15-

Misiö mertekkel éljünk az erdoszeti magyar iro­dalomban.

Irta E r d ó ' d i A d o l f .

Az erdőszet tudománya a gyermekség azon aranykorán régem túl van már, melyekben a határozatlan jelenésü „sok" „kevés" „magas" „alacsony" „nehéz" „könnyű" sat. szavakkal cseréltük ki észleleteinket. — Valódi tudományos értékkel csak a szorosan meg­határozott, számokkal nevezett közlések birnak. Ha például azt mond­ja valaki, hogy abikkfának nagyobb tűzereje van a nyírfáénál, vagy hogy a fenyőnek hajlítási szilárdsága nagyobb a bikkfáénál, abból még igen keveset tudunk ; ha ellenben kimutatja, hogy a bikkfatüa ereje 1.000, a nyírfáé 0,855 és hogy a fenyő hajlítási szilárdsága 1.000, a bikkfáé pedig 0.550 — annak aztán a gyakorlati életben mérhetlen hasznát vehetjük. — Mi tehát legfontosabb tapasztalata­inkat, hogy veszendőbe ne menjenek, számokkal, hossz, tér- es suly-mértékekkel kell, hogy kifejezzük. — Ámde ha mindenikünk, a maga köréken gyűjtött ebbeli adatokat mais mát mértékrendszer szerint fogja közölni,— akkor tágasb körökre akarván hatni, czélunkat csak féligmeddig fogtuk elérni. — A ki e tétel igazságáról nincs meggyö-ződve,az a bábel tornyának szomorú históriáját és a kitűnő erdészeti német Irodalmat nem ismeri, melynek fájdalom ! csak az veheti hasz­nát, ki vagy ötvenféle mértékrendszernek megfelelő átváltoztatási táblákkal van ellátva, s a ki mondhatlan türelemmel és vas k i tar tás­sal bír, hogy a majdnem minden lapon előforduló számokat a részé­ről megszokott, általában pedig ugyanazon mértékre átváltoztassa; mert hiszen az észleletek, búvárlatok, hosszas tanulmányok eredmé­nyeit csak ugy hasonlíthatjuk össze egymással s ez szerint csak ugy hasonlíthatjuk össze egymással s e szerint csak ugy használhatjuk fel, ha azok ugyanazon rendszerhez tartozó mérték és sulylyal fejez­tetnek ki. Igaz, hogy a kinek szüksége van e számokra, annak való­ban a fentebbi műtétnek alá is kell magát vetnie; de hasznára vagy kárára van e az emberiségnek, ha a tudományok felkentjei vagy ked-

le

velői a drága időt ily gépszeriién,erejöket oly aránylag eredménytele­nül kénytelenek elfecsérelni; ha.eszük életét oly véghetelenül unalmas gyakran napokig és hetekig tartó átváltoztatásokon tompitják: arra,ugy hiszem, nem szükség felelnünk. Vagy mi véleménynyel lennénk oly ember iránt, a ki utazni akarván, ?a különben jó karban levő utakat előbb el torlaszoltatná? — Ügybarátinkhoz intézett első kérésünk

' tehát az : használja mindenki az erdöszetet illető mindennemű köz­léseiben u g y a n a z o n h o s s z - , t é r - , k ó b - é s s ú l y m é r t é k e t .

Hazudtoljuk már meg legalább egyszer azon ugy sem nagy dicsőségünkre váló közmondást, miszerint „a magyar csak a maga kárán tanul" s okuljunk ez alkalommal bemet szomszédaink valóban elég szomorú példáján.

A második nem kevésbbé fontos kérdés a h a s z n á l a n d ó m é r t é k r e n d s z e r m i n ő s é g é t i l l e t i . Ha hatalmunk annyira terjedne, miszerint nem csak a most élő, de a jövő nemzedékeknek is öctroyálhatnánk bizonyos mértékrendszert, melytől eltérnie semmi szin alatt sem volna szabad; és ha azonfelül mi magyarok az octry-ról nem vélekednénk ugy, mint Atila vagy párduczos Árpád korában a többiek a magyarokról, hogy „szabadíts meg uram minket" akkor

• nem soká haboznánk azon mértéket megismerni, melyet mi tartuok, mondjuk ki egy szóval : e g y e d ü l ez é l s z e r ű n e,k.

