1

Nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskola

4962 Nagyszekeres, Toldi u. 7. szám

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NAGYSZEKERES

OM 033460

„ HA AZ EGÉSZ ÓRÁT ÚGY BETÖLTÖD,

HOGY BENNE ÉRTÉK HATVAN PERCNYI VAN,

MINDEN KINCSÉVEL BÍROD EZT A FÖLDET,

S AMI MÉG TÖBB, EMBER VAGY FIAM”

/ KIPLING /

2

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés, Helyzetelemzés

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.5 Mindennapos testnevelés

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

2.7 Projektoktatás

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei , formái

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.15. A tizenhat óráig tartó kötelező foglalkozások szervezésének elvei

2.16 Kerettanterv elvei

3

BEVEZETÉS

Iskolánk, programjában és tantervében a kor követelményeihez igazodva alkotta meg pedagógiai

elképzeléseit.

A nevelési program egy elméleti, - gyakorlati összefoglaló, amely meghatározza az iskolai nevelés

– oktatás tartalmi, szervezeti, metodikai lehetőségeit.

Olyan iskolakoncepció, amelyben érvényesülnie kell a köznevelési törvény és a Nemzeti

alaptanterv elvárásai mellett, a helyi igényeknek is.

Az iskola pedagógiai programja a NAT–ban leírt és képviselt értékekre, a kulcskompetenciák

fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT–ban rögzített egységes,

alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyén-re

szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a

különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli

tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel,

spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb

legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű

alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson

(készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. A tanulók értelmi – érzelmi –

akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód

iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő

stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés).

Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a

technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi

szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek

alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges

mértékig kimunkált képességekből építkezik.

A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét,

világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját

testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy

bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és

aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a

kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen.

Általános célunk, az átdolgozás alkalmával, modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre,

politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő iskoláztatás. Megerősítendő és

fejlesztendő a kompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb,

legalapvetőbb elemeinek kialakítása.

4

HELYZETELEMZÉS

Az intézmény bemutatása

LEGHÁTRÁNYOSABB térségben működő halmozottan hátrányos helyzetű szatmári kis iskola

vagyunk, melynek beiskolázási körzetében nagyon magas a munkanélküliség- 80%- és nagyon

alacsony a családok egy főre jutó jövedelme. Az országos átlagot jóval meghaladó a csökkent

munkaképességűek aránya és a csonka - sérült családok száma. Nagyon csekély a mikroközösségek

szocio - kultúrája, jellemző az ingerszegény környezet, az alacsony iskolázottság. Egyre emelkedik a

roma nemzetiségi arány, melynek mutatói az 50% arányt is meghaladták.

A négy, beiskolázást biztosító falu közül, a legkisebb alig haladja meg a 100-at, és a legnagyobb is

csak közel 600 főt számlál.

Intézményi adatok:

Az iskola neve, alapításának éve:Nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskola , 1972.

Az iskola feladata: biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a

tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, előkészíteni a középfokú oktatásba történő

bekapcsolódást, a tankötelezettség teljesítését.

Az iskola alaptevékenysége: az általános iskolai nevelés-oktatás, melynek során nappali tagozatos

képzést végez. A tanulók részére napközis- tanulószobai ellátást biztosít, gondoskodik a

gyógypedagógiai ellátásról, az alapító okirata alapján.

Az iskola fenntartója és felügyeleti szerve: KLIK

Az intézmény jogállása: közoktatási intézmény.

Alapító okirat kelte: 1993. Szeptember 30.

Iskola székhelye: Nagyszekeres Toldi út 07. Tel. / fax: 44-566-058

Az iskola rövid története:

A Petőfi Sándor Általános Iskola 1972. október 01-én vette át a társközségekben működő, az 1970-

es árvízben megrongálódott, kis iskolák szerepét. Intézményünk Kisszekeres, Nagyszekeres,

Nemesborzova, Zsarolyán községek beiskolázási körzetében működik.

A demográfiai csúcsot elérő években, tanulói száma közelítette 300-at, a jelen időre ez a szám 130

körül stagnálódik. Iskolánk tanulóit, VOLÁN autóbusszal szállítjuk a községek között. Az elsős és

másodikos gyereknek lehetősége van a napközis ellátásra.

Az épület 2009-2010-ben ÉAOP projekt keretében kapott teljes felújítást.

Szakmai programjainkból kiemelkednek: TÁMOP 3.1.4 Innovatív Iskolák., TIOP1.1.1 Digitális

Kompetenciák, TÁMOP3.3.14-A Testvériskolai pályázata, továbbá az IPR, az Út a Középiskolába

illetve Szakmához projektek. Tavaly TÁMOP 3.1.4-B program keretében a KLIK hálózatosodás-

Parten Kapcsolatok projektet teljesítettük.

Az iskola tanulói, szociális környezet:

5

Bár a tanulók különböző községekből érkeznek, életkörülményeik, felkészültségük azonosnak

tekinthetők. Igazolja ezt a közel azonos társadalmi-gazdasági körülmény és az a tény, hogy egy

óvodából érkeznek. A gyerekek közel 80%-nak munkanélküliek a szülei, és más hátrányokat

gerjesztő tényezők is jelen vannak, mint pl: rokkantság miatti leszázalékoltság, elvált szülők és csonka

családok. A magas munkanélküli arány és a 25% körüli roma lakosság miatt, gyermekeink 80%-a

hátrányos helyzetű, és 20%-a veszélyeztetettnek tekinthető.

A tanulócsoportok száma 8, a tanulók száma 119, egy csoportba átlagosan 14 gyerek jár. Napközi

otthonunkban 1 csoportot működtetünk, melynek átlaglétszáma meghaladja a 25 főt.

A többi tanulót 3 tanulószobában helyezzük el.

STRUKTÚRA

Igazgatóhelyettes: általános pedagógiai helyettes

kimutatás, napközi

tankönyvek rendelése

Munkaközösség vez.: - szakmai műhely

bemutatók

IGAZGATÓ Kapcsolattartás

Szintetizálás

Pedagógusok:

napközisek

tanárok

tanítók

Takarítók:

Iskola titkár

Egyéb megbízatások:

Diákönkormányzat vezető

Gyermekvédelmi felelős

Osztályfőnök, tűzvédelmi fel.

Munka- baleset védelmi fel.

6

Az iskolai munka feltételei:

Személyi feltételek

Intézményünk nevelő testületét a közép korosztály alkotja. Ebből adódik, hogy a munkaintenzitás

jó, dinamikus, alkotó ereje teljében lévő kollégák dolgoznak együtt, jó színvonalon.

A fluktuáció és a demográfiai apály miatt, a közelmúlt feladata maradt a megfelelő szakosellá-

tottság beállítása, figyelembe véve, hogy a nevelőtestület állandósulása várható. 2016-tól, a német

nyelv tanítását, szakos német nyelvtanárral látjuk el. A nevelőtestület tagjai főiskolai végzettséggel

rendelkeznek. Hiány szak még: jelenleg az informatika, technika, melyet egyéb képesítéssel

rendelkező nagy tapasztalatú nevelő tanít!

A 14 pedagógusból 6 fő tanító ( spec.koll.-os ), 8 szaktanári végzettségű. 3 főnek két, felsőfokú

végzettsége van.

Két szakmai munkaközösséget működtetünk, alsó tagozatos, felső tagozatos a napközis

munkaközösség jelenleg szünetel. Az ő feladatuk a szakmai műhelyek működtetése, összefogása.

Különösen nagy hangsúlyt kapnak most ezek a szakmai közösségek, hiszen az oktatásban történő

változások megoldása nélkülük lehetetlen volna. Vezetőiket az érintett kollégák demokratikus úton

választják. Szóbeli jelölés után, a nevelési értekezleten nyílt szavazással. A munkaközösség –vezetők

határozatlan időre kapnak megbízást.

Tárgyi feltételek:

A gyermeklétszám csökkenése miatt, 1996-tól már csak a központi épületben tanítunk.

A főépületben van 9 tanterem, műhely, biológiai előadó, 2 kisebb méretű terem, főzőkonyha, étterem,

szociális és közösségi helyiségek.

Bővítményként épült a 12x24 méteres tornaterem, öltözőkkel és zuhanyzókkal, az aszfaltozott

tornaudvar és a központi kazánház.

Fákkal övezett parkrészeink minősége és alapterülete kényelmes felüdülést biztosítanak a

szünetekben és a szabadidőben.

Munkáink elvégzéséhez szükséges irodák is megtalálhatók intézményünkben, gazdasági, nevelői,

igazgatói, igazgatóhelyettesi.

Az egyik kisebb méretű tanteremben szereltük fel a számítástechnikai termet, ahol sulinet is

működik, a másik kisebb teremben SNI-s képzés és hitoktatás folyik.

Rossz idő esetén, a szüneteket az alsó és felső zsibongóban, valamint a fedett udvaron tölthetik a

gyerekek, ezeken a területeken ping-pong asztalok, pihenő sarkok és Internet is található.

A tornaterem felszereltsége kielégítő. Számszerűleg megfelelő az audiovizuális eszköztár, bár ezek

folyamatos frissítése szükséges.. Évek óta jól működik az iskolarádió, iskola újság.

2009-ben iskolánk nagy rekonstrukcióval megújult..

7

Kiegészítő adatok a tanulók számának várható alakulásáról várható:

ISKOLAI TANULÓLÉTSZÁM (VÁRHATÓ IS)

1-4. 5-8. Összesen

2017-2018-es tanév 52 54 106

2018-2019-as tanév 49 58 107

2019-2020-es tanév 55 54 109

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Alapelvek:

Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi

alapelveket tartjuk szem előtt.

Pedagógiai alapelvünk, hogy:

iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a

lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az

európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek,

nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia

értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó

tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;

kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák

iránti nyitottságra;

pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy

a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell

számolnunk;

a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a

folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;

a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a

tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük

fejlesztésében;

a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó

képességének kibontakoztatásához;

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi

méltóságát;

minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos

szeretete hatja át;

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási

képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

8

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási

gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét

élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;

minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az

önmegvalósítás lehetőségét;

az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási

esélyegyenlőség megteremtéséhez;

minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás

alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a

szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az

életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;

a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban

fejlesztjük;

hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;

iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;

az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;

az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált

beállítódást, az önálló tanulás képességét;

a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;

a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi

blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret

(jelenismeret);

megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód

készségét;

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve

pálya kiválasztását;

a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes

világukban való eligazodás képességét;

alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk

megismerésének és megóvásának igényét;

a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv

és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben;

földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a

testnevelés és sport;

a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével

járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló

egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének

növeléséhez.

9

Célok:

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek

a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat

megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Ennek érdekében célunk:

Alsó tagozatban 1 – 4.. évfolyam:

az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti

érdeklődést és nyitottságot;

vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe;

tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom

értékei iránt;

az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;

az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;

az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen,

alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;

társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és

megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;

szeressék és óvják természeti környezetüket;

az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;

mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

a jól használható alapkészségek kifejlesztése, az alkalmazható tudás alapjainak lerakása,

együttműködésre , tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezési módok megismerése,

elsajátíttatása, használata.

Célok a nevelés-oktatás felső tagozatán. 5-8 évfolyam

folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes

rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;

vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján

szerzett tapasztalatokhoz;

vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési

folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;

az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú,

szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek

megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;

a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a

társadalomba való majdani beilleszkedésre;

alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;

10

magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó

képességét, készségét és a kreativitását;

a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a

megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;

tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket,

erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva

szolgálja a személyiség kiteljesedését;

segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé,

felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké

válhassanak;

elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;

az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési

kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez;

a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és

szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-

kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az

esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók

önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;

a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség

értékét;

jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók

jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai

tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;

a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;

a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs

képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;

a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált

beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;

a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek

számára elérhetővé váljon,

az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá

az alapműveltség kialakításához;

alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;

ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;

legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson

önuralmat, toleranciát másokkal szemben;

személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;

alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;

stb.

11

Feladatok:

Feladatok a nevelés-oktatás alsó tagozatán- (1-4.évfolyam)

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;

a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és

értékelése, ezek ismeretében alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);

a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a

felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelem világot

támogassa az egyéni képességek kibontakozását;

az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, a

tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás

a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az

értékelésben;

működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;

törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális

környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;

tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;

a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

Feladatok a nevelés-oktatás felső tagozatán (5 – 8. évfolyam):

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és

emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;

az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók

önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját,

toleranciáját;

olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja

megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;

tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a

közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;

a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre,

a mindennapi magatartásra;

vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő

különböző kultúrák iránti igényt;

erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek

hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;

fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan

gondolkodni és lokálisan cselekedni”;

felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;

a szocializáció folyamatainak elősegítése;

az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;

a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;

12

a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk

minősítéséről;

adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat;

stb.

Eljárások: (1–8.évfolyam)

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a

tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával

törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás

fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az

együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a

csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának

bemutatása;

a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a

közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem

tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók

egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák

megismertetésével és gyakoroltatásával;

a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő

praktikus ismeretek nyújtásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés

alapozásával;

13

az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a

differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének

egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló,

fejlesztő értékelés;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat;

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet,

új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték

stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;

heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk

tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás

öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;

az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés

és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek

gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a

szocializációs folyamatokat segíti elő;

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok

kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán

élethelyzetekben is érvényesítik;

az iskolában folyó nevelő – oktató munkamérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási

rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus,

a formatív és szummatív méréseket;

alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;

az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció

folyamatába;

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei, a

kulcskompetenciák fejlesztésében

14

Nemzeti alaptantervben szereplő kulcskompetenciák fejlesztése.

Iskolánk nevelő –

oktató

munkájában a

demokratizmus, a

humanizmus, az

egyén tisztelete, a

lelkiismereti

szabadság, a

személyiség

fejlődése, az

alapvető

közösségek

(család, nemzet,

az európai

nemzetek

közössége, az

emberiség)

együttműködésén

ek

kibontakoztatása,

a népek,

nemzetek,

nemzetiségi,

etnikai csoportok

és a nemek

egyenlősége, a

szolidaritás és a

tolerancia értékei

hatják át a

tanítási-tanulási

folyamatokat.

Alakítsuk ki az

alapvető

kulcskompetenci

ákat a

tanulókban:

- anyanyelvi,

- idegen nyelvi,

- matematikai,

-

természettudomá

nyos,

- digitális,

- a hatékony

önálló

tanulás,

- szociális és

állampolgári

-

kezdeményezőkép

esség

és vállalkozói

komp.,

- esztétikai-

művészeti

tudatosság és

kifejező-

képesség

Minden

kompetencia-

terület

tartalmazza a

szükséges

ismeretek,

képességek és

attitűdök

tárházát a NAT

szerint

Fejlesszük az

egész életen át

tartó tanuláshoz

szükséges

motívumokat

(önfejlesztő

elképzelések) és

tanulási

képességeket

(stratégiákat és

módszereket)!

A

kulcskompetenci

ák NAT által

meghatározott

rendszere

járuljon hozzá a

szükséges

ismeretek,

képességek és

attitűdök

közvetítésével a

kritikusgondolko

dás, a

kreativitás,

kezdeményezőkép

esség, a

problémamegold

ás, a

kockázatértékelés

, a döntéshozatal

és az érzelmek

kezelése

elsajátításához.

A modern

személyközpontú,

interaktív,

tapasztalati

tanulásra

alapozó

tanulásszervezési

eljárások,

módszerek,

pedagógiai

kultúra

általánossá

tétele.

A tanulás

tervezésében,

szervezésében és

irányításában a

tevékenység-

központú tanítási

gyakorlatot

honosítjuk meg,

mely életszerű

helyzetek

teremtésével

alkalmat nyújt

konkrét élmények

és tapasztalatok

gyűjtésére;

Az egyes

kompetencia-

területekre

készített

programcsomago

k (tanulói, tanári

segédletek,

demonstrációs

eszközök, stb.)

Elérhető:

www.sulinovadat

bazis.hu

A képesség-

kibontakoztató

felkészítés

megszervezhető

integrált

felkészítésként is,

ha a

közösségfejleszté

s és a

személyiségfejles

ztés a

halmozottan

hátrányos

helyzetű és az e

körbe nem

tartozó tanulók

közös felkészítése

keretében valósul

meg;

Iskolánk a

fiatalokat

felkészíti az

önálló

ismeretszerzésre

és önművelésre,

ennek feltétele a

A tanulás

tanítását és az

önálló

ismeretszerzés

képességének

kialakítását

minden

A tanulási

stratégiák,

módszerek és

technikák

megtanítása

minden

tanulónak.

A mérési,

ellenőrzési,

értékelési és

minőségbiztosítá

si rendszerben

meghatározott

rend szerint

A diagnosztikus

és formatív

mérések

mérőeszközeit

iskolai szinten

készítjük el,

illetve választjuk

15

tanulási

képességek és

szilárd

alapkészségek

kialakítása.

pedagógus

tekintse kiemelt

feladatának!

A mérés, mint a

képességfejleszté

s alapeleme.

Nem az

elsajátított

ismeretanyag

mennyiségének,

hanem a

kompetenciák

szintjének

meghatározását

szolgálják

funkciójuknak

megfelelően

elvégezzük a

diagnosztikus, a

formatív és

szummatív

méréseket.

ki, a szummatív

tesztek

elkészítéséhez

pedig megyei ill.

országos

standardizált

mérőeszközöket

alkalmazunk.

Az egyéni

adottságokat

figyelembe véve

alakítjuk

tanítványainkban

a teljesítmény-

központú

beállítódást

(attitűd), az

önálló tanulás

képességét.

Minden kolléga

helyezzen

kiemelt

hangsúlyt a

kreativitás

fejlesztésére és a

(belső) tanulási

motiváció

erősítésére!

Differenciált

nehézségű

feladatokkal,

testreszabott

egyéni és

csoportos

foglalkoztatással

lehetőséget

adunk az egyéni

haladási ütem

kialakítására.

Gazdagító, dúsító

feladatokkal,

programokkal és

valódi problémák

megoldásával

alkalmazkodunk

a különböző

tanulói

képességekhez..

Egyéni fejlesztő

programokkal

(felzárkóztató,

fejlesztő,

versenyre készítő

-

tehetséggondozó)

, és a modern

informatikai

eszközök

alkalmazásával

(CD,

videofilmek,

SDT, könyvtár)

segítjük az

egyéni haladási

ütem követését.

A kiváló

adottságokkal és

képességekkel

rendelkező

tanulóknak is

lehetőséget

teremtünk

tehetségük

kibontakoztatásár

a.

A

képességfejleszté

s és

tehetséggondozás

minden tantárgy

keretében legyen

kiemelt szempont

– mind a tanórai

és tanórán kívüli

foglalkoztatási

formákban

A tehetséges

gyermekeket

valós

szükségleteik

szerint segítsük a

saját önfejlesztő

stratégiájának

kialakításában és

megvalósításába

n.

A tanórai és

tanórán kívüli

tevékenységekbe

n, a tanulmányi

versenyekre

történő

felkészítéssel,

szerepléssel.

Az intelligencia

és kreativitás -

fejlesztő egyéni

programokkal.

A komplex

személyiségépíté

s teljes

eszközrendszerév

el.

Iskolánkban egy

idegen nyelvet (

Az idegen

nyelvek tanulása

Törekszünk arra,

hogy az általános

Az idegen nyelv

tanulását, az

A modern

nyelvoktatási

16

Anyanyelvi kommunikáció

német) magas

színvonalon

oktatunk.

iránti igény

felkeltése.

iskola

befejezéséig több

tanuló próbáljon

alapfokú

nyelvvizsgát

szerezni.

idegen nyelvi

kompetencia

kialakítását az

adekvát

stratégiák

megválasztásával

és a programok /

taneszközök

kiválasztásával

segítsük!

Természetesen az

életkori

sajátosságok és

egyéni

szükségletek

figyelembe

vételével.

technikák,

módszerek és

eszköztár

alkalmazása, a

nyelvi labor,

SDT, internet

lehetőségeinek

kihasználása.

Alkotó

pedagógiai

klímát teremtünk

az eredményes

munka

érdekében.

Jellemezze

munkánkat

egyfelől a

következetes

követelés és

igényesség,

másrészt a

tanulók jogainak,

emberi

méltóságának

tiszteletben

tartása, a velük

szemben

megnyilvánuló

pedagógiai

tapintat, bizalom,

megértés,

türelem,

igazságosság,

segítőkészség!

Demokratikus

alapokon álló,

integratív tanár –

diák viszonyt

alakítunk ki. A

tanítási órák

légköre,

hangulata oldott,

a tanulók

sikerorientált

beállítódással

dolgoznak, a

pedagógus csak

facilitáló

szorongásszintet

tart fenn.

Növeljük a

tanulók aktív

részvételét

igénylő

ismeretszerzési

módok arányát

(megfigyelés,

kísérlet, új

információs és

kommunikációs

technikákat

alkalmazó

anyaggyűjtés,

modellezés,

szerepjáték,

drámapedagógia

stb.).

Az ismeretek és

összefüggések

tanulói

felfedezése, a

szemléltetés,

cselekvés, az

aktivizáló

módszerek

alkalmazása

jellemzi a

tanulási – tanítási

folyamatokat.

Támogatást

adunk a

szociokulturális

hátrányok

leküzdéséhez.

Szakszerű

Akadályozzuk

meg azt, hogy a

szocio- kulturális

hátrányok

tanulási

esélyegyenlőtlen

A rászoruló

gyermekeket

hatékony

felzárkóztató

munkával,

napközi otthonos

Differenciált

foglalkoztatással,

az egyéni

haladási ütemhez

igazított fejlesztő

terheléssel.

Felzárkóztató,

differenciált

csoportos

foglalkozás

keretében és

egyéni

17

Az

anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának az eredménye. A fogalmak, gondolatok,

integrációs és

integrált nevelési

gyakorlat

megvalósítására

törekszünk.

séget

eredményezzene

k!

ellátással,

tanulószobai

foglalkoztatással

segítjük.

Alkalmazzuk a

kooperatív

tanulási-tanítási

technikákat és

módszereket!

felzárkóztató

korrepetálással.

Az általános

társadalmi

modernizációt

követve lépést

tartunk az

informatikai

forradalommal.

A kompetencia

alapú oktatás

fokozatos

kiépítésével

alkalmazzuk az

SDT –

programokat.

Minden

pedagógus

tanulja meg és

alkalmazza a

modern

infokommunikác

iós technikákat, a

számítástechnika

i - informatikai

eszközöket a

saját tantárgya

oktatása során!

Tanórai keretben

és azon kívül

megtanítjuk

gyermekeinknek

a

számítástechnika

alapjait, az

interaktív

táblával folytatott

oktatási

metódust..

A fejlesztő

programok

alkalmazásával

lehetővé tesszük

minden

tanulónak az

egyéni tanulási

utak

érvényesítését.

Alsó tagozatban

már

megismerkednek

a számítógéppel,

barátkoznak

játékos

képességfejlesztő

programokkal, a

felső tagozaton

és az iskola

profiljának

megfelelő

informatikai

képzést

nyújtunk..

Minden iskolai

tevékenységünke

t - az oktatás és

nevelés terén

egyaránt - a

gyermekek okos

szeretete hatja át.

„Szeretni kritika

nélkül

együgyűség,

kritizálni szeretet

nélkül

becstelenség.”

(Németh L.)

Következetesen a

„bátorító –

megengedő”

nevelői

magatartást

alkalmazzuk,

amely pozitív

szociális tükör a

gyermekek

számára!

Személyes

példával adjunk

mintát a

gyermekeknek az

empátiás

személyközi

kapcsolatokra!

Növeljük

tanulóink

önbizalmát és

önértékelését,

építsük a pozitív

énképét,

erősítsük a belső

kontrollos

beállítódását

fokozzuk a

felelősségvállalás

t, az önállóságot!

Tudatosan

neveljünk énerős,

jó komfortérzésű

fiatalokat!

A pedagógus a

„megszólíthatósá

g” közelségében

él tanítványaival,

az

interperszonális

kapcsolatai építő

jellegűek. A

pozitív tartalmú

„csoportnyomás”

eszközeit is

alkalmazza.

A pozitív

motivációs

eszközökkel, a

jutalmazás és

büntetés

módszereinek

mértéktartó (nem

szélsőséges)

alkalmazásával.

A közösségek

biztosítanak

terepet a

növendékek

önállóságának,

A tanulási

tevékenységek

közben és a

tanulói

közösségben való

Az elemi és

politikai

szocializáció

folyamatainak

tudatos

A kortárs

kapcsolatok

megerősítésével,

elemi

állampolgári és a

Személyes

példamutatással

neveljük

gyermekeinket a

18

öntevékenységén

ek, önkormányzó

képességének

kibontakoztatásá

hoz.

élet során

fejlessze a

tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzésé

t, empátiáját!

irányítása,

elősegítése.

mindennapi

életvitellel

összefüggő

praktikus

ismeretek

nyújtásával.

A

diákönkormányz

at érdemi

működtetésével.

A különböző

kommunikációs

technikák és

konfliktuskezelés

i stratégiák

elsajátítása.

változatos

kommunikációs

technikák

alkalmazására,

toleranciára, a

másság

elfogadására,

empátiára, az

emberi jogok

tiszteletben

tartása, a

konfliktusok

kezelésére.

Gyakorlás és

tréningek

beiktatásával.

