On-demand médiaszolgáltatások kutatása

1

On-demand médiaszolgáltatások kutatása

Kvalitatív mélyinterjús vizsgálati eredmények2012. november

Megbízó: MEMEKészítette: Ariosz Kft.

http://meme.5net.hu/

2

A kutatás céljai és módszertana

A kutatás célja volt választ kapni az alábbi problematikákra:• A lekérhető médiaszolgáltatások magyarországi piacának alakulása• Várható piaci trendek, jövőbeni várakozások a lekérhető médiaszolgáltatások területén• A lekérhető médiaszolgáltatások várható térnyerése a lineáris médiaszolgáltatások

mellett• Jövőbeni szabályozási megoldások lehetőségei • Nemzetközi szolgáltatások – Hulu, Netflix – esetleges hazai megjelenésének hatásai a

magyarországi piacra

Az alkalmazott módszertan a következő volt:• A kutatási kérdések megválaszolására 11, közel 80 perces egyéni mélyinterjút

végeztünk. A beszélgetések Budapesten zajlottak. • Időpont: 2012. novembere• A kutatás célcsoportját az alábbi szegmensek képezték:

– Kábelszolgáltatók, tartalomszolgáltatók lekérhető médiaszolgáltatásokért, illetve ezek fejlesztéséért felelős vezetői = 9 interjú,

– a témában referenciával rendelkező kutató ügynökség szakértője a mérési metodika alakulásával kapcsolatban = 2 interjú


3

A megkérdezettek munkahelyeit az alábbi táblázat tartalmazza:

# VÁLLALAT HELYSZÍN1 Gemius Piackutató Kft. Budapest2 AGB-Nielsen Piackutató Kft. Budapest3 Origo Budapest4 Magyar Telekom Nyrt. Budapest5 Invitel Távközlési Zrt. Budapest6 UPC Hungary Budapest7 Ringier Kiadó Kft. Budapest8 TV2 Budapest9 RTL Klub Budapest10 MTVA Budapest11 Novák Péter (ex-Origo) Budapest

A megkérdezettek köre

3


4

Tartalom

1. Vezetői összefoglaló

2. Lekérhető médiaszolgáltatások piacának percepciója

2.1. A VoD szolgáltatás jellemzői

2.2. A Catch up TV szolgáltatás jellemzői

2.3. Az OTT, valamint a mobil telefonos on demand szolgáltatás

3. Jövőbeni szabályozási megoldások lehetőségei

4. Nemzetközi szolgáltatók (HULU, Netflix) percepciója


5

• A lekérhető médiaszolgáltatásokat tekintve a szolgáltatók jelenleg még az építkezés, ügyfélszerzés szakaszában vannak.

• A meghatározó médiaszereplők szakértői a piacot feltörekvőként jellemzik, igen jelentős potenciált látnak benne.

• Azonban kifejezetten tanácstalanok a hosszú távon fenntartható üzleti modell kialakításával kapcsolatban.

• A letölthető médiaszolgáltatási piac jelentős mértékű növekedését gátolja egyfelől a hazai internetezők elzárkózása a fizetős tartalmak megvásárlásától, másfelől a tartalmak nemzetközi viszonylatban is magas jogdíja.

• Objektív gátként kell tekinteni emellett a kis piacméretből fakadó méretgazdaságos-sági problematikára, valamint az ebből fakadó kedvezőtlen alkupozícióra a „major” stúdiókkal szemben.

• A jövőt illetően a médiaszolgáltatók a jogdíjak hazai helyzetének konszolidálódásával egy megfelelő piaci környezet kialakítását várják el.

• Ugyancsak jelentős mértékben határozza meg a piac jövőbeni alakulását a technológiai fejlődés, amelynek irányát egyelőre a szereplők nem tudják pontosan meghatározni.

• Ezen a területen a szolgáltatók a nyugati tendenciákat próbálják adaptálni, azonban a technikai fejlődésnek a hazai médiafogyasztásra gyakorolt hatásával kapcsolatban bizonytalanok.

