DEBRECENI EGYETEM

MUNKAVÉDELMI ÉS TᜀZVÉDELMIOKTATÁSI ANYAG

Debrecen2010.

2

Elᔐszó

Az Egyetemi Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban MVSZ) 34. § 4 bekezdése

alapján a magasabb vezetᔐ és vezetᔐ állású dolgozók, valamint a felsᔐfokú iskolai

végzettséggel rendelkezᔐk "Nyilatkozatban" (MVSZ 22. sz. melléklet) ismerik el, hogy ezen

írásbeli általános oktatási anyagot áttanulmányozták és azt megértették.

Az oktatási anyag vázlatos formában foglalja össze a legszükségesebb munkavédelmi

és tᜐzvédelmi tudnivalókat, kiegészítve az egyetemi sajátosságokkal.

Ezen túlmenᔐen a munkavédelem három területét kiragadva a képernyᔐs

munkahelyekrᔐl, az elektromosság biztonságtechnikájáról és az elemi elsᔐsegélynyújtás

szabályairól - a mindennapi életben is talán jól használható formában - közöl néhány

gondolatot.

Az utolsó fejezet a tᜐzvédelmi tudnivalókat tartalmazza, összefoglalva a fᔐbb

tᜐzvédelmi ismereteket, a tᜐzmegelᔐzést, tᜐzjelzést és a tᜐzoltókészülékek kezelését.

3

I. Általános munkavédelmi ismeretek

A munkavédelem fogalma

A munkavédelem azon törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, mᜐszaki, egészségügyi elᔐírások és intézkedések rendszere, amelyek célja: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során.

Látható, hogy a munkavédelem komplex szakterület, illetve tevékenység, amely nem azonos a szᜐkebb értelemben vett munkabaleset elhárítással. Annál jóval sokoldalúbb és szintetizálja más szaktudományok (pl. orvosi, jogi, mᜐszaki tudományok) munkavégzéssel kapcsolatos kutatási eredményeit és elᔐírásait.

Dolgozó alatt értjük a tanulót, hallgatót is, úgyszintén a munkavégzés körébe tartozik a tanulás, oktatás.

A munkaképesség megóvása lényegében a testi épség megᔐrzését jelenti, amelyben a munkavédelem egyik fᔐ területe a baleset elhárítás. A 90-as évektᔐl egyre nagyobb szerepet nyert az "egészség megóvás" vagyis a másik fᔐ terület a munkaegészségügy. Ennek célja nem a baleset megelᔐzés, hanem az ártalmak kockázatainak (pl. zaj, légszennyezᔐdés, sugárzás, vegyi hatás) felderítése, megelᔐzése, hatásuk csökkentése, illetve kiküszöbölése és ezzel együtt optimális munkahelyi komfort körülmények (fᜐtés, szellᔐzés, világítás, stb.) megteremtése.

A két terület közé nem húzható merev határvonal (pl. a rossz világítás lehet baleseti veszélyforrás, de egészségártalom is). A munkaképesség megóvása a definíció elején bemutatott rendszerhez illeszkedᔐ eszközökkel történik, amelyek három nagy cso-portba sorolhatók:

- mᜐszaki, higiénés - jogi, igazgatási- oktatási és tájékoztatási eszközök

A munkavédelem szabályozási rendszere

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70. §-ban határoz meg munkavédelmet érintᔐ jogot:

(1) A Magyar Köztársaság területén élᔐknek joguk van a lehetᔐ legmagasabb szintᜐ testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

4

Részletesebben az 1992. évi XXII. Törvénnyel kiadott Munka Törvénykönyve, valamint a többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrᔐl tartalmazza az egészséges és biztonságos munkavégzés fᔐbb követelményeit. A fentieken túlmenᔐen munkavégzésre vonatkozóan szakágazati jogszabályok, biztonsági szabályzatok, magyar szabványok határozzák meg a részletes feladatokat.

A Munka Törvénykönyve

102.§ (2) A munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

75.§ (1) Nᔐt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nᔐ vagy fiatalkorú nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve elᔐzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg.

A munkavédelmi törvény célja, hogy „az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzᔐk egészségének, munkavégzᔐ képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelᔐzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggᔐ megbetegedéseket.”Az alapelvek Mvt. 2.§ (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés alapvetᔐ követelményeit, irányítási és ellenᔐrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégzᔐ képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását idᔐszakonként felülvizsgálja.

(2) Az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása - a munkavállalók ez irányú felelᔐsségével összhangban -a munkáltató kötelessége.

(3) Az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

(4) munkáltató felelᔐs azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Mvt. 4.§ Az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelᔐ védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenᔐen a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevᔐnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetᔐleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történᔐ rendeltetésszerᜐ használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.

5

Mvt. 5.§ E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselᔐk jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselᔐk jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.

A "miniszteri rendeletek szintje" két részre oszlik:- a funkcionális; - ágazati miniszteri jogszabályok területére.

Az eddigiek az intézmény szempontjából külsᔐ szabályozást jelentettek. A Szervezeti és Mᜐködési Szabályzat, a Munkavédelmi Szabályzat, a munkaköri leírások, a technológiai dokumentumok viszont a belsᔐ szabályozást alkotják.

A szabályozás alapelve: a jogszabály ne tartalmazzon mindenre kiterjedᔐ részletes mᜐszaki normatívákat. A mᜐszaki oldal "rendezésére" jött létre a szabályozás másik két párhuzamos ága. Az egyik ág a törvényszintrᔐl indul: a munkavédelmet is érintᔐ törvényekbᔐl (pl. a bányászatról szóló 1960. évi III. tv.; a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. tv.; Kazánbiztonsági Szabályzat stb.) kiindulva alkot az egész gazdaságra kötelezᔐ érvényᜐ biztonsági szabályozásokat A másik vonal a kötelezᔐ, valamint ajánlott szabványok összessége.

A munkavédelmi jogszabályok megsértése.

A munkavédelmi szabályok és elᔐírások betartása és betartatása fegyelmi, szabálysértési, büntetᔐjogi felelᔐsségre vonás terhe mellett minden dolgozóra nézve kötelezᔐ.

A munkavédelmi szabályok megszegése esetén a munkavégzéstᔐl való eltiltás mellett egyidejᜐleg fegyelmi, szabálysértési eljárást is lehet a dolgozó ellen indítani. A balesetek bejelentése, kivizsgálása terén a mulasztást elkövetᔐ a munkajogi szabályok szerint felel.

6

A dolgozó munkavédelmi vonatkozású jogai és kötelezettségei

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatótól:

a.) az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban elᔐírt védᔐintézkedések megvalósítását;b.) az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanuláshoz való lehetᔐség biztosítását;c.) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka - és védᔐeszközök, az elᔐírt védᔐital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetᔐség biztosítását.

A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történᔐ fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt tett jóhiszemᜐ bejelentéséért.

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat súlyosan és közvetlenül veszélyeztetne a teljesítést meg kell tagadni. Ilyen veszélyeztetésnek minᔐsül különösen a szükséges védᔐberendezések, az egyéni védᔐeszközök mᜐködᔐ képtelensége, illetve hiánya.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.Így különösen : a.) a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tᔐle elvárható módon meggyᔐzᔐdni, azt rendeltetésének megfelelᔐen és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;b.) az egyéni védᔐeszközt rendeltetésének megfelelᔐen használni és a tᔐle elvárható tisztításról gondoskodni;c.) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztetᔐ ruházatot viselni;d.) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;e.) a munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket elsajátítatni és azokat a munkavégzés során alkalmazni;f.) a részére elᔐírt orvosi, vagy pálya alkalmassági vizsgálaton részt venni;g.) a veszélyt jelentᔐ rendellenességet üzemzavart tᔐle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétᔐl;h.) a balesetét, sérülését, rosszullétét azonnal jelenteni.

Amennyiben a sérültet balesete jelentéstételében egészségi állapota akadályozza, a jelentést a munkatársa, vagy az elsᔐsegélynyújtást végzᔐ köteles megtenni.

Ha a körülmények olyanok, hogy bárkinek életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlen veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig munkát végezni tilos.

7

Az egyetemi munkahelyeken tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, zavarás munka közben, játék), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. Az egyetemi munkahelyeken szeszes italt fogyasztani, italtól befolyásolt munkavállalót a munkahelyre beengedni, vagy foglalkoztatni tilos. Az italos állapotú munkavállalót a munkahelyrᔐl haladéktalanul el kell távolítani.

Épületek, munkahelyek, gépek eszközök üzembe helyezése, használatba vétele

Munkahely, létesítmény, technológia, tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védᔐeszköz elᔐállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában az adott tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli, vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A létesítésben résztvevᔐk (tervezᔐ, kivitelezᔐ) kötelesek írásban nyilatkozni a fenti feltételek meglétérᔐl. Munkaeszközt üzembe helyezni, használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és ezt a gyártó külföldi termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltetᔐ az általános minᔐségtanúsítás keretében tanúsítja, vagy tanúsíttatja.

Új, felújított - nagyjavított - vagy átalakított veszélyes létesítményt újonnan beszerzett, vagy áthelyezett veszélyes gépi berendezést, mᜐszereket, eszközöket használatba venni csak a sikeres üzembe helyezési eljárás lefolytatása után érvényes üzembe helyezési engedéllyel szabad (munkavédelmi üzembe helyezés).

Az üzembe helyezés, illetve a használatba vétel engedélyezésére a létesítményt építtetᔐ , a gépet, berendezést telepít ᔐ szervezeti egység vezetᔐje jogosult.

Az üzembe helyezési engedély kiadását üzembe helyezési eljárásnak kell megelᔐznie,Az üzembe helyezési, illetve az elᔐzetes bejáráson részt kell vennie:

- az engedély kiadására jogosult személynek;- a munkavédelmi osztályvezetᔐnek,- az üzemeltetésért közvetlenül felelᔐs vezetᔐnek;- a higiénikus fᔐorvosnak a hatásköréhez tartozó esetekben;- a tᜐzvédelmi vezetᔐnek a hatásköréhez tartozó esetekben.

Nem kell üzembe helyezési eljárást tartani a beépítésre nem kerülᔐ eszköz esetében, ha annak alkalmasságát, megfelelᔐségét munkavédelmi tanúsítvány igazolja. Villamos készülékeknél azonban ebben az esetben is meg kell vizsgálni a hálózatra csatlakoztatás feltételeit.

