SZAKDOLGOZAT

PORTFÓLIÓ

Marozsán Zoltán

2017

SZAKDOLGOZAT

Marozsán Zoltán

2017

Miskolci Egyetem

Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

1840 - A DALOK ÉVE

A magyar kottakiadványokban található, énekes

nevelésre szánt, 1840-ben keletkezett Schumann dalok

Konzulens:

Csereklyei Andrea

Készítette:

Marozsán Zoltán

MA 120 kredit

tanár – zenetanár (énektanár)

Miskolc

2017

Schumann a zongoránál ülő Clarával; dagerrotípiáról készült metszet, 1847

4

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ...................................................................................................................... 5

2. Robert Schumann és Clara Wieck ............................................................................ 7

3. A dalok éve - 1840 ..................................................................................................... 11

4. A zeneiskolákban használt, énekes nevelésre szolgáló kottakiadványok ............ 14

4.1 Kerényi Miklós György: Énekiskola .................................................................... 14

4.2 Ádám Jenő: A dal mesterei ................................................................................... 15

4.3 Szabados Béla: Műdalok ....................................................................................... 25

5. Összegzés .................................................................................................................... 26

6. Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 27

5

1. BEVEZETÉS

„Schumann alkotásainak alaptémája az ember, a kortárs, örömeivel, bánataival,

bonyolult belső érzésvilágával, a környezetéről, a társadalomi életről és a természetről

vallott felfogásával. Schumann a haladó szellemű gondolkozó művész, aki mélyen átérezte

korának ellentmondásait és zenéjében ki akarta fejezni mindazt, ami szellemét és szívét

megfogta. Maga mondta, hogy érdekli minden, amit maga körül lát: az események, a

természet, az emberek. Minderről a zene nyelvén kívánt beszélni. A zene emellett,

Schumann véleménye szerint, alkalmas arra is, hogy felemelje mind az egyes embert,

mind a tömeget.”1

Robert Schumann a 19. századi Németország egyik legzseniálisabb zeneszerzője

volt, a romantika egyik legnagyobb alakja. A Zwickauban született komponista, irodalmi

környezetben nőtt fel, így a prózai művészet szeretete beleivódott szellemébe, és

megalapozta széleskörű irodalmi műveltségét, melyhez nagy szenvedély, mély

gondolatok és muzikalitás párosult.2 Korán felismerték zenei tehetségét, hét évesen

zongorázni kezdett, majd iskolatársaival zenekart alapított. A család otthona szolgált a

koncertek helyszínéül, ahol nyitányokat, szimfóniákat játszottak.3

Az művész életútja nagyon sokszínű. Korán meg kell küzdenie depresszióval,

csalódással, fájdalommal, lemondással, de sok öröm éri a zenélésben, komponálásban és

az írásban, valamint boldogság a szerelemben (a kezdeti sok hajcihő ellenére is).

Életművében kiemelkednek zongoradarabjai, szimfóniái, kamaraművei, versenyművei,

nyitányai és nem utolsó sorban dalai. 46 évig tartó életében összesen 260 dal komponált,

melyből 134 a dalok évében, 1840-ben keletkezett.4

Szakdolgozatom központi témája Robert Schumann és Clara Wick, valamint az

1840-ben keletkezett dalok. Az első fejezetben Robert és Clara kapcsolatáról írok

megismerkedésüktől házasságkötésükig, melyhez nagyon hosszú út vezetett. A második

fejezet az esküvő évéről szól, melyben legfontosabb szerepet Schumann dalai kapják.

Bemutatom fontosabb ciklusait, ugyanis ezeknek az alkotásoknak fontos helyük van a

zeneszerző életművében. A harmadik fejezetben bemutatom azokat a magyar kiadású

köteteket, gyűjteményeket, melyekben az ebben az időszakban keletkezett dalokat

találunk. Ezeket a műveket be is mutatom, valamint énekesi, és magánénektanári

1Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 82. 2 John Stanley: Klasszikus zene. (Budapest, Kossuth Kiadó, 2006.) 147. 3 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 8. 4 Karl H. Wörner: A zene története. (Budapest, Vivace Zenei Antikvárium és Kiadó, 2007.) 454.

6

szemmel elemzem is. A magyar zene és magánének-oktatás egyik legfontosabb

zeneszerzője Schumann, aki a kis formák mestere volt. Így akár az énekelni tanulók kezdő

éveire is találhatunk életművében egyszerű, nem túl összetett dalokat. Ezek a kiadványok

nagy segítséget jelentenek az énekpedagógusoknak. Kiemelném Ádám Jenő: A dal

mesterei című kiadványát, melynek két kötetében összesen 41 Schumann dalt lelhetünk

fel. Ebből 23 az 1840-es évhez köthető. Ezek a dalok alkotják dolgozatom témájának

vezérfonalát.

7

2. ROBERT SCHUMANN ÉS CLARA WIECK

Robert Schumann (1810-1856) 18 évesen hagyta el a zwickaui szülői házat, hogy jogot

hallgasson a Lipcsei Egyetemen.5 A jogi pályát nem tudta elképzelni hivatásául. Édesapja

(aki nagyon szerette a zenét és patronálta fia zongorista ambícióit) korai halálával viszont

olyan gyám felügyelete alá került, aki nem szerette a muzsikát, így kénytelen volt

beletörődni a család döntésébe.6 Miután1828 májusában megérkezett Lipcsébe szinte az

első útja – az egyetemi beiratkozás után – egy zeneszerető baráti családhoz, Ernst August

Carusékhoz vezetett. Carus felesége Agnes tehetséges énekes volt, nyolc évvel idősebb

Schumannál, akit több dal megírására is inspirált 1827-1828-ban.7 A házban koncertre

készülődtek, ahol először hallotta és pillantotta meg a kis zongorista Clara Wiecket

(1819-1896) édesapjával, Friedrich Wieckkel (1785-1873). A kis hangverseny után szóba

elegyedett velük és már a Wiecktől vett zongoraóráit tervezte, melyeket augusztusban

kezdett. Valószínűleg az ifjú Robert nem is sejtette, hogy a nála kilenc évvel fiatalabb

Clara a legnagyobb múzsája lesz. 8

1829 májusától egy évig tanult a Heidelbergi Egyetem jogi karán, ahol napjai nagy

részét szintén a muzsika töltötte ki. Ezt a várost a német romantika bölcsőjének is nevezik,

az egyetemre sem a jog vonzotta, hanem egy Justus Tibaut nevű professzor, aki amatőr

zenész és zeneesztéta volt.9 Később ez a neves tudós arra bíztatja Schumannt, hogy

hagyjon fel jogi tanulmányaival és szentelje életét a zenének.10 Ebben az időben több

kompozícióba is kezdett, melyeket nem fejezett be.

1830 tavaszán visszatért Lipcsébe, de gyámja beleegyezésével a következő

szemesztert kihagyta az egyetemen. Wickkel való, diák-tanári viszonya megromlott

ebben az időben, mivel csodagyereknek számító lányával, az állandó koncertkörutak

miatt a legtöbb zongoraórája elmaradt.11 A kihagyott szemeszter után még ebben az évben

végleg felhagyott jogi tanulmányaival, melybe édesanyja is belegyezett. Újra,

rendszeresen járt Wieck zongoraóráira, aki új feltételeket szabott a tanítására. Nagy

5Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 21. 6 John Stanley: Klasszikus zene. (Budapest, Kossuth Kiadó, 2006.) 147. 7 John Daverio and Eric Sams. "Schumann, Robert." Grove Music Online. Oxford Music Online. Oxford

University Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/40704pg1

(Elérés: 2017. 03. 26.) 8 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 17-20. 9 Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok – Chopin, Schumann és

Liszt élete és művei. (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2010.) 84. 10 Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 40. 11 Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok – Chopin, Schumann

és Liszt élete és művei (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2010.) 84-85.

8

tehetségnek tartotta, - mely egyik Schumann édesanyjának írt válaszlevélből derül ki - de

a legnagyobb feladat az volt, hogy higgadtan, türelemmel és megfontoltan sajátítsa el a

zongorajáték technikájának alapjait.12

Zongoraművészi karrierje szinte el sem kezdődött, mikor egy saját készítésű

szerkezet miatt, valamint a megerőltetően sok gyakorlástól tönkrement jobb keze, ezt

nehezen dolgozta fel. Már heideggeri tartózkodása alatt is gyengébbnek érezte jobb kezén

a középső és mutató ujját, ami feltehetően a szifilisz kezelésére szedett higany mérgező

hatásának volt betudható.13 Ebben az időben tanára hosszú hangversenykörúton volt

lányával. Miután visszatértek Lipcsébe 1832-ben, kapcsolata Clarával szorosabbra

fűződött. A lány vigasztalta a történtek miatt, viszont Schumann ekkorra rájött, hogy

számára a komponálás okozza a legnagyobb örömöt; azt sajnálta, hogy nem tudja

eljátszani saját műveit. Erre a feladatra viszont Clara lelkesen jelentkezett. Ez a barátság

nagy boldogságot jelentett neki, s ettől kezdve Schumann minden szerzeményét a szerző

útmutatásai szerint, gyakran a komponista jelenlétében tanulta meg.14 Fontos

megemlíteni, hogy ebben az időben Schumann, mint zeneesztéta, és mint kritikus is

működött. Egyre fontosabbá vált számára az írás, amit ifjúkora óta előszeretettel művelt.

1834-ben Lipcsében megalapította a „Neue Zeitschrift für Music” című zenei folyóiratot,

melyet 1844-ig vezetett.15

1834 azért is jelentős évszám Schumann életében, mert komoly kapcsolatba kezd

Ernestine von Frickennel, aki szintén Wieck zongorista növendéke volt, és akivel

házasságot is tervez. Több kompozícióra is ihlette a fiatal zeneszerzőt.16 Maga Wieck is

szívesen látta ezt a szövődő szerelmet, melyből jegyesség is lett, remélve, hogy így lánya

érzelmileg távolabb kerül a zeneszerzőtől. Clara viszont továbbra is nagy rajongással

vette körül a nála kilenc évvel idősebb Schumannt.17

Schumann Clarához fűződő viszonya 1835 áprilisában változott barátságból

szerelemmé, amikor a lány egy több mint fél évig tartó turnéról hazaért édesapjával. A

fiatal nővé érett zongoraművésznő mély érzéseket csalt elő Schumannból. A

következőkben egyre több időt töltöttek együtt, amit egy ideig a tizenhat éves Clara apja

12 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 32. 13 Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok – Chopin, Schumann

és Liszt élete és művei (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2010.) 86. 14 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 36-42. 15 Karl H. Wörner: A zene története. (Budapest, Vivace Zenei Antikvárium és Kiadó, 2007.) 672. 16 Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok – Chopin, Schumann

és Liszt élete és művei (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2010.) 90. 17 Petzoldt, Richard: Robert Schumann élete képekben. (Budapest, Zeneműkiadó, 1958) 24.

9

sem nézett rossz szemmel. A fiatal zongoraművésznő egyre nagyobb sikereket ért el,

kettejük viszonya is szorosabbá vált. A zeneszerző már a leánykérést tervezte, amikor

Wieck hirtelen Drezdába vitte Clarát és megtiltotta, hogy a pár kapcsolatban maradjon

egymással. Miután Schumann utánuk utazott és találkozott a lánnyal Freidrich Wieck

mérgében majdnem lelőtte a komponistát.18 Valószínűleg gyanította, hogy Schumann

vérbajos volt, ezért mindennemű kommunikációt megtiltott kettejük között. Lipcsei

visszatérésük után a szerelmeseknek kerülniük kellett egymást, a lány pedig

engedelmeskedett apjának.19

Több mint másfél év után sikerült újra felvenniük a kapcsolatot, melyben egy

közös barátjuk volt segítségükre. 1837. szeptember 13-án, Clara 18. születésnapján

Schumann egy levélben kérte meg a lány kezét. Wieck, Robert szegénységére hivatkozva

megtagadta a házasságot. A keménykezű zenepedagógusnak hátsó szándékai is voltak

lánya magához láncolásával; nem akarta elveszíteni azt a presztízst és megbecsülést, amit

egy Európa szerte ismert zongoraművész impresszáriójaként magáénak tudhatott.20 Ez az

időszak nagyon megviselte Schumannt, többször öngyilkosságot tervezett.21 A

megpróbáltatások ellenére a pár szerelme egyre erősebb lett, a nehéz beteljesülés hosszú

útján kapcsolatuk még szorosabbá vált.22

Bécsi koncertkörút következett, ahol a fiatal lány nagy sikereket aratott. Wickék

itt ismerkedtek meg Liszt Ferenccel, aki elismerően nyilatkozott Claráról, és baráti

kapcsolat alakult ki a két zongoraművész között.23 1838 őszén Schumann is Bécsbe

utazott. Wieck egyik, a házassághoz fűzött feltétele az volt, hogy Schumann teremtsen

magának szilárd pozíciót Bécsben, mert az esetleges esküvő után oda kellene költözniük,

Clara bécsi sikerei miatt. Schumann úgy tervezte, hogy a „Neue Zeitschrift für Music”

című folyóiratának székhelyét is áthelyezi Bécsbe, valamint remélte, hogy tanári állást

kap a Bécsi Zeneakadémián. Az útnak egyetlen pozitív végkicsengése az volt, hogy

Schubert hátrahagyott iratai között megtalálta a C-dúr szimfóniát.24 Schumannak nem

sikerült egzisztenciát teremtenie az osztrák fővárosban, és 1839-ben - épp testvére halála

után – Clara viselkedése is kétségbe ejtette, a lány akkor épp Párizsban tartózkodott és

18Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 62-65. 19 Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok – Chopin, Schumann

és Liszt élete és művei (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2010.) 91. 20 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 70. 21 Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok – Chopin, Schumann

és Liszt élete és művei (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2010.) 92. 22 Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 123. 23 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 72. 24 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 76.

10

valószínűleg édesapja nyomására újból az anyagi feltételekhez kötötte a házasságot.

Wieck, látva Schumann bécsi kudarcát újra a szerelmesek közé állt. Minden erejével a

házasság meghiúsításán dolgozott. A rágalmazástól sem riadt vissza.25 A kibékülésük

után júniusban Clara, hogy kiiktassa édesapja beleszólását a házasságkötés létrejöttébe,

jogi eljárást indított. 26 Schumann, hogy erősítse társadalmi pozícióját a Jénai Egyetemen

filozófiai doktori címet szerzett, remélve, hogy Wieck így már méltónak találja lányához.

A bíróság 1840 szeptemberében pozitív eredménnyel dönt Clara és Robert javára, és

szeptember 12-én meg is tartják az esküvőt.27

A házasságkötés után a fiatal feleség felveszi férje családnevét, így Clara

Schumann néven folytatja pályafutását, melyben továbbra is aktív marad. A két művész

kapcsolatának alapja a kölcsönösség volt, melyben mindkettejük ajándékozó és

megajándékozott szerepet is betöltött. Clara sokkal több volt egy Európa hírű

zongoraművésznél. Édesapja mindent átfogó zenei képzést nyújtott számára, melyhez

zeneszerzés, partitúra-játék és hegedűórák is tartoztak. Wick megismertette az akkoriban

elfelejtett, régi nagy zeneszerzők műveivel, és az akkoriban divatos sztár komponisták,

(pl. Chopin) műveinek játszására is rávezette lányát. Clara érettebb korában előszeretettel

interpretálja hangversenyein Beethoven, Weber és Mendelssohn műveit. Természetesen

előtérbe lépnek Robert Schumann kompozíciói is; évtizedeken át férje műveinek

leghívebb előadója lesz. Saját kompozíciói is nagy tehetségről tesznek tanúbizonyságot s

erősen hordozzák Schumann zenei ízlését.28

25 Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 129. 26Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok – Chopin, Schumann

és Liszt élete és művei (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2010.) 94. 27 Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 130-131. 28 Petzoldt, Richard: Robert Schumann élete képekben. (Budapest, Zeneműkiadó, 1958) 26.

11

3. A DALOK ÉVE - 1840

Schumann életművében fontos helyet foglalnak el dalai, melyek legtöbbje az 1840-es

évhez köthető. Ebben az évben mintegy 138 dal keletkezett, több mint összes dalának

fele. Fontos esztendő ez Schumann életében, hiszen ebben az évben vette feleségül

zongoratanára Wieck lányát, Clarát, aki zongoraművész volt,29 - ahogy a kettejük a

kapcsolatáról szóló fejezetben részleteztem, - és aki egyben a zeneszerző zongorára írt

műveinek leghitelesebb és legbeavatottabb előadójává vált. Wieck természetesen nem

szerette volna vejéül Robertet, így a nászra hosszas udvarlás, sőt pereskedés után került

sor. (Robert és Clara első csókja 1835. november 25-én történt, így a szerelem

fellobbanása és a házasság beteljesülése között eltelt idő mintegy öt évet tesz ki.)30

Ennek örömére több dalciklus is keletkezett ebben az évben, mint például,

Myrthen (Mirtuszok Op. 25) ezt a 26 dalból álló ciklust nászajándékként szánta

feleségének31, Frauenliebe und Leben (Asszonyszerelem, asszonysors Op. 42),

Dichterliebe (A költő szerelme Op. 48), valamint két sorozat is, melyek a Liederkreis

nevet kapták. Az Op. 39-es ciklus Joseph Eichendorff (1788-1857) verseire, valamint az

Op. 24-es sorozat Heinrich Heine (1797-1856) verseire, mely 1840. február 14-ére készült

el. A dalciklusok közül több jóval az esküvő előtt keletkezett, hiszen a házasságkötés

1840. szeptember 12-én történt.

Schumann előszeretettel alkalmazta a „Liederkreis”-t, mint műfajt is. E sorozatok

- melyből kettő címéül is ezt a nevet kapta - nem történetet mesélnek el, mint a

Dichterliebe, vagy a Frauenliebe und Leben, hanem egymástól tartalmilag teljesen

független versek megzenésítései. Az Op. 24-es és Op. 39-es dalsorozat esetében csak a

költő személye fűzi össze a dalokat.

A Claráért és kettejük boldogságáért folytatott harc nehéz évei alatt Schumann

először komponált vokális zeneműveket. 12 évvel az esküvő előtt írt már dalokat, de a

dalművészetben való kibontakozása csak a szerelem beteljesülése után történt meg.

Ezekben a vokális szerzeményekben Schumann a költői gondolatok hű kifejezésének

szolgálatába állítja az énekszólamot és a zongoraszólamot egyaránt.32 1839-ben még így

írt a dalokról: „Az énekes kompozíciókat sosem tartottam nagyra és mindig a hangszeres

29 Michels, Ulrich: SH atlasz, Zene (Budapest, Springer Hungarica Kiadó, 1994.) 431. 30 Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok – Chopin, Schumann

és Liszt élete és művei (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2010.) 90. 31 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 87. 32 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 92.

