ORSZÁGOS HIRLAPElöfizetési árák:

Egész évre 14 frt., fél évre 7 frt., negyed évre 8 frt 5O kr.Egy hónapra 1 frt 20 kr.

Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 6 kr.

Föszerkesztö

MIKSZÁTH KÁLMÁNSzerkesztöség és kiadóhivatal:

VII . kerület, József-körut 65. szám

Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után is

II. év. Budapest, 1898, csütörtök, április 21-én. 110. szám

A kiegyezés.(p-d) Kegyetlen fátum, hogy nem

lehet teljes az ország öröme akiegyezésjavaslatai felett. Hiába látja, hogy azokmegszüntetik minden sérelmét, amelynekorvoslását harmincz év óta sürgeti ; Mábaa paritás teljes érvényesülése formábanés tartalomban; hasztalan minden ered-mény, gazdasági és közjogi siker egy-aránt. Mert a javaslatok sorsa fölött nemazok tartalma fog határozni, hanem dön-tenek majd olyan tényezök is, amelyek-nek semmi közük a gazdasági kiegye-zéshez, de még az igazsághoz, a méltá-nyossághoz sem.

De ne tekintsünk ma a háttérre,hanem vegyük a közjog szigoru állás-pontját, mely arra tanit, hogy a közjogikiegyezésnek semmi köze a gazdaságikiegyezéshez, mert hiszen a közjogi ki-egyezés akkor is erösen megáll, ha gaz-dasági téren semmi vonatkozás sincsenköztünk és az osztrákok között. És vizs-gáljuk a ma benyujtott javaslatokat egyes-egyedül erröl az alapról.

Elsöbben is azt kell kiemelni, hogysoha még a kiegyezés ily részletességgel,ily rendszeresen nem készült, mint ez amostani. Egész könyvtárat terjesztett maa kormány a Ház elé. Ez az egyik jel-lemvonása ennek a kiegyezésnek. A má-sik pedig az, hogy meg van benne oldvaminden kérdés, amely két év óta bár-mely érdekkör részéröl felvettetett azért,hogy a kiegyezésben szabályoztassék. Sha ezek mellett még azt keresi az ember,hogy Magyarország szempontjából mik ekiegyezésnek legkiemelkedöbb jellem-vonásai, azt a feleletet kapja a javasla-tokból, hogy ezek a javaslatok elsö sorbanmezögazdasági karakterüek, másodsorbana valuta és a bank kérdései dominálják.

Sorba állitjuk a tényeket, amelyek a ki-egyezésnek ezt a kettös természetét alkotják.

Ime a mezögazdaság érdekeit szol-gáló tények:

1902. végéig uj vámtarifát kell amonarchiának — legalább is ideiglenesen— létesitenie, hogy a magyar mezögazda-ság jobban megvédessék.

Az örlési forgalom megszünik. Hogyebböl az intézkedésböl valósággal nekünklesz-e hasznunk, ki tudná megmondani ?Az tény, hogy az agráriusok régóta sür-getik az örlési forgalom halálát, nohaigaz az is, hogy az utolsó idöben minthamegcsappant volna ebbeli buzgalmuk.

Mezögazdasági kivitelünk érdekébengondoskodás történt, hogy az osztrákvasutak ellenséges tarifa-politikát ne kö-vethessenek irányunkban és más ország-gal jobban ne bánhassanak, mint velünk.

A vámszövetségi javaslat a mezö-gazdasági attachék kreálására kivan mó-dot nyujtani, hogy a külföldön is folyvástszem elött lehessen tartani a gazda érdekeit

A sóra vonatkozó módositások is amezögazdaságot szolgálják.

A tiroli gabona-vám nemsokára elfog tünni.

Egyik uj pontja a vámszövetségnekarról gondoskodik, hogy az állat-kivite-lünk biztosittassék, hogy a jövöben azosztrák tartományok önkénye ne károsit-hassa a gazdát, amint eddig akárhány-szor megcselekedte.

Egy további uj pont szerint a kétkormány egyezményt fog kötni, hogyközös erövel akadályozza meg a mezö-gazdasági czikkeknek a gazda káráravaló hamisitását

A jegybank uj alapszabályaibanmindenütt nagy nyomatékkal ki vanemelve, hogy a bank a mezögazdaságérdekeinek kielégitésére is szolgál.

Söt megvan ez a tendenczia a fo-gyasztási adókról szóló javaslatokban is. Aszeszadóról szóló törvényjavaslat a mezö-gazdasági szeszfözök jutalmát a mostani-nál nagyobb összegekben állapitja meg.

Ennyi oldalról szolgálja az uj ki-egyezés a magyar mezögazdaság érdekeit— hiven ahhoz a nagy elvhez, melyugy tartja, hogy Magyarországnak legelsösorban mezögazdasági érdekeket kell akiegyezésben keresnie, a mezögazdaságjóvoltáért kell a kiegyezéssel járó áldo-zatokat magára vállalnia.

Az itt felsorolt nagy eredményekmellett az ipart és a kereskedelmet —a vasutakra. szabadalmakra, védjegyekreés osztrák társulatokra vonatkozó intéz-kedéseken kivül — inkább azok a ren-delkezések szolgálják, amelyek szeren-csére nem kerültek bele a javaslatokba.Ezentul is szabad a tér. amelyen Magyar-ország iparát fejlesztheti, támogathatja ;nincs megkötve se a törvényhozás keze,se a kormányé.

Áttérve ezek után a javaslatok másikkiemelkedö jellemvonásának bemutatá-sára, mindjárt két tényröl kell szólani. Azegyik, hogy Magyarország a jegybankkörül elért mindent, amit a paritás alap-ján követelhetett, amire a hitel, az államipénzügyek szempontjából joga' volt. Amásik pedig az, hogy a valutára vonat-kozó javaslatok biztossá teszik e nagymunka sikeres keresztülvitelét s mostmár csak kevés kérdése maradt a valutaügyének, amelyet még ezentul kell majdszabályozni.

Bevonjuk az államjegyeknek méghátralevö részét s azt a forgalomban öt-koronás ezüstpénz és tizkoronás bank-jegyek fogják pótolni. A bank arany-tartalékát, valutánk alapját gyarapitanifogja az a harmincz millió is, amelyetaz osztrákok a banknak visszafizetnek.Ezenfelül is erösen gyarapodik a kiegye-zés révén a jegybank kincse, hogy mi-hamarább, szilárd alapon valósággá le-hessen az aranyvaluta és meg lehessen

kezdeni az aranynyal való fizetést, meglehessen szüntetni az papirpénz kényszer-forgalmát. Jövö ujévtöl kezdve pedig kö-telezövé lesz a koronaértékben való szá-mitás, uj valutára kell berendezkednieminden gazdasági és jogi viszonynak.

A jegybank roppant eröre kap ajavaslatok végrehajtása után, de csakazért, hogy megbizhatóan szolgálja leg-föbb hivatását: a valuta fentartását.Ezért a nagy gyarapodást csak nagycautelák mellett és megfelelö viszont-szolgálatok ellenében kapja. Többetfizet a szabadalmáért s a mi ennélaránytalanul fontosabb: nagyobb be-folyást enged a kormánynak és sok-kal nagyobb önállóságot biztosit ma-gyar üzletének. Teljességgel kifejezésrejut ez uj bank-aktában az a tény,hogy Magyarország teljesen egyenlöjogu Ausztriával, amikor arról van szó,hogy odaadja-e és kinek adja a jegy-kibocsátás jogát. Aztán pedig gondosko-dik a bankjavaslat arról is, hogy a mos-

i tani privilegium megujitására vonatkozótárgyalásokon sokkal tisztább legyen aviszony a kormányok és a bank között,mint a milyen most volt.

A kiegyezésnek eddig elmondott tar-talma mellett a fogyasztási adókra vonat-kozó javaslatok csoportjának szinte alá-rendelt a jelentösége. Azokban a javas-latokban nagyobb változások ugy sincse-nek. Egyesitik a szesz-adót és czukor-adót a fogyasztási adókkal és — emel-vén a söradót — a sör-italadó helyébesöradó-pótlékot tesznek. De mégis megkell emlékezni itt is Magyarországnak egynagy sikeréröl, arról, hogy megszünt aharminczéves adófizetése Magyarország*nak Ausztria javára; magyar emberekezentul csak Magyarországnak fizetnekfogyasztási adót.

Csak rövidesen akartuk körvonalozniaz uj kiegyezés tartalmát; a részletesbirálat nem a mai napra való.

S amikor igy végigtekintünk a tizen-nyolcz javaslat során, megint csak azonkell busulnunk : miért, hogy nem az ob-jektiv kritika fog dönteni azok sorsafelett? Ki tudná megmondani, hogy ekiegyezés sikerei belekerülnek-e a magyartörvénytárba, eljutnak-e a magyar gazda-sági élet vérébe.

Magyarország részéröl biztositva lenneaz uj kiegyezés sorsa; a negyvennyolcza-sok— akik kissé furák voltak mai sze-repükben — be fogják látni, hogy ezellen a kiegyezés ellen csak az elvinegáczió alapján lehet küzdeni. És ettöla küzdelemtöl nem kell tartani. Neminnen fenyegetnek a nehézségek. A nagybaj az, hogy a kiegyezés sorsa nemMagyarország kezében van.

A kormánynak, mely nagy és szépmunkát végzett a kiegyezés megalkotá-sával, nem adatott meg a pihenés. Ezen-

2. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

tul két kézzel kell dolgoznia. Azegyikkel meg kell védeni a kiegyezést, &másikkal — azokat a javaslatokat kellmegalkotnia, amelyeket akkor terjesz-tene majd a Ház elé, ha a mostani ki-egyezést az osztrák fejlemények érdekestörténelmi relikviává változtatnák.

POLITIKAI HIREK.A képviselöháznak délelött tiz órakor

Ülése van.

Minisztertanács. Ma délután miniszter-tanács volt, melyen a folyóügyek elintézéstnyertek.

A várnai választás. A képviselöház befedikbiráló-bizottsága B a r c s a y Kálmán elnöklésealatt ma ülést tartott, amelyen a Rossival Istvánkisuczaujhelyi képviselö választása ellen beadottkérvényt tárgyalták. A kérvényezök képviseletébenG ü n t h e r Antal ügyvéd, a választás védö-jeként R a j n e r János ügyvéd jelent meg.A i d i n g e r János elöadó olvasta fel a kérvényt, amelyben az állitólagos visszaélések fel vannak so-rolva. A választást dermesztö hidegben egész nap ésegész éjjel kihuzták, a Markovics-választókat nemengedték szavazni s a záróra alatt csupán a 16Rossival-választó szavazatát fogadták el, ezek közöttis 11 szavazat hamis volt. Ezalatt pedig künn aMarkovics-választók várakoztak a szavazásra. Akérvényezök eme föbb panaszok alapján a válasz-tás megsemmisitését kérelmezik.

G ü n t h e r Antal a házszabályok 67. §-ánaka) és b) pontja alapján a vizsgálat elrendelését kériés a többek közölt elöadja, hogy 22 Markovics-pártiválasztót jogtalanul utasitottak vissza, 12 választótpedig nem bocsátottak szavazásra.

R a j n e r János a választás védöje sorraczáfolja a kérvényben elöadott panaszokat és meg-jegyzi, hogy a jogtalan visszautasitásokra vonatko-zólag magánemberek tanusitványai állanak szembena közokiratjellegü választási .jegyzökönyvvel. Akérvényben ellenmondások és ellentétes állitá-sok vannak, amelyek egymást lerontják. Amia visszautasitásokat illeti, kijelenti, hogy 52 szava-zatot utasitottak vissza és ezek közül 30 Rossival-pártL Nincs bebizonyitva az sem, hogy a Marko-vics-párti választókat szavazásra nem bocsátottákvolna, époly kevéssé bizonyitották azt, hogy tényleghamis szavazatokat fogadott volna el a választáselnöke. Ebben a kerületben a mostani országgyülésalatt ez volt a harmadik választás és nem volnahelyes komoly ok nélkül a kerület nyugalmát ujbólmegzavarni. Mindeme okokból a választás igazo-lását kén.

A viszonválaszok után a bizottság tanácsko-zásra vonult vissza. Háromnegyedórai tanácskozásután az elnök kijelentette, hogy a bizottság holnapdélután 6 órakor hirdeti ki az itéletet.

A kiegyezési javaslatok fogad-tatása.

A ma beterjesztett k i e g y e z é s i j a -v a s l a t o k r ó l általában azt tartják, hogyhogy azok sok olyan ujitást tartalmaznak, me-lyek Magyarország jogosult igényeinek meg-felelnek. Az agráriusok meg vannak elégedveazon megállapodásokkal, melyek a mezögazdaságérdekeinek oly lényeges engedményeket biztosi-tanak, de ellenzik a szesz- és söradó fölemelését.A fogyasztási adók felosztásának reformjában an e m z e t i p á r t nem hajlandó messze-menö vivmányt látni, mivel Magyarországnaka saját területén fogyasztott czikkek után azegész fogyasztási adóra van joga. E pártrészéröl különben a b i z t o s i t ó t á r s a -sá g o k recziproczitására vonatkozó pont-ját a vám- és kereskedelmi szövetségnek szin-tén kifogásolják, ügy a n e m z e t i , mint af ü g g g e t l e n s é g i párt az egész kiegye-zési akcziót a quóta szabályozása nélkülhiányosnak tartja. A függetlenségi párt ragasz-kodik elvi álláspontjához és ugy az önállóvámterület, mint a független magyar bank ér-dekében minden parlamenti eszközzel küzdenifog, — A n é p p á r t a javaslatokat megfogja szavazni.

Egészen ellentétes természetesen a hatás Bécs-ben. Ennek a kedvezötlen hatásnak elsö jelét mára bécsi estilapok komentárjaiböl láttuk, éjjel pedigtudósilónk a következöket jelenti telefonon:

Bécs. április 20.

Az a hatás, amelyet a kiegyezési javas-latok ide át Ausztriában tettek, a lehetö leg-kedvezötlenebb. Parlamenti körökben az a né-zet az uralkodó, hogy még csendesebb idöbenis e g y s z e r ü e n l e h e t e t l e n s é gl e t t v o l n a e z e k n e k a j a v a.s-l a t o k n a k a p a r l a m e n t i t á r g y a -l á s a , ha a quótának együttes beterjesztésévelmeg nem gyözödhetett volna a parlamentarról, hogy az osztrákok részéröl hozandó nagyáldozatok fejében némi kompenzáczióra vankilátás. Ehhez járul még az is, hogy az ujteher, föleg a közvetett adók lényeges emeléseáltal, a legszükségesebb czikkek drágitása kö-vetkeztében épen a legalsóbb néposztálytnyomja leginkább.

Egészen kétségtelen, hogy az ellenzéki pár-tok, noha nagyon jól tudják, hogy a kiegyezésijavaslatoknak parlamenti tárgyalására még csakgondolni sem lehet, erösen meg fogják azo-kat támadni. Nem lehet tagadni azt, hogynagyon kevés a kilátás arra, hogy azokból ajavaslatokból parlamenti tanácskozások alapjántörvény lehessen.

A "N. Fr. Presse" mai esti száma "A ki-egyezés" czimmel czikket közöl, amelyben elkese-redett, panaszos hangon emlékezik meg a mostbenyujtott kiegyezési javaslatokról. A czikk szerintaz osztrák pártok, söt maga az osztrák kormányis egyetértenek abban, hogy a k i e g y e z é sA u s z t r i á r a f e l e t t e k e d v e z ö t l e n .E felett a parlamenti pártok között nincs vélemény-különbség. Az osztrákok legnagyobb fájdalma az,hogy a javaslatok között hiányzik a kvóta-törvény javaslata. Ausztria a kvótával bizonyoskompenzácziót akart azokért a kedvezmények-ért, amelyekben Magyarországot oly nagy mérv-hen részesitette. Az osztrák kormány azonban aMagyarország által gyakorolt kényszer hatása alattnyujtotta be a parlamentben, a kvótatörvény nélkül,a kiegyezési javaslatokat. A kényszer az, hogy amagyar kormány az Ausztriával való gazda-sági forgalmat véglegesen önállólag rendezi,ha a kiegyezési javaslatokat május elsejéiga két parlament elé nem terjesztik. Igytehát nincs "junctim" és Ausztriának semmigarancziája sincs arra nézve, hogy a magyarok aközös terhekhez nagyobb arányban járuljanak.Ennek ellenében Ausztria feláldozza a jegybank-nak eddig bevált szervezetét, amely a paritásrévén teljesen desorganizáltatik. A bankkérdésmég fontosabb, mint a kvótakérdés, Ausztria a fo-gyasztási adók leszámolásának a megváltoztatásávalévenkint körülbelöl harmadfélmillió frtot áldoz fel. Abank tiszta jövedelmének a részesedése folytán Ma-gyarországnak legalább 36-4°/o-os kvótát kellene fizet-nie, söt arra való tekintettel, hogy Magyarország ajelzálogosztálytól nagyobb adót kap, közel 40 o/o-otkellene fizetnie. A czikk felpanaszolja ezutánMagyarországnak adóknál elért kedvezményeit éselmondja, hogy a kiegyezés Ausztria minden lako-sának az életviszonyait megdrágitja. Végül igykiált fel: Ez nem kiegyezés, hanem a dualizmusféntartásáért Ausztria által fizetendö vételár, azérta dualizmusért, amelynek fentartása Magyarországraépoly fontos, mint Ausztriára.

A háttérbe szorult kongrua.(Az országgyülésböl.)

A kongrua — másfél óra hosszat ez atéma szóba sem került. Mert arra a hirre,hogy a kormány beterjeszti a kiegyezési javas-latokat, a szélsöbalon átvette a vezetést —Olay Lajos.

Már a folyosón verte a mellét:— Kossuth fogságban ül, most majd én

cselekszem. És meg fogjátok emlegetni.Cselekvését azzal kezdte meg, hogy ive-

ket köröztetett az ellenzéken és aláiratott bol-dog-boldogtalant Mikor aztán báró Dániel Ernö

kereskedelmi miniszter beadta az Ö reszort-jába tartozó három kiegyezési javaslatot: meg-kezdödött a móka. Fölkelt Ugyanis Olay Lajosés azt ajánlotta, hogy nyomassák ki elöbb ajavaslatokat s addig még afölött se hatá-rozzanak, hogy vajjon a bizottságokhoz uta-sitsák-e vagy elöbb még az osztályokhoz. Hapedig a törvényhozás nem egyeznék bele, hogyhatározatát a kinyomatás utánig függessze fel,akkor legalább olvassák fel a javaslatokat.Erre Bánffy Dezsö miniszterelnök, a Ház gya-korlatára hivatkozva, kérte, hogy a javaslatokata szokott módon intézzék el, viszont RátkayLászló a Ház komolysága érdekében az Olayinditványának elfogadását ajánlotta. Az elnöktehát föl akarta tenni a kérdést.

De Olay már felnyujtotta az elsö, aláirá-sákkal kellöen fölszerelt ivet:

— Névszerinti szavazást kérünk!Mikor pedig az elnök már ezt is elren-

delte volna, akkor felnyujtotta a második két ivet:— A névszerinti szavazást pedig halasz-

szuk holnapra.Mindez a szabályok szerint szabad és

rajta még vitázni sem lehet. A törvényhozóurak tehát nevettek, mert egyebet ugy semtehettek.

Igy kezdödött a móka. Mikor aztánLukács pénzügyminiszter a többi kiegyezésijavaslatot is beterjesztette (számszerint tizen-ötöt), akkor az Olay manövere egyszerüen meg-ismétlödött. Ugyanazok a szereplök, ugyanazokaz ivek, ugyanaz az eredmény. Ilyenformántehát a törvényhozás csak holnap fogja név-szerinti szavazással eldönteni, hogy vajjon aszokásos elintézés elött felolvastatja-e a javas-latokat, vagy sem? De ez még mindig csakkezdete a mókának. Mert holnap majd arra kér-nek névszerinti szavazást, hogy vajjon bizott-ságokhoz vagy osztályokhoz utasitsák-e a ja-vaslatokat? Mivel azonban igy sem volna tel-jes a tréfa, ezt a szavazást megint holnap-utánra fogjuk kérni.

Az ember azt mondja erre: komédia !

De Olay máskép mondja :

— Hadd lássák Bécsben, hogy itt is vanellenzék!

Mert Olay szerint az ellenzéket arról le-het megismerni, hogy az ország rovására bo-londságokat csinál. S az bizonyos, ha a szélsö-bal Olay dicsö vezérlete alatt holnap csakugyantovább viszi a komédiát, a bécsiek igazán rá-ismerhetnek a társ-ellenzékre. Hát még ha aládafiókokkal is dobolni fognak!

Másfél óráig tartott ma ez a szélbalimóka. Aztán körülbelül ugyanannyi ideig ta-nácskoztak a kongrua felett is (csak MezeiMór és Molnár apát beszéltek), az ülés végétpedig Rohonczy Gedeonnak egy érdekes inter-pellácziója foglalta le. Az érdekes interpellá-czióra Darányi érdekesen válaszolt is.

Az emberi óvatosság non plus ultrája.

Rohonczy Gedeon mély gondolatokba merülvejárt fel s alá a folyosón. Egy kicsit ideges is volt.Látni lehetett, hogy beszélni fog, de hire is terjedt:

— Mezögazdasági kérdésben fog interpellálniaz ülés végén.

Ezért aztán ott maradt Darányi egész végig.A többi miniszterek, akiknek jelentéseik voltak:Lukács László, báró Dániel Ernö, majd késöbbWlassics nyugodtan távoztak táskáikkal, de Darányimaradt. Most ugy is a legnépszerübb miniszter;kényeztetik a folyosón. Nyugodt volt éa rendületlen,axiómájához hiven, hogy egy miniszternek nemszabad sem haragudni, sem sietni, sem csodálkozni.

Különben aki a dolgait olyan jól végezi, mintDarányi annak ti fractus illabatur orbis — annaknem ártanak az interpellcziók.

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1398. — 3. oldal

Egyszer (az idö gyorsan mulik) csakugyanvége lett a napirendnek és Rohonczy szóhoz ju-tott. Most nem mozgatott nagy kérdést. Csak ahivatalos gazdasági jelentéseket kifogásolta, amelyek-ben nem hisz, mert a valónál kedvezöbben tüntetikfel a vetések állását. Rohonczy rossz esztendöt jósolt.A gazdasági jelentések pedig nem jósolnak rosszesztendöt. Ez a gravamen.

Továbbá azt is felpanaszolta Rohonczy, hogya nagy buzaáraknak a kisgazdák tavaly se Tettékhasznát, mert ök még akkor adták el a gabonáju-kat, mikor olcsó volt.

Körülbelül ezek képezték a Rohonczy inter-pelláeziójának praelydiumát, s magát az interpellá-cziót azon kérdés : garancziát vállal-e a miniszter,tudósitóinak hitelességéröl ?

Darányi rögtön feleit és pedig okosan, ugyszólván epigrammai rövidséggel.

Hogy a magas buzaárak nem használtak akisbirtokosoknak, arra csak egy panacea lett volna:

H o g y a k i s b i r t o k o s o k n e s p e -k u l á l j a n a k .

Hogy vállal e garancziát a tudósitóiért, erreazt felelte :

"Igen is vállalok, tisztelt Ház, amilyen mér-tékben vállalhat garancziát egy chef azon alantashivatalnokaiért, akikröl nem lehet oka föltételeznie,hogy valótlanságot mondanának.

A miniszterelnök mosolygott, Szilágyi Dezsöarcza még egyszer olyan gömbölyü lett a derült-ségtöl mint különben, az egész Ház mosolygott azemberi óvatosság ezen példáján, söt még az in-terpelláló is mosolygott és tudomásai vette a választ.És mosolyogni fognak az olvasók is, söt magoka hivatalos jelentések beküldöi is — csak épen atorontáli vetések nem mosolyognak. Azoknak Hekubaa jelentés vagy az interpelláczió. De egy kis májusimeleg esö azokat is mosolyra fakaszthatja.

A képviselöház Ülése.Szilágyi Dezsö megnyitja az ülést s aztán a

jegyzö jelenti, hogy az ülés végére Rohonczy Ge-deon interpellácziót jegyzett be a mezögazdaságijelentések hitelessége tárgyában.

A napirend elött a kormány beterjeszti a ki-egyezési javaslatokat.

A kiegyezési javaslatok.

Báró Dániel Ernö kereskedelmi miniszter be-terjeszti a vámszerzödésre, a részvénytársaságok ésbiztositó társaságok kölcsönös átengedésére és avasutakra vonatkozó törvényjavaslatokat.

Kéri ezeknek a pénzügyi és közgazdasági bi-zottságokhoz való utalását.

Olay Lajos meglepetésnek nevezi a javaslatokbenyujtását s arra kéri a Házat, hogy a házszabá-lyok 141. §-a értelmében a javaslatokat elöbbnyomassák ki, hogy müiden képviselö azt kellöképmegismerhesse és csak azután határozzon a Házarról, vajjon az osztályokhoz vagy ezek mellözésé-vel csak a bizottságokhoz utasitsa-e, amikor együt-tesen volnának tárgyalandók az összes javaslatok.Ha ezt a jogos kérését nem teljesitené a többség:ugy a szélsöbal nevében kérni fogja, hogy az összesjavaslatokat és azok megokolását olvassák föl. (Za-jos helyeslés a szélsöbalon.)

Báró Bánffy Dezsö miniszterelnök: A házsza-bályok 151. §-ától való eltekintést kéri s a 114. §.szerint való eljárásra hivja föl a Házat. A javasla-tokat pusztán a bizottságokhoz kéri utasitani- Agyakorlat a mellett szól, hogy csak a bizottsághozutasitandók a javaslatok s nem tárgyalhatók addig,amig a bizottság azokkal nem végzett.

Rátkay László: A házszabályok szerint min-den törvényjavaslat az osztályokhoz küldendö scsak a Ház engedelmével mellözhetik az osztályo-kat. A miniszter nem kérte az osztályok mellözé-sét s igy a törvényjavaslat azokhoz utalandó. Csat-lakozik Olay inditványához is. (Helyeslés a szélsö-balon.)

Madarász József: Amint egyetlen képviselökéri az iratok felolvasását, nem szabad azt elle-nezni. A képviselöház csak akkor utasithat valamita bizottsághoz, ha tudja, miröl van, szó. Az alkot-mányos szabadság biztositékától fosztaná meg aHáz magát, ha Olay kérelmét ellenezné.

Olay Lajos kijelenti, hogy ha ellenzik azkérését, névszerinti szavazást fog kérni.

Szilagyi Dezsö elnök: Az nem most döntendöel, hogy osztályokhoz utasitandó-e a miniszteri ja-vaslat, vagy sem, hanem akkor kéri az elöadó azosztályok mellözését, vagy el nem mellözését, hamár a bizottság jelentése a Ház elött van. A mi-niszter kérelme teljesen szabályszerü. Ami Olaykérelmét illeti, a Ház elhatározhatja, hogy fölolvas-tassék a javaslat, de nemvolt szokásban.

Olay Lajos : A fontosság határoz.Az elnök: Fölteszem hát a kérdést. . .Olay Lajos: Névszerinti szavazást kérek!Az elnök: Jól van. (Derültség.) Tehát ki-

vánja-e a Ház a javaslat fölolvasását ? (Igen! Nem !)Husz képviselö névszerinti szavazást kér, de ugyan-akkor azt is kérik, hogy a s z a v a z á s t h o ln a p r a h a l a s z s z á k . (Derültség.)

A szavazást tehát halnapra halasztja.Lukács László pénzügyminiszter a kiegyezési

javaslatok egész sorát nyujtja be: tizenöt darabot,fölolvasván azok czimét kéri, hogy a javaslatokat apénzügyi és közgazdasági bizottsághoz utasitsák.(Zsj a szélsöbalon.)

Olay Lajos : Megdöbben azon, hogy a kor-mány tagjai igaz magyarok-e, eröszakos eljárásukláttára. Meg van gyözödve, hogy a tuloldalon is so-kan csak szivbeli fájdalommal támogatják a kor-mány eröszakoskodását. A legkevesebb, amit kérnilehet, az. hogy a javaslatot fölolvassák. Ismételveinditványozza és kéri, hogy a törvényjavaslatokatvagy kinyomassák, mielött a bizottsághoz utasittat-nak, vagy fölolvassák.

Báró Bánffy Dezsó azt hiszi, hogy Olay nagyszavai nincsenek arányban a helyzettel. A tulerösszinekkel festés következménye az, hogy nem hiszikel komolyságát. A közvélemény sohasem fogja el-hinni, hogy ez a kormány nem jó magyar, A tul-erös szinezés eredménye nem lehet igaz kép, csakegy nagy fekete paczni. (Zajos derültség a szélsö-balon.)

Rátkay László : A miniszter mostani szavai-ból még a törvényjavaslatok czimét sem jegyezhet-ték meg a képviselök. Hát hogy itélhetnek azon,melyik bizottsághoz utasittassanak ? Talán a jobb-oldaliak ismerik a törvényjavaslatok tartalmát, deakkor a Ház két oldala nincs egyenlö alapon, mertaz innensö oldal nem ismeri. (Ugy van ! a szélsö-balon.)

Szilágyi Dezsö: Olay két inditványt adottb e : az egyik a kinyomatásról, a másik a fölolva-sásról szól Mindkettöröl névszerinti szavazást kér-nek és a s z a v a z á s n a k h o l n a p r a ha-l a s z t á s á t . A szavazást tehát holnapra ha-lasztjuk. (Derültség.)

Most már következik a napirend.

A kongrua.Mezei Mór kijelenti, hogy elhatározására sem-

miféle felekezeti befolyást nem enged érvényesülni,hanem öt tisztán az vezeti, mit kivan a magyarállam érdeke. Polemizál Sághyval, aki a zsidó fele-kezetet a magyar állammal szemben közönyös fele-kezetek közé számitotta. Ezt megczáfolja a zsidófelekezet magyarosodása és a magyar közmü-velödésben és társadalomban való szereplése.Van az országban számos vidék, ahol a ma-gyar kulturális fejlödés egyik nem megvetendö té-nyezöje a zsidóság. Valamikor a zsidóság szinténtörekedett felekezeti középiskolákra, de most márnem látja annak szükségét (Helyeslés a jobbolda-lon.) Ám ebböl ne kovácsoljanak argumentumot azsidóság ellen, mintha felekezeti szempontból nemteljesitene oly kötelességet, mint a többi. Az semáll, hogy a felekezeti iskolákból a zsidó tanulókkiszoritják az illetö felekezetek gyermekeit, mert azsidókat csak akkor veszik föl, ha a föntartófelekezet gyermekei már el vannak helyezve. Tiszá-nak ama szavaival, melyeket beszéde végén mon-dott, egyetért ebben a sorrendben: elsö a haza,második a felekezet Tisza beszéde más részévelazonban nem ért egyet, nem különösen az 1848.XX. törvényczikkre vonatkozólag, mert neki kellez a törvény a harmadik szakaszszal együtt, merte szakasz a törvény gerincze. (Helyeslés a szélsö-balon.)

Polónyi Géza: Tessék elfogadni a határozatijavaslatomat.

Mezei Mór: A jelen törvényjavaslat az 1848:XX. tönrényczikket nem helyezi hatályon kivül sigy azt nincs oka el nem fogadni. Érti azt is, hogy

a kormány, melynek a lehetöséggel és következmé-nyekkel kell számolnia, nem vállalkozik az 1848 :XX. törvényczikk 3-dik szakaszának végrehajtására.De nem érti az ellenzék magatartását, amelynekpadjain csak Polónyi foglalt határozottan állást aharmadik szakasz mellett. De azért a Polónyi hatá-rozati javaslatát, ahogy ö azt megalkotta, nem fogadjael, mert az igazi bim-bam. Kijelenti, hogy atörvényjavaslatot elfogadja, bár nem mint véglegest,de hozzáteszi, hogy szerencsének tartja, hogy avégleges megoldás nem most van, mikor a feleke-zetek kiváltságait akarják szaporitani. (Helyeslés ajobboldalon.)

Molnár János lovagiatlannak tartja, hogyWerner Gyula ama gyanusitás után, melyben az ömagánéletét a liberális lapok illették, az ö és anemzeti párt szerelmi viszonyáról beszélt. Ez ahasonlat talán czélzás . . .

Werner Gyula: Eszem ágában sem volt.Molnár János: Elhiszem, de a külsö közvé-

lemény félreértheti az ilyen hasonlatot. Kijelenti,hogy az ö magánélete és becsülete tiszta és olyszilárdan emelkedik, mint a szirt a tengerböl. Át-térve a tuloldal vádjaira, kijelenti, hogy a néppárta nemzetiségek barátja, de nem az agitátoroké. Anéppárt is óhajtja azt, hogy a nemzetiségek meg-magyarosodjanak, azaz magyarul tudók legyenek.A különbség az, hogy a néppárt nem eröszakkal,hanem szeliden és barátsággal magyarosit. Az egy-séges magyar állameszmét megtámadni, elhomályo-sitani a néppárt sohasem hagyja. Az tény, hogy anemzetiségi törvényt nem hajtották végre. Hát miértnem hajtották végre?

Fölkiáltás: Hát a szekularizáczió törvényétmiért nem hajtják végre ?

Molnár János: Revideálják hát a törvényt.Hiszen a kultuszminiszter hirdette, hogy mindentörvény ideiglenes, amit majd föl fognak használni,mikor ismét szóba hozzák az egyházpolitikai tör-vények revizióját. (Helyeslés a néppárton.) A jelentörvényjavaslat szerinte annak a tendencziának aszüleménye, mely a modern államból rendörálla-mot akar csinálni. Alkalmas minden autonómialenyügözésére. A 9-ik szakasz a lelkészek számáracsupa hurok. Ki biztositja az ellenzéket arról,hogy a közigazgatási biróság, amelyhez valófölebbezésre annyit hivatkoznak, független lesz?Csáky amaz állitása, hogy nem áll, mintha vallás-talanok lennének a felekezetnélküliek, mert vanköztük vallásos ember is, csak oly bizonyitás, mintazé a tudósé, aki azt mondta, hogy közhiedelemszerint a magyar ember sajátossága a bajusz, ho-lott ez nem áll, mert látott ö már bajuszos magyarnöket is. (Nagy derültség.) A törvényjavaslatot álta-lánosságban sem fogadja el. (Helyeslés a nép-párton.)

Werner Gyula: Tisztelt képviselöház ! Méltóz--tassék megengedni, hogy Molnár János tisztelt kép-viselö ur beszédére személyes kérdésben egyetlenegy kijelentést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) A tiszteltképviselö ur megnyugtatására leghatározottabban ki-jelentem, hogy tegnapi beszédemben az ö magán-életére a legtávolabbról sem kivántam czélozni,mert én elmondandóimat parlamenti formában szok-tam elmondani és az, hogy politikai beszédembenén bárkinek privát életére, egyéni dolgaira czélzá-sokat engedjek meg magamnak, nemcsak a parla-menti formáknak, hanem a Ház iránt való kötelestiszteletnek a megsértése volna. (Élénk helyeslésjobbfelöl.)

A vitát holnap folytatják.

Rohonczy interpellácziója.

Rohonczy Gedeon a földmivelési minisztertinterpellálja. Az agrárszocziálizmust föleg annaktulajdonitja, hogy a gazdaközönséget évek során átrossz gabnaárak sujtották. A mult évi magas gabna--árak azonban nem hoztak javulást, mert a kisgazdaelözöleg olcsón adta el buzáját és csalódottabban is, hogy jó termése lesz, mert igenrossz volt a termés. A kis gazdát a mult évországszerte terhes adósságba sodorta. Hozzájárulte baj okozásához, hogy a mezögazdaságról szóiéhivatalos kimutatás nem adott idején kellö fölvilá-gositást a vetés országos állapotáról. A mezögazda-ságról ma megjelent országos jelentés, ugy látszik,kedvezöbb szinben igyekszik feltüntetni a vetés ál-lapotát Torontálban, Bácskában április 19-én mégnem volt a buza megbokrosodva: adhat-e ez jótermést? Ö nem bizik többé a gazdasági jelentésben.

A miniszterhez a következö interpellácziót in-tözi:

1. A terméskilátásokról szóló jelentések meg-felelnek e tényleg a valóságnak ?

2. Garancziát vállal-e a miniszter ur az iránt,hogy gazdasági tudósitói (kik csak tiszteletbeliállást töltenek be) szakértelemmel párosult lelki-ismeretes jelentéseket tesznek-e ? Mert én reám aza jelentés azt a benyomást teszi, hogy az a jelen-tés nem egészen megfelelö. (Folytatólag olvassa:)

3. Hajlandó-e a tisztelt miniszter ur ugy intéz-kedni, hogy a jelentések a jövöben a gazdaközös

Csütörtök, április 21.

ségnek teljesen tájékoztató és kimeritöbb felvilágo-sitásokkal szolgáljanak ?

4. Végre, miután a legutolsó jelentés kellötájékozást nem nyujt, nem tartja-e szükségesnek atisztelt miniszter ur a gazdaközönség kellö tájékoz-tatása szempontjából mielöbb kimentö nyilatkozatottenni?

Különben bátor vagyok felemliteni, hogy azonintézkedését a tiszteit miniszter urnak, hogy azonjelentések, melyek a mult esztendöben havonkintkétszer jelentek meg, l-jén és 15-én, most három-szor. jelenjenek meg, helyeslem és örömmel Teszemtudomásul, de az a födolog, hogy ezen jelentéseka valóságnak megfeleljenek. . .

Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter.Azon konjunkturák taglalásába, amelyekbe a tisz-telt képviselö ur bocsátkozott, részemröl belebocsát-kozni nem tartanám helyesnek. Én csak egy taná-csot füzhetek ehhez, különösen a kisgazdákat ille-töleg, s ez az, hogy a kisgazda, aki a viszo-nyokat nem ismeri és ismétlem, lejtös térrelép, amidön buzájával spekulálni kezd a s p e k u l á -c z i ó t ó l t a r t ó z k o d j é k . (Élénk helyes-lés e jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.)

seket, miszerint ezek magukban áralakitó árképzöhatással birnak. Bizonyos befolyást gyakorolhatnakaz árakra, de méltóztassék meghinni, az üzietvilág-nak annyi eszköze, forrása és módja van tájékozástszerezni a helyzet felöl, hogy a különbözö faktorokössszeségéböl alakitja meg a maga véleményét akinálat és kereslet viszonya iránt. Éa tehát con-juncturákba nem bocsátkozom.

De felelettel tartozom abban az irányban,hogy azon adatok, amelyeket elöterjesztünk, külö-nösen a gazdaközönség tájékozására, a valóságnakmegfelelnek. És e részben én szigorubb álláspontotfoglalok el, mint a tisztelt képviselö ur, mert mégpénzügyi, állampolitikai vagy államgazdászati szem-pontból sem tartanám, megengedhetönek, hogy avalóságnak nem egészen megfelelö tudósitások té-vesserek közzé. (Helyeslés a jobboldalon.)

Már mert áttárve arra, hogy ezen tudósitásokmiképen készülnek, röviden közlöm a t. Házzal,hogy mintegy ezer gazdasági tudósitó van az or-szágban, kik tiszteletbeli hivatalt teljesitenek; deebböl még nem következik az, hogy azt ne önzet-lenül teljesitsék. Én azzal az elismeréssel tartozom,hogy a gazdasági tudósitók legnagyobb részével mégvagyok és meg is lehetek elégedve. (Helyeslés jobb-felöL) Mindenesetre szép az, hogy oly korszakban,amelyet anyagelviséggel vádolnak, akad ezermagyar gazda, akik ilyen tudósitásoknak rendszeresbeeszolgáltatására minden dijazás nélkül vál-lalkoznak. (Igaz! ugy van! a jobboldalon.) Ezenezer gazdasági tudósitó jelentései alapján, amelyekáprilis 10-ike körül érkeztek be, történik meg az

•anyag feldolgozása. Én ezt magam vizsgáltam felül;elöbb azonban elrendeltem, hogy ne csak a sta-tisztikai osztály, hanem a gazdasági osztály is,mélynek az ország különbözö részeivel direktösszeköttetései is vannak, hozzászóljon. Mintánaz sem talált kivetni valót, annálfogva én azt appro-baczióval elláttam. (Helyeslés jobbfelöl)

Nem elöször történik az, hogy azok a tudó-sitások egyik-másik oldalról támadásban részesülnek.Egy izben német oldalról is megtámadtatott. Hivat--kozhatom azonban arra, hogy ezen tudósitások akülföld részéröl elismerésben részesültek és hogy atények rendszerint igazolták is azok megbizha-tóságát.

Kubik Béla: Nem áll!Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter:

Kivételt képeztek azon esetek, midön a csalódásországos volt. Ilyen eshetöségekkel szemben azthiszem, Kubik tisztelt képviselö ur sem volna azonhelyzetben, hogy biztos jövendöléseket tegyen.

Még csak azt kivánom megjegyezni, hogy énezen ügyre kiváló sulyt helyesek s hogy épen ezértegy utmutatót szerkesztettem, s már napok elöttintézkedtem, hogy azt a Ház tagjai számára 150példányban megküldjék. Ebben el van mondva,hogy ezen gazdasági tudósitók mikép dolgoznak.Megtalálja ott a képviselö ur azok névjegyzékét is,és meggyözödhetik róla, hogy Iparkodtam azokat amegbizható és hozzáértö gazdák közül választani

Most pedig, hogy az interpelláczióra ponton-kint válaszolják, az elsö pontra kijelentem, hogy ahivatalos kimutatást a valóságnak megfelelönek tar-tom. A második kérdésre, hogy: (Olvassa) "Garan-tziát vállal-e a miniszter ur aziránt, hogy gazda-sági tudósitói (akik csak tiszteletbeli állást töltenekbe) szakértelemmel párosult jelentéseket tesznek?"— azt mondhatom, hogy igenis elvállalom azt a ga-rancyiát, amelyet minden chef elvállalni tartozik,akinek közegei jelentéseinek teljes megbizhatóságá-ban kételkedni semmi oka sincs.

A harmadik kérdésre (Olvassa) : "Hajlandó-ea tisztelt m ugy intézkedni, hogy e jelentösek ajövöben a . gazdaközöns égnek teljesen tájékoztatóés kimeritöbb felvilágositásokkal szolgáljanak ?" —kijelenthetem', hogy máris intézkedtem kiegészitö

kérdésekkel, hogy a jelentések mentül behatóbbaklegyenek. Természetesen a jelentések annál részle-tesebbek és behatóbbak lesznek, amint a növényzetfejlödik.Végre azt kérdi a képviselö ur, hogy (Olvassa):".Miután a legutóbbi jelentés kellö tájékoztatást nemnyujt, nem tartja-e szükségesnek a tisztelt minisz-ter ur a gazdaközönség kellö tájékoztatása szem-pontjából mielöbb kimeritö nyilatkozatot tenni ?"— erre csak az a válaszom, hogy — amit lehe-tett, azt kinyilatkoztattam és intézkedtem, hogy amájus-október közti idöben, midön a gazda a leg-nagyobb érdeklödéssel viseltetik a termésviszonyokiránt, ne kétszer, hanem háromszor jelenjék mega hivatalos tudósitás, amit a tisztelt képviselö uris elismeréssel emelt ki.

Intézkedtem a személyzet megfelelö szapori-tásáról is, hogy a tudósitások minél gyorsabbanfeldolgozhatók legyenek.

Más nyilatkozatot, mint aminöt hivatalosantettem, a Ház elött sem tehetek. Azt tartom, hogyaz ilyen jelentéseknek nem szabad sem optimisz-tikus, sem pesszimisztikus irányuaknak lenniök, ha-nem iparkodni kell a valóságot az illetö közegektölbeérkezett adatok szerint feltüntetni.

Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásulvenni. (Helyeslés a jobboldalon.)

Rohcnczy Gedeon : Tisztelt ház ! Bátor leszeka tisztelt miniszter ur válaszára röviden reflektálni.

Nem állitottam, hogy a kisbirtokos-osztályspekulál. Nem spekulálni akár az, hanem rá vanutalva, hogy buzáját elöre eladja, mert pénzre vanszüksége. És ma a tözsde ugy jegyzi —lehet, hogyebböl a szempontból is — az öszi buzát, hogy az2 forint 50 krajczárral alacsonyabban áll, mint atavaszi buza, holott ennek absolute semmi indokasincs akkor, midön a kilátások olyanok, hogy maj-dan az uj termelésböl ugy sem exportálhatunkde söt majd ujból behozatalra fogunk szo-rulni. Erre nézve és ép e szempontból szükséges,hogy a tisztelt miniszter ur olyan nyilatkozatottegyen a gazdaközönség érdekében, amelyböl aztájékozódhatik az iránt, hogy vajjon a gabonaárak aterméskilátások folytán egyáltalában lejebb száll-hatnak-e, vagy sem? Én kizártnak tekintem azt,hogy a gabona ára lejebb szállhasson, tekintettel avetések mai állására. Megengedem, hogy a tiszteltminiszter ur sokkal kényesebb helyzetben van és önem is nyilatkozhatik ugy, mint egy képviselö, kiegyéni nézetét és tapasztalatait itt felsorolhatja,miglen a miniszter állitásának teljesen meg kellfelelni a statisztika adatainak.

És kétségtelen, söt természetes, hogy az esöés kedvezö idöjárás még sokat segithet, javithatmég a vetéseken, de nagy mulasztásnak tartom pél-dául azt, hogy a holdszám, hogy mennyi föld vanelvetve az idén buzával, ami már régen meg lettvolna állapitható, nincs még megállapitva és nyil-vánosságra hozva. Erröl egy betüt sem olvastam.Pedig én azt is állitom, hogy tekintettel a mult évitulmagas gabonaárakra és mert nem maradt a gaz-dáknak elég vetömagjuk, a gazdaközönség egynagy része nem vetett annyi buzát, mint ameny-nyit rendesen szokott. Én nekem az a meg-gyözödésem, hogy sokkal kevesebb buza van el-vetve Magyarországon ez idén, mint amennyi tavalyvolt. Ez is roppant alterálja és befolyásolja a ter-méskülátásokat.

Ami a gazdasági tudósitókat illeti, az igentisztelt miniszter ur válaszában ugy tüntette fel,mintha én nem biznám meg azok öszinteségében,akik szivességböl, ingyen, hazafias szempontból kül-dik be a jelentéseiket. Nem, hogy nem bizom azöszinteségökben, nem azért irtam én ezt azinterpellácziót, hanem azért, mert ök, azonhitben, hogy a dolog talán nem is olyanfontos, néha ki sem mennek és otthon a szobábólirják meg a jelentéseiket. Ez nem ártott az elmultévekben, amikor ugyis tudtuk, hogy van elég kész-letünk, a terméskilátások is jók voltak s igy lé-nyegtelen volt az árfluktuáczió, amely elöállott éselöállhatott tavasztól az aratásig a gábonaárakban;de ma kivételes helyzettel állunk szemben, hol agazdaközönségre döntö fontossággal bir. Arra kéremtehát a miniszter urat, legyen szives odahatni, hogyezek a gazdasági tudósitók ebben az évben külö-nösen hazafiui kötelességüknek tekintsék a legpon-tosabb jelentéseket beküldeni. A tisztelt miniszterur válaszát különben — bizva szávaiban — tudo-másul veszem. (Helyeslés.)

A Ház tudomásul veszi a választ

KÜLFÖLD.Az osztrák képviselöházból. Feltünö részvét-

lenség mellett ült össze ma az osztrák képviselöház.Ez volt az elsö ülés a husvéti szünetek után ; mind-össze talán száz képviselö lehetett együtt a terem-ben, bár épen ma nyujtotta be a kormány ah u s z o n e g y k i e g y e z é s i j a v a s l a t o t ,amit egyidejüleg Budapesten a magyar kormány is

megtett. Gróf T h u n kormányelnök azután többinlerpelláczióra felelt, mire áttértek a napi-rendre : a B a d e n i vád alá helyezésérevonatkozó inditványokra. E tárgynál szólottak :K a i s e r , G r o s s (német haladópárti),R i c g e r (szociáldemokrata) és G r a b m a y e r(alkotmányiul nagybirtokos) és mindannyian erösentámadták a volt kormányelnököt, amiért eröszakos-kodott a németekkel, a parlamenttel és a munká-sokkal, továbbá amiért magáévá tette a lex Falken-haynt stb. Az utolsó szónok, G r a b m a y e r kü-lönben kijelentette, hogy az alkotmányhü nagybirto-kosság támogatója D i p a u l i amaz inditványát,hogy a nyelvkérdés rendezésére bizottságot küld-jenek ki.

A gyarmatpolitika virradása.A német birodalmi gyülés tudvalevöleg a

minap fogadta el az uj flottatörvényt. Ez atörvény rendkivül nagy türelmi próbája volt abirodalmi kormánynak és mig elérhetö volt az,hogy a bizottságban 19 szavazattal 7 ellené-ben elfogadtassék a javaslat, addig pak-tumra volt szükség a czentrumpárttal,továbbá a flottakérdésben meghasonlottliberális pártokkal is és a nagy vajudás-nak csak akkor következett szerencsés vége,midön a kezdetben egyszerre követelt horribi-lis összegeket Tirpitz altengernagy ur annyira"mérsékelte", hogy a javitott formában márcsak 117 millió márka évi szükségletet állapitmeg a törvény. Ebböl az évi budgetböl bezá-rólag 1903-ig olykép kell kiegésziteni a némettengeri eröt, hogy annak állománya a követ-kezö legyen:

1 flotta admirális hajó,16 pánczélos sorhajó,8 partvédö pánczélos,9 nagy és

16 kisebb czirkáló hajó,2 tartalék pánczélos- és7 tartalék czirkáló, összesen tehát

59 aktiv csatahajó.Nem számitva természetesen a többi

flottaanyagot, ugymint a torpedó-naszádoklégióját, az iskolahajókat, ágyunaszádokat,szállitó-gözösöket és egyebeket.

A birodalmi tengeri erö e szép jövöjénekörömére Vilmos császár már át is alakittattaa "Hohenzollern"-yachtot, amelyröl szeretivezényelni az ö pompás tengerészetét. Az éjszakiés keleti tengeren uszkáló tündérhajó helyiségeittudniillik kibövitik most, mert a flotta isbövül. A fedélzetet meghosszabbitják és egymennyezetes trónt épitenek rá és mindent gon-dosan bekennek fehér festékkel, mert a csá-szár most már még többet fog idözni a vize-ken, a régi germán isteneknek: Aegirnekés Thornak tajtékzó regiójában. Két fiátpláne tengerésztisztnek nevelteti a csá-szár, a német tengerészet sikerei szóvaligen nagyok és ezt elöre láthatta az az angoltengerésztiszt, aki már évekkel ezelött,igy irta német tengerészeiröl: "Az európai flottákközül a német van a legjobb karban és a né-met a harczra legképesebb. A szolgálatnakminden apró részlete egységesen van szabá-lyozva és minden tennivalót pontosan és töké-letesen végeznek a német tengerészek. Min-denki tudja a dolgát, a német csak akkor kezdpontatlan lenni, mikor meghal. Állitható, hogyEurópában ma csak a német haditengerészetvan egészen elkészülve a hadakozásra."

Mindezek a nemet tengerészetröl elösoroltdolgok kedvezö körülményeknek mondhatók ésbizonyára kellemes benyomást tesznek a hüszövetségesekre. Mindezek a dolgok különbénrészben bennfoglaltatnak a ,Pester Lloyd"esti lapjában és ott valaki azon kesereg, hogymost harmincznégy esztendeje még nem is

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 5. oldal.

volt német haditengerészet és ime most mégismekkora van; továbbá, hogy az "osztrák"haditengerészet, amely harminczkét év elöttLissánál diadalt aratott, amelynek hirével, ne-vével teli volt a világ most már általábanugyan hová lett ? Hová lett ? ! . . Vó iszt szi hin?szi hin?

A "Pester Lloyd" tengerészeti munka-társa ugy látszik, csak tengeri ütközetek eseté-ben vesz tudomást az osztrák-magyar flottalétezéséröl; békés idökben ellenben azzal akérdéssel áll elö, hogy hová lett az osztrák-magyar haditengerészet ? Abban a szerencséshelyzetben vagyunk, hogy erre a kérdésre meg-nyugtató válaszszal szolgálhatunk. Az osztrák-magyar haditengerészet megvan, virágzik ésszaporodik is. mert minden esztendöben leg-alább egyszer hivatalosak a hatóságok Polábahajókeresztelöre. Hogy ez a szaporodás Német-országban nagyobb és gyakrabban produkálhármasszüléseket, az igen természetes, mertNémetország harmincz esztendö óta nagyothaladt a nagyhatalmiság utján, mi pedig ezena téren ugyszólván csak a statuisquo-nál tartunkugyanez ellen a vélemény elten nincs kifogá-suk a katonai publiczistáknak. Tengerészetünkfejlödése tehát aránylag még nagy is, mertsokkal elöbbre van, mint a nagyhatalmi pozi-cziónk; a különbözet számokban kifejezve, ki-tehet vagy három torpedóanyahajót, például a"Komet"-et, a "Meteor-t és a "Tiger-t". Szó-val nincs elmaradás a marinában a XXVI-osszámu torpedónaszád bizonyosan s e b e s e b -b e n halad, mint Goluchowski. Miért könyez-zünk hát az osztrák-magyar haditengerészetmai sorsán? Kétségkivül azért, mert a dele-gácziók elé uj és a szokottnál nagyobb köve-telésekkel akar lépni uj és a szokottnál ki-sebb tengerészeti parancsnokunk, Spaun vicze-admirális. Ha lehet, az idén, ha nem lehet,csak esztendöre.

Kiemeltük ezt a dolgot azért, mert már amonarchia egészen komoly lapjaiban is hangula-tot igyekeznek kelteni a mi saját külön flotta-kér-désünk mellett, azonban egyéb hivatalos vagy fél-hivatalos argumentumot nem hallani annál, hogy:Németországnak óriási a tengerészete. Vagyisnálunk is virrad a gyarmatpolitikának, de nemtudni, mely tropikus vidékeket fog beragyogni ahajnal. Hová készülünk ? Kiao-Csanba ?Afrikába? Salonichibe? Egyszerre akarjuk át-ugrani a fenti torpedóanyahajó különbözetet?...Minderre nincs válasz, mert ezt bizonyosancsak utólag akarja eldönteni a diplomáczia.Elöször kell a pénz, azután majd megfelelneka katonai publiczista kérdésére: vó iszt szihin ? Hová lett a summa.

A háboru elött(Távirati tudósitások.)

Mac Kinley, az amerikai Egyesült-Álla-mok elnöke ma aláirta a szenátus határozatát.és ezt, mint ultimátumot, ugyancsak ma mármegküldötte Spanyolországnak. Ebben az ok-iratban határozottan követelik a spanyol csa-patoknak Kuba szigetéröl való visszarendelé-sét és erre az akczióra s z o m b a t r e g -g e l i g adnak idöt a spanyol kormánynak.

Más forrásból eredö értesülések szerintMac Kinley csak holnap irja alá az ultimá-tumot ; akárhogyan is van a dolog, a kocz-kát az Unio elvetette és a háboru egy-kétnap mulva kitör. Az Unio lázasan folytatjaa hadi készülödéseket s Mac Kinley azt sze-retné, ha az elsö lövés spanyol fegyverböldördülne el.

New-Yorkban a döntés megnyugtatólaghatott a kedélyekre, mert megszüntette a bi-

zonytalanságot s most már azok is a háborumellett vannak, kik azt eddig a legélénkebbenellenezték.

Anglia, mint ilyen exponált esetekbeneddig mindig kétszinü magatartást követ sugy látszik, valamely kedvezö megegyezés jöttlétre közte és az Unio kormánya közt, mertkövete tüntetöleg távol tartja magát attól azakcziótól, melyet az európai nagyhatalmak kö-vetei az utolsó napokban a béke érdekébenujra megkisértettek.

Az üzenet hire Spanyolországban.Ma délután öt órakor a szenátus ülés-

termében a kamarák kormánypártjai értekez-letet tartottak, amelyen S a g a s t a miniszter-elnök rövid, de eröteljes beszédet mondott.

— A pillanat — ugymond — oly komoly, ésa helyzet annyira rendkivüli, hogy immár nem sza-vakra, hanem tettekre van szükség. MegkisértettékSpanyolország dicsöségekben gazdag történetét aljasrágalmakkal bemocskolni. A spanyol kormány min-den lehetöt elkövetett, hogy a most provokált háborut,amennyire Spanyolország becsülete, annak területépsége megengedte, elkerülje. Most azonban Spa-nyolország becsületét akarják meggyalázni s annakbirtokait fenyegetik. Ezt Spanyolország nem fogjamegtürni. (Dörgö tetszészaj.) Nincs most idö arra,hogy parlamentáris programmot adjunk. Most min-den spanyolnak egyesülnie kell a haza védelmében,ép ugy, amint azt apáink tették, amikor a hazaveszélyben forgott. Ilyen infámis merénylet, mint aminö a mostani, ugy sem esett meg még sohaSpanyolországgal. (Nagy tetszés.)

Sagasta, beszédének további során sürgetia kamarák összehivását, hogy az anyagi esz-közök a nemzet szent ügyének védelmére meg-szereztessenek. Spanyolország nem fogja bün-tetlenül megengedni, hogy birtokait megcson-kitsák és abba se fog beleegyezni, hogy bár-mely darab földje kufárkodás tárgyát képezze.

Az összes pártok versengenek a hazafi-ságban s ugy a republikánusok, mint a kon-zervativok a közös veszedelemben szolidári-soknak vallották magukat a kormánynyal.

Az Unió hadikészülödése.

Mac Kinley, mint egy modern Pilátus,mosta kezeit s bár felesége pompás zászlótadott a tengerpartra induló hatodik lovasezrednek, ö azért meg van gyözödve arról,hogy mindent megtett a béke érdekében.

Az Unio hadi tervéröl egyelöre csakannyit tudnak, hogy elöször is a spanyolok-nak portoricoi köszéntelepeit akarják elfog-lalni, azonkivül bloquirozni szándékoznak Kubátés egyidejüleg a Philippini szigetek ellen intéz-nek támadást, amelyeket környezö vizeken máris több amerikai hadihajó ólálkodik. Közbenlázasan dolgoznak a hadsereg létszámánakemelésén.

Eddig 86,000 embert sorozlak be a had-seregbe, akiknek legnagyobb része New-York,Massachusets, Pensylvania, Ohio és Illinoysállamokból került ki, ahol a legjobb ember-anyag* található.

A legnagyobb lelkesedéssel üdvözölték akatonákat minden egyes városban, amelyenelvonultak.

A mozgositott csapatok jórészét Tam-pába küldték. Itt fognak valószinüleg hajóraszállni a Kuba okkupácziójára induló csapa-tok, melyeket egy 3000 kubai szökevénybölálló dandárral fognak megerösiteni. Ez a dan-dár Kuba megszállásánál nagy szerepet fogjátszani. Hozzájuk fog továbbá csatlakozni asioux-indiánok egy csapatja, amely a lázas ég-hajlatot bizonyára a legkönnyebben fogja el-türni. (N. Fr. Pr.)

Az amerikai Egyesült-Államok a B e a v e rtársaság négy gözösét meg akarja venni egyen-kint négy millió dollárért. Két már megvett

gözöst a két leghiresebb amerikai egyetem ne-vére H e r v a r d - n a k és Ja1e-nek keresz-teltek el.

Egyelöre megérték a yankeek azt az euró-pai izü kellemetlenséget, hogy az oly vehemensbuzgósággal kiforszirozott háboru meghoztanekik az általános védkötelezettség sulyos ter-heit. A kormány tegnap törvényjavaslatot nyuj-tott be, amelyben az á l t a l á n o s védkö -t e l e z e t t s é g e t nemzeti instituczióvá akarjatenni. A törvényjavaslat szerint a nemzeti had-erö ezentul a 18 és 45 év között levö fegyver-fogható férfiakból fog állani és két csoportraoszlik: a rendes hadseregre három évi és azönkéntes csapatokra öt évi védkötelezettséggel.

A new-yorki sajtó szerint az amerikaidiplomaták abban a véleményben vannak, hogyaz Egyesült-Államok az európai nagyhatalmak-hoz fordul avégböl, hogy az 1856-ban létrejöttmegegyezést, amely a tengeri háboru esetéreengedélyezhetö kalózhajózásról szól, Spanyol-országgal megtartassák. Ez az 1856-diki dek-laráczió a kalózkodás megszoritásáról szól.Amerika annak idején ezt az egyezményt nemfogadta el és most mégis a saját érdekébeaannak megtartását követeli.

Amerika kormánya azt állitja, hogy an-nak idején csak azért nem járult ezen egyez-ményhez, mert nem tartotta kielégitönek. Ugylátszik azonban, hogy Spanyolország egyálta-lán semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogya kereskedelmi hajók ellen irányuló kalózha-józás jogáról lemondjon. Igy tehát Amerikanem remélheti azt, hogy egy olyan egyezmény-nek elönyeit élvezhesse, amelyet annak idejénnem fogadott el. (N. Fr. Pr.)

A "New-York Herald" jelentése szerintminden intézkedést megtettek, hogy a hadmü-veleteket abban a perczben megkezdjék,, ami-kor a Spanyolországnak az ultimátumra való fele-letadás czéljára engedett határidö letelik. Akubai és portoricoi kikötök azonnal való körülzá-rolását elhatározták s arra is tesznek intézkedé-seket, hogy a hadsereget gyorsan mozgosithassákKuba megszállása végett. A tudósitás azt mondjatovábbá, hogy azt a táblát, amelyen "A spanyolkövetség irodája" szók voltak, tegnap levettéka követség ajtajáról. .

Egy Washingtonból érkezö távirat szerinta határidö, melyet Spanyolországnak az ulti-mátumra adandó válaszra adtak, szombatonéjjel jár le.

Az ultimátum másolatát átadták a spa-nyol nagykövetnek, aki erre azzal válaszolt,hogy utlevelét kérte.

A spanyolok készülödései.

A spanyol tengerészeti miniszter nagyerövel folytatja a flotia mozgósitását. Az elsöhajóraj harczkész állapotban már a Zöld-fokszigeteknél horgonyoz, Cervera tengernagy ve-zetése alatt. Ez a hajóraj a Mária Terézia,Columbus, Biszkaya, Oquendo csatahajók-ból, az ágyukkal felszerelt Cadix posta-hajóból, és a hat hajóból összeállitott torpedóflotillából áll. A második hajórajt most sze-relik fel Cadixban, Churutta tengernagy veze-tése mellett és ez Pellago, Carlos V., Car-dinal Cisneros, Numanzia, Vittoria, Al-fonso XIII., Mercedes és Mária Molinahadihajókból és hat torpedó-naszádból áll.Ezen kivül a transatlanti postahajó-tarsasigtizenkét gözösét harczképes állapotba helyez-ték. A kormányhoz sokan fordultak kalózleve-lekért, de az még nem határozott.

Sagasta miniszterelnök Woodford amerikainagykövetnek elküldte az utlevelét. Woodfordholnap utazik el Madridból.

Mint hirlik, W o o d f o r d amerikai kö-vet családja Francziaországból jövet a a multéjjel Madridon át Gibraltárba utazott Azt hi-szik, hogy Woodford ebben a kikötöben egy

6. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

német gyorsgözösre száll, hogy New-Yorkbautazzék.

Négyszáz spanyol tengerész, akik eddigamerikai szolgálatban állottak, a spanyol hadi-tengerészethez mentek át.

A m o n a c ó i h e r c z e g , aki spa-nyol tengerész-tiszt, levelet irt a régens-király-nénak. amelyben sajnálatát fejezi ki, hogymagánkötelességei gátolják abban, hogy szol-gálatát a spanyol tengerészeinél teljesithesse.

. A herczeg a nemzeti gyüjtés czéljaira 10.000frankot irt alá. I z a b e l l a herczegnö 80.000frankot küldött.

Havannai távirat szerint Berthal tábornokkét zászlóaljjal odaérkezett. Havannában saj-nálják, hogy a sziget keleti részén megszün-tették az ellenségeskedést, mert a spanyolokhadmüveletei épen ott jártak kedvezöeredménynyel. Bethancour felkelövezér el-fogadta a fegyverszünetet. Santiago de Cubá-nak valamennyi lakosa, még a négerek és mu-lattok is, el vannak tökélve arra, hogy a spa-nyolok oldalán küzdenek. Néhány befolyásosfölkelövezér hajlandó a spanyolokkal az Egye-sült-Államok ellen szövetkezni.

A felelösség kérdése.

'Spanyolország a hatalmakhoz intézendökoriratában ki fogja jelenteni, hogy a felelös-ség a háboruért tisztán Amerikát terheli

Berlin, április 20.A spanyol kormány nem szándékozik fe-

lelni az Egyesült-Államok ultimátumára, hogya felelösséget a bekövetkezendö háboru miattteljesén átháritsa Amerikára. A hangulat na-gyon harczias.

A spanyol trónbeszéd.Madrid, április 20.

Az országgyülés ünnepies megnyitásáraM á r i a K r i s z t i n a regens-királyné udvarikiséretével a szenátusba ment és délután kétórakor felolvasta a trónbeszédet, amely egészterjedelmében igy hangzik:

Sulyos aggodalmak tartották fogvatelkemet, mikor utóljára intéztem önökhözszavaimat. Növelte ezt az aggodalmamat anép körében mutatkozó nagy izgatottság,kapcsolatban a sejtelmével uj és még su-lyosabb bonyodalmaknak, amelyeket akubai állapotok fordulata idézett elö. Adolgoknak ezt a fordulatát az Egye-sült-Államok népének egy része okozta,amely szemei elött látván megalakulni aztaz önállóságot, amelyet elöbbi trónbeszé-demben ünnepélyesen megadtam, elöre látta,hogy a kubai nép szabad megnyilatkozása ka-marái utján mindörökre megsemmisiti azo-kat a terveket, amelyeket Spanyolországszuverénitása ellen koholtak azok. akik aszomszéd partokról küldött segitségökkel el-érték azt, hogy a zendülés lángját e szeren-csétlen szigeten állandóan lobogásban tar-tották.

Ha az Egyesült-Államok kormányavakon követné ezt az áramlatot, akkor aza fenyegetés és gyalázkodás, amelyet eddighidegen fogadhattunk, mert nem volt igazikifejezöje az amerikai nemzet véleményé-nek, eltürhetetlen kihivássá válnék, amelyarra - kötelezné kormányomat, hogy anemzet becsületének megóvása végett szakitsameg az összeköttetést a washnigtoni kor-mánynyal.

E végsö válságban a szent szava annakaki itt e földön az isteni igazságot képviseli,békére és okosságra intö tanácsait hallatta,amelyeket kormányom annál inkább meg-fogadhatott, mert erösnek érezte magátigaz joga alapján és késznek kötelességei hüteljesitésére.

Meglehet, hogy a merénylet mégismegvalósul és hogy sem jogunk szentsége,sem önmérsékletünk, sem a kubai nép sza-badon nyilvánitott, világos óhajtása nem leszképes a fékevesztett szenvedélyeket és aspanyol haza iránt táplált gyülöletet vissza-tartani és hogy ha ez a végsö pillanat elér-kezik, az igazság egyetlen védelme a spa-nyol vitézség és népünknek hagyományosenergiája lesz.

Siettettem az üsszeülését az országgyü-lésnek, amely kétségen kivül jóvá fogjahagyni kormányomnak azt a rendithetetlenelhatározását, hogy megvédjük jogainkat,bárminö áldozatokba fog is az kerülni. Ami-kor igyen azonositom magamat a nemzettel,csak azt a kötelességet teljesitem, amelyetesküvel fogadtam, mikor átvettem a re-gensséget.

Megaczélozza anyai szivemet is az a biza-lom, hogy a spanyol nép, amely fiam trón-ját körülveszi, ellenállhatatlan erövel fennfogja tartani ezt a trónt, amig elérkezik aza pillanat, hogy fiam személyesen védjemeg nemzete becsületét és földjének inte-gritását.

A komoly ügyekhez, amelyek figyelmö-ket a nyugati tengerek felé irányitják, hoz-zájárul még a szélsö keleten levö birto-kaink állapota is. A Filippi-szigetek, ame-lyeknek loyalitását veszedelmes, de immárszerencsésen megfékezett zendülés tette kér-désessé, még érzik e mély izgatottság kö-vetkezéseit. Hogy megnyugtassuk öket éshogy elháritsuk e beteges állapot okait, kor-mányom fontos elhatározásokat fog önökelé terjeszteni.

Bármily kétesnek és borusnak lássékis a jövö, bármily nehézségek környezzenekis bennüket. hatalmasabbak nem lesznek azokaz ország erejénélés annál az akaratánál, hogygyözedelmeskedjék rajtuk. Oly tengeri és szá-razföldi hadsereggel, amelynek vitézségét dicsöhagyományok tüzelik; szilárdan összetartó,egységes nemzettel az idegen támadássalszemben; az Istenbe vetett hittel, amelymindig vezére volt öseinknek a történelemnagy válságaiban: mi is meg fogjuk állanihelyünket nem kevesebb becsülettel azokkala válságokkal szemben, amelyeket ok nélkülés igazságtalanul igyekeznek ránk zuditani.

A spanyol követ elutazása.Washingtont április 20.

B e r n a b e spanyol követ és a követ-ség személyzete esti hét órakor elhagyjákWashingtont. Diplomácziai szokás szerint azultimátumot nem teszik elöbb közzé, mielött aztSpanyolország megkapta. Azt állitják azon-ban, hogy Mac K i n l e y elnök a határozatmásolatát, üzenet kapcsán fogja a kongresz-szusnak átküldeni, amelyben közli, hogy a ha-tározatot aláirta és Spanyolországot felszóli-totta, hogy vonja vissza szárazföldi és tengerihaderejét Kuba szigetéröl és a kubai vizekröl. Akongresszus határozatának szövegezéséhez ké-pest az elnök nem jelöli meg a visszavonásnapját, de hozzáteszi azt, hogy ha jövö szom-batig nem kap kielégitö választ, ugy a kon-gresszus határozatát haladéktalanul megvaló-sittatja.

W o o d f o r d amerikai követ még nemkapott arra vonatkozó utasitást, hogy Madridothagyja el és valószinüleg szombatig ott. marad,hogy Spanyolországnak lehetövé tegye azt, hogyválaszt adhasson.

TÁVIRATOK.György herczeg, az örökös jelölt.Pétervár, április 20. A "Novoje Vremja"

a krétai kérdés ügyében egy czikket közöl,amely bécsi mérvadó körök szerint az osztrák-magyar monarchia véleményének és maga-tartásának teljesen megfelel. A lap egyebekközt ezt irja :

A portának nem sokára engednie kellmajd Oroszország, Anglia és Francziaországama kivánságának, hogy G y ö r g y h e r -c z e g l e g y e n K r é t a k o r m á n y -z ó j a . A hármasszövetség a portának ellen-állását ebben a kérdésben nem támogatja.György herczeg Törökország akarata ellenéreis kormányzója lesz Krétának. A hármasszö-vetség ehhez nem fogja beleegyezését megta-gadni.

Berlin, április 20. A t h e n b ó l érkezötáviratok szerint György herczeg egy hét mulvamegkezdi körutját az európai udvaroknál. El-látogat majd a római, londoni, kopenhágai ud-varhoz, elmegy továbbá Párisba is, azonbanegész utja nem fog tovább tartani egy hónap-nál. Arra az idöre, amelyre Thessalia kiüritésekilátásba van helyezve, már Athenben lesz.

Vilma királynö Faurenál.

Páris, április 20. F a u r e elnök ma azElysée-palotában a németalföldi királynö és a regens-királyné tiszteletére reggelit adott.

A román király születésnapja.Bukarest, április 20. K á r o l y király mai

születésnapja alkalmából a várost fellobogózták. A.székesegyházban a miniszterek, a tábornokok és aföméltóságok jelenlétében Tedeum volt; a többitemplomban is tartottak ünnepi istentiszteleteket.A minisztertanács elküldötte szerencsekivánataitAbbaziába. Számosan aláirták a királyi palotábankitett iveket. Ferdinand herczeg trónörököst tábor-nokká léptették elö és a bukaresti gyalogdandárparancsnokává nevezték ki.

Kaizlt ismét megválasztották.Prága, április 20. K a i z l pénzügyminisztert

a smichow-karolinenthali választókerületben ismétmegválasztották nagy többséggel reichsrathi kép-viselövé.

HIREK.Figyelmeztetjük tisztelt elöfizetöinket, hogy a

lapot a fürdö-szezon alatt mindenhová — rendelke-zésük szerint — szivesen utánuk küldjük, akárhány-szor változtatják is tartózkodási helyüket. Csak arrakérjük, hogy velünk mindenkor a pontos czimeketIdejekorán — egyszerü levelezölapon — közölnisziveskedjenek, nehogy a lap pontos küldésébenfennakadás lehessen.

Azokat a tisztelt elöfizetöinket, kiknek elö-fizetése lejárt, kérjük, hogy a megujitásról sietvegondoskodni sziveskedjenek.

A kiadóhivatal.

— Gizella herczegnö ezüstmenyegzöje. Mün-c h e n b ö l táviratozzák: L i p ó t herczeg éaneje G i z e l l a herczegnö ezüst menyegzö-jének ünnepélye azzal kezdödött, hogy reggel egykatonai zenekar játszott a herczegi pár ablakaialatt. A délelött folyamán a herczegi pár az üdvöz-leteket fogadta, azután isteni tisztelet volt, majdpedig a reggeli következett, , amelyen F e r e n c zJ ó z s e f császár és király 6 felsége, valamint ajelenlevö császári és királyi fenségek vettek részt.F e r e n c z J ó z s e f király és a délelött fo-lyamán meglátogatta L u i t p o 1 d regens hercze-get és más fejedelmi személyiségeket, akik vissza-adták a látogatást

— Személyi hirek. Dr. B e r z e v i c z yAlbert a képviselöház alelnöke, családjával többheti tartozkodásra Olaszországba utazott. — BáróB e c k táborszernagy, vezérkari fönök ma Löcséreérkezett — F e r d i n á n d toskánai nagyherczegés anyja M á r i a A n t o n i e t t a föherczegnöma Fiuméböl Salzburga utazott.

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 7. oldal.

— Egy vasutépités bajai. A "F. H." aztjelenti, hogy az Alsó-Kubin környékén létesi-tendö vasut épitésénél nagy zavarok vannak.A vasutépitést M a r k b r e i t Imre budapestilakos fövállalkozó kezdte meg L ö w e n f e l dvállalkozóval, aki azonban visszalépett. A multoktóberben az épités megkezdésére odacsödi-tették a munkásokat a ország minden tájáról,de nem adhattak munkát nekik, mert azok aföldek, amelyeken a vasutnak át kellett volnahaladnia, még nem voltak kisajátitva és a népkészfizetés nélkül nem akarta átadni a szük-séges területeket. A vállalat valósággal kiéhez-tette a munkásokat és mikor azok teljesen kivoltak szolgáltatva a vállalkozóknak, a ren-des 1 forint 20 krajczár napidij he-lyett csak 60—70—80 krajczárt fizetteknekik, azt is csak ugynevezett "jancsibankók"-ban, amelyekkel a munkások a vállalat általfelállitott barakkokban voltak utalva a drága élel-miszerek beszerzésére. A munkások nagyobbrésze ilyen eljárás mellett nem akart dolgozni,hanem koldulásra, lopásra vetemedett, ugy,hogy a csendörséget folytonosan szaporitanikellett. Január közepéig tartott ez az állapot,amikor megkezdték a vasutnak KralovántólAlsó-Kubinig terjedö szakaszát és amikor amunkások állapotában is javulás állt be. Jöt-tek azonban az alvállalkozók, akik egyes vonal-részek épitésére pénzeket vettek föl és a p é n -z e k k e l e g y ü t t e l t ü n t e k . J ó nLajoson kivül, aki 3000 forintot vitt magával ésaki a teljesitett munkákért többre tarthat igényt;e hónapban eltünt G l a u s z Reinhardt alvál-lalkozó. Neki 4000 forint biztositéka volt avállalatnál, ezt azonban ott hagyta és 15,000forintot magával vitt. Hat-hétszáz munkás volta felügyelete alatt, akik az Árva-Váralja ésParaszt-Dubova közt épitendö vasutvonalatcsinálták. Az éhségnek martalékul hagyottmunkástömeg rárontott Felsö-Lehota községlakosságára, öldökléssel és a falu felgyujtásá-val fenyegetözve. A veszedelemnek A b a f f yAurél földbirtokos és járási föszolgabiró azzalszegte utját, hogy minden munkásnak 60—60krajczárra szóló utalványt adott, amelyekértaz odavaló korcsmákban aztán éhségük pilla-natnyi enyhitésére némi élelmezést kaptakaddig is, amig a vállalat intézkedhetett. Az el-illant alvállalkozó, aki a munkásoknak járó pén-zeket is magával vitte az emiitett 15,000 fo-rint keretében, mintegy 2000 forint erejéigtöbb kereskedöt is megkárositott. Most márcsaknem köznapi dolog, ha némelyik alvállal-kozó kisebb-nagyobb összegekkel kereket old.

— Valami büzlik a József-köruton. Ma dél-ben egy ur a József-körut és üllöi-ut sarkán lévöGschwindt-féle szeszgyár egyik irodájában hirtelenelsápadt. Elsápadt nem amiatt a penetráns szagmiatt, amelylyel ez a föváros kellö közepén ékte-lenkedö gyár az egész környéket elárasztja, hanemazért, mert az irodába belépett A r á n y i Taksonyrendörkapitány és két órai vizsgálat után l e t a r -t ó z t a 1 l a ó t . Ezt a sápadt urat P f e i f f e rErnönek hivják s fökönyvelöje a büzterjesztöGschwindt-gyárnak, amelynek állitólag h a r m i n c z -ö t e z e r f o r i n t j á t e l s i k k a s z t o t t a . Ezaz eset elég szomoru a gyárra nézve és szomorukülönösen a sikkasztó családjára nézve, de mindeza közérdekeket csak csekély részben érinti. Érdeke-sebb ennél maga az a rettenetes szag, amely aGschwindt-gyár környékén már régen akuttá vált.A föváros kellö közepében terpeszkedik ez a szesz-gyár, amely állandóan türhetetlenné teszi a József-körut egész környékét. Gyengébb szervezetü ember-nek elzöldül az arcza, forog vele a világ, amikorez a köbányainál is irtózatosabb szag, többnyireesténkint végigszáll egy egész Tárosrészen. Ez azédeskés savanykás, undoritó illat beleveszi magátaz ember ruhájába, belopódzik a házak belsejébe,be a csukott ablaku szobákba, s valósággal mene-külni sem lehet elöle. A föváros többi rosszszaguintézményeit szagtalanitják, a Gcshwmdt-gyárat azon-ban hagyják tovább illatozni. Beszélnek közegészség-ügyröl s megengedik, hogy a föváros legnagyobbkerületének amugy is rossz levegöjét e nagyszeszgyárnak állandóan penészes moslék- és élesztö-szaga egyszerüen türhetetlenné tegye.

Mindent kisajátitanak a városszépités érdeké-ben, de a közegészség érdekében a föorvos és a

fövárosi tanács renben valónak találja a józsef-városi állapotot és a Gscehwindl-gyár kilakoltatására anem kerül sor.

Az az egyetlen reményünk, hogy a sikkasz-tások s z o m o r u korszakában valahogy tán majdmégis megtörténik az az örvendetes büntény hogyegy szép napon elsikkasztják majd az egészGschwindt-gyárat is valahová.

A központi meteorológiai intézetet valóbannagy öröm éri majd ezzel. Megszabadul egy vesze-delmes konkurrensétöl. Mert a József-körut mentén,a csöndes bérházakban, ha reggel kilépnek a folyo-sóra a lakók, gyakran hallani ez egyszerü, de ta-láló idöjóslást:

— A Gschwindt-gyár szaga érzik, tehát déliszél fu. Az ég borul, a felhök gomolyognak és aGschwindt-gyár szaga fokozódik, tehát siroccó van.Országos esöre van kilátásunk.

— Amerikai honfitársaink. N e w - Y o r k b ó lirják lapunknak április 9-éröl: "Észak-Amerikábanidözö honfitársainkról részben helytelen informá-cziókat közöltek a budapesti lapok. Miután azilletök reputácziója érdekében már bajos volnanyilatkozni, pusztán a tárgyi igazság érdekébenóhajtok róluk irni. G a l l o v i c h V i k t o rkirályi aljárásbiró ur N e w - Y o r k b a n minden-nap látható a Broadwany. Az április elsö hetébenbeállott nagy havazások után (5-én még térdig érta hó az utczán), most veröfényes meleg napokvannak itt és az elegánsan öltözött Gallovich, fiatalbarátnöjével együtt, szemmelláthatólag jól érzimagát a sétáló zajos tömegben. Nem igaz, hogy tányértmosogat valamelyik newyorki vendéglöben; ennekellentmond már distingvált külseje és örökké ifjukedélye is. Ugylátszik, a tengerbe csak a podgyászaveszett, készpénze és értékpapirjai ellenben viz-mentes tüszöben voltak rácsatolva a derekára.Hasonlóan örvendetes hirt mondhatni L a z a r o -vics Mihályról, az egykori szredistyei nábobról, a

kit szintén konyhaszolgának teltek meg a lapok. Ezsem áll. Lazarovicsból a franczia és német nyelvbenvaló jártasságára való tekintettel vicze-portás lett azegyik hotelben. Gallovich és Lazarovics tehát inteligen-cziájának megfelelö állásban van és a hozzájuk ha-sonló okokból menekültek körében csak még egyhonfitársunkat irigylik nagyon. Valami B á n y á s znevü volt ügyvédjelölt az, aki dr. Halász Ferenczbudapesti ügyvéd irodájában sikkasztott és azérthárom évet ült Balassa-Gyarmaton. Ez a Bányászsiralmas nélkülözések után nemrég beljebb vándo-rolt New-Yorkból és ma már Pitsbourgban igentekintélyes állásnak örvend: elnöke az ottani "SzentJózsef magyar betegsegélyzö egylet"-nek. Örömmel•esszük tudomásul e helyreigazitást, mivel meg-nyugtat bennünket az, hogy az emlitett urakat ille-töleg lényegileg ugy sem évedett a sajtó.

— Az inség jele. A magyar Kánaánnépe küzd a mindennapi kenyérért; az inségszomoru napjai beköszöntöttek a déli várme-gyék lakóinál: bizonyság erre a királyi pénz-ügyigaizgatónak Torontál vármegye közigazga-tási bizottsági ülésén felolvasott jelentése, mely-böl kitünik, hogy Torontál vármegyében a za d ó h á t r a l é k k ö r ü l b e l ü l h á r o mm i l l i ó f o r i n t . Ahol már az adót semtudják behajtani, ott már kevés zsirozó jut akenyérre.

— Egy vérfürdö titka. T e m e s v á r i leve-zönk táviratban jelenti: Nyolcz évvel ezelött a pün-kösdi vásár tartama alatt egy zivataros, esös éjsza-kán a temesvári vásártéren valóságos vérfürdö tör-tént. Báró A m b r ó z y Béla gyarmathai birtokoscselédsége, névszerint N é m e t h József kocsis ésK o v á c s , D e v i c s és J u h á s z béresek, kiklovat és szarvasmarhát hoztak volt az uradalombóla vásárra, reggeli szürkületkor ott feküdtek egy-mástól kevés távolságban, borzasztó sebektöl elbo-ritva, eszméletlenül. Németh és Kovács még aznapmeg is haltak. A tér köröskörül vértöl volt áztatva,véres szekerczék, botok, rudak és ruhadarabok he-vertek szanaszét Látszott, hogy itt rémitö élethalál-harcz zajlott le, de a közeli csapszékben mégsemhallottak semmit, mert egész éjjel zugott a vihar,elnyelve az áldozatok segélykiáltásait. A rendörség,csendörséf és a törvényszék akkoriban lázasan ku-

tatta a gyilkosukat, de eredmény nélkül. Pár hétmulva jelentkezett ugyan egy temesvári munkás-asszony, D e á k Jánosné, aki saját urát, mint agyilkosság fötettesét feladta; de Deák alibit igazoltés ugy tüntette fel neje eljárását, mint boszuállásts szabadon eresztették. Annál nagyobb izgalmatkeltett ma a lippai csendörségnek a temesvárirendörséghez érkezett távirata, mely azt mondja,hogy Deák János kocsis, akit valami lopás miattelfogtak, vallatás közben azt is beismerte, hogyförészes volt abban a gyilkolásban, mely nyolczévvel ezelött esett meg a temesvári vásártéren. Agyilkost most elhozzák ide és ujból megkezdik anyomozást a titokzatos vérfürdö ügyében.

— Halálos szerelem. A régi nóta ismét meg-megujul, ha ifju szivek álma valóra nem válik. Aszép K i e f e r Rozália is álmodott egy szegényifjuról, aki neki egyetlen vágya, egyedüli boldog-sága volt; melyhez hasonló ö szerinte nem voltBéga-Szentgyörgyön, söt az egész világon sem. Ha-nem K i e f e r Rozália vagyonos leány volt, dus-gazdag szülei hallani sem akartak arról a szegényfiuról. Hasztalan rimánkódott, esengett a szerelmesleány nem akarták hozzáadni feleségül. A remény-kedésnek vége lett és szegény K i e f e r Rozáliahalálra szánta magát; ott találták meg felakasztva,Virággal boritott koporsójára zokogva borultak akeményszivü szülök és nagy részvét mellett kisérték,a temetöbe.

— Egy halotti beszéd története. A multhónap elején a tavaszmezö-utczai állami fö*gimnáziumban öngyilkosság történt. Egy har-madik osztályu tanuló, H á m o r y Mártonmagára gyujtotta a ruhát és hosszu szenvedésután meghalt. Tünödtek a szülök, tünödtek atanárok: mért tette, senki sem tudta bizonyó-san. Ugy látszott, mintha attól félt volna, hogyotthon megbüntetik a rossz elömenetel miatt.F á b i á n Dénes ev. ref. káplán deritette ki adolgot a gyermek ravatalánál, a tanári kar ésaz iskola jelenlétében, szólván eképen:

Az egész katasztrófát a tanárok okozták.Világositsa föl az Ur az értelmöket, hogy többgyermeket ne kinozzanak agyon az iskolában,mint ahogy ezzel a szerencsétlennel, akit az Urmost elszólitott az elevenek sorából, megcsele-kedték. Az iskoláknak sok áldozatuk van, nagyonsok áldozatuk. Ha akad is az óriási számbólnéhány szerencsés, aki keresztüliából az osztá-lyokon, az testben-lélekben megtörve, a tanulástólmegundorodva kerül ki az életbe.

A fölfödözés kinos megdöbbenést keltettés dr. Demkó Kálmán, az intézet igazgatója atanári kar reputácziója és az igazság érdeké-ben azonnal följelentette F á b i á n Dénes tisz-teletest, a halotti beszéd szónokát S z á s zKároly evangelikus református püspöknél. Aföpásztor kihallgatta a papot és keményenm e g d o r g á l t a . Az eljárásról most értesi-tette E r ö d y Béla föigazgatót, adja ezt tud-tára a megsértett tanári karnak.

— A bolgár diákok utja. A r a d r ó l távi-ratozzák: A bolgár diákok délelött ide érkeztek. Atankerületek élén M i 1 l i g iskolafelügyelö Üdvö-zölte öket. A bolgárok megnézték az iskolákat éj azereklyemuzeumot, a vértanuszoborra pedig koszoruthelyeztek. Délben a város vendégei voltak. V a r-j a s s y tanfelügyelö tósztjára a bolgárok üdvözlötáviratot küldtek Wlassic miniszternek, az aradiakpedig a bolgár kultuszminiszternek Délután el-utaztak Vingára az ottani bolgárokhoz. UtjokatResiczán fejezik be.

— Szocziálista gyülés. Bánfalván —mintlevelezönk - táviratozza — ma a szocziálisták apiacztéren gyülést tartottak. N e r n á v a Györgyelnökölt. B i k a d y Andris a pártszervezetrölszólott és beszédében ugyancsak izgatott a vagyo-nos osztályok ellen, amiért is A b r u s Sándororosházi föszolgabiró megvonta töle a szót. B e l l aMihály a munkások tömörüléséröl beszélt, Hor-v á t h János szocziálista pedig a szocziáldemo-kráczia mellett beszélt. A gyülés végeztével azegybegybegyültek rendben szétoszlottak. Érdekes, hogya pártvezetöség lapját, a posta elkerülésével, mun-kásokkal küldi a vidékre. Csabára S z e k e r k amunkás kétszáz példányt hozott a szocziálista uj-ságokból és azokat M o j á n nevü elvtársának adtaát, akitöl a csendörség valamennyi ujságot elkobozta

8. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

— Györi gazdák a képviselöházban. A györigazdák 50 tagu küldöttsége járt ma a képviselö-házban. A küldöttség P e r c z e l és D a r á n y iminisztereket kereste föl. Elpanaszolni jöttek, hogya györi gazdáknak közös legelö-illetösége nincs.a Táros pedig, amely emberemlékezett óta engedettát nekik fübérért legelöterületeket, most egyszerreelvonja tölük azokat s teszi ezt akkor, mikor akisbirtokosoknak sohasem volt nagyobb szükségüktámogatásra, mint a mai siralmas gazdasági viszo-nyok között A miniszterek megigérték a küldött-légnek, hogy az ügyet, annak alapos megvizsgálásaután, egyetértéssel fogják elintézni és pedig lehe-töleg a gazdák érdekeinek figyelembe vétele mellett.

— Az Isten keze. Szerelmi tragédiának voltszinhelye G i 1 á d község. S z v e t e s z k u Nikolaottani lakos fiatal leányt vett nöül. Sveteszku máridösebb özvegy ember volt, midön utólag házasságralépett és nagyobb gyermekei is maradtak elsö fele-ségétöl. Ezek között egy fiatal legény is. Rövid idöután, hogy a fiatal asszony a házhoz került, alegény és fiatal mostohája között szerelmi viszonyfejlödött ki, mely az apa elött sem maradhatott ti-tokban. A napokban az öreg ember oly helyzetbentalálta a két szerelmest, hogy teljes bizonyosságotszerzett a bünös viszonyról. Midön ezt az öreglátta, kirohant, hogy fejszét hozzon és a rajta esettgyalázatért boszut álljon. A fiu, hogy apja táma-dása ellen védekezzék, egy a falon függö fegyvertakart levenni. Nagy izgatottságában azonban a ka-kason felfüggesztett fegyvert elsütötte, ugy, hogyaz egész lövés testébe hatolt Mire az apa bejött,fiát már holtan elterülve találta a földön.

— Kézfogó. Frankfurtból érdekes eljegyzésihir érkezik hozzánk : L á n d o r y Ludmillát, afrankfurti szinház magyar származásu hirnevesmüvésznöjét, eljegyezte H e v e s i Ede igazgató,H e v e s i Lajosnak, az ismert jeles irónak a fivére.

— Csempészek és finánczok. Tegnap éjjel azimonyi határpénzügyörök csempészeket pillantottakmeg a Dunán, kik csolnakon akartak Szerbiából amagyar partra átjutni. A pénzügyörök többszöri ki-áltására a csolnakban levök nem akartak megállaniés ezért a pénzügyörök több lövést intéztek ellenük.A lövések nem találtak, hanem most a csempészeklöttek vissza. Mindjárt az elsö lövés találta Vui-n o v i c s Makszim pénzügyört, ki halálosan meg-sebesülve összerogyott. A csempészeket sikerült azimonyi csendörségnek kézre keriteni. Azok b o s z -n i a i parasztok, kik szilvoriumot akartak a magyarpartra áthozni

— Öngyilkosság a szállodában. A kerepesi-uti József föherczeg-szállóban tegnap egy urias kül-sejü férfi, aki a keleti pályaudvaron érkezett meg,szobát kért Kinyitották számára az L emeletenlevö 8. számu szobát Az idegen ma reggel, bársokáig zörgették az ajtaján, nem adott választ, mireaz ajtót betörték. Borzasztó látvány tárult a szo-bába lépök elé. A vendéget ott találták holtan aszoba padozatán, óriási vértócsa közepette, melletteberetva, melylyel mindkét karján felmetszette azereket Az asztalon egy papirdarab volt, melyre akövetkezö szavak voltak vetve :

— Nincsen állásom, beteges vagyok, Istenveled szép világ !

A rendörség megállapitotta irataiból, hogyB e r g 1 , helyesebben H e g y i Zsigmond 38 évesujvidéki kereskedelmi ügynök. Holttestét a bonczoló-intézetbe vitték.

— Az aranyorszagból. Egy Skaguayban(Alaska) feladott távirat megerösiti azt a hirt, hogya Salmon folyó 18 mértföldnyi hosszuságában el-vonuló és 200—300 lépésnyi szélességü mellék-folyóban rendkivül gazdag aranyérre bukkantak.Nemcsak Skaguayból, hanem Dyeaból is tódulnakaz emberek az uj bányákhoz, hogy a "claims"-banrésztvegyenek; és ez nem is csoda, mert e bányákgazdagsága messze fölülmulja Klondyke összes ed-dig ismert aranybányáinak gazdagságát. Egy Wil-kins nevü bányász olyan zsákot mutatott Dyeá-ban, melyben mind 1—3 dollár értékü arany-érczdarabok voltak és melyeket ö ásott ki a"claims"-ból A területet, ahol az uj banyák feksze-nek, Yukon kormányzójának, W a l s h - n a k ne-vére keresztelték el Egy másik filadelfiai bányász,Charles Kilpatrick, hasonló érczeket mutatott, me-lyeket ugyancsak a fenti aranytelepen, de sajátagyagjában talált és melyekre elmondta, hogy eddig

az ezen agyagban levö sziklának csak 8 lábnyimagasságáig kutatott, de hiszi, hogy ugyanezenszikla belsejében kell, hogy legyen a valódi aranyér,mely mesés gazdagságu. Az eddig fölásott föld 4 lábmélységig vedrenkint két és fél dollár értékü aranyatszolgáltat. Az uj telepnél elegendö viz van és azegyik vizesés olyan kitünö szolgálatot tesz a mo-sásnál, hogy két ember naponkint 400 dollár ér-tékü aranyat képes kimosni.

— Pünkösdi kirándulások. Négy pünkösdi ki-rándulást rendeznek és pedig a magas-tátrai für-dökbe és dobsinai jégbarlangba, a Vaskapuhoz ésHerkulesfürdöbe, Velenczébe és az adelsbergi csepp-köbarlangba, végül az olasz tavakhoz, Svájczba ésTirolba. Részletes prospektussal szolgál a G y ó g y-f ü r d ö k , Ü d ü l ö h e l y e k és U t a z á s ik ö z p o n t i i r o d a , Budapesten, Mária Valéria-utcza 5.

= Legjobb minöségü és szintartó harisnyakés sportruházatok a legnagyobb választékban HeyekAdolfnál IV., Szervita-tér 8. "A vadásznöhöz".

= Villamos gázcsillárokat ajánl a Csillárgyárrészvénytársaság Budapest, VII., Ilka-utcza.(KözlekedésZuglói közuti vasuttal.)

= Linhart Vilmos festö müintézetét ajánljukszinházi diszletek, czimerek, kávéházi és egyéb festésekelkészitésére. Budapest, VIII., Hunyady-utcza 27. Telefon.

= A babona tévhit és mégis hinnünk kell benneha tekintetbe vesszük, hogy a Beimel Lajos bankházá-ban (Kecskeméti-utcza 13. sz. alatt) vásárolt sorsjegyekközül a mult osztálysorsjáték huzásánál aránylag alegtöbb nyeremény huzatott ki.

Tüz a bécsi tözsdén.Bécs, április 20.

A bécsi áru- és értéktözsde épületében ma éjjeltüz ütött ki, amely nagy károkat okozott. Felületesbecslés szerint s z á z e z e r f o r i n t a kár.Az épületet megmentették. A tüzoltóság százembere életveszélyes helyzetben dolgozott a tüzelfojtásán. Leégett az értéktözsde nagyterme fölötta fedélpadlás és az alatta levö mennyezet. A tüz aterem közepében keletkezett.

Az ört álló tüzoltó ma éjjel fél kettökor gya-nus sistergést hallott az épületben. Azonnal a te-rembe sietett s a mennyezet közepén füstöt és tüz-lángot vett észre. A tüzoltó rögtön értesitette a tüz-oltóságot és a tüzfelügyelöt, aki az épületben lakik.Rövid idö mulva a központból és a két szomszé-dos kerületböl megérkezett a tüzoltóság.

A megérkezésnél még nem tudták, hogy holvan a tüz fészke és oda, ahol a tüz keletkezett,behatolni szinte lehetetlen volt. A fedélzetre egy kisvas-csigalépcsö vezetett A lépcsöt azonban sürüfüst boritotta, ugy, hogy ott lélekzetet venni semlehetett. Csak tolólétrán juthattak fel tehát a fedél-zetre a tüzoltók, akik aztán e létrákon vitték fel agözfecskendök csöveit. Ekkor már a tözsde hiva-talnokai is a tüz szinhelyére siettek. A tüzoltókmindenekelött azon fáradoztak, hogy a tüzfészek-hez juthassanak. Kivülröl behatoltak a padláshelyi-ségbe és az égö fedélzet felé iparkodtak, csak nagynehezen sikerült azonban a mestergerendákig el-jutniok. Fél két órakor a tüzoltók már azt a meg-nyugtató kijelentést tehették, hogy a tüz tovább-terjedésétöl nem kell tartani. Még akkor azonban atüzet tökéletesen el nem fojtották.

