NYME Informatika Intézet

NYME Informatika Intézet

Számítógépes alkalmazások

7. előadás

NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások

Tartalom

Vállalatirányítási rendszerek (VIR)•A standard és integrált VIR jellemzői•A VIR rendszertechnikai modellje•A többrétegű architektúra megvalósításának módjai•A kliens-szerver munkamegosztás háromrétegű modellje•Az üzleti folyamatok kapcsolódása a vállalat műszaki feladataihoz

Számítógéppel segített minőségbiztosítás (CAQ)•A minőség számszerűsíthető jellemzői•A minőség nem számszerűsíthető jellemzői•A nem megfelelő minőség következményei•Minőségirányítási alapelvek•Folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje•A hibák keletkezése, elhárítása és költsége•Ellenőrzési terv, rajz és folyamat•Mérési hibák fajtái•A mérőgépek programozása


Vállalatirányítási rendszerek (VIR)

Múlt: egyedi fejlesztésű rendszerek Jelen: standard integrált vállalatirányítási rendszerStandard rendszer: kész szoftver, mely valamilyen vállalatmodellt feltételezve íródott, illetve annak alapján működik. A felhasználók a rendszert alapjaiban nem módosíthatják, de testre szabhatják, és erre általában szükség is van.A testre-szabás annak meghatározása, hogy a rendszer milyen adatokat tároljon és ezeket hogyan dolgozza fel.Vállalatmodell: a definiált adatokat és adatszerkezeteket tartalmazza, illetve ezek használatát a vállalati-üzleti folyamatokban. (A vállalati folyamatok szabványosodtak, ez teszi lehetővé a standard rendszerek bevezetését)


Integrált: a vállalat összes adatfeldolgozását megvalósító egységes információs rendszer:

• Biztosítja a vállalat összes tranzakció-feldolgozását (tranzakció: elemi tevékenységek sora, melyek mindegyike sikeresen végbemegy, vagy egyik se)

• Vezetői információkat szolgáltat minden vezetői szinte • Támogatja a döntéshozatalt információkkal, modellezéssel és

szimulációval • A funkciók a rendszerben nem keverednek • Nincs többszörös (felesleges) adatbevitel • Egységes vállalati adatbázisra épül


Modulok: az integrált rendszerek egy-egy jól körülhatárolt része, melyek támogatják a vállalat horizontális és vertikális munkamegosztásából eredő feladatok végrehajtását:

• Vertikálisan az egymásra épülő vezetési szintek döntéstámogatási feladatait

• Horizontálisan az egymást követő tranzakció-feldolgozási feladatokat (pl. értékesítés – beszerzés – termelésirányítás – készletgazdálkodás – pénzügy/számvitel – tárgyi eszközgazdálkodás)


A SAP R/3 program felépítése: funkciók → komponensek → modulokAlkalmazás-logika: az adatoknak a modellezett folyamatoknak megfelelő feldolgozási módja, más megközelítésben pedig a modulokban összefogott függvénykészlet, tehát a teljes rendszer az adatbázis nélkül.


Rendszertechnikai modell• Adatbázis az adatbázis-kezelő rendszerrel adatok tárolására és

kezelésére. Fő alkotórész. Ez az adatbázis réteg (database) . • Adatbázis interfész: az adatbázis-rendszerek cserélhetőségét

biztosítja, egységes felületet nyújt az alkalmazás felé. Köztes szoftver (middleware). Elmaradhat.

• Alkalmazásfuttató rendszer (interpreter). Az alkalmazást (a programot) nem fordítják le az adott processzor gépi (natív) kódjára, hanem az utasításokat egy értelmező program futásidőben értelmezi és hajtja végre. Ezzel biztosítják a rendszer hordozhatóságát (portabilitását). Gyorsabb fejlesztést és frissítést tesz lehetővé.

• Alkalmazás-logika: az adatok az üzleti folyamatoknak megfelelő feldolgozását végzi. Fő alkotórész. Ez az alkalmazói réteg (function).

