TŰZ MODUL - nagycsoport-

2010. november 1.-30. Óvodapedagógusok: Gondos Gabriella és Kiticsics Anikó Dajka: Györe Károlyné

SZONEK Bükkösdi Általános Iskola

és Óvoda Tagintézménye

„Ősszel az erdő mindig oly különös, dér csillan a fákon s a reggel már ködös.”

Veress Csilla

A környezet megismerése, védelme A környezet téri, formai, mennyiségi

megismerése

Tűz 4.

Tűzoltók akcióban

ZÖLDSÉGEK.

Káposztasavanyítás

Vegyes savanyúság elrakása a kertből fölszedett

zöldségfélékből.

Különböző vegyes saláták készítése

Háztartási ismeretek: savanyítási módok, eljárások.

Higiénés szokások, szabályok betartása: konyhai

eszközök: kés, gyalu balesetmentes használata

Gyalogtúra: az őszi táj felfedezése.

A változatos természeti környezet: erdő, rét, állóvíz

jellegzetes élővilágának megfigyelése.

TESTÜNK. AZ ORVOS GYÓGYÍTÓ MUNKÁJA.

Jeles napok:

November 2. Halottak napja

November 11. Márton napja

-Márton napi népszokások

November 29. András napja

- Disznóvágások kezdete.

Tűz 4.

Ég a gyertya, ég

Számok összkép alapján.0,1,2,3, 4, 5,6

Dobókocka-játékok.

Matematikai tapasztalatszerzések a tárgyak

tulajdonságaival kapcsolatosan.

Magasság

Hosszúság

Relációk.

Tájékozódás a térben.

Számlálgatás a 0-10-es számkörben, differenciált

feladatadás!

Halmazok tulajdonságainak megnevezése.

Halmazok bontása részhalmazokra.

Tájékozódás saját testen.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

VERS, MESE

Tűz 4.

Kányádi Sándor: Aki fázik, vacogjon (vers)

Mesék:

A kolbász, a béka és az egér

Ludas Matyi

Pákolitz István: Márton lúdja

Versek:

Zelk Zoltán: Őzek, nyulak, szarvasok

Csukás István: Sün mese

Tamkó Sirató Károly: Késő ősz

Veress Csilla: Ősszel az erdő

Szalai Borbála: Mogyorót szedtem

Weöres Sándor: Őszi erdő

Udud István: Őszi szél

Cser Gábor: Pihenő

Osvát Erzsébet: Síró-rívó november

Darázs Endre: Csupa sár

Szilágyi Domokos: Eső

Lackfi János: Haj és köröm

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

Tűz 4.

„Tűzön olvasztott” – olvasztott zsírkréta kép készítése

A Márton napi népszokásokhoz köthető vizuális

tevékenységek.

A zöldségek témához köthető tevékenységek.

A testünk témához köthető tevékenységek.

Az ősz, mint évszak jellegzetességei témához köthető

tevékenységek.

A mesékhez, mondókákhoz, zenékhez kapcsolható vizuális

tevékenységek

Csutkababa készítés.

Kukoricamorzsolás.

Liba (Márton lúdja)

Gyertyakészítés mártogatással

(fény, tûz, világosság, emlékezés)

Adventi koszorú készítése

Hajtogatás: csizma, szarvas, télapó, fenyőfa

Képek nyírása, ragasztása:

„a Télapótól kérem”

Képek közös puttonyba rendezése

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

Tűz 5.-8. foglalkozás - Zenevarázs

5.Tűzoltózenekar

6.Sárkánytűz

7.Tűztánc

8. Zenés festés: Zenekép

Dalok, játékok

Árok szélén, domboldalon…

Csiteri-csütöri csütörtök…

Gyékén-gyákán…

Sütőben a tökmag…

Orvost hívjál, ha baj van…

Alma: Kapar a szél, kotorász

Három lepke: Őszi levelek közt

Három lepke: Álmos őszi idő

Alma: Zivatar lányka

Kecske ment a kiskertbe

Bibici Panna

Gyertek haza ludaim

Egyél libám

Ácsorogjunk

Kendő elejtő

Héja, héja vaslapát

Siess libám

MOZGÁS

Magyar Mozgáskotta

Játékos mozgásfejlesztés a készlet

eszközeivel.