12

muzsika alá helyeztem.”33 A művész életében tehát nagy fordulatnak kellett

bekövetkezni, hogy egy évig szinte csak a dal műfajához forduljon, ami nem más, mint a

beteljesült szerelem. A dalok komponálása közben magával ragadja a versek szépsége,

és nagy irodalmi ismereteinek most igazán hasznát veszi. Ez természetesen a versek

kiválasztásánál is megjelenik; sokkal igényesebb a szöveg iránt, mint szeretett osztrák

példaképe, Schubert volt. A dalciklus megteremtése ugyan Schubert nevéhez kötődik, de

Schumann ezen a téren is nagyon egyedit alkot. Mint a zongoradarabok, a versek is

legtöbbször sorozatokká, ciklusokká válnak keze alatt. Schumann is költővé válik a dalok

komponálása közben; a lírikus zeneszerző a zongoramuzsika intim világa mellett

elsősorban ebben érzi otthon magát. Természetesen új korlátokkal is meg kell

ismerkednie, hiszen amíg a, nem szöveges zenei kompozícióinak csak a képzelete szabott

határt, itt a vers költőjének a fantáziáját is meg kell értenie. Schumann dalköltészetének

a versek legmélyebb megértésében van az erőssége; megsejti és megsejteti a versek rejtett

titkait is. A költő teremtette atmoszférához hű marad, kitapintja a szövegben lévő

leheletfinom árnyalatokat, és érzéki kifejezést talál hozzájuk. Így a vers és a zene

tökéletes összhangba kerül. Ennek ellenére a szövegek megzenésítései nem egyszer

ellenkeznek a német prozódia természetes törvényeivel. A versek hangulata, szimbóluma,

jelentése az, amit zenéje kifejez. Legtöbbször nem az énekszólam, hanem a zongora

szólama a legbensőségesebb, melynek szerepe Schumann dalaiban nagyon megnő.

Egyenrangúvá válik az énekszólammal, kommentál, mint az énekes partnere, valamint a

szavakkal elmondhatatlan érzéseket próbálja közvetíteni. Alaphangulatot fest, képeket

színez, és szerepe van részletek ábrázolásában is; egy-egy mondatot, vagy fontosabb szót

emel, hangsúlyoz ki. A zongora szólam színei egy egész zenekar hangzásvilágát

hordozzák. Maga a dallam – amit sok esetben az énekszólamnak gondolhatunk – sem

egyértelműen az énekesé; többnyire a zongora is átvesz belőle, akár továbbfűzve,

továbbgondolva. Előfordul, hogy (mint egy duettben, megosztják egymás között a

szerepeket,) akár ugyanaz a dallam egyszer a hangszeren, egyszer az énekszólamban

köszön vissza, máskor a zongora saját dallammal követi az énekest, ami akár egy másik

felfogást, újabb érzeteket, gondolatokat kelthet a hallgatóságban. Kifejezetten fontos a

zongoraszólam szerepe a dalok bevezetőiben, valamint az utójátékokban. Gyakran az

énekszólam nem nyugszik meg a dal végére, hanem a hangszeres „utószó” rendezi el

harmóniáilag az addig megoldatlannak hitt hangulatot.34

33 Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 133. 34 Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 135-139.

13

A Myrten című ciklusban, hasonlóan, mint a két Liederkreisban, nem összefüggő

történet kerül a hallgató elé, a költő személye sem egy. Olyan igazi nagy poéták verseit

zenésíti meg, mint Goethe, Heine, Rückert, Burns és Byron.35 A Burns verseire

komponált nyolc dal egy külön egységet, egy önálló, kisebb sorozatot alkot a nagy

cikluson belül.36

A Frauenliebe und Leben című Adalbert von Chamisso verseire komponált ciklus

a szerelem és az asszonysors monológszerűen végigszőtt története az első ábrándoktól az

asszonyélet legnagyobb és legszebb pillanatáig, a gyermekáldásig. A nagy beteljesülés

után viszont váratlan tragédia történik, a szeretett kedves eltávozott az élők sorából.

Miután a vers véget ér, a zene hosszan folytatódik. Olyan érzelmi örvény tárul fel a

zongora szólamában, melyeket szavakkal nem lehet elmondani.37

A Dichterliebe című dalciklus Schumann egyik legnépszerűbb sorozata, melyben

Heinrich Heine verseit zenésíti meg. Heine költészete nagyon közel állt Schumannhoz.

Művészi erejű képei merészen bírálták az akkori kormányzatot, valamint a német

polgárok korlátoltságát és maradiságát. A ciklus egy mély érzésekkel teli fiatalember

tragédiáját meséli el, aki összetűzésbe kerül környezetének értetlenségével és

hazugságaival.38

Schumann dalainak tematikája nagyon változatos. A boldog szerelem hangja az,

amely szinte minden dalban él, de képeket fedezhetünk fel szülőföldjéről, barátságról,

családról, és sokszor a mondavilág is ihletet ad számára.

35 Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 134-135. 36 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 88. 37 Kroó György: Schumann. (Budapest, Bibliotheca Kiadó, 1958.) 139-140. 38 Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. (Budapest, Művelt nép Könyvkiadó, 1954.) 91.

14

4. A ZENEISKOLÁKBAN HASZNÁLT, ÉNEKES

NEVELÉSRE SZOLGÁLÓ KOTTAKIADVÁNYOK

A mai magyar énekoktatás legfontosabb és legtöbbet használt két kiadványa Ádám Jenő:

A dal mesterei című sorozat tíz kötete, valamint Kerényi Miklós György: Énekiskola című

sorozatának négy kötete, melyhez köthetünk egy, Az éneklés művészete és pedagógiája

című, sok ismeretanyagot tartalmazó módszertani könyvet is. Fontos megemlíteni még

Sík József 1912-ben készült, Elméleti és gyakorlati énekiskola című művét, melyhez

szintén tartozik egy Műdalok című, Szabados Béla által összeállított több kötetes, széles

repertoárt tartalmazó kottasorozat. Ezek a kötetek magyar kiadók gondozásában jelentek

meg a 20. század elején és közepén, és ma is a zeneiskolák, konzervatóriumok által

legtöbbet használt kottakiadványok közé tartoznak.

Robert Schumann vokális művei ezeknek az összeállításoknak is alapdarabjait

képezik. A kezdő énekes növendékek is szívesen tanulják, valamint a magánénektanárok

is előszeretettel tanítják ezeket a dalokat. Schumann örök érvényű Liedjeit a

koncertpódiumokon is gyakran hallhatjuk neves énekesek és zongoristák előadásában.

4.1 KERÉNYI MIKLÓS GYÖRGY: ÉNEKISKOLA

Kerényi Miklós György és Kerényiné Kéri Margit által szerkesztett Énekiskola című

gyűjtemény első kötete 1967-ben jelent meg a Zeneműkiadó gondozásában. A négy

kötetet felsorakoztató, az énekes nevelésre szánt összeállítás első kötete, melyben

népdalfeldolgozások kapnak helyet, a növendékek számára fontos elméleti résszel is

kiegészül. A második és harmadik kötetben főként műdalokat találhtunk, melyekből

Schumann 1840-ben keletkezett dalai sem maradtak ki.

4.1.1 Kerényi Miklós György: Énekiskola című II., és III. kötetében található 1840-ben keletkezett

Schumann dalok

Az Énekiskola II. című kiadványban Schumann: Frauenliebe und leben

(Asszonyszerelem, asszonysors) Op. 42-es, Chamisso veseire komponált ciklusából

találhatunk egyet. Az Amióta láttam39 című dal (Seit ich ihn gesehen No.1.) a zeneszerző

egyik női előadóknak szánt dalciklusából való, így ezt a művet lány növendékek

tanulhatják. A magyar szöveget Farkas Imre fordításában olvashatjuk, melynek

prozódiája néhány helytől eltekintve, jól illeszkedik az énekszólamhoz. A kötet ugyan

39 Kerényi Miklós György: Énekiskola II. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1968.) 86.

15

német szöveget nem közöl, amit azért tartanék fontosnak, mert a nehezebb hangközök és

ívek miatt, a haladó énekes növendékek a magyar szövegen túl, eredeti nyelven is

tanulhatják. A dal híven tükrözi Schumann érzékeny lelkivilágát. E strófikus, két

versszakos darab kísérete csak az utójátékban módosul. A ciklus bevezető dalában a

szerelem fellobbanása a téma, így a nem harsogó, piano előadásmód bensőséges légkört

teremt. Az előadó szerelméről történő ábrándozását a zongoraszólam kísérete is színezi,

mely főként a versszakok közepét emeli ki dúsabb hangzásvilágával. A dalt eredeti (B-

dúr) hangnemben találjuk meg a kiadványban.

Az Énekiskola III. kötete is közöl egy, az 1840-es évhez köthető dalt. A Myrthen

Op. 25. című dalciklus, No. 24-es számmal jelölt, A lelked mint a rózsa40 (Du bist wie

eine Blume) kezdetű dalát. Ez a kötet már az énekes növendékek haladó éveire készült,

így magyarul, illetve eredeti nyelven is megtaláljuk a különböző korszakokból

kiválasztott műveket. A dalt Heinrich Heine versére komponálta a zeneszerző, melyet

Lányi Viktor fordított magyarra. Prozódiáját tekintve a magyar szöveg jól illeszkedik a

dallamhoz. A zongoraszólam kísérő, akkordikus jellegű. A kötetben eredeti hangnemben,

Ász- dúrban találjuk meg a dalt, az internetes oldalakon, valamint különböző nem magyar

kiadású kottákban pedig transzpozíciókat is fellelhetünk a különböző hangfajú

növendékek számára.

4.2 ÁDÁM JENŐ: A DAL MESTEREI

Ádám Jenő: A dal mesterei című kottakiadványai a Kerényi könyvek mellett minden

zeneiskola és zeneművészeti szakközépiskola folyamatosan használt tankönyvei között

szerepelnek. A tíz kötet széles repertoárt ölel fel, áttekinti a vokális zeneművészet nagy

korszakait a reneszánsztól, egészen a késő romantikáig. A műveket eredeti és magyar

szöveggel is közli a szerkesztő. Az első három kötetben a kezdő évekhez találunk

műveket, a további kötetek a haladó évekhez nyújtanak segítséget. A kiadványok széles

repertoárjából Schumann dalai sem hiányoznak, melyeket a III. és VII/a kötetekben

találhatjuk meg.

40 Kerényi Miklós György: Énekiskola III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1985.) 54.

16

4.2.1. Ádám Jenő: A dal mesterei III. kötetében található 1840-ben keletkezett Schumann dalok

Ádám Jenő: A dal mesterei III. című kottakiadvány első, 1840-ben keletkezett dala a

Liederkreis Op.24-es dalsorozat No.8-as számmal jelölt Kétségek közt41 (Anfangs wollt’

ich fast verzagen) című műve. A történet szerint az elbeszélő egy ideig nem tudta elviselni

szomorúságát, bár most mintha sikerülne neki túllépni fájdalmain, de nem tudja hogyan.

Schumann egyszerű formát használ az alig kétsoros dalban, mely egy korált idéz, annak

megfelelő zongorakísérettel. A dalt kérdéssel, félzárlattal fejezi be. Az emlékek

megszépülnek, a fájdalom nemessé változik. Heine német szövegét Závodszky Zoltán

fordította magyarra, a prozódia néhány helyen nem illik a Schumann által komponált

énekszólamhoz. A kötetben eredeti hangnemben, d-mollban található a dal, mely egy

haladó növendék életében fontos mű lehet.

A következő dal a Myrthen Op. 25. című sorozat 12. műve, A menyasszony dala42

(Lied der Braut) Rückert versére készült. A dalban egy szerelmes egyén kérést fogalmaz

meg édesanyjának, mely nem más, mint, hogy engedje meg ennek a szerelemnek a

beteljesülését. A szövegből viszont kiderül, hogy maga az elbeszélő sem tudja, hogy a

másik fél mit érez pontosan. Ezt a kételyt Schumann nagyszerűen érzékelteti egy koronás

megállással a darab közepén, mely feszültséget teremt. E nagyon szép, rövid lírai dal

nagyon mély érzelmektől fűtött. Érezhető a kedves, valamint az édesanya iránt érzett

szeretet is, mely a lágy dallamból és a halk, finom dinamikából is felsejlik. A

zongoraszólam partner a kérdések feltevésében, és végigkíséri az énekszólamot.

Závodszky Zoltán magyar szövege nagyon szép fordítás, bár sok helyen prozódiailag nem

illik össze a dallammal, valamint a német szöveggel. Az eredeti hangnemben – G-dúrban

- közreadott Lied, jó tanulási anyagként szolgálhat a zeneiskolák felsőbb éves, lány

énekes növendékeinek.

A Zöld, hímes rét43 (Erstes Grün) kezdetű, Kerner szövegére írt dal, három

versszakos, strófikus mű. A zeneszerző életében az 1840-es év a legboldogabb

időszaknak számít. Mégis nagyon sok olyan verset választ, - mint ez a dal is – mely a szív

fájdalmáról szól, ami nem más, mint a reményvesztett szerelem. Jelen esetben a szép,

zöld réttől várja a vigaszt. A g-mollban írt darabban (a kötet is így közli) az énekszólam

nemes egyszerűsége, a zongoraszólam akkordikus, valamint kommentáló kísérete, jól

41 Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 8. 42 Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 12. 43 Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 13-15.

17

érzékelteti a hangulatot. A fontos szavakat ritardandóval emeli ki, melyek általában

ugyanazon a zenei ponton következnek.

Az Op. 39-es Liederkreis első dala, az Idegenben44 (In der Fremde) című

Eichendorff versére komponált művet, Gervay Marica fordításában találjuk, szintén

ebben a kötetben. A mérhetetlen szomorúságot e fisz-mollban írt dalban, a tengerként

hullámzó zongoraszólam hangzatfelbontásai is érzékeltetik. A költemény a mérhetetlen

magányról szól, melyet a magyar szöveg hűen tükröz. A nagy ívek, előkék és nehéz

kötések miatt nem beszélhetünk könnyű dalról. Dinamikáját tekintve végig piano és

pianissimo jelzéseket láthatunk, melyek hozzájárulnak az esetleges előadás mélységéhez

és bensőségességéhez.

A következő négy dal Schumann egyik legjelentősebb dalciklusából a

Dichterliebe (A költő szerelme) Op. 48. című sorozatból került a kötetbe Závodszky

Zoltán fordításában. A Bús Könnyeimből támad45 (Aus meninen Tränen) kezdősorú dal

szövege szerint az elbeszélő retteg attól, hogy szerelme hűtlen hozzá és ezt a

szomorúságot az első két verssor végén található koronás megállások érzékeltetik. A dal

második részében maradásra bíztatja a kedvesét, az énekszólam V., domináns fokon zár,

nyitva hagyva a zenei mondatot, melyet a koronás hang utáni akkord vezet tonikára. Az

eredeti A-dúr hangnem helyett közép fekvésű G-dúrban került a kötetbe a dal, melyet A

Dichterliebe valamennyi darabjával együtt férfi énekesek adnak elő.

A rózsa, a gerle, a nap meleg fénye46 (Die Rose, Die Lilie, Die Taube, Die Sonne)

című dal új szerelem fellobbanását tárja a hallgató elé. A vidám hangulatú, az eredeti

D-dúr hangnemben közölt dal meglehetősen gyors tempójú. Mind a német, mind a

magyar szöveget sokszor nyelvtörőként érzékelhetjük, mely egy helyen, a vers első

sorának visszatérését nyomatékosítja lassítással. A tizenhatodokból álló zongoraszólam

folyamatos támaszt nyújt az énekes előadásához.

A kötet következő, Hallom a kedves hangját47 (Hör' ich das Liedchen klingen)

című dal egy visszaemlékezés. A mesélő jelenlegi magányából mereng vissza egy régi

dalra, melyet a szeretett kedvese énekelt neki. A fentről lefelé csordogáló hármashangzat

felbontások csepegő eső érzetét keltik. Így még meghatóbbá válik az ének- és a

zongoraszólam kapcsolata. Miután a vokális szólam gondolatai véget érnek, a zongora

44 Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 16-18. 45Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 19. 46Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 20-21. 47Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 22-23.

18

még továbbviszi az érzéseket, kisebb vihart gerjesztve a szavakkal elmondott

fájdalmakból. A kötetben eredeti g-mollban közölt dal a romantikus Lied egyik

gyöngyszeme, mely a fiú énekesnövendékek repertoárjába tartozik.

A Szép szemed ha láthatom48 (Wenn isch in deine Augen seh) című dal A költő

szerelme című dalciklus negyedik darabja. Természetesen a dal, mint ahogy a ciklus is, a

szerelemről szól. A dal előadója minden bánatát elfelejti, ha láthatja a hőn szeretetett

embert. A recitáló kezdés után mind a szövegben, mind a dallamban mély érzelmek

tárulnak fel. A zongora akkordikus szólama végigkíséri az énekest és az utolsó ütemekben

is tovább szövi az érzéseket. Az eredetileg G-dúrban komponált dalt Ádám Jenő

gyűjteményében B-dúr szerinti transzpozícióban találhatjuk meg. A szöveg magyar

fordítása sok helyen nem illik az eredeti német szöveghez, valamint a dallamhoz sem, így

személyes véleményem szerint mindenképp eredeti nyelven tanítanám ezt a dalt.

A Jázminbokor49 (Jasminenstrauch) című dal Schumann 1840-ben keletkezett

Lieder und Gesänge Op. 27. című dalsorozatában található. A Rückert versére komponált

Liedet Závodszky Zoltán fordította magyar nyelvre. E könnyed, vidám dal a természet

tavaszi ébredezéséről és a csodás környezetben lévő jázminbokor meseszerű

bemutatásáról szól. A vidám, 6/8-os lüktetésű dal énekszólama könnyed, játékos

világával könnyen jó hangulatot teremt. A zongoraszólam basszusának akkordjai kísérik

az énekszólamot, míg a felső szólamban található futamok nagyon színessé teszik ezt a

zenei anyagot. Az emberi fül számára úgy tűnik, mintha a zongora teljesen külön életet

élne az énekszólamtól, a halk dinamika hozzájárul a tavasz ébredésének érzékeltetéséhez.

Az eredetileg A-dúrban írt dal a kötetben G-dúrban jelenik meg. A magyar szöveg

prozódiája sokszor nem illeszkedik jól a dallamhoz. A dalénekművészet világában

mindkét nem előadóinak repertoárján megtalálható egyszerű dalocska az énekes

növendékek hang - és zenei képzésének folyamatához is hozzájárulhat.

A kötet utolsó 1840-ben készült dala a Myrthen című dalciklus második darabaja,

melynek címe Fel, bátran50 (Freisinn). Schumann Goethe versére komponált műve

Závodszky Zoltán magyar fordításában került a kötetbe, melynek prozódiája

meglehetősen jól illeszkedik a dallamhoz. A dal elején a „frissen” utasítást olvashatjuk.

Ehhez az érzethez a zongora - és énekszólam kis nyújtott ritmusai is hozzájárulnak. Az

indulószerű dal zongoraszólama nagyon dús akkordokból áll, de a tizenhatod szünetek

48Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 24-25. 49Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 30-31. 50Ádám Jenő: A dal mesterei III. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.) 36-37.

19

miatt mégis játékos marad. Tartalmát tekintve a bátorság a központi téma, melyhez

hozzátartozik az utazás, melyet jelen esetben lovaglással old meg, valamit, sajnálatát is

kifejezi a kunyhóban és sátorban élőknek, mivel így nem láthatják a gyönyörű Isten

teremtette csillagos eget. Az ABA formájú dal, nagyon jó tanulódarab, lendületessége és

középfekvése miatt. A kötetbe eredeti, Esz-dúr hangnemben került.

4.2.2. Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a.

Ádám Jenő: A dal mesterei című kottasorozatának VII/a kötete is számos Schumann dalt

tartalmaz, melyek nehézségi szintje már komoly énektechnikai és zenei tudást kívánnak.

Ez a kötet a magas hangfajú, haladó szintű énekes diákoknak, vagy ifjú művészeknek

készült.