8

Az üzembe helyezési engedélynek tartalmaznia kell:a.) a gép, berendezés, készülék, létesítmény, részleg, munkahely stb.:pontos megnevezését, telepítési helyét.b.) a gép, berendezés, készülék:- nyilvántartási (gyártási) számát,- elektromos adatait,- az érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit.c.) a tervezᔐ, kivitelezᔐ munkavédelmi nyilatkozatát.d.) az engedély jellegét (próbaüzem, ideiglenes, végleges).

A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések

A dolgozó köteles a munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok betartásával végezni. Ha a dolgozót, akár munka közben is olyan hatás éri, hogy az a biztonságos munka végzését veszélyezteti, tartozik azt a közvetlen munkahelyi vezetᔐjének jelenteni, aki a szükséges intézkedést köteles megtenni. A dolgozó a munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez megfelelᔐ munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik (a rendkívüli események - baleset megelᔐzés, mentés stb. - kivételével).

Tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a munkavégzéstakadályozza vagy zavarja.

Ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességᜐ, a beosztottakon és az ellenᔐrzésre jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. A tilalmat szabványos táblákkal jelezni kell.

Ha valamely munkát egyidejᜐleg két vagy több dolgozó végez, munkavezetᔐt kell kijelölni és azt a munkacsoport tagjaival közölni kell, akik a munkavezetᔐ utasításait teljesíteni kötelesek.

A szükséges létszámot minden munkához a biztonságos munkavégzés figyelembevételével kell meghatározni. Az egyetem mᜐködési körén kívül engedélyezett munkáknál (szervezett társadalmi munka, munkahelyi gyakorlat stb.) az ott illetékes munkáltató (szervezet) tartozik a munkavédelmi feltételeket biztosítani (oktatás, védᔐfelszerelés stb.) dolgozóink részére is.Ha azok nem megfelelᔐek, a megbízott vezetᔐnk köteles az arra illetékesek figyelmét felhívni és azt követᔐen, változatlan (veszélyes) körülmények mellett, a munkavégzést abbahagyatnia. Ez utóbbi esetben értesíteni kell a munkavégzésre utasítást adó vagy azt engedélyezᔐ egyetemi vezetᔐt.

Tilos munkát végezni, ha bárki életét, testi épségét veszély fenyegeti, annak elhárításáig.

A felügyeletet, kezelést, kiszolgálást igénylᔐ gépeket, készülékeket, berendezéseketfelügyelet nélkül hagyni nem szabad mᜐködés közben.Ezeken a munkahelyeken az étkezést úgy kell megszervezni, amennyiben a berendezés nem állítható le, hogy kellᔐ létszámú dolgozó maradjon a munkahelyen a biztonságos munka-végzéshez, illetve felügyelethez.

9

Rakodási, anyagmozgatási munka közben gyᜐrᜐt, karkötᔐt, nyakláncot nem szabad viselni.

Kerékpáron anyagot, szerszámot kézben tartva szállítani nem szabad.

Öngyújtót hegesztᔐ-, forrasztóláng, bunsenégᔐ vagy gáztᜐzhely lángjának meggyújtásához használni tilos!

Azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll, a munkavégzéstᔐl el kell tiltani.

A beosztottakon, illetve a felügyeletre jogosultakon kívül más személy nem tartózkodhat:a.) fertᔐzésveszélyes munkahelyeken: annak minᔐsített klinikai osztályok, részlegekb.) tᜐz- és robbanásveszélyes környezetben: tᜐzveszélyes folyadéktárolók, gázpalacktárolók, kazánházc.) közvetlen áramütés-veszélyes környezetben: transzformátorházak, kapcsolóterek, elosztók és hasonló berendezések;d.) sugárveszélyes munkahelyeken:e.) mérgezési veszélynél.

Az egyetemi munkahelyek általános egészségügyi, tisztasági és munkavédelmi követelményei.

Az egyetemi munkahelyeken rendet és tisztaságot kell tartani.

A munkaterületrᔐl minden felesleges tárgyat el kell távolítani, ami a dolgozót a szabad mozgásban akadályozza, esetleg sérülését okozhatja. A munkahelyeket rendszeresen, de naponta legalább egyszer ki kell takarítani.

A munkahelyek egészségügyi helyiségeit, mosdókat, öltözᔐket naponta legalább egyszer, szükség esetén többször kell takarítani, esetleg fertᔐtleníteni. A munkahelyek, egészségügyi helyiségek tisztaságáért a területileg illetékes vezetᔐk a felelᔐsek.

Az egyetem minden tanszékén, munkahelyén, az épületek portáján egy-egy darab mentᔐládátkell állandóan feltöltött állapotban, készenlétben tartani.

Minden munkavállaló részére biztosítani kell a.) megfelelᔐ mennyiségᜐ, az egészségügyi elᔐírásoknak megfelelᔐ ivóvizetb.) a munkahely és munka jellegének megfelelᔐen az öltözködési, tisztálkodási,

egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetᔐséget.

A munkahelyen a munka jellegének megfelelᔐen gondoskodni kell a rendrᔐl, tisztaságról, a keletkezᔐ szennyezᔐ anyagok, szennyvíz, hulladék kezelésérᔐl oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és környezetet ne károsítsák.

A munkavállalók részére biztosítani kell az egyes munkakörök jellegének megfelelᔐen az öltözᔐt, mosdót fürdᔐt és WC-t. A szennyezᔐdéssel járó munkakört ellátó munkavállalók részére a munkahelyek közelében fürdᔐ és öltözᔐ áll rendelkezésre.

10

A balesetveszélyes és nagyobb területen elhelyezkedᔐ tanszékeken laboregységenként kell mentᔐládát elhelyezni minden munkavállaló által hozzáférhetᔐ helyen. A szabvány mentᔐláda tartalmát - ahol azt a végzett munka indokolja - semlegesítᔐ oldatokkal, szemmosó pohárral stb. - ki kell egészíteni.

A munkahelyek hulladékait rendszeresen, de naponta legalább egyszer a szemétgyᜐjtᔐ helyre kell szállítani. Rothadó és bᜐzös hulladékot fedett, résmentes edényben kell szállítani. A hulladékot a szemétgyᜐjtᔐ (kuka) edényekben kell elhelyezni. Tilos a szemetet a tároló edények mellé helyezni. A mérgezᔐ, tᜐz-és robbanásveszélyes, valamint fertᔐzᔐ hulladékot az anyag természetének megfelelᔐ zárt edényben a megsemmisítᔐ helyre kell szállítani és ott meg kell semmisíteni. Mérgezᔐ, fertᔐzᔐ, tᜐz-és robbanásveszélyes folyadékot, valamint olyan anyagokat, melyek a közüzemᜐ csatornát rongálják, idᔐ elᔐtti elhasználódását eredményezik tilos a csatornába önteni.

A tároló helyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetbᔐl eredᔐ hatásoknak, illetᔐleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembe vételével kell kialakítani.

Az energia-, csᔐ- és közmᜐhálózatnak biztonságosan üzemeltethetᔐnek, kezelhetᔐnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági követelményeknek.

A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelᔐ világításra vonatkozó követelményeket.

A munkahelyen a zajhatások a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, a munkavállalók és a munkavégzés hatáskörében tartózkodók egészségét testi épségét nem veszélyeztethetik.

Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztetᔐ és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzó helyeket kell kijelölni. A gyakorló iskolák területén a dohányzás tilos, ha a dohányzók kívánják részükre külön dohányzó helyet kell kijelölni. Az egyetem tantermeiben, könyvtári, szemináriumi helyiségeiben, illetve olyan iroda helyiségeiben, ahol többen dolgoznak, és köztük nemdohányzó van, vagy ügyfélforgalom zajlik nem szabad dohányozni.

Az egyetemi munkahelyek helyiségeiben olyan széles közlekedési utat kell biztosítani, amelyet a helyiségben folyó munka megkíván. Az utak minimális mérete 1 méter lehet.

Közterületeken, folyosókon, bútort vagy egyéb tárgyakat elhelyezni nem szabad. Egyes közterületeken, folyosókon a gazdasági fᔐigazgató által kiadott írásos engedélyével lehet.

A könyvtári polcok és szekrények kiszolgálásához szükséges pódium, emelvény, létra feldᔐlés ellen biztosított, billenés, botlás és csúszásmentes járófelületᜐ legyen.

11

Csak biztonságos a mindenkori céloknak és igénybevételeknek megfelelᔐ, jó állapotú, elcsúszás és félrebillenés ellen biztosított létrákat, hordozható lépcsᔐket szabad használni.A fából készült létrának, hordozható falépcsᔐnek beeresztett, becsapolt fokai legyenek. A támasztó létrákat elcsúszás ellen felül vagy alul elcsúszást gátló elemmel vagy egyéb módon kell biztosítani. A létrákat idᔐnként felül kell vizsgálni és terhelési próbának kell alávetni. Használatbavétel elᔐtt minden esetben meg kell gyᔐzᔐdni a létra használhatóságáról.

A gyalogos közlekedés közben bekövetkezᔐ eleséses balesetek elkerülése érdekében csak a gyalogjárdán közlekedjünk. Téli idᔐszakban azokat a hótól tisztítják és felhomokozzák, de így is baleseti veszélyforrást jelentenek.

A helyiségek padozata (az azon lévᔐ szᔐnyegek is) csúszás és botlásmentes legyen.

A munkahelyek ajtóit - ha a helyiségben nem tartózkodik senki - kulcsra zárva kell tartani. A munkahelyek ajtóit, míg a helyiségben tartózkodnak a menekülés és segítségnyújtási lehetᔐség biztosítása érdekében - kulcsra zárni nem szabad.

A munka befejezése után a munkahelyet át kell vizsgálni, nem maradt-e hátra olyan körülmény, mely a távozás után tüzet, robbanást, vagy leázást idézhet elᔐ.

Az egyetemi tanulmányi épületek kapuit 21 órakor zárják, addig az épületbᔐl el kell távozni. Indokolt esetben a tanszékvezetᔐ, munkahelyvezetᔐ írásbeli kérésére a 21 óra utáni bent tartózkodást az egyetemi fᔐtitkár engedélyezi. Az engedélyt névre szólóan kell kérni és a bent tartózkodás tényét meg kell indokolni.

Munkabalesetek

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétᔐl és idᔐpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétᔐl függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.Nem tekinthetᔐ a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezᔐ balesetnek (munkabaleset-

nek):- az a baleset, amely a sérültet lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a

munkahelyérᔐl lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jármᜐvével történt.

