MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA - PipelifePIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT. Debrecen Kishegyesi út. 263 szám Munkavédelmi szabályzat 2014 6 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01

Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.01.01.-tól

PIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT.

Debrecen Kishegyesi út. 263 szám

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

Jóváhagyta: Dr. André Mária fogl eü. orvos

Készítette: Nikovics Géza szakértő



Munkavédelmi szabályzat

2014

2

Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01. -től

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék: ............................................................................................................................. 2 Bevezető rész .................................................................................................................................... 5

A Törvény célja ......................................................................................................................... 5 A Törvény hatálya .................................................................................................................... 5 A szabályzat hatálya ................................................................................................................. 5

a) Alanyi hatálya ............................................................................................................ 6 b) Tárgyi hatálya ............................................................................................................ 6

A szabályozás célja ................................................................................................................... 6 I. fejezet ............................................................................................................................................ 7

1.0 A munkáltatók és munkavállalók kötelességei és jogai ......................................................... 7 1.1.1 Munkáltató/KFT általános kötelességei .......................................................................... 7

1.1.2 A munkáltató joga ........................................................................................................... 7 1.2.1 Munkavállalók általános kötelességei ............................................................................. 7 1.2.2 A munkavállalók jogai ..................................................................................................... 8

1.3 Alkoholellenőrzés és véralkohol vizsgálat .......................................................................... 8 1.3.1 Ittasság esetére vonatkozó szankciók .......................................................................... 9

II. fejezet ........................................................................................................................................ 10 Szervezeti felépítés ..................................................................................................................... 10

2.0 Munkavédelmi feladatok ...................................................................................................... 11 Általános rész ......................................................................................................................... 11

2.1 Az ügyvezető feladata és jogköre ..................................................................................... 11 2.1.1 Az ügyvezető feladatai ............................................................................................... 11

2.2 Termelési igazgató feladatai ............................................................................................ 12

2.3 Munkavédelmi vezető ....................................................................................................... 12 2.3.1 Munkavédelmi vezető feladatai ................................................................................. 13

2.4 Munkavállalók munkavédelmi feladatai ........................................................................... 13 2.4.1. Vezető beosztású munkavállalók munkavédelmi feladati ....................................... 13 2.4.2 Munkavállalók munkavédelmi feladatai .................................................................... 14

III. fejezet ....................................................................................................................................... 15 3.0 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei ........... 15

3.1 A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak célja ( ld. orvosi vizsgálatok rendje) .. 15

3.2 Az orvosi vizsgálatról távolmaradás vagy alkalmatlanság .............................................. 15 3.3 Foglalkoztatás egészségügyi feltétele ............................................................................... 15 3.4 Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat .......................................................... 16 3.5 Időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat ........................................................ 16 3.6 Rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges ...................................... 16

3.6.1 Soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezése ............................................... 16 3.7 Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok nyilvántartása ............................................ 17 3.8 Sérülékeny csoportok alkalmassági feltételei ................................................................... 17

3.9 Alkalmasság meghatározása ............................................................................................ 17




2014

3


3.10 Záró vizsgálat ................................................................................................................. 17 3.11 Az Üzemnél munkakörönkénti alkalmassági vizsgálatok gyakorisága .......................... 17

IV. fejezet ....................................................................................................................................... 18 4.0 Munkavédelmi oktatás ......................................................................................................... 18

4.1 Az oktatás nyilvántartása ................................................................................................. 18 4.2 A munkavédelmi oktatás fajtái ......................................................................................... 18 4.3 Előzetes munkavédelmi oktatás ........................................................................................ 19

4.3.1 Elméleti oktatás tárgya .............................................................................................. 19 4.3.2 Gyakorlati oktatás tárgya .......................................................................................... 19

4.4 Ismétlő oktatás .................................................................................................................. 19

4.5 Rendkívüli (soron kívüli) oktatás ...................................................................................... 20

4.6 Az oktató kötelessége ........................................................................................................ 20 4.7 Külső munkavállalók munkavédelmi oktatása ................................................................. 20

V. fejezet ......................................................................................................................................... 21 5.0 A munkahelyekre és a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ....................................... 21

5.1 Általános szabályok .......................................................................................................... 21 5.2 Szervezett társadalmi munka, rendezvény ........................................................................ 24 5.2 Képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei ....... 24

5.3 Kockázatértékelés ............................................................................................................. 24 5.4 Dohányzásról, dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó előírások ................................... 25

VI. fejezet ....................................................................................................................................... 26

6.0 A munkavédelmi eljárások rendje ........................................................................................ 26

6.1 Üzembe helyezés, használatbavétel .................................................................................. 26 6.1.1 Veszélyesség meghatározása ..................................................................................... 26

6.2 Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni ................................................................. 26 6.3 Munkavédelmi minőségtanúsítás és minősítés ................................................................. 26 6.4 Karbantartási előírások ................................................................................................... 27

6.5 Műveleti utasítások elkészítésének rendje ........................................................................ 27 6.6 Használati utasítások ....................................................................................................... 27

6.7 Időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok ................................................................. 27 6.7.1 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat ............................................................... 27 6.8 Kéziszerszámok ellenőrzése.............................................................................................. 28 6.9 Munkavédelmi ellenőrzések rendje .................................................................................. 28

VII. fejezet ...................................................................................................................................... 29 7.0 Egyéni védőfelszerelés juttatási rend ................................................................................... 29

7.1 Védőeszköz, védőruha ...................................................................................................... 29 7.1.1 Védőeszközök juttatási rendjének általános szabályai .............................................. 29 7.1.2 Védőeszközzel ellátandók köre .................................................................................. 31

7.2 A védőeszköz ellátás meghatározása ................................................................................ 31 7.3 Ellátás szabályozása ........................................................................................................ 32

7.3.1 A védőeszköz cseréje ................................................................................................. 33 7.4 Védőeszközök használatának ellenőrzése ......................................................................... 33 7.5 A védőeszköz beszerzése, alkalmazhatósága .................................................................... 33

7.5.1 Megrendelés, beszerzés ............................................................................................. 34

7.6 Védőeszközökkel kapcsolatos oktatás ............................................................................... 34




2014

4


7.7 Védőeszközök karbantartása, vizsgálata, cseréje, selejtezése .......................................... 35 7.8 Védőeszközök juttatásának meghatározása munkakörönként .......................................... 35 7.9 Védőital juttatási rend ...................................................................................................... 35 7.10 Tisztálkodási eszközök és szerek, bőrvédő és bőrápoló készítmények juttatási rendje .. 36

7.11 Elsősegélynyújtás rendje ................................................................................................ 36 VIII. fejezet .................................................................................................................................... 38

8.0 Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása ................................................ 38 8.1 Munkabaleset fogalma ..................................................................................................... 38 8.2 Fontosabb teendők munkabaleset esetén ......................................................................... 38

8.2 Súlyos munkabaleset ........................................................................................................ 38

8.3 Az ügyvezető kötelessége súlyos balesetet esetén ............................................................. 38

8.4 Munkabalesetek kivizsgálása ........................................................................................... 39 8.5 Teendők munkabaleset esetén, ha az kiküldetés során következett be ............................. 40

8.5.1 Külföldi kiküldetés esetén .......................................................................................... 40 8.5.2 Belföldi kiküldetéskor ................................................................................................ 40

8.6 Foglalkozási megbetegedés, annak bejelentése, kivizsgálása .......................................... 40 8.7 Munkabaleset esetén a kártérítésre vonatkozó szabályok ................................................ 41 Záró rendelkezések: ................................................................................................................ 41

IX. fejezet ....................................................................................................................................... 42 Mellékletek ................................................................................................................................. 42

Egyéni védőeszközök juttatási rendje.(1. melléklet) ................................................................... 42

Orvosi vizsgálatok rendje (2. melléklet) ..................................................................................... 42




2014

5


Bevezető rész

Az PIPELIFE KFT. (továbbiakban: KFT) egészére vonatkozó Munkavédelmi Szabályzat (továb-

biakban: Szabályzat) alapját a munkavédelemről megalkotott 1993. évi XCIII. Törvény (további-

akban: Törvény) és a végrehajtásáról szóló többször módosított 5/1993.(XII.26.) MüM. rendelet

képezi, mely az alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az állam, a munkáltatók, a mun-

kavállalók feladatait, jogait és kötelezettségeit.

A Törvény célja

Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és

szervezeti feltételeit, a munkát végzők egészségének megóvása érdekében, megelőzve ezzel a

munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket.

A Törvény hatálya

Kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy

tulajdoni formában működik. A munkavédelem alapszabályait a Törvény, a részletes szabályokat

jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok tartalmazzák. A biztonságos, az egészséget

nem veszélyeztető munkavégzésre vonatkozó követelmények megvalósításának módját a vonat-

kozó rendelkezések figyelembevételével a munkáltató határozza meg. A biztonságos munkavég-

zésre vonatkozó szabályok megtartását a felügyeleti szerv – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Mun-

kavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága – segíti és ellenőrzi:.. A munkavédelem ágazati feladatait

a tevékenység szerint illetékes miniszter látja el. A Törvény biztosítja az érdekegyeztetést, a

munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait

és kötelezettségeit.

A szabályzat hatálya

A munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rende-

letekben foglaltak alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés köve-

telményeinek az KFT telephelyén belüli megvalósítását jelen szabályzat írja elő.

A szabályzat hatálya kiterjed az ügyvezető által üzemeltetett, és bérelt létesítmények területére és

az ügyvezető munkavállalóira, továbbá szükséges mértékben az üzemeltetett, és bérelt létesítmé-

nyek területén tartózkodó egyéb személyekre.

A jelen szabályzat alkalmazása kötelező az Üzem valamennyi munkavállalójára, legyen az teljes

vagy részmunkaidős jogviszony, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses jogvi-

szonyban álló személyekre; vállalkozókra, kivitelezőkre.




2014

6


a) Alanyi hatálya

A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Üzemmel munkaviszonyban (fő- és másodállás, mel-

lék- és részfoglalkozás) és munkavégzésre irányuló egyéb (munkaviszonyban, közszolgálati, ta-

nulói és hallgatói) jogviszonyban álló személyekre, és a telephelyeken tartózkodó ügyfeleire.

A Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az KFT munkavállalóinak más céghez történő kiren-

delése esetén is. Ebben az esetben az érintett cég munkavédelmi szabályzatának, vagy egyéb elő-

írásainak rendelkezéseit is be kell tartani.

b) Tárgyi hatálya

A Szabályzat hatálya kiterjed az KFT – használatában, bérleményében lévő állandó vagy ideigle-

nes – létesítményeire, munkahelyeire, munkaeszközeire, alkalmazott technológiájára, az KFT

érdekében végzett mindennemű szervezett munkavégzésére.

A Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az KFT területén más cég által végzett munkák ese-

tében is, vonatkozó előírásait és a betartásukért felelős személyt a munkavégzés feltételeit rögzítő

írásos megállapodásban (szerződésben) kell meghatározni.

A Szabályzat előírásaival azonos és kötelező érvényű munkavédelmi utasításnak kell tekinteni az

KFT által kidolgozott szolgálati, technológiai, kezelési, karbantartási és műveleti utasításokat.

A Szabályzat rendelkezéseinek alkalmazásával, illetve értelmezésével kapcsolatos állásfoglalásra

az Ügyvezető jogosult.

A Szabályzat előírásaitól eltérő, vagy azzal ellentétes munkavédelmi tárgyú utasítás, rendelkezés

érvénytelen.

A Szabályzatban nem rögzített kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, szabványok, stb. előírásai

szerint kell eljárni.

A szabályozás célja

Egységes szerkezetbe foglalva határozza meg az KFT munkavédelmi követelményeit, a szerveze-

ti egységek, a társaságok, az alkalmazottak, és egyéb jogviszonyban álló dolgozók kötelességét,

felelősségét és jogait.

Az KFT által használt telephelyeken található szellemi és anyagi javakban, ideértve az

ideiglenesen az KFT birtokában vagy kezelésében lévő idegen dolgokat is, az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása, a dolgozók

egészségének megóvása, a balesetek és ezzel a szándékos vagy gondatlan károkozás megelőzése,

a bekövetkezett kár mértékének csökkentése, valamint a munkavégzés zavartalanságának

biztosítása.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. számú törvény (továbbiakban: Mvt) alapján jelen

Munkavédelmi szabályzatban határozom meg az KFT munkavédelemmel kapcsolatos feladatait.