A Mirtusszal, rózsával51 (Mit Myrthen und Rosen) című dal, Schumann Op. 24-es

Liederkreis című ciklusának lezárása történetben és zenében egyaránt. Természetesen

nem pozitív végkicsengéssel, hiszen a könyvet, ami gondolatom szerint a dalsorozatot

jelképezi, el akarja temetni dalaival együtt. A történet a beteljesületlen szerelemről szól.

Mély depressziót és reménytelenséget figyelhetünk meg, mely Schumann szinte egész

életművére elmondható, hiszen apja halála után a zeneszerző is retteg attól, hogy örökölte

betegségét és elemgyógyintézetben végzi. Zeneileg talán ez a dal a ciklus egyik

legbonyolultabb átkomponált dala, megmutatja Schumann mérhetetlenül nagy zenei

eszköztárát. A Heinrich Heine versére komponált dalt Závodszky Zoltán fordításában

találhatjuk meg a kötetben. A mű két részre oszlik. Az első rész előadási utasítása szerint

bensőségesen, nem gyorsan előadott dal bevezetőjében triolás, vidámnak tűnő zenei

anyagot hallunk, mely előkészíti a szintén triolákkal átszőtt énekszólamot. A szöveg

második sorától viszont már érezhetjük, hogy sok fájdalmat szeretne kiadni magából az

előadó. Ebben a részben a fontos szavakat, melyeknek közük van a halálhoz,

ritardandóval is kiemeli a szerző. A második rész tempóváltással indul. Szerelmére

gondol, aki nagyon távol van; ezt a zenében a gyorsabb tempó mellett letisztult

akkordokkal érzékelteti. Olyan érzés ez, mintha a felhős ég hirtelen kitisztulna. A dal

lassulni kezd, az utolsó sor adagiója szinte imádságként hat a hallgatóra. A dal

sokszínűségét és sokrétűségét sok tényező befolyásolja: a modulációk, a számtalan

dinamikai váltás, a lassítások és tempóváltások, melyek összességében nagy kihívást

jelentenek az énekesnek és a zongoristának is.

51 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 58-62.

20

Az Érte52 (Jemand) című dal a Myrthen című dalsorozat negyedik darabja, melyet

Robert Burns versére komponált a zeneszerző. A magyar fordítást Horváth Ádám

készítette. A dal kulcsszava „Jemand” (valaki), mely tízszer jelenik meg a szövegben, és

melyet sokszor ritardandóval is kiemel a zeneszerző. A dal egy plátói szerelem érzéseit

tárja elénk, mely imává változik. A szerelmes fél mindent megtenne választottjáért, tűri

a kínokat, melyeket szinte boldogságként él meg, és vár rá, hátha egyszer érzéseik

kölcsönösek lesznek. Zeneileg és tartalmilag három nagy részt különböztethetünk meg.

Az első egy vallomás, melyben az érzelmeiről vall. A második jól elkülönülő szakasz -

melyet modulációval és tempóváltással is érzékeltet, - egy imádságos rész, melyben az

előadó Ámortól kér szerelmére védelmet. A harmadik szakaszban újra tempóváltás

következik. A szerelmes bőrébe bújt énekes arról tanúskodik, hogy mindent megtenne

szerelméért. A zongora akkordikus szólama jelen esetben az énekszólam kíséreteként van

jelen. A kötetben eredeti e-mollban található dalt a zeneiskolák középhaladó növendékei

valamint a haladó énekesnövendékek is tanulhatják.

Szintén a Myrthen című dalciklusban található A lótuszvirág53 (Die Lotosblume)

című dal. Heine szövegét Závodszky Zoltán fordította magyarra. A szöveg szerelmi

történetet tár elénk egy metafora képében. A lótuszvirág és a nap csodás kapcsolata,

valamint a virág naptól való függése is a hallgató elé tárul. Az ébredő pár egymásra

találását a zeneszerző fokozatosan lassított tempóval érzékelteti. A dal utolsó két

mozzanatában ritardandóval érzékelteti ezt az örök kapcsolatot. Az énekszólam

vezetésének nemes egyszerűsége és a zongora akkordikus kísérete végig összhangot

teremt. A magyar szöveg prozódiája belesimul a schumanni dallamba. Ádám Jenő

kötetében eredeti B-dúr hangnemben találhatjuk meg a dalt.

A vándor dala54 (Wanderlied) Robert Schumann 1840-ben keletkezett 12

Gedichte Op.35. című dalsorozatában található. Kerner versét Závodszky Zoltán

fordította magyarra. Tartalmát tekintve bordalhoz hasonlíthatjuk, melynek indulószerű

dallama az „ABA” formájú dal „A” részének fő ismertető jegye, keretet adva a zenének

és a történetnek. Az éneklő búcsúzik szülőházától és útra kél, hogy felfedezze a világot.

A „B” részből egyértelműen kiderül a honvágyérzet, valamint az is, hogy a kedvese is

szülőföldjén maradt. Ezt a részt nem csak tempóváltással és lágy piano dallamvezetéssel

emeli ki a zeneszerző, hanem modulációval is segít elkülöníteni ezeket a mélyről jövő

52 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 63-65. 53 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 66-67. 54 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 68-72.

21

érzelmeket. Újra visszatér az „A” rész, melyet a „B” rész után hallva meglehetősen

felszínesnek érezhetünk. Visszatér az eredeti hangnem, – ami jelen esetben B-dúr – és az

első versszak szövege is. A piano középrész után a dinamika is fortéra vált. A

zongoraszólam nagy segítséget nyújt az énekszólamnak. Karakteres, olykor finom

dallamvezetése kiemeli az énekes szólamát.

A Néma szerelem55 (Stille Liebe) című dal szintén az Op. 35-ös 12 Gedichte című

sorozatban található. A zongora egyszerű, koronákkal átszőtt, mély érzéseket kiváltó

előjátéka után az ének szólam szintén egyszerű, kis nyújtott ritmusú dallama egy nagyon

félénk, visszahúzódó személyiségű, szerelmes egyén érzéseit tárja a hallgató elé. A zene

csodálatosan érzékelteti a szövegben leírtakat, melyhez a zongoraszólam kísérő jellege is

hozzájárul az átkomponált dal első két versszakában. Az utolsó versszak elhatározással

indul. Be szeretné vallani érzéseit a szeretett félnek. Ezt a felhevült lelkiállapotot a

zongora kvintolái erősítik. A végkifejlet megtorpanást hoz, félelme nem hagyja bevallani

szerelmét. A zongora epilógusa még jó néhány ütemen keresztül kommentálja a

történteket nagyon szép levezetést adva a történetnek és a zenének egyaránt. A

zongoraszólam és az énekszólam kapcsolata szinte láthatóvá teszi, a gyötrődő, tisztalelkű

fiatal érzésvilágát. A Kerner versére komponált dal szövege Závodszky Zoltán magyar

fordításában, eredeti B-dúr hangnemben került a kötetbe.

Az Op. 26-os 6 Gedichte című dalsorozat negyedik műve a Szép napsugár56 (An

den Sonnenschein) című dal. Reinick versének természeti képeiben nem más, mint a

szerelem utáni vágyakozás témája jelenik meg, melyet a dal közepén ki is mond. (Egy

lány vár rá a réten.) A következőkben saját lángolását meséli el, csapongó életét, képzetét,

melyben minden nap mástól várja a csókokat. A dal vallomással végződik, a kicsapongó

élet csak a képzeletében él, szeretné magányát igaz szerelemmel enyhíteni. A viszonylag

gyors, indulószerű dallamvezetés szinte végigkíséri a művet. A zongoraszólam staccatói

még feszesebb, magabiztosabb érzést keltenek a hallgatóban. Ez az érzet csak a dal utolsó

öt ütemében módosul, amikor a nagy önbizalom eloszlik, és a helyébe lépő vágyakozás

már egy félénk, szerelemre, társaságra vágyó személy képét tárja elénk. A zongoraszólam

akkordjai kísérik az énekszólam népdalszerű dallamát. Dinamikailag sok utasítást

találunk a műben egészen a pianótól a fortéig; crescendók, decrescendók jellemzik.

Egyszer alkalmaz lassítást a dal közepén, nyomatékosítja a lány szót, aki épp várja a dal

mesélőjét a réten.

55 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 73-75. 56 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 76-77.

22

A szintén 1840-ben keletkezett Op. 39. jelzéssel ellátott Liederkreis című

dalsorozatának, No. 5 számmal jelzett dala a Holdas éj57 (Mondnacht) című mű, mely

Schumann egyik legérzékenyebb és leglíraibb darabja. A téma nem más, mint a szerelem.

Metaforák, természeti képek tárulnak a hallgatók elé, ebben a szinte álomszerű versben,

mely Eichendorff költeménye. Az átkomponált dalban egyedül az utolsó versszakot

variálja másként a zeneszerző. A gyengéd, bensőséges előadásmódhoz a szinte végig tartó

piano és pinanissimo dinamika társul. A zongoraszólam tizenhatodjai néhol fátyolossá

(borússá), néhol teljesen tisztává festik a képzeletbeli eget, mely az előadó lelkivilágát

hűen tükrözi. Závodszky Zoltán fordítása több helyen felborítja a schumanni dallam

struktúráját, prozódiája nem megfelelő, így jómagam a dal eredeti, német szöveggel való

tanulását, és interpretálását javaslom.

A kötet következő darabja ugyancsak a Liederkreis Op. 39. című dalsorozatban

kapott helyet. A Tavaszi éj58 (Frühlingsnacht) egy nagyon ritmikus, gyors és

szenvedélyes mű. Eichendorff versét, mint ahogy a kötet legtöbb darabját, Závodszky

Zoltán fordította magyarra. Miként a cím is mutatja, természeti képek tárulnak elénk,

melyek egy dolgot hirdetnek a megtalált, igaz szerelmet. E nagyon mozgalmas dal fő

vivőereje a zongoraszólamban rejlik. A 2/4-es ritmusban, tizenhatod triolák akkordjait

halljuk, melyek nagyon dús szólamot hoznak létre. Szerkezetét tekintve háromtagú

formát látunk (ABA), a visszatérésben viszont variálja mindkét szólamot. A kötetbe

eredeti, Fisz-dúrban került darab minden énekes növendék repertoárját bővítheti.

A Néma könnyek59 (Stille Tränen), Schumann: 12 Gedichte Op.35. című

dalgyüjteményében található. A zeneszerző egyik legszenvedélyesebb dala természetesen

a szerelemről, és a csalódásokról szól. Mint ahogyan Schumann legtöbb versválasztása,

Kerner szövege is gazdag metaforákban, természeti képekben, melyeket a szerelem köt

össze. A dal szövegéből viszont kiderül, hogy ez a kapcsolat nem boldog. A legjobban az

utolsó sor érzékelteti ezt, mely kétszer megismétlődik: „s nagy bánatát, ha ébred, víg

álarc rejti már.” Énekes szempontból a kötet egyik legnehezebb daláról beszélhetünk.

Nem megszokott 6/4-es ritmusa, valamint magas fekvése miatt, - az eredeti C-dúr

hangnemben közölt kottában kétvonalas „a” éneklése kötelező, de egy tartott b’’ hang

kiéneklésére is lehetőség van, - jó technikai tudással rendelkező növendékek anyaga

lehet. Az átkomponált dal zongoraszólama nagyon dús, akkordikus, az énekszólamtól

57 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 78-81. 58 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 82-85. 59 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 86-90.

23

elválasztva is élő, mindig moduláló szólam. A dal előadása magas zenei képzettséget és

muzikalitást kíván.

A kötet következő dala a Tavaszi vágyak60 (Frühlingsfahrt) című, Romanzen und

Balladen nevet viselő sorozat második dala. (Ebben a sorozatban három dal kapott

helyet). Eichendorff történetében természeti képek, misztikum és legendák keverednek.

A történet két ifjú férfiről szól, akik egy tavaszi napon elhagyják a szülői házat és

vándorútra kelnek. Az első fiú szerelembe esik, a házasságot gyermekáldás követi. A

második fiú nem ilyen szerencsés. Egy csábos énekszó csábítja el, melyet egy szirén

dalol, és a mélybe húzza az ifjút. Mire kiszabadul a fogságból, teljesen megöregszik. A

dal végén tanulságot von az esetből, és imádkozik a szerencsés párválasztásért, és az igaz,

nem kizsákmányoló szerelemért. Zeneileg három egységet különíthetünk el (ABA). Az

első, - amely visszatér a dal végén is, - egy vidám, indulószerű, karakteres

dallamformálású rész. A zongora szólama követi az énekest, a versszakok végére mindig

dúsabbá válik. A középső rész, mely tartalmilag a szirénnel való találkozást írja le,

lassabbá változik. Az egyenletes nyolcadokból álló zongoraszólam feszültséget gerjeszt,

az akkordok ütemenként változnak. A dal színesítése a cél, melyet a hirtelen váltás után

a szirének ábrázolására, képi megjelenítésére alkalmaz. A harmadik „A” részben visszatér

az eredeti dallamvezetés és tempó. A legvégén lévő fohászkodó részt lassabbra

komponálja a zeneszerző, melyet a mondat ismétlésében ritardandoval is nyomatékosít.

Növendékeinket izgalmas előadói feladat elé állíthatjuk ezzel a nagy ívű

karakterdarabbal.

A harmatot várja a lelkem61 (Ich will meine seele Tauchen) kezdetű dal Schumann

egyik legszebb, és legkedveltebb dalciklusának, a Dichterliebe Op. 48. című, történetileg

is átszőtt sorozat ötödik darabja. Heine verse, Závodszky Zoltán fordításában egy nyári

éjről mesél, melyen szerelme megcsókolta a dal előadóját, aki ezt a pillanatot nem tudja

elfeledni. Az énekszólam egyszerű történet és dallamvezetését a zongora párhuzamos

kommentálásában halljuk. A két szólam viszont teljesen eggyé válik, mint ahogy a mesélő

is szeretne egybeforrni szerelmével. Az epilógusban a zongora még továbbviszi a

történetet. A h-mollban írt dal végkicsengése a zongoraszólam elhalása miatt

valószínűleg szomorú lesz. E rövid dalban is találkozhatunk metaforával, természeti

képekkel, mely Heine és Schumann költészetének is ismérve. A dal férfi énekes

növendékek zenei fejlődésének és repertoárjának alapdarabja.

60 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 91- 95. 61 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 96-98.

24

A kötet következő 1840-ben készült dalát a Myrthen című dalciklusban

találhatjuk. A Távol62 (Weit, Weit) című strófikus szerkezetű dal egy magányos

személyről szól, akinek a párja messze, a bérceken túl jár, és hiánya miatt nagyon

szenved. A zongoraszólam előkészíti az énekszólam belépését, ugyan azt a zenei témát

játssza, amit az énekszólam is megszólaltat. Az akkordikus zongoraszólam kíséri az

énekszólamot, együtt mozog vele. Burns versének legfontosabb szava a „weit” (messze,

távol), melyet a zeneszerző ritardandókkal is kiemel. A dal végi epilógusban a dalt lezáró

három ütem staccatóiba az elválást, a távolodást képzelhetjük bele. A kötet Závodszky

Zoltán fordításában, valamint eredeti a-moll hangnemben közli a dalt, melyet női előadók

tolmácsolásában hallhatunk.

Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a című gyűjteményének utolsó, Schumann tollából

származó kompozíciója, melyet 1840-ben írt, a Szárnyak, szárnyak63 (Flügel! Flügel! Um

zu fliegen) című dal. A Gedichte aus 'Liebesfrühling', Op.37 című, Rückert verseire írt

dalsorozat Schumann egyik legérdekesebb sorozata, mivel saját művei mellett felesége

Clara Schumann dalait is megtalálhatjuk benne. Ez a dal zeneileg és tartalmilag is nagyon

összetett, három részes, átkomponált mű. Szövegében metaforákat és természeti képeket

láthatunk, melyek az élet és a szerelem szárnyalását fejezik ki. A dal középső részében

honvágy gyötri a mesélőt, melyet, ha leküzd, újra boldogan élhet. A dal utolsó versszaka,

melyben visszatér az első rész zenei megoldásaihoz, már az öregkort meséli el, melyben

nem a levegő és az élet habzsolása, hanem a föld az úr. Az „A” rész gyors, szenvedélyes,

lendületes, a zongoraszólam nagyon dús mozgását a „B” rész énekszólamában

elgondolkodó, zenéjében áttetsző szakasza követi. A zeneszerző ezt a részt is

megmozgatja, a zongoraszólam egyre dúsabbá válik, egyre több hangot játszik. Ez

rávezet a harmadik egységre, melyet nevezhetünk „A” variánsnak, ugyanis a középső rész

modulációja után az utolsó rész nem tér vissza az eredeti hangnembe. Ez a nagyon

mozgalmas, nagy ambitusú dal sok magas hangjával, lendületességével, érzelmi

váltásaival Ádám Jenő gyűjteményének egyik legnehezebb dala.

62 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 120-121. 63 Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. (Budapest, Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1965.) 124-129.

25

4.3 SZABADOS BÉLA: MŰDALOK

Sík József: Elméleti és gyakorlati énekiskola című műve 1912-ben jelent meg Rozsnyai

Károly kiadásában. Ez a mű az első magyar énekmetodikai könyv, mely a szerző saját

tapasztalatait, valamint külföldi mesterek módszertani elméleteit foglalja össze. Ehhez a

kötethez készült Szabados Béla: Műdalok című gyűjteménye, mely hasonlóan az Ádám

Jenő féle A dal mesterei című kiadványhoz, több kötetben, az éneket tanuló növendékek

fejlődését szem előtt tartva közli az énekes nevelésre szánt darabokat. Mint a romantikus

dal legnagyobb képviselője, Robert Schumann életművének részletei is megtalálhatók a

kötetekben. Természetesen sok átfedést fedezhetünk fel A dal mesterei kiadvánnyal,

valamint az Énekiskola című kötettel. Mivel az 1910-es években kiadott kötetetek

Magyarország első ilyen jellegű, magyar szöveggel ellátott dalgyűjteményei, a későbbi

kiadású, 1950 után keletkezett, énekes nevelésre szánt kották szerkesztői (jelen esetben

Kerényi Miklós György és Ádám Jenő) alapul vehették a könyv felépítését és tartalmát

is. Ez a gyűjtemény egyre jobban kikopik a zeneiskolai és szakközépiskolai használatból,

mivel az elavult magyar fordítások már nem állják meg helyüket a 21. századi magyar

zeneoktatásban. Tematikáját tekintve viszont minden énektanár bőséges anyagot találhat

növendékeinek, melyeket eredeti nyelven, vagy más énekiskolákban közölt magyar

szövegekkel taníthatnak.

26

5. ÖSSZEGZÉS

Robert Schumann életművében nagyon fontos szerepet kapnak dalai, melyeket az

énekoktatás is előszeretettel használ a növendékek fejlesztésében. Minden korosztályú és

énektechnikai tudású diáknak találhat mestere olyan Schumann dalokat, melyek

személyiségéhez, lelkiállapotához is közel állnak. A felnövekvő énekes generációnak

fontos megismernie a dalirodalom fontos zeneszerzőit. A Lied műfajának megteremtője,

Schubert után Schumann az a szerző, aki továbbfejleszti, versválasztásainak

köszönhetően megerősíti, és örökérvényűvé teszi a német dalművészetet. A 21. századi

világában, az okos eszközöknek köszönhetően nagy ismeretanyagot érhetünk el a

világhálón. Ajánlhatunk olyan felvételeket növendékeinknek melyeken a 20. század

legnagyobb előadóit hallgathatják. Ilyen például a leghíresebb, legnagyobb repertoárral

bíró, és legtöbb felvételt készített Dietrich Fischer-Diskau, akinek muzikalitása,

plasztikus szövegmondása, előadása, kulturáltsága példa lehet az énekelni tanulók

körében. Megemlíthetjük még Fritz Wunderlich, Hermann Prey és Elisabeth Swartzkopf

előadásait is. Kortársaink közül Jonas Kaufmann, Thomas Hampson és Nathalie

Stutzmann felvételei is nagyon magas színvonalat képviselnek.