A szociális,

életviteli és

környezeti

kompetencia

fejlesztése a

nevelési

célrendszer

központi eleme;

a konstruktív

életvezetésre

történő

felkészítés

feltétele. Ezáltal

válhat a fiatal

egyénileg

sikeressé, és

társadalmilag

hasznossá.

A pozitív

tartalmú társas

kapcsolatok

építése, az egyéni

életélés

kultúrájának

megalapozása, a

természeti -

társadalmi és

emberi környezet

felelős

alakításában való

aktív részvétel.

Az alsó és

oktatásban

alkalmazzuk a

kerettantervi

jellegű –

műveltségterület

eken átívelő hat

programcsomago

t, amely

lehetőséget kínál

a képességek és

készségek

kialakítására,

valamint az

attitűdök

formálására

Ezek:

Én és a világ

Én és a másik

Az én dimenziója

Polgár a

demokráciában

Felnőtt szerepek

Toleranciára

nevelés

A

programcsomag

részét képező

tanulói és tanári

eszközök.

Kooperatív

tanulás-tanítási

technikák,

drámapedagógiai

módszerek,

demonstrációs

eszközök, SDT-

anyagok.

A SZÉK

kompetenciák

fejlesztését

valamennyi

tantárgy és

műveltség-terület

kitűntetett

kötelességének

tekinti

Tudatosan

tervezze és

valósítsa meg

minden

pedagógus

tanórai és tanórán

kívüli

foglalkozásokon

a szociális,

A programok

tartalmát

beépíteni a

különböző

tantárgyak,

illetve

műveltségterület

ek tananyagába,

a tanári

Összehangoljuk a

tantárgyi, a

műveltség-

területi (ember és

természet, ember

és társadalom,

földünk és

környezetünk,

művészetek),

Az életkori

sajátosságoknak

megfelelő

aktivizáló

kooperatív

módszerekkel

dolgozunk.

/Lásd: a

Nyíregyházi

19

életviteli és

környezeti

/SZÉK/

kompetenciák

fejlesztését!

tanmenetekbe, a

tanórák

anyagába.

valamint az

osztályfőnöki és

modulok (ember-

és társadalom-

ismeret, etika;

egészségtan;

hon-és

népismeret

modulprogramok

tematikáját.

tantervcsalád

osztályfőnöki

kerettantervét!/

A szociális,

életviteli és

környezeti

kompetencia

fejlesztését az

„Ember és

társadalom”

műveltségi blokk

mindhárom

aspektusa

szolgálja: a

történelem, az

emberismeret és

a

társadalomismere

t (jelenismeret);

Az „Ember a

természetben”

műveltségi blokk

ismeretanyaga az

ember és

természeti

környezete

viszonyát

megalapozza.

Az emberismeret

az etika, az

antropológia és a

pszichológia

alapfogalmainak,

értelmezési

kereteinek

bemutatásával

járuljon hozzá a

tanulók

önismeretének

elmélyítéséhez!

Nyújtson

betekintést az

embert másokhoz

és önmagához, a

társadalomhoz és

a természethez

fűző szellemi

kapcsolatok

világába!

Tanuljanak meg a

fiatalok

globálisan

gondolkodni és

lokálisan

felelősséggel

cselekedni!

Kiemelt

feladatunk: a

személyiség és

az emberi jogok

tiszteletére

nevelés, a

nemzeti identitás,

a történelmi és

állampolgári

tudat erősítése, a

szociális

érzékenység, az

életkornak

megfelelő

társadalmi

problémák iránti

nyitottság, a

környezetért

érzett felelősség,

más kultúrák

megismerése és

elfogadása, a

humánus,

értékeket védő

magatartás,

valamint a

demokratikus

intézményrendsz

er használatához,

az egyenlő

bánásmóddal és

esélyegyenlőségg

el kapcsolatos

ismeretek és

Az egyes

tanulókat és

csoportjaikat

aktivizáló

módeszerekkel

(koopetarív

tanulási

technikák) alkotó

folyamatokat

kezdeményez a

pedagógus.

A

nevelés és

oktatás - a nem

szakrendszerű

oktatásra

alapozva -

egységes keretbe

foglalja a tanulók

egyéni

képességéhez

igazodó

fejlesztés teljes

folyamatát,

biztosítva a

tanulóknak a

pihenés, a

kikapcsolódás, a

szórakozás és a

testmozgás

lehetőségét;

A

programcsomago

k elemei,

modulok,

epochák.

A Nyíregyházi

tantervcsalád

módszertani

ajánlásai.

20

tények és vélemények kifejezése, értelmezése szóban és írásban, a megfelelő szókincs

kialakításával, nyelvi és nyelvtani ismeretek megszerzésével. A tanulók tudjanak szóban és

képességek

fejlesztése.

Pozitív

életfilozófiát

közvetítünk,

megalapozzuk a

konstruktív

életvezetés és

egészséges

életmód

készségét.

Kiépítjük a jóléti

modell

alapelemeit:

1./egészség

centrikusság,

2./alkotás

centrikusság,

3./minőség

centrikusság

4./kultúra

centrikusság

A

kommunikációs -

és

viselkedéskultúra

elsajátíttatásával

alakítsuk ki

tanítványainkban

a tárgyi és

személyes

világukban való

eligazodás

képességét!

Tudják helyesen

megítélni az

emberi

kapcsolatok

jelentőségét és

minőségét!

Tudatosítjuk a

gyermekben a

szűkebb és a

tágabb

környezetből

megismerhető

erkölcsi

értékeket,

erősítjük a

pozitív

szokásokat és a

humánus

magatartásmintá

kat.

Választási

/döntési

helyzetekben

felelősen

cselekedni.

A

környezettudatos

magatartást, a

pozitív

életvezetési és

kulturált társas

kapcsolati

formák

elsajátítását

lehetővé tevő

játékoktól a

drámapedagógiai

eszközökön át a

valós élet

problémáinak

kezeléséhez

mintákat adó

szituációk

megélésével

segítjük a SZÉK

kompetenciák

fejlődését.

Gazdag

tevékenység-

repertoár

kialakításával

gyakorló terepet

biztosítunk az

életszerű

tapasztalatok

megszerzéséhez.

/Lásd: a

Nyíregyházi

tantaervcsalád

Ember-és

társadalomismere

t, etika modul

módszertani

ajánlását!/

Reális önismeret

és életszemlélet-

formálással

segítjük a

továbbtanulási /

pályaválasztási

döntések

kialakítását, a

tudatos életpálya-

építést, az egyéni

karrierprogramok

megvalósítását.

Pozitív énkép és

reális önfejlesztő

stratégiák

kialakítása

minden

tanulóban.

A tanuló legyen

képes

énképébe,önrefle

xióiba integrálni

az elsajátított

tudást,

készségeket, a

tanulást segítő

beállítódásokat

(attitűdök),

motívumokat

A pedagógusok

sajátítsák el és

adekvát módon

alkalmazzák a

tanuló

megismerési

eljárásokat és

módszereket!

Alakítsuk ki

tanítványainkban

az önmegismerés

és önkontroll; az

önmagukért

vállalt felelősség,

az önállóság; az

önfejlesztés

igényét és

képességét!

A tanuló

megismerési

technikák és

eljárások

elsajátítása és

szükség szerinti

alkalmazása.

Vizsgálati

módszerek,

tesztek

rendszerbe

állítása, a

tapasztalatok

fejlesztő hatású

visszacsatolása.

Az eljárások

alkalmazásához

szükséges

professzionális

tudás

megszerzése.

21

A tudományok

komplex

rendszerének

tartalma jelenik

meg a SZÉK

kompetenciaterül

etben (biológia,

genetika,

etológia,

filozófia, etika,

szociológia,

kulturális

antropológia,

földrajz,

pszichológia,

pedagógia,

társadalomismere

t,

művészettörténet

/felnőtt-

ábrázolás,

filmművészet,

nyelvek,

kultúrák)

Ezen ismeretek

integrációjának

és szintézisének

megteremtése a

célunk az 1-8. és

évfolyamokon.

Az

összefüggések és

kölcsönös

determinációk

felismertetése, a

felelős és kritikus

gondolkodás

fejlesztése, a

döntési képesség

és cselekvési

készenlét

kialakítása.

Életből vett

minták

vizsgálata,

variációs

lehetőségek

kidolgozása, a

SZÉK

programcsomag

elemeinek

alkalmazása.

Szituációelemzés

, alternatív

megoldási

stratégiák

kidolgozása,

ítéletek alkotása

és vállalása.

A testi, szellemi

és lelki fejlődés

harmóniájának

integrációja a

személyiségben.

Fejlesszük a

munkavállalásho

z szükséges

kompetenciákat:

rugalmasság,

kreativitás,

önállóság,

döntéshozatal,

cselekvőképessé

g, magabiztosság,

kritikus

szemlélet,

felelősségtudat,

Az egyéni

munkakultúra

kialakítása, a

kötelességekhez

való pozitív

viszonyulás

(attitűd)

kiépítése.

Emberléptékű

következetes

követelés.

Fejlesztő hatású

visszacsatolás,

mérés-értékelés.

Önértékelés,

önkontroll,

önfejlesztő

stratégia. Pozitív

tartalmú szociális

kapcsolatok

építése.

A kultúrált és

egészséges

életvitel

kialakítása.

A NAT

valamennyi

műveltségi

területe szolgálja

a

Cél: Az emberi

élet

harmóniájának

megtalálása, a

boldogságélmény

megélése, a

Kiemelt

fejlesztési

feladataink:

- énkép,

önismeret,

A sokoldalú

módszertani

kulturáltság és

változatos

eljárások gazdag

tárházából

A hagyományos

és digitális

ismerethordozók

sokaságából

kiválasztva az

adott életkorban

22

írásban életkoruknak megfelelően kommunikálni, képesek legyenek feldolgozni, értelmezni,

visszaadni, alkalmazni különböző típusú szövegeket. Tudjanak érvelni és saját gondolataikat,

kulcskompetenci

ák fejlesztését:

- a magyar nyelv

és

irodalom;

- az élő idegen

nyelv;

- a matematika;

- az ember és

társadalom;

- ember a

természetben;

- földünk –

környezetünk;

- a művészetek;

- az informatika;

- az életviteli és

gyakorlati

ismeretek;

- a testnevelés és

sport;

konstruktív

életvezetés az

egyén hasznára

és a társadalom

javára.

Sokoldalú

kompetenciákkal

bíró ifjúság

nevelése, akik a

felnőtt életben

megtatálják

helyüket és

boldogulásukat.

- hon-és

népismeret,

- európai

azonosságtudat

- egyetemes

kultúra,

- aktív

állampolgárságra

, - -

demokráciára

nevelés,

- gazdasági

nevelés,

-

környezettudatos

ságra

nevelés,

- a tanulás

tanítása,

- testi és lelki

egészség,

- felkészülés a

felnőtt

szerepekre

minden fejlesztő

hatású adekvát

eljárás

alkalmazható. A

pedagógus

munkája a

professzionális

mesterségből

ezáltal válik

alkotó

művészetté.

célszerű

módszereket és

eszközöket;

egyéni és

csoportos

aktivitásra

serkentő

munkaformákkal.

A kompetencia

központú

matematikatanítá

s alapja a

matematika

specifikus

készségek,

képességek,

motívumok és

attitűdök

fejlesztése.

A mindennapi

pedagógiai

munkánk

fejlesztő jellegű

legyen!

Az egyéni

fejlesztési szint

felmérése,

személyre

szabott tanulási

módszerek

keresése

Egyénre szabott

fejlesztési módok

kidolgozása,

differenciálás.

Mérőlapok,

feladatlapok,

differenciált

feladatok a

gyorsan, az

átlagosan, a

lassan haladó

tanulók számára.

A mennyiségi

oktatás helyett a

minőségi oktatás

előtérbe

helyezése a

matematika

órákon.

Biztosítsuk az

alkalmazható

tudást minden

tanuló számára!

Szakmai és

módszertani

megújulás a már

jól bevált

hagyományos

módszerek

mellett.

A hatékony

tanulási

technikák

megismertetése a

nevelőkkel.

Differenciálás

Kooperatív

technikák

Projektek

23

A releváns tudás

kialakítása a

matematikai-

logikai, az idegen

nyelvi

kompetencia

területen.

Juttassuk el a

tanulókat a

realisztikus, azaz

a mindennapi

életben

előforduló

szituációkban

való alkalmazás

képességéhez!

Szelektálni kell a

tantárgyi

tartalmak között

azon témakörök

hangsúlyosabb

megjelenítésével,

amelyek jobban

elősegítik a

megszerzett

tudás

alkalmazását és

továbbfejlesztésé

t, a készség és

képességfejleszté

st.

A kompetencia

alapú idegen

nyelvi és

matematika

oktatás

bevezetése.

Projektnapok

szervezése.

A gyakorlati

életből vett

problémák,

feladatok

megoldása.

Az idegen nyelv

funkcionális

elsajátítása.

A hatékony

matematikatanul

ás érdekében

megfelelő

tanulási

környezet

kialakítása.

A tanulási

környezet

indítson aktív,

konstruktív

elsajátítási

folyamatokat a

tanulókban!

Egyensúlyt kell

találni az egyéni

tanulás, a

felfedeztetés, a

problémamegold

ás, a szervezett

oktatás és

irányítás között.

Önszabályozási

stratégiák,

autentikus,

életszerű

helyzetek

kialakítása,

amelyek során

szerzett

kompetenciákat a

későbbiekben

alkalmazniuk

kell.

Szituációs

játékok

Gyakorlati

életből vett

problémák

megoldása.

Viták

indítványozása

A nyelvtudás

nem a műveltség

része csupán,

hanem a

mindennapi élet

szerves része:

- munkahelyhez

segít

- az információ

áramlást

biztosítja

- bekapcsolódást

enged a

nemzetközi

gazdasági,

kulturális életbe

Használható

nyelvtudás

megszerzése,

amely biztosítja,

hogy a nyelv

segítségével a

tanuló a való

életben

cselekedni,

tevékenykedni

tudjon.

A tanulók

idegennyelv –

használati

képességének

fejlesztése:

-a beszéd

-az írásbeli

szövegalkotás

-a szövegértés

fejlesztése.

Az

információcsere

érdekében a

tanuló

interakcióban,

interjúban vesz

részt.

Egyszerű

közlések

lényegét megérti,

szövegek lényegi

tartalmát kiszűri.

Nyomtatványoka

t ki tud tölteni,

üzeneteket képes

Nyomtatott és

hallott szövegek

feldolgozása.

- magazinok

- interjúk

- tévéműsorok

- filmrészletek

- történetek,

mesék

- levelek

- szerepjátékok

24

küldeni írott

formában.

Kiemelten fontos

a produktív

nyelvi

tevékenységek

fejlesztése,

ezeken belül a

szóbeliség

prioritást élvez.

A

beszédfejlesztés

fő céljai:

- interakció

- összefüggő

beszéd

A tanuló az

alapvető

szükségleteinek

kielégítése

céljából egyszerű

közléseket tud

tenni,

felszólítani,

kérni,

utasításokat adni.

Személyekről,

tárgyakról,

helyekről

egyszerű

közléseket tud

tenni.

Betanult

szerepeket el tud

játszani.

Csoportos páros

felkészülés után

interakcióban

vesz részt

Felkészülés után

ismerős,

személyes

témában

informál..

A párban ás

csoportban

dolgozzák fel az

adott témákat,

szituációkat.

Az írásbeli

szövegalkotás

fejlesztése is

alapvetően fontos

a mai modern

világunkban

Növekedjen a

tanuló kreatív

íráskészsége,

ezzel képes lesz

meglévő

ismereteit

ötletesen,

újszerűen,

szokatlan

funkcióban

használni.

Tudjon írni:

- üzeneteket

- feljegyzéseket

- életrajzot

- magánlevelet

- egyszerű

történéseket

Ajánlott nyelvi

tevékenységek:

- vázlatkészítés

- életrajz írása

-

élménybeszámol

ó

- üzenet

- feljegyzés írása

- történet

tömörítése

Minták, vázlatok,

produktumok

elemzése,

alkotása.

Gyakorlás

A szövegértés a

beszédértés és az

olvasás

kompetenciáját

foglalja

magában.

A cél, hogy a

tanuló fő

vonalaiban képes

legyen megérteni

a köznyelvi

beszédet, a

legfontosabb

információkat ki

tudja szűrni,

tudjon követni

részletesebb

instrukciókat.

Továbbá, hogy

megértse a

A legfontosabb

feladat, hogy a

hétköznapi

témákról szóló

szövegeket

megértse a

tanuló.

Hosszabb

szövegeket

hallva, olvasva a

kívánt

információt

megtalálja,

megértse.

Mindenféle

szövegtípus

hallgatása és

olvasása a

megfelelő nyelvi

szinthez

igazodva.

- hírműsor

- filmrészlet

- interjú

- történetek,

mesék,

- versek

Autentikus

olvasott és

hallható

anyagok.

25

közlésekben

kifejezett

érzelmeket.

A projektmunka

minél szélesebb

körű bevezetése

és alkalmazása a

tanulók nyelvi

készségeit

integrálja és

fejleszti az

általános tanulási

képességeket is

mint tervezés,

információszerzé

s, kooperatív

tanulás.

A projektmunka

során a tanulók

átélhető, valós

élményeket

szereznek,

tevékenységüket

önmaguk

irányítják,a

csoportban való

együttműködés a

kommunikatív

nyelvhasználatot

erősíti.

A tanulók

képesek:

- egy adott

modellt követve

saját szöveget

alkotni

- saját

munkájukat

bemutatni

- követni tudja a

projektkészítés

lépéseit

- megérti a

projekt

forrásaként

használt szöveg

üzenetét és a fő

információt

Szabad

interakció:

- feladatfelmérés

- tervezés

- követés

- értékelés

- megvitatás

Különböző anyag

és

eszközhasználat,

minél szélesebb

választékban.

A nyelvórákon

lehetőség nyílik

az általános

kompetenciák és

a kommunikatív

nyelvi

kompetencia

integrált

fejlesztésére.

A cél, hogy

növekedjen a

tanuló

- kreativitása

- önismerete,

önbecsülése

- váljon autonóm

személyiséggé

- legyen képes

együttműködésre

- fejlődjenek

interkulturális

kompetenciái

Fontos arra

felkészítenünk a

gyermekeket,

hogy legyenek

képesek

érdeklődően,

empátiával,

segítő szándékkal

fordulni más

népek képviselői

felé. Az emberi

élethelyzetek

sokfélesége és az

alapvető emberi

azonosságok

eltörölnek

országhatárokat.

Az interkulturális

tudatosság

kialakítása.

Ehhez ismernie

kell a saját és

más kultúrák

különbözőségét,

a kisebbségi

kultúrákat és

tudjon

összevetéseket

készíteni azáltal,

hogy önmagát

egy nagyobb

kultúra részének

tekinti.

Az adott nemzet

életét bemutató

autentikus

anyagok, azok

sokszínű

feldolgozása.

Az értékelés

kompetenciákra

irányuljon és

A megszerzett

nyelvtudás

fenntartása egy

Az értékelésnek

fontos része

legyen

Érdemjegy,

pontszám és

százalékok

A tanuló

portfóliót készít,/

a tanuló összes

26

véleményeiket megfogalmazni szóban is és írásban is. Ehhez szükséges, hogy tanulóink ismerjék

meg saját értékeiket, képességeik határait, legyenek motiválva a feladatok elvégzésére.

A tanulók képességeinek, meglévő ismereteinek, szociális helyzetének figyelembe vételével

egyéni, páros, csoportos foglalkozások szervezésével, differenciált vagy kooperatív

tanulásszervezési technikák alkalmazásával minden műveltségi területen törekednünk kell e

kompetencia kialakítására.

Idegen nyelvi kommunikáció

Ahhoz, hogy tanulóink hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, többnyelvű polgáraivá váljanak

használható és továbbfejleszthető idegen nyelvű tudással kell, hogy rendelkezzenek, ami

személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az élő idegen nyelv tanításának a célja a

kommunikatív nyelvi kompetencia és a használható nyelvtudás kialakítása kell, hogy legyen.

Fejlesztési feladatok az egységes nyelvelsajátítási szinten a beszédértés, a beszédkészség, az

olvasásértés és az idegen nyelven történő íráskészség kialakítása. Az idegen nyelvi

kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések

kezdeményezését, folytatását és lezárását, a szövegolvasást,- értést és –alkotást. Játékos

formában, szituációkon keresztül a szókincsbővítésre, a nyelvtani szabályok helyes

alkalmazására kell fektetni a hangsúlyt.

Matematikai kompetencia:

A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége a tanulók

problémamegoldó gondolkodásának a fejlesztésével. A matematikai kompetencia birtokában a

tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudjon alapvető matematikai

műveleteket, folyamatokat, képes legyen a problémamegoldó, logikus és kreatív gondolkodásra

és nem csak a matematika műveltségi területen belül. A kulcskompetenciának megfelelően a

matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási tudás alakítása,

az alapvető tevékenységek, műveletek automatizált végzése, matematikai ismeretek gyakorlati

alkalmazása. A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésével a tanulók hatékonyan

tudják használni a megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területén.

Természettudományos kompetencia:

kommunikatív

nyelvhasználat

során történjen.

Fontos

összehasonlítási

szempont a

tanuló korábbi

teljesítménye.

Lényeges az

önértékelés, mely

az autonóm

nyelvtanulók

fontos mércéje.

életen át tartó

folyamat. A

bizalommal teli

légkör növeli a

tanuló

önbizalmát,

önbecsülését,

önismeretét. Cél,

hogy az értékelés,

fejlesztő jellegű

legyen.

-az önértékelés

- a társak

értékelése.

Legyen

szubjektív,

kvalitatív és

szöveges.

Figyelembe kell

venni az eltérő

kiindulási nyelvi

szinteket.

nélkül, szóban és

írásban is

visszajelzést kap

a tanuló, ami

kiemeli

erősségeit és

annyi

problémával

szembesíti,

amennyit a

közeljövőben

reálisan képes

megoldani.

munkája

összegyűjtve/

- ünneplés

- dicséret

- oklevél

- naplóvezetés

/erősség,gyenge-

ség/

- közös

értékelés

27

Készséget és képességet jelent arra, hogy az ismeretek és módszerek sokaságának

felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben.

A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes mozgósítani a

természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő

problémák megoldásában. Gyakorlatias módon tudja tudását alkalmazni. A

környezettudatosságra nevelés, amelynek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,

életvitelének kialakulását, hogy képes legyen a környezetmegóvásra, a természet

fennmaradására, ezért nagy figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományi

gondolkodásmódjának a fejlesztésére. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a

környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Fejlesztési feladat, hogy a tanulóknak

legyen lehetősége tájékozódni a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a

természettudományról, a tudományos és a tudományos megismerés természetéről, az élő és

élettelen természetről. Az ember és társadalom, az ember a természetben, földünk -környezetünk

műveltségi területek fejlesztési feladatain keresztül juttathatjuk el e kompetencia megszerzésére

tanulóinkat.

Digitális kompetencia:

Felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka,

a kommunikáció és a szabadidő terén. A digitális kompetencia magában foglalja a főbb

számítógépes alkalmazásokat, a szövegszerkesztést, az adattáblázatok, az adatbázisok, az

információtárolás-kezelését, az Internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján

történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) ismeretét.

Szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a

kritikus alkalmazást a, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését .A kompetencia

fejlődését segítheti a kulturális, társadalmi és szakmai célokat szolgáló közösségekben és

hálózatokban való részvétel. A világ változása maga után vonja azt, hogy az önálló

ismeretszerzés elérése érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tanulóink az informatika

eszközeit más műveltségi területekhez kapcsolódóan is, akár tanítási órán , használhassák. A

tanári szerep változása- az ismeretátadó, számon kérő helyett az eligazítást segítő, tanácsadó

szerep- elősegíti e kompetencia kialakulását a tanulókban.

Hatékony, önálló tanulás kompetenciája

Képes legyen a tanuló az önálló ismeretszerzésre, a tanulni vágyásra, a tanultak

alkalmazhatóságára. Ismerje meg önmaga képességeit, szükségleteit, a tanulás folyamatát.

Tanuljon meg tanulni. Értse és tudja azt, hogy a tanulás nem egy lezárt dolog, egy életen át tart.

A pedagógusok feladata ezt a kompetenciát kifejleszteni a tanulókban minden műveltség

területen. A hatékony tanulás módszereinek és technikájának az elsajátíttatása , az önművelés

igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata az

alapkészségek kialakítását (értő olvasás ,íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes

tudás és tapasztalat mozgósítását, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, a

csoportos tanulás módszereit, a gondolkodási kultúra fejlesztését, az önművelés igényének és

szokásának kibontakoztatását, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek a megismerését,

módszereinek az elsajátítását vonja maga után. A hatékony önálló tanulás kialakításához

szükséges, hogy a tanulók megfelelő motivációja, a tanulás folyamatába való aktív bevonása,

tevékenykedtetés, az egyénnek szóló reális értékelés.

Szociális és állampolgári kompetencia

28

A tanulók rendelkezzenek a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, a

normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértésével .

Képessé váljanak a hatékony kommunikációra, különböző nézőpontok megértésére, az

empátiára. Tudják kezelni a különböző stresszes és szorongásos helyzeteket. Személyes

előítéletüket tudják legyőzni, törekedjenek a kompromisszumra.