A Munkavédelmi Szabályzat összefoglalja azokat az utasításokat, tevékenységeket, tudnivalókat,

magatartási szabályokat és egyéb kötelezettségeket, amelyek a fenti célok elérésével szoros

kapcsolatban állnak. Útmutatást nyújt, felelősségeket és kötelezettségeket állapít meg a vezetők

és a dolgozók, illetve a létesítményekben ideiglenesen tartózkodó, idegen, külső személyek

számára.




2014

7


I. fejezet

1.0 A munkáltatók és munkavállalók kötelességei és jogai

1.1.1 Munkáltató/KFT általános kötelességei

a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez a személyi, tárgyi felté-

telek biztosítása,

a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező sze-

mély, személyek biztosítása,

a munkahelyi kockázatértékelés elkészítése,

a szükséges utasítások kellő időben történő megadása a munkavállalók részére,

a munkakörülmények rendszeres ellenőrzése (meg kell győződni a vonatkozó munka-

védelmi rendelkezések maradéktalan végrehajtásáról),

a munkavállalók részére a munkavégzéshez szükséges biztonságos munkaeszközök

biztosítása,

új technológia bevezetése előtt az egészségre és biztonságra kiható következmények-

ről a munkavállaló tájékoztatása,

biztonságos munkavégzést veszélyeztető körülmény fennállása esetén haladéktalan ki-

vizsgálás és a szükséges intézkedések megtétele, közvetlen veszély esetén a munka-

végzés leállítása,

munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendeletekben meghatározott

intézkedések megtétele,

a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítása, szükség szerinti pótlása

munkavállalók munkavédelmi oktatása,

munkavállalók előzetes, időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatának biztosítása

gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatának munkabiztonsági szakér-

tői engedéllyel rendelkező szakemberekkel történő elvégeztetése, az ehhez szükséges

pénzfedezet biztosítása.

1.1.2 A munkáltató joga

Az egészséges, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett jogosult megköve-

telni az előírások teljes körű betartását, szabálysértés esetén jogszerűen eljárni.

1.2.1 Munkavállalók általános kötelességei

A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban: alkoholtól,

gyógyszertől, narkotikumtól nem befolyásoltan, kipihenten, egészségesen, a munka

végzésére vonatkozó szabályok, megtartásával végezhet munkát.

a munkavégzéshez biztosított munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható

módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően, az utasításban előírtak szerint

használni, a meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni,

az egyéni védőfelszerelést (védőeszköz, védőruha) rendeltetésének megfelelően hasz-

nálni, tisztításáról a tőle elvárható módon gondoskodni,

a munkavégzéshez az egészséget, testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni,

munkaterületén a fegyelmet, rendet, tisztaságot megtartani,




2014

8


munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a mun-

kavégzés során alkalmazni,

a részére előírt előzetes, időszakos munkaköri alkalmassági orvosi, meghatározott

körben pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni,

a munkavégzés közben észlelt veszélyt, üzemzavart, rendellenességet tőle elvárható

mértékben megszüntetni, vagy felettesétől erre intézkedést kérni,

balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni felettesének.

A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, nem alakíthatja

át a biztonsági berendezéseket.

A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos

munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése illető-

leg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során.

1.2.2 A munkavállalók jogai

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:

a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi feltételei-

nek biztosítását,

a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a beta-

nuláshoz való lehetőség biztosítását.

A munkavállaló ugyanakkor jogosult megtagadni a munkavégzést:

ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyez-

tetné.

Az említettek szerinti veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések,

egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetőleg hiánya.

1.3 Alkoholellenőrzés és véralkohol vizsgálat

A 1.2 pont egyes bekezdése érvényesítése érdekében szükség esetén alkoholellenőrzésnek van

helye, amelyre jogosultak:

az ügyvezető

az termelési igazgató

a műszakvezető

a munkavédelmi vezető

Ha a dolgozó az alkoholellenőrzés elvégzését megtagadja, akkor a munkaviszonyával kapcso-

latos kötelezettségét vétkesen megszegi és fegyelmi vétséget követ el, a további munkavég-

zéstől el kell tiltani, és felelősségre kell vonni.

Az ellenőrzést a rendeletnek megfelelően bizonylatozni kell 16/1986. (XII.17.) EüM rendelet

szerint. Ha az alkoholellenőrzést nem jogosult személy rendeli el, az megtagadható. Alkohol-

ellenőrzés tartható egyes dolgozóknál annak szükségét látva, szúrópróbaszerűen, illetve ösz-

szes dolgozónál szűrésszerűen. A szükséges alkoholszondákat az ügyvezető biztosítja.

Amennyiben az alkoholellenőrzés eredménye pozitív, ezáltal a dolgozó fegyelmi vétséget

követ el.




2014

9


1.3.1 Ittasság esetére vonatkozó szankciók

Ha a dolgozónál ez első esetben fordult elő fel kell menteni a munkavégzés alól és ha-

za kell küldeni. A kieső munkaidőt igazolatlan távollétnek tekintendő, arra munkabér

nem számolható el.

Ha a dolgozónál ismétlődő a munkavégzés közbeni alkoholfogyasztás, akkor a mun-

kaviszonyát fegyelmi határozattal azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

Ha a dolgozó az alkoholellenőrzés pozitív eredményét vitatja, a kérdés eldöntése érdekében

véralkohol vizsgálatot kérhet.

Ha a dolgozó az előző bekezdésben említett jogával él, akkor a vér levételét a foglalkozás

egészségügyi szolgálat orvosa végzi. A munkáltató köteles gondoskodni a „véralkohol- vizs-

gálati doboz”-ról és a levett vér megfelelő laboratóriumba való eljuttatásáról.

A véralkohol vizsgálatért a jogszabály által felszámítható díj megfizetése a dolgozót terheli

abban az esetben, ha a vizsgálat eredménye pozitív.




2014

10


II. fejezet

Szervezeti felépítés

2014-06-20 állapot




2014

11


2.0 Munkavédelmi feladatok

Általános rész

Az KFT ben vezetői munkakört betöltők jog- és hatáskörét, illetve a szervezeti egységek fela-

datkörét a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, munkavédelmi feladatait ezen feje-

zet határozza meg.

Az KFT-ben folyó, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei-

nek megteremtéséért az ügyvezető, betartásukért a munkát irányító közvetlen vezető (termelé-

si igazgató műszakvezető,) a felelős.

Az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint

a) PIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT.

b) Debrecen Kishegyesi út. 263 szám (ágazati jele: 2221 ) a “I”/c. veszélyességi osz-

tályba tartozik.

A veszélyességi osztálynak megfelelően (ágazati jele: 22)

2.1 Az ügyvezető feladata és jogköre

Az ügyvezető, mint egyszemélyi felelős gondoskodik, a munkavédelemről szóló 1993. évi

XCIII. sz. törvény szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények

megszervezéséről, az ehhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosításáról. Fe-

lelős a munkavédelmi rendelkezések betartatásáért. Az ügyvezető, a fenti feladatok megvaló-

sítását a felelősségének meghagyása mellett, döntési és ellenőrzési jogkörét fenntartva a mun-

kavédelmi vezető hatáskörébe utalja. Az ügyvezető rendszeresen beszámoltatja a munkavé-

delmi vezetőt a munkavédelmi helyzetről.

Felelősségi körén belül:

az Üzem munkabiztonsági helyzetéről rendszeresen, legalább évente beszámoltatja a

közvetlen szakmai irányítása alá tartozó munkavédelmi vezetőt;

a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben a Munka Törvénykönyv előírásai

szerinti hátrányos jogkövetkezmény(eke)t kiszabja;

kijelöli a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó, biztonsági felülvizsgálatokat végző

személyt, illetve külső céget;

a jogtanácsos szakvéleménye alapján dönt a munkabalesetekből eredő esetleges kárté-

rítések mértékéről.

2.1.1 Az ügyvezető feladatai

Az Ügyvezető gondoskodik:

a védőeszközökről, védőruházatról, tisztálkodó szerekről,

a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról,

elsősegélynyújtó személyéről, felszerelésekről,

a tűzoltó és mentőeszközökről,

az oktatásról, továbbképzésről,

a műszaki dokumentáció és szakirodalom biztosításáról,




2014

12


biztosítja a munkavédelmi szervezet működésének költségeit.

Ha magyarul nem tudó munkavállalót alkalmaz, akkor a magyarul nem tudó munka-

vállaló által értett nyelven is kell biztosítani a dokumentációkat. (Biztonsági Adatla-

pok, gépek kezelési, karbantartási dokumentációja)

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben foglaltaknak megfelelően mi-

nőségileg illetve szükség esetén mennyiségileg értékelteti a munkavállaló egészségét

és biztonságát veszélyeztető kockázatokat különös tekintettel az alkalmazott munka-

eszközökre veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalót érő terhelésekre,

valamint a munkahelyek kialakítására.

Megköveteli a létesítésben közreműködőktől, hogy írásban nyilatkozzanak arról, hogy

a létesítés a munkavédelmi követelményeknek megfelelően történt (kivitelezői, villa-

mossági szabványossági nyilatkozat stb.).

Gondoskodik arról, hogy új munkahely lésítésénél a foglalkozás egészségügyi, mun-

kavédelmi és tűzvédelmi előírások maradéktalan teljesítéséhez az anyagi eszközök

rendelkezésre álljanak.

Biztosítja az Üzem részére az egészséges és biztonságos munka elvégzéséhez megfe-

lelő szakképzettségű és számú munkavállalót.

A felvételre kerülő munkavállalók egészségügyi megfelelősségéről előzetes, a továb-

biakban időszakos orvosi vizsgálat alapján meggyőződik, és ennek megfelelően al-

kalmazza az adott munkakörben.

Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti Az Üzem a sérülékeny csoportjára vonatkozó foglalkoz-

tatási előírások betartását.

2.2 Termelési igazgató feladatai

az irányításuk alá tartozó területen gondoskodnak az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkafeltételek megvalósításáról, és ellenőrzik az ezzel kapcsolatos kö-

vetelmények teljesítését;

a munkavédelmi előírások betartásáért és betartatásáért személyileg felelősek;

gondoskodnak a Megbízási szerződésben meghatározott munkavédelmi feladatok ma-

radéktalan végrehajtásáról, azok megtörténtét rendszeresen ellenőrzik.

2.3 Munkavédelmi vezető

Munkabiztonsági szaktevékenység munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy al-

kalmazása:

Az Üzem a 1993. évi XCIII. tv. és a végrehajtására kiadott többször módosított 5/1993. (XII.

26.) MüM rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz

igazodóan az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói felada-

tainak teljesítése érdekében A rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel

köteles alkalmazottjaként vagy szerződéses jogviszonyban munkavédelmi szakképesítéssel

rendelkező személyt foglalkoztatni.

A munkavédelmi szakember közvetlenül az ügyvezetőnek felel.

A munkavédelmi vezető az ellenőrzések során feltárt hiányosságok alapján javaslatot

tesz a munkavédelem helyzetének javítására.

Irányítja és szervezi az Üzem munkavédelmi tevékenységét, szakmai segítséget nyújt

az ügyvezetőnek illetve a vezető beosztású munkavállalóinak.




2014

13


2.3.1 Munkavédelmi vezető feladatai

közreműködik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele-

inek megteremtésében,

a foglalkozás-egészségügyi megbízottól kapott információk alapján nyilvántartja a

foglalkozási baleseteket,

egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének szabályozását elkészíti,

munkabalesetek kivizsgálását elvégzi,

ellenőrzi a hasonló balesetek megelőzésére hozott intézkedések végrehajtását,

gondoskodik arról, hogy a sérült a baleseti jegyzőkönyvet és a kárigény bejelentőlapot

megkapja, elbírálja az ügyvezetővel karöltve a munkabalesetekkel és foglalkozási

megbetegedésekkel kapcsolatos kártérítési igényeket,

megszervezi a gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatát,

részt vesz a veszélyes gépek, berendezések, üzembe helyezési eljárásán és elkészíti a

jegyzőkönyvet.

részt vesz a gépek, berendezések és technológiák kezelési utasításának elkészítésében,

a munkavédelmi szaktevékenység körébe tartozó feladatokat ellátja,

elkészíti az Üzem tevékenységének megfelelő munkavédelmi oktatás tematikáját,

gondoskodik dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeinek érdemi elbírá-

lásáról

a feltárt, illetve tudomására jutott munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére az

ügyvezetőnk írásban javaslatot tesz,

figyelemmel kíséri a hivatalos közlönyökben, a szaksajtóban a munkavédelemmel

kapcsolatos rendeletek, szabványok megjelenését, módosítását, kiegészítését és hatály-

talanítását.

