Upload
chili-ozd
View
258
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
1
Közgazdasági alapismeretek
(Elméleti gazdaságtan)
KÉPLETEK – ÁBRÁK
Mikroökonómia
Makroökonómia
BELSŐ HASZNÁLATRA!
Összeállította: Sárközy Józsefné
Tóth Ágnes
Fodor Tiborné
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
2
Tartalomjegyzék
Mikroökonómiai jelölések ....................................................................................................................... 3
Képletek ...................................................................................................................................... 4
Teljes érték, átlagérték, határérték ................................................................................. 4
Rugalmassági mutatók ................................................................................................... 5
Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint ........................................................ 5
Költségvetési egyenes (I) ............................................................................................... 6
Közömbösségi görbe (U) ............................................................................................... 6
Gossen II. törvénye ........................................................................................................ 6
Optimális termelési mennyiség ...................................................................................... 6
Termelői többlet ............................................................................................................ 6
Fogyasztói többlet .......................................................................................................... 6
Optimális inputfelhasználás (L, K, A) ........................................................................... 7
Jelenérték - jövőérték ..................................................................................................... 8
Externália ....................................................................................................................... 8
Ábrák .......................................................................................................................................... 9
Marshall-kereszt ............................................................................................................ 9
TLH görbe ..................................................................................................................... 9
TU és MU .................................................................................................................... 10
Optimális fogyasztás .................................................................................................... 10
Termelési függvény ..................................................................................................... 11
Költségfüggvények ...................................................................................................... 11
VC származtatása ....................................................................................................... 12
Termelési függvény és költség függvények kapcsolata ............................................... 12
Költségek hosszú távon ............................................................................................... 12
Tökéletes verseny rövid távon ..................................................................................... 13
Tiszta monopólium rövid távon ................................................................................... 14
Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon .......................................... 15
Egyéni munkakínálati függvény .................................................................................. 16
Egyéni tőkekeresleti függvény .................................................................................... 16
Externália ..................................................................................................................... 17
Költségek és a verseny ................................................................................................ 17
Makroökonómiai jelölések .................................................................................................................... 18
SNA mutatók ............................................................................................................................ 19
Makrojövedelem áramlása ........................................................................................................ 19
Társadalmi elszámolási mátrix ................................................................................................. 19
Árupiac ..................................................................................................................................... 20
Egyensúlyi jövedelem .............................................................................................................. 21
C, S, I kapcsolata ...................................................................................................................... 22
Pénzpiac .................................................................................................................................... 23
P és i kapcsolata ........................................................................................................................ 23
A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata ................................................................ 24
A makrokeresleti függvény (YD) levezetése ............................................................................. 24
Munkapiac ................................................................................................................................ 25
Okun törvénye .......................................................................................................................... 25
Munkapiaci kategóriák ............................................................................................................. 26
A makrokínálati függvény (YS) levezetése ............................................................................... 27
A gazdaságpolitika fajtái .......................................................................................................... 28
Haavelmo tétel .......................................................................................................................... 28
Állami költségvetés .................................................................................................................. 28
Az infláció ................................................................................................................................ 28
Külkereskedelmi mérleg ........................................................................................................... 29
A gazdaságpolitika lehetőségei nyitott gazdaságban ................................................................ 29
Az árfolyam változása .............................................................................................................. 29
Lebegő árfolyam ....................................................................................................................... 30
Rögzített árfolyam .................................................................................................................... 30
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
3
Mikroökonómiai jelölések
Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés
D Demand piaci kereslet
d Demand egyéni kereslet
S Supply piaci kínálat
s Supply egyéni kínálat
P Price ár
Q Quantity mennyiség
TU Total Utility teljes haszon
MU Marginal Utility határhaszon
U Utility hasznosság
e Elasticity rugalmasság
K Capital („Kapital”) tőke
L Labour munka
A Land föld
E Entrepeneur vállalkozó
TP Total Product teljes termék (össztermék)
MP Marginal Product határtermék
TC Total Cost teljes költség
FC Fixed Cost állandó (fix) költség
VC Variable Cost változó költség
AC Average Cost átlagköltség
AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség
AVC Average Variable Cost átlagos változó költség
MC Marginal Cost határköltség
LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség
LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség
TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)
MR Marginal Revenue határbevétel
AR Average Revenue átlagos bevétel
π Profit gazdasági profit
Aπ Average Profit átlagos profit
Mπ Marginal Profit határprofit
MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel
MFC Marginal Factor Cost tényező-határköltség
FV Future Value jövőbeni érték
PV Present Value jelen érték
r interest rate kamatláb
r rate of return megtérülési ráta
MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség
MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
4
Teljes-, átlag- és határértékek képletei
Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M) TU = teljes haszon
TU = Σ MU, ha Δq = 1
TU = Σ (MU • Δq)
MU = határhaszon
MU = ΔTU / Δq
MU = teljes haszonváltozás
fogyasztás változása
q = TPL = termelés mennyisége
q = Σ MPL, ha ΔL = 1
q = Σ (MPL • ΔL)
APL = munka átlagterméke
(munkatermelékenység)
APL = termelés
létszám (munkaóra)
APL = q / L
APL = PL / AVC
MPL = munka határterméke
MPL = termelés változása
létszám változása
(munkaóra változása)
MPL = Δq / ΔL
MPL = PL / MC
q = termelés mennyisége
(kibocsátás)
APK = tőke átlagterméke
APK = termelés mennyisége
tőkefelhasználás
APK = q / K
MPK = tőke határterméke
MPK = termelés változása
tőke változása
MPK = Δq / ΔK
FC = fix (állandó) költség
FC = TC – VC
FC = AFC • q
FC = PK • K
AFC = átlagos fix költség
AFC = AC – AVC
AFC = FC / q
VC = változó költség
VC = TC – FC
VC = AVC • q
VC = PL • L ( ha egyetlen
változó input a munka)
VC = bérköltség + anyagköltség
AVC = átlagos változó költség
AVC = AC – AFC
AVC = VC / q
AVC = PL / APL
TC = teljes költség
TC = FC + VC
TC = AC • q
TC = Σ (MC • Δq)
TC = PK • K + PL • L
TC = TR – Tπ
AC = átlagköltség
AC = AFC + AVC
AC = TC / q
AC = teljes költség
termelés mennyisége
AC = AR – Aπ
MC = határköltség
MC = teljes költség változása
termelés változása
MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq
MC = TC’ (q) = VC’ (q)
MC = PL / MPL
MC = MR – Mπ
TR = teljes bevétel
TR = P • q
TR = AR • q
TR = Σ (MR • Δq)
TR = TC + Tπ
AR = átlagbevétel
AR = TR / q
AR = teljes bevétel
értékesített mennyiség
AR = AC + Aπ
MR = határbevétel
MR = ΔTR / Δq
MR = teljes bevétel változása
mennyiség változása
MR = MC + Mπ
Tπ = teljes profit
Tπ = TR – TC
Tπ = Aπ • q
Tπ = Σ (Mπ • Δq)
Aπ = átlagosprofit
Aπ = AR – AC
Aπ = Tπ / q
Aπ = teljes profit
értékesített mennyiség
Mπ = határprofit
Mπ = MR – MC
Mπ = ΔTπ / Δq
Mπ = teljes profit változása
mennyiség változása
LTC = hosszútávú teljes költség
LTC = LAC • Q
LAC = hosszútávú átlagköltség
LAC = LTC / Q
LMC = hosszútávú határköltség
LMC = ΔLTC / ΔQ
MRS = helyettesítési ráta
MRS = - Δy / Δx
MRS = y termék változása
x termék változása
MRS < 0 → │MRS│↓
│MRS│ = Δy / Δx =
MUx / MUy = Px / Py
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
5
Rugalmassági mutatók (ε)
Megnevezés Képlet Termék besorolása
Kereslet
árrugalmassága
εp
kereslet %-os változása
ár %-os változása
q2 – q1
q2 + q1
2
εp =
P2 – P1
P2 + P1
2
|εp| > 1 => árrugalmas (műszaki cikkek)
|εp| < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer)
|εp| = 1 => egységnyi rugalmasságú
εp = 0 => merev keresletű
εp = => végtelen rugalmasságú
(nem jellemző)
Kereslet
jövedelem
rugalmassága
εI
kereslet %-os változása
jövedelem %-os vált.
q2 – q1
q2 + q1
2
εI =
I2 – I1
I2 + I1
2
εI < 0 => inferior termék
(alacsonyabbrendű)
I ↑ → q ↓
0 < εI < 1 => normál termék
εI > 1 => luxus termék
Kereszt-
árrugalmasság
εk
az egyik termék keresletének %-os változása
a másik termék árának %-os változása
qy2 – q y1
q y2 + q y1
2
εk =
Px2 – Px1
Px2 + Px1
2
εk < 0 => kiegészítő termékek
(egymás mellett fogyasztjuk)
εk > 0 => helyettesítő termékek
(egymás helyett fogyasztjuk)
εk = 0 => közömbös termék
Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint
Árbevétel = P ∙ q
Teljes gazdasági költség Gazdasági profit
Explicit költség Implicit költség Gazdasági profit
Explicit költség Amortizáció Normál profit Gazdasági profit
Számviteli költség Számviteli profit
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
6
Költségvetési egyenes (I)
I = Px • x + Py • y
pl.: Px = 300 az egyenes egyenlete:
Py = 100 9000 = 300x +100y
I = 9000 y = 90 – 3x
Az egyenes meredeksége: - Px / Py
Az x tengelymetszet: I / Px = 30
Az y tengelymetszet: I / Py = 90
Közömbösségi görbe (U)
Optimális választás: „A” pont => az I és az U érintési pontja
Az „A” pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján
Gossen II. törvénye
MUX MUY
PX Py
Több termékre: MUA / PA = MUB / PB = MUC / PC …
|MRS| = Δy / Δx = MUX / MUY = PX / PY
Optimális termelési mennyiség
Megnevezés Tökéletes verseny Tiszta monopólium
Rövid távon MC = P (= MR = AR) MC = MR
Hosszú távon LMC = P (=MR = AR) LMC = MR
Termelői többlet
- Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ
( Po – Pü)Qo
2 - Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ
Fogyasztói többlet
(Pr – P0) • Q0
2
Pr = rezervációs ár, P0 = piaci ár, Q0 = termelési mennyiség
Pü = üzemszüneti ponthoz tartozó ár (az S függvénynek az Y tengelymetszete)
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
7
Optimális inputfelhasználás
input: L (munka) output: q (kibocsátás)
K (tőke)
A (föld)
1. Optimális munkafelhasználás:
MFCL = MRPL
PL = MPL • MR (monopólium)
PL = MPL • P (tökéletes verseny)
vagy
MFCL = ΔTC / ΔL
MRPL = ΔTR / ΔL
MFCL = MRPL
ΔTC / ΔL = ΔTR / ΔL
MFCL = munka határköltsége
MFCL = PL (munkabér)
MRPL = munka határtermék bevétele
(=határtermék piaci értéke)
MRPL = MPL • MR → monopólium
VMPL = MPL • P → tökéletes verseny
2. Optimális tőkefelhasználás:
MFCK = MRPK
r* = ri
MFCK = tőke határköltsége
MFCK = r* (piaci kamatláb)
MRPK = tőke határtermék bevétele
MRPK = ri (belső kamatláb)
3. A föld piacán az optimum:
MFCA = MRPA MFCA = föld határköltsége = bérleti díj
MRPA = föld határtermék bevétele
bérleti díj: földjáradék + tőkebefektetés kamata (öntöző berendezés, raktár, stb.)
a föld ára (PA)
↓ PA = földjáradék / r*
tőkésített földjáradék
földjáradék:
- abszolút: minden bérlő fizeti
- különbözeti: a közepes és legjobb minőségű föld bérlője fizeti
Örökjáradék = éves hozam/r*
r* = piaci kamatláb
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
8
Tőkebefektetés értékelésének módjai
Ct = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel – költségek)
r = piaci kamatláb
t = idő
C0 = tőkebefektetés
Jelenérték (PV0) → diszkontálás
PV0 = C1 / (1 + r)1 + C2 / (1 + r)
2 + …. + Ct / (1 + r)
t
Nettó jelenérték (NPV)
Nettó jelenérték = jelenérték – tőkebefektetés összege
NPV = PV0 – C0
Jövőérték (FVt) → felkamatolás (kamatos kamatszámítás)
FVt = C0 • (1 + r)t
Nominál kamatláb (i)
Reál kamatláb (r) r = i - π
Inflációs ráta (π)
Kamatrés (= kamat marge) = hitelkamat – betéti kamat
Externália
MSB = társadalmi határhaszon
MU = egyéni határhaszon
MSC = társadalmi határköltség
MC = egyéni határköltség
C = költség
U = haszon
MSB = MU (egyéni határhaszon) + Uext (járulékos haszon)
MSC = MC (egyéni határköltség) + Cext (járulékos költség)
Társadalmi optimum: MSB = MSC
Piaci optimum: MU = MC
Pozitív externália: Uext > Cext → társadalmi optimum > piaci optimum
Negatív externália: Cext > Uext → társadalmi optimum < piaci optimum
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
9
1. Marshall-kereszt
P = ár
Q = mennyiség
D(P) = piaci keresleti függvény
S(P) = piaci kínálati függvény
Pr = rezervációs ár
ft = fogyasztói többlet
ft = (Pr – Pe) • Qe / 2
tt = termelői többlet
tt = (Pe – Pü) • Qe/ 2
ha: P > Pe → D < S → túlkínálat
P = Pe → D = S → egyensúly
P < Pe → D > S → túlkereslet
Két ponton átmenő egyenes egyenlete:
(y – y1) (x2 – x1) = (x – x1) (y2 – y1)
a keresleti és kínálati függvényre:
(P – P1) (q2 – q1) = (q – q1) (P2 – P1)
A keresleti függvény meredeksége: tgα = - ΔP / Δq
2. Termelési lehetőségek határa (TLH görbe)
y = y termék mennyisége
x = x termék mennyisége
A = y maximuma
B = x maximuma
A görbe alatti terület nem hatékony (E pont).