Az állampolgári kompetencia kialakulásához olyan készségek kialakulása szükséges, amely a

közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi (csoport, osztály, iskola) és a tágabb

(település, ország, földrész) érintő problémák megoldása iránti fogékonyságban, érdeklődésben

és szolidaritásban mutatkozik meg. Tudjanak a hozott döntésekhez kreatívan, kritikusan

hozzászólni .A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzéséhez az alsóbb évfolyamokon a

játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek, míg felsőbb évfolyamokon

fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai -társadalmi-gazdasági változások

figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása kerül előtérbe.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. A tanuló tudjon

a saját elképzelése alapján terveket készíteni és végrehajtani.

Alakuljanak ki a pozitív attitűdök, mint a függetlenség, a kreativitás, innováció, belső e lső

motiváció a feladatok megtervezésére, elvégzésére. Csapatmunkára vagy önálló feladatvégzésre

való képesség kialakítása, melynek fontos feladata van az élet minden területén .A kooperációra

való képesség, a csapatszellem, az együtt és egymásért tenni akarás, az egyéni célok

megvalósítása, az egyéni képességek önálló fejlesztésének a megvalósulása a cél. A társadalom

számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka,

a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt.A tanulóknak képessé kell válni a

rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, a pénzzel való bánni tudásra, okos

döntések hozatalára.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia

A művészi önkifejezés, a műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások

véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és

kiaknázásának képességei tartoznak ide. A tanulók nyitottakká, érdeklődőkké, fogékonyakká,

váljanak a művészetek iránt, ezzel is fejlesztve a kreativitásukat. A kompetencia fejlesztése a

művészetek műveltségi területen belül az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra , a

mozgókép és médiaismeret részterületeken valósulhat meg, de a fejlesztési terület magyar

irodalom irodalmi alkotásain keresztül illetve a történelem tanítás során is megvalósítható .A

művészeti nevelés lényege, hogy a művészetet a gyermek nevelésének a középpontjába állítja.

Az aktív művészeti tevékenységek, a készség-, képesség szisztematikus rendje lehetőséget ad a

művészetek tartalmi befogadására, s általa az egyéni továbbfejlődésre.

A kulcskompetenciák fejlesztésére a differenciált tanulásszervezést alkalmazzuk, Ez a mondat

kerüljön inkább ide, mert úgy tűnhet, hogy a differenciálás, is kulcskompetencia, holott ez a

fejlesztésének az eszköze

A Nat-ban képviselt értékek, fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt

a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskola és iskolán kívüli

tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal

összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A Nat a tanulók

29

képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a

személyiségfejlesztő oktatást.

Az iskolai pedagógiai programnak (helyi tantervnek) teret kell engedni a színes sokoldalú iskolai

életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési

képességét, akaratát, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való

azonosulásának fokozatos kialakulásához.

A Nat olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának,

képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll.

Az a pedagógus aki jól ismeri tanítványai motivációját , képességeit ,érdeklődéseit és tanulási

szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatokat.

A differenciált tanulásszervezés terén a következő szempontokat emeljük ki:

Olyan szervezési megoldások, amelyek elősegítik a tanulás belső motivációjának

kialakítását, fejlesztését.

A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget tévedéseinek korrigálására, tudásának

átrendeződésére.

Együttműködő (kooperatív) tanulás technikák, formáik.

Szervezeti formák (osztálymunka, csoportoktatás, tanulók páros, részben és teljesen

egyéni, individualizált oktatás), a tanulók tevékenységeinek, kezdeményezéseinek,

problémamegoldásának, alkotóképességeinek előtérbe állítása.

A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladtok kijelölésében, a

szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben.

A hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladathoz

illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása.

Sajátos tanulásszervezési technikák alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő,

sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási

zavarokkal küzdő tanulók nevelésére, oktatására.

A Nemzeti alaptanterv által meghatározott, kiemelt fejlesztési feladatok:

• Énkép, önismeret

• Hon-és népismeret

• Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra

• Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

• Gazdasági nevelés

• Környezettudatosságra nevelés

• A tanulás tanítása

• Testi és lelki egészség

• Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A kulcskompetenciák fejlesztésének célja:

A kompetencia-alapú oktatás befogadása, feltételrendszerének megteremtése

Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek

elsajátításának lehetőségének kialakítása

Adaptálni az integrációs és inkluzív programokat, az egyéni képességeket és érdeklődést szem

előtt tartó nevelési szemléletet meghonosítani.

Oktatási és képzési rendszerek, pályaorientációs programok, IKT kompetenciák fejlesztése.

Egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredményesen

megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés.

30

A kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógus személyiségek

fejlesztése

Oktatásunk tartalmi megújításában feladatunk:

- kompetencia alapú oktatásra történő átállás

- pályaorientáció fejlesztése

- mérési, értékelési, minőségirányítási rendszer továbbfejlesztése

- tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák bevezetése elterjesztése

- a köznevelési törvény módosításainak végrehajtása

- oktatási dolgozók át-és továbbképzése, az alkalmazkodóképesség fokozása

Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló törekvések megfogalmazása:

- Hátrányos és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem.

- Integrációs nevelés és integrált oktatás

- Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

- Nemzetiségi oktatás igények megfogalmazódása esetén

A tanítók és tanárok feladatai:

- az óvoda –iskola átmenet segítése, új pedagógiai „szerepértelmezés”

- képességfejlesztés az ismeretközpontúság helyett

- befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat

- „Minden gyermek más”- egyénre szabott fejlesztési programok

- szöveges értékelés, értékelés osztályszinten, egyénileg, önértékelés

- a fejlesztő hatások szakaszainak egymásra építése (1-6. és 7 – 8. évf.)

A kompetencia fejlesztését támogató rendszer:

- külső továbbképzések (tanárok felkészítése)

- belső továbbképzések

- önképzés

- mentorálás (program-karbantartás)

- szaktanácsadás igénybe vétele

A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása:

- pedagógiai diagnosztika,

- tehetségazonosítás,

- tanulási stratégiák és módszerek megismerése,

- tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság),

- részképesség-zavarok kiszűrése,

- a személyiség komplex megismerése

Az alkalmazott mérés-értékelés, minőségbiztosítás iskolai rendszere:

- az értékelés elveinek kidolgozása

- diagnosztikus (bemeneti) mérések

- formatív (visszajelző, szabályozó) mérések

- a tanulói fejlődés nyomon követése

- szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés

A pedagógiai programba beépítettük a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos

módszereket, úgymint drámapedagógia, kooperatív oktatási módszerek, a differenciált oktatási

31

gyakorlat., stb

Tanulásszervezési javaslatok:

-tanórai differenciálás heterogén csoportban,

- kooperatív tanulás,

- tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat,

- a drámapedagógia eszközei,

- egyéni és csoportos projektmunka,

- átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba,

- prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása

- tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása,

A hatékony önálló tanítás kompetenciájának fejlesztése:

- a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe,

- a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése,

- a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése,

- a motivációs bázis megismerése és formálása,

- a szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása

- a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése (kíváncsiság,

érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás,

küzdőképesség, sikerorientáció – kudarckerülés)

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk, hogy tanulóink:

nyitott személyiségűek legyenek

hazájukat szerető állampolgárok legyenek

önbizalommal teltek, magabiztosak

kedvesek, és barátkozóak

szorgalmasak és tudásra szomjasak

kitartók és szófogadóan fegyelmezettek

Küldetési nyilatkozatunk

„Munkánk eredményeként azt reméljük, hogy nyitott személyiségűek lesztek, akik fogékonyak a

világ és önmaguk megismerésére.

Az élet értelmét az értelmes életben látják, akik az emberi értékeket elfogadják és továbbadják.”

A fenti cél elérése érdekében, sokszínű, sokoldalú iskolai életet kívánunk megteremteni, amely

fejleszti a tanulók tudását, morális életét, fejleszti az önismeretet, és az együttműködési készséget,

valamint hozzájárul életmódjuk, életfelfogásuk pozitív alakulásához. Ennek eszközeiként

felhasználjuk a kötelező és választható tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, programokat.

Továbbá célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésüket,

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,

32

szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben

bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési,

kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a

kialakításához, fejlesztéséhez.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré

csoportosítjuk:

1. Az értelem kiművelése, a kognitív kompetencia területén elvégzendő feladatok:

A tanulási motívumok fejlesztése: megismerési vágy fejlesztése, tanulási

teljesítményvágy (sikervágy, kudarcfélelem) optimalizálása, tanulási kötelességtudat,

ambíció, a tanulási életprogram fejlesztésének segítése (a tanulás gyakorlati értéke,

továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény).

A kognitív képességek fejlesztése: a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.

2. A segítő életmódra nevelés,

amely a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e

szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás

növekedésének elősegítését jelenti.

Feladat a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapításának segítése: értékrend (kötődés,

rangsor képzés) érdekérvényesítés (megosztás, osztozkodás, megszerzés); az egészséges versengés

képességének fejlesztése, gyakorlása (szabályozottság, esélyesség, segítés alapszabályainak

megtartása).

3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés

Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális

kielégítését, működését szolgálja.

A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a személyes kompetencia fejlesztését,

eredményességének és igényességének növekedését jelenti.

Feladatunk a személyes kompetencia fejlődésének segítése: önkiszolgálási, önvédelmi,

egészségvédő képességek, önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képességek fejlesztése.

A konkrét pedagógiai feladatok végrehajtásában komolyan figyelembe kell venni a megvalósulás

alábbi körülményeit, feltételrendszerét.

A személyiségfejlesztésben a közvetett ráhatások mellett döntő - az érdeklődést,

az egyéni fejlődési ütemet és képességeket figyelembe vevő – „személyre szabottság”,

az egyéni bánásmód.

Tudatosságot igényel a nevelőktől az életkori sajátosságok állandó szem előtt

tartása. Kialakul az autonóm, a felnőttektől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi

felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott

vélemények, nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítékok iránti elvárás.

33

Tudnunk kell, hogy a biológiai és az érzelmi-fejlődés egyaránt nagy egyéni

különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel

színezik az egyéni sajátosságok.

Azt is fontos felismernünk, hogy „a nevelhetőségnek” korlátot állíthat az egyén

személyiségstruktúrája, szociális háttere, az őt előzőleg ért hatások minősége, elsősorban a

családi szocializáció, a szülők nevelési módszerei (követelő, megengedő, elhanyagoló).

A személyiségfejlesztő munkában kulcsfontosságú az aktív tanulói tevékenység. Erre

törekszünk tanórán, a felkészülési, művelődési szabadidős programokban. Fontos hogy:

Teret adjunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, a játéknak, a munkának.

A tanulók ismereteket szerezzenek a személyiség-fogalom összetettségéről, a személyiség

főbb jellemzőiről, alkotóelemeiről (temperamentum, attitűd, érdeklődés, szükséglet,

életműködés, testalkat, készségek), a személyiségelméletekről és típustanokról.

Fejlesszük a tanulók önismeretét, segítsük reális önismerethez, hiszen sajátosságainak,

reakcióinak ismeretében jobban felkészülhet a tudatos magatartásra, jobban ki tudja alakítani

viselkedési stratégiáit, kevésbé lesz kiszolgáltatva a körülmények hatalmának.

Teremtsünk lehetőségeket a különböző társadalmi szerepekre (állampolgári, értelmiségi,

munkavállalói, fogyasztói, családtag) való felkészülésre, a felelős társadalmi magatartás

kialakítására.

Járuljunk hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk

fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kiemelt személyiségfejlesztő munka folyik a különbségek kezelésére kidolgozott

programjainkban.

A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely

veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való

folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, „én tudata” birtokában többé –

kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát.

A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros

kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező

befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés -

oktatás személyiségformáló hatása.

Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk

fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a

nevelési tényezők:

A nevelő hatások a tanulók tevékenységének folyamatában vagy ehhez csatlakozva jelennek

meg, így a nevelési módszerek is ebben a keretben kerülnek alkalmazásra.

Ha a nevelési tényezőkkel, valamint az ösztönző - reguláló személyiségbeli képződményekkel

koordináltan próbáljuk a nevelési módszerek főbb csoportjait meghatározni, akkor a a Hatásszervező

funkciók szerint következő főbb módszercsoportok állhatnak össze,

34

- a) közvetlen nevelési módszerek (a felnőtt tekintélyi személy nevelő hatásainak

orientálására);

- b) közvetett nevelési módszerek (a feladatok és a kortársi interakciók nevelő

hatásainak megszervezésére).

Személyiségformáló funkciók szerint:

- a) szokásformáló eljárások:

1. a beidegzés közvetlen módszerei

2. a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének módszerei

- b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei:

1. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei

2. a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei

- c) meggyőződés-formáló eljárások:

1. a tudatosítás közvetlen módszerei

2. a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei

Nevelési stílusunk: ELLENŐRZÉS← SZERETET, ELFOGADÁS→ AUTONÓMIA

A pedagógusaink bánásmódja, módszerei változnak a nevelés folyamán, alkalmazkodnak a gyerek

életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz.

Nevelési tényezők:

A következő szorosan vett nevelési tényezőket különböztethetjük meg:

1. a nevelő (a nevelők közössége);

2. a „nevelt” (a „neveltek” közössége);

3. a nevelő-nevelt viszony;

4. a nevelési tartalom:

1. a nevelő az a neveltek által elfogadott, kiképzett szakember

2.a „nevelt” az a meghatározott életkorú, egyén, aki kész a befogadásra

3. a nevelő-nevelt viszony a nevelők és a neveltek tartós együttműködésének szociális,

pedagógiai és szociálpszichológiai alapja,

4. a nevelési tartalom az adott kultúrkör által mindenki számára szükségesnek tartott és előírt:

a) képesség- és tulajdonságbeli követelmények;

b) a kialakításukat szolgáló tevékenységek;

c) az előbbiek megfelelését mérlegelő értékelési szempontrendszer.

A nevelő személyisége: alapvető jelentőségű az oktatás-nevelés folyamatában. Minden pillanat

nevelési helyzet lehet, ahol elsősorban modellként hat, mint azonosulást felkínáló személy és

példakép, a pedagógus saját „személyiségével dolgozik”, így az állandó szociális készenlét

állapotában kell lennie, miközben alig van lehetősége annak befolyásolására, hogy mikor, kiket és

mire tanítson.

A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség, az elfogadás és az empátia. Önmaga

állandó fejlesztésére, készségeinek javítására kell törekednie.

35

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai

alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből.

/Az alapelvek megvalósítását szolgálják: a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az

alkalmazott eljárások és eszközök./

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat az alábbi négy területre bonthatjuk:

a.) az értelem kiművelése (hatékony önálló tanulás kompetenciája)

b.) segítő életmódra nevelés (szociális és állampolgári kompetencia)

c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (szociális és államp.kompetencia)

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK

Nevelő - oktató

munkánk során

komplex

személyiségfejles

ztésre

törekszünk. Ezért

megismerjük

tanítványaink

szükségleteit,

motivációs

bázisát.

Az iskolai élet

szervezésének és

a pedagógiai

hatásrendszer

alakításának

meghatározó

szempontja a

tanulói

szükségletek

mind teljesebb

kielégítése.

Az iskolai

tevékenységrend

szer minden

eleme segítse a

tanulók testi,

értelmi, érzelmi,

akarati és

jellembeli

tulajdonságainak

harmonikus

fejlődését!

Támogassuk a

fiatalokat a reális

önismeret

kialakításában, az

erkölcsi és

jellembéli

tulajdonságok

felismerésében és

tudatos

formálásában!

Teremtsük meg a

feltételeit

tanulóink

szükségleteinek

kielégítéséhez:

biológiai;

biztonságérzet, a

közösséghez

tartozás, az

intellektuális-

esztétikai és az

önmegvalósítás.

Folyamatosan

megismerjük,

követjük és

elősegítjük

személyiségük

fejlődését.

Tapasztalatainka

t megosztjuk a

kollégákkal és a

szülőkkel.

Alkalmazzuk a

tanuló

megismerési

technikákat.

Tesztek,

tréningek,

dramatikus

játékok,

önmegvalósítási

lehetőségek,

szereplési

alkalmak

teremtésével

segítjük

tanítványainkat

saját

személyiségük

megismerésében

és

fejlesztésében..

Igyekszünk

megismerni

minden

tanítványunk

személyiségszerk

ezetét, s

elősegítjük a

reális

önismeretük

alakítását,

A fiataloknak

legyen

áttekintése saját

személyisége

összetevőiről,

képességei és

tehetsége

határairól és

lehetőségeiről,

legyen

Segítsük

felfedezni és

fejleszteni minden

gyermekben /

fiatalban a

személyiségének

saját értékeit;

keressük minden

gyerekben az

egyedit, a

Reális

önértékelésre

késztetjük a

tanulókat. Valós

életszituációk

teremtésével

segítjük az

önálló, aktív,

felelősségteljes

Követjük a

tanítványaink

magatartásában

megnyilvánuló

SZÉK

kompetencia-

elemek

fejlődését!

Folyamatos

visszacsatolás a

36

formáljuk az

önmagukoz és

társaikhoz

fűződő

(szociális)

viszonyukat

(attitűdjüket). Az

ember

személyiségét

tükrözi

viszonyulásainak

rendszere: az

önmagához, a

szűkebb - tágabb

emberi- és

természeti

környezetéhez, a

munkájához való

viszonya.

betekintése a

viselkedése

hátterébe,

motívum-

rendszerébe,

helyesen ítélje

meg az emberi

kapcsolatokban

játszott szerepét,

hatását!

megismételhetetle

nt, támogassuk

őket önmaguk

kiteljesítésében!

„A gyerek nem

edény, amit meg

kell tölteni,

hanem fáklya,

amit lángra kell

lobbantani.”

személyiség

kialakulását.

A valós

állapotból

kiindulva

fogalmazzunk

meg egyénre

szóló

személyiségfejle

sztő programot!

reális énkép

alakítása

érdekében

„szociális tükör”

évén. Mind az

alacsony, mind a

túl magas

önértékelés

esetén a

realitásokkal való

szembesítésre, a

reális önkritika /

kritika

kialakítására

törekszünk.

Az életkori

pszichikus

sajátosságokhoz

alkalmazkodunk.

Az egyes életkori

fejlődési

szakaszok:

latencia kor (6-8

év); prepubertás

kor (9-11 év);

pubertás kor (12-

16 év) jellemzőit

vegyük

figyelembe

(terhelhetőség,

motiváció,

viselkedési

sajátosságok,

társas

kapcsolatok

stb.)!

Az érzékelés,

észlelés,

figyelem,

emlékezet,

képzelet és

gondolkodás

pszichikus

funkcióit

tudatosan

fejlesszük a

nevelési - oktatási

folyamatokban!

Ezzel

megalapozzuk a

tanuláshoz

szükséges

alapkészségeket.

Valamennyi

pszichikus

funkció

működését

fejlesszük, de a

serdülő korban

már a produktív

(konvergens és

divergens)

gondolkodásra

helyezzük a

hangsúlyt. Ezzel

alapozzuk meg a

kreatív

személyiségjegy

ek kialakulását.

A kreatív

személyiség-

beállítódást

erősítjük, az

ismeretszerzés

induktív és

deduktív útját

egyaránt

alkalmazzuk.

A tágan

értelmezett

tanulási

folyamatokban a

az aktivizáló

módszereket

részesítjük

előnyben.

A pedagógus

személyisége

alapvető

motivációs

tényező,

közvetett módon

meghatározója a

Lehetőleg

alakítsunk ki

minden

tanulóban

sikerorientált

beállítódást,

ennek érdekében

A pedagógus

vértezze fel magát

a professzionális

szakmai-

módszertani tudás

elemeivel, a

tanuló

A szociális

befolyásolás

folyamatai közül

a behódolás, az

azonosulás és

interiorizáció

közül az

A tanulókkal a

„megszó-

líthatóság”

közelségében

élnek a

pedagógusok.

Demokratikus

37

tanulói

teljesítménynek,

a tantárgy iránti

érdeklődésnek, a

személyes

kapcsolatok

minőségének

(magatartási

modell, irányító

személy).

alkalmazzon

minden

pedagógus

hatékony tanítási

stratégiákat,

nevelési stílusa

legyen integratív

felismerhető

együttműködésse

l!

személyiségének

megismeréséhez

szükséges

tudással, a tanári-

tanulói

interakciós és

kommunikációs

készségekkel, a

konfliktusok

kezeléséhez és

megoldásához

szükséges

képességekkel

utóbbira

törekszünk,

amelyet nem a

hatalmi

tekintéllyel,

hanem a

vonzerővel,

hitelességgel és

értékeink

vállalásával

kívánunk elérni.

együtt-működési

készséget

tanúsítanak

korlátozottan

tekintélyelvű

nevelési

gyakorlatot

folytatnak..

A kompetencia-

alapú oktatás

részprogramjait

is magába

foglaló pedagó-

giai programunk

össze-állításánál

elsődleges

szempont a

nevelés - oktatás

személyiségfejles

ztő hatásának

érvényesítése.

Az iskola

pedagógiai

gyakorlata adjon

teret: a színes

sokoldalú iskolai

életnek, az

egyéni és

csoportos

tanulásnak,

játéknak,

munkának;

fejlessze a

tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét, eddze

akaratát!

Az értelem

kiműveléséhez

kapcsolódó

tanulási

motívumok és

tanulási módok, a

megismerési vágy

fejlesztése, a

játék-szeretet és

az alkotásvágy

fejlesztése, a

tanulási

teljesítmény

optimalizá-lását

segítő

személyiségjegye

k erősítése

minden

pedagógus napi

feladata.

Kognitív

képességek

fejlesztése:

kognitív rutinok

(műveletek),

kognitív

kommunikáció,

problémamegold

ás, a tanulási

életforma

kialakítása a

pedagógusok és

szülők

együttműködése

révén. Az

egyéni (önálló)

tanulási

stratégiák és

módszerek

kialakítása a

tanulásmódszert

ani epocha

beépítésével a

tanrendbe.

A kompetencia

területekre

készített tanulói

eszközök

(tankönyvek,

munkafüzetek,

feladatsorok,

fejlesztő

programok,

demonstrációs

anyagok és

mérőeszközök

stb.) célszerű

alkalmazása.

Megalapozzuk a

szociális (társas)

kompetencia, a

pozitív szociális

szokások,

A tanulók

ismerjék meg és

sajátítsák el a

szociális

viselkedés

alapvető

Olyan iskolai

életrend

kialakítása,

működtetése,

amelyben a

tanulók

Az iskolai

társas szituációk

az iskolai /

osztály közösség

mindennapi

életében

Élményszerű,

pozitív minták

felkínálása,

szociális

szokások,

attitűdök

38

kialakulását.

Tudatosan

fejlesztjük

tanítványaink

társas

hatékonyságát

(szociális

penetrancia).

A pedagógusok -

a segítő

életmódra

nevelés - sikere

érdekében

rendszeresen

pozitív mintákat

nyújtanak a

segítő

együttműködés

változatos

formáival.

szabályait,

alakítsuk ki

bennük az egyéni

szociális

értékrendet, a

döntési

szabadság és

felelősség

összhangját.

Formáljuk

tanítványainkat

belső kontrollos,

asszertív

személyiségekké

!

Legyenek

tisztában a

mindenkori

szociális

státusukkal.

biztonságban

érzik magukat,

mivel a

magatartási

szabályok

átláthatóak,

kiszámíthatóak,

mindenkitől

egyértelműen és

következetesen

elvártak.

Tudják higgadtan

kezelni a

konfliktusos

szituációkat is.

„terepgyakorlatk

ént” szolgálnak

a tanulóknak az

egyének és

csoportok

kölcsönös

megértésének,

együttérzésének,

segítőkészségén

ek élményszerű

megtapasztalásá

hoz; a pozitív és

negatív érzelmi

viszonyulások

kezeléséhez

(szimpátia –

antipátia

kapcsolatok).

bemutatása,

meggyőződések,

értékítéletek,

ismeretek és

készségek

nyújtása,

személyes

példamutatás,

történelmi

személyiségek,

irodalmi, drámai

hősök tetteinek,

magatartásának

átélési

lehetőségeivel, a

negatív,

antiszociális

minták pusztító

hatásának

csökkentése,

fékezése.

A személyes

kompetencia

fejlesztésével az

egészséges és

kulturált

életmódra

nevelést

szolgáljuk. A

harmonikusan

fejlett

személyiség

szükségleteit

meghatározó

életfilozófia

részévé válik.

Kiépítjük és az

egyéni életélési

kultúra részévé

tesszük a pozitív

tartalmú

viszonyulásokat

(attitűd),

szükségleteket

Személyes

képességek

fejlesztése:

önkiszolgálás,

önellátás,

önkifejezés,

önvédelmi

(egészségvédő,

identitásvédő,

önreflexív

képességek

(önértékelő,

önmegismerő,

önfejlesztő

képesség).

A tanuló legyen

tisztában a

személyiséget

veszélyeztető

negatív

hatásokkal

(negatív hatású

társas viszonyok,

A tanuló

tudatosan alakítsa

a saját pozitív

életfilozófiáját,

egészséges

életmódját,

szokásrendszerét!

A tanuló

személyiségébe

építsük be a jóléti

modell központi

kategóriáit.

- egészség,

- önmegvalósítás

–alkotás,

- minőség

mindenben,

- egyéni életélés

kultúrája,

Az önellátó és

identitásvédő

képesség,

tevékenységfor

máinak

gyakoroltatása

az életkori

sajátosságoknak

megfelelően a

SZÉK program

szerint.

A személyiség

egészséges

önérvényesítésé

hez, ugyanakkor

a függőségi

relációk

megtapasztalásá

ra is alkalmas

szituációk

teremtése.

Beszélgetés, vita,

véleménycsere,

élethelyzetek,

szituációk

eljátszása, azok

elemzése,

kiselőadások,

prezentációk,

jelenetek

bemutatása,

dramatizálás,

színjátszás,

pszichodráma,

riportok készítése

- elemzése,

kiállítások,

vetélkedők,

irodalmi - zenei -

képzőművészeti

alkotások, tablók,

sajtófigyelés,

videofilmek,

bábozás,

39

(igényszint),

motivumokat

(cselekvésre

késztető belső

hajtóerő),

szokásokat

(sztereotíp

módon működő

cselekvések).

káros

szenvedélyek -

drog, alkohol,

dohányzás,

elégtelen

táplálkozás,

mozgásszegény

életmód stb.)!

tematikus gyűjtő

munka, fénykép-

és

videofelvételek,

riportok stb.

Az iskola

szakmai

profiljának

megfelelő

speciális -

szakmai

kompetenciák

fejlesztését, az

alkotó képesség

kibontakoztatását

vállaljuk.

Az értelmi és

érzelmi

intelligencia

fejlesztése

mellett a

pozitív

tartalmú

jellem és

akarati

tulajdon-

ságok

személyiségbe

ágyazása. Az

önkifejezés

gazdag és

igényes

tárházának

bemutatása,

befogadó- és

alkotó

képesség,

improvizációs

képesség,

verbális és

nem verbális,

valamint

vizuális

kifejező

képesség.

Az önfejlesztő

képesség

alapozásával, a

saját adottságok,

képességek és

tehetségük

felmérésével

segítsük

tanulóinkat

megtalálni

erősségeiket!

Indirekt módon

segítsük a saját

önfejlesztő

stratégiáik

kialakítását!

Minden

korosztály

jusson hozzá az

életkornak

megfelelő

művészeti:

zenei, vizuális

esztétikai

befogadás és

megismerés

lehetőségéhez,

és kapjon

inspirációkat a

művészi

önkifejezésre.

Az iskola

esztétikus külső

és belső

környezete

fejleszti

ízlésüket,

igényességüket.

A testi - lelki

jó komfort-

érzés

érdekében a

sport-

foglalkozások,

vetélke-dők,

szervezett

játékok,

kulturális

programok,

versenyek,

képesség-

fejlesztő és

önismereti

foglalkozások

szervezése.

Legyen

boldogságélm

ény forrása a

kacagás, a

kocogás és az

intim

kapcsolattere

mtés!.

Frusztrációs

nevelési

szituációkban

adekvát

konfliktus-

A nevelő

személyiségének

fontos eleme a

hitelesség

(kongruencia), az

A verbális és

nonverbális

kommunikációs

képességek

változatos

A kortársi

interakciókat

indirekt módon

irányítjuk, s a

pozitív tartalmú

A nevelőtestület

elsajátítja a

neveléssel

összefüggő

mérési –

40

megoldási

stratégiákat

alkalmazunk:

problémamegold

ó (győztes-

győztes),

alkalmazkodó,

elkerülő,

kompromisszum

kereső, versengő

(győztes-

vesztes).

elfogadás és az

empátia (beleélő

készség),

önmaga állandó

fejlesztésére,

interperszonális

készségeinek

javítására kell

törekednie!

formáinak

megtanítása.

A

problémamegoldá

s lépéseit

tudatosan

betartjuk (a

probléma

meghatározása, a

konfliktusban

érintett személyek

azonosítása,

lehetséges

megoldási módok

keresése, a

választott

megoldás

kivitelezése.

csoportnyomás

eszközét a

kívánt nevelési

hatások

elérésének

szolgálatába

állítjuk. A

szempontváltás

képességét

gyakorlással

sajátíttatjuk el.

Követendő

mintákat

nyújtunk a

kommuniká-

cióban és a

konfliktusok

kezelésében!

értékelési

ismereteket és

készségeket,

igény szerint

alkalmazza

azokat:

neveltségi szint

vizsgálatok,

szociometriai

mérések, tanulási

motiváció,

szorongásvizsgál

at,

attitűdvizsgálat,

szociometria,

személyiségvizsg

álat, stb.

A pedagógus

tekintélyét a

szakmai - emberi

autoritásra

alapozzuk.

A pedagógus

személyisége

alkotó

művészetté

nemesíti a

professzionális

szakmai

munkáját.

Korlátozottan

tekintélyelvű és

magas színtű

demokratizmusra

épülő nevelési

stílusra

törekszünk, a

pedagógusok

bánásmódja,

kontrollmódszere

i a nevelés

folyamán,

alkalmazkodjana

k a gyerek

életkorához,

alkatához,

reakciómódjaiho

z!

A szociális

befolyásolás

fokozatait a

helyzetnek

megfelelően

alkalmazni:

behódolás (alapja

a hatalom),

azonosulás (alapja

a vonzerő)és

interiorizáció

(alapja a

hitlesség).

Változatos, a

szituációkhoz

adekvát módon

megválasztott

nevelési

eljárásokat és

módszereket

alkalmazunk.

A bevezetőben

vázolt

valamennyi

nevelési

módszernek

létjogosultsága

lehet, de annak

eldöntése, hogy

mikor, melyik

megoldást

alkalmazza a

pedagógus, az

kizárólag a

nevelő

döntésének a

függvénye.

Az építő és

estleges romboló

következményeit

egyaránt vállania

kell.

Az iskolánkban

folyó pedagógiai

tevékenység

alapja a tanuló,

A pedagógus

bánásmódja és

nevelési stílusa

Formáljunk

sokoldalú társas

kapcsolatokra

képes,

Az ember és

társadalomismer

et, etika modul

keretében

Sokféle

ismerethordozó,

médiaanyag,

demonstrációs

41

nevelő, szülő

együttműködése

legyen szociál-

integratív!

környezettudatos,

egészséges

életmódot

közvetítő,

kialakító

személyiségeket

valamennyi

tantárgy tanítása

során, kiemelten

az osztályfőnöki

órák témakörének

körültekintő

megválasztásával.

összehangoltan

az osztályfőnöki

témákkal,

valamint az

egészségnevelés

i modul

tartalmával.

eszköz,

infokommunikác

iós technika

rendelkezésünkre

áll.

Ezeket az egyéni

és csoportos

ismeret-

elsajátítás

szolgálatába

állítjuk.

A SZÉK

kompetenciák

fejlesztése a

készségek és

képességek

fejlesztése,

pozitív attitűdök

kialakítása

szintézisében

történik.

A nevelési

területek

kölcsönös

hatékonyságának

megteremtése a

személyiség

harmonikus

fejlődése

érdekében.

Az életkornak és

fejlettségi

szintnek

megfelelő

prioritások

megtalálása, a

nevelőhatások

összehangolása.

A közösségi

nevelés

módszereinek, a

szociálpszicholó

giai

csoportnyomás

eszköztárának

alkalmazása

Konkrét megélt

életszituációk

elemzése,

megoldási

alternatívák

kidolgozása,

alkotó viták

lefolytatása, az

egyéni

felelősségvállalás

fokozása, a belső

kontroll attitűd

erősítése.

Tanulóink

személyiségébe

építjük a

szociális (társas)

kapcsolatok, a

konstruktív

életvezetés, és

az emberi-

természeti-

társadalmi

környezet

alakításának

képességét.

A következetes

követelés és

igényesség,

másrészt a

tanulók jogainak,

emberi

méltóságának

tiszteletben

tartása, a velük

szemben

megnyilvánuló

pedagógiai

tapintat, bizalom,

megértés,

türelem és

igazságosság.

Az önellátó

képesség,

viselkedés

tevékenységformá

inak

megismerése,

gyakoroltatása,

tudatosítása

változatos

formákban az

életkori

sajátosságoknak

megfelelően.

Egészséges és

kulturált

étkezés,

öltözködés,

testápolás,

rendszeretet, a

lakás és az

osztályterem

berendezéseinek

rendben tartási

igénye, az

önkiszolgáló

munkák, a

közlekedés, és a

vásárlás

szokásai, mintái,

készségei.

A formális és

informális

szerepek

értelmezése,

elemzése,

(szimulatív-

játékos)

gyakoroltatása, a

szerepkonfliktus

ok „megélése”,

feloldásuk

lehetőségeinek

feltárása.

42

A különböző

érdeklődésű,

értelmi, érzelmi,

testi fejlettségű

és motivációjú

gyermekeket

felkészítjük a

tovább tanulásra

Az

empátiaképesség

kialakításával

növelni a másság

elfogadásának, a

toleranciának a

fokát.

A társadalmi

együttélési

normák és

formák

kölcsönös

alakítása.

A harmonikus

együttélés

szabályainak és

napi

gyakorlatának

befogadása,

követése.

A formális és

informális

emberi-

közösségi

kapcsolatokat

építő fórumok,

rendezvények,

programok

szervezése.

A különböző

kompetencia-

területek

programcsomagj

ai, a hozzájuk

készült tanulói és

tanári eszközök,

demonstrációs

anyagok.

erkölcsi nevelés A társadalmi

elvárásoknak

megfelelő

viselkedési

formák

alakuljanak ki a

tanulókban.

Minden iskolai

tevékenységben

ennek a célnak a

megvalósítását

kell előtérbe

helyezni.

Tanórákon és a

tanórán kívüli

foglalkozásokon

Társas

kapcsolatok

fejlesztése.

Drámafoglalkozá

sok, tankönyvek,

munkafüzetek

testi Testiekben és

lelkiekben

egészséges,

sportot szerető

fiatalok

kerüljenek ki az

intézmény falai

közül

A tanórákon és a

szabadidős

tevékenységekben

minél több testi,

lelki fejlődést

szolgáló

pedagógiai elemet

kell beépíteni.

Sport és

egészségügyi

versenyek

szervezése

tankönyvek,

munkafüzetek

vállalkozási,

pénzügyi

ismeretek

Az alapvető

gazdálkodási

ismeretekkel

rendelkezzenek a

tanulók.

Gyakorlati

feladatok

beépítése a

tanórai és a

tanórán kívüli

tevékenységekbe.

Gyakorlati

feladatok

megoldása

tankönyvek,

munkafüzetek,

Az értelem kiművelése terén:

A megismerési vágy fejlesztése

A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása

Tanulási technikák és metódusok megismertetése

Érdeklődési irányok felkeltése

Felfedezési vágy

Alkotási vágy és a sikerre törekvés

Önkifejezés lehetőségeinek biztosítása

43

A segítő életmódra nevelés területén:

A pozitív szociális szokások kialakítása és gyarapítása

A segítő életszokások kialakítása

Tolerancia

Szociális minták

Együttműködési képesség fejlesztése

Versengés képessége

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén:

A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése

A tanulói önértékelés fejlesztése.

Önkiszolgáló képesség

Önellátási hajlam

Önvédelmi képesség

Önfejlesztési lehetőségek

Oktatáson kívüli személyiségjegyek alakítása:

A szabályhasználat képességének fejlesztése

Tanítási órákon kívüli fórumokon történő hatékony szereplés

Tapasztalati alkotóképesség

Helyzetértékelő képesség

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megfelelően motiváltak legyenek a tanulásra. A

személyiséget körbevevő társadalom helyes motivációs bázisa biztosíthatja az optimális személyiség-

fejlődést.

Ebből következik, hogy a helyes jutalmazási és fegyelmezési rendszer kidolgozása nélkülözhetetlen

feladat.

Az iskola helyi adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az

intézmény arculatának kialakítását és behatárolják a nevelés-oktatás eredményességét is.

Az iskola kialakult hagyományai, programjai, megoldást keresnek a vidéki inger és

lehetőségszegény környezetben felnövő gyerekek felnevelésében felmerülő problémákra.

A tanulók által elért eredmények azt mutatják, hogy az indulási és környezeti hátrányokból adódó

problémák a nevelés-oktatás folyamatában megoldódhatnak. Ezt bizonyítja, hogy évről évre sikeresen

jelentkeznek továbbtanulásra tanulóink, illetve a középiskolát csak azok nem végzik el akik a

társadalom peremére csúsznak, és értékítéletük rendkívüli mértékben deformálódik. Külön öröm

számunkra, hogy gyermekeink a nívósabb iskolák tanulói között is jól megállják helyüket.

Értékek közvetítése

44

A Nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskola az értékek egyensúlyára törekedve, egy

állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően a következő értékcsoportokat

határoztuk meg:

1. A biológiai lét értékei - az élet tisztelete, egészség értéke, stb.-

2. A társadalmi eredményesség értékei - tanulás kreativitás, stb.-

3. A társas kapcsolatok értékei - tolerancia, szolidaritás, stb.-

4. Az „én” harmóniájának értékei - önismeret, önművelés, stb.-

5. Humanizált világkép értékei - hazaszeretet, tisztelet, stb.-

A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és alakítása megkívánja, hogy túllépjünk az egyes

tantárgyak, műveltségi területek keretein. Az iskola, - mint az élet mikrokozmosza - megtanítja a

tanulók számára, a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző

konszenzusteremtő technikákat. A tanulók ezáltal képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a

logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából.

A fentieket jól szem előtt tartva, reálisan látjuk, hogy a demográfia változása szükségessé teszi

számunkra a sokkal „röghöz kötöttebb” gondolkodási módot is. Ez azt jelenti, hogy olyan alapvető

technikák tanítására is készen állunk, mint a legalapvetőbb emberi hygiénia, a kulturált étkezés

minimuma, vagy a legalapvetőbb emberi kapcsolatok felelevenítése és alkalmazása a mikro és makro

közösségekben

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Egészségnevelési program

A program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely nem egy-egy

tantárgy (PL.: biológia, testnevelés, életvitel ) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül

valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Sőt, a megvalósításhoz modul tárgyakat

is igénybe veszünk, a 6. és 8. évfolyamokon. A törvény előírásainak megfelelően az ötödik valamint

a hetedik-évfolyamokon pedig az osztályfőnöki órák anyagaiba épül be legalább 10-10 órában.

Az alsóbb évfolyamok tantárgyi rendszerében is integráltan kívánjuk megvalósítani ezen

program célkitűzéseit. Kiemelt részt kell vállalniuk a környezetismeret, természetismeret, magyar,

osztályfőnöki és szocializáció óráknak.

Nagy figyelmet kívánunk fordítani az egészségromboló káros szenvedélyekre, dohányzás,

alkohol, drog, valamint a preventív magatartási formák kialakítására, különösen a táplálkozás és a

nemi élet terén.

Az egészség károsító szokások elleni harc koncentrációja a 5-8. évfolyamra esik.

A mentálhigiénés prevenció folyamatos, de különösen fontos a serdülő kor határára érkező 5-6.

osztályokban.

Az optimális családi életmodell vázolásával igyekszünk jövőképet megalapozni tanulóinkban.

Tisztázzuk a család szerepét a társadalomban, a családtagok szerepét a mikrokörnyezetben, illetve az

egymásért történő felelősségvállalás szükségességét. Munkamegosztás és kötelességtudat kialakítása.

Rávilágítunk az egészséges szexuálís szokásokra, a nő és férfi kapcsolatán keresztül.

Osztályfőnöki órán előadásokat, felvilágosító beszélgetéseket kezdeményezünk a tanulókkal.

45

Módszereinkben megtalálhatók az oktató filmek ugyan úgy mint szakemberek által megtartott

előadások.

Folytatjuk azokat a külső kapcsolatrendszereket, amelyeken keresztül tanulóink értékes

információkhoz jutnak a serdülő lányok menstruációs gondjainak kezelésére, vagy a fog és szájápolás

elősegítésére.

A különböző egészségnevelési rajzpályázatokat minden alkalommal propagáljuk, és saját

magunk is írunk ki ilyeneket.

Mivel tanulóink napközisek is, így a napközis foglalkozásokban is szorgalmazzuk az egészség,

illetve az egészséges életmód, egészség megőrzés kérdéseinek ismételt és változatos metódusú

feldolgozását.

Közvetlen kapcsolatot tartunk fel az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskola fogásszal,

egészségnevelési programunkat az iskolaorvos jóváhagyta.

Havi ütemterv alapján ellenőriztetjük a gyerekek hajának, körmeinek tisztaságát.

Külön figyelemmel teljesítjük azokat a fizikai állapot felméréseket, melyeket minden év végén

az OM NETFIT teszt 4+1 rendszerében hajtunk végre, és a következő években is folytatni kívánjuk a

mérési rendszert.

Rajzversenyek és tablókészítések is fémjelzik az e téren végzett tanulói és tanári munkát.

A mindennapos testedzés kérdését nemcsak a törvény előírásainak hatása miatt tartjuk

fontosnak, hanem a felnövekvő nemzedék egészsége szempontjából is. Ennek a feladatnak a

teljesítéséhez, igénybe vesszük a testnevelés óráinkat, a tömegsport foglalkozásainkat, a versenyre

való felkészítés idejét ugyan úgy, mint a napközis időszak játék-levegőzés időszakát is. Egyébként is

úgy gondoljuk, hogy az az élettér amiben a mi tanulóink élnek, tanulnak egészen más mint azoknak a

gyerekeknek az élettere, akik „ aszfalt tengeren” emeletes házakban élik életüket.

Fontos szerepet szánunk a Internet széleskörű tájékoztató lehetőségeinek, ezért, olyan

honlapok népszerűsítését vállaljuk fel, amelyek jó szolgálatot tehetnek a gyerekek ilyen irányú

gondolkodásának fejlesztésében. Annál is inkább jó metódusnak tartjuk ezt, mert a gyerekek szívesen

informálódnak az új fajta információ hordozókon, és iskolánkban a tanulóknak állandó hozzáférése

van a világhálóhoz.

„Ép testben, ép lélek” hangzik iskolánk szlogenje.

A célok elérése érdekében törekszünk az elérhető legmagasabb testnevelési óraszámokra. Ezen

túlmenően igyekszünk minél több tömegsport foglalkozást beiktatni az óratervbe. A körzeti és

Diákolimpia versenyein, a tanulók érdeklődésének megfelelően indítjuk csapatainkat. Rendszeresen

biztosítjuk a helyi versenyeken történő részvételt. Különös figyelmet fordítunk a labdarúgásra,

asztaliteniszre, röplabdára és az atlétikára.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.

Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket:

46

- A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos,

egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör

foglalkozásai;

- A természetismeret, technika tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az

osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

- Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (természetvédő,

túra);

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, fogorvos) segítségének igénybe vétele:

egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

Célunk, hogy:

bemutassuk a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére,

visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket;

tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség;

ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és

példamutatással;

alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával

és ellenőrzésével;

ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő

magatartás szabályainak megtartására; (anyanyelvi kommunikáció)

nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód

kialakításában;

Az intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben

Intézményünkben a mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani, a tanulóknak az

egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő

feladatokra, amelyek különösen

a) az egészséges táplálkozás,

b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,

c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető

szerek fogyasztásának megelőzése,

d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f) a személyi higiéné területére terjednek ki.

Az intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi az

iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi

Egyeztető Fórum véleményét.

Ha a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, vagy

a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeressük a gyermek- és

47

ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot,

amely javaslatot tesz további intézkedésekre

Az intézményben, valamint annak környékén nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek,

tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII.

Törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási

intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére

szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

Az intézmény vezetője – amennyiben erre az intézményalapító okirata feljogosítja – megállapodást

kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére,

döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi

szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat

megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan

terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására,

hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka

hatékonyságát.

A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-

egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel megajánlásoknak, kivéve, ha az

iskolai szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja.

Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata

működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához az intézmény vezetője

beszerzi a fenntartó, a szülői szervezet, közösség és a diákönkormányzat egyetértését.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az intézmény fenntartója által kötött

megállapodás szerint történik. Az iskolaorvos helyi munkaterve alapján történik a gyermekek

rendszeres ellátása, előre egyeztetett időpontban.

A megállapodásnak biztosítania kell:

az intézményorvos- védőnő folyamatos elérhetőségét

a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

- fogászat: évente 1 alkalommal,

- belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,

- szemészet: évente 1 alkalommal,

- a gyermekek fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,

- a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló gyermekek általános orvosi

- vizsgálatát.

A gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente több

alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít.

Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje az elsősegély

A balesetek megelőzésére, a tanulók testi épségének megőrzése és az egészséges életkörülmények

kialakítására a következő intézkedések megtételére van szükség.

Higiéniai előírások betartatása:

48

a tanulók étkezés előtti és illemhely használata utáni kézmosása

folyamatos védőnői ellenőrzések

kultúrált étkezés lehetőségének a megteremtése (tízórai, ebéd, uzsonna)

beteg tanuló szülőjét értesíteni

Baleset megelőzés:

baleset megelőzési tájékoztató (év elején és folyamatosan)

a tanári felügyelet pontos betartása a tanórai szünetekben

a Házirend szabályainak a betarttatása

balesetvédelmi előírások betartása tanítási órákon

Baleset megtörténte esetén:

a tanuló minél hamarabbi ellátásának biztosítása

az intézményvezető értesítése

a szülő értesítése

a baleset körülményeinek kivizsgálása, a felelősök megkeresése

jegyzőkönyv készítése

a fenntartó tájékoztatása

49

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével

kapcsolatosan

Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik:

a gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket

átadja,

valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a

szükséges intézkedéseket megtegye.

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézményben munkabiztonsági

(munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a

rendelkezéseit.

Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a gyermekek

biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és

viselkedési formákat.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt

kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet

megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Ügyeletes nevelők

száma: 3 napszaki váltással. Ügyeleti helyek: aula, folyosó, udvar, tornaterem környezete

Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek az osztályfőnöki órákon/csoportfoglalkozásokon

ismertetniük kell a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az

egyes intézményi foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle intézményi

foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló

szabályokkal a következő esetekben:

A tanév/nevelési év megkezdésekor.

Ennek során ismertetni kell:

az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

a házirend balesetvédelmi előírásait,

rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.)

bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,

a gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

Tájékoztatni kell a tanulókat az intézményen kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások

stb.) előtt.

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a gyermekek figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a gyermekeket minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve

tanórán vagy intézményen kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés

szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

A gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az

osztálynaplóba/csoportnaplóba be kell jegyezni.

A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították-e a

szükséges ismereteket.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a

50

gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági

(munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi

ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.

A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont

dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén a gyermek felügyeletét ellátó

nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul

meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie,

ha szükséges orvost kell hívnia,

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

a gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény

vezetőjének/helyettesének a további teendők megtétele céljából /20/

20128VIII.31.) EMMI rendelet 168.§/

E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles

részt venni.

A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti,

amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül

orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A

vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a

baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek

megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

"A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a

tudat tart össze." (Hankiss Elemér)

A közösség spontán jellegű, érdekmotivált csoport. Jellegéből adódóan a normák lazák. A közös

szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók.

Tehát a nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését.

Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga

a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több

lesz, mint tagjai egyszerű együttese.

Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való élethez, eligazodáshoz

elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas

viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök,

művészeti csoportok, különböző egyesületek...) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi,

kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően

51

figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi

keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek

maximumára jussanak el.

A közösségi nevelés területei: - a család - az iskola

- az iskolán kívüli közösségek.

Az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területei:

- tanórák

- tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások

(napközi, kirándulások...)

- diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások

(diákönkormányzati munka)

- szabadidős tevékenység.

A pedagógiai programban az iskolában folyó közösségi neveléssel kapcsolatos feladatokat kell

megfogalmazni úgy, hogy megjelöljük annak szervezeti kereteit is. Fontos, hogy a tantárgy-kiegészítő

ismeretszerzéstől, a lazább társas szórakozásig, művelődésig a legszéleseb tevékenységskálán

keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős

szokások.

Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt

munkamegosztása, amely az egymásra épülés, az egymásba kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy

jelentse.

Az iskolai szabadidős tevékenység jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkának.

Célja: olyan működő csoportok létrehozása:

- melyek saját érdekszférájukon belül, saját maguk által megfogalmazott - iskolájuk és lakókörzetük

fejlődése érdekében, programokat valósítanak meg.

a) a tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:

Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának

összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán,

véletlenszerű gyülekezete legfontosabb célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból

összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös értékrend

elfogadására,. az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni,

munkálkodni.

Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van

szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk:

a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és

munkaerkölcs erősítésével, - a tanulók kezdeményezéseinek segítése,- a közvetlen

tapasztalatszerzés segítése,

a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes

cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével;)

a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése,

a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő

évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés,

52

olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása) mely összehangolt követeléseivel és nevelési

eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja,

különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka,

egyéni munka, kísérlet, verseny...) az együvé tartozás , az egymásért való felelősség érzésének

erősítése,

b.) a tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt

kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés

kiváló területei.

feladat:

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző

játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való

tartozás érzését,

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés szabályait,

a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti...) járuljanak hozzá a

közösségi magatartás erősítéséhez,

a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség

érzését.

c.) a szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek

kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a

csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is.

A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.

Feladat:

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső

szakemberekkel,

olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által

elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem

fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása

/fejlesztése,

a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való

építés, - az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az

elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor- és réteg specifikus

53

jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési

mód,

a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve

érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra

ösztönözzön,

olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva

fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és

képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú

elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a

pozitív töltésű életmód kialakítására.

