Nyíregyházi Főiskola – Társadalom – és Kultúratudományi Intézet

A Magyar Tudomány Ünnepe

Helyi kormányzás „a JOBBIK fővárosában”. Egy időközi önkormányzati választás

stratégiái.

Készítette: Körei László doktorandusz, óraadó oktató Nyíregyháza, 2013. november 12.

Fókuszálás

1.A témaválasztás indoklása és unikális jellege, releváns kutatói kérdések, hipotézisek.

2. A helyi hatalom – helyi társadalom – helyi kormányzás interdependenciája a lokalitás szintjén.

3. Tiszavasvári, mint egykori posztkádári szocialista kisvárosból a nemzeti radikálisok vidéki fellegvára.

4. A lokális kormányzás tágabb kontextusa: „helyi elit”, sikerfaktorok szerepe, településszociológiai indikátorok.

5. A radikális átrendeződés éve. 2010: a JOBBIK helyi kormányzásának kezdete és eredményei.

6. Krízis a helyi hatalomban, időközi voksolás. Új erőviszonyok 2012-ben?

7. A releváns politikai erők stratégiáinak elemzése. 8. Eredmény: Tiszavasvári újra „a JOBBIK fővárosa”.

Konklúzió

Képek Tiszavasváriról és a kampányról

K

– Ami mikrotársadalmilag mögötte van……

–

– –

1. A témaválasztás indoklása és unikális jellege, releváns kutatói kérdések, hipotézisek:

- a politikatudományi 3P-ből levezetve: valakik (politics) valamilyen tartalom mentén (policy) és valamilyen keretek közt (polity) valósítják meg a helyi kormányzás, a local governance komplex folyamatát;

a politikatudományban lévő hatalmi logika működése és a helyi tágabb, empirikus értelmezése, s a posztmodern kampánystruktúrák és stratégiák elemzése;

személyes és szakmai kötődés; 1.Sikeres lehet-e a JOBBIK helyi kormányzása a kvázi

homogén országos, regionális politikai erőviszonyok tükrében?

2. A JOBBIK sikeres szereplése értelmezhető-e mikrotársadalmi „immunválaszként”, új útkeresésként?

2. A helyi hatalom – helyi társadalom –helyi kormányzás interdependenciája a lokalitás szintjén

- a helyi hatalom megragadása során az aktuális közjogi rendszer, a lokális hatalom közhatalmi jellege, a plurális pártstruktúra állapota és az egyéb jogi és politológiai értelmezések segítenek (Brachinger, 2010:519)

- a helyi társadalom valamennyi válfaja szuverén, flexibilis, változó képződmény, mely közösségfüggő és szerves egységei éltetik;

- a helyi kormányzás számomra mindig egy adott település adott irányítójának komplex tevékenységét jelenti, amely egy bizonyos választói felhatalmazás eredményeképp lehetőséget kap arra, hogy érdemben szervezze a helyi közügyek folyamatait a maga lokális közpolitikai módszereivel;

3. Tiszavasvári, mint egykori posztkádári szocialista kisvárosból a nemzeti radikálisok vidéki fellegvára

- azt állítom, hogy a rendszerváltást követően egy halmozottan hátrányos helyzetű térség fontos városaként Tiszavasvári szerkezeti értelemben meg tudta őrizni fejlődőképes jellegét, mely alapvetően a körzetközponti jellegéből, infrastrukturális és intézményi szintű fejlettségéből fakad;

- mindez sajnálatosan az elmúlt bő két évtizedben nem párosult a helyi lakosság döntő többségének szubjektív egzisztenciális fejlődésével, sőt!

- a helyi társadalom jelentős része a rendszerváltás vesztesének érzi magát: strukturális munkanélküliség, túl korai modernizáció, fokozódó etnikai és együttélési konfliktusok;

4. A lokális kormányzás tágabb kontextusai: helyi „elit”, sikerfaktorok szerepe, településszociológiai indikátorok

- az önkormányzati szervezet körül kialakult hálózatok kevésbé tekinthetők tudatos partnerségi, fejlesztési koalícióknak, közpolitikai hálózatoknak, sokkal inkább a befolyásos, funkciókat halmozó önkormányzati és pártpolitikusi klientúrának;

az önkormányzatokat körülvevő helyi társadalom akkor képes a helyi döntéseket befolyásolni, ha intézményesen beépül a döntéshozásba, melynek esélyei azonban egyre csekélyebbek;

helyi nézőpontból sikerfaktorok: a települési átfogó szociális rendszer működőképessége, a lokális szolidaritás intézményei;

országos nézőpontból: ha a kötelező feladataiból minél többet megvalósít, nem adósodik el túlzottan;

5. A radikális átrendeződés éve.2010: a JOBBIK helyi kormányzásának kezdete és eredményei

- a tiszavasvári eredményeknek természetesen számos értelmezési és elemzési lehetősége is lehet;

- a helyi társadalom „immunválasza”;- új messianizmus, leaderizáció;- radikális válasz „az elmúlt 20 évre” ;- szimbolikus helyi politika: iráni testvérváros, Szent Korona

tan, csendőrség;- új termelő beruházások;- politikai kormányzás kontra menedzser szemléletű irányítás;- 2010: testületi többséggel együtt győz a JOBBIK;

JOBBIK, 2009-EP: „Magyarország a magyaroké!”

„Az új erő!”

„Adózzanak a multik!”

„Rendet, csendőrséget!”

„Nemzetek Európáját!”

↓

hatékony üzenetkezelés;

egyszerű, de hatásos politikai szemantika;

új stílusú és új tartalmú identitáskampány

6. Krízis a helyi hatalomban, időközi voksolás. Új erőviszonyok 2012-ben

- a ciklus felénél belső feszültségek a testületben;- személyi konfliktusok, a Fidesz „megnyert” két képviselőt, s

új alpolgármestert szerettek volna, s önálló frakcióalapítási kísérletet próbáltak megvalósítani;

- Eredmény: 7:5 arányban feloszlatta önmagát a helyi közgyűlés- Dr.Fülöp Erik polgármester: „döntsön a nép, tovább a

tisztesség útján - Fidesz-KDNP és TVKE: elég volt a rossz és megosztó helyi

politikából, ki kell nyitni a kapcsolatokat, országos támogatás is szükséges

- MSZP: a Fidesz-JOBBIK belháborúra rámegy a város- SZEM: menedzserekre és új helyi szakemberekre van szükség

8. Eredmény: Tiszavasvári újra „ a JOBBIK fővárosa”

- 2012.október 28: 54%-os JOBBIK-győzelem, masszív testületi többség (7:12)

- a JOBBIK-nak mind a helyi hatalomban, mind a helyi társadalomban szilárd beágyazottsága van;

- minden a JOBBIK számára kedvez helyben: első szavazók, kiábrándult, antifideszes szocialisták, a csalódott kormánypárti szavazók, s a romák egy jelentős része;

- konklúzió: a helyi társadalom sikeresnek vélte a helyi hatalom és a helyi kormányzás működését, s ezt voksával legitimálta is;

Köszönöm a figyelmet!