A fedélzeten dolgozó tüzoltótisztek eközbenarról értesültek, hogy a mennyezetröl szobrok, alak-zatok és mennyezetrészek hullanak be a tözsdete-rembe és hogy a lángok már a terem belsejébenis láthatók. Igy megállapithatták, hogy nem a fe-délzet, hanem a mennyezet ég. A tüz ugyanis apadláson levö gerendák között gyorsan elhara-pózhatott, mert mindenütt könnyen éghetö anyagratalált.

A tüzoltók elöbb a padlásgerendákat távoli-tották el s csak azután foghattak az égö mennyezet-gerendák locsolásához. A tüzoltók széditö magas-ságban dolgoztak csákányaikkal és fejszéikkel.Egész éjjel dörögtek a fejszecsapások és tompazuhanások jelezték, hogy a mennyezetröl ismét egyesrészek hullottak a terembe. Az oltás közben tizen-két helyen szakitották fel a mennyezetet, hogy a tüztovaterjedését megakadályozzák.

A magas fedélen való tartózkodás a leg-nagyobb veszélylyel járt A sürü füst miatt aliglehetett lélekzetet venni s emellett a mennyezet

folyton szakadozott a tüzoltók lába alatt. A folyo-sókon és lépcsökön, valamint az udvarokon iszuhogott a viz. Az egész épületben nagy volt azavar, de e nagy lárma közepette is az árutözsdehelyiségében élénken folyt az üzlet. A tözsde nagy-termét elárasztotta a viz. A mennyezeten levö nyolczivlámpa sértetlen maradt. Az izzó- és füstölgö-gerendákat délig eloltották. A tüznél megjelent ahelytartó, a rendörfönök és sok más hatósági tiszt-viselö.

A tüz okát még egyáltalán nem tudják. Azthiszik, hogy vagy a fütés következtében keletkezett,vagy pedig a szombat éjjeli vihar alatt a villámgyujtotta meg az épület mestergerendáit, ahonnana tüz lassan terjedt tova.

A tözsdeépület két millióra van a biztositó-társaságoknál biztositva. Bécsben régóta nem voltily nagy tüz, mint ez a mai. Mivel magasabb helyentört ki, mint valamely bérházban, ezért az oltásigen nehéz és veszedelmes volt. A tüz hire gyorsanelterjedt a városban és a hirvivök természetesentuloztak is. Azt beszélték, hogy az egész tözsde-épület lángokban áll és a mennyezet beszakadt. Akiváncsiak egész napon elözönlötték a tözsde körülfekvö utczákat.

Háboru a kerepesi-uton.Ma este háboru volt a kerepesi-uton, a

központi pályaudvar környékén. A szocziálistáktüntettek, a rendörök meg ütöttek. Alábbitudósitásunk részletesen elmondja, mi éshogyan történt, de itt külön is ki akarjuk emelniazt, hogy a rendörség tapintatlanul és ugyjárt el, hogy minden embert felháborit.

A szocziálisták épenséggel nem titkolták,hogy ma este tüntetni fognak a keleti pálya-udvar környékén. Ezt elöre hiresztelték, odacsöditették elvtársaikat és ezzel elöre alkalmatés idöt adtak a rendörségnek, hogy megtegyenmindent, amivel e tüntetést megakadályoz-hatja. Keményen, erövel, meg kellett volnaakadályozni a tüntetést. A szocziálisták, akik ezzela törvényes rend ellen támadtak, bizony nemérdemeltek kiméletet, de igenis meg kellettvolna kimélnie a rendörségnek a lovak patái-tól, a gyalogrendörök csontos ökleitöl azokata békés polgárokat, akik nem tüntettek, akikcsak azért haladtak a tüntetés helye felé,mert arra van a lakásuk és napi munkájukvégeztével haza igyekeztek.

A rendörség nem akadályozta meg atüntetést. Engedte, hogy a szocziálisták ugy,amint azt elöre bejelentették, megszállják apályaudvar egész környékét és jókésön vonultki nagy garral, hogy üssön mindenkit, legázoljonvédtelen nöket, ártatlan gyermekeket. Ez az eljá-rás nem alkalmas arra, hogy rokonszenvet ébresz-szen a rendörség iránt. A szocziálisták törvényte-len föllépését bizonyára nem akarja senkisemmentegetni, magyarázgatni, de az egyik tör-vénytelenség nem ad jogot egy másik el-követésére.

A rendörség müködéséröl, a szocziálistáktüntetéséröl a következö tudósitás szól:

A tüntetés.Aki ma este felé a kerepesi-utra vetödött

azt láthatta, hogy végig az egész hosszu uton megmegállanak az emberek és kiváncsian tekintgetnekkifelé, a keleti pályaudvar felé. A legtöbb ezek kö-zül nem tudta, mit néz, mit vár, de minél jobbarközeledett az ember a pályaudvar felé, annál vilá-gosabb lett elötte az érdeklödés, az eleinte titkosmegmagyarázhatatlan izgatottság oka.

A szocziálisták gyültek össze tüntetésre egyikvezérük mellett Ök csoportosultak a pályaudvarkörnyékén és azok, amik közöttük és a rendörséfemberei között történtek, a tüntetésröl, az össze-ütközésekröl, a rendörség tapintatlan és kegyetleneljárásiról befelé a városba terjedö hirek állitottameg az emberiket Megállitották, de nem nagy

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 9. oldat

idöre, mert a következö pillanatban sietett mindenkiminél messzebb el a pályaudvartól, hogy még szi-nét se lássa a rend m. kir. öreinek, akik mint márannyiszor, ma ismét remekeltek.

A ma este történt nevezetes esemény ugykezdödött, hogy a szocziálisták már napokkal ezelötta következö felhivást osztogatták szét a fövárosimunkások között :

Munkástársak ! Elvtársak!Csizmadia Sándor elvtársunk, akit Buda-

peströl "örök idökre" kiutasitottak, szerdán, folyóhónap huszadikán este, pont hét órakor érkezikmeg a központi pályaudvaron, hogy egy sajtó-birósági idézésnek eleget tegyen.

Munkástársak! Fogadjuk Csizmadia elv-társunkat tömegesen! Jelenjünk meg szerdán estehét óra elött a központi pályaudvar érkezési ol-dalán ezerszámra és mutassuk meg, hogy azüldöztetések csak növelték a szocziáldemokratákszámát.

Mindannyian ott legyünk !A szocziáidemokráták.

A felhivásnak lett is foganatja, mert nemcsaka fövárosban élö összes szocziálisták jelentek mega pályaudvar környékén, hanem sokan a vidékrölis eljöttek, hogy impozánsan fogadják vezérüket,C s i z m a d i a Sándor elvtárst.

A pályaudvar elöttA pályaudvar perronját már hat órakor elzár-

ták a közönség elöl és ez idön tul csak a hivata-los személyiségek, meg az igazolványnyal ellátotthirlapirók mehettek ki a perronra. A pályaudvarelötti térségen és a kerepesi-ut torkolatánál csakugyhemzsegett a piros nyakkendös munkásnép, melyeleinte egész nyugodtan viselkedett. Csak néhahangzott fel egy-egy kiáltás: Éljen Csizmadia Sán-dor ! és ilyenkor a tömeg is éljenzéssel felelt

De ez a nyugalom nem tartott sokáig. Arendörség, mely ugyancsak szép számmal vonult ki,tapintattal és erélylyel intézkedni kezdett: a közön-séget bizonyos irányokba terelték a gyalogosrend-örök, a lovasok pedig lekergették öket a járdától.Hét óra felé nagyszámu lovas- és gyalogrendörvonult ki Amint a tömeg a rendörséget megpil-lantotta, éktelen abczug! kiáltásokba tört ki és eztaz ilyen kiáltások szakitották félbe:

— Le a rendörséggel!— Nem vagyunk Oroszországban!— Ez a magyar szabadság!Néhány perczczel hét óra titán megérkezett a

vonat, de a várt elvtárs nem jött meg rajta: Csiz-madiát már Köbányán leszállitották a vonatról éskocsin hozták be a városba.

A vonat beérkezése után T ó t h Lajos rendör-kapitány felszólitotta a tömeget a szétoszlásra, deeredménytelenül és ekkor a rendörség megkezdetteaz ugynevezett "utczatisztitás" munkáját, amikor issokkal tovább ment, mint amennyire mennie szabadlett volna. Aki békésen hazafelé tartott, azt is meg-támadták és akit egyszer a rendör megszólit, azveszve van. A gyalogjárón egy helyen, ahol elégkevesen jártak, kissé lassabban ballagott egy fiatalember. Egy rendör durván rátámad:

— Mit akar ! Ne álljon meg! Takarodjon!A megtámadott szót akar emelni védelmére,

tiszteletteljesen bejelenteni akarja a rend hatalmasörzöjének, hogy itt a harmadik házban lakik, odaballag, de a rendörfelügyelö parancsára vagy ötkonstábler megragadja és viszi nagy diadallal azörszobába. Azután minden pillanatban lehetett látniegy-egy embert, akit három-négy rendör közrefogottés kisért be a pályaudvar ügyeletes rendörtiszt-viselöje elé.

A rendörség dolgozik.Ez jó mulatság lehetett a rendöröknek, mert

ezentul vigyáztak, hogy szét ne oszoljék a tömeg,mielött a rendörök ki nem mulatták magokat Alovasrendörök feljebbvalóik parancsára felvágtattaka járdára, a gyalogosok pedig kardlappal ütöttekmindenkit, aki csak utjukba került. Eközben akerepesi-ut és a Rottenbüler-uicza sarkán össze-gyült szocziálisták a Marseillaiset énekelték és nemsok jót kivántak a rendöröknek,

A rendörök ujra és ujra nekimentek atömegnek ugy, hogy valóságos harcz keletkezett arendörök és a munkások között Különösen a Köz-

ponti-szálló elött volt nagy összeütközés. Egy csomóember a lovasrendörök elöl menekülve, a szállodakapuja elé rohant, ahol a rendörök körülvették öketés nádpálczájukkal nagyokat ütöttek rajtuk.

Mint ilyen dolognál rendesen, a rendörökmost is levették számaikat, épen csak a 146.számu gyalogrendör feledkezett meg arról, hogy apléhtábláját zsebrevágja. Aki nem volt buzgó, abbafeljebbvalóik öntöttek uj bátorságot. B o c k e l b e r grendörfelügyelö egyre ingerelte rendöreit a közönségellen, söt egy rendört meg is pofozott, mert nemvolt elég erélyes. Természetes, hogy ilyen utmuta-tások és biztatgatások után a rendörök bele-kevertek a tömegbe mindenkit, aki távol tartaniakarta magát. A mindig nagyon élénk helyen mostis nagyon sokan jártak, akik egyátalán semmit semtörödve az egész utczai háboruskodással, továbbakartak menni, de a rendörök nem engedték ökettovább, mig ki nem kapták a verésböl a magukporczióját.

A rendörség végre is belefáradt a mulatozásba,még egy utolsó rohamot intézett a tömeg ellen éseste nyolcz óra felé sikerüit is a tüntetöket szét-oszoltatnia a mellékutczákba.

A sebesültek.A tüntetéseknek természetesen több sebesültje

is van.Egy nö a villamosról szállt le két kis leány-

nyal a kerepesi-uton, a tüntetö tömegbe jutva, el-ájult Bevitték egy a "Debreczen"-fogadó mellettlevö házba.

A lovasrendörök több embert elgázoltak. Töb-bek között megsebesült az elgázolás következtöbenH o r v á t h Károly asztalos segéd, akit társai arendörség szidalmazása között vettek ápolás alá.

S o k a n a l o v a k p a t á i a l á k e r ü l -tek. Egy nö arczából egyszerre patakzani kezdett avér és a szerencsétlen összerogyott. A ruhája, ami-kor a munkások magukkal hurczolták, hogy meg-védjék az összetiportatástól, c s u p a v é r v o l té s a k a i a p j a s z é l t é p v e f e k ü d t a fö l -d ö n . A megsebesültek jö része a házakba iparkodott,de ide is követték öket a rendörök, söt egyet az eme-letig üztek és ott ö s s z e p o f o z t á k .

A tüntetés alkalmával az emiitelteken kivülmegsebesültek még: K l e i n Ede kereskedö (fejénsulyosan), e g y c s e l é d l e á n y , ki a Debreczen-szálloda elött sört és vacsorát vitt, a tömeg általelgázolva, az edény- és üvegcserepektöl sebesültmeg; ezt a rendörség vette ápolás alá; a Berzsenyi-utcza sarkán e g y , az utczába beszoritott tüntetökközé szorult r e n d ö r t a tüntetök sebesitet-ték meg.

Mit mond a rendörség ?A rendörség sajtóirodája éjjel a következö

jelentést adta ki az Összeütközésröl:Csizmadia Sándor kitiltott szocziálista agitá-

tor megérkezése alkalmából tüntetni szándékozómunkások már hét óra után kezdettek a ke-leti pályaudvarnál nagyobb csoportokban össze-verödni; az érkezési oldalon levö vámcsarno-kot, a járdákat és tereket több százra menötömeg lepte el, mely a kirendelt rendörtiszt-viselö és rendörfelügyelönek felszólitására fele-seléssel, söt abczugolással válaszolt és onnantávozni nem akart Miért is az elöcsarnok-ból eröszakkal távolittatott el, Miután azonbankint, a pályaudvar elött, térnek a Kerepesi-uti torkolatánál s a központi szálloda elött a mun-kások ujból összeverödtek és az intézkedö rendör-tisztviselöket füttyökkel, abczugkiáltásokkal és mássértö kifejezésekkel illették, söt a Kerepesi-ut végénálló egyes örszemeket kövekkel hajigálták meg és arendörök elöl való menekülésük közben több férfit ésnöt fellökdöstek a békés utczai közönség közül, és ez-által nagy botrányt idéztek elö,nehogy a tömeg továbbieröszakosságokra vetemedjék, a rendörök a legfék-telenebb elemeket külön-külön egyenkint fogdostákel és kisérték a keleti pályaudvar rendör-örszobá-jába, onnan pedig a közeli tolonczházba.

Az összes letartóztatottak száma 121 férfi121 férfi és 1 nö.

Kilencz órára a keleti pályaudvaron és kör-nyékén a csend és rend helyreállittatott

Hogy a hivatalos jelentés a rendörség bruta-litásáról nem tud semmit, az természetes, valamint azis természetes, hogy a békés járókelöket a szocziálistákteperték le és nem a vágtató lovasrendörök.

SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET.* Utazás egy apa körül. Holnap este hat

órakor tartják meg a Magyar Szinházban az"Utazás egy apa körül" czimü Varney-féle operetteföpróbáját. A szombaton szinrekerülö darabot azértkeresztelték el erre a czimre, mert a szereplökminden felvonásban Páris környékének más-máihelyén vannak, folyvást utána utazgatva egy apá-nak, az egyik nöi föszereplö atyjának (innen azeredeti franczia czim : "Le Papa de Francine"). Azelsö felvonás a párisi Moulin Rouge kertjében fo-lyik le, a második már Asniéresben történik, a har-madikban egy nanterrei rózsa-ünnepnek vagyunktanui, a negyedikben egy exotikus tolvaj-trió mutat-kozik be Chatouban, az ötödik felvonás pedig Vési-netben fejezi be a cselekményt, ahol a tolvajok ki-fosztanak egy nyaralót s megkerül végre a keresettapa is. A tolvaj-trió (Ferenczi, Kalmár és Iványi)egyik nevezetes attrakcziója volt a darabnak Páris-ban és Bécsben.

Blaha Lujza Itthon. Blaha Lujza asszonyaradi vendégszerepléséböl visszatérve, holnap lépfel elöször az ,,1848. Hadak utja" czimü látványos-ságban, mely ezuttal kerül 24-szer szinre.

* Hegyesi Mari Kolozsvárott. K. Hegyesi Mari,a Nemzeti szinház tagja, csütörtökön, pénteken ésszombaton Kolozsvárott vendégszerepel. A "Fedorá"-ban", "Romeo és Juliá"-ba és n"Lowoodi árvá"-banjátszik. Ugyancsak Kolozsvárott vendégszerepeltmost N á d a i Ferencz, szintén három estén át.

* Olga-csárdás. Ez czime annak a sikerülizenemünek, melyet a fiatal irói nemzedék egyiktalentumos tagja, T h e w v e w k István szerzett. A*" 0 1 g a - c s á r d á s " - t gróf L a s z b e r g Rezsö-nének ajánlotta a szerzö. Ára 1 korona és 60 fillér,

* Salnt Saens Dél-Amerikában. A kiváló fran-czia zeneköltö hosszabb tartózkodásra Buenos-Ayresba utazott. Az ottani konzervatórium igazga-,tója és tanárai hivták meg. Legközelebb egy olasztársulat ott elö fogja adni "Sámson és Delila" czimüoperáját T a m a g n o - v a 1 és G u e r r i n i asz-szonynyal.

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM.* A néprajzi társaság közgyülése. A néprajzi

társaság ma tartotta évi közgyülését S z a l a yImre miniszteri tanácsos elnöklése alatt, aki a für-dön tartózkodó gróf K u n Gézát helyettesitette.,Megnyitó beszédében utal arra, hogy a társaságnakfeladata a nemzeti muzeum néprajzi osztályávalszorosabb kapcsolatba lépni, mert egyiknek szükségevan a másikra.Sok ethnografiai tárgy csupán a nemzetimuzeumban található meg, amely tárgyaknak oknyo-mozó indokolását, összefüggését a nemzeti muzeumnéprajzi osztálya keresi, de e tekintetben nagyonsokszor kénytelen igénybe venni a néprajzi társaságközremüködését. Kifejezi azután azt az óhajtását,hogy az ethnografiát tágabb körök müveljék Errevezethetne az egyetemi oktatás. A kultuszminiszterez ügyben megtette már a kezdeményezö lépéstakkor, amikor a kolozsvári egyetemen a társaságegy tagjának magántanárrá történt kinevezését meg-erösitette. Remélhetö, hogy ez mihamar a budapestiegyetemen is be fog következni.

Az éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd utándr. S e b e s t y é n Gyula terjesztette elö titkárijelentését, amely beszámol a lefolyt esztendö mun-kásságáról, a megtartott érdekes felolvasásokról, atársaság kiadványairól stb. A társaságnak 560 tagjavan. A pénztári kimutatás szerint a társaságnakbevételei 3593 forintra, kiadásai 4012 forintrarugtak.

W l a s s i c s Gyula kultuszminisztert az el-nök propozicziójára egyhangulag tiszteletbeli tagnakválasztották. Fötitkár ujból dr. Sebestyén Gyulalett. A választmánynak két üresedésben levö helyétdr. Erdélyi Pállal és dr. Krausz Sámuellel töltöt-ték be.

FÖVÁROS.(Adókivetés.) A fövárosi adókivetési-bizottsá-

gok e hónap 21-én (csütörtökön) a következö ujhelyrajzi számu hazakban összeirt adókötelesekrevonatkozó III osztálya keresetadó-javaslatait fogjáktárgyalni ugy mint az I. kerületi a Krisztinavárosi316—664; a IV. kerületi 29—67; az V. kerületi641—661; a VI. kerületi 3471—3520; a VII.kerületi e külön meghivottakét; a VIII. kerület az5448—5636 és a külön meghivottakét: a IX. kerü-leti 8658—8711 házszámig.

10. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

A czopf.A fövárosi közigazgatást folyton szidják, még

pedig joggal szidják, hihetetlenül lassu eljárásamiatt. Az egyre-másra felhangzó panaszoknak szer-telen a száma, a bürokratikus czopf kiküszöböléséregondolni azonban a mai rozoga szervezet mellettmajdnem lehetetlen. A hivatalos apparátus csiga-lassusága tömérdek pénzébe kerül a fövárosnak, aszemélyzetnek minduntalan szükségessé való sza-poritása következtében, másrészt sok veszteség iséri azáltal, hogy fontos vagyoni érdekek megóvásátczélzó akták is a bürokratikus utvesztök tömkele-gében vesztegelnek s elintézést jó sokára, többnyireelkésetten nyernek.

Egy ilyen akta sorsának leirása élénk világotvet a mi adminisztrácziónk következetes, de véghe-tetlenül lassu müködésére.

Tavaly október 29-én a föváros a következöirást kapta :

Tekintetes Polgármesteri HivatalnakBudapesten.

Értesitvény.B. F. és testvére felperes részére Ös-

B u d a v á r a részv. társ. alperes ellen aVI. ker. Városligetben 1897. okt 29-én végre-hajtás foganatosittatván, erröl bérbeadó jo-gainak megóvása czéljából hivatalosan érte-sittetik.

Bpesten, 1897. okt. 29.

kir. jb. végrehajtó.Ez a megkeresés a fövárost azon az okon

érdekelte, mert az alperes czég a várostól bérli aterületet és különbözö czimen adózik a fövárosnakEnnek természetes következése tehát az, hogy aföváros hamarosan utána lát, vajjon van-e követe-lése & társaságon, s ha van, még idejekorán biz-tositsa mint bérbeadó a megilletö elsöbbségét.

Az akta elintézés végett a tanács pénzügyi ésgazdasági osztályába került, amely a következökép intézze el:

A székes föváros érdekeinek megvédésevégett kiadatik a számvevöségnek.

Bpest, 1897. október 31.A tan. VI. ügyosztálya.

S ezzel az akta sorsa eldölt A számvevöség-nek ugyanis nyolcz ügyosztálya van s miután a ta-nácsi osztály nem adta meg a direktivát, hogy aszámvesöség m e l y i k osztálya védje meg a fö-város érdekeit, a szerencsétlen ügyirat tavaly; télelején megkezdte szomoru vándorlását

Az L osztályban, amelyben a telekügyletek,bérkocsi és élelmezési kiadások, utczatisztitás ésvilágitás kiadása és bevételi tételeivel foglalkoznak,néhány napi csöndes kutatás után, amely idö alattaz összes könyveket felforgatták, Öbudavárát "te-hermentesnek" deklarálták s az aktát küldték tovább

a II. osztályba, Itt a regálé-ügyek, kövezet-vám, közvágóhid, marhavásár s egyéb vámok ke-zeltetnek. De az alperes itt sem volt köteles sem-mire s ment az akta *

a III. osztályba, a IV-ikbe, majd átugorva azV-iket, amely müszaki ügyekkel bajlódik, a Vl-ikba,a VII-ikbe, ahol megállitották. A VII-ik osztályugyanis kórházi ügyekkel foglalkozik s az odaérkezöakta szeget ütött az osztály fejébe: hátha Ösbuda-vár hátra van valami orvosságos számlával. Hamar-jában (értsd két hét alatt) átfutották a könyveket,de nem találtak semmit. A maguk megnyugtatásavégett azonban az aktára az alábbi hivatalos meg-jegyzést irták:

A számvevöség VII ügyosztályábanvezetett helybeli számlakönyvek szerint "Ös-Budavára" ellen a székes fövárosnakg y ó g y d i j k ö v e t e l é s e nincs nyil-vántartásban.

Történt pedig ez a följegyzés az akta vándor-utjának h a t o d i k h ó n a p j á b a n , hónapközepe után. Mi lesz az aktával, merre vándorol smikor ér vissza a tanácshoz, az a jövö titka. Meg-éri-e azt a mostani generáczió, nem lehet tudni. Deakármi történjék is az aktával, a humanitás aztparancsolja, hogy az Ahasverus-akta, ha már ál-landó nyugalomra nem is talál, legalább ideiglenespihenöre leljen valahol. Legalább addig, amig azadminisztráczió illetékes faktorai megtanulják, hogy

az afféle természetü ügy sürgös elintézést érdemel.Az elintézésnél mellözhetö a sablonos létraösvény,ahelyett ki kell adni: r ö v i d u t o n leendö el-intézés végett annak a hivatalnak, amely arrailletékes.

A mostani eljárás mellett akár az egész fö-várost elárverezik, amig ráakadnak arra a hivatalra,amelyik kisüli, hogy a székes föváros érdekeit ho-gyan is kellene megvédeni. Ha a tanácsi ügyosztálytavaly október 31-én a számvevöség kompetens osz-tályát rövid uton hivja fel annak a bejelentésére,hogy Ös-Budavára adósa e a fövárosnak, akkor nemesik meg vele az a malör, hogy a föváros érde-keinek a megvédéséröl szóló ügyirat h a t h ó n a p i gv á n d o r o l , mig valahol végkép eltemetkezik. Eza gondatlan eljárás a fövárosnak igen sok pénzébekerülhet, mert a végrehajtó nem igen vár a hivata-los tudósitásra. Ö végzi a dolgát, ha kell, liczitál,a föváros markában pedig nem marad egyéb, csaka csunya . . . czopf.

Községi reáliskolák.(A mai közgyülés.)

A köztörvényhatósági bizottság ma délutánkirándulást rendezett a tanügyek mezejére. A na-pokban Káposztás-Megyeren és Szent-Endrén jártakSartoryék, ma az iskolák tere következett. Rendki-

vül kedves mulatóhely ez is. Vidáman telt az egészdélután a k ö z s é g i r e á l i s k o l á k körül.Volt szavalás, tréfa, évödés és sok minden, amia kedélyes majálishoz szükséges.

Az a r t é z i f ü r d ö n é l kezdték. DezsényiJózsef kérdezte, hogy az idei költségvetés terhérekibövitik-e a fürdöt vagy sem.

K a s s i c s Pétert a hónap elején a Podma-niczky-utczában történt épitkezési szerencsétlenségérdekelte. Addig nem lesz rend, mig valahol téve-désböl ujságkihordó vagy tótnapszámos helyettvárosatyát nem ütnek agyon a gondatlanul föl-támasztott gerendák. Ezt a katasztrófát olyan pallérokozta, akit nemrég egy efajta szerencsétlenség-ben szintén a legnagyobb könnyelmüséggel, vétkesvigyázatlansággal vádoltak. Ezt se torolták meg, snem torolják meg a Podmaniczky-utczában történtesetet se. Lesz-e valahára szabályrendelet vagy tör-vény a halál palléraira ?

— Kiadatik a polgármesternek.— Helyes, de van még más mondani va-

lóm is I— Csak ki vele! — biztatják a hátsó pa-

dokból.— Hajlandó-e a polgármester a kiutasitott

szocziálisták nyomorgó gyermekein segiteni?Erre se felelt az elnök mást, mint az elsö

interpelláczióra s már most néhány apróbb dolgonátesvén, a tüzoltósághoz jutottak. Szaporitani kella legénység számát is, a tisztikarét is, és ami fö,a fizetést is — ez pedig évenkint 25.113 forint ujkiadást jelent.

S t e i g e r Gyula nagyon alkalmasnak találjaa pillanatot, hogy némi csekély ostorpattogtatásteszközöljön az ujságok fölött, amelyek nem átalljákSartory Pálékai kifigurázni, ami határozottan elked-vetlenitö hatást gyakorol a városatyái kebelre. Aminap is azt irták, hogy a káposztásmegyeri viz-müvekhez városi költségen váltott határokban rán-dultak ki, holott hajón mentek.

— Külön hajón és potyajegygyel!Meg aztán, hogy söröztek a város pénzén, pe-

dig szinét se látták az italnak. Egyébiránt ajánlja,hogy a tüzoltás költségeit fizettessék meg a külön-féle vállalatokkal s erre nézve a tanács két hónapalatt terjeszszen javaslatot a közgyülés elé.

Megszavazták a 25113 forintot és elfogadtákaz inditványt s ezenfelül megszavaztak a karmelitáktemplomára is 15.000 forint évi segedelmet egy-más után négy esztendöre, azzal a kikötéssel, hogya templomban c s a k m a g y a r prédikáczió legyen.

És már most a k ö z s é g i r e á l i s k o -l á k n á l van a tisztelt közgyülés.

A pénzügyi bizottság a föváros két községiföreáliskolájának beszüntetését inditványozta, merta fövárosnak nagyon sok a kiadása. A közoktatásibizottság és a tanács máskép gondolkoznak s aztmondják: a reáliskolákat becsukni nem lehet, el-

lenkezöleg, jó volna, ha az állam még két reál-iskolát csináltatna.

H a v a s Rezsö támogatja a tanácsot ésa közoktatási bizottságot s a javaslatokat jó hosszu,de nem nagyon tartalmas lében, külön inditványformájában tálalja föl. Igen bölcsen mondta a né-met császár tavaly, hogy kulturára mindig le-gyen pénz !

— Hogyan? . . . Bölcsen . . . ! No lám,hogy ezt is elismeri!

Talán tovább is szólott volna, ha a jobbpártivezérférfiu, dr. K o l l á r Lajos türelmét nem vesztiamiatt, hogy más beszél. Fölemelkedik s arról be-szél, hogy a fövárosnak csak az elemi oktatás afeladata, csukják be a két községi reáliskola kapu-ját minél elöbb.

T e n c z e i Pál röviden csak annyit mond,hogy Kollár Lajos- javaslatának elfogadása "barbár-ság" volna.

— Ne olyan tüzesen ! kiabál a budai oldal.— Elcsöndesedik minden : P o 1 ó n y i Géza beszélés pedig dr. Kollár Lajosnak beszél, aki itt meg-fenyegeti a kormányt, hogy becsukatja az iskolákat,amitöl természetesen a kormány egyáltalán nem fél,négy-öt éven keresztül itt adja a dühös ellenzékit,mikor meg a képviselöválasztásra kerül a sor,dr. Kollár Lajos szavaz a kormánypártra. Istenéltesse Kollár Lajost a jövö választás utánig. Márha el kell valamit ejteni, inkább a felsö leányiskolátejti el, mint a reáliskolát.

— Ejnye, a kis hamis!De Polónyi Gézát nem alterálja a közbeszó-

lás, csak folytatja és áttér a polgári iskolákra.Ki neveltetne a polgári iskolákban baktereket éslámpagyujtogatókat, mikor a reáliskolákban derékférfiakat és hazafiakat neveltethet. (Kaczagás.) Ha azállam inkább átvenné a két községi reáliskolát,minthogy a föváros bezárassa, oda. kellene adni azépületet is.

Dr. K o l l á r Lajos : Megfizetné !— Ezt a nézetét Kollár bizottsági tag ur gon-

dosan elpalástolta. Most már kiokositott ben-nünket.

•— Nagyon politikai izü, csinálják a politikáta képviselö urék a Házba, itt meg istápolják a szé-kes föváros érdekeit.

— Ott vagyok én mindenütt, ahol Budapestközérdekeiröl van szó, nem ugy, mint a bizottságitag ur pártjának a képviselöi, akik fövárosi bizottságitag létökre kimennek a tárgyaló teremböl, ha va-lami fövárosi dolog van napirenden.

Dr. C s i k y Kálmán nem helyeselhetné, haa szóban forgó tanintézeteket bezáratnák. L á dKároly, V é g h János és dr. V e r é d y Károlyezen a nézeten vannak.

A közgyülés abban állapodott meg, hogy aziskolákat t o v á b b i s f e n t a r t j a s föl-kéri a kormányt, hogy Ó -Budán és Köbányán ujreáliskolát létesitsen.

A Sartory familiának csak t i z e n k i l e n c zt a g j a maradt a tárgyalóteremben. A többi dol-got letárgyalták valamennyit tiz percz alatt.

VIDÉK.

A fiumei ügyek.Fiume, április 19.

Ma még senki sem tudja Fiuméban, hogymely napra tüzi ki gróf S z a p á r y Lászlókormányzó az uj rapprezentanza elnökválasztóülését. Annyi azonban bizonyos, hogy most azalakuló ülés küszöbén m é g z a v a r o s a b ba h e l y z e t , mint volt annakelötte. Az auto-nomisták ugyanis — a féltve örzött titokbólennyi kiszivárgott — már félig-meddig meg-állapodtak a tennivalók kérdésében. A nagytöbbség a rend, a béke és a nyugalom helyre-állitása érdekében akart cselekedni, de rokon-szenvének ujabb megnyilatkozását kivánta adnidr. M a y l e n d e r Mihálynak, a nagy háboruvezérének. Szándéka az volt, hogy az elsöülésen Maylendert választja podestává és haez — ami természetes — az ismert feltételhezköti ujból az állás elfogadását, az ujabb vá-lasztáson uj jelöltet (lovag Milcenich Péter,vagy Meynier Károly) állit

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 11. oldal.

A helyzet azonban megváltozott A kor-mányzó nem hajlandó a rapprezentanzát akáregy órára is szinházi elöadás czéljaira áten-gedni. Ha Maylendert választják meg és ez afeltételeket ujból hangoztatja, a repprezentan-zát nyomban feloszlatja. Ehhez jóga van aminisztertanács adta jelen kivételes hatalmánálfogva. Nem marad tehát egyéb a béke és anyugalom hivei számára mint az, hogy olyanférfiut ültessenek a polgármesteri székbe, akiminden feltétel nélkül hajlandó az állás elfog-lalásara és el kell tekinteniük a Maylenderiránt való rokonszenv, illetöleg elégtétel meg-nyilatkoztatásától.

Érthetö tehát a nagy érdeklödés az elsöülés iránt. A kormányzó energikus elhatározásaa magyarság körében öszinte rokonszenvretalált

A "Bilancia" tegnap esti számában dr.Gr. (valószinüleg dr. G r o s s i c h városatya)egy öthasábos hosszu czikket tett közzé L aq u e s t i o n e d i F i u m e (A fiumei helyzet)czim alatt, mely az 1868. évi XXX. törvény-czikk 66. szakaszával és ennek magyarázatá-val kezdödik és folytatódik a városi statutumnak1872. évben a magyar kormány által történtmegerösitésével, az 1883. és 1884. évi regnics-laris bizottsági tanácskozásokkal és végzödikazzal a nagyfontosságu konkluzióval, h o g y ar a p p r e z e n t a n z a a k a r v a n e ma k a r v a h a j o l j o n m e g a h a t a l o mk i v á n s á g a e l ö t t .

Az érdekes befezö rész ezeket mondja:A mostani világban az a rossz, hogy a gyönge

félnek nem elegendö, hogy igazsága van.A rapprezentanza a miniszterelnök 0 exczel-

lencziája vasakaratával szemben találja magát, kisemmi módon sem akar eltérni attól, amire elha-tározta magát.

Arra az esetre tehát, ha e nagyhatalom nemlenne engedékeny, saját nézetem az, hogy jelenalkalommal a rapprezentanza — a továbbiak fen-tartása mellett — e n g e d j e n a n a g y h a t a -l o m n a k és pedig:

1. azért, mert ezáltal nincs kimondva az,h o g y F i u m é n a k e g y e t l e n e g y j o g á ti s f ö l a d n i a k e l l e n e , söt inkább a rappre-zentanzának ki kell jelentenie, hogy. sem most, sem ajövöben nem akar, nem tud lemondani az ural-kodói diplomák által adományozott s felséges kirá-lyunk által szentesitett törvények által biztositottjogainkról;

2. azért, mert absolute szükséges, hogy avárosi adminisztráczió visszatérjen a polgárokkezeibe;

3. azért, mert Magyarországnak meg kellmutatnunk, hogy a mi szeretetünk az anyaországiránt nem születik és nem él az opportunizmussal,hanem, hogy szivünkben oly mély gyökereket vert,hogy a magyar sajtó hónapok óta tartó szidal-mazása és sértegetése sem ingathatta meg;

4. azért, mert reményünk van, hogy annak anemes embernek, kit a mi szerencsénk kormány-zonkká tett és aki mutatja, hogy a mi varosunkatmily öszintén szereti, sikerülni fog, hogy nem isoly hosszu idö mulva a miniszterelnök ur ö excel-lencziáját meggyözödtesse az uj törvények szükség-telenségéröl, hogy igy ami jogaink tiszteletben tar-tása által visszatérjen a magyarok és a fiumeiakközé a béke és a harmonia, mely oly szükségesugy Fiume fölvirágzására, mint az Anyaországérdekeire;

5. azért, mert ha a rapprezentenza ezt meg-teszi, ugy az Anyaország oltárára a legnagyobbáldozatot hozza, mit ugy az érzéketlen miniszterium,mint ama nagy nemzet, mely nem igazságtalanulviseli a lovagias czimet, el fog ismerni;

6. azért, mert ha minden remény meddönekbizonyulna, a rapprezentanza még mindig beadhatjaa lemondását azzal a nyugodt öntudatal, hogyminden módot megpróbált, mit az észszerüség és ahazaszeretet sugallt.

Ha azonban a rapprezentanza javaslatom-mal ellenkezö álláspontra helyezkedne, vagyis, haigazának erös és megdönthetetlen tudatában a nem-engedést határozná el s ez késöbb is jónak bizo-nyulna s jó gyümölcsöt teremne Fiuménk részére,

én leszek az elsö, aki bölcs elörelátását fölmagasz-talja; ha azonban az ellenkezö fog megtörténni,ugy vigyázzon, mert a nép, akár igazságtalanul,akár igazságosan, csak az eredményt fogja meg-itélni.

TÖRVÉNYKEZÉS.= Apácza a biróság elött. A budapesti tör-

vényszék sikkasztás miatt vonta ma felelöségreH i r s c h Máriát, aki a Rókus-kórházban nagybete-gen fekvö Kellner Regina ruhaféléit eladta s a pénztmegtartoita magának. Arra számolt, hogy a szegénytüdövészes leány meghal. Most pedig, hogy KellnerRegina életben maradt, azzal védekezett, hogy tar-tozott neki, mert hónapokig élelemmel látta el a kór-házban. Hirsch Mária egy ápoló apáczára hivatko-zott, aki ma meg is jelent a tárgyaláson.

— Mi a neve ? — kérdezte A g o r a s z t óelnök.

— C z e l e s z t i n e t e s t v é r .— Nem a rendbeli, a családi nevét kérem.— Igazi nevemet nem mondhatom meg.— Itt megmondhatja, világositja fel az elnök

Különben kérdezze meg fönöknöjét, aki idekisérte.C z e l e s z t i n e testvér, miután a vele volt

fönöknötöl megnyugtató választ kapott, megmondjaa nevét, de csak halkan — a jegyzönek.

— Igaz-e, hogy a vádlottnö élelmi szereketés fehérruhát hordott be Kellner Reginának ?

— Igen, 18 hónapon keresztül.— Hajlandó erre megesküdni?— Esküdnünk már igazán n e m s z a b a d ,

— feleli Czelesztine testvér.— Helyes. Csak azt mondja hát, hogy meg-

erösiti-e f o g a d a l m á v a l a vallomását.— Azzal igen.A bizonyitás ezzel véget ért, H o d á s z y

Antal királyi alügyész az irgalmas testvér vallomásaalapján elejtette a vádat s a törvényszék f e l -m e n t ö itéletet hozott

— Megsértett föszolgabiró. R i b é n y i An-tal kispesti plébános huszonhatod magával feleb-bezést adott be a kispesti biróválasztás ellen, amelyfelebbezésében I v á n k a Pál föszolgabiró ellensértö kifejezéseket használt. A föszolgabiró errebünvádi följelentést adott be a pestvidéki királyitörvényszékhez Ribényi Antal plébános, dr. NagyKároly, Szabó János,. Czichler Jakab, Bleyer Fe-rencz, Karkisch György, Bender Károly, ReinerAdolf, Kirner Károly, Noviczky János, Klein Károly,Noviczky Alajos, Torner Mihály, Ullmann Ferencz,Sohber István, Ebenhardt Imre, Mayer István,Tünner János, Keglovich Simon, Bodi János, Wink-ler Imre, Göttmann Károly, Formanek Ferencz,Lukács István, Horváth Imre, Schércz Ferencz ésDécsy György ellen, s a törvényszék n y i l v á n o sr á g a l m a z á s vétsége miatt vád alá helyeztevalamennyit, s ellenük a végtárgyalást e hó 29-éretüzte ki.

= Kedélyes válóper. Két esztendön át folytnagy buzgósággal a válópör T h u r y Sándorállamvasuti hivatalnok és a felesége közt. Az asszonyügyvédjét, S z t e h 1 ó Kornélt annak idején inzul-tálta is az utczán a férj, amiért öt kétes exiszten-cziának nevezte a válókeresetben. Ma foglalkozottezzel a válóperrel a kuria s igen érdekes itéletethozott Arra való tekintettel ugyanis, hogy mióta külön-válva élnek a férj és feleség, a m e n y e c s k e s z e -r e l m e s l e v e l e k e t i r t f é r j é n e k , sötolykor rendez-vous-kat is adtak egymásnak : a váló-keresete e l u t a s i t o t t a , vagyis a házasságotn e m bontotta fel. Egyuttal kimondta a kuria, hogya Thuryn elkövetett sértés miatt átteszi az iratokatdr. S t e h 1 ó Kornél fölöttes hatóságához: az ügy-védi kamarához.

= A népszinház-utczai rablógyllkosság. Ta-n a s z k o v i c s Száva gyilkossági bünperét matárgyalta a királyi kuria. Tanaszkovics tudvalevölegtavaly januárban H a a s Wolf Léb órást egy fej-szével agyonverte, azután egy csomó órát és gyürütelrabolva, Zomborba szökött, ahol letartóztatták. Atörvényszék é l e t f o g y t i g t a r t ó f e g y -h á z r a itélte. A királyi tábla az elsöbiróság ité-letének megváltoztatásával Tanaszkovicsot k ö t é l -

h a l á l r a itélte. A kuria S z e y f e r t Ede biróelöadása alapján Tanaszkovicsot rablással párosultgyilkosság miatt é l e t f o g y t i g t a r t ó f e g y -h á z r a itélte. Enyhitö körülménynek vette a vád-lott büntetlen elöéletét, beismerö vallomását étnyomoruságos helyzetét.

== Pénzügyörök és czivilek harcza. F a r b a k yEndre pénzügyöri föbiztos és társai bünperében mahozott itéletet a törvényszék. Farbakyt hivataloshatalommal való visszaélés vétsége miatt k é t h e t i ,É l t e t ö Pált e g y h ó n a p i és B e r n á l dPált n y o l c z n a p i f o g h á z r a itélte, Aközvádló a z e l i t é l t e k j a v á r a föllebbezett

A szabolcsi szocziálisták.A kislétai földmunkások zendülése dolgában

ma folytatta a végtárgyalást a nyiregyházai törvény-szék. Összesen 64 vádlott van, akik közül hatot aa vizsgálati fogságból vezettek elö. Mindnyájanbeismerik, hogy szocziálisták, és hogy ott voltakabban a csoportban, mely a járásbiróság elött azelfogott szocziálisták szabadlábra való helyezésétkövetelte. Azzal védekeznek, hogy nem akartak erö-szakoskodni, csak kérni akarták az ártatlanul letar-tóztatott földmivesek szabadlábra helyezését.

Mindenik tiltakozik az ellen, hogy földosztástakart volna, ámbár néhányan beismerik, hogy Vár-konyi lapjából azt olvasták, de Ök ezt nem helyeselték s csak a harmados föld helyett feleset, vala-mint a "taksa" néven ismert ingyenes munka eltör-lését követelték.

Van a vádlottak között egy fiatal menyecskeis Szegedi Károlyné, ki azzal van vádolva, hogy 6biztatta legjobban a tömeget az eröszakra.

Az elnök: Beismeri, hogy eröszakra biz-tatott ?

A vádlott : Csak azt mondtam, ha férfivolnék, mennék én is a többiekkel.

Az elnök : Azt kiáltotta : "Én szocziálistavagyok!"

— Azt mondottam !Breszka Mihály csizmadiaméstertöl a létai

szocziálisták elnökétöl kérdi az elnök :— Maga feltolta magát apostolnak t mindenkit

felkért, hogy válaszszák meg elnöknek.A vádlott: Nem toltam fel magam, ugy Vá-

lasztottak meg.Az elnök: Ki hozta be maguknál a szocziá-

lizmust ?— Nem tudom. Csakhogy mindenütt art be-

szélték, kell valamit tenni.Az elnök: Hol van most Várkonyi ?A vádlott: Nem tudom. Mióta elzártak, nem

érintkeztem vele.Az elnök: Pedig azt mondják, itt bujdosik

s maguk rejtegetik öt.A vádlott: Én nem tudok róla semmit.Gebri József, a szocziálisták jegyzöje kö-

vetkezett most.Az elnök : Mikor kezdödött maguknál a szo-

cziálizmus?A vádlott: November 14-én.— Ki oktatta magukat ?— Kálló-Semjenböl jártak fel Pestre, onnan

hallottuk.— Mit értett a vagyonegyenlöség alatt, amit

Várkonyi hirdetett ? Földosztást ?— A z t é r t e t t ü k , d e n e m hogy

t u k h e l y b e n .— Ki volt fenn Várkonyinál ?— Kovács Sándor volt.— Mit hozott onnan ?— Alapszabályokat és egy rajzot. Valami kör

volt, mely határokra volt felosztva.— Akartak földosztást ?— Nem.— Hát szegénységükön segiteni ?— Igen.— Követelték az urak földjét ?— Nem, csak harmados földek helyett feleset

követeltünk.— Ha gyülekeztek, kértek szolgabirói en-

gedélyt?— Igen, s azt mondotta, hogy tizen-tizenöten

mindig Összejöhetünk.Ezután K o v á c s i Károlyt, a kálló-semjént

szocziálisták vezérét hallgatták kiAz elnök: Mikor volt Várkonyinál?A vádlott: Novemberben.— Miért?— Hoztam alapszabályokat és egy rajzot— Földosztási térkép volt?— Nem, hanem olyan rajz, mely megálla-

pitja, hogyha a s z o c z i á l i s t a k ö z t á r s a -s á g létesül, mikép kell megosztani a munkát

— De a hiszékenyek mindig azt hitték, hogyföldosztásról van szó. Igaz-e, hogy magaarra izgatott, müködjenek törvény ellen is?

— Azt nem mondtam Csak arra biztattam

oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

a többieket, hogy ök se vállaljanak olcsóbbanmunkát, mint mi s ne Tegyék el elölünk a földel

Még vagy husz vádlottat hallgattak ki. Min-denki tagadta, hogy eröszakoskodott vagy fenyege-tödzött Tolna s csak azért mentek a tömeggel ajárásbiróság elé, hogy kérjék az elfogottak kibo-csátását.

Ezzel a bizonyitási eljárást befejezték. S z i k -s z a y György ügyész tiz vádlottal szemben elej-tette a vádat," a többi vádlottra a büntetö törvény-könyv 163. és 171. szakaszai értelmében kérte azitéletet. K o v á c s Zsigmond védö a vádlottak fel-mentését kérte, mert sem a hatóság elleni eröszak,sem a felbujtás esete fenn nem forog.

A törvényszék ezután meghozta az itéletet. Afogvalévö K o v á c s György, S z e g e d i Károlyné,T i s z a Károly, S o l t é s z János és V i t á rFerencznek büntetését betudták a vizsgálati fog-ságba. Két vádlottat két havi, harminczötöt háromheti és egyet hat heti fogházra itéltek, a többiVádlottat felmentették.

Felebbezett az ügyész, a védö és az elitéltekis felebbeztek.

KeletInaskaRabenvater

SPORT.. A bécsi lóversenyek. A holnapi hatodik

nap föfutama a 20.000 koronás államdij. E fu-tamban rendesen rokkant nagyságok szoktak össze-kerülni. Az idei mezöny, ugy látszik, kivétel leszebben a tekintetben. Néhány jö klasszisa négyévesfog mérközni az idösebbekkel. Valószinü indulók akövetkezök :

lovagolja AdamsHyams

, CieminsonBátor PrattSzolgabiró GilchristBrigand IbbettJason BarkerGugerl Smith

A versenyben minden forma szerintInaska

indul a legtöbb kilátással. A Springer-ló tavaly aSt-Legerben megmutatta, hogy nemcsak gyors, dekitartó is s minthogy klasszisra amugy is ellenfeleifölött áll, játszva kellene megnyernie a 20.000 ko-ronás dijat. Legveszedelmesebb ellenfelei : B á t o rés K e l e t .