Szakdolgozatom témájául sikerült olyan anyagot választanom, mely

előadóművészi, és tanári pályafutásomat is befolyásolja. A szinte kimeríthetetlen

forrásként jelen lévő Schumann dalirodalomban mindig találhatunk valami újat. Az

ismert dalok is mindig más érzelmeket indítanak el az egyénben, így az előadásban is

máshová helyeződik a hangsúly. Fontosnak tartom növendékeimmel megismertetni a

német Lied műfaját, melynek egyik legnagyobb képviselője Robert Schumann. A dalok

témája nagyon változatos, egyetlen összekötő kapcsot tudnék kiemelni, mely nem más,

mint a szerelem, amit nevezhetünk az élet mozgatórugójának.

Dolgozatomban igyekeztem olyan szemszögből bemutatni az 1840-ben

keletkezett dalokat, hogy akár leendő növendékeim számára is érthetővé váljanak a

kiválasztott kötetekben megtalálható művek. Ezért nem került az írásba bonyolult

zeneelméleti elemzés. Próbáltam a szöveg és a zene kapcsolatából kiindulva

megfogalmazni a dalok lényegét, ezáltal gazdagítva saját előadóművészi és tanári

repertoárismeretemet.

27

6. IRODALOMJEGYZÉK

Ádám Jenő: A dal mesterei III. Budapest: Edito Musica Budapest Kiadó, copyright 1956.

Ádám Jenő: A dal mesterei VII/a. Budapest: Edito Musica Budapest Kiadó, copyright

1965.

Bacsinszkaja, Nina Mihajlovna: Schumann. Budapest: Művelt nép Könyvkiadó, 1954.

Dobák Pál: A romantikus zene története. Budapest: Tankönyvkiadó, 1983.

Gál György Sándor: A zene története. Budapest: Dante Könyvkiadó, copyright 1937.

Jemnitz Sándor, Vámosi Nagy István: Schumann: A zeneszerző élete képekben.

Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1958.

John Stanley: Klasszikus zene. Budapest: Kossuth Kiadó, 2006.

Karl H. Wörner: A zene története. Budapest: Vivace Zenei Antikvárium és Kiadó, 2007.

Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája. Budapest: Magyar világ

Kiadó, 1998.

Kerényi Miklós György: Énekiskola II. Budapest: Edito Musica Budapest Kiadó,

copyright 1968.

Kerényi Miklós György: Énekiskola III. Budapest: Edito Musica Budapest Kiadó,

copyright 1985.

Kroó György: Schumann. Budapest: Bibliotheca Kiadó 1958.

Michels, Ulrich: SH atlasz, Zene. Budapest: Springer Hungarica Kiadó, 1994.

Nádori Attila, Szirányi János: Britannica Hungarica: Klasszikus Zeneszerzők.

Budapest: Kossuth Kiadó, 2014.

Petzoldt, Richard: Robert Schumann élete képekben. Budapest: Zeneműkiadó, 1958

Temperley, Nicholas; Abraham, Gerald; Searle, Humphery: Korai romantikusok –

Chopin, Schumann és Liszt élete és művei Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2010.

Internetes források:

Grove Music Online. Oxford Music Online. Oxford University

Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/40704pg1

Elérés: 2017. 03. 26.

28

EREDETISÉGI NYILATKOZAT

Alulírott (név: Marozsán Zoltán;

Neptun-kód: XY8BRA)

a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének végzős hallgatója ezennel

büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom,

hogy

1840 a dalok éve

A magyar kottakiadványokban található, énekes nevelésre szánt, 1840-ben

keletkezett Schumann dalok

című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom

felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy

plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és CD-n példányai szövegükben,

tartalmukban megegyeznek.

Miskolc, 2017. év április hó 6. nap

……………………………………………..

hallgató

Miskolci Egyetem

Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

Portfólió

Konzulens:

Pappné Dr. Schmiedt Annamária

Főiskolai tanár

Készítette:

Marozsán Zoltán

MA 120 kredit

tanár – zenetanár (énektanár)

Miskolc

2017

2

TARTALOM

Bevezetés .......................................................................................................................... 4

1. A tanuló személyiségének fejlesztése

Gátlásos növendék a zeneiskolában .............................................................................. 5

2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

Sánta Jolán mesterkurzusa az Egressy Béni Zeneiskolában ......................................... 7

3. A pedagógiai folyamat tervezése

Két óraterv Reflexióval ............................................................................................... 10

4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás

felhasználásával

Dalos László: Bánk Bán elmondja című könyvének bemutatása .............................. 15

Kerényi Miklós György Énekiskola II. című kiadványának bemutatása .................... 17

Ádám Jenő: A dal mesterei című kottakiadványának V. kötete ................................. 19

5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése

Internetes források és applikációk használata és alkalmazása a zenetanításban ......... 22

6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása

Tanszaki koncert a zeneiskolában ............................................................................... 24

7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása

Értékelési gyakorlatom ................................................................................................ 26

8. Szakmai együttműködés és kommunikáció

A miskolci operabarátok egyesületének adventi hangversenye .................................. 29

9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

Ónody Márta: A fedés terminológiájának tisztázása a modern énekpedagógiában

című cikkének ismertetése .......................................................................................... 32

Asztalos Andrea: A jó zenepedagógussá és zenei nevelővé válás útja című a Parlando

zenepedagógiai folyóiratban megjelent cikkének ismertetése .................................... 35

3

Függelék

1. számú melléklet ....................................................................................................... 39

2. számú melléklet ....................................................................................................... 39

Versenyek, meghallgatások ......................................................................................... 39

3. számú melléklet ....................................................................................................... 42

Adventi hangverseny ................................................................................................... 42

Weber: A bűvös vadász ............................................................................................... 43

Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 45

4

BEVEZETÉS

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan

kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet

szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”1

Ez az idézet lehet portfólióm ars poeticája, hiszen tanulmányaimban, művészeti

munkámban és tanári fejlődésemben is a legfontosabb szerepet a zene kapja. A muzsika

szeretete vezet ezen az úton, alázatra, szerénységre, odafigyelésre, fegyelemre és

tudatosságra tanít, s leendő tanárként célom e tulajdonságok átadása a növendékeimnek.

Fő célkitűzésem a klasszikus zene megszerettetése, valamint hozzásegíteni a tanulókat

ahhoz, hogy kulturált felnőttekké válhassanak. Portfóliómat eddigi tapasztalataim és a

mesterképzésen tanultak alapján állítottam össze.

Portfólióm első fejezetében egy 15 éves lány magánének óráján tapasztaltakat

írom le. A másodikban Sánta Jolán operaénekesnő, az opera nagykövete által tartott

kurzuson tapasztaltakat foglalom össze. A harmadik részben két általam írt óratervet

mutatok reflektálva a tervezés fontosságára a tanári munkában. A negyedik fejezetben

Dalos László: Bánk Bán elmondja, Simándy József neves magyar operaénekes életéről

és munkásságáról szóló könyvét mutatom be, valamint bemutatásra kerülnek Kerényi

Miklós György: Énekiskola II. és Ádám Jenő: A dal mesterei V. című énekes nevelésre

szánt kottakiadványai. Az ötödik rész Az egész életen át tartó tanulást megalapozó

kompetenciák fejlesztéséről szól. Ebben a fejezetben, a zeneiskolában és az énekes

oktatásban használható internetes forrásokat foglalom össze. A hatodik részben egy

koncert szervezésének állomásait írom le. A hetedik fejezetben Pedagógiai értékelés című

tantárgyra készített beadandó dolgozatomat olvashatják, értékelési gyakorlatomról. A

nyolcadik részben a Miskolci Operabarátok Egyesületének Adventi hangversenyéről,

valamint A Miskolci Nemzeti Színházban hagyománynak számító Operácska

előadásokról írok. A kilencedik részben ismertetem Ónody Márta: A fedés

terminológiájának tisztázása a modern énekpedagógiában című cikkét valamint Asztalos

Andrea: A jó zenepedagógussá és zenei nevelővé válás útja című a Parlando

zenepedagógiai folyóiratban megjelent cikkét. A függelékben versenyekről,

meghallgatásokról olvashatnak, valamint képeket láthatnak színházi és előadóművészi

munkámról.

1 Kodály Zoltán gondolatai a zene emberformáló és nemesítő erejéről. http://www.mozaweb.hu/Lecke---

Kodaly_Zoltan_gondolatai-99469 (Elérés: 2017. 03. 12.)

5

1. A TANULÓ SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSE

GÁTLÁSOS NÖVENDÉK A ZENEISKOLÁBAN

A következőkben egy második évfolyamos, ének kötelező, zongora főtárgyas, 15 éves

lány magánének órájáról írok. A tanulmányaim alatti, zeneiskolai hospitáláson, többször

részt vettem az óráján.

Már a megérkezésekor éreztem, hogy nagyon önbizalom-hiányos személyről

beszélhetünk. Először nagyon tiltakozott az óralátogatásom ellen, végül maradhattam a

teremben. Az énekóra a növendék esetében heti egyszer fél órás időintervallumot jelent.

A tanárnő, érezve a feszültséget, próbált lazítani a hangulaton, megkérdezte, hogy telt a

hétvégéje, valamit a napjáról is érdeklődött, majd elkezdték skálagyakorlatokat. Elsőként

buborék gyakorlatot végeztek oktáv ambitusban (d-m-s-d’-s-m-d)2, melyet nagyon

ügyesen hajtott végre a növendék, viszonylag magas és mély fekvésben is, csak

néhányszor kellett figyelmeztetni az intonációra, a lendületre és a levegőzésre. Ajkai

egyenletesen trilláztak. Az ezt követő két gyakorlat ugyanazokra a hangokra épültek

(s-f-m-r-d-m-s-m-d), viri viri viri viri viri vom vom vom vom vom, valamint bara bara

bara bara bom bom bom bom bom. Ezeknél a gyakorlatoknál már nagyon érezhető volt a

lány gátlásossága és félénksége. Kis, alig hallható hangon énekelt, miközben a pulóverét

csavargatta. Egy idő után viszont kezdett feloldódni, a kapott instrukciókat próbálta

megfogadni (álljon egyenesen, nyissa ki a száját, lazítsa el a kezeit), közben a levegőzést

is gyakorolták, így egyre jobban ment az éneklés. A következő skála egy oktáv ambitusú

d-m-s-d’-s-m-d hangokból álló, „szi” szótagra végzett gyakorlat volt, mely nehézkesen

indult, intonációs problémával és a magánhangzó torz ejtésével, viszont egy két bátorító

szó, valamint technikai segítség, az „i” vokális helyes ejtésének megtalálása után, sikerült

megoldania a gyakorlatot. Végül egy d-m-s-m-d hangokra épülő ma-ma-ma-ma-ma

szövegű skála következett, mely alatt gyakorolták a levegővételt és az áll ejtését is,

valamint, tanára figyelmeztette a helyes intonációra és testtartásra is.

A beéneklő skálagyakorlatok után az előző órán tanult Százszínű csokor című

kottakiadványból ismételték a Régi ház című skót népdalt, melyet Nagy Olivér dolgozott

fel.3 Mint ahogyan a skálázásnál megfigyeltem, a dalt is nagyon félénken kezdte el

énekelni, mintha nem tudná a dallamot, végül kis segítséggel ő is meglepődött rajta, hogy

már ismeri a darabot, így az óra végéig ezzel a dallal dolgoztak. Kijavították a

2 Az órán végzett skálagyakorlatok kottáját az 1. számú mellékletben közlöm. 3 Kerényi Miklós György: Százszínű csokor (Budapest: Zeneműkiadó, 1966) 90.

6

levegővételeket és a frazeálást, volt néhány rosszul berögzült ritmus is melyeket

módosítani kellett, ezt többszöri helyes ismétléssel tették meg. Az óra végére a növendék

gátlásaitól feloldódva, szép hangon, tiszta intonációval énekelt.

Reflexió

Az egyetemi magánénektanár képzés egyik legfontosabb feladata, a hallgatók

gyakorlatban történő felkészítése a tanári munkára, melynek egyik legfontosabb tantárgya

a hospitálás. Ezeken az órákon a hallgató megfigyelőként van jelen a zeneiskolai

énekórákon, melyekből nagyon sok információt szerezhet a későbbi gyakorlati

tanításhoz, valamit a jövőbeli oktató munkához. Ezen az órán szemtanúja lehettem annak,

hogy hogyan lehet oldani egy félénk, gátlásos diák görcsösségeit. A hospitálást vezető

tanárom nagyszerű pozitivitással oldja meg az ilyen jellegű problémát, az egész óra alatt

csak dicsérte a növendéket, minden apró, ügyes zenei mozdulatáért, így mindig sikerült

kilazítani a diák görcseit és kétségeit. A rossz beidegződéseket is úgy javította ki, hogy a

tanuló ne érezze magát rosszul a hibától. Természetesen ehhez a félénk magatartáshoz az

is hozzájárult, hogy még nem szokott hozzá a nyilvános szerepléshez, és én

végighallgattam az óráját.

7

2. A TANULÓI CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK

SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE

SÁNTA JOLÁN MESTERKURZUSA AZ EGRESSY BÉNI ZENEISKOLÁBAN

Sánta Jolán operaénekes 2015. november 26-án tartott egy villám mesterkurzust az

Egressy Béni Zeneiskolában, melyen főleg az iskola magánének szakos növendékei

vettek részt, de találkozhattunk gyakorló énekessel és művész mester szakra készülő

fiatal, friss alapszakos diplomával rendelkező énekessel is.

Sánta Jolán alt magánénekes, karrierjének fő állomása a Magyar Állami Operaház

volt, ahol többek között énekelt Csajkovszkij: Anyegin című operájában (Olga szerepét),

Kodály: Háry Jánosában (Örzse), Puccini: Pillangókisasszony című operájában Suzuki,

valamint Gounod, Mozart, Humperdink és Verdi operáinak mezzoszoprán és alt

szerepeiben láthatta a közönség.

A kurzus nagyon jó hangulatban zajlott, mintha egy nyitott magánének órára ült

volna be az érdeklődő, a zeneiskola énekes növendékei szép számmal voltak jelen, szünet

nélkül váltották egymást, egy vagy két darabot énekeltek. Nekem a tempó kicsit gyors

volt, annak érdekében, hogy mindenki sorra kerülhessen, az alacsonyabb évfolyamos

növendékek 10-15 percenként váltották egymást. A magasabb szinten lévő

növendékekkel viszont hosszasan foglalkozott a művésznő. Mindenek előtt a pozitív

gondolkodást helyezte előtérbe, s a hibázást természetesnek kezelte, így az aktív

résztvevők felszabadult, nyugodt hangulatban dolgozhattak. A kisebbekkel technikai

8

problémákról nem volt szó, viszont kiállásról, átélésről annál inkább. Az is érezhető volt,

hogy a tanárnő visszajáró "vendég" a zeneiskolában. Szinte névről ismerte az összes

növendéket és az előző alkalmakra is emlékezett arra, hogy ki mennyit fejlődött és ki

honnan indult. Technikai részről a világos, természetes hangképzésű éneklést emelném

ki, a lesötétített hangzókat a tanárnő rögtön észrevette s az idősebb tanulóknál próbálta

kijavítani. Egy idősebb résztvevőt emelnék ki, aki két bariton áriát énekelt. Először

Leporello Regiszteráriáját, mely egy mélybariton ária, valamit, Figaro áriáját a Sevillai

borbélyból, ami egy lírai magasbariton ária. A kérdés az volt, hogy melyik lágé fekszik

neki jobban, illetve milyen fachba tartozik inkább ez a hang. Körülbelül egy óra éneklés

után kiderült, hogy egy drámaibb tenor hangszín birtokosa. Hosszas skálázás után, a hang

világosítása megtörtént, amit tulajdonképpen úgy ért el a művésznő, hogy a

beszédszerűségre és a természetességre helyezte a hangsúlyt, melyet meg is mutatott a

növendéknek. A diákokat arra akarta rávezetni egy szinte nyávogó, hápogó hangot

használva, hogy ne sötétítsenek, s a vokálisok a természetes helyükön szólaljanak meg.

Ez a tanítási módszer arra is szolgát, hogy mivel - Sánta Jolán egy alt énekesnő - a diákok

véletlenül se akarják leutánozni a művésznő sötétebb tónusú hangját. Az előbb említett

bariton a skálázás után Puccini: Turandot című operájából a híres Kalaf ária végét

énekelte, melyben egy tartott egyvonalas h hangot kell megszólaltatnia a tenornak, melyet

hosszas gyakorlás után sikerült elérni. Ezt követte a bizonyos „magas” C hang, melyet

úgyszintén kihozott a növendékből a tanárnő. Ezek után már a következő találkozóra

kerestek tanulandó darabot, Wagner: Lohengrin című operájából a Grál elbeszélésre esett

a választás.

Az ehhez hasonló kurzusok nem csak a diákok számára fontosak, hanem az iskola

tanárainak is, hiszen fontos a külső fül, mely akár új ösvények kijelöléséhez is vezethet a

későbbi tanítási tematikában. Természetesen a zeneiskola énektanárai végig jelen voltak

ezen a délutánon és figyelték növendékeiket, ki mennyit tud kihozni magából ebben a

mindenképpen szokatlan helyzetben, egy számukra viszonylag ismeretlen tanár előtt. Ez

akkor is új helyzet a diákoknak, ha egy évben többször is ellátogat a művésznő az

iskolába, hiszen nem folyamatosan dolgoznak vele, valamint a diáktársaik is

végighallgathatják produkciójukat, ami akár ebben a korban még frusztrációt is

kiválthatna, de a kurzus jó hangulata és a tanárnő felszabadultsága és kedvessége miatt

véleményem szerint nem volt ilyen félelem a növendékekben, mindenki pozitív

kisugárzással szurkolt a társának a legjobb teljesítmény eléréséhez.

9

A miskolci Egressy Zeneiskolában szerencsére nagyon sok énekes növendék van,

akik nagyon ügyesek, szépen énekeltek ezen a délutánon. Egy negatív észrevételem volt,

mégpedig a tempó. Nagyon gyorsan váltották egymást a növendékek, volt olyan diák,

akit szinte csak meghallgatott a tanárnő. Véleményem szerint minimum húsz percet

kellene foglalkozni egy tanulóval, de ez lehet fél óra is. Tudom nagyon sok növendék

készült a kurzusra és egy délután alatt lehetetlen ennyi időt szánni egy emberre. Ezen

kívül nagyon hasznosnak éreztem – magamra nézve is - a kurzust, hiszen leendő tanárként

sok tanítási módszerrel kell megismerkednem. Ezen a délutánon úgy érzem sikerült egy

újabb aspektusból látnom az énektanítást, s a következő alkalommal lehet én is énekelek

és kipróbálom magam egy ilyen helyzetben. Fontosnak tartom a folyamatos fejlődést,

tanári és művészi értelemben is, úgy gondolom, hogy minden lehetőséget meg kell

ragadnia egy tanárnak is arra, hogy megmutassa magát, énekeljen színpadon, közönség

előtt, mintegy példát mutatva a növendékeinek. Úgy gondolom, így kellő motivációhoz

jutnak a fiatal, kezdő énekes növendékek, valamint a stresszhelyzet megfelelő

kezelésében is példát mutathatunk számukra.