A görbe feletti terület nem állítható elő (F pont).
A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D
pontok) = Pareto - hatékonyság
MRTS = helyettesítés határrátája MRTS = - Δy / Δx
A TLH görbe az abszolút és komparatív előnyök
bemutatására is szolgál:
„A” országnak abszolút előnye van.
„B” országnak abszolút hátránya van.
„A” országnak komparatív előnye van x termékből,
mert Δx > Δy.
„B” országnak komparatív előnye van y termékből,
mert Δy < Δx.
Komparatív előny:
vagy nagyobb az előny,
vagy kisebb a hátrány
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
10
3. Teljes haszon (TU) – határhaszon (MU)
U = hasznosság
q = fogyasztás mennyisége
A = telítettségi pont
MU = ΔTU / Δq
Ha:
q < q0 → TU ↑ és MU ↓ (MU még pozitív)
optimális: q = q0 → TU max → MU = 0
q > q0 → TU ↓ → MU <0
4. Optimális fogyasztás két termék esetén
a) árváltozás (Px ↑) b) jövedelemváltozás (I ↑)
a) Px ↑ → reáljövedelem ↓ (x2 < x1) a kereslet törvénye miatt (P ↑ → q ↓) → I
meredeksége változik
PCC = ár-fogyasztás görbe
dx(P) = egyéni keresleti görbe
b) I ↑ → reáljövedelem ↑ (x2 > x1) → I meredeksége változatlan
ICC = jövedelem-fogyasztás görbe
Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolatát tükrözi
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
11
5. Termelési függvény (TPL = q (L))
q = termelés mennyisége
L = munkafelhasználás
(létszám vagy munkaóra)
MPL = munka határterméke
APL = munka átlagterméke
(munkatermelékenység)
A: inflexiós pont
B: üzemi optimum
C: üzemi maximum
6. Az összköltség függvények
C = költség
q = termelés mennyisége
TC(q) = teljes költség függvény
VC(q) = változó költség függvény
FC(q) = fix költség függvény
7. Rövid távú egységköltség függvények
F = fedezeti pont
F = AC min → AC = MC
Ü = üzemszüneti pont
Ü = AVC min → AVC = MC
MC(q) = határköltség függvény
AC(q) = átlagköltség függvény
AVC(q) = átlagos változó költség
függvény
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
12
8. Változó költség származtatása
9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata
MC = PL / MPL → MPL = PL / MC
AVC = PL / APL → APL = PL / AVC
MPL max → MC min → TC és VC inflexiós pontja (A)
APL max → AVC min → VC-hez origóból húzott érintő (B)
MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq
APL max = üzemi optimum → AVC min = üzemszüneti pont
AC min = fedezeti pont → TC-hez az origóból húzott érintő (D)
10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC)
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
13
11. Tökéletes verseny rövid távon
a) P > AC → TR > TC → Tπ > 0 pozitív gazdasági profit
Optimum: P0 = MC → q0
A vállalat egyéni kínálati
függvénye az MC-nek az
üzemszüneti pont feletti
része (MC = s).
TR = P0 • q0
TC = AC • q0
FC = (AC –AVC) q0
VC = AVC • q0
Tπ = TR – TC
Tπ = (P0 – AC) q0
b) P1 = AC → fedezeti pont → TR = TC → Tπ = 0
Optimum: P1 = MC → q1
Ha P = AC → TR = TC → Tπ = 0
A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági
profit = 0
FC = (AC –AVC) q1
VC = AVC • q1
c) AVC < P2 < AC → TR < TC → Tπ < 0 → veszteségminimalizálás
Optimum: P2 = MC → q2
Ha P < AC → TR < TC → Tπ < 0
FC egy része veszteség, a másik része megtérül
A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra
törekszik.
d) AVC = P2 = Ü → TR = VC → veszteség = FC
Optimum: P3 = MC → q3
Ha P = AVC → TR = VC → veszteség = FC
A vállalat még termel, mert a VC teljesen
megtérül, ami rövidtávon követelmény
Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
14
12. Tiszta monopólium rövid távon
a) P0 > AC → gazdasági profitot realizál
P0 > AC → TR > TC → Tπ > 0
Optimum: MC = MR → Q0
MR meredeksége kétszerese a D meredekségének
TR = P0 • Q0
TC = AC • Q0
VC = AVC • Q0
Tπ = (P0 – AC) Q0
b) P1 = AC → fedezeti pontban termel
P1 = AC → TR = TC → Tπ = 0
Optimum: MC = MR → Q1
A vállalat gazdasági profitot nem realizál,
csak normál profitot. Minden költség
megtérül.