Vezetői összefoglaló


6

Vezetői összefoglaló (2)

• A médiafogyasztási szokások megváltozására a demográfiai folyamatok is jelentős hatással vannak. Pár évtizedes távlatban az aktív fogyasztók dominanciáját prognosztizálják a szolgáltatók, de rövid és közép távon még a passzív, lineáris fogyasztás marad jellemző.

• A mostani tini és fiatal felnőttek (15-25 év) már készség szinten, nagyon tudatosan használják az internetet. A tartalomszolgáltatók már jelenleg is figyelembe veszik ennek a korosztálynak a megváltozott médiafogyasztási szokását.

• Az egyes lekérhető médiaszolgáltatások piaci kilátásait tekintve a VoD szolgáltatást stagnálónak, a Catch up TV-t lassú ütemben fejlődőnek írják le.

• Az OTT szolgáltatás területén jelenleg meghatározó magyar nyelvű tartalmakat kínáló piaci szolgáltatás nincs.

• A mobil telefonos on demand szolgáltatásokat rendkívül szűk réteg veszi igénybe. • A nemzetközi OTT szolgáltatások (HULU, Netflix) rendkívül aspiratívak, üzleti

modelljük vonzó. • További előnyük lehet a hazai piacon, hogy nem érinti őket sem adózási, sem

jogszabályi kötelezettségek. • Piacszerzésüket nehezítheti azonban a speciális nyelvi igény és a méret-

gazdaságossági kihívások.


7

Tartalom









8

Lekérhető médiaszolgáltatások piaci percepciója

A meghatározó piaci szereplők egyetértettek abban, hogy a lekérhető médiaszolgáltatások piaca jelenleg formálódó, kialakulófélben lévő terület, amely csak néhány éves múlttal rendelkezik hazánkban.

A lekérhető médiaszolgáltatások kategorizálása során rendkívül vegyes kép bontakozott ki az egyes szolgáltatások besorolása, elnevezése terén.

Jelenleg ezen a piacon nincs kialakult terminológia, még az egyes szolgáltatások elnevezése, besorolása sem mutat egységet.

A beszélgetések során a következő rendező elvek merültek fel:

- legalitás (legális – féllegális – illegális)- ingyenesség – fizetős jelleg- piacméret (tömeges – niche)- kizárólag online – hibrid – TV-re designolt

PIAC

I SAJ

ÁTO

SSÁG

OK


9


A hazai piac sajátosságainak meghatározásánál a következő karakterisztikák kerültek az interjúk során megfogalmazásra:

Üzleti modellek korlátai: jelenleg az IPTV és digitális kábel csomagok esetében plusz díjazás fejében juthat hozzá a fogyasztó lekérhető médiaszolgáltatásokhoz (VoD). Az extra felár egyrészt hosszú távon mérsékli a video on demand szolgáltatások terjedését, másrészt nem alakul ki egy edukált, törzsfogyasztó réteg, akikre későbbi újításokat, fejlesztéseket, újabb tartalmakat lehetne építeni.

Fogyasztók digitális „éretlensége”: a hazai piacon még mindig jelentős az internet kapcsolattal nem rendelkezők aránya. De még az internetezők körében is csak egy szűk réteg követi a technológiai innovációkat.

Fizetős internetes tartalmak korlátai: az internetezők túlnyomó többsége az ingyenes tartalmakat favorizálja, veszi természetesnek.

PIAC

I SAJ

ÁTO

SSÁG

OK


10

Lekérhető médiaszolgáltatások piaci percepciójaHazai lekérhető médiaszolgáltatások piacának sajátosságai (folyt.):

Hazai piac méretgazdaságossági korlátai: a lekérhető médiaszolgáltatások potenciális célcsoportja rendkívül szűk, ugyanakkor széles a helyettesítő termékek köre. Továbbá a nyelvi korlátok következtében egy hazai fejlesztésű technológiának a megtérülése rendkívül kétséges. Vegyes vállalati modell [joint venture] hiánya - hazai vállalati kultúra jelenleg nélkülözi a vegyesvállalati formát. Ez a társulási forma kevésbé ágyazódott be az üzleti kultúrába, mint az USA-ban, ahol a „versengve együttműködni” gondolat sokkal jobban benne van a vezetők gondolkodásában.

PIAC

I SAJ

ÁTO

SSÁG

OK

Nemzetközi kitekintés

A hazai szolgáltatások elsősorban kínálati oldalról maradnak el a fejlett piacokhoz képest.A fejlődésnek a piacméret és a speciális nyelv is gátat szab. További korlát, hogy a hazai médiafogyasztást a szinkronizált tartalmak uralják, a fogyasztók ehhez szoktak hozzá.


11

Lekérhető médiaszolgáltatások piaci percepciójaA lekérhető médiaszolgáltatást tekintve a szolgáltatók jelenleg még az építkezés, ügyfélszerzés szakaszában vannak, és szkeptikusak egy jól működő üzleti modell kialakításának lehetőségével kapcsolatban. A szolgáltatások előnyei a felhasználói oldalról vitán felül állnak, de kérdéses, hogy az eddig elért fogyasztókon túl bevonható-e kellő számban a tartalomért fizetni hajlandó néző. Néhányan a TV készülékek funkcionalitásának átalakulását jelölik meg markáns változásként amelyet elsősorban a smart TV-k megjelenése, terjedése generál. A smart televíziók által kínált applikációk, tartalmak erősítik a tartalomközpontú tévézést, amely aktív, tartalomkereső fogyasztói magatartást idézhet elő. Továbbá ez a változás egyedi előfizetői csomagok iránti igényeket indukálhat.A technológia fejlődése következtében megjelenő új eszközök (tablet, okostelefon) a médiafogyasztás mobilizálódását eredményezheti, a televíziózás „röghöz kötöttsége” lazulhat általuk. A tabletek, okostelefonok képméretének növekedése, képminőségének javulása és hordozhatóságának következtében kialakulófélben van egy „multiscreen” világ, amely egy adott tartalom élethelyzethez igazított felhasználását eredményezi.

PIAC

I IRÁ

NYO

K, V

ÁLTO

ZÁSO

K


12


A televíziós csatornák által indított „catch up tv” szolgáltatások esetében a tematizált megjelenítésre való törekvés detektálható. A szolgáltatók ezt elsősorban ma még a core business (lineáris médiaszolgáltatás) marketing eszközének tekintik, nem önálló üzletágnak

A tartalomszolgáltatók abban bíznak, hogy a felhasználó több időt tölt el a TV csatorna tartalmait böngészve, ha egy témára rákeresve több releváns műsort ajánl fel a kereső.

A fizetős kábel- és IPTV szolgáltatók főként a jelenlegi gazdasági helyzetből, a jogdíjakkal kapcsolatos jogi kérdések rendezetlenségéből, továbbá a digitális éretlenségből fakadó szűk mozgástér következtében nem annyira az on-demand tartalomszolgáltatás felé nyitásban, hanem inkább a bundled szolgáltatásokban látják az előrelépés, vagy a kitörés lehetőségét.

IRÁN

YOK,

VÁL

TOZÁ

SOK


13


Abban egyetértenek a válaszadók, hogy a lekérhető médiaszolgáltatások piaca ma még újdonságnak számít, ezek a szolgáltatások még nem ágyazódtak be a nézők fogyasztói szokásai közé. A smart televíziók kínálta tartalmak a magyar szakértők szerint a fogyasztók számára vonzó, új lehetőségek, annak ellenére, hogy jelenleg még csak rendkívül kis számban érhetők el magyar szolgáltatások. A tabletek térhódításával válik egyre jellemzőbbé a „multiscreen” fogyasztás, ami azonban jelenleg még csak egy igen szűk rétegre jellemző. Az ehhez szükséges technológia ma még luxus terméknek minősül, de ez gyorsan változhat. A szolgáltatók helyzetét nehezíti, hogy mind a tartalmat érintő technikai lehetőségek, mind a tartalom fogyasztására szolgáló eszközök rendkívül dinamikus fejlődésben vannak. A folyamatosan változó környezet is felelős lehet azért a tanácstalanságért, ami a szolgáltatók körében érezhető, amikor a továbblépés módjairól esik szó.

ÚJD

ON

SÁG

OK


14

Közösségi média és a lekérhető médiaszolgáltatások kapcsolata

A közösségi média egyre jelentősebb szerepet tölt be a lekérhető médiaszolgáltatások piacán is, egyre erősebben összefonódva a Catch up TV szolgáltatással. A közösségi oldalakon link formájában szimplán közzétehetők ezek a tartalmak, és sokan navigálnak ezekre az oldalakra ismerőseik ajánlása alapján. Mindez azonban elsődlegesen a kifejezetten rövid (5-15 p) tartalmak esetében működőképes, ezek a tartalmak tudnak hozzászólásokat generálni, ezáltal újabb embereket elérni. Az érdekes tartalmak hírének villámgyors terjedése köszön vissza a Catch up TV eseményorientált működésében is, mikor is egy botrány vagy kiemelt jelentőségű esemény után ugrik meg számottevően a letöltések száma. A VoD szolgáltatás megjelenése a közösségi médiában kevésbé hangsúlyos, egy filmajánló önmagában nem bizonyul elég érdekesnek.

KÖZÖ

SSÉG

I MÉD

IA ＆

LEKÉ

RHET

Ő

MÉD

IASZ

OLG

ÁLTA

TÁSO

K


15

Tartalom









16

A VoD szolgáltatás jellemzői

A VoD szolgáltatáson belül a hazai piacon a TVoD [transaction video on demand] terjedt el.

Ezen kívül a válaszadók a VoD szolgáltatás jellemzésénél említik a AdVoD, reklám alapú szolgáltatást, amely esetében a lekért film megtekintése előtt a fogyasztó 2-3 reklámot is megnéz.

A VoD szolgáltatás másik alcsoportját képezik az NVoD [near] szolgáltatások, amelyek esetében a lekért tartalom megtekintési idejét a szolgáltató határozza meg. Ezek a szolgáltatások a hazai piacon jelenleg nem érhetők el.

A VoD szolgáltatás másik alfajtája az SVoD [subscription], amely jellemzően havi díjfizetés ellenében kínál hozzáférhetőséget egy könyvtárhoz, amelynek tartalmát korlátlan számban tekintheti meg az előfizető.

A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez főként a gyerekes családok esetében működő modell, ahol a gyerektartalmak korlátlan számban nézhetők meg. SVoD szolgáltatást jelenleg T-Home és UPC kínál.

VoD

SZO

LGÁL

TATÁ

S TÍ

PUSA

I


17

A VoD szolgáltatás jellemzőiVoD szolgáltatás jelenleg elsősorban a fizetős tévé-szolgáltatókhoz kapcsolódik. Emellett jelent meg a piacon az HBO, mint önálló VoD szolgáltató, akit azonban szintén a kábelszolgáltatókon keresztül lehet elérni. A fizetős tévészolgáltatók VoD stratégiája nagymértékben függ a méretüktől és tulajdonosi hátterüktől.

A nagyobb szolgáltatók, mint a Telekom, UPC nagyobb filmstúdiókkal is szerződésben állnak, így a kínálatukban a „library” tartalmak mellet a „current” tartalmak is megjelennek. Az Invitel jellemzően független stúdiók produkcióit kínálja, ezért nála kizárólag „library” tartalmak érhetők el.

A VoD szolgáltatás fogyasztásának további jellegzetessége a lekért tartalmak között a felnőtt tartalmak aránytalan túlsúlya. A fizetős tévészolgáltatóknak a VoD-dal összefüggésben jelen pillanatban jellemzően rövid távú taktikai céljaik vannak, ez pedig az ügyfél bázis megtartása és növelése. Nem tekintik a VoD-ot stratégiai területnek.

PIAC

I SZE

REPL

ŐK,

STR

ATÉG

IÁK


18

A VoD szolgáltatás jellemzői

A VoD piacot sokan stagnálónak, fejlődésben megrekedtnek aposztrofálják, amelynek egyik oka, hogy megfelelő tartalom, megfelelő áron nem áll a fogyasztók rendelkezésére.

Másrészt a hazai fogyasztók egy olyan média környezetben szocializálódtak, ahol hozzászoktak, hogy nem a legfrissebb tartalmakat kapják a televízión keresztül. A kurrens tartalmak elérhetőségét nem kommunikálják erőteljesen a szolgáltatók, így a nézők kevéssé motiváltak a videotékák tartalmának feltárásában.

VoD szolgáltatás fejlődésének további gátja a vonzó tartalmak rendkívül magas szerzői jogdíja, ezért a szolgáltatás mögé jelenleg nem sikerült olyan üzleti modellt építeni, amely profitábilissá tenné a fizetős tévészolgáltatók részére.

PIAC

I JEL

LEM

ZŐK


19

A VoD szolgáltatások használói esetében a piaci szereplők jelenleg puhatolóznak. A célcsoportra vonatkozóan kevés konkrét kutatási adattal rendelkeznek.

Korábbi kutatások, tapasztalatok azt mutatják, hogy feltehetően a technológiai újításokra nyitott, magasabb költési hajlandósággal rendelkező előfizetők válhatnak VoD szolgáltatást használóvá.

A VoD szolgáltatás használóinak jellemzői H

ASZN

ÁLÓ

I KAR

AKET

IRIS

ZTIK

ÁK


20

A VoD szolgáltatás jövőjeJÖ

VŐ

A VoD szolgáltatás további stratégiája nagymértékben függ attól, hogy a set top box alapú szolgáltatást felváltja-e a „cloud” technológia.

Jelenleg a kábelszolgáltatók kevésbé motiváltak a VoD szolgáltatás fejlesztésében, szélesebb rétegekhez való eljuttatásában, mivel a fogyasztók elsősorban fizetős tévészolgáltatót választanak, a lekérhető médiaszolgáltatások csupán hozzáadott értékként perceptualizálódnak.

A VoD szolgáltatás alakulását gazdasági tényezők befolyásolják:

Fizetőképes kereslet növekedése

Elérhető áron nyújtott friss tartalmak

Jogdíjak hazai helyzetének konszolidálódása


21

Tartalom









22

A Catch up TV szolgáltatás jellemzői

22

PIAC

I JEL

LEM

ZŐK

A Catch up TV szolgáltatás az utóbbi két-három évben jelent meg a hazai lekérhető médiaszolgáltatások palettáján. A Catch up TV, mint lekérhető médiaszolgáltatás szakértői besorolása vegyes képet mutat: egyes szakértők a VoD egy tartalmi alfajtájaként tekintenek rá, míg mások streaming szolgáltatásként aposztrofolják. A tartalomszolgáltatók a szolgáltatást lassan, de biztosan fejlődő területként jellemzik. A szolgáltatás felhasználó-táborának fejlődéséhez hozzájárult a technológiai érettség bővülése (szélessávú internet-penetráció növekedése) és bizonyos felhasználók médiafogyasztási szokásainak átalakulása. Egyes szakértők visszafogottabban nyilatkoznak a Catch up TV szolgáltatás sikerét, fejlődését illetően. Szkepticizmusuk abból fakad, hogy szerintük csak adott, korlátozott számú film és sorozat van a magyar piacon, továbbá a hazai tartalomgyártás évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor a jogdíjakat minden egyes platform esetében ki kell fizetnie a szolgáltatónak.


23

A Catch up TV szolgáltatás jellemzői PI

ACI S

TRAT

ÉGIÁ

KA Catch up TV tartalmainak fogyasztása egyes hozzáértők szerint jellemzően eseményorientált: egy kiemelt jelentőségű hír, esemény, esetleg botrány után növekszik meg számottevően a letöltések száma.A kereskedelmi csatornák egyik fő célja a Catch up TV szolgáltatás fizetős irányba való terelése. Azonban ebben a tekintetben a jelen gazdasági helyzetben a Catch up TV szolgáltatók a megfontolva haladás stratégiáját folytatják. A kereskedelmi csatornáknak jelenleg nem érdeke a médiafogyasztási szokások radikális átalakítása, a nézők lekérhető médiaszolgáltatások irányába való terelése. Amíg nem körvonalazódik egy Catch up TV-re alkalmazható reklám-elszámolási és fizetési modell, addig a lineáris tartalomszolgáltatásra helyezik a hangsúlyt, hiszen a működéshez elengedhetetlenül fontos reklámbevételek erről a területről érkeznek. A tartalomszolgáltatók jelenleg a korlátokat világosan látják, de egy reálisan alkalmazható üzleti modell egyelőre még körvonalazódni sem látszik számukra.


24

A Catch up TV szolgáltatás használóinak jellemzői

Jellemzően fiatal korcsoport (18-30 évesek), akiknek megvan az igénye a televízió nézésre, viszont életritmusukból fakadóan nem tudnak meghatározott időpontokban a tévé elé ülni.

Fogyasztói szokásaikra a tartalomorientáció jellemző. Egy adott tartalom relevanciájáról rendkívül gyorsan döntenek.

A tartalom elérésének módja nem bír jelentőséggel, sokszor az internetes kereső navigálja el őket az oldalra, ami csak addig érdekli őket, amíg a tartalmat megnézik.

A fogyasztókat gyakran a lineáris médiában tálalt, illetve elővezetett botrány, esemény mozgatja.

HAS

ZNÁL

ÓI K

ARAK

ETIR

ISZT

IKÁK


25

A Catch up TV szolgáltatás jellemzői JÖ

VŐA megkérdezett szakértők (akár tartalom-, akár fizetős tévészolgáltatóknál dolgoznak) nem várnak radikális átszokást a Catch up TV szolgáltatásra. Szerintük a szolgáltatás nem fogja elemi szinten átalakítani a médiafogyasztás szerkezetét. A szolgáltatás további elterjedését akadályozza a Catch up formában megjeleníthető tartalmak korlátozott száma. A hazai műsorgyártás az elmúlt években jelentősen visszaesett.A számottevő vonzerőt jelentő unikális tartalmak szerzői jogdíjai a szolgáltatás ingyenes aspektusát szüntetnék meg. Azonban jelenleg nagyfokú a bizonytalanság a szolgáltatók részéről a paywall bevezetését illetően. Egyesek a hirdetési oldal belépésétől várják a Catch up TV fellendülését, színesedését. Ennek hiányában – mivel nem látnak esélyt életképes üzleti modell kialakítására – a szolgáltatás lassú leépülését prognosztizálják.


26

Tartalom









27

Az OTT szolgáltatás jellemzői PI

ACI J

ELLE

MZŐ

KA hazai piacon számottevő OTT szolgáltatás jelenleg nem elérhető. Számos OTT próbálkozásról tesznek említést, (Filmklik, Filmport, APPZEE) azonban egyik sem tudott a hazai piacon meggyökeresedni. A legtöbb hazai OTT kísérlet piacképes üzleti modell hiányában fulladt kudarcba. A mérsékelt siker hátterében a stúdiók, jogtulajdonosok rendkívül magas jogdíjait, valamint minimál garanciáit azonosítják a médiaszolgáltatók.Az OTT kapcsán rendszerint spontán felmerülő HULU és Netflix óriási előnyének tartják a vegyes vállalati [joint venture] formát, amely rendkívül sokoldalúvá, egyedivé tette a szolgáltatást. A HULU, Netflix piaci méretéből fakadóan kedvezőbb pozícióban van a stúdiókkal való tárgyalás során, ezen túl pedig a fizetendő jogdíjakat nagyobb felhasználói bázisra tudják elosztani. A nagyobb piac tehát egyértelmű versenyelőnyt teremt számukra a hazai szolgáltatókkal szemben.


28

Mobiltelefonos on-demand applikációk jellemzőiPI

ACI J

ELLE

MZŐ

KAz okostelefonok relatíve nagyobb méretű és felbontású képernyői eredményezték a mobiltelefonos on demand szolgáltatások, applikációk elterjedését.

A szakértők felmérésekre hivatkozva úgy látják, hogy a hazai fogyasztók jellemzően csak alapfunkciókat használnak (időjárás, email) az okostelefonokon. Az on-demand jellegű szolgáltatás továbbra is niche piac maradt.

Az okostelefonok növekvő képméretük ellenére is elsősorban csak rövid időtartamú média tartalmak megtekintésére alkalmasak.

A jövőt illetően egységes az álláspont, hogy a tabletek, képméretük és hordozhatóságuk folytán változást hozhatnak ezen a területen.


29

Tartalom









30

Hazai szabályozás jellegzetességeiSZ

ABÁL

YOZÁ

SA hazai szabályozás megítélésére a kettősség jellemző:

- egyfelől alapos a szabályozás – a jogdíjakat, korhatárokat tekintve,

- másfelől elégtelen a torrent oldalak és az internetes élő közvetítések létezése folytán. A hazai jogdíjrendszer, díjszabás reformját sürgetik a médiaszolgáltatók - különösen a fizetős tévészolgáltatók -, a lekérhető médiaszolgáltatások versenyképességének növelése, terjedése érdekében. A jogi szabályozás alapjai analóg környezetben születtek, kevésbé illeszkednek a technológiai változásokhoz, a digitális környezethez. Továbbá a hazai jogdíjrendszer tarifája (Artisjus) nemzetközi viszonylatban is magas, amely nagyon komoly szerepet játszik a lekérhető médiaszolgáltatások terjedelmi megrekedésében. A tartalomszolgáltatók az illegális tartalmakkal szembeni határozottabb fellépést, szigorúbb szabályozást szorgalmazzák. A hazai médiaszolgáltatók egyetértenek abban, hogy a hazai szabályozásból, adókból adódó helyzet versenyhátrányt teremt egy nemzetközi környezetből érkező vállalattal szemben.


31

Hazai szabályozás jellegzetességeiSZ

ABÁL

YOZÁ

STovábbi nehézség, hogy a külföldről érkező online tartalmak besorolása a külföldi ország szabályainak felel meg, azonban a hazai műsorterjesztő felelősségét állapítják meg, amennyiben a besorolás nem felel meg a hazai jogszabályoknak. A lekérhető médiaszolgáltatási piac szereplőinek működését nehezíti a törvényben előírt magyar-tartalom kötelezettség, mivel ilyen művek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre.

Összességében a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó

jogszabályok felülvizsgálatát, piaci környezethez igazítását

szorgalmazza a médiaszolgáltatók egyöntetű többsége.


32

Tartalom





2.3. Az OTT, Mobil telefonos on demand szolgáltatás jellemzői




33

Megítélésük: A működőképes üzleti modell rendkívül vonzó. A magas minőség, a könnyű hozzáférhetőség és a

folyamatosan frissülő széles választék nagyon impozáns.

Magyarországi piacra lépés lehetősége: Komoly veszélyforrás:

o A nagy számú, kurrens tartalom jelentős versenyelőnyt jelent.

o A jelenlegi jogi környezet a hazai szereplőket köti, míg a nemzetközi szolgáltatót nem érinti.

Jelentős korlátok vannak azonbano Nyelvi korlát: a magyar lakosság elvárja a

szinkront.o A méretgazdaságossági kérdést nekik is kezelniük

kell.Hazai szereplők lehetséges válaszlépései: Még teljes hazai összefogással is nehéz valódi

alternatívát állítani, hiszen az évi nagyságrendileg 200 magyarországi premier nyújtotta filmtár nem versenyezhet a nemzetközi tartalommal.

Nemzetközi szolgáltatók percepciója

HU

LU, N

etfli

x


34

Köszönjük a figyelmet!

Kontakt:

Fischer György+36 20 967 52 07

[email protected]


Documents

On-demand médiaszolgáltatások kutatása