A közösségformálás színterei, és hagyományápolás:

A tanítási időn kívül szervezett programok ( a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig) szorosan

kapcsolódnak a tanórán folyó pedagógiai munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő,

valamint tantárgyhoz kötődő foglalkozások; középiskolai előkészítők magyar és matematika

tantárgyakból, számítástechnikai és más fakultációk, tömegsport, verseny sport, szakkör, művészeti

iskolai tagozatok, nyelvvizsga felkészítés.

Gyakoriak a színházi látogatások, az osztályszintű rendezvények, kerékpártúrák. Évek óta

visszatérő hagyomány az őszi országjárás és a nyári táborok szervezése, melyek keretében igyekszünk

bemutatni az ország különböző területeit. A harmadik és negyedik évfolyamosok, szatmári térségünk

gazdag irodalmi, történelmi nevezetességeivel ismerkedhetnek. Ugyancsak sor kerülhet, az első és

másodikosok debreceni nagyerdei, és nyíregyházi sóstói kirándulására is.

Az iskola megalakulása óta ápoljuk azokat a rendezvényeket, amelyeket mint mérföldköveket

várnak tanulóink az év folyamán; Mikulás, Karácsony, Farsang, Ki-Mit-Tud?, Gyermeknap.

Élő hagyománynak tekinthető, az iskolaújság és a suli rádió működése is.

Rendszeresen szervezünk házi tanulmányi versenyeket, melynek győztesei képviselik iskolánkat a

városkörzeti versenyeken.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, melyet

az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési

okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy

pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen

minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos

fejlesztése, tanítványainak felkészítése a középiskolai továbbtanulásra.

54

Főbb tevékenységek összefoglalása

- megtartja a tanítási órákat,

- feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és

pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,

- megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az

igazgatónak,

- munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik,

- a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra

lépheti túl,

- legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt

köteles a munkahelyén tartózkodni,

- a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály

elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,

- tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi, az osztálynaplót

nyilvántartja az

- Óráról hiányzó, vagy késő tanulókat

- rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de

legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,

- összeállítja, megíratja és két héten belül, kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró

dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt

tájékoztatja,

- a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást

követő órán ismerteti a tanulókkal,

- tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásukról az

- eredményesebb tanulás érdekében szükséges feladatokról

- részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai

munkaközösség megbeszélésein

- hetente fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,

- a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg

- megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,

- az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai

méréseken,

- helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták

meg a feladattal

- bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület

kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat

- felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek,

rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

- előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,

- folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével,

tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,

- elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra

55

- szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,

- Az osztályozó konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,

- ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor

erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a

konferencián megindokolja,

- beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók

versenyre való kíséretét,

- közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

Osztályfőnök

Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok

előkészítése és végrehajtása,

- javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb.

feladataira,

- a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi

meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

- kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: anyakönyv, bizonyítványok, stb.

- vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,

- előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási

tervet,

- felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb.

rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

- kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák-

önkormányzati vezetőségével,

- biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes

diákközgyűlésen való részvételét,

- folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

- az osztályozó konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás

és szorgalom jegyére,

- előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal

kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,

- közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,

- minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a

szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,

- közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak

a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését

- folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,

- minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és

halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel

kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba

- folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatait, és azokban bekövetkező

változásokat

56

- a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról

szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal

Ellenőrzési kötelezettségei

- figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a

hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

- a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén levélben értesíti

a szülőket,

- értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi

vétsége esetén

- az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra

áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,

- a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a

lezárt érdemjegy nem tér-e eljelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

Különleges felelőssége a pedagógusnak és az osztályfőnöknek egyaránt

- felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

- bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,

- maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,

- bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,

- a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az

igazgatónak

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az iskolánk tanulói összetétele heterogén. A beiskolázó körzetünkben élő családok anyagi és szociális

helyzetéből adódóan tanulóink nagy része hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, viselkedési és

magatartási problémával küzdő tanulóink is vannak.

A viselkedési és magatartási problémával küzdő tanulóra jellemző, hogy:

- társaival nem tartja a kapcsolatot

- nem játszik közös játékokat

- elhúzódik

- magába fordul

- nevelőivel nem nyílt, nem őszinte

- pótcselekvéseket végez

- nem teljesít, nem jól tanul

57

- fegyelmezetlen, nem lehet lekötni

- zavarja az órát

- durván, csúnyán beszél

- társait bántja

- egészségtelen életszokásai vannak

Már az óvodában kiszűrik azokat a gyerekeket, akik beilleszkedési és magatartási zavarral küzde-nek.

Az óvodában, később az iskolában a különleges bánásmód, és a közösség értékeinek elfogadá-sa több

mint 80%-ban pozitív eredményeket hoz.. A szülőknek, a velük való kapcsolattartás során felhívjuk

figyelmüket tapasztalatainkra, és tanácsokkal látjuk el az otthoni nevelési módszereket ille-tően.

Felvesszük a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, és ha szükséges segítünk, hogy a tanuló időben

megfelelő szakemberhez eljuthasson. Az intézményünk képzett gyermek és ifjúságvédelmi

szakemberrel rendelkezik, de szükséges lenne egy főállású iskolai pszichológus alkalmazása a

problémás tanulók helyben gondozásához.

A közösségi nevelésre külön hangsúlyt fektetünk az osztályfőnöki órákon. Egyéni módszereket is

alkalmazunk, melyek közül a leggyakoribb a személyes elbeszélgetés, példák, eszményképek,

példaképek állítása, a családdal történő őszinte elbeszélgetés.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

Minden gyerek valamiben tehetséges.

Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit.

Gyakorlatunkban a differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik

az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A gyűjtőmunka, egy-egy téma önálló

feldolgozása, szakkörök, házi-, területi -, megyei- és országos tantárgyi versenyeken való részvétel

biztosítja, hogy tanulóink kipróbálhassák saját tudásukat. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése,

bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő

iskolatípus megtalálását.

Fejlesztendő kompetenciaterületek:

Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén:

Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek),

Digitális kompetencia területén:

Önálló információkeresés Interneten (előadások készítése, újságszerkesztés)

Szociális és állampolgári kompetenciák területén:

Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség

Önálló tanulás

Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége

Anyanyelvi kompetencia

Tanulóink legyenek képesek szóban és írásban gondolataik választékos, igényes közlésére.

58

Ezek azért szükségesek, mert az oktatás és nevelés hagyományos, standardizált formáinál

nagyobb lehetőséget nyújtanak a gyermekközpontúság gyakorlati megvalósítására

A tehetséggondozó munka sikerének feltétele, hogy:

a. a tehetség fogalmán ugyanazt értsük az átlag fölé emelkedő, manifesztálódott teljesítményt,

cselekvést.

b. a tehetség megnyilvánulhat az alábbi területeken

a szellemi képességek, intellektuális teljesítmények (szükséges feltételek: magas IQ,

motiváció)

kreativitás és alkotókészség (eredeti, új megoldások, probléma keresés)

művészetekben (az ábrázoló és zeneművészet terén)

szociális területen (vezetői kvalitások)

A tehetség igazi kifejlődése akkor várható, ha a magas intellektus, a megfelelő

személyiségjegyek (kreativitás, motiváció) ösztönző szociális háttérrel (családi, iskolai, baráti)

párosulnak

c. a tehetség felismerése minél korábban

felvételi elbeszélgetéseken, szaktanári munka során, közösségi életben

d. a tehetség gondozása, fejlesztése

tantárgyi fejlesztés szervezett keretek között

– a tantárgyi órán a tananyag, illetve a tanítás differenciálása, a haladás gyorsítása, illetve

gazdagítása az ismeretek mélyítésével, a terjedelem növelésével.

– tanórai csoportbontások

– a tananyagon túli képzés igényével: szakkörök, felvételi előkészítők, önművelési körök

– helyi, megyei, egyéni felkészítés (ahol az igazi cél nem is elsősorban a versengés,

hanem a felkészülési folyamat, az a fejlődés, amely végbemegy a gyermekben)

– a pályázatokon való részvétel

a diákmozgalomban, a diákönkormányzat különböző szintjein kiválasztódnak a szervezői,

vezetői tehetséggel bíró diákok

A tehetséggondozás egyben természetesen személyiségfejlesztés is (önismeret,

tanulásmódszertan, új kulturális szokások), számos eleme bizonyos hátrányok (földrajzi, szociális,

kulturális) kompenzálására is irányul.

A tehetséggondozás bármily fáradságos munka, mégis vonzó a tanár számára, hiszen komoly

pedagógiai sikerélményt jelent.

A köznevelési törvény a tanulói jogok közé sorolja, s a pedagógus alapvető feladataként fogalmazza

meg a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását.

59

Feladataink, céljaink, tevékenységeink a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében:

tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben, a versenyek legfontosabb eleme a

felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen,

Hatékony kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása;

a versenyzés etikájának megtanítása;

a tehetséges tanulóknak önálló kiselőadások megtartásának a lehetősége szakórákon,

szakkörökön;

bíztató értékelés;

képességhez igazított differenciált feladatok adása, házi feladatok differenciálása;

a tanterem átalakításának lehetőségei (asztalok összetolása stb.);

különböző tanulási stratégiák elsajátítása a tanulók egyéni képességeihez igazodva;

a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

Speciális fakultatív munkaformák (újságszerkesztés, videó kör),

Levelezéses oktatás kiegészítés.

Előkészítők középiskolára,

Nyelvvizsgára történő előkészítés,

Művészeti képzés lehetősége tánc, hangszerek, képző iparművészet,

Második idegen nyelv

A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is:

könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján délutánonként, kutatómunkák

könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári

irányítással, kutatási lehetőségekkel

önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia)

a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása

„csendes” olvasó órák egy-egy osztály számára – főleg olvasótermi könyvekkel

újságírás, újságszerkesztés, riportkészítés – írott formában (magnófelvétellel), videóval az

iskolaújságba (digitális kompetencia)

egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció)

Internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez. (digitális kompetencia)

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Pedagógus – tanuló kapcsolata (iskolán belüli)

Pedagógus – család kapcsolata (családlátogatások, szülőértekezletek, fogadóórák)

Gyermekvédelmi felelős- tanuló, szülő kapcsolat (iskolán belüli, családlátogatás)

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a

gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden osztályfőnök,

pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

60

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére egy pedagógus gyermek- és

ifjúságvédelmi felelősként tevékenykedik órakedvezménnyel. Alapvető feladata, hogy segítse a

pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről,

amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezi,

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenységének három fő feladata:

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése,

feltárása,

megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a

gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá

válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

meg kell keresni a problémák okait,

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberének.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a

területileg illetékes:

Pedagógiai Szakszolgálattal,

Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálatával,

Polgármesteri Hivatallal, (gyámügyi igazgatás)

gyermekorvossal, iskolai védőnővel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi

szervezetekkel, egyházakkal, Vöröskereszttel, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem

céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások,

a tehetséggondozó foglalkozások,

a differenciált oktatás és képességfejlesztés, az indulási hátrányok csökkentése,

a pályaválasztás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

a családi életre történő nevelés,

a napközis és a tanulószobai foglalkozások,

az iskolai étkezési lehetőségek,

61

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok),

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

a szülőkkel való együttműködés,

pályázatokon való részvétel,

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatásokról.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

A tankötelezettség kiterjesztése óta az iskolai kudarc egyre inkább szociális problémaként van

jelen. Az oktatáshoz való jog a társadalmi integráció hatékony eszköze.

Tanulási kudarc okai a következők lehetnek:

családi válsághelyzet (szülő halála, válás)

deviancia a családban (alkoholizmus, agresszivitás, börtön)

két inaktív szülő (munkanélküliség)

szülők alacsony iskolázottsága, szakképzetlensége

hátrányos térségben lévő lakóhely

ingerszegény környezet,

tartós betegség

alacsony jövedelemszint, szegénység

érzelmi zavarok, szeretet hiány, a szülő nemtörődömsége

Mindezen hátrányok leküzdése tanítási órán csak az egyénre szabott tanítási program, a

differenciált oktatás, a megfelelő motiváció, az állandó odafigyelés, a helyes pályaorientáció

segítségével lehetősége. A segítségül hívott pedagógiai szakszolgálat pszichológusának terápiája és a

diákközösség megértő hozzáállása is sokat segíthet.

A felkínált lehetőség csupán lehetőség, el kell érjük, hogy a tanulóinkban belső motiváció

alakuljon ki a tanulásra, mely aktivitásra készteti, hogy tudatosuljon benne, ő is felelős saját

eredményeiért.

Az iskolában a kudarc nem elkerülhető mindenki számára, hiszen valós tény

a tanulók felkészültségének heterogenitása,

az érdemjegyek, osztályzatok eltérő tartalmi vonatkozásai iskolák között és iskolán

belül is,

betegség vagy egyéb ok miatti hosszabb hiányzás esetén az időleges lemaradás

azonos tanuló különböző időpontokban és tárgyakban nyújtott teljesítményei jelentősen

különbözhetnek

neveltségi hátrány megmutatkozása (kommunikációs, kapcsolatteremtési nehézségek)

A felzárkóztatási program célja tehát a felkészültségbeli hiányok pótlása, a szükséges

megismerő, munkavégző, alkalmazási képesség fejlesztése, az ehhez szükséges motivációk

megteremtése, előre lépés a tanulásmódszertan terén.

62

A felzárkóztatás szervezeti keretei

a téma fontosságának tudatosítása osztályfőnöki és szaktárgyi órán

tanórai felzárkóztatás differenciált munkáltatással, otthoni feladatok adásával

legrászorultabbak esetében tanórán kívüli felzárkóztatás, korrepetálás (jó, ha tanórához

kapcsolódik 6-dik vagy 7-dik órában

a tanulószobában végzett hasonló célú munka

ritkán előforduló részképesség zavart figyelembe vesszük, de korrekcióra - a szülőkkel

egyeztetve - szakemberhez irányítjuk a gyermeket.

A felzárkóztató munkában különösen fontos:

az értékelés következetessége, a siker ill. kudarc kiszámíthatósága, ti. így a kudarc

tűrése és feldolgozása erősítheti a gyermek pszichés ellenálló képességét

a tanulónak legyen lehetősége, hogy más tárgyban, az iskolai élet egyéb területén

elismerést vívjon ki.

számolnunk kell azzal is, hogy a tanulmányi munkában sikertelen gyermekek

magatartásában is rendellenességek, konfliktusok mutatkozhatnak (csöndes elzárkózás,

vádaskodás, agresszivitás)

Az esetek nagy többségében a szisztematikus felmérő, ellenőrző, felzárkóztató munka elősegíti

az indulási hátránnyal tanulók hiányainak pótlását. Ez nagy előrelépést jelent az egész

személyiségfejlődésében, az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtésében. Hangsúlyozzuk a

személyközpontú integrált nevelés fontosságát, az egyéni fejlesztési terv alapján történő patronáló

munkát.

Az egyéni fejlesztéssel foglalkozó pedagógus a tanulóval – szülővel közösen állítja össze a

patronált egyéni fejlesztési tervét. A fejlesztési terv vonatkozhat valamilyen tantárgyi tudás

fejlesztésére, motiválásra, akaraterő fejlesztésre, kitartó munkavégzésre, önbizalom fejlesztésére stb.,

a tanulókat legalább három havonként értékelni szükséges / szöveges értékelés / . A mentor egyéni

fejlesztési naplót vezet diákjairól, mely alapja az értékelésnek.

A tanulási kudarcnak kitett tanulókra jellemző az önbizalom hiánya. A cél nem lehet más, mint

az, hogy könnyebben megtalálják helyüket a világban, és problémáikon cselekvő módon legyenek

úrrá.

Kiegészítésként megjelöljük a kooperatív tanulásszervezést, a projektmódszert, és a

drámapedagógia eszközeit.

A közös cél érdekében a munkaközösségi szervezeti formán túl más tanári együttműködési

forma működtetését is fontosnak tartjuk:

- Értékelő esetmegbeszélések

- Problémamegoldó fórumok

- Hospitálásra épülő együttműködés

- Csapatépítő tréningek

63

Intézményünk, jelentős fenntartói támogatással, markáns lépést tett ennek a problémakörnek

az ápolására. Arról van szó, hogy ezelőtt három évvel létrehoztuk az iskola felzárkóztató

programját. Ebbe a szaktanárok javaslatára, a szülők kérésére kerülnek be a gyerekek. Mint

ahogy a korábbi fejezetben szóltunk róla, ez a program a záloga kudarcnak kitett tanulóinknak

a felzárkózáshoz. A megtervezett felzárkóztató foglalkozások igyekeznek kis csoportban,

szinte egyénre szabottan segítséget nyújtani a gyerekeknek.

Sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő programok

. Ez a szám a bejövő elsős tanulóink képességétől függően minden évben változhat.

Emiatt kiemelt feladatként kell, hogy kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő

foglalkozást, a tanulók felzárkóztatását.

Feladatunk, hogy a felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával

kezdődjön.

Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógus feladatköre, hanem minden iskolánkban tanító

pedagógus felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott

személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés!

Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük

a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.

Programjaink:

az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai munka szervezése;

a tanulókat önmagukhoz képest mérten értékeljük;

képességvizsgálatokra küldjük az érintett tanulókat;

diagnózisnak megfelelő fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás szervezése;

a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási

készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák

megismerésében, alkalmazásában,

tanulópárok kialakítása,

tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása,

önálló hatékony tanulás kompetenciája)

rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, egyéni tanulási motiváció

erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a továbbtanulás irányítása, segítése.

A sajátos nevelési igény megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság .végzi. Kontrollvizsgálatra kétévenként kerül sor. A gyermekek fejlesztését

sajátosságaiknak és a szakértői véleményben megfogalmazottak alapján pedagógusaink és utazó

gyógypedagógus végzi.

64

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók

a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő

szinten önállóan intézik saját ügyeiket.

A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos

tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja

tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az

ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Feladat:

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni

érdekeket, azokkal összhangban vannak,

a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő

tevékenységek fejlesztése,

a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség

tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más

közösségektől megkülönböztető tulajdonságait

DÖK _döntései

Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott gyermekszervezeti

vezetők látják el.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményén kikérésével dönt

a) saját működéséről,

b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

c) hatáskörei gyakorlásáról,

d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

e) az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,

valamint

f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő

tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének,

munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület

hagyja jóvá.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, diákönkormányzat

véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl -

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

65

d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével kapcsolatban.

A diákönkormányzat, a diákképviselők, az intézményvezetés kapcsolattartásának rendje:

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan

működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi

SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket,

amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31.-ig saját költségvetéseként megfelelő

indoklással előterjeszt.

A diákönkormányzat munkáját a diákok által felkért pedagógus segíti. Feladata a

diákönkormányzat képviselete, a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás, a

diákön-kormányzat egyetértési és döntési jogkörébe tartozó feladatok ismertetése, a

diákönkormányzat rendezvényeinek előkészítése, segítése, az évi rendes diákközgyűlés összehívása.

A diákönkormányzat ülésén részt vesz az intézmény vezetősége. A tanulóknak itt lehetőségük van

véleményeik elmondására, kérdéseik feltevésére

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel a tanulókkal, az iskola partnereivel

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni

lakóhelyünk életében.

A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell

teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat

kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen,

megértésen kell alapulnia.

Ennek érdekében:

rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;

fogadó órákon, a szülőértekezleteken igyekszünk időt szentelni arra is, hogy iskolánk életéről,

tevékenységéről, eredményeiről minél többet megtudhassanak a szülők;

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk is képviseltesse magát a különféle községi

rendezvényeken, ahol tanulóink megmutathatják tanórán kívüli tevékenységeik során mit

tanultak;

családlátogatások alkalmával igyekszünk alaposan megismerni a szülői hátteret,

iskolai rendezvények szervezésébe bevonjuk a szülőket is, várjuk őket iskolai

rendezvényeinken.

66

1. A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok

folyamatosan a fogadóórán szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják.

2. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola

igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

Év elején és a félévet követően összevont szülői értekezleten,

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel,

vagy a szülői munkaközösséggel.

4. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a

diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

a diákönkormányzat vezetője kéthavonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

és a diákönkormányzat faliújságán keresztül,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak

a) Családlátogatás

Főként az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a környezettanulmányozás, a gyermekek

családi hátterének, körülményeinek megismerése.

Célja: közvetlenebb kapcsolat kialakítása, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének

érdekében. (Probléma esetén többször is előfordulhat.)

b) Szülői értekezlet

Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,a szülők

tájékoztatása a következő témákban:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola

igazgatója felé.

c) Fogadó óra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, a szaktanárokkal történő véleménycsere a

gyermektanulmányi munkájáról, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése

konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés,

tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

67

d) Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok pontos időpontját az iskolai munkaterv

évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői

munkaközösséggel.

Az intézmény külső kapcsolatai

A külső kapcsolatok célja, formája és módja:

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális

ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres

kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel.

A vezetők, nevelőtestület tagjai rendszeres kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos be-osztású

alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:

közös értekezletek tartása,

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,

intézményi rendezvények látogatása,

hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:

a fenntartóval,

a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,

a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,

Nevelési Tanácsadó szolgálattal,

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs bizottság

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Református egyházzal

Szekeresi Gyerekekért Alapítvánnyal

Alapfokú Művészeti Oktatási Intézménnyel

Az alábbi patronáló cégekkel:

ZUZU kft, Ferró Vertikál kft, Tranzit kft

önkormányzatokkal

68

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés

rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon

nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy

év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény

Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni

A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a

követelményeket teljesíteni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra

- különbözeti vizsgákra

- javító vizsgákra

- és pótló vizsgákra vonatkozik

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít

- aki különbözeti vizsgára jelentkezik

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai

Programja alapján.

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgató helyettese készíti elő. Az igazgató

felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az

igazgató e feladata ellátása során

a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a

helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg

lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

69

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

Az Intézmény az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell

megszervezni. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell

megszervezni

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során

jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi

vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák

több mint 30 % - a.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben,

ha

- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt,

- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy

az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt

kaphat a tanuló.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45

perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető.

A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.

A tanulmányok alatti vizsgán a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 62..§ (2) bekezdésének hatálya alá

tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények

érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a

Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan

eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott

osztályozó vizsga elégtelen, a tanuló javító vizsgát tehet..

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az

Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti

vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb

évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a

magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az

Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

JAVÍTÓVIZSGA

Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

Az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy

a vizsgáiról engedély nélkül eltávozik javító vizsgát tehe.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban

szervezhető.

70

A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega

legyen.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

PÓTLÓ VIZSGA

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti

vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére -

pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

A sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó szabályok

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői

bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel

meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli

vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a

szóbeli vizsgát írásban teheti le.

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját

megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó

vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha

független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát

tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független

vizsgabizottság előtt tehesse le.

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok

- elnök

- kérdező tanár

- ellenőrző tanár

Az elnök

- felel a szabályok betartásáért,

- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

- ha kell szavazást rendel el

Kérdező tanár(ok)

- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet

71

- lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár

lehetőség szerint szakos tanár

felel a vizsga szabályszerűségéért

Írásbeli vizsgák általános szabályai

- a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet

- a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló

nevét és a dátumot

- a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel,

pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható

Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti,

és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak

Az írásbeli vizsga javítása

- a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot

- ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket

használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót

A szóbeli vizsga általános szabályai

- egy napon három szóbeli vizsga tehető le

- a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie

- a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.

- a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel

készül az önálló feleletre

- a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő

- a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja

- a felelet maximum 10 percet tarthat

- ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt

húz

- két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

- Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet

készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről

- szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények

alapján dönt.

Gyakorlati vizsga általános szabályai

- a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga

rendjéről

- a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell

értékelni

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

72

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény

pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

A pedagógiai programban meghatározott tanulmányi idő lerövidítésével (tanév összevonás, egyéni

haladási rend, stb.) élni kívánó diákok esetén érvényes vizsgarendet lásd az 1. számú mellékletben.

Vizsgatárgyak részei

Irodalom írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem írásbeli + szóbeli vizsga

Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika írásbeli + szóbeli vizsga

Fizika írásbeli + szóbeli vizsga

Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga

Biológia írásbeli + szóbeli vizsga

Kémia írásbeli + szóbeli vizsga

Informatika gyakorlati vizsga

Testnevelés gyakorlati vizsga

Javítóvizsga

Tanév végi elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet.

Abban az esetben is javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok, ha a tanuló az osztályozó

vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt

időpontig nem tette le.

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében

eljáró oktatási hivatal szervezi meg.

.

A független vizsgabizottság, vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének

elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a

kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az oktatásért felelős miniszter köznevelési

feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához (a továbbiakban: hivatal) – a

döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A

fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására a 20/2012. (VIII.

31.) EMMI rendelete 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés

benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

1,10, Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskola igazgatója az átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz.

Az iskola igazgatója köteles értesíteni az átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó

73

indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola

igazgatóját is. Az iskola igazgatója az átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a

határidő számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a

köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van

Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átveszünk, ebben

az intézmény igazgatója dönt vizsga eredményei alapján..

Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia:

a gyermek személyiségét bizonyító arcképes igazolványt

az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat.

Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult

valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor

a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga

lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje október

vége.

A tanuló átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a

bizonyítványba jelezzük.

A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5

napon belül megküldi a KIR-nek.

A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére

a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a

kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez

a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, vagy 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelet 49.§ 2. bekezdésében foglalt kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő

egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát.

A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója az benyújtott kérelemről meghozott döntéséről

értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt

létesítő iskola, vagy a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a

gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét.

