Forgalmazza: Mikrosuli Bt. 5901 Orosháza Pf. 318;

tel/fax: 68-414023; e-mail: msuli@elender.huwww.bpcomputer.hu/mikrosuli

Készítette: Zoltai Sarolta

Témakörök

Statika, erők, erőrendszerekSzilárdságtan, igénybevételek

Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfokHidrosztatika, hidrodinamika, hőtan, áramlástan

KötőgépelemekCsövek, csőkötések

Tengelyek, csapágyazások

Az erőAz erő a testeknek egymásra gyakorolt hatása, amelynek

következtében mozgásállapot-, méret, vagy alakváltozás következhet be.

Jele: F

Mértékegysége: N

Az erő jellemzői: nagyság, irány, támadáspont.Az erő ábrázolása:

F1

Az erő felbontása

Az erő adott irányú összetevőkre bontható szerkesztő eljárással.

F

F1

F2

A nyomatékAz erő forgatóhatását forgatónyomatéknak nevezzük.

Jele: M

Mértékegysége: Nm

Számítása:

A forgatónyomatékot bármely vonatkoztatási pontra számíthatjuk, az erőnek és a vonatkoztatási ponttól mért távolságának szorzatával.

MA = F * aMA = F * a

F erő nyomatékát határozza meg A pontra, mely „a” távolságra van az erőtől.

Síkbeli közös ponton átmenő erőrendszerek eredője

Szerkesztés:

F1 F2

F3

F4R

Az összetevő erők nyílfolyama folytonos, az eredőé pedig a kezdőpontból mutat a végpontba.

Párhuzamos erők eredőjeSzerkesztés:

F1 F2

Az eredő erő nagysága egyenlő az erők nagyságának összegével, hatásvonalának helyét szerkesztjük.

R

R=F1+F2

Párhuzamos erők eredőjeSzámítással:

50 N70 N 80 N

1 m 3 m 4 m

B

x1 x2

R

R*x1 = 50*1+70*4+80*8

50+280+640X1 = = 4,85 m

200

A

A „B” pontra számított nyomatékok algebrai összege egyenlő az eredőerő ugyanezen pontra vett nyomatékával.

Igénybevételek

Igénybevételnek nevezzük a külső erőknek a testekre gyakorolt alakváltoztató hatását.

Egyszerű igénybevételek a következők:

Húzás, nyomásHajlításNyírásCsavarás

Ha egy szerkezetet egyszerre többféle egyszerű igénybevétel terhel, összetett igénybevételről beszélünk.

A feszültség

Egy testben külső erők hatására a keresztmetszetet egész területén megoszló belső erők lépnek fel. A felületegységre jutó belső erőt feszültségnek nevezzük.

A feszültség vektormennyiség.

A feszültség összetevőkre bontható, így lehet a keresztmetszet merőleges hatásvonalú (normális) és a keresztmetszet síkjába eső (csúsztató feszültség).

Jele: σ és τ

Mértékegysége: N/m2=Pa; N/mm2 = MPa

A megengedett feszültség az a feszültség, amelynek a hatására az anyag nem deformálódik.

Húzó- és nyomófeszültségl1

F F

F

F

Δl

-Δl

l1

l0

Számítása:

Fσ = A

Mértékegysége:

N/m2

+σ

-σ

SzakítódiagramA diagram szakaszai: I     Egyenletes megnyúlás szakasza, az alakváltozás rugalmas. II     Fe  erő hatására a próbatest az erő növelése nélkül nyúlik           Ezt a nyúlást folyásnak nevezzük. Maradó alakváltozás. III   Maradó alakváltozás szakasza.

          Fm  a húzóerő maximuma, a  szakítóerő.Szívós alakváltozás. IV   Csökkenő erőhatásra bekövetkező nyúlás.           Fu erő hatására jön létre a szakadás.        Képlény alakváltozás.

Szakítóvizsgálattal megállapítható jellemzők

Szakítószilárdság:

Folyáshatár:

Szakadási nyúlás:

Kontrakció:

%

%

Hooke-törvényAz egyenletes nyúlás szakaszában belül a fajlagos nyúlás

egyenesen arányos a feszültséggel.