c) AVC < P2 < AC → veszteségminimalizálás
AVC < P2 < AC → TR < TC → Tπ < 0
Optimum: MC = MR → Q2
(AC – P2 ) Q2 = veszteség
(P2 – AVC) Q2 = megtérült FC
AVC • Q2 = VC
A vállalat még termel, mert a VC teljesen
megtérül és az FC egy része is.
d) P3 = AVC → veszteség = FC
P3 = AVC → TR = VC → veszteség = FC
Optimum: MC = MR → Q3
A vállalat akkor szünetelteti a termelést,
ha P < AVC.
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
15
13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása
a) Rövid távon
MC = MR → Qm = monopólium termelése
MC = P → Qtv = tökéletes verseny termelése
htv = holtteher veszteség rövid távon
Pm = monopólium ára
b) TR, TC, Tπ
Tπ max→ Mπ = 0
tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q3)
monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q2)
c) Hosszú távon
Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot
Pm > Ptv → Qtv > Qm
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
16
14. A vállalatok piaci helyzete
15. Egyéni munkakínálati függvény
PL = munkabér
SL rendhagyó, mert visszahajló
Oka: a jövedelmi hatás az erősebb
MU szabadidő > MU munkabér
PL ↑ → reáljövedelem ↑ → sL ↓
helyettesítési hatás:
MU szabadidő < MU munkabér → sL ↑
LS = piaci munkakínálat, nem
visszahajló
16. Egyéni tőkekeresleti függvény = belső kamatláb (ri) függvénye
Km = tőkekereslet (hitel)
ri = belső kamatláb (%)
r* = piaci kamatláb (%)
Km0 → r* = ri → optimális tőkekereslet → NPV = 0
Km1 → ri > r* → növelhető a tőkekereslet → NPV > 0
Km2 → r* > ri → csökkenteni kell a tőkekeresletet → NPV < 0
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
17
17. Externália
a) pozitív externália b) negatív externália
Q1 > Q0 piaci optimum:Q0, P0 Q1 < Q0
Uext > Cext társadalmi optimum:Q1, P1 Cext > Uext
a) csak pozitív externália b) csak negatív externália
MC = MSC MU = MSB
18. Költségek terén folyó verseny
a) szérianagyság növelése b) működőtőke export
Q↑ → AFC↓ → AC↓ → P↓ →
versenyképesség javul → piaci részesedés
↑ → Tπ↑
Járulékos költségek ↓ → AC↓ → P↓ →
versenyképesség javul
Járulékos költségek: szállítási ktg, vám,
engedélyek, stb.
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
18
Makroökonómiai jelölések
Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés
Q Quantity mennyiség, kibocsátás
Y Yield hozam, jövedelem
C Consumption fogyasztás
S Saving megtakarítás
I Investment beruházás
i interest rate kamatláb
M Money pénzmennyiség
P Price level árszínvonal
w Wage level nominálbér
L Labour munka
K Capital tőke
G Governement expenditures kormányzati vásárlás
T Tax adó
Tr Transfer transzfer
X Exports export
IM Imports import
Ft =HUF Forint hazai valuta
€ ($) Euro (Dollar) külföldi valuta
e exchange rate nominálárfolyam
r real exchange rate reálárfolyam
t time idő
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
19
SNA mutatók
Bruttó GDP GNI GNDI
Nettó NDP NNI NNDI
Bruttó kibocsátás (GO)
–Folyó termelő felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetőmag)
Bruttó hazai termék (GDP) – amortizáció = (NDP) Nettó hazai termék
+Beáramló tőke- és munkajövedelem } Ew, π –Kiáramló tőke- és munkajövedelem
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) – amortizáció = (NNI) Nettó nemzeti jövedelem
+Beáramló transzfer } ETr –Kiáramló transzfer
Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI) – amortizáció = NNDI
GDP + Ew, π = GNI NDP + Ew, π = NNI
GNI + ETr = GNDI NNI + ETr = NNDI
Hazai jellegű mutatók: GDP, NDP