A többi futamokat illetöleg tipeinkre hivat-kozunk :

I. Nickerl—Badacsony.II. Tip-Top—Elly.

III. Inaska—Bátor.IV. Ignácz—Páratlan.V. Vajjon—Fejedelem.

VI. Koppantó—Spring-WalkVII. Harvich—Divat.

EGYESÜLETEK.A józsefvárosi jótékony nöegylet ma

tartotta évi rendes közgyülését dr. B e r z e v i c z yAlbert elnöklése alatt. Az egyesület a mult évben255 szegény tanulót látott el téli ruhával, mi 1869forint 90 krajczárba került. Az összes bevétel:3098 forint 32 krajczár, kiadás 2006 forint 45krajczár. A közgyülés a titkárnak és pénztárosnakmegadta a felmentvényt. Végül megtartották a vá-lasztást, melynek eredménye a következö: Elnökök:dr. B e r z e v i c z y Albert, id. R é m i Róbert, dr.E b n e r Jánosné és özv. V i s i Imréné. Titkárok:botfai H ü v ö s József és S p a n n b e r g e rAlajos. Pénztáros : dr. É b n e r János. Ellenör :L i n t n e r Lajos. Számvizsgálók: T ö l g y i Gyula,V a s h e g y i József és C s á s z á r Jenö. Válasz-tottak még egy 70 tagu hölgyválasztmányi

.*, A temesvári sajtó estélye. Fényes társa-dalmi ünnep volt tegnap, mint levelezönk jelenti,Temesvárott a megyei székház fényes termeiben. Avidéki hirlapirók országos szövetségének helyi bi-zottsága hangversenynyel egybekötött ötórai tea-estélyt rendezett a vidéki hirlapirók nyugdijintézetejavára M o 1 n a r Carola urnönek, a temesi föispánnejének védnöksége alatt Az anyagi siker — ezerkoronánál több volt a bevétel — ép oly jelentös,mint az ünnepélynek társadalmi és erkölcsi sikere,mert az uri társadalom szine-java, a katonai, poli-tikai és egyházi méltóságok, valamint a hölgyközön-ség e l i t j e teljes számban megjelent a diszes termek-

ben, tanujelét adva ezzel is a sajtó iránt való ro-konszenvének és elismerésének. Az estély hangver-senynyel kezdödött, melyben T a k á c s Mihály, abudapesti Opera müvésze, N o s z e d a Károly zon-gorakiséretével viharos tetszés mellett énekelt párgyönyörü énekszámot. Majd M a y e r Kurt föhad-nagy zongorázott s végül C s u r g a y Adél opera-énekesnö adta elö a polonaiset Mignonból s egyChopin-féle mazurkát, melyet a szünni nem akarótapsra egy harmadik számmal kellett megtoldania.Hangverseny után a termet szalonná alakitották átés husz megyei huszár szolgálta fel a téát és afrissitöket.

»*" (A vörös kereszt-egylet nagygyülése). Avörös kereszt-egylet központi választmánya e hónap25-én délután 4 órakor az Erzsébet-kórház diszter-mében gróf C s e k o n i c s Endre elnöklése alatttartja meg évi nagygyülését. A nagygyülés után aválasztmánynak a kórház renoválási munkálataitmutatják be.

»% A Mária Dorothea-egyesület április 24-énvasárnap délelött tartja XIII-ik rendes közgyülésétaz Andrássy-ut 65. szám alatt levö állami polgáriiskolai tanitóképzöintézet nagytermében. — Föbbtárgyak: A választmány évi jelentése, a költségve-tés megállapitása, a felmentvény megadása, a tani-tónök otthonának épitkezése, a választmány ésszámvizsgáló bizottság megválasztása.

**" Jótékony ünnep. A fövárosi szegény gyer-mekkert egylet április 24-én délelött 11 órakor öfelségeék ezüstmenyegzöjének és az egylet alapi-tásának alkalmából ünnepélyt rendez, melyen azegyesület 317 védencze kap uj ruhát. Az ünnepibeszédet B a r t ó k Lajos tartja és Á b r á n y iEmil egy ez alkalomra irott költeményét fogja el-szavalni. Az ünnepélyen részt vesz T ö r ö k Irma,a Nemzeti Szinház tagja is, aki Palágyi Lajosnakalkalmi ódáját adja elö.

ÜZENETEK A KÖZÖNSÉGNEK,Chic, Arad. Ön azt kérdi tölünk, illik-e uri

hölgynek bicyclire ülni ? Nézetünk szerint egyéni izlésdolga az, hogy kinek milyen sportban vagy szórakozás-ban telik öröme, aminthogy a prüderia határvonalait isminden nö maga szabja meg. Bizonyos az. hogy a ke-rékpár-sport mostanában egyformán hódit a felsöbb.alsóbb és legalsóbb körökben. Erre nézve jellemzö egylevél, melyet a napokban egy vállalkozó szellemü fiatalsportsman kapott válaszul egy apró hirdetésre ésamelyet mulattatásunkra hozzánk beküldött. A le-vél persziflálja a bicycli-sportnak korlátlan terjedésétés irója nem az, aminek magát föl akarja tüntetni, ha-nem kétségkivül egy elmés és szatirikus hajlamu urinö. A finom tollvonásokkal irt levélke igy szól:

Tisztelt Uram !Én hajlandó volnék Önnel vasárnapokon, ha ki-

menöm van. mosogatás után kerékpár-kirándulásokattenni. Kérem közölje velem e lap utján, hol és mikorismerkedhetnénk meg.

Én már jól tudok bicyclizni és a nagysága gép-jén, mikor ö nem használja, szoktam kirándulni.

Pá, pá! ÜdvözlettelF a n n i k a .

K. A. Budapest. 1. Az a szegény asszony IX.,Mester-utcza 3. szám alatt lakik. 2. Azt fölösleges ésszokatlan volna rektifikálni. Az ilyen dolgok megitélésénéltisztán a szépirodalmi szempontok irányadók: az iró— legyen meggyözödve — már harmadosztályu gim-názista korában tisztában volt azzal a bizonyos histó-riai eseménynyel. Hogy mégis megmásitotta a történel-met, az egyrészt azért történt, mert szüksége volt errea változtatásra, másrészt meg azért történhetett, mertnem históriai tényeket akart bizonyitani, hanem egé-szen mást S hogy az olvasóközönség még nem szólaltföl ez ellen a dolog ellen, az is nem az "indolencziát"bizonyitja, hanem épen azt, hogy a közönség is megtudja itélni az ilyen kérdéseket.

Karakai la, Szolnok. Ilyen dolgokat nem szokottelárulni a szerkesztöség.

Postás, Szolnok. A mi tudomásunk szerint issok nö készül erre a pályára, ugy, hogy az utóbbi idö-ben csak nagy nehezen vesznek fel uj pályázókat; le-hetséges azonban, hogy ha személyesen jelentkezik, aminiszter, esetleg az államtitkár megadja az. engedélyt.

Galopp. Nem mindig az a jobbik ló, amelyik gyor-sabban ér a czélhoz. A telivér nem azt jelenti, hogy aparipa tele van vérrel, hanem azt jelenti, hogy a dicsöállat tatája és mamája a ködös Brittaniában, vagyArábia pusztáin látta-e meg a napvilágot ?

B. M., Budapest. Miniszteri engedélylyel lehet-séges, a részletekre az illetö intézet igazgatósága szi-ves készséggel ad felvilágositást.

F. L., Sajó-Szentpéter. A tudósitást elkésvekaptuk s igy nem közölhetjük.

Patroklos. Az elöbb üzenet önnek is szól.Szeretlek I Mi nem szeretjük az ilyen rossz

tárczákat.K. J. E. B.-Csaba. Nagykorusitást kérö kérvé-

nyét az illetékes gyámhatósághoz adja be. ott az utba-igazitást is megkapja. A másik kérvényt a belügy-miniszterhez.

Egy elöfizetö. Makó. Háromfélekép is irják, demagyarul I g n á c z a helyes.

A kis ágy. Ezen a czimen beküldött tárczájátk ö z ö l j ü k ; kérjük az aláirást.

D. G. Nagyvárad. A dologban eljártunk, hogyaztán lesz-e eredménye, az a jövö titka.

7165. számu elöfizetö. Tata. Sorsjegyei nemnyertek.

B. B. A Sajó melletti ütközetben abból a csa-ládból — a monda szerint — harminczheten estek el shogy a familiának magva nem szakadt, annak oka azvolt, mert a harmincznyolczadik tagja IV. Bélával együttmegmenekült a tatárok nyilai elöl.

W. J. Szalárd. Ausztráliában annyi a papagály,mint nálunk a kálomista varju s miután ott vadász-törvény nincsen, a költés és párzás idején is sza-bad löni.

G. J. Esztergom. Az 1881. évben nyert bizo-nyitványnyal kezelheti. Bövebb felvilágositásért szives-kedjék az esztergomi királyi épitészeti hivatalhoz fordulni.

B. I. Nagyvárad. Az illetö müvésznö kora isme-retlen, de bizonyára felül van a két X-en s alól a háromX-en. Született Budapesten.

NYILTTÉR.Szelvénybeváltás.

Társulati részvényeink 14. számu szelvénye folyóhó 19-töl fogva központi irodánkban V., Nádor-utcza16. és a Magyar ipar- és kereskedelmi bank r.-t.

pénztáránál V.i Nádor-utcza 4.,

váltatik be.

Köszénbánya- és téglagyár-társulat pesten.(Drasche).

KÖZGAZDASÁG.Közgazdasági táviratok.

New-York, április 20. (C. T. B.), április 20. április 19.

cents centsBuza májusra 1095/s 1073/*

" juliusra 93Va 925/a, szeptemberre 88V4 851/4

Tengeri májusra 368/a 36V2Chicago, április 20. (C. t . B.)

április 20. április 19.cents cents

Buza, májusra IIOV2 109V4Tengeri májusra 3IV2 313/s

Mezögazdaság.Osztrák állatforgalmi intézkedések. Az április

hó 23-ával életbelépö uj osztrák állatforgalmi intéz-kedések a magyar gazdaközönségre nézve az ed-digi intézkedéseknél tetemesen kedvezöbbek. —Ugyanis az osztrák kormány április 23-tól kezdveragadós száj- és köröm-fájás miatt egyetlen ma-gyarországi törvényhatóság ellen sem tart fel állat-forgalmi korlátozást s a sertésvész miatt Bács-Bod-rogh, Bihar, Kis-Küküllö, Komárom, Nyitra, Pozsony,Temes és Zala vármegyék és Debreczen város ellenfentartott seriésbeviteli tilalmat is megszüntette.

Ipar és kereskedelem."Budapesti Hitelezöi Védegylet" Az egyesület

rendes közgyülését tegnap tartotta meg Fürst Jakabelnöklése alatt. A napirend értelmében felolvastattakaz igazgatóságnak, valamint az egyleti irodánakjelentései azoknak a lefolyt évben kifejtett tevé-kenységéröl, amelyeket a közgyülés egyhangulagtudomásul Tett. Ezután a mult évi számadásokjóváhagyattak és a folyó évi költségvetés 13300forint bevétellel és 13270 forint kiadással lettmegállapitva. Végül megejtették a választást akövetkezö eredménynyel: Elnök : Fürst Jakab (Fürs*Jakab és fiai czég). Alelnökök: Weiss Adolf (Spitzer

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 13. oldal

Gerson és társa czég), Tschögl Henrik (HoffmannJózsef czég), Igazgatósági tagok: Auer Gyula (AuerDávid és fiai czég, Adler Ignácz (Adler Schlichter czég)Brust Dávid, Breitner Zsigmond L. (Modern ésBreitner czég), Demjén Ignácz, Engel Hugó (EngelBernát és társa czég), Feldheim Jakab (Deatsch-mann és Feldheim czég), Franki Mór (Wertheimerés Franki czég) (uj), Fröhlich Miksa (Fröhlich ésTsuk czég), Glasner Móricz (Gerhardus és fiai czég),Grünwald Adolf (Grünwald és Eisler czég), budaiGoldberger Gyula (Goldberger Sam. F. és fiai czég),Guttmann Ádám, Hartmann Mór (Hartmann és Kel-ner czég) (uj), Hecht Adolf (Hecht Jónás és fia czég),Hirsch Manó, Hüttl Tivadar, Kanitz Ignácz, Lan-dauer Ede (Landauer Ign. és fiai czég), LatzkóSándor (Latzkó N. és Popper A. czég), MautnerAdolf (Mautner és Wilcsek czég), Pinkász Zsigmond(Pinkász Zsigmond és testvére czég), Porges Bernát(Porges B. czég), Rosenberg Mór (Beer és Rosen-berg czég) (uj), Singer Bernát (Singer és Nenwirthczég), Spitzer Ignácz (Munk Mór és társa utódaiczég), Weisz Nándor (Gross és Weisz czég), WolfMór (Schwarzkopf és Wolf czég).

Köbányai sertésplacz, április 20. Magyar elsö-rendü: Öreg nehéz (páronkint 400 kilogrammonfelüli sulyban) 56—57 krajczárig. Közép (páronkint)300—400 kilogramm sulyban) 06V2—57 krajczárig.Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon fe-lüli sulyban) 59—60 krajczárig. Közép páron-kint 251—320 klgrig terjedö sulyban) 59—59*/z kr.Könnyü (páronk. 250 klgrig terjedö sulyban; 0W2—59kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260klgr. felüli sulyban58Vi—59 krajczárig, közép (páronkint 240—260)kilogramm sulyban) 58—58 Vt krajczárig. Könnyü pá-ronkint 240 kilogrammig terjedö sulyban) 57i/*-—58krajczárig. Sertéslétszám: 1S98. április 18. napjánvolt készlet 32.078 drb, április 19-éa felhajtatott590 drb, április 19-én elszálüttatott 381 darab,április 20-ára maradt készletben 32.287 darab. Abizott sertés üzletirányzata csendes.

Budapesti konzum-sertésvásár, április 20. Aferenczvárosi petroleumraktárnál levö székesfövárosikonzum-sertésvásárra 1898. április 19-én érkezett307 drb. Készlet 237 darab, összes felhajtás 544drb. Elszállittatott budapesti fogyasztásra 311 drb.elszállittatlan maradt 233 drb. Napi árak: 120—180kilós 56—59 krajczár, 220—280 kilós 57—59 kraj-czár, 320—380 kilós 58—59 krajczár, öreg nehéz53 kr, malacz 40—42 krajczár. A vásár hangulataélénk volt.

Budapesti soványsertésvásár, április 20.(Pfeiffer Jakab és fia jelentése.) Jegyzéseink: Sertés-vészen átment: 80—120 klgig 54—€0 kr, 120-^160 klgig 55—57 kr, 160—200 klgig 54—56^ kr,sertésvészen át nem ment 80*—120 klgig 43—45 kr,120—160 klgig 42—44 kr, 160—200 klgig 42—45kr. Az árak kilónkint, pusztán átvéve értendök 4százalék levonásával. Köbányára szállitva 3 faraitöbbet fizetnek a sertésért.

Pénzügy.Hollandi államkölcsön. A németalföldi máso-

dik kamarában törvényjavaslatot terjesztettek elö45 millió 3 százalékos kölcsön felvétele ügyében. Akölcsön, amelyet az India számára felvett függöadósság visszafizetésére torditanak 4 százalékosannuitás utján 47 év alatt lesz törlesztendö. Akölcsönt azonban nem bocsátják ki, ha külpolitikaikérdések vagy egyéb kedvezötlen körülmények elleneszólnak.

Forgalom a bécsi tözsdén. A tözsde kamaramai teljes ülésén jóváhagyta az elnökség ama ren-delkezését, hogy az értéktözsdei gyüléseket továbbiintézkedésig az á r u t ö z s d e t e r m é b e ntartsák.

Közlekedés.Budapesti közuti vaspályatársaság. A társaság

ma tartotta közgyülését budavári O r s z á g hSándor elnöklése alatt. A napirend elsö pontja azigazgatóság mult évi jelentése volt, mely kiemeli,hogy a társaság hálózatának villamos eröre *al6berendezését a lefolyt évben is folytatván, 1897.végéig a régi hálózat legnagyobb részét átépiteniés azon a villamos üzemet ténylegesen al-kalmazni sikerült. A mult évben hét vonalatalakitottak át villamos üzemre és adtak át aközforgalomnak, ezek a keleti pályaudvar—köbányai, a Kálvintér—népligeti, Kálvintér—közvágóhidi, Károly-kaszárnya—eskütéri, kerepesiut—Rottenbiller- és Damjanich-utczai, a csömöri-ut—aréna-uti és a zuglói vonal. A ló- és villa-mos üzem párhuzamos fentartása éa a teljesitmény-nyek fokozása a kiadások lényeges emelkedéséteredményezte. Az évi mérleg szerint az összes be-vétel 3.199,325 forint 57 krajczár, mx összes ki-adás 2.096,575 forint 19 krajczár. A mult évrÖáthozott 896.357 forint 74 k^jczérral egyftttaz évi tiszta nyeremény 1.499.108 forint 12

krajczárt tesz ki. Az igazgatóság inditvá-nyozza, hogy a különféle jutalékok levonása utánosztalékul 76*269 darab (100 forintos) részvény utándarabonkint 14 forint, vagyis összesen 1,067.766forint, 3731 darab élvezeti'jegy (100 forintos) utándarabonkint 9 forint, vagyis összesen 33.579 forintfizettessék ki a részvényeseknek. A nyereségbölmaradó 314,363 forint 12 krajczár pedig uj szám-lára vitessék át. A közgyülés a jelentést egyhangu-lag tudomásul vette s a föl mentvényt ugy az igaz-gatóságnak, mint a felügyelö-bizottságnak megadta.Következett a napirend második pontja, jelentés azátalakitási munkálatokról, épitésekröl, a kiadott ösz-szegekröl és a fedezetröl s az erre vonatkozó hatá-rozatok. Haraszti J e 1 l i n e k Henrik vezérigazgatóerre a pontra vonatkozólag hosszabb elöterjesztésttett, melyben kiemelte, hogy a társulat a villamosüzemre való átalakitást a szerzödésileg kikötötthatáridönél egy teljes esztendövel elöbb keresztül-vitte, daczára annak, hogy e munkálatok közben alegnagvobb nehézségekkel kellett megküzdenie. Ez azátalakitás korszakalkotó nemcsak a társulatra, hanema fövárosra is, mivel ez átalakitás a közönség igé-

tek szem elött tartásával vitetett keresztül. Is-Leti az átépités müszaki részleteit és ezután át-

tér a pénzügyi rész ismertetésére. Jelenti, hogy az1897-ik évben benfoglalva a részvényeseknek elö-vételre felajánlott 10 ezer darabot is, összesen 30ezer darab részvény lett értékesitve, melyeknek 3millió forintnyi névértéke az épitési szükséglet fede-zésére szolgált. A nettofelpénz a külön tartalékbahelyeztetett. Ezen különtartalék 1897. végével9.179,050 frt 40 krt teszen. Megjegyzi, hogy azigazgatóság czélszerünek tartotta tekintettel arra,hogy két éven belül a részvényeseknek 40 ezerrészvényre ajánlotta fel az elövételt — 20 ezer da-rab részvényt a tárczából közvetlenül értékesiteni.Általános élénk helyeslés közt fejtette ki, hogy eza müvelet a társaság és a részvényesek jól felfo-gott érdekeinek teljesen megfelelt. A tárczában ma-radt 23,713 részvényböl egy korábbi közgyülési ha-tározat értelmében 10 ezer darab elövételre fentar-tatik a részvényeseknek. A közgyülés a vezérigaz-gató elöterjesztését zajos helyesléssel fogadta. Vé-gül a választmányba kilencz tagot választottak.Ezzel a közgyülés véget ért.

Osztrák vasutak osztalékai. Mint lapunknakBécsböl jelentik, az é s z a k n y u g a t i v a s u tjuliusi osztaléka 5 százalék lesz a mult évi 6 szá-zalékkal szemben; tehát 11 forintos osztalék he-lyett csak 10 forint lesz. Az "Elbevölgyi vasut" pe-dig a tavalyi 11.75 forint helyett 11 forintot fogfizetni.

BUDAPESTI GABONATÖZSDE.Budapest, április 20.

- A szeptemberi buza árfolyama ma a buda-pesti gabonatözsdén egy fél forinttal emelkedett.Tizenkét ér óta nem fordult elö nálunk ily vehe-mens áremelkedés, jóllehet az utolsó években nemegyszer kézzelfogható volt az árrevoluczió inditóoka. Meglehet, hogy a tözsde kliensei megszaporod-tak és ennélfogva a kereslet is nagyobb, nehezeb-ben kielégithetö arányokat ölt és innen magyaráz-ható talán az árváltozások óriási méreté. Meglehet,hogy ma már kényszerfedezések is elösegitették azárfelszökkenést, mert lehetetlen, hogy ily ármozga-lom és ily forgalom mellett zavarok elö ne fordul-janak. Már is suttognak holmi kisebb emberekcsendben kiegyenlitödött fennakadásairól, de félö,hogy némely "nagyobb" faiseurre is rá kerül asor, ha ez igy folytatódik. A beavatottak azt mond-ják, hogy vulkánon tánczolnak most a gabona-csarnokban !

Különben arra kellene tulajdonkép szoritkoz-nunk, hogy közzétegyük az elöfordult kurzusokat,minden magyarázat nélkül, mivel a mai események-hez ugyancsak bajos dolog kommentárral szol-gálni.

Reggel megjelent a földmivelésügyi magyarkirályi miniszterium jelentése a vetések állásáról,alaposan megczáfolva ama tendencziózus hireszte-léseket, amelyek érdekelt oldalról világgá bocsátvákés amelyek a mezögazdasági állapot aggasztó hely-zetéröl szólottak. Az "Országos Hirlap" olvasóitnem lephették meg a hivatalos kommüniké örven-detes adatai, mivel mi már napok óta intettük aközönséget, hogy ne adjon hitelt a kolportált hi-reknek. Ámde a gabonacsarnok . embereit mégiscsak gondolkodóba ejthette volna az officziózus ki-mutatás, II.ért hiszen ott, kereskedelmünk göcz-pontján van a meleg ágya ez aggodalmat keltö hi-

reknek, onnan indultak világgá az alarmirozó jelen-tések. Az ezeken alapuló kombinácziókat teháthalomra döntötte a miniszteri jelentés és ehhezhozzájárult még a mai pompás veröfényes idö étmind e tényezök magától értetödö következményeaz volt, hogy az öszi buza 9 forint 89 krajczárrol10 frt 39 krig felszökött, a májusi meg hasonlómértékben.

A hausse ma különben már egész másképokoskodik, ha ugyan a mostani izgatott idöbenokoskodásra idö telik. Azt mondják, hogy az olcsóárak korszaka egyáltalában letünt beláthathatlanidöre, hogy mindaz, amit eddig a világtermelésóriási méretéröl hallottunk, nem egyéb, mint mese-beszéd, mert a fogyasztás hatványozott mértekbennövekedett és nem igaz, hogy léteznék tulproduk-czió, mert ez esetben a lehetetlenségekhez tartoz-nék, hogy az elsö silány termés oly áruhiányt idéz-zen elö, mint aminö jelenleg tényleg észlelhetö. Azttartják, hogy *azok a jegyzések, amelyeket a multévben még inségáraknak neveztek, azok lesznek astabilis árak, egészen tekintet nélkül arra, vajjon20 vagy 40 millió métermázsa buzát termesztünk-e.

Hát mi erre mást nem mondhatunk, minthogy bár adná az Isten, hogy ugy legyen ! Agriaölország vagyunk, gazdasági helyzetünk azon fordulmeg, hogy miként értékesithetjük gabonánkat, hatehát jó hozamunk és jó áraink lesznek, akkor utánvégre " b o l d o g l e s z a m a g y a r . "

Az üzlet mai eseményeire nézve az alantiterjedelmes táblázatokra utalunk.

Megemlitjük még, hogy ma 10.000 méter-mázsa buzát és 1000 métermázsa rozsot mondtakfel, valamint hogy délután 1000 métermázsa 76kilogrammos, 1500 métermázsa 77 1/2 kilogrammosvásárhelyi buzát 13 forint 92 1/2 krajczáros 3 hóna-pos árban adtak el, végül azt is regisztráljuk, hogya káposzta-repcze este 13 forint 25 krajczáron zárul.

Tegnap közöltük az amerikai gabonakészletekhivatalos kimutatását; a ma nyilvánosságra került"Bradstreets "-féle taksálás szerint a raktárállományapadása ugy buzában, mint tengeriben még jelenté-kenyebb és pedig kitett a mult heti készlet buzá-ban 40,557.000 bushelt, tengeriben 49,581.000 bus-helt, az e heti állomány pedig 39,141,000 bushelreés 44,178.000 bushelre rug, a csökkenés tehát bu-zában 1,436.000, tengeriben 5,403.000 bushel.

A buzaárak különben tegnap New-York-b a n 1% centsvel emelkedtek. C h i c a g o b a nszintén egy centssel javultak a kurzusuk. Az üzletmindkét piaczon nagyon izgatott lefolyást vett, min-den különös inditó ok nélkül. Tous comme ebeinous !

Délután London és Liverpool egy pennyt ár-emelkedést jelzett.

Buza.Elkelt 18.000 métermázsa buza 15 kraj-

czárral magasabb áron, közte 7000 métermázsaidegen áru.

Elöfordult eladások butában.

fi

1001001001001001501001002003001C0400

100010001000600

303011008400

tiszavidéki

fehérmegVeipestvidáki

fetefenagyar

aradibicskáibánáti

szerbiaioláh

75777b75575

tr74*73»74*72s77t73.74J7»T71T747172

átlag

transitt

Badapnt 18.6S11.66ie.M

5«.65IJLS518.4013.40

tusU.10It-W1160JM51140itasta.4010.9010.60i

lt u

Baktárállomány buzában éa lisztben: Afövárosi közraktárakban 103.900 métermázsaés 63.800 métermázsa liszt, a nyugoubán 1520métermázsa buza és 505 métermázsa liszt. A SAoá*ban 4000 métermázsa buza.

Határidoüzlet buzában: Az összes teminus irányzata vehemensén melkedo, az áraikörülbelül 50 krajczárral magasabbak a tegnapizárlathoz képest. A tavaszi és májusi szintén Mf *pant emelkedett

14. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

Hivatalos jegyzések

F A J

4 ^ f iflOs-="J2J készp.

s : S -=! Irüól

Üszavidéki

Pestridéki

Fejennegyei

74767d60747678S0747S7a60

n.v3.SÖ »

13I1Ó 1320 '13.4i» 13.4*13.70 ,13-eu

13*15 |I3ISO !nm • t3">-j •;13.80 !

737779

fcésap. ara

frttol 1 fttre

13.33 t13.401S.SG f 13-101S.SÖI

13.3513-to

l%m f 13.90

73 1S.4Ö

I3.99

15I.4518.7513.9&*&+U\f t b t f . 9 V | i • •> | *4MP»w * w * « v

Elöfordult határidökötések buzában.

HatáridöDélelötti és déli tözsde

április

májas

•zept.

kezdetj forgalom i zária! icez&tj forgalom |záriai

12.64

9.90

l3.0ö-Q1S-Q7-O9-10-11-13-I5-17-1921-24-25-23-2M916-18-20-22-24-26

27—3012.65-86-67-68-6970-71-70-6S-72-7478-81-83 -86-88-9498-1S.0I -03-12.969.S1-92.9J-95-96-93-P5-OT-99-10.0103-0C-0S-I0-12-1314-18-18-13-12-13

13 2*

13. -

10.M

Délutá

18.06

10.16

I3^i5 J&2S-2T-23 {13.4223-31-34-3637-38-33-4I42-43-44-43

13.07-08.0910-14-1516-1S-23

23-24-22-2110.17-1&-1929-21-22-2427-29-32-343S-39-37-35

13.2C

10.86

Hivatalos

Batáridö

tjirRi«Bájns

határidöjegyzések buzában.Déli tözsde zárlata

április 20.

pénz

135512.Ü910.12

ara

13.3013.0110.14

április 19.pénz

13.0412.66

8.95

á m

13.081&67

9.97

árfolyamok

18.04

Rozs.Készáruüzlet: Elkelt néhány kocsirakomány

krajczárral magasabb áron.Elöfordult eladások rozsban.

mennyiség

1001*0

6vagy

uj

VI.

m

származás

pestvidékitiszai

pestvidéki

minöségmegj.

—

átadási

Bpestpor.*

ár.netfolODKgr-

kaT

0.40

Kéaz

6vagr

r Ui

:i

Hivatalos jegyzések

faj

elsörendümásodiendQ

hektoliterenkintfsuly

kilogrammban

TO—72

1«

rozsban.)küoeranBDké«zp«záTa

ftttói | « ^

9J» f S>-26v*.lO t ff 50

Baktárállömány. A közraktárban 27000nétennázsa; a nyugati pályaudvaron 114T méter-bázsa.

Határidöüzlet rozsban: Tavaszi rozsbancsekély üzlet volt, mig öszi rozs ára rohamosannüelkedett.

Elöfordult határidökötések rozsbán.

HatáridöDélelötti és déli tözsde

április,

szeptemberi 7.84

Kezdet [ forgalom [ zártat |8.32-93-

8.947.85-8S

90-02-94

8.93

7.95

Déintáai tözsde

8.— 8-15

Hivatalos határidöjegyzések rozsban.

•InUáridS

4 p r i l i » . . .

szeptember .

Déli tözsde zárlataáprilis 23-ánpénz | ara

8.937.93

8.SS7.95"

április 19-énpénz | ára.

SJBÜ i &847.81 7.83

Lurimolt

Takarmanyfélék.

Készáruüzlet takarmányfélékben. Zab 10trajczárral magasabb, a kinálat feltünöen gyér. ÁrpaUzlettelen. Tengeri szilárd, igen éit'n'* A-J«MAJA«.nutatkozik e czikk iránt.

érdeklödés

Elöfordult eladások takarmányfélékben.

f i iEJt:

£ B

10O10025030035010010010050

100100100500

•."5*

."nj

&'-

z a b .

ár]

fenj

a .

eri

w

oaB

—

_-

—

• 5

Budapest

KöbánvaJászberény

Szarvas'Gyoma

KarczaeMezötur

É 3 5

« -

7JS57JQ7 ^ 0

T.lTir*7JIÜX.—5.155.155^>5J20

£ J

kéwp.

"

Hivatalos jegyzések takarmányfélékben.

É. "

• Ara •

Irpá •• '. .s • • •

—

rÜBforl. . -• • •

Óvagy

•

Faj

takarmányégttci való- sörfözdét

bánságimasneiua

HektaCte-renSár.U suly

kg.-ban

60-6262-6464-W89-41

—

ion ke-

frUÜ

6.60T •••&'-7.155.45fiy4O

kénp-

frtii

e-907^0S J «7.405.5S5.45

Baktárállomány takarmányfélékben: Aközraktárakban 8200 métermázsa árpa, 10.000 mé-tennázsa zab, 15.000 métermázsa tengeri. A nyu-gati pályaudvarban 213 métermázsa árpa, 319 mé-termázsa zab. A Silosban 6000 métermázsa tengeri.

Határidöüzlet. Zab és tengeri irányzataszilárd, az árak tetemesen emelkedtek.Elöfordult határidökötések takarmány félékben.

Ara

Zab

Határ-idö

május

julius

ápril.

szept.

Délelötti és déli tözsde

kezd.) forgalom zárl.

5.49

5.62

7.30

5.87

5.52-54-56-58-61-646«—38

5.65-68-705.74-96-81-84-83-80-7B

7.32-35-39-417.43

5.89.90-92-9395-V7-99-98

5.98

5.65

5.78

7.45

5.95

Délutáni tözsde

kezd, forgalom lárL

7.45

6.—

5.70 5.78-75-78-7880-79-78-76

5.86 5.87-88-91-9089-88

7.47-46-49

6.04-05

5.7

5.88

7.50

6.06

Hivatalos határidöjegyzések takarmány-félékben.

An

Tengeri .

batáddA

májusjuhusáprilisszeptember

déli tözsde tárlata

április 20-án

pénz áru

5.655.797.405.94

5,675.807.506.96

április 14L-én

pénz áru

5.445.567.245.86

5.465.587.26 7.245.88 —

Gabona- és lisztforgalom.A m. kir. közp. statisztikai hivatal az 1898. évi április hó 18

este 6 órától április 19. este 6 óráig Budapestre vasuton és hajónérkezett s innen elszállitott gabonaküldeményekröl és a budapestifövámhivatalnál elöjegyzett gabona- és lisztmennyiségekröl a követ-

kezö kimutatást teszi közzé:

Az árumegnevezése

Érkezett ElszállitatottvasnUml hajón | egytttt [jvasutunj liájón | ogytttt

ni é t . e . r m á z s a '

Unitó

b e I f i f o r p a l o T a ' b a10201

88

607104

10098

330012047

8050

183*7]

1350112133

6078154

28335J

610

2O0|

810

__

8374785

—

55721

610887

47352C0

b} á t m e n e t i forgalombanÁszai

SP.:tengeri'

196

6362

196

198 196

a föramb iratainál el6jeeyzttso;elt:

Az ámBCfBerezésa

buzaXÜZS .árpa

Visszkiritaleéliából való

behozatalraelój. mennyi*ség méterm.

8260

Az áramegnevezése

buzalisztrozslisztárpaliszt

A visazUvi.felre elöjegyzettntennyisef mé-

tennázsakban

1985

1985

BUDAPESTI ÉRTÉKTÖZSDE.Budapest, április 20.

A washingtoni törvényhozó testületeknek ha-tározatai és a hir, hogy az Egyesült-Államok elnökemég a mai nap folyamában alá fogja irni a Spa-nyolországhoz intézendö Ultimátumot, megéttette atözsdével, hogy a háboru már kezdetét vette, leg-alább elvben; és a mai hangulat ehhez igazodott.Az üzlet már reggel gyöngén nyilt meg; délben,mikor Londonból jelentették, hogy ott a spanyolállampapirok ujabban 4 százalékkal csökkenték ár-ban és hogy az ultimátum már utban is van, alanyhaság még fokozódott, és — egészen jelenték-telen árhullámzásokat leszámitva — tartós maradtaz esti zárlatig, mely tehát szintén alacsonyabb ár-folyamokat mulat. Mindazonáltal az egész napi ár-csökkenés nem mondható oly jelentékenynek, minta politikai helyzet komolysága igazolná. Egy vagymásfél forint árhanyatlás egy-egy nemzetközi érték-nél, nem oly ijesztö nagy dolog. Föltünö csak azvolt, hogy ma némely helyi értekek is követték anemzetközieket az árcsökkenésben; igy például amindig kedvelt közutiak és a villamosok. Szilárdabcsupán a vaggonkölcsönzök papirosai voltak, me-lyeket a háboru révén megnyiló jobb kiviteli eshe-töségekre való tekintettel kerestek sürgösebben.

Az elötözsdén: Magyar hitelrészvény 372.—373.—, Jelzálogbank 249.50, Osztrák hitelrészvény351.40—352,—, Osztrák-magyar államvasut 340.50—341.25, Közuti vaspálya 398.50, Salgótarjáni 619.Általános vaggonkölcsönzö 596.50—597, Nemzet-közi vaggonkölcsönzö 567—569 forinton köttetett

Délelötti 11 óra 15 perczkor zárulunk :Osztr. hitelrészv. 351.60, Magyar hitelrészv. 372.75,Aranyjáralék 120.65, Koronajáradék 99.30, Leszá-mitoló bank 250.—. Jelzálogbank 249.50, Rima-

murányi 250.75, Osztrák-magyar államvasut 341.—,Ipar- és kereskedelmi bank 102.—, Déli vasut73.7 5, Közuti vasut 398.50, Villamos vasul 271.

A déli tözsdén elöfordult kötések:Salgótarjáni 618—620, Közuti vasut 398.75—399,Magyar hitelrészvény 372.10—373.—, Magyar jel-zálogbank 249.75 249.—, Rimamurányi'251.4')—251.50, Osztrák hitelrészvény 851.30—351.90,Osztrák-magyar államvasut 341.40—341.75, Álta-lános köszénbánya 112.—, Ált. vaggonkölcsönzö600, Nemzetközi vaggonkölcsönzö 568—570.

Dijbiztositások : Osztrák hitelrészvényekbenholnapra 2—2.50 forint; 8 napra 5.50—6.50 frt,április utoljára 12—14 forint.

Délután 1 óra 30perczkor zárulnak:

Magyar aranyjáradékMagyar koronajáradékMagyar hitelrészvényMagyar ipar és keresk. bankMagyar jelzálogbankMagyar leszámitoló bankRimamurányi vasmüOsztrák hitelrészvényDéli vasutOsztr.-magyar államvasutKözuti vaspályaVillamos vasut

Az utótözsdén osztrák-hitelrészvény 851.80—351.10—351.60, magyar hitelr. 372.50—372.——372.50, Államvasut 342.50-341.40—341.75 fo-rinton köttetett.

április 20.

120.8099.20

372.50102.75249.25250.—251.50351.S0

74.—341.75399.25271.—

apnhs i».

120.81199.20

373.—102.75249.50250.—251.—353.—

74.—342.—399.50271.50

Délután 4 órakor

Osztrák hitelrészvényMagyar bitelrészvényOsztr.-magyar államvasutLeszámitoló bankJelzálogbankRimamurányi vasmüKözuti vaspályaVillamos vasutIpar és keresk. bankDéli vasut

zárulnak :április 20.

351.60372.50341.75250.—249.25251.50398.75271.—102.—73.50

április 19.

352.00373.—341.70250.—249.50251.—400.—271.50102.—74.—

TERMÉNY- ÉS ÁRUTÖZSDÉK.Budapest, április 20. S z i l v a irányzata szi-

lárd, az árak emelkedtek. Eladatott 100 darabosszerbiai 12 forint 50 krajczáron.

Hivatalos jegyzések.

ingyen hordó

SsaJonn*

SzilvaKész ámZsákkal egrattgöngvsuly tisztasuly helyett

SzilvaHatáridöre

MinSséffiOOgrammonkmt

bzilvaizKési áraIngyen hordóSzUvalSHatáridöreIngyen hordó

vidékimagyar la lógenszáritott vidéki . .városi légenszáritott, 4 darabos . .

bos

sze

bos.

sze:

zniai, 1897. évi usance-minöség• , • 120 darabos. ., . . 100 . . .

a a 85 ' . ."bial, a B usance-minöség, , a 100 darabos. .

a . 85 . . .

. . . . . . . 100. . . . . . 85

. 85 .

tzlavóniai 1897szerbiai 1897

vörös aprószeinfi 1847

Ar 100 kilo-grammonkintPénz

frt59.5U

52I5053.5053.—

13.2510.7511.5012.5016.25

_——

19.5018.—

- . -

45.—29.—32.—37.—

Arufrt

60.50

53I—5 4 . -58.50

12I—13.5017.25

13.'—10.75M

IMII

M 1 1 1 f i

2 0 . -18.50

- . -

5 2 . -3 1 . -35.—40.—

Budapesti vásárcsarnok.Budapest, április 20. A vásári forgalom : Hus-

n&l a forgalom élénk, árak: szilárdak. Baromfi-ná/csendes, árak csökkentek. —Halban lanyha,árak szilárdak. Tej- és tejtermékeknél élénk.— Tojásnál csendes, árak csökkentek. — Zöldség-nél élénk. — Gyümölcsnél élénk. — Füszerek-nél csendes. Idöjárás: derüit, enyhe. A központivásárcsarnokban nagyban eladott élelmi czikkekhivatalos ár-jegyzése a következö: Hus. Mar-hahus hátulja" I. 50—56 frt, II 44—50 frt.Birkahus hátulja 1. 36—40 frt, II. 28—36frt. Borjuhus hátulja I. 56—60 frt, II. 45—50 frt.Sertéshus elsörendü 66—68 frt, vidéki 53—50 frt.(Minden 100 kilonkint.) Kolbász füstölt 60—80 kr(kilónkint). Sertészsir hordóval 60.0—60.fi frt (100kilonkint). — Baromfi (élö). Tyuk lpar 1.40—1.60frt Csirke 1 pár 0.65—1.20 frt Lud hizott kilón-kint 48—52 kr.— Különfélék.Tojás 1 láda (1440drb) 29.5—30.0 frt. Sárgarépa 100 kötés 3.00—6.0Ofrt. Petrezselyem 100 kötés 3.60—6.00frt. Lencse m.100 kiló 14—18 frt Bab nagy 100 kiló 8—12 frt.Paprika I. 100 kiló 30—50 frt, II 10—30 frt. Vajközön*, kilonkint 1.00—1.10 frt Vaj-téa kilónlant 1.10—1.80 frt Burgonya-rózsa 100 kiló 3.00—3.50 frt

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 15. oldal

Burgonya sárga 100 kiló 2.65—3.50 frt — HalakHarcsa (élö) 0.80—1.00 frt 1 kiló. Csuka (élö)0.80-1.00 frt 1 kiló. Ponty dunai 0.40—0.70 frt.

Szesz.Boriin, április 20. Szesz helyben 52.20 márka

= 30.75 frt, fogyasztási adó nélkül hektoliterenkintá 10,000 literszázalék. Átszámitási árfolyam 100márka = 58.90 irt.

Stettin, április 20. Szesz 70 márka fogyasztásiadóval 52.— márka = 30.63 frt Átszámitási árfolyam100 márka = 58.90 frt.

Boroszló, április 20. Szesz (50-es) pr. áprilisra70.50 márka = 41.53 frt; szesz (70-es) pr. áprilisra50.80 márka = 29.92 frt. Átszámitási árfolyam100 márka = 58.90 frt.

Hamburg, április 20. Szesz áprilisra 25.90márka = 1 5 . 2 5 frt; ápril—májusra 25.75 márka —15.16 frt; május—juniusra 25.75 márka = 15.16 frtÁtszámitási árfolyam 100 márka = 58.90 forint.

Páris, április 20. Szesz folyó hóra 49.— frk= 25.91 frt; májusra 48.75 frk = 25.77 frt;májustól 4 hóra 48.25 frk = 25.52 frt; 4 utolsóhóra 44.50 frk = 23.54 frt. Az árak 10.000liter százalékonkint 1/4% leszámitással értendök.Átszámitási árfolyam 100 frk = 47.70 frt.

Czukor.Prága, április 20. Nyers czukor 88% czukor-

tartalom, franco Aussig. Azonnali szállitásra 12.27frt, okt.—decz. szállitásra 12.35 forint.

Hamburg, április 20. Nyers czukor f. o. b.Hamburg, azonnali szállitásra 9.07 márka, májusiszállitásra 9.12 márka, augusztusi szállitásira 9.37márka. Irányzat nyugodt.

Páris, április 20. Nyers czukor (88 fok) kész ára29.—29.50 frk, fehér czukor áprilisra 32.1/2 frank,májusra 32.8/5 frk, 4 hóra máj.-tól 32.75, 4 hóraokt.-tól 30.50 frk. Finomitott készara 101.50—102frank.

London, április 20. Jávaczukor11 1/4 shilling,ártartó.

Olajok.Páris, április 20. Repczeolaj folyó hóra 64.—

frk (= 25.50 frt); májusra 54.— frk (= 25.50 frt);4 hóra májustól 54.25 frk ( = 25.62 fit}; 4 utolsóhóra 55.50 frk. ( = 26.21 frt). Arak 100 kilonkintértendök. Átszámitási árfolyam 100 frk = 47.70 frt

Hamburg, áprlis 20. Repczeolajhelyben 50.50márka (= 29.75 frt). Átszámitási árfolyam 100márka = 58.90 frt.

Köln, április 20. Repczeolaj májusra (hordóval)55.— márka ( = 32.39 frt). Átszámitási árfolyam 100márka = 58.90 frt.

Petroleum.Hamburg, április 20. Petroleum helyben 5.05

márka = 2.97 frtAntwerpen, április 20. Petroleum fin. helyben

15. 1/8 frank = 7.21 frtBréma, árpilis 20. Petroleum fin. helyben 5.20

márka = 3.06 frtNewyork, április 20. Petroleum fin. 70 Abel Test.

Newyorkban 5.70 cents, fin. petroleum Philadelphiá-ban 5.65 cents; United Pipe Line Certificates áp-rilisra 75.—; nyers petroleum áprilisra 6.35 cents.

KÜLFÖLDI GABONATÖZSDÉK.Bécs, április 20. Az emelkedö irányzat ma

folytatást nyert Köttetett: buza tavaszra 13.23—13.41 frton, buza május—juniusra 12.95—13.13frton, buza öszre 10.14—10.27 frton, rozs tavaszra9.34—9.40 frton, rozs öszre 8.15 frton, zab tavaszra7.55—7.61 frton, zab maj.-jun.-ra 7.54—7.59 frton,tengeri május-juniusra 5.84—6.— frtos, tangerijul.—aug.-ra 5.99—6.12 frton.

Hivatalosan Jegyeztetett :Buza tavaszra 13.40—13.42 május-juniusra

13.12—13.14, öszre 10.26—10.28, rozs tavaszra9.39—9.41, öszre 8.14—8.16, tengeri májas-juniusra5.98—6.—, julius—aug.-ra 6.10—6.12, a b ta-vaszra 7.60—7.60, öszre 6.32—6.35 forinton.

Boroszló, április. 20. Buza helyben 20.40 márka(= 12.02 frt) sárga. Buza helyben 20.30 márka(= 11.96 frt). Rozs helyben 15.50 márka (= 9-13frt) Zab helyben 15.50 márka ( = 9 . 1 3 frt) Tengerihelyben 12.— márka ( = 7.07 frt). Minden 100 kilón-kint Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.90 frt

Hamburg, április 20. Buza holsteini 210—220márka (= 12,37—12.96 frt)- Rozs memeklenburgi154—166 márka (=9.07—9.78 frt) Rozs orosz 119—120 márka (= 7.01—7.07 frt). Minden 100 kilonkintÁtszámitási árfolyam 100 márka = 58.90 frt.

Páris, április 20. (Megnyitás.) Buza folyó hóra30.50 frank (=14.55 frt). Buza májusra 30.50frank (=14 .55 frt). Buza julius-aug.-ra 29.90 frank(— 14.26 frt). Buza májustól 4 h o n 29.10 frank(— 13.88 frt). Rozs folyó hóra 18.90 frank (= 9-01frt). Rozs májusra 19.— frank (= 9.06 frt.)Rozs julius-aug.-ra 18.50 frank (= 8.82 frt). Rozs

májustól 4 hóra 17.40 frank (=8.31 frt). Minden 100kilónkint Átszámitási árfolyam 100 frank = 47.55forint

Páris, április 20. (Zárlat.) Buza folyó hóra30.30 frank (= 14.46 frt). Buza májusra 30.30frank ( = 14.46 frt). Buza julius-augusztusra 29.75frank (=14.19 frt.) Buza 4 hóra májustól 29.—frank (=13.83 frt).Liverpool, április 20. Buza 1—2, tengeri 1,l i szt 1/2 sh.-gel magasabb.

KÜLFÖLD! ÉRTÉKTÖZSDÉK.Bécs, április 20. A tözsde mai üzletmenetére

akadályozólag hatott a helyiség mai alkalmatlan-sága, Az irányzat is bágyadt volt a Washington-ból vett hirekre, melyek szerint a spanyolokhozintézendö ultimátum aláirása immár csak órákkérdése. Utóbb londoni hirekre az irányzatot ujabbbágyadtság jelezte, mert a spanyol külföldi kölcsön35-ig csökkent és berlini számlára eladások tör-téntek.

Az elötözsdén: Osztrák hitelrészvény 352.—r-351.35, Anglo-bank 156.50, Unio-bank 294.—,Tramway 498—500. Magyar hitekészvény 372.50,Osztrák-magyar államvasut 340.75—341.50, Délivasut 73.75, Alpesi bánya 1 5 6 . - - 5 6 . 5 0 Magyararanyjáradék 120.65, Magyar koronajáradék 99.30,Török sorsjegy 56.70—56.60, Német márka 58.91,Osztrák földhitel 460.—, Lánderbank 221.75—221,Elbevölgyi vasut 256.50, Májusi járadék 101.85,Osztrák koronajáradék 101.50. 20 frankos 9.56,Fegyvergyár 307—310.

Délelött 11 órakor zárainak: Osztrákhtelrészvény 351.62, Magyar hitelrészvény 372.50,Lánderbank 221.—, Osztrák-magyar államvasut341.25, Déli vasut 73.75, Alpesi bánya 156.30,Májusi járadék 101.85, Töröksorsjegy 56.50 frtonköttetett.

A déli tözsdén: Osztrák hitelrészvény 351.62,Magyar bitekészvény 372.25, Anglo-bank 156.—,Bankverein 262.—, (Union-bank 294.—, Lánder-bank 220.—, Osztrák-magyar államvasut 341.75,Déli vasut 73.50, Elbevölgyi vasut 256.50,Északnyugati vasut 240.50, Török dohányrészvény127.—, Rimamurányi 250.50, Alpesi bánya 155.90,Májusi járadék 101.80, Magyar koronajáradék 99.30,Török sorsjegy 56.40, Német márka 58.92.

Délután 2 óra 30 perczkor jegyeztek: Ma-gyar aranyjáradék 120.50. Magyar koronajáradék99.—. Tiszai kölcsönsorsjegy 139.75. Magyar föld-tehermentesitési kötv. 97.20. Magyar hiterészvény372.—. Magyar nyereménykölcsön sorsjegy 160.50.Kassa-oderbergi vasut 190.50. Magyar kereskedelmibank 1399.—. Magyar vasuti kölcsön ezüstben 100.15Magyar keleti vasuti állami kötvények 121.30. Ma-gyar leszámitoló és pénzváltóbank 248.50. Rima-murányi vasrészvénytársaság 250.50. 4 2 % papir-járadék 101.45. 4.2% ezüstjáradék 101.25. Osz-trák aranyjáradék 120.70. Osztrák koronajáradék101.45. 1860. sorsjegyek 143.—. 1864. sorsjegyek196.—. Osztrák hitelsorsjegyek 204.50. Osztrák hitel-részvény 351.63. Angol-osztrák bank 156.—. Unio-bank 295.—, Bécsi Bankverein 262.—. OsztrákLánderbank 220.50. Osztrák-magyar bank 917.—.Osztrák-magyar államvasut 342.—.Déli vasut 73.75.Elbevölgyi vasut 255.57. Dunagözhajózási részvény442.—. Alpesi bányarészvény 155.80, Dohányrész-vény 124.25, 20 frankos 9.56, Cászári királyi vertarany 5.70. Londoni váltóár 120.95. Német bank-váltó 58.90.