Vérünkké Vált alkotmányos gondolkodási módunknál fogva azonban örömmel szállunk ezúttal is a capacitatlók és véleményünk igazolásának terére, s megmondván elébb, hogy mily tulajdonokkal kell akármily mértéknek is birnia, hogy az ez e l s z e r ű n e k nevez­tessék, azután megkísértjük bebizonyítani, hogy az általunk az er­dészeti irodalomban közös és általános használatul ajánlandó mérték­rendszer e tulajdonokkal csakugyan az eddig ismert mértékek közül leginkább bir.

Szerintünk tehát a c z é l s z e r ü mérté krendszer legyen: 1-ször egyszerű. 2-szor olyan tulajdonokkal bírjon, melyek azt az elavulás ellen

biztosítsák. 3-szor pedig használata folytán az idegen, nevezetesen a magas

fokon álló erdőszeti irodalómmal bíró nemzetek tapasztalatai eredmé-i nyeinek mentül könnyebben hasznát vehessük.

17

Kívánjuk, hogy e g y s z e r ű legyen, azaz, hogy használata folytán a számmiveletek,u.m. a sokszorozás, elosztás, négyzetezés, kö-hözés sat. mentül rövidebb idő ailátt s mentül kevesebb erömegfeszi-téssel vitethessenek végbe. Azt tartjuk ugyanis, hogy nehézkes szám­vitel a tudomány előhaladásának egyik föbilincseül tekintendő; hogy az a drága idő fecsértésének egyik legunalmasabb légt>o-szantóbb módja; hogy a lehetőleg egyszerüsitett számmiveletek ugyanoly értékkel birnak, a tudományra nézve, mint a gőzerő és a villany alkalmazása a közlekedésre nézve; hogy tehát a nehézkes számviteltől mentül előbb kell, hogy szabadulni iparkodjunk, s hogy valamennyi létező mértékrendszer közt a legegyszerűbbet karoljuk fel és fogadjuk el.

Mert hogy fasarut viseltünk, amig más lábbeli készítéséhez nem értettünk, azt ugyan természetesnek találom, de hogy most is, midőn finom lágy csizmában járhatunk, a fasarunak adjunk előnyt, az ép oly természetellenes volna, mintha valaki, a kinek módjában van óhajtott czélját szilaj csikó hátán vágtatva elérni, e végből mégis inkább a juhász jámbor fülesére ülne. — H o g y a l é t e z ő m é r -t | é k r e n d s z i e | r e k k ö z t l e g e g y s z e r ű b b a f r a n c z i a , s hogy mi tehát azt ajánljuk bővebben fejtegetni valóban fölösleges volna. Vannak ugyan, még .pedig a miveltség magas fokán álló nem­zetek, melyek a fasaruról csak azért sem akarnak lemondani, inert azt ők találták föl, — a csizmát pedig csak azért nem viselik, mert idegen származású; mi azonban erdőszeti irodalmunk alphája előtt állván, még ha bírnánk is a fentebbi fonák nemzeti hiúsággal, báttan fogadhatnék el a franczia mértékrendszert, miután nekünk magunk­nak mértékrendszerünk nincsen, eddig használt méregységeink bé­csiek lévén; hacsak a selmeczi bánya mértékét, mely tudtunkkal Magyarországon kivül sehol sem használtatik, nem akarjuk magyar mértékrendszerül elfogadni; csakhogy akkor nem egyedül az álta­lunk elősorolt igények elseje, de még másodika és harmadika ellen is vetnénk, a mint az a következőkből ki fog tűnni.

Ó h a j t j u k t o v á b b á , hogy a czélszerü mértékrendszer e l ne a v u l j o n , mert vele együtt irodalmunk is elavulna. Még pedig nemcsak azon része, mely a tudomány elöhaladása folytán idővel ugy is csak történelmi értékkel birhat, de az is, mely döhthetlen ter-

2

tf n>észfiti törvényekre és gyakran nagy költséggel és bajjal járó, sok időt igénylő kutatásokra fektetett tapasztalatok eredményeinek kincstárául volna különben tekinthető.

Mert ha van is és lesz is a jövőben egy két tudós, a ki ezen el­avult számokat a,használatban levő mértékrendszerre átviszi, de a nagyobb közönségnek, ugy mjnt most nincs, a jövőben sem lesz any-nyi türelme, hogy egy régi könyvnek részenkénti hasznavehetése végett, napokig vagy hetekig tartó számitgatásokra szánja magát. Különben is gyakran bizonyos tapasztalatok eredménye hasznos és érdekes lehet ugyan, ha könnyen juthatunk hozzá, holott az elérhető előny nagy erőmegfeszitésnek és időveaztegetésnek nem felel meg.— már pedig nem egy két tudós s általában nem a tudósok hanem ép­pen egy terjedtebb közönség számára kell, hogy irjunk, arra kell, hogy tanítva, felvilágosítva hatni iparkodjunk, ha verejtékünk gya­korlati czéljáj, i m á d o t t h a z á n k e r d ö s z e t i g a z d a s á g á ­n a k mielébbi felvirágzását, okszerű elrendezését el akarjuk érni.

S ki- mondj«a hát, hogy a becsi, porosz, bajor stb. mértékrend­szerek el lógnak avulni, airanczia meg nem?

Az a természet reánk nézve néha Jassan^bár, de szigorú követ­kezetességgel haip törvényeiből önkényt következik és hála Istennek a tapasztalás is ugyanazt bizonyitja.

Lapozgassuk csak a történelmet, s meg kell győződnünk, hogy az ész követeléseinek .megfelelő eszmék, habár néha százados küz­delmek után, .végül mégi* minden akadályon győzedelmeskednek. — Hogy pedig a franczia mértékrendszer épen egyszerűségénél fogva,-az ész követeléseinek valamennyi létező ebbeli rendszee közt legin­kább felel meg, s hogy tehát ez, s egyedül ez nem fog elavulni, sött elébb utóbb világuralomra eergödni, azt alantabb bővebben kívánván fejtegetni, itt még tovább is bizonyítgatni nem tartom szükségesnek ; beérvén azzal, hogy e mértékrendszer használatát, mint igényeink másodikának is megfelelőt, ismételve alánljuk.

Nézzük mármost igényeink harmadikát, melynél fogva mér­tékrendszerünk olyan legyen, hogv általa a t ö b b i n e m z e t e k e r d ö s z e t i t a p a s z t a l a t a i t s t u d o m á n y o s m u n k á l a ­t a i t m i n é l k i s e b b i d ö é s e r ö p a z a r l á s s a l s a j á t h a s z ­n u n k r a f o r d i t h a s s u k. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy

Vi V « \ V

19'

használjuk hát ugyanazt a mertéket, a melylyel ázori nemietek él­nek, kiktől tanulni akarunk.

Miután pedig a franczia erdőgazdaság mindinkább hanyatlás -nak indul, miglen angol, olasz, amerikai erdőgazdaság ugy szólva nem is létezik, tehát egyedül a német nemzet az, ideértve az osztrák birodalmon belül és kivül lakó németeket, a kire e tekintetb?n tá­maszkodhatunk. Még pedig főkép azért, mert nálunk ugyanazon fák tenyésznek, a melyek Némethon hegységeit és lapályait borítják; mert éghajlatunk hasonlósága mellett nagyrészt, s a mennyire erre csak természeti okok folynak be, ugyanazon gazdasfági rendszer kö­vetésére vagyunk utalva, és végül azért, mert a német erdészeti iro­dalom oly magas fokon áll,' hogy áfct méltán az egész világ összes erdöszeti irodalma remekének nevezhetjük.

Ebből tehát látszólagosan az következnék, hogy ne a franczia, de a német mértékrendszert használjuk, s ezt megtenni valóban egy pillanatig sem haboznánk, ha a németegység a mértékrendszerre néz­ve nem hasonlítana, a német politikai egytéghez épen ugy, mint egy tojás a másikhoz , s ha a német erdőszők magok is nem k özeledné-nek óriási léptekkel a franczia mértékrendszer elfogadásához.

De nézzük e tényállást s annak következéseit közelebbröL A német nemzetnél ugyanis, mint már fentebb emlitém, jelenleg

még vagy ötvenféle mértékrendszer divik, s valóban, ba a német mértékrendszer elfogadására akarnók magunkat eltökélleni, akkor vagy mind az ötvenet kellene elfogadnunk, mit, ugy hiszem,senki sem

tart lehetőnek, vagy azok közül a legjobbat, legelterjedtebbet. Hogy melyik legyen közülök legjobb és legelterjedtebb, azt meghatároz»i másra bízzuk; miután az osztrák, a porosz, a bajor, a badeni, a wür-tembergi sat. sat. kiknek mindenike saját mértékévnl él, egyaránt jeleskednek az erdőgazdaság gyakorlati és irodalmi terén.

De ha e nehézségen tul volnánk is, s kimondhatnók, hogy fo­gadjuk el ezt vagy amazt, még akkor is azon okvetlenül előbb utóbb bekövetkezendő veszélynek tennők ki magunkat, hogy mértékünk elavul, és ennek hátrányait már fentebb elég bőven fejtegettük. Á jelenre nézve tehát, bármely német mértékrendszernek is adnánk, előnyt, ebből csak nagyon is partiális haszon háromohu'k reánk, a

jövőre nézve pedig valóságos kár!

"20

Kísérjük csak figyelemmel a német erdőszeti irodalom fejlődé­sét s az irányt, melyet az a mértékrendszert illetőleg követ, s á t -látandjuk, hogy a nagy német nemzet az erdőszeti téren is, bár csak lépésenkint, de mind inkább inkább a franczia mértek uralmának veti magát alá.

A német erdőszeti tudományos irodalom megalapitása a 18-ik század elejére esik, az első tudományos német erdőszeti könyv t. i. 1713-ban látta a napvilágot, s Hartig már 1795-ben mélyen érzi a német mértékegység hiányát s közös mérték használatára hivja fel nemzetét. Cotta 1804-ben s Hartig ismét 1813-ban uj panaszokra fakadnak ez ügyben s újra s hathatósan ajánlják a közös mérték megalapítását. Ugyanazt teszi König 1813-ban s utánna Hun-deshagen 1828-ban, azután Hoszfeld s többen, de mindezen nagyra tisztelt úttörők s erdőszeti remekírók szavai oly eredménytelenül hangzottak el, mint János szava a pusztában; mit különben nem me­rünk csapásnak mondani,miutánök valami ujat sehel sem alkalmaztak, a francziánál azonban sok tekintetben nehézkesb mértékrendszerrel léptek fel, mely ha elfogadtatik, a sok mulandó — legfeljebb is egy-gyei szaporodott volna.

Ezen az erdőszeti tudományok fejlesztésére oly hátrányos kö­rülmény mindinkább érezhetővé válván, a német erdőszök néhány wjabbkori gyűlésein határozatba ment ugyan, hogy az erdőszetre vo­natkozó mértékek és sulyok a porosz rendszer szerint fejeztessenek ki, ámde e határozatok korántsem vivták ki a reménylett általános eredményt; nevezetesen az osztrákok, bajorok, würtembergiek, han-noveriak sat., minteddig is, csak saját országaik mértékeit használják.

Végül 1853-ban Faustmann lépett fel az „Allgemeine Forst-und Jagdztitung" czimü folyóiratban a franczia mérték jeles bajno­kául, a hol egyebek közt azt mondja: „Az áradás kezdetét vette és feltarthatlanul halad előre; némely országok természettudósai eleinte ugyan törekedtek ellentállani, de hasztalanul; a kézmütan szintén legyőzetett általa, s már a mezei gazdaságba is be kezd hatolni. — „Miért képezzen tehát az erdöszet kivételt ? miért ne fogadjon el önkénytelenül oly mértékrendszert, melyet elfogadni végül is kény­telen lesz, s melynek jelességét a többiek közül egy sem éri el; mely bármelyiknél is inkább arra való, hogy általános tudományos rend-

21

szerül használtassék." Továbbá: „Nem tekintve, hogy most is ka­punk nem német országokból is gyakrabban és érdekes erdészeti közléseket, meg kell gondolni, hogy a franczia mérték a tudomány­ban már is polgárjogot nyert, s h o g y a z e r d ő s z e t i t u d o m á n y is c s a k a m a g a k á r á r a , s v é g r e m é g i s h a s z t a l a n u l f o g e z e n m é r t é k r e n d s z e r e l l e n k ü z d e n i .