- amely a munkavállalót: - - az egyetem területén sport, és kulturális rendezvény közben, nem munkájával

összefüggésben, - - hivatalos ebédszünet idején ennivaló egyéni beszerzése, illetve elfogyasztása

során érte.- - amelyet a sérült önmagának szándékosan okozott (pl. öncsonkítás, öngyilkosság)

12

A balesetek jelentése

- A sérült, illetᔐleg a balesetet észlelᔐ és/vagy arról tudomást szerzᔐ személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító vezetᔐnek, egyetemi munkavédelmi vezetᔐnek, vagy elᔐadónak késlekedés nélkül jelenteni, melyben ᔐket az esetleg még fennálló veszélyhelyzetrᔐl is tájékoztatni kell.

telefonszámmunkabiztonsági osztályvezetᔐ 55555, 54880DEOEC 55939 AJK. KTK, MFK, ZK és PFK 55255TEK, IK, TTK, BTK 56510ATC 56510

- A sérült munkáját közvetlenül irányító vezetᔐ minden tudomására jutó balesetet köteles haladéktalanul továbbjelenteni a tanszék, szervezeti egység vezetᔐjének, munkavédelmi megbízottjának, az egyetemi munkavédelmi vezetᔐnek, vagy elᔐadónak.

- A balesetet észlelᔐ, illetᔐleg a sérült munkahelyi vezetᔐje köteles intézkedni a sérült egészségügyi ellátására, gondoskodni a baleseti helyszín megᔐrzésérᔐl a vizsgálatot végzᔐk megérkezéséig.

- Egyetemi munkavállaló külföldön ért munkabalesetét köteles haladéktalanul jelenteni az egyetem munkavédelmi vezetᔐjének, hogy az egyetem a kivizsgálási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettségének eleget tehessen.

Az egyetem az élet, a testi épség vagy az egészség megsértése esetén a létre jött kárt (munkaképtelenség, munkaképesség csökkenés, elmaradt jövedelem, dologi kár, egyéb költségek) köteles megtéríteni. (1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvérᔐl )Az egyetem a benyújtott kárigényrᔐl 30 napon belül dönt és írásban tájékoztatja a kárigény bejelentᔐt. Ha a dolgozó a kárigényének elbírálásával nem ért egyet, úgy az egyetemi Munkaügyi Bírósághoz fordulhat panaszával

13

II. Képernyᔐs munkahelyek.

Általános rendelkezés

A képernyᔐs berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerᜐ használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

Az egyetem az Mvt. 54.§-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyᔐs munkahelyen történᔐ munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenᔐrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatokelᔐfordulását:

a) látásromlást elᔐidézᔐ tényezᔐk, b) pszichés (mentális) megterhelés, c) fizikai állapotromlást elᔐidézᔐ tényezᔐk.

Az egyetem a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyᔐ elᔐtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyᔐ elᔐtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

Az egyetem köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, ᔐt látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló - a külön jogszabály szerinti idᔐszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenᔐen - köteles e vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, aki indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja.

Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyᔐ elᔐtti munkavégzéshez nem megfelelᔐ, a munkáltató a munkavállalót - a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelᔐen - ellátja a szükséges, a képernyᔐ elᔐtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

Képernyᔐ

a) A képernyᔐn megjelenᔐ jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelᔐ mértékᜐek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelᔐ térközzel.

b) A képernyᔐn megjelenᔐ kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad elᔐfordulnia.c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.d) A képernyᔐ a használó igényeinek megfelelᔐen legyen könnyel és szabadon elfordít-ható, dönthetᔐ.e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.f) A képernyᔐ legyen mentes olyan tükrözᔐdéstᔐl és fényvisszaverᔐdéstᔐl, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.

14

Billentyᜐzet

a) A billentyᜐzet legyen dönthetᔐ és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyᜐzet elᔐtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelᔐ kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyᜐzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverᔐdés elkerülése érdekében. d) A billentyᜐkön lévᔐ jelek egymástól könnyen megkülönböztetᔐek és a munkahelyzetbᔐl jól olvashatóak legyenek.

Munkaasztal vagy munkafelület

a) A munkaasztal vagy munka felülte legyen olyan nem fényvisszaverᔐ felületᜐ és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyᜐzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthetᔐ.

Munkaszék

a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használható könnyᜐ, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét.b) A szék magassága legyen könnyen állítható.c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthetᔐ.d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.

Térkövetelmények

A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendᔐ tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

Megvilágítás

a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítᔐ megvilágítást és megfelelᔐ kontrasztot a képernyᔐ és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.

b) A képernyᔐre és más munkaeszközökre vetᔐdᔐ, zavaró tükrözᔐdést és fény vissza-verᔐdést oly módon kell megelᔐzni, hogy a képernyᔐs munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és mᜐszaki jellemzᔐivel.

15

Tükrözᔐdés és fényvisszaverᔐdés

a) A képernyᔐs munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetszᔐ falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverᔐdést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elᔐ tükrözᔐdést a képernyᔐn.b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelᔐ rendszerével kell ellátni, hogy a képernyᔐs munkahelyre esᔐ nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.

ZajA munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel a arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

Klíma

a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségᜐ hᔐt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon.

b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hᔐhatásoktól és az asztal alatt hᔐt termelᔐ berendezésektᔐl.

Sugárzás

Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

Ember-gép kapcsolat

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyᔐs munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:

a) a szoftver feleljen meg a feladatnak,b) a szoftver minden betᜐt a magyar helyesírásnak megfelelᔐ formában jelenítsen meg a

képernyᔐn és a nyomtatásban,c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelᔐ ismeret- és

tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvᜐ súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minᔐségi ellenᔐrzési lehetᔐséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,d) a rendszerek a képernyᔐ elᔐtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükrᔐl.

16

III. Az elektromossággal kapcsolatos tudnivalók

Hazánkban a munkahelyek és lakások túlnyomó többsége 400/230 V-os váltakozó áramú hálózatról vételezi a villamos energiát. Ennek a hálózatnak bármelyik két fázis vezetᔐje között 400 V bármelyik fázisvezetᔐ és a nulla vezetᔐ között 230 V feszültség-különbség van. A nulla vezetᔐt a hálózat mentén üzemviteli okból több helyen össze kell kötni a földdel. Ez azonban veszélyt is jelent, mivel bármelyik fázisvezetᔐ és a föld (kᔐpadló, beton, téglafal, gázcsᔐ is lehet"föld") között 230 V-os feszültség van.

Ha csatlakozási helyek bármelyikére villamos gépet, készüléket kapcsolunk zárunk egy addig nyitott áramkört. Ebben a zárt áramkörben villamos áram jön létre. Az áram erᔐssége az útjában álló akadályoktól függ. Ezeket a különféle akadályokat ellenállásoknak nevezzük. A zárt áramkör vezetékeinek kicsi az ellenállásuk. Ezeknél viszont sokszorta nagyobb a csatlakoztatott villamos gépek, készülékek belsᔐ ellenállása. Ezért mondhatjuk azt, hogy az áramerᔐsség nagyságát a villamos energiát fogyasztó berendezések paraméterei határozzák meg.

Mindezt azért kell tudni, mert a csatlakozási helyig a hálózat minden egyes részét meghatározott terhelésre méretezték és szerelték. Ha tehát túl sok, vagy túl nagy teljesítményᜐ fogyasztót csatlakoztatunk a hálózatra, a megengedettnél nagyobb áram folyhat abban, ami melegíti, felizzíthatja a vezetéket és tüzet is okozhat. Ennek elkerülésére a vezetékhálózatba túlterhelés elleni védelmet szükséges beiktatni (biztosítók, kismegszakítók hᔐkioldók stb.).

A védelem veszélyes túlterheléskor kikapcsolja az áramkört. Ha a védelem elromlik vagy elrontják (pl. megpatkolják a biztosítékot) a vezetékhálózat leéghet, tᜐz keletkezhet.

A legtöbb esetben a túláram, mindig meghibásodás következménye, melyet zárlati áramnak nevezzük. Erᔐssége sok száz vagy ezerszerese is lehet a névleges áramnak. Rövid idᔐ alatt nagy hᔐt fejleszt, tüzet okoz, elektromos ív keletkezhet, hálózati készülékek, vezetékek roncsolását, összeégését eredményezheti.

- Ha akár a hálózat vezetékrendszerében, akár a villamos készülékben, gépben valamelyik fázisvezetᔐ véletlenül hozzáér a nulla vezetᔐhöz, vagy a fázis vezetᔐk érintkeznek egymással azonnal rövidzárlat keletkezik. Az áramkör rövidebb úton záródik elkerüli a fogyasztói berendezést. Ezért rendkívül kicsi a zárlati áramkör ellenállása és veszélyesen nagy az áram erᔐssége (Például egy 1,2 A névleges áramerᔐsségᜐ kávédaráló belsᔐ rövid-zárlatakor több száz amper zárlati áram keletkezhet védelem nélküli áramkörben.)

- Zárlat keletkezik akkor is, ha bármelyik feszültség alatt levᔐ fázisvezetᔐ - hiba folytán - a földdel, vagy földnek minᔐsülᔐ tárggyal érintkezik. Ez a zárlati áram a földön keresztül folyik vissza a hálózatba. Földzárlati áram a neve.

A zárlatok bekövetkezésekor azonnal mᜐködésbe lépnek a zárlatvédelmek és többnyire a másodperc tört része alatt kikapcsolják a hálózatot, de a nagy zárlati áramot is korlátozzák.

17

Az áramütéses balesetekrᔐl

Az emberi test, ha zárt áramkör részévé válik, jó áramvezetᔐ (belsᔐ ellenállása kb. l0000 Ohm, a bᔐr felhám rétegnek ellenállása 20.000 és l00 000 Ohm között változhat cm2-ként) Ez a felhám réteg tulajdonképpen nagyon gyenge "szigetelᔐ anyag" hiszen már l00 V körüli feszültség "letöri" (hatástalanítja) Az emberi testen átfolyó külsᔐ áram nagyon veszélyes, hiszen szervezetünk mᜐködtetését a légzést, a szívmᜐködést, mozgást kicsi bioáramokkal végzi az agy és ezek bármelyikét megbéníthatja az átfolyó áram. A váltakozó áram izomgörcsöket okoz (a megfogott áramvezetᔐt nem tudjuk elengedni) a légcsᔐizmok görcse a légzés, a szívizom görcse a vérkeringést állítja le. Az emberi agy csupán néhány percig bírja az oxigéndús vér hiányát, ezután már a visszafordíthatatlan (biológiai) halál áll be.