Bécs, április 20. (Utótözsde.) A déli tözsdezárlata után jegyeznék: Osztrák hitekészvény 351.62,Magyar hitelrészvény 372.—, Anglo-bank 156.—,Bankver. 262.—, Union-bank 295.—, Lánderb. 220.50,Osztrák-magyar államvasut 341.87, Déli vasut 73.50,Elbevölgyi vasut 256.—, Északnyugoti vasut 240.—,Török dohányrészvény 125.50, Rimamurányi vasmü250.75, Alpesi bánya 155.20, Májusi járadék 101.45,Magyar koronajáradék 99.—, Török-sorsjegy 56.—,Elbevölgyi vasut —.—. Német márka azonnaliszállitásra 58.93.

Berlin, április 20. Ezüstjáradék 101.40, Osztr.aranyjáradék 102.50, Magyar aranyjáradék 102.25,Magyar koronajáradék 99.25, Osztrák hitelrész-vény 219.70, Osztrák-magyar államvasut 145.40,Déli vasut 32.20, Bustiehrádi vasut 295.—, Osz-trák bankjegy 169.75, Rövid lejáratu váltóBécsre vagy Budapestre —.—, Rövid lejáratuváltó Párisra 81.—, Rövid lejáratu váltó Lon-donra 20,52, Orosz bankjegy 216.50, Olasz jára-dék 90.90, Laura-kohó 182.75, Harpeni 177.80,Olasz központi vasut 131.—, Török sorsjegy 110.50.

Az utótözsdén : Osztrák hitelrészvény 219.75,Osztrák-magyar államvasut 145.25, Déli vasut32.25. Magyar aranyjáradék 102.25. Disconto-társa-ság 193.20.'

Frankfurt, április 20. (Zárlat.) 4.2% papir-járadék 85.65 4 2 % ezüstjáradék 8580 4%osztr. ara-.yjar. 102.30, 4% magy. aranyjáradék102.—. magyar koronajár. 99.60, osztr. hitelrészvény

297.75, osztr.-magyar bank 780.—, osztr.-magyarállamvasut 292.50, déli vasut 64.68, elbevölgyivasut —.—, bécsi váltóár 169.57, londoni váltóár20.535, párisi váltóár 81.023, bécsi bankvereia221.50, villamos részvény 137.50, alpesi bányarész-vény 130.—, 3% magyar aranykölcsön 90.—. A*irányzat bágyadt.

Frankfurt, április 20. (Utótözsde.) Osztr. hitel*részvény 297.50, osztrák-magyar államvasut 298.75,déli vasut 64.62.

Hamburg, április 20. (Zárlat.) 4.2% ezüst*járadék 85.50, osztrák hitekészvény 297.75,osztrák-magyar államvasut 733.50, déli vasut 153.—,olasz járadék 90.60 4% osztr. aranyj. 103.--,4°/o-os magyar aranyjáradék 102.75. Az irányzatlanyha.

Páris, április 20. Uj 3% franczia járadék100.30, 3%-os franczia járadék 101.30, 3 1/2%-osfranczia járadék 105.80, Osztrák földhitelintézet1262, Osztrák-magyar államvasut 731.—, Lan-derbank 466.—, Osztrák aranyj. 101.45, Délivasuti elsöbbség 38C—, Alpesi bánya 340.—,Török dohányrészvény 271.50, Török" sorsjegy100.—, Olasz járadék 91.—, Spanyol kölcsön34.87, Meridional 664, Ottomanbank 519, Rio Tinto630.—, Debeers 605.—, Eastrand 96.50, Chartered63.—, Randfontein 35.—. Lanyha.

London, április 20. (Zárlat) Angol consolok110. 3/8. déli vasut 7.—, spanyol járadék 37. 5/8,olasz járadék 89.7/8, 4% magy. aranyjáradék101.—, 4% rupia 61.75, Canada pacificvasut 80.75,leszámitolási kamatláb 3. 7/8, ezüst 25. 15/16 . Bécsiváltóár 12.24. Az irányzat lanyha.

New-York, április 19. Ezüst 56.—.

IDÖJÁRÁS.A m. kir. meteorologiai központi intézet távirat

Jelentése 1898. április 20-án reggel 7 órakor.

Állomások

Árvaváralja .SelmeczbányaN.-Szombat .

Magyar-Óvár

BudapestSopron . .Herén? . .Keszthely .Zágráb . .Fiume. . .Cirkvénica.Puncsova .ZsombolyaArad . . .Szeged . .Szolnok . .Eget . . .Debreczen.Késmárk .Ungvár . .Szatmar . .Nagy-VáradKolozsvár .Nagy-SzebenBécs . . .

gKlagenfurt.

64-3ea-864-364*864-264-084-068-764-465-662.965-566-165864-165-064-765-565-065-986-465-966-2166-?67-562*764-960-6

10.010.810.310.910.39.78.07.6

12.09.58.9

12.610.812.218.212.912.414.010.25.8

+ 12412.416.09.6

11.311.07-75.2

Póla . .Latina .SarajovoTorino ' ;FlórencsRóma . .

Palermo.Halta . .Zürich ,Biárritx ,Nizza . . .Parii . . .Kopenhága

Berlin. . !ChristianmmdStockholm. .Szent-PétervárMoszkva . .Varsó . . . .Kiew . . . .

Solina. i ; . .Szofii . . . . *KonstanUnápolr

64 "564*186-285-163*9634M-lÖ5-661-861-»65*264968*563-163-064.764-567.056-864-970-554-667*4

68-0

li.»9^

10.08.8

12.Ct«ft

!59.0

10.7-^ 8.*U• • 6.0

- 0.4— 84

T46.7t

14.9

A légnyomás eloszlása szabálytalanabb lett. Aelvonult a tengerpartról éa Oroszország nyugati részébe ékelödött be.A keleti maximum gyengült, egy uj kisebb. maximum van Franczia-ország fölött és a régi depresszió Anglia táján. . .

Az európai idöjárás enyhe és helyenkint kis mértékben csa-padékos,

Hazánkban az idö szárazabb lett: csak 1—2 mm.-nyi esövolt, föleg az északkeleti határmegyékben. A hömérséklet kissé na-gyobb a normálisnál.

Részben felhös, enyhe idö várható, helyenkint kevés

VIZÁLLÁS.— Április 20-án. —

Folyó Vicmérés

I M

•riftbir.

é

Sch&idintPauauBécspoMonrKomái'udsBudapestErcsiPataMohádUjvidékZunonyPancaevaBáziásOrsovaM.-FalvaZsolnaSzeredErseknjvátSárvázGyörZákányEszékM.-Szerdaft.

• m Zworhik - -

Felelös szerkesztö:Lipcsey Ádám

16. oldal. — Budapest. 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 2t.

AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEIKiadóhivetaf: Minden szó 2 krajczár, vastagabb betükböl szadva 4 krajczár.

VIII. ker., József-körut 65. szám.Kiadóhivatal:

Elöre fizetendök kézpénzben, levélbélyegekben vagy postautalványon. VII. kerr. József-körut 65. szám.en vasr a választ poste-rertLrte kéri, akkor minden közlés után még 80 faajcsar klne-ttrb«mUUKfc *• ftfttowU. - CiMs-wB u apróhirdetést postautalványul btkol-l a y a ^ a T t i v é a S ^ r S S e T k ^ n s é e e s levélben is lelvet a szövegei s a levéljegyeUt beküldeni. Miadsaki könnyön kiszámithatja ar apróhirdetés arat.

APRÓ HIRDETÉSEK ÉS ELÖFIZETÉSEK

ORSZÁGOS HIRLAPrészére felvétetnek kiadóhivatalunkon kivül (VIII. ker.,

József-körut 65.) a következö üzletekben:

L kcr., Járnok-aieza 22.ö ~

n. "ur. "iv. "iv. "v. "v. "v. "v. ,,

VL "VL "vn. "TO. ,,

fö-ntcza 7. sz. alattJCecskeméti-utcza 14. sz.IJarisch-bazár/eiOjl-TCr 3 . SZam dohánytözsáe és

Jlagykorona-utcza 20.Dorottya-ntcza 13. sz.Váczi-körut 6. szám£ipót-korut 22. számTeréz-kSnit 54. számyfaörássy-ut 48. számCrzsébet-kornt 50. szám£rzsébct-kör«t 7. szám

Weü "VOmam,doiiánytózsée

B W S B O JaztlcaJdohánytSzsde

WoIIaJt g-rfgiwnddohánytössde

Brener növérek,dobánftözsde,

Roboncxy H<ma,dohánytozade,

dohánytözsáe.

dohánvtözsde.

Vin. ker., a ^cinzeti szinház bérks ugyané helyeken mindennemü felvilágositások kész-

ségesen megadatnak.

LEVELEZÉS.elökelö ur volna oly nemesszivü, egy csinos fiatal hölgynek

" 1 0 irttal kisegitenni ? Szives választ "Sors áldozott* a kiadó-bivatálba kérek. 1145-1

SZÓrakCZlatnak levele van. IMI-}levele érkezett. 1141-1

ki a z "Országos Hirlap'' apró hirdetései közöttJ g j , "Szerelmes" jeliga alatt Ierelexett, kéretik a tere-iét a kivánt helyen sürgösen átvenni. 3180—1

m H á t m á r megfeledkezett egészen igéreté-P • • • IU. röi? Na, ez nem szép magától, nagyon,

nagyon haragszik G. . . . j e . S T B e i ^ lg j£nt*c tor fekete ruhás fess asszonyka közelebbi ismeretségetJV\ 3 IEI , óhajt, irjoa .Csitt' jelszó alatt a kiadóhivatalba. 6741—1I f £IHC A Örömmel varom e nagy napot, hogy irántad érzettJnaj l ia T . határtalan szeretetetnek tanujélét nitimaiii. Miade&telfogok követni, hogy kivánságod teljesitsem. Igazán szeretö bátyái.

. . ara:—icsinos kislány szórakozás csatjából levelezni és azn-tán. megismerkedni óhajt ogy intelligens fiatal biva-

okkal. Leveleket a kiadóhivatalba kér .Diákiéi barátság" jeligealatt . 374a—1

HÁZASSÁG.C£r i l l 07 menni óhajt egy izr. vall. igen jó nevtiésü, szerény igé-TCIJI1CA nyü, házias, 25 éves hajadon. Csakis komoly leTeiefc ,Jöháziasszony* jeligével ellátva, vétetnek figyelembe. 3104—2Pet i t Ae elökelö családból származó 20 éves leány férjhez menniVdlUUdy óhajt oly intelligens uriemberhez, ki nem hozományra,hanem igazán szeretni t adó és takarékos feleségre vágy. Levelek,:Csinos barna- jelige alatt a kiaduacvataTba mtézandók. 3772—2

fBflnni szeretne egy fiatal intelligens árva köasszo&yJ | UKIIHI 4—5000 irt hozománynyal egv iatélBge&s hiva-talnokhoz. Leveleket a kiadóhivatalba "Ama* jelige alatt kérek.Csakis komoly és teljes névvel ellátott levelek vétetnek figfeSemb*.

-• . 3758^-2

házasságintézendök.

ÁLLÁST KERES.

• óvarott végzett több évi grakarUttal ellátott' "gazdász, ki » gy;»rvTwnm»Tha tpnr*^g»*"» tankor-sépa.

mivelésben Jártas keres magához illö állást. Az illetö utitársnak isajánlkozik kelet felé utazónak, beszél a. magyar német román nyel-veken kivül a franczia és török nyelvet is. Czim a. kiadóMvatalban.

381&-3

affiian.

titanö Mzonyitványnyal cláttva, több é nevakoriattal állást kétes. r-*jm * kjadéorn-

. 8 4 8 8 - 8intelligens nö, ü a háztartás ™™<*« ágában jártas,mint házvezetönö kivan alVwlT*iai>*n*1" Czisse a ki-

adóhivatalban roegtudliatö. 33S4- 9g,ermekkertesznö ajánlkozik elákdo családboz4 - ö éves gyermekekhez. " "- - « - " ~ — - '

ban.

Középkora intelligens, ná ki kitünöen föz s a J tágában jártas, mint házvezetönö krváa á

37ÜÜ-8

Xereskdelai szaktanfolyamot JUJjrvolt alkalmazva, a gép és gyaxsirászatban teljes jártassággal bir egymegfelelö irodai állast keres, Saves megkereséseket a kiadóhivatalbakár .Ügyes bivatalnaknö* jelige alatt. *"*" "3756-3

Knyvetésben és levelezésbenTUL inak megfelelö délutáni foglalkozást keres.

4—3

. : : rsdiavarrónö, munkátkeres üzletben. Czim a kiadóluva-1 0 1 tálban. 3770—3

tanitónö, ki a franczia nyelvet is kitünöen birja, mintfeiolvasónö kivan alkalmaztatni, Igényei sxerónyek.

Czim a kiadóhivataiban. 3752—3

kiadóhivatalba.

ÁLLÁST KAPHAT.kerestetik egy 4 és 7 éves fiu mellévidékre intellisens családhoz. Czim a

3682—4

franczia vagy német játszótárs egy 6 éves Cucska mellé keres-tetik. Czim a kiadóbun. 87W—i

keresteük két fej féiiUésére. Czim a kiadólüvatal-tan. * 8738-4

OKTATÁS.Egy okleveles zenetárnef,hivatalban megtudható, 3088-5

Két hónap alattbárkit is megtanitok ae általamfeluiált legujabb és legkönnyebb m a f y a r

rendszer (tneUiodEis) szerint, háznál és házon kivül, ugyszinténvidékre is tanttok pontos és kimeritö magyarázat utján (posta fordul-tával). Czim a kiadóhivatalban. 2050-5

ember, néhány gimnazista tanulót elvál-lal oktatásra- Czim a kiadóhivatalbanö

8974-5

Czim a kiadóhivatalban.

HÁZ- ÉS TELEK-ELADÁS.egy rendkivüli szép és elegáns beosstásüegyemeletes ház gyönyörü kerttel eladó.

8724—7

két, három emeletes bérház 15 évi adó-J mentességgel villamos mentén elö-nyös lörfesztéseskölesön és fizetési feltetelekkel eladó. Czim. a kia-dóhivatalban. 3642—7

óhajtom eladni ujpesti hazamat, mely a be-fektetett töke 10»/o-át hozza. KözveUen a villamos

megállóhely mellett a legszebb halyen épült Czim a kiadóban. 3734—7Örömmel olvastam aranyos levélét, Qn valóbanegy édes tereintés lehet, kit már olöre is becsli-

;, és szeretek. Most csak egy kérésem volna, mélyet visszautasig,tania nem szabad, különben azzal sértve erezném magamat s. p.-koldje be kérem nekem fényképét, ha egyelöi* nem is személyesemlegalább képben láthassam az én ideáloimat. Ezer üdvödet a stirzadostól. " 8723 7

ELADÁS.Ebédlö, -háló, uri és szalon berendezés, ölaj-

^ festmények, szönyegeli, rövid zongo.ra stb.eladó 9—lés 3—S óra, között Ahdráasy-nt 86 . azám. 0533—8

Szenttelmiatt eiadó. Czim a. kiadchlvatalban.

is minden áron költözködés3716—8

jókarbau ievö .Chicago 1" Ö7-es model-kerékpár mégaKg használt eladó. Czim a kiadóhivatalban. 36SO—8

C|IV f flbsfo pedálos, rézbetétes, kitünö hangu czimbalom eladó.SMJ JCRCie , Megtekinthetö d. e. 12 óráig. Czim a kiadóhiva-talban. * * 864Ó-8

im mellett eladó egy még jókarban levö kerékpár.*M Megtekinthetö 3—4 óra között. Czim a kiadóhiva-

8486—8

B á n i faielmia t e lJ e s foloszlatása miatt eladók : DlszoMtjék, a" ™ " JwuKVM legkiválóbb fajokban, igen erösek 9 frt 100 darab.Mssfiak erösek 20 frt 100 drb, alma- és körtc-vadonezofc,. erös, 8évesek 40 fct 100 drb. Bózsálc. a legkiválóbb fajokban 12 frt 100 drb.•párgmgyakereteeOlT. 100 drb. Czim a kiadóhivatalban. 2982-^8

afZtJIQl kitünö jö karban eladó. Czim'a kiadóhivatalban.8Ö98-8

4 V0l«s4rn«1i4H eSr régi jóhirnévnek Grv«ndö, kitünö jöyedelent-Jt J }e iY3 lQ50dn niel biró vendéglö mielöbb, közbejött akadályokmiait olcsón eladó. Leveleket a kiadóhivatal továbbit "Ismert ven-déglö" jelige alatt. 27ÖS—3

pedálos hangjcgytartóval (Horváth féle) gyönyötttkivitelbe, remek hanggal (140 frt vétcleár) most 80

üriért eladó. Czim a kiadöhrratalbári. * 1187—9*I»*A I I 2 maga* .szönueg-Mván dO frttut,OlCSO l l i m,am <«•<»» Croquett bir (bordó)

25 frt, 1 ottomón 14 frt, 1 hálápamlag matraczokkal és fiókkalcropnct-büiböl 16 frt, 1 háromrészü Wtzörmmtrac* 14 frt, 1 há-romrészfi afrib-tmatrvca G frt, 1 háromrészü voUin-matrac* 4 frt,1 összecsukható ma*6gy & frt,_ 1 aczél aodrony-ugpbeiét galy.aczélsodronyból 4 frttöl felfelé. Kapható készpénzfizetés vagy után-vét mellett Xtiháu IgnAex kárpitos-mestemél Hu*apest, VU.. £r-zmébet-kSntt 33. 0721—8

* óváros legélénkebb helyén családikörülmények miatt eladó kiadó. Meg-

óhivatal közvetit .Kitünö üzlete" jelige alatt.8764—8

VÉTEL.zongorát keresek jutányos ár mellett mielöbb megvétel-re. Ajánlatokat .Zongora" jelige alatt a kiadóhivatal

továbbit7 •'.• -:'" • 3714—9

—>} jó karban levö megvételro kCT—t»Bfc.a kiadóban. . , 3718—9falt zongora

KIADÓ SZOBÁK.IIIMI *"? szobához laktárs kerestotik ugyanott teljes elláti

is kapható. Czim a kiadóhivatalban. 8458—10r biltftmgntt gTnha intall-Ipma

használattal. Czim a kiadóhivatalban. 841z^-tOtiszta szoba a Váczi-köruton két ur-, fessenesetleg teljes ellátással kiadó.' Cnm akiadóbiva-

' ttttl 10

Hteoi.{ szoba lépcsüházbeli bejárattal teljes itjUii11 használattal kiadó. Czim a kiadóhivatalbaa.

ét zongora8S42—10

butorozott,gens családnál

Szépea"

ántu tiszta szoba Hó. Czim a kiadóhivatalban.

8760-10u l c z a i szoba, a klinika közelében inai jdadó. Cxirn a Uadóhirattlban.

8754-10

csinosan butorozott udvari szoba a Váczi-körutoii kiadó,c n m a kiadóhivatalban. , 8788—10

Ttik *jht*tl#A# utczai, szépen butorozott szoba, zongorával és teljesJ V t l a « i a n O d ellátással bérelhetö. Czim a kiadóhivatalban,

' 3791-10

Pit f l f i t lCSf l butorozott két ablakos utczai szoba külön bejáiattal,fcltljaildau fürdöszoba használattal kiadó. Czim a kiadónivata!-ban. 37!^—iu

butorozott utczai szoba, külünbcjárattal, funKisz.bahasználatul havi 25 irtért egy ur részére azonnal kiadó.

377!*—10

Mf ^ t l J I r i c c v u * ü u ki&dó szépen butorozott s/oba. intelligensp t , / H t U l a d d J családnál. Czim a kiadóhivatalbau. 3740-10

LAKÁS KEftESTETIK.TIL&i S2Ail9 ^S- *tonyl»át)ól álló lakást keresek a Forenczvárosban.• • • • • " " " • Ajánlatok az évi bér meghatározásával "Lakás 16*ezimen a kiadóhivatalba intézendök. 3696—ltiffátliC tt\ea\árO keresek lakájt a Károly-körut közelében, melyJltdJU* eiSejCIC -három szobából és konyhából elöszobábólállj un, esetleg fürdöszoba is. Ajánlatok az ár megjelölésével kérek.Tiszta lakás* jeligével. 3683—11ifftPAealr CET vág? két szobás a lépcsöházból külön bejáratu eUöA C i e S c K oipeleU butorozott lakást. Ajánlatok a kiadóhivataibakéretnek "Alkalmas lakás" czim alatt. ^ 2J94—UVoronocl ntf in ^ utczai, S udvari, el5,-fürdö-és csebidszo! aAKI«:il<:dla'U10ll konyhából álló lakást elsö, vngy második unio-letcn axurok május 1-cre kivenni. Ajánlatok "CSendes lakó" ezimena kiadóhivatalba intézcndSk. 3536—11

SZOBA KERESTETIK.f szobát keres teljes ellátással május 1-ére egy keresz-

p l tény állami tisztviselö. Ajánlatok .Állandó lakó"ezimen a kiadóliivatalba intézendök. C731—12

£ l f i l f f l o m a » * n o s n ^ keres intelligens uri családnál egy butorozott^ • " • • • • " szobát, teljes ellátással, lehetöleg zongorahasználattalAjánlatokat .Intelligens" jelige alatt a kiadó továbbit. 3332—12VÁl fiatal ember, hivatalnokok, a m. kir. államvasutak mentén.• W * Budapesthez közel, edy vagy két butorozott szobát keres olyaahelyen, hol óz állomás a pályaudvartól néni esik messze. Szivos aján-latok némi tájékozással es azr megjelölésével .Falusi otthon". Czfinalatt e l»p kiadóhivatalába kéretnek. 3202- l>

r i t f H i n c llvl**/a! C » A K 4 T keresek az Alkotmány-, eseticg aU C Q l i n S QlCZai S Z O U a i HoW-utcza, vagy a Váczi-körutonintelligens keresztény családnál május elsejére. Leveleket a kiadu-hivatalba kérek "Uri ember" jelige alatt. 3766—12Jt Vm»mmmm \.Zmt*l*i kiadó a II em. két-két ablakos utczaip f C r C n U - K O r U l O n fardö, elö. cseléd szobából éa konyhá-ból álló lakás május 1-ére éri 460 irtért. Czim a kiadóhivatalban.

3736—13

KIADÓ LAKÁSOK.H l a l f á e Visegrádon élénk helyen propeller-hajó-állomáshoz

l lanAd közel egy szép kertben fekvö kényelmesen és csi-nosan butorozott 3 szobából álló lakás ugy szintén szép konyha,veranda és pincze. Ara 200 frt. Czim a kiadóhivatalban. 3634—134t 2ntl\\hOIhoH egy-négy. szobás nyataló gyümölcsössel, árnyasJlfcMJI|UClW*llha(iy fenyves erdövel és gyönyörü kiláiással ahegyek felé kiadandó. Czim a kiadóhivatalban. 3458—13C S I T I C elutazás miatt a Furencz-várqsban május 1-ére kiadó 3•»••*•*» n,agy utczai-, 2 udvari-, elö- és- fürdöszoba ott az elsöemeleten. Évi lakbér 800 frt. Levelek .Lakás 800" jelige alatt a ki-adóhivatalba küldendök. • 3402-13£«£• • JZ kényelmes lakás 6 szobával, konyha, fürdö-és elöszo-»fcv|J * * báral Visegrádon kiadó. Egesaéges, tiszta levegö, gyö-nyörü kilátás, a vasutt állomástól 8 percz. Leveleket a kiadóhivataltovábbit "Urasági lakás" ezimen. 3532—13Ifaffu WaivitAti 1-sö emeleten', mely egynagyterembSl és többJlaUJ neiJIdCU szobából áll. augusztus 1-ére, kiadó Különöseualkalmas irodának, divatszalonnak, {mühelynek, egyleti helyi-tégnek, vivóteremnek, magániskoláknak, vagy nagy lakásnak.Bövebbet e kiadóhivatal utján megtudhatni. 3662—13

HITEL-PÉNZ.kölesönöket budapesti házakra és telkekre I., n.,

u j , helyre 10, 20, 30,40 és 50 évre, raindon elözu-s költség nélkül, közvetitek a legrövidebb idö alatt, elökelö fövárosi

intézetnél, csekély utólagos honorárium fejébon. Telekkönyvi kivonatéskataszteri birtokiv szükséges. Értekezhetni d.u. 1—3-ig. Hol? meg-mondja a kiadóhivatal. 850-14

KÖNYVEK.Cladok könyveket, világhirü irók müveit, olcsón. Czim a kiadólü-

vatalban. • ' 1772-15

KIADÓ BOLTHELYISÉGEK.tnühelynek, divatszalonnak, egyleti helyiségnek,

_ vivóteremnek, magániskoláknak vagy nagy lakás-nak alkalmas nagy: helyiség 1-sö emeleten augusztus 1-ére kiadó."-* a kiadóhivatalban. 8662—17m- tf«rMI«CI.nl környékén akarok május 1-ére egy kisebb bolt-Jt K « « p C 9 l - U t helyüéget kivenni. Ajánlatokat .Bolt 163" ezi-men a kiadóhivatalba kérek/ 3706—17

8aj| és- vajkeresiedés a föváros legélénkebb' ' ' családi körühnényék miatt olcsón

"Kitünö" forgalmu' alatt17

KÜLÖNFÉLE.es olcsón lehet étkezni egy szállodás özvegynél. Czima kiadóhivatalban. 3454-18

Czim a kiadóblratáttau.egy kitf.uö varrónö.

3338—18m iMlillhK magyar élezlap az "VmtiUüim". Most sorra közli pom-Jt K f J W V ^kanflcatarákbM a netasatesebb irókat én muri*

a kiadóhivatalban.

I9 |AI lehet étkezni a VI. kerületben, naponta 4 tál ételZS IOI h i 12 Mért 2 fél é l 15 frtét C italba

lehet étkezni a VI. kerületben, naponta 4 tál étehavi 12 Mért, 2 féle pecsenyérel 15 frtért. Czim

3358-18

jKadSban.

kéarit etegán* utczai nöüuhákat egy igen ügyes szabó-aft. Hiihoa is eyár napi 1 frt 60 krajczárért. Czime a

8658-18kerestetik, aki harisnyákat is tud fejelni és javitani.Qtm « ^adóhivatalba. I77Ö18

jI77Ö—18

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 17. oldal.

A kiegyezés.A kereskedelmi- és a pénzügyi miniszter

ma terjesztették a Ház elé az Ausztriával valókiegyezésre vonatkozó tizennyolez törvényja-vaslatot. E javaslatoknak három csoportja van.

I. A v á m s z ö v e t s é g r e vonatkozikhárom javaslat.

II. A bank- és valuta-ügyre vonatkoziknyolcz javaslat

III. A fogyasztási adókat hét törvény-javaslat szabályozza.

Alább közöljük — részben egész terje-delemben, részben bö kivonatban — e javas-latokat, megjegyezvén, hogy a legfontosabbakközül négy javaslatot lapunk utolsó számábanközöltünk már.

I. Törvényjavaslat

a magyar korona országai és öfelsége többi király-ságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi

szövetségröl.

Az 1867. évi XII. törvényczikk értelmében amagyar miniszterium és ö felsége többi királysá-gainak és országainak miniszteriuma közt létrejöttmegállapodások mind a magyar országgyülés, mindö felsége többi királyságainak és országainak tör-vényhozása által elfogadtatván, az igy létrejött vám-és kereskedelmi szövetség ö felsége szentesitésé-vel ellátva ezennel az ország törvényei közé iktat-tatik.

1. §.A magyar korona országai és ff felsége többi

királyságai és országai közt a fentiek szerint létre-jött vám- és kereskedelmi szövetség határozataiazonosak az 1897. évi deczember hó 31-én meg-szünt vám- és kereskedelmi szövetség (1878. éviXX., 1887. évi XXIV., 1889. évi XVI. 1891. éviXXIX., 1893. évi XLI. és 1897. évi VIII. törvény-czikkek) határozataival, amennyiben a 2. §-banmódositások, illetve kiegészitések nem állapittat-nak meg.

Az 1. §-ban emlitett módositások, illetve ki-egészitések a következök:

Az I. czikk utolsó bekezdése következö szö-vegezést nyer:

"E közös vámhatárból ki vannak zárva Fiumeés Trieszt szabadterületei az illetö törvényczikkek-ben és külön megállapodásokban megjelölt terje-delemben."

A IV. czikknek második és harmadik be-kezdése törlendö.

Uj bekezdések gyanánt felveendök:"Tekintettel arra, hogy a külállamokkal kö-

tött kereskedelmi és vámszerzödéseknek lejárati ha-tárideje (1903. deczember 31.) ezen vám- és ke-reskedelmi szövetség érvényességének tartamán belülesik, a két kormány arra kötelezi magát, hogy tár-gyalásokba bocsátkozik egy uj általános vámtarifamegállapitása iránt és azt közös egyetértéssel ideje-korán, legkésöbb az 1902. év végéig létre fogjahozni."

"E részben azon szempontot fogják irány-adóul venni, hogy a mezögazdasági és ipari terme-lés igényei, amint azok a vámtarifa alakulása sze-rint, tekintettel különösen a külföldi fogyasztásipiaczokon mutatkozó viszonyok fejlödésére is je-lentkezni fognak, egyenlö mértékben vétessenekfigyelembe."

,.Ha az uj végleges vámtarifa az 1902. érvégéig nem volna megállapitható, annak létrejöttéigideiglenes tarifa létesitendö, melynek megállapitásá-nál ugyancsak az elöbbi bekezdésben foglalt szem-pontok lesznek irányadók."

"A vámterületen létezö, kivitel czéljaira kül-földi gabonát örlö malmoknak a vámtarifáról szóló1882. évi XVI. t.-cz. X. czikkének 2-ik pontja alap-ján megengedett örlési forgalom 1899. január 1-évelmegszüntettetik."

A VIII. czikk szövege következökép állapit-tatik meg:

, A fövasutak mind a két államban, amennyi-ben azt katonai vagy általános forgalmi érdekek

kivánják, egyenlö elvek szerint épitendök, tartan-dók üzemben és igazgatandók.

"Különösen a fövasutakra vonatkozó forgalmiszabályzatok alapelvei, a vasuti jelzésekre, a sze-mély- és áruforgalmi dijszabások és dijszabási ked-vezmények hirdetésére és a robbanó tárgyak szálli-tására vonatkozó szabályzatok, továbbá a vasutiüzletszabályzat mindkét államban, valamint azokkölcsönös forgalmában, változatlanul megtartandókmindaddig, mig közös egyetértéssel meg nem vál-toztattalak".

"Ily változtatás kölcsönösen fentartatik különö-sen a vasuti üzletszabályzatra nézve oly törvény-hozási intézkedések esetére, amelyek a szállitási jogelveit érintik."

"Igyekezet lesz forditandó arra is, hogy a dij-szabási határozmányoknak és az áruosztályozásnakfennálló, különösen az áruforgalomra vonatkozóközös I. tarifarész által kifejezésre jutott egyöntetü-sége a vasuti igazgatóságok által lehetöleg fentar-tassék és továbbfejlesztessék."

"Az alsóbbrendü vasutak (helyiérdekü vas-utak, kisvasutak stb.) épitésének és üzletének sza-bályozása, amennyiben az ily vasutak az egyik ál-lam határain nem terjednek tul, mindegyik államnakönállóan fentartatik."

A vasutakra nézve a két kormány közt (Budán1868. évi augusztus hó 21-én — Bécsben 1868.julius hó 29-én) létrejött ideiglenes egyezmény azazóta megváltozott viszonyoknak megfelelöen egyet-értöleg revizió alá fog vétetni."

Uj czikk gyanánt, mint IX. czikk beigtattatik ;"Mindkét szerzödö fél államvasutai kötelesek

a másik állam azon áruforgalma számára, melyvonalaikon keresztül külföldre transitál, közvetlendijszabások felállitásához minden esetben hozzájá-járulni."

"Az ily közvetlen dijszabások felállitásánálazon áruczikkek és viszonylatok tekintetében, ame-lyekre nézve ez idö szerint a dijképzésre az illetö vo-nalon a rendes dijtételekkel szemben mérsékelt dij-részletek vannak engedélyezve, ezen dijrészletek avám- és kereskedelmi szövetség tartamára maximá-lis részleteket fognak képezni."

"A mérsékelt dijrészleteket, illette az illetöáruczikkeket és viszonylatokat a két szerzödö félállamvasutainak igazgatóságai — a szakminiszté-riumok jóváhagyásának fentartása mellett — egyet-értöleg fogják megállapitani."

"Titkos dijtételek továbbra is ki vannak zárva.""Egyebekben az osztrák-magyar monarchia

és a német birodalom közt 1891. évi deczemberhó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerzödés XV.czikkéhez felvett zárjegyzökönyvben foglalt határo-zatok a két állam vasuti forgalmára is teljes alkal-mazást nyernek."

"A monarchia egyik államának államvasuti vo-nalain a külföldi származásu áruk átvitelének nyuj-tott dijmérséklések és engedmények a másik államhasonló termékeitöl az ugyanazon határállomás feléhasznált államvasuti vonalon nem tagadhatók megés a külföldi származásu árura a befutott állam-vasuti vonal egész hossza után átlag eredményezöegységtétel a másik állam átviteli forgalmának ren-delkezésére bocsátandó."

"A fentebbi határozatok nem alkalmaztatnakaz osztrák államvasutak azon dijszabási intézkedé-seire, amelyek a bukowinai, nowosielicai és a cseh-országi moldaui határállomások (ezen állomásokatbeleértve) közt fekvö államvasuti vonalakon olyczélból tétetnek, hogy orosz származásu küldemé-nyek ' az Északnémetországba való átvitelben azosztrák vasutvonalak számára megszereztessenek."

"Ha azonban a magyar korona országainakazon czikkekböl, amelyekre nézve ezen kedvezmé-nyek megadattak, Északnémetországba irányulókiviteli forgalma azt megkivánná, az esetben a kétkormány tárgyalásba fog bocsátkozni arra nézve,hogy a magyar eredetü hasonnemü szállitmányoknaknyujtandó kedvezmények, illetve egységtételek ezenirányzatban is az idegen szállitmányokéival egyen-lösittessenek."

A megszünt vám- és kereskedelmi szövetség-ben foglalt XI. czikk X. jelzést és annak elsö be-

kezdésében a második mondat következö szövege-zést nyer :

"A cs. és kir. konzuli hivatalok felállitásánálés megszüntetésénél vagy akkor, ha valamely kon*zuli hivatalnak alacsonyabb kategóriába való beso-rolásáról vagy arról van szó, hogy valamely konzulihivatal hosszabb idön át betöltetlenül hagyassék,valamint a konzulátusoknak kereskedelmi ügyekbenadandó utasitások megállapitásánál a két kereske-

delmi miniszterrel megegyezés hozandó létre."A következö második bekezdésben e szavak

közé : "kereskedelmi miniszter" e szavak : "és föld-mivelési" beszurandók; lejebb pedig "annak" szóhelyett "azok" teendö.

A következö harmadik bekezdésben e szavakközé : "kereskedelmi miniszterrel" e szavak : és"földmivelési" beszurandók.

Az utolsóelötti bekezdés elé a következö ujbekezdés vétetik fel:

"Az illetö szakminisztereknek jogukban áll,hogy a külügyminiszterrel egyetértöleg kereskedelmi,mezögazdasági és müszaki kérdések tanulmányo-zása czéljából költségükön a külföldre szaktudós--tókat küldjenek ki, akik anélkül, hogy a cs. és kir.követségekhez vagy konzulátusokhoz be lennénekosztva, azoknak oltalmában és támogatásában ré-szesülnek és azoknak közvetitésével az illetö kül-földi hatóságoknál a feladatuk teljesitése végettszükséges értesülések megszerzése czéljából be lesz-nek vezetendök."

A megszünt vám- és kereskedelmi szövetség-ben foglalt X. czikk XI. jelzést és következö szö-vegezést nyer:

"Mindkét állam minisztériuma az osztrák-ma-gyar vámterület külkereskedelmére vonatkozó sta-tisztikai anyagot kölcsönösen közölni fogja egymás-sal és gondoskodni fog, hogy az egy összmunka-latba foglaltassák és a történt megállapodások sze-rint közzététessék."

"Épugy megfelelö intézkedéseket fognak tenni,hogy a kölcsönös közbensö áruforgalomra vonat-kozó statisztikai anyag egyetértöleg megállapitottelvek szerint gyüjtessék és a monarchia két államaáltal külön-külön közöltessék."

A megszünt vám- és kereskedelmi szövetség-ben foglalt XI. czikk XII. jelzést és következö szö-vegezést nyer:

"A só- és dohányjövedék és azok a közvetettadók, amelyek az ipari termelésre közvetlen be-folyással vannak, névszerint a sör-, szesz-, ásvány-olaj- és czukoradó mindkét állam területén e szer-zödés ideje alatt egyenlö törvények és igazgatásirendszabályok szerint fognak kezeltetni és azokcsakis közös egyetértéssel változtathatók meg."

"Hogy az egyenlö rendszabályok kezelésébenaz összhangzat megóvassék, mindkét szerzödö félpénzügyminiszterének joga lesz a másik szerzödöfél vezénylö és beszedö hatóságának ügyvitelébeidöröl-idöre betekinteni. Az e czélra kijelölt közegeka másik szerzödö fél pénzügyminisztere által aszükséges igazolványnyal ellátandók."

"A törvények és igazgatási rendszabályokegyenlöségétöl eltérésnek lehet helye:

a) a sójövededéket illetöleg annyiban, ameny-nyiben annak az alapelvnek megóvásával, hogymindegyik egyedárusági terület részére biztosittas-sék az ott fogyasztásra kerülö só után járó adó-jövedelem, mindegyik szerzödö fél a másik szer-zödö fél kormányának hozzájárulása mellett marha-sót szolgáltathat ki ;

b) azokat a közvetett adókat illetöleg ame-lyek az ipari termelésre közvetlen befolyással van-nak, annyiban amennyiben mindegyik szerzödö félemez adók mindegyike után kizárólag saját terüle-tén adópótlékokat szedhet és az adópótlék alá esök-kel egyenlö oly tárgyakat, amelyek a vámvonalonát vagy a másik szerzödö fél területéröl vagyBosznia- és Herczegovinából behozatnak, az adópót-lék mérvével egyenlö adóval illetheti "

"Ennek az adópótléknak, illetöleg a veleegyenértékü adónak behozatala alkalmából azonbansem adóvonal nem létesithetö ezekkel a területek-kel szemben, sem valamely kiviteli vagy termlésijutalom nem engedélyezhetö."

18. oldal. — Budapest, 1808. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

" Az ily adópótlékok beszedéséröl széfé tör-vényjavaslatok csakis a másik szerzödö fél kormá-nyával történt eiözetes megegyezés után terjeszthe-tök a törvényhozás tárgyalása alá.

"Az adópótlékot nem szedö szerzödö fél jo-gositva van azt kivánni, hogy ebbeli kivánság inakközlésétöl számitandó egy év leforgása után, amásik szerzödö fél, amely az adópótlékot szedi, azadónak a pótlék teljes mérvével vagy eme mérvnekbizonyos részével való felemelését megengedje, ille-töleg foganatositsa. "

"Ha valamely szerzödö fél országainak terü-letén ilyen adópótlék szedetik, ezt az adópótlékotés annak egyenértékét illetöleg, a másik szerzödöfél pénzügyminiszterét szintén megilleti a fentem-litett az a jog, hogy a vezénylö és beszedö hatósá-gok ügyvitelébe betekintsen és az ennek foganato-sitására kijelölt közegek a szükséges igazolványok-kal szintén ellátandók. Ugyanez a rendelkezés amarhasó kiszolgáltatásának esetére is szól."

"Azok után az adótárgyak után járó adó-visszatéritésekböl, illetöleg kiviteli jutalmakból, amelyek a magyar korona országaiból, továbbá abirodalmi tanácsban képviselt királyságok és orszá-gokból, valamint az 1879 : LII. t.-cz. értelmében aközös vámterületbe beolvasztott Bosznia és Herczeg-ovina területéröl a közös vámvonalon át kivitebiek,mindegyik terület a saját ilyféle kivitelére esö részttartozik viselni."

"Ha valamelyik czukortermelési idöszakban aközös vámterületböl kivitt czukor után a kivivökrészére kifizetett czukorkiviteli jutalmak összege aczukoradó-törvényben egy-egy termelési idöszakranézve megállapitott legnagyobb összeget meghaladjaés ennek következtében a közös vámterületen levöczukorgyártelepek részéröl a valamelyik termelésiidöszakban kifizetett czukorkiviteli jutalmak egyrésze megtéritendö; ez esetben ez a rész a közösvámterülethez tartozó három terület között ugyan-abban az arányban osztandó fel, a milyen arányban a3 terület ezeket a kiviteli jutalmakat az illetö czu-kortermelési idöszakban fedezni tartozott, ugy, hogye felosztás figyelembe vételével a közös vámterületheztartozó mindegyik terület a czukorkiviteli jutalmaknakmegállapitott legnagyobb összegéböl csak annyitartozzék viselni, amennyi saját czukorkivitele ará-nyában reá esik. E felosztásnál az 1899. évi január1-töl julius hó végéig terjedö idöre az 1898—99-ikiczukortermelési idöszakra esö jutalomtéritményekhét-tizenkettedrésze fog számitásba vétetni."

"A gabonanemüeknek Tirolba való bevitelénélrégóta szedett országos illeték legkésöbb 1903. vé-gével meg fog szüntettetni, vagy akkép szabályoz-tatni, hogy ezen illeték a Tirolban termelt gabona-nemüek után is szedessék."

A megszünt vám- és kereskedelmi szövetség-ben foglalt XII. czikk, tekintettel az érme- és pénz-rendszerre vonatkozó, a két állam között kötöttszerzödésre (1S92. évi AVUL törvényczikk) tör-lendö.

A XVI. czikk következö szövegezést nyer:"1. Az ipar minden terén az iparszerüleg ér-

tékesithetö uj találmányok mindkét államban teljestörvényes oltalomban (szabadalmi oltalomban) fog-nak részesülni, amennyiben a jelenleg fennálló tör-vények kivételeket nem tettek*.

"2. Az egyik állam polgárai, ugyszintén azonszemélyek, kik ezen állam területén laknak vagyott teleppel birnak, a találmányok oltalma tekinte-tében a másik államban mindenben ugyanazon jo-gokat élvezik, mint ennek saját állampolgárai"

"3. Ha az egyik államban bejelentett vala-mely találmány a szabadalom megadásának napjá-tól számitandó 90 napon belül & másik állambanis mint találmány bejelentetik, ezen késöbbi beje-lentésnek minden tekintetben azon hatálya van,mintha az elsö bejelentés idejében eszközöltetettTolna."

"4. Ezen czikk 3. pontja értelmében az egyikállamban bejelentett valamely találmány ezen ál-lamban nem részesülhet nagyobb terjedelmü vagyhosszabb tartamu oltalomban, mint azon államban,hol a találmány elöször bejelentetett."

, , 5 . Az egyik államban elöállitott áruknak amásik államba való bevitele az illetö találmány ol-

talma tekintetében ezen utóbbi államban nem fon-hat maga után hátrányos következéseket."

6. Az egyik állam szabadalmi hatóságai ál-tal kiállitott okmányok és hirdetmények, ha azok amásik állam szabadalmi hatóságai elött használtat-nak, külön hitelesitésre nem szorulnak."

, ,7 . Az eddig közös egyetértéssel engedélye-zett szabadalmak, addig, mig azok ujabb törvényérteimében át nem alakittatnak, tartamuk idejéremindkét államban változatlanul érvényben marad-nak. Ily szabadalomnak meghosszabbitása, vagyteljes vagy részbeli érvénytelenitése iránt a kétállam kereskedelemügyi miniszterei egyetértöleghatároznak."

"Amennyiben az egyik állam kereskedelem-ügyi minisztere a meghosszabbitáshoz hozzá nemjárulna, a szabadalom ezen államra nézve ha-tályát veszti."

"Ha az egyik államra nézve kimondott ér-vénytelenitéshez a hozzájárulás megtagadtatik, vagyha az ez iránt telt javaslathoz a hozzájárulás ajavaslat beérkeztétöl számitandó három hónaponbelül nem nyilvánittatott, akkor a szabadalom atett javaslatnak megfelelöen hatályát veszti azonállamra nézve, amelyben az érvénytelenités kimon-datott."

"Minden egyéb ilyen szabadalmakat érintöügyet a két állam kereskedelemügyi minisztereiegymással közlik."

,,Az ily szabadalomnak a másik állambaneszközlendö meghosszabbitásáért az utóbbi állambana jelenlegi szabadalmi dijnak megfelelö 25%-nyilajstromozási dij fizetendö.

A XVII. czikk következö szövegezést nyer:"1. Kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák

és minták, valamint a kereskedelemben és forga-lomban használt nevek, czégek. czimerek és telep-megnevezések mindkét államban teljes törvényesoltalomban részesülnek."

"2. A jegyek, mustrák és minták oltalmára akét államban fennálló törvényes határozatok csak akét szerzödö fél egyetértésével változtathatók meg."

"3. Az által, hogy valamely jegy, mustra ésminta valamelyik kereskedelmi és iparkamaránálvagy a lajstromozással jövöben netán megbizandóhatóságnál a két állam egyikében letétetik éslajstromoztatik, a két állam egyikének alattvalói,valamint oly személyek részére, akik ezen állambanlakással vagy teleppel birnak, a törvényes oltalommindkét államra kiterjedöleg megszereztetik."

"4. Mindazon intézkedésekre és határozatokranézve, amelyek valamely állampolgár vagy a bel-földön lakással avagy teleppel biró személy áru-jegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak,kizárólag illetékes azon állam, amelyhez a jegy,mustra vagy minta birtokosa állampolgárságánálfogva tartozik vagy amelyben lakással vagy telep-pel bir."

"5. Mindazon intézkedésekre és határozatokranézve, amelyek valamely külföldinek vágy belföldönsem lakással, sem teleppel nem biró személynekárujegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak,kizárólag illetékesek azon állam hatóságai, amely-ben a lajstromozás elébb bejelentetett".

"6. Tekintettel a nemzetközi államszerzödé-sek határozataira, melyeknél fogva külföldiek azárujegy-, mustra- vagy minta-oltalomra csak abudapesti és bécsi kereskedelmi és iparkama-ráknál történt belajstromozás által nyernek jo-got, valamely külföldi, vagy a belföldön semlakással, sem teleppel nem biró személy áru-jegy-, mustra- vagy minta-oltalmi jogának elsöbb-ségére nézve azon idöpont mérvadó, midön a jegy,mustra vagy minta az egyik államban oltalom czél-jából legelébb letétetett; ezen jogok tartama azonidöponttól számitandó, amelyen az egyik állambanvaló belajstromoztatást a másik államban való be-lajstromozás követte."

"7. Az egyik államban illetékesen megejtettlajstromozásokat és intézkedéseket, valamint a ho-zott határozatokat a két kereskedelemügyi minister,az ott vezetett lajstromokban való feltüntetés végett,egymással havonként közölni fogja." ;

Uj czikk gyanánt XXI. jelzéssel felvétetik:"A monarchia egyik államából származó ál-

latok, állati termények és ragályfogó tárgyak a má-sik államban általában elvileg nem kezelhetök más-képen, mint a saját területéröl származó hasonlószállitmányok."

"Ehhez képest olyan szállitmányok, melyekjárványmentes vidékekröl származnak és a rendel-tetési helyen egészségesen érkeznek meg, a másikállamban szabadforgalomba bocsáttatnak. Ha vala-mely beérkezett szállitmányban ragadós állati beteg-ség jelenléte állapittatnék meg, az ilyen szállitmányvisszaküldhetö. Ilyen betegség behurczolása eseténvagy annak különösen valamely határmenti kerület-ben (járásban) való uralgása idején a betegségiránt fogékony állatfaj bevitele korlátozható vagytilalmazható."

"Ezek az intézkedések a két kormány által avám- és kereskedelmi szövetség tartamára egyet-értöleg megállapitandó végrehajtási módozatok ér-telmében foganatositandók. Ezeket az intézkedése-ket, amennyiben nem a fertözött szállitmányokvisszaküldéséröl vagy a határmenti kerületeket ille-töleg elsö sorban az oltani hatóságok hatáskörébeutalt intézkedésekröl van szó : az illetékes minisz-terek fogják elrendelni."

Uj czikk gyanánt XXII. jelzéssel felvétetik :"A földmivelés érdekeire való tekintetböl a

két kormány megfelelö intézkedéseket fog tenniarra nézve, hogy a monarchia két államában amesterséges borokra (borhoz hasonló, vagy bor-tartalmu italokra) vonatkozólag, valamint a fonto-sabb mezögazdasági termények és a mezögazdaságitermelés czéljaira szolgáló czikkek hamisitásánakmeggátlása érdekében lehetöleg azonos alapelvekérvényesüljenek."