Nemzeti jellegű mutatók: GNI, NNI, GNDI, NNDI
reál GDP = nominál GDP / P
Makrojövedelem áramlása (4 szereplős)
12. IM 3. C
15. Y 14. I
11. G
12. X
Hazai
össztermék
1. W 8. TrV
6. SV 15. Y
7. TV
Vállalat
2. TH 1. W
3. C 5. TrH
4. SH
Háztartás
5. TrH 2. TV
8. TrV 7. TH
9. SÁ
10. G
Állam
11. X 12. IM
13. SK
Külföld
14. I 4. SH
6. Sv
9. SÁ
13. SK
Tőkepiac
Egyensúly: Y = C + I + G + X – IM (árupiac)
I = SV + SH + SÁ + SK (tőkepiac)
Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya
Y = C + I + G + (X – IM)
Y + TrV = W + Sv + Tv
W + TrH = C + SH + TH
Tv + TH = G + SÁ + Trv + TrH
IM = X + SK
Ha: Tv + TH > G + Trv + TrH → SÁ pozitív → SÁ > 0 → bevételi többlet, a költségvetés szufficites
Tv + TH < G + Trv + TrH → SÁ negatív → SÁ < 0 → kiadási többlet, a költségvetés deficites
X> IM (külföld tartozik nekünk)→ SK negatív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) szufficites
X< IM (mi tartozunk külföldnek)→ SK pozitív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) deficites
Társadalmi elszámolási mátrix
Megnevezés Hazai ö. Vállalat Háztartás Állam Külföld Tőkepiac
Hazai össztermék (árupiac) ~ ~ C G X I
Vállalat Y ~ ~ Trv ~ ~
Háztartás ~ W ~ TrH ~ ~
Állam ~ Tv TH ~ ~ ~
Külföld IM ~ ~ ~ ~ ~
Tőkepiac ~ Sv SH SÁ SK ~
sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
20
Árupiac
Y = makrojövedelem
C = fogyasztás
S = megtakarítás
I = beruházás
T = adó
Tr = transzfer
YDI = rendelkezésre álló jövedelem
YDI = Y – T(Y) + Tr
T(Y) = adó függvénye
T(Y) = T0 + tY
T0 = autonóm adó
t = adókulcs
1. C(Y) = fogyasztási függvény
C(Y) = C0 + ĉY
C0 = autonóm fogyasztás
ĉ = fogyasztási határhajlandóság
C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T(Y) + Tr)
C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr)
2. S(Y) = megtakarítási függvény
S(Y) = S0 + ŝY
S0 = autonóm megtakarítás
ŝ = megtakarítási határhajlandóság
S(Y) = –C0 + (1 – ĉ)Y
mert: ĉ + ŝ = 1 → ĉ = 1 – ŝ
ŝ = 1 – ĉ
ĉ = ΔC / ΔY ŝ = ΔS / ΔY
S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T(Y) + Tr)
S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T0 – tY + Tr)
C(Y)/Y = fogyasztási hányad(RC) S(Y)/Y = megtakarítási hányad(RS) C/Y + S/Y = 1
3. I(i)= beruházási függvény
I(i) = I0 – ai
I0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i)
a = a beruházás kamatérzékenysége
a= ΔI / Δi
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
21
Egyensúlyi jövedelem
1. Két szereplős modell
Y = C(Y) + I(i) vagy S(Y) = I(i)
Ha: S(Y) < 0 → C(Y) > Y
S(Y) = 0 → C(Y) = Y
S(Y) > 0 → C(Y) < Y
Ha: Y < C(Y) + I(i) → S(Y) < I(i) → túlkereslet: Y < YE
Y = C(Y) + I(i) → S(Y) = I(i) → egyensúly: (YE)
Y > C(Y) + I(i) → S(Y) > I(i) → túlkínálat: Y > YE
Y = jövedelem függvénye (45°-os egyenes)
C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény
2. Három szereplős modell
Y = C(YDI) + I(i) + G
Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G
3. Négy szereplős modell
Y = C(YDI) + I(i) + G + X – IM(Y)
X = export
IM(Y) = import függvény
IM(Y) = IM0 + mY
Y = C0 + ĉY + I(i) + G + X – IM0 – m Y
Y = C0 + I(i) + G + X– IM0 + Y(ĉ – m) ha nincs adó
Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G + X– IM0 – mY ha van adó és transzfer is
F0 = C0 + I + G = belső felhasználás autonóm elemei
F = C(YDI) + I(i) + G = belső felhasználás
Y = F0 + X – IM0 + Y(ĉ – m)
Y = F(Y) + X – IM0 – mY
Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány
egységgel változik az egyensúlyi jövedelem.