Babzsák-gyakorlatok.

Zenés torna, gimnasztika.

Mezítlábas mozgásfejlesztő torna.

Szalag-gyakorlatok. Mozgásos és térkitöltő drámajátékok.

ETNIKAI PROJEKT

Beás tánclépés: apró toppantások helyben, CD-hallgatás.

3-as fonás.

Temetkezési szokások, virrasztás a cigányoknál.

Mindenszentek napján végiglátogatták a család halottait..

Temetés után a férfiak 1 hétig nem borotválkoztak

Versek, mondókák

Szél fúj a hegy oldaláról (népköltés)

Karsai Ervin: Mikor még kisfiú voltam

Roma művészek a gyermekekért Cd őszi dalainak hallgatása.

Terméshangszerek, cigány zene hangszerei-cigányzenekar.

Fűzfavessző kompozíciók készítése további természetes anyag

felhasználásával.

Termésekből hangszerek készítése.

A mesékhez, mondókákhoz, zenékhez kapcsolható vizuális

tevékenységek.

Mesék:

A vak ördög-krími cigány mese

A macska meg a róka (püspökladányi cigány mese)

Az őszi szünetet követően november 8-án találkoztunk újra.

Márton napi hangulatot teremtettünk a szobában.

8. HÉTFŐ Novemberi jeles napunk: Márton napja. Mese: Szent Márton története.

Prezentáció megtekintése a libákról, tollfosztásról, a Márton napi hiedelmekről. Nyaklánc fűzése tűzön pirított libagége tésztából. Libás, ludas dalos játékaink felelevenítése, eljátszása.

Csoportszoba díszítése libás, ludas kiegészítőkkel.

9. KEDD Séta a faluban, ellátogatunk egy „libás” házhoz.

Az állatok közvetlen megfigyelése. A liba hasznossága.

Beszélgetés a tollfosztásról. A toll fontossága, felhasználása.

Bébiételes üvegből lámpás készítése a Márton napi felvonuláshoz.

Bújjunk dunyhába!

10. SZERDA Libás drámajátékok. Rajzolgatás, írás libatollal.

Liba síkbáb készítése. Kukorica morzsolás, csutkababa készítés. Mese: Benedek Elek - Rókáné foga libacombra vágyik

11. CSÜTÖRTÖK Ünnepi lakoma Márton napi süteménykészítés: sós, tekert libanyak. Kiss Mártont köszöntjük névnapja alkalmából. Liba báb készítése almából. Márton napi lampionos felvonulás a falu utcáin.

12. PÉNTEK Mese ismétlése: Lúdas Matyi A mese dramatizálása, meseillusztráció készítése. Dalos játékok ismétlése. Kukoricás torna mezítláb, hogy nehogy lúdtalpas légy!

NOVEMBER 8.-12. Márton napi hagyományokhoz

kötődő tevékenységeink

Márton-napi legenda és a hozzá kapcsolódó

szokások felelevenítése és ismételt átélése az

óvodában.

A néphagyomány szerint Márton egy pogány katona volt, aki egy alkalommal

találkozott egy szegény, éhező koldussal. Megsajnálva őt, neki adta köpenye

felét, hogy megvédje a fagyhaláltól. Ettől kezdve püspökként szolgálta az éhező

szegényeket. A későbbiekben őt szentté avatták, s neve napján megemlékeznek

jótetteiről.

Napjainkban a köpeny kettévágását egy sütemény kettétörése

jelképezi, amit megosztunk valakivel ezzel is jelképezve a

felebaráti szeretetet.

