1

N E K I K ö z f o g l a l k o z t a t á s i P r o g r a m

Útmutatóközmunkásoknak

1. Közmunkás leszek?! ................................................. 4

2. Kérem a munkaszerzôdésemet! ............................... 5

3. Segítség! Elveszítem a segélyem! ............................ 6

4. Az orvosi alkalmassági vizsgálatról ......................... 9

5. Bérezés 1x1 ..............................................................10

6. Fônök! Szabadságra megyek! .................................12

7. Korrekt munkakörülményeket! ...............................13

8. Mi a teendô munkahelyi baleset esetén? ................16

9. Tanulni szeretnék! ...................................................18

10. Kitôl kérhetek segítséget? ...................................... 20

NEKI ......................................................................... 22

Tartalomjegyzék

3

1. Közmunkás leszek?!

Állástalanság esetén a lakóhelyén mûködô munkaügyi kirendeltség segíthet önnek. A kirendeltség a beje­lentkezés (regisztráció) után ajánlhat munkalehe tôsé­get, javasolhat munkaerô­piaci programban részvé­telt, vagy támogathat valamilyen szakképzést. Át me neti megoldásként be is hívhatja önt a térségben induló közfoglalkoztatási programra (hétköznapi nevén: köz ­munkára). Ha nemrég vesztette el bejelentett állását, maximum 90 napig álláskeresési járadékra jogosult, azt követôen az önkormányzattól kérhet FHT­t, azaz foglalkoztatást helyettesítô támogatást.

A munkaügyi hivatal által felajánlott közmunkát el kell fogadni, ha az álláskeresô a munka elvégzésére egész ségileg alkalmas, és ha a várható kereset az ál­láskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, FHT össze­gét vagy a közfoglalkoztatási bér/garantált bér havi összegét eléri.

Figyelem: az ellátások feltétele az együttmûködési kötelezettség teljesítése. Ez azt jelenti, hogy ha nem jelentkezik a megadott idôpontokban a mun­kaügyi kirendeltségen, ha nem fogadja el az általuk felajánlott állást vagy közfoglalkoztatást, akkor meg­szüntethetik a folyósított ellátást.

4

Jó tudni, hogy a közfoglalkoztatásra is a munka tör­vénykönyve szabályai alkalmazandóak, ám bizonyos eltérésekkel, például közfoglalkoztatás csak megha­tározott idôre létesíthetô, illetve próbaidô nem köthetô ki.

A jelenléti ív is fontos dokumentum, hiszen az a mun­kabér elszámolásának az alapja.

A foglalkoztatás megszûnésekor (kilépés) a dolgozó a rá­bízott anyagokat, eszközöket, a munka­ és védôruhát, a védôfelszerelést az elôírt rendben köteles átadni és a foglalkoztatóval elszámolni. A foglalkoztatónak

2. Kérem a munkaszerzôdésemet!

A munkaszerzôdést írásba kell foglalni – ehhez mindenképpen ragaszkodjon, és kérjen belôle egy példányt! Fontos, hogy tartalmazza a munkakört (munkaköri leírással), a munkaidôt, a munkabért, a közmunka kezdetét­végét, valamint a dolgozó mun­kahelyét a megbeszéltek szerint. A foglalkoztató köteles tájékoztatni a dolgozót a napi munkarendrôl, a bérfizetés napjáról és elszámolásának módjáról, valamint a fônöke személyérôl. A dolgozótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kér­hetô, amely személyhez fûzôdô jogát nem sérti, és a munka szempontjából lényeges.

5

leg késôbb a kilépés utáni ötödik munkanapon ki kell fizetnie a közmunkás bérét, egyéb járandóságait, vala­mint ki kell adnia a jogszabályokban elôírt igazolásokat.

Valóban meg kell szüntetni az ellátására való jogo­sultságát annak, aki – többek között –:­ a munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkát nem fogadja el, ­ a közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen meg­szünteti, ­ annak a közmunkásnak, akit a munkáltatója rendkí­vüli felmondással „rúg ki”, ­ akit saját hibájából töröltek az álláskeresôk nyilván­tartásából,­ aki az éves felülvizsgálat során, a megelôzô egy év­ben legalább 30 nap idôtartamban keresô tevékenysé­get nem folytatott.

3. Segítség! Elveszítem a segélyem!

Fontos tudni, hogy keresô tevékenységnek felel meg az egyszerûsített foglalkoztatás, a háztartási munka, valamint a közfoglalkoztatásban, munkaerô­piaci prog ramban vagy legalább fél éves képzésben való részvétel. A kérdéses 30 nap közérdekû önkéntes tevékenységgel is teljesíthetô.