2.4 Munkavállalók munkavédelmi feladatai

2.4.1. Vezető beosztású munkavállalók munkavédelmi feladati

Gondoskodik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Munkavédelmi Törvény, va-

lamint a Szabályzat munkaterületére vonatkozó előírásainak betartásáról.

A tudomására jutott rendellenességet, illetve munkaegészséget veszélyeztető és nem

biztonságos munkavégzésével kapcsolatos bejelentést megvizsgálja és megteszi a

szükséges intézkedéseket, értesíti az érintetteket és közvetlen veszély esetén leállítja a

munkavégzést.

Az új, belépő munkavállalók munkavédelmi oktatásában részt vesz, megtartja a gya-

korlati oktatást.

Képernyő előtti munkavégzésnek minősülő munkavégzés esetén betartatja, és betartat-

ja az óránként 10 perces szüneteket.

Biztosítja a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégí-

tő higiéniai állapotát, a szükséges tisztaságát, karbantartását, pótlását.

Rendszeresen ellenőrzi az elsősegélynyújtó doboz feltöltöttségét. Hiányosság esetén

gondoskodik a feltöltésről.

Rendszeresen ellenőrzi a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközö-

ket és használtatja azokat.

A dohányzási tilalmat betartja, illetve betartatja.

Az időszakos orvosi vizsgálatra elküldi a vezetése alatt munkát végző munkavállaló-

kat.




2014

14


Azt a munkavállalót, aki önhibájából nem, illetve felszólítás ellenére sem vesz részt az

előírt időszakos orvosi vizsgálaton, annak megtörténtéig a további munkavégzéstől el-

tiltja.

Gondoskodik az általa irányított munkahelyek rendjéről és tisztaságáról.

A munkavállalók egészségét, vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély

esetén, a munkavégzést azonnal beszünteti, a munkahelyet azonnal elhagyatja.

Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos

munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót bízza meg a munka irányításával, s

ezt tudomására hozza a többieknek.

A munkabaleset esetén a körülmények rögzítésénél részt vesz azok munkabaleseti

naplóba történő bevezetésénél.

Részt vesz a baleset okainak feltárásába.

Súlyos baleseteknél azonnal intézkedik a gép leállításáról, a sérült elsősegély nyújtásá-

ról, értesíti a mentőszolgálatot, rendőrkapitányságot, ügyvezetőt és a munkavédelmi

vezetőt. Gondoskodik a helyszín biztosításáról.

2.4.2 Munkavállalók munkavédelmi feladatai

Meg kell ismernie az általa végzett munka veszélyeit, az általa használt gépek kezelé-

si, karbantartási utasítását.

Minden munkakezdés előtt ellenőrzi az általa használt gépeket, berendezéseket, hogy

kielégítik-e a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit.

Rendellenesség észlelése esetén a munkát megszakítja, a gépet leállítja a hibát a tőle

várható módon megszüntet, nagyobb üzemzavart a felettesének jelenti.

Gépen semmiféle átalakítást nem végezhet, védőberendezést, védőburkolatot nem tá-

volíthat el.

A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében a részére ki-

adott egyéni védőeszközöket használja.

A vegyi anyag felhasználása előtt, meg kell ismernie az illető veszélyes anyag, ké-

szítmény Biztonsági Adatlap tartalmát.

Ha a Biztonsági Adatlap a vegyszer használatához védőeszközt ír elő, akkor a felhasz-

nálás megkezdése előtt, azt használnia kell.

Gondoskodik munkahelyek rendjéről, tisztaságáról a közlekedési utak szabadon ha-

gyásáról.

Tűzveszélyes folyadékok tárolása esetén betartja a tárolásra vonatkozó tűzvédelmi elő-

írásokat.

A vegyszerek tárolásánál a vegyszerek Biztonsági Adatlapjai által előírt tárolási felté-

teleket betartja.

A dohányzási tilalmat betartja.

Az előírt továbbképzéseken, oktatásokon köteles részt venni.

A részére előírt orvosi alkalmassági vizsgálaton kötelező megjelennie.




2014

15


III. fejezet

3.0 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi

feltételei

3.1 A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak célja ( ld. orvosi vizsgálatok rend-

je)

Orvosi megállapítása annak, hogy a dolgozó: egészségügyi szempontból alkalmas-e a válasz-

tott (kijelölt, gyakorolt) munkakörben egészségének vagy testi épségének előre látható káro-

sodása nélkül a munka végzésére. Esetleges betegsége a munka ellátása során nem idézhet-e

elő saját személyével vagy dolgozó társaival kapcsolatban baleseti veszélyt vagy fertőzést. Ha

megváltozott a munkaképessége, milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoz-

tatható. A járványügyi érdekből kiemelt munkaköröknél nem szenved-e bizonyos fertőző be-

tegségekben, illetve nem hordozza-e szervezetében és nem üríti-e szervezetéből a fertőző be-

tegségek kórokozóit anélkül, hogy saját maga ilyen fertőző betegség valamely szakában len-

ne, nem szenved-e olyan betegségben, amely miatt gyógykezelésre vagy gondozásra van

szükség.

3.2 Az orvosi vizsgálatról távolmaradás vagy alkalmatlanság

Csak az a munkavállaló alkalmazható, aki az előzetes munkaköri alkalmassági orvos vizsgálat

alapján alkalmasnak minősül az adott munkakör betöltésére. Nem alkalmazható, aki az orvosi

vizsgálaton nem vesz részt, vagy orvosi vélemény alapján a munkakör betöltésére alkalmat-

lannak bizonyul. Az a dolgozó, aki a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleménye szerint a

megjelölt munkakör betöltésére alkalmatlan, abban a munkakörben tovább nem foglalkoztat-

ható. Ebben az esetben, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményével egyidejűleg, köz-

vetlen vezetője vagy az ügyvezető a dolgozóval közölni tartozik a jogorvoslat helyét és mód-

ját.

Ha a dolgozó vagy a munkáltató az elsőfokú egészségügyi szerv (foglalkozás-egészségügyi

szolgálat) véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény közlésétől a mindenkori jogvesztő

határidőn belül kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálását. A másodfo-

kú egészségügyi szerv döntéséig az elsőfokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljár-

ni. A másodfokú egészségügyi szerv véleménye végleges.

Az alkalmatlanság, illetve az ideiglenes alkalmasság okát a dolgozóval a vizsgálatot végző

orvosnak minden esetben ismertetnie kell, azt a munkáltatóval azonban csak a vizsgált dolgo-

zó írásbeli hozzájárulásával közölheti.

Az orvosi vizsgálatok megtörténtét a munkavédelmi vezető és az ügyvezető ellenőrizheti.

Az a munkahelyi vezető, aki orvosi vizsgálat nélkül vagy érvénytelen vizsgálatokkal dolgo-

zókat foglalkoztat fegyelmi vétséget követ el.

A foglalkozás-egészségügyi orvos az ügyvezetőt értesíti, ha a dolgozó az orvosi vizsgálatra

való felszólításnak nem tett eleget.

3.3 Foglalkoztatás egészségügyi feltétele

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához

megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését

károsan nem befolyásolja,

mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályban

meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult,




2014

16


az egészségügyi megfelelőségről előzetes és külön jogszabályban meghatározott mun-

kakörben időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

3.4 Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat

Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges:

a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt munkavállalónál, a munkába lépés előtt.

b) a munkavállaló munkakör változtatása esetén, ha

fizikai munkát végez

fiatalkorú

a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót új munkakörben vagy

munkahelyén a korábbinál nagyobb vagy eltérő megterhelésnek lesz kitéve

két hetet meghaladó külföldi munkavégzés előtt

a foglalkozás egészségügyi szolgálat kezdeményezésére,

c) a gépjárművezetőknél pályaalkalmassági vizsgálatot kell elvégeztetni.

Bér és munkaügy a Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat nyomtatvánnyal küldi a munka-

vállalót előzetes alkalmassági orvosi vizsgálatra, melynek kitöltésénél figyelembe veszi a

munkakör sajátosságait és megadja a felmerülő kockázati tényezőket.

A bér és munkaügy a munkavállaló alkalmassági vizsgálatát igazoló nyomtatványát köteles

megőrizni (titkárság) és azt az illetékes ellenőrző szervnek ellenőrzés során bemutatni.

3.5 Időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat

A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása végett a munka-

vállalónak időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venni

A foglalkozás egészségügyi szakember a 2. melléklet szerinti gyakorisággal határozta meg az

időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot.

3.6 Rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges

Ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehe-

tően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonsá-

gos ellátására,

heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy

ismétlődő munkabaleset előfordulását követően,

a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi

okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenségét követően

ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved,

ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan

szünetel.

3.6.1 Soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezése

Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet:

a foglalkozás egészségügyi orvos

a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után,

amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyá-

solhatja

munkavédelmi hatóság felügyelője




2014

17


a munkáltató (ügyvezető)

a munkavállaló

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat után a további foglalkoztatásáról az orvosi vélemény alap-

ján kell dönteni, ezáltal az egészségi állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, illet-

ve foglalkoztatását meg kell szüntetni, amennyiben alkalmatlan a megjelölt munkakör betölté-

sére.

3.7 Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok nyilvántartása

Az előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokról a munkahelyen nyil-

vántartást kell vezetni. A nyilvántartást a titkárság vezeti, feladata az előző vizsgálat érvé-

nyességi idejének lejárta előtt felhívni a munkavállaló figyelmét az időszakos orvosi vizsgálat

esedékességére. A munkavállaló köteles határidőn belül vizsgálatra jelentkezni, az orvosi vé-

leményről szóló igazolást a nyilvántartásért felelős személynek leadni.

3.8 Sérülékeny csoportok alkalmassági feltételei

Nő és fiatalkorú nem foglalkoztatható olyan munkakörben, ill. munkakörülmények

között, amelyben a munkavégzés az egészségét, testi épségét károsan befolyásolhatja,

vagy az utódokra fokozott veszélyt jelent.

Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a

munkavállaló munkaképességéhez való igazítására.

A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozás

egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végezheti.

A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerint illetékes foglalko-

zás egészségügyi szakellátó hely (dr. Ticz Irén) végzi.

3.9 Alkalmasság meghatározása

Az alkalmassági vizsgálatban meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakör-

re, munkafeladatra:

alkalmas

nem alkalmas

ideiglenesen nem alkalmas (itt meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját)

A véleményt az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatvá-

nyon közli a munkáltatóval.

A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos

„Munkáltató egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványt állít ki.

3.10 Záró vizsgálat

PIPELIFE Kft. - nél a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalónak a

következő esetekben kell záró orvosi vizsgálaton részt venni.

85 dB feletti zajban foglalkoztatott munkavállalónál

3.11 Az Üzemnél munkakörönkénti alkalmassági vizsgálatok gyakorisága

Az Üzem minden munkakörében évenként kell részt venni az orvosi alkalmassági vizsgálaton

(lásd 2. orvosi vizsgálatok rendje)




2014

18


IV. fejezet

4.0 Munkavédelmi oktatás A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállaló elsajátítsa, bővítse és korszerűsítse a

munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket.

A munkavédelmi oktatások megtartásáért az ügyvezető felelősségének fenntartása mellett a

munkavédelmi vezető a felelős.

Munkavédelmi oktatásban kell részesíteni minden munkavállalót:

munkaviszony létesítésekor, vagy hat hónapot meghaladó távollét után

munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor,

új technológiai, vagy vizsgálati módszer bevezetésekor,

új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

halálos, csonkolásos vagy egyéb súlyos baleset esetén.

Egészségi ártalommal és baleseti veszéllyel járó munkakörökben foglalkoztatott fizikai és

nem fizikai munkavállalókat évenként ismételt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell megtartani. Az oktatás időtartamát úgy

kell meghatározni, hogy ezen idő alatt a munkavállalónak el kell sajátítania a munka-

végzéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés-

hez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, meg kell ismernie a vonatkozó sza-

bályokat, utasításokat, információkat, ismernie kell a kezelendő gép, munkaeszköz,

műszer, berendezés működését, kezelési szabályait, a baleseti veszélyeket, a baleset

megelőzésének módját, a védőberendezéseket, védőeszközöket és azok alkalmazását.

Azok részére, akik a munkavédelmi oktatásokon menthető okból nem vettek részt,

pótoktatást kell tartani. Kivéve az előzetes (új dolgozók) munkavédelmi oktatása,

amelynek hiányában a munka nem kezdhető meg.

(A munkavédelmi oktatás valamennyi dokumentumát 5 évig meg kell őrizni.)

A munkavédelmi oktatás tényét hitelt érdemlő módon naprakészen munkavédelmi ok-

tatási naplóba vagy oktatási dokumentációba kell nyilvántartani.