A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval

jogviszonyban álló iskolát.

Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola

igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója

megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul

legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból eredő

kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény vezetője a jogerőre

emelkedett döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói

jogviszonyban álló iskola igazgatóját.

1.11A felvételi eljárás különös szabályai

Iskolánkba minden, az intézmény beiskolázási körzetében életvitelszerűen élő, iskoláskorú,

iskolaérett tanulót felveszünk.

74

Elsősök beirtása, minden évben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghirdetett

időpontban van.

A szülőnek a beíratáskor hoznia kell:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát- személyét igazoló arcképes igazolványt

ha van, a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs

Bizottság szakvéleményét;

az óvodai szakvéleményt.

A beírást az iskolatitkár végzi, a leendő elsősöknek apró ajándékkal kedveskedünk.

A beiskolázási körzetünkön kívüli tanulót is felveszünk, abban az esetben, ha a körzetünkből minden

jelentkező iskolaköteles tanuló felvételét biztosítottuk, és még van férőhely az iskolában.

A tanuló felvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba

jelezzük.

A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt

iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az

iskolába nem íratták be.

Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint

illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye,

ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.

Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót,

akinek:

lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye a körzetében található.

Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi

kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek

hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye

található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja

meg.

Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi

kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni,

az általános iskolasorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni.

Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá

az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben

állapítja meg. A tanuló felvételéről az iskola igazgatója harminc napon belül tanulói jogviszonyt

létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A döntésről az iskola igazgatója köteles írásban

értesíteni a szülőt

(gondviselőt).

Az értesítésnek tartalmaznia kell a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatót

.Az igazgató által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet.

A szülő jogszabálysértésére vagy érdeksérelmére hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől

számított 15 napon belül.

Az eljárást megindító kérelmet a Tankerület igazgatójához kell benyújtani.

75

Tanulói tankötelezettség elmulasztása

Ha a gyermeket az általános iskolába nem íratták be, vagy ha az általános iskola befejezése után nem

jelentkezett középiskolába, illetve szakiskolába, az iskola igazgatója jelezi az illetékes jegyzőnek.

1.1. A választott kerettanterv megnevezése:

Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete alapján kiadott kerettanterv Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv

kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a

továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott

pedagógiai szakaszokra (a továbbiakban: pedagógiai szakaszok),iskolatípusra, továbbá az

egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja

Ennek a 11/1Mellékletét használjuk az enyhén értelmi fogyatékos tanulókra –

Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

1.2. A választott kerettanterv feletti óraszám

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon +helyi döntés alapján a

szabadon tervezhető órakeret órák

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1

Idegen nyelvek 2

Matematika 4+1 4+1 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1+1 1+1

76

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Informatika 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

+helyi döntés alapján a szabadon tervezhető órakeret órák

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4+1

Idegen nyelvek 3+1 3 3 3

Matematika 4 3+1 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2+1 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan 2 1

Fizika 2 1

Kémia 1+1 2

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1+1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret* 1

Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

77

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a

művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott

taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az

egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévben tájékoztatjuk. A taneszközök

beszerzése a tanév kezdetéig az iskola kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Fontos szempont az eszközök ára is.

Az emberi erőforrások miniszterének 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete, alapján végezzük az iskolai

tankönyvmegrendelés menettét, és a tankönyvellátás lebonyolítását.

A szülőknek joguk van megismerni és véleményezni véglegesítés előtt az iskola

tankönyvmegrendelését, és nyilatkozhatnak arról, hogy meg kívánják vásárolni a tankönyveket,

illetve arról, hogy gyermekük tankönyvellátását használt tankönyvekkel kívánják megoldani.

Legkésőbb május 31-ig közzé tesszük azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányok

jegyzékét, amelyeket a diákok az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek.

A tankönyvrendelésnél azon túl, hogy a szokásos módon tartalmaznia kell a kiválasztott tankönyvek

címét és darabszámát, a megrendelésben fel kell tüntetni az érintett diákok nevét – ha ismertek -, és az

egyes tanulókat megillető támogatásokat. A megrendelésben – az okok megjelölésével - azokat a

diákokat is fel kell tüntetni, akik számára az iskola nem rendelt tankönyvet.

78

A hatályos jogszabályok szerint a 2013/2014. tanévtől kezdődően az első évfolyamon a

tankönyvellátás ingyenes. Az ingyenesség érint minden, a tankönyvek hivatalos jegyzékén lévő

kiadványt, függetlenül attól, hogy műfaját tekintve tankönyvről vagy munkafüzetről van szó.

A tankönyvrendelést az intézményfenntartó központhoz - a központ egyidejű tájékoztatásával - a

köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs

rendszerének alkalmazásával a KELLO-nak küldjük meg. A KELLO „tankönyvellátási szerződést”

köt az iskolával, az iskola a tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban csak a KELLO-val

állhat.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezését és lebonyolítását a Könyvtárellátó megbízásából az

iskolának kell ellátnia. E feladatok elvégzéséért a Könyvtárellátó – az intézményfenntartó központon

keresztül – az iskoláknak díjat fizet, melyet az iskola a tankönyvellátás, vagy az iskola működésének

egyéb költségeire fordíthat.

1Az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét az iskola igazgatója határozza meg, az ő feladata

megnevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzett munka

elismerésének elveit, díjazásának mértékét és módját.

A köznevelési törvény által ingyenesen szolgáltatott tankönyveket az iskola igazgatója a könyvtár

állományába veteti, elkülönítetten kezeli, és az érintett tanulók rendelkezésére bocsátja. A

munkafüzeteket nem kell könyvtári állományba venni!

Az iskolai tankönyvmegrendelés elkészítésének – rendeletben nem szabályozott – kérdéseit nem,

hanem az iskola házirendjében kell közzé tenni.

Ingyenes tankönyvellátásra jogosult, aki

a 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére

vonatkozó igényt nyújtott be.

Ingyenes tankönyvet igényelhet, aki

szociális vagy hátrányos helyzete miatt erre rászorulás igényét az igénylő lapon jelzi.

Ingyenes tankönyvellátáshoz benyújtott igényeket - az igazoló iratokat áttekintése után - az iskola

gyermekvédelmi felelőse bírálja el az osztályfőnökkel és az igazgatóval egyeztetve.

Az ingyenesség létrejöhet:

Új tankönyv tulajdonba adásával. (Normatív támogatás)

Könyvtárból való kölcsönzéssel. (Szociális rászorultság, iskolaváltás)

Külön iskolai szabályzat rendelkezik a tanulói tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjéről

2.4A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk

Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az

ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra

védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.

A NAT fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat

fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is.

2.5. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testedzés formái

Az intézmény a gyermekek számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokkal biztosítja:

79

Az első – második évfolyamon:

a heti kötelező 5 testnevelés órák2012/ 2013-as tanévtől felmenő rendszerben

Ezen kívül pedig a játékos egészségfejlesztő mozgás

A harmadik – negyedik évfolyamon:

a heti 5 kötelező testnevelés óra 2012/ 2013-as tanévtől felmenő rendszerben

az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai

a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő mozgás

Az ötödik – nyolcadik évfolyamon:

a heti 5 testnevelés óra2012/ 2013-as tanévtől felmenő rendszerben

tánc-dráma oktatás

az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai

a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók

akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak

A napközi otthonban:

játékos, egészségfejlesztő mozgás

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri és tömegsport órák keretében kell

megszervezni. Ezeken a tanuló jogosult részt venni.

Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelés szakos tanár irányítja.

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör

szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör

foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportköri szakmai

programjában kell meghatározni.

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja,

hogy:

az őszi és a tavaszi időszakban a sportudvar, udvar, tornaterem,

a téli időszakban a tornaterem tanár felügyelete mellett, a hét minden napján reggel 8 óra

és 16 óra között a tanulók számára nyitva legyen.

Az iskolai sportköri és tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a munkatervben kell

meghatározni.

Az iskolai sportfoglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

Az iskolai sportköri foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk

alapján végzik.

Az iskolai sportkör működési rendje:

Tömegsport foglalkozások.

Sport délutánok.

Sport játékok.

Versenyek és versenyre való felkészítés

Ezeket meghirdetett formában, felügyelettel, dokumentálható módon, minden gyereknek biztosítani

kell.

Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje:

Az intézmény vezetője (vagy helyettese) évente legalább egy alkalommal meglátogatja a sportköri

foglalkozást.

Célja: A foglalkozás szakmai színvonalának, a tanulói létszámnak, a tanulók haladásának a nyomon

követése.

A sportkör vezetője félévkor és év végén írásban beszámol a sportkör munkájáról, működéséről , a

sportkör által szervezett sportrendezvényekről, a tanulók részvételéről más sportrendezvényeken.

A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési

órára történő beosztásának rendje:

80

1. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján

könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A könnyített testnevelés vagy

gyógytestnevelés órát lehetőség szerint a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az

orvosi szűrővizsgálatot kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be május 15 - éig kell elvégezni.

Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni

a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

-

2.6. A választható tantárgyak- foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Lásd 1.sz melléklet

2.7 Projektoktatás

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség megteremtését kiváltó okok és feladataink

Iskolánk beiskolázó körzetében élő családok nagy része többszörösen hátrányos helyzetű

körülmények között él.

A hátrányok okai: a vidékies falusi környezetből, a települést és a környéket sújtó munkanélküliségből,

a szülői környezet átlagosnál kisebb iskolázottsági szintjéből, és a tanulói összetétel nagyfokú

heterogenitásából adódnak. Ilyen körülmények között nem mondhatunk le az esélyegyenlőtlenség

mérsékléséről. A hátrányos helyzetű, de jó képességű tanulóknak meg kell adni az esélyt, hogy

képességeiket kibontakoztathassák, iskolánkból kikerülve képességeiknek megfelelő módon

tanulhassanak tovább. A lemaradással, így hátránnyal induló tanulóknak biztosítanunk kell, hogy

felzárkózhassanak, megszerezzék a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, kompetenciákat.

Fontos, hogy olyan oktatási - művelődési kínálatot biztosítson az iskola, amilyet egy átlagos

általános iskola nyújt iskoláskorú lakóinak. Ehhez az iskola tárgyi adottságai megvannak, a

nevelőtestület alkalmas erre, s az iskolabarát képviselőtestületi hozzáállással a finanszírozási feltételek

megteremthetők.

Az iskola sokszínű tevékenységkínálata alkalmas rá, hogy a művelődési hiányokat kompenzálja

az iskola tanulói számára.

A szakmai és eszközi feltételrendszer az utóbbi időben jó irányba fejlődött. Ezek

továbbfejlesztésével biztosítani tudjuk az esélyegyenlőséghez szükséges feltételeket.

A szülők anyagi hátterének hiányai a szociális gondoskodás keretében kompenzálhatók.

Összefogással képesek vagyunk az esélyegyenlőtlenség olyan mértékű csökkentésére, hogy

minden tanítványunk bejuthasson az általa választott és képességeinek megfelelő középfokú

intézménybe.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban

részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a

gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell

biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–4.. évfolyamon;

81

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés;

a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása.

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e

tevékenység támogatása az iskolán kívül;

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési

eljárások alkalmazása.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A program célja:

Segítséget nyújtani azoknak a tanulóknak, akik állandósult, vagy átmeneti helyzetük alapján

hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. Nehezen illeszkednek be az iskolai környezetbe,

esélytelenebb helyzetből indulnak az ismeretszerzésben, vagy egyéni ütemű fejlesztést igényelnek.

Ezek a tanulók: a, családi mikrokörnyezetük miatt hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek

b, egyéb külső hatások miatt hátrányos helyzetűek

c, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek

d, töredék családban felnövő gyermekek

e, egészségkárosodott családban felnövekvők

f, munkanélküliséggel sújtott családok

g, átmeneti hátrányokkal küszködő, pl.: költöző, beteg

Iskolánk földrajzi, történelmi, társadalmi helyzetképéből adódik, hogy súlyosan és halmozottan

hátrányos szociális környezetűek vagyunk. Hátrányos helyzetű tanulóink aránya 80%-os, halmozottan

hátrányos helyzetű tanulóink 40%- körüli értéket mutatnak az iskola létszámához képest.

Az itt élő társadalmi rétegek, az országos átlaghoz képest is visszavetett helyzetet örököltek a

magyar történelemben. Ehhez képest a esélyegyenlőtlenséghez képest, a gazdasági hátrányok is olyan

súlyosak, hogy a reménykedéshez is optimizmusra van szükség.

A gazdasági visszamaradottság miatt, szinte reménytelen a munkavállalás. Az elhelyezkedésben

„szerencsésebbek” is csak a minimálbér küszöbszintjéig javadalmazottak, még akkor is, ha

képzettségük magasabb, vagy ha több műszakot kell vállalniuk. Ezzel párhuzamosan az otthoni,

„háztáji” gazdálkodás lehetőségei is beszűkültek. Ebből természetszerűleg következik, hogy a

családok anyagi helyzetei is sok esetben a kritikus értékhatáron vannak.

E témában való előrehaladásunknak ez csupán az egyik oldala, már, mint az anyagi helyzet. A

másik igen figyelemre méltó összetevő a családok szociokultúrája.

Nagyon gyakoriak az ingerszegény környezeti hatások, az alacsony iskolázottság, a morális,

erkölcsi normák között ingatagon élők aránya.

Külön kiemelendő, a roma népesség egyre nagyobb jelenlétének aránya,- 50% - akikre az előbbiek

még hatványozottabban igazak.. A sajátos értékítélet, és belső társadalmi mechanizmusuk, nagyon is

el kell hogy gondolkodtassa az országos és helyi döntéshozókat.

A szociális hátrányok megoldása tehát aligha lehet oktatási, intézményi feladat, ugyanakkor az is

igaz, hogy jelentős anyagi támogatással, szinte frontharcosai lehetnek a feladat véghezvitelében.

82

Intézményi lehetőségek a hátrány és halmozottan hátrányosság leküzdésére

- Az intézmény történetében mélyen gyökerezően található meg a napközis igénybe-vétel.

- Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat működtetünk. TRANZIT ÖSZTÖNDÍJ

- Házi és területi versenyeztetést biztosítunk több tárgyból ezeknek a tanulóknak is

- Rendszeresen korrepetáljuk a tanulókat.

- Integrált oktatást biztosítunk, ezen belül biztosítjuk az eltérő tantervű oktatást.

- Kistérségi szakemberek bevonásával fejlesztő foglalkozásokat szervezünk

- Segítő tanári hálózathoz csatlakozva kívánjuk biztosítani az esélyegyenlőség

- Mentálhigiénés programok részeseiként tevékenykedve ismertetjük meg gyermekeinket a

személyi higiéniával.

- Pályaorientációs tevékenységet folytatunk, pl.: pedagógiai intézet, munkaügyi központ –

pályaválasztási megyei kiállítás.

- Támogatott táborozási, kirándulási, országjáró túrákat szervezünk.

- Útravaló program út a középiskolába alprogramját működtetjük évek óta, Út a szakmához

- Képesség kibontakoztató programra pályázunk a 9/2008-as rendelet alapján.

- Középiskolai előkészítő foglalkozások, korlátozás nélküli internet használat.

- Kapcsolatot tartunk folyamatosan a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulmányi képességeket

vizsgáló szakbizottsággal.

- Család látogatási és fogadóórai rendszer a szülői ház, a szülők irányába.

A leírtakból jól látható, hogy sokat teszünk a szociális hátrányok leküzdése érdekében. Ez is

olyan munka, amelyet nap mint nap meg kell harcolni, eredménye, mint ahogy a pedagógiában

általában, csak emberöltők multán látható

Az alábbi ütemterv alapján végezzük munkánkat, illetve egészítjük ki a gyermek és

ifjúságvédelmi munkát:

IDŐPONT Feladat Felelős

Szeptember

első hét

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése,

regisztrációja. Hátrányok meghatározása.

Gyerm.és ifj.

véd, o.fő.

Szeptember

második hét

Tevékenységi formák megtervezése az aktuális

időszakra.

Gyerm.és

ifj.véd, o.fő.

Szeptember

harmadik hét

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló

tevékenységek ütemtervének elkészítése.

Előzőek és

iskola vez.

Szeptembertől

Júniusig

A tevékenységi formák megvalósítása az ütemezés

alapján

Nevelő

testület

Június Eredmények számbavétele. Fejlesztési tevékenységek

megtervezése a következő évre.

Nevelők és

iskola vez.

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató programja/lehetőség

83

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati tanulás és az

együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, t apasztalat és

értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere,

amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejé -

re.

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó

tantervet, tankönyvet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan

struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést.

Az alkalmazás feltételei:

Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében:

Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű

tanulóink együttnevelését – oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érd e-

kében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk

kidolgozni és bevezetni a készségek fejlesztése, a tanulmányok támogatása, a pedagógusok

felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat

fejlesztése révén.

Az iskolába való bekerülés előkészítése:

Az általános iskolában a felvételi eljárást az elsősök beíratása jelenti, külön felvételeit a jog -

szabályi előírásoknak megfelelően nem tartunk. A beiratkozás szervezése, lebonyolítás külön

eljárásrend alapján történik. Az iskolában integrált osztályok szerveződnek.

Együttműködések – partneri kapcsolatok kiépítése:

- szülői házzal

- gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

- szakmai és szakszolgálatokkal

- középfokú oktatási intézményekkel

- civil szervezetekkel

A pedagógiai rendszer tartalmi elemei:

A tartalmi elemek a hagyományos értelemben vett pedagógiai rendszerek alkotórészeit egészí -

tik ki azokkal a szempontokkal, melyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növe -

lik. Az integráció leginkább a tanulásszervezési formákra hat.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek:

Az önálló tanulást segítő fejlesztést:

- tanulás – módszertani ismeretek az osztályfőnöki órákon

- tantárgyi levelezős versenyek

- önálló ismeretszerzés az iskolai könyvtárban

- internet hozzáférés biztosítása

- a számítógépek használat a tanítási órák után.

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése:

84

- tehetséggondozás

- kommunikációs képességeket fejlesztő programok.

Szociális kompetenciák fejlesztése:

- drog – prevenciós programok

- játékterápia

- drámapedagógia.

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek :

- iskolai sportkör működtetése

- ingyenesen igénybe vehető szakkörök

- művelődést szolgáló szabadidős programok

Az integrációt elősegítő módszertani elemek:

- differenciálás a tanítási órákon

- az egyéni bánásmód elvének az alkalmazása

- kooperatív tanulási technika

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái:

- problémamegoldó fórumok

- esetmegbeszélések mikro – csoportokban

- értékelő megbeszélések

Értékelési rendszer:

- a szöveges értékelés rendszerének alkalmazása ( három havonta kötelező értékelés )

- egyéni fejlődési napló vezetése

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:

- pályaorientáció a tanórákon és tanórán kívül

- után – követés

Elvárható eredmények:

Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot ad -

ni, melyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik:

- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási – nevelési intézményben meg-

felel a jogszabályban előírtaknak,

- az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel ren -

delkező gyermekek fogadására, és együttnevelésre,

- multikultúrális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe,

- az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel,

- az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként:

85

- nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH tanulók száma

- csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma

- csökken az iskolai hiányzások óraszáma

- csökken a HHH tanulók körében a magántanulók száma

- nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló HHH tanulók száma

- az adott intézményben az országos kompetencia mérések eredményei az országos átlagot

meghaladó mértékben javulnak.

Intézményi önértékelés: tanév végén.

Intézményünk a 2007/2008-as tanévtől részt vesz a Út a Középiskolába Mentorprogramban is

melynek keretében közvetlen, tanórán kívüli segítséget is nyújthatunk a hátrányos helyzetű

tanulók középiskolába történő felkészülésében.

Intézményünk Integrációs program alapján teljesíti az IPR programját.

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái A magasabb évfolyamra lépés feltételei a helyi tantervben rögzítettük

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló

teljesítménye értékelése és formái

Az iskola elsődleges feladata az ismeretátadás. Ennek következménye, hogy az iskola feladata az is,

hogy a megszerzett ismerteket időközönként számon kérje a tanulóitól.

A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja

a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy

figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását,

a felmerülő problémákat időben észrevegyék,

a jól teljesítők megerősítést nyerjenek,

a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A beszámoltatás, a számonkérésének értékelésének fajtái:

Diagnosztikus értékelés:

Alapvető funkciója, hogy a tanárt informálja a tanuló felkészültségéről.

Alkalmazzuk tanítási év elején vagy egy új témakör felvétele előtt a tanulók előzetes

ismereteinek felmérésére.

Formatív értékelés:

Feladata az, hogy visszajelzést kapjon a tanuló arról, hol tart , mit tud és mit nem tud vagyis

segítse a tanuló önértékelését.

Szummatív értékelés:

Feladata, hogy összegezze, lezárja a tanulási ciklust, tehát a folyamat végén alkalmazzuk.

Elvei:

Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző.

86

Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.

A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.

Feladatai:

a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve

országos eredményekhez,

a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára,

a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak

kijelölése,

a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez,

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése

érdemjeggyel.

A beszámoltatás, számonkérés alkalmazott formái:

Szóbeli felelet:

Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és

kérdésekre adott válaszok alapján.

Írásbeli beszámoltatás:

Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.

Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben,

amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.

Önálló kiselőadás:

Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása

Óraközi munka:

Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége.

Versenyeken való eredményes részvétel

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának

folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően

a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az

ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik

évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is

tanúbizonyságot tesznek, mely elsősorban az alkalmazás képes tudást méri.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,

környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

- a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

- az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó

kompetencia alapú témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a

követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében

egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre,

de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

87

- az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen

gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

- a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését

elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében

előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény

hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében

a következők szerint történik:

- Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

- A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden

tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

Az első évfolyamon, év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét

szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő

lehet:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

JÓL TELJESÍTETT

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

Az első évfolyamon, év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéshez a Mozaik

Kiadó által készített mondatbankot használjuk.

A második évfolyamtól év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a

tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

A negyedik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek

és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles ( 5 ) jó ( 4 ) közepes ( 3 )

elégséges ( 2 ) elégtelen ( 1

Félév ill. tanév végén adható szaktárgyi dicséret azon tanulóknak, akik csak ötös érdemjegyet

szereztek, bejegyzése félévkor 5D, év végén a kitűnő szó beírásával történik.

Félévente minimum a heti óraszám 150 %-a, de az egyórás tárgyak esetén legalább 3 érdemjegy

legyen.

A szóbeli feleletek száma egy félévre vonatkoztatva, a heti 1-2 órás tárgyak esetén legalább 1, a heti

2 óránál nagyobb óraszámú tárgyak esetén legalább 2.

A témazáró dolgozatok száma tantárgyanként változó, általában témakörönként egy.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő

könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az

esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

88

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli

dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám)

érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján javasoljuk elvégezni:

Teljesítmény Érdemjegy

0 - 30 %: elégtelen (1)

31 - 50 %: Elégséges (2)

51 - 74 %: közepes (3)

75 - 89 %: jó (4)

90 - 100 %: jeles (5)

Egyéb értékelési módok:

Piros pontok adhatók:

- aktív órai munkára,

- gyűjtőmunka végzésére,

- kiemelt feladat elvégzésére,

- kiselőadás megtartására,

- füzet, munkafüzet vezetésére, külalakjára.

Fekete pontok adhatók:

- passzív órai munkára,

- hiányos felszerelésre,

- a házi feladat hiányára,

- könyv, munkafüzet külalakjára, hiányos vezetésére.

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi

értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek

minősítésre:

negyedik évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret,

ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

ötödik évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika,

természetismeret, tánc és dráma, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

hatodik évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika,

természetismeret, fizika, hon és népismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

hetedik évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika,

biológia, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

nyolcadik évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika,

biológia, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés.

minden évfolyamon : erkölcstan, hittan

89

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a

pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb

évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér

a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy

adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem

változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi

érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

A témazárók és dolgozatok, tudáspróbák bejegyzése az osztálynaplóba piros színnel az egyéb írás-beli

munkák bejegyzése zöld színnel történjen. A témazárók, dolgozatok tudáspróbák meghatározó

szerepet játszanak az érdemjegy kialakításában

gyakorlati készségek felmérése:

- munkadarabok készítése

- rajzok, dal éneklés

- tornagyakorlatok … stb.

A szerzett érdemjegyek bejegyzése az osztálynaplóba kék színnel történjen.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás formája, rendje, korlátai

Naponta 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írhatnak a tanulók előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár

legalább egy héttel előre jelez,

A kiértékelt írásbeli munkát a tanuló tíz tanítási napon belül kézhez kapja

Értékelési rend

A napköziben folyó tanulói tevékenység értékelését – a gyermekek szellemi fejlettségi szintjét,

valamint azzal párhuzamosan a csoportok átlagos életkorát és a tanítási órákon történő értékelését

figyelembe véve – kétféle módon határozta meg. Az I. értékelési rend az általános iskola alsó

tagozatának tanulóira vonatkozik.

I. értékelési rend

Fokozatai:

- Piros pont: a napköziben másnapra történő rendszeres és pontos felkészülés illetve példamutató

magatartás esetén

- Fekete pont:a rossz magatartás, és a hanyag szorgalom esetén adható

Az értékelés menete:

90

Az értékelés a fentiek alapján napiasan történik a napközis füzetbe, melynek kivitelezési módját a

csoportvezető saját elképzelése alapján valósítja meg.

A hónapot összesítéssel kell zárni, melyet a nevelő végez el.

Az összesítés során minden fekete pontot egy piros ponttal lehet ellensúlyozni. Öt piros jelent egy

csillagot.

A csillag az a szimbólum, melynek érvénye a szülők által ismert értékelési rendre vonatkozik.

Ez a fajta értékelés az első osztály esetében október hónaptól kezdődően történik. Az előző „szoktatási

időszakot” szöveges értékeléssel minősítjük.

Piros pont adható:

- Csoporton belüli, illetve csoportokra irányuló rendezvény szervezése

esetén

- Csoport érdekeit szolgáló önként vállalt feladat maradéktalan teljesítése

esetén

- Csoportvezető által elindított kezdeményezés színvonalas kivitelezése

esetén

- Számonkérésnél hibátlan teljesítmény

- Foglalkozásokon való aktív részvétel

Fekete pont adható:

- Szándékos rongálás esetén

- Ízléstelen kifejezések, csúnya, kulturálatlan beszéd esetén

- Agresszív viselkedés esetén

- Fegyelmezetlenviselkedés- ebédlő-, házi feladat elkészítésének hiánya

- Házirend megsértésekor

A fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetés:

Vétségek esetén a tanulókat fegyelmező intézkedésben részesítjük.

Vétségnek számít:

házirend megszegése

szünetbeli, iskolán kívüli iskolai rendezvényeken történő fegyelemsértés

társadalmi tulajdon elleni vétség

hanyagság a vállalt feladatok elvégzése során

tanórai, a tanítási órákon a többi tanuló haladását akadályozó rendbontás

Fegyelmező intézkedés lehet: Szóbeli figyelmeztetés:

Szaktanári: a tantárgyi követelményeket nem teljesítő, felszerelését rendszeresen nem hordó,

a házi feladatait többször nem elkészítő;

Osztályfőnöki: több tantárgyból jelentkező tanulás-hozzáállás problémák, gyakori magatartási

problémák esetén az osztályfőnök adhatja;

Írásbeli figyelmeztetés-megrovás-intő:

91

Az osztályfőnök: szóbeli figyelmeztetés után adható, abban az esetben, ha a

szóbeli figyelmeztetés ellenére is problémák merülnek fel a tanuló tanulás-

hozzáállás munkájában, magatartásában.

Igazgatói: Az osztályfőnök kezdeményezésére, az intézmény igazgatója adhatja.

Nevelőtestületi

Fegyelmező eljárásként: Polgármesteri, gyermekjóléti esetmegbeszélő konferencia

Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli

határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefoly-tatására és a

fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A

felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.

Elmarasztalási szokásaink sokkal zártabbak, de ezeknek is meg van a nyilvánosságuk. Kerüljük

a megszégyenítést, de határozottan megrójuk azokat, akik a közösség szellemét rombolják, vagy

magatartásuk nem felel meg iskolánk értékeinek.

A nevelőtestület által korábban kidolgozott, a szülők és tanulók által elfogadott fegyelmezési és

pontozási metódusunk bevált, alkalmazását továbbra is javasoljuk.

Számunkra kiemelkedően fontos pedagógiai elv, hogy a gyermek személyiségének

fejlesztését, kibontakoztatását, csak a fegyelmező és dicsérő metódusok együttes alkalmazásával lehet

teljes értékűen elvégezni.

Éppen ezért, az alábbi táblázatokban rögzítjük kiszabható dicsérő, és fegyelmező

intézkedéseinket:

DÍCSÉRŐ ÉS ELMARASZTALÓ FOKOZATOK AZ INTÉZMÉNYBEN

Dicséretek

Iskolában Napköziben

- Szaktanári-tantárgyi dicséret - Szóbeli csoportvetetői dicséret

- Szóbeli osztályfőnöki dicséret - Írásbeli csoportvezetői dicséret

- Írásbeli osztályfőnöki dicséret - Igazgató helyettesi

- Igazgató helyettesi dicséret - Szóbeli igazgatói dicséret

-Szóbeli igazgatói dicséret - Írásbeli igazgatói dicséret

- Igazgatói dicséret - Nevelőtestületi dicséret+ könyv jutalo

- Nevelőtestületi dicséret

Fegyelmi intézkedési fokozatok

Iskolában Napköziben

Szaktanári-tantárgyi figyelmeztetés Szóbeli csoportvezetői figyelmeztetés

Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Írásbeli csoportvezetői figyelmeztetés

Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés x Csoportvezetői megrovás x

Osztályfőnöki megrovásx A tanuló egy hetes áthelyezése o

Igazgatói figyelmeztetés o A tanuló egy hónapos áthelyezése o

Igazgatói-intő o A tanuló végleges áthelyezése másik csoportba

o

Nevelőtestületi megrovás o

Gyermekvédelmi megbeszélés, eset

konferencia

Fegyelmi eljárás:

92

A köznevelési törvény törvény alapján fegyelmi büntetések a következők:

megrovás,

szigorú megrovás,

kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába- végrehajtása akkor lehetséges, ha

az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.

A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai:

igazgató (vagy helyettes)

osztályfőnök

gyermekvédelmi felelős

igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár

A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás

(készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása

Feltétlen vezérlő elv, hogy a tanulók napi terhelési mutatói kiegyensúlyozottak legyenek. Ne

legyenek olyan napok, melyeken alig kell valamit tanulni, a másikon pedig szinte elvégezhetetlen

mennyiségű és minőségi munka vár megoldásra.

Elképzelésünk szerint, az adott napra történő felkészülésben,

alsó tagozatban: két jelentősnek mondható írásbeli feladat adható, illetve két nagyobb

terjedelmű szóbeli tanulni való

felső tagozatban: 5.-6.osztályban kettő illetve három, 7.-8.o.-ban pedig három nagyobb

terjedelmű írásbeli és szóbeli feladat tervezhető egy felkészülési napra.

- az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) nem kapnak

szóbeli, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi

feladatot;

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos

(egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem

írásbeli házi feladatot;

- a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy

osztályban legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot

lehet íratni.

Ezt tanári kontrolt, a szaktanároknak és napközis nevelőknek kell betartani illetve betartatni.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Érdeklődés és teljesítmény alapon szervezhetők, amennyiben a fenntartó finanszírozza azt!

93

2.12. A tanulók fizikai állapotának,edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés

órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „NETFIT teszt”

alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének

mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét

minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a

szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó

pontszámok:

1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a

vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba,

előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 1. 00 1. 10 1. 23 1. 34 1. 45 1. 55 1. 64 1. 72

2 1. 03 1. 13 1. 26 1. 37 1. 48 1. 58 1. 67 1. 75

3 1. 06 1. 16 1. 29 1. 40 1. 51 1. 61 1. 70 1. 78

4 1. 09 1. 19 1. 30 1. 43 1. 54 1. 64 1. 73 1. 81

5 1. 12 1. 22 1. 34 1. 46 1. 57 1. 67 1. 76 1. 84

6 1. 15 1. 25 1. 37 1. 49 1. 60 1. 70 1. 79 1. 87

7 1. 18 1. 28 1. 40 1. 52 1. 63 1. 73 1. 82 1. 90

8 1. 21 1. 31 1. 44 1. 55 1. 66 1. 76 1. 85 1. 93

94

9 1. 24 1. 34 1. 47 1. 58 1. 69 1. 79 1. 88 1. 96

10 1. 27 1. 37 1. 50 1. 61 1. 72 1. 82 1. 91 1. 99

11 1. 30 1. 40 1. 53 1. 64 1. 75 1. 85 1. 94 2. 02

12 1. 33 1. 43 1. 56 1. 67 1. 78 1. 88 1. 97 2. 05

13 1. 36 1. 45 1. 59 1. 70 1. 81 1. 91 2. 00 2. 08

14 1. 39 1. 48 1. 62 1. 73 1. 84 1. 94 2. 03 2. 11

15 1. 42 1. 52 1. 65 1. 76 1. 87 1. 97 2. 06 2. 14

16 1. 45 1. 56 1. 68 1. 79 1. 90 2. 00 2. 09 2. 17

17 1. 48 1. 58 1. 72 1. 82 1. 93 2. 03 2. 12 2. 20

18 1. 51 1. 62 1. 76 1. 85 1. 97 2. 07 2. 16 2. 24

19 1. 54 1. 66 1. 80 1. 89 2. 01 2. 11 2. 20 2. 28

20 1. 57 1. 70 1. 84 1. 94 2. 05 2. 15 2. 24 2. 32

21 1. 61 1. 74 1. 87 1. 98 2. 09 2. 19 2. 2 8 2. 36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 0. 97 1. 08 1. 17 1. 24 1. 31 1. 38 1. 43 1. 47

2 1. 00 1. 11 1. 20 1. 27 1. 34 1. 41 1. 45 1. 50

3 1. 03 1. 14 1. 23 1. 30 1. 37 1. 44 1. 48 1. 53

4 1. 06 1. 17 1. 26 1. 34 1. 40 1. 47 1. 51 1. 56

5 1. 09 1. 20 1. 29 1. 38 1. 43 1. 50 1. 54 1. 59

6 1. 12 1. 23 1. 32 1. 41 1. 45 1. 53 1. 57 1. 62

7 1. 15 1. 26 1. 35 1. 44 1. 48 1. 56 1. 60 1. 65

8 1. 19 1. 29 1. 38 1. 47 1. 51 1. 59 1. 63 1. 68

9 1. 22 1. 32 1. 41 1. 50 1. 54 1. 62 1. 66 1. 71

10 1. 25 1. 35 1. 44 1. 53 1. 57 1. 65 1. 69 1. 74

11 1. 29 1. 38 1. 48 1. 56 1. 60 1. 68 1. 72 1. 77

12 1. 32 1. 41 1. 50 1. 59 1. 63 1. 71 1. 74 1. 80

13 1. 35 1. 44 1. 53 1. 62 1. 66 1. 74 1. 77 1. 84

14 1. 39 1. 48 1. 57 1. 65 1. 69 1. 77 1. 80 1. 87

15 1. 41 1. 50 1. 60 1. 68 1. 72 1. 80 1. 83 1. 90

16 1. 44 1. 53 1. 64 1. 71 1. 76 1. 84 1. 87 1. 94

17 1. 47 1. 57 1. 67 1. 74 1. 80 1. 87 1. 91 1. 98

18 1. 50 1. 60 1. 70 1. 77 1. 84 1. 90 1. 95 2. 02

19 1. 54 1. 64 1. 74 1. 80 1. 88 1. 94 1. 99 2. 05

20 1. 57 1. 68 1. 78 1. 84 1. 92 1. 98 2. 03 2. 08

21 1. 61 1. 72 1. 81 1. 88 1. 96 2. 02 2. 07 2. 11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét

karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett

lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,

95

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,

4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 20 22 24 26 28 30 32 34

2 24 26 28 30 32 34 36 38

3 28 30 32 34 36 38 40 42

4 32 34 36 38 40 42 44 46

5 36 38 40 42 44 46 48 50

6 40 42 44 46 48 50 52 54

7 44 46 48 50 52 54 56 58

8 48 50 52 54 56 58 60 62

9 52 54 56 58 60 62 64 66

10 56 58 60 62 64 66 68 70

11 60 62 64 66 68 70 72 74

12 64 66 68 70 72 74 76 78

13 68 70 72 74 76 78 80 82

14 72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 16 19 22 25 28 29 30 32

2 20 23 24 29 32 33 34 36

3 24 27 28 33 36 37 38 40

4 28 31 32 37 40 41 42 44

5 32 35 36 41 44 45 46 48

6 36 39 40 45 48 49 50 52

7 40 43 44 49 52 53 54 56

8 44 47 48 53 56 57 58 60

9 48 51 51 57 60 61 62 64

10 52 55 56 61 64 65 66 68

11 56 59 60 65 68 69 70 72

12 60 63 64 69 72 73 74 76

13 64 67 68 73 76 77 78 80

14 68 71 74 77 80 82 83 84

96

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét

90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés

és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 25 28 31 34 36 38 40 42

2 30 33 36 39 41 43 45 47

3 35 38 41 44 46 48 50 52

4 40 43 46 49 51 53 55 57

5 45 48 51 54 56 58 60 62

6 50 53 56 59 61 63 65 67

7 55 58 61 64 66 68 70 72

8 60 63 66 69 71 73 75 78

9 65 68 71 74 76 78 80 82

10 70 73 76 79 81 83 85 87

11 75 78 81 84 86 88 90 92

12 80 83 86 89 91 93 95 97

13 85 88 91 94 96 98 100 102

14 90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 20 23 26 29 32 34 36 38

2 25 28 31 34 36 38 40 42

3 30 33 36 39 41 43 45 47

4 35 38 41 44 46 48 50 52

5 40 43 46 49 51 53 55 57

97

6 45 48 51 54 56 58 60 62

7 50 53 56 59 61 63 65 67

8 55 58 61 64 66 68 70 72

9 60 63 66 69 71 73 75 77

10 65 68 71 74 76 78 80 82

11 70 73 76 79 81 83 85 87

12 75 78 81 84 86 88 90 92

13 80 83 86 89 91 93 95 97

14 85 88 91 94 96 98 100 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes

törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes,

egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem

lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 5 7 9 11 13 15 17 19

2 7 9 11 13 15 17 19 21

3 9 11 13 15 17 19 21 23

4 11 13 15 17 19 21 23 25

5 13 15 17 19 21 23 25 27

6 15 17 19 21 23 25 27 29

7 17 19 21 23 25 27 29 31

8 19 21 23 25 27 29 31 33

9 21 23 25 27 29 31 33 35

10 23 25 27 29 31 33 35 37

11 25 27 29 31 33 35 37 39

12 26 28 30 32 34 36 38 40

13 27 29 31 33 35 37 39 41

14 28 30 32 34 36 38 40 42

98

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Évfolyam

1 1 1 2 2 3 4 5 6

2 1 2 2 3 4 5 6 7

3 2 2 3 4 5 6 7 8

4 2 3 4 5 6 7 8 9

5 3 4 5 6 7 8 9 10

6 4 5 6 7 8 9 10 11

7 5 6 7 8 9 10 11 12

8 6 7 8 9 10 11 12 13

9 7 8 9 10 11 12 13 14

10 8 9 10 11 12 13 14 15

11 9 10 11 12 13 14 15 16

12 10 11 12 13 14 15 16 17

13 11 12 13 14 15 16 17 18

14 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés

0 – 11 igen gyenge

12 – 22 gyenge

23 – 33 elfogadható

34 – 43 közepes

43 – 52 jó

53 – 63 kiváló

99

2.13.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az 1993. évi Közoktatási törvény 48. §-a értelmében az iskola nevelési programjának részeként el kell

készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.

Iskolaorvos: Az iskola egészségnevelési programja a következőket tartalmazza:

- Mi az egészség?

- Mi az egészségfejlesztés?

- Az életmód szerepe

- Az iskola szerepe és lehetőségei

- Alapelvek

-

Az egészségnevelés célja

- Az egészségnevelés feladatai

- Az egészségnevelés területei

- Módszerek, eszközök

- Fejlesztési követelmények

- Ellenőrzés, értékelés

- Egészségügyi prevenció az iskolában

- Az iskolában végzett szűrővizsgálatok

- A szakemberek együttműködésének lehetőségei és módszerei

- Az egészségnevelés szakmai programja

Az ismeret-centrikus megközelítések egymagunkban nem értek el kedvező eredményt.

Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonyabbá az

egészségnevelési munka.

Így napjainkban az egészség – megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az

embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet

törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és

lehetőségekkel.

Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük

nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet

részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét,

100

mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi

szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni

ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitika változásokat feltételez, mivel a politikai és

környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget.

Mi az egészség?

Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is

definiálható. Az egyszerű megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális

felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségről a laikusok és másképp az

egészségügyben dolgozók, de a különböző kultúrákban, társadalmakban ugyancsak eltérő

módon vélekednek és beszélnek róla.

Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a

társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség

dinamikus és pozitív természetét.

Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti,

mely egyben társadalmi befektetés is. Fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt

jelentéstartalma miatt az adott helyzethez igazodó szempontok kerüljenek előtérbe, melyek

meghatározzák az elsődleges feladatokat is. Az egészség a szervezet és a környezet közötti

dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.

Mi az egészségfejlesztés?

Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű, ennek ellenére gyökerei sok – sok évre

nyúlnak vissza.

Kezdetben a fő célkitűzés a megfelelő higiénés szokások bevezetése és elterjesztése volt.

Később a környezeti és biológiai tényezők változása által okozott betegségek kerültek

előtérbe.

Így a figyelem központjába az életmód változtatás, az átfogó védőoltási és szűrési rendszerek

kerültek. Ezekkel az intézkedésekkel a járványok kezelhetőkké váltak.

A krónikus megbetegedések megjelenésével és elterjedésével, különböző egészségnevelési

kampányok jöttek létre. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthető

ismeretátadás, az ismeretek bővítése önmagukban nem eredményezik az egyes ember

szintjén az életmód tartós megváltozását.

Az ismeret-centrikus megközelítések egymagukban nem értek el kedvező eredményt.

Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonnyá az

egészségnevelési munka.

101

Így napjainkban az egészség – megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az

embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet

törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és

lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek

lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a

mindennapi élet részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és

gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység

magában foglalja az emberi szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az

életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitikai változásokat

feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az

egészséget.

Az életmód szerepe

A népegészségügy mérései kedvezőtlen életkilátási képet mutatnak. Az okokat két témaköré

csoportosítják.

az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása,

a gazdasági - társadalmi környezet minősége.

Az életmódot nem kiváltó oknak kell tekintenünk, hanem okozatnak. Az életmód

meghatározza az egészségi állapot alakulását. Az egészségi állapot viszont csak akkor

változik, ha az életmódmód megváltozásában szerepet játszó okokat megszüntetjük.

Az egészségi állapotban pozitív változásokat szeretnénk elérni, akkor még az ártalmakkal való

találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtani. A beavatkozásra

legeredményesebb időszak az általános iskolában eltöltött nyolc év, mert ebben a korban

legintenzívebb a tanulási időszak. Ebben a munkában a család és az iskolai környezet

támogatását is el kell nyerni.

A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában

és konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a közösséghez való

tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az

egyén egyre kevésbé érez felelőséget saját sorsának alakításáért.

Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a

pótszerekben, pótcselekvésekben. A megfelelő prevenció tartalmát a képességek és készségek

határozzák meg.

Az iskola szerepe és lehetősége:

102

Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola, de közvélemény, valamint a

tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az

egészségfejlesztésben.

Különböző elvi megfontolások teszik az iskolát elsődleges fontosságúvá az egészségnevelési

munkában. Ezen elvi megfontolások következőkben foglalhatók össze:

- Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolát.

- Az alapfokú iskolák tanulóinak személyiségfejlődése, az értékek és az ismeretek

elsajátítása szempontjából még olyan periódusban vannak, amelyek során érdemi

hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában.

- Ennek a korosztálynak egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosság

egészségi állapotát.

- Az iskola gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs

üzenetként fogható fel. Az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának

kitüntetett színtere az iskola.

- Az iskola nem elszigetelten tevékenykedik, hanem más társadalmi intézményekkel

és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így egészségnevelésével hatást

gyakorol az iskola szűkebb és tágabb környezetére.

Az iskola tehát olyan keretet adhat, melynek segítségével mód nyílik az egészségesebb életvitel

készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.

Az egészségnevelés a NAT közös követelményeiben áthatja az iskolai élet valamennyi

színterét.

Az egészségnevelés:

- a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja,

- tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység,

- tömegméretű, mert kiterjed a lakosság minden rétegére,

- tudományosan megalapozott,

- helyes cselekvésre serkentő.

Alapelvek

- Minden gyermeknek joga és vágya, hogy egészséges boldog életet éljen.

103

- Érjük el, hogy az iskola, óvoda minden tevékenységével szolgálja a tanulók

egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

- Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert az

egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány

ismerete.

- Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározó társadalmi és személyi

erőforrás biztos befektetés a társadalom számára.

- Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik megvalósításában,

igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való alkalmazkodásukban,

valamint a teljesítményük növelésében.

- Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges

életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze, a

kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek.

- Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-

okozati összefüggéseit.

- Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne csak

maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is.

- Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész

magatartásuk.

- Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a

másság iránt, becsüljék meg ezeket.

- Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok

szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését, az egészség

megőrzését.

- Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról.

- Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységekhez szükséges tanulási

módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához

szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása.

- Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli

szabadidős programok középpontjában.

Az egészségnevelés célja

Iskola:

- Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges

képességekkel, jártasságokkal az egészségük védelme érdekében.

- A tanulók bővítsék az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket.

- Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés az egészségi

állapot között.

- Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet.

104

- Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése.

Lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések,

helyzetmegoldási, megküzdési technikák.

- A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel a tanulók az egészségi állapot

szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint

az ezeket befolyásoló tényezőket.

- A tanulók készség szintjén alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével

megőrizhetik életük egyensúlyát.

- Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk,

de esetleg mások egészségének és életének védelmére.

- A tanulók értelmezzék helyesen azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni

tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségére is.

- Ismerjék meg a tanulók önmagukat, saját fejlődésüket.

- Alakuljon ki a tanulókban az a tudat, hogy ők is részei a természetnek, az életnek

és a helyi környezetüknek.

- A tanulók ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a

táplálkozást, az alkohol -és kábítószer fogyasztást, a dohányzást a családi és kortárs

kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és

szexuális fejlődést.

- Ismerjék társas kapcsolatok egészségi - etikai kérdéseit.

- Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek

megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás

kialakítására.

Az egészségnevelés feladatai

Iskola:

- A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés,

oktatás egyéb információ útján.

- Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók

egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

- Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség

megőrzésére.

- Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és

szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek, ifjak egészségi állapotát javítják.

- Az egészségnevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli

megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.

105

- Meg kell tanítani a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek

életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt

kialakítani.

- Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és

fogyatékos embertársaik iránt.

- Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermeket – különösen a serdülőket – a káros

függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz

táplálkozás) kialakulásánál megelőzésre nevelni.

- Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.

- Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős örömteli párkapcsolatra történő

felkészítésre.

- Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki szociális

fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

- Építeni kell a tanulók előismereteire, tájékozottságára.

- Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit,

igényeit.

Az egészségnevelés területei:

- Egészség – betegség,

- Táplálkozás – mozgás,

- Napirend – a szabadidő helyes felhasználása,

- Testápolás – személyi higiénia – és az öltözködés,

- Családi élet jelentősége,

- Kortárskapcsolatok,

- Káros szenvedélyek – helyes döntések,

- Szexualitás,

- Egészséges környezet és védelme,

- Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás.

-

Módszerek:

Iskola:

- Előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de

legyen érthető, világos, a tanulók életkorának megfelelő.

- Tegyük mozgalmassá a tanulást, az ismeretszerzést. Építsünk a tanulók

kíváncsiságára, az ismerkedés és együttműködés sokféleségére.

106

- Témától függően rendezzünk játékos formában kerek asztal vitákat orvos, védőnő,

jogász, rendőr, szülő, pedagógus közreműködésével.

- Meggyőző érvelés technikáját és az együttélés szabályainak betartását.

- Illemtani ismeretek bővítésére, a viselkedési kultúra javítására is lehetőség. A vita

- módszere fejleszti a vitakultúrát, a helyes szép beszédet.

- Az elbeszélés – legyen színes, motiváló és élményszerű.

- A megfigyelés, - a fejlesztési követelményekben hangsúlyos szerepet kap. A tanulók

tudjanak ismeretekhez jutni a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti

vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irodalom és könyvtár használata révén.

Ha a megfigyelés hosszabb időn át tart, akkor megfigyelési naptárt készíthetnek a

tanulók. A közvetlen tapasztalás erősíti a bevésést, ahol lehet, ezzel színesítsük a

tanulást.

- A szerepjátékok - lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít

a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat,

cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit.

- Kísérletezés - segíti a tanulókat az ok - okozati összefüggések felismerésében. A

felismerés világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást.

- Az egészségnevelő plakátok - jelentős információhordozók, a mozgósító hatásuk sem

elhanyagolható.

- Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az

ismeretszerzést, a tanítást.

- Az adott témához, a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb-nagyobb kiállítások

gazdagabb szemléltetést, és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé.

- A felsoroltak mellett használhatók a biológia szertár szemléltető anyagai,

környezetünkben előforduló egyszerű eszközök, diaképek, videó filmek, applikációs

képek, folyóiratok, Internet WEB - oldalak, transzparensek, CD-romok, stb.

Fejlesztési követelmények

- Támaszkodjunk minden korcsoportban a tanulók meglévő ismereteire.

- Folyamatosan értelmezzük az egészségnevelés fogalmát.

- Az egészségnevelésre vonatkozó fogalomkészletüket bővítsük, tegyük egyre

differenciáltabbá.

- Az egészség és a magatartás szempontjából kritikusnak mondható területekkel

(táplálkozás, mozgás, biztonság, az alkohol, a kábítószer, a dohányzás a családi és

kortárs kapcsolatok, a környezetvédelem, a személyes higiénia és a szexualitás) nem

egymástól elszigetelten, összefüggéseikből kiragadva, hanem kölcsönös

kapcsolatrendszerükben foglalkozzunk.

- Törekedjünk a test és a lélek harmonikus fejlődésére, a szocializáció folyamatainak

elősegítésére, az alapműveltség továbbépítésére, a tanulási stratégiák fejlesztésére.