E felszólamlás is eredménytelen maradt ugyan, de csak egy időre ; mert 7 évvel később, azaz 1860-ban Nördlinger, ki a nagy hirü Pfeil „kritikai lapjának- ' szerkesztését ennek halála után foly­tatja, ugyan e folyó irat 42-dik kötetének 2-ik füzetében Faust-mannra hivatkozva nem csak hathatósan hozza ez ügyet ismét szóba, de egyszersmind jelenti, hogy ő ezután, tehát már a legközelebbi füzetben, „hogy jó példát mutasson" a f r a n c z i a m é r ­t é k e t f o j a h a s z n á l n i . Utána indulva, e mértéket az „AHge-meine Forst und-Jagdzeitung" is használja. Tehát a német nemzet egjelentékenyebb és legnépszerűbb erdőszeti folyóiratai a francia­mértéket tettleg elfogadták, s nincs kétség benne, hogy maholnap az egész német erdőszeti irodalom ugyané mértékkel fog élni, mert a mint maga Nördlinger mondja: „A franczia mértékrendszer oly rendkivüli előmenetelt tesz, mikép egész biztossággal előrelátható, hogy ez nem sokára világ mértékké emelkedendik. Francziaorszá-gon kivül már Belgium, Hollandia, Olaszország legnagyobb része, Spanyolhon, Portugallia, Görögország és öt amerikai állam fogadta el azt, s az e tekintetben oly nagy fontosságú Anglia, melynek be ­folyása 200 millió lakosra terjed, már is készül az angol mértéket a francziával kicserélni. H o g y a n é m e t m é r t é k e k e g y i k é n e k s i n c s k i l á t á s a magát az annyira túlnyomó hatalommal biró méter ellenében soká tarthatni, az nagyon világos.Hitben valameny-nyi német provincia tudósainak egy része már régen a métermérték szerint golgozik és a kisebb német államok többjei bölesen előre lát­ván, a minek mulhatlanul be kell következnie, a méterrendszert tett­leg elfogadták."

Azt hiszszük tehát, hogy igazolva vagyunk, ha mi is lapunkra nézve a f r a n c z i a m é r t é k r e n d s z e r t , mint l e g e g y s z e ­r ű b b e t , mint e l n e m a v u l ó t , 8 mint o l y a t f o g a d j u k el, mely egyszerűségénél fogva a jelenre nézve a többieknél hason-

$1

;Iithatlanul nagyobb előnyökkel kínálkozik és elébb utóbb okvetlenül bekövetkezendő általánosságánál fogva főkép a jövőre nézve, fogja saját irodaii/iunkat az elavulástól megóvni s lehetse'gessé tenni azt is, hogy a többi nemzetek erdőszeti s arra vonatkozó egyéb tudo­mányos irodalmának a lehető legnagyobb könnyűséggel, mindenesetre pedig időfecáérlés és lélekölő szám átvitelek nélkül, hasznát ve­hessük.

Hátra van még a Hoszfeld által a 19 ik század elején ajánlott módról a fatermés mennyisége kifejezésére nézve megemlékeznünk,

A talaj és fanem minöse'gének megfelelő fatermés mennyiségét tudományos elvek szerint összeállított táblákban szokás kimutatni, melyekből kiviláglik, hogy egy osztrák, bajor, porosz sat. holdból, hány osztrák, bajor vagy porosz sat. köbláb fatermést várhatunk, az erdő bizonyos korát feltéve. Hoszfeld pedig azt ajánlotta, hogy kép­zeljük az illető famennyiséget folyadékkáet a téren elterülve s fejes­zük ki a réteg magasságát bizonyos általánosan ismert mér­tékkel.

Hoszfeld e mértékül a párisi vonalt ajánlotta. Paustmann el­lenben" feÁs Nördlinger, kik ez eszmét szintén pártolják, mértékül az ezredmétert hozták indítványba, mit mi is elfogadván, a fatermés és annak évenkénti, vagy átlagos növekvését csak hosszmértékben, még pedig ezredméterekben fogjuk kifejezni. — A mint t. i. az egy évben

, esett viz mennyiségét nem szokták a holdra eső köbmérték szerint, de csak az esett viz magassága által kifejezni, ugy fogjuk mi is a fatermést egyenletesen a földön kiterült rétegnek tekinteni s annak vastagságát vagy magasságát ezredméterben kifejezni. A tér pedig, melyen e bizonyos vasatgságu réteget elterülve képzeljük, a h e k t á r . Rövidség okáért az igy kifejezett fatermést sat. a mennyiben elő fog fordulni, ezután csak f a t e r m é s i s z a k , vagy á t l a g n ö v e n -d é k i r é t e g n e k fogjukjievezni.