4.1 Az oktatás nyilvántartása

Az oktatás nyilvántartásának (Munkavédelmi Oktatási Napló) a következőt kell tartalmaznia:

az oktatás időpontját és időtartamát (év, hó, nap, órától - óráig,)

az oktatás tárgyát szövegesen vagy hivatkozva rendeletre, szabványra, biztonsági sza-

bályzatra, oktatási tematikára,

az oktatás jellegét (előzetes, rendkívüli, időszakos),

az oktatást végző nevét, munkakörét, aláírását,

a munkavállaló nevét, beosztását, sajátkezű aláírását,

a beszámoltatás formáját.

4.2 A munkavédelmi oktatás fajtái

előzetes, elméleti, gyakorlati,

ismétlődő,

rendkívüli.




2014

19


4.3 Előzetes munkavédelmi oktatás

Valamennyi új és velük egy tekintet alá eső dolgozót a munka megkezdése előtt álta-

lános elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

Az elméleti oktatáson foglalkozni kell a munkakörrel összefüggő és az alapvető álta-

lános munkavédelmi kérdésekkel. A gyakorlati oktatásnál a konkrét munkavégzést

kell ismertetni, különös tekintettel az esetleges veszélyforrásokra (veszélyes anyagok,

berendezések kezelése stb.), a védőfelszerelések használatára, az elsősegélynyújtásra.

4.3.1 Elméleti oktatás tárgya

munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelezettségei,

munkabaleset fogalma,

munkabalesetek fajtái,

baleset során lévő teendők,

súlyos balesetek,

balesetek kivizsgálása,

munkavállalók kártérítési igénye,

alkoholszondás vizsgálatok rendje,

egyéni védőeszközök használata,

MVSZ. idevonatkozó előírásai,

Biztonsági Szabályzat (Emelőgép Biztonsági Szabályzat, Hegesztési Biztonsági Sza-

bályzat), jogszabály az adott területre.

4.3.2 Gyakorlati oktatás tárgya

az adott munkavégzésre és munkahelyre vonatkozó konkrét munkavédelmi előírások,

a munkavégzéshez szükséges gépek, berendezések üzembe helyezése, indítása, leállí-

tása és vészleállítók használata, veszély estén történő teendők

gépek, berendezések főkapcsolói, áramtalanítási lehetőségek,

üzem, műhely áramtalanítása,

gépek kezelési utasítása,

munkahelyi közlekedés, anyagtárolás,

munkahely rendje,

egyéni és kollektív védőeszközök,

elsősegélynyújtás lehetősége,

ki és bejáratok, menekülési útvonalak,

a veszély, baleset és tűz jelzésének módja,

anyagmozgatás.

Az új dolgozókkal azonos módon kell eljárni:

hat hónapot meghaladó távollét után;

munkakör változtatásánál;

4.4 Ismétlő oktatás

Az ismétlő oktatást évenként egyszer kell tartani.

Ha az ismétlő oktatáson a dolgozó neki felróható okból nem jelenik meg, az oktatás

pótlásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.

Az ismétlő oktatások megtörténtét az ügyvezető ellenőrzi.




2014

20


4.5 Rendkívüli (soron kívüli) oktatás

Rendkívüli esemény után (baleset, veszélyhelyzet stb.) a tanulság levonása és a hason-

ló esetek megelőzése érdekében azonnali oktatást kell tartani az érintett dolgozók be-

vonásával,

új technológiai, vagy vizsgálati módszer bevezetésekor,

új munkaeszköz üzembe helyezésekor.

A rendkívüli oktatást elrendelheti:

Az Ügyvezető, termelési igazgató és a munkavédelmi vezető,

munkavédelmi hatóság felügyelője.

4.6 Az oktató kötelessége

Az oktatónak meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátítot-

ta és azt a gyakorlatban alkalmazni is tudja. Amíg ez kellő eredménnyel nem történik

meg, a dolgozó csak felügyelet mellett foglalkoztatható.

Az oktatás tényét az erre a célra rendszeresített Munkavédelmi Oktatási Naplóban do-

kumentálnia.

Az ügyvezető döntése alapján a munkavédelmi oktatást az alábbi személy(ek) tarthatják:

az ügyvezető,

termelés igazgató

munkahelyi vezető

a munkavédelmi vezető.

4.7 Külső munkavállalók munkavédelmi oktatása

Az Üzem. területén munkát végző, de nem az Üzem állományába tartozó munkavállalók ok-

tatásáról a dolgozó munkáltatója köteles gondoskodni, ugyanakkor az érintett köteles megadni

a helyi sajátosságoknak megfelelő előírásokat. Erről írásos megállapodásban, szerződésben

kell rendelkezni. A helyi veszélyforrások ismertetésének a tényét a Munkavédelmi Oktatási

Naplóban kell rögzíteni.




2014

21


V. fejezet

5.0 A munkahelyekre és a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések

5.1 Általános szabályok

A dolgozók kötelesek munkahelyükön biztonságos munkavégzésre képes állapotban

megjelenni, és munkát végezni.

A munkavállalót csak olyan munkával szabad megbízni, amely végzéséhez a szüksé-

ges szakmai, munkavédelmi ismereteket elsajátította és azokat a munkavégzés során

alkalmazni tudja.

A munkavállaló munkahelyét csak a munkájához tartozó feladatok ellátásakor, mun-

kaközi szünetekben, vészhelyzetben, engedéllyel és utasításra hagyhatja el.

A munkafolyamat biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú

munkavállalót kell biztosítani.

Munkát csak biztonságos műszaki állapotú géppel, műszerrel, berendezéssel, munka-

eszközzel szabad végezni, ill. végeztetni.

Ahol veszély fenyeget (elektromostér-befogadó, mobil oszlopos emelő) egyedül nem

szabad munkát végezni.

Minden munkavállaló, a kezelési és technológiai utasításokban foglaltaknak megfele-

lően köteles a munkáját végezni.

A gépek, berendezések biztonságos használatához szükséges kezelési és technológiai

utasításokat a munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani, az általa ismert nyelven.

Az idegen nyelvű feliratokat a gépeken, berendezéseken le kell cserélni az üzembe he-

lyezés időpontjára magyar nyelvű feliratokra, illetve a szakmában nemzetközileg elfo-

gadott egyezményes jelre.

Gyűrű, karóra, nyaklánc, karlánc valamint lógó ruházat és haj viselése tilos a teljes

Üzem területén (forgó-mozgó alkatrészek, szállítás, rakodás stb.).

Ilyen tevékenységeknél zárt testhez simuló begombolt ruházatban szabad munkát vé-

gezni.

Azokon a területeken, ahol ollót és más hegyes, szúró, vágó szerszámot használnak,

ott ezeket az eszközöket köpeny, védő- és munkaruha stb. zsebében, derékszíjban tar-

tani nem szabad. Az ilyen szerszámokat, az erre a célra kialakított tartóban kell tartani.

A munkahelyen a munka jellegének megfelelő lábbelit kell viselni. Minden olyan láb-

beli viselése tilos, amely a munkavégzés során baleseti veszélyt jelenthet a munkavég-

ző számára (papucs, magas sarkú cipő stb.).

Ahol vegyi anyagok előállítása és felhasználása folyik, továbbá fokozottan veszélyes

és nagyfokú figyelmet igénylő munkálatokat végeznek, gyógyszertől befolyásoltan

munkát végezni tilos! A munkavállaló a munka megkezdése előtt erre vonatkozóan

munkahelyi vezetőjét köteles tájékoztatni.

A kiadott munkától eltérően munkát végezni, a munkahelyi vezető engedélye nélkül

tilos.

A munkahelyeken rendet, tisztaságot kell tartani, a felesleges eszközöket a munkaterü-

letről el kell távolítani.

Szállítani csak a szállítandó anyag tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszköz-

zel szabad úgy, hogy az sem a szállítást végzőket, sem másokat ne veszélyeztessen.

Anyagokat tulajdonságaik (fizikai, kémiai, biológiai stb.) figyelembevételével kell

raktározni, tárolni úgy, hogy a tároló állványokat biztonságosan meglehessen közelíte-




2014

22


ni. Állványt csak megengedett teherbírásra szabad igénybe venni. A maximális terhel-

hetőséget az állványon fel kell tüntetni.

Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséges és biztonságos munkavégzés dohányzá-

si tilalom elrendelését teszi szükségessé, ott a tűzvédelmi utasításban leírtaknak meg-

felelően dohányzó helyet kell kialakítani (ld. kijelölt dohányzó helyek).

A dohányzóhelyre vonatkozó szabályokat oktatás keretében ismertetni kell a munka-

vállalókkal.

Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra

alkalmas eszközökkel, a kijelölt helyen és módon, súly és mérethatárok megtartásával

szabad.

Anyagmozgatás során gyűrű, karkötő viselése tilos.

Anyagmozgató berendezést, csak az ezzel a munkával megbízott, a tevékenységre ér-

vényes vizsgapapírral rendelkező személy kezelhet.

Közlekedési, menekülési utakat, villamos berendezések kapcsoló tereit (kapcsolóit,

biztosító tábláit, elosztószekrényeit) a tűzoltó-felszereléseket hozzáférhetően szabadon

kell hagyni, még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni.

A munkaterülethez tartozó nyitott teret, közlekedési utat, járdát téli időszakban csú-

szás mentesíteni kell.

Villamos működtetésű készülék javítását csak azzal a munkával megbízott villamos

szakember végezheti.

Villamos főzőlapot, kávéfőzőt, ventilátort, hősugárzót, csak a tűzvédelmi utasításban

foglaltaknak megfelelően szabad üzemeltetni.

Az Üzem területén csak az Üzem által biztosított szerszámokkal és berendezésekkel

szabad munkát végezni.

Több műszakos munkahelyeken, az átadó munkatárs köteles tájékoztatni a váltótársát

a gépek, berendezések műszaki állapotáról.

Ha váltásnál nem találkoznak, akkor írásban köteles tájékoztatni a gépek, berendezé-

sek műszaki állapotáról (esetleges műszaki hibákról).

Meghibásodás miatt leállított gépet, berendezést le kell választani a hálózatról és ki

kell rá akasztani a Bekapcsolni Tilos! táblát.

Amelyik gépre ilyen tábla van kiakasztva, azt a gépet üzembe helyezni tilos.

Azokon a helyeken, ahol a dohányzás és a nyílt láng használata tüzet vagy balesetet

okozna, ott ki kell függeszteni a Dohányzás, nyílt láng használata Tilos! táblát.

A munkahelyeken, a munka jellegének megfelelően, a veszélyforrásoknak, a munka-

szervezésnek és a munkavállalók létszámának megfelelően biztosítani kell a munkahe-

lyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

A munka, illetve karbantartás során üzemszerűen keletkezett veszélyes hulladékokat

össze kell gyűjteni és az elszállításig, úgy kell tárolni, hogy az a környezetére veszélyt

ne jelenthessen (veszélyesanyag-tároló).

A rendelkezésre bocsátott gépet, berendezést, termelőeszközt, szerszámot, egyéb esz-

közt, a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, rendeltetés és előírás szerint kell

használni és karbantartani.

A munkaterületen tilos az egészséget veszélyeztető és biztonságos munkavégzést aka-

dályozó bármilyen magatartás és szeszesital fogyasztása.

Csak a közvetlen munkahelyi vezető által kiadott munkát szabad végezni, ettől eltérő

munkát végezni nem szabad.

A gépek, berendezések forgó, mozgó alkatrészeit az üzemileg kialakított fékberende-

zésen kívül, más módon fékezni tilos.




2014

23


A gépek, berendezések napi karbantartását, tisztítását, javítását, szerelését, csak áram-

talanított gépen szabad elvégezni.

Elektromos kéziszerszámok vezetékeit úgy kell a munkaterületre vezetni, hogy az a

munkavégzés során ne sérüljön, és ne akadályozza a közlekedést.

A gépeken, berendezéseken bármilyen biztonságot csökkentő változást eszközölni,

vagy védőberendezéseket kiiktatni tilos.

Kézi és elektromos szerszámok használatbavétele előtt szemrevételezéssel meg kell

győződni arról, hogy a szerszám, csatlakozó vezetéke, és a szigetelése sérülésmentes-

e.

A tároló állványokat, polcokat eldőlés ellen biztosítani kell és csak a feltüntetett ter-

helhetőségi határig szabad terhelni.

Minden polcon, állványon fel kell tüntetni a maximális terhelhetőséget.

Fontos, hogy a munkahelyek természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a

munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményét.

A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzéshez szükséges mozgástérről.

Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismeré-

sére alkalmas, megkülönböztető jelzésről gondoskodni kell.

A munkahely padozata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének

és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevétel-

nek, felületük csúszásmentes, botlás és billenésmentes legyen.

A közlekedési utak szélessége és szabad magassága, tegye lehetővé a gyalogosok és

járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak melletti biztonságos munka-

végzést.

A kijáratok, vészkijáratok, a kijelölt menekülési utak száma, mérete, elhelyezése és

megvilágítása tegye lehetővé a munkahely, veszélyes terület gyors és biztonságos el-

hagyását.

Étkezni csak a kijelölt helyen szabad (földszinti, emeleti étkező).

Üzemelő gépet, berendezést felügyelet nélkül hagyni tilos.

Rendkívüli helyzet, illetve veszély (üzemzavar) észlelése esetén, a munkát azonnal

abba kell hagyni, és a vészhelyzetet jelenteni kell a közvetlen vezetőnek, mindamellett

a tőle elvárható módon a vészhelyzetet meg kell szüntetni, vagy törekedni kell annak

csökkentésére..

A védő, a munkaruha zsebébe tilos bármilyen vegyi anyagot tenni, tartani.

Bőrön át felszívódó , mérgezést, fertőzést okozó vegyi anyagokkal nem foglalkoztat-

ható az a dolgozó, akinek a testén nyílt seb van.

Tilos mérgező hatású, tűz- és robbanásveszélyes oldószerekben kezet vagy ruhaneműt

mosni.

Vegyi művelet céljára használt edényeket tilos evés, ivás vagy mosdás céljára hasz-

nálni.

Étkezésre szolgáló edényzetet tilos vegyi művelethez felhasználni.

Vegyszert tartalmazó edényen, üvegen fel kell tüntetni annak tartalmát.

Mérgező hatású anyagot méregszekrényben kell tárolni oly módon, hogy illetéktelen

személy ne férhessen hozzá.

Működő munkahelyen végzett építési, karbantartási, javítási munkák során a helyi vi-

szonyok figyelembe vételével a vonatkozó biztonsági előírások betartásával kell a

munkát megszervezni.

Gondoskodni kell a munkahely és munka jellegének megfelelő rendről és tisztaságról,

a keletkező szennyező anyagok, szennyvízhulladékok kezeléséről, elszállításáról.




2014

24


A termelés során keletkezett hulladékot folyamatosan el kell távolítani.

A gépek és berendezések napi karbantartása és tisztán tartása a gépkezelő feladata.

5.2 Szervezett társadalmi munka, rendezvény

Gondoskodni kell a munkavédelmi feltételek biztosításáról (munkavédelmi oktatás,

védőeszközök biztosítása stb.).

A feltételek biztosítása, előírások betartatása, annak ellenőrzése minden esetben a

szervező feladata.

Veszéllyel járó tevékenységre társadalmi munka, rendezvény nem szervezhető.

5.2 Képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit

az 50/1999 (XI. 3) EüM rendelet határozza meg.

Képernyős munkakör, az olyan munkakör, amely során a munkavállaló napi munka-

idejéből legalább négy órát képernyős munkahelyen képernyős eszközt használ, ide-

értve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

A munkafolyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavég-

zést óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetek szakítsák meg, továbbá a képer-

nyő előtti munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a hat órát.

Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt

szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkálta-

tó a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslá-

tást biztosító szemüveggel.

A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az

oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt és korszerűsítése során.

A képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményeit az 50/1999. (XI. 3.) EüM

rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

5.3 Kockázatértékelés

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény kimondja, hogy a munkáltató köteles mi-

nőségileg illetve szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállaló egészségét és biz-

tonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre

veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalót érő terhelésekre, valamint a munka-

helyek kialakítására.

Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a

munkakörülmények javulást.

A kockázat értékelése szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelyeknek a kocká-

zat felismerésén és számbavételén kell alapulnia.

A kockázatértékelés nem más, mint gondos átvizsgálása annak, hogy az adott munkahelyen

mi károsíthatja, veszélyezteti a munkavállalókat és milyen intézkedéseket szükséges megtenni

annak érdekében, hogy ezeket megelőzzük.

A kockázat értékelés folyamatába indokolt bevonni a munkavállalókat, annak képviselőit,

foglalkozás-egészségügyi szolgálatot és munkavédelmi szakembert.

A kockázat értékelés elemei:

veszély azonosítása




2014

25


veszélyeztetettek azonosítása

a kockázatok minőségi és mennyiségi azonosítása

a teendők meghatározása és a szükséges teendők meghatározása

az eredményesség ellenőrzése, értékelése

A kockázatértékelés dokumentumait legalább öt évig meg kell őrizni.

A munkahelyi kockázatértékelés szaktevékenységnek minősül ezért a következő képesítéssel

rendelkező személyek végezhetik (a munkavédelmi szakember és a foglakozás egészségügyi

orvos csak közösen végezheti el):

foglakozás egészségügyi orvos,

munkavédelmi technikus,

munkavédelmi szakmérnök

Gyakoriság

-A tevékenység megkezdése előtt

- Indokolt esetben, de legalább 3 évente

- Soron kívül

Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munka-

eszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenység-

gel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, bizton-

ságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-,

zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve

mennyiségi változását).

Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia,

munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munka-

baleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatér-

tékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

5.4 Dohányzásról, dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó előírások

Az 1999. évi XLII. törvény – A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztá-

sának egyes szabályairól – 2. § (1) bekezdése értelmében „A dohányzás számára kijelölt he-

lyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni”. A munkahe-

lyi dohányzás feltételeiről a törvény 2. § (8) bekezdése rendelkezik a következőképpen; „A

munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállalók részé-

re történő kijelölésének feltételeire külön jogszabály, valamint a munkáltató rendelkezései

irányadóak.”

Az előzőekben leírtak figyelembe vételével az Üzem területén „TILOS A DOHÁNYZÁS”,

kivéve a kijelölt dohányzó helyeket.

A dohányzást tiltó illetve a dohányzó helyet kijelölő táblákat ki kell helyezni.

Dohányzó hely: Kijelölés szerint.

Felelős: ügyvezető illetve az általa megbízott személy

Ellenőrzés: szúrópróba szerűen

Aki a dohányzással, dohányzási korlátozással kapcsolatos rendelkezéseket nem tartja be, a

helyszíni vizsgálat során a következő egészségvédelmi bírsággal sújtható:

a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000,

legfeljebb 50 000 Ft;




2014

26


VI. fejezet

6.0 A munkavédelmi eljárások rendje

6.1 Üzembe helyezés, használatbavétel

A munkavédelmi vezető felelős, hogy a használatbavételi eljárás során a veszélyesnek minő-

sített munkahely, munkaeszköz, technológia, a használatot megelőző munkavédelmi üzembe

helyezése megtörténjen:

Emelő berendezések (daru targonca)

Hegesztő gépek

Újonnan beszerzett munkaeszköz esetén a munkavédelmi vezető minősíti a veszélyességet.

6.1.1 Veszélyesség meghatározása

Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munka-

vállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos, károsító hatásnak lehet

kitéve. Üzembe helyezési engedélyhez kötött új vagy felújított létesítmény, technológia. Az

üzembe helyezési engedélyezésnél a munkavédelmi feltételek megítéléséhez szükséges méré-

seket, műszeres vizsgálatokat (érintésvédelmi, zaj, világítás, levegőszennyezés, sugárvédelmi

mérés) a létesítés kivitelezőjének kell elvégeztetni, és ezek eredményét összesíteni. Ha előírás

szerint szükséges, be kell szerezni a szakhatóság engedélyét (beruházói, tervezői feladat.) Az

üzembe helyezés, használatbavétel feltététele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.

Az üzembe helyezési vizsgálathoz biztosítani kell:

tervdokumentációt,

üzemeltetési dokumentációt,

tervezői, kivitelezői nyilatkozatokat

a munkavédelmi feltételek megítéléséhez szükséges mérési jegyzőkönyveket (érintés-

védelmi, légszennyezés, zaj, rezgés, megvilágítás)

Az üzembe helyezési, használatbavételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni

(Az üzembe helyezés munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.)

6.2 Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni

Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni, ha a beépítésre nem kerülő munkaeszköz, gép,

műszer, berendezés esetében alkalmasságát minőségtanúsítás igazolja.

Villamos készülékek esetében azonban üzembe helyezési eljárás lefolytatása nélkül is meg

kell vizsgálni a hálózatra csatlakozás feltételeit (érintésvédelem).

6.3 Munkavédelmi minőségtanúsítás és minősítés

Hazai gyártású eszközök munkavédelmi minőségét a gyártónak kell tanúsítani és azt a fel-

használó rendelkezésére bocsátani.

Az eszközök beszerzéséért felelősnek kell gondoskodni arról, hogy a vásárolt eszközhöz a

munkavédelmi minősítő bizonyítványt mellékeljék.

Import eszköz munkavédelmi minőségtanúsítását magyar nyelven köteles a forgalmazó a fel-

használó részére átadni. Az eszköz beszerzéséért felelős ellenőrizze, hogy mellékelték-e a

minőségtanúsítást.

Amennyiben az importáló nem tudja beszerezni a külföldi gyártó cég munkavédelmi tanúsít-

ványát, pótolhatja azt a kijelölt hazai Minősítő Intézet szakvéleménye alapján kiállított Mun-

kavédelmi Minőségi Bizonyítvány átadásával.




2014

27


6.4 Karbantartási előírások

A gépek, berendezések építmények, épületek biztonságos használhatóságának feltétele a fo-

lyamatos karbantartás.

A gépek, berendezések, építmények, épületek karbantartásának elvégeztetéséért az ügyvezető

a felelős.

A biztonsági és vészjelző berendezések, valamint nagy értékű gépek, berendezések karbantar-

tásáról nyilvántartást kell vezetni, és öt évig meg kell őrizni azt.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a karbantartás időpontját,

az elvégzett munkák felsorolását,

a karbantartást végzők nevét,

a végzett munka megfelelő minőségének tanúsítását, (karbantartást végző nyilatkoza-

ta)

6.5 Műveleti utasítások elkészítésének rendje

Azokon a munkahelyeken, ahol a munkafolyamatok jellege és veszélyessége indokolja, tech-

nológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasításban kell előírni a munka biztonságos végre-

hajtásának követelményeit.

Az utasítás elkészítéséért a munkavédelmi vezető és a terület vezetője a felelős.

Nem kell külön utasítást készíteni azokra a munkafolyamatokra, amelyeknek elvégzése szak-

képesítéshez kötött és az a szakképzett dolgozótól egyértelműen elvárható.

Az utasításokat rendszeresen felül kell vizsgálni és a kiadott rendelkezéseknek megfelelően

korszerűsíteni, egyes munkafolyamatok változása esetén módosítani kell.

6.6 Használati utasítások

A munkaeszközhöz magyar nyelvű használati utasítást kell biztosítani.

Az új munkaeszköz használati utasításának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

szállítása, kezelése, tárolása.

üzembe helyezése,

munkaeszközre vonatkozó adatok,

használata, karbantartása,

üzemen kívül helyezés,

vészhelyzetre vonatkozó adatok.

A használati utasításokat a helyi sajátosságoknak megfelelően (pl. személyi feltételekkel)

szükség szerint ki kell egészíteni.

A használati utasítás biztosítása az ügyvezető feladata.

6.7 Időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében, ha azt rendelet, jogszabály, szabvány

írja elő, gépek, berendezések, munkahelyek, kéziszerszámok időszakos biztonsági felülvizs-

gálatát el kell végezni.

A felülvizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe kell rögzíteni, annak egy példányát az üzemeltető

rendelkezésre kell bocsátani, és a felülvizsgálatot követő vizsgálatig kötelesek azt megőrizni.

Az időszakos felülvizsgálatot, csak szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzett-

séggel rendelkező személy vagy akkreditált intézmény végezheti el.

6.7.1 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell tartani a következő alkalmakkor:




2014

28


az érintésvédelem létesítésekor (az üzemszerű használatba vétel előtt),

az érintésvédelem minden lényeges bővítése, átalakítása, javítása után,

az érintésvédelem olyan hibájának vagy rendellenességének észlelésénél, amely okát

szerelői ellenőrzéssel nem lehet megállapítani,

a külön jogszabályban meghatározott időközönként

Az érintésvédelmi méréseket és szabványossági felülvizsgálatokat szaktanfolyamon szerzett

képesítéssel rendelkezők végezhetik.