107

- Fejlődjön magabiztosságuk, a jövővel szembeni pozitív beállítódottságuk.

- Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük.

- Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése.(társadalmi, nemi - és családi élettel

kapcsolatban)

- Fejlődjön szociális érzésük.

Ellenőrzés, értékelés

- A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján

értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönzi a tanulókat.

- Ismereteik és képességeik fejlődnek. Az ellenőrzés önellenőrzésre,

kötelességtudásra nevel, és fejleszti a tanulók önértékelő képességét.

- Az értékelés történhet: szóban, írásban, iskolarádión és iskolai újságon keresztül,

faliújság segítségével, oklevéllel stb.

Egészségügyi prevenció az iskolában

A prevenció fő formái:

- Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti

károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. Akkreditált programok

alkalmazása: Drog prevenció - DADA program, Életvezetési ismeretek és

készségek, táplálkozási programok, stb.)

- Másodlagos prevenció: az egészséges emberek között végzett időszakos

szűrővizsgálatok.

Az iskolában végzett szűrővizsgálatok

A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a gyermekeknél

dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészség állapot, hanem

a gyermek testi, mozgási - mentális, pszichés és szociális fejlődését vizsgáljuk és

értékeljük.

Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről.

Minimális követelmények a vizsgálatok rendjéről:

- Az iskolás gyermeket kétévente, az óvodás gyermeket évente és a védőoltások

beadása előtt meg kell vizsgálni,

- A testnevelési csoportbeosztások elkészítése előtt,

- Táborozás előtt,

- Az iskolába lépést megelőzően,

- Amikor a pályaalkalmasságot véleményezik.

108

A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre:

- A növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, túlsúly,

növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés),

- Vérnyomásmérés,

- Mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas

deformitások),

- Látás vizsgálat,

- Hallás vizsgálat

- Beszédhibák vizsgálata,

- Pajzsmirigy vizsgálat,

- Nemi fejlettség vizsgálata,

- Fogászati szűrővizsgálat

A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei

A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi feladatok teljesítésében

meghatározott feladatkörrel rendelkeznek:

- Az ÁNTSZ munkatársai,

- az iskolai – egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő),

- az iskola pedagógusai,

- a szülők közössége,

- Nevelési Tanácsadó,

- Logopédiai hálózat,

- Gyermekjóléti szolgálat,

- Gyermekpszichiátriai rendelések

Az ÁNTSZ feladata:

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló Törvény a Tisztiorvosi

Szolgálat feladatkörébe rendeli a gyermekintézmények telepítésével és ellenőrzésével

kapcsolatos közegészségügyi tevékenységet.

Az iskolai – egészségügyi szolgálat közegészségügyi feladata:

- Az iskolai – egészségügyi szolgálat jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik a

közegészségügyi követelmények működés közbeni teljesítésének figyelemmel

kísérése, az észlelt hiányosságok jelzése,

109

- Az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása,

- Szülői értekezleten tájékoztatást adnak a tanulók körében végzett vizsgálatok

eredményeiről,

- Bekapcsolódnak a prevenciós munkába.

A pedagógusok közegészségügyi feladatai:

A közegészségügyi szabályok betartatása elsősorban az intézményben dolgozók feladata. A

nevelőknek nemcsak a gyermekek érdekében, de saját érdekükben is törekedniük kell a

tárgyi környezet, valamint a napirendből adódó felesleges terhelések megelőzésére, a

nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére.

A szülők közössége:

Az iskola a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítését, a gyermeket nevelő

családokkal, a szülőkkel, gondozókkal együttműködve tudja csak eredményesen

megvalósítani.

Nevelési tanácsadó:

A gyermekek tanulási képességeit vizsgálja. A tanácsadó feladata, hogy a tanulási

zavarokban, részképesség zavarokban szenvedő gyermekek komplex vizsgálatát, a speciális

igények felmérését elvégezzék. A továbbhaladás érdekében tanácsokkal látja el a szülőket, a

nevelőket. Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését.

Logopédiai hálózat:

A különböző eredetű beszédhibák korrigálását végzik.

Gyermekjóléti szolgálat:

A nehéz szociális körülmények között élő gyermekeknek nyújtanak segítséget. Feladatuk a

családok segítése a gyermeknevelésben, a gyermekek veszélyeztetésének megelőzése, a

bántalmazott, elhanyagolt gyermekekkel kapcsolatos nehézségek megoldása.

110

Gyermekpszichiátriai rendelés:

A gyermekek és serdülők pszichés zavarait, betegségeit vizsgáló, kezelő egészségügyi

intézmények. Feladatuk a gyermekek pszichés problémáinak, fejlődészavarainak és ezek

komplex oki hátterének tisztázása, majd ennek megfelelő terápia végzése.

Az egészségnevelés szakmai programja

Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok:

- Iskolai étkeztetés,

- Mindennapos testmozgás,

- Személyiség fejlődése.

Az egészségnevelési feladatok megoldása:

- Mindennapos testnevelés

- A tanórai programon belül (szaktárgyi órák: környezetismeret, biológia, egészségtan

modul, osztályfőnöki óra, testnevelés stb.)

- A tanórai programon kívüli tevékenységek,

- Akkreditált programok alkalmazása,

- Egészségnapok, egészséghetek, sportprogramok szervezése,

- Balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása,

- A szülők bevonása a programokba.

- Foglalkozáson kívüli tevékenységek: szabályjátékok, mozgásos játékok.

Mindennapi testedzés az iskolában

A kötelező 5 testnevelés órán kívül délutáni spotköröket szervezünk.

Környezetnevelési alapelveink

- Az egyetemes természetnek / a Világegyetem egészének /, mint létező értéknek

tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is,

annak környezetével, kultúrájával együtt.

111

- A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés.

- A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

- Az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése.

- Rendszerszemléletre nevelés

- Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.

- Szerves kultúra fontossága a környezeti nevelésben.

- A környezetetika hatékony fejlesztése.

- Érzelmi és értelmi környezeti nevelés.

- Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.

- Tolerancia és segítő életmód.

- A környezettudatos magatartás és életvitel segítése.

- Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése.

- Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.

- Az egészség és a környezet összefüggései.

- Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

1. Környezetnevelési céljaink

a, Hosszú távú célok

A környezettudatos állampolgárrá nevelés érdekében diákjainkban kialakítani:

- a környezettudatos magatartást és életvitelt,

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt,

- a környezet / természetes és mesterséges / értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát,

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,

- a rendszerszemléletet,

- és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,

- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,

módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban.

Ilyenek például:

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

- szintetizálás és analizálás

- problémaérzékenység, integrált megközelítés

- kreativitás

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

112

- vitakészség, kritikus véleményalkotás

- kommunikáció, média használat

- konfliktuskezelés és megoldás

- állampolgári részvétel és cselekvés

- értékelés és mérlegelés készsége

b, Rövidtávú célok

A környezetnevelési munka hatékonyságához fontos:

- a tantestület tagjainak megnyerése a környezetnevelési munkához

- a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek

bemutatása

- hagyományok ápolása

- környezet és természetvédelmi versenyeken való részvétel

- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

- a szaktárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre / pl.

ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési

módszerei /

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szaktárgyi órákon / a

környezetszennyezés hatása a természeti, az épített környezetre, az emberre /

- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása / csoportmunka, önálló kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok /

- tanórán kívüli szakkörök szervezése

- multimédiás módszerek alkalmazása szaktárgyi órákon

A környezeti nevelés színterei

Iskolánkban a környezeti nevelés a tanórákon integráltan és a tanórákon kívül valósul meg.

a, Környezeti nevelés a tanítási órákon

Testnevelés:

A tanulók

- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;

- legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az

élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és

a tolerancia fejlesztésében;

- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból

készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;

- sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.

113

A tanulókban

- tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom

Alsó tagozat / 6-10 év /

A tanulók:

- ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges környezetük értékeit bemutató

irodalmi alkotásokat

/ meséket, mondákat, népdalokat és verseket /;

- érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció

során.

Felső tagozat

A tanulók:

- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv

egymásra hatását;

- törekedjenek az anyanyelv védelmére;

- sajátítsák el a médiák elemzésének technikáit;

- tudjanak disputát folytatni.

A tanulókban:

- alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;

- növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a

környezet és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;

- fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Idegen nyelv

A tanulók:

- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével;

- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv

segítségével más országok hasonló problémáit;

- tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában,

projekt-munkában választ keresni;

- állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

A tanulókban:

114

- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;

- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek

lehetőségeit.

Matematika

A tanulók:

- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják;

- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére

statisztikai módszerek alkalmazásával;

- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

- logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;

- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;

- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására;

- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket

elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;

- legyenek képesek reális becslésekre;

- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban:

- alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;

- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási

készségeket.

Fizika

A tanulók:

- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások / sugárzások, zaj, rezgés /

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti

analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában

legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad

csak felhasználni;

- váljanak az ismereteik birtokába, a tetteik következményeit látó, előregondolkodó

állampolgárrá.

115

Földrajz

A tanulók:

- szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen

környezetükről;

- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és

társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

- ismerjék meg a világ globális problémáit;

- ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit.

Biológia

A tanulók:

- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit;

- ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;

- ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel

azok között az ok – okozati összefüggéseket;

- ismerjék meg a környezet – egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;

- sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A tanulókban:

- alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia

A tanulók:

- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére;

- értsék meg a különbözőn technológiák hatását a természeti és épített környezetre,

valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Ének-zene

A tanulók:

- ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

- ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;

- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;

- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

- tudják, hogy az élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban

egyaránt akusztikus élményt jelentenek;

- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

116

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók:

- ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére.

Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;

- ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

- legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően

elemezni;

- legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek

megfelelően;

- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;

- tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti

formatervezésre;

- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti elemeket.

Tánc és dráma

A tanulók

- tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és ráma eszközeivel;

- legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok

segítségével / árvíz, erdőtűz, stb. /;

- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezetnevelési lehetőségeket.

Osztályfőnöki teendők:

- Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben

kialakuló, formálódó valóságképet.

- Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok

tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok.

- Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai

kereteket megbontó tevékenységeit, / például a fogyasztói társadalom problémáinak

felismerését / és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az

iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag és

energiatakarékosság az iskolában.

b, A környezetei nevelés lehetőségei a tanórán kívül

- Tanórán kívüli szakkörök szervezése

- Tanulmányi kirándulások

117

- Erdei iskolai program

- Terepgyakorlatok

- Akadályversenyek

- Vetélkedők szervezése / pl. településünkről /

- Rajzverseny / pl. Föld napján /

- Iskola zöldítés, faültetés / pl. Madarak és fák napján /

- Kiállítás rendezése fotók vagy rajzok felhasználásával

- Videofilm készítése településünk természeti és kulturális értékeiről

- Interjúk / pl. Környezetvédelmi munkacsoport tevékenységének bemutatása /

- Zöld újság szerkesztése

- Iskolarádió működtetése

- Iskolakert gondozása

- Mini botanikus kert létrehozása

- Őszi és tavaszi szemétszüret

- Madáretetés egész télen

- Parlagfűírtó verseny

- Papírgyűjtés

- Szelektív hulladékgyűjtés

- Környezetvédelmi őrjárat / fényképek, feljegyzések készítése és információ

továbbítása a környezetvédelmi hatóságoknak /

- Ismeretszerzés / előadások, videó bemutatók, könyvismertetés, folyóirat tallózás

keretében /

Környezetvédő gyermekmozgalom szervezése

- Hulladékkezelő minitelep létrehozása

- Komposztláda készítése

- Gyógynövények megismertetése és gyűjtése

- Állatok gondozása /pl. akvárium gondozása, mini terrárium telepítése /

Együttműködés a környezeti nevelésért

a, Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés

– oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell

fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most

kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák

tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a

koordinátori szerepet az iskola biológia – földrajz munkaközösség vezetője látja el.

118

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és

figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai

diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt

különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a

tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el.

A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet

létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát – az OM segédanyag

felhasználásával – a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési

tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelésünk területén is nélkülözhetetlen a

szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék

gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez

egyrészt megvalósul azon keresztül, hogy az iskolánkban elsajátított viselkedési formákat,

ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési

programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – biztosítják a családok.

Alkalmazottak. Az iskolai adminisztrációs és technikai munkájukkal aktív részesei

környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk,

hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást / pl.: fél oldalas papírok használata,

folyamatosan gyűjtsük a hulladék papírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a

tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem

ártalmas tisztítószereket használunk.

b, Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a kölcsönös együttműködés

– az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából

is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető

legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti

programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk

számára kiemelkedően fontosak a múzeumok, a vadasparkok, a természetvédelmi oktató

központ és a nemzeti parkok.

119

Ezeket a látogatásokat a tanórákon előkészítjük. Az iskolai tanulmányai során minden

tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott

intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik

környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz

előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil

szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő

környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai

szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki

kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy

környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

120

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

A tanuló magatartása értékelésének és minősítésének formái

Magatartás

Példás(5) Jó(4) Változó(3) Rossz(2)

1. Aktivitás

Példamutatás

Igen jó

Nagyfokú

Közepes Gyenge Negatív

Romboló

2. A közösségi

célokkal törté-

nő azonosulás.

Munkában való

Részvétel.

Igen

Élenjár

Ellene nem vét

Aktív részes

Ingadozó

Közömbös

Szemben áll

Érdektelen

3. Hatása a

Közösségre.

Pozitív Befolyást nem

Gyakorol

Nem árt Negatív

4. Társas törődés Gondos, segít Segítőkész Ingadozó Gátló, közöny

5. Házirend betart. Betart-ösztönöz Betartja Részben tartja Sokat vét

6. Fegyelem Nagyfokú Megfelelő Gyenge Elégtelen

7. Viselkedés

Hangnem-fellépés

Kifogástalan Kívánni valót

Hagy

Udvariatlan,

Nyegle

Durva,

Goromba

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve

osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén

érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi

véleménye a tanuló javára módosíthatja az osztályzatot.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe ill. a bizonyítványba be kell jegyezni.

A tanuló magatartása értékelésének és minősítésének követelményei

5 Példás

A házirendet maradéktalanul betartja. Kezdeményező,

szívesen vállal önálló feladatot az osztály és az

iskolaközösségéért. Hetesi és ügyeletesi munkájának

maradéktalanul eleget tesz. Az iskola tanórán kívüli

rendezvényein is példamutató magatartást tanúsít. Fegyelmi

vétsége nem volt.

4 Jó

A házirendet betartja, lényeges fegyelmi vétsége nem volt,

tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja

121

3 Változó

A házirend szabályait több alkalommal megsérti, tanulmányi

és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el,

környezetét szándékosan rongálja.

2 Rossz

Nem tartja be a házirendet, súlyosabb fegyelmi büntetésben

részesült, tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres

figyelmeztetés hatására látja el, az osztály közösségét

bomlasztja.

Szorgalom: érdemjegyek, osztályzatok

5 Példás

Legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi

kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy

legalább három tárgyból javít eredményén (aktívan vesz részt

az iskola tanórán kívüli programjain.

4 Jó

Legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi

kötelességeinek, de a maximumra nem törekszik, javít

eredményén

3 Változó

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú, csak időnként

mutat igyekezetet, kötelességeit csak figyelmeztetésre

teljesíti, házi feladatát esetenként nem készíti el(bukás

veszély ).

2 Hanyag

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás

vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei

alapján tőle elvárhatótól)nem törekszik a képességeihez mért

legjobb tanulmányi eredmény elérésére.

ISKOLA SZORGALOM ÉRDEMJEGYEINK ISMÉRVEI

Szorgalom

Példás(5) Jó(4) Változó(3) Hanyag(2)

1. Tanulmányi

Munkája

Igényes Figyelmes Ingadozó Hanyag

2. Munkavégzés

Kitartó, pontos

Megbízható

Rendszeres Rendszertelen Megbízhatatlan

3. Általános tan-

tárgyi munka.

Önálló munka

Mindent elvégez

Ösztönzésre

Dolgozik

Önállótlan

Feladatait nem

végzi el

4. Többféle fela-

datot vállal-e?

Igen Keveset Ritkán Nem

5. Munkabeosz-

tása.

Önellenőrzése.

Önálló

munkavégzése.

Igen jó

Jó

Közepes

Gyenge, nincs

122

6. Tanórán ki-

vüli információ

felhasználása.

Sokszor,

rendszeresen

Előfordul

Ritkán

Egyáltalán nem

Napközis értékelés

A dicséret és a jutalmazás elvei:

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,

kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,

eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól

szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló

együttes munkát végez, egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez,

területi versenyeken 1-3 helyezettjeit megyei szintű versenyek az első harmadban

végzetteket,

országos versenyek részvevőit.

A dicséret formái:

A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást

tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni.

Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat a tájékoztató füzetbe és az

osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé kell tenni az

intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is.

Az írásos dicséretek formái:

tanítói, tanári, napközi vezetői dicséret, osztályfőnöki dicséret,

igazgatóhelyettesi dicséret, igazgatói dicséret,

nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók

tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni.

Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános

nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is

elismeri az iskola.

A jutalmazás formái:

A gyerekek jutalmazása, értékelése nagyobb iskolai fórumok előtt történik.

Az osztály, iskola közössége elé állítjuk példaképnek kiemelkedő szorgalmú, magatartású

gyerekeinket. Találkozhatunk az osztály és nagy közösségi faliújságokon, az iskolarádió

híreiben, vagy a suliújság hasábjain. Az egész évben kiemelkedők, a ballagási és tanévzáró

ünnepség alkalmával, az igazgatótól vehetik át oklevél és könyvjutalmukat, pénz jutalom

Bevezetjük az iskola kiváló diákja- Petőfi díj címet, tanulók és nevelők szavazata

alapján.

Kritériumok:

Tanulmányi eredmény

Magatartás

Versenyek

Közösségi tevékenység, pl. ügyelet, rendezvények, stb

123

2.15.A tizenhat óráig tartó kötelező foglalkozások szervezésének elvei

A köznevelési törvény 27§. (2) bekezdése szerint „általános iskolában a nevelést oktatást a

délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások

legalább tizenhat óráig tartsanak”és a tanuló kötelessége, hogy ezeken a foglalkozásokon részt

vegyen”.

Iskolánk minden tanuló számára megszervezi ezt, aki igényli.

A köznevelési törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő kérelmére az igazgató saját hatásköre

alapján ez alól felmentést adhasson.

Ez a szabályozás 2013. szeptember elsejétől minden általános iskola minden évfolyamára

vonatkozik.

A 16 óráig kötelező iskolában tartózkodás alóli felmentés szabályai:

A szülő minden tanév kezdetén, legkésőbb szeptember 15 - ig írásban kérheti az indok

megjelöléssel gyermekének felmentését, a 16 óráig tartó kötelező iskolában tartózkodás alól.

Tanév közben csak alapos indokkal kérheti ezt a szülő.

Az engedélyt az igazgató adhatja meg.

Írásbeli kérelem szükséges, ha iskolán kívüli heti rendszerességű programokon,

foglalkozásokon kíván részt venni a gyermek.

Alkalomszerű, eltávozás engedélyezése az osztályfőnök illetve a foglalkozást vezető pedagógus

hatáskörébe tartozik.

Amennyiben a tanuló a 16 óráig tartó foglalkozásokon nem vesz részt és nincs felmentése, akkor

az igazolatlan hiányzásnak minősül.

A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 51§(4) szerint, ha a tanköteles tanuló igazolatlan

mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát az iskolában az iskola igazgatója köteles a

kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni.

124

A 2.16 Kerettanterv Általános elvei

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam

Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja

és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a

tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának,

segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában –

élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel,

kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket,

közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen

tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és

gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való

részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez.

Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva

elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási

nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével,

amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből,

fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és

bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a

tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor,

valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök

kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési

szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a

hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él,

képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit.

Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben

képes a szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten

az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az

éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint

ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri

125

nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben

(népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit

egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes

egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a

közösségi hagyományokat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A

közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a

saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten

ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő

kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget

és a feladatok megosztásának fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a

családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat.

Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi

szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait

napi rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és

felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel

egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként

épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint

állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja,

hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes

feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes

légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A

tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a

testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes

megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek

megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi

élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van

azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak

kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola,

otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak

megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat,

tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan

változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az

126

ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne

környezete értékeinek megőrzésére.

Pályaorientáció

A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző

foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma

tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai

műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre

vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a

pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei

arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek

gyerekek.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a

televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő

szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanítása

A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból

adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra.

Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb

lehetőségei is léteznek.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni

szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi

élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud

fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő

olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés

és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt.

Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más

országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés

nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval

próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez,

mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben

és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti

kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket,

127

az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai

algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni

100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű

logikai kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia

Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése

iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű

törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket

végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon

használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását,

a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és

törekszik a helyes magatartásminták követésére.

Digitális kompetencia

Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik

az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg

létrehozása, továbbítása).

Szociális és állampolgári kompetencia

Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással

együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a

közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet

megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés

kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl.

háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle

út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy

felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes

előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását,

elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra,

ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos

improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt,

elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás

iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel

képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a

sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri

szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes

kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

128

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás,

amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,

hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak.

A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási

módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek

kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során

a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket,

és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és

a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,

de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó

ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és

segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés

egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,

elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez

szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –

módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási

ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat

alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.

Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges

többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá

a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre

vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC.

törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt

vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal

együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő

nevelésére, oktatására.

129

Kerettanterv

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam

Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos

szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan

pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész

személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és

nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más

színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az

alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az

életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen

kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-

képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől

viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése.

Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt

neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű,

motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és

tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő

továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.

Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató

érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás

módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez

szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok

fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló

önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését.

Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését

az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre

törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden

körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más

társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló

erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a

társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és

véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló

megérti a normakövetés fontosságát.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az

ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb

közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó

műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való

kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait.

Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum

130

fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi

ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez

való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon

milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség,

kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-

egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek

megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus

technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés

képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában

alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári

jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza

a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny

részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és

egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis

cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz

és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok

természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a

személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések

egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő

jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni.

Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos

előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

A családi életre nevelés

A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat,

megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai

funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során

előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni.

A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.

Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel

kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről,

ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten

ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a

tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd

megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és

művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul

az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást,

hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés

fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és

kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit

szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem

131

megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a

dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz

okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében

élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő

embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a

tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során

felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a

mindennapokban is.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges

szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és

minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél,

sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását

elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező

anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival

együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola

belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában

a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve

újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és

ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát.

Pályaorientáció

A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési

körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő

ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban.

Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van

önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a

tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását,

viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az

egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba.

Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a

fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai

ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy

különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány

összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik

elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes

mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak

132

megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió

elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy

magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai

érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

A tanulás tanítása

A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével

hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend)

és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák

kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a

világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait,

megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási

stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell

fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy

megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai

állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint

újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú

szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott

szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és

elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a

szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű

szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és

értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom

műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és

pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes

rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb

szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában,

törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges

interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami

tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése

mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi

kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a

tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb

mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi

szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan,

világosan beszél és segítőkész.

133

Matematikai kompetencia

A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben

egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati

összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek

összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű

algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján

az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok

megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.

Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb

technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza

az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és

megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind

önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja.

Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban

alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység

környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket

körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos

gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára.

Digitális kompetencia

A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető

számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a

tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb

biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított

információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett

információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat,

beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta

lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő

veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti

különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is

felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,

megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az

állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai

és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott

közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó

problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért,

ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes

megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni

mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével

kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való

tartozás tudata.

134

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései

következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező

lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként

segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a

végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és

kitartó.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus,

képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes

szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző

művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.

Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és

mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló

ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában,

alakításában is.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,

olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan

tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes

a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A

tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit,

egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját

munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt,

támogatást kérjen.

135

Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

A fenti Pedagógiai Program elfogadásával kapcsolatban a Szülői Munkaközösség – a

jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Nagyszekeres, 2016.09.01.…..

…………………………….

SZMK elnök

A fenti Pedagógiai Program elfogadásával kapcsolatban a Diákönkormányzat – a

jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Nagyszekeres, 2016.09.01.

…………………………………

Diákönkormányzat –vezető

Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 14

igen 0 nem 0 tartózkodó szavazattal elfogadta

Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Nagyszekeres, 2016. 09.01.

…………………………………… …………………………………..

A nevelőtestület képviselői

Hatályos: a kihirdetés napjától

A dokumentum jellege: Nyilvános

P.H.

Nagyszekeres,, 2016.09.01.

…………………………………

igazgató

136

1.sz. Melléklet Pedagógiai program 2.6. pontjához

Szabadon választható foglalkozások

Ügyes kezek Természetünk- Környezetünk védelme Játék kör Színjátszók köre Középiskolai előkészítő Csoda világ Informatika világa Biológia csodái Játékos matematika Helytörténeti kör Kézműves kör Média világa Mozogjunk-Táncoljunk Foci világ Tömegsport