NAT 2012 Testnevelés és sport

„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS KOORDINÁCIÓ) II. SZAKASZ” TÁMOP-3.1.1-11/1 -2012-0001

NAT 2012 Testnevelés és sport


Alapelvek, célok, szemlélet

A testnevelés és sport műveltségterület küldetése:„Az iskolai testnevelés és sport megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak.”

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

Külön szabályozásban megjelenő feladat! (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet)

• a tanulóifjúság egészsége és az egészséges életre nevelése szempontjából kiemelt jelentőségű

• a nem fertőző népbetegségek (túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek, táplálkozási zavarok, szenvedélybetegségek stb.) legfontosabb megelőzési eszköze a mozgás, a testedzés


Hatálybalépés

Iskolai évfolyamok 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

1. 5 tanóra 5 tanóra 5 tanóra 5 tanóra

2. Mindennapos testmozgás 5 tanóra 5 tanóra 5 tanóra

3. Mindennapos testmozgás Mindennapos testmozgás 5 tanóra 5 tanóra

4. Mindennapos testmozgás Mindennapos testmozgás Mindennapos testmozgás 5 tanóra










Alapelvek, célok, szemlélet

A Testnevelés és sport műveltségterület új tartalmi és szemléletbeli elemei

• Egészségorientáltság;• Személyi és közösségi tulajdonságok fejlesztése;• Korszerű testkulturális műveltség kialakítása;• A motoros fejlesztő tevékenység (testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi,

szociális) komplexitásának hangsúlyozása;• Az ismeretek - személyiségfejlesztés tartalmi egység megjelenése;• Újszerű tartalmak beemelése;• A tantárgyközi ismeretek hangsúlyozása az elméleti felkészítésben.


Tematikai különbségek

1-4. évfolyam:Az alapozás szakasza. A motoros képességek és készségek fejlesztésére, az egészségtudatos testnevelési és a későbbi sportolási szokások kialakítására, a sportmozgások megszerettetésére irányul.

5-8. évfolyamA továbbfejlesztés szakaszának tekinthető. Az oktatási folyamat az alsó tagozatos testnevelésre épül, és annak szerves folytatásaként ebben a szakaszban valósul meg a diák- és szabadidős sport, illetve az élsporti utánpótlás-nevelés technikai-taktikai képzése is.

9-12. évfolyamAz általános mozgásműveltség kialakításának és a rekreációra, versenysportra történő felkészítés szakaszának tekinthető. Erre az életkori periódusra a tudatos, rendszeres képzés és öntevékenység jellemző, ahol az iskolai motoros aktivitás mellett hangsúlyos a rekreációs célú szabadidős fizikai tevékenység, a tehetségesek számára pedig az élsportban történő érvényesülés. A közműveltségi tartalmak e célok elérését segítik elő.


A fejlesztés elvárt eredményei

1-4. évfolyam„A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az

élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a

testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist.”

5-8. évfolyam„…az örök értékeket képviselő tradicionális sportágak mellett a tanulók

érdeklődését kiváltó újszerű sport-, illetve testgyakorlati ágakra helyezzük a hangsúlyt. A javasolt tartalmak feldolgozása igényes és sokoldalú

mozgáskultúrával, magas szintű cselekvésbiztonsággal ruházza fel a tanulókat. Olyan tudásról van szó, melynek előnyeit észrevétlenül élvezik a

mindennapok cselekvéseiben, motoros és motivációs bázisa a rekreációs célú sporttevékenységeknek, és nem utolsó sorban utat mutat, és utat nyit a tehetségesek előtt az élsport világába. Ez az életkor kiemelkedő szerepet

játszik a testnevelés és sport iránti elkötelezettség, az élethosszig tartó fizikai aktivitás iránti igény megalapozásában.”


A fejlesztés elvárt eredményei

9-12. évfolyam„A közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a

mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának

teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó

felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására.”


A testnevelés kerettantervek tartalmi innovációi és kihívásai

Tartalmi innovációk

Alsó tagozaton: természetes mozgásformák és alkalmazásuk sportági jellegű tevékenységekben, kreatív- és kooperatív játékok, kölyökatlétika;

Felső tagozaton: alternatív környezetben űzhető sportok; a testtudat, a saját test szerepe a fittségben és az edzettségben ismeretei;

Középfokon: külföldi és hazai modern sportjátékok; a zene és mozgás kapcsolódásának különböző megjelenési formái; művészeti előadás; a tutorálás, ill. a társtanítás ismeretei.


A testnevelés kerettantervek kihívásai

Új szemlélet befogadása, a gyakorlati munka áthangolása Tantárgyközi interdiszciplináris ismeretek átadásának (élettani,

egészségtani, kommunikációs, történeti, néprajzi, rekreációelméleti ismeretek…) tantervi követelménye.

SNI, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók teljes értékű bevonása az oktatásba. Az inklúzióra érzékenyítő tartalmak és módszerek alkalmazása.

Módszertani megújulás a fenti feladatok sikeres megoldása érdekében, különös tekintettel a belső differenciálást és a komplex személyiségfejlesztést szolgáló módszerekre.

Annak tudomásulvétele és elfogadása, hogy a sport és a testnevelés hasonlóságai mellett olyan lényegi különbségeket mutat, hogy az edzői attitűdű szerepfelfogás nem szolgálhatja az iskolai testnevelés céljait.