A megszünt vám- és kereskedelmi szövetség-ben foglalt. XXI. czikknek, mely XXIII. jelzéstnyer, elsö mondatában e szavak: "kereskedelmi éspénzügyi miniszterek" törlendök és helyükbe eszavak teendök: "kereskedelem-, pénz- és földmi--velésügyi miniszterek, illetve a tárgyhoz képest atöbbi szakminiszterek is." Ugyanezen mondatban aszavak: "s különösen a kereskedelmi kamarai tagok"törlendök és helyükbe e szavak teendök : s "különö-sen a kereskedelmi és iparkamarák s a mezögaz-dasági testületek tagjai."

E czikk végére uj bekezdés gyanánt felveendö :"Külön egybehivás eseteitöl eltekintve az ér-

tekezlet a folyó ügyek tárgyalása végett és különö-sen a vámigazgatásra vonatkozó ügyekben szabály-szerüen, még pedig rendszerint minden hónapbanegyszer lehetöleg felváltva Budapesten és Bécsbenfog ülést tartani"

A megszünt vám- és kereskedelmi szövetség-ben foglalt XXII. czikk XXIV. jelzést nyer és en-nek második bekezdése következökép szövegeztetik:

"Nevezetesen az adóvisszatéritésekre és jutal-makra, valamint az azokkal való megterhelésrevonatkozólag a jelen vám- és kereskedelmi szövet-ség XII. czikkének határozmányai lépnek hatályba."

A megszünt vám- és kereskedelmi szövetség-ben foglalt XXIII. czikk XXV. jelzést nyer és kö-vetkezöképen szól:

"Ezen vám- és kereskedelmi szövetség 1899.évi január hó 1-töl 1907. évi deczember hó 31-igterjedö idötartamra köttetett s ha fel nem monda-tik, tiz évre és igy tovább tiz évröl tiz évre folytonfennállónak ismertetik el. A felmondás mindenkosaz utolsóelötti év végéig történhetik meg, mely eset-ben a szövetség megujitása iránti tárgyalások azon-nal megkezdendök." .

I I . Törvényjavaslata magyar korona országainak és ö felsége többikirályságai és országainak kormányai közt részvény-társaságok, biztositó-társaságok, közkereseti- ésiparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létre-jött és az 1868 : XXII. t.-cz.-be iktatott egyezmény

8. §. módositásáról.

1. §.A magyar korona országidnak és ö fel-

sége többi királyságai és országainak kormányaközt létrejött e az alább következö szakaszbanfoglalt megállapodás, miután az mind a magyarországgyülés, mind ö felsége több királyságai ésországainak törvényhozása által elfogadtatott és öcsászári és apostoli királyi felsége részéröl szente-sittetett, ezennel az ország törvényei közé ik-tattaik,

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 19. oldal.

2. §.Az 1S7S. XXII. törvényczikkbe iktatott egyez-

mény 3. §-ának rendelkezései hatályon kivül he-iyeztetnek s azok helyébe a következö rendelkezé-sek lépnek életbe:

Az egyik állam területén létezö biztositó tár-saságok, melyek müködésüket fióktelep felállitásaáltal a másik állam területére kiterjesztik, (1878.XXII. törvényczikk 1. §.) üzleteik folytatása tekin-tetében a másik állam területén azon szabályoknakvannak alávetve, melyeket az ottani törvények, ésrendeletek a belföldi biztositó vállalatokra nézveelöirnak, kötelesek azok a fióktelep üzemét az illetöállam területén a belföldi biztositó társaságokranézve elöirt szabályoknak megfelelöen berendeznis az e tekintetben az állami felügyeletet gya-korló illetékes hatóságok részéröl adott utasitások-nak megfelelni.

A fióktelep kereskedelmi birósági bejegyzésé-nek kieszközlését követö 3 nap alatt köteles a tár-saság erröl a biztositó-társaságok fölött az államifölügyelet gyakorlására illetékes hatóságnak a czégkivonat bemutatása mellett jelentést tenni. Ugyan-annak bemutatandók az általa bekövetelt egyébokmányok is. Hasonlókép köteles a társaság el-járni az alapszabályoknak a társaság hazájábanjogérvényesen történt és az 1878. XXII. törvény-czikk 4. §-a értelmében a másik állam területénkülön bejegyzett kiegészitése vagy módositása ese-tében is.

A társaság megszünése a társaság részérölugyanakkor jelentendö be a fölügyeletet gyakorlóilletékes hatóságnak, midön az az 1878 : XXII. t.-cz.4 §-a értelmében a törvény széknek bejelentetik.

Amennyiben ezen rendelkezések be nem tar-tatnának, a felügyelöbizottság elözetes felszólitásután, az 1878 : XXII. t.-cz. 6. §-a szerint a fiók-telep bejegyzésének törlése iránt intézkedhetik.

I I I . Törvényjavaslataz 1851. évi vasuti üzletrendtartás hatályának to-

vábbi fentartásáról.

1. §•A miniszterium felhatalmaztatik, hogy a vám-

és kereskedelmi szövetség megujitásáról szóló 1898.évi . . . t.-czikk hatályba lépésével egyidejüleg az1851. évi november 16-dikán kibocsátott vasutiüzletrendtartás határozmányainak hatályát a tör-vényhozás további intézkedéséig, rendeleti uton fen-tarthassa.

2. §.Jelen törvény végrehajtásával a kereskede-

lemügyi miniszter, továbbá a belügyi és igazság-ügyi miniszter, illetöleg Horvát-Szlavonországokbana horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg.

IV. Törvényjavaslataz államjegyekböl álló függö adósság teljes bevál-

tásáról.E javaslat fölhatalmazza a kormányt, hogy az

osztrák kormánynyal egyezményt köthessen, mely-nek értelmében:

a közös költségen beváltandó függö adósságotképezö államjegyek eredetileg 312 millió forintottevö összegének 112 millió ausztriai értékü forintnyimaradványa is beváltandó.

Az államjegyek forgalma és a sóbányautal-ványok (a gmundeni, ausseei és halleini sóbányákrabekeblezett zálogjegyek) között fönnálló összefüggésazon a napon, amelyen a jelen egyezmény megköt-tetik, megszünik. E naptól fogva tehát sóbányautal-ványok a forgalomban államjegyekkel nem pótol-hatók. Amennyiben ezen a napon a forgalombanállamjegyek 'sóbányautalványokat pótolnak, azosztrák pénzügyminisztérium ezeket az államjegye-ket kizárólag az osztrák péuzügyminiszterium költ-ségén a forgalomból ki fogja vonni és be fogjaváltani.

Eszerint az osztrák pénzügyminisztérium annyiállamjegyet és pedig öt-forintos, vagy ötven-forintosállamjegyet vált be, amennyivel az öt-forintos ésaz ötven-forintos államjegyeknek kimutatott forgalmaazon a napon, amelyen a jelen egyezmény megköt-tetik, összevéve 112 millió forintot meghalad. Azosztrák pénzügyminisztérium ezeket az államjegye-ket minden fölmondás nélkül más törvényes fizetésieszközök ellenében, melyek azonban államjegyeknem lehetnek, fogja beváltam. Ez a beváltási müve-let a jelen egyezmény megkötésétöl számitott egyév alatt végrehajtandó. E naptól fogva a függöadósságokat ellenörzö magyar bizottságnak ellen-örzése erre a függö adósságra nézve szintén meg-szünik.

A közös költségen beváltandó államjegyeknek112 millió a. é. forintot tevö maradványa aképváltandó be, hogy az öt-forintos államjegyek, vala-mint az ötven-forintos államjegyek fölmondatnak ésbeváltatnak.

Az egyezmény megkötése napjával az állam-jegyek kiadása a közös központi pénztárnál beszün-

tettetik és ugy az öt-forintos, mint az ötven-forin-tos államjegyek forgalmának határát az az összegképezi, amely összegben az egyes czimletekböl ál-lamjegyek e napon forgalomban vannak. A csász.és kir. közös központi pénztár azonban a forga-lomra hasznavehetetlenné vált öt-forintos és ötven-forintos államjegyeket, az ezekre nézve megállapi-tott contingensnek mérvéhez képest, mindkét czim-letü uj államjegyek ellenében továbbra is át fogjaváltani, mindaddig, amig a m. kir. pénzügyminisz-ter és a csász. kir. pénzügyminiszter, a csász. éskir. közös pénzügyminiszterrel érintkezve, ezt az át-váltást rendeleti uton be nem szünteti.

A magyar királyi, valamint a császári királyiállami pénztárak és hivatalok, ugyszintén a császáriés királyi közös pénztárak és hivatalok a császáriés királyi közös központi pénztár által forgalombahozott öt-forintos és öt-ven-forintos államjegyeketfizetés és átváltáskép mindaddig kiadhatják, amig am. kié. pénzügyminiszter és a csász. kir. pénzügyminiszter a csász. kir. pénzügyminiszter a csász.és kir. közös pénzügyminiszterrel érintkezve, ezek-nek az államjegyeknek kiadását és átváltását ren-deleti uton teljesen be nem szünteti.

Az utolsó határidö, ameddig a külön e czélrakijelölendö pénztárak ezeket az államjegyeket át-váltás utján beváltják, e rendelet közzététele nap-jától számitott h a t o d i k év végére tüzendö ki.Ennek az utolsó határidönek lejártával az állam-nak az államjegyek beváltására vonatkozó minden-nemü kötelezettsége megszünik.

A fölmondott a. é. öt-forintos és ötven-forin-tos államjegyek más törvényes fizetési eszközökkel,— amelyek azonban államjegyek nem lehetnek, —váltatnak be. A beváltott államjegyek helyébe állam-jegyek nem adhatók ki.

A végböl, hogy a közös költségen beváltandóállamjegyeknek 112 millió ausztriai értéküforintot tevö maradványa a forgalomban pótol-tassék, a m. kir. kormány és a csász. kir.kormány 32 millió a. é. forint, azaz 64 millió ko-rona erejéig a koronaértékre szóló öt-koronás ezüstérméket hoznak forgalomba, mindkét kormány to-vábbá az Osztrák-magyar bankkal egyezményt kötavégböl, hogy a bank összesen 80 millió a. é. fo-rint, azaz 160 millió korona erejéig t i z k o r o -n á r a s z ó l ó b a n k j e g y e k e t bocsásson ki.

A föimondott öt-forintos és ötven-forintos ál-lamjegyeknek beváltásával a m. kir. pénzügyminisz-ter és a csász. kir. pénzügyminiszter az Osztrák-magyar bankot fogja megbizni.

Ezzel kapcsolatban az öt-koronás ezüstérmékforgalombahozatala is az Osztrák-magyar bank utjánfog. történni.

A közös költségen beváltandó államjegyek112 millió a. é. forint maradványának beváltásiköltségei a magyar korona országai által 30°/o ere-jéig, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok ésországok által pedig 70% erejéig viselendök.

Ha az öt-forintos, illetöleg az ötven-forintosállamjegyek utolsó beváltási határidejének lejártaután kitünnék, hogy a kibocsátolt államjegyeknekegy. része beváltás végett nem mutattatott be, ugyaz a megtakaritás 30% erejéig a magyar koronaországait, 70°/o erejéig pedig Ausztriát fogja illetni.

Az államjegyek teljes beváltásának keresztül-vitele felett az ellenörzést a függö adósságok ellen-örzésére kiküldött országos bizottság fogja a törvé-nyek értelmében gyakorolni.

Megegyezés történt arra nézve, hogy mihelyta fennálló általános kötelezettség, hogy az öt-forintosés ötven-forintos államjegyek fizetéskép elfogadandók,a jelen egyezmény értelmében megszünt, m i n d -e g y i k m i n i s z t e r i u m a t ö r v é n y h o -z á s k ü l ö n e l h a t á r o z á s á t f o g j a ak é s z f i z e t é s e k f e l v é t e l é n e k t ö r v é -nyes elrendelése ügyében kiesz-közölni.

V.A koronaérték megállapitásáról szóló törvény

kiegészitésére vonatkozó javaslatot már közöltük.

VI. Törvényjavaslataz 1892. évi XVIII. törvényczikk alapján a magyarkorona országainak kormánya és a birodalmi ta-nácsban képviselt királyságok és országok kormányaközött az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag

kötött szerzödést kiegészitö pótszerzödésröl.E javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy a

birodalmi tanácsban képviselt királyságok és orszá-gok kormányával az érme- és pénzrendszerre vonat-kozó szerzödést kiegészitö következö pótszerzödéstköthessen, mely az öt koronás ezüst pénzeket isbelefoglalja az Ausztriával már meglevö pénzszer-zödésünkbe.

Az öt-koronásokat mindkét államban csakisaz állam számlájára verik.

Ezekböl a pénzekböl mindkét államban egy-elöre mindössze 64 millió korona veretendö, amelyösszegböl a magyar korona országai 19,200.000 ko-ronát, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok

és országok 44,800.000 koronát veretnek. A pót-szerzödés megkötése után a két pénzügyminisztera jelzett összegü érmék veretése iránt azonnal fogintézkedni olykép, hogy a veretés mindkét részröllegkésöbb egy év alatt befejeztessék. E pénz fo--galombahozatalának idejét a két pénzügyminiszteregyetértöleg rendeleti uton fogja megállapitani.

Az öt-koronások veretése czéljából a két pénz-ügyminiszter az Osztrák-magyar banktól, a törvé-nyes ellenértéknek husz-koronásokban való lefizetésemellett, együtt harminczkét millió ezüst egy-forintostfog beszerezni, és pedig a magyar pénzügyminisz-ter 96 millió forintot, az osztrák pénzügyminiszter224 millió forintot.

A magánforgalomban senki sem köteles a kétállam által forgalomba hozott öt-koronásokat 250k o r o n a ö s s z e g e n t u l fizetéskép elfogadni.

VII. Törvényjavaslataz osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koro-

nás bankjegyekröl.

A két kormány a következö egyezményt köti:A k é t k o r m á n y a z O s z t r á k -

m a g y a r b a n k o t k ö t e l e z n i f o g j aa r r a , h o g y t i z k o r o n á r a s z ó l ó bank -j e g y e k e t i s b o c s á s s o n ki.

Ezeket a bankjegyeket az Osztrák-magyarbank az államjegyekböl álló függö adósság teljesbeváltásáról szóló törvény alapján kötött egyez-mény értelmében a fölmondott öt-forintos és ötven-forintos államjegyek helyébe tartozik forgalombabocsátani.

A tiz-koronás bankjegyek kibocsátásáról szólókülön rendelkezések a következök:

1. A két pénzügyminiszter a jelen egyezménymegkötése után az Osztrák-magyar bank illetö fö-intézeténél együtt 160 millió koronát fizet le a ko-ronaérték arany érméiben.

Ebböl az összegböl a magyar pénzügyminisz-ter 48 millió koronát, az osztrák pénzügyminiszter112 millió koronát fog lefizetni.

2. A lefizetett arany értékérmék az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bank-jegyek külön fedezetét képezik és a magyar pénz-ügyminiszterium, valamint az osztrák pénzügymi-niszterium azokat csak a két kormánynak a jelenegyezmény értelmében kötött ujabb egyezményealapján vonhatják vissza.

3. A kibocsátott tiz-koronás bankjegyek ösz-szege, a 6. pontban elörelátott eset kivételével, nemhaladhatja tul a két pénzügyminiszterium által le-fizetett arany értékérmék összegét, vagyis 160 millió,koronát.

Az Osztrák-magyar bank a tiz-koronás bank-jegyek kibocsátását csak akkor kezdheti meg, ha akét pénzügyminiszterium az 1. pontban megjelöltlefizetéseket egész összegökben teljesitette.

4. A lefizetett arany értékérmék az Osztrák-magyar bank érczkészletéhez számittatnak, de csaka tiz-koronás bankjegyek fedezetére fordithatókanélkül, hogy a bank jogositva lenne ezeknek a le-fizetéseknek érczkészletébe való beszámitása általa megengedett jegyforgalom összegét fölemelni.

A bank azonban jogositva van a pénztáraibanmeglevö tiz-koronás bankjegyeket a bankjegyforga-lom érczbeli és bankszerü fedezetének, valamint abank által esetleg fizetendö adónak megállapitásá-nál a forgalomban levö bankjegyek teljes összegé-böl levonni.

5. Az Osztrák-magyar bank a monarchia kétállamának közös költségén beváltandó öt-forintos ésötven-forintos államjegyek 112 millió a. é. forintottevö maradványának beváltását, ez államjegyek fel-mondása után, a tiz-koronás bankjegyek, valaminta két. pénzügyminiszterium által a neki átszolgál-tatandó 64 millió korona ezüst öt-koronás kiadásaellenében pénztárainál teljesiteni fogja.

A forgalomba hozott tiz-koronás bankjegyekés ezüst öt-koronások összegének lehetöleg mindigmeg kell felelni annak az összegnek, amelyben fel-mondott államjegyek bevonatnak.

6. Az Osztrák-magyar bank utasittatik, hogyegyelöre tiz-koronás bankjegyeket a . 2. pontbanmeghatározott összegen fölül is, egyenlö összegüezüst öt-koronások visszatartása ellenében, a szük-ség mérvéhez képest kibocsásson. Az ilykép kibo-csátott tiz-koronás bankjegyek összege azonbannem haladhat meg 20 millió koronát. Eszerint atiz-koronás bankjegyek összes forgalma semmiesetre sem haladhat meg 180 millió koronát

7. Az Osztrák-magyar bank köteles a pénz-ügyminiszteriumok részéröl bármikor hozzá intézettfelhivás folytán a tiz-koronás bankjegyek teljes vagyrészleges bevonása iránt intézkedni

A két kormány köteles azonban az Osztrák-magyar banknak a tiz-koronás bankjegyek beváltá-sára szükséges fizetési eszközöket még pedig ugyan-oly összegben, amelyben tiz-koronás jegyek be-vonandók, rendelkezésére bocsátani.

8. A tiz-koronás bankjegyek elöállitása éskezelése folytán felmerülö munkáért és költségekéit

20. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

a két kormány az Osztrák-magyar banknak semmi-féle kárpótlást sem nyujt.

A felmondott, de "beváltásra nem került tiz-koronás bankjegyek a két állam javára évülnek elés pedig olyképen. hogy az elévült bankjegyek ösz-szegének 30%-a a magyar államkincstárt, 70%-apedig az ausztriai államkincstárt illeti.

10. Azon a napon, amelyen az Osztrák-ma-gyar bank módositott alapszabályainak ama hatá-rozatai, amelyek a bankjegyeknek magyar vagyausztriai veretü törvényes érczpénz ellenében valóbeváltására vonatkoznak, a két törvényhozás intéz-kedései folytán életbe lépnek, a m. k. pénzügymi-niszterium és a cs. k, pénzügyminiszterium azOsztrák-magyar banknál az 1. pont szerint lefize-tett arany értékérmékböl oly összegü ily érmét foga bank végleges tulajdonába átutalni, amely a tiz-koronás bankjegyeknek abban az idöpontban enge-délyezett maximális forgalmával egyenlö.

Ugyancsak ebben az idöpontban a két pénz-ügyminiszterium a 7. pontban foglalt határozmányokszerint rendelkezésére fogja bocsátani az osztrák-ma-gyar banknak kivánatára azokat a fizetési eszközö-ket, amelyek a 6. pont alapján adott utasitás foly-tán kibocsátott bankjegy bevonására szükségesek.

Ezzel szemben ez idötöl fogva a tiz-koronásbankjegyek beváltásáról az Osztrák-magyar banksajátjából gondoskodni tartozik.

11. Ha az Osztrák-magyar banknak 1910.végéig meghosszabbitott szabadalma lejár, mielöttaz alapszabályok ama határozatai, amelyek a bank-jegyeknek magyar vagy ausztriai veretü törvényesérczpénz ellenében való beváltására vonatkoznak, akét törvényhozás intézkedései folytán életbe léptekvolna, vagy ha az Osztrák-magyar bank ez idöpontelött felszámolásba jut, az akkor még kibocsátotttiz-koronás jegyek bevonása iránt intézkedés teendöés a bevonást illetö elszámolás a két pénzügy-miniszterium és az Osztrák-magyar bank között ajelen egyezmény 7. és 9. pontjai értelmében meg-ejtendö.

Ha a monarchia két államának kormányai azOsztrák-magyar bank módositott alapszabályainak107. czikkében kikötött jogukkal, hogy a szabada-lom tárgyát képezö egész banküzletet, a jelzálog-hitelosztály elkülönitése mellett, amely a banktársa-ságnak megmarad, a mérleg szerinti álladékban ésa mérleg szerinti értékben megválthatják, oly idö-ben élnének, mielött az alapszabályok ama határo-zatai, amelyek a bankjegyeknek magyar vagy ausz-triai veretü törvényes érczpénzben való beváltásáravonatkoznak, a két törvényhozás intézkedései foly-tán életbe léptek, ugy a banknak akkor mérlegszerint meglevö aranykészletéböl mindegyik kor-mánynak, kivánatra, a jelen egyezmény értelmébenlefizetett arany értékérmék ezüst értékpénz vagybankjegyek ellenében visszaszolgáltatandók, annyi-ban, amennyiben azok idöközben a jelen egyez-mény értelmében a bank tulajdonába át nem utal-tattak, vagy a banktól vissza nem vonattak.

VIII. Törvényjavaslata magyar korona országainak kormánya és a biro-dalmi tanácsban képviselt királyságok és országokkormánya között a m. kir. pénzügyminiszterium ésa csász. kir. pénzügyminiszterium által az Osztrák-magyar banknál arany értékérmékben teljesitett, il-letöleg teljesitendö lefizetések tárgyában kötendö

egyezményröl.A két kormány és a bank között az 1894. évi

julius 24-én kelt egyezményben megjelölt maximá-lis összegen felül a m. kir. pénzügyminiszteriummég 9,600.000 a. é. forintot és a csász. kir. pénz-ügyminisztérium még 22,400.000 a. é. forintot fizete husz-koronásokban az Osztrák-magyar bank il-letö föintézeténél.

Az Osztrák-magyar bank a teljesitett- lefize-tés mérvéhez képest a törvényes ellenértéket a le-fizetö pénzügyminisztériumnak ezüst forintosokbanrendelkezésre bocsátja.

Ezek a lefizetett husz-koronások, nemkülön-ben az 1894. évi julius 24-én kötött egyezményalapján lefizetett husz-koronások az Osztrák-magyarbank érczkészletéhez számittatnak.

- Az Osztrák-magyar bank, amennyiben a jelenegyezmény 1. pontja és az 1894. évi julius 24-énkötött egyezmény szerint lefizetett husz-koronásokellenértékét a lefizetö pénzügyminiszteriumnak ezüstértékpénzben szolgáltatta, jogositva van, a lefizetetthusz-koronásokat a forgalomban levö bankjegyekteljes összegének érczfedezetébe beszámitani

Amennyiben azonban a bank az 1894. évijulius 24-én kötött egyezmény alapján lefizetetthusz-koronások ellenértékét nem ezüst értékpénz-ben, hanem bankjegyekben szolgáltatta, a lefizetetthusz-koronások mindaddig, amig a bank tulajdo-nába át nem mentek, továbbra is csak épenezeknek a bankjegyeknek fedezésére forditha-tók, anélkül, hogy a bank jogositva lenne, ezek-nek a husz-koronásoknak érczfedezetébe valóbeszámitása által a megengedett jegyforgalom, ösz-szegét fölemelni,

A lefizetett husz-koronások abban a mérvben,amelyben a bank a kikötött ellenértéket a lefizetöpénzügyminiszteriumnak tényleg kiszolgáltatta, attóla naptói, amelytöl fogva az Osztrák-magyar bankalapszabályainak ama határozatai, amelyek a bank-jegyeknek magyar vagy ausztriai veretü törvényesérczpénz ellenében való beváltására vonatkoznak, akét törvényhozás intézkedései folytán életbe lépnek,

0 a bank tulajdonába mennek át.A két pénzügyminiszterium ezután is jogo-

sitva lesz a teljesitett lefizetéseknek és a bankkészleteinek mérvéhez képest az Osztrák-magyarbanktól átváltáskép husz-koronásokat, ezek név-értékének ezüst értékpénzben való lefizetése elle-nében, levonás nélkül és költségmentesen igénybevenni.

Az Osztrák-magyar bank köteles, ha meg-hosszabbitott szabadalma lejár, mielött a bankalap-szabályok ama határozatai, amelyek a bankjegyek-nek magyar vagy ausztriai veretü törvényes ércz-pénz ellenében való beváltására vonatkoznak, a kéttörvényhozás intézkedései folytán életbe léptek,vagy ha ez idöpont elött felszámolásba jut, a jelenegyezmény, valamint az 1894. évi julius 24-én kö-tötött egyezmény értelmében lefizetett husz-koroná-sokat a lefizetö pénzügyminiszteriumnak, kivánatra,ezüst értékpénz vagy bankjegyek ellenében vissza-szolgáltatni.

Ezen kivül az Osztrák-magyar banknál lefize-tett huszkoronások, — ugyanez esetten — a kétkormánynak a két törvényhozás jóváhagyásávalkötött "egyezménye alapján, ugyan oly összegüezüst értékpénz vagy bankjegyek ellenében vissza-követelhetök.

Köteles továbbá ez esetben az Osztrák-magyarbank az osztrák kormány részéröl aranyban a bank-adósságra lefizetett 60 millió koronát, az osztrákpénzügyminiszteriumnak kivánatra egyenlö összegüezüst értékpénz vagy bankjegy ellenében a készletmérvéhez képest visszaadni.

Az Osztrák-magyar bank köteles készletéhezképest a két pénzügyminiszteriumnak kivánságára,ezüst értékpénzt bankjegyek ellenében tetszésszerinti összegben minden levonás nélkül és költség-mentesen rendelkezésére bocsátani.

Az Osztrák-magyar bank e szolgálataiéitsemmiféle dijazást sem vehet igénybe.

IX.A koronaértékben való közkötelezö számitás-

ról szóló javaslatot már közöltük.

X. Törvényjavaslataz Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosz-

szabbitásáról.

1. §.Az osztrák-magyar monarchia mindkét álla-

mát önálló jegybankok felállitása tekintetében meg-illetö, kölcsönösen elismert jog a mai szabadalomlejárta után az 1910. év végéig igénybe nem vétet-vén, az Osztrák-magyar banknak az 1878. évi XXV.törvényczikk 1. és 2. §-ában 1878. évi julius l-töl1887. évi deczember 31-éig terjedö idöre adott; az1887. évi XXVI. törvényczikk 1. §-a alapján 1888.évi január hó 1-töl 1897. évi deczember 31-éig ter-jedö idöre meghosszabbitott és az 1898. évi I. tör-vényczikk alapján 1898. évi deczember hó 31-éigideiglenesen érvényben tartott s z a b a d a l o m az1899. é v i j a n u á r h ó 1-töl 1910. é v i de-c z e m b e r 31-éig t e r j e d ö i d ö r e i s m é tm e g h o s s z a b b i t t a t i k . Az Osztrák-magyarbank alapszabályainak az 1878. évi XXV., illetöleg1887. évi XXVI. törvényczikkek kiegészitö részétképezö 1., 2., 4., 13., 23., 24., 25., 26., 27., 28.,29., 31., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 44.,45., 46., 47., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 58., 60.,62., 64., 65., 75., 82., 83., 84., 86., 87., 89.; 90.,92., 95., 101., 102., 103., 104., 105., 106., 107.,108., 109. és 111. czikkei helyébe azonban az idemellékelt s e törvény kiegészitö részét képezöczikkekben, nemkülönben az uj 114. czikkben fog-lalt határozatok lépnek hatályba, a 42. és 43. czikkhatározatai pedig egyuttal hatálon kivül helyeztetnek.

Ugyanigy a bank jelzáloghitelosztálya alap-szabályainak 3., 6., 7., 9., 11., 24., 27., 29., 35., 37.,38., 39., 40., 41., 43., 45., 47., 48., 54., 55., 67.,60. és 63.§§-ai helyébe az ide mellékelt és a jelentörvénynek szintén kiegészitö részét képezö §§-ok-ban foglalt határozatok lépnek hatályba, mig a 49.és 69. §§-ok határozatai egyuttal hatályon kivülhelyeztetnek.

2. §.Az 1890. évi XX. törvenyczikkel az Osztrák-

magyar banknak adott és az 1898. évi L törvény-czikk alapján 1898. évi deczember hó 31-éig ideig-lenesen érvényben tartott az a felhatalmazás, hogyközraktárak által kiállitott zálogjegyeket (warrant)leszámitolhasson, az 1899. évi január hó 1-töl 1910.évi deczember hó 31-éig terjedö idöre egyidejülegazzal a módositással meghoszabbittatik, hogy ilyzálogjegyeknek (warrant) a koronaértékre kell szólni.

Egyuttal felnatalmaztatik az Osztrák-magyarbank, hogy a módositott törvénynek megfelelö zá-logjegyeket (warrant) az alapszabályok 76. és 77.czikkeinek megfelelöen a forgatmányi (giro) üzletbenátvehessen.

3. §.A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a

monarchia két államában az 1899., 1900. és 1901.évek folyamán uj fiókok felállitása, nemkülönben abank ingatlanainak és szerelvényeinek mérlegszerüértékelése tárgyában az alabb következö s szinténe törvény kiegészitö részét képezö két egyezményta birodalmi tanácsban képviselt királyságok és or-szágok pénzügyminiszterével együttesen, az Osztrák-magyar bankkal megköthesse. Felhatalmaztatik to-vábbá a pénzügyminiszter, hogy az 1887. évi XXVI.törvényczikk 2. §-a alapján egyrészröl a m. kir.pénzügyminiszter, másrészröl az Osztrák-magyarbank között az Osztrák-magyar bank szabadalmá-nak és müködésének a megszállott tartományokra(Bosznia és Herczegovinára) leendö kiterjesztésetárgyában kötött és az 1898. évi I. t.-cz. alapján létre-jött egyezmény által ideiglenesen 1898. évi decz. hó31-éig érvényben tartott egyezmény hatályát az 1899.január hó 1-töl 1910 deczember 31-éig terjedö idöremeghosszabbithassa.

4. §.Az Osztrák-magyar bank könyveit és száma-

dásait 1899. január l-töl kezdve a koronaértékbentartozik vezetni.

Jogositva van azonban a bank 1898. évi de-czember 31-ike után is :

a) ausztriai értékre szóló váltókat és zálog-jegyeket (warrant) alapszabályszerüen (a módositottalapszabályok 60. czikke, illetöleg a fönnebbi 2. §.)leszámitolni, ha e válták és zálogjegyek 1899. évijanuár 1-je elött állittattak k i ;

b) ausztriai értékre szóló bankjegyeket a ko-ronaértékre szóló bankjegyek egyes kategoriáinakelkészültéig, de nem tovább, mint 1901. deczem-ber 31-éig alapszabályszerüen kibocsátani;

c) ausztriai értékre szóló zálogleveleket akoronaértékre szóló záloglevélürlapok elkészültéig azalapszabályokban foglalt feltételek akit kiadni.

5. §.Az ausztriai értékre szóló bankjegyek bevo-

natásukig az alapszabályok 86. czikke értelmébenés pedig olykép fogadandók el, hogy az illetö bank-jegy névértékének minden ausztriai értékü forintjakét koronával számitandó (az 1892. évi XVII. tör-vényczikk 22. §-a).

Amig ausztriai értékre szóló bankjegyek tör-vényes forgalomban vannak, azok külön kimuta-tandók; egyebekben az ausztriai értékre szóló ebankjegyekre az alapszabályok minden rendelkezéseteljes mérvben kiterjed.

Az ausztriai értékre szóló bankjegyek bevo-nására nézve a határidök az alapszabályok 89.czikke értelmében állapitandók meg.

6. §.Az Osztrák-magyar bank adó alá esö jöve-

delme (alapszabályok 92. czikke), a monarchia egyikés másik államában az alább érintendö aránybankerül az illetö állam törvényei szerint adóztatás alá,— még pedig a jövedelemnek a jelzálog-hitelinté-zetböl eredö része a banknak az adóév deczember31-én a monarchia egyik és másik államában kinn-levö jelzálogos kölcsönbeli tökekövetelési arányában,az adóköteles jövedelemnek a bank többi üzletágai-ból eredö része pedig a banknak a monarchia egyikés másik államában fennálló intézetei tiszta jöve-delme arányában.

A bank birtokában levö ingatlanok hozadékaazon államban kerül megadóztatás alá, ahol azingatlanok feküsznek.

Az Osztrák-magyar bank által az alapszabá-lyoknak megfelelöen kibocsátott záloglevelek ésezek szelvényei részére az 1889. évi XXX. törvény-czikk 10. §-ában biztositott és az 1898. évi I. tör-vényczikk 2. §-a alapján létrejött egyezmény általideiglenesen 1898. évi deczember hó 31-éig érvény-ben tartott mentességek az 1899. évi január 1-étöl1910. évi deczember 31-ikéig terjedö idöre változat-lanul érvényben maradnak.

7. §.A ki jogosulatlanul bankjegyeket, vagy más,

az elömutatóra szóló, nem kamatozó oly kötelezvé-nyeket bocsát ki, melyek a forgalomban pénzjegyekgyanánt használhatók, amennyiben az nem képez azáltalános büntetö törvények szerint sulyosabb bün-tetés alá esö cselekményt, — vétséget követ el ésaz általa kibocsátott értékjegyek tizszeres összegé-vel felérö, de legalább is négyezer korona pénzbün-tetéssel büntetendö.

A bünvádi eljárás a magyar korona országai-ban csupán az Osztrák-magyar bank fötanácsánakinditványára a budapesti, illetöleg a zágrábi elsöfolyamodásu kir. törvényszék által inditható meg.

Behajthatlanság esetén a pénzbüntetés fog-házbüntetés változtatható át, amelynek tartamaazonban egy évet nem haladhat meg.

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 21. oldal.

A pénzbüntetések hovaforditására nézve abüntetö törvénykönyvek erre vonatkozó rendelke-zései alkalmazandók.

8. §.E törvény végrehajtásával a pénzügyminisz-

ter és az igazságügyminiszter bizatik meg.

E javaslathoz következö egyezmények tar-toznak :

I.A magyar korona országaiban az Osztrák-

magyar bank 1899., 1900. és 1901. években leg-alább tiz uj fiókot fog felállitani a magyar minisz-terium által kijelölendö helyeken.

A birodalmi tanácsban képviselt királyságok-ban és országokban az Osztrák-magyar bank 1899.,1900. és 1901. években legalább tiz uj fiókot fogfelállitani az osztrák miniszterium által kijelölendöhelyeken.

E számon tul további fiókok felállitása tekin-tetében a bank módositott alapszabályainak 2. czik-kében foglalt határozatok maradnak irányadók.

II.A két pénzügyminiszter beleegyezik abba,

hogy az Osztrák-magyar bank összes ingatlanainakkönyvbeli értékét együtt 1,500.000 forinttal azon anapon, amelyen az Osztrák-magyar bank meghosz-szabbitott szabadalma hatályba lép, fölemelhesse ésaz ezen ingatlanok könyvbeli értékének fölemelésé-böl elöálló többértéket mérlegében kimutathassa.

Ezzel egyidejüleg a megnevezett ingatlanokmérleg szerinti többértékével egyenlö összeg azOsztrák-magyar bank tartalékalapja javára irandó.

Az Osztrák-magyar bank kötelezi magát, hogya meghosszabbitott szabadalma hatályának kezdeté-vel birtokában levö ingatlanokat, valamint szerel-vényeket (fundus instructus), ezeknek jelenlegi fel-emelt értékénél, a meghosszabbitott szabadalomtartama alatt ujonnan szerzett ingatlanokat és sze-relvényeinek ujonnan beszerzett alkatrészeit pediga beszerzési értéknél magasabb értékkel mérlegébebeállitani nem fogja.

A bank alapszabályaira vonatkozóan terve-zett módositások közül következök a fontsabbak :

1. Czikk. Alap szabályszerü müködésénél azOsztrák-magyar banknak a monarchia mindkét álla-mában egyaránt képezi feladatát a pénzforgalomszabályozásáról, a fizetések kiegyenlitésének meg-könnyitéséröl, a kereskedelmi, nagy-és kisipari és amezögazdasági hitelszükségletek kielégitéséröl gon-doskodni, mindenekelött azonban a törvényhozásintézkedése folytán felvett k é s z f i z e t é s e k(111. c z i k k ) f ö n t a r t á s á t b i z t o s i t a n i

P e c s é t j é b e n a m a g y a r k o r o n ao r s z á g a i n a k c z i m e r é t és az ausztriaicsászári sast egymás mellett, összeköttetés nélkül sköiratkép magyar és német czégét használja.

2. Czikk. A jelzáloghitel- és záloglevélüzletszámára B u d a p e s t e n a j e l z á l o g h i t e l -o s z t á l y k é p v i s e l ö s é g e szerveztetik.

4. Czikk. Az Osztrák-magyar bank r é s z -v é n y t ö k é j e k é t s z á z t i z m i l l i ó koro-n á b ó l áll, mely ezernégyszáz kororájával száz-ötvenezer részvényre van befizetve.

A részvénytöke felemelése vagy leszállitásacsak a monarchia mindkét államának törvényho-zásai által helybenhagyott közgyülési határozat foly-tán eszközölhetö.

13. Czikk. A közgyülés a fötanács által hiva-tik össze és B u d a p e s t e n vagy Bécsben tar-tatik meg aszerint, amint a közgyülés tagjainak(14. czikk) többségét a magyar vagy ausztriai állam-polgárok képezik.

23. Czikk. A fötanácsosokat a közgyülés köz-vetlenül választja.

A választást olykép kell megejteni, hogy at i z e n k é t f ö t a n á c s o s közül(26 . cz ikk)hat magyar és hat ausztriai állam-polgár legyen.

Fötanácsosokká ugy a közgyülés tagjai, mintoly személyek is választhatók, akik nem tagjai aközgyülésnek, ha, a részvénybirtok kivételével,egyéb személyes tulajdonságaiknál fogva (14. és 15.czikk) képesek lennének a közgyülésén részt venni.

24. Czikk. A számvizsgálók és helyetteseikválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogyközöttük a monarchia mindkét államának polgárailegyenek.

Az ö s s z e s ü z l e t á g a k t e k i n t e -tében a magyar és az ausztriaibankpiaczokon azonos szabályokérvényesek.

A fötanács szabad megitélése alapján állapitjameg ugy a leszámitolási, mint a kölcsönüzletrenézve az egységes kamatlábat. A két kormány azilletö kormánybiztos utján (52. és 53. czikk) csaka fölött örködik, vajjon a fötanács ez iránti hatá-rozatai az alapszabályoknak alaki tekintetben (37.czikk) megfelelnek-e?

A fötanács minden üzletévre a maga kebelé-böl végrehajtó-bizottságot választ 139. czikk) A

végrehajtó-bizottságba, valamint a megállapitott ügy-rend szerint az egyes föüzletágak számára meg-alakitandó minden bizottságba tagokul e g y e n l ös z á m b a n m a g y a r é s a u s z t r i a iá l l a m p o l g á r o k választandók.

26. Czikk. A fötanács a kormányzóból, a ma-gyar és ausztriai alkormányzóból, a helyettes al-kormányzóból és tizenkét (23. czikk) fötanácsos-ból áll._

27. Czikk. A kormányzó müködésének tartamaa kineveztetését követö ötödik rendes évi közgyülés(13. czikk) megtartásának napjával véget ér. A tá-vozó kormányzó kineveztetésre ujból javaslatbahozható.

28. Czikk. Az alkormányzót, ki egyuttal abudapesti igazgatóság elnöke, ugymint helyettesét am. kir. pénzügyminiszter, az alkormányzót, ki egy-uttal a bécsi igazgatóság elnöke, ugymint helyetteséta cs. k. ausztriai pénzügyminiszter javaslata folytánÖ csász. és apostoli királyi felsége nevezi ki.

Az alkormányzók és a helyettes-alkormányzókmüködésének tartama a kineveztetésöket követöötödik rendes évi közgyülés (13. czikk) megtartásá-nak napjával véget ér.

A távozó alkormányzók, nemkülönben helyet-teseik kineveztetésre ujból javaslatba hozhatók.

Az alkormányzók mindegyike a bank pénz-tárából 20.000 korona évi fizetést élvez.

A helyettes-alkormányzók hivatalukat dijtala-nul látják el.

36. Czikk. A fötanács, a végrehajtó bizottságés a fötanács egyéb bizottságainak ülései a kormányzókijelöléseihez képest B u d a p e s t e n v a g yB é c s b e n , m é g p e d i g l e h e t ö l e g fe-v á l t v a , tartandók meg. A fötanács, a végrehajtóbizottság s a többi állandó bizottság üléseire azösszes tagokon kivül a két kormánybiztos is meg-hivandó.

40. czikk. A budapesti igazgatóság és a bécsiigazgatóság mindazon intézkedésekre jogositva van,amelyek az alapszabályok szerint részökre meg-állapitott hatáskörböl közvetlenül folynak.

Az igazgatóságok kizárólagos joga az illetöállamban a leszámitolási és kölcsönüzletben a bank-hitelt megszabni. E végböl megállapitják azt a végsöhatárt, amelyen belül az egyes czégek és szemé-lyek a bankhitelt e két üzletág mindegyikében igénybevehetik.

Az igazgatóságok e hitel igénybevételét min-den irányban ellenörzik is, az e tekintetben szük-séges intézkedéseket megteszik és a 63. czikk sze-rint nekik fentartott esetekben határoznak.

Az igazgatóságok jogositva vannak az illetöállamban nekik alkalmasaknak tetszö helyeken aleszámitolási üzlet számára bankmellékhelyeket fel-állitani és azokat megszüntetni, nemkülönben egyesczégek és személyek részére a bankhitelnek levele-zési uton való igénybevehetését engedélyezni s öknevezik ki a birálókat az illetö állam bankinté-zeteinél.

A fötanácsnak az egyik vagy mindkét állam-banlévö bankintézetekhez irásban intézett rendel-kezései, az igazgatóságokkal az alájok rendelt bank-intézetekhez való továbbitás végett közlendök (46.czikk.) Sürgös voltuknál fogva a bankintézetekhezközvetlenül intézett rendelkezésekröl az igazgatósá-gok haladék nélkül értesitendök.

Az igazgatóságok kötelesek a fötanácsnak azáltala kivánt jelentéseket tenni, de jogositva is van-nak hatáskörükön belül és kivül álló ügyekre nézvea fötanácsnak inditványokat tenni.

41. Czikk. Mindegyik igazgatóság az illetöalkormányzóból, ennek helyetteséböl és azokból afötanácsosokból áll, akik az illetö állam polgárai.(23. czikk.)

Az alkormányzó az igazgatóság üléseibenelnököl s az igazgatóság állandó képviselöje.

Az igazgatóság nevében ö gyakorolja a hitel-nek az igazgatóság alá rendelt intézeteknél valófelhasználása fölött— a kormányzó által a fötanácsnevében gyakorlandó jog minden korlátozása nél-kül (27. czikk) — az állandó ellenörzést.

E hatáskörében az alkormányzó jogositva vansürgös szükség esetén a megkivánt halaszthatatlanintézkedések megtételére, a melyeket a kormányzó-nak haladék nélkül, az igazgatóságnak pedig leg-közelebbi egybegyülésekor, indokolva tudomá-sára hoz.

Az ö jóváhagyását vagy láttamozását igényliaz igazgatóság elöadójának (45. czikk), Budapestena jelzálog-hitelosztály képviselöségének is (2. czikk),minden inditványa, jelentése és levelezése.

45. Czikk. A fötanács mindegyik igazgatóságmellé, ennek meghallgatása után, központi felügyelöülaz illetö államban az üzletvezetöség egy tagját s a szük-séges tisztviselö- és szolgaszemélyzetet osztja be. Aközponti felügyelö az igazgatóság elöadója és az aközeg, aki az igazgatóság határozatait és intézke-déseit, az alkormányzó felügyelete alatt, végrehajtja.

Azon hatáskörén kivül, amely öt mint az igaz-gatóság végrehajtó közegét megilleti, a központi fel-ügyelö, mint az üzletvezetöség tagja, a fötanács ál-tal megállapitott szabályzat alapján az illetö állam-

ban lévö bankintézetek fölött a felügyeletet gya-korolja.

A központi felügyelö köteles minden javas-latát, jelentését és levelezését az alkormányzónakjóváhagyás vagy láttamozás végett bemutatni.(41. czikk).

51. Czikk. A magyar és az osztrák kormányegy-egy biztost és egy helyettest nevez ki olyan,közegekül, melyek által a két kormány meggyözö-,dést szoroz magának arról, hogy a bank a törve-nyeknek és az alapszabályoknak megfelelöen, nem-különben összhangzásban az állami érdekkel jár el,

52. Czikk. E biztosoknak jogában áll a köz-gyülés, a fötanács, a végrehajtó bizottság, a föta-nács egyéb állandó bizottságai, valamint az illetöigazgatóság üléseiben, de csak tanácskozó szava-zattal jelen lenni és minden felvilágositást megkö-vetelni, mely feladatuk teljesitésére szükséges.

A kormánybiztosoknak a feladatukat képezöfelügyelet gyakorlására szükséges betekintés a bank;üzletvitelébe mindig megengedendö.

A két kormánybiztos mindegyikének jogábanvan, a közgyülésnek, a fötanácsnak, a végrehajtóbizottságnak és a fötanács egyéb állandó bizottsá-gainak, vagy az illetö igazgatóság határozatai ellenfelszólalni, ha a határozatot a fennálló törvények-kel vagy az alapszabályokkal ellenkezönek, vagy azilletö állam érdekeivel össze nem egyeztethetönektartja. (25. és 47. czikk.)

55, czikk. A bank köteles a két pénzügyikormányzat mindegyikének számlájára, az egyetér-töleg megállapitandó szabályok mellett, pénzt átvennis az illetö követelés erejéig fizetéseket teljesiteni.Ugyszintén köteles a bank a két pénzügyi kormány-zat mindegyikének kivánságára és számlájára azegyetértöleg megállapitott helyeken a bank pénztá-rainál átváltásokat teljesiteni. A banknak ebbeliténykedése fejében bizományi dijra vagy a költsé-gek megtéritésére igénye nincs.

A bank v a l a m e n n y i b a n k i n t é z e t -n é l r e n d s z e r i n t c s a k i s a f ö t a n á c sá l t a l m e g á l l a p i t o t t e g y s é g e s ka-m a t l á b m e l l e t t (25. czikk) s z á m i t o l -h a t le, amely kamatláb közzéteendö s a bankpénztárainál kifüggesztendö. Kivételeknek csak a,fötanács, vagy ez által e czélra megbizott valamelybizottság határozata alapján van helye.

82. Czikk. Az Osztrák-magyar bank szabadal-mának idejére az osztrák-magyar monarchia mind-két államában kizárólagos joggal bir a 84. czikkáltal megszabott határokon belül önmagára szólóutalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a be-mutatónak kivánatára kifizetendök, kiállitani ésforgalomba bocsátani.

A b a n k ezen u t a l v á n y a i ( b a n k -j e g y e k ) n e m s z ó l h a t n a k ö t v e n k o -r o n á n á l k i s e b b ö s s z e g r ö l . Ezen utal-ványok egyik oldalon magyar szöveggel és a magyarkorona országainak czimerével, a másik oldalonnémet azonos tartalmu szöveggel és az ausztriaicsászári sassal vannak ellátva.. Ezen utalványokona bank alapszabályszerü czégjegyzése (38. czikk)alkalmazandó.

84. Czikk. Ha a forgalomban levö bank-jegyek összege az érczkészletet négyszáz milliókoronán tulmenö összeggel haladja meg, a bankezen négyszáz millió koronát meghaladó többletután évenkinti ötszázaléknyi adót tartozik a kétállamnak és pedig u g y a n a b b a n az arány-b a n é s i d ö p o n t b a n fizetni, a m e l y -b e n a k é t á l l a m m i n d e g y i k é n e k ab a n k t i s z t a j ö v e d e l m é b e n v a l ór é s z e s e d é s e k i f i z e t e n d ö (102. cz ikk) .

89. czikk. A behivott, de beváltás alá nemkerült bankjegyek összege (85. czikk) a két államjavára évül el és pedig ugyanabban az arányban,amelyben a két állam mindegyikének a banktiszta jövedelmében való részesedése kifizetendö.(102. czikk.)

102. czikk. A bank üzleteinek és vagyonánakévi jövedelméböl az összes költségek levonása utána részvényeseket legelöbb is a befizetett részény-tökének n é g y s z á z a l é k a illeti meg. A mégfenmaradó tiszta évi jövedelemböl tiz százalék atartalékalap és két százalék a nyugdijalap javárahelyeztetik el.