Ezen a napon zárultak le a Szent György napján induló mezőgazdasági munkák,

ekkor kóstolták meg először az újbort és vágták le a libákat. Innen ered, hogy

Márton napján libát eszünk, és bort iszunk.

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik!”

Hogy kapcsolódik Márton a libához?

A keresztelkedés után Márton a Jóistennek szentelte magát. Látván szent

életét, püspökké akarták szentelni. Márton nem akart püspök

lenni, ő szerzetes szeretett volna maradni.

Az emberek erőszakkal is el akarták vinni, de Márton elbújt a libaólba.

A libák viszont elárulták gágogásukkal, ezért az emberek megtalálták

Mártont, akit végül mégis csak püspökké avattak.

Jóslatok

„Ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont

barna és rövid, akkor sáros."

„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."

„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

Régen Márton napján terelték be az állatokat a tél elől, ezért ezt a napot

igen meghatározó eseményként tartották számon. Ilyenkor a pásztorok

házról házra jártak köszöntőt mondani, amiért a házigazdák

megajándékozták őket.

Ekkor kezdődött a kisfarsang ideje, ami Katalin napig tartott. Ezt az

időszakot az újboros ás Márton - ludas lakomák és bálok jellemezték.

A lúdfélék (Anseridae) az úszómadarak

rendjébe, a lemezescsőrűek

csoportjába tartozó madárcsalád.

Fészekhagyók, úszólábúak, rövid farkúak,

és lúdtalpúak. A lúd és liba ugyanannak

az állatnak kétféle elnevezése. A

hímnemű ludakat hívják gúnárnak, míg a

nőneműeket tojónak.

Persephoné szent állatai voltak, de

Aphrodité kedvenc állata is a lúd volt.

Az indián asztrológiában a téli napforduló

totemmadara, Kínában a házastársak

közötti hűség jelképe.

A finn mitológia szerint a világot egy lúd

(más források szerint egy kacsa) tojta.

Aphrodité lúdon

Nyaklánc fűzése tűzön pirított libagége tésztából.

Szent Márton története.

„Valamikor régen élt egy kisfiú, akit Mártonnak hívtak. Minden vágya

az volt, hogy a császár katonája lehessen. 15 évesen be is állt a

császári hadseregbe, nagyon szerette a lovát és minden nap

kilovagolt vele.

Egy hideg téli napon a város felé lovagolt. Hirtelen az út szélén

megpillantott valamit, ahogy közelebb ért látta, hogy egy ember

fekszik ott.

-Szegény ember vagyok, nincsen semmi ennivalóm, nagyon

fázom, kérlek segíts rajtam!

-Nincsen nekem semmim, csak ez a darab kenyerem, de ezt

megosztom veled.

- Köszönöm jóságodat, de nagyon fázom, segíts rajtam.

-Tudom mit kell tennem, kettévágom a köpenyemet és az egyik

felét oda adom neked.

- Köszönöm a jóságodat. De jó meleg ez a köpeny! Már nem fázom,

és nem is vagyok éhes. Hogy hívnak téged?

- Márton a nevem és katona vagyok. Sietek, mert várnak a társaim.

Azzal továbblovagoltak, míg egy nagy városkapuhoz nem értek.

Márton és a katonái bejutottak a városba, ahol éppen piaci vásár

volt.

- Libát vegyenek! Kövér libát vegyenek! Vegyél te is tőlem

katona, olcsón adom!

- Nincsen pénzem, de segítek nektek a libákat az ólba terelni.

Márton megkedvelte az embereket, itt maradt a városban

és kolostort alapított.

Később püspökké választották és szentté avatták.”

/részlet/

Márton legendája

Libás, ludas dalos játékaink felelevenítése, játszása.

Hatan vannak a mi ludaink…

Réce-ruca vadliba…

Gyertek haza ludaim…

Siess libám…

Egyél libám…

Héja, héja, nincs itt liba…

Héja, héja, vaslapát…

Séta a faluban. Ellátogatunk egy „libás” házhoz.

Az állatok közvetlen megfigyelése. A liba hasznossága.

Libapásztorkodás, drámajátékok.

A libák megmutatták a püspökfalatjukat a libapásztornak.

Libasorban járunk-kelünk. A libavásárba megyünk.

Beszélgetés, képek nézegetése a tollfosztásról.

A toll fontossága, felhasználása.

Tollfújás.

Bújjunk dunyhába!

„Fejre kucsmát,

Lábra csizmát,

Hátra bundát,

Ágyba dunyhát.

Jön a hideg tél!”

Kányádi Sándor

Bébiételes üvegből lámpás készítése

a Márton napi felvonuláshoz.

Libás rajzaink, síkbábok.

Rajzolgatás, írás libatollal.

Képek nézegetése a régmúlt idők íróeszközeiről.

Libát készítettünk almából.

Márton napi süteménykészítés: sós, tekert libanyak.

A betekert

tésztát

libatollal

kentük meg.

Délre meg is sült a finom sütemény, amit közösen elfogyasztottuk.

Kóstolót vittünk a legkisebbeknek.

Márton napi lampionos felvonulás az

iskolásokkal együtt a falu utcáin.

Szent Mártonnak ünnepén,

Égő gyertyát viszek én,

Világítson mindenhol nekünk

Ahol járunk, ahol megyünk.

Zsoldos volt ő, katona

Így lett Isten bajnoka,

Kettévágta díszes köpenyét,

Betakarta koldusnak testét. /Dunántúli gyermekének/

Lúdas Matyi

Mesélünk, dramatizálunk.

A mese egyes részleteit

számítógépen is megnéztük.

Kukorica morzsolás.

Csipegetés.

Csutkababák készítése: csuta, csuhé, rafia.

Kukoricás torna mezítláb, hogy nehogy lúdtalpas légy!

„EGÉSZSÉGEDRE” TÉMAHÉT NOVEMBER 15.-19.

15.

HÉTFŐ

Ősz végi séta, vagy szabad mozgás a friss levegőn.

„Az emberi test”-prezentáció megtekintése testünkről.

A gyermekek szűrő vizsgálata.

„Baciluskergető” játék

16.

KEDD

Ősz végi séta, vagy szabad mozgás a friss levegőn.

Mese, vers, zene, drámajátékok.

Nagymama éléskamrájában elhelyezett befőttek, lekvárok kóstolása.

A téli időszakban fontos c vitaminforrás a savanyú káposzta, amely még finomabb, ha mi magunk

készítjük el. Káposztasavanyítás.

Az ételek készítésének, tárolásának higiéniája, a kézmosás fontossága az ételkészítés során.

A fogászati rendelő. Fogászati szűrés. Eszközök, műszerek.

17.

SZERDA

Ősz végi séta, vagy szabad mozgás a friss levegőn.

Szerepjátékok: orvosos, mentős, fogászat, kisbaba születik, stb.

Memóriajáték, érzékelő játékok, drámajáték, dalos játékok az egészség jegyében.

18.

CSÜTÖRTÖK

Ősz végi séta, vagy szabad mozgás a friss levegőn. Séta a gyógyszertárba.

Eszközök, gyógyszerek, a gyógyszerész munkájának megfigyelése.

Vizuális tevékenységek a témával kapcsolatosan.

„Tenyérjáték - talpjáték” /festés tenyér- és talpnyomatokkal/

19.

PÉNTEK

Ősz végi séta, vagy szabad mozgás a friss levegőn.

Zöldsaláta kóstolása.

Kistakarítás: mosogatás a babakonyhában, babaruhák mosása, babafürdetés.

Tűz 4. Kányádi Sándor: Aki fázik, vacogjon (vers)

Mese az egészségről,

a zsák aranyról és a lyukas zsákról

„Mindenki, aki megszületett, születéskor kap egy zsák aranyat.

Ez az egészsége. Az arany egy lyukas zsákban van, és mivel a

lyukat teljesen befoltozni nem lehet, az arany előbb-utóbb elfogy.

Ha elfogy az arany, elfogy az egészség, és vége az életnek.

Mindenki addig él, amíg van a zsákjában az arannyal egyenlő értékű

egészségéből. Az igaz, hogy a lyukas zsák alján a lyukat teljesen

eltűntetni nem, de - az egészséges életmód segítségével - szűkíteni lehet.

Tehát, aki egészségesen él, sokat alszik, sokat mozog, jókat eszik,

barátkozik, és ha valami baja van, elmegy orvoshoz, hagyja magát

gyógyítani, akkor védi az egészségét, - szűkíti a zsákon a lyukat.

Viszont ha nem követi ezeket a tanácsokat, vagy ha idősebb korában

cigarettázik, sok sört, bort, pálinkát iszik, keveset mozog, összevissza eszik,

nem pihen eleget, akkor… ezzel az életmóddal növeli a lyukat a zsákon.

Hamarabb fogy az aranya, hamarabb fogy az egészsége, és hamarabb

ér véget az élete. Aki vigyáz a zsák aranyára, annak boldog, egészséges

élete lesz, felnőtt korában örülni fog a gyerekeinek, idős korában az

unokáinak.

Vigyázzatok a zsák aranyotokra! Vigyázzatok az egészségetekre!”

Dr. Simon Tamás

November 15. hétfő

Demény Ottó : Doktor bácsi

Adjon egy kanalat,

Mondja szépen „ a ”

A hőmérőt bedugjuk

A hóna alá.

Maga kérem nagy beteg

Biztos megint beevett.

Öblögessen, borogasson,

Bújjon a dunyhába!

Ha holnapra nem köhög

Mehet óvodába.

A veszélyzónákat

kis bacilusokat

ábrázoló képekkel

jelöltük meg.

„Baciluskergető” játék

Testünk, testrészeink.

Tabló készítése ragasztással.

A gyermekek

szűrővizsgálata.

Szabad mozgás az udvaron.

Rendszeres fogápolás, tisztálkodás.

Délután Szabó Andrea védőnő

egészséges életmóddal kapcsolatos

előadásán vehettek részt az

érdeklődő szülők.

November 16. kedd

Séta az egészségházba.

A gyermekek fogászati szűrése.

Hazafelé jövet bementünk Babi néni boltjába, és megkerestük azokat az

élelmiszereket, amelyek az egészséges táplálkozást szolgálják.

Állandó orvosi ügyelet az oviban – szerepjátékok.

Kísérletezünk a kólába

és a vízbe helyezett

tojásokkal.

Mozgás a friss, tavaszias időben. Futóverseny.

Pihenésre minden kisgyermeknek

szüksége van.

Álomba ringató meséink: •Hapcimanó

•Mese a vizilóról, aki félt az oltástól

•A csúnya kislány

•Hogyan ment világgá Pliccsplaccs szappan?

•A fogfájós nyuszi

•A veszekedő ujjak

Délután káposzta salátát készítettünk és kóstolgattuk a zöldségeket.

November 17. szerda

Ismét rendeltek orvosaink.

Viki doktornőnek

kisbabája született.

Reggeli, tízórai gyümölcs.

Memóriajáték, érzékelő játékok, drámajáték, dalos játékok az egészség jegyében.

Buborékok – ilyen habos vízben fürödj meg minden este!

Változatos mozgásos játékok a kissé hűvösödő, esőcseppes időben.

A kedden gyalult, lesózott salátánkat ma ízesítettük, kóstolgattuk.

Pénteken ebédre minden ovis a mi salátánkat fogyasztja majd!

November 18. csütörtök

Megmossuk lábainkat,

előkészülünk

a talpmasszázshoz,

talpfestéshez.

Ügyelünk arra, hogy

senki ne fázzon meg

a játékok során!

Talpmasszázs,

talpcsiklandozás.

Mozgás mezítláb.

Talpfestés, nyomhagyás

csomagolópapíron.

A gyógyszertárban.

A játék tovább folytatódik…

A Natura Plus KFT magvas termékeiből kóstolgattunk, amelyeket saját készítésű

sárgarépás margarinnal kentünk meg.

Sütőtököt is kóstolgattunk délután, bár nem mindenkinek ízlett a nem túl ismert

hétköznapi csemege.

November 19. péntek

Kimostuk a babaruhákat,

majd kiteregettünk.

Megmosdattuk babáinkat.

Elmosogattuk az edényeket

a konyhában.

A fiúk az autómosást vállalták.

Festés tenyérnyomattal.

„Tüzet raktam.”

Tüzeink.

TŰZ 4. Kányádi Sándor: Aki fázik, vacogjon

Tűzet raktunk,

hogy melegedhessünk.

Dalos játékok. Tűztánc.

Ebédre megettük a magunk készítette salátát.

Délután Reni néni megtáncoltatott bennünket.

Közeleg a tél. Hidegebb az idő. Egyre több ruhát veszünk fel, hogy ne fázzunk. Hamarosan megérkezik Télapó is.

Az ősz végi nagytakarítás után

ünneplőbe öltöztetjük a szobát.

Elkészítjük az adventi koszorút,

az adventi naptárt.

„Nyáron szandál,

Télen csizma.

Jaj lesz annak,

Ki fordítva húzza.

Megsül a lába,

Megfagy a lába,

Hogy jön így majd

óvodába?”

Kovács Barbara

Eljöttek vendégségbe az

otthoni Mikulások, rénszarvasok

és téli mesekönyvek.

Évszak órát készítettünk.

Dér, dér, diridér,

didereg a pipitér.

Holnap havat hord a szél,

holnapután itt a tél.

Már nagyon várjuk a

Mikulást.

„Zsák, zsák, teli zsák,

Piros alma, aranyág.”

Zenebona szanaszét…

Énekelünk, zenélünk,

dalos játékokat és

drámajátékokat játszunk.

Játékok ritmushangszerekkel,

csengettyűkkel, harangokkal.

Csúszkálunk a jégen, korcsolyázunk,

szánkózunk.

Papírból ujjbábokat készítettünk.

Almából és az organzából függő ablakdísz lett.

Levelet írtunk Mikulásnak.

TŰZ 4. Ég a gyertya, ég…

Színek, formák, méretek.

Számlálgatás.

Tíz gyertya - kártyajáték.

Párosítás, számlálgatás.

Gyertyaöntés.

Saját készítésű gyertyáink.

Az afrikai óriás csigák akváriumát is kitisztítjuk a közelgő ünnepre készülődve.

Csigafürdetés.

November 28. Advent első vasárnapja.

Négy héttel karácsony előtt

valami nagyon fontos dolog

történik: egy angyal kék

köpenybe öltözve leszáll az

égből, hogy közelebb húzódjon

az emberekhez. A legtöbb

ember ezt észre sem veszi,

mert túlságosan el van

foglalva mással. De azok, akik

jól figyelnek, meghallják a

hangját.

Ma van az első napja, hogy az

angyal először szól, s keresni

kezdik azokat, akik meg tudják

és meg akarják hallgatni őt.

Beszélgetés az Adventről, az adventi

koszorú hagyományáról.

November 26-án, pénteken

meggyújtottuk az első gyertyát

a koszorúnkon.

Adventi kirándulás Pécsre.

Bekukucskáltunk

az

ALEXANDRA

Könyváruházba.

A Dómban.

A Barbakánnál.

Egy kis pihenő.

Forrás:

A nagycsoport novemberi

tevékenységeiről készült képanyaga.

Összeállította:

Kiticsics Anikó

Bükkösd, 2010. november 29.

Elérhetőségeink:

SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és

Óvoda Tagintézménye

7682 Bükkösd, Ságvári Endre utca 3.

73 / 378-712