Reflexió

Az ilyen jellegű események, mint a kurzusok és versenyek nagyon fontosak egy

zeneiskola életében. Mindamellett, hogy a növendékek fejlődését szolgálják, - hiszen

motiválja őket egy-egy új, vagy nehezebb darab megtanulására -, közösségfejlesztő

hatása is kiemelkedő. A zeneiskolában tanuló diákok nagyon keveset tudnak egymásról,

jó esetben szolfézs órán találkozhatnak, de a főtárgy órák egyénileg zajlanak. Egy ilyen

eseményen megismerhetik egymást, akár új barátságok is kialakulhatnak, szociális

fejlődésüket is szolgálják ezek az események. Egy másik tanár vagy zsűri füle pedig

mindig hallhat olyan javítandó technikai hibákat és megoldási javaslatokat, vagy adhat

olyan előadásbeli segítséget, melyet a növendék tanára vagy nem vett észre, vagy

valamilyen oknál fogva nem tudott kijavítani. Egy zeneiskola életében nagyon

hasznosnak tartok tanévenként néhány ilyen eseményt beiktatni, hiszen a monoton

hétköznapokat mindenképp megmozgatja és felpezsdíti a növendékeket a fejődésre. A

versenyeket és a megmérettetések is nagyon fontosnak tartom (melyekkel az 2. számú

mellékletben hosszabban foglalkozom), hiszen az ilyen jellegű sikeres megnyilvánulások

nagy önbizalmat, és gyorsabb fejlődési sebességet is eredményezhetnek.

10

3. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TERVEZÉSE

KÉT ÓRATERV REFLEXIÓVAL

Vegyes óratípus.

Első éves 14 éves lány növendék 5. órája.

Az óra anyaga: - légzőgyakorlat

- skála

- ismétlés

- új dal tanítása

Légzőgyakorlat Széken ülve, bokafogással

gyakoroltatjuk a levegővételt, figyelve

arra, hogy a rekeszizom tájéka

körkörösen táguljon, majd a levegőt

folytonos „z” vagy „sz”

mássalhangzóval fújjuk ki. Az elfogyott

levegőt laza lélegzetvétellel pótoljuk,

úgy hogy a testben semmilyen feszültség

ne keletkezzen. A gyakorlatot álló

helyzetben is végezzük.

Skálák

Ezzel a gyakorlattal kilazítjuk a garat,

gége, fej és az ajkak izmait. Fontos a

folyamatos levegőáramlás. A

gyakorlatot minél lazábban a lehető

legkisebb energiával végezzük, a testet

feszültségmentes állapotban tartva.

A „b” mássalhangzó ajakhang, így előre

hozza vokálisokat, fő szempont a

rezonancia fejlesztése és a

magánhangzók kiegyenlítése. A skála

alulról felfelé mozog.

Az előző gyakorlat továbbfejlesztett

változata. Az ajakhangok előrehozzák a

magánhangzókat, „a” és „i” hangzók

11

gyakoroltatása a vokálisok kiegyenlítése

miatt történik.

Legato éneklés gyakorlása közepesen

lassú futammal, fontos a hangok kötése

és vezetése, valamint az egyenletes

levegőáramlás.

Staccato gyakorlat. Elengedhetetlen a jó

támasz és rekeszmunka. Lágy hehezetet

helyezünk a hangok elé, és minden

hangot puhán indítunk.

Ismétlés:

Röpülj páva (Járdányi Pál feldolgozása)4

- Hangneme d-moll.

- Nyújtott és éles ritmusok.

- Zongora játssza a dallamot és a ritmust.

- A dal nehézségét a föntről indított

hangok adják, melyek nem könnyűek.

- Szekund, terc és kvart lépések

Ez a dal az előző óra fő témája volt, így

az óra skála utáni részében átismételjük

a megtanultakat, először a ritmust és a

szöveget, majd az egész dalt, kitérve a

kottában talált utasításokra is, mint

például: largo (lassan), poco rubato

(kissé szabadon), forte (erősen), piano

(lágyan). Fontos a szöveg megfelelő

értelmezése és az előadásmód.

Új dal tanítása:

Megrakják a tüzet (Kesztler Lőrinc

feldolgozása)5

- Hangneme d-moll

- Éles ritmusok

- Szerzői utasítás szerint parlando

(beszélve) előadásmód, mely szövegszerű.

- Akkordikus kíséret.

- Ritmus megtanítása tapsolással.

- Szöveg felolvasása értelmezve és

ritmusban is.

- A dallam áténeklése szolmizálva és egy

„a” hangzó segítségével.

- Dallam tanítása szöveggel együtt,

soronként.

- A teljes dal éneklése szöveggel, úgy

hogy a zongora játssza az énekszólamot,

mind három versszakkal.

4 Kerényi Miklós György: Énekiskola I (Budapest, Edito Musica Budapest kiadó, copyright 1967) 29. 5 Kerényi Miklós György: Énekiskola I (Budapest, Edito Musica Budapest kiadó, copyright 1967) 31.

12

Új óratípus

3. osztályos 16 éves fiú növendék

Az óra anyaga: - lazítógyakorlat

- légzőgyakorlat

- skálák

- 2 új dal tanulása

Lazító gyakorlatok Felkészülés az éneklésre néhány

izomlazító gyakorlattal: törzsdöntés,

törzsfordítás, fejkörzés, nyújtás.

Légző gyakorlatok Meggyőződünk a helyes légzésről. A

mellkas, váll nem emelkedik, a

rekeszizom segíti a levegő beáramlását a

tüdő alsó részébe, melytől a bordakosár is

körkörösen tágul. A légzés laza,

feszültségmentes.

Skálák

Ez a gyakorlat a rezonancia és a rezonáns

üregek megérzésére szolgál. Pozícionálás,

fontos a hangok fokozott kötése, legato, a

levegő folytonos áramlása.

Az „m” mássalhangzó fejleszti a

rezonanciát, előre hozza a vokálisokat. A

gyakorlat fő célja a magánhangzók

kiegyenlítése.

A „br” mássalhangzók segítenek a

vokálisokat a megfelelő pozícióba

helyezni, fontos az artikulálás és a laza

ajakmozgás.

Staccato gyakorlat. Az „á” hangzó

világos, természetes megszólaltatása a cél.

Elengedhetetlen a megfelelő tartás,

támasz és rekeszmunka.

13

Legato futamgyakorlat, figyelve a

folytonos levegőáramlásra. Minél

lendületesebben hajtsuk végre. Tiszta

intonáció, helyes nyitás, áll ejtés és

artikuláció.

Daltanítás:

W. A. Mozart: Jöjj drága lantom6

- Hangneme B-dúr

- Viszonylag bonyolult dal:

- hajlítások, átkötések, szinkópa,

pontozott hangok

- nehézséget okozhatnak a terc és kvart

kötések és a 16-od ritmus.

- Zongoraszólam külön életet él, így

fontos a biztonságos dallamtudás.

- A dal ritmusának gyakorlása tapsolással,

majd a szöveg ritmizált elmondása.

- Dallam és szöveg soronkénti

összeillesztése.

- Problémás részek kigyakorlása, ügyelve

az intonációra, a pontos ritmusra és

dallamra.

- A zongora játssza az énekszólamot, amíg

a tanuló teljesen biztos nem lesz a

dallamban.

Caccini: Ámor mit váratsz7

- Hangneme G-dúr

- Könnyű fülbemászó dallam, egyszerű

ritmus, hajlítások

- crescendo, decrescendo, ritartando,

korona.

-2 versszak

- A zongora szólamában felfedezhető az

énekszólam, de általában nincs kijátszva.

- A dal tanítása soronként, dallammal és

ritmussal, egy hangzóval.

- Szöveg ritmikus mondása, majd

soronként a dallamhoz kapcsolása.

- Zenei jelzések, kifejezések

megbeszélése

- A zongora a növendék segítésére játssza

a dallamot.

- Ha az énekszólam tudása biztonságossá

vált, az énekszólam játszása elhagyható.

6 Kerényi Miklós György: Énekiskola II (Budapest, Edito Musica Budapest kiadó, copyright 1968) 20. 7 Ádám Jenő: A dal mesterei II (Budapest, Edito Musica Budapest kiadó, copyright 1956) 6.

14

Reflexió

Egy tanár életében fontos szerepe van a tanórára történő felkészülésnek, melynek egyik

alappillére az óraterv. Lényeges minden óra előtt átgondolni a tanítási folyamat menetét,

kiválasztani a tanítandó darabokat, skálagyakorlatokat. Felkészülni a lehetséges hibákra,

javítási lehetőségekre és időbeosztásra. Egy tanár tervező munkáját több lehetőség is

segítheti. Ilyen például a tanmenet, mely egy csoport vagy - zeneiskolai környezetben

egyén – egy tanévre vagy félévre készült időterve, mely tartalmazza a megtanulandó

anyagot, valamint a fejlődési lehetőségeket. Ilyen lehetőség még a tematikus terv is, mely

egy tanítási egység, témakor a tanmenetnél részletesebben kidolgozott terve. A

zeneiskolában egy-egy ilyen tanítási egység, vagy intervallum lehet hosszabb a félévente

tartott vizsgákat véve szemügyre, vagy lehet rövidebb is, amikor minden tanszaki

koncerten történt megnyilvánulást is beleszámítunk egy ilyen egységbe. Eme terv

elkészítéséhez ismerni kell a tanuló képességeit, szándékait, terveit, személyiségét ahhoz,

hogy elkészíthessünk akár egy éves célokat tartalmazó tervet, melyben az esetleges hibák

kijavításától, a tudott technikai elemek erősítésén túl, a tanulandó darabok mennyisége,

tematikus összeállítása, a művekhez fűzhető különböző problémák megoldásának

kivitelezése is bekerülhet.8

8 Knausz Imre: „A tanítás mestersége”. http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm (Elérés: 2017. 03. 06.)

(Tartalmi kivonat A tanár tervezőmunkája című allfejezetből.)

15

4. A TANULÓK MŰVELTSÉGÉNEK, KÉSZSÉGEINEK ÉS

KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE A TUDÁS

FELHASZNÁLÁSÁVAL

DALOS LÁSZLÓ: BÁNK BÁN ELMONDJA CÍMŰ KÖNYVÉNEK BEMUTATÁSA 9

Simándy József a 20. századi magyar operajátszás történetének egyik legnagyobb alakja.

Az 1917-ben született hőstenor több mint 30 szerepet énekelt, melyek közül alakja

legjobban a Bánk Bán címszerepével forrt össze. Az emberek legtöbbjének Simándy

nevének hallatán ez a szerep jut eszébe. E könyv szinte egész életútját bemutatja, a

kezdeteket, azt, hogy autószerelőből hogyan vált énekessé, hogyan őrizte meg nagy

sikerei ellenére emberségét, szerénységét és alázatosságát. Beszél a magánéleti, egészségi

problémáiról, melyek hatással voltak művészetére, és természetesen Simándy számára

fontos módszertani, énektechnikai gondolatokkal is találkozhatunk. Életpályáját nem

rögtön a csúcson kezdte, autószerelői munkája mellett énektanulmányokat folytatott

Possert Emíliánál.10 A következő állomás a Királyi Operaház kórusának tenor I szólama

volt, majd ezt követte a nagy debütálás a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen

című operájának Don Jose szerepében, mely 40 évig tartó énekes pályafutását

végigkísérte. A Magyar Állami Operaházban is ezzel a szereppel debütált vendégként,

majd az operaház magánénekese lett. Tagja volt a Müncheni operának, valamint a világ

számos színházában és koncerttermében vendégszerepelt. Főbb szerepei: Bánk Bán,

Hunyadi László, Florestan (Beethoven: Fidelio), Ricardo (Verdi: Álarcosbál), Manrico

(Verdi: Trubadúr), Otello, Radames (Verdi: Aida), Don Carlos, Don Jose (Bizet:

Carmen), Lohengrin, Stolzingi Walter (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok), Tamino

(Mozart: A varázsfuvola), Cavaradossi (Puccini: Tosca). Koncerténekesként Kodály:

Psalmus Hungaricusát és Beethoven IX. szimfóniáját énekelte a legtöbbször (külföldön

is).

Módszertani és tanítási gondolataival teljes mértékben egyet értek. Mindenek előtt

a szövegmondásra helyezte a hangsúlyt, amit minden diákjának tanított. Vallotta, hogy

akinek jó a szöveg mondása, az nem tud rosszul énekelni. A hang hiába a gégében

képződik, fönt a fejben, a szájpadláson, a rezonánsüregekben kell megszólalnia. Kiemeli

a mellkas rezonancia fontosságát, ami a hang teltségét, melegségét erősíti. Fontosnak

9 Simándy József: Bánk Bán elmondja. Dalos László szerk. (Budapest, AduPrint kiadó) 2001. 10 Mikor 1978 őszén elkezdett tanítani a zeneművészeti főiskolán, maga is a kezdeti mesterének

gondolataival és gyakorlataival kezdte a tanítási munkát.

16

tartja a külső kontrollt, mivel aki énekel, nem úgy hallja saját magát, mint aki kintről

hallgatja. Minden növendékének egyéni, a hangjához megfelelő skálát adott, úgy írja,

hogy nem kis Simándykat akart képezni, hanem a lehető legnagyobb alázattal rendelkező

énekeseket. Az interpretáló művész csak másod alkotó lehet, az előadó feladata, hogy

szerző utasításainak (zenei, előadói) eleget tegyen, és ezt csak a legnagyobb alázattal lehet

megtenni. Minden szempontból felkészülten kell kiállni az emberek elé, ápoltan, szépen

felöltözve, így ki lehet mutatni a tiszteletet a közönség, a kollégák, és elsősorban a

zeneszerző előtt. A színpadon már nem szabad a technikára gondolni, ott csak és kizárólag

a szép éneklést kell előtérbe helyezni. A nézőknek örömet sugározva, pozitív energiákat

közölve kell énekelni, hiszen ettől kel életre a mű. A bánatot, vagy szomorúságot is

örömmel kell kifejezni a színpadon. Tanárként szabad darabválasztást biztosított

növendékeinek, nem akarta megkötni a fantáziájukat és a kezüket, és a darab

megoldásában próbálta segíteni őket. Mindenek elé helyezte a magyarul történő

énektanítást. A könyvben olvashatunk még életmódjáról is, arról hogyan készül fel egy

szerepre. Kitér arra, hogy egy fellépés előtti éjszaka minimum nyolc órát aludt, de inkább

tízet. Még az ágyban végiglapozta a kottát, majd a zongoránál átnézte a nehezebb

részeket, az utcára nem ment ki. Két óra tájban ebédelt s utána aludt másfél, két órát,

skálázni öt órakor kezdett. Ezt az életformát egész fiatalon, még Szegeden kialakította.

Simándy József életrajzi könyvét olvasva, az olvasó szinte megdöbben azon a

hatalmas pályán, amin ez a lenyűgöző művész - és nem utolsó sorban ember - végigment.

Biztos vagyok benne, hogy növendékei nagyon sok tudást és tapasztalatot szerezhettek,

ha csak meghallgatták a történeteit. Megtapasztalhatták, hogy egy művész élete nem csak

a rivaldáról szól, hosszas kemény munka előzi meg egy-egy szerep színpadra kerülését,

és természetesen az mindennapos gyakorlás akkor sem maradhat el, ha épp nem készül

szerepre vagy koncertre. Arra is sok példát olvashatunk a könyvben, hogy a művész

mennyire kiszolgáltatott a karmesternek, a rendezőnek, sőt a díszlet és jelmeztervezőnek

is. Simándy is harcolt ezekkel az új stílust képviselő alkotókkal, hiszen volt olyan opera,

amiből több felújítást is énekelt, és operaházi nyugdíjazásának is egyik fő oka volt ez.

Nagy érdeklődéssel olvastam a filmes munkáiról szóló fejezeteket, több operafilmben is

láthatta a közönség, és talán ezek e filmek – főleg a Bánk Bán – tette őt országosan ismert

énekessé. Nagyon érdekes, hogy Simándynak Wagner tenorként indult a pályafutása,

majd rövid időn belül a legnagyobb Verdi énekes lett, valamint, hogy, Mozart szerepek

is megtalálták és nem ezekkel a szerepekkel kezdte pályafutását (Taminót több mint

negyven alkalommal énekelt). Itt kicsit párhuzamot vonnék a nagy olasz hőstenorral,

17

Franco Corellivel, aki szintén a nagy drámai szerepek közben kezdett Mozart

operaszerepeket énekelni. Összegezve nagyon sokat tanultam a könyv elolvasásával és

egy olyan operai egyéniséget ismertem meg, aki méltán mondhatjuk, hogy Magyarország

egyik legcsodálatosabb énekese volt.

Reflexió

Egy énekléssel foglalkozó ember mindig keres valamit, hol a pozícióját, hol a támaszt,

hol a helyes hangzóformálást, nagyon ritka élmény az, amikor minden a helyén van.

Természetesen mindig kutat és gondolkodik a helyes énektechnikán és a művészeten. Új

darabokat, előadókat fedez fel, és próbál a jobbaktól ellesni néhány jó gyakorlatot, vagy

próbálja megfejteni magát az énekest, melyből tanulni, fejlődni próbál. Szerencsére

nagyon sok olyan könyvvel, szakirodalommal találkozunk, melyek híres művészek

pályáját mutatják be. Ezekben a könyvekben nagyon sok információt találhatunk magáról

az éneklésről is, melyek nem csak a gyakorló művészeknek hozhat további fejlődést,

hanem akár egy zeneiskolai diákot is motiválhat akár a pályára lépésre és a fejlődésre.

Nagyon hasznosnak tartom az ilyen jellegű könyveket, hiszen a világ számos

operacsillagáról olvashatunk, rögös útjaikról, technikai problémáikról, és persze a

sikereikről is.

KERÉNYI MIKLÓS GYÖRGY ÉNEKISKOLA II. CÍMŰ KIADVÁNYÁNAK

BEMUTATÁSA11

A magánének oktatás egyik legfontosabb tankönyvsorozata a Kerényi Miklós György

nevéhez köthető Énekiskola című sorozat négy kötete, mely az Edito Musica Budapest

kiadónál jelent meg 1968-ban. E sorozat a zeneiskolák és zeneművészeti

szakközépiskolák alap oktatási anyaga, és Ádám Jenő A dal mesterei című, szintén

oktatási céllal készült tíz kötetből álló sorozatával a zenei, énekes nevelés legfontosabb

kiadványai.

A könyv hangképző alapgyakorlatokkal kezdődik, melyeket mindennapi beéneklő

skáláknak szán. Tizenkét gyakorlatot sorakoztat fel, melyekből többet magam is

használok és leendő növendékeimnek is szívesen mutatnám, tanítanám meg. Az ezt

követő néhány oldal a magánhangzó, - mássalhangzó törvényekkel, hangsúly és

hanglejtéssel, valamint az artikulációval foglalkozik. Röviden, tömören foglalja össze a

11 Kerényi Miklós György: Énekiskola II (Budapest, Edito Musica Budapest kiadó, copyright 1968)

18

diákok számára hasznos információkat. Az artikulációnál képeket is láthatunk a

magánhangzók ejtéséről, valamint a mássalhangzók képzéséről, melyeken a nyelv állásait

is megfigyelhetjük.

