Nyilvánosságra hozatali dokumentum - cofidisauto.hucofidisauto.hu/uploads/files/nyilvanossagra_hozatali_kozlemeny... · 3 A Cofidis – SGPS, S. A. leányvállalatainak tőkéjét,

1

Banif Plus Bank Zrt.

Nyilvánosságra hozatali dokumentum

2015

2

1. Bevezetés

A Banif Plus Bank a Banco Cofidis S.A. Portugal 100%-os hitelintézeti leányvállalata, a jelen

dokumentummal felel meg a „Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és

befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU

rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) (továbbiakban CRR)

Nyolcadik részében foglalt a prudenciális szabályozásnak való megfeleléssel kapcsolatos

nyilvánosságra hozatali követelményeknek, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 56. Nyilvánosságra hozatal alatti

előírásoknak.

Csoportra vonatkozó információk és a nyilvánosságra hozatal hatóköre

2015-ben a Cofidis Participations S.A. közvetve a Banif Plus Bank 100%-os tulajdonosa lett,

mivel megvásárolta a korábbi anyabankjának 100%-os tulajdonosa, a Banif Mais SGPS S.A

részvényeinek 100%-át. A Cofidis Participations a francia Crédit Mutuel csoport központi

bankjának a Banque Fédérative du Crédit Mutuel 54,6%-os tulajdonában álló leányvállalata,

és ily módon része a Crédit Mutuel szövetkezeti hitelintézetek CM-11 elnevezésű nagy

pénzügyi csoportjának. A CM-11 csoport konszolidált saját tőkéje 2015. december 31-én 37,5

milliárd EUR-t, elsődleges alapvető tőkéje 29 milliárd EUR-t tett ki, elsődleges alapvető

tőkemegfelelési mutatója 15,1%, teljes tőkemegfelelési mutatója 17,9% volt, tőkeáttételi

mutatója 5,7% volt.1

Cofidis Participations S.A. portugál érdekeltségeinek csoportstruktúráját a következő ábra

mutatja.

1. ábra: A Cofidis csoport felépítése

1 Group CM11 – Crédit Mutuel 2015 Registration Document

COFIDIS PARTICIPATIONS, S. A.

COFIDIS - SGPS, S.A.

pénzügyi holding társaság

BANCO COFIDIS, S.A. (hitelintézet)

BANIF PLUS BANK ZRT SUCURSAL ESLOVÁQUIA

(szlovák fiók)

SUCURSAL POLÓNIA (lengyel fiók)

MARGEM MEDIACAO DE SEGUROS, LDA (biztosítás

közvetítő

társaság)

3

A Cofidis – SGPS, S. A. leányvállalatainak tőkéjét, és a leányvállalatokban való részesedését

a következő táblázat szemlélteti.

Cofidis - SGPS, S.A.

leányvállalatának

neve

Székhely Tevékenység Tőke (EUR) Közvetlen

részesedés

Közvetett

részesedés

Banco Cofidis, S.A. Lisszabon banktevékenység 101 000 000 100% -

Margem - Mediacao

de Seguros, LDA Lisszabon biztosítás közvetítés 6 235 100% -

Banif Plus Bank Budapest banktevékenység 12 158 090 - 100%

1. táblázat: A Cofidis – SGPS, S. A. leányvállalatai, tevékenységei, illetve az egyes leányvállalatok tőkéje

A Banif Plus Bank a Cofidis SGPS, S. A. más leányvállalataival együtt összevont alapú

felügyelet alá tartozik, és teljes körűen be van vonva az anyavállalat konszolidációjába. A

Cofidis SGPS, S. A., mint anyavállalat által vezetett szubkonszolidált szintű csoport

elsődleges alapvető tőkéje 326 millió EUR. Kiegészítő alapvető tőkéje vagy járulékos tőkéje a

csoportnak nincsen. A csoport a minimális tőkekövetelményt csoportszinten a legegyszerűbb

sztenderd módszerekkel határozza meg. Tőkekövetelményt csak hitelezési és működési

kockázatra kellett képeznie, a teljes deviza nyitott pozíció a szavatoló tőke 2%-a alatt maradt,

ezért mentesült a tőkekövetelmény alól.

Mivel a Cofidis SGPS, S.A.-ra Portugáliában összevont alapú felügyelet vonatkozik a

nyilvánosságra hozatali követelményeket is összevont alapon teljesíti. A Cofidis SGPS, S. A.

konszolidált 2015. évi prudenciális nyilvánosságra hozatali dokumentuma a következő linken

érhető el:

https://www.cofidis.pt/assets/pdf/anterior-banif-mais/DisciplinaMercadoCofidisSGPS-SA.pdf

2. A prudenciális információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos

jogszabályi előírások

A CRR 6. cikkében foglalt általános elvek értelmében

„Az olyan intézmény, amely anyavállalat vagy leányvállalat, és az olyan intézmény, amelyet

bevontak a 18. cikk szerinti konszolidációba, nem köteles egyedi alapon megfelelni a

nyolcadik részben megállapított követelményeknek.” (CRR 6. cikk (3) bekezdés)

A CRR 13. cikk (1) második albekezdés kimondja, hogy

„Az EU-szintű anyaintézmények jelentős leányvállalatainak és a helyi piacukon nagy

jelentőséggel bíró leányvállalataiknak egyedi vagy szubkonszolidált alapon kell

nyilvánosságra hozniuk a 437., 438., 440., 442., 450., 451. és 453. cikkben meghatározott

információkat.”

https://www.cofidis.pt/assets/pdf/anterior-banif-mais/DisciplinaMercadoCofidisSGPS-SA.pdf

4

A nevezett cikkek a következő témaköröket tartalmazzák:

437. cikk – Szavatoló tőke

438. cikk – Tőkekövetelmények

440. cikk – Tőkepufferek

442. cikk – Hitelkockázati kiigazítások (egyedi értékvesztés/céltartalék, általános

kockázati céltartalék)

450. cikk – Javadalmazási politika

451. cikk – Tőkeáttétel

453. cikk – Hitelkockázat mérséklés

A hitelintézetekről és befektetési vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.

törvény (továbbiakban: Hpt.) 123. §-a szerint a hitelintézet,

„ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik, legalább évente

egyszer összevont alapon nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként

és harmadik országonkénti bontásban)

a) a hitelintézet nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,

b) árbevételét,

c) teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,

d) adózás előtti eredményét,

e) az eredményt terhelő adókat, valamint

f) a kapott állami támogatást.

(2) A hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a

mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.”

3. Hpt. szerint nyilvánosságra hozandó információk

A Bank engedélye alapján a TEÁOR 2008 szerint a következő tevékenységeket végezheti:

Egyéb monetáris tevékenység (hitelintézeti tevékenység)

Pénzügyi lízing

Biztosítási ügynöki tevékenység, brókeri tevékenység

A Bank 2015-ben a használt gépjármű értékesítés finanszírozásra helyezte a hangsúlyt, az új

hitelek és a lízing értékesítése ügynökök közreműködésével történik, a 2015-ben megkötött új

szerződések 97%-át a lízingszerződések tették ki.

A Bank továbbá a következő helyeken hozott létre fiókokat üzlet tevékenységének

támogatására: Budapest, Debrecen, Pécs, Miskolc, Kecskemét, Szombathely.

A Bank tevékenységét Magyarországon végzi, külföldi leányvállalata, fióktelepe nincs.

Külföldi kitettsége 2015-ben kizárólag az anyabanki finanszírozáshoz kapcsolódott.

A Bank értékesítésének nettó árbevétele 2015-ben 9 738 459 eFt, pénzügyi és befektetési

szolgáltatásból származó eredménye 2 704 375 eFt, adózás előtti eredménye pedig 176 177 e

Ft volt.

5

Sor-

szám MEGNEVEZÉS 2014. 12. 31.

Előző év(ek)

módosításai 2015. 12. 31.