Mindezt 1-2 miliamperes (ezredamper) átfolyó árammal bizsergésnek érezzük. 5-6 miliamper már a kéz és karizmok görcsét okozhatja. Ekkor törik le a felhámréteg ellenállása és a megmaradó 1.000 Ohm testellenálláson l00-200 milliamper erᔐsségᜐ áram is átfolyik. (A légzés megállításhoz ,szívbénuláshoz sajnos már 20-30 milliamper is elegendᔐ)

A köznapi 230 V-os feszültség tehát bᔐven "elegendᔐ" ahhoz, hogy halálos áramütést is okozhasson.

Az áramütés azonban megfelelᔐ gondossággal könnyen és biztonságosan elkerülhetᔐ. Mikor is haladhat át testünkön az áram ?

a.) A csupasz áramvezetᔐ részt (fázist) és a nullavezetᔐt vagy védᔐvezetᔐvel ellátott gépet, készüléket áram vezetésére alkalmas talajt (többnyire fémtárgyak közelítése) egyszerre érintjük meg.

A védekezés fᔐbb szempontjai

- Hibás, törött, horpadt készüléket ne használjunk. Elektromos készülék használatakor ne érintsünk földelt fémtárgyat, lehetᔐség szerint testünket a földtᔐl is szigeteljük el.

- ha készülék csatlakozó vezetéke repedt; töredezett a gumi vagy a mᜐanyag szigetelése, a vezeték sérült, szakszerᜐ javításának meg nem történtéig ne használjuk.

- vezeték hosszabbítást házilag barkácsolt módon ne készítsünk. Az összesodort vezetᔐnek szigetelᔐszalagos betekerése nem biztonságos.

- legegyszerᜐbb mᜐveleteket is (pl. izzócsere, biztosíték csere stb.) kikapcsolt, illetve leválasztott berendezésen végezzük el.

A védekezés tehát a személyre hárul és csupán gondosságán múlik, hogy elkerülje a bajt.

18

Van azonban elᔐzetesen, idᔐben észre nem vehetᔐ általános veszély, amely ellen a védekezni kell:

b.) Villamos gépek, készülékek külsᔐ fémburkolata meghibásodáskor (a szigetés hibája miatt) váratlanul feszültség alá kerülhet.

A belsᔐ üzemi szigetelés váratlan meghibásodásakor (elöregedet, eltörött, megkopott stb.) a fázisvezetᔐ belül, észrevétlenül hozzáér a berendezés fémtestéhez, ez a testzárlat. Ekkor a berendezésnek azon részei amit a kezeléshez meg kell fogni feszültség alá kerülhetnek, veszélyes fázisvezetᔐvé válhatnak. Sᔐt ezt a veszélyes feszültséget a hibás géppel összekötött fémszerkezetek (pl. vízcsövek) máshová is elvezethetik. Az elᔐbb ismertetett, alattomos, rejtett veszély ellen az érintésvédelmi elᔐírások megtartása nyújt védelmet.

Az érintésvédelem

A villamos készülékeknek, gépeknek legveszélyesebb belsᔐ meghibásodása a testzárlat. A testzárlatos készülék kifogástalanul üzemel, használója semmit sem vesz észre, pedig ha kᔐpadlón, vizes padlón áll és hozzáér ilyen készülékhez életveszélyben forog. A gépek, készülékek érintésvédelmének tehát az a feladata, hogy belsᔐ testzárlat esetén is megakadályozza a veszélyes áramütést.

Mely készülékeket minden esetben ellátni érintésvédelemmel?

- Ahol a mᜐködtetᔐ feszültség 50 V-nál nagyobb.

- A használat közben kézben tartott készülékek (villamos kézi szerszám, hajsütᔐvas, villanyborotva, kézilámpa stb.).

- villamosmotorok, hᜐtᔐgépek, (villamosmotorral hajtott gépek is) mert az üzemi szigetelés sokkal gyorsabban meghibásodhat mint például a falra szerelt védᔐcsᔐben húzódó vezeték.

- Ahol a használati környezet kiemelten veszélyes. Ezek pl. szabadban, nedves, meleg környezetben és minden olyan helyen ahol a kezelᔐ földet is érinthet (vízcsᔐ, fᜐtési csᔐ nagyobb fémszerkezet stb.)

- Minden más esetben ha a padozat maga nem tekinthetᔐ villamosan szigetelᔐnek (pl. föld tégla, -fémlemez) tehát a rajta álló ember számára villamosan jól vezetᔐ "föld"-nek minᔐsül .

Az érintésvédelemnek többféle mᜐszaki megoldása van.

19

A védekezés fᔐbb elemi módozatai:

- Sok hordozható illetve kezelés közben kézben tartott vagy gyakran érintett kisméretᜐ villamos készüléknél az érintésvédelem kialakítását kézenfekvᔐen (és gazdaságosan) a készüléken belül kell megoldani. A gyártó ezeknél a készülékeknél az üzemi szigetelésen túl további szigetelést (védᔐszigetelés) is beépített, aminek különösen jó és tartós a szigetelᔐképessége. Ez a II. érintésvédelmi osztályú készülék (kettᔐs vagy megérᔐsített szigetelésᜐ) melyet adattábláján egységes jel tanúsít: két egymáson levᔐ négyzet . Ezeknek zömmel 230 V-os készülékeknek a vezetéke két erᜐ (fázis-nulla) és dugaszolójuk bármelyik 230 V-os aljzathoz csatlakoztatható. A munkahelyeken használt legtöbb villamos mᜐködtetésᜐ berendezésnél nehezen (ezért nagyon drágán) lehetne megoldani a védᔐszigetelés beépítését, hiszen itt fokozott hᔐmérsékleti és mechanikai hatások is veszélyeztetik ezt a védᔐszigetelést. Emiatt általánosabb a védᔐvezetᔐs érintésvédelem. Lényege: a védᔐvezetᔐ; amivel a készülék érinthetᔐ fémtestét és az épület villamos hálózatának egy földelt pontját gondosan össze kötjük. Így a testzárlat nem tud alattomossá válni, mivel azonnal rövidzárlattá (vagy föld rövidzárlattá) válik és a megfelelᔐen méretezett túláram védelem (biztosító vagy kismegszakító) a másodperc törtrésze alatt lekapcsolja a hibás készüléket, legtöbbször még annak megérintése elᔐtt. Ezt a védelmet (a védᔐvezetᔐt) nemcsak a gépen készüléken, hanem az épület villamos hálózatán is gondosan ki kell építeni. A dugaszoló villa és a dugaszoló aljzat is olyan kialakítású, hogy csatlakoztatáskor a hálózat és a készülék védᔐvezetᔐje hatásosan érintkezzen. Ezek az úgynevezett védᔐérintkezᔐs dugaszoló villák és aljzatok. Az ilyen készülékek szabványos jelölése: Ez a készülék I. érintésvédelmi osztályú.Az ilyen készülék használatakor a legfontosabb feladat az, hogy a készüléket csak és kizárólag védᔐérintkezᔐs aljzatba szabad csatlakoztatni. A védᔐvezetᔐs érintésvédelem csak akkor biztonságos, ha az épület elektromos hálózatán kiépített védᔐvezetᔐ folytonos és ha a biztosító vagy a kismegszakító automata névleges áramértékét érintésvédelmi kioldásra is méretezték (nincs áthidalva úgynevezett” patkolással”), ha a I. érintésvédelmi osztályú készülék bekötése vagy csatlakoztatása a védᔐvezetᔐk hatásos érintkezését is biztosítja.

- érintésvédelmi szempontból a legbiztonságosabbak a törpe feszültségᜐ készülékek (III. érintésvédelmi osztály) itt a készülékeket mᜐködtetᔐ feszültséget korlátozzák olyan érték alá (50 V, gyermekjátékoknál 25 V) ami testzárlatos készülék érintésekor is veszélytelen. Ezt a feszültséget csak szabványos biztonsági transzformátorról szabad elᔐállítani. ( A transzformátoron fel van tüntetve az MSZ 9229 szabványszám)

- az érintésvédelem nélkül gyártott (0 érintésvédelmi osztályú) készülékek, csak üzemi szigeteléssel bírnak. Az ilyen készülékek fᔐ ismertetᔐ jele az egyszerᜐ két erᜐ csatlakozó vezetékre szerelt kerek kétsarkú dugaszoló amit védᔐérintkezᔐs aljzatba, nem lehet bedugni. Az ilyen készülék adattábláján: nincs kettᔐs négyzet jel a készüléken nincsföldelᔐ kapocs. (ilyenek lehetnek például a nem kereskedelmi forgalomban külföldrᔐl bekerülᔐ egyes elektromos készülékek). Ezen berendezések használata hazánkban igen veszélyes – nem engedélyezett - a földelt csillagpontú elosztóhálózat miatt.

20

IV. Az elsᔐsegélynyújtás általános kérdései

A bajba jutottnak a legelsᔐ feladat a segítséget megadni, ez mindenkinek emberi és állampolgári kötelessége. Ez az elsᔐ - sokszor a balesetes sorsát eldöntᔐ - segítség, melyet szükség szerint követ a szakszerᜐ segélygyújtás: a mentᔐk által nyújtott ellátás, vagy orvosi segélynyújtás, esetleg kórházi ellátás, melyet kiegészíthet a szakintézeti kezelés stb. Az elsᔐsegélynyújtó munkája azért olyan jelentᔐs, mert abban a válságos idᔐpillanatban tud a balesetes javára közbelépni, mely a baleset megtörténte és az orvos vagy a mentᔐk megérkezése között eltelik. Ez az idᔐ annál hosszabbnak tᜐnik, minél súlyosabb a balesetes állapota.

Esés következtében elszenvedett bokarándulást követᔐen a sérült, a hozzá nem értᔐ elsᔐsegélynyújtó által hívott segítség esetén nyugodtan megvárhatja míg a mentᔐk elszállítják. Balesetbᔐl származó, nagyfokú vérzésnél a sérült perceken belül elvérezhet. Itt azonnal meg kell kezdeni a vérzéscsillapítást. Ahol a légzés elakad, pillanatokon belül kell átjárhatóvá tenni a légutakat, ha kell mesterségesen lélegeztetni, mert légzés nélkül nincs élet.

A laikus elsᔐsegélynyújtónak elᔐször azt kell eldöntenie, hogy él-e a balesetes, vagy eszméletlen. Az elsᔐsegélynyújtó teendᔐje: Oldalról közelítve az eszméletlennek látszóhoz hir-telen a szemhéjára fúj. Ha a szemhéjak megrebbennek, eszméleténél van. Eszméletlen ember szemhéjai ráfújásra nem rebbennek meg. Izmai teljesen elernyednek, a felemelt végtag visszaesik ha elengedjük. Halottnak tᜐnik de nem az, mert lélegzik és van vérkeringése.