6

a.) Az egyszerûsített foglalkoztatás (régi AM könyves, más néven alkalmi munka) lényege, hogy az ön aznapi munkaviszonyát a munkáltatója bejelenti (pl. telefo­non a 185­ös számon), fizeti a csökkentett közterhet és az ön bérét, amirôl igazolást állít ki. A foglalkozta­tottat csupán bevallási kötelezettség terheli.

Ez lehet idényjellegû munka: mezôgazdasági, állat­tenyésztési, erdészeti, vadászati, halászati és ehhez kapcsolódóan termékek anyagmozgatása, csomago­lása, illetve turisztikai tevékenység, ami egy évben egy munkáltatónál maximum 120 napig végezhetô, továb­bá alkalmi munka.

Alkalmi munka esetén egy­egy munkáltatónál legfel­jebb 5 egymást követô napon át dolgozhat, egy hóna­pon belül maximum 15 napig, egy éven belül pedig ez egy munkáltatónál összesen nem lehet több 90 napnál.

A Nemzeti Adó­ és Vámhivatal tájékoztató füzete le tölt hetô ha ide klikkel.

b.) A háztartási munka lehet kizárólag magánszemély munkáltatónál végzett lakástakarítás, fôzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, ottho­ni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás, ha a munkáltató a bejelentési és a havi 1000 Ft összegû regisztrációs díjfizetési kötelezettségének eleget tesz. A bejelentés telefonon és interneten is megtehetô.c.) A közérdekû önkéntes tevékenységekrôl célszerû

7

az önkormányzatoknál érdeklôdni. Jogellenes az a gya­korlatuk, ha ilyen jellegû munkát nem szerveznek, vagy nem tudnak felajánlani. Fogadó szervezet lehet még bármilyen civil és közhasznú szervezet, szociális vagy egészségügyi szolgáltató, közoktatási és közmûvelôdési intézmény. A fogadónak nem kötelezô díjazást adnia, de pl. költségtérítés adható. Listájuk a www.civil.info.hu/modules/Voluntaries honlapon is megtalálható.

A szociális törvény ezeken túl felhatalmazza az önkor­mányzatokat arra is, hogy a lakókörnyezet tisztántar­tására vonatkozó helyi rendelet megsértôit is a se­gély megvonásával „büntessék”. Jó tudni, hogy mind a jogvédô szervezetek, mind az alapvetô jogok biztosa egyértelmûen azon az állásponton vannak, hogy az ellenôrzést csak önkormányzati alkalmazottak vé­gezhetik, és az csak a házak portájára, elôkertjére, illetve az elôtte lévô közterületre korlátozódhat. A ma­gánszfé ra védelme érdekében az ellenôrök a családi házakba nem tekinthetnek be, és nem mehetnek be.

Az a., b., c. esetekben a 30 nap akár 2­3 napokból is összeadódhat. Viszont a felajánlott közmunkát ez után is el kell vállalnia, mivel ez az együttmûkö dé­sének és a további ellátásának a feltétele.

8

4. Az orvosi alkalmassági vizsgálatról

A foglalkoztató vagy a munkaügyi kirendeltség a mun­kába lépést megelôzôen foglalkoztathatósági szak­véleményezésre utalja a jelentkezôt. A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelezô feltétele. Ez meghatározza, hogy a közmunkás mely foglalkozá­si korlátozás mellett folytathat keresô tevékenységet. A szakvélemény egy évig érvényes és több foglalkozta­tónál is felhasználható. A vizsgálat az álláskeresô szá­mára ingyenes, annak díját a munkaügyi kirendeltség vagy a foglalkoztató állja.

Várandós közmunkásnak a várandósság idejére egészségi állapotának megfelelô munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmassági orvosi vé­lemény szerint eredeti munkakörében tovább már nem foglalkoztatható.

9

5. Bérezés 1x1

2013. január 1. napjától a közfoglalkoztatási bér szak­képesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylô munkakör betöltése és teljes munkaidô tel­jesítése esetén:• havibér alkalmazása esetén 75 500 Ft,• hetibér alkalmazása esetén 17 385 Ft,• napibér alkalmazása esetén 3475 Ft.

Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképe­sítést igénylô munkakör betöltése esetén a garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidô teljesítése esetén:• havibér alkalmazása esetén 96 800 Ft,• hetibér alkalmazása esetén 22 275 Ft,• napibér alkalmazása esetén 4455 Ft.