Ez annál előnyösebbnek mutatkozik, miután az idegen erdő­szeti irodalom közléseit, sőt kiki a maga tapasztalatait is a fentebbi rétegre, vagy megfordítva az oly rétegből az általa megszokott mér­tékre a legkönnyebben, egyetlen egyszerű sokszorozás által átviheti; mire nézve a mellékelt táblákban a legtöbb német államot illető­leg közöljük az átalakítókat. — Hogy az általaik elfogadott és aján-

lőtt mértékrendszer használata olvasóinkra és tisztelt levelezőinkre, munkatársainkra, ugy a magyar erdöszeti irodalom leendő úttörőire, gyarapitóira és pártolóira nézve minél kevesebb nehézséggel járjon közöljük az erdőszetnt illető legfontosabb m é r t é k e k é s s ú l y o k lehetőleg kimerítő átváltoztatási tábláit, melyek kiszámítását illető­leg Nördlingert, Faustmannt, Rognert és Marint használtuk segéd­eszközül.

Sőt hogy olvasóinknak a megszokott mértékről az újra való át­menetet még könnyebbé tegyük, legalább egy ideig a f r a n c z i a m é r t é k mellett a föeredményre nézve a b é c s i m é r t é k e t is használandjuk.

Most pedig kérjük tisztelt levelezőinket és munkatársainkat, hogy hozzánk boköldött közléseikben az általunk elfogadott mérték­rendszert s mellette a bécsit használni szíveskedjenek.

Az általunk elfogadott franczia mérték méregysége. A méter, az északi déllököznegyednek * (metrej • . JOOOOOOO

(tiz milliónyi) része = 10 tizedméter = 100 századméter = 1000 ezredméter = = 3-16344,625 bécsi láb á 13" á 12"' á 13"" = = 2-963295 selmeczi bányaláb." = 3-1862 porosz láb.

A tizedméter = 10 századméter = 100 ezredméter = 0-316344625 (décimétre) bécsi láb = 3-7961355 bécsi hüvelyk =

= 0-2963295 sel. bányaláb = 3'555954 sel. bánya hüvelyk.

A századmét. = 10 ezredméter = 4*55536 bécsi vonal = (centimétre) = 426714 sel. bányavonal == 4-5881 porosz vonal. Az ezredmétsr = 0-455536 bécsi vonal = 0-426714 sel. bányavonal (millimétre) = 0.4588 porosz vonal. A dékaméter = 10 méter (Francziaországban a valódi méréshez (décamétre) használt mértékek leghosszabbika, az ottani mérlánca

hossza) = 5-272410416 bécsi öl = 4-938825 selm-bányai öl.

A kilométer = 1000 méter = 527-2410416 bécsi öl = (kilométre) = 493-882501 sel. bá. öl = 0-1318102604 oaztr. mfd.

21

A m'iriaméter (ft-anczia mértföld) = 10000 méter = 5272'-4104 lbv

(myi-iamétro) bécsi öl = 4938-82501 sel.bá. öl = 1-318102604 osztr. mértföld.

A hektár = 100 ár (are) 173739 bécsi hold a 1600 bécsi Q ° = = 2-31652 magy. hold á 1200 bécsi Q ° = 391661 po­rosz (magdeb.) hold (9Wor<-en,)

Az ár = 100 • méler = 1000-739218 be'csi Q = (are) = 27.796 3116 bécsi Q ° = 0-017&73945 bécsi hold=

= 0-0231652 magyar hold = 7'0499 porosz Q pózna (SRut^cn.)

A • méter = 10,000 • századméter == 1000000 O ezredméter= = 10-007392 bécsi D ' = 0 277983 bérsi D ° = = 0000017374 bécsi hold = 0-0000231651 magyar hold = 10-151866 porosz Q ' 0-060499 por. Q pózna =

= 0228417 por. Q ° (Sa^tcr.) A • »zázadm.= 20-5513047 bécsi vonal = 0*144106 bécsi • hü­

velyk. A • ezredm. — 0.207513047 bécsi • vonal = 0-21059 porosz Q

vonal. A köbméter = 1000 liter = 31-65784726 bécsi köbláb =

— 2601958466 sel. bánya @ * =32-3459 p o r . 2 ' = = 17-6662094 bécsi akó = 169007325 magy, akó =

• = 16-2589735 bécsi mérő = 16.5217185 pozs. mérő. A liter Oly koczkaör, melynek egyes oldala 10 századmé-(litre) ternyi hosszú = 1 " t i z edmé te r = 1 ezrednyi VioooüZ

méter = 64-704760 bécsi 2 " = = 44061842 sel. bá. ~ " = 00162589735 bécsi mérő= = 0-0165217185 pozs. merő = 0-29111 por. mérő = = 00176662094 bécsi akó = 0-0169007325magy.akó.

