Horváth Péter

TÖRTÉNELEM 5

munkafüzet

Játékos feladatokHorváth Péter ötödikes tankönyvéhez

Megoldókulcs

NEMZEDÉKEK TUDÁSA TANKÖNYVKIADÓ BUDAPEST

1

Térképek:KALICZA LÁSZLÓ

Rajzok:HORVÁTH ESZTER

Fedélterv:VIDOSA LÁSZLÓ

© Horváth Péter, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., 2013

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.a Sanoma company

www.ntk.huVevőszolgálat: info@ntk.huTelefon: 06 80 200 788

A kiadásért felel: Kiss János TamásRaktári szám: RE11575/MFelelős szerkesztő: Bartos KárolyMűszaki igazgató: Babicsné Vasvári EtelkaMűszaki szerkesztő: Gaugecz IstvánnéGrafikai szerkesztő: Slezák Ilona1. kiadás, 2013

2

I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA

1. Képek az őskori ember életéből

1. Írd le, hogyan változott az ember teste – a feltételezések szerint – a fejlődés során!

a) A tartása: Az őskori ember felegyenesedett és két lábon járt.

b) A kezei: A keze egyre ügyesebb lett.

c) A koponyája: Az arckoponya kisebb lett, az agykoponya mérte nőtt.

2. Írd le a szerszámok és fegyverek melletti vonalra a nevüket! Számozással tedd időrendi

sorrendbe őket!

3. A térképvázlat az ember ősének leghíresebb lelőhelyeit mutatja a világon. Írd a térképre a földrészek nevét!

Melyik földrészen találták a legtöbb ilyen leletet? A legtöbb leletet Afrikában találták.

Melyiken nem találtak egyáltalán? Amerikában és Ausztráliában nem találtak leleteket.

Vajon miért nem? Ezeket a földrészeket később népesítette be az ember.

4. Hol találták meg Magyarország leghíresebb ősemberleletét? Vértesszőlősön.

Miért pont Sámuel lett a neve? Sámuel napján találták meg.

3

5. Sorold fel azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek megkülönböztetik az embert az állatoktól!

beszéd, előre eltervezett, értelmes munka, gondolkodás

6. Mi köze a Beatles együttesnek az ősrégészethez?

Hány éves volt Lucy, amikor meghalt? 18-20 éves.

7. Milyen tevékenységekkel szerezte az őskori ember a táplálékát?

gyűjtögetés, vadászat, halászat

8. Hasonlítsd össze azt, ahogyan az őskori ember, és ahogyan a mai ember vadászik!Melyek a fő különbségek?

a) A vadászfegyverekben: a mai vadászfegyverek biztonságosak, alkalmasak arra, hogy a

vadász messziről megcélozza és ejtse el a vadat.

b) A vadászat céljában: a vadászat ma elsősorban sport és szórakozás, esetleg az étrend-

kiegészítést szolgálja

c) A vadászat fontosságában: a vadászat az őskorban az életben maradás feltétele volt, ma

nem létfontosságú.

d) A vadászatra való felkészülésben: a mai ember nem alkalmaz mágiát, a felkészülést a

fegyverek ismerete jelenti, a sikert a vadász a technikára alapozza.

9. Írd a képen látható mamut „alkatrészei” mellé, mit mire tudtak használni az őskori emberek!

4

10. Milyen anyagokat használtak fel a képen látható sátor elkészítéséhez?

2. Művészet vagy varázslat?

1. Írd le, milyen célokkal készített az őskori ember rajzokat, szobrokat, festményeket?

A műalkotások egy része díszítő célzattal készülhetett, más részük a vadászatot megelőző

szertartást (mágiát, varázslatot) szolgálta.

2. Másolj ide egy barlangfestményt!

Minden igényes, barlangfestmény után készült rajz elfogadható.

5

3. Melyek a barlangfestmények leggyakoribb témái? A barlangfestmények leggyakoribb

témái állatok, bölények vagy lovak, ritkábban emberek.

4. Mit jelent a mágia szó? A mágia varázslat, szertartás állatok szellemének a megnyerésére.

5. Honnan tudjuk, hogy az őskor végi emberek már hittek a túlvilági életben?

Az őskor végén a halottakat használati tárgyaikkal együtt eltemették. A sírokban

virágmaradványok is találhatóak

6. Mit gondolsz, miért festették be gyakran vörös okkerrel a halottak bőrét?

A vörösesbarna festéket az élet színének tartották.

7. A feladatot célszerű a történelemórán megvitatni.

@ 8. Nézd meg a www.ntk.hu/tortenelem/olvasmanyok oldalon a pozitív és a negatív képet ábrázoló fotókat! Mondd el, hogyan készült az egyik, és hogyan a másik!

A pozitív kép úgy készült, hogy az őskori művész a festékbe mártott kezével lenyomatot

csinált, a negatív képnél pedig körülfestette a kezét.

Írj példákat olyan babonákra, amelyekben még ma is hisznek egyes emberek!

Több válasz is elfogadható.

3. A termelés kezdete

1. Írj példákat arra, mi mindenre használták a tüzet az őskorban!

A tüzet melegítésre, sütésre, világításra, a vadállatok távoltartására használták.

2. És mire használjuk ma?

A tüzet ma melegítésre, sütésre, világításra használjuk, illetve használjuk az ipari célokra is,

például fémek olvasztására.

3. Hasonlítsd össze a vad és a nemesített gabonafajták rajzát! Melyek a fő különbségek?

A vad növények a termesztett fajtákhoz képest kisebb hozamot biztosítottak.

6

Melyik földrész ősi gabonafajtája a kukorica? Amerika

7

4. Ez az ősi, sziklába karcolt rajz vadkecskék befogását ábrázolja. Írd le röviden, hogyan történhetett!

Minden, a mellékelt rajzra támaszkodó fogalmazás elfogadható.

5. Írd a rajzok alá a termelőszerszámok nevét!

ásóbot kapa sarló eke

6. Írd le, miből és hogyan készült a kapa!

8

Az őskori kapa a természetben található anyagokból, ágakból és csontból készült.

7. Írj példát arra, hogy az élelemtermelő embernek többféle és más eszközökre, szerszámokra van szüksége, mint a csak vadászó-halászó ősének!

A földművelés és az állattenyésztés letelepedett életformát követel meg. Az élelemtermelő

embernek szüksége van minden olyan eszközre, amely ezt az életformát szolgálja, így

erdőirtáshoz, földműveléshez és állattenyésztéshez szükséges szerszámokra, továbbá a

megtermelt élelem tárolását biztosító eszközökre. Más, tanult ismeretekre támaszkodó

válaszok is elfogadhatóak.

8. Miért jelent biztosabb megélhetést a gabonatermesztés, mint a gyűjtögetés?

A gabonatermesztés biztosabb megélhetést nyújt, mint a gyűjtögetés, mert a megművelt

területen évről évre várható termés, míg a gyűjtögetés csak véletlenszerűen jár eredménnyel.

9. Miért jelent biztosabb megélhetést az állattenyésztés, mint a vadászat?

Az állattenyésztés biztosabb megélhetést nyújt, mint a vadászat, mert a háziasított állatok

húsa, teje, szőrzete mindig rendelkezésre állt, és az állatokat lehetett szaporítani is.

10. Válaszolj a kérdésekre!

Mi a különbség az agyagedény és a cserépedény között?

Az agyagedényt nem égették ki, a cserépedényt igen. Ha a kiégetett edényt mázzal bevonták,

az vízhatlanná vált, így folyadékot is lehetett benne tárolni.

Miért jobb a cserépedény? A cserépedény erősebb és tartósabb volt.

Miért kell még mázzal is bevonni? A mázzal bevont cserép nem engedi át a vizet.

11. Milyen anyagokból készített ruhát magának az őskori ember?

Az elfogadható válaszok: állatbőr, állati bunda, szőrme, gyapjú.

12. Fonalból készül a szövet. De miből készül a fonal?

Az elfogadható válaszok: állati vagy növényi eredetű anyagokból, lenből, kenderből,

gyapjúból.

13. Olvasd el a következő régészeti beszámolót, majd válaszolj a kérdésekre!

„A hegyoldal forrás feletti teraszain a régészek egyre több olyan faragott kődarabot találtak, melyeknek lapos, finomra csiszolt oldalain a már jól ismert bronztárgyak bevésett körvonalait fedezték fel. Öntőminták voltak ezek, az iparszerű sorozatgyártás helyi bizonyítékai. Aztán szép sorjában előkerültek az olvasztás és ötvözés egyéb kellékei is, agyag fújtatócsövek, nyersanyagformák, az olvasztás után visszamaradt bronzsalak, s végül

9

a perdöntő színhely is, kőből és agyagból épített kemencék omladéka.” (Szent Vid-hegy, Velem, Vas megye)

a) Miért vésték kőbe a bronztárgyak alakját?

A faragott kődarabok öntőminták voltak.

b) Mire használták a fújtatókat?

A fújtatókat a tűz élesztésére, a hőmérséklet növelésére használták.

c) A fújtatóból vajon miért csak a csöveket találták meg a régészek?

A fújtatók készültek maradandó anyagokból.

d) Miért a kemence a legfontosabb bizonyítéka a bronzművességnek?

A kemence bizonyítja, hogy a helyszínen fémolvasztással foglalkoztak.

e) Mi a salak? A salak az olvasztás után visszamaradó hulladék.

14. Mi a különbség a réz és a bronz között?

A réz a természetben található elemi fém, a bronz ötvözet.

15. Sok ezer évvel ezelőtt a mai Franciaország területén egy kézműves elrejtette a

szerszámait. Talán rablók támadták meg a falut? Szerencsére nem a rablók, ha nem mai

régészek találták meg az eszközöket.

a) Mivel foglalkozott a kézműves? bronzműves volt, bronzmegmunkálással foglakozott.

b) Melyek voltak a legfontosabb szerszámai? köszörű, üllő, fűrész, vésők.

c) Ki volt az a király, aki 300 bronzművest foglalkoztatott? Nésztor, Pülosz királya

10