í j 2 k o r o n a .

!!.; letések fcWétttnek lapunk

ktadihivatalini l .

E l a d ó h á z .

H a j o s - n t c a 1 8 . s z á m a k é t

u t c á r a n y i l o h á z , m e l y á l l

h á r o m s z o b a , k é t k o n y h a é s

m e l l é k h e l y i s é g e k b ő l , e l a d ó .

B a r a n y a y J ó z s e f

m u n k á i :

A c s a l l ó k ö z i a r a n y m a s á s .

(Iiruertette Orlray Tivadar m Századok 1912; februári számában; Kertész 11. a Magyar Nyelfőr 1912. decemberi füzetében; Bululetzkó Sándor dr.: Kthnographia 1913. mellékletében; Endrey F.leraér: Földrajzi Közlemények 1912. I.) Rpesti Hírlap 1911. december 24.; Vasárnapi Djsáf 1918. május 26., Uránia 1912. júniusi száma stb. stl>. Ára I K

A r é g i C s a l l ó k ö z . ( C s a l l ó k ö z történetéhez.)

(Ismertette dr. Sikabonyi Antal Magyar Nyel?ór 1914. jan.-i számában . Rpesti Hírlap 1914. január 12. számában. Ára 2 K

F e j e d é l e m j á r á s

K o m á r o m v á r m e g y é b e n .

Hazai, kftlföldi és exotikus fejedelmek, uralko­dók, főhercegek, diplomáciai köretek tartózko-dása Komáromban és Komárom Tármegyében a rómaiak korától egész napjainkig. 'Ismertette a Vasárnapi l'jsáe. 1913. 35. sz ; a >Komárom« 1913. é?f. I. füzete. Ára 3 K.

A k o m á r o m i n y o m d á s z a t é s a k o m á r o m i s a j t ó t S r t é a e t e .

Ismertette az üj Idők 1915. március 7. stáma. Ára 2 K.

A k o m á r o m i s a j t ó t ö r t é n e t i

r e p e r t ó r i u m a . Ara i k.

S a j t ó alatt : K o m í r o m n i c g y e i

r i t k a s á g o k .