Mind a szerelői ellenőrzés, mind a szabványossági felülvizsgálat alatt észlelt közvetlen élet-

veszélyt jelentő hiányosságokat az ellenőrzést végző tartozik azonnal megszüntetni (kijavíta-

ni, kikapcsolni, leválasztani stb.). Közvetlen életveszélyt nem jelentő hiányosságok felszámo-

lására intézkedési tervet kell készíteni.

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatok megrendelését az ügyvezető, nyilvántartá-

sát a munkavédelmi vezető végzi, továbbá intézkedik a közvetlen életveszélyt jelentő hibák

azonnali megszüntetésére, szakmailag ellenőrzi a munkák elvégzését.

6.8 Kéziszerszámok ellenőrzése

A dolgozó köteles a kéziszerszámokat használatbavétel előtt biztonságtechnikai szempontból

ellenőrizni, az észlelt hiányosságokat kijavítani vagy a javítást kezdeményezni.

Villamos kéziszerszámokat évenként szerelői ellenőrzéssel kell felülvizsgálni. Az ellenőrzé-

seket villanyszerelő vagy ennél magasabb villamos szakképesítésű szakember végezheti.

Az ellenőrzésről naplót kell vezetni, amely tartalmazza:

a vizsgálat helyét, időpontját,

a kéziszerszám megnevezését, típusát, gyári vagy leltári számát,

a vizsgálat eredményét.

6.9 Munkavédelmi ellenőrzések rendje

Az ügyvezető személyesen, vagy megbízottja útján köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a

munkakörülmények megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek. A munkavédelmi vezető

szerződésben meghatározott gyakorisággal végzi el a munkavédelmi bejárást az ügyvezetővel,

(Munkavédelmi bejárási jegyzőkönyv), amelyben rögzíti észrevételeit.

Rendellenesség észlelése esetén, ha a munkavégzés biztonságát veszélyezteti, akkor a munkát

leállítatja és a rendellenesség megszüntetésére intézkedést tesz. A Munkavédelmi Szemlék

gyakorisága: napi, heti, havi illetve negyedéves.

A napi és heti ellenőrzést a műszakvezetők, a havi és negyedéves ellenőrzést pedig a munka-

védelmi vezető az termelési igazgatóval tartja meg.




2014

29


VII. fejezet

7.0 Egyéni védőfelszerelés juttatási rend

7.1 Védőeszköz, védőruha

Az 1993. évi XCIII törvény valamint 65/1999. (XII. 22.) EÜM rendelet és 89/656/EGK irány-

elv alapján a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni

és azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukat meg kell követelni.

Azon munkakörökben, munkahelyeken, ahol munkavállalók egészségét, testi épségét, bizton-

ságát valamilyen ártalom, károsító hatás befolyásolja és az, ott alkalmazott megelőző, műsza-

ki, szervezési intézkedések ellenére sem valósítható meg az egészséges és biztonságos mun-

kavégzés feltétele, akkor a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése,

kiküszöbölése érdekében, valamint a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések meg-

előzésére, a munkáltatónak a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőfelszerelést (védő-

ruhát, védőeszközt) kell biztosítani, valamint ellenőrizni kell annak rendeltetésszerű használa-

tát.

7.1.1 Védőeszközök juttatási rendjének általános szabályai

A védőeszköz ellátás (kiválasztás, juttatási rend) meghatározása munkabiztonsági szaktevé-

kenységnek minősül, amelynek végrehajtásáról a munkáltató köteles gondoskodni. A védő-

eszköz kiválasztásában, juttatási rendjének meghatározásába be kell vonni a munkavédelmi

vezetőt és a foglalkozás-egészségügyi orvost, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására

javaslatot tenni.

A szükséges védőruha, védőeszköz igénylést a titkárság felé kell jelezni.

Az igénylések alapján a megrendelés, nyilvántartás, kiadás, visszavétel, csere az alkat-

rész gazdálkodó feladata.

A védőruha, védőeszköz raktárból történő vételezése után a munkahelyi vezető a

munkavállaló részére átadja a szükséges védőeszközt, írásban dokumentálva az átvé-

telt.

A munkavállaló részére biztosított védőruha esetén, azonos rendeltetéssel munkaruha

a munkavállalót nem illeti meg.

A védőfelszerelés az Üzem tulajdonát képezi, kihordási ideje nincs, a munkavállaló tu-

lajdonába nem kerülhet. Szakszerű és rendeltetésszerű használatáért és megóvásáért a

munkavállaló felelősséggel tartozik.

Az egyéni védőeszköz tisztításáról, fertőtlenítéséről, karbantartásáról a dolgozó köte-

les gondoskodni.

Ha az egyéni védőeszköz már a védelmi funkciót nem tölti be, a használója köteles je-

lenteni a munkavédelmi vezetőnek, aki a cserét engedélyezi.

Védelmi képességét vesztett védőeszközt tovább használni nem szabad. Az elhaszná-

lódott védőeszközt hulladékként, külön jogszabályban meghatározott esetekben veszé-

lyes hulladékként kell kezelni.

A védőfelszerelést átalakítani, különösen a védelmi képességét befolyásoló módon ti-

los!

Az előírt védőfelszerelés használata nélkül, illetve azok szakszerűtlen használatával,

valamint a nem megfelelő védelmi képességű védőfelszereléssel munkát végezni tilos!

A munkavállaló a védőeszköz használatáról nem mondhat le.

Saját tulajdonú védőfelszerelés nem használható. A kiadott védőfelszerelést Az Üzem.

területéről a hivatalos munkavégzés kivételével elvinni nem szabad.




2014

30


Az a dolgozó, aki az előírt és részére biztosított védőfelszerelést nem használja, fe-

gyelmi vétséget követ el és a további adott munkavégzéstől el kell tiltani.

A védőfelszerelések használata a munkavégzés időtartamától független, azokat bármi-

lyen rövid idő esetén is alkalmazni kell.

A munkavégzést meg kell tiltani, ha az előírt védőeszköz nem áll rendelkezésre, vagy

a munkavállaló azt nem használja.

A védőruházatot, egyéni védőeszközt a munkába lépést követően a munkavállaló ren-

delkezésére kell bocsátani.

A dolgozó a munkaviszony vagy más munkakörbe helyezéskor az egyéni védőeszközt

köteles leadni a raktárba.

A leadott védőruházat védőfelszerelést másnak kiadni csak kijavítva és fertőtlenítve

szabad.

Védőfelszerelés biztosítása szükséges az ellenőrző szervek, egyéb látogatók részére is

a tevékenység jellegének és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően.

A munkavégzéshez csak olyan védőfelszerelést szabad vásárolni, amely rendelkezik a

megfelelő munkavédelmi minősítő bizonyítvánnyal és használati utasítással.

Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés, foglalkoztatás egész időtartamára a mun-

káltató szerzi be és biztosítja.

Az egyéni védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, elhasználódás esetén azonnali cse-

réjéről a munkáltató gondoskodik.

Védőeszközök használatának oktatása, gyakoroltatása szükséges akkor, ha annak

használata az elvárható ismeret szintjét meghaladja.

Az oktatás, gyakoroltatás megtartása a munkavédelmi vezetőnek feladata, melynek

gyakoriságát az általa szükségesnek tartott mértékben állapítja meg.

Az a munkavállaló, aki részére kiadott védőeszközöket, védőruhákat nem rendeltetés-

szerűen használja, rongálja, gondatlanul kezeli, az így okozott kárt köteles megtéríteni.

Azt a munkavállalót, aki felszólítás ellenére sem hajlandó használni a védőeszközt, azt

a közvetlen munkahelyi vezetője köteles a munkából kiállítani, és arra az időre mun-

kabér nem jár.

Új munkakör létesítésénél a védőfelszerelést a munkavédelmi vezető (szükség esetén a

foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával) állapítja meg. Annak kezdeményezése

az vállalkozó feladata.

Az Üzem területén munkát végző, más munkáltató alkalmazásában álló munkavállaló

részére szükség esetén az egyéni védőfelszerelést a saját munkáltatója köteles biztosí-

tani.

A raktárba bevételezett, kiadott, tárolt, és leselejtezett védőeszközökről nyilvántartást

kell vezetni.

A raktárban a védőeszközöket úgy kell tárolni, hogy a minősítő jelzések ne rongálód-

janak meg.

A munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatától tájé-

koztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos ren-

delkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni.

A közvetlen munkahelyi vezetőnek napi ellenőrzése során ellenőriznie kell a védőesz-

közök meglétét, valamint, hogy azok betöltik-e védő szerepüket és a munkavállalók

rendeltetésszerűen használják-e azokat, karbantartásuk és tárolásuk megfelelő-e.

Ha a kockázat elleni védőeszköz a munkavállaló részére nem biztosítható, a munkavállalót a

kockázattal járó munka elvégzésére nem szabad utasítani. A munkavállaló a kockázattal járó




2014

31


munka védőeszköz nélküli vagy nem megfelelő védelmi képességű védőeszközzel történő

elvégzésére vonatkozó utasítás végrehajtását jogosult megtagadni.

Ha a védőeszköz a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavál-

laló egészségét és/vagy biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be,

megfelelőségét a munkavédelmi vezetőnek soron kívül kötelessége kivizsgálni. A vizsgálat

elvégzéséig az eseményt okozó védőeszköz-típust nem szabad használni.

7.1.2 Védőeszközzel ellátandók köre

Ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei műszaki és egyéb

szervezési intézkedésekkel nem valósíthatók meg, akkor a munkáltató köteles a munkavállalót

a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel ellátni.

A munkáltató (szervezeti egység vezetője) egyéni védőeszközt köteles biztosítani:

a munkaviszonyban álló, kötelező szakmai továbbképzésben résztvevő munkaválla-

lóknak,

a munkaviszonynak minősülő „alkalmi” munkavégzésre irányuló szerződés keretében

munkát végzőknek.

Az engedélyezett látogatást végzők részére megállapodás szerint.

Rendkívüli eseménynél a mentésben, illetve a téli zord időjárásban (pld.: hó eltakarí-

tás) munkát végzőknek.

A munkáltató területén kívül (pld.: idegen vállalat telephelyén) végzett tevékenység-

hez a munkavállalót külső cég területére (pld.: idegen vállalatra) vonatkozó munkavé-

delmi szabályokban meghatározott – vagy azzal azonos biztonságot nyújtó – védőesz-

közökkel kell ellátni.

7.2 A védőeszköz ellátás meghatározása

A védőeszköz ellátás meghatározása előtt kockázatbecslést kell végezni.

Ha lehetséges akkor műszeres méréssel kell meghatározni azoknak a veszélyeknek (ártalmak-

nak) a tényleges értékét, amelyek határértékeit kötelező szabványok, jogszabályok határozzák

meg és feltételezhető, hogy a veszély (ártalom) mértéke a kötelező szabványban, jogszabály-

ban meghatározott értéket eléri, vagy meghaladja.

A kockázatokat a munkavédelmi szabályok (pld. szabványok, jogszabályok, műszaki irányel-

vek, stb.), ha ilyen szabály nincs, akkor az adott technikai színvonalon elfogadottnak tekinthe-

tő szakirodalom, szakmai tapasztalat alapján – a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával

– kell értékelni és minősíteni. Ha a kockázatok az előzőek alapján egyértelműen nem értékel-

hetők és minősíthetők, akkor a hatóság állásfoglalását kell kérni.

A védőeszköz alkalmazásának szükségességét, illetve az alkalmazandó típus konkrét kivá-

lasztását a védőeszköz tulajdonságainak és a kockázatbecslés-, mérés során megállapított ada-

tok összevetése, értékelése alapján kell meghatározni.

A kockázatbecslésnél figyelembe kell venni:

a munkavállalók munkavégzési helyének, munkakörnyezetének jellemzőit,

az alkalmazott technológia, munkaeszköz és anyag jellemzőiből adódó kockázatokat

(baleseti és egészségkárosító hatásokat),

a munkavállalót, valamint a testrészeit a munkavégzéssel összefüggésben érő kockáza-

tokat,

a kockázat jellegét,

a kockázat mértékét,

a kockázat súlyosságát,

a kockázat gyakoriságát,




2014

32


a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz jellemzőit,

a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz folyamatos viselhetőségének idő-

tartamát,

a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz viselése által okozott többletterhe-

lés mértékét,

a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz használatának egyéb fontos (pld.: a

védőeszköz kezelési utasításában vagy technológiában előírt) feltételeit.