Az elsők dalokat felsorakoztató rész, itt is, mint az Énekiskola I. kötetében

szöveggyakorlatokkal kezdődik, majd tizennégy népdalfeldolgozás következik, Bárdos

Lajos, Loránd István, Kadosa Pál, Kesztler Lőrinc, Járdányi Pál, Hajdu Mihály és Sugár

Rezső feldolgozásai.

A következő részben a hangátkötést és a tartott hangot gyakoroltatja. Az ehhez a

szakaszhoz rendelt darabok már műdalok, a barokk, klasszika és romantika korszakából.

Többek között Dowland, Lully, Mozart, Russeau, Mendelssohn, Schumann és

Csajkovszkij szerzeményei, magyar szöveggel. Az eredeti nyelvet nem közölték, ez az

egyik fő hiányossága a kötetnek, mivel ezeket a darabokat felsőbb éves növendékek is

tanulhatják akár eredeti nyelven is.

A következő fejezet az ékítésekről és a díszítésekről szól. Találkozhatunk a

hosszú, rövid előke, a kettős – hármas előke, utóka, valamint az ékítések problémájával.

Kiemelten fontos fejezetnek tartom, mivel kottapéldákkal mutatja be megoldásokat, így

a növendékek könnyen megtudják tanulni ezeket az éneklés művészetében nagyon fontos

és gyakran előforduló kottaképek értelmezését. Ebben a fejezetben találkozhatunk

Paisiello, Pergolesi, Mozart és Beethoven, vagyis a barokk és klasszika mesterei által írt

dalokkal.

Az ezt követő fejezet a szext és a szeptimlépés gyakorlásáról szól. Három

részletben taglalja, először a nagy szext lépést, utána a kis szext lépés következik, majd a

szeptimugrásokkal találkozunk. Skálákat és szöveggyakorlatokat is találunk, majd

népdalfeldolgozások és műdalok következnek, melyek a zeneirodalom nagy területét

fogják össze, sokszínű repertoárt felsorakoztatva.

A következőkben különböző dinamikai és futamgyakorlatokat találunk, kis

ambitusútól egészen a nónáig. Az ehhez a fejezethez tartozó darabokban már könnyű

futamok és koloratúrák is megtalálhatóak, nehezebb ritmusképletekkel,

népdalfeldolgozásokon és műdalokon keresztül. Valamint a könyv végén egy függeléket

is szemlélhetünk, melyben a hangsorokkal ismerkedhet a zenét tanuló növendék, és az

énekléshez nagyon hasznos ritmikus légzésgyakorlatokat is találunk.

Összegezve a könyv egyszerre nyújt elméleti és gyakorlati áttekintést az énekelni

vágyó diákoknak. Külön fejezetekre bontva tárgyalja a különböző problémákat jelentő

részeket, ezzel mintegy utat mutatva a magánének tanároknak a helyes tanítási tematika

19

felépítésében. Számos skálagyakorlat közül válogathatunk, melyek jó kiindulópontok a

beéneklés automatizmusának kialakításához. Kottagyűjteményében megtalálhatóak a

magyar népdalfeldolgozásokon kívül a barokk, klasszikus és romantikus dalok széles

választéka, melyekből egy kezdő énekes növendék kedvére tanulhat, széles repertoárt

szerezve.

Reflexió

Véleményem szerint e gazdag tartalmú könyv akár több évig is szolgálhatja a tanuló

fejlődését. Egy nagy hiányosságot emelnék ki. A műdalok sajnos csak magyar nyelven

kerültek a kötetbe. Úgy gondolom, hogy a külföldi szerzők által írt műveket eredeti

nyelven is közölni kell, mivel az énektanításban, főként a felsőbb évfolyamos

növendékek ezeket a darabokat már nem csak magyar, hanem eredeti nyelven is

tanulhatják. A sorozat harmadik és negyedik kötetében, ami érezhetően haladó énekes

növendékeknek készült, már nem áll fenn ez a probléma. A kötetben összesen 101 darabot

találunk. A művek általában középfekvésben vannak közreadva, így szinte minden

hangfajnak bőségesen találhatunk dalokat. A középfekvésű dalok természetesen a

növendékek fejlődését szolgálják, hiszen a kezdő években álló tanulóknak még nem

alakult ki a végleges hangi kvalitásuk, így a tanár könnyen fokozatosan tudja fejleszteni

a növendékek hangi adottságait. Nagyon hasznosnak találom a függelékben lévő légző

gyakorlatokat, mivel a levegővétel gyakorlása a tanuló és a profi énekesek számára is

nagyon fontos. E gyakorlatokkal a növendék kellő számú feladatot talál a gyakorláshoz.

A könyvben találunk a szolfézs ismeretanyagához tartozó részeket is, így a diák komplex

tudást szerezhet.

ÁDÁM JENŐ: A DAL MESTEREI CÍMŰ KOTTAKIADVÁNYÁNAK V. KÖTETE12

Ádám Jenő A dal mesterei című sorozata a Kerényi Miklós György féle Énekiskola című

négy kötetből álló kiadvánnyal a magyar énektanítás egyik alappillére. Ádám Jenő

Kossuth-díjas zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus és népdalgyűjtő 1896-tól 1982-

ig élt. 1929-től nyugdíjazásáig volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, az

operatanszak és az ének főtanszak vezetője is volt. Kulcsszerepet játszott a „Kodály-

módszer” kidolgozásában és gyakorlatba ültetésében. Fő pedagógiai művében, az 1944-

ben megjelent Módszeres énektanításban már szerepeltette a később Kodály-módszerként

világszerte elterjedt metódust. Zeneszerzői munkássága során főként népzenéből merített

12 Ádám Jenő: A dal mesterei V (Budapest, Edito Musica Budapest kiadó, copyright 1960)

20

ihletet, de életművében fontosak egyházzenei művei is. Komponistai munkássága

szerteágazó területet ölelt fel: zenekari és kamaraműveket, dalokat, színpadi és film

kísérőzenét, kórusműveket is komponált.

Ádám Jenő, az énekes nevelésre szánt A dal mesterei című tíz kötetből álló sorozat

a kezdő évektől gondoskodik az énekes diákok repertoárjáról. A kottasorozat gondosan

válogatott dalai, áriái szinte korok szerint sorakoznak az egyes kötetekben, a korai

szerzők műveitől a késő romantika mestereinek szerzeményeiig.

Az V. kötet régi, olasz, francia és német mesterek műveit tartalmazza közép

fekvésben, mely az Editio Musica Budapest kiadó gondozásában jelent meg. E kötet

alapvető tankönyve a zeneiskolában és szakközépiskolában tanuló fiatal énekes

diákoknak. Főként a barokk zeneirodalomból merít széles repertoárt, - mintegy 42 művet

tartalmaz - közepes nehézségű dalokat és áriákat találhatunk benne. Többek között

Monteverdi, Caccini, Peri, Lergenzi, Carissimi, Pasquini, Marcello, Sarri, Steffani,

Tenaglia, A. Scarlatti, Caldara, Bononcini, Porpora, Paisiello, Stradella, Machault, Lully,

Bousset, Grétry, Hasse, Dowland, Purcell, Arne, Telemann, Erlebach, J.S.Bach és Händel

műveiből válogathat az énekelni vágyó valamint a zenetanárok.

A kotta szépen szerkesztett, magyar és eredeti nyelven találhatjuk meg benne a

műveket, gazdag zenei utasításokkal. A levegőzéshez is találunk benne jelzéseket. Az

áriákhoz az operák címét is megtalálhatjuk, viszont azt nem, hogy melyik szereplő énekli,

így olykor hosszas utánajárás után lehet eldönteni, hogy női vagy férfi darabról van e szó,

vagy esetleg mindkét nem énekelheti.

A kötet sok szerző művét sorakoztatja fel, melyek között találunk könnyebb, nem

túl gyors, főleg a legato éneklés gyakorlására szolgáló szillabikus műveket, valamint

nehezebb, virtuóz, futamokkal teli, melizmatikus darabokkal is találkozhatunk. A

kötetben áriákat főleg Händel és Purcell műveiből találunk, például a Tamerlán és a

Xerxész című operákból, de Bach János passiójából is valamint Purcell Dido és Aeneas

című operájából is fellelhetünk két részletet. A legkorábbi mű Guilliaume de Machault

tollából származik, aki a reneszánsz előtti korban élt és alkotott, a reneszánsz zene

előfutárának nevezik. A könyvben a Pieta Signore című dal Stradella neve alatt van

feltüntetve, sok zenetudós viszont Niedermeyer nevéhez köti ezt a művet. Egy biztos,

hogy ha megnézzük a zongorakíséretet nem egy barokk hangzású zongoraszólamot

találunk, hanem egy sűrű, akkordokból álló romantikus kíséretet.

A kötetben olyan slágerdarabokat is találunk, mint az Ombra mai fu kezdetű ária

Händel Xerxész című operájából, a már említett Pieata Signore, Carissimi: Vittoria! Mio

21

core, Sarri: Pásztorsíp, A. Scarlatti: Cara e dolce, Caldara: Sebben crudele, Bononcini:

Per la gloria, Paisiello: Chi vuol la zingarella, mely művek minden fiatal énekesnövendék

kedvencei és talán a legjobb tanulódarabok, én is tanultam a legtöbbet és nagy örömmel

tanítanám a leendő tanítványaimnak is.

A kötetben megtalálható művek közép lágéjú transzpozícióval kerültek kiadásra.

Ez azt jelenti, hogy F’’ –nél magasabb hangot nem kell énekelnie a növendéknek – kivéve

Marcello: Szerelmes szívem című műve, valamint Purcell: Dido és Aeneas című

operájából a Nyugszom majd lenn (When I am laid) című ária, itt G’’-vel is találhatunk -

így bátran lehet válogatni szinte minden hangfajú tanulónak, ugyanis a közép tartomány

erősítése nagyon fontos minden korosztályú énekes diáknál. Az alt, mezzo és bariton

növendékeknek pedig alap tankönyvéül szolgálhat széles repertoárjával ez a kötet. Az

ambiciózusabb tanulók az eredeti nyelveken is tanulhatják a darabokat, olasz, német és

francia szöveggel.

Reflexió

Összegezve, nagyon jónak tartom ezt a kötetet is, mint a sorozat összes többi részét,

valamint a Kerényi Énekiskolát is. A kotta felépítése, tematikája kiváló, jómagam is

használom énektanulmányaim, valamint művészi munkám során és természetesen,

örömmel fogok válogatni a kötet darabjaiból a növendékeimnek is. Nagyon jól

megszerkesztett, átgondolt és tartalmilag jól felépített kiadvány. Kritikai észrevételként

hiányolom az áriákat éneklő szereplők nevét, vagy hangfajának közlését, ami

megkönnyíthetné egyes diákok darabválasztását.

22

5. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁST MEGALAPOZÓ

KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

INTERNETES FORRÁSOK ÉS APPLIKÁCIÓK HASZNÁLATA ÉS ALKALMAZÁSA A

ZENETANÍTÁSBAN

A 21. század legelején született gyermekek, mára szinte fiatal felnőttekké váltak.

Számukra a legtermészetesebb tárgyak az okos, hordozható eszközök, melyeken bárhol,

bármikor elérhető az internet, ahol kommunikálhatnak, videót nézhetnek, zenét

hallgathatnak, vagy épp szörfözhetnek a számukra érdekes oldalakon.

Ez a fejlődés természetesen nagy hatással van a zenetanításra is, ha csak arra

gondolunk, hogy szinte minden iskolának van saját internetes honlapja, melyeken a zenét

tanulni vágyó diákok, valamint szüleik informálódhatnak egy-egy adott intézményről,

programjaikról, tanáraikról, és tantervükről. A tanárok részéről is ezek az eszközök

jelentik a legnagyobb fejlődési lehetőséget a 21. század elején, hiszen elterjedtek a

digitális naplók és különféle IKT eszközök, melyekkel színesebbé, érdekesebbé lehet

tenni az adott tanórákat.

A zenetanároknak és a zenét tanuló növendékeknek is sok lehetőséget és

segítséget nyújt az internet és természetesen azok az IKT eszközök, amelyekkel

használhatják a világhálót (gondolok itt az okostelefonra, PC-re, laptopra és táblagépre).

Nagyon sok hasznos alkalmazás és weboldal áll a tanárok és diákok rendelkezésére. A

kommunikációra hivatott lehetőségek közül a Facebook, a Messenger és a különféle

levelezőrendszerek (e-mail) a legfontosabbak, ezekkel könnyen, egyszerűen kapcsolatot

tarthat a tanár a növendékeivel és a szülőkkel is. Mindegyik alkalmazásban lehet

csoportos üzeneteket, adatokat is küldeni, így akár egy kottát vagy egy zenehallgatási

anyagot is megoszthat a tanár a diákokkal. A Facebookon lehetőség van csoportos oldalt

is létrehozni, ahol egy adott osztály tarthatja a kapcsolatot. A zenetanításban használt

egyik legfontosabb honlap még a www.youtube.com. Ezen a zene és video megosztó

oldalon hatalmas tárházát találjuk mindenféle zenei anyagnak, melyek nagyon hasznosak

lehetnek egy éneket tanuló diáknak, hiszen megtalálhatóak itt világ legjobb

énekművészeivel készült felvételek, koncertek és operaelőadások is. Természetesen

veszélyei is vannak ennek az oldalnak, hiszen bárki feltölthet videókat, így nem mindig

a legszebb és legjobb interpretálású művekkel találkozhat a növendék. A legjobb

elkerülni ezt a veszélyt azzal, hogy javaslatokat teszünk minden megtanult darab

meghallgatására, akár elérési címeket is küldve a diáknak. A tanulók többsége sajnos

23

hallás után tanul, így sokszor saját gondolatok nélkül utánozza a felvételen hallottakat a

hibákkal együtt. Ezért fontosnak tartom, hogy először tanulja meg – legalább pilléreiben-

az adott darabot és csak utána hallgasson és nézzen felvételeket a legjobb előadóktól. Az

interneten lehetőségünk van az imslp.org elérhetőségű honlapon kották letöltésére is. Itt

szinte valamennyi kottát megtalálunk a reneszánsztól a 20. századig valamennyi

zeneszerző művének kottája, melyet akár kézirat formájában is megtalálhatunk és

letölthetünk. Ez az oldal nagyon megkönnyíti a tanárok és diákok életét is, hiszen szinte

a legtöbb nyomtatásban kiadott kotta transzponált változatban is megtalálható itt, egy

kattintással letölthető és kinyomtatható. A www.tarjangz.eu oldalon megtalálhatjuk

számos opera, oratórium és dal magyar fordítását. Információ szerzés céljából számos

honlap áll az érdeklődők rendelkezésére. A www.opera.lap.hu című összefoglaló oldalon

összegyűjtött linkeket találunk, így könnyen elérhetjük a keresett színházak, énekesek,

programok oldalait. Meg kell említeni még a www.parlando.hu –t ahol zenepedagógiai

szakcikkeket olvashatunk. A www.musicianswho.hu, www.kozigallas.hu,

www.fidelio.hu, www.filharmonia.hu, és www.momus.hu című oldalakon versenyekről,

állásajánlatokról, meghallgatásokról, mesterkurzusokról, hangversenyekről, különféle

előadásokról, programokról, ösztöndíjakról szerezhetünk információkat, kritikákat,

ajánlókat olvashatunk.

Reflexió

Ezek az oldalak nagyon hasznosak minden énekes, énektanár, és magánéneket tanuló diák

számára. Jómagam is minden nap használom főleg programok, meghallgatások, kurzusok

keresésére. A legfontosabb honlap számomra, a számtalan kottát tartalmazó imslp.org.

Művészeti, pedagógiai munkára is használható, hiszen nagyon jó minőségű anyagot

találhatunk ezen az oldalon, nagyon kényelmes, nem kell könyvtárba menni egy-egy

áhított kottáért. Előszeretettel használom a video és zenemegosztó oldalakat is, itt nagyon

jó minőségű koncert és stúdiófelvételeket, előadásokat nézek, és hallgatok. Ez a

legkönnyebb módja annak, hogy betekintést nyerjünk külföldi, híres operaházak,

koncerttermek művészeti munkájába, repertoárjába is, valamint nagy 20. századi

énekesek hol fantasztikus, hol kevésbé értékelhető felvételeiből is csemegézhetünk.

Természetesen mindennapi használom a különböző közösségi oldalakat, valamint a

kommunikációra hivatott applikációkat is.

24

6. A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

TANSZAKI KONCERT A ZENEISKOLÁBAN

Reflexió:

Egy zeneiskolai növendék életében fontos helyet foglal el a zeneórákon tanultak

interpretálása. Így a legtöbb tanár próbál szervezni egy vagy több tanszaki, vagy

növendékhangversenyt, melyek megelőzik a vizsgát. Ezeken a koncerteken lehetőség

nyílik a diákoknak szárnyaik bontogatására, a tanult darabok közönség előtti

megszólaltatására, kipróbálására, akár kamaraművek előadására is.

Az ilyen jellegű koncertek szervezésének fő alkotóeleme a kommunikáció, melyet

ebben az esetben a szervező tanár (adó vagy küldő fél) kezdeményez elsősorban a

diákjaival és a hozzátartozókkal (címzett vagy vevő)13. Természetesen az iskola

13 Csepeli György: A szervezkedő ember. (Budapest, Kossuth Kiadó, 2015) 179.

25

vezetésének is tudomást kell szerezni a készülő eseményről, például a hangversenyterem

lefoglalása miatt, valamint a korrepetitorok is fontos szereplői egy ilyen koncertnek. Az

időpontot így érdemes a tanév kezdetén, vagy a féléves időszak elején rögzíteni, így

könnyítve a felkészülést magára a hangversenyre, valamint a vizsgára. A legfontosabb

mégis a növendékek felkészítése, az előadandó darabok kiválasztása, megtanítása. Egy

kötetlenebb hangvételű növendékkoncerten akár a diákok által nagyon kedvelt musical,

vagy operett részletek is elhangozhatnak, akár szóló akár együttes formában is. Ha a

kiválasztott darabok véglegesek, s elnyerik a tanuló valamint a tanár tetszését is,

elkezdődhetnek a plakátok, meghívók tervezése melyeket kitehetünk a zeneiskola

hirdetőtáblájára, és a növendékek is vihetnek belőle családjuknak, hozzátartozóiknak. A

koncert előtt mindenképp biztosítanunk kell egy helyi próbát, melyen jelen van a

korrepetitor is, így a növendék kipróbálhatja a terem akusztikáját, további tanácsokat

adhatunk az előadásmódra, vagy épp az egyes darabok dinamikájára, és a szöveg

megfelelően érthető mondására. Egy nem megszokott, nagyobb helység

elbizonytalaníthatja főleg a kezdő énekelni tanulókat. A tanárnak meg kell tennie mindent

a növendékek sikerélményhez juttatásához. A cél a koncerthelyzet, a közönség előtti

muzsikálás megismertetése és megszerettetése. Bíztatni kell őket, oldani a feszültséget és

a jelen lévő lámpalázat, mely sok esetben okoz gondot egy professzionális énekes

életében is. A hangverseny után, vagy a következő tanórákon mindenképp meg kell

beszélnünk növendékeinkkel a tapasztalatokat. Meg kell kérdezni az érzéseiket, és ha van,

kritikai megjegyzéseket is fűzhetünk a produkciókhoz, melyektől új lendületet,

motivációt nyerhetnek a folytatásra, arra, hogy a következő ilyen jellegű

megnyilvánulásuk még jobban sikerülhessen. Ha van rá lehetőség a koncert után

rendezhetünk kis fogadást, vagy beszélgetést, ahol a családtagokkal együtt

megvitathatják az élményeket és tapasztalatokat, melynek így nagy közösségformáló

ereje is lehet.