m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔG
ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔI
ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔC
m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor ΔY = (ĉ / 1-ĉ) ΔTr
m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor ΔY = (-ĉ / 1-ĉ) ΔT
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
22
A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplős modellben
Y1-nél: Y = C(Y) → S(Y) = 0
Ye-nél: Y = C(Y) + I1 → S(Y) = I1 → egyensúly
Y2-nél: Y = C(Y) + I2 → S(Y) = I2 → újabb egyensúly
A függvény értelmezése:
a) i1 kamatláb → I1 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet
C(Y) + I1 → Ye egyensúlyi jövedelem
b) ↑ i2 kamatláb → ↓ I2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet
↓ C(Y) + I2 → ↓ Y2 egyensúlyi jövedelem
Következtetés: i ↑ → I ↓ → Y↓
i ↓ → I ↑ → Y↑
kamatláb – beruházás → fordított viszony
kamatláb – egyensúlyi jövedelem → fordított viszony
beruházás – egyensúlyi jövedelem → egyenes viszony
A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtől!
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
23
Pénzpiac
Pénzpiaci egyensúly: MS/P = M
D(Y,i)
MS = nominál pénzkínálat
MS/P = reál pénzkínálat
MS/P függ: M
S-től egyenes viszonyban
P-től fordított viszonyban
MS/P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól!
MD(Y,i) = reál pénzkereslet
MD(Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban
i-től fordított viszonyban
M/P = reál pénzmennyiség
i0 → MS/P = M
D (Y, i) → egyensúly
Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a
pénzpiaci egyensúlyt is!
i1 ↑ → MD (Y, i) < M
S/P → túlkínálat
mértéke: M/P0 – M/P1
i2 ↓ → MD (Y, i) > M
S/P → túlkereslet
mértéke: M/P2 – M/P0
Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata
„A” pont: P0 → MS/P = M
D (Y, i) → i0 → egyensúly
„B” pont: ↑ P1 → ↓ MS/P1 → ↑ i1
„C” pont: ↓ P2 → ↑ MS/P2 → ↓ i2
A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. (↑ P → ↑ i, ↓ P → ↓ i)
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
24
A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban
A makrokeresleti függvény (YD) levezetése
P0 → i0 → I0 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I0 → YE → „A”
↓ P1 → ↓ i1 → ↑ I1 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↑ C(Y) + I1 → ↑ Y1 → „B”
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
25
Munkapiac
Munkapiaci egyensúly: LD(w/P) = L
S(w/P)
LD(w/P) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerő igénye)
LS(w/P) = munkakínálati függvény
w/P = reálbér
w = nominálbér
LA = aktívak
Lf = foglalkoztatottak
U = munkanélküliek
UÖ = önkéntes munkanélküliek
UK = kényszerű munkanélküliek
U = UK + UÖ
w/Pf = fizikai létminimumot biztosító reálbér
Ha: LS = LA → U = UK
LS < LA → U = UK + UÖ
UK = LS – L
D (L2 – L1)
UÖ = LA – LS (LA – L2)
w/P0 → LD = L
S → egyensúly → Lf = L0
↑ w/P1 → ↓ LD → L
D < L
S → ↑ U → Lf = L
D = L1 → munkanélküliség (L2 – L1)
↓ w/P2 → ↓ LS → L
S < L
D → Lf = L
S = L3 → munkaerőhiány (L4 – L3)
munkanélküliségi ráta = u = U / LA = munkanélküliek / aktívak
foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (Lf) / munkaképes korúak
aktivitási ráta = aktívak (LA) / munkaképes korúak
Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nő, akkor a munkanélküliségi
ráta 1%-kal csökken.
∆Y = 2,2% → ∆U = -1%
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
26
Munkapiaci kategóriák:
∑ lakosság
- 18 éven aluli (tankötelezettség)
- 65 éven felüli (nyugdíj korhatár)
MUNKAKÉPES KORÚAK
megjelennek a munkaerő piacon nem jelennek meg a munkaerő piacon
AKTÍVAK (LA) INAKTÍVAK (Li)
kapnak munkát nem kapnak munkát
FOGLALKOZTATOTTAK (Lf) MUNKANÉLKÜLIEK (U)
LD okozza L
S okozza
A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez
nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt.