A tiszta nyereség azután fenmaradó ré-szének fele addig, amig a részvényesek összesosztaléka a befizetett részvénytöke hat száza-lékát meg nem haladja, a részvényeseketmegilletö osztalékhoz számittatik: másik fele a kétállam javára esik.

A tiszta nyereség még ezután fenmaradó ré-szének egy. harmada a részvényeseket megilletöosztalékhoz számittatik, másik két harmada a kétállam javára esik.

A tiszta nyereségböl a két államot megilletörész a m. kir. államkormánynak legkésöbb mindig

következö év február havában megtartandó ren-des évi közgyülés után. és pedig u g y a n a b b a na f e l o s z t á s i a r a n y b a n f i z e t e n d öki, a m e l y a r á n y b a n az O s z t r á k -m a g y a r b a n k n a k a 92. c z i k k sze-

22. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

r i n t a d ó k ö t e l e s j ö v e d e l m e , jö-v e d e l e m n e k a j e l z á l o g h i t e l ü z -l e t b ö l e r e d ö r é s z é b e n é s a z a d ó -k ö t e l e s j ö v e d e l e m n e k a b a n k t ö b b iü z l e t á g a i b ó l e r e d ö r é s z é b e n , a zO s z t r á k - m a g y a r b a n k s z a b a d a l -m á n a k m e g h o s s z a b b i t á s á r ó l s z ó l ót ö r v é n y 6. §-a, i l l e t ö l e g a v o n a t -k o z ó a u s z t r i a i t ö r v é n y VI. c z i k k eé r t e l m é b e n az i l l e t ö ' ü z l e t é r b e na m o n a r c h i a m i n d e g y i k á l l a m á -b a n a d ó k ö t e l e s v o l t .

Az elsö félév tiszta jövedelméböl, amennyibenaz a fennebbi határozatok szerint a részvényesekközt kioszható, minden év julius havában részlet-fizetésképen a befizetett részvénytöke két százalékaszolgáltatik ki a részvényeseknek.

Ami a tiszta évi jövedelemböl ezután marad,az a közgyülésnek legkésöbben a következö érfebruár havában tartandó rendes évi ülése utánfizettetik ki.

Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befize-tett részvénytöke után számitandó négy százalékososztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tar-talékalapból pótolható, amennyiben ezáltal a tarta-lékalap a befizetett részvénytöke tiz százalékánálalább nem száll.

105. Czikk. A z O s z t r á k - m a g y a rb a n k s z a b a d a l m a 1910. é v i d e c z e m -b e r 31-ig t a r t .

106. Czikk. A társaság saját kérelmére, amonarchia mindkét állama törvényhozásának jóvá-hagyása mellett, szabadalmának lejárta elött is föi-oszlatható. Ily kérelem azonban csakis a közgyü-lésnek rendkivüli ülésében, a jelenlévö tagok három-negyedének szavazata által határozható el. A föta-nács részéröl a budapesti és bécsi hivatalos lapok-ban négy héttel elöbb közhirré teendö, hogy ezenülésben a társaság feloszlásának kérdése fog tár-gyaltatni.

107. Czikk. I. A magyar királyi kormány ésa csász. kir. kormány a két törvényhozás jóváha-gyásával kötött egyezmény alapján jogositva van-nak, ha az Osztrák-magyar bank szabadalma lejár(105. czikk), vagy a banktársaságlejárta elött feloszlik (106. czikk), a s z a b a d a -l o m t á r g y á t k é p e z ö e g é s z b a n k -ü z l e t e t , a j e l z á l o g h i t e l ü z l e t e l -k ü l ö n i t é s e m e 1 l e t t (6. czikk), amely abanktársaságnak megmarad, m é r l e g s z e r i n t iá l l a d é k b a n é s m é r l e g s z e r i n t i é r -t é k b e n á t v e n n i

A két államkormány, ha ezzel a jogával él,a banknak összes ingó és ingatlan vagyonát tulaj-donilag és azzal a kötelezettséggel szerzi meg,hogy az Osztrák-magyar banknak minden kötele-zettségeit teljesiti, annyiban, amennyiben a bankvagyona, illetöleg kötelezettségei nem tartoznakközvetlenül az Osztrák-magyar bank által folytatottjelzáloghitelüzlethez.

A két államkormány eszerint a banknak, nema jelzáloghitelosztályhoz tartozó, összes ténylegesszolgálatban álló szolgálati személyzetét, annak aszolgálati szerzödésböl folyó minden jogával és kö-telezettségével, nemkülönben a nyugdijalapot és azegész nyugdijszolgálatot, amennyiben ez az alapés ez a szolgalat nem tartozik a jelzáloghitelosz-tályhoz, szintén átveszi.

Ezzel szemben az üzletet átvevö két kormányaz Osztrák-magyar bank részvényeseinek r é s z -v é n y e n k i n t a z o n n a l 1520 k o r o n á tf i z e t k i , az 1892. évi XVII. törvényczikkel, ille-töleg az 1892. évi augusztus 2-án kelt ausztriaitörvénynyel (R.-G.-BI. 126. sz.) megállapitott érték-ben. Az üzletet átvevö kormányok ezenkivül kifize-tik a részvényeseknek a még felosztásra nem kerültosztalékokat és a mérlegszerinti tartalékalapnakegy-egy részvényre esö egyenlö részét, amennyibenaz nem veendö igénybe oly veszteségek fedezetére,amelyek a banküzletnek a két kormány által való át-vételét megelözö idöböl származnak. A tartalékalapraés a nyugdijalapra vonatkozó leszámolás az átvételtkövetö esztendöben befejezendö.

A részvényeseknek járó összegek a fötanácskezeihez fizetendök, amely az Osztrák-magyar bankrészvényeseinek összeségét a tartalékalapra és anyugdijalapra vonatkozó leszámolásnál is képviseli.A nyugdijalap a banküzletre vonatkozó és a jel-záloghitelosztályra vonatkozó nyugdijszolgalat ará-nyiban osztandó fel az államkormányok és a bankközött.

A fötanács jogositványai a banküzletnek akét államkormány által való átvételéböl eredö ügy-letek tekintetében csak ezek teljes befejezése utánszünnekk meg.

A banküzletnek a két államkormány által valóátvétele esetén a banktársaságnak megmaradó jel-zálog-hitelüzlet részére a részvényekért kifizetettösszegekböl a 6. czikk értelmében alap képestetik,A fenmaradó összeget, illetöleg a 6. czikk értel-mében szabad rendelkezésre jutó összeget a föta-nács a társasági tagok között a részvények arányá-ban felosztja. Ezrekben a jelzáloghitelosztály

felszámolására nézve az Osztrák-magyar bankfelszámolása tekintetében fennálló rendelkezésekirányadók.

II. A szabadalom tárgyát képezö banküzlet-nek a két államkormány által való átvételeesetén azonban az O s z t r á k - m a g y a rb a n k k ö z g y ü l é s é n e k a z is j o g á -b a n á l l , h o g y a r é s z v é n y t á r s a s á gt o v á b b i f e n n á l l á s á t — az alapszabá-lyok 6. czikkében a jelzáloghitelosztály elkülönitéseidejében forgalomban levö záloglevelekre vonat-kozólag foglalt rendelkezések megtartásával — aj e l z á l o g h i t e l ü z l e t n e k a m o n a r -c h i a m i n d k é t á l l a m á b a n v a l ó f o l y -t a t á s a v é g e t t , s z é k h e l y ü l B u d a -p e s t n e k v a g y B é c s n e k s z a b a dm e g v á l a s z t á s á v a l , e l h a t á r o z z a .Az Osztrák-magyar banknak az alapszabályok X.czimében és a jelzáloghitelosztály alapszabályaibanbiztositott külön jogokat a banktársaság a jelzálog-hitelosztály elkülönitése idejéig adott jelzálogköl-csönök tekintetében azok teljes lebonyolitásáig ésmindaddig élvezi, amig ezek az üzletek a bank jelzálog-hitelosztálya alapszabályainak értelmében vitetnek.A jelzáloghitelosztály elkülönitésének ideje utánadott jelzálogkölcsönökre nézve a banktársaság ujalapszabályai lesznek érvényesek.

III. Ha az Osztrák-magyar bank szabadalmalejár (105. czikk) anélkül, hogy a két államkor-mány kikötött azzal a jogával, hogy a banküzletetátveszi, élne, az Osztrák-magyar bank közgyülésejogositva lesz a részvénytársaság további fennállásátszékhelyével Budapesten vagy Bécsben és fióküzle-tekkel a monarchia mindkét államában, a bank- ésjelzáloghitelüzlet gyakorlására, a jegybank jogai és azazokkal összefüggö kötelezettségek nélkül, elha-tározni.

Ez esetben a szabadalom lejártáig megkötöttüzletekre nézve az Osztrák-magyar bank felszámo-lásának esetére fennálló rendelkezések értelemsze-rüen alkalmazandók.

IV. Ha a II. és III. alatt emlitett esetekben aközgyülés által megállapitott alapszabályok amazállam törvényeinek, amelyben a részvénytársaságszékhelye tervezve van, megfelelnek, az Osztrák-magyar bank további fennállásához nem szükséges azilletö államkormány külön engedélye. Az illetö állam-kormány az uj banktársaságnak mindazokat a jo-gositványokat meg fogja adni. a mely jogositvá-nyok az illetö államban hasonló természetü és je-lentöségü intézeteknek megadva lesznek. A társaságfiókintézeteinek kölcsönös bebocsátására nézve amonarchia két állama között a részvénytársaságokkölcsönös bebocsátása iránt kötött egyezményekhatározatai lesznek irányadók.

A jelen alapszabályoknak ama rendelkezései,amelyek a két államnak a bank tiszta jövedelmé-ben való részesedésére vonatkoznak, az átalakitotttársaságra nem terjednek ki.

114. Czikk. A részvénytöke felemelése 90millió a. é. forintról azaz 180 millió koronáról a4. czikkben megállapitott 210 millió koronára akképfoganatositandó, hogy 30 millió korona a tartalék-alapból le- és a részvénytökéhez hozzáiratik, amivelminden részvény 1400 koronával be van fizetve. Arésevénytöke e felemelésével egyidejüleg 15 millióforint külföldi piaczokra szóló váltó, beleértve ebbeaz összegbe az ezidöszerint a tartalékalap értékeiközött kimutatott 13.525.166 irt 55 krnyi külföldipiaczokra szóló váltókat, amelyekre nézve a bank1892. május 3-án 825. szám alatt kelt kijelentésé-vel lemondott arról a jogról, hogy azokat a bank-szabadalom megujitásának végleges elintézéséigérczkészletébe beszámitja, a tartalékalapból azérczkészletbe áthelyezendök.

XI.vonatkozó javaslatot márA bankadósságra

közöltük.

XII.A fogyasztási adók biztositásáról szóló javas-

latot szintén közöltük már.

XIII. Törvényjavaslataz égetett szeszes folyadékok után járó vámról, aszeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesenkészitett sajtolt élesztönek megadóztatásáról szóló1888. évi XXIV. törvényczikk módositása és a szesz-

italmérési adó megszüntetése tárgyában.

Az égetett szeszes folyadékok után járóvámról, a szeszadóról, valamint a szeszterme-léssel együttesen készitett sajtolt élesztönek meg-adóztatásáról szóló 1888. évi XXIV. t-cz. 1., 5.,

42., 43.. 74, és 84. §-ai hatályon kivül helyeztet-nek, továbbá annak 2., 3., 4., 6., 7., 8., 21., 22.,24., 25., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 39., 40..41., 44., 46., 47., 48., 49., 50. f-ai, a harmadikfejezet harmadik rész elsö czimének felirata,valamint az 51., 52,, 54., 57., 60., 61., 62., 64.,65. §-ai. a harmadik fejezet harmadik rész máso-

dik czimének felirata, valamint a 66., 67., 69., 70.,71.. 72. §-ai, a negyedik fejezet felirata, a 75., 76.,77., 79., 81., 85., §-ai, a hatodik fejezet másodikrészének felirata, a 88. §., a hatodik fejezet har-madik részének felirata, végre a 90., 91,, 92., 93"95., 96. 97., 93., 99., 100., 101., 103. és 104. §-aimódosittatnak.

A fontosabb módositások következök :A vámvonalon belül termelt szesz adó alá

esik, mely a szeszfözdék nemeihez képest, melyekbena termelés történik, a termeléskor mint termelésiadó vagy a szesznek a hivatalos ellenörzés alól aszabad forgalomba bocsáttatásakor mint fogyasztásiadó fizetendö.

A t e r m e l é s i a d ó m i n d e n h e k t o -l i t e r és s z e s z f o k (hektoliterfok alkohol, literalkohol) u t á n a m e g h a t á r o z o t t 100 f o k us z e s z m é r ö s z e r i n t 50 k r a j c z á r tt e s z .

A fogyasztási adónak k é t t é t e l e van,t. i. 50 k r a j c z á r és 60 k r a j c z á r mindenhektoliterfok (liter) alkohol után.

Az alkoholmennyiség, melyet a fogyasztásiadó alá esö szeszfözdékben a kisebbik adótételmellett egy-egy termelési idöszakban, vagyis azegyik óv szeptember havának elsö napjától a köz-vetlenül rákövetkezö év augusztus havának utolsónapjáig termelni szabad, 1908. évi augusztus hó31-éig az egész osztrák-magyar vámterületre nézve1,878.000 hektoliterben állapittatik meg.

Ebböl a mennyiségböla magyar korona országaira . 853.000 hliter,

a birodalmi tanácsbanképviselt királyságokra és or-szágokra. . 1,017.000 hliter

és az osztrák-magyarvámterülethez tartozó Boszniaés Herczegovina területére . 8.000 hliter esik.

A fogyasztási adó alá esö szeszfözdék általegy-egy termelési idöszak alatt a kisebbik adótételmellett termelhetö alkoholmennyiségnek egyénen-kénti felosztása iránt az illetö állam törvényhozásaönállóan intézkedik.

A fogyasztási adó alá esö mezögazdaságiszeszfözdék minden hektoliter alkohol után, mely azerre vonatkozó határozmányok szem elött tartásávalgyártelepükröl elszállittatik, az állampénztárból juta-lomban részesittetnek, mely jutalom:

a) ha az alkohol beszámittatik abba az al-koholmennyiségbe, melyet az illetö szeszfözde a fo-gyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhet (3. §.2. pont), 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedöátlagos napi alkoholtermelésnél 4 forintot, 2 hekto-literen felül 4 hektoliterig terjedö átlagos napi alko-holtermelésnél 5 forintot és 2 hektoliterig terjedöátlagos napi alkoholtermelésnél 6 forintot tesz;

b) ha azonban e beszámitásnak helye nincs,4 hektoliteren felül 7 -hektoliterig terjedö átlagosnapi alkoholtermelésnél 2 forintot, 2 hektoliterenfelül 4 hektoliterig terjedö átlagos napi alkoholter-melésnél 3 forintot és 2 hektoliterig terjedö átlagosnapi alkoholtermelésnél 4 forintot tesz.

Az egy-egy termelési idöszakban termelt al-kohol összes mennyisége 1680 hektoliter alkoholtmeg nem haladhat.

Ha a szesz, melyet adó terhel, adó leirásánakigénybevételével hordókban vagy más tartályokbanés legalább is egy hektoliter mennyiségben a vám-vonalon át kivitetik: literenkint annak mindenhektoliterfoka után 5 krajczárnyi kiviteli jutalomengedélyeztetik.

Likörnek a vámvonalon át való kivitelénél, haa küldemény hordókban vagy palaczkokban legalábbis 25 litert tartalmaz: a kiviteli jutalom literenkintl 3/4 krral számittatik. Egy és ugyanazon csomagazonban csak egyenlö nagyságu és alaku palaczko-kat tartalmazhat.

Az olyan szesz után, melyet adó nem terhel,ha legalább 50 liter mennyiségben a vámvonalon átkivitetik, a fennebbi jutalmon kivül minden literalkohol után adóvisszatérités fejében 25 krajczárengedélyeztetik.

A jelen törvény kihirdetésétöl kezdve annakéletbelépteig terjedö idöben a fogyasztási adó na-gyobbik tétele alá esö szesz a szabad forgalombaát nem vihetö.

A szabad forgalomba már átment azok azégetett szeszes folyadékok, melyek 1898. évi szep-tember hó 1-én a vámvonalon belül találtatnakminden liter alkohol után 15 k r a j c z á r n y ip ó t a d ó alá esnek, mely pótadóra nézve a fo-gyasztási adóra vonatkozó határozmányok nyernekhasonszerü alkalmazást.

Mindazok a személyek, akik 1898. évi szep-tember hó 1-sö napján olyan égetett szeszes folya-dékkészlettel birnak, mely összesen 10, illetöleg 5liternél több alkoholt tartalmaz, kötelesek 1898. éviszeptember hó 1-jétöl számitva három napon belöle folyadék mennyiségét és annak alkoholtartalmát,valamint azt a községet és helyiséget, melyben eza folyadék tartatik, az erre kijelölt pénzügyi közeg-nél irásbelileg bejelenteni. E bejelentési kötelezett-ség kiterjed azokra a személyekre is, akik Budapest

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 23. oldal.

székes föváros és Pozsony szab. kir. város adó-vonallal zárt területén oly égetett szeszes folyadék-készlettel birnak, mely után a szeszitalmérési adómár megfizettetett.

A szeszfözök és mindazok, akik égetett sze-szes folyadékokkal kereskedést üznek, ilyeneket ki-mérnek vagy kismértékben elárusitanak, kötelesek1898. évi szeptember hó 1-töl számitott 60 napalatt égetett szeszes folyadék-készleteikre nézve,amennyiben ezek nem tartoznak a pótadómentesalkoholmennyiségek közé és különben is a fennebbipótadóval, illetve a felemelt fogyasztási adóval ter-helve nincsenek, azoknak szerzését, vagy a pótadó-nak, illetve fogyasztási adónak lerovását kimutatni.

A pénzügyminiszter megfelelö részletfizetéstengedélyezhet az olyan magánfeleknek, akik a fize-tendö pótadót vagyoni helyzetüknél fogva egyszerrelefizetni nem képesek.

Likörgyárosoknak az általuk fizetendö pótadóranézve a pénzügyminiszter az 1899. év végéig ter-jedhetö hitelt engedélyezhet. A vonatkozó köze-lebbi intézkedés rendeleti uton fog megtétetni.

A fogyasztási adó kisebbik tétele alá esö ésaz 1898—99., valamint az 1899— 1900-iki termelésiidöszakokban a vámvonalon át kivitt szesznek éven-kinti 100.000 h e k t o l i t e r n y i m e n n y i -s é g é r e n é z v e a 8. §-ban meghatározott kivitelijutalmon felül minden hektoliter alkohol után még5 f o r i n t n y i k ü l ö n k i v i t e l i j u t a l o mengedélyeztetik. Ebböl az alkoholmennyiségbölmindenik termelési idöszakban a magyar koronaországaira 46.660 hektoliter, a birodalmi tanácsbanképviselt királyságok- és országokra pedig 53.340hektoliter esik. Ez a hányad mindenik államterü-letén azok között a szesz-szabadraktárak és fogyasz-tási adó alá esö szeszfözdék között, melyeknekvállalkozói ez iránt legkésöbb az illetö termelésiidöszak szeptember havának 1-sö napjáig az ille-tékes pénzügyigazgatóságnál igényüket bejelentik ésamelyekben e napon legalább 50 hektoliter, afogyasztási adó kisebbik tételével terhelt alkoholvan készletben, ezen készletek arányában fel-osztatik.

A külön kiviteli jutalom iránti igény csakannyiban érvényesithetö, amennyiben ez az igénya fogyasztási adó kisebbik tétele alá esö szesz ki-vitelénél az eme külön kiviteli jutalomban részesülöalkoholmennyiségnek kiosztásáról az i l l e t ö szesz-szabadraktárak és szeszfözdék részére kiállitandóhivatalos bizonyitványok által igazoltatik.

A külön kiviteli jutalmakat mindenik állam-terület az esen külön jutalom iránti igény melletteszközölt saját kivitele arányában maga önállóanfedezi.

A szeszitalmérési adó megszüntetése.Az 1888: XXXV. t.-cz.-nek ama határozmá-

nyai, melyek a szeszitalmérési adóra vonatkoznak,továbbá az 1890: XXXVI. t.-cz. 5. §-a második ésharmadik bekezdéseinek, 6., 7. és 3. f-amak, a 9.§. d), e), f) és g) pontjainak, az 1892: XV. t-cz.6., 7., 8., 10., 11., 12., 13. és 14, §-ainak a szeszrevonatkozó határozmányai h a t á l y o n k i v ü lh e l y e z t e t n e k .

Az 1888: XXXV. t.-cz.-nek a szeszes italokkimérésére és kis mértékben való elárusitására vo-natkozó 1—16. §-ai — kivévén ezeknek a szesz-italmérési adóra vonatkozó rendelkezéseit — vala-mint a most emlitett törvényczikknek az italmérésiilletékre vonatkozó egyéb határozmányai e törvényáltal nem érintetvén, azok a szeszes folyadékok ki-mérésével vagy kismértékben való elárusitásávalfoglalkozókra nézve a jövöben is mérvadók.

A szeszitalmérési adónak községenkinti biz-tositása czéljából 1898. évre kihatólag kötött meg-váltási és haszonbérleti szerzödések 1898. ériaugusztus 31-ik napjával megszünnek éa ezen meg-szünésböl folyólag sem a megváltott községek vagyfelek, sem a bérlök a kincstár ellen semminemükártéritési igényt nem érvényesithetnek.

XIV. törvényjavaslata czukoradóról szóló 1888 : XXIII. t-cz. határoz-mányainak részben való módositásáról és az 1881.évi IV., 1883. évi V. és 1887. évi XLVII. törvény-czikkeknek a czukorfogyasztási adóra vonatkozó

határozmányainak megszüntetéséröl.A czukoradóról szóló 1888. XXIII.-czikk

46. 62. és 64. §-ai hatályon kivül helyeztetnek ésannak 1., 2., 3., 3O, 40.,42., 59,. és 61., §-ai kö-vetkezökép módosittatnak:

Mindennemü czukor, mely nyers anyagokbólfagy korábbi czukortermelés maradékaiból termel-tetik, az alább következö határozmányok szerint,és pedig:

1. a répaczukor és minden hasonnemü cso-kor (nádczukor), tekintet nélkül tisztaságára, azemberi élvezetre nem alkalmas szörpnek egye-düli kivételével, 100 kilogramm tiszta suly után19 f o r i n t

2. másnemü czukor 100 kilogramm tiszta sulyután 3 f o r i n t forrasztási adó alá esik.

A czukortermelvényeknek a vámvonalon átvaló kivitelénél következö kiviteli jutalom engedé-lyeztetik :

a) minden 100 kilogramm tiszta sulyu kivittoly czukor után, melynek polarisatioja 99.3 száza-lékon alul áll és legalább 90 százalékot tesz, 1 fo-rint 60 kr.

b) minden 100 kilogramm tiszta sulyu kivittoly czukor után, melynél a polarisatio legalább is99.3 százalék, 2 frt 30 kr.

A kiviteli jutalom az államkincstár biztositá-sá ra szükséges feltételek és elövigyázati intézkedé-sek mellett arra a czukorra nézve is engedélyez-hetö, mely czukortartalmu gyártmányok készitéséhezadómentesen szereztetett be és ily gyártmányokbankivitetik.

A pénzügyminiszter felhatalmaztatik továbbáarra is, hogy az osztrák pénzügyminiszterrel egyet-értöleg a kiviteli jutalmakat idölegesen vagy állan-dóan leszállithassa, avagy a kiviteli jutalmak enge-délyezésére vonatkozó határozmányokat teljesen ishatályon kivül helyezhesse, mihelyt répaczukrot ter-melö más oly országok, melyek a czukortermelésnélvagy czukorkivitelnél jelenleg jutalmakat engedé-lyeznek, ezeket a jutalmakat mérséklik vagy meg-szüntetik. A vonatkozó intézkedésekröl az ország-gyülés elé azonnal, illetöleg amennyiben együttnem lenne, annak legközelebbi együttléte alkalmá-val jelentés teendö.

Ha az egy termelési idöszak folyamán, vagyisaz egyik év augusztus havának l-jétöl a közvetle-nül rákövetkezö év julius havának utolsó napjáigterjedö idö alatt az osztrák-magyar vámterületröl avámvonalon át kivitt összes czukor utáni kivitelijutalom kilencz millió forintot meghalad: a kilenczmillió forintot meghaladó összeget az 1. §. 1. pont-jában megjelölt czukrot termelö gyártelepek összesvállalkozói megtériteni tartoznak.

Az egy-egy termelési idöszakban:a) a magyar korona országaiban,b) a birodalmi tanácsban képviselt királysá-

gokban és országokban,c) Bosznia- és Herczegovinábanlevö czukorgyártelepek vállalkozóinak össze-

sége által megtéritendö jutaimi összeg megállapitá-sánál a következö eljárás követendö:

1. A minden egyes czukorgyártelepröl az illetötermelési idöszakon belül elszállitott czukormennyi-ségekre nézve kiszámittatik az az összeg, melyazokra a vámvonalon át való kivitelnél a külön-bözö kiviteli jutaimi tételek szerint esett volna.

Ez összegböl levonatik az az összeg, mely azugyanazon termelési idöszakon belöl a czukorgyár-telepekre netalán behozott idegen czukortermelvé-nyekre a vámvonalon át való kivitelnél a kivitelijutaimi tételek szerint esett volna.

2. Az ekkép az osztrák-magyar vámterületösszes czukorgyártelepeire nézve nyert eredményösszegeztetik és azután kiszámittatik az a hányad,mely a megtéritendö jutaimi összegböl a fennebbiföösszeg minden forintjára esik.

3. A kiszámitott hányad alapján minden egyesterület összes czukorgyártelepeinek vállalkozóiranézve kiszámittatik az az összeg, mely általuk az1. pont szerint kinyomozott eredmény alapján meg-téritendö.

A czukorgyártelepek vállalkozói által megtéri-tendö összeg egyenkinti felosztása iránt az illetöállam törvényhozása önállóan intézkedik.

Ez az egyénenkinti felosztás a magyar koronaországaiban levö czukorgyártelepekre nézve a kö-vetkezöleg eszközöltetik:

A czukorgyártelepek vállalkozói között az egyé-nenkinti felosztás — ugy, mint eddig — a 2. pontszerint kiszámitott hányad és a minden egyes czukor-gyártelepre nézve az 1. pont szerint kinyomozotteredmény alapján történik és ezen tényezök alapjánkiszámittatik az az összeg, melyet minden egyesczukorgyártelep megtériteni tartozik.E téritmény a hivatalos értesitéstöl számitott

harmincz nap alatt válik esedékessé.E téritmény pontos befizetésére nézve a pénz-

ügyminiszter a termelési idöszak kezdete elött meg-felelö biztositékot követelhet.

Az 1881: IV., az 1883: V. és az 1887:XLVII. t.-czikkeknek a c z u k o r f o g y a s z t á smegadóztatására vonatkozó ha-tározmányai hatályon kivül he-lyeztetnek.

A czukor, mely a szabad forgalomba márátment és mint ilyen, vagy jelentékeny czukortar-talmu czukorárukban (félgyártmányokban is) 1898.évi szeptember hó 1-én a vámvonalon belül talál-tatik, minden tiszta sulya kilogram után 6 k r a j -c z á r n y i p ó t a d ó alá esik, mely pótadóranézve a fogyasztási adóra vonatkozó határozmányoknyernek hasonszerü alkalmazást.

Mindazok, akik 1898. évi szeptember hó 1-sönapján olyan czukor- vagy pótadó alá esö czukor-áru-készlettel birnak, mely összesen 20, illetöleg10 kilogrammnál nagyobb, kötelesek 1898. éviszeptember hó 1-töl bezárólag 1898. éri szep-tember hó 3-áig a cznkorkészlet mennyiségét vala-

mint azt a községet és helyiséget, melyben a czukortartatik, az erre kijelölt pénzügyi közegnél beje-lenteni.

E bejelentésre köteleztetnek Budapest székes-föváros és Pozsony sz. kir. város adóvonallal zártterületén azok is, akik czukor- vagy czukoráru-készleteik után a czukorfogyasztási adót már be-fizették, amennyiben ez a mennyiség 20, illetöleg10 kilogrammnál nagyobb.

Azok a személyek, akik czukorkereskedéstvagy árulást, vagy oly ipart folytatnak, amelynélczukor használtatik fel, az 1888. évi XXIII. t.-cz.27. §-ban emlitett eseteken kivül is kötelesek 1898.évi szeptember hó 1-töl számitandó 60 napon átczukorbeli készleteik tekintetében, amennyiben azoka pótadó alól nem mentesek, azoknak szerzését,vagy a pótadónak, illetöleg a felemelt fogyasztásiadónak lerovását igazolni.

A pénzügyminiszter azoknak a pótadókötelesszemélyeknek, akik a pótadót vagyoni helyzetüknélfogva egyszerre lefizetni nem képesek, megfelelörészletfizetést engedélyezhet.

Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter arra is,hogy a pótadó alá esö czukor és czukoráruk kész-leteinek megállapitása tekintetében könnyitéseketengedélyezzen.

XV. Törvényjavaslata söradóra vonatkozó törvényes határozmányok

részben való módositásáról.

A s ö r a d ó t é t e l e (1875. évi XX. t.-cz.)a készitett sörlé minden hektoliterje és czukor-méröfoka után 25 k r a j c z á r r a e m e l t e t i k .

Az oly sörfözdék, amelyek egy-egy termelésiidöszakban, vagyis az egyik év szeptember 1-töl aközvetlenül rákövetkezö év augusztus havánakutolsó napjáig terjedö idö alatt 15.000 hektoliternéltöbb sörlét nem termelnek, az illetö termelési idö-szakra nézve söradó-leengedésben részesülnek, amelyleengedés 2000 hektoliternél nem nagyobb terme-lésnél 15 százalékban, 5000 hektoliternél nem na-gyobb termelésnél 10 százalékban, 15.000 hekto-liternél nem nagyobb termelésnél pedig 5 százalék-ban állapittatik meg.

A legnagyobb sörlé-mennyiség tullépése csakisaz élvezett leengedés, illetöleg a leengedésbelikülönbözet elözetes visszafizetése esetében enged-hetö meg.

Mindaddig, mig ezen megtérités teljesen ki-egyenlitve nincs, a sörfözde részéröl tett ujabb adó-bejelentés visszautasitandó.

Az 1894. évi XXX. t.-cz. 1. §-ának rendelke-zése alapján a vámvonalon át kivitt sör után járóadóvisszatérités minden hektoliter sör után 2 forint25 krajczárral, s illetve minden hektoliter és min-den czukorméröfok után 25 krajczárral állapitta-tik meg.

Az olyan sör után, amely 1898. évi szeptem-ber hó elsején a vámvonalon belül találtatik, hekto-literenkint 83 k r a j c z á r p ó t a d ó fizetendö.

Mindazok, akik 1898. évi szeptember hó elsönapján pótadóköteles oly sörkészlettel birnak, mely5, illetöleg 1 hektoliternél nagyobb, kötelesek 1898.évi szeptember hó elsejétöl számitva három naponbelül a sörkészlet mennyiségét, valamint azt a köz-séget és helyiséget, melyben a sör tartatik, az errekijelölt pénzügyi közegnél bejelenteni.

E bejelentésre köteleztetnek Budapest székesföváros és Pozsony sz. kir. város adóvonallal zártterületén azok is, akik sörkészleteik után a sörital-adót már befizették, amennyiben ez a mennyiség5, illetve 1 hektoliternél nagyobb.

A sörfözök, valamint e készleteik bejelenté-sére kötelezett, fennebb emlitett személyek kötele-sek egy hónap tartama alatt, tehát az 1898. éviszeptember hó 1-töl október hó l-ig terjedö idöalatt, Borkészleteikre nézve azoknak szerzését, vagya pótadónak, illetöleg az adónak lerovását igazolni.

A pénzügyminiszter azoknak, akik a fizetendöpótadót vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre le-fizetni nem képesek,. megfelelö biztositék melletthárom havi hitelt, illetöleg megfelelö részletfizetéstengedélyezhet

XVI. Törvényjavatlat& sörital-adó, illetve a Horvát-Szlavonországokbanjelenleg érvényben levö sörfogyasztási és sörital-mérési adók eltörlése mellett behozandó söradó-

pótlékról.

A söritaladó (1892: XV.t-cz. 1. §.), valaminta Horvát-Szlavonországokban jelenleg is érvénybenlevö sörfogyasztási adó (1881: IV. t-cz., 1883 : V,t-czik és 1887: XVII. t,-czikk) és a sör után ugyan-ott járó italmérési adó (1888: XXXV. t-czikk 11.§. és 17, §. 3. pont): eltörlése mellett, ezeknek azadóknak a helyébe a söradó-pótlék lép, amely pót-lék a söradótól elkülönitve, mint külön állami be-vétel számolandó el.

A söradó-pótlék tétele mindennemü sör utánhektoliterenkint 4 forint.

A söradó-pótlék:

24. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

1. a magyar korona országaiban fennálló vám-hivataloknál megvámolt sör után a söradón felülezzel egyidejüleg és azonos módon,

2. a birodalmi tanácsban képviselt királyságokés országok, vagy a Bosznia és Herezegovina terü-letéröl áthozott és ott már megadózott, illetvemegvámolt sör után, igazolvány kézbesitése elött,

3. a magyar korona országainak területénlevö sörfözdékben termelt sör után a hütöbárkáraeresztett, illetve az ellenörzö mérökészüléken átfolytsörlé teljes mennyiségének alapul vétele, de a sörléczukorfoktartalmának ügyeimen kivül hagyása mel-lett, a söradóval együtt szedetik be.

A söradó-pótlék beszedésével a vasuti és göz-hajózási vállalatok, illetöleg a postahivatalok ismegbizhatók.

A söradó-pótlék alá esö sörlé-mennyiségbenerjedés, raktározás stb. folytán elöálló apadás fejé-ben 6 1/2% leszámittatik.

A söradópótlék v i s s z a t é r i t t e t i k azUtán a sör után, amoly

1. a magyar korona országainak területén levösörfözdékböl a fennálló törvények határozmányainakbetartása mellett az adóvisszatérités fentartásával aTámvonalon át kivitetik, vagy

2. két litert meghaladó mennyiségben abirodalmi tanácsban képviselt királyságok és or-szágok, vagy Bosznia ös Herczegovina területéreátvitetik.

A söradó-pótlék visszatéritése l i t e r e n -k i n t 4 k r a j c z á r r a l utalványok utján tör-ténik, amelyek a vámvonalon át való kivitel napjá-tól, illetöleg a küldeménynek az osztrák, illetvebosznia-herczegovinai átvevö hivatal elé történtállitásától számitott hat hónap lefolyta után válnakesedékesekké,

A söradó-pótlék fejében járó adóvisszatéritésreaz 1887: XXIV. t-cz. 2. §-ának az 1878: XX. t-cz.XI. czikkét módositó határozmányai nem nyernekalkalmázást.

A magyar korona országainak határától leg-fölebb 15 kilométernyi távolságon belül azok, akiksör kimérésére vagy kismértékben való elárusitásáraengedélylyel birnak, kötelesek már 1898. évi augusz-tus hó 1-sö napjától kezdve oly f e l j e g y z é s e -k e t v e z e t n i , a m e l y e k b ö l az á l t a l u kb e s z e r z e t t é s k i m é r t v a g y e l á r u -s i t o t t , i l l e t v e f e l h a s z n á l t s ö rm e n n y i s é g e k i v i h e t ö l e g y e n .

Ezek a felek, valamint mindazok, akik azemiitett határterületen 25 litert meghaladó sörkész-lettel birnak, tartoznak a beszerzést számlákkalvagy más okmányokkal igazolni.

Ezek a rendelkezések mindazokra a közsé-gekre is kiterjeszthetök, amelyekben sörrel nagyobbmérvü csempészkedés üzetik.

Az olyan sör után, mely az 1898. évi szep-tember hó 1-én a magyar korona országai terüle-tén készletben találtatik, a söradó-pótlék lefizetendö.

Mindazok, akik 1898. évi szeptember hó 1-sönapján söradö-pótlékköteles oly sörkészlettel birnak,mely 25, illetöleg 5 liternél nagyobb, kötelesek1898. évi szeptember hó 1-sö napján a sörkészletmennyiségét, valamint azt a községet és helyiséget,melyben a sör tartatik, az erre kijelölt pénzügyiközegnél bejelenteni.

A sörfözök és mindazok, akik sörkereskedés-sel, kiméréssel vagy sörnek kismértékben való el-árusitásával foglalkoznak, kötelesek 1898. évi szep-tember hó 1-sö napjától számitott 60 nap alatt sör-adó-pótlékköteles sör készleteikre nézve azoknakhonnan történt beszerzését vagy a söradó-pótléklerovását igazolni.

Ugyszintén kötelesek a söradó-pótlék lerovásáta fogyasztási adóhivatalok elött igazolni azok afelek is, akik az 1898. évi szeptember hó 1-sö nap-jától számitott 60 nap alatt sört Budapest székes-föváros és Pozsony sz. kir. város zárt adóterületérebeszállitanak. Ha a fél ennek eleget nem tesz, ugyez illetö sörmennyiség csak az az után járó söradó-pótlék lefizetése mellett vihetö be a zárt adó-területre.

Az 1888 : XXXV. és az 1890 : XXXVI. t -czikkeknek ama határozmányai, amelyek a sör-ital-mérési adóra vonatkoznak, valamint az 1892: XV.t-czikknek a sörre vonatkozó határozmányai és azezen t.-czikk kiegészitö részét képezö árszabásnaka sörre vonatkozó 5. tételszáma, továbbá az 1881:IV., az 1883 : V. és 1887 : XLVII. t.-czikknek asörre vonatkozó határozmányai hatályon kivül he-lyeztetnek.

A jelen törvény, amennyiben másként nemrendelkezik, 1898. évi szeptember hó 1. lép életbe.

Ezen a napon Magvarországon a boritaladó,husfogyasztási adó, ezukorfogyasztási adó és sör-Haladó beszedése iránt kötött megváltási és bérletiszerzödéseknek a czukorfogyasztási és söritaladóra,Horvát-Szlavonországokban pedig a czukor- és sör-fogyasztási adó és a bor- és söritalmérési adó irántkötött megváltási és bérleti szerzödéseknek a czu-kor- és sörfogyasztási adóra, valamint a sörital-mérési adóra, illetöleg a kizárólagos italmérési jo-gosultság bérlete iránt kötött szerzödéseknek a sör-italmérési adóra vonatkozó részei megszünnek.

Ezeknek a szerzödéseknek Magyarországoncsakis a boritaladóra és husfogyasztási adóra, Hor-vát-Szlavonországokban pedig csakis a boritalmé-rési adóra vonatkozó részei maradnak az ezek utánaz adóköteles czikkek után fizetendö adók besze-désére szerzödésileg megállapitott megváltási, ille-töleg bérösszegnek fizetésének kötelezettsége melletta fenti naptól kezdve továbbra is érvényben.

A szerzödések részben való megszünése miattsem a megváltást igénybe vett községek vagyfelek, sem a bérlök a kincstár ellen semminemükártéritési igényt nem érvényesithetnek ; joga vanazonban a szerzödö feleknek 1898. évi julius hól-ig, a kincstárnak pedig 1898. évi julius hó 15-igaz egész szerzödést, tehát a boritaladóra és hus-fogyasztási adóra, illetöleg a boritalmérési adóravonatkozó részt is, a megállapitott alakszerüségekmellett fölmondani.

XVII. A vámtarifa módositása.A fogyasztási adókra vonatkozó javaslatok

következtében természetesen módosulnak a vámtari-fának a fogyasztási czikkekre vonatkozó tételei is.Az erról szóló IX. számu javaslat szerint e vamokkövetkezök lesznek:

Nyers czukor 6 frt.Finomitott czukor 11 frt.Sör hordókban 2 frt.Sör palaczkokban 7 frt.Szesz 60 frt.Nyers ásványolaj 3 frt 50 kr.Finomitott ásványolaj 3 frt.

XVIII. Törvényjavaslata kivitelre szánt czukor- és alkoholtartalmu gyárt-mányok készitéséhez felhasznált répaczukor és szeszadómentessége, valamint a czukor- vagy alkohol-tartalmu, illetöleg olyan czikkek után, amelyek ké-szitéséhez czukor vagy alkohol használtatott fel,külföldröl való behozatal esetében szedendö vám-

pótlék tárgyában.

1. §.A pénzügyminiszter felhatalmaztatik:a) hogy olyan iparvállalatoknak, melyek czu-

kortartalmu vagy alkoholtartalmu gyártmányokatkivitelre készitenek, az e gyártmányok készitéséhezszükségelt, a czukoradóról szóló 1888: XXIII. tör-vényczikk 1. §-a 1. pontjában megjelölt czukornakilletöleg a szükségelt szesznek az államkincstárbiztositására szükséges feltételek és elövigyázatiintézkedések mellett adómentesen való beszerzésétengedélyezhesse;

b) hogy egyetértöleg a kereskedelemügyi mi-niszterrel a belföldi czukoradónak, illetöleg szesz-adónak megfelelö vámpótlékot szedhessen az osztrák-magyar vámterületre behozott olyan czikkek után,amelyekhez czukor vagy alkohol van hozzáadva,vagy amelyek készitéséhez czukor vagy alkoholhasználtatik fel s amelyekhez hasonló czikkeknekbelföldön való elöállitásához czukor vagy alkoholnem szerezhetö be adómentesen.

2. §.Jelen törvény 1898. évi szeptember hó 1-sö

napján lép életbe. Végrehajtásával a pénzügyminisz-ter és kereskedelemügyi miniszter bizatik meg.

MINDENFÉLEEgyiptomi statisztika. Az egyiptomi khedive

pénzügyi tanácsosa, Sir Elwin P a l m e r kiadta azország statisztikáját, különös tekintettel az Angliaáltal történt okkupáltatás óta beállott javulásra.Ebböl a statisztikából kivettük a következö érdekesrészleteket A népesség száma 15 esztendö óta2,920.486-tal, tehát 43 százalékkal szaporodott. Azadóköteles terület nagysága 13 százalékkal emelke-dett. Vasutat 212 angol mértföld hosszuságut épitet-tek azóta. A második osztály utasainak száma416.000-ról 1,115.000-re emelkedett, a harmadikosztályuaké 3,100.000-röl 9,412.000-re. Az árufor-galom 1,275.000 tonnáról 2,796.000 tonnára szök-kent. A táviratok száma 680.000 darabról 2,498.000darabra emelkedett Iskola csak 29 volt azelött,most 51 van s a tanulók száma 5300-ról 11.304-raszaporodott. Óriási összegeket adtak viziutakra ésországutakra is. A czukor- és gyapju-export, anagy árhanyatlás daczára sem csökkent jelentéke-nyen, ellenben a bevitel 2,600.000 angol fonttalemelkedett. Az áruszállitó hajók, melyek azelöttközvetitették Egyiptom áruforgalmát, 1,250.000 tonnahelyett most 2,270.000 tonnát birnak el. A javulástehát minden téren nagyarányu és ennek konstatá-lása némi derüt hoz az angolok kedélyébe, amely,az utóbbi idöben Ázsiában szenvedett vereségeikkövetkeztében nagyon elborult.

A koplalás határai. Ez a borzasztó théma,mely már évezredek óta kisért a szegény emberekhajlékában, ujabb tudósra akadt; dr. Schaffer,svájczi orvos foglalkozik most azzal a kérdéssel,hogy meddig lehet koplalni? Tapasztalásait a kö-vetkezöképen irja le egy orvosi lapban : A történe-lemben sok csodálatos dátumot találunk, amely fele-let lehetne erre a kérdésre. De ki tudná mindenkétséget kizáróan konstatálni, hogy melyik igaz,melyik mese, melyik apokriph ? C o 1 l e t a olasztörténetiró beszéli, hogy a calabriai nagy földren-géskor a katasztrófa után 20—30 nappal is ástakki eleven embereket és állatokat, akik az idö alatttermészetesen nem ettek. Ujabban a következö ki-sérletek történtek: Merlatti, egy fiatal párisi festöötven napig; dr. Tanner, amerikai orvos negyvennapig; Succi harmincz napig; Cetti, egy berliniember tiz napig koplalt. A koplalás elsösorban atest sulyveszteségében nyilvánul; a gyöngülés, bá-gyadtság csak azután következik. Az itt elösoroltesetek mind dilettáns kisérletek. Hányan vannakakik nem kedvtelésböl, nem egyszer, de nyomoru-ságból és állandóan koplalnak?

Dohányivók. Jámbor elödeink, akiknek a maitrafikok szivarjairól és a dohánylevelek használatá-ról csak nagyon homályos fogalmuk volt, igen kü-lönös módon élvezték a dohányt. Nem ismerték azillatos szivarkákat, a jó fajta Henry Clay-ket, a csi-bukot, ahelyett, hogy hogy a gondüzö füstöt eregettékvolna, a milliókat — elitták. Kivonatot készitetteka dohánylevelekböl és azt itták kvaterka számra.Egy 1660-ból való ujság erre vonatkozólag igenérdekes irást közöl, amelyben a dohány miként valóélvezetére nézve a következö okos tanácsokat adja:Hires tudósok és fizikusok azt állitják, hogy a do-hány okos használat mellett nagyon egészséges éshasznos növény. Külsöleg használva sebeket ésegyéb bántalmakat gyógyit, belsöleg pedig az agyragyakorol különösen jó hatást, amennyiben ánissalés majoránnával keverve az agyba szivódik és aztmegtisztitja az idegen nedvektöl. Tulságos haszná-lata azonban árt az egészségnek és különösen nemszabad azt akkor inni, ha az ember akár sörtöl,akár bortól lerészegedett. Mert aki igy issza, elöbb-utóbb borzasztó betegségbe esik és agyveleje ugyösszezsugorodik, mint a dió. Egy leydeni ember,aki nagy kinokkal halt meg, bevallotta, hogy többdohányt megivott életében, mint más husz emberHolta után az orvosok fölbonczolták ; agyveleje ésfej csontjai oly feketék voltak, mint a korom.

Gonosztevök paradicsoma. A Braziliától többnapi távolságra esö Fernando de Norsuha nevüszigetcsoportot Chateaubriand, a francziák nagy irójaa legkedvesebb lakóhelynek mondotta. Ez a leg-kedvesebb lakóhely pedig ez idö szerint Brazilialegveszedelmesebb gonosztevöinek számüzetési helye.A császárság idejében Braziliában tudvalevöleg ahalálbüntetést eltörülték és azóta a gonosztevöket amagányos szigetekre deportálják, honnan teljesenlehetetlen megszökniök. A deportáltak azonban nemis gondolnak a szökésre, mert a termékey és enyheéghajlatu földön oly jól érzik magukat, hogy nemis kivánják többé odahagyni. Teljes szabadságotélveznek és ki-ki tetszése szerint választhatja megfoglalkozását. Legnagyobb részük földmivelésselfoglalkozik, de van köztük sok mesterember is, sötorvosa is van a gonosztevök társadalmának. Mind-össze csak az emlékezteti öket elitélt voltukra, hogyesténkint jelentkezniök kell a sziget kormányzójánál,ki ritkán jut abba a kényszerü helyzetbe, hogy bün-tessen, mert a foglyok többnyire példásan viselikmagukat, nehogy még megkegyelmezzenek nekik.

Uszó kórházak. Párisban társaság alakultarra a czélra, hogy azokat a hajókat, amelyekminden évben Uj-Fundlandba, Izlandba és az északitengerre mennek, kórházakkal lássák el. Mindenesztendöben utra kél vágy tizezer halász Uj-Fundlandfelé, vagy négyezer Izlandba és háromezer az északitengerre. Ezek az emberek hónapokig el vannakzárva minden közlekedés elöl és minden bajukbanteljesen magukra Vannak hagyatva. Az uj társaságczélja az, hogy uszó kórházakat rendezzen be tel-jes fölszereléssel, amelyek elkisérnék a halászokhajóit és állandóan közöttük czirkálnának. A multévben már elkészült egy ilyen kórházhajó és nagyonjó szolgálatot tett az Uj-Fundlanban halászóknak.Ezen az egy hajón hetvenhét embert gyógyitottakmeg, tizenkilencz sulyos beteget részesitettek alegjobb ápolásban és hazatéröben is hozott magá-val huszonegy lábbadozó beteget enyhébb hazájukba.Ez a hajó, — "Szent Péter" a neve — az idén iselment az ujfundlandiakkal és az ujabb körházhajó,a "Szent Pál", az Irlandba menöket kisérte el.

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 25. oldal.

A MILLIOMOS.Irta:

Angol regény.CROKER M. B.