A munkakörnyezeti kockázatokkal szemben meghatározott védőeszközt úgy kell kiválasztani,

hogy:

a kockázatok jellege és mértéke szerint nyújtson védelmet,

feleljen meg a fizikai munka jellegének és nehézségi fokának,

feleljen meg a munkakörnyezeti klímának,

a védőeszköz védelmi képessége, fokozata vagy osztálya feleljen meg a kockázattal

szemben hatékonyságnak,

védelmi funkciójának betöltése mellett önmaga ne idézzen elő további veszélyt,

feleljen meg a munkavégzés körülményeinek,

feleljen meg a munkavégzés jellegéből adódó ergonómiai követelményeknek,

a védőeszköz feleljen meg a munkavállaló egészségi állapotának,

illeszkedjen viselőjére vagy legyen lehetőség a munkavállaló alkatához történő igazí-

tásra.

Az egyidejűleg viselt védőeszközök a fennálló kockázatokkal szemben egymás védelmi ké-

pességét nem csökkenthetik.

A kockázatbecslést, illetve a műszeres mérést meg kell ismételni, ha a munkafolyamatokban,

technológiában vagy anyagfelhasználásban változás következett be.

A kockázatbecslést és a védőeszköz meghatározást munkahelyenként és munkakörönként kell

elvégezni.

A kockázatbecslést a szervezeti egységnél munkavédelmi vezető irányításával kell elvégezni.

A munkába be kell vonni a tevékenységet legjobban ismerő munkairányító(ka)t.

A kockázatbecsléshez és a hatékony védőeszköz típus kiválasztásához (a kockázat megítélése,

mérése, értékelése, a védőeszköz egyéb tulajdonságainak, használatának megállapítása) szak-

értőt lehet igénybe venni.

A munkavállalók védőeszközökkel való ellátásának megállapításánál a ténylegesen végzett

valamennyi tevékenységet (munkakört) és a munkakörnyezetet együttesen kell figyelembe

venni és ezek együttes hatásával szemben védelmet nyújtó védőeszközt (védőeszközöket) kell

biztosítani.

A védőeszköz-ellátás meghatározása érdekében végzett kockázatbecslést, mérési eredményt,

szakértői véleményt, a kiválasztott védőeszköz védelmi képességét jellemző adatokat tartal-

mazó és egyéb – a védőeszköz juttatással összefüggő – fontos dokumentációkat a szervezeti

egységnél munkavédelmi vezető köteles naprakészen tartani, illetve megőrizni.

7.3 Ellátás szabályozása

Az egyéni védőeszközt személyre szóló használatra kell kiadni.

Közös használatra – a következő bekezdésben meghatározott feltételek kivételével – csak

olyan védőeszköz adható ki, ami használat közben az ember bőrfelületével közvetlenül nem

érintkezhet. A közös használatra kiadott védőeszközök átvételét alkalmas módon valamennyi

használatra kötelezettel kimutathatóan el kell ismerni.

Ha a munkavégzés körülményei megkívánják (pld.: sav szembecsapódás ellen védőszem-

üveg), hogy egy védőeszközt ne csak egy személy használjon, - a foglalkozás-egészségügyi




2014

33


orvos véleményének kikérésével – meg kell határozni az átadás előtti kötelező intézkedéseket,

hogy a közös használat ne jelentsen egészségügyi kockázatot.

A védőeszköznek határozott időtartamú használati ideje nincs (kivéve a lejárt szavatosságú,

vagy meghatározott időtartamig védőeszköz).

7.3.1 A védőeszköz cseréje

elhasználódott,

védelmi képessége a vonatkozó szabványokban, kezelési, használati utasításokban

meghatározott mértéket meghaladóan csökkent, vagy

vitás esetben a munkavédelmi vezető megállapítása szerint – bármely ok miatt – nem

megfelelő védelmet biztosít.

Lejárt szavatosságú védőeszközt nem szabad beszerezni vagy használatra kiadni.

Az ellátandók körét, a biztosítandó egyéni védőeszközöket, a közös használatú védőeszközök

tárolási helyét, mennyiségét és kiadási rendjét a szervezeti egységnél a szervezeti egység ve-

zető, valamint a munkavédelmi vezető felülvizsgálatát követően, a szervezeti egység vezető

köteles meghatározni.

A munkáltatónak a védőfelszerelések ellátásával, karbantartásával, vizsgálatával, cseréjével,

tisztántartásával, mosásával, javításával, fertőtlenítésével, ellenőrzésével, valamint a munka-

vállalónak a védőeszköz használatbavétel előtti vizsgálatával, karbantartásával, tisztításával

kapcsolatos feladatait írásban kell meghatározni (ld. Egyéni Védőeszközök Juttatásának a

Rendje).

7.4 Védőeszközök használatának ellenőrzése

A védőeszközök rendeltetésszerű használatát, az eszköz védelmi képességét az ellenőrzéseken

rendszeresen vizsgálni kell.

A munkahelyeken jelentkező kockázat vagy annak várható fellépése miatt a munkavállaló

köteles:

tevékenységéhez, munkakörnyezethez, illetve munkahelyhez rendszeresített védőesz-

köz előírásszerűen és rendeltetésszerűen használni,

szolgálati felettesét vagy közvetlen munkairányítóját haladéktalanul tájékoztatni, ha

megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

Ha a munkavállaló a tevékenységéhez előírt védőeszközt nem, vagy nem rendeltetésszerűen

viseli, az előírás-ellenes munkavégzéstől – kötelezettségének teljesítéséig – el kell tiltani. A

munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést kell lefolytatni.

A munkavégzést a munkavállaló felettesei vagy az ellenőrzésre jogosult személyek tilthatják

meg. Ha a munkavállaló a viselési kötelezettség elmulasztását azonnal nem szüntetni meg, a

munkavégzéstől való eltiltást – bizonyítható módon – írásban is a munkavállaló és a munkál-

tatója tudomására kell hozni.

7.5 A védőeszköz beszerzése, alkalmazhatósága

A védőeszközként csak biztonsági vizsgálat jellel és „Egyéni védőeszköz minősítő bizonyít-

vánnyal” (minőségtanúsítással) rendelkező eszközöket szabad beszerezni, illetve kiadni és

használatba venni.

Ha az ajánlott védőeszközök nem szerezhetők be, vagy a munkakörnyezetben, munkakörben a

helyi viszonyok miatt más típusú védőeszközt célszerű kiadni, a jegyzékben nem szereplő

típust a szervezeti egységnél a munkavédelmi vezető határozhatja meg.




2014

34


Kiegészítő védőeszköz-ellátás egyes kockázatok esetén:

Képernyős munkahelyeken – ha a képernyő műszaki leírása alapján az ernyő sugárzási szintje

az egészségre ártalmas vagy a műszaki leírás szerint a képernyőhöz szűrőt kell használni – a

beépített szűrővel nem rendelkező képernyőket monitor előtéttel kell ellátni, valamint az

50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelménye-

ket kell figyelembe venni, illetve megfelelő védőszemüveget kell biztosítani.

7.5.1 Megrendelés, beszerzés

A védőeszközök megrendelést a munkahelyi vezetőnek kötelessége elkészíteni. A megrende-

lőn fel kell tüntetni a védőeszköz megnevezését, típusát indokolt esetben a minősítő bizonyít-

vány számát is.

A védőeszköz minősítő bizonyítványát vagy annak másolatát a beszerző köteles a felhasználó

szervezeti egység részére a védőeszközzel együtt átadni.

Ha a felhasználó szervezeti egység részére azonos gyártótól származó, azonos típusú védő-

eszköz több alkalommal is átadásra kerül, a minősítő bizonyítványt a beszerző csak az első

alkalommal köteles – bizonyíthatóan – a felhasználó részére átadni. Ha a felhasználó a minő-

sítő bizonyítványt – bármely okból (pld.: a bizonyítvány elvesztése) ismételten igényli, a be-

szerző a minősítő bizonyítványt (vagy másolatát) köteles az ismételt kiszolgálásnál a védő-

eszközzel együtt átadni.

A bizonyítványt a felhasználó szervezeti egység köteles a védőeszköz alkalmazásának teljes

időtartama alatt megőrizni. A bizonyítvány tárolási, illetve megőrzési helye a munkavédelmi

iratgyűjtő.

7.6 Védőeszközökkel kapcsolatos oktatás

A munkavállalóval a védőeszköz első használatbavétele előtt oktatás keretében ismertetni

kell:

azoknak a kockázatoknak a jellegét és mértékét, amelyekkel szemben a védőeszköz

használata őt megvédi,

a védőeszköz használatának – szükség szerinti gyakorlati bemutatással, gyakoroltatás-

sal egybekötött – módját,

a védőeszköz magyar nyelvű felhasználói utasításának tartalmát,

a viselési kötelezettséget,

a viselés elmaradásának egészségügyi, jogi következményeit,

a védőeszközt használó munkavállaló által elvégzendő tisztítását, elvégezhető javítá-

sát,

a használhatóság eldöntéséhez szükséges ismereteket.

Az oktatást ismerethiány megállapítása esetén meg kell ismételni.

Az oktatás és – gyakorlati képzés esetén – a gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumen-

tálni kell és azt a munkavállalóval alá kell íratni.

Az oktatást az a személy végezheti, aki a védőeszközre vonatkozó előírásokat ismeri, gyakor-

lati alkalmazását be tudja mutatni és alkalmas a szükséges tudnivalók ismertetésére.




2014

35


7.7 Védőeszközök karbantartása, vizsgálata, cseréje, selejtezése

A védőeszközök karbantartását, időszakos biztonsági felülvizsgálatát (gyakoriság, műszaki

tartalom, a vizsgálatot végző személyi feltételei, stb.) a gyártó (forgalmazó) vagy a termékre

vonatkozó egyéb munkavédelmi szabály előírásai szerint kell végrehajtani.

A védőeszköz átlagosnál rövidebb idejű elhasználódása esetén az elhasználódás okát (minő-

ség, munkakörülmények, nem rendeltetésszerű használat, stb.) vizsgálni kell. A szükséges

intézkedést a szervezeti egység vezetője köteles megtenni (pld.: minőségvizsgálat kezdemé-

nyezése, anyagi felelősség megállapítása, illetve felelősségre vonás kezdeményezése, stb.).

Minőségvizsgálat kezdeményezéséről – a munkavédelmi vezető és a várható gazdasági hatás

figyelembevételével – az ügyvezető köteles dönteni.

A munkavállaló részére kiadott védőeszközt minden használatbavétel előtt köteles a részére

oktatott módon és tartalommal – megvizsgálni. Ha a vizsgálat során olyan mértékű meghibá-

sodást tapasztal, ami – véleménye szerint – a védőeszköz védelmi képességét csökkenteni,

észrevételét köteles a közvetlen munkairányítójának jelenteni. A közvetlen munkairányító –

alkalmas módon (pld.: a védőeszköz cseréjével) – köteles a hiányosság megszüntetésére in-

tézkedni.

A védőeszközök szakszerű tisztításáról, mosásáról, fertőtlenítéséről és folyamatos cseréjéről a

munkavállaló gondoskodik.

A védőeszközök selejtezését a selejtezés időpontjában hatályos utasítás szerint kell végrehaj-

tani.

7.8 Védőeszközök juttatásának meghatározása munkakörönként

A veszély típusának meghatározásának érdekében a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 1. szá-

mú melléklet táblázatait használtuk fel.

A munkakörönkénti védőeszközök listáját az 1.sz. melléklet tartalmazza

7.9 Védőital juttatási rend

Az alábbiakban megjelölt munkakörülmények között dolgozók térítés nélküli védőital jutta-

tásra jogosultak:

A szabadban dolgozók, ha a napi középhőmérséklet, a Meteorológiai Intézet jelentése szerint

a +4 oC-ot nem haladja meg,

Olyan zárt munkahelyen dolgozók, ahol a hőmérséklet a +10 oC-ot nem haladja meg. Melegí-

tő italként személyenként és naponként 0,5 liter meleg (+50 oC), cukrozott teát kell szolgál-

tatni. Cukorbetegek részére cukrozatlan teát és megfelelő édesítőszert kell biztosítani.

A 0,1% konyhasót tartalmazó víz korlátlan fogyasztásának lehetőségét kell biztosítani az

olyan munkahelyeken munkavállalók számára, ahol a klímakörülmények jellemző effektív

(EH), illetőleg a korrigált effektív (KEH) hőmérséklet eléri vagy meghaladja az alábbi értéke-

ket:

• könnyű fizikai munkánál 26 oC EH

• közepesen nehéz fizikai munkánál 24 oC EH

• nehéz fizikai munkánál 22 oC EH

A védőital készítéséhez ivóvíz minőségű vizet kell használni.

A melegítőital juttatásáról az ügyvezető gondoskodik és végrehajtását ellenőrzi.

A munkavállalók részére az alapanyagot, az elkészítés és fogyasztás feltételeit biztosítani kell.