1. Kapott kamatok és kamat jellegû bevételek 2 310 662 213 194 2 312 229

a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek 0 0

Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 0 0

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 0 0

b) egyéb kapott kamatok és kamat jellegû bevételek 2 310 662 213 194 2 312 229

Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 70 510 8 470


2. Fizetett kamatok és kamat jellegû ráfordítások 235 632 65 176

Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak 235 632 65 176

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 0 0

KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) 2 075 030 213 194 2 247 053

3. Bevételek értékpapírokból 0 0

a) bevételek forgatási célú részvényekből,

részesedésekből (osztalék, részesedés) 0 0

b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő

részesedésekből (osztalék, részesedés) 0 0

c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék,

részesedés) 0 0

4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 463 770 54 156 460 983

a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből 463 770 54 156 460 983



b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a

kereskedési tevékenység bevételét) 0 0



5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások 363 712 332 843

a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból 363 712 332 843

Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak 294 400


b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a

kereskedési tevékenység ráfordításait) 0 0



6. Pénzügyi mûveletek nettó eredménye 28 339 0 8 534

[6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] 0 0

a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből 470 736 456 713

Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 101 641 444 761


- értékelési különbözet 0 0

b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból 442 397 448 179

Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak 370 143 208 310



c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési

tevékenység bevétele) 0 0



- forgatási célú értékpapírok értékvesztésének

visszaírása 0 0


6

Sor-


Előző év(ek)


d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési

tevékenység ráfordítása) 0 0



- forgatási célú értékpapírok értékvesztése 0 0


7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből 5 658 922 6 508 534

a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei 5 422 811 6 467 925



b) egyéb bevételek 236 111 40 609



- készletek értékvesztésének visszaírása 0 0

8. Általános igazgatási költségek 1 158 289 1 252 796

a) személyi jellegû ráfordítások 385 626 406 120

aa) bérköltség 286 670 297 074

ab) személyi jellegû egyéb kifizetések 10 863 15 108

Ebből: - társadalombiztosítási költségek 0 0

a TB költségekből nyugdíjjal kapcsolatos költségek 0 0

ac) bérjárulékok 88 093 93 938

Ebből: - társadalombiztosítási költségek 76 789 79 890

a TB költségekből nyugdíjjal kapcsolatos költségek 76 412 79 650

b) egyéb igazgatási költségek (anyag jellegû

ráfordítások) 772 663 846 676

9. Értékcsökkenési leírás 20 458 15 619

10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből 5 634 031 6 825 701

a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai 5 422 811 6 467 925



b) egyéb ráfordítások 211 220 357 776



- készletek értékvesztése 0 0

11.

Értékvesztés követelések után és kockázati

céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni)

kötelezettségekre 2 475 874 528 373

a) értékvesztés követelések után 393 060 523 373

b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos

(jövőbeni) kötelezettségekre 2 082 814 5 000

12.

Értékvesztés visszaírása követelések után és

kockázati céltartalék felhasználása a függő és

biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 591 054 2 434 603

a) értékvesztés visszaírása követelések után 591 054 351 789

b) kockázati céltartalék felhasználása függő és biztos

(jövőbeni) kötelezettségekre 0 2 082 814

12/A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke 0 0

13.

Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb

részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való

részvények, részesedések után 0 0

7

Sor-


Előző év(ek)


14.

Értékvesztés visszaírása a befektetési célú,

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és

egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban

való részvények, részesedések után 0 0

15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye - 835 249 267 350 2 704 375

Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI

SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE

[1-2+3+4-5+6+7.b)-8-9-10.b)-11+12-13+14] - 835 249 2 704 375

- NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI

SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE

[7.a)-10.a)] 0 0

16. Rendkívüli bevételek 0 0

17. Rendkívüli ráfordítások 0 2 528 198

18. Rendkívüli eredmény (16-17) 0 - 2 528 198

19. Adózás előtti eredmény (+15+18) - 835 249 267 350 176 177

20. Adófizetési kötelezettség 150 532 0

21. Adózott eredmény (+19-20) - 985 781 267 350 176 177

22. Általános tartalékképzés, felhasználás () - 985 781 0

23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,

részesedésre 0 0

24. Jóváhagyott osztalék és részesedés 0 0



25. Mérleg szerinti eredmény (+21-/+22+23-24) 0 267 350 176,177

2. táblázat: A Bank eredményének bemutatása

A Bank munkavállalóinak átlagos száma 2015 során 66 fő volt.

A Banknak a 2015-ös évben társasági adó fizetési kötelezettsége nem keletkezett,

eredményére a hitelintézeti különadó volt hatással.

2014 2015

Adózás előtti eredmény - 835 249 176 177

Adó alap növelő tételek:

Céltartalék 2 082 814 5 000

Büntetések, késedelmi kamatok 3 003 54 071

Elszámolással kapcsolatos veszteség 0 2 528 198

Értékcsökkenési leírás 20 458 15 619

Adó alap csökkentő tételek:

Értékvesztés (*) 107 878 0

Előző évre vonatkozó bevételek 113 574 0

Céltartalék felhasználás 0 2 082 814

Pénzügyi szervezetek különadó (2006. LIX. 4/a) 0 47 442

Értékcsökkenési leírás 20 458 15 619

Társasági adó alap 1 029 116 633 189

társasági adó alap 10% 500 000 500 000

Társasági adó alap 19% 529 116 133 189

Társasági adó összesen 150 532 75 306

Társasági adót csökkentő tételek 422,991

Fizetendő társasági adó 0

8

2014 2015

Hitelintézeti különadó alap - 787 808 223 618

Hitelintézeti különadó összege (2006. LIX. 4/b) 0 0

Adófizetési kötelezettség 150 532 0

3. táblázat: A Bank eredményét terhelő adók

A Bank eszközarányos jövedelmezőségi mutatója 2015 év végére vonatkozóan 1,32%.

4. A CRR szerint nyilvánosságra hozandó információk

4.1 Szavatoló tőke

A szavatoló tőkével és a tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali

követelményeket az EU Bizottság 1423/2013 végrehajtási rendelete részletezi, amely

egységes sémát ad a nyilvánosságra hozandó információkat illetően.

A Banif Plus Bank szavatoló tőke szerkezete a legjobb minőségű elsődleges alapvető

tőkeelemekből áll. A Banknak sem kiegészítő alapvető tőkéje, sem járulékos tőkéje nincsen.

2015. december 31-én az immateriális javakon kívül a Banknak semmilyen olyan pozíciója

nem volt, ami miatt az elsődleges alapvető tőkére kiigazítást vagy módosítást kellett volna

alkalmaznia. Az elsődleges alapvető tőkét ily módon a saját tőkének az immateriális javak

könyv szerinti értékével csökkentett összege tette ki.

Az említett sajátosságok miatt az átmeneti rendelkezéseknek, kedvezményeknek a Bank

szavatoló tőkéjére és teljes kockázati kitettségértékére nem volt hatása.

A Banif Plus Bank elsődleges alapvető tőkéje törzsrészvényekből, az eredménytartalékból és

az egyéb tartalékok között kimutatott, a Hpt. szerint az adózott eredményből képzendő

általános tartalékból áll. A törzsrészvényekre vonatkozó információkat mutatja a következő

táblázat.

9

Megnevezés Alapvető tőkeinstrumentum

1 Kibocsátó Banif Plus Bank Zrt.

2Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zártkörű kihelyezés

Bloomberg-azonosítója)HU0000079272

Szabályozási intézkedések

4 A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) átmeneti szabályai Elsődleges alapvető tőkeinstrumentum (CET1)

5 A CRR átmeneti időszakot követő szabályai Elsődleges alapvető tőkeinstrumentum (CET1)

6 Egyéni és/vagy szubkonszolidált alapon figyelembe vehető Egyedi

7Az Instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint

meghatározandó típusok) share (részvény - jegyzett tőke) (CRR 26. cikk (3))

8A szabályozói tőkében megjelenített összeg (pénznem - HUF

millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában)3 000

9 Az instrumentum névleges összege (névértéke) - HUF 2 000

9a Kibocsátási ár - HUF 2 000

9b Visszaváltási ár nem visszaváltható

10 Számviteli besorolás Saját tőke

12 Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló Lejárat nélküli

13 Eredeti lejárati idő Nincs lejárati idő

A kibocsátó vételi (call) opciója

előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött

16 Adott esetben további vételi Időpontok Nincsenek további vételi időpontok

Kamatszelvények / osztalékok -

17 Rögzített vagy változó összegű osztalék / kamatszelvény Változó összegű osztalék

18 Kamatfizetési időpont és bármely kapcsolódó index -

19Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper)

fennállása-

20a

20b

21 Feljebb lépési vagy egyéb visszaváltási ösztönző Nem

22 Nem halmozódó vagy halmozódó Nem halmozódó

23 Átalakítható vagy nem átalakítható Nem átalakítható

24 Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök) -

25 Ha átalakítható, teljesen vagy részben -

26 Ha átalakítható, az átalakítási arányszám -

27 Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás -

29Ha átalakítható, határozza meg annak az instrumentumnak a

kibocsátóját, amire átalakítható-

30 Leírás jellemzői Nem

31 Ha leírható, a leírási küszöb(ök) -

32 Ha leírható, teljesen vagy részben -

33 Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen -

34 Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus leírása -

35

A felszámolási alárendeltségi hierarchiában elfoglalt pozíció

(határozza meg közvetlenül megelőző instrumentum típusát) az

instrumentumot

A felszámolási alárendeltségi hierarchiában az

utolsó helyen áll.

36 Nem megfelelő áttérő jellemzők Nem

37 Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket -

28На átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire

átalakítható-

Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy

kötelező (az időzítés tekintetében)-

Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy

kötelező (az összeg tekintetében)-

14 Nem

15 Opcionális vételi Időpont, függő vételi Időpontok és visszaváltási

összegNincs vételi időpont

3 Az instrumentum Irányadó joga magyar

11 A kibocsátás eredeti időpontja 2005.06.24

10

ezer HUF CRR cikk hivatkozások

Elsődleges alapvető tőke: instrumentumok és tartalékok

1.Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli

befizetések (ázsió)3 000 000

26. cikk (1) bekezdés, 27. cikk, 28. cikk,

29. cikk, EBH-lista 26. cikkének (3)

bekezdése

ebből: 1. instrumentumtípus 3 000 000 EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés

ebből: 2. instrumentumtípus 0 EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés

ebből: 3. instrumentumtípus 0 EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés

2. Eredménytartalék 530 572 26. cikk (1) bekezdés c) pont

3.

Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok,

beleértve az alkalmazandó számviteli szabályozás

szerinti nem realizált nyereséget és veszteséget)

8 793 26. cikk (1) bekezdés

3a. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok 0 26. cikk (1) bekezdés f) pont

4.

A 484. cikk (3) bekezdésében említett minősítő tételek

összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések,

amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető

tőkéből

0 486. cikk (2) bekezdés

A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok

tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig0 483. cikk (2) bekezdés

5.Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges

alapvető tőkében engedélyezett összeg)0 84. cikk, 479. cikk, 480. cikk

5a.Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre

látható teher vagy osztalék levonása után0 26. cikk (2) bekezdés

6.Elsődleges alapvető tőke a szabályozói

kiigazításokat megelőzően3 539 365

Megnevezés

11


7. Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg) 0 34. cikk, 105. cikk

8.Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek

levonása után) (negatív összeg).-2 401

36. cikk (1) bekezdés b) pont, 37. cikk,

472. cikk (4) bekezdés

9. Üres halmaz az EU-ban.

10.

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott

adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből

származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása

után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3)

bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)

036. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk,


11.

Cash flow fedezeti ügyletekből származó nyereségekhez

vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelésből

származó tartalékok

0 33. cikk a) pont

12.A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív

összegek0

36. cikk (1) bekezdés d) pont, 40. cikk,

159. cikk, 472. cikk (6) bekezdés

13.Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely

értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg)0 32. cikk (1) bekezdés

14.

Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó

nyereség vagy veszteség, amely a saját

hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza

0 33. cikk b) pont

15.Meghatározott juttatást nyújtó nyugdíjalapban lévő

eszközök (negatív összeg)0

36. cikk (1) bekezdés e) pont, 41. cikk,


16.

Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a

saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokból

(negatív összeg)

036. cikk (1) bekezdés f) pont, 42. cikk,

472 cikk (8) bekezdés

17.

Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli

szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető

tőkeinstrumentumok állománya, ha ezeknek a

szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az

intézménnyel, amelynek célja az intézmény

szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív

összeg)

036. cikk (1) bekezdés g) pont, 44. cikk,


18.

Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése

pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető

tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény nem

rendelkezik jelentős részesedéssel az említett

szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a

figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív

összeg)

0

36. cikk (1) bekezdés h) pont, 43. cikk,

45. cikk, 46. cikk, 49. cikk (2) és (3)

bekezdés, 79. cikk, 472. cikk (10)

bekezdés

19.

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus

részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges

alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény

jelentős részesedéssel rendelkezik az említett



összeg)

0

36. cikk (1) bekezdés i) pont, 43. cikk,

45. cikk, 47. cikk, 48. cikk (1) bekezdés

b) pont, 49. cikk (1)–(3) bekezdés, 79.

cikk, 470. cikk, 472. cikk (11) bekezdés


20a.

Az 1250 %-os kockázati súllyal figyelembe veendő

következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a

levonási alternatívát választja

0 36. cikk (1) bekezdés k) pont

20b.ebből: befolyásoló részesedés a pénzügyi ágazaton kívül

(negatív összeg)0

36. cikk (1) bekezdés k) és i) pont,

89–91. cikk

20c. ebből: értékpapírosítási pozíciók (negatív összeg) 036. cikk (1) bekezdés k) pont ii. alpont,

243. cikk (1) bekezdés b) pont, 244.

cikk (1) bekezdés b) pont, 258. cikk

20d. ebből: nyitva szállítás (negatív összeg) 036. cikk (1) bekezdés k) pont iii. alpont,


Megnevezés

Elsődleges alapvető tőke: szabályozói kiigazítások

12


21.

Az átmeneti különbözetből származó halasztott

adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a

kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben

teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek)

(negatív összeg)


48. cikk (1) bekezdés a) pont, 470. cikk,


22.A 15 %-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív

összeg)0 48. cikk (1) bekezdés

23.

ebből: az intézmény közvetlen és közvetett részesedése


tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős

részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben

036. cikk (1) bekezdés i) pont, 48. cikk

(1) bekezdés (b) pont, 470. cikk, 472.

cikk (11) bekezdés


25.ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott

adókövetelések0


48. cikk (1) bekezdés a) pont, 470. cikk,


25a. A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg) 036. cikk (1) bekezdés a) pont, 472. cikk

(3) bekezdés

25b.Az elsődleges alapvető tőkeelemekhez kapcsolódó

adóterhek (negatív összeg)0 36. cikk (1) bekezdés l) pont

26.Az elsődleges alapvető tőke szabályozói kiigazításai a

CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében0

26a.Nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó

szabályozói kiigazítások a 467. és 468. cikkek szerint0

Ebből: … szűrő a nem realizált 1. veszteségre 0 467. cikk

Ebből: … szűrő a nem realizált 2. veszteségre 0 467. cikk

Ebből: … szűrő a nem realizált 1. nyereségre 0 468. cikk

Ebből: … szűrő a nem realizált 2. nyereségre 0 468. cikk

26b.

Az elsődleges alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz

hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt

további szűrőkre és levonásokra

0 481. cikk

Ebből: … 0 481. cikk

27.