A testnevelés kerettantervek kihívásaiKihívások előtt a testnevelő tanárok

A törvényi háttér ismerete nélkül a gyakorló testnevelő tanár a mindennapos testnevelés bevezetésének feltételeit, körülményeit nem látja át.

Az alaptanterv és a kerettantervek ismerete elengedhetetlen a helyi tantervek kidolgozásához és az ennek alapján történő tanmenetek elkészítéséhez.

A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetése a meglévő tárgyi feltételek között komoly oktatásszervezési ismereteket követel meg.

Komoly feladatot ró minden testnevelő tanárra előrelátó tervezéssel, a lehetőségek (iskola, környék, település) felmérése, megoldási stratégiák, együttműködési megállapodások kidolgozása, a rendszerszemléletű gondolkodás.


A testnevelés kerettantervek kihívásai

A testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amelyhez nem készültek helyi tantervminták, ahol a munkaközösségek feladata a helyi specialitásokat figyelembe véve ennek teljes megalkotása.

A NAT 2012 szemléletváltása, amelynek lényege – az egészségközpontúság, a komplex személyiségfejlesztés, a kognitív tartalmak hangsúlyozása, minőségi tudás átadása, személyi és közösségi értékek fejlesztése, a személyes felelősség hangsúlyozása, az esélyegyenlőség biztosítása – szükségessé teszik a gyakorlati munka újragondolását, a hangsúlyok eltolását.

Amennyiben a gyakorló testnevelő tanárok a felsoroltak szellemében

igyekeznek munkájukat ellátni, akkor sikeresebben tudnak a legfőbb kihívásnak az élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetést szolgáló mindennapos testnevelés megoldásának is megfelelni.


Kihívások előtt a testnevelő tanárok

Új módszertani lehetőségeket, eljárásokat kell alkalmazni a tanítás során (kooperációt, együttműködést segítő eljárások, differenciálás, konfliktuskezelés, változatos tanulásszervezés, aktív tanulás lehetőségei, folyamat- és célorientált oktatási stratégiák, reflektív pedagógia, projektmódszer stb.)

Az óraszervezésnél figyelni kell arra, hogy minden (=ügyes, ügyetlen, erős, gyenge, sovány, duci stb.) tanuló részére megtörténjen a kellő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi terhelés

Minden testnevelési órán minden tanulóval végezni kell a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális tartásjavító mozgásanyagot, a láb izmainak erősítését és a helyes légzéstechnika gyakorlását is

Az új és az eddigi kerettantervi tartalmak tanításával előtérbe kell helyezni a sport megszerettetését, az élményszerzést, olyan sportágakat, mozgásfajtákat kell megismertetni, amelyeket a tanulók akár egész életükben könnyen folytathatnak (pl. a táncok különböző fajtái, az ún. életmód-sportok)


Kihívások előtt a testnevelő tanárok A testnevelőnek olyan pedagógiai-pszichológiai módszereket kell

alkalmaznia, melyek az osztály minden, tehát az eltérő testi adottságú tanulója számára is a neki megfelelő mozgásfeladatokat adják; valamint olyan munka- és játékhelyzeteket kell teremtenie, melyek minden tanuló részére az elvégzett munka és a játék sikerélményét és örömét nyújtják

A tanulókat saját adottságaik és önmagukhoz mért fejlődésük alapján – fejlesztő módon kell értékelni, hogy ez újabb tevékenységre késztesse őket

Meg kell értetni a tanulókkal a testnevelés órán történtek hatását a szervezetükre, testük, lelkük és tanulási képességeik egészséges fejlődésére

Fontos, hogy a tanulók megismerjék a magyar sport történetét, a kiváló sportemberek életútja motiválhatja a tanulókat az iskolán kívüli sportág választásának


Kapcsolódás az implementációs anyagokkalAz új és már meglévő kerettantervi tartalmak bevezetésének

segítéséhez tanmenetminták készítése:• Pl. küzdősportok, torna, RG, asztalitenisz, tollaslabda stb.• Pl. aerobik, floorball, frizbi, méta, néptánc, korcsolya, ugrókötél stb.Módszertani segédanyagok készítése:• Pl. zenei anyagok az aerobikhoz, a néptánchoz stb.• Oktatóvideók készítése különböző sportágakban• Teljes körű tanmenetek, óravázlatokJó gyakorlatok közzététele:• Helyi tantervek megoldásai a mindennapos testnevelés bevezetéséhez• Települési mintaprogramokA portfólió elkészítését támogató segédanyagok• Együttműködési szerződésminták személyi-tárgyi feltételek

igénybevételéhez


Felhasznált szakirodalom

1. Dr. Rétsági Erzsébet: Nemzeti Alaptanterv 2012., avagy kihívások előtt az iskolai testnevelés

2. Pignitzkyné Lugos Ilona, Vörös Veronika, Simonné Goschi Gabriella, Dr. Vass Zoltán, Dr. Csányi Tamás, Boronyai Zoltán: NAT JAVASLAT 2012 (www.testnevelés.com)

3. Dr. Somhegyi Annamária: A pedagógiai szakmai ellenőrzés speciális szempontjai a mindennapi testnevelés eredményes megvalósulása érdekében

4. NAT 2012 – Testnevelés és sport műveltségterület5. Kerettantervek – Testnevelés és sport


Testnevelés és sport

Köszönöm a figyelmet!Milinte Beáta

[email protected]

Documents

NAT 2012 Testnevelés és sport