σ = Eε

Aholσ – feszültségε – fajlagos nyúlásE – rugalmassági modulusA rugalmassági modulus vagy rugalmassági tényező anyagonként

más és más, az anyagra jellemző mértékegység nélküli szám.

A hajlítás

Állandó keresztmetszetű egyenes rudat a végein közös síkban fekvő, azonos nagyságú, ellentétes értelmű Mh nyomatékú erőpárok terhelnek.

A hajlítás tengelyében a feszültség 0, a szélső szálban pedig a legnagyobb

A hajlítás alapegyenlete: Mh

σmax = K

K Keresztmetszeti tényező, amely a keresztmetszet alakjára és méreteire, és a szélső szál távolságára utal.

Tartó támasztóerőinek méretezése

Méretezés tiszta hajlításra:Feszültség szempontjából a tiszta hajlítással terhelt rudakat az

alapegyenlet felhasználásával méretezzük (ellenőrizzük).

Először a szükséges keresztmetszeti tényezőt számítjuk ki a terhelés és a megengedett feszültség ismeretében.

Mh

Kszüks = σmeg

A keresztmetszet alakját és bizonyos méreteit szabadon választhatjuk, de a keresztmetszeti tényező értéke nem lehet kisebb a kiszámítottnál.

Az adatok táblázatokból kereshetők ki.

A nyírófeszültség

A nyíróerők hatására a nyírásra igénybe vett test két szomszédos keresztmetszete igyekszik elcsúszni egymáson, vagyis a keresztmetszeteken feszültségek ébrednek.

Ezek nagysága a keresztmetszet mentén állandó és eredőjük a nyíróerővel tart egyensúlyt

A tiszta nyírás alapegyenlete:F

τ =A

A – a keresztmetszet területe

A csavaró feszültség

Ha egy rúd végeit azonos nagyságú ellentétes értelmű nyomatékkal terhelik, a rúdban csavaró igénybevétel ébred.

A csavarás alapegyenlete:Mcs

τmax = Kp

Kp – poláris keresztmetszeti tényező

Összetett igénybevételek

Ha két egyszerű igénybevétel egyidejűleg terhel egy testet összetett igénybevételről beszélünk.

Esetei:

1. Valamelyik egyszerű igénybevétel következtében fellépő feszültség jóval meghaladja a másikat.

2. Ha a két egyszerű igénybevétel okozta feszültségek azonosak – vagy csak σ vagy csak τ – akkor egyirányú összetett igénybevétellel van dolgunk.

3. Ha az egyszerű igénybevételek miatt fellépő feszültségek különbözőek, akkor többirányú összetett igénybevételről beszélünk.

A súrlódás

A súrlódás az érintkező testek közötti ellenállás, amely a mozgást akadályozza.

Az egymáson elmozduló testekre a súrlódás következtében a súrlódó erő hat. A súrlódó erő (S) nagysága függ a testeket összeszorító erőtől (FN) és a testek érdességének a mértékétől.

A testek érdességének mértékét a súrlódási tényező fejezi ki. (μ).

S = μ * FN

Mértékegysége: N

Megjelenési formái: csúszó súrlódás, gördülés.

Az energia

Mechanikai munkavégzés eredményeképpen valamely test alakja, helyzete vagy mozgásállapota – erő hatására - megváltozik.

W = F * s N * m = J

Az energia a munkavégző képességet fejezi ki.

m * v2

E = 2

Az energia megjelenési formái: helyzeti energia, mozgási energia, hőenergia, villamos energia, atomenergia stb…

A teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény az egységnyi idő alatt végzett munka.

WP = W

t

A hatásfok a hasznos teljesítmény és az összes teljesítmény (energia) aránya.

Phasznη =

Pösszes

A hatásfok mértékegység nélküli szám...

Folyadékok jellemzői

• Sűrűség : összefüggéssel számítható.

• Dermedés: a folyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet.

• Párolgás: a cseppfolyós halmazállapotból a légnemű halmazállapotba való átmenet, amely bármely hőmérsékleten végbemegy. Elvileg minden anyag párolog.

• Viszkozitás: a folyadék alakváltozással szembeni ellenállásának számértékét adja. A folyadékok hígfolyósságára utal.

• Fajhő: Az a hőmennyiség, mely valamely anyag tömegegységének egy Celsius-fokkal való felmelegítésére szükséges.

• Kapillaritás:

A nyomás

Nyomás: a nyomóerő és a nyomott felület hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség. Mértékegysége 1 Pa = 1 N/m2

A nyomás terjedése nyugvó folyadékban

A folyadékra vagy gázra ható külső felületi erő által létrehozott nyomás a folyadékban vagy gázban minden irányban gyengítetlenül terjed.

Föld gravitációs terében elhelyezkedő kis kiterjedésű folyadéktér elemeire ható súlyerők jó közelítéssel párhuzamosak és a földfelszínre merőlegesek, így mondhatjuk, hogy a nehézségi erőtér hatása alatt álló folyadéktérben a nyomás egy vízszintes felület minden pontjában egyenlő. Azokat az edényeket vagy edényrendszereket, melyek között a folyadék vagy gáz szabadon áramolhat, közlekedő edényeknek nevezzük.

Oldal- és fenéknyomás

A nyomás egy adott helyen minden irányba hat.

Az edény alján a nyomás nem a folyadék mennyiségétől függ, hanem a folyadék szabad felszínének az edény aljától mért távolságától.

Az áramló folyadék

Folytonossági törvény:

Összenyomhatatlan folyadék stacionárius áramlására fennáll, hogy az áramlási cső keresztmetszetének és az ott felvett sebességnek a szorzata a cső bármely helyén állandó.

A1v1=A2v2

Bernoulli egyenlet

A tétel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a folyadék egységnyi tömegére vonatkoztatott mozgási energiájának, nyomásból származó munkavégző képességének és helyzeti energiájának összege egy áramvonal mentén állandó.

Az összefüggésben szereplő, a folyadék sebességéből származó

nyomást dinamikus vagy sebességnyomásnak, a p-vel jelölt nyomást statikus nyomásnak, míg a szorzattal értelmezett mennyiséget hidrosztatikai nyomásnak nevezzük.

A veszteséges áramlás jellemzői

Minden áramlásnál veszteségek lépnek föl. Áramló folyadékok esetén sok egyedi ellenállás keletkezik, amelyek összeadódnak és így nyomásveszteség jön létre:

• folyadékrészecskék egymáson való súrlódása (folyadéksúrlódás)

• a vezetékfalon keletkező súrlódás (mechanikai súrlódás)

• irányváltozások és keresztmetszet változások következtében

A hő fogalmaHő: az az energia, amely hőmérséklet-különbség miatt vándorol

egyik helyről a másikra.

Hőáramlás: a hő terjedésének olyan módja, amelyben a melegebb anyag a hidegebbel magától egyszerűen összekeveredik. Olyan közegekben jön létre, amelyeknek részecskéi nem helyhez kötöttek.

Hővezetés: a hő terjedésének olyan módja, amelyben a melegebb rész nagyobb mozgási energiával rezgő részecskéi "ütközések" révén átadják energiájuk egy részét a szomszédos részecskéknek. Olyan közegekben jön létre, amelyeknek részecskéi helyhez kötöttek.

A hőmérséklet Si-alapmennyiség.

Mértékegysége: Celsius-fok; Kelvin-fok=-273 Celsius-fok.

A fajhő

Az a hőmennyiség, mely valamely anyag tömegegységének egy Celsius-fokkal való felmelegítésére szükséges.

A hőtágulás

A folyadékok és a szilárd testek hőtágulásának mértéke

egyenesen arányos a hőmérséklet-változással.

ΔV = βV0ΔT

Ahol V0 a 0oC-on mért kezdeti térfogat, ΔT a hőmérséklet változása

a 0oC-hoz képest, β az ún. térfogati hőtágulási együttható,

amelynek mértékegysége 1/oC, az anyagi minőségre jellemző

állandó.

A gázok normál állapota

A tömeg, a térfogat, a nyomás, és a hőmérséklet egyértelműen meghatározzák

a gáz egyensúlyi állapotát. Ezek a fizikai mennyiségek az állapotjelzők, vagy

állapothatározók. Bármelyik állapotjelző megváltoztatása legalább egy , de

inkább több állapotjelző változását vonja maga után.

Az általános gáztörvény megadja a kapcsolatot egy adott mennyiségű ideális

gáz állapotjelzői között, két különböző állapotban

A hőtan fő tételei

• A termodinamika első fő tétele: egy anyagi rendszer belső energiájának megváltozása egyenlő a közölt hő és a rendszeren végzett mechanikai munka előjeles összegével. ΔE = Q + W

• A termodinamika második főtétele szerint a természetben külső behatások nélkül midig a hőmérséklet kiegyenlítődésére irányuló folyamatok zajlanak le: azaz hő magától nem kerülhet az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a magasabb hőmérsékletű helyre.

• A termodinamika harmadik főtétele szerint az abszolút zéruspont (0 K) nem érhető el.

Kötési módok felosztása

A szereléstechnológia alapja az alkatrészek összekötése, amellyel felépítjük a szerkezeti részeket, géprészeket, vagy gépeket.

A kötés lehet:

oldható

nem oldható (roncsolással oldható)

A nem oldható kötéseket létrehozhatjuk anyaggal-kötéssel, alakkal-kötéssel, vagy erővel-kötéssel.

Nem oldható

anyaggal kötés

hegesztés

forrasztás

ragasztás

alakkal kötés szegecselés

erővel kötés sajtolás

Oldható

erővel kötéscsavarkötés

ék-, reteszkötés

alakkal kötés sasszeges

  huzalos kötés

Kötőgépelemek, szabványosítás

A sorozat- és tömeggyártás megköveteli, hogy a kötő gépelemek válogatás és utánmunkálás nélkül szerelhetők legyenek. Mindez megköveteli azt, hogy ezek az alkatrészek egységesek legyenek. Ezt biztosítja a szabványosítás.

Az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott rendszer alapján a gépelemek szabványos mérettel és alakkal készülnek.

A nemzetközi egységesítés által:• a rajzokon a jelölések az egész világon egységesek,• a szerszámok és mérőeszközök is egységesek,• a különböző helyen készült alkatrészek cserélhetőek.

Szegecsek

A szegecs egy hengeres csap, amelynek egyik végén előre elkészített fej van. Ez a gyámfej. A másik végén a fejet kötéslétesítés közben alakítjuk ki, ez a zárófej. A zárófej és a gyámfej alakja sokféle lehet, felhasználástól függően.

Szegecskötési módok

Egysoros átlapolt Kétsoros átlapolt Egysoros hevederes kötés

Szegecshossz kiszámítása

A zárófej kialakításához megfelelő szegecsszárhossz szükséges a szegecsátmérő (Z) függvényében:

Félgömbölyű fejhez: Z = 1,5 * d

Kazánfejhez: Z = 1,7 * d

Süllyesztett fejhez: Z = 0,5 * d

Lencsefejhez: Z = 0,7 * d

A szükséges szegecshosszt (l) az összeszegecselendő anyagok vastagsága (s) és a szegecsátmérő (d) ismeretében ki tudjuk számítani.

Pl.: Gömbölyű zárófejhez 2 lemez összeszegecseléséhez:

l = 2s+1,5*d

Szegecselési technológia

Balesetelhárítás

• Sérülést okozhat a repedt, törött szerszám.• Ferde ütéseknél a szerszám kiröpülhet a kezünkből.• Meleg szegecseléskor a hevítés is baleseti forrás

lehet.• Csak megfelelő tűzifogót használjunk• Gépi szegecseléskor a gépet csak akkor hozzuk

üzembe, ha az ütő- vagy a sajtolószerszám felfekvése megfelelő.

A hegesztés

A hegesztés azonos alapanyagú anyagok között létrehozott, roncsolás nélkül nem oldható anyaggal záró kötés.

Az összeillesztett anyagokat a kötés helyén megolvasztják, és olyan varratot hoznak létre, melyben a megdermedt anyagok közös kristályszerkezetet alkotnak.

Gyors, viszonylag olcsó, könnyen automatizálható, minősége kiváló.

Hegesztési módok:

Hő és erőhatással – sajtolóhegesztés

Hőhatással - ömlesztőhegesztés

Lánghegesztés

A hegesztéshez szükséges hőt éghető gáz és oxigén keverékével állítják elő. A gáz többnyire acetilén , amelynek égésekor a maximális hőmérséklet 3200oC.

A gázokat palackokban tárolják, az acetilént acetonban feloldva és porózus szerkezetű anyagban elnyeletve hozzák forgalomba.

A palackok nyomását nyomáscsökkentővel állítják be az üzemi nyomásra:

• Az acetilén palack 15 bar nyomását 0,3…0,6 bárra.• Az oxigénpalack 200 bar nyomását 2,5…4 bárra.

Lánghegesztés eszközei, berendezései

A lánghegesztés balesetvédelme

• Baleseti forrás lehet a palackok kezelése, a hőhatások, és a káros sugárzások.

• A palackokat izzó kályha, kemence közelében vagy tűző napon raktározni tilos.

• Szállításkor a palackokat védjük az eldőléstől vagy nagyobb ütődéstől.

• A munkahelyen csak 1 palack tartható, rögzítve.• A palack szelepétől a zsírt és az olajat tartsuk távol.• Védőszemüveg használata kötelező.• Csak vizsgázott szakember végezhet hegesztési

munkát.

Az ívhegesztés

A hegesztéshez szükséges hőhatást az anyag megolvasztását villamos ív segítségével hozzák létre. Az ív egy fémelektróda és a munkadarab között jön létre.

Kis helyre lehet kis hőt koncentrálni, ezért kisebb a deformáció mint a lánghegesztéskor.

Eszközei:

hegesztőgép (áramforrás - egyenáramú vagy váltóáramú)

elektróda

Az áram erőssége amperben az elektróda átmérő milliméterben mért értékének negyvenszerese legyen.

Az ívhegesztés műveleteiAWI védőgázas hegesztés

Afi fogyóelektródás hegesztésVédőporos hegesztés

Balesetelhárítás

Hegesztés közben nagyon fontos a munkavédelmi szabályok betartása a dolgozó védelme a hőhatástól, fényhatástól és az áramütéstől.

Védőpajzs, védőkötény, védőkesztyű, bőr lábszárvédő és bakancs használata kötelező.

Csak szakember végezhet hegesztési munkát.

A csavarmenet

Csavarvonal az a vonal, amelyet az AB egyenes alkot akkor, amikor az ABC derékszögű háromszöget egy henger felületére csavarjuk.

Ha a csavarvonal mentén egy síkidomot végigvezetünk csavarmenetet kapunk.

Csavarmenetek gyártásaKéplékeny alakítás:

menetmángorlásmenethengerlés

Forgácsolással:esztergálásmarásörvénylő menetmarásmenetköszörülés

Menetelemek, menetprofilok

Menetprofilok lehetnek:

Normál métermenet Finom métermenet Whitworth-csőmenet Trapézmenet Zsinórmenet Fűrészmenet

Csavarok, csavaranyák

A menetfúrás, menetmetszés előkészítése

A menetvágás megkezdésének megkönnyítésére a csap végét kissé kúposra munkáljuk elő. Legmegfelelőbb a 60o-os lesarkítás, ez a metszőlap vágóéleinek illeszkedéséhez és a forgácsolás megkezdéséhez a legkedvezőbb.

Menetfúráskor el kell készíteni a magfuratot. Az anyag duzzadása miatt a maglyuk furatát a névleges értéknél nagyobbra kell készíteni. A méreteket táblázatok tartalmazzák.

A furat mindkét élét süllyeszteni kell.

A menetfúró merőlegességét derékszöggel ellenőrizzük.

Zsákfuratba kifutási helyet biztosítsunk, ahol a forgács összegyűlhet. Egyébként a forgácsot időnként távolítsuk el.

A menetfúrás, menetmetszés szerszámai

Menetmetsző

Menetfúró

A csavarbiztosítások

A csavarbiztosítások legfőbb feladata, hogy tartsák a csavarkötés szereléskor rögzített szorítóerejét.

Lehetnek:

biztosítólemezek,

koronás anyák,

önbiztosító anyák,

biztosítóhuzalok

A forrasztás

A forrasztás főleg fémes szerkezeti anyagok olvadt fémmel, roncsolás nélkül nem oldható kötése.

A kötés létrehozásakor az alapanyag nem olvad meg, a forraszanyag részecskéi beépülnek az anyag részecskéi közé.

A kötés kihűlése után a két anyag között fémes kapcsolat keletkezik.

Előnyi: kis vetemedés, eltérő falvastagságok esetén is alkalmazható, tömör, jó villamos- és hővezetés.

Hátrányai: kis szilárdság, korrózióra érzékeny, kis kötésszilárdság.

Felület - előkészítés

A meglévő és a forrasztási hőmérsékleten képződő oxidréteg eltávolítása.

A folyasztószerek az oxidréteg eltávolításán kívül meggátolják az újraképződést is. Előre, vagy a forraszanyaggal együtt lehet alkalmazni.

Lehetnek folyékonyak, paszták, vagy gáz alakúak.Korrozív folyasztószerek: horgany – klorid, ammónium

– klorid (savas lemosás szükséges)Aktivált, enyhén korrozív szerek: gyanták,

forrasztózsírokNem korrozív folyasztószerek: nem aktivált gyanták,

alkoholban oldott szerves savak vagy gyantaoldatok.

Lágy- és keményforrasztás

Lágyforrasztás:• 450 oC alatt folyasztószerrel és ón- ólom ötvözetű

forraszanyaggal végezhető.• A kötés szilárdsága 20…120 MPa.

Keményforrasztás:• 550…900 oC-on végzik. A forraszanyag lehet:

réz-horgany ötvözet

ezüstforraszok.• A kötés szilárdsága 160…400 Mpa.

A forrasztás szerszámai

A ragasztás

Fémek, műanyagok, fa, üveg és más anyagok kapcsolhatók össze ragasztással.

A ragasztó a munkadarab felületére tapad. Az adhéziós erő nagy kötési szilárdságot képes létrehozni.

A ragasztott kötést befolyásoló tényezők:

tapadóerő

a felületek tisztasága

a felületek érdessége

a felvitt ragasztó vastagsága

Ragasztóanyagok

Többségük műanyag alapú.A ragasztási hőmérséklet alapján lehetnek:Hidegragasztók: Szobahőmérsékleten kötnek.Melegragasztók: 150 - 250 oC hőmérsékleten kötnek.

Egyes fajták kötéséhez nyomás is szükséges.

Összetételük szerint lehetnek:Egykomponensű: Ragasztóanyag és oldószer

keveréke. Felhordva az oldószer elpárolog. A felületeket csak szárazon szabad összeilleszteni.

Kétkomponensű: Ragasztóból és keményítőanyagból állnak. Csak felhasználás előtt szabad az adott arányban összekeverni.

Kötési módok

Ék- és reteszkötések

Az ék lejtős felületű, a tengely és a tárcsa hornyában elhelyezett , és közéjük befeszített gépelem. A kötést a feszítés hatására létrejövő súrlódó erő hozza létre. Az ék lejtése általában 1%, ezért a kötés önzáró.

Igénybevétele a súrlódás.

Gyorsan forgó, nagy futáspontosságot igénylő tengelykötések esetén a forgatónyomaték átvitelére reteszkötést alkalmaznak. A retesz tengelyirányban nem rögzíti a tengelyre szerelt alkatrészt. A retesznek nincs lejtése. A tengely és az agy között nem lép fel jelentős súrlódás.

A kötés igénybevétele a nyírás és palástnyomás.

Az ékek és reteszek szabványos gépelemek.

Ékek és reteszek kialakításaHornyos ék Fészkes retesz

Íves retesz

Egycsavaros siklóretesz

Csövek

Csövek:

Folyadékok, gázok, szemes anyagok szállítására alkalmazott gépelemek.

Csővezetékek:

A csövek, az összekapcsolásukhoz és elágazásaikhoz tartozó csőidomok, valamint a csőben áramló anyag szabályozását lehetővé evő csőszerelvények együttesen alkotják a csővezetékeket.

Anyaguk szerint lehetnek:• vas alapanyag: öntöttvas, szénacél, ötvözött acél;• más fémcsövek: réz, sárgaréz, alumínium, ólom, stb.;• nemfémes csövek: műanyag, gumi, beton, üveg, stb.

A csőhálózat részei

Csőidomok:

Csőszerelvények:

•csapok,

•szelepek,

•tolózárak

Csőkötések(menetes, karimás, tokos)

Ragasztott csőkötések

Tömítések feladata, csoportosítása

A tömítőelemek megakadályozzák a folyadékok és a gázok kilépését, illetve a por és szennyeződések bejutását a gépalkatrészek közé.

Követelmények:• Rugalmas alakíthatóság• kémiai ellenálló képesség• kopásállóság• hőállóság• öregedés állóság

Csoportosításuk:

Nyugvó tömítések: sík, alakos

Mozgó tömítések: csúszó-, nem csúszó tömítések

Anyaguk lehet:Műanyag, gumipapír, kartonbőrgrafitfém (réz, ólom, puha acél)tömítő paszta

Anyaguk lehet:Műanyag, gumipapír, kartonbőrgrafitfém (réz, ólom, puha acél)tömítő paszta

Tengelyek

Forgó vagy lengő gépalkatrészek hordozására kör, vagy körgyűrű keresztmetszetű tengelyeket használnak.

A gépalkatrész foroghat az álló tengelyen, vagy a tengellyel együtt foroghat.

A tengely támasztására csapágyakat alkalmaznak. A csapágyazás helyei a csapok.

A tengelyek alak, csapágyak száma, hajlékonyság stb. szerint csoportosíthatók.

Tengelyanyagok

Leggyakrabban használt tengelyanyagok:

• Általános célokra: A 50• Alárendeltebb célokra: A 44, A 38• Kényesebb feladatokra: ötvözött acélok• Igényesebb követelményekre: króm-nikkel acélok

A felület kopásállóságát betétedzéssel lehet biztosítani, vagy nitridálással.

Hőkezelési lehetőségek: lángedzés, indukciós edzés.

Megmunkálási módok: elsősorban forgácsolás, esetleg felrakóhegesztés, kovácsolás

Tengelyek megtámasztása

A tengelycsapok a különböző típusú tengelyek támasztó és tartófelületei a csapágyazás számára.

Homlokcsap

Nyakcsap

Forgattyús csap

Csapágyak feladata, folyadéksúrlódás

Feladata:

Forgó és lengő mozgást végző gépszerkezetek, pl. tengelyek kis súrlódású vezetésére és a tengely alátámasztására szolgál.

A siklócsapágyakban a tengelycsap és a csapágy között kenőanyagot helyeznek el a súrlódás csökkentésére, a gördülőcsapágyakban gördülőelemek biztosítják a mozgást.

A siklócsapágyakban a forgómozgás megindulása után a súrlódási állapotok aszerint változnak, hogy milyen a tengely terhelése és a fordulatszáma.

Akkor a legkisebb a súrlódás, amikor a csapágypersely és a tengelycsap között egy vékony kenőolajréteg alakul ki.

Siklócsapágyak

Siklócsapágyak

Csapágyanyagok:

Különféle réz-, ón-, ólom-, cink-, antimonötvözetek, alumínium, öntöttvas, műanyagok.

Kialakításuk:

Olajozási rendszerek:

Csepegtető

Kenőgyűrűs

Központi olajozás

Olajozási rendszerek:

Csepegtető

Kenőgyűrűs

Központi olajozás

Gördülőcsapágyak

Felépítése:

Kenésük:Alacsony fordulatszámon zsírzás.Nagyobb fordulatszámon olajozás.

Kenésük:Alacsony fordulatszámon zsírzás.Nagyobb fordulatszámon olajozás.