Upload
nyisztor-tamas
View
57
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az olasz nyelvű érettségi részletes tájékoztatója
Citation preview
OLASZ NYELV
Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a
vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.
A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg
értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a
nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a
nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű,
azaz közvetítési készséget nem mér.
A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács
idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga
szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint
pedig a B2 szintnek felel meg.
Európa Tanács Érettségi vizsga
C2 Mesterszint
C1 Haladó szint
B2 Középszint Emelt szint
B1 Küszöbszint Középszint
A2 Alapszint
A1 Minimumszint
Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása:
B2 Megérti a változatos konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb,
összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni.
Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja,
részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
B1 Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori
élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni
mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer,
vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről
és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző
álláspontokat és terveket.
A2 Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez
kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű
és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni
önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.
A dokumentum a olasz nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A
vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen
nyelvben.
Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket,
a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek
lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a
nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk.
A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű
követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten
megadottakat is.
A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A
vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes
vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a
szövegfajták felsorolását.
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK
1. Olvasott szöveg értése
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Készségek A vizsgázó képes az olvasási céloknak,
illetve a feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szövegben
A2:
a lényeget (a szöveg célját)
megérteni,
eseménysorokat követni,
kulcsinformációkat megérteni,
B1:
a gondolatmenet lényegét
megérteni,
véleményeket, érvelést nagy
vonalakban követni,
egyes részinformációkat kiszűrni.
A vizsgázó képes az olvasási céloknak,
illetve a feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szövegben
B2:
a gondolatmenetet követni,
véleményeket, érvelést követni,
az információkat megfelelő
részletességgel megérteni,
a szerző álláspontjára következtetni,
a szerző, illetve a szereplők
érzéseire, érzelmeire következtetni.
1.2. A szöveg jellemzõi A vizsgarészben használt szöveg
autentikus, esetleg kismértékben
szerkesztett,
tartalma, szerkezete, nyelve világos,
tematikusan megfelel a korosztály
élettapasztalatának és általános
érdeklődésének,
megértéséhez nincs szükség az
érettségi vizsga általános
műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
kiválasztásakor a Témakörök című
rész az irányadó,
autentikus jellegéből adódóan
tartalmazhat olyan szavakat,
kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény
az adott vizsgaszinten; ezek
megértése azonban nem szükséges
az adott feladat sikeres
megoldásához,
A vizsgán használt szöveg
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A2:
rövid, egyszerű,
hétköznapi nyelven íródott, és
főként gyakran használt szavakat és
nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
B1:
rövid, tartalmilag és szerkezetileg
világos,
hétköznapi nyelven íródott.
B2:
hosszabb, nyelvileg és tartalmilag
összetettebb szöveg,
konkrét vagy elvont témájú.
1.3. Szövegfajták utasítások (pl. feliratok, használati
utasítások),
tájékoztató szövegek (pl. hirdetés,
menetrend, prospektus,
műsorfüzet),
levelek,
újságcikkek (pl. hír, beszámoló,
riport),
ismeretterjesztő szövegek,
irodalmi szövegek.
publicisztikai írások.
2. Nyelvhelyesség
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Készségek
A vizsgázó képes
A2:
az alapvető nyelvtani szerkezetek és
lexikai egységek felismerésére,
kiegészítésére és létrehozására
mondat- és szövegszinten,
B1:
gyakran használt nyelvtani
szerkezetek és lexikai egységek
felismerésére, kiegészítésére és
létrehozására szövegszinten.
A vizsgázó képes
B2:
változatos nyelvtani szerkezetek és
lexikai egységek felismerésére,
kiegészítésére és létrehozására
szövegszinten.
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.2. A szöveg jellemzői A vizsgarészben használt szöveg vagy
szövegrészlet
nehézségi foka alacsonyabb, mint
az olvasott szöveg megértését mérő
feladatoknál,
autentikus, esetleg szerkesztett,
tartalma, szerkezete, nyelve világos,
tematikusan megfelel a korosztály
élettapasztalatának és általános
érdeklődésének,
megértéséhez nincs szükség az
érettségi vizsga általános
műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
kiválasztásakor a Témakörök című
rész az irányadó,
autentikus jellegéből adódóan
tartalmazhat olyan szavakat,
kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény
az adott vizsgaszinten; ezek
megértése azonban nem szükséges
az adott feladat sikeres
megoldásához,
A2:
rövid, egyszerű,
hétköznapi nyelven íródott, és
főként gyakran használt szavakat és
nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
B1:
rövid, tartalmilag és szerkezetileg
világos,
hétköznapi nyelven íródott.
A vizsgán használt szöveg
B2:
hosszabb, nyelvileg és tartalmilag
összetettebb,
konkrét vagy elvont témájú.