A hektoliter = 100 liter == 162589735 bécsi mérő = = 1-65217185 pozs. mérő = 176662094 bécsi akó = == 1 69007325 magy. akó.

A kilogrammá egy ~ tizedmeternyi vagy egy liter lepárolt 4 Celsius-(kilogrammé) foknyi viznek súlya =

= 1-785676 bécsi font = 2 vámfont.

25.

A grammá = */woo n7l része a kilogrammának. (grammé) A mét. mázsa (Ouintal métrique) = 100 kilogrammé =

= 1-785676 bécsi mázsa = 2 vámmázsa. A méternyi öl — 2 méternyi magas, 2 méternyi széles és 1 méternyi

(hasábhossz) mély = 4 köbméter = = 1 ~ 31.65774726 = 126.63138004 bécsi 3 « = = 4 ^ 26-01958466 = 104-07833864 sel. bá. g ' = = 0'989 bécsi öl, mely 6 lábityi magas — hat lábnyi széles és 3 lábnyi mély = 108 bécsi QQ = == 0-813 sel. bá. öl, mely hat lábnyi magas hat lábnyi széles és 3 lábnyi mély = 108 sel. bá. g§ ' = = 4 ~ 32-3459 = 129-3836 porosz köbláb = = 4 ~ 0-299499 = 1-197996 porosz öl.

Továbbá: I bécsi hüvelyk 1 sel. bá hüv. 1 bécsi láb 1 sel. bá. láb 1 bécsi öl 1 sel. bá. öl j 1 bécsi öl 1 sel. bá. öl 1 bécsi öl 1 sel. bá. öl 1 bécsi Q láb 1 porosz • láb 1 bécsi D öl 1 porosz • öl 1 bécsi hold 1 magyar hold 1 porosz Q pózna 1 porosz Q pózna 1 osztr. mfd 7587 méter =

0-263425 tizedméter 0-281218 V

3-161106 •> 3-374627 r> 0-189666 dekaméter 0-202477 )» 0-001897 kilométer 0-002025 » 0-0001897 miriaméter 0.0002025 >» 0099926 • méter 0098504 n 3-597342 M

4-377957 „ | 1 57-5576 ár 431682 0-141846 » 14.1846 Q méter

0.758666 miriaméter

2G

1 osztrák • mértfóld = 0-57558 • miriaméter 1 bécsi ^ '« = 0-018280 liter )> 1 sel. bá. 3 = 0-022241 „ i) 1 bécsi mérő = Gl-50439 „ >> 1 pozsonyi mérő = 60-52536 „ >> 1 porosz mérő = 3-43513 „ » 1 bécsi akó = 56-60591 „ » 1 magyar akó = 59-16809 „ » 1 bécsi font = 056001 kilogrammá 1 vám font = 0.50000 )»

Az erdőszetre nézve legszükségesebb árváltoztatási táblákat tisztelt előfizetőinknek e szám ingyenmellékletéül adjuk.

Nagy Aniletz okt. 4. 1861.

L E V E L E Z É S E K .

A hozzám intézett levél mellékelt másolatából meg fognak győ­ződni, hogy Erdélyben én is tettem valamit a magyar erdöszet ügyében, habár eredménytelenül.

Azóta az én ebbeli reményem is sokkal alább szállt s megval­lom, hogy az alábbi levélíróival tökéletesen egyet értek, ha nem si­kerül kegyeteknek a magyar aristrocratia érdekét ez ügyért fel­ébreszteni és megnyerni.!

Mig a magyar aristocratia erdőgondárait Csehországból ho­zatja s azon téveszmében él, hogy csak a csehek lehetnek jó erdőszök; mig az továbbá osztani fogja Helm úr abbeli félelmét, mi­szerint magyar erdőszeti irodalom ugyan képzelhető, de aligha léte­síthető, ? azért erre czélzó vállalatokat nem is pártol: addig azok tenghetni ugyan igen, de virágzásra juthatni nem fognak.

Az, alábbi levél közlése által nem csak saját igyekezeteim iránt lesznek méltánylattal; de kegyeteknek is becsületére válik bebizo­nyíthatni, hogy oly vállalatot léptettek életbe, mely fölött majdnem mindenki már élőre is pálczát tört. Scherffel Róbert.