A munkavezetôkre magasabb bértábla vonatkozik: havibér alkalmazása esetén 83 050 Ft a közfoglal­koztatási bér, illetve 106 480 Ft a garantált közfog­lalkoztatási bér.

10

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmé­nyek százszázalékos és a teljes munkaidô teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelezô legkisebb összege 75 500 Ft/hó, a garantált közfoglalkoztatási bér legkisebb összege pedig 96 800 Ft/hó.

Részmunkaidô esetén a meghatározott bértételt ará­nyosan csökkentve kell figyelembe venni. Például napi 6 órás munka esetén 75 500 Ft helyett, annak 6/8­a, azaz 56 625 Ft a bér.

A kifizetés heti bérrészletekben vagy havonta törté­nik. Fontos tudni, hogy a foglalkoztató kérésre köte les pénztári/készpénzes kifizetést is biztosítani, a köz­munkás nem kötelezhetô bankszámla nyitására és fenntartására. A bérkifizetéshez a foglalkoztató min­den esetben bérelszámolási lapot, illetve a bérrészlet kifizetésérôl szóló igazolást ad, mely alapján elszámol a teljesített munkaidôvel, a fizetett és nem fizetett tá­volléttel, a betegszabadságra járó bérrel.

A bérbôl való levonásnak csak jogszabály vagy vég­rehajtható határozat alapján van helye. A foglalkoz­tató a közmunkással szemben fennálló követelését (pl. súlyadó, kommunális adó, kártérítés) a közfoglal­koztatási bérbôl csak a közmunkás hozzájárulásával vonhatja le.

A fent megjelölt összegek mind bruttó bérek, azaz ebbôl még levonásra kerülnek a közterhek!

11

6. Fônök! Szabadságra megyek!

A közmunkások az általános munkajogi szabályok szerint mehetnek beteg­, szülési és fizetés nélküli szabadságra, számukra évente 20 munkanap alap­szabadság jár. Ha a munka év közben kezdôdött vagy szûnt meg, a szabadság arányos része jár. Egyelôre sem az évek számának növekedése, sem egyéb körül­mények (egészségi állapot, gyermekek, fiatalkor) nem jogosítanak pótnapokra.

A közfoglalkoztatottat a szabadsága vagy betegsza­badsága tartamára a bér, illetve a garantált bér 70%­a illeti meg. Teljesítménybérezés esetén ezt az össze­get a megelôzô 4 hónap átlaga alapján kell számíta­ni. Amennyiben 4 hónap még nem telt el, az általános szabály az irányadó. Részmunkaidôs foglalkoztatás ese­tén a szabadság és a betegszabadság tartamára a fen ti összegek idôarányos része jár.

A közmunkás fizetés nélküli szabadságra mehet ak­kor is, ha átmenetileg máshol legalább 3 nap, legfel­jebb 90 nap határozott idejû munkaviszonyt létesít. E szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a köz­munkás az átmeneti munkaszerzôdését a közfoglal­koztatójának a szabadság megkezdése elôtt legalább 5 munkanappal bemutatassa.

12

A közmunkás igazolt és fizetett távollétre jogosult:• keresôképtelensége esetén,• a kötelezô orvosi vizsgálata tartamára, • a véradáshoz szükséges legalább négy óra idôtar­

tamra, • hozzátartozója halálakor két munkanapra, • általános iskolai tanulmányok folytatása esetén, • a felek megállapodása szerinti képzés, tovább­

képzés esetén, a képzésben való részvételhez szük­séges idôre,

• bíróság vagy hatóság felhívására az eljárásban való személyes részvételhez szükséges idôtar­tamra,

• különös méltánylást érdemlô, személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.

7. Korrekt munkakörülményeket!

A foglalkoztató köteles a munkavégzéshez szüksé­ges feltételeket biztosítani, illetve a közmunkásnak azt a költségét megtéríteni, amely a munka teljesíté­sével indokoltan merült fel. A közmunkást csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következmé­nyekkel nem jár (ld. 4. Az orvosi alkalmassági vizsgá­latokról).

13

A foglalkoztatónak egészséges és biztonságos mun­kakörülményeket kell teremtenie. Ez a hatályos rendelet szerint egyrészt a munkához szükséges munkaruha, bakancs, védôfelszerelés, megfelelô mûszaki állapotban lévô szerszámok biztosítását jelenti. Ezen túlmenôen a munkahelynek tisztának, megfelelô megvilágításúnak, nem túl zajosnak, rovar­ és rágcsálómentesnek kell lennie.

Távoli munkahely esetén a foglalkoztató a közmun­kás lakóhelyétôl a munkavégzés helyéig térítésmen­tes szállítást köteles biztosítani, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történô oda­ és visszautazás ideje tömegközlekedé­si eszközzel a 3 órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelô nô vagy férfi esetében a 2 órát meghaladja.

Amennyiben a munkahelyre történô oda­ és vissza uta zás meghaladja a napi 6 órát, a foglalkoztató a munkavég­zés helyétôl számított 20 km­es távolságon belül té­rítésmentes elhelyezésrôl, tisztálkodási és étkezési lehetôségrôl köteles gondoskodni. Ez az álláskeresô családi körülményeire (különösen kiskorú gyermeke­

Fontos tudni, hogy a munkásoknak különösen nagy hidegben vagy kánikulában óránként 5–10 perc pihenôidô, ivópohárban forró, édes tea/hûsítô ital, szükség esetén fûthetô pihenô­ és étkezôhely, megfelelô tisztálkodó­ és mellékhelyiség jár.

14

ire) hátrányos következményekkel nem járhat. E kér­désben a jegyzô nyilatkozata az irányadó.

Amennyiben a távoli munkahelyen a munkaidô a napi 4 órát meghaladja, a közmunkásoknak napi egyszeri térítésmentes étkezés jár.

Az információs önrendelkezési jogról és az informá­ciószabadságról szóló törvény, illetve a kialakult adat­védelmi gyakorlat szerint munkahelyen, munkavég­zési területen kamera és fényképezôgép a dolgozók munkavégzésének és munkahelyi viselkedésének megfigyelése és rögzítése céljából nem használható. Egyes önkormányzatok által a közmunkásokról készí­tett felvételek ezért súlyosan sértik a közfoglalkozta­tottak jogait.

Ha a munkakörülmények nem megfelelôek, vagy a bánásmód embertelen és durva, érdemes a mun­kavédelmi felügyelethez fordulni. Tapasztalataink alapján a bejelentést követôen a munkáltató egy ellenôrzésre biztosan számíthat.

15

8. Mi a teendô munkahelyi baleset esetén?

Amennyiben önnel, a beosztottjával, a munkatársával bal­eset történik, úgy haladéktalanul értesítenie kell a felet­tesét. A teendôkrôl a munka megkezdésekor munkavé­delmi oktatás keretein belül kell tájékoztatni a dolgozókat.

Munkabalesetnek nevezzük, amikor a dolgozó a mun­kaköri feladatai teljesítése során vagy azzal okozati összefüggésben kárt szenved. Munkabaleset követ­kezik be akkor is, ha a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó árufuvarozás, anyagmozgatás, üzemi étkeztetés, tisztálkodás, mosdóhasználat, illetve a foglalkoztató által nyújtott egyéb szolgáltatás igény­bevétele során éri baleset a dolgozót. Ez lehet akár a ruházatában, használati tárgyaiban bekövetkezett kár, de személyi sérülés vagy halál is.

Minden foglalkoztatónak kötelessége a nála történt bal ­esetek kivizsgálása. Ennek során jegyzôkönyvet kell készítenie, és határozatot kell hoznia, hogy elismeri­e a területén történt balesetet munkabalesetnek vagy sem. Amennyiben a foglalkoztató a bekövetkezett bal­esetet nem ismerné el munkabalesetnek, úgy köteles errôl tájékoztatni a sérültet (halál esetén a hozzátarto­zót), és tájékoztatnia kell a jogorvoslati lehetôségekrôl is.

16

Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom: a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a dolgozót a munkába vagy onnan otthonába menet éri a baleset, vagy ún. foglalkozási megbetegedést szen­ved el. Az üzemi baleset elbírálása a társadalombizto­sítási szerv hatáskörébe tartozik.

A munkabalesetbôl eredô vagyoni és nem vagyoni ká­rokat a foglalkoztatónak teljes körûen meg kell téríte­nie. Így a dolgozó elmaradt jövedelmét és más vagyoni kárát (például: gyógyszerek, telefonszámla­költség, rezsi­többletköltség, ápolók­gondozók költsége stb.). Amennyiben a munkahelyi baleset halálos kimenetelû, a dolgozó hozzátartozójának a károkozással összefüggés­ben felmerült valamennyi igazolható kára is kérhetô. Az eltartott hozzátartozó (pl. kiskorú gyermek, idôs szülô, házastárs) továbbá olyan összegû tartást pótló járadé­kot is igényelhet, amely szükségletének a sérelem elôtti színvonalon való kielégítését biztosítja. E fizetési kö­telezettsége alól a foglalkoztató csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenôrzési körén kívül esô olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény be­következését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

17

9. Tanulni szeretnék!

A közfoglalkoztatási törvény alapvetô rendelkezései között szerepel, hogy „A visszatérés lehetôségének fontos eszköze, hogy a közfoglalkoztatottak a köz­foglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelô alap­, illetve továbbképzésben részesüljenek”.

A közmunkaprogram megvalósulásának ellenôrzése során azonban mind az alapvetô jogok biztosa, mind a jogvédô szervezetek azt tapasztalták, hogy a tervezett képzések még gyerekcipôben járnak. Ebben a téma­körben várhatóak elôrelépések: az induló képzésekrôl a munkaügyi hivatalokban, illetôleg az önkormányza­toknál célszerû érdeklôdni.

A közfoglalkoztatás során a foglalkoztató szervezhet munkakörre betanító vagy általánosabb jellegû szak­képzéseket a dolgozó képességeinek fejlesztésére. A képzések munkaidôben szervezhetôek, s a részvétel munkában töltött idônek számít, azaz ugyanúgy érvé­nyesek rá a távollét igazolásának szabályai.

A munkaügyi központok és kirendeltségek elérhe­tôségeit (cím, telefonszám) és nyitvatartási idejét a www.munkaugyikozpont.info honlapon találja meg.

18

A TÁMOP Újra tanulok! Program során pedig azok a tanulók fejezhetik be az általános iskolát, akiknek ez tanköteles életkorukban nem sikerült, illetve szakmákat sajátíthatnak el, szakképesítést szerez­hetnek.

A hallgatók a közfoglalkoztatott státuszuk okán megkapják a közfoglalkoztatottaknak járó garan­tált bért, valamint a képzés sikeres elvégzését követôen egyszeri pénzbeli juttatást is. A képzés óraszámának, idejének, helyének tervezésekor a képzô a helyi közfoglalkoztatóval egyeztet, a képzés idejére a közmunkásokat a foglalkoztató köteles a munkából elengedni.

19

10. Kitôl kérhetek segítséget? (jogvédô irodák, felügyeleti szervek)

Az ombudsman és az Egyenlô Bánásmód Hatóság

Alapvetô Jogok Biztosának HivatalaPostacím: 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 06­1­475­7100Email: panasz@ajbh.huHonlap: www.obh.hu

Egyenlô Bánásmód HatóságPostacím: 1024 Budapest, Margit krt. 85.Telefon: 06­1­795­2975 Fax: 06­1­795­0760Email: ebh@egyenlobanasmod.huHonlap: www.egyenlobanasmod.hu

Jogvédô Iroda

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda (NEKI) / KözmunkaprogramPostacím: 1447 Budapest, Pf. 317.Telefon: 06­1­303­8973, 06­1­314­4998Email: info@neki.huHonlap: www.neki.hu

20

Munkavédelmi felügyeletek

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Fôosztály Postacím: 1086 Budapest, Szeszgyár u. 4.Telefon: 06­1­299­9090Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat ingyenes (zöld) telefonszáma: 06­80­204­292Honlap: www.ommf.gov.hu

A Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Mun­ka ügyi Szakigazgatási Szervei Munkavédelmi Felü­gyelôségeinek elérhetôségeirôl a központi zöld szá­mon vagy a www.ommf.gov.hu címen tájékozódhat.

21

A Másság Alapítvány által mûködtetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda (NEKI) az emberi és kisebbségi jogokért, a diszkrimináció csökkentéséért, valamint a társadalmi befogadás elôsegítésért küzdô professzionális jogvédô szervezet. A diszkrimináció, a gyûlölet­bûncselekmények és a gyûlöletbeszéd elleni küzdelem mellett fô stratégiai területünk a közfoglal­koztatás és a szociális ellátások monitorozása.

Kiadványunk elsôsorban a közmunkásoknak kívánja be­mutatni közérthetôen a témával kapcsolatos jogsza­bályokat, információkat és tudnivalókat. Ezzel együtt reméljük, hogy a munkaadóknak és más érintetteknek is hasznos útmutatóul szolgálhat.

Másság AlapítványNemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda (NEKI)

NEKI

22

Kiadja a Másság AlapítványNemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô IrodaLektor: Kulinyi MártonKézirat lezárása: 2013. február 25.

A kiadvány a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSF) támogatásával jött létre.