3. Hallott szöveg értése
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Készségek A vizsgázó képes az értési céloknak,
illetve a feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szöveg
A2:
témáját felismerni,
lényegét megérteni,
A vizsgázó képes az értési céloknak,
illetve a feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szöveg
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
kulcsfontosságú szavait megérteni,
legalapvetőbb adatszerű
információit kiszűrni,
B1:
gondolatmenetét nagy vonalakban
követni,
egyes tényszerű részinformációkat
megérteni.
B2:
gondolatmenetét részleteiben is
követni,
megértésén túl a
szövegkörnyezetből következtetni az
egyes beszélők álláspontjára,
megértésén túl a
szövegkörnyezetből következtetni a
beszélők érzelmeire és egymáshoz való
viszonyára.
3.2. A szöveg jellemzői A vizsgarészben használt szöveg
autentikus vagy autentikus
hangzású (stúdiófelvétel),
tematikusan megfelel a korosztály
élettapasztalatának és általános
érdeklődésének,
megértéséhez nincs szükség az
érettségi vizsga általános
műveltségi szintjét meghaladó
ismeretekre,
kiválasztásakor a Témakörök című
rész az irányadó,
anyanyelvi beszélők közvetítésével
hangzik el,
egy vagy több beszélő
közvetítésével hangzik el,
akusztikai minősége kifogástalan,
hossza és tartalma nem terheli meg
feleslegesen a vizsgázó memóriáját,
autentikus jellegéből adódóan
tartalmazhat olyan szavakat,
kifejezéseket, szerkezeteket,
amelyek ismerete nem követelmény
az adott vizsgaszinten; ezek
megértése azonban nem szükséges
az adott feladat sikeres
megoldásához,
A vizsgarészben használt szöveg
A2:
hétköznapi nyelven hangzik el,
szinte kizárólag gyakran használt
szavakat és nyelvi szerkezeteket
tartalmaz,
lassú, de még normál
beszédtempójú,
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,
tisztán artikulált,
tartalmilag kifejezetten
egyszerű,
B1:
hétköznapi nyelven hangzik el,
alapvetően gyakran használt
nyelvtani szerkezetekből és lexikai
elemekből építkezik,
normál tempójú,
a standard kiejtés(ek)hez közel álló,
tartalmilag és szerkezetileg
mérsékelten összetett.
B2:
változatos nyelvtani szerkezetekből
és lexikai elemekből építkezik,
természetes, a szöveg jellegének
megfelelően változatos tempójú,
tartalmilag és szerkezetileg
összetett.
3.3. Szövegfajták közérdekű bejelentések,
közlemények (pl. pályaudvaron,
repülőtéren, áruházban),
rögzített telefonos szövegek (pl.
üzenetrögzítő, információs
szolgálatok: útinformáció, nyitva
tartás, menetrend),
utasítások (pl. utcán, repülőtéren,
pályaudvaron),
médiaközlemények (pl. időjárás-
jelentés, reklám,
programismertetés, rövid hír),
beszélgetések,
telefonbeszélgetések,
műsorrészletek,
riportok, interjúk,
beszámolók.
általános érdeklődésre számot tartó
témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.
4. Íráskészség
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. Készségek A vizsgázó képes
a feladatban megadott
kommunikációs szándékokat
megvalósítani (lásd a Kommunikációs
helyzetek és szándékok című részt),
a megadott témákhoz kapcsolódó
A vizsgázó képes
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
szövegeket írni (lásd a Témakörök című
részt),
A2:
a személyével, illetve közvetlen
környezetével kapcsolatos témákról
írni,
az adott témáról egyszerű
kifejezéseket használva írni,
egyszerű mondatokból álló rövid,
összefüggő szöveget írni,
a szöveg mondatai között lévő
alapvető logikai kapcsolatokat
egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a
leggyakrabban használt
kötőszavakkal) kifejezni,
néhány egyszerű szerkezetet és
alapvető helyesírási szabályt úgy
használni, hogy a hibák ellenére
érthető legyen a mondanivaló,
B1:
ismert, köznapi témákról írni és
véleményét is megfogalmazni,
meglévő szókincsét változatosan
használni,
a szöveget megfelelően felépíteni és
tagolni, a logikai viszonyok
kifejezését szolgáló nyelvi
eszközöket alkalmazni,
a szövegfajtának, a közlési
szándéknak, a címzetthez való
viszonyának megfelelő stílust és
hangnemet választani,
az adott szövegfajta formai
sajátosságainak megfelelő
írásművet létrehozni,
egyszerű nyelvtani szerkezeteket,
nyelvi fordulatokat és a helyesírási
szabályokat általában biztonsággal
alkalmazni.