A légzési rendszer feladata, hogy a szervezetet felépítᔐ sejtek számára a levegᔐbᔐl oxigént vegyen fel és a sejtekben keletkezᔐ káros anyagcsere terméket, széndioxidot pedig távolítsa el.

A légzés és vérkeringés alapvetᔐen fontos életmᜐködési feltétel. Ezek nélkül nincs élet. A légzés zavara törvényszerᜐen maga után vonja a vérkeringés zavarát, mint ahogy a vérkeringés zavara is a légzését. Ha megbénul az egyik rövid idᔐ után a másik követi. A légzés és vérkeringés megszᜐnése halált okoz: a sejtek nem kapnak táplálékot, mᜐködésük megáll, elhalnak.

Azt az állapotot, amikor a légzés és vérkeringés megáll, a sejtek nem mᜐködnek - de még nem szenvedtek vissza fordíthatatlan károsodást - klinikai halálnak nevezzük. Ebbᔐ1 az állapotból a szervezet még menthetᔐ, ha a megszᜐnt alapvetᔐ életmᜐködéseket mesterségesen pótoljuk.

Az eljárást melyet - a légzés - és vérkeringés bénulás beálltát követᔐ négy perc alatt kell kezdeni - újra élesztésnek nevezzük. Az újraélesztés lényege: szabad légutak mellett levegᔐ befúvása a tüdᔐbe, valamint a vérkeringési cirkuláció biztosítása. A teendᔐket az alábbi sorrendben végezzük:

- átjárható légutak biztosítása - befúvással lélegeztetni- cirkulációt teremteni. (szív tájéki nyomkodással)

21

A szabad légutak biztosítása

Átjárhatatlanok a légutak ha:- Kívülrᔐl valami összenyomja a légutakat. A szorító ruhadarabot - egyebet - azonnal el kell

távolítani.- A szájba, garatᜐrbe került idegen test - vér, hányadék, iszap, mᜐfogsor stb. - eltávolítása,

kitörlése ujjra csavart kendᔐvel.- Az eszméletlen ember izmai - a nyelvmozgató izmok is - elernyednek. A háton fekvᔐ

nyelve hátraesik és elzárja a légutakat. Ilyenkor a fejet hátra kell szegni. Jól légzᔐ eszméletlen ember is megfulladhat a nyelv hátraesése miatt. A megelᔐzés módja a balesetes oldalra fordítása.

A légzés újraélesztése

Tennivalók eszméletlen balesetessel.Elsᔐ feladat: megállapítani él-e, van-e szívmᜐködése, lélegzik-e. Vizsgáljuk a légzését: a

hanyattfekvᔐ balesetes szabaddá tett mellkasát és gyomortáját a szegycsont magasságában oldalról figyeljük. Így látjuk a légzésre jellemzᔐ emelkedést, süllyedést. Ha ilyent nem, vagy csak bizonytalanul észlelünk, akkor a légzés nincs, vagy nem kielégítᔐ. Ha van légzés a balesetest stabil oldalt fekvᔐ helyzetbe kell hozni. Ha nincs légzés tegyük átjárhatóvá a légutakat és lélegeztessünk befúvással.

A befúvásos lélegeztetés a legᔐsibb és leghatásosabb lélegeztetési eljárás. Az elhasznált levegᔐben még mindig elég oxigén van ahhoz, hogy a hiányzó légzést eredményesen pótolhassuk. Elᔐnye, hogy nem igényel semmiféle eszközt, az elsᔐsegélynyújtónak nem kell nagy testi erᔐt kifejteni, és több levegᔐt lehet a tüdᔐbe juttatni mint egyéb mesterséges lélegeztetési eljárással. A befúvásos lélegeztetést tanácsos az arcra borított laza szövésᜐ anyagon át végezni. Lehet szétnyitott zsebkendᔐ, könnyᜐ sál, szétbontott kötszer stb. Alapvetᔐen fontos a fej kellᔐ és állandó hátraszegése. E nélkül a légutak nem átjárhatók, nem lehet levegᔐt befújni.

Buktassuk hátra a fejet. Az arcra borított anyag feszüljön meg. Szájunkkal vegyük szorosan körül az orrnyílásokat és fújjunk levegᔐt a nem légzᔐ tüdejébe. A befúvás hatására a mellkas megemelkedik. A belégzés hatásosságát minden befúvás után ellenᔐrizzük. Az arctól elemelkedünk, a mellkas felé fordulunk, figyeljük az emelkedést és visszasüllyedést, közben újabb lélegzetet veszünk. A továbbiakban anélkül, hogy a fej hátraszegését elengedtük volna, megismételjük a kilégzést, percenként kb. 16-szor. A szakszerᜐen végzett befúvásos lélegeztetés nem rejt magában veszélyt.

22

A vérkeringés biztosítása

A vérkeringés létét a nagy nyaki verᔐér tapintásával állapítjuk meg. A tapintás elsajátítása gyakorlatot igényel.

A vérkeringés mesterséges pótlása külsᔐ szív kompresszió segítségével történik. lényege: a mellkasfalon át nekinyomjuk a szívet a rugalmatlan gerincnek. Az összenyomott szívbᔐl a vér az erekbe préselᔐdik. A nyomást megszüntetve a kitáguló szívbe passzív vér áramlik, melyet a következᔐ nyomással ismét az erekbe továbbítunk. Friss - oxigéntartalmú -vért csak megfelelᔐen végzett befúvásos lélegeztetéssel biztosíthatunk. Külsᔐ szív kompressziót csak arra kiképzett személy végezhet. Ugyanis ez nem veszélytelen eljárás. Ha a keringésmegállás észlelése helytelen - vagyis a szív mᜐködik - a szív kompressziót végzᔐ a keringés ellen dolgozik és akadályozhatja a szív mᜐködését. További veszély a durva melléksérülések okozásának lehetᔐsége. Bekövetkezhet bordatörés, szegycsonttörés, máj-lép-gyomor repedés. Értékes segítséget nyújthat azonban az elsᔐsegélynyújtó újraélesztésnél olyankor is, ha van szív kompresszió alkalmazásában jártas személy. Segít abban, hogy a balesetest kemény alapra fektessék - egyébként a szív kompresszió hatástalan. Végezheti a befújásos lélegeztetést míg az arra kiképzett elsᔐsegélynyújtó a szív kompressziót végzi.

Újraélesztési eljárást két elsᔐsegélynyújtó könnyebben tud alkalmazni. A szokásos elᔐkészítés után - tájékozódó vizsgálat, légutak szabaddá tétele, kemény alapra fektetés - a munkát összehangoltan végzik. A teljes újraélesztési eljárást négy mély befúvással indítjuk, mely után négy szív kompresszió következik. A továbbiakban a lélegeztetᔐ egy befúvást végez, melyet négy szív kompresszió követ. – Befúvás alatt szív kompressziót illetve szív kompresszió alatt befúvást végezni tilos! Leghelyesebb ha a szív kompressziót végzᔐ hangosanszámol. A fej hátrabuktatását a szív kompresszió végzése alatt sem szabad elengedni.

Sérülések ellátása

Sérülések a testen külsᔐ erᔐ mᜐvi, vagy egyéb hatások következtében keletkezhetnek. Csontok törhetnek, repedhetnek, az ízületekben ficamok, rándulások keletkezhetnek, a belsᔐ szervek károsodhatnak. A behatás következménye vérzés, fertᔐzés és más szövᔐdmény lehet.

Seb akkor keletkezik, ha a külsᔐ behatás megszakítja bᔐr folytonosságát. A sebellátás célja, hogy a vérzést és a fájdalmat csillapítsa, a seb fertᔐzését megakadályozza, a sérült testrészt nyugalomba helyezze. A sebet meg kell védenünk a fertᔐzéstᔐl a sérültet a fáj-dalomtól és gondoskodnunk kell arról, hogy a sebzés mint ártalom ne rontsa a balesetes további állapotát.

Fertᔐzést a mindenütt és mindenkor jelenlevᔐ kórokozók hoznak létre. Bekerülhetnek a sebbe a sebet okozó eszközökrᔐl, a sebbel érintkezᔐ anyagokról, még a környezet levegᔐjébᔐl is. A fertᔐzést megakadályozza a steril sebfedés. Steril az az anyag, melyet megfelelᔐ eljárással csirátlanítottak, kórokozó mentesítettek. Sterilek a kötszerek, sterilizálásukat különleges csomagolás biztosítja. Sérült csomagolású kötszer már nem tekinthetᔐ annak. Közvetlenül a sebre csak steril kötszert szabad tenni!

További fertᔐzᔐdés elkerülése végett nem szabad a sebet mosogatni, a sebre bármi anyagot (sebhintᔐport, kenᔐcsᔐt stb.) tenni, vagy a sebre nem steril anyagot helyezni. A seb általában fájdalmas. Tilos tehát nyomogatni, mélységét széthúzással vizsgálgatni, környékét durván tisztogatni.

23

Sebben levᔐ, abból magától ki nem esᔐ tárgyat kipiszkálni, kihúzni nem szabad. A jódampulla használata megelᔐzi a seb bekötését. A jódozás célja a sebkörnyék kórokozó csíráinak hatástalanítása. Az ampulla nyakát a fedᔐpárnácskán keresztül törjük össze. Lefele fordítva a jód a párnácskába szívódik. Az átitatott párnácskával a seb környékét a sebszéltᔐl kezdve kifelé irányuló húzásokkal körbe jódozzuk.

A steril gézlapok különbözᔐ nagyságúak. Sterilek, tehát kibontásuknál úgy fogjuk meg, hogy a sebre az érintetlen felület kerüljön. A sebkötözᔐ pólyák különbözᔐ szélességᜐ és hosszúságú pólyatekercsek. Általában nem sterilek. Rendeltetésük a sebet fedᔐ steril gézlapok rögzítése.