A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó elemek összege,

amely meghaladja az intézmény kiegészítő alapvető

tőkéjét (negatív összeg)

0 36. cikk (1) bekezdés j) pont

28.Az elsődleges alapvető tőke összes szabályozói

kiigazítása-2 401

29. Elsődleges alapvető tőke 3 536 964

Megnevezés

Elsődleges alapvető tőke: szabályozói kiigazítások (folytatás)

13



befizetések (ázsió)0 51. cikk, 52. cikk

31.ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti

saját tőkének minősül0

32.ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti

kötelezettségeknek minősül0

33.



amelyek kivezetésre kerülnek a kiegészítő alapvető

tőkéből



tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig.0 483. cikk (3) bekezdés

34.

A konszolidált kiegészítő alapvető tőkében foglalt

figyelembe vehető elsődleges alapvető tőke (beleértve az

5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is),

amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek

birtokolnak

0 85. cikk, 86. cikk, 480. cikk

35.ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő

instrumentumok0 486. cikk (3) bekezdés

36.Kiegészítő alapvető tőke a szabályozói

kiigazításokat megelőzően0

Kiegészítő alapvető tőke:

szabályozói kiigazítások

Megnevezés

Kiegészítő alapvető tőke: instrumentumok

14


37.


saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív

összeg)

052. cikk (1) bekezdés b) pont, 56. cikk

a) pont, 57. cikk, 475. cikk (2) bekezdés

38.


szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető

tőkeinstrumentumok állománya, ha ezeknek a

szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az

intézménnyel, amelynek célja az intézmény

szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív

összeg)

056. cikk b) pont, 58. cikk, 475. cikk (3)

bekezdés

39.


pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető

tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény nem

rendelkezik jelentős részesedéssel az említett



összeg)

056. cikk c) pont, 59. cikk, 60. cikk, 79.

cikk, 475. cikk (4) bekezdés

40.


pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető


részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10

%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető

rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

056. cikk d) pont, 59. cikk, 79. cikk, 475.

cikk (4) bekezdés

41.

A kiegészítő alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR

előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és

az 575/2013/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő

átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei)

0

41a.

A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek,

tekintettel az 575/2013/EU rendelet 472. cikke szerinti

átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből

történő levonásra

0

472. cikk, 472. cikk (3) bekezdés a)

pont, 472. cikk (4) bekezdés, 472. cikk

(6) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés a)


(10) bekezdés a) pont, 472. cikk (11)

bekezdés a) pont

Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős

mértékű nettó évközi veszteség, immateriális javak, a

várható veszteségekre vonatkozó rendelkezések hiánya

stb.

0

41b.



átmeneti időszak alatt a járulékos tőkéből történő

levonásra

0477. cikk, 477. cikk (3) bekezdés, 477.

cikk (4) bekezdés a) pont

Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a járulékos

tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös

részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi

ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős

részesedésekben, stb.

0

41c.

A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz

hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt

további szűrőkre és levonásokra

0 467. cikk, 468. cikk, 481. cikk

Ebből: … nem realizált veszteségek lehetséges szűrője 0 467. cikk

Ebből: … nem realizált nyereségek lehetséges szűrője 0 468. cikk


42.

A járulékos tőkéből levonandó elemek összege, amely

meghaladja az intézmény járulékos tőkéjét (negatív

összeg)

0 56. cikk e) pont

43.A kiegészítő alapvető tőke összes szabályozói

kiigazítása0

44. Kiegészítő alapvető tőke 0

45.Alapvető tőke (Alapvető tőke = elsődleges

alapvető tőke + kiegészítő alapvető tőke)3 536 964

Megnevezés

Kiegészítő alapvető tőke: szabályozói kiigazítások

15



befizetések (ázsió)0 62. cikk, 63. cikk

47.



amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből



tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig.0 483. cikk (4) bekezdés

48.

A konszolidált járulékos tőkében foglalt figyelembe

vehető szavatolótőke-instrumentumok (beleértve az 5.

sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi

részesedéseket és kiegészítő alapvető

tőkeinstrumentumokat is), amelyet leányvállalatok

bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak

0 87. cikk, 88. cikk, 480. cikk

49.ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő

instrumentumok0 486. cikk (4) bekezdés

50. Hitelkockázati kiigazítások 0 62. cikk c) és d) pont

51.Járulékos tőke a szabályozói kiigazításokat

megelőzően0

Megnevezés

Járulékos tőke: instrumentumok és tartalékok

16


52.


saját járulékos tőkeinstrumentumokból és alárendelt

kölcsönökből (negatív összeg)

063. cikk b) pont i. alpont, 66. cikk a)

pont, 67. cikk, 477. cikk (2) bekezdés

53.


szervezetek által kibocsátott járulékos

tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya,

ha ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös

részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az

intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése

(negatív összeg)

066. cikk b) pont, 68. cikk, 477. cikk (3)

bekezdés

54.


pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos

tőkeinstrumentumaiban és alárendelt kölcsöneiben, ha

az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az

említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti

összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása

után) (negatív összeg)

066. cikk c) pont, 69. cikk, 70. cikk, 79.

cikk, 477. cikk (4) bekezdés

54a.Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt nem álló új

részesedések0

54b.Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt álló, 2013.

január 1-je előtt fennálló részesedések0

55.


pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos

tőkeinstrumentumaiban és alárendelt kölcsöneiben, ha

az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az

említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid

pozíciók levonása után) (negatív összeg)

066. cikk d) pont, 69. cikk, 79. cikk, 477.

cikk (4) bekezdés

56.

A járulékos tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti

kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az

575/2013/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő


0

56a.

A járulékos tőkéből levont maradványösszegek,


átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből

történő levonásra.

0



(6) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés a)


(10) bekezdés a) pont, 472. cikk (11)

bekezdés a) pont

Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős

mértékű nettó évközi veszteség, immateriális javak, a

várható veszteségekre képzett céltartalékok hiánya stb.

0

56b.



átmeneti időszak alatt a járulékos tőkéből történő

levonásra.



(4) bekezdés a) pont

Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a kiegészítő

alapvető tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös



részesedésekben, stb.

0

56c.

A járulékos tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó

összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és

levonásokra

0 467. cikk, 468. cikk, 481. cikk

Ebből: … nem realizált veszteségek lehetséges szűrője 0 467. cikk

Ebből: … nem realizált nyereségek lehetséges szűrője 0 468. cikk


57. A járulékos tőke összes szabályozói kiigazítása 0

58. Járulékos tőke 0

59.Szavatoló tőke összesen (szavatoló tőke

összesen = alapvető tőke + járulékos tőke)3 536 964

Megnevezés

Járulékos tőke: szabályozói kiigazítások

17


59.Szavatoló tőke összesen (szavatoló tőke

összesen = alapvető tőke + járulékos tőke)3 536 964

59a.

Kockázattal súlyozott eszközérték a CRR előtti kezelés

hatálya alá eső összegek tekintetében és az

575/2013/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő


0

Ebből: … az elsődleges alapvető tőkéből le nem vont

tételek (575/2013/EU rendelet maradványösszegei)

(soronként részletezendő tételek, pl. jövőbeli nyereségtől

függően érvényesíthető halasztott adókövetelések a

kapcsolódó adókötelezettségek levonása után, közvetett

részesedések saját elsődleges alapvető tőkében stb.)

0


cikk (8) bekezdés b) pont, 472. cikk

(10) bekezdés b) pont, 472. cikk (11)

bekezdés b) pont

Ebből … a kiegészítő alapvető tőkeelemekből le nem vont

tételek (575/2013/EU rendelet maradványösszegei)

(soronként részletezendő tételek pl. a járulékos

tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös



részesedésekben, stb.)

0475. cikk, 475. cikk (2) bekezdés b)

pont, 475. cikk (2) bekezdés c) pont,

475. cikk (4) bekezdés b) pont

A járulékos tőkeelemekből le nem vont tételek

(575/2013/EU rendelet maradványösszegei) (soronként

részletezendő tételek pl. saját járulékos

tőkeinstrumentumokban fennálló közvetett részesedések,

közvetett részesedés más pénzügyi ágazatbeli

szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős

részesedésekben, közvetett részesedés más pénzügyi

szektorbeli szervezetek tőkéjében fennálló jelentős

részesedésekben, stb.)