B2:
a megadott témákat általános
nézőpontból is tárgyalni,
álláspontját viszonylag árnyaltan,
érvelését rendszerezetten kifejteni,
a nyelvi eszközök széles skálájának
változatos alkalmazásával
összefüggő, megfelelően tagolt,
logikusan felépített szöveget
létrehozni,
a nyelvtani struktúrákat valamint a
helyesírás szabályait rendszerszerű
hibák nélkül, nagy biztonsággal
alkalmazni.
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.2. Szövegfajták
rövid személyes jellegű közlés (pl.
üzenet, naplóbejegyzés),
üdvözlőlap,
meghívó,
magánjellegű vagy intézménynek
(pl. nyelviskolának) szóló levél.
olvasói levél,
cikk (diák)újság számára.
5. Beszédkészség
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. Készségek A vizsgázó képes
a megadott helyzetekben és
szerepekben, a feladatnak
megfelelő kommunikációs
szándékokat megvalósítani (lásd a
Kommunikációs helyzetek és
szándékok című részt),
a megadott témákról szóló
beszélgetésekben részt venni (lásd a
Témakörök című részt),
a kommunikációs stratégiákat a
szintnek megfelelõen, hatékonyan
alkalmazni (pl. beszélgetést
elkezdeni, fenntartani és befejezni),
A2:
saját magáról és közvetlen
környezetéről egyszerű,
begyakorolt nyelvi eszközökkel
röviden és többnyire érthetően
megnyilatkozni,
egyszerű, begyakorolt
beszélgetésekben részt venni,
kiszámítható, mindennapi
helyzetekben rutin feladatokat
megoldani (pl. vásárlás),
érezhető akcentusa és esetenként
akadozó beszédtempója ellenére
többnyire érthetően beszélni,
A vizsgázó képes
B1:
az egyszerű nyelvi eszközök széles
skáláját rugalmasan használni, és
ezzel mondanivalójának nagy részét
egyszerűen kifejezni,
ismerős témáról folyó társalgásban
részt venni,
kevésbé begyakorolt mindennapi
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
helyzetekben felmerülő feladatokat
megoldani,
viszonylag folyékonyan elmondani
egy történetet, beszámolni
élményeiről és érzéseiről,
érezhető akcentusa és esetleg lassú
beszédtempója ellenére érthetően
beszélni.
B2:
folyékonyan, helyesen és
hatékonyan használni a nyelvet,
gondolatait, álláspontját
következetesen, folyamatosan
kifejteni,
a megadott témákat általánosabb
nézőpontból is tárgyalni,
folyamatosan és természetesen részt
venni a különböző témájú
társalgásokban,
bonyolultabb, váratlan elemeket is
tartalmazó feladatokat sikeresen
megoldani,
elmagyarázni álláspontját,
világosan érvelni,
enyhe akcentusa ellenére
természetes kiejtéssel, hanglejtéssel
és normál beszédtempóban
beszélni.
B) TÉMAKÖRÖK
Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden
vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt
témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert
ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.
A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1. Személyes vonatkozások,
család A vizsgázó személye, életrajza,
életének fontos állomásai
(fordulópontjai)
Családi élet, családi kapcsolatok
A családi élet mindennapjai, otthoni
teendők
Személyes tervek
A család szerepe az egyén és a
társadalom életében
Családi munkamegosztás, szerepek
a családban, generációk együttélése
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső
jellemzése
Baráti kör
A tizenévesek világa: kapcsolat a
kortársakkal, felnőttekkel
Női és férfi szerepek
Ünnepek, családi ünnepek
Öltözködés, divat
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
Hasonlóságok és különbségek az
emberek között
Az emberi kapcsolatok minősége,
fontossága (barátság, szerelem,
házasság)
Lázadás vagy alkalmazkodás; a
tizenévesek útkeresése
Előítéletek, társadalmi problémák
és azok kezelése
Az ünnepek fontossága az egyén és
a társadalom életében
Az öltözködés mint a társadalmi
hovatartozás kifejezése
A fogyasztói társadalom, reklámok
Társadalmi viselkedésformák
3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke
(a lakószoba, a lakás, a ház
bemutatása)
A lakóhely nevezetességei,
szolgáltatások, szórakozási
lehetőségek
A városi és a vidéki élet
összehasonlítása
Növények és állatok a
környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb
környezetünkben: Mit tehetünk
környezetünkért vagy a természet
megóvásáért?
Időjárás
A lakóhely és környéke
fejlődésének problémái
A természet és az ember harmóniája
A környezetvédelem lehetőségei és
problémái
4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása
(sajátosságok, pl. szakmai képzés,
tagozat)
Tantárgyak, órarend, érdeklődési
kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, a nyelvtudás
szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli
eseményei, iskolai hagyományok
Iskolatípusok és iskolarendszer
Magyarországon és más
országokban
Hasonló események és
hagyományok külföldi iskolákban
5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy
munkába állás
A munkavállalás körülményei,
lehetőségei itthon és más országokban,
divatszakmák
6. Életmód Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód (a helyes és
a helytelen táplálkozás, a
testmozgás szerepe az egészség
megőrzésében, testápolás)
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán,
éttermekben, gyorséttermekben
Gyakori betegségek, sérülések,
baleset
Gyógykezelés (háziorvos,
szakorvos, kórházak)
Az étkezési szokások hazánkban és
más országokban
Ételspecialitások hazánkban és más
országokban
A kulturált étkezés feltételei,
fontossága
A szenvedélybetegségek
A gyógyítás egyéb módjai
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7. Szabadidő, művelődés,
szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai
sport
Olvasás, rádió, tévé, videó,
számítógép, Internet
Kulturális események
A szabadidő jelentősége az ember
életében
A művészet szerepe a
mindennapokban
Szabadidősport, élsport, veszélyes
sportok
A könyvek, a média és az internet
szerepe, hatásai
8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei,
a tömegközlekedés
Nyaralás itthon, illetve külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás
megtervezése, megszervezése
Az egyéni és a társas utazás előnyei
és hátrányai
A motorizáció hatása a környezetre
és a társadalomra
Az idegenforgalom jelentősége
9. Tudomány és technika Népszerű tudományok,
ismeretterjesztés
A technikai eszközök szerepe a
mindennapi életben
A tudományos és technikai fejlődés
pozitív és negatív hatása a társadalomra,
az emberiségre
C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK
1. Kommunikációs helyzetek
A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy
írásban mindkét szinten.
Helyzet Szerep
Áruházban, üzletben, piacon vevő
Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég
Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja
Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár
Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban,
szállodában
vendég
Iskolában tanuló, iskolatárs
Kulturális intézményben, sportlétesítményben,
klubban
vendég, látogató, egy társaság tagja
Országhatáron turista
Orvosnál beteg, kísérő
Szolgáltató egységekben
(fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút,
bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)
ügyfél
Helyzet Szerep
Szünidei munkahelyen munkavállaló
Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista
Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél
Tömegközlekedési eszközökön (vasúton,
buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
utas, útitárs
2. A kommunikációs szándékok listája
A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű
vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.
A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint
követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban
és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a véleménynyilvánítás lehetséges kifejezése középszinten:
secondo me, che ne dici?, sei d’accordo?, sai cosa ti dico?; emelt szinten: Che cosa ti sei messo in testa? / non ci
sarebbe quindi da sorprendersi se…!
Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.
1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Megszólítás és arra reagálás Senti!, scusa!, Marina/Giorgio!, per favore!, per piacere!, signore/a!,
signorina!, professore!/professoressa!, mamma!, papà!, zio/a!,
nonno/a!, cameriere!, amici!, tesoro!, amore!
Prego! dimmi! cosa vuoi/ vuole?
Köszönés, elköszönés és arra reagálás Ciao!, ciao, Angela!, ciao a tutti!, buongiorno! buona sera, signore/a,
professore/ professoressa!
Arrivederci/La!, ciao, a presto, a domani, a dopo, a lunedì, ci vediamo!
Bemutatkozás, bemutatás és ezekre
reagálás
Sono Giulia, mi chiamo Alessandro, il mio nome è Martina, mi
permetta di presentarmi
Ti presento Giorgio, questo è Giorgio,
Piacere, molto lieto/a.
Telefonbeszélgetésnél megszólítás,
bemutatkozás, más személy kérése,
elköszönés és ezekre reagálás
Pronto, sono Valeria, c’è Marco? pronto, con chi parlo, scusi? pronto,
parlo con Claudia?, pronto, posso parlare con Maurizio? pronto, può
passarmi il dottor Agnani? Lo/La passo subito, glielo/gliela passo
subito, grazie.
Magán és hivatalos levélben
megszólítás, elbúcsúzás
Caro padre/ papà, Cara madre/ mamma/ mammina, Cari genitori, Caro
Mario, Cara Martina, Egregio Signore/ Direttore, Gentile Professore/
Professoressa,
A presto! baci e abbracci, tanti/tantissimi baci, un abbraccio, un forte
abbraccio, bacione, tanti cari saluti, con amicizia, con tanta amicizia,
con affetto, con tanto affetto, con amore, ti saluto affettuosamente,
tuo/a, saluti cordiali
Szóbeli üdvözletküldés Salutami Marco!, salutami i tuoi!
Érdeklődés hogylét iránt és arra
reagálás
Come stai/ sta?, come va?, che c’è di nuovo?, cosa fai di bello?, tutto
bene?, come stanno i tuoi?
Non c’è male, bene, grazie, e tu/Lei?, abbastanza bene, così così, niente
di speciale, tutto bene, niente di particolare.
Köszönet és arra reagálás Grazie!, grazie tante!, ti/La ringrazio!, grazie mille!, sei un tesoro!, non
so come ringraziarti/La !
Kommunikációs szándékok Példa
Non c’è di che!, di niente!, prego!
Bocsánatkérés és arra reagálás Scusami/ mi scusi!, mi dispiace, non volevo farti del male
Non c’è di che, di niente
Gratuláció, jókívánságok és azokra
reagálás
Congratulazioni!, auguri!, tanti auguri!, Buon Natale!, Felice Anno
Nuovo!, in bocca al lupo!, buon viaggio! buon appetito!, complimenti,
tante belle cose! auguroni!
Grazie, altrettanto!, grazie mille!, mille grazie !
Együttérzés Mi dispiace, è veramente molto triste
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Hála Ti sono grato/a, quanto ti sono grato/a!, sei un angelo!
Sajnálkozás, csalódottság Mi dispiace, mi spiace, che disastro, sono dispiaciuto/a, disperato/ a
Öröm Che gioia!, che piacere!, quanto sono felice!, sono davvero contento/a!
Elégedettség, elégedetlenség Sono contento/a, mi fa piacere!, per bacco!, complimenti!
Non sono contento/a, mi dà fastidio
Csodálkozás Come mai?, che sorpresa!, davvero?, non mi dire!
Remény Spero di rivederti/La, spero tanto, magari!, fosse vero!
Félelem, aggodalom Ho paura di, che paura!
Bánat, elkeseredés Che pena!, che dolore!, mi fa pena!, sono triste
Bosszúság Che noia!, che fastidio!, mi dà ai nervi, mi dà fastidio
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Véleménykérés és arra reagálás,
Véleménynyilvánítás
Secondo te/Lei, qual è la tua/sua opinione?, che ne dici/e di?, sei/è
d’accordo?
Secondo me, secondo la mia opinione, sai cosa ti dico?
Érdeklődés, érdektelenség Che ne dici?, che ne pensi?, ti piace?, che impressione ti ha fatto?
Non m’interessa, non m’importa, che m’importa!
Tetszés, nem tetszés Mi piace, mi piace tanto, che bello!, è fantastico!, è un amore!, è una
delizia!, ti sta bene,
Non mi piace, non mi va, che brutto!, che orrore!, mi fa schifo!, mi fa
orrore, è brutto!, non mi va, che vergogna!
Valaki igazának elismerése, el nem
ismerése
Hai/ha ragione, avevi/aveva ragione, ho sbagliato io, la colpa è mia
Egyetértés, egyet nem értés Hai/ha ragione, d’accordo, sono d’accordo, bene, benissimo, va
bene/benissimo, perfetto, ottimo, ottima idea! mi hai/ha convinto
Non hai/ha ragione, non sono d’accordo, non va bene, non è il caso,
pessima idea!, ci mancherebbe altro!
Helyeslés, rosszallás Sono d’accordo, non sono d’accordo, non mi piace
Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Mica vero, perché poi?, perché dovrei farlo?, macché!, neanche per
sogno! non ci pensare nemmeno!, figuriamoci! per carità! ci
mancherebbe altro!, questo poi no! gli/le ho detto di no!
Perché no?, pensaci un attimo!
Elismerés kifejezése és arra reagálás Bravo/a/i/e!, bravissimo/a/i/e, come sei carino/a!, quanto siete bravi/e!,
che coraggio!, sei un genio! sei un tesoro!, sei un amore!
Grazie!, mille grazie!
Közömbösség Non m’interessa, non m’importa, non m’interessa affatto, è
indifferente
Ígéret Ti/Le prometto di, ti giuro, ti assicuro, ti garantisco
Kommunikációs szándékok Példa
Akarat, szándék, terv Voglio/ vogliamo, vogliamo andare al cinema?, ho/abbiamo deciso di,
ho/ abbiamo intenzione di
Kívánság, óhaj vorrei, mi piacerebbe, mi dai un panino?, ho voglia di, avrei voglia di
Képesség, lehetőség, szükségesség,
kötelezettség
sono capace di, riesco a, è necessario, bisogna, devi studiare di più, è
possibile, posso venire anch’io, può darsi, c’è la possibilità
Bizonyosság, bizonytalanság,
értékítélet
Sono certo, è sicuro che, è chiaro, mi hanno detto, so, ho saputo, ho
sentito, è evidente, vedo
Non sono certo, non sono sicuro, non sono convinto, dubito, credo,
penso, mi pare, direi
Preferencia, érdeklődési kör
kifejezése, ill. érdeklődés ezek iránt
Che ne dici?, che ne pensi?, ti piace?, che impressione ti ha fatto?
Non m’interessa, non m’importa, mi piacerebbe di più, preferirei
Dicséret, kritika, szemrehányás Bravo! che bello! come sei intelligente! sei un genio! non sei proprio
gentile, non è un gran ché, è piuttosto bruttino! che schifo! che barba!
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Dolgok, személyek megnevezése Questo è un fumetto, ecco la pasta!, eccolo/la/li/le!, questa è Maria, è
una ragazza dai capelli biondi
Dolgok, események leírása É successo due settimane fa durante l’intervallo a scuola.
Információkérés, információadás Per favore!, per piacere!, come ti chiami?, dov’è il bagno?, che ore
sono?, come si dice in italiano?, che cosa vuol dire in ungherese?,
come si arriva alla stazione?, sai/sa dove si trova una farmacia?, chi è il
medico di turno?, di dove sei?
Mi chiamo Sandro, è a destra, sono le tre e mezza, in italiano si dice, in
ungherese vuol dire, bisogna andare diritto, poi al primo semaforo gira
a sinistra, si trova vicino, in fondo alla strada, è il dottor Magnani, sono
di Verona
Igenlő vagy nemleges válasz Sì, certo, come no, ti assicuro, chiaro
No, nient’affatto
Válaszadás elutasítása Non lo so, mi dispiace, ma non lo so, non posso rispondere
Tudás, nem tudás Lo so, lo so benissimo, ne sono convinto
Non lo so, non ne so nulla, non ne so niente, e chi lo sa?
Bizonyosság, bizonytalanság Certo, di sicuro, ne sono certo/ sicuro, certamente, sono più che sicuro
Forse, non ne sono sicuro/a, può darsi, chissà!, chi lo sa?, non credo, mah!
Ismerés, nem ismerés Lo conosco, l’ho già visto da qualche parte, mi sembra di averlo già
incontrato
Non ne so niente, non l’ho mai visto, non so chi sia
Feltételezés Suppongo, sarà vero
Emlékezés, nem emlékezés Ricordo che, se non mi sbaglio, se non ricordo male
Non mi ricordo bene, non me ne ricordo, non mi viene in mente
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
Kommunikációs szándékok Példa
Kérés, kívánság Per favore/ piacere, per cortesia, fammi/ mi faccia il piacere di
Felszólítás, tiltás, parancs Vieni/venga/venite!, andiamo!, dai!, muoviti!, stai zitto!, calmati!,
dammi retta!
Non correre, non devi/deve uscire, non esagerare!, corri!, esci!, Fa’
presto!, Alzati!
Javaslat és arra reagálás Ti dico di, ti propongo di, ho un’idea, ho una proposta
Volentieri!, va bene/ benissimo!, non posso, preferisco di no
Rendelés Prego la lista, vorrei per primo un piatto di spaghetti, berrei un quarto
di vino rosso, mi porti il conto, per favore
Kommunikációs szándékok Példa
Meghívás és arra reagálás Vieni a casa mia!, fai un salto da me!, ti aspettiamo per cena, ti offro io
la cena domani sera, ti va di andare insieme al cinema stasera?, vuoi
venire da noi per il finesettimana?
Volentieri!, con piacere!, mi dispiace ma non posso, sarà per un’altra
volta, neanche per sogno!, scherzi?
Kínálás és arra reagálás Prego, assaggialo!, vuoi/vuole provare anche questo?, prendi/a un altro
pezzettino/ bicchierino!, prova, non fare complimenti!, ti posso offrire
un aperitivo?
Reklamálás Avrei un problema
Tanácskérés, tanácsadás Secondo te devo farlo?, che ne dici/pensi?, cosa faresti/farebbe nei miei
panni?, tu lo faresti/ Lei lo farebbe? Sai che ti dico?, faresti/farebbe
meglio non andarci
Figyelmeztetés Ti dico di non farlo, ti avverto di non andarci, sarebbe meglio restarci
Engedély kérése, megadása,
megtagadása
Posso andare al cinema stasera? mi dà il permesso di? Certamente,
naturalmente, va bene, vedrò, preferirei di no, direi di no
Segítségkérés és arra reagálás Ho bisogno del tuo aiuto, mi devi dare/dammi una mano!, avrei
bisogno di te
Puoi contare su di me, dimmi tutto, volentieri
Segítség felajánlása és arra reagálás Aiuto!, aiutami/ mi aiuti!,vuoi/vuole/potresti/potrebbe darmi una
mano?, mi dai/dà una mano?
Volentieri, come no, va da sè, certo, ci penso io
6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / kommunikációs stratégiák
Kommunikációs szándékok Példa
Visszakérdezés, ismétléskérés Come hai/ha detto?, compreso?, capito?, dicevi?, me lo puoi/può
ripetere?, scusa/i, non ho capito bene, vuoi/vuole ripetere?
Nem értés Scusa/i, non capisco, non ho capito, non ho capito bene, non ci capisco
niente
Betűzés kérése, betűzés Potresti/potrebbe compitarlo?, Gyula: G come Genova, ipsilon, U come
Udine, L come Livorno, A come Ancona
Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Parla/i più lento/ forte!, ti/La prego di parlare più lento/forte!
Beszélési szándék jelzése Scusa ma…. posso dirti qualcosa?, scusa se ti interrompo, scusa, hai un
minuto per me?, senti un po’
Téma bevezetése Hai/ha sentito le ultime notizie? ho sentito una storia interessante,
vorrei chiedere la tua opinione
Témaváltás Cambiamo argomento, voltiamo pagina, parliamo d’altro, d’altrone,
per quanto riguarda invece, a proposito di
Félbeszakítás Scusami/ mi scusi di interrompere il discorso
Megerősítés, igazolás Come no! certo! senz’altro! assolutamente, ovviamente
Körülírás Come devo dirti, in altri termini
Példa megnevezése Per esempio, per farti/Le un esempio, tanto per fare un esempio, è
come se fosse
Beszélgetés lezárása D’accordo, siamo d’accordo finalmente
D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS
1. Nyelvtani szerkezetek
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A vizsgázó
A2:
általában megérti és helyesen használja a
legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban,
rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és
nyelvhasználatában erősen érezhetők az
anyanyelv hatásai,
a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki
kommunikációs szándékait,
B1:
megérti és helyesen használja az egyszerű
szerkezeteket szóban és írásban,
ismerős helyzetekben elfogadható
nyelvhelyességgel kommunikál,
az esetleg előforduló hibák és az érezhető
anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki
gondolatait, kommunikációs szándékait.
A vizsgázó
B2:
változatos szerkezeteket is megért és használ
szóban és írásban,
viszonylag nagy biztonsággal használja a
nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el
rendszerszerű hibát
szükség esetén mondanivalóját képes önállóan
helyesbíteni, pontosítani,
árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.
A következő táblázat a nyelvtani követelményeket tartalmazza, és a könnyebb kezelhetőség érdekében a leíró
nyelvtan kategóriái alapján készült.
A nyelvtani ismeretek alapvető szerepet játszanak mind a receptív, mind a produktív készségekben. A receptív
készségek között felsorolt nyelvtani szerkezetek előfordulhatnak az olvasott vagy hallott szöveg értését mérő
feladatokban, de ezekre a nyelvhelyességi vizsgarész nem kérdez rá.
A produktív ismeretek közé sorolt nyelvtani szerkezetekre lehet feladatot készíteni a Nyelvhelyesség
vizsgarészben.
A táblázat terjedelmi okból nem törekedhetett teljességre.
FORMA Középszint Emelt szint
Rec. Prod. Rec. Prod.
I. FONETICA
1. Suoni vocali, dittonghi, consonanti + + + +
2. Alfabeto + -- + +
3. Pronuncia + + + +
4. Accento della parola, accento della frase + + + +
5. Intonazione + + + +
6. Ortografia + + + +
7. Divisione delle parole in sillabe + -- + +
FORMA Középszint Emelt szint
Rec. Prod. Rec. Prod.
II. MORFOLOGIA
1. Il VERBO
1.1. Infinito + + + +
1.2. Indicativo Presente
1.2.1. Coniugazione dei verbi regolari (I.II.III.) + + + +
1.2.2. Coniugazione dei più importanti verbi irregolari + + + +
1.2.3. Coniugazione dei verbi riflessivi + + + +
1.2.4. C’è, ci sono + + + +
1.2.5. Coniugazione dei verbi modali + + + +
1.2.6. Verbi impersonali + + + +
1.2.7. Forme semplici del soggetto generale + + + +
1.3. I tempi passati dell’ indicativo
1.3.1. Passato prossimo + + + +
1.3.2. Imperfetto + + + +
1.3.3. Trapassato prossimo + + + +
1.3.4. Passato remoto + -- + +
1.3.5. Trapassato remoto -- -- + +
1.4. Futuro
1.4.1. Semplice + + + +
1.4.2. Anteriore -- -- + +
1.5. Congiuntivo
1.5.1. Presente + -- + +
1.5.2. Passato + -- + +
1.5.3. Imperfetto + -- + +
1.5.4. Trapassato + -- + +
1.6. Condizionale
1.6.1. Presente + + + +
1.6.2. Condizionale passato + + + +
1.7. Gerundio
1.7.1. Semplice + + + +
1.7.2. Composto + -- + +
1.7.3. Stare+gerundio + + + +
1.8. Imperativo
1.8.1. Imperativo positivo + + + +
Ordine diretto (tu, voi, noi) + + + +
Ordine indiretto (lui, lei, Lei, loro, Loro) + + + +
1.8.2. Imperativo negativo + + + +
Ordine diretto + + + +
FORMA Középszint Emelt szint
Rec. Prod. Rec. Prod.
1.8.3. Forme pronominali dell’imperativo + + + +
1.9. Passivo
1.9.1. Con il verbo essere + + + +
1.9.2. Con il verbo venire + -- + +
1.9.3. Con il verbo andare + -- + +
1.9.4. Con il verbi modali -- -- + +
2. L’ARTICOLO
2.1. Determinativo + + + +
2.2. Indeterminativo + + + +
2.3. Partitivo + + + +
3. IL SOSTANTIVO
3.1. Genere e numero + + + +
3.2. L’uso dell’articolo determinativo e quello dell’articolo
indeterminativo davanti al sostantivo + + + +
3.3. Genere e plurale dei più frequenti sostantivi irregolari + + + +
4. L’AGGETTIVO
4.1. Accordo dell’aggetivo con il sostantivo + + + +
4.2. Troncamento di „bello” + + + +
4.3. Troncamento di „buono”, „grande”, ”santo” davanti al sostantivo + -- + +
4.4. Gradi di comparazione
Grado positivo, grado comparativo, grado superlativo + + + +
4.5. Grado superlativo assoluto + + + +
4.6. Aggetivo come avverbio + -- + +
4.7. Forme particolari di gradazione (p.es. migliore, peggiore ecc.) + + + +
5. I NUMERALI
5.1. Cardinali e ordinali + + + +
5.2. Età, data + + + +
5.3. Ora + + + +
6. I PRONOMI
6.1. Pronomi personali nominativi + + + +
6.2. Pronomi personali accusativi e dativi in forma atona + + + +
6.3. Raggruppamento dei pronomi personali atoni (pronomi
combinati) + -- + +
6.4. Pronomi personali accusativi e dativi in forma tonica + + + +
6.5 Particelle avverbiali e pronominati „ne”, „ci”, „vi” + + + +
6.6. Pronomi interrogativi + + + +
6.7. Pronomi dimostrativi + + + +
Troncamento del pronome „quello” + + + +
6.8. Pronomi indefiniti + -- + +
6.9. Pronomi riflessivi + + + +
6.10. Pronomi possessivi + + + +
6.11. Forme semplici dei pronomi relativi + + + +
6.12. Pronomi relativi di specificazione (possesso, appartenenza) -- -- + --
FORMA Középszint Emelt szint
Rec. Prod. Rec. Prod.
6.13. Pronome reciproco + -- + +
7. L’AVVERBIO
7.1. Avverbi di luogo e tempo + + + +
7.2. Avverbi di modo + + + +
7.3. Comparazione degli avverbi qualificati + + + +
7.4. Formazione degli avverbi qualificati da aggettivi + + + +
8. LE PREPOSIZIONI
8.1. Preposizioni semplici + + + +
8.2. Preposizioni articolate + + + +
8.3. Verbi e espressioni più frequenti con preposizioni + + + +
8.4. Altri verbi e espressioni con preposizioni + -- + +
9. LE CONGIUNZIONI + + + +
10. LE ESCLAMAZIONI + + + +
III. LA SINTASSI
1.1. Proposizione semplice, l’accordo del predicato verbale col
soggetto + + + +
1.2. Predicato composto + + + +
1.3. Proposizione dichiarativa, l’ordine delle parole nella proposizione + + + +
1.4. Proposizione affermative e negative + + + +
1.5. Proposizione interrogativa, esclamativa, imperativa + + + +
1.6. Concordanza dei tempi del modo indicativo + + + +
1.7. Concordanza dei tempi del modo congiuntivo + -- + +
1.8. Discorso diretto e indiretto del modo indicativo + + + +
1.9. Discorso diretto e indiretto del modo congiuntivo + -- + +
1.10. Forme implicite con preposizioni „a”, „per” e „di” e infinito + + + +
1.11. Forme implicite con gerundio semplice + + + +
1.12. Forme implicite con gerundio composto, infinito passato e
participio passato + -- + +
1.13. Periodo ipotetico + -- + +
2. Szókincs
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A vizsgázó
A2:
megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy
kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben,
B1:
megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy
kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában,
amely összefügg saját mindennapi életével,
jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha
még előfordulhatnak nagyobb hibák,
a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem
mindig találja meg a legmegfelelőbb
kifejezőeszközt.
A vizsgázó
B2:
megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy
kommunikálni tudjon változatos helyzetekben,
illetve elvont témákról
a változatos nyelvi, lexikai elemek közül
általában ki tudja választani a kommunikációs
célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha
körülírást alkalmaz,
kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a
kommunikációt.
A vizsga szókincsének alapjául a mai olasz köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak
és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan
szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.