Égési sérülések

A bᔐr egyik gyakori sérülése az égés, forrázás. Veszélyessége függ attól, hogy az égés milyen nagyságú felületre terjed ki és milyen mélyre hatol. Az égési sérülések legenyhébb fokán a hᔐhatásnak kitett bᔐrfelületen körülírt bᔐrpirosságot látunk. Ez a terület igen fájdalmas. Súlyosabb foknál a károsult bᔐrfelületen égési hólyagok jelennek meg. Azokat felszúrni tilos! Ha önmaguktól felnyílnak sterilen be kell kötni. Kisfelületᜐ enyhefokú égést a mindennapi életben gyakran láthatunk. Legcélszerᜐbb ha az égett felületet hideg folyó víz alá tartjuk és legalább negyedóráig hagyjuk ráfolyni a vizet. A hideg víz hatása megakadályozza az égési hólyagok kialakulását. Jól csillapítja a fájdalmat is. Kisfokú égési sebet is be kell kötni. Mindenmás égési sebre steril fedᔐkötést kell tenni. Szigorúan tilos az úgynevezett házi szerek - olaj, zsír, tojásfehérje, kenᔐcs stb. – használata! Az égési sérülést minél elᔐbb lássa orvos.

Csontok és ízületek sérülései

Ízületeknek nevezzük a csontok egymáshoz illeszkedᔐ és egymáson bizonyos irányba elmozduló porcos végzᔐdéseit. Durva erᔐmᜐvi behatásra az ízületeket alkotó csontok egymástól rövid ideig eltávolodnak, majd visszatérnek eredeti helyükre. Túlzott behatásra az ízületet körülvevᔐ kötᔐszöveti hüvely - ízületi tok - megszakadhat, kisebb-nagyobb bevérzéseket, duzzadást okozhat. A sérült ízület igen fájdalmas. Ilyen esetben az elsᔐsegélynyújtónak úgy kell eljárnia mintha csonttöréssel állna szembe. Az ízületi felszínek úgy is eltávolodhatnak egymástól, hogy a behatás megszüntével nem eredeti helyükre térnek vissza. Rendellenes helyzetbe rögzülnek, alakjuk elváltozik, nem mozgathatók, igen fájdalmasak.

A ficam helyretétele sürgᔐs feladat, de elsᔐsegélynyújtó meg sem kísérelheti. Különösen durva erᔐmᜐvi behatásra a csontok eltörhetnek. A törött végtag alakja elváltozik, a törés helye rendkívül fájdalmas. Törött végtagját a sérült nem tudja használni. A csont törésvégei közé beszorulhatnak erek, idegek melyeket a tört végek átvághatnak. A tört csontvégek az izmokat is sértik, a törés környezetében vérzés keletkezik. A törés önmagában is nagy fájdalmat okoz. A fájdalom minden mozgatásra, mozgatási kísérletre fokozódik. Az elsᔐsegélynyújtó legfontosabb teendᔐje törés ellátásánál: a nyílt törés steril befedése, a törött végtag nyugalomba helyezése és a mielᔐbbi szakellátásról való gon-doskodás. Felsᔐ végtag zárt törése esetén az elsᔐsegélynyújtó a sérültet ültesse le, rögzítse a törött végtagot a mellkashoz a sérült ruhájának felhasználásával, háromszögletᜐ kendᔐvel, esetleg pólyamenetekkel.

24

Nyílt csonttörés esetén a ruházatot elvágjuk, ha mód van rá a varrások mentén. A sebet steril gézlappal fedjük, a végtagot rögzítjük. A steril gézlapot ragtapasszal rögzítsük. Az alsó végtag törésénél a fekvᔐ sérültet ne mozgassuk. A törött végtagot összegöngyölt takarókkal támasszuk meg, hogy ne mozdulhasson el. Ha a törött alsó végtag nem mutat nagy alakváltozást óvatosan helyezzük az ép végtag mellé, a lábfejeket kössük egymáshoz háromszögletᜐ kendᔐvel, vagy pólyamenetekkel. Így az ép végtag rögzíti a töröttet. A törött végtagon vágjuk át a harisnyakötᔐt, cipᔐzsinórt.

Medencecsont törésre kell gondolni az elᔐsegélynyújtónak, ha valamely hirtelen külsᔐ ártalom következtében a sérült valamelyik oldalán, a csípᔐben fájdalmat érez és fekvᔐ helyzetben nem tudja lábát kinyújtott térddel felemelni. Elsᔐsegély: a sérültet lapos kemény talajra fektetjük és hívjuk a mentᔐket.

A gerinctörés talán a törések legveszedelmesebbje, mert a törött csigolyák elmozdulása a gerincvelᔐt átszakíthatja, ez pedig a sérültet egész életére bénává teheti.

Fekvᔐ, vagy ülᔐ, mozdulatlan, megmerevedett helyzetben talált sérült, aki a hátgerinc egy pontján nagy fájdalmat érez úgy kezelendᔐ, mintha gerinctörött volna. Az elsᔐsegélynyújtó gerinctörés gyanúja esetén a sérültet ne mozgassa, azonnal hívjon orvost, vagy a mentᔐket. Koponyatörésre utal a szájból, orrból, esetleg a fülbᔐl szivárgó vérzés. Ha a sérült eszméletlen, a már leírt módon tegyük szabaddá légútjait és helyezzük stabil oldalt fekvᔐhelyzetbe.

Vérzéscsillapítás

A vér folyékony szövet. Hordozza a sejtek, az egész szervezet számára nélkülözhetetlen oxigént, tápanyagokat, védekezᔐ testecskéket, valamint a kiürítésre szükséges, káros anyagcsere termékeket. Minden cseppje kincset ér! Takarékoskodnunk kell vele, nem hagyhatjuk a sérültet elvérezni. Friss, tápanyagokkal telt vért szállítanak a verᔐerek, melyek tapinthatóan lüktetnek a szívverésnek megfelelᔐ ütemben.Ha a verᔐerek sérülnek, a sebbᔐl lüktetve, nagy erᔐvel tör elᔐ a vér.

Használt vért szállítanak a sejtbᔐl a szív felé a gyᜐjtᔐerek. Ha a gyᜐjtᔐerek sérülnek sötétpiros színᜐ bᔐ vérzés ürül a sebbᔐl. Felületes sebekbᔐl a vér csak szivárog, annak jeléül, hogy a hajszálerek sérültek. Minden vérzést el kell látni, megszüntetni, vagy csillapítani.

A vérzéscsillapítás szabályai

1. A sérültet fektessük le, a vérzés helyét emeljük a szívnél magasabbra.2. A sérülés felett - a vérzᔐ seb és szív között - minden szorítást oldjunk fel.3. Bᔐven vérzᔐ sebre nyomókötést teszünk

Nyomókötés készítése.A sebet steril lappal fedjük be. A steril lapra rögzítsünk rá egyre jobban meghúzott

pólyamenetekkel, gézbᔐl tekercselt pólyából, keményre gyúrt vattából stb. készített rugalmatlan párnát. Ez összenyomja a tátongó sebet, a sérült ér szájadékát. Átvérzett0nyomókötést nem szabad lebontani. Föléje újabb nyomókötést kell helyezni.

25

Nagyon erᔐs vérzést, különösen verᔐeres vérzést nyomókötés felhelyezéséig is jól csillapíthatunk, ha a sebhez vezetᔐ ereket ujjunkkal, egy alatta elhelyezkedᔐ csonthoz szorítjuk. Úgynevezett választott helyen szorítjuk le a verᔐér törzsét. Ez a vérzés helyétᔐl a szív felé esᔐ olyan pont, ahol a verᔐér csontos alap közelében fut és csak kevés lágyrész fedi.Itt az érverés és az alatta fekvᔐ csont is könnyen tapintható.

A legfontosabb verᔐerek közül eredményesen leszoríthatók:

A halántéki verᔐér. A külsᔐ hallójárat elülsᔐ falához csatlakozó porckagylócska elᔐtt.Az arc verᔐere. Az állkapocs szegélyén, éles rágóizom elülsᔐ részénél.A nyaki verᔐér. (Karotiz) A fejbiccentᔐ izom elülsᔐ széle mellett, a nyaki gerincet nyomva.A kar verᔐere. A kar felsᔐ harmadának határán kétfejᜐ karizom belsᔐ-hátsó széle mögött.A comb verᔐere. A lágyékhajlatban, a szemérem csont kiemelkedᔐ dudorától kb. két ujjnyira oldalt.

A fej, a nyak és törzs sérüléseinél elᔐfordulhat, hogy nincs a sérüléstᔐl a szív felé választható leszorítási pont. Ilyenkor kényszermegoldásként a vérzés helyén, mélyen a sebbe nyúlva próbáljuk a sérült eret a legközelebb esᔐ kémény alaphoz szorítani. A vérzᔐ sebet mielᔐbb lássa el orvos.

Egyéb sérülések ellátása

Elektromos áramütés

Legelsᔐ teendᔐ annak megállapítása, hogy a balesetes áramkörben van-e. A sérültet mindenekelᔐtt az áramkörbᔐl szabadítjuk ki. Legcélszerᜐbb a fᔐkapcsolóval áramtalanítani. Megszüntetjük az áramkört a balesetet okozó elektromos vezeték konnektorból való kihúzásával, esetleg úgy, hogy magunkat szigetelve a balesetest bot segítségével eltávolítjuk az áramkörbᔐl.

Ha az áramsújtottnál nincsenek életjelenségek, haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést, egyidejᜐleg segítséget kérve. Ha a balesetes él, esetleges sérüléseit kell ellátni. Lazított ruhával kényelmesen le kell fektetni a mentᔐk megérkezéséig. Áramütött sérülés esetén minden esetben kötelezᔐ az orvosi ellátás.

Vízi baleset

Kimentésre csak az vállalkozhat, aki jól tud úszni és arra külön kiképeztek. Egyébként maga is áldozatul eshet. Kimentés után mindenekelᔐtt a légutak átjárhatóságáról kell gondoskodni. A légutak kitakarításával a vizet nem kell „kiönteni” . Ha életjelenségek nem tapasztalhatók, meg kell kezdeni az újraélesztést. Eszméleténél lévᔐ balesetest vizes ruháitól megszabadítva, szárazra dörzsöljük, betakarjuk, pihentetjük amíg a mentᔐk megérkeznek.

26

Szénmonoxid mérgezés

A mérgezés jele enyhébb foknál a fejfájás, hányinger, izomgyengeség, kipirult bᔐr. Súlyosabb foknál eszméletvesztés, légzésbénulás, vagy a hányadék aspirációja miatt fulladás következhet be. A mérgezettet azonnal szabad levegᔐre kell vinni. Zárt helyen kereszthuzatot létesítünk. Ha a szabadlevegᔐre vitt mérgezett eszméletlen, légutait megtisztítjuk és stabil oldalt fekvᔐ helyzetbe hozzuk. Ha nem lélegzik befúvásos lélegeztetést végzünk.