26

7. A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS VÁLTOZATOS ESZKÖZEINEK

ALKALMAZÁSA

BEADANDÓ DOLGOZAT A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS TÁRGYHOZ 2016 NOVEMBER

ÉRTÉKELÉSI GYAKORLATOM

Az értékelés a célok és eredmények összevetése, vizsgálata abból a szempontból, hogy a

kijelölt cél szerint minek kellett volna eredményként létrejönnie. Természetesen ez a

fogalom nagyon tág, számos tényezőt magában foglal a tanulók neveltségi szintjétől az

iskola felszereltségéig. A legfontosabb a tanuló teljesítményének elemzése.

Az értékelésnek több fajtája, funkciója van. Megkülönböztetünk diagnosztikus, formatív

és szummatív értékelési módokat.

Az értékelés egyik alapvető funkciója, hogy a tanár információhoz jusson a tanuló

felkészültségéről. A diagnosztikus értékelés mérés, vagy megfigyelés alapú.

Leggyakrabban besorolási döntéseket hoznak a diagnózissal, például homogén, egy

tudásszinten lévő diákcsoportokat alkotnak. Másodszor, csak ezek alapján döntheti el a

tanár, hogy egy adott csoportnak mit, milyen struktúra szerint és milyen módszerekkel

tanítson. A diagnózis állhat a pedagógiai folyamat kezdetén és végén is, ugyanis az oktató

így információt kaphat a diákok megszerzett tudásáról, és ezáltal segítséget kaphat a

következő pedagógiai ciklus megtervezésére. A formatív értékelés közvetlenül a tanulót

valamint a tanulás formálását, alakítását célozza. A diák aktív részese a pedagógiai

folyamatnak, ugyanis visszajelzést kap tudásáról és hiányosságáról. Ezt a dolgozatok és

a feleletek akár szóbeli kommentálásával is megkaphatja az érdemjegyeken túl, tehát

pozitív vagy negatív megerősítésről beszélhetünk. A jutalmazás és a büntetés,

elkerülhetetlen eleme a mai oktatásnak. A régi időkben megtalálható testi fenyítés és a

tárgyi jutalmak szerepét a jelképes jutalmak és büntetések vették át, elsősorban a jó és

rossz érdemjegyek, amelyek szinte minden más megerősítési formát kiszorítanak. A

diákok motiválásában viszont fontos szerepe van a jó szavaknak, a dicséretnek, és az

elismerésnek. A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. A szummatív

értékelés címzettje a környezet. Nem közvetlenül szelektál, csak előrejelzést ad például a

továbbtanulási esélyekről. Az osztályzatoknak mindig szummatív funkciót kell

betölteniük, még akkor is, formatív szerepük is számottevő.14

14 Knausz Imre: „A tanítás mestersége.” http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm#28

(Elérés: 2017. 03. 08) (Tartalmi kivonat az Értékelés című fejezetből)

27

Reflexió

Hogy mit értékelek zenetanításkor? Ez egy nagyon nehéz kérdés, nagyon sok tényezőtől

függ, és sajnos nincs sok tapasztalatom. Viszont ha elképzelem magam, mint leendő

magánének tanár sok gondolat eszembe jut.

Az énekesnek saját hangszere van, mely a testéből fakad. A hangszalagok

rezgéseit a testünk üregei erősítik fel, akár olyannyira hogy egy 80 tagú zenekart is képes

legyen átívelni. Ám ez a hangrendszer nagyon sérülékeny, szinte minden testi, lelki és

szellemi probléma hallható egy emberi hangon. Így egy énekpedagógus szerepe a

növendékek fejlődésében nagyon fontos. Elsőként teremteni kell egy olyan barátságos

környezetet, ahová a növendék szívesen jön és felszabadultan, gátlások nélkül tud

dolgozni. Ez természetesen sokban függ a tanár személyiségétől is, mindenképpen

pozitívan, barátságosan kell a növendékekhez állni. Egy kezdő zeneiskolai diák értékelése

úgy gondolom, hogy szinte csak pozitív megerősítésből állhat. Ha valami nem úgy

sikerül, ahogy azt a tanár elképzelte nem szabad lehúzó negatív kritikát mondani, hiszen

ez akár olyan gátlásokat, feszültségeket indíthat el a tanulóban melyek kihathatnak a

további fejlődésére is. Egy kezdő énekes általában csúnyának hallja saját hangját, úgy

érzi semmit nem sikerül megoldania, szinte mindig megkérdőjelezi saját tehetségét. A

tanár feladata az, hogy felépítse növendéke önbizalmát, saját tudásába vetett hitét,

természetesen úgy hogy racionálisan lássa majd a későbbiekben magát. Ez nagyon nehéz

feladat, hiszen az énekes saját magát a belső fülön keresztül hallja, ami torz képet

mutathat a hangjáról, lehet, hogy amit ő csúnyának hall azt a kívül állók szépnek, így

fontos hogy kellő bizalom alakuljon ki a növendék és a tanára között. Órai értékelésnél

mindig dicsérni kell, minden jól megoldott problémát ki kell emelni. A nehézségekről

pedig nem negatívumként kell beszélni, hanem egy-egy adott szakasz még jobbá tételéről.

A tanárnak figyelemmel kell kísérni a növendék szellemi, fizikai állapotát, ha nem sikerül

sokadjára sem kijavítani egy adott órán a rossz beidegződést, lehet érdemesebb új

feladatot adni, s egy következő órán újra megkísérelni a javítást. A koncertek, vizsgák és

szereplési alkalmak nagyon nagy hangsúlyt kapnak egy énekelni tanuló diáknál, hiszen a

legtöbb ilyen növendék komoly színpadi célokkal iratkozik be ének tanszakra. Szerintem

a legfontosabb, hogy egy olyan eseményen ahol nem csak a tanár, diák és korrepetitor

van jelen (első, második éves zeneiskolásoknak nem javasolok nyílt vizsgát), tehát kisebb

vagy nagyobb közönség is jelen van, ne adjunk a tudásukkal egyenértékű vagy kicsivel

28

nehezebb darabot. Mindig biztosra kell törekedni, inkább könnyebb művekkel. Így egy-

egy sikeres fellépés után talán növendékeink egészséges önbizalmat is építhetnek.

Koncert után a legjobb dicsérni, majd az órán elemezve kicsit a produkciót javítani a

kérdéses részeken.

Természetesen a felnőtt vagy esetleg szakközépiskolai diákokkal már más a

helyzet. Ezeknél a diákoknál már több építő jellegű, konkrét kritikát is

megfogalmazhatunk. Fontos, hogy ezen észrevételek ne sértőek, negatívak legyenek,

mindenképp a növendék fejlődését tartsuk szem előtt, azt, hogy képességükhöz mérten a

legjobb tudásuk szerint énekeljenek. A színpadi és pódiumi teljesítmény nem csak a

felkészülésről és a megszerzett tudás bemutatásáról szól, sajnos van egy sokszor

leküzdhetetlen félelem és lámpaláz színpadralépés előtt, mely sokszor inkább gátlásokat

és feszültséget szül, minthogy segítené az előadót. Talán ezt a legnehezebb kezelni, én

személy szerint így inkább a főpróbát és a munkafolyamatot értékelem, és a koncertből

megpróbálom leszűrni az adott hiányosságokat, melyeket szinte a növendék tudta nélkül

próbálok meg kijavítani.

29

8. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

A MISKOLCI OPERABARÁTOK EGYESÜLETÉNEK ADVENTI HANGVERSENYE

Plakát a Miskolci Operabarátok Egyesületének Adventi koncertjéről

Operácska a Miskolci Nemzeti Színházban: A bűvös vadász. A plakáton az előadás rendezője és

karmestere: Cser Ádám

30

Advent harmadik vasárnapján, 2016. december 11-én a Miskolci Operabarátok

Egyesületének Adventi hangversenyén működtem közre, több színházi kollégámmal

együtt. A koncertet az egyesület elnöke, Seres Ildikó Jászai Mari díjas színművész

szervezte. A hangversenyen közreműködött még Kincses Károly színművész, Baranyai

Anett, Kolozsi Balázs és jómagam, zongorán a színház volt karigazgatója, Regős Zsolt

működött közre. Helyszínül a Hermann Ottó múzeum Papszer utcai kiállító épületének

Szemere szalonja szolgált, mely egy nagyon szép, meghitt koncerthelyszín. A műsorban

elhangzott művek közül kiemelném Stradella: Pieta signore, Franc: Panis Angelicus,

Saint-Saëns: Benedictus, Mozart: Alleluja, Mendelssohn: Jerusalem, Wolf Ave Maria,

Adams: The holy city című műveket, valamint a White Christmas és az O holy night című

dalokat. A hangversenyen népszerű karácsonyi verseket is hallhattunk Seres Ildikó és

Kincses Károly tolmácsolásában. A közönség nagy része az Operabarátok egyesületének

tagjai voltak, de zeneiskolai diákokat is felfedezhettünk a nézők sora között. E Karácsony

előtti koncert nagyon jó hangulatban telt, a kevés, de lelkes közönség nagy szeretettel

fogadta a fellépő művészeket. A hangverseny végén közös kis agapén is részt vehettek,

forralt borral és mézeskaláccsal készültek a szervezők.

A Miskolci Nemzeti Színházban szinte hagyománnyá vált az elmúlt években, hogy

minden évadban, a Kamaraszínházban bemutatásra kerül egy híres opera keresztmetszete,

melynek célközönsége az óvodás és az általános iskolás diákság. A tavalyi 2015/2016-os

évadban Weber: A bűvös vadász című operája került bemutatásra. Főbb szerepekben:

Baranyai Anett (Agatha), Kolozsi Balázs (Kaspar), Kóbor Tamás (Max), Koleszár Ákos

(Kilian, Kuno, Samiel), Demeter Sándor (Remete), rendező és karmester: Cser Ádám,

valamint közre működött a Miskolci Nemzeti Színház Énekkara és Zenekara. Nagyon

látványos produkció született vetítéssel, effektekkel. A zenekar a színpadon foglalt

helyet, a játék pedig előttük és mögöttük is folyt. A történet véleményem szerint nem

feltétlenül való egy óvodás, vagy kisiskolás gyereknek, sajnos volt rá eset, hogy

megijedtek egy jelenettől, de ettől függetlenül, az előadás nagy sikernek örvendett. Az

opera, mint műfaj sajnos egyre kevesebb közönséget vonz a vidéki színházakban, ezért

nagyon fontos az nézők utánpótlásának kinevelése, melyet ilyen jellegű produkciókkal, a

színházban is megtalálható koncertekkel (Kakaókoncert) érhetnek el a szervezők.

31

Reflexió

A Miskolci Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar is nagyon jó kapcsolatot ápol a

helyi oktatási intézményekkel, így a zeneiskolával is. Valahányszor járok az Egressy Béni

Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, látok valamilyen új plakátot készülő

bemutatókról, koncertekről, melyekre az iskola növendékei el is látogatnak, hangverseny

bérletük van, valamint a színház is több ifjúsági bérlettel készül számukra évről évre. A

városi rendezvények, hangversenyek nézői között is számos diák fordul meg. Van olyan

színházi produkciói is melyben találkozhatunk olyan szereplőkkel, akik az Egressy

zeneiskola diákjai is, Ilyen például a Puccini Tosca című operája, melynek első

felvonásában láthatjuk őket.

32

9. ÖNMŰVELÉS, ELKÖTELEZETTSÉG A SZAKMAI

FEJLŐDÉSRE

BEADANDÓ DOLGOZAT SZAKDIDAKTIKA TÁRGYRA 2016 DECEMBER

ÓNODY MÁRTA: A FEDÉS TERMINOLÓGIÁJÁNAK TISZTÁZÁSA A MODERN

ÉNEKPEDAGÓGIÁBAN CÍMŰ CIKKÉNEK ISMERTETÉSE15

Ónody Márta 1937-ben született Budapesten. Magyar operaénekes és énekmester,

professor emerita, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, korábban a Színház- és

Filmművészeti Egyetem nyugalmazott tanára. Tanulmányait a Liszt Ferenc

Zeneművészeti Főiskolán végezte. Vendégoktatója volt a grazi és a weimari

zeneakadémiának. Publikációi a Parlando zenei folyóiratban olvashatjuk. A fedés

technikája, mint minden énekest és énekelni tanuló fiatalt engem is erősen foglalkoztat,

így esett a választásom erre a szakcikkre.

A fedés technikáját először Duprez francia tenorista népszerűsítette, aki

Olaszországban folytatott tanulmányokat az 1830-as években. Pályája elején nagy

sikereket ért el ezzel a technikával, viszont munkássága második felében már e rossz

technika miatt hangja elveszítette teherbírását, vivőerejét és színét. Egy francia

énekpedagógus Garcia – aki elsőként fogalmazta meg a fedés mibenlétét - a kezdetektől

jelen volt Duprez fellépésein, és erősen kritizálta technikáját. Szerinte a művész a

szólamát túl nagy mellrezonanciával interpretálja, a magas hangokat is. Garcia így

definiálja a fedést: a regiszterek közötti színkiegyenlítés és a gömbölyű hangadás

érdekében a gége mélyállásba helyezése és tartása, valamint a magánhangzók sötétebb

tónusba helyezése. Garcia tanait követői, félreértették és eltúlozták, hanghibává torzítva

ezt az esetenként kedvező éneklési formát. Duprez hangja is a túlsötétített hangadás és

túlfedés miatt ment tönkre.

A következőkben röviden összefoglalom mit gondoltak a fedésről a Duprez után

élő énekmesterek, hiszen e technika a mai napig nagyon érdekli az énekeseket és az

énekpedagógusokat egyaránt. Moser 1955-ben fedésnek nevezi a lapos, nyitott, éles

énekhang ellenében kialakult gyakorlatot, amikor is főleg férfihangnál a magas

regiszterben magánhangzó sötétítés történik. A szín megváltozásának fiziológiai feltétele

a torok és a lágyszájpad rugalmas ellazítása, amely ásításhoz hasonló, torokbővítő

mozdulat segítségével jön létre. Az így keletkező hangok gömbölyűek, egységes színűek

15 Ónodi Márta: A fedés terminológiájának tisztázása a modern énekpedagógiában. Parlando 1985/11 23-

26.

33

és alkalmasak a regiszterkiegyenlítésre. Nyomással, és kényszerített torokbeállítással

fennáll a hangszalagok túlerőltetése, ebben az esetben a magasság tompává, erőtlenné

válik, a hangszerv az állandó erőkifejtés miatt károsodik. Mély hangú embereknél fordul

elő a leggyakrabban a fedés félreértelmezése. Luchsinger egyetért Moser tanaival. Azt

mondja, hogy a hangszín-kiegyenlítés érdekében a magas hangokat a vokálisok alig

érezhető sötétítésével kell képezni. Ez a hangzás a gége mélyállása és a toldalékcső

bővítése révén jöhet létre. Szerinte a fedés akkor nem vezet hanghibává, ha helyes

légzésmechanizmussal párosul. Gechricke kiegészíti a rugalmas támasz, a lágyszájpad

torokbővítő mozdulatának és a gégefő mély állásba helyezésének izom-érzet

komplexumával. Teljesen más véleményen van Lohmann énekmester, aki egy 1981-es

cikkében a fedést teljesen elutasítja. Szerinte a fedés veszélyes pedagógiai módszer, mely

megakadályozza a hang spontán fejlődését művileg létrehozott sötétítés folytán, a

türelmetlenség miatt kialakult pótcselekvésként határozza meg. Azt vallja, hogy a gégefő

nyugodtsága, a torok bősége és rugalmassága, egy harmonikus fejlődési folyamat

eredménye, mely természetes úton kényszerfunkciók kizárásával érhető el. Az olaszokra

hivatkozik, akik nem ismerték a fedett énektechnikát. Az olasz nyelvre jellemző nyílt

magánhangzóejtés miatt mindig nyitott hangadásról beszélnek. A fedett éneklés egy

mérsékelt formájáról esik szó, melynek lényege az arc laza, könnyed mosolyáról szól,

aminek következtében bővül a torok és a gégefő optimális állásba kerül. Aspelund szerint:

e technika miatt a hang felhang-dús és szép színű lesz és a kor énekesei előszeretettel

alkalmazzák. Dimitriev írja, hogy az olasz énektechnika jellegzetessége az, hogy a magas

hangok fedettek, de nem zártak. Nem a gégefő és a toldalékcső mesterséges beállításáról

van szó, ami rezonanciaszegény hangzást eredményez, hanem a hangszín keretén belül a

világos tónus és csengés megtartásával a torok szabadságán alapuló hangadásról. A

mérsékelt fedés megvalósítását a középregiszter megfelelő képzésében látta, ezt gondolta

a hang bázisának, mely a megfelelő képzés után mindkét irányba kibővíthető. Hauer

különbséget tesz automatikus fedés és önkényes sötétítés között. Az automatikus fedést

zárt éneklési módnak nevezi (ne tévesszük össze a Dimitriev által használt elmarasztaló

fogalommal). Technikai ismérvei: lazán előrehelyezett nyelv, megfelelő rezonancia,

magas hangok teltek, gömbölyűek, karcsú könnyed éneklés. Az önkényes sötétítés

jellemzői: hátrahúzott nyelv, torkosság, középregiszter mellrezonanciájának

erőszakossága, ekkor szűk a torok és feszes az ínyvitorla.

Gyakran magyarázzák - a mai napig - a fedést a magasság szűkítésével és

sötétítésével, így a fedés és a sötétítés szinte szinonimává válnak, ami persze nem igaz.

34

Ma így fogalmaznánk meg a fedést: már a belégzéskor az ajkak aktív mosolyt idéző

rugalmas izomtónusa, a könnyed, rugalmas mozdulat révén kialakuló torok bőség mely a

gége optimális mély állásából a toldalék cső megnyúlásából és a lágyszájpad elasztikus

emelkedéséből ered, valamint az egyenletes levegőáramlásnak, a támasznak. A

kifogástalan légzés mechanizmusa a torok optimális bőségével és a helyes artikulációval

összehangolva kialakítja magát a fedett éneklést.

Reflexió

A fedés énektechnikánk egyik olyan pontja, melynek rossz használatával egész pályákat

lehet tönkretenni. Véleményem szerint csak akkor kell elkezdeni ezzel a kérdéssel

tudatosan foglalkozni, mikor már egy énekes magas énektechnikai szinten áll. A jó és

rossz fedés különbsége minimális érzésbeli különbséggel járhat, könnyen rossz útra lehet

tévedni. Cél a hang természetes, mesterséges torzítások nélküli csengésének, fényének

megőrzése, mely nem sötétítésből, nem a gége erőszakos lenyomásából, esetleg

gombócolásból fakad. E cikket nagyon hasznosnak találtam, hiszen a fedés témakörét úgy

gondolom nagyon nehéz kimeríteni.