2014

36


A védőitalt a jogosultak részére az ügyvezetőnk természetben kell biztosítani, az pénzben nem

váltható meg

7.10 Tisztálkodási eszközök és szerek, bőrvédő és bőrápoló készítmények juttatási

rendje

Valamennyi dolgozó részére elegendő mennyiségű tisztálkodási eszközt és szert kell folyama-

tosan biztosítani.

A reális szükségletek alapján az ügyvezető állapítja meg a tisztálkodási (kézfertőtlenítő) sze-

rek mennyiségét.

Kézmosás után lehetőleg papírtörölközőt vagy meleg levegős kézszárítót kell használni.

Azt a dolgozót, aki a munkahelyén bőrkárosító hatásnak van kitéve, védőkenőccsel, ipari kéz-

tisztító szerrel és bőrápoló készítménnyel kell ellátni

Védőkenőcsöt kell használni, ha munka jellege miatt védőkesztyű nem használható.

Ipari kéztisztító szert kell használni, annál a munkafolyamatnál, ahol a dolgozó bőrét szappa-

nos, meleg vizes mosással el nem vagy csak nehezen eltávolítható szennyeződés éri.

A bőrvédő készítményt a munka megkezdése előtt kell alkalmazni, azt a munkavégzés alatt

szükség szerint fel kell újítani.

Az ipari kéztisztító szert és a bőrápoló készítményt a munka befejezése után kell használni.

A bőrvédő készítmények csak munkahelyi használatra szolgálnak.

Bőrápoló készítményt kell adni a munka befejezése utáni használatra, ha

a munka jellege miatt védőkenőcs nem használható,

az ipari kéztisztítószert használók részére,

minden esetben, ha a bőr fiziológiás helyreállításához szükséges,

az előzőekben felsoroltak és vízzel rendszeresen érintkező, folyékony vegyszerrel dol-

gozóknak.

Saját dolgozóinkkal azonos módon kell bőrvédő készítménnyel ellátni: Az Üzem működési

területén munkát végző más munkáltató alkalmazásában álló dolgozókat, ha a munkáltatók

közötti szerződés ezt írja elő, az alkalmi és társadalmi munkát végzőket.

7.11 Elsősegélynyújtás rendje

Minden munkahelyen és műszakban: a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől,

illetve az ott foglalkoztatott munkavállalók számától függően elsősegélynyújtó felszerelést, és

a munkavállalók közül elsősegélynyújtásra kiképzett és kijelölt személy jelenlétét kell biztosí-

tani.

Az elsősegélynyújtó felszerelést, mentődobozt megfelelő mennyiségben, minőségben, jól lát-

ható, könnyen és gyorsan elérhető helyen kell készenlétben tartani.

Gondoskodni kell az elhasznált és lejárt minőségmegőrző idejű eszközök pótlásáról.

Az elsősegélynyújtó helyeket jól láthatóan meg kell jelölni.

Az elsősegélynyújtó felszerelések beszerzése, tárolása, cseréje az elsősegélynyújtás megszer-

vezésével kapcsolatos feladatok, az elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése az ügyvezető

feladata.

Az elsősegélynyújtó felszerelést a rendeltetéstől eltérő célra felhasználni nem szabad.




2014

37


Kijelölt elsősegélynyújtók:

Sorszám Név Tanúsítvány

Vizsga időpontja Nyilv.tart.száma Sorszáma

1.

2

3.

4.

5.

6.

7.

8.




2014

38


VIII. fejezet

8.0 Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

8.1 Munkabaleset fogalma

A törvény értelmében munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munka-

végzés során, vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül annak helyétől, időpontjától és a

sérült közrehatásának mértékétől.

A munkabalesetet szenvedett munkavállalót a kiesett munkanapok idejére az átlagkeresete

illeti meg.

A munkabaleset fogalomkörébe vonja a törvény azokat a baleseteket is, amelyek a sérült fe-

gyelmezetlensége miatt (pl. rendbontás, játék, ittasság) munkaidőben, munkavégzés közben

következett be, de ezek üzemi baleseti ellátásra nem jogosítanak. A kiesett munkanapokra

csak a táppénzre jogosultak.

Nem tartoznak a munkabalesetek fogalmi körébe az úti balesetek, ezen baleseteket a törvény

az Egészségbiztosítási Pénztár hatáskörébe utalta.

8.2 Fontosabb teendők munkabaleset esetén

Minden munkabalesetet a sérült, vagy a balesetet észlelő köteles azonnal jelenteni munkahelyi

vezetőjének, aki a balesetet jelenti a munkavédelmi vezetőnek.

A munkahelyi vezető feladata baleset esetén:

gondoskodni a sérült(ek) szükséges orvosi ellátásáról, a hozzátartozójának értesítésé-

ről

gondoskodni a baleseti helyszín biztosításáról, lehetőség szerint változatlanul hagyásá-

ról a kivizsgálásig.

8.2 Súlyos munkabaleset

Súlyos munkabaleset az, amely:

a sérült halálát,

valamely érzékszerv, érzékelő-képesség jelentős mértékű károsodását, orvosi véle-

mény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

csonkulást, hüvelykujj, kéz, láb két vagy több ujjának elvesztését (ennél súlyosabb

esetek)

beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott,

reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, meddőség ki-

alakulását okozta.

Halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a

sérült az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette.

A súlyos balesetet jelenteni kell a területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőségnek, az

illetékes Rendőrkapitányságnak, az ügyvezetőnek és munkavédelmi vezetőnek.

8.3 Az ügyvezető kötelessége súlyos balesetet esetén

Telefonon, faxon vagy személyesen azonnal jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével

az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi vagy a területileg illeté-

kes Felügyelőségének jelen esetben:

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervé-

nek Munkaügyi Felügyelősége




2014

39


4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Postacím: 4002 Debrecen, Pf. 14. tel: 06-52-417-340 fax: 06-

52-451-063

E-mail: [email protected], [email protected] az

Az azonnali bejelentésre kötelezett baleset jelentésének a munkavédelmi felügyelőség felé a

következőket kell tartalmaznia:

a bejelentő munkáltató megnevezését és címét,

a jelentés időpontját,

a jelentést adó nevét, munkahelyét, beosztását és telefonszámát,

Sérült(ek):

nevét, születési idejét, lakcímét, családi állapotát,

beosztását,

kiskorú gyermekeinek számát,

a munkabaleset minősítését,

a munkabaleset rövid leírását,

a baleseti helyszín megnevezését,

a munkabaleset bekövetkezésének időpontját,

a mentés érdekében tett intézkedéseket.

A jelentést írásban meg kell ismételni a baleset kivizsgálásának megállapításaival, 24 órán

belül.

A sérültet, illetőleg a balesetet észlelő személy, köteles a balesetet, a munkát közvetlenül irá-

nyító személynek haladéktalanul jelenteni.

A közvetlen vezető a baleset körülményeit az üzemi baleseti naplóba köteles bevezetni.

8.4 Munkabalesetek kivizsgálása

A három napon túli keresőképtelenséget okozó munkabalesetet ki kell vizsgálni.

A vizsgálat célja:

Feltárni mindazokat a veszélyes körülményeket és cselekedeteket, amelyek a baleset bekövet-

kezésében szerepet játszottak (ok-okozati összefüggés megállapítása).

A vizsgálatban részt kell vennie:

Az ügyvezető igazgatónak, munkavédelmi vezetőjének, indokolt esetben OMMF felügyelőjé-

nek és/vagy szakértőnek.

A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani, amelynek eredményét jegy-

zőkönyven, fényképen, rajzon vagy videofelvételen kell rögzíteni.

Azokat a személyeket, akik valamilyen információval rendelkeznek a balesettel kapcsolatban,

meg kell hallgatni és az elmondottakat jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

Amennyiben a baleset kivizsgálása alapján a baleset nem minősíthető munkabalesetnek, erről

és a jogorvoslati lehetőségről a munkavédelmi vezető a sérültnek vagy hozzátartozójának ér-

tesítést küld.

A vizsgálat alapján a hasonló munkabalesetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedé-

seket azonnal meg kell tenni.

A munkáltatónak minden bejelentett, illetőleg tudomására jutott balesetről meg kell állapíta-

nia, hogy munkabalesetnek tekinti-e.

A baleset kivizsgálása során meg kell állapítani:

a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgyának biz-

tonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helye-

zésre, műszaki felülvizsgálatára, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó




2014

40


előírások meglétét, megfelelősségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl.

üzemzavar, műszaki hiba) fellépését.

az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, a védőberendezések, jelzőbe-

rendezések, a védőburkolatok meglétét, megfelelősségét alkalmazásukra, használatuk-

ra vonatkozó előírások érvényesülését.

A környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását

– mechanikai tényezők – kémiai tényezők

– elektromos tényezők – zaj és rezgés

– sugárzás – meteorológiai tényezők

– klímatényezők – hőmérséklet hatásai

– élőlény hatása – egyéb ártalmak

A munkaszervezés, a belső ellenőrzés, az irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a mun-

katér nagyságát, az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák,

feliratok meglétét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi

rend, tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését stb.

A balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és a társak, baleset bekövetke-

zése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit a környezeti tényezők baleset előtti állapotát.

Az érintett termelő berendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és

társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírásaitól való eltérés mértékét.

A balesetet kiváltó okot, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával,

közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával.

A munkabalesetet hogyan lehetett volna elkerülni.

Az összes lehetséges javító intézkedést és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló

baleset megelőzése érdekében.

A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az

így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a meg-

állapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

8.5 Teendők munkabaleset esetén, ha az kiküldetés során következett be

8.5.1 Külföldi kiküldetés esetén

Külszolgálat során bekövetkezett munkabaleseteknél a bejelentési és nyilvántartási kötelezett-

ségnek a kiküldő magyar munkáltató köteles eleget tenni. Ezen munkabaleseteket a helyi,

adott országra vonatkozó jogrendszer szerint kell kivizsgálni, illetve a munkáltatók egymás

közti szerződése kikötheti a magyar jog alkalmazását.

8.5.2 Belföldi kiküldetéskor

Bekövetkezett munkabaleset esetén a kivizsgálással, bejelentéssel és nyilvántartással kapcso-

latos kötelezettségek a sérült munkáját irányító munkáltatót terhelik.

8.6 Foglalkozási megbetegedés, annak bejelentése, kivizsgálása

Foglalkozási megbetegedés, amely meghatározott munkavégzési körülmények között történő

foglalkoztatás következtében jelentkező, nem baleseti eredetű egészségkárosodás.

Körülményeit a munkahely szerinti területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőség vizsgál-

ja. A szabálytalanságok megszüntetésére az illetékes igazgató határozatban intézkedik




2014

41


8.7 Munkabaleset esetén a kártérítésre vonatkozó szabályok

Az Üzem. dolgozóját ért munkabaleset esetén a baleset jegyzőkönyvének elkészítését követő

15 napon belül a munkavédelmi vezető köteles a sérültet kárigényének előterjesztésére felhív-

ni. Felhívás a „Felhívás kárigény-bejelentésére„ c. formanyomtatvány megküldésével törté-

nik.

A sérült kárigényét a formanyomtatvány kitöltésével jelenti a munkavédelmi vezetőnek, aki

véleményezés után a kárigény jogosságának elbírálására továbbítja az ügyvezetőnak.

Az ügyvezető 15 napon belül írásban értesíti a károsultat az igény elfogadásáról vagy elutasí-

tásáról a jogorvoslati lehetőség megjelölésével.

Záró rendelkezések:

Az Üzem minden munkavállalója, köteles egészségének és testi épségének megóvása érdeké-

ben a munkavégzésre vonatkozó biztonsági szabályokat elsajátítani és betartani, betartatni.

A Munkavédelmi Szabályzat a kiadás időpontjában lép hatályba, ezzel egyidejűleg a koráb-

ban kiadott munkavédelmi előírások hatályukat vesztik.

Debrecen, 2014. július 01

___________________________

Rasovszky Miklós

ügyvezető

____________________________ ___________________________

Nikovics Géza dr. André Mária

munkavédelmi szakértő foglalkozás-egészségügyi szakember




2014

42


IX. fejezet

Mellékletek

Egyéni védőeszközök juttatási rendje.(1. melléklet)

Orvosi vizsgálatok rendje (2. melléklet)

Pipelife szervezeti felépítése (3. melléklet)

Documents

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA - PipelifePIPELIFE HUNGÁRIA MÜANYAGIPARI KFT. Debrecen Kishegyesi út. 263 szám Munkavédelmi szabályzat 2014 6 Munkavédelmi Szabályzat Hatályos:2014.07.01