Ájulás

Lényege az agy vérellátásának hirtelen csökkenése. Oka legtöbbször lelki hatás (Pl. a vér látása, félelem, ijedtség stb). Gyakran kiválthatja fájdalom, hosszú ideig egyhelyben állás, szoros ruházat, zárt helyiség rossz levegᔐje stb. Bevezetᔐ tünetei: gyorsan fokozódó szédülés, émelygés, fülcsengés, homályos látás, elsápadás, nagycseppes verejtékezés, gyér alig tapintható pulzus. A bevezetᔐ tüneteket követᔐ eszméletvesztés megelᔐzhetᔐ, ha a beteget azonnal vízszintes helyzetbe hozzuk, fejét lelógatjuk, lábait felemeljük. A bevezetᔐ tünetek kezdetén alkalmazható eljárás az, hogy a leültetett beteg tarkóját két tenyerünkkel átfogjuk, vele szemben állva felszólítjuk, hogy igyekezzen fejét felemelni tenyerünk ellennyomásával szemben. Az egyszerᜐ ájulás fektetéssel, a szoros ruházat megoldásával, szabad levegᔐ biztosításával gyorsan, magától elmúlik. A beteget minden esetben lássa orvos, mert az ájulás mögött súlyosabb baj húzódhat meg.

A segélynyújtás általános szabályai

1.) Helyes, határozott fellépés hat a környezetre, elejét veheti a pániknak, hibás intézkedésnek.

2.) Együttérzés a sérült, beteg emberrel úgy foglalkozzunk vele, mint hozzánk tartozóval.3.) A tájékozódást a segélynyújtás szempontjai irányítsák. Az elsᔐsegélynyújtó ne

foglalkozzon rendészeti, mᜐszaki, bᜐnüldözési tényezᔐkkel.4.) Kapkodásmentes, pontos munka. Csak az tud precízen dolgozni, aki nem sieti el.5.) A sérült és saját magunk biztonságba helyezése. Újabb baleset megelᔐzése érdekében a

sérültet minél elᔐbb távolítsuk el a veszélyeztetett környezetbᔐl.6.) A sérült, beteg ember lefektetése, leültetése.7.) A vetkᔐztetés ép oldalon kezdése. A ruházat megoldását mindig a nyakon lévᔐ

ruhadarabbal kezdjük. Meglazítandó a ruha a sérült testrészen is. A ruházatot szükség esetén felvágjuk a varrások mentén.

8.) A helyszínen a balesetes szempontjai az elsᔐk. Óvakodjunk az esetleges nyomok felesleges összezavarásától, eltüntetésétᔐl.

9.) Az elsᔐsegélynyújtó csak olyan feladat végzésére vállalkozzék, melyet biztosan meg tud oldani.

10.) A további segítségrᔐl való gondoskodás. Orvos, mentᔐk, üzemápolónᔐ, magasabb képzettségᜐ elsᔐsegélynyújtó hívása. Tilos a sérültet arra alkalmatlan jármᜐvel továbbszállítani! Idᔐveszteség árán is be kell várni a mentᔐk megérkezését. A mentᔐket mindenki, mindenkor hívhatja közterületeken, munkahelyen, lakásban történt balesethez, rosszulléthez, szüléshez, vérzéshez, mérgezéshez, öngyilkossághoz stb.

27

A foglalkozás-egészségügyi orvosok helyi telefonszámai:

Campus Belsᔐ telefonszám CímDE OEC 23007, 23012 Debrecen, Egyetem tér 1.DE TEK 23009 Debrecen, Egyetem tér 1.DE ATC 88269 Debrecen, Böszörményi út 138. DE Hajdúböszörményi Pedagógiai Fᔐiskolai Kar

5146 Hajdúböszörmény

A mentᔐk telefonszáma: 104. Megkereséskor a hívó mondja el: • MI TÖRTÉNT• HÁNY SÉRÜLT VAN • A HELYSZÍN PONTOS ADATAIT• MEGKÜZELÍTÉSI LEHETᔀSÉGÉT • SAJÁT NEVÉT, CIMÉT AZ ESETLEGESEN VISSZAHÍVHATÓ

TELEFONSZÁMOT. Lehetᔐség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset körülményeirᔐl, súlyosságáról. Kevésbé ismert területen nevezzen meg egy tájékozódási pontot és küldjön oda valakit aki a mentᔐket várja.

Az egyetemi területen történt balesetrᔐl a munkabiztonsági osztályvezetᔐt, vagy fᔐelᔐadót ne felejtse el értesíteni.

telefonszámMunkabiztonsági osztályvezetᔐ 55555, 54880OEC 55939AJK. KTK, MFK, ZK és PFK 55255TEK, IK, TTK, BTK 22444ATC 56510

28

V. Tᜐzvédelmi ismeretek

Alapvetᔐ tᜐzvédelmi tudnivalók

Az egyetem területén minden épületbᔐl, építménybᔐl a tᜐzjelzés lehetᔐségét biztosítanikell.

Tᜐzoltóság hívószáma:105

amelyet a telefonkészülékeknél jól látható módon kell elhelyezni

Ha az észlelt tᜐz nagysága, vagy a környezet veszélyessége a tᜐzoltó készülékkel valóeloltást kétségessé teszi, illetve a tᜐz oltása segítséget igényel, haladéktalanul értesíteni kell a hivatásos tᜐzoltóságot, valamint az adott épület portását, akit tájékoztatni kell arról, hogy a hivatásos tᜐzoltóság értesítése megtörtént e. A portás a tᜐz közelében tartózkodókat hangos szóval, kiabálással riasztja. Amennyiben Ön nem a tᜐz közelében tartózkodik a jelzᔐcsengᔐ szaggatott csengetése útján - fᔐépületben a jelzés kiegészül folyamatos kürtszóval is - értesül a környezetében bekövetkezett eseményrᔐl. A szaggatott csengᔐjelzés hallásakor azonnal meg kell kezdeni az adott épület elhagyását.

A portás és tᜐz közelében tartózkodók szükség esetén megteszi a hivatásos tᜐzoltóság felé a tᜐzjelzést és minden lehetséges módon folytatják a tᜐz oltását, a személyek és anyagi javak mentését.

A tᜐzjelzésnek a következᔐket kell tartalmaznia:

- A TᜀZESET (KÁRESET) PONTOS HELYÉT, CÍMÉT,- MI ÉG, MILYEN KÁRESET TÖRTÉNT, MI VAN VESZÉLYEZTETVE,- EMBERI ÉLET VAN-E VESZÉLYBEN,- A TᜀZ KÖRÜLBELÜLI TERJEDELMÉT,- A MEGKÖZELÍTHETᔀSÉGET.- A TᜀZJELZᔀ SZEMÉLY NEVÉT, - A JELZÉSRE HASZNÁLT TELEFONSZÁMOT.

A mindenkori portás, a tᜐzoltóság riasztása után intézkedik a kapuk kinyitásáról, szabadon hagyásáról, automatikák kiiktatásáról, tájékoztatja az elsᔐként érkezᔐ tᜐzoltóegység vezetᔐjét, hogy hol van a tᜐz, hogyan tudják megközelíteni, részére a tᜐzriadó tervet átadja.

A tᜐzoltóság megérkezéséig a tᜐzoltás vezetᔐje a létesítmény vezetᔐje vagy annak megbízottja, az ügyelet vezetᔐje, illetve a szervezeti egység jelenlévᔐ rangidᔐs dolgozója. A tᜐzoltóság riasztása után a rendészeti szolgálatot is riasztani kell.

Bárki köteles a használatában álló híradási eszközöket rendelkezésre bocsátani, szükség esetén közlekedési eszközzel segítséget nyújtani.

29

Minden cselekvᔐképes, mozgásában nem gátolt dolgozó, hallgató köteles, a tᜐz oltásában, a személyek és értékek mentésében tevékenyen részt venni.

A tᜐz oltását a helyileg rendelkezésre álló kézi tᜐzoltókészülékekkel, falitᜐzcsapról szerelt vízsugárral kell végezni. Elektromos és folyadék tüzet vízsugárral oltani nem szabad.

A tᜐzoltóság megérkezésekor tájékoztatni kell a kivonult egység vezetᔐjét az addig tett intézkedésekrᔐl, közölni kell, hogy a tᜐz közelében van-e még olyan tᜐz-és robbanásveszélyes anyag, amelyet még nem sikerült kimenteni, és emberi élet van-e veszélyben. A passzív jelenléttel a tᜐzoltási és mentési munkálatokat akadályozni nem szabad.

A tᜐzjelzés elhangzása után az épületekben lévᔐ felvonókat használni nem szabad, mert üzemzavar vagy áramtalanítás miatt a bennmaradás veszélye áll fenn.

A tᜐzriadó tervet minden dolgozónak hallgatónak kötelessége megismerni. Azt oktatás keretében évente egy alkalommal gyakoroltatni kell.

A tᜐzriadó terv egy példányát a szervezeti egység portáján, ha az nincs a titkárságon, kell elhelyezni.

A munkaterületén keletkezett és helyileg eloltott tüzet minden esetben jelenteni kell atᜐzvédelmi (fᔐ)elᔐadónak.

A fentiek nem teljesítése, elmulasztása annak súlyától függᔐ felelᔐségre vonással jár.

Tᜐzmegelᔐzés

Ahhoz, hogy a tᜐz keletkezésének valószínᜐségét csökkenthessük néhány gondolat a megelᔐzésrᔐl:

- mielᔐtt gyufát, cigarettát eldobunk, oltsuk el- égᔐ gyufát, cigarettát ne dobjunk olyan helyre ahol az tüzet okozhat, dohányzáskor nem

éghetᔐ anyagú gyᜐjtᔐedénybe hamuzzunk- az egyetem területén nyílt lánggal járó tevékenységet végezni nem szabad - kivéve az

oktatással összefüggᔐ tevékenységet felügyelet mellett- elektromos hᔐfejlesztᔐ készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem

szabad- hᔐfejlesztᔐ készüléket éghetᔐ anyagon használni csak hᔐszigetelᔐlap alkalmazásával

szabad- elektromos készülékeket a helyiségbᔐl történᔐ eltávozáskor ki kell kapcsolni- tantermekben, könyvtárakban dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad!- a helyiségek ajtóit melyben személyek tartózkodnak kulcsra zárni nem szabad- épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni még

átmenetileg sem szabad- villamosberendezések kapcsolóit, tᜐzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhetᔐ és

használható állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad- Villamos berendezésektᔐl az éghetᔐ anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a

berendezések üzemszerᜐ,vagy meghibásodás folytán bekövetkezᔐ túlmelegedése –esetleges ívhúzása – tüzet ne okozzon.