35

BEADANDÓ DOLGOZAT SZAKDIDAKTIKA TÁRGYRA 2016 MÁJUS

ASZTALOS ANDREA: A JÓ ZENEPEDAGÓGUSSÁ ÉS ZENEI NEVELŐVÉ VÁLÁS ÚTJA

CÍMŰ A PARLANDO ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRATBAN MEGJELENT CIKKÉNEK

ISMERTETÉSE16

A cikk elején a szerző életútjáról olvashatunk, gyerekkoráról, zenei neveltetéséről, első

munkahelyéről, mely egy szegedi zeneiskola zongora, szolfézs tanári és korrepetitori

munkakörének ellátása volt, így komplex munkát jelentett. Ekkor alakult ki benne tanítási

módszere, majd Adorján Ilona növendéke lett Budapesten, ahol énekelni tanult. Ezt

követő énekmestere Dékány Endre volt. E két neves pedagógustól az magánének-tanítás

mesterségét is megtanulta.

A tanulók motiválása gimnáziumban és szakközépiskolában (nem zenei). Ezek a

diákok nem szeretnek énekelni, lényegében semmit sem akarnak csinálni, így a heti egy

énekórában főleg a zene megszerettetése volt a tanárnő fő célja, amit az énekkönyvet

félretéve, először a tanulók zenei ízlésével megismerkedve kezdett. Így a diákok is nyílttá

váltak tanáruk hasonló érdeklődési körének megismerésére, ezzel közelebb kerültek a

komolyzenéhez. E kapcsolatnak a gyümölcse több telt házas musical gála lett, melyben a

diákok működtek közre. Következő állomása egy hangképzés tanári állás lett a Kodály

Zoltán Kórusiskolában. Több egyetemi mesterképzés, konferencia és mesterkurzus után

írja le tapasztalatait a jó tanárrá válás útjától.

Először a pedagógus kulcskompetenciáiról ír, felsorolva azokat a készségeket és

képességeget, mellyel a tanár képes lehet a problémamegoldásra. A tanár elsődleges célja

a diák személyiségének fejlesztése, ami a tanuláshoz kötődik, valamint fel kell készítenie

a tanulót az egész életen át tartó tanulásra.

A következőkben az ének-zene és az agy kapcsolatáról olvashatunk. A cikk írója

felhívja a figyelmet arra, hogy az iskola főleg a gyerekek bal agyféltekét fejleszti, így

nagy felelősség hárul a zenetanárokra, mivel a zene tanulás főleg a jobb agyféltekét

fejleszti, valamint összehangolja a két féltek működését. Így nagy hangsúlyt kell fektetni

a közoktatási intézményekben is az ének-zene tantárgy oktatására, melynek az éneklésen

kell alapulnia. Olvashatunk még Hámori József professzor úr kutatási eredményeiről,

melyben felhívta a figyelmet arra, hogy a beszédfejlődéshez hasonlóan, ha a zenei

fejlesztés az első években hiányzik vagy hiányos, akkor kijavíthatatlan hibák rögzülnek

16 Asztalos Andrea: A jó zenepedagógussá és zenei nevelővé válás útja.

http://www.parlando.hu/2015/2015-1/AsztalosAndrea-Zenepedagogus.htm (Elérés: 2017. 03.08.)

36

a gyerekekben, melynek eredményeképp nem lesz igény a gyermekben a zenei

önkibontakozásra és zenehallgatásra. Kitér arra is, hogy az ének-zene, a muzikalitás

éppolyan alapvető eleme a teljesebb emberi személyiség kialakulásának, mint általában

is az emberi beszéd.

A következő részben a zenei képességekről olvashatunk. A zenei képességek

óvodás vagy kisiskolás korban kezdett zenei neveléssel fejleszthetők ki a

legeredményesebben. Az ének-zene tanítás legfontosabb eszköze az éneklés. A zenei

képességek két csoportra oszthatók: egyszerű és komplex képességekre. „A zenei

alapképesség a zenei képességeknek az a központi magja, alapja, amelyben a dallam, a

harmónia, a ritmus, a hangszín és a dinamika a zenei kommunikáció funkcióiban - a

hallásban, a közlésben, az olvasásban és az írásban - realizálódik".17 Már az óvodában

el kell kezdeni e képességek fejlesztését, énekkel, zenével, mozgással, melyre alkalmasak

nép mondókáink és gyermekdalkincsünk. A zenével való foglalkozás nem öncélú, hanem

már a kezdetektől befolyásolja a gyermekek személyiségének alakulását, egészségessé

formálódását. Szembesülnünk kell a gyerekek és a fiatal felnőttek komolyzenéhez való

viszonyulásának zavaraival és gátlásaival. Az óvodás gyermekek nagy része még

önfeledten énekel, majd körülbelül hat éves korban, az iskolába kerülés időszakában

változás történik. Különböző mércékkel, találkozik, melyeket követnie kell, ennek

következtében kudarcot élnek meg a gyerekek, ami féket tesz a kreativitásukra.

A zenei nevelés folyamatáról is ismereteket szerezhetünk. A zenei nevelés célja a

személyiség formálása. A gyerekek zenei nevelése már kisgyermekkorban elkezdődik

(0 – 3 éves kor), amikor az anya hangja, gesztusai, mimikája nagy hatással van rájuk. A

zenei élmények befogadásához elsősorban személyes kapcsolatra van szükségük. A

befogadás még az óvodáskor kezdetén is erős, de kezdi ezt felváltani az együtt játszás

öröme. Az óvodáskori zenei nevelés helyes eszköze a közös dalos játék, mozgással

egybekötve, a gyermekek számára vonzó a közös éneklés és a közös mozgás. Érzelmileg

is kötődnek a dalokhoz és ezekkel az érzelmi reakciókkal beépülnek a szolmizációs vagy

ritmikai nevek. Ez alkotja a zenei írás-olvasási tevékenység motivációját. A szervezett

tanulás első szakasza a kisiskoláskor 6 – 10 éves korig, a tudatosság fejlettebb periódusa.

Az érdeklődés tárgy ekkor már a zenei írás – olvasás alapismeretei. A dalos játékok, majd

egyéb dalok anyagára épülnek a hallás- és ritmus képek. A felső tagozatos gyerekek erre

az alapra könnyen építhetnek. A főszerep ebben a korban a kórusé kellene, hogy legyen,

17 Erős Istvánné: Zenei alapképesség. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993.) 22.

37

így a zenéhez kapcsolódó társas érzés jelentős személyiségformáló tényező válik.

Különleges örömforrás az együttesen átélt és a közös produkcióból eredő zenei élmény.

A dalos játékok közvetlen folytatása a kisebb – nagyobb csoportok együtt zenélése,

éneklése. Az énekóráknak oldott, szorongásmentes légkörben kell zajlania, amely így

segíti a tanulási teljesítményt.

Az éneklés fontossága. Az éneklés a legfontosabb tevékenység, amelyre a

zeneórákat építeni kell. Az érzelmi intelligencia manapság háttérbe szorul, melyet

fejleszteni csak szépséggel, katartikus művészi élményekkel, önmegvalósító

életfelfogással lehetséges, mely helyreállítja a testi – lelki – szellemi egyensúlyt. A zenei

élmények fokozzák az önértékelést, az önkifejeződést, a kommunikációt, az empátiát, az

önuralmat, a memóriát, a szellemi fejlődést, a rendezettség érzetét. Kodály az éneklést

tartotta az aktív zenélés legtermészetesebb módjának. A hang az önkifejezés egyik

eszköze. Attól függően intim, vagy intimebb, hogy eszközzel hozzuk-e létre, vagy

közvetlenül, például énekléssel. Az eszköz használata ugyanis a külvilággal szemben

védelmet jelent, bár a zenélőt fejezi ki, hiszen ő szólaltatja meg általa a zenét, de eszköz

nélkül a zenélő sokkal mélyebbről és mélyebben nyilvánul meg. A mai gyerekek nagy

része viszont hangképzési zavarokkal is küzd, így még nehezebb a tanároknak feloldani

a gátlásaikat, kioldani ezeket a hanghibákat. Erre természetesen nagyon jó hangképző

tanárokra és kórusvezetőkre van szükség. Az egészséges gyermekhang, világos színű,

könnyű, vékony, fejhangszerű, lebegő, fénylő, csillogó, csengő, mozgékony, nem

levegős, nem mesterkélt, nyomás nélküli, természetesen nem túl hangos, mély

regiszterben könnyű. A keményen, nehézkesen, túl hangosan, sötét színezetben,

fénytelenül, durván, nyersen, érdesen, levegősen, rekedten, préselve, rikácsolva, nem

mozgékonyan, görcsösen, mély regiszterben túl vastagon és ugyanakkor magas

regiszterben gyéren, üresen szóló gyermekhang hangképzési zavarokra utal. Ilyen hibákat

és zavarokat a mutálás utáni gyermekek énekhangjában vagy beszédhangjában is

megfigyelhetünk, melyeket kellő munkával és türelemmel ki lehet javítani.

Zenetanulással a szociális készségek is fejleszthetőek. Erre a különböző csoportos játékok

a legalkalmasabbak.

Külön rész foglalkozik a jó tanár jellemzőivel. Ebből a részből a tudatosságot

emelném ki. Egy jó tanárnak mindig rendelkeznie kell tanítási koncepcióval, egyénre

szabva. Tudnia kell, mit miért tesz, és akkora eszköztár birtokában kell legyen, hogy

megoldást tudjon találni a különböző problémákra. Fiatal kollégáinak tanácsokat is ad,

például, mindig írjanak óravázlatot, kérjenek tanácsot tapasztaltabb, idősebb kollégáiktól,

38

és fontosnak tartja a részvételt különböző konferenciákon, mesterkurzusokon vagy

pedagógiai továbbképzéseken.

Reflexió

Összegezve, nagyon hasznosnak találtam ezt a cikket, mely foglalkozik az egyéni és a

csoportos tanítással is. A szerző nagyon pontosan, és tömören foglalta össze a számára

fontos részleteket a tanítás mesterségéről, melyeket saját tapasztalataival is kiegészít.

Egyetemi pedagógiai óráink kevesebb, mint fele foglalkozik zenetanítással, így saját

erőnkből kell minél többet megtudnunk választott szakmánkról, hiszen egy zenetanár

teljesen más aspektusból közelít a gyerekek felé, mint egy általános vagy középiskolai,

csoportos órákat tartó tanár. A cikk rávilágít arra, hogy mennyire fontos a gyermekek

zenei nevelése, melyet már óvodás korban el kell kezdeni, az agy fejlődése szempontjából

nagyon hasznos, hiszen mindkét agyféltekét fejleszti és összehangolja azokat. Idősebb

korban pedig a szocializációban, a gyerekek érzelmi és intellektuális fejlődésében is

nagyon nagy szerepet játszik a zenélés és a zenetanulás, zenehallgatás. Kezdő tanárként

fontosnak tartom minél több ilyen jellegű cikk elolvasását, hiszen ezek a tapasztalatok a

saját fejlődésem szempontjából is fontosak.

39

FÜGGELÉK

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

VERSENYEK, MEGHALLGATÁSOK

Az országban nagyon sok féle énekversenyből válogathatnak az érdeklődők,

főként a zeneiskolai versenyek az elterjedtek. Főiskolásoknak részére talán kevesebb

lehetőség van megmérettetni magukat, bár a kalandra vágyó növendékek külföldön is

kipróbálhatják magukat. Egy-egy versenyen akár pályák, karrierek is elindulhatnak,

hiszen opera- színházigazgatók, intendánsok, karmesterek, menedzserek ülhetnek a

zsűriben. Magyarországon talán a legjelentősebb verseny a Simándy énekverseny melyet

kétévente Szegeden rendeznek meg, valamint a két éve indult Marton Éva nemzetközi

énekverseny, melyet a zeneakadémia rendez. E versenyek általában három fordulósak,

40

vagy behívásos alapon működnek, például a Marton versenyre előzetesen kérnek felvételt

a jelentkezőről és ez alapján hívják be a résztvevőket az első fordulóra. A versenyzőknek

széles repertoárral kell rendelkezniük általában hét, nyolc művet kérnek ezek a versenyek,

melyek között kötelező darabokat is találunk. A zeneiskolai énekversenyek a kezdő

növendékek szintjéhez igazodnak. Rendeznek ilyen zeneiskolai énekversenyt többek

közözz Balassagyarmaton, Jászberényben, Székesfehérváron. Meg kell még említeni a

televíziós versenyeket is, hiszen ezek is több évtizedes múltra tekintenek vissza, például

a Ki mit tud. Körülbelül 15 éves múltra tekintenek vissza Magyarországon a populáris

énekversenyek, melyeket általában élőben közvetítenek a kereskedelmi csatornák. Ezeket

hosszas válogatások előzik meg, és mivel több milliós nyeremények forognak kockán,

több ezren jelentkeznek egy ilyen versenyre. Persze a zeneiskolák jelentkezői száma is

megnőtt és minden fiatal popsztár szeretne lenni. Szerencsére két évvel ezelőtt a Magyar

Televízió indított egy más jellegű tehetségkutató műsort, melyre a klasszikus tehetségeket

várják, jelenleg a Duna televízión látható, címe Virtuózuk. Zsűrijűben a magyar

komolyzenei élet legjava foglal helyet. Ugyan ezen a csatornán a népzenét, néptáncot is

népszerűsítő versennyel is találkozunk Fölszállott a páva címmel. Az ilyen nagy kaliberű

versenyek kapcsán – én személy szerint – erősen elgondolkodnék a gyermekek

részvételéről, hiszen gyakran találkozhatunk nagyon fiatal versenyzővel is, sőt vannak

olyan médiás versenyek melyeket kifejezetten kiskorúaknak írnak ki. Én személy szerint

nem tenném ekkora nyomás és stressz hatás alá a gyerekeket, hiszen a médiával járó

felhajtást, hirtelen jött hírnevet egy felnőtt, sokat megélt embernek is nehéz feldolgozni,

ezzel pedig sok gyerek pont a felhőtlen gyermekkort nem éli meg, a hirtelen jött, rosszul

megélt sztárság pedig kihathat az egész életére. Tapasztalatom szerint, e tehetségkutató

műsorok által elért hírnév viszont egy, két évnél nem tart tovább, akkor pedig a kudarc

feldolgozása okozhat gondot a kicsiknek.

Az énekelni tanulók és maga az énekesek is rendszerint találkozhatnak

meghallgatásokkal. Már a szakközépiskolába és főiskolára történő felvételi is

meghallgatásból áll, tehát már a fiatal énekes pályára készülő is találkozhat vele, és így

felkészülhet a nagybetűs életben lévő komoly akár, szerepekre történő meghallgatásokra.

A színházak, operaházak, hivatásos kórusok rendszerint tartanak meghallgatásokat

betöltetlen munkahelyeikre. Ezek általában teljes vagy fél-állások. A meghallgatás

anyaga több tényezőtől függhet. Egy kórusmeghallgatásra – legyen az színházi kórus,

vagy hivatásos kórus - rendszerint kérnek kórusrészleteket a repertoáron lévő darabok

kórusaiból és ezek mellé szabadon választott áriákat esetleg dalokat kell énekelni,

41

valamint felmérik a kottaolvasási készséget is. Sok hivatásos kórus meghallgatására már

csak azok jelentkezhetnek, akiknek van főiskolai vagy egyetemi szintű diplomája.

Magyarországon a színházak is rendszeresen tartanak énekkari meghallgatásokat. A

Magyar Állami Operaház pedig minden évadban hirdet szólista meghallgatást is, melyre

hangzóanyaggal lehet pályázni és csak az arra érdemeseket hívják be a zsűri elé. Itt kérik,

hogy olyan művekből vigyenek áriákat a jelentkezők, melyekből tudják azt a bizonyos

szerepet teljes egészében. Ritkán, de előfordul, hogy vidéki színházak is hirdetnek

meghallgatást, adott szerepekre. Ezekről a hirdetésekről főként a művészettel foglalkozó

internetes oldalakon lehet tájékozódni. Például www.fidelio.hu, www.szinhaz.hu,

www.musicianswho.hu, valamint rendszeresen kell látogatni a különböző színházak,

intézmények weboldalait. Természetesen nem feledkezhetünk meg a külföldi

meghallgatásokról, versenyekről sem. Nagyon sok felsőoktatási intézmény hirdet

énekversenyeket BA-n, MA-n tanuló és gyakorló énekeseknek is, általában a korhatár,

mint ahogyan Magyarországon is 35-36 éves kor. Ezek mindegyikénél szinte kötelező a

hangfelvétel vagy video mellékelése a jelentkezésnél. A külföldi meghallgatások is több

fordulósok, az első körbe a mellékelt hanganyag alapján hívják be a pályázókat. A

felsőoktatási intézményekbe a jelentkezés meg és a meghallgatások jóval korábban

kezdődnek, mint itthon Magyarországon, általában decemberben kell jelentkezni a

meghallgatások pedig márciusban zajlanak.

Reflexió:

Összegezve nagyon sok versenyből és meghallgatásból válogathatunk ország és

világszerte, viszont az érdeklődés és a jelentkezőszám is hatalmas. Van, hogy egy

nagyobb versenyre vagy színházi meghallgatásra több százan jelentkeznek, így

mindegyikből tanulva, nem elkeseredve kell haladni a céljaink megvalósításában. Egy jó

magánénektanár tapasztalataival sokat tud segíteni növendékeinek, ugyanis a legtöbb

ilyen jellegű munkával foglalkozó egyén is túlesett számtalan hasonló megpróbáltatáson.

42

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

ADVENTI HANGVERSENY

43

WEBER: A BŰVÖS VADÁSZ

44

45

IRODALOMJEGYZÉK

Ádám Jenő: A dal mesterei I. Budapest: Edito Musica Budapest Kiadó, copyright1956.

Ádám Jenő: A dal mesterei V. Budapest: Edito Musica Budapest Kiadó, copyright1956.

Csepeli György: A szervezkedő ember. Budapest: Kossuth Kiadó, 2015.

Erős Istvánné: Zenei alapképesség. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993.

Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája. Budapest: Zeneműkiadó,

1985

Kerényi Miklós György: Énekiskola I. Budapest: Edito Musica Budapest Kiadó,

copyright 1967.

Kerényi Miklós György: Énekiskola II. Budapest: Edito Musica Budapest Kiadó,

copyright 1968.

Kerényi Miklós György: Százszínű csokor. Budapest: Zeneműkiadó, 1966.

Ónodi Márta: A fedés terminológiájának tisztázása a modern énekpedagógiában.

Parlando 1985/11 23-26.

Simándy József: Bánk Bán elmondja. Szerk: Dalos László. Budapest: AduPrint Kiadó

2001.

Internetes források:

Asztalos Andrea: A jó zenepedagógussá és zenei nevelővé válás útja.

http://www.parlando.hu/2015/2015-1/AsztalosAndrea-Zenepedagogus.htm

(Elérés: 2017. 03.08.)

Knausz Imre: „A tanítás mestersége”. http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm

(Elérés: 2017. 03. 06.)

46

EREDETISÉGI NYILATKOZAT

Alulírott (név: Marozsán Zoltán;

Neptun-kód: XY8BRA)

a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének végzős hallgatója ezennel

büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom,

hogy

Portfólió

című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom

felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy

plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és CD-n példányai szövegükben,

tartalmukban megegyeznek.

Miskolc, 2017. év április hó 6. nap

……………………………………………..

hallgató