ORSZÁGOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK AZ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETBEN

ORSZÁGOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK AZ

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETBEN

Tolnai József – 2009. július 6.

Bevezető

Tehetséggondozó programok

• Az OFI kiemelt feladatának tekinti a hazai és határon túli tehetséggondozás ügyét. Az Intézet Oktatási Szolgáltatási Központja biztosítja a működési kereteket a következő programoknak:– Arany János Tehetséggondozó Program– Kiváló Tehetségek Gondozása Programiroda– Országos Tudományos Diákköri Tanács titkársága

Kapcsolódási pontok

• Az Intézet számos ponton csatlakozik a tehetséggondozás ügyével foglalkozó szervezetekhez, kezdeményezésekhez:– Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (tehetségpontok)– Magyar Tehetséggondozó Társaság– Új Magyarország Fejlesztési Terv

• Magyar Géniusz zászlóshajó program

– European Council for Hihgh Ability (ECHA)

Alap- és irányelvek

• Az Intézetben a tehetséggondozás alap- és irányelvei a következők:– A minőség szerepének hangsúlyozása– A szinergikus hatások figyelembe vétele– Partnerség és együttműködés a tehetséggondozás

résztvevői körében– A hátrányos helyzetű térségek és tanulók

integrációja és felzárkóztatása

Folytatás

Alap- és irányelvek

– Az átmenetek és metszéspontok kiemelt fontossága

– A tehetséggondozással kapcsolatos kutatás és elemzés fontossága, publikációja és disszeminációja

– Fejlesztési utak (pilot programok) és lehetőségek kidolgozása

– Kiváló tehetségek nyomon követése, támogatása– Korszerű tudástárak, adatbázisok, rendszerek

létrehozása, fejlesztése

AZ OFI TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJAIRÓL

Arany JánosTehetséggondozó Programok

Arany János tehetséggondozó programok

• Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja

• Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja

• Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja

Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja

A Program céljai :

A Program jogszabályi háttere :

A Program indítása : 2000. szeptember

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program kiemelt célja az esélyteremtés, vagyis a hátrányos szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyt biztosító nevelési-oktatási és támogató rendszer kialakítása, speciális feltételek megteremtése a versenyképes tudás megszerzéséhez, a tehetséggondozás, a személyiség- és képességfejlesztés, valamint a nevelés és az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM (VI.8.) MKM rendelet 39/I. §

Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vehetnek azok a középiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik a Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban.

Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja

A Program céljai :



A program célja, hogy egy középiskolai kollégiumok által alkalmazható pedagógiai eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülők gyermekei.

A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM (VI.8.) MKM rendelet 39/H. §

A programban középiskolai kollégiumok vállalnak felelősséget azért, hogy a program jól körülírt célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket - egy felkészítő munkát követően - szakközépiskolába vagy gimnáziumba beiskolázzanak, és az öt éves program keretében nappali tagozatos osztályokban érettségi bizonyítványhoz segítsék őket. A kollégiumi program kiegészül egy középiskolai tanulmányokra felkészítő, elsősorban a kulcskompetenciák fejlesztését felvállaló - előkészítő kilencedik évfolyammal, amelyet valamelyik, a kollégiummal együttműködő középiskola szervez meg.

Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai

Programja

A Program céljai :



Az AJKSZP célja, hogy a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szakképzésben - szakiskolában - a legszegényebb, gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok a legképzetlenebb szülők gyermekei közül.Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz inkluzív pedagógiai környezetet, valamint szociális és kulturális hátrányok kompenzálását és ezeken keresztül a lemorzsolódás elkerülését biztosítsa AJKSZP -ot megvalósító kollégiumokban.

A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM (VI.8.) MKM rendelet 39/H. §

Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok vállalnak felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket szakiskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban tanuló osztályokban államilag elismert szakképesítéshez segítsenek. A kollégiumok felelőssége különösen az AJKSZP-ba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott előrehaladás, a képző intézménnyel való tanári és szülői együttműködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése a diákok lemorzsolódásának elkerülése érdekében. A célcsoporthoz tartozó diákok a tanulmányaikat bármely többcélú intézményként működő szakképző intézmény a nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyamán, vagy a felzárkóztató évfolyamon kezdhetik meg.

Az Arany János Programokban résztvevő intézmények

AJKP

AJTP

AJKSZP

A Program jelenleg 23 középiskolában és a programot vele együtt működtető kollégiumban zajlik.

A program jelenleg 10 kollégiumban és a programot vele együtt működtető középiskolában zajlik. A 2009/2010-es tanévtől az AJKP további két résztvevő Kollégiummal bővül.

A 2007/2008 tanévben három kollégiumban működött a program. 2008/2009-től további 4 új résztvevővel gazdagodik az intézmények köre, így a Program immár 7 intézménypárban (kollégium és szakiskola) működik.

Forrás: Expanzió Kft.

Az Arany János Programokban résztvevő intézmények és települések

Az Arany János Programokban részt vevő tanulók száma

A program felfutása óta - felmenő rendszerben lehetett beléptetni az újabb évfolyamokat. Évente 3000 tanuló vesz részt az Arany János Tehetséggondozó Programban.