30

- Meghibásodott, valamint a szabvány elᔐírásainak meg nem felelᔐ villamos berendezést üzemeltetni nem szabad.

- A kollégiumok, nᔐvérszállások lakószobáiban egyedi hᔐ fejlesztᔐ készüléket használni szigorúan tilos! Azok használata csak az erre a célra kijelölt helyiségekben engedélyezett.

- Villamos, berendezést, gépeket, készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Használaton kívül helyezésük esetén, a napi munka befejezése után a villamos hálózatról le kell választani. Az állandóan üzemelᔐ számítógépek monitorát a munkavégzés után ki kell kapcsolni.

- A villamos berendezéseket tisztán kell tartani, különösen óvni kell a gyúlékony szennyezᔐdésektᔐl.

- A villamos berendezéseket, készülékeket csak az azzal megbízott és szakképesítéssel rendelkezᔐ egyetemi dolgozó vagy szakvállalat javíthat.

A tᜐz károsító hatásai, a menekülés alapkérdései

Az égés során bonyolult kémiai folyamatok eredményeként energia szabadul fel, láng jön létre, füst képzᔐdik, és különféle égéstermékek keletkeznek. A gáznemᜐ égéstermékek között szinte minden égés során keletkezik szénmonoxid (CO) és széndioxid (C02). A szénmonoxid erᔐsen mérgezᔐ anyag, már kis töménységben való belélegzése megszünteti a véroxigénfelvevᔐ képességét és halált okoz. 10 térfogat %-os töménységben a széndioxid is eszméletvesztést és halált okoz. A tᜐz közelében a levegᔐ oxigén tartalma csökken, és nehezíti a légzést. A környezeti hᔐmérséklet is nagymértékben emelkedhet, amit hosszú ideig nehéz elviselni. A láng közvetlen hatása súlyos égési sérülést okoz.

A nagyon kisméretᜐ szilárd égéstermékek alkotják a füstöt. Tᜐzeseteknél a füst sᜐrᜐsége eltérᔐ lehet. Míg a tᜐz terjedése az éghetᔐ anyagok elᔐfordulásától függ, addig a füst egy egész többszintes épületet is hamar betölthet. A füst csökkenti a látástávolságot egészen addig, hogy az emberek elveszítik tájékozódó képességüket, fᔐleg ha ismeretlen helyen tartózkodnak.

Menekülésrᔐl és menekítésrᔐl akkor beszélünk, ha a tᜐz kiterjedése olyan nagy, hogy a dolgozók tᜐzoltása eleve reménytelen és veszélyes. A feladat az, hogy a bennlévᔐ személyek minél hamarabb biztonságos helye vagy a szabadba jussanak. Füsttel telített részeken a szánk elé vizes zsebkendᔐt tartva, vagy minél kevesebbet lélegezve jussunk át. A füst és a meleg levegᔐ fentrᔐl lefelé tölti meg a helyiséget vagy folyosót, tehát tiszta légréteg legtovább a padló közelében van. Ne ijedjünk meg, ha hirtelen minden világítás kialszik, és sötét lesz. Ha van vészvilágítás, annak a segítségével tájékozódhatunk. Amennyiben füstelvezetᔐ szerkezetvan kapcsoljuk be. Emeletrᔐl lefelé csak lépcsᔐn vagy úgy nevezett biztonsági felvonóban közlekedjünk.

Átmeneti biztonságot jelenthet, ha szabad levegᔐre (erkély, terasz, tetᔐ) jutunk. A tᜐzoltóság segít abban, hogy ismét az utcára kerüljünk. Ha a ruhánkat benedvesítjük, nehezebben gyulladhat meg. Az emberen égᔐ ruhát a levegᔐ elzárásával (betakarás, földre fekvés) oltsuk el. Próbáljuk meg elkerülni a pánikot, és segítsünk a többi ember menekülésében.

31

A tᜐzoltó készülékek fajtái és használatuk.

A munkahelyek közelében mindenhol találunk kézi tᜐzoltókészülékeket. A feladatuk az, hogy a nem nagy kiterjedésᜐ, kezdᔐdᔐ tüzeket a dolgozók el tudják oltani. Ehhez azonban ismerni kell a kézi tᜐzoltó készülékek üzembe helyezésének módját.Az oltóanyag szempontjából az alábbi készülék fajtákat lehet megkülönböztetni

- porral oltó- vízzel oltó - széndioxiddal oltó- habbal oltó

A készülékekben különbözᔐ mennyiségᜐ oltóanyag van 2-12 kg között. Általában 6 kg töltetᜐ készülékeket használnak. A 6 kg-os porral oltó készülék teljes súlya 9 kg. A 2-3 kg-os készülékeknél figyelembe kell venni, hogy csak kis tüzek oltására alkalmasak.

Minden készülék tulajdonképpen egy henger alakú tartály, amihez háromféle mᜐködtetᔐ fej csatlakozhat: nyomókaros fejszelep, beütᔐszeges fej és pisztolyszelepes mᜐködtetᔐ fej. A készülékek üzembe helyezéséhez elᔐször a biztosító elemet kell eltávolítani. A nyomókaros fejszelepnél ez egy olyan távtartó a karok között, ami megakadályozza, hogy a készülék a használaton kívül, véletlenül mᜐkᔐdésbe jöjjön. A pisztolyszelepes készüléknél a billentyᜐ mozgását egy szög akadályozza, ezt kell elᔐször eltávolítani. A beütᔐszeges készülékek belsejében a hajtógáz egy külön kis palackban van. Ezt a palackot kell a beütᔐ szeggel kilukasztani. Elᔐször a beütᔐ gomb alatt levᔐ biztosító villát kell a rajta levᔐ karika segítségével kirántani. Minden tᜐzoltókészülék tartályán fel van tüntetve az üzembe helyezés módja.A tᜐzoltókészülékeknek mindig üzemképes állapotban kell lennie. A belenyomott gázos készülékeken kis mᜐszer jelzi, hogy a készülék belsejében a nyomás nem csökkent-e a megengedett érték alá. Általában a kézi tᜐzolókészülékeket 40 °C felületᜐ hᔐmérsékleten elhelyezni, vagy huzamosan tartó napsugárzásnak kitenni nem szabad.

A kézi tᜐzoltókészülékek használatánál figyelembe kell venni azt, hogy oltókapacitásuk korlátozott. Egy 6 kg-os poroltó készülékkel 2-1,4 m2 lángfelületᜐ tüzet lehet eloltani. Ha a keletkezett tᜐz ennél lényegesen nagyobb (a lángfelület nagyobb, mint egy szoba) bízzuk az oltást a tᜐzoltókra. A kézi tᜐzoltókészülékek ideális oltóhatásukat meghatározott távolságból fejtik ki. Ez a távolság 2-3 m között van, tehát ilyen távolságra kell a tüzet oltáskor megközelíteni.

A por és a halon oltóhatását a lángban fejti ki, ezért a készüléket oda irányítsuk. A hab és a széndioxid az égᔐ felületet kell hogy betakarja. A tᜐzoltást folyamatosan kell végezni addig, amig ki nem alszik a láng. A kézi tᜐzoltókészülékek mᜐködési ideje 10-15 másodperc. Félbe hagyott oltás után nagyon hamar az égész terület újra lángba borul. Több készülék használata esetén elᔐnyösebb azokat egyszerre használni, mint egymás után.

32

Tartalomjegyzék

Elᔐszó.......................................................................................................................................................... 2I. Általános munkavédelmi ismeretek ......................................................................................................... 3

A munkavédelem fogalma........................................................................................................................ 3A munkavédelem szabályozási rendszere ................................................................................................. 3A munkavédelmi jogszabályok megsértése. .............................................................................................. 5A dolgozó munkavédelmi vonatkozású jogai és kötelezettségei ................................................................ 6Épületek, munkahelyek, gépek eszközök üzembe helyezése, használatba vétele........................................ 7A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ............................................................................................. 8Az egyetemi munkahelyek általános egészségügyi, tisztasági és munkavédelmi követelményei. ............... 9Munkabalesetek ..................................................................................................................................... 11A balesetek jelentése .............................................................................................................................. 12

II. Képernyᔐs munkahelyek. ...................................................................................................................... 13Általános rendelkezés ............................................................................................................................ 13Képernyᔐ ............................................................................................................................................... 13Billentyᜐzet............................................................................................................................................ 14Munkaasztal vagy munkafelület ............................................................................................................. 14Munkaszék ............................................................................................................................................ 14Térkövetelmények.................................................................................................................................. 14Megvilágítás .......................................................................................................................................... 14Tükrözᔐdés és fényvisszaverᔐdés............................................................................................................ 15Zaj ......................................................................................................................................................... 15Klíma .................................................................................................................................................... 15Sugárzás ................................................................................................................................................ 15Ember-gép kapcsolat.............................................................................................................................. 15

III. Az elektromossággal kapcsolatos tudnivalók........................................................................................ 16Az áramütéses balesetekrᔐl .................................................................................................................... 17A védekezés fᔐbb szempontjai ................................................................................................................ 17Az érintésvédelem.................................................................................................................................. 18A védekezés fᔐbb elemi módozatai: ........................................................................................................ 19

IV. Az elsᔐsegélynyújtás általános kérdései............................................................................................... 20A szabad légutak biztosítása................................................................................................................... 21A légzés újraélesztése............................................................................................................................. 21Tennivalók eszméletlen balesetessel. ...................................................................................................... 21A vérkeringés biztosítása ....................................................................................................................... 22Sérülések ellátása................................................................................................................................... 22Égési sérülések....................................................................................................................................... 23Csontok és ízületek sérülései .................................................................................................................. 23Vérzéscsillapítás .................................................................................................................................... 24A vérzéscsillapítás szabályai .................................................................................................................. 24Elektromos áramütés.............................................................................................................................. 25Vízi baleset ............................................................................................................................................ 25Szénmonoxid mérgezés.......................................................................................................................... 26Ájulás .................................................................................................................................................... 26A segélynyújtás általános szabályai ........................................................................................................ 26

V. Tᜐzvédelmi ismeretek ........................................................................................................................... 28Alapvetᔐ tᜐzvédelmi tudnivalók ............................................................................................................. 28Tᜐzmegelᔐzés ........................................................................................................................................ 29A tᜐz károsító hatásai, a menekülés alapkérdései ................................................................................... 30A tᜐzoltó készülékek fajtái és használatuk.............................................................................................. 31

Tartalomjegyzék ........................................................................................................................................ 32