Növényrendszertan

3. előadás

Dr. Bartha Dénes

April 21, 2023

Moszatok - Algae

A moszatok általános jellemzése

• egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó növények

• egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek

• egyedül élnek vagy telepeket alkotnak

• fonalasak, elágazó fonalasak vagy testszerűek

• a testüket telepnek nevezzük

• felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre), alakjuk

változatos

• elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is

előfordulnak

• színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a

heterotróf táplálkozású faj

• moszatokból származtathatók a növényvilág többi tagjai, illetve az állatvilág is

• a legkisebb (0,5 m) és a legnagyobb (400 m) autotróf növények közülük

kerülnek ki

Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)

• ivartalan és ivaros szaporítósejtekkel szaporodnak• a moszatok ivaros szaporodásformái

1. izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak)

2. anizogámia (a „női” makrogaméták nagyobbak, a „hím” mikrogaméták

kisebbek)

3. oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására

keresnek fel a mozgó mikrogaméták)

• felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján

történik• a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia

1. 2. 3.

3. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)

• egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)

• nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk

• elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a

(kékeszöld), fikocián (kék)

• hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek kromatoplazma

• N-tartalmú gázüregeik lehetnek lebegés

• szaporodásuk egyszerű kettéosztódás

• endospóra-képzés előfordulhat

• nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók

• szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó

felületén élnek

Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.

• több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad

nitrogénjét

• 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él

• egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok

(pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a

kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át)

Microcystis flos-aquae Nostoc commune

Nostoc commune

4. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta

• az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek

• egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak

• sejtfaluk nincs

• gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt fényreakciós mozgás

• jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk

(pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) van

• zöld színtesteik vannak

• fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak

• szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik

• gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben

ritkábbak

• túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő

• fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él

• tipikus fajuk az Euglena viridis

Euglena viridis

5. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta

• egysejtű vagy fonalas szervezetek

• mozgó vagy mozdulatlan szervezetek

• a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le

• színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill

• ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan

(izogámiával) szaporodnak

• sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek

• édesvizekben és tengerekben élnek

• fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak

• több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert

1. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae

• sárgászöld színűek

• két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van

• a sejtfal gyengén kovásodott

• főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek

2. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae

• sárgásbarna, barna színűek

• 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok

• a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok kréta)

• az édesvízi fajok nagyon aprók

3. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae

• egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek

• két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak

• a sejtfalban SiO2 rakódik le kovapáncél kovaföld

• a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak

az édesvizekben és a talajokban is

• a vizek öntisztulásában az első szervezetek

Diatoma vulgare

6. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta

• egysejtűek, két ostoruk van

• felületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható

• főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is

(pl. Ceratium hirundinella)

• vöröses- vagy sárgásbarna színűek

Ceratium hirundinella

• ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával)

szaporodnak

• értékes haltakarmányok

• mintegy 1300 fajuk ismert

7. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta

• egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények

• a sejtfal cellulózból épül fel

• zöld színtesteik vannak

• mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak

• ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizo-

és oogámia) szaporodnak

• főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fény!) élnek, de a

tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is

előfordulnak

• fontos szerepük van az algatermesztésben

1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae

• főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos

szerepük van • a hajtásos növények belőlük származtathatók

• haltakarmányok

• a vizek tisztításában jelentősek

• fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült

Pleurococcus viridis

2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok)Conjugatophyceae

• ostoraik nincsenek, mozdulatlanok

• ivaros szaporodásuk a konjugáció

Konjugáció

• az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők

• a Földön előforduló kb. 5000 fajból nálunk mindössze 250 faj él

Spirogyra nitida

3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae

• gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10-15 cm magasak

• a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek

• ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld

oogónium)

• laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti „zöld gyepet” képeznek

• közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él

• tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis)

Chara foetida

8. t: Barnamoszatok - Phaeophyta

• barnászöld vagy barna színűek

• jellemző festékanyaguk a fukoxanthin

• soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m) növények

• ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra)

szaporodnak

• elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos

területein élnek

• régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill.

takarmányok

• fajaik száma meghaladja az 1500-at, nálunk nem fordulnak elő

9. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta

• fluoreszkáló vörös színűek

• jellemző festékanyaguk a fikoerithrin

• főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült

Gigartina sp.

• nincsenek zoospóráik (a kékmoszatokhoz hasonlóan), ivartalanul

tetraspórákkal, ivarosan oogámiával szaporodnak

• elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek

(200 m mélységig is zöld fény)

• fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az

agar-agar-t

• mintegy 4000 fajukból nálunk kb. 5 él

agaróz

A moszatok ökológiai jelentősége

• a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok

(földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek

• a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják

• a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van

• élelmiszer és takarmány-alapanyagok ( algatermesztés)

• jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak,

mások eltűnnek

• vizekben az alábbi életterekben fordulnak elő:

- neuszton (a víz felületi hártyájában)

- plankton (a vízben lebegve)

- bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken)

- periphyton (élőbevonat)

A moszatok ökológiai jelentősége (folytatás)

• a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a

moszatoknak köszönhetjük

• a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutróf-

szaprotróf szint)

• szennyezett vizek tisztítására használhatók

• az algák életterei:

- tengeri (marin)

- édesvízi (limnikus)

- szárazföldi (terresztris)

- sziklák, falak, kéreg, levelek

- talaj (edaphon)