A másik asszony, aki eddig a tüzzel fog-lalatoskodott és most a teát készitette, nemvolt a ház urnöje, amint ezt talán hinni le-hetne, hanem csak a ház egyik régi barátnöje,aki a hideg márczius! délutánon trécselésrejött. Karcsu, beteges külsejü alak fekete haj-jal, fekete szemmel és bár alig volt több har-mincz évesnél, keskeny, gondokat eláruló arcz-czal, amelyet korai ránczok keresztülkasulszántottak. Az ugyan senkinek sem jutott azeszébe, hogy Sladen asszonyt csinosnak ta-lálja, de a legtöbb asszony kedves terem-tésnek mondotta és a férfiak véleményeszerint tiszteletet érdemlö személyiség voltSzülöi nagyon fiatal korában, amikor valójábanmég nem is ismerhette a lépés nagy jelentö-ségét, egy idösebb hivatalnokhoz adták feleségülés rabszolgája lett egy önzö, ingerlékeny ember-nek, aki csak két dologgal törödött, az evésselés a játszással és aki mindig csak a sajátbecses énjére gondolt. Fraser Milly szülöiépen eltávozóban voltak Indiából, vagyonuknem volt, de volt nagy családjuk, máskülön-ben kétszer is meggondolták volna, mielött acsinos Millyt (akkor még csinos volt), olyan ember-hez adták volna, akinek ugyan jó volt a fizetése ésakinek özvegye nyugdijképes volt, de aki épenkétszer olyan idös volt mint Milly. Ha többet tuda-kozódtak volna, megtudták volna azt is, hogyaz az ember nyakig uszik az adósságban, nincsbarátja, szolga nem marad hosszabb ideig aházában és hogy, bármikép is csürik-csavarjáka dolgot, a szegény fiatal Hastings. aki a vezér-karnál volt és akit amikor mint kérö jelentkezett,fenhéjázva- elutasitottak, mégis csak különbvö lett volna. Sladen asszonynak két kisleánya volt odaát Angolországban, akik idegenekközött nöttek fel. Férje akárhányszor meg-igérte, hogy a jövö évben Angolországba utaz-hatik gyermekei meglátogatására; de ha eljöttaz utazás ideje, megkeményedett a szive,mint egykoron Pharao, egyiptomi királyé ésnem engedte meg, hogy elutazzék. Mert ugyanki tartaná rendben a házat, mig ö távol vanés ki gondolkodnék a háziur kényelméröl? Dekülönben is, honnan vette volna az uthozszükséges költséget? Hiszen sohasem volt egyrupiája sem — az asszony számára.

Sladen ezredes nagyon ravasz ember volt,ha a saját érdekeiröl volt szó. Tudta, hogynem szeretik, de hogy felesége kedvéért, akitkinzott, megkimélik öt sok kellemetlenségtöl;és ha a felesége Angolországba ment volna,ez nagyot változtatott volna az ezredes társa-dalmi és testi állapotán. De Sladen asszony,bár igen kellemetlen férje volt, mégis derültvolt és többnyire mosolyogva járt-kelt. Mindigkész volt arra, hogy betegeket ápoljon, fiatalleányoknak segitsen a báli ruha felöltésében,megossza velük fiatal szivük bánatát és gondjátés hogy jó tanácsokat adjon nekik.

Langrishe asszony ellenben erös kézzel,de nem kellemetlenül kormányozta az ö drágaGranbyját. Angolországban léptek házasságraés bizonyos tekintetben mind a két fél meg-csalódott, vagy — hogy enyhébb kifejezésthasználjunk—mind a két félt meglepetés érte.Langrishe kapitányt megvesztegette Paskes Idacsinos arcza, elökelö modora, pompás toilet-teje és különösen mély hatást tett reá az,hogy a leány semmibe sem vette a pénzt. Aztbeszélték, hogy a leánynak nagy vagyona van,de sajnos, ez a hir nem mondott igazat Idacsaládjában sok gyermek volt A leány csinosvolt és nagyratörekvö, nagy volt önbizalma ésmindössze huszonnyolcz tavaszt látott Ruhái nemvoltak kifizetve és minden vagyona kellemes meg-jelenése volt. A fiatal, jelentéktelen tisztet dus-gazdagnak hitte. Ez is ugy tett, mintha a pénztmélyen megvetné, sokat emlegette a yachtjátés mert sürgösen Indiába kellett elutaznia, si-ettették a lakodalmat De a boldog pár még Bom-bayba sem érkezett, már. mindkettö tudta, meny-nyire tévedett. A tiszt tudta, hogy fiatal felesé-gének egy fillérnyi vagyona sincsen, az asszonymeg tisztában volt azzal, hogy a yachtot, mely-röl annyit beszélt, csak kölcsön kapta,és hogy zsoldján kivül csak háromszáz font

jövedelme volt. De mind a keltö okos volt; adolgot a legjobb oldaláról fogták fel és Lang-rishe kapitány végre is meggyözödött arrólhogy választása mégis csak szerencsés volt.Idája nagyon okos és tapintatos volt és amel-lett kiváló tehetségekkei volt megáldva. Nagyonjól értett ahhoz, hogyan kell a külsö tekin-télyt megóvni, férjének kellemes, kényelmeslakást rendezett be, izlését és kivánságait meg-ismerni iparkodott, gyöngeségeinek hizelgettmindig vidám, kedves volt és elökelöen öltöz-ködött Kicsiny ebédei hiresek voltak, az éte-lek elkészitésének titkát csak ö és a szakácsatudta és vendégeit mindig nagyon megválo-gatta. Többnyire néhány elökelö állásu férfiu,vonzó asszony és közszetetben álló személyi-ség volt a vendége, akik ebédjeinek jó hirétterjesztették és kamatostól adták neki visszaazt, amit töle kaptak. Közönbös és nemérdekes emberek sohasem látták háza belsejét,melynek berendezése a kényelem és izlés való-ságos mintaképe volt. Értékes ruháit mindigjól megválogatta. Nyakán és ujjain gyémántokcsillogtak, föllépése olyan nyugodt, biztos ésönérzetes volt, hogy öt, aki mégis csak egy-szerü kapitánynak volt a felesége, sok rangbanfölötte álló hölgy magához hasonlónak tartotta,de söt eltürte azt is, hogy háttérbe szoruljanakmiatta. Akkora volt a tekintélye, hogy Langrisheasszonytól inkább elfogadták az ötórai teáravaló meghivást, mint más kevésbbé válogatósháziasszonytól a fényes ebédre szóló meghivást.

Sem ellenségeinek dühös támadásai (pe-dig sok ellensége volt), sem barátainak indisz-krécziói nem tudták ennek az asszonynak, akimindenáron ,,grande dame" akart lenni, lelki-nyugalmát megzavarni. Sajátságos, de tagad-hatatlan tény volt, hogy ö ugyszólván mindigtrónon ült, hogy mindenütt, ahol megjelent, alegelözékenyebben fogadták és hogy mindigsajnálták távozását. Mig más asszony a szálló-ban unatkozott és hitvány bérkocsin járt,számára készen állottak a rajahk kocsijai ésfigyelmességükkel, meghivásokkal elhalmoztákö t Természetes, hogy mindez sok ember-nek elég volt arra. hogy rosszat beszéljen felöleés hogy távol tartsa magát töle. A baj-társak, akik ismerték Langrishe kapitány vi-szonyait, csodálkoztak azon, hogyan tud igyföllépni. Mindig ezt mondották: nézzétek csakfeleségének toilettejeit ! A leggompásabb ebé-deket ök adják! Ennek ugyancsak krach lesza vége! De évek jöttek, évek multak és a vál-ság csak nem mutatkozott; mert LangrisheGranby felesége rendkivül okos, ügyes asszonyvolt, aki tudta, hogyan lehet elöre jutni. Nemnyugodott addig, mig férjét is elöre nem tolta,akinek végre is, miután felesége anyiszor figyel-meztette, iparkodjék ennek vagy annak a befo-lyásos személyiségnek a kegyét megnyerni, jólrendezett, elökelö és kényelmes háztartása volt,havonta kétezer rupiát tett ki a jövedelme ésennek megfelelö tiszteletben részesült.

Langrishe Ida épen nem látszott negy-ven éves asszonynak. Magát és szépségét gon-dosan ápolta, sohasem kelt fel korán és forrónapon sohasem ment látogatóba. Magas volt,alakja szép, csak az utóbbi idöben kissé el-hizott Szemöldöke szépen ivezett, szeme barna,vonásai szabályosak. Ha volt valami hibája azarczának, ez csak kissé erös álla lehetett; debármit is beszélt róla egyik-másik, azt senki-sem tagadhatta, hogy feltünöen csinos és épenolyan okos volt. Ö maga házasságával nemegeszén érte el a czélt, melyre törekedett ;de azt hitte, hogy furcsa dolognak kell történ-nie, ha eszével, nagy ismeretségével és gazdag-tapasztalatával nem tudná unokanövérét pom-pásan férjhez adni.

II.Annak az elragadó fogadószobának az

ajtaja, amelyben Langrishe Ida és barátnöje,Milly volt, széles kö-verandára nyilott, melyvirágokkal volt befuttatva. Az elötérben csakegyszerü kert volt, de az azontul emelkedöhegyes halmok mögül örökösen hóval boritotthatalmas sziklacsucsok meredtek az ég felé.Szeszélyes alakjaik uj és uj szépséggel gyö-nyörködtették a nézöt, de most éles és hidegszél fujt le onnan. A fényes fehér meredekek-röl egészen idáig hatvan angol mértföldet kel-lett a szemek megtennie, a fagyoskodó virá-goknak a nap lenyugtát adta hirül és megresz-

kettette a fönséges czédrusokat, amelyek ho-mályos vonalakban váltak el az égtöl.

Langrishe asszony felkelt iróasztalától ésa már megirt levéllel kezében barátnöjéhezfordult, aki még mindig a kandalló elött ült,a tüzbe tekintett és talán arra az idöre gon-dolt, amikor még az ö rokonai és barátai fá-radoztak épen ilyen buzgón, hogy neki férjetszerezzenek.

— Milly, te ugyis elmégy a posta elöttés igy feladhatnád ezt a levelemet — mon-dotta Langrishe asszony. — Egyátalán, azt hi-szem, jól tennéd, ha már haza mennél; ké-söre jár már az idö, hüvös van és te amugyis rekedt vagy.

Sladen asszony azonnal fölkelt. Meg-szokta már, hogy mindenféle elintézni valókatbiztak reá és hogy szolgálatkészségét kihasz-nálták. Hamarosan rendbe szedte keztyüit,magára öltötte már kissé kopottas boáját ésátvette a levelet, mely Paske Lallat Shiranibaszólitotta. Mikor bucsuzásul barátnöje megcsó-kolta, aggodalmas pillantást vetett reá és igyszólt:

— Ugy-e Ida, ha itt lesz az a fiatalleány, nem fogod csak pusztán eladandó áru-.nak tekinteni, akit minden áron férjhez kelladni, hanem ha egyszer férjhez kell mennieés férjhez akar menni, megengeded neki,hogy a szive szerint válasszon. Kérlek, igérdezt meg nekem !

— Te kis bolondos, fantasztikus terem-tés ! mondotta a másik és megczirogatta társ-nöje arczát. Miért csinálsz magadnak hiábavalógondokat? Mintha bizony a mi felvilágosodottkorunkban akaratuk ellenére lehetne a fiatalleányokat férjhez adni.

Sladen asszony sóhajjal felelt. Miután szónélkül eltávozott a verandáról, beleült a riaks-hawba, melyet azonnal elinditott a szolgála-tára álló négy ember és mig a négy gyors-lábu ember, a jampannik, utnak inditották akönnyü kis szekeret, Sladen asszony kissémelankolikusan intett bucsut csinos barátnöjé-nek. Ida, akinek elökelö alakja egy pillanatramég látható volt az ajtóban, utána kiáltott:A posta hat órakor indul, még épen tizpercznyi idöd van! Miután a hüvös széltölkissé , megborzogatva, visszatért a szobába,bezárta az üvegajtót és leült a kandalló kelle-mes tüze elé.

— Szegény Milly! — mormogta, miköz-ben parányi, szép czipöbe bujtatott lábát me-lengette — Szegény Milly! Mindig különös ésszentimentális. Hogy a saját szive szerint vá-laszszon! Természetes, csakhogy egyszersmindaz én szivem szerint is kell választania!

*Sladen Milly rickshawja már kopott volt;

teteje olcsó amerikai börböl készült, mely mártöbb helyen elszakadt és a jampannik épenugy, mint urnöjük, még a mult évben elkopta-tott ruhákat hordták. Amikor a lejtön lefelésiették, csaknem összeütköztek egy másik, igenelökelö, kényelmes, rugókon nyugvó rickshaw-val,melyet kék és sárga egyenruhába bujtatott négyember tolt. A kocsiban idösebb, testes, világos-szöke hölgy ült, akinek állához tekintélyes tokakapaszkodott Brande asszony volt, a kerület egyiklegelökelöbb polgári tisztviselöjének a felesége.Kubbardar! Kubbardar I vigyázat 1 vigyázat 1— kiáltotta megrémülve, azután Sladen asz-szony felé fordulva, folytatta: Ejnye, de gyor-san kocsizik ! Az igaz, hogy ön nem nehéz.Jöjjön kedves Sladen asszony ide hozzám ésbeszélje el nekem, mi ujságot tud. Shivanibanmég nagyon unalmas az élet. Nincs itt mégsenki! No de jövöre én sem jövök ilyen korán !

— De mégis azt hiszem, hogy valameny-nyi lakást kibérelték már, söt laknak is azok-ban — válaszolta a megszólitott barátságosan,miközben a két rikshaw szorosan egymás mel-lett tovább guruit. Még a monasteriumban ésHaddon Hallban is laknak.

— Ne mondja! Hiszen ott ugy füstölneka kémények, hogy csak sajnálni lehet az ottlakókat •

— Azt hiszem, hogy Haddon Hallt egymagános ur bérelte ki, valami Waring kapi-tány. A házat az egész idényre kibérelte, mertközel van a tiszti kaszinóhoz.

— Melyik ezredben szolgál ?(Folytatása következik)

26. oldal. — Budapest 1338- ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

SZINHÁZAK.Budapest, csütörtök. 1898. április 21-én.

NEMZETI SZINHÁZ.Évi tértet 88. Kari bérlet IG.

Folt, a mely tisztit.Dráma 4 felvonási-aa. _ — hta :Echegaray J- Spacf-^-ól c-re-ie-tiböl forditotta: Patthy Karóiy.

Személyek:Matildé P. Mát k usEariqueia Maróthy M.Donna Coitcepdon Hoivey L.Dolores EK' Z'-ri I.FerBando MiitsajfiDon Justo BercsényiDOB Lorenzo Császár

, Kezdete 7 öraitor.

NÉPSZINHÁZ.

Blaha Lujzaasszony mint vendég.

1848.(Hadak utja).

Látványos, zenés szinmü, elö-játékkal, lI képb<.-n. A népáüin-házi buotts.ljj utujfüizusuból ittaés zenéjét szerzette Vero György.A nyitány, mely a népszinházibizottság ált al fiirJelptt pá.!yá/:u.-ton elsö dijat nyert, iria es

vezényli Barna Izsó.

Személyek :PetSfi Sándor Lubinszky

SzH.i.i!ie!yiVátnai

Vasvári PálIrinyi JózsefZakár GergelyEgy uri hölgyEgy polgárEgy hölgyGróf BatthányGróf SzéchenyiKossuthEszterDaikó MozesDéborGyörgrLaszkóPistukaBalta JánosAntos plépános

VátnaiKenedichB.irtfai M.UjváriLukácsy

Lendvait-zirmaiUUtha L.Horvátfe V*.SiposnéSzirmaiRaskóGyörkiKiss M.Szabó A.

MAGY. KIR. OPERAHÁZ

Évi bérlet 64. Havt tériéi W-Lejo Lili k. a. vénáé-felléptével:

Lohengrin.Rey'nves op*ira 3 ie-VMsástaa.Szfivigát és zenéjét izts. WagserRickaid. Fordiijtták Bálim G.

Személyek :I. Henrik Xey D.

BraLanti Elsa Leje LüiGottfried üg. tttanszkvT'iiraiiracdi BeckOrtrud Diósf&éA Uirály hirdetöje Sltbálfi

Kezdetö 7 órakor.

VÁRSZINHÁZ.

Zárva.

VIGSZINHÁZ.

G6S. szám.

Trilby.3. szia.

Szinmü 4 felronáibaE- GeorgesDu Maimer regénye ufcia k i k :Paul M. Potter. Ford.: Fáy L B.

Személyei:Trilby 0 ' FarralTa 'bo t Wy-TiBt*,Alex. Mc. AILstaWilliam BagatRocltemartalTU. de LafarceSveugaliGeekoVinardnéAntonyLorimerRev. BagótMrs. BagótKawDurenVincentClaireMargueriteRoseAngéle

DelHE.G-ithBalassa __

Szeiéisj

FeaTvéssi

IEkó L.RónaszékiDécsiGVÜEgTIHanialii M.BárdiVáradiKssssfBerzétei LPécsi P.Bálint K.

Kezdete fél S érakor.

Kezdete fél 8 órakor.

MAGYAR SZINHÁZ.

Zárva.

Szinházi müsorok a 27* ottalon*

Finom nöi fehérnemüket és

menyasszonyi kelengyéketjutányos árban, legnagyobb választékban ajánl

Kanitz Ferencz..T»szepességi vászonrakiára

Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza IL

607

A világhirü

CHICAGO-kerékpárraktára oaaUs

BUDAPESTEN.VII. kerület,

€rzsébet-körat 19. sz.

Perl és LSwingei*.Sészletfizetésre is k&phatd.

Képes áriegvzék 10 kr. posiabéiyeg bekflidáse cHeaébca Valdeti k.

BLICKENSDERFERamer. gyors-irógép (klaviaturrendszer, mint a Remington,Hammond, Yost) a legujabb. Alétezö összes rendszereketfelülmulja tartósság és meg-bizható gyors munka tekinte-tében. Egyszerü, romolhatlanszerkezet. Nincs festéksza-lagja. Irása látható. 60%-al

olcsóbb, ás*SCHULHOF SYÜLA

V. ker., Váczi-körut 80/ sz.

Több kiállitási éremmel kitüntetveés ablakredönygyár

Justus Sándor és fia60. sz. Csftngsry<u, sarkán.

ajáaljagördülö faredönyeit

acaéipántta! vagy hevederrel összekötve.

. lazott hengerszerkezetével!!s*atba váeu gyártmányait. Árjegyzék fagy költségvetés

es bérmenive. Te le fon 23—<>©•

Köbányai Király-Sörfözörészvénytársaság.

Alaptöke: 4 , 300 .039 korona. Telefon: 61—50.

Bajor módra készült ezen legjobb sörgyárt-mányunk arra van hivatva, hogy az e nemü kül-földi* árakat kiszoritsa.

Kellemes zamatja miatt kedvelt Oditff italés gyógyhatásunál fogva a legelsö orvosi szak-tekintélyek melegen ajánlják: különösen dr* Ko*rányi Frigyes és dr. Kétli Károly egyetemitanár arak tanusitják, hogy ezen sör sikeresen hasz-nálhatónak bizonyult. Idegbajokban, vérszegénység-nél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél maláta sö-rünk valóságos gyógyszer.

IfiT Arak vidékre. ~M•agy láda s 60 kis palaczk 6 frt,

betét 4 frt, összesen 10 frt. — Kis láda i30 kis palaczk 3 frt., betét 2 frt, össze-s e n 5 frt budapesti vasuti állomásra szállitvautánvétellel. | 523

Hónapokig eltartható. A ládákért és pa-laezkokért adandó 4 frt, illetve 2 frt betétet — azok-nak bérmenies visszaadásakor — visszaszolgáltatjuk^

Megrendeléseket elfogadnak! Gyáriirodánk Köbányán. Városi irodánk: VII., Kertész-u.40. és vidéki raktárosaink. Budapesten kaphatóminden nagyobb ffiszerkereskedésbenés poharanként a Ouisisana buffetben

Váczi-körut 12.

Köbányai Király Sörfözöreszvénytársaság.

k f m a i és nyári idöszairivaló tekintettel

ftraházam oly annyira van féBufcaozva capöárokkal, hogy képvagyok e tekintetbeaminden kivánalomnakeleget fenni. Araia t!j 8r-63ik,ba8J valcbas báaclatos.

F é r f i a k n a k .C z u g o s c z i p S . e g r d a r a b p i i t i a g á ö r b ö i . . . . . . . . . . . . Z.—B o r j a b ö r b e t é t e s ' c z i p ö S ü lB o r j u b ö r , , k e z t y ü b ö r - s z á r r a l , e l e g á n s . . . . . . . . . . . . . 8 . 3 9Q i v á t o s b a r n a s z i n a , b e r g s t e i g e r c z i p ö . . . . . . . . . . . . 4 . —D i v a t o s b a r a a s z i a ü c z u g o s c z i p ö . . . . . . . . . . . . . . . 4 . —D i v a t o s « e i n ü b a r n a b o r j u b ö r , e l ö l k a p c s o s c z i p ö . . . . . . 4 . 8 1ftITatoa z ö l d s z i c n e l á i k á p c s o s c z i p ö . . . . . . . . . . . . . AJSÜt H r a t o s s z i n ü b a r a a f é i c z i p a 8 . 5 (

c z i p ö , v f l á g o B b ö r v a ^ y k e z t r f l b ö r s z á r r a l . . . . . . 4 . 2 0

S n b s z f m c r o g o s c z i p ö , 16 czm. m a g a s s e l y e m c c a f . . . . U Oleigeböt c z n j o s c z i p ö ••—O i n i t o s s z ü i ö b a r u a i f izös ango l cz ipö . . . . . . . . . . . . 8 .90D i v a t o s s a a ü frarna. g o m b o s angol cz ipö . . . . . . . . . , . 8 . 4 0D i v a t o s z ö l d s z i n ü e l o l f ü z ü s c s i p ö . . . . . . . . . . . . . . 8 4 0K á z e r g e b ö r s o m b o s c z i p S T ö — 1 2 g o i n b m a g a s 4 . - fttszalon-IakbM 4 . —D i v a t o s » i a S b a r n a i é l c z i p ó \MZergabör regaita-ezwö. kötni valo x.40Lasztin regaUa-czipo, kölni való S.20Oriá^ választék EÜndennema divatos iarca és cfildsdnB, vmlaaint

e bör gyennek-, gombos- cs ffizös-czipökben. — Vidéki resdeié-Kk pontosan eszközöltetnek több száz divatos ábrákkal ellátott

árjegyzékem ingven és bénnentve. Tiszteletlal G28

A.GULÁB E D E Budapesti Erzsébet-kArat 6.a Sew-York palotával wpmhem.

legjutányosabb áron

Ehrentren és Fuelistestvéreknél

Budapest, Teréz-körut 8.

I

K e r é k p á r ö l t ö -n y ö k 10 fr t . Keré kp á r-p e l l e r i n e5 f r t . H a v e l o k 8frt . L o d e n - ö l t ö -

n y ö k 15 fr t .

R o t h b e r g e r J a -k a b cs . é s k i r .u d v a r i s z á l l i t ó -n á l B u d ap e s t e n ,IV., V á c z i - u t c z a 23.

di franczia különlegessé-gek osr.kis F. JElcrgue-r a n 4 fils leghiriK-ve^cbb pu-risIByárostóllcgf.*!iinyö--i;b!)eii

beszerezhetök

Polgár SándornálBudapest,

VIZ., Erzsébet-körut 50.VtlT Részletes képes árjegy-zék ingyen és bénuentve kül-

detik. ~SB9

TAROSA gyógyfürdöVasmegyében

Olanbersótxrtalmu szénsavdus vasforrások.A legujabb mudszerck szerint berendezett pezsgö- cs ásvány-

viz, valamint vasláp firdök. Kellemes hüvös égalj, a kényelem min-den igényeinek megfelelö olcsó lakások; villatnvllugitás, i jó ven-déglö, gyógyszertár, naponta 2-iicer zene, szép kirándulásuk. A nöiszervek Dániaimai, sápkór, vérszegénység; továbbá a légzési ésemésztési szervek bajai ellen kiváló oivosi tekintélyek ajánlják.

Megnyitás május hó 15-én.A megnyitástól junius lS-ig és augusztus 15-töl szeptember25-ig tetemesen olcsóbb árak. Felvilágitással szolgál és kivánatraprospektust küld a fürdöigazgatósás. Állandó fürdöorvos Dr ühorerAladár, X. m. föorvos. Taresai-Károlyforrás különösen mint óv-szer járvány esetén ivóvizül ajánlható. Megrendelések olyan váro-sokból hol külön raktár nem létezik, a fürdóigazgatuáiglioz fansára

jntezendök. Posta- 6s távirda-állojnás helyben.- Vasuti állomá*Felsö-JEOr, a Szombatholy-Plnhaföl vonulón, honnan a. UUp.-nyi(5-6 kim.) fekvö fürdöbe a közlekedést kéuy.jliues bér- és társasko-csik (Omnibuszok) tartják fenn s egy négytilcscs burkocsi ára -J. frt

-2fr kr., társaskocsia og-r'tf&ly 40 kr. 901

száilodaBUDAPEST,

Jiáöor-utcza 5.

Szobák1 frttól kezdve.

Hónapos-szobák

olcsóbbanmint bárhol.

MÜSIAKI IflOÜA

\jiUDAPESttfuzeum-kórut15.El f °9 d

kölcsön mindenneniS értékpa-pirokra, s o r s j e g y é r e a legol-csóbb kamatra. (TIsszaSzeihctökisebb részletekben) kapható

banküzletben Bndapesf,Farenex József-tér 3.

DiaEa-iürüö. 6-56

Tüzmentes

pénzszekrényeket,kazettákat,

TUL jelzö-pénzszek-rényekefji pánczél-

pénzszefcrényeket ésmásológépeket szállit szo-lidan és olcsón cs. és kir.

Hesky TestvérekBudapest,

¥1. Szabolcs-utcza 4.szab. hazai pénz-mzekrény-gyéra.

Olasz vörös kereszt-sorsjegyekLimák az összes létezö sorsjegyek között azzal az elönynyel, hogy a játéktartam

alatt " STB

9&~ óvenkmt 4 huzásuk van.~&%Legközelebbi huzás már május 2-án.

Fönyeremény 3 5 , 0 0 0 F R A N K aranyban,Oaxtr.-vuLgyx bélyegzett havi részletfizetésre

3 drb 40 havi részletben a I forint 40 krajczár.Az elsö és második rézelet beküldés* utál, a torsjegyek soromat ét számait, valamint a 3.réssiet befizetéséröl szóló elismervényt tartalmazó részletivet kiszolgáltatom. A két részletbekflldése után a verö an azonnali ésegyedUU játékjogosuttságba lép. — Minden huzás után

sorsolási jegyzéket küldök. — Ügynökök kedvezö fettételek mellett felvétetnek.

FUCHS H. váltóházaBuiapest, IV.r Kecskeaéti-uteza 1.

Az Egyetem-tér cukin. Alapitva M60.

Csütörtök, április 21. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 27. oldal.

Szinházi müsorok.

Pontok

Szombat

Vasárnap d. u.

Este

l i««tl SzWtfz

Bohéme világ

Bohéme

Bohéme világ

Mr •.ktr.epcralfa

NinonÉrczember

Sábakirálynöje

filSzisli!

Ferikisasszony

Ferikisasszony

Coulisset ur

Trilby

ily SzfsMi Mi»ar Szinház

Talmi-herczegnö

Utazás egy apakörül

1S4S. Hadak j Utazás egy apautja | korái

Kukta I Arany-kisasszony | lakodalom

•Utazás egy apaFelhöszakadás törül

rrg*

felvétetnek lapunk kiadó-hivatalában,

"SI, itaxBM SS.

Felhivás

a n. é. butorvásárt© kSionAz elmult öszi és téli idény alatt sákerSirén oicsöbbtfnf mmztaloa- é* kárpitozol* Mort a _

zetben vagyunk, hogy renaüvöli jutanrosfö~ és székvárosi asztalos

kárpitos butortelepe.VIII., Kerepesi-ut 9/A. földszint és I. emelet

c s a k iKtSszdEbagetaás

és

Déli vasut.F. é. május hó 1-én a déli rasat vona-

lain uj menetrend lép életbe, mely a követ-kezö lényegesebb változásokat tartalmazza:

a badapest-pragerhoflvonalon a gyorsvonatok lényegesen gyorsitvalettek, minek következtében ezen vonatok Bu-dapeströl késöbben fognak indulni illetve odakorábban érkeznek be és pedig a reggeli gyorsvo-nat 7 óra 30 percz helyett még csak reggel 8 óra-kor, mig az éjjeli gyorsvonat 7 óra 45 perczhelyett még csak este 8 órakor indul Budap e s t r ö l Az ellenkezö irányban a gyorsvona-tok d. e. 9 óra 50 perczkor és este 9 óra 20perczkor érkeznek B u d a p e s t r e , mig az ér-kezés eddig 10 óra 14 perczkor d. e. és 9 óra40 perczkor este történt. A gyorsvonatok Szán-tód heiyett B a l a t o n - F ö l d r á r o n fognakfeltételesen megállani. A 214* sz. személyvonatreggel 6 órakor indul S z é k e s f e h é r v á r -ról és 8 óra 15 perczkord.e.érkezik Buda-pes t r e .

A székesfehérvár-komáromivonalon mindegyik irányban egy uj másodrendüszemélyvonat hozatik forgalomba, melyek köz-lekedtetése által a helyi forgalom ugy Székes-fehé rvá r , mint Komárom felé ésviszonfcnagyon elönyössé tétetik. A vonatok forgalmaezen vonajon a következö lesz: Székesfe-h é r v á r r ó l indulás reggel 5 óra 30 perczkor,d. e. 10 órakor és este 8 óra 30 perczkor;ezen utóbbi vonatnak B u d a p e s t felöl az 5óra 25 perczkor este induló 217. sz. személy-vonathoz lesz csatlakozása. Komárombólreggel 4 óra 40 perczkor, d. u. lóra30percz-kor és este 6 óra 30 perczkor. A d. u. 1 óra30 perczkor induló vonat Székes fehérvá -r o t t a 8 óra 15 perczkor este Budapestre beér-kezö 206, sz. személyvonathoz fog csatlakozni.

A steinbrück-sziszekivonalon az eddigi 510. és 511. sz. másodrendüszemélyvonatok gyorsabban közlekedö rendesszemélyvonatokká alakittatnak át (indulás Zág-r á b b ó l 9 óra 40 perczkor este, érkezésS t e i n b r ü c k b e 12 óra 13 p. éjjel; indulásS t e i n b r ü c k b ö l 5 órakor reggel, érkezésZ á g r á b b a 7 óra 24 perczkor reggel).

. Közelebbi adatok az állomásokban kifüg-gesztett menetrend-hirdetményekben foglaltat-nak. Zsebrétü menetrendek ugymint eddig avasuti pénztáraknál árusittatnak eL

ar Könyv ¥

Az összes magyar mUkritikusok egyhanguvéleménye szerint a legszebb magyar könyv a

RÉVAI TESTVÉREKIRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

kiadásában megjelent

m

köiteményei

A legnagyobb negyedrét alaku, pompás diszkötésü mü,tizennyolcz fénymatszetct (Heliogravur), tizenkét aifto-typikits szines tnümellékletet és harminca 8*övegkép0t

foglal magában*

A képekot a nagybányai snüvészkolónia tagjaifestették:

FERENCZY KÁROLY, GRÜNWALD BÉLARÉTHY ISTVÁN, HLL OÓSY SIMON os

THORMA JÁNOS.

A pciüáps diszmü ára fényes vészon-ülszkötésbon

A sajtó nyilatkozatai a müröl:"A könyv formájáról, üg ygondolom, szö nélkül elismerjük,

hogy ez a legszebb magyar könyv. A Franklin-Társulat s amüncheni hires Meisenbacü czég remekelt ezzel a munkával,melyben a szöveg nyomásánál csak a képeké gondosabb s azeredeti képeknél csak a réprodukezióiuk szebb. Ezek a képekmeg fognak lepni mindenkit, mint ahogy a Révai-ék különkiállitásán meg is lepték a meghivottakat, akik elsö napidegenül fordultak el e gyönyörü különlegességektöl, másnapazonban eljöttek rájok liczitálni.* Magyar Hiriap.

"Ez a kiadás igazán mü-vészi alkotás és a magyaripar is bátran kiállhat vele."'

Budapesti Hiriap.

.Kiss Józsefnek összeskölteményeit adták M RévaiTestvérek egy olyan kötetbon,aminöhöz hasonló fényesettalán még nem produkált amagyar könyvészet."

, Országos Hiriap."

A köteten nincs rajta alára. Megér azaz pengöt."

Függetlenség.

.36 volna ezt a müvet akülföldre vinni. Onnan visz-szakerülne a hire s az ilyenvisszhangnak könnyebben

hisz a közönség, mint azeredeti szónak."

UJ Idök.

"Diadala és büszkesége a magyar irodalomnak, hogy akiadók becsvágyat ily magas fokon láthatjuk Mintha költöiábrándot valósitana meg ez a munka, egy irodalmán lelkesencsüggö nemzet ábrándját, mely költöit a dicsöség fényébeaóhajtja látni. — Ezzel az érzéssel forgattuk a Révai Test-vérek kiadásában megjelent diszes könyvet, mely elegancziaés müvészeti érték tekintetében páratlanul áll a magfarkönyvpiaczon s mely a világ legelökelöbb könyvpiaczain ismegkülönböztetett tiszteletre tarthat számot.

Magyarország.

AAAAAAAAAAAAAA

Minthogy az "ORSZÁGOS HIRLAP" kiadó-hivatala módot akar nyujtani, hogy elöfizetöi ezta legszeftb magyar könyvet könnyü szerrel meg-szerezhessék, a kiadóhivatal oly megállapodást lé-tesitett a mü kiadójával, mely lehetövé teszi la-punk t. olvasóinak, hogy a müvet csekély havirészletfizetésre megrendelhessék.

Egymásután fizetendö i? frtos havi részlet-fizetésre rendelhetik meg a diszmüvet az "OrszágosHiriap" elöfizetöi, ha a munkát az alábbi rendelö-lapon megrendelik és a megrendelö lapot az.Országos Hiriap* kiadóhivatalába beküldik.

Az "ORSZÁGOS HIRLAP"kiadóhivatala

Budapest, VIII., József-körut 65.

Az "Országos Hiriap'* kiadóhivatala általmegrendelem a mü kiadóitól Révai TestvérekiroüaAmi intézet részvénytársaságtól

Kiss Jozsef költeményeiillusztrált öigddadását diszkStésban 24 Irtértés kötelezem magamat a mü átvételétöl kezdvehavonként 2 frtot mindaddig a munka kiadói-nak Budapesten fizetni, mig a teljes vételártörlesztve nincs.

A részletfizetések be nem tartása esetén azesedékes összegek rajtam postai megbizásutján (30 kr. postaköltség hozzászámitáaamellett) beszedhetök.

Helyéskalet: Nér 6a állia:

Ezen rendelSlap levelezö-lapra ragasztandó ea az "OimwignmlHirlap" czimére JtfildendAi. '

28. olda!. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Csütörtök, április 21.

iüx?. ÁUsaaarfrasu'£^,35. igazgatósága .

4T469/SS. szám.

Pályázati hirdetmény.A magy. kir. államvasutak mozdony- és fütö-személyzete részére 1898.

évi október "hóban kiosztandó téli ruházat kés^Uéséuek és száiiitusának bizto-sitása czéljából nyilvános pályázatot Mrdeiöak.

A folyó iHifS. évi oktober h«Vbau szu! iiandó megközelitö szükséglet, mely25fVü-a! több vagy kevesebb t* lehet, a következö:

1. 2400 darab Uiuthbélérses kabát moz-Ioayvezetök részére,2. 24GO pár csizma, haünából, börrel fejelve, mozdonyvezetök részére,3. 1200 fiarab >zürke szövettel béleli p»szté-kabát fütök részére,4. 1200 ^tiarab ^magyar szabásu nadrág ezerecsen&zürke ^posióbói

fütök részére.Az 1., 3. és 4. pont alatt emlitett ruhadarabok elkészitéséhez meg-

kivántató felsö kelméket, valamint a 3. pont alatt emlitett posztó-kabáthozvaló oldal és zsebbéles gyanánt szükséges szürke bélés szövetet a magy. kir.áUaETasutak igazgatósága átadni fogja, a készitéssel illetöleg a szállitássalmegbizott szabónak f. évi junius és jaliös hó&apokban.

Az ezen ruhadarabok teljes elkészitéséhez megkivántató egyéb összeskellékeket a ruhák készitésével és szállitásává! megbizóit vállalkozók tartoznakbeszerezni, ugyszintén a 2. pont alatt emlitett czizmák készitésével megbizottszállitók tartoznak beszerezui az ezea csizmák teljes elkészitéséhez meg-kivántató"összes kellékeket.

Az összes ruhák készitéséhez kizárólag belföldön gyártott anyagok ésczikkek használandók fel. kivétrl engedtetik meg azon anyagok és ezikkeknél,melyek belföldön nem gyártatnak. A szállitók által beszerzendö anyagok ésczikkek származására és minöségére nézve ellenörzést gyakorolhat az igazgató-ság és e czélból tartozik szállitó az iiieLö czikkek beszerzési forrását elözetesenaz igazgatósággal közölni.

A kész ruhák mily módoni elkészitésére és azok szállitási határidejére,valamint a szállitásra vonatkozó egyéb határozmányok az érvényben álló122291/96. sz. általános, ezen pályázati hirdetményben foglalt feltétetek és aszolgálati egyenruhák szállitására vonatkozó 2ST92/1888. sz. különleges felté-telek 4., 6., 9. és l l . ij-ban foglalt határozmányok mérvadók.

Az általános, valamint a különleges feltételek az igazgatóság anyag- ésleltár-beszerzési szakosztályánál, vaianiint az üzletvezetöségeknél a hivatalosórák alatt megtekinthetök, esetleg darabonkint 25, illetve 15 kr. lefizetésemellett megszerezhetök.

A szállitandó ruhák alakja és elkészitése tekintetében irányadóul szolgál-nak az üzletvezetöségek vonalszertáraiban megtekinthetö hasonló ruhadarabok.

Tartozik ajánlattevö azonban mindazon ruhadarabból, melynek szállitásaIránt ajánlatot tesz. teljes elkészitett állapotban 1—1 darabot, illetöleg 1 pártpecsétjével ellátva és annak megjelölésével, hogy a szállitandó ruhadarabokata beterjesztett mintának teljesen azonos minöségü anyagok felhasználásávalfogja késziteni, az ajánlat beterjesztésének papjáig központi szertárunknak(Budapest—Józsefvárosi állomás) megküldeni és megjegyeztetik, hogy ezenmintaruhák a nem nyertes ezégeknek visszaadatni fognak.

A szállitandó ruhadarabok a közlendö méretek szerint elkészitendök és amegrendelési leveleken kitüntetett szállitási batáridöig a szerzödésileg megálla-pitott helyen áladandók. Ezen ruhák részleteire nézve megjegyeztetik, hogy az1 pont alatt emlitett bundabéléses kabát sima háttal kapcsoló nélkül lehajtótgallérral készitendö és legjobb minöségü erdélyi fekete báránybörrel bélelendöa gallér pedig göndör fekete báránybörrel ellátandó. A kabát hossza térdig ér,mely azonban 120 méternél hosszabb nem lehet.

iii::;\ból ke-zi-A 2. pont álult CiüüLen czizma hálsuvarrásu elölában, hegy-

bör buiilássai és szegezett börtalppal ellátott jó minöségü erös hatendö. A csizma hossza térden. i«lül lU—15 cm.-ig érjen, meiy u.:oni ui0.75—0.80 mcteraól hosszabb nem lehet;

A 3. pont alafti emlitett posatókabát sima háttal, kapcsoló nélkül, lehaj-tott gallérral készitendö. A kabát hossza a térdig ér, azonban l.'20 i;iájr:;ólhosszabb nem lehet.

A 4. pont alatt emlitett nadrág magyar szabásra készitendö a szertárak-ban megtekinthetö alakban. Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatok lepccsiilolve-Ajánlat a mozdony és fütöszemélyzet részére való ruhák szállitása ivind" tar-talmazó külsö czimmel 1898, évi márczius nó 10-ig, déli 12 óráig a. ma-v-.kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályánál (Budapest. Andrássy-ut 73. II. em. 43- sz. a.) benyujtandók vagy oda posta utján beküldendök.

Az ajánlatban az egységi árak számokban és betükkel kiirva kiteendökés abban megnevezendö a magy. kir. államvasutak azon állomása is, hova azajánlott egységárak értetödnek és hová a ruhadarabok bérmentesen szállittatnifognak. Továbbá ajánlattevö tartozik az ajánlatban határozottan kitenni, hogy az1. 3., és 4. sz. alatt emlitett egyes ruhadarab elkészitéséhez, alapul véve,hogy a felsö kelme és bélésszövet 136 czm. szélességgel bir. továbbá, hogyugy'a bunda béléses kabát, mint a posztókabát hossza legföljebb 1.20 em.lehet és végül, hogy a posztó kabát oldal és zsebbélésére az igazgatóságáltal adandó bélés szövet használandó fel. átlag mily mennyiségü felsökéi-niét és bélés szövetet igényel, melyböl a ruhákat a közlendö méretek szerintelkésziteni köteles lesz.

Továbbá az ajánlatban kötelezöleg kijelentendö, hogy az ajánlat alapjánkötendö szerzödés érielmében késznek nyilatkozik az 1899. és I900. évekbenis esetleg kisebb mennyiségben felmerülö ruhadarabokat a megállapitott egy-ségár és feltételek mellett szállitandó.

Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének megfelelö 5°/o kész-pénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapirokban az ajánlatok benyuj-tására kitüzött határidöt megelözö nap vagyis f. évi május hó 9-én déli12 óráig a magy. kir. államvasutak igazgatóságának budapesti föpénztáránálleteendök. As ajánlatban a megtörtént letétel megemlitendö, az arról nyertletéti jegy azonban az ajánlathoz nem csatolandó.

Ajánlani lehet az összes kiirt czikkek vagy ezek közül bármelyiknekszállitására.

Azon esetben, ha a megrendelt ruhadarabok mennyisége a megállapitotthatáridöig be nem szálliltatik, jogában áll a magy. kir, államvasutak igazgató-ságának vagy a késedelemmel beszállitott ruha értékéböl minden nap uláu0.50p/o-ot birságkópen visszatartani vagy a határideig be nem szállitott ruha-mennyiséget késedelmes szállitóczég terhére minden további meghallgatás vagykülön értesités nélkül bárhol és bármily áron is megrendelni.

Ezen feltételektöl eltérö ajánlatok továbbá olyanok, melyekben javitásokés vakarások fordulnak elö, nemkülönben, melyek nem a kitüzött határidöigérkeznek vagy pótlólag vagy táviratilag tétetnek, végre!oly ajánlatok, melyekrenézve az elöirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vételre nem számithatnak.

A magy. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának a jogot, hogyaz ajánlók közt tekintet nélkül az ajánlat feltételeire szabadon választhasson.továbbá, hogy az ajánlott mennyiségböl tetszés szerinti részmennyiség szálli-tását is átengedhesse :$$$. formán, hogy ajánlók az ily részbeni szállitást iselfogadni köteleztetnek)- nai csak ajánlatukban világosan ennek ellenkezöjét kinem kötötték és végre, hogy a czél elérésére másféle intézkedéseket is tehessen.

Az ajánlat kötelezö erövel bir az ajánlattevöre nézve1 azonnal az ajánlatbenyujtásának határidejétöl kezdve a magy. kir. államvasutak igazgatóságarészéröl hozandó határozat hozataláig.

Budapest, 1898. évi április 2-án.

Az igazgatóság.

Szerencseszámok BEiMEL-nél

<D

m. kir. szab. osztálysorsjátékIlik sorsjátéka már május havában veszi kezdetét.

Május Sió If-iöl október hó 13-ig hónaponkint egy huzás.5O.OOO nyepeményi

egy millió koronaA. fönyereménylegszerencsésebb

esetben

Árak mind a hat huzásra:Egémz marajegy BO frtFel morajegy- *0 "Megyéd sora Jegy 20 "myoiczatf aorajogy IO "

Tevöimnek minden huzás után megküldöm a teratalos kimutatást ingyen és bér-

Árak a május 11—12-iki hozásra:fémx aorajogy - . . . . . Bfrt — Mr.

— "TS "Hegyed aorajegy- -MyotcJtsd aorajigy

öimnek minden huzás után megküldömmentre. A. sorsjegyeket a pénz elözete* beküldése vagy utánvéttel küldöm.

BE*JP lH

a m. kir. szab. osztálysorsjáték föelárusitójabudapest, IY., K;eoslnem.étii-ULtcza. 13

Szerencseszámek BElNEL-néiSzives figyelmeztetésül

Csak a jó tör utat magának. Az én villanyos delej"Volta-keresztem" a szerint van átalakitva, hogy az villa-mos áram és delej-eröben az eddigieket messze fölülmuljakimutathatólag 0.78 Volta-vülanyfokot tartalmáé.

Az én "villanydelej "Volta-Keresztem" nem titkosszer. hanem tudományos physologiai törvényeken alapszikés minden környezetben a vülanyossag oszlopa.

Elektro-Volta-KeresztNem lehet eléggé ajánlani minden embernek, hogy

hordja mindig a VOLTA-KERESZTET, mely az idegeketerösiti, megujitja a vért és az egész világon összeaason-lithataiiannak elismert szer a következö betegségeknél:köszvény, rheuma, neuralgia, ideggyengeség, álmatlanság,

FELDMANN ANTAL-ná!

Hekünk bemutatott számtalan megbizhatóhiteles k&szönetirat folytán ezen negyed-szazad Oto fenálló reedelo-intézet o legmele:

Kebben ajánlható.

TITKOS BETEGSÉGEKET,hugycmöfolyécokat emtóm utóbmjolt, mz elgyclémek, m böimkor uiokitmhmrJolr' " — —

sebekot, azngült férfie'ongült férfierö, magSm-

w __,-«_. _. következményeit, nöknélr-.jlyéat, bármennyire OttOlt

mint mindazon nöi betegségeket,- • »— ••- maim. üe».» J

ro, ,felt, n»lr lá, valm-

n(n««<on nv« uv*if-ttv~/t, melyeknekm magtalanmag egyik föokozója ea börbeteg-mégekot gyógyit uj gyógymód mzérlnt, blztoa

sikerrel, gyorsan és alaposan

Dr. GARAI ANTALorvos-, sebész-, szemész-és szQlésztudor, v. cs. kir. oszt.-föorvosBudapest, belváros, IV. ker., Kigyó-utcza 1. szám.

II. emelet. Bejárat a lépcsönél.Rendel naponta délelött 10 órától egész délután 4 óráig, este

7 órától 8 óráig.Dijazott levelekre legnagyobb figyelemmel yálaszoltatik és gyógy-

szerekröl is gondoskodva lesz... ~^m Nöknek kW&u váróterem. H B «

Ugyanott megjelent és a szerzönél Dr. GARAI AJN'TAL-nál

ezek

mcjirwnJjlhetö;- ~ NÉPSZERÜ UTMUTATÓ.m-~ NÉPSZEÜ

(már a 12-ik kiadásban megjelent! a nemi betegségek és eészáierü gyógykuzulésélitz czimü könyv, volt ára 2 frt öOkr., mos tesak 6O ftr. A könyv jól becsomagolva lesz elküldve, 1 frt be-

küldése mellett uénnenlvc, vagy 00 kr. utánvét mellett. _A k ö n y v t a r t a l m a : 1. Az ivarszervek leirása. lI. A nemi életbraléte. III. Az önfertöztetés s az éjjeli magömlések, IV.Hugy-höfcatár (tripper) és hugycsószükilletek. V. A bujakór (siphilis) A

Asvfrfolyás. VII. Elgycngil't férGerö VIII. Nöi maftalansaj. IX.^za •'JI ze/rck megbetegedésének fötunyezöje: a prostitutió.

hideg kezek és lábak, hipochondria, sápkor, asthma,bénulás, görcsök, börbetegségek, aranyér, gyomorbajok,Influenza, köhögés, süketség, fülzugás, fej- és fogfájásstb. stb. Az életérö Önkénytelen elvesztése, tehetetlen-ség és elgyengülés a Volta-Kereszt folytonos viseléseáltal gyógyithatók.VninvoV ét lainvfttr a kritikus idökben csakis a Volta-TUJigjER CS leanyOK k ? i r e a W hordják, mert ez ugyszól-ván mindenkor csillapitja a fájdalmat. Villanyos áramamegóv kellemetlen következményektöl, amely mar oly sok

fiatal életet oltott ki a kritikus idöben.Reformátusok és izraeliták csillag-alakban kaphatják.

Ára darabonkint 1.80 kr., vidékre franco 2 irt.Megrendelhetö:

Budapest, VIL kerület, Kerepesi-ut 60. sz.Erzsébet-körut sarkán.

Nyomatott az ORSZÁGOS HIRLAP' körforgógépén, Budapest. VIII.. Józsefkörut 85. szám.