A statisztika (hazai és nemzetközi egyaránt) a munkaképes korúaknál:
15 – 64 vagy
15 – 74 éves korcsoportot vizsgál
Kényszerű munkanélküliek (UK)
- Technikai
- Strukturális (szerkezeti)
- Konjunkturális
- Indexálásból eredő
- Szezonális
Önkéntes munkanélküliek (UÖ)
- Súrlódásos (frikciós)
- Magasabb életminőség
- Helyváltoztatás
- Szakképzettség hiánya
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
27
A makrokínálati függvény (YS) levezetése
Y(L) = makro termelési függvény w/P(P) = reálbér függvény végig a csökkenő hozadék jellemzi a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban és a nominálbértől egyenes viszonyban
A függvény értelmezése:
a) P0 → w/P0 reálbér → LD = L
S (egyensúly) → L0 = foglalkoztatottak→
Y0 kibocsátás→ „A” pont
b) ↓ P1 → ↑ W/P1 → ↓ LD → L
D < L
S (munkanélküliség) → L
D határozza meg a
foglalkoztatottak számát (L1) → Y1 → „B” pont
c) ↑ P2 → ↓ W/P2 → ↓ LS → L
S < L
D (munkaerő hiány) → L
S határozza meg a
foglalkoztatottak számát (L2) → Y2 → „C” pont
YS(P): rendhagyó, mert visszahajló
L0 = potenciális foglalkoztatottak
Y0 = potenciális kibocsátás
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
28
A gazdaságpolitika fajtái
Fiskális politika Monetáris politika (költségvetési politika) (pénzügypolitika)
az összkeresletre hat a pénzkínálatra hat
expanzív restriktív expanzív restriktív
G↑ T↑ MS↑ M
S↓
Tr↑ G↓
T↓ Tr↓
Képviselője: Képvieslője:
John Maynard Keynes (1883-1946) Milton Friedman (1912-2006)
Haavelmo-tétel: ha: ΔG = ΔT → ΔY = ΔG
Állami költségvetés egyenlege (SÁ)
SÁ = T – (G + Tr)
SÁ = T – G – Tr
G = autonóm (független a makrojövedelemtől)
Tr = autonóm (független a makrojövedelemtől)
T(Y) = T0 + tY
T0 = autonóm adó
t = adókulcs (a jövedelemtől függ)
Y < Y0 → kiadás > bevétel → SÁ < 0 → deficit
Y = Y0 → kiadás = bevétel → SÁ = 0 → egyensúly
Y > Y0 → kiadás < bevétel → SÁ > 0 → szufficit
Az infláció
Infláció = pénzromlás → az árszínvonal tartós növekedése
Inflációs ráta (π) = P1 – P0 / P0
Az infláció fajtái: kúszó (10 % alatti)
vágtató (2-3 számjegyű)
hiper (drasztikus, sok számjegyű)
Okai
YD változása okozza Y
S változása okozza
keresleti infláció kínálati (költség) infláció
C0↑ W↑
I0↑ PK↑
G↑ várakozások
MS/P > M
D
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
29
Nyitott gazdaság, valutapiac
Külkereskedelmi mérleg (X – IM(Y))
X = export → autonóm
X/Y = export hányad
IM(Y) = import függvény
IM(Y) = IM0 + mY
IM0 = autonóm import
= import határhajlandóság
= ΔIM/ΔY (0 ≤ ≤ 1)
IM(Y)/Y = import hányad
X > IM(Y) → szufficit → SK < 0
X = IM(Y) → egyensúly → SK = 0
X < IM(Y) → deficit → SK > 0
X függ: áruk színvonalától (minőségétől)
külföld makrojövedelmétől
reálárfolyamtól (r = e • PK / P)
A gazdaságpolitikai lehetőségek nyitott gazdaságban
Cél: Y növelése → u (munkanélküliségi ráta) csökkentése
Megnevezés Fiskális politika (expanzív)
pl. G↑ Monetáris politika
(expanzív)
pl. MS↑
Rögzített árfolyamrendszer eredményes nem eredményes
Lebegő árfolyamrendszer nem eredményes eredményes
Eredményes: ha tartósan nő Y és u csökken
Nem eredményes: ha Y nem nő tartósan, ezáltal u nem csökken
Az árfolyam változásának hatása az áru- és tőkemozgásokra
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
30
Valutapiac, fizetési mérleg
a) lebegő árfolyamrendszer
e0 → D(€) = S(€) → fizetési mérleg egyensúlyban van → jegybanki tartalék nem változik
e1 → D(€) < S(€) → gyengül a hazai valuta → leértékelés
e2 → D(€) > S(€) → erősödik a hazai valuta → felértékelés
D(€) < S(€) → túlkínálat → fizetési mérleg szufficites → jegybanki tartalék nő
D(€) > S(€)→ túlkereslet → fizetési mérleg deficites → jegybanki tartalék csökken
b) rögzített árfolyamrendszer
e0 = egyensúlyi árfolyam
e1 = a gyenge sávban rögzített árfolyam → valuta keresleti függvény módosul D’(€)-re
e2 = az erős sávban rögzített árfolyam → valuta kínálati függvény módosul S’(€)-re
e1-nél túlkínálat → a jegybank Q2 – Q1 mennyiségű valutát vásárol
e2-nél túlkereslet → a jegybank Q4 – Q3 mennyiségű valutát elad
az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció