Munkahelymegőrző válságprogramokbevezetése, eredményessége és

hatásértékelése

HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

Tartalom

A válságprogramok háttere, jellemzői, szerkezete• A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete• A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés• A támogatások forrása pályázatok szerint• A pályázati döntések• A támogatások időarányos felhasználása• Pályázati hatás – naiv becslés

A válságprogramok hatásbecslés • A hatásbecslés célja, adatai, módszere• Hatásbecslő modellek• A modellek eredményei: relatív hatás és relatív költség• Pályázati hatás eltérései egyes tényezők szerint• Pályázati kiválasztás célzottsága• Következtetések

A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete

A gazdasági mozgástér szűkülése 2007-2008 után(hazai gazdaság egyensúlyi helyzete, megszorítások + pénzpiaci válság)

Ezzel együtt szűkült a hazai foglalkoztatáspolitikai támogatásokra fordítható eszközök mozgástere is (Munkaerőpiaci Alap forrásainak a költségvetési átcsoportosítása+ ellátórendszer kapacitása és minősége csökkent + közmunkaprogramok javára aktív munkaerőpiaci programok csökkenése)

Mindez behatárolta a munkaügyi kormányzat mozgásterét, amikor a gyorsan növekvő munkanélküliségre és a várható következményekcsökkentésére gyors szakpolitikai választ kellett adni. (+ rövid és gyors lefolyású válságot várt/remélt a kormányzat)

A támogatások forrása:Munkaerőpiaci Alap (lebonyolító: OFA, ÁFSZ) Strukturális Alap (lebonyolító: NFÜ – TÁMOP 2.3.3.)

A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés

A munkahelymegőrzés vált a válságkezelés meghatározó támogatási formájává, amelyet a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének bővítése egészített ki.

A válságprogramok végső célja: a támogatási szerződésben vállalt időszakban a munkahelyen megtartottak támogatása és minél több dolgozó munkahelyen megőrzése volt.

A támogatási konstrukció: •A munkahelymegőrző támogatások minden formájában a szerződések 3–9 hónapos időszakra szóló támogatást nyújtottak a pályázók munkanélküliségtől veszélyeztetett dolgozói számára, akik munkanélküliként történő regisztrálásától így elállhatott a pályázó,

•A támogatás feltétele a támogatás időtartamának kétszereséig a vállalati statisztikai létszámának a megőrzése volt.

•A támogatás nagyságrendjét tehát valójában a támogatott dolgozók száma határozta meg (a folyósítás 3–9 hónapra szólt)

•A tényleges létszámmegőrzés azonban a támogatott dolgozók mellett a pályázó vállalat teljes statisztikai létszámára vonatkozott, éspedig kétszeres időre, tehát 6–18 hónapra.

A támogatások forrása pályázatok szerint

A pályázati döntések• Az OFA és az ÁFSZ pályázatok szelekciója - formai megfelelés

esetén - központilag, kézi vezérléssel történt (azonos bizottság döntött)

• TÁMOP 2.3.3. szelekciójához programozott gazdasági előszűrő programot dolgoztak ki

• + a sikeres pályázók között is magas a visszalépési arány (fenntartási feltételek szigorú kritériuma miatt)

A beadott pályázatok jelentős aránya nem bizonyult sikeresnek (+halmozódások, ismétlődő pályázatok)

A támogatások időarányos felhasználása

A rendelkezésre álló (szűkös) források felhasználásának időbeli alakulása a teljes időszakra számítva. •források fele (TÁMOP) későn indul.•a támogatásokra fordított forrásokat az OFA-pályázatok ténylegesen kimerítették, az ÁFSZ és a TÁMOP programokban a ráfordítások valamelyest elmaradtak a támogatásra biztosított keretösszegtől (részleges teljesítés miatt)

Pályázati hatás – naiv becslés

átlagos statisztikai létszám ~ teljes megőrzendő létszámtámogatási és fenntartási időszak teljes idejére a statisztikai létszámra vetítettük az összes kifizetést

Pályázatonként nagyon eltérő az átlagos megőrzési költség

A hatásbecslés célja, adatai, módszere

• Cél: – tényleges hatás mérése, holtteher hatás kiszűrése

• Adatok:– KSH adat összekapcsolás a pályázati összevont

adatbázissal (vállalati szintű elemzések)– TEIR adatok és kistérségi szintre aggregált összevont

pályázati adatbázis (kistérségi szintű becslés)• Foglalkoztatási hatás mérésének módszerei– Különbségek különbsége modell kontrollált változata

(kistérségi és vállalati szinten) – Párosításos modell (propensity score matching,

vállalati szinten)

Hatásbecslő modellek

Hatásbecslő modellek

A modellek eredményei: közvetlen hatás

* R2=0,975 ** R2=0,083 *** Nagelkerke R2=0,276

*

**

***

A modellek eredményei:relatív hatás és relatív költség

Pályázati hatás eltérései egyes tényezők szerint

Pályázati kiválasztás modellje

 Esélyhányados Szig

 Konstans 5,88*108 0,021Válság előtti cégműködés mutatói (2006-2007)    Nem növekvő adósságráta (0 – nem, 1 – igen) 1,562 0,000Pénzforgalom nem lanyhul (0 – nem, 1 – igen) 1,105 0,034Árbevétel nem csökken (0 – nem, 1 – igen) 1,178 0,002Cégműködés mutatók a válság kezdetén (2007-2008)    

Adósságráta nő (0 – nem, 1 – igen) 1,144 0,005Fajlagos élőmunka költség nő (0 – nem, 1 – igen) 1,270 0,000Pénzforgalom lanyhul (0 – nem, 1 – igen) 1,206 0,000Eredmény (Ft, 2008) 1,000 0,043Nagelkerke R2=0,276* A táblázat csak a szignifikáns tényezőket tartalmazza.

 Esélyhányados Szig

 Konstans 5,88*108 0,021Cégdemográfiai mutatók    Ágazat (referencia kategória: Feldolgozóipar, bányászat)    

Mezőgazdaság 0,052 0,000Energia, kommunálisell. 0,343 0,000Szállítás raktározás 0,548 0,000Szálláshely, vendéglátás 0,505 0,000

Infokommunikáció, pénzügy, ingatlan, műszaki, tudományos 0,496 0,000

Adminisztráció, közigazgatás 0,336 0,000

Oktatás, eü.,szoc. ellátás, kultúra, egyéb szolg. 0,214 0,000

Régió (referencia kategória: Közép-magyarország)    

Kozep-dunantul 1,351 0,000Nyugat-dunantul 1,720 0,000Del-dunantul 1,901 0,000Észak-magyarorszag 1,442 0,000Észak-alfold 1,834 0,000Dél-alfold 1,301 0,001

Tulajdonszerkezet (referencia kategória: belföldi vagy belföldi többségi tulajdon)    

Külföldi vagy külföldi többségi tulajdon 0,760 0,044

Köztulajdon 0,248 0,000Statisztikai létszám (log fő, 2008) 11,582 0,000Alapitas éve 0,986 0,002Árbevetel (Ft, 2008) 1,000 0,000Nagelkerke R2=0,276* A táblázat csak a szignifikáns tényezőket tartalmazza.

Pályázati kiválasztás modellje

Pályázati kiválasztás célzottsága

  Statisztikai létszám változása (2008-2010)

Támogatott cégek kiválasztása

Ágazat

Lényegében nincs hatás

Jelentős hatás (a bányászat és feldolgozóipar cégei jelentősen nagyobb eséllyel kaptak támogatást)

Régió

Nincs hatás

Jelentős hatás (D-Du. Ny-Du. és É-Alf. cégei jelentősen (1,7-1,9-szeres esély), a többi régióé kissé nagyobb (1,3-1,4-szeres esély) eséllyel kaptak támogatást, mint a Kö-Mo. régió cégei)

Tulajdonszerkezet Külföldi és köztulajdonú cégeknél a belföldi cégek kevésbé bocsátanak el (átlagosan 2-3 fővel)

Jelentős hatás (a külföldi és köztulajdonú cégek 0,7 illetve 0,2-szörös eséllyel kaptak támogatást)

(Válság előtti működés) Csekély hatás (jobban működő

cégek kevésbé bocsátanak el)

Közepes hatás (jobban teljesítő cégek 1,1-1,5-szörös eséllyel kaptak támogatást)

Működés a válság kezdetén

Jelentős hatás (működési probléma egyes jelei egymástól függetlenül is nagyobb elbocsátást valószínűsítenek)

Gyenge hatás (a romló teljesítmény egyes jelei esetén 1,1-1,2-szeres támogatási esélynövekedés)

Következtetések

• A naív becsléshez képest harmad akkora a modellek alapján becsült megőrzési hatás

• Pályázati szelekció a vállalatok egyéni helyzete helyett a válságról alkotott képet tükrözi

• Ez jól körülhatárolható ágazatokban, régiókban és vállalatméret esetén jelentős holtteher hatást eredményezett