0477. cikk, 477. cikk (2) bekezdés b)

pont, 477. cikk (2) bekezdés c) pont,

477. cikk (4) bekezdés b) pont

60. Kockázattal súlyozott eszközérték összesen 0

61. cikkElsődleges alapvető tőke (a kockázati

kitettségérték százalékaként kifejezve)24,93 92. cikk (2) bekezdés a) pont, 465. cikk

62.Alapvető tőke (a kockázati kitettségérték

százalékaként kifejezve)24,93 92. cikk (2) bekezdés b) pont, 465. cikk

63.Tőke összesen (a kockázati kitettségérték

százalékaként kifejezve)24,93 92. cikk (2) bekezdés c) pont

64.

Intézményspecifikus pufferkövetelmény (elsődleges

alapvető tőkekövetelmény a 92. cikk (1) bekezdésének a)

pontjával összhangban, plusz a tőkefenntartási és

anticiklikus puffer, valamint a rendszerkockázati

tőkepuffer és a rendszerszinten jelentős intézmények

puffere (globálisan rendszerszinten jelentős intézmények

vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények), a

teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve)

0,00 A CRD 128. cikke, 129. cikke, 130. cikke

65. ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény 0,00

66. ebből: anticiklikus pufferkövetelmény 0,00

67. ebből: rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény 0,00

67a.ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények

vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények puffere0,00 CRD 131. cikke

68.

Pufferek rendelkezésére álló elsődleges alapvető

tőke (a teljes kockázati kitettségérték

százalékaként kifejezve)

16,93 CRD 128. cikk

69. [nem releváns az EU-szabályozásban]



Megnevezés

Tőkemegfelelési mutatók és pufferek

18

4.2. Tőkekövetelmények

A CRR 92. cikke a tőkekövetelmények alapját a teljes kockázati kitettségértékben határozza

meg, amely a hitelezési típusú kockázatoknál a kockázattal súlyozott kitettségérték, a piaci

kockázatoknál, a működési kockázatoknál, a hitelértékelési korrekciós kockázatnál a

szabályozásban meghatározott módszerekkel számított tőkekövetelmény 12,5-szerese.


72.


pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében, ha az

intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az

említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti

összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása

után)

0

36. cikk (1) bekezdés h) pont, 45. cikk,


cikk c) pont, 59. cikk, 60. cikk, 475. cikk

(4) bekezdés, 66. cikk c) pont, 69. cikk,

70. cikk, 477. cikk (4) bekezdés

73.




részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10

%-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető

rövid pozíciók levonása után)

0

36. cikk (1) bekezdés i) pont, 45. cikk,

48. cikk, 470. cikk, 472. cikk (11)

bekezdés


75.

Az átmeneti különbözetből származó halasztott

adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték alatti összeg, a

kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben

teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek)

0


48. cikk, 470. cikk, 472. cikk (5)

bekezdés

76.

A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a

sztenderd módszer alá eső kitettségek tekintetében (a

felső korlát alkalmazása előtt)

0 62. cikk

77.

A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe

sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó

felső korlátok

0 62. cikk

78.

A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a

belső minősítésen alapuló módszer alá eső kitettségek

tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt)

0 62. cikk

79.

A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső

minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására

vonatkozó felső korlát

0 62. cikk

80.Kivezetésre kerülő elsődleges alapvető

tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát0

484. cikk (3) bekezdés, 486. cikk (2) és

(5) bekezdés

81.

Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok között a

felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg

(meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a

lejáratok után)


(5) bekezdés

82.Kivezetésre kerülő kiegészítő alapvető

tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát0


(5) bekezdés

83.

A kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok között a felső

korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a

felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)


(5) bekezdés

84.Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra

vonatkozó jelenlegi felső korlát0


(5) bekezdés

85.

A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát

miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső

korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)


(5) bekezdés

Kivezetésre kerülő tőkeinstrumentumok (csak 2013. január 1. és 2022. január 1. között alkalmazható)

Megnevezés

A levonási küszöbértékek alatti összegek (kockázati súlyozás előtt)

A céltartalékok járulékos tőkébe történő bevonására vonatkozó felső korlátok

19

A kockázatok fedezéséül minimálisan tartandó tőke mértékét a CRR közvetve a

tőkemegfelelési mutatók minimálisan teljesítendő szintjén keresztül határozza meg. A 92.

cikk (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a teljes kockázati kitettségérték

minimálisan 4,5%-át kell elsődleges alapvető tőkével,

minimálisan 6%-át kell alapvető tőkével,

minimálisan 8%-át kell szavatoló tőkével fedezni.

A Bank annak értékelésére, hogy a Bank rendelkezésére álló tőke elégséges-e az aktuális és

jövőbeli tevékenységek kockázatainak fedezésére, a CRR-ben meghatározott, – a Cofidis –

SGPS S.A. által is alkalmazott, legegyszerűbb módszereket használja.

A Bank hitelkockázati tőkekövetelményét a CRR harmadik rész II. címének 2. fejezetében

megfogalmazott sztenderd módszer segítségével határozza meg. Derivatív ügyletekkel,

hosszú teljesítési idejű ügyletekkel kapcsolatos kitettsége a Banknak nincsen, ezért a

partnerkockázatnak nincs tőkekövetelménye. Szintén nincs tőkekövetelmény a nyitva

szállítási kockázatra, valamint - a sztenderd módszer használata miatt - a követelés-

vásárlásokhoz kapcsolódó felhígulási kockázatra.

A Bank kereskedési könyvet nem vezet, árupozíciókat nem vállal. A devizahitelek

forintosítását követően a teljes tevékenységében meglévő deviza nyitott pozíciója csekély,

amelynek egy része euróban, a másik része svájci frankban van. A devizaárfolyam-

kockázatára vonatkozóan a CRR 351 - 354. cikkei alapján meghatározott sztenderd módszer

segítségével képzi meg tőkekövetelményét. A tőkekövetelmény a devizanemenként összesített

nettó hosszú pozíciók és a devizanemenként összesített nettó rövid pozíciók abszolút értékei

közül a nagyobbnak a 8%-a az összes tőkekövetelmény szempontjából elenyésző

nagyságrendű.

Tőzsdén kívüli derivatív ügyletekből származó kitettsége a Banknak nincs, ezért

hitelértékelési korrekciós kockázata sincsen.

A működési kockázatainak minimális tőkeszükségletét a CRR 315. cikkében szabályozott

alapmutató módszerrel méri.

A CRR 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték összetevők

szerinti alakulását és a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális tőkemegfelelési

szinteket illetve a számított tőkekövetelményeket a következő táblázat foglalja össze.

20

4. táblázat: Az egyes kockázati típusok tőkekövetelménye

A Bank leglényegesebb kockázatára megállapított hitelkockázati tőkekövetelményt a CRR

112. cikkben meghatározott, a Bank számára releváns egyes kitettségi osztályokba sorolva az

alábbi táblázat tekinti át:

Megnevezés

Kockázattal

súlyozott

kitettségérték

(RWA) - ezer

HUF

Szavatoló tőkével

fedezendő

minimális

tőkekövetelmény -

ezer HUF

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK 14 189 530 1 135 162

HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS

FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA

SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL

SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK

8 130 776 650 462

ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES

KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE0 0

Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési

kockázat0 0

Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat 0 0

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT

ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI

KITETTSÉGÉRTÉKE

57 891 4 631

A kereskedési könyvi pozíciókockázat sztenderd

módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke0 0

Tőzsdén forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok0 0

Részvény 0 0

A teljes tevékenységben meglévő devizaárfolyam-

kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA)

szerinti kockázati kitettségértéke

57 891 4 631

Deviza 57 891 4 631

Áru 0 0

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI

KITETTSÉGÉRTÉKE6 000 863 480 069

Működési kockázatra vonatkozó alapmutató

módszere (BIA)6 000 863 480 069

A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI

KITETTSÉGÉRTÉKE0 0

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT

NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI

KITETTSÉGÉRTÉKE

0 0

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK 0 0

21

5. táblázat: A Bank hitelkockázati tőkekövetelményének megoszlása a CRR által meghatározott kitettségi

osztályok alapján

A sztenderd módszerben felsorolt többi kitettségi osztályban a Banknak nem volt sem

mérlegen belüli, sem mérlegen kívüli kitettsége. Így többek között nem volt pozíciója az

ingatlannal fedezett kitettségeknél, a vállalkozásokkal szembeni kitettségeknél, a

közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségeknél, a regionális kormányzatokkal vagy

helyi hatóságokkal szembeni kitettségeknél, a fedezett kötvényeknél.

Az alapmutató módszer szerint a működési kockázat tőkekövetelménye a bruttó pénzügyi és

befektetési szolgáltatási eredmény néhány tételének kivételével képzett irányadó mutató

három utolsó évben számított átlagának 15%-a.

Megnevezés ezer HUF

3 évvel korábbi irányadó mutató 2 523 867

2 évvel korábbi irányadó mutató 2 570 364

múlt évi irányadó mutataó 4 507 150

Irányadó mutatók hároméves átlag 3 200 460

Szorzószám 15%

Alapmutató módszer szerinti

tőkekövetelmény 480 069 6. Működési kockázati tőkekövetelmény

4.3. Tőkepufferek

A Banif Plus Banknak csak magyarországi kitettsége van. Az MNB honlapján közétett adatok

alapján a Magyar Nemzeti Bank 2015.12.31-re vonatkozóan a Hpt. 87-88. §-a szerinti

intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer értékét 0%-ban határozta meg. 2

Ezalapján a Bank

2 https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/makroprudencialis-politika/a-makroprudencialis-eszkoztar/a-

tulzott-hitelnovekedes-megelozeset-szolgalo-eszkozok/anticiklikus-tokepuffer

A Banif Plus Bank számára a

sztenderd módszer szerinti

releváns kitettségi osztályok

Kitettségek

bruttó értéken

ezer HUF

Kitettségek

nettó

értéken ezer

HUF

Kockázattal

súlyozott

kitettség ezer

HUF

Tőke-

követelmény

ezer HUF

Központi kormányzattal vagy központi

bankkal szembeni kitettségek158 478 158 478 0 0

Intézményekkel szembeni kitettségek 3 678 189 3 678 189 735 638 58 851

Lakossági kitettségek 9 856 411 9 732 083 6 530 758 522 461

Késedelmes tételek kitettségi

osztályba sorolt kitettségek5 373 721 777 621 805 528 64 442

Egyéb tételek kitettségi osztályba

sorolt kitettségek345 693 61 490 58 853 4 708

Összesen: 19 412 492 14 407 861 8 130 777 650 462

22

anticiklikus tőkepuffert nem képez. A Hpt. 92. §-a szerinti rendszerkockázati tőkepuffert az

MNB nem határozott meg. A Banif Plus Bank nem minősül egyéb rendszerszinten jelentős

intézménynek, a Hpt. 89-91. §-aiban ilyen címen megállapítható tőkepuffert nem kell tartania.

A Hpt. 86. §-a szerinti tőkefenntartási puffert pedig a Hpt. 298.§-ában meghatározottak

szerint csak 2016. január 1-ét követően kell képezni.

4.4 Hitelkockázati kiigazítások (értékvesztés/céltartalékképzés)

Az értékvesztés és céltartalék-képzés szabályai

A Bank a mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételeinek értékelésénél valós értékelést nem

alkalmaz. Az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék szintjét a minősítési kategóriákba

történő besorolással, az adott tételhez egyedi elszámolás, illetve képzés esetén a súlysávon

belül hozzárendelt mérték, egyszerűsített elszámolás, illetve képzés esetén a tételesen

(konkrétan) hozzárendelt százalékos mérték határozza meg. Az elszámolt értékvesztés és a

megképzett céltartalék szintjét a Bank havonta, de az ügyletminősítéssel együtt legalább

negyedévente felülvizsgálja. Az értékvesztés, annak visszaírása, vagy a céltartalék-képzés,

felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve

a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. A várható

megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára,

a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó

pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték

a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor

az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni.

A Bank a veszteségszámításon alapuló ügyletminősítést a következő módon felelteti meg a

Hitkr. szerinti minősítési kategóriáknak, ez egyben a követelések után képzendő értékvesztés

és céltartalékképzés alapja is:

Kategóriák Értékvesztés mértéke

Problémamentes 0 %

Külön figyelendő 6,5 %

Átlag alatti 15 %

Kétes 51 %

Rossz 90 %

Általános hitelkockázati céltartalékot (általános hitelkockázati kiigazítások) a Bank nem

képez. A kitettségek földrajzi eloszlása a főbb kitettségi osztályok szerinti bontásban a

következő táblázat mutatja. A portugáliai intézménnyel szembeni kitettség az anyabanki

finanszírozással függött össze. 2016-ban a finanszírozás megváltozásával a kitettség

megszűnt.

23

Megnevezés

Ország, ahol a

kitettség

létrejött

Kitettségérték (ezer HUF)

Ország, ahol a kitettség létrejött Magyarország

Központi kormányzatok vagy központi

bankok 158 478

Intézmények 1 514 035

Lakossági 8 707 677

Ebből: Kkv 792 246

Nemteljesítő kitettségek 777 621

Egyéb tételek 61 490

Teljes kitettség 11 219 301

Ország, ahol a kitettség létrejött Portugália

Intézmények 2 164 154

Teljes kitettség 2 164 154

7. táblázat: kitettségek földrajzi megoszlása

A Bank nemteljesítő kitettségei földrajzi szempontból Magyarországon helyezkednek el.

Az összes kitettség hátralevő futamidő szerinti megoszlását kitettségi osztályok szerint a

következő táblázat szemlélteti:

Kitettségek ügyfélkategória és lejárat

szerinti megoszlása bruttó értéken -

MHUF

Éven

belüli

1-2 év

között

2-3 év

között

3-5 év

között

5-10 év

között

10 év

felett

Lejárat

nélkül ÖSSZESEN

Központi kormányok és központi bankok 158,478 158,478

Helyi önkormányzatok 0 0

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3,678,189 3,678,189

Vállalkozások 0

Lakosság 655,624 1,491,827 2,058,392 3,031,022 1,560,512 34,627 8,832,004

Ingatlannal fedezett követelések 0

Késedelmes tételek 3,733,284 732,649 702,890 173,808 31,090 0 5,373,721

Egyéb tételek 345,693 345,693

ÖSSZESEN 8,225,575 2,224,476 2,761,282 3,204,830 1,591,602 34,627 345,693 18,388,085

8. táblázat: Kitettségek ügyfélkategória és lejárat szerinti megoszlása bruttó értéken

24

Az értékvesztett és késedelmes kitettségek értéke külön-külön kimutatva főbb gazdasági

ágazat vagy partnertípus szerinti bontásban:

Ügyfél kategória

Kitettségek bruttó

értéken

Értékvesztett

kitettségek

Késedelmes

kitettségek

Központi kormányok és központi bankok 158,478 0 0

Helyi önkormányzatok 0 0 0

Közszektorbeli intézmények 0 0 0

Hitelintézetek 3,678,189 0 0

Vállalatok 0 0 0

Lakosság 8,832,005 1,025,848 1,022,483

természetes személy 8,282,626 964,543 961,177

önállóvállalkozó 59,172 8,219 8,219

mikro vállalkozás 462,144 50,834 50,834

kisvállalkozás 28,062 2,252 2,252

középvállalkozás 0 0 0

Ingatlannal fedezett követelés 0 0 0

Késedelmes tételek 5,373,721 5,368,313 5,275,145

természetes személy 4,899,267 4,893,823 4,800,691

önállóvállalkozó 10,022 10,057 10,022

mikro vállalkozás 428,422 428,422 428,422

kisvállalkozás 34,803 34,803 34,803

középvállalkozás 1,207 1,207 1,207

Fedezett kötvények 0 0 0

Egyéb tételek 345,693 0 0

Összesen: 18,388,086 6,394,161 6,297,628

Az értékvesztett és késedelmes kitettségek összege, külön- külön felsorolva a következő

táblázatban kerülnek bemutatásra.

Megnevezés Összeg (eFt)

Teljes kitettség 18,388,086

Ebből késedelemben lévő kitettség 6,297,628

Ebből értékvesztett kitettség 6,394,161

Az értékvesztéssel kapcsolatos mozgásokat a legutóbbi nyilvánosságra hozatal óta a

következő táblázat foglalja össze.

25

Hitelminőség-romlást

szenvedett

kitettségek és kapcsolódó

értékvesztés

(millió forintban)

Minősített kitettség

bruttó értéke

(2015.12.31)

Értékvesztés

nyitó

(2015.01.01)

Értékvesztés

képzés

Értékveszt

és

visszaírás

Értékveszt

és

változása

Értékveszt

és záró

állomány

(2015.12.3

1)

Hitelintézetek, PBB 4 0 0 0 0 0

Nem pénzügyi

vállalkozások 951 403 67 -56 11 414

Háztartások 12906 4216 459 -374 85 4301

Egyéb belföldi 0 0 0 0 0 0

Külföldi 0 0 0 0 0 0

ÖSSZESEN 13861 4619 526 -430 96 4715

9. táblázat: Értékvesztés változása

4.5. Javadalmazási politika

A Bank javadalmazási politikája a vállalatirányítási rendszer szerves része, amelyet a Bank

egészében érvényre kell juttatni. A Bank a javadalmazási politika kialakítása során

figyelemmel volt a Hpt. 117-121 §-aira, valamint a javadalmazási politikának a hitelintézet és

a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő

sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm.

rendelet, továbbá az Európai Unió vonatkozó irányelvének rendelkezéseire.

A Bank javadalmazási politikájának tartalmát a Bank méretével, belső szervezetével,

tevékenysége jellegével, körével, nagyságrendjével, összetettségével és jogi formájából eredő

sajátosságaival arányosan határozta meg. Ennek keretében figyelemmel volt a Bank méretére,

munkaszervezetének egyszerűségére, arra, hogy tevékenysége a pénzügyi szolgáltatások

közül elsősorban hitel és pénzkölcsön nyújtására, illetve pénzügyi lízingre terjed ki, valamint

arra, hogy a Bank mérlegfőösszege az 500 milliárd forintot nem haladja meg, hitelállománya

nem jelentős.

A Bank javadalmazási politikája keretében törekszik a hatékony és eredményes

kockázatkezelésre oly módon is, hogy a javadalmazási politika nem ösztönöz a Bank

kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására, igazodik a Bank üzleti

stratégiájához, célkitűzéseihez, értékeihez és hosszú távú érdekeihez, valamint elősegíti annak

megvalósítását.

1. A javadalmazási politika személyi hatálya

A Bank a javadalmazási politika személyi hatályának (a kiemelt személyek körének)

meghatározása érdekében – a fenti jogszabályokra figyelemmel – évente értékelést végez a

Bank kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók azonosítása céljából.

A Bank javadalmazási politikájának hatálya alá jelenleg az alábbi személyek tartoznak:

- a Bank Igazgatóságának tagjai,

- a Bank Felügyelő Bizottságának tagjai,

- a Bankkal munkaviszonyban álló munkavállalók közül

- a Bank vezérigazgatója,

26

- a Bank kockázatvállalási funkciót betöltő, illetve kockázati profilját és

eredményét jelentős mértékben befolyásoló vezetők,

- az ellenőrzési funkciót ellátó személy (belső ellenőr).

2. A kiemelt személyek teljesítményjavadalmazásának szabályai

A Bank a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek részére

teljesítményjavadalmazásként tekinthető kifizetéseket nem teljesít, ilyen keretösszeget nem

határoz meg.

A munkaviszony megszűnésére és a nyugdíjpolitikára vonatkozóan a kiemelt személyek

körére eltérő szabályokat nem határoz meg.

A belső ellenőr, illetve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalók javadalmazása

független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől. Ezen személyek

javadalmazását a Felügyelő Bizottság felügyeli.

3. A Bank piaci részesedésére tekintettel javadalmazási bizottságot nem állít fel.

4. A Bank a javadalmazási politikáját évente nyilvánosságra hozza, honlapján

közzéteszi.

Az üzleti év során a Javadalmazási Politika hatálya alá tartozó munkavállalói körben

végkielégítés kifizetésére nem került sor.

A Bank 2015. évre vonatkozó teljes bruttó bérköltsége 381.419.339 Ft volt (66 fő), amely a

munkáltatói járulékokat, adókat is tartalmazza.

A Bank Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága tagjainak, valamint az ellenőrzési funkciót

ellátó személyek 2015-ben elszámolt javadalmazása 74.895.055,- Ft összegű volt.

2015. évre vonatkozóan a javadalmazás felügyeletét biztosító fő testület (Felügyelő Bizottság)

két alkalommal ülésezett.

Az üzleti év során munkába állási jutalékok és végkielégítések kifizetésére nem került sor.

4.6. Tőkeáttétel

A CRR 429. cikk (1) és (2) bekezdése szerint a tőkeáttételi mutató az intézmény alapvető

tőkéje, az intézmény – a mutató számításához meghatározott szabályok szerinti - teljes

kitettségének százalékában kifejezve. A tőkeáttételi mutató a kockázatokra kevéssé érzékeny

mérőszám, amely a túlzott kockázatvállalás megakadályozását célozza.

A tőkeáttételi mutató számítását az EU Bizottság 62/2015 számú felhatalmazáson alapuló

rendelete módosította és részletesen szabályozza. A rendelet szerint a mutatót negyedévente a

negyedév végi adatok alapján kell számítani.

A tőkeáttételi mutató számításával kapcsolatos 2015. december 31-ére vonatkozó,

nyilvánosságra hozandó információkat a Banif Plus Bank az EU Bizottság

200/2016végrehajtási rendeletében foglaltak szerint mutatja be.

27

A CRR 499. cikk (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Banif Plus Bank a tőkeáttételi

mutató számlálójaként az átmeneti rendelkezések figyelembe vétele nélküli alapvető tőkét

alkalmazza.

A tőkeáttételi mutató számítására vonatkozó mennyiségi információk:

Alkalmazandó összeg

(ezer Ft)

1Eszközök összesen a közzétett pénzügyi kimutatások

szerint 13 385 771

2

Kiigazítás a számviteli célból konszolidált, de a

szabályozási konszolidáció körén kívül eső szervezetek

miatt 0

3

(Kiigazítás a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az

alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegen

belül elszámolható, de a tőkeáttételi mutató számításához

használt kitettségérték számítása során az 575/2013/EU

rendelet 429. cikkének (13) bekezdése alapján

figyelmen kívül hagyott eszközök miatt) 0

4 Kiigazítás származtatott pénzügyi eszközök miatt 0

5 Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügyletek miatt 0

6Kiigazítás a mérlegen kívüli tételek miatt (mérlegen kívüli

kitettségek hitel-egyenértékesítése) 102 441

EU-6a

(Kiigazítás a tőkeáttételi mutató számításához használt

teljes kitettségérték megállapítása során az

575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) bekezdése

alapján figyelmen kívül hagyott csoporton belüli

kitettségek miatt) 0

EU-6b

(Kiigazítás a tőkeáttételi mutató számításához használt

teljes kitettségérték megállapítása során az

575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése

alapján figyelmen kívül hagyott kitettségek miatt) 0

7 Egyéb kiigazítások -2 317

8Tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettség

mérték 13 485 895

A számviteli eszközök és a tőkeáttételi mutató számításához

használt kitettségek összefoglaló egyeztetése (LRSum tábla)

28

Tőkeáttételi mutató

számításához használt

kitettség a CRR szerint

(ezer Ft)

1

Mérlegen belüli tételek (származtatott eszközök,

értékpapír-finanszírozási ügyletek és bizalmi

vagyonkezelés keretében kezelt eszközök nélkül, de

biztosítékokkal)

13 385 856

2 (A T1 tőke meghatározása során levont eszközérték) -2 401

3

Mérlegen belüli kitettségek összesen

(származtatott eszközök, értékpapír-finanszírozási

ügyletek és bizalmi vagyonkezelés keretében

kezelt eszközök nélkül) (az 1. és 2. sor összege)

13 383 455

4Származtatott ügyletekkel összefüggő összes pótlási

költség (az elismerhető változó készpénzletét nélkül)0

5

Származtatott ügyletekkel összefüggő potenciális

jövőbeli kitettség miatti többlet (piaci árazás szerinti

módszer)

0

EU-5aAz eredeti kitettség szerinti módszer alapján

meghatározott kitettségek0

6

Származtatott ügylethez kapcsolódó biztosíték által az

alkalmazandó számviteli szabályozás alkalmazásában

okozott eszközérték-csökkentés visszaírása

0

7

(Származtatott ügyletekhez biztosított változó

készpénzletét formájában fennálló követeléseket

megtestesítő eszközök levonása)

0

8(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel

szembeni, mentesített kereskedési kitettségek)0

9 Eladott hitelderivatívák kiigazított tényleges névértéke 0

10(Eladott hitelderivatívák utáni kiigazított tényleges

névérték beszámítások és többlet levonások)0

11Származtatott kitettségek összesen (a 4–10. sorok

összege)0

Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla

(LRCom tábla)

Mérlegen belüli kitettségek bontása (a származtatott

kitettségek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)

Származtatott kitettségek (derivatív ügyletek)

29




(ezer Ft)

12

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó

(nettósítás nélküli) eszközök az értékesítésként elszámolt

ügyletek kiigazításával

0

13

(Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó

eszközök nettósított készpénz-kötelezettségei és -

követelései)

0

14Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő

eszközök partnerkockázati kitettsége0

EU-14a

Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés:

partnerkockázati kitettség az 575/2013/EU rendelet

429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke szerint

0

15 Megbízotti ügyletek kitettsége 0

EU-15a

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel

szembeni, mentesített értékpapír-finanszírozási

kitettségek)

0

16Értékpapír-finanszírozási kitettségek összesen (a

12–15a. sorok összege)0

17 Mérlegen kívüli kitettségek bruttó névértéken 1 024 406

18 (Hitelegyenértékesítési kiigazítás) -921 966

19Egyéb mérlegen kívüli kitettségek (a 17. és 18. sor

összege)102 440

EU-19a

(Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7)

bekezdése alapján mentesített csoporton belüli

kitettségek (egyedi alapon) (mérlegen belüli és mérlegen

kívüli kitettségek))

0

EU-19b

(Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14)

bekezdése alapján mentesített kitettségek (mérlegen

belüli és mérlegen kívüli kitettségek))

0

Egyéb mérlegen kívüli kitettségek

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) és (14)

bekezdése alapján mentesített kitettségek (mérlegen belüli

és mérlegen kívüli kitettségek)

Értékpapír-finanszírozási kitettségek


(LRCom tábla) - folytatás

30




(ezer Ft)

20 T1 tőke 3 536 964

21

A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes

kitettség mérték (a 3., 11., 16., 19., EU-19a. és EU-

19b. sor összege)

13 485 895

22 Tőkeáttételi mutató 26,2%

EU-23A tőke meghatározásával kapcsolatos átmeneti

rendelkezésre vonatkozó döntés0

EU-24

Bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett

eszközök értéke az 575/2013/EU rendelet 429. cikke

(11) bekezdésének megfelelően

0

Tőke és teljes kitettségérték


A tőke meghatározásával kapcsolatos átmeneti rendelkezésre

vonatkozó döntés és a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt,

kivezetett eszközök értéke


(LRCom tábla) - folytatás




(ezer Ft)

EU-1

Mérlegen belüli kitettségek összesen (a származtatott

ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül),

ebből

13 383 455

EU-2 Kereskedési könyvben szereplő kitettségek 0

EU-3 Banki könyvben szereplő kitettségek, ebből 13 383 455

EU-4 Fedezett kötvények 0

EU-5 Kormányzatként kezelt kitettségek 158 478

EU-6

Nem kormányzatként kezelt regionális

kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal,

nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli

intézményekkel szembeni kitettségek

0

EU-7 Intézmények 3 678 189

EU-8 Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett 0

EU-9 Lakossággal szembeni kitettségek 8 707 677

EU-10 Vállalati 0

EU-11 Nemteljesítő kitettségek 777 621

EU-12Egyéb kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és

egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök)61 490

LRSpl tábla: Mérlegen belüli kitettségek bontása (a

származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási

ügyletek nélkül) (LRSpl tábla)

31

A tőkeáttételi mutató számítására vonatkozó minőségi információk:

A Banif Plus Bank tőkeáttételi mutatója jóval kedvezőbb a bankok átlagánál, amely azzal

függ össze, hogy kockázatvállalást jelentő tevékenysége a lakossági gépjármű finanszírozásra

összpontosul. A Bank lényeges mértékű más típusú kockázatokat a jövőben sem kíván

vállalni. A tőkemegfelelési követelmények betartása emiatt alapvetően biztosítja a tőkeáttételi

mutató megfelelő szinten tartását is. A túlzott tőkeáttétel kialakulásának elkerülése érdekében

a Bank rendszeresen méri és figyeli a mutató negyedéves értékeit, és szükség esetén

beavatkozik a túlzott tőkeáttétel megakadályozására.

A tőkeáttételi mutató 2015. év végi mértékét lényegében a következő tényezők befolyásolták:

a lakossági kitettségi osztályba tartozó, a gépjármű finanszírozással kapcsolatos

mérlegen belüli kockázatvállalás;

az anyabank általi finanszírozással összefüggő, az anyabanknál elhelyezett bankközi

betétek, amelyek a finanszírozási konstrukció megváltoztatásával 2016-ban

megszűntek.

4.7. Hitelkockázat mérséklés

A gépjármű hiteleknél és a gépjármű lízing ügyleteknél a finanszírozott gépjármű

biztosítékként szolgál a Banif Plus Bank számára. A gépjárművek, mint biztosítékok a

hitelezési kockázat sztenderd módszerét alkalmazó hitelintézetek számára nem elismerhető

hitelkockázat mérséklő eszközök, így a Bank ezeket a tőkekövetelmények meghatározásánál

nem veszi figyelembe.

A Banif Plus Bank a gépjármű finanszírozási ügyleteken kívüli más kitettségek esetében sem

számol hitelkockázat mérséklő eszközök tőkekövetelményt csökkentő hatásával.

A Banknak nincsenek olyan ügyletei (pl. derivatív ügyletek, repóügyletek),

amelyeknél a nettósítást a magyar jogszabályok szerint alkalmazni lehetne.

A Bank sem pénz-, sem értékpapír óvadékok hitelkockázat mérséklő hatásával nem

számol, és egyéb előre rendelkezésre bocsátott, a tőkekövetelményt mérséklő

hitelkockázati fedezetet sem vesz figyelembe.

A Bank nem rendelkezik harmadik féltől kapott, a hitelkockázatot mérséklő

garanciákkal.

A Banknak nincsenek olyan ügyletei, amelyeknél hitelderivatívákat lehetne használni

kockázatmérséklőként.

Documents

Nyilvánosságra hozatali dokumentum - cofidisauto.hucofidisauto.hu/uploads/files/nyilvanossagra_hozatali_kozlemeny... · 3 A Cofidis – SGPS, S. A. leányvállalatainak tőkéjét,