• Kezelői felület: az adat és lekérdezés-bevitelt, valamint az eredmények megjelenítését végzi. Fő alkotórész. Ez a megjelenítési vagy prezentációs réteg (presentation).


Többrétegű architektúra: A vállalatok mérete, funkcióinak komplexitása illetve a számítógépes rendszerek (korlátozott) teljesítménye megköveteli a feladatok szétválasztását.

A VIR-ben a fenti alkotórészek többféleképpen választhatók szét 2-3 részre, így ugyanaz a rendszer többféle architektúrán is megvalósítható. A kliens/szerver típusú rendszerekben általában a szerveren van az adatbázis réteg, a prezentációs réteg pedig a kliensen. Az alkalmazói réteg többé/kevésbé megoszlik a kliens és a szerver gép között. Minél több funkció marad a kliensre, annál erősebb terminálokra van szükség.

Részletesen:


Önálló központi rendszer, amely az összes alkotórészt tartalmazza. Ez a mainframes (nagyszámítógépes) rendszer buta terminálokkal.

• Előnye: robusztus • Hátránya: az adatbázis-kezelő nem választható/változtatható.

Teljesítményproblémák jelentkezhetnek a háttérben, pl. SAP R/2

Megosztott megjelenítési réteg. X-szerveres rendszer grafikus kezelői felületet nyújtó X-terminálokkal.

• Előnye: robusztus. Mivel a terminálok vezérlése szabványosított Motif, Openlook), ezért többféle kliensgép használható.

• Hátrány: az adatbázis-kezelő nem választható/változtatható. Teljesítményproblémák most is lehetnek a háttérben.


Leválasztott megjelenítési réteg. Az adatbázis és az alkalmazás réteg egybe épül vagy egy szerveren fut, a megjelenítést teljes egészében a kliensek végzi.

• Előnye: csökken a háttérterhelés, és többféle kliensgép használható. • Hátrány: az adatbázis-kezelő most sem választható/változtatható. Még

mindig lehet méretezési gond a háttérben. Többnyire ez is mainframes rendszereket takar. (ORACLE FINANCIAL, ABAS-EKS, MFG/PRO)

Megosztott alkalmazási réteg. Az adatbázis réteg teljes egészében, az alkalmazási réteg részben a háttérben, részben a kliensen fut.

• Előnye: a kliens sok funkciót átvehet a szervertől, szabadon választható, mi fusson a háttérben, illetve a kliensen.

• Hátrány: az adatbázis-kezelő most sem választható/változtatható. Teljesítményproblémák keletkezhetnek a kliensen. A két rész csak egymással tud együttműködni. (DUN&Bradstreet, Winner – Interbaseke)


Leválasztott adatbázis réteg. Az alkalmazási réteg és a megjelenítési réteg összeépül, a kliensen fut, az adatbázis réteg marad a szerveren.

• Előnye: az adatbázis-kezelő választható/változtatható. Szabványos adatbázis-felület használható (Sybase, Powerbuilder, MS-ACCESS, MS-SQL)

• Hátrány: erős kliens kell. Integrációs és migrációs problémák keletkezhetnek sok felhasználó esetén. Az alkalmazásban kell garantálni a biztonságot. Pl. a Nexon terminálszerverrel oldja meg a problémákat.


Megosztott adatbázis-funkciók. Csak az adatbázis marad a háttérben, kezelését, az alkalmazói és a megjelenítési réteget pedig a kliens látja el..

• Előnye: elterjedt, sokan ismerik. Mindent PC-n lehet megoldani. • Hátrány: nagy problémák jelentkezhetnek teljesítmény és

memória vonatkozásában. Nem ipari szabvány az XBASE adatbázis. Integrációs és biztonsági problémák léphetnek fel. (dBase, Clipper, FoxPro és ezek Windows-os változatai) Szabványos file-formátunok:

.DBF: adatbázis file

.DBT: teljes text file

.NDX: index file


Három rétegű modell. A három fő komponens egymástól függetlenül, más-más gépeken futtatható, és szabványos felületeken kommunikálnak egymással.

• Előnye: létező szabványokon alapul (SQL, DCE). Jól méretezhető, biztonságos és kiemelkedően hibatűrő. Könnyen és jól integrálható, könnyű a migráció, és nagy eszközkészlete van.

• Hátrány: bonyolult rendszer, kiterjedt hálózatban nehéz telepíteni.


Biztonság: A réteges felépítésnek megfelelően 5 szinten kell vizsgálni és garantálni az adatok és programok biztonságát:

• A felhasználó megjelenítési szintjén • Az alkalmazói program szintjén • Adatbázis szinten • Operációs rendszer szinten • Hálózati szinten


Az üzleti folyamatok kapcsolódása a vállalat műszaki feladataihoz

Az üzleti folyamat vázlata:Rendelés-feldolgozás → Szükségletszámítás és ütemezés → Beszerzés → Gyártás → Kibocsátás és számlázásKapcsolódási pontok a műszaki feladatokhoz:• Számítógéppel segített tervezés (CAD/CAE) → Termékdefiníció• Számítógéppel segített gyártás (CAM) → Termeléstervezés és irányítás, gyártás• Rugalmas gyártórendszerek (FMS) → GyártásA rendszereket hierarchikus számítógépes hálózattal kell összekötni, integrálni:4. réteg: Vállalati szint: pénzügyi tervezés, terméktervezés3. réteg: Üzemi szint: termelésirányítás, ütemezés, karbantartás2. réteg: Cella szint: gépcsoportok felügyelete, vezérlése1. réteg: Gép szint: NC, robot, PLC0. réteg: Érzékelők/beavatkozók: termékmegmunkálás, folyamatirányítás


CAQ számítógéppel segített minőségbiztosítás

• minőségbiztosítás általános elvei

• mérés minősítés eszközei

• SPC statisztikai minőségellenőrzés

• mérőgépek és CAD rendszerek kapcsolata

• felületek letapogatása (eszközök és módszerek)

• felületmodell és mért értékek összevetése, minősítése

Minden ipari tevékenység célja az, hogy a termékeket :

• kellő mennyiségben

• megfelelő minőségben

• gazdaságosan állítson elő

A minőség akkor megfelelő, ha :

• a szabvány előírásainak megfelel a termék

• a megrendelő átveszi a terméket

• a fogyasztó (vevő) nem reklamál


Minőség meghatározása I.

Számszerűsíthető jellemzők:

• teljesítmény

• hatásfok

• pontosság

• megbízhatóság

• üzemkészség

• üzembiztonság

• élettartam

• energiafogyasztás

• tömeg

• térfogat

•fajlagos mutatók

• moduláris felépítés

• kiépítettség

• zaj és rezgésmentesség

• környezetkímélés

• klímaállóság

• software-ellátottság

• HW-SW-kompatibilitás

• automatizáltsági szint

• szolgáltatások (kimenetek)

• külföldi szabványoknak megfelelés

• felhasznált anyagok minősége

• referenciahelyek száma

• stb.


Minőség meghatározása II.

Nem számszerűsíthető jellemzők:

• korszerűségi szint

• korszerűség tartalma

• rugalmas alkalmazhatóság

• sokoldalúság

• integrálhatóság

• a kezelés egyszerűsége

• a kiszolgálás komfortja

• karbantartási igény

• javíthatóság

• alkatrész és szerviz ellátottság

• a szerelés minősége

• értékesítési kultúra

• iskolázás, kiképzés

• továbbképzés, patronálás

• esztétikai tartalom

(anyagok választéka, térbeli forma, felületek minősége, színek harmóniája, betűk és számok típusa, jelek és szimbólumok alakja, fény- és hanghatások stb.)


Nem megfelelő minőség következményei

Elemzés szerint a minőség nem megfelelő volta az alábbi következményekkel jár :

• a termék minőségével elégedetlen vevők 90%-a ezután elkerüli a terméket

• egy elfogadható átlagon felüli minden hiba legalább 3-4 %-kal csökkenti az eladási volument

• az elégedetlen vevők mindegyike legalább 9 további személynek mondja el a panaszát (de ez akár 20 fölé is emelkedhet)

• új vevőt csak 5-ször akkora ráfordítással lehet szerezni mint amekkorával a régit megtartani.


Minőségirányítási alapelvek• Vevőközpontúság : A szervezetek vevőiktől függetlenek, ezért ismerniük kell jelen és jövőbeli vevői szükségletet, teljesíteniük kell a vevők követelményeit és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait.

• Vezetés : A vezetők megteremtik a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vesznek a szervezet céljainak elérésében.

• A munkatársak bevonása : A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk a teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

• Folyamatszemléletű megközelítés : A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

• Rendszerszemlélet az irányításban : Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan elérje el a céljait.

• Folyamatos fejlesztés : A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

• Tényeken alapuló döntéshozatal : Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak

• Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal : A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.


Folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje

Az ellenőrzési eredmények puszta számértékei általában rossz áttekintést adnak a gyártási folyamatokról. Elterjedt gyakorlat ezért az ellenőrzés eredményeinek az idő függvényében történő grafikus ábrázolása. A leggyakrabban vizsgált statisztikai jellemzők : átlag, szórás (s), terjedelem (R). E diagramokat ellenőrző-kártyáknak hívjuk. Ha a vizsgált jellemző értéke un. ellenőrző határokat eléri, a folyamatba be kell avatkozni (Statical Process Controll,SPC)


Mérés, minősítés

Alkatrész, technikai modell

Mérési feladat definiálás

Mérési feladat realizálásCMM-CAD interfészCMM mérési pont(sorozat)

meghatározása

Mérési adatokMért-Elméleti összehasonlítás

Analízis & Konklúzió


Mérési hibák

A mért érték xi és a helyes érték xh közötti különbséget nevezzük hibának, =xi-xh előjele pozitív és negatív is lehet.

A mérési hibák jellegük szerint lehetnek :

• rendszeres hibák - oka, nagysága előjele ismert, a mérési eredményt hibássá teszik, korrigálhatók.

• véletlen hibák - oka jórészt ismert, de nagysága és előjele nem, a mérési eredményt bizonytalanná teszik

• durva hibák - erős környezeti behatás, vagy személyi tévedés következtében lépnek fel, nem korrigálhatók, a mérési eredményt nagymértékben eltorzítják

A fentiek értelmében a rendszeres hibák számítással, kalibrálással, a véletlen jellegű hibák sorozatméréssel határozhatók meg.

Durva hibák esetében a mérést meg kell ismételni.


Mérőgépek programozása

Tanuló programozás (Teach-in)

A program kézi üzemmódban lefolytatott mérés során készül el, a mérési eredmények azonnal felhasználhatók. A programban rögzítésre kerülnek a tapintási, az alkatrészre vonatkozó geometriai és egyéb jellemzők, adatok (pl. letapintási pontok, tapintó pozicionálási pontok, előírt méretek, tűrések stb.)

Az eljárás előnyei :

• nagyon szemléletes: valódi munkadarab, valódi tapintóelem konfiguráció segítségével készül

• elkészítése egyszerű: csak a tapintópályát meghatározó pontok helyzete az, amiben a kézi vezérlésben való méréstől különbözik

• a programozás és a névleges méretek felvétele egymástól elválasztható, ez a programozási időt lerövidíti

Az eljárás hátrányai :

• a programozási idő is a mérőgépet terheli, ami ilyen nagy-értékű berendezések esetében nem előnyös

• a program megírásához rendelkezésre kell állnia a már elkészített munka darabnak.

Documents

NYME Informatika Intézet