A 2004/2005-ös tanév 124 tanulóval indult, majd 2005/2006-ban ez a létszám 341-re emelkedett. A 2006/2008-es tanévben újabb 135 tanuló került felvételre, így 2008-ra a Kollégiumi program összlétszáma 476 tanuló volt. 2009 márciusában 637 tanuló volt részese a Programnak.

A 2007/2008-as tanévben 75 tanuló vett részt a programban. A szeptemberben induló tanévben ez a 4 új belépő intézmény által összesen 230 főre emelkedett.

AJKP

AJTP

AJKSZP

Az Arany János Programok kimenetele

Az AJTP kimeneti célja az, hogy a tanulók felsőfokú oktatási intézményekbe nyerjenek felvételt. A Program további célja a jogosítvány megszerzése, ECDL vizsga és a minimum középfokú nyelvvizsga.

A Kollégiumi Program elsődleges célja az érettségi megszerzése és a lehetőségek szerinti továbbtanulás.

A Kollégiumi-Szakiskolai Program kimeneteleként a tanulók olyan piacképes végzettséget kapnak, amely - a szintén a Program részeként nyújtott készségekkel karöltve - jelentősen megnöveli munkaerő-piaci esélyeiket.

AJKP

AJTP

AJKSZP

Mindhárom Program céljai között van az is, hogy a végzett diákok felnőttként, szakemberként szülőfalujukba-, városukba visszatérve erősítsék a hátrányos helyzetű települések értelmiségét, szakember-csoportjait, így segítve elő a település felemelkedését.

Az Arany János Programok finanszírozása

AJKP

AJTP

AJKSZP

2004/2005 2005/2006 2008/20092006/2007 2007/2008

(524 000 forint * 2810 Fő tanuló)

∑ = 1.472.440.000 Ft

(730 000 forint * 2936 Fő tanuló

∑ = 2.143.280.000 Ft


∑ = 2.165.180.000 Ft

(1.048.000 forint * 3000 tanuló)

∑ = 3.144.000.000 Ft

(840.000 forint * 3000 tanuló)

∑ = 2.520.000.000 Ft


∑ = 64.976.000 Ft

(987 000 forint *341 Fő tanuló)

∑ = 336.567.000 Ft

(987 000 forint *476 Fő tanuló)

∑ = 469.812.000 Ft

(987.000 Ft *620 Fő tanuló)

∑ = 611.940.000 Ft

(720.000 Ft * 637 tanuló)

∑ = 458.640.000

(kollégiumi finanszírozás, ezen felül van még az a középiskoláknak járó

támogatás, amit az iskolák a Programban bennlévő 0.

évfolyamos tanulók esetében kapnak)

Ezen felül a 0. évfolyamosok után a

középiskolák támogatása, amely:

203 tanuló * 360.000,

∑ = 73.080.000

(1.000.000 Ft * 75 Fő tanuló)

Valamint intézményenként 10.000.000 Ft infrastruktúra

támogatás.

∑ = 105.000.000 Ft

(1.000.000 * 230 fő tanuló)

Valamint 10.500.000 * 4 új intézmény infrastruktúra

támogatása, továbbá 360.000 Ft * 230 fő a

szakiskoláknak.∑ = 354.800.000

Kiváló Tehetségek Gondozása Program


Célja A kiváló képességekkel rendelkező tehetségek

felkutatása, életútjuk figyelemmel kisérése, fejlődésük akadályainak elhárítása, a

kiemelkedően tehetséges fiatalok gondozása és népszerűsítése.

A program alapja Neuwirth Gábor kutatása, mely az elmúlt húsz év országos középiskolai versenyein és a világversenyeken kiemelkedő eredményeket elért diákok adatait vizsgálja, értékeli, s az

őket felkészítő pedagógusok munkáját elemzi.

A program célcsoportja Az országos tanulmányi versenyeken kimagasló

eredményeket elért tanulók és az őket felkészítő pedagógusok.


FeladataFelkutatja és nyilvántartja az oktatási rendszerben

jelenleg tanulmányaikat folytató kiváló képességekkel rendelkező, tehetséges fiatalokat. Ennek keretében

három korcsoportra tekintettel adatgyűjtő, rendszerező és adatbázis-építő tevékenység végez,

mely…


•az általános iskolások esetében az országos tanulmányi versenyeken és kompetenciaméréseken, pályázatokon legjobb eredményt elért,

•középiskolások esetében országos és nemzetközi szintű tanulmányi versenyeken, pályázatokon, kétszintű érettségiken, valamint kompetenciaméréseken kiváló eredményt elért diákok,

•felsőoktatásban tanulók esetében Országos Tudományos Diákkörök pályázatain kiemelkedő helyezést elért hallgatók adatainak összegyűjtésére irányul.


•Felveszi és tartja a kapcsolatot a gondozásba bevont tehetséges fiatalokkal, osztályfőnökeikkel (tanulmányi osztályokkal), esetenként szüleikkel, ösztöndíj-folyósító szervekkel, kollégiumokkal stb;•Szociális hátterük alapján irányítás, tanácsadás, ösztöndíjak, szakmai továbbképzések útján elősegíti az előmenetelüket;•Intézkedik, ha valamelyik gondozásba bevont fiatalnak nehézségei támadnak;•Nyomon követi a diploma megszerzése után a korábban gondozottakat;


•Elkészíti és karbantartja a kiváló tehetségek honlapját; •Rendszeresen bővíti, karbantartja és fejleszti adatbázisát; http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=verseny-legkivalobbak-rovidhttp://www.oki.hu/oldal.php?tipus=verseny&versenykeres=E%F6tv%F6s&verseny=%

•Figyelemmel kíséri a tanulmányi versenyek, az oktatási intézmények honlapjait és ösztönzi azokat a kiemelkedő tehetségek népszerűsítésére;•Tájékoztatja a médiát a kiemelkedően tehetséges fiatalok eredményeiről;


http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=verseny-legkivalobbak-rovid

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=verseny&versenykeres=E%F6tv%F6s&verseny=%25

•Pályázatokon vesz részt és ír ki:

•Olyan pályázatokon kezdeményez részvételt, amelyekből a kiváló tehetségek segítése megvalósítható;•Olyan pályázatokat ír ki, amelynek keretében kérdőíves felmérés és interjúsorozat folytatható a legtehetségesebb fiatalok körében, amely vizsgálja e fiatalok helyzetét, a tanulmányi versenyeken való indulás körülményeit, a tehetséges fiatalok érvényesülésének módját, illetőleg akadályait.


2009-ben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács jóváhagyásával az

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tehetséggondozó programjai által

Tehetségponttá vált.

http://www.tehetsegpont.hu/96-18559.php


Országos Tudományos Diákköri Tanács

•a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos és művészeti tevékenység, a diákköri mozgalom országos érdekképviselete

•az országos jellegű tudományos és művészeti diákfórumok szervezése

Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT)

• a felsőoktatásban a legnagyobb hatókörű tehetséggondozó forma

• tanár-diák közti szoros kapcsolat, együttműködés

• műhelymunka, amelynek során a hallgatók a kötelező tanulmányokon felüli ismereteket sajátítanak el, megtanulnak kutatni, érvelni, és mások érveit meghallgatni

Tudományos és művészeti diákkör (TDK)

• ma már szinte minden felsőoktatási intézményben működnek tudományos diákkörök, mutatja ezt a 2009 áprilisában megrendezett XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára beérkezett nevezések száma

• a változó felsőoktatásban a minőség biztosításának letéteményesei

Tudományos és művészeti diákkör (TDK)

• az intézményi, kari, tanszéki, illetve szakterületi szinten szerveződő tudományos és művészeti diákkörök munkájának összehangolása, koordinálása

• a felsőoktatási intézményekben a kötelező feladatokon túl tudományos és művészeti tevékenységet végző hallgatók és az őket segítő, velük együttműködő oktatók, kutatók szakmai képviselete, országos szintű támogatása és összefogása, tudományos tevékenységük elismertetése, ezek között az OTDT által alapított elismerések odaítélése és tanúsítása

Az OTDT feladatai

• az Országos Tudományos Diákköri Konferencia kétévenkénti megszervezése, központi koordinációja

• a TDK tevékenységhez és az OTDK-hoz kapcsolódó kiadványok összeállítása és gondozása

Az OTDT feladatai

• két fordulós, tudományterületenként megrendezett bemutatkozási és verseny lehetőség

1. forduló: intézményi konferenciák2. forduló: OTDK

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK)

•Agrártudomány•Állam – és Jogtudomány

•Biológia•Fizika, Földtudományok és Matematika

•Had – és Rendészettudomány•Humán Tudomány

•Informatika Tudomány•Kémiai és Vegyipari Tudományok

•Közgazdaságtudomány•Műszaki Tudomány

•Művészet és Művészettudomány•Orvos – és Egészségtudomány

•Pedagógia, Pszichológia, Közművelődés és Könyvtártudomány

•Tantárgypedagógia és Oktatástechnológia•Társadalomtudomány

•Testnevelés – és Sporttudomány

Az OTDK tudományterületi szekciói

• a szekciókat tagozatokra osztják

• tagozatonkénti verseny, I., II., és III. helyezések kiosztása

• a legjobbak számára lehetőség az OTDT legrangosabb elismerésének, a Pro Scientia Aranyérem kitüntetésnek az elnyerésére

Az OTDT rendszere

• a tehetség a társadalom egyik, ha nem a legfontosabb újratermelődő értéke, így annak kiválasztása és gondozása alapvető fontosságú

• a TDK évtizedek óta tölt be fontos szerepet a felsőoktatási tehetséggondozásban, és alakítja a magyar értelmiség gondolkodását

A TDK jelentősége és társadalmi szerepe

Köszönöm a figyelmet!

Tolnai Józsefigazgatóhelyettes

Oktatási és Szolgáltatási Központ

Documents

ORSZÁGOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK AZ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZETBEN