2018. MÁJUS2018. MÁJUS

(folytatás a 2. oldalon...)

2018. MÁJUSXX. évfolyam

5. szám

Osvát Erzsébet:Meséltél és meséltél

Velem voltál örömömben,velem voltál bajban,

velem voltál, ha sírtam,velem, ha kacagtam.

Meséltél és meséltéligazakat, szépet,

kívántam, hogy a mesédsose érjen véget.

Mit adtam én cserébe?Te azt sose kérted,

de talán a két szememelárulta néked.

Szeretettel köszöntjük azanyákat, nagymamákat!

Nemzetközi Szakszervezet Szövetség

2018 Május elsejei nyilatkozat

150 éve, hogy angliai dolgozók össze-fogtak, s Manchesterben megalakították a világ első szakszervezeti központját, az angol Szakszervezeti Kongresszust.

Ők, és a dolgozó emberek sok más he-lyen voltak azok, akik lefektették a mai 200 milliós globális szakszervezeti mozgalom alapjait. Az első korai lépések óta nők és fér-fiak együtt építették szakszervezeteiket és változtattak a történelem menetén.

2018 május elsején, tisztelet-tel adózunk azoknak, akik oly sok áldozatot hoztak azokért az alapvető jogokért, amit sokan adottnak tekintenek – jogot a szervezkedés szabad-ságához, a kollektív alkuhoz, a diszkrimináció és kizsák-mányolás elleni védelemhez és a biztonságos munkakörül-ményekhez. Szolidárisak vagyunk mindazokkal, akiket megfosztanak jogaiktól, s akik elődeink másfél évszázaddal ezelőtti harcát folytatják a kizsákmányolás és vissza-élések ellen ott, ahol az alapvető jogok nem érvényesülnek.

Tudjuk, hogy félelmetes erők mun-kálkodnak e jogok felszámolásáért. A

nagyvállalati erő kezd kicsúszni az ellenőrzés alól, a demokráciákat az

1% téríti el, és túl sok kormány áll melléjük, s nem a dolgozókért lép fel. Bolygónk és az itt lakók jövője azon áll, hogy egy apró elit kapzsisága mit juttat az emberek életszínvo-nalához, és az általuk kényszerített gazdasági modell hogyan éli fel a föld végső erőfor-rásait. Elhatalmasodnak a demagógok és idegengyűlölők, kihasználva a globalizáció mai megbukott modelljét fémjelző egyen-

lőtlenség és bizonytalanság miatti társadalmi elégedetlenséget.

A szakszervezetek mindig ki-álltak és ki fognak állni központi értékeink, az egyenlőség, a mél-tóság, a fejlődés, a demokrácia és béke mellett. Csak ezen ér-tékek megvalósítása, a kollektív

fellépés erején, a szolidaritáson keresztül valósulhat meg a jobb

jövő ígérete. Abban a világban, ahol a szabályok az embereket szolgálják.

Itt az ideje, hogy megváltoztassuk a szabályokat, hogy ledobjuk a bilincseket a demokráciáról, az emberi jogokról. Ne-künk, szakszervezeteknek kell építenünk a dolgozók erejét, a városokban, vidéken, a munkahelyeken és közösségekben, min-denütt a világon, hogy a reményt valósággá váltsuk.

Május elsejét magabiztosan és határo-zottan ünnepeljük, biztosítva, hogy mozgal-munk alapító tételei a jövő sarokkövei.

Mi is majálisoztunk….Mi is majálisoztunk….

Nemzeti érdek, hogy a fi atalok

versenyképes tudással rendelkezzenek

A MÁV-csoport kiállítóként vett részt a Szakma Sztár Fesztiválon, amelyre 2018. április 23. és 25. között került sor a budapesti Hungexpón. A rendezvény a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV), az Országos Szakmai Tanulmá-nyi Verseny és az V. SkillsHungary döntője volt. Az esemény megnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: nemzeti érdek olyan fiatalok nevelése, akik piac- és verseny-képes tudással rendelkeznek.

A Szakma Sztár Fesztivál 2018 megnyitóján Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Csépke András, a MÁV-START

2018 MÁJUS.indd 1 2018.05.08. 18:30:15

2018. MÁJUS2018. MÁJUS2

(folytatás a címoldalról...)

Zrt. vezérigazgatója, Dorozsmai Éva, a MÁV humánerőforrás-vezérigazgató-helyettese és Ráczné Bodnár Adrienn, a MÁV-START humánerőforrás-igazgatója képviselte a vasúttársaságot. Jelen voltak HR-munkatársaink is, akik az állásbörzékről ismert standon várták a fiatalokat, hogy bemutassák nekik a MÁV-cso-port által kínált álláslehetőségeket, szakmai életutakat.

A MÁV-csoport standja

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója interjút ada vasúttársaság standja előtt

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a rendezvényen elmondta: a szakmák ünnepét 11 éve rendezik meg, az első alkalommal 15 szakmát mutattak be, a mostani megmérettetésen viszont már 43 szakma képviselői versenyeztek egymással. Idén több mint 7 ezer diák jelentkezett a megmé-rettetésre, közülük 236-an jutottak be a végső versenybe, ahol 108 oktatási intézmény képviseltette magát. A határon túlról – Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről – négy versenyző, illetve négy iskola volt jelen a rendezvényen.

A megnyitón beszédet mondott Orbán Viktor is, aki úgy fogalmazott: nemzeti érdek olyan fiatalok nevelése, akik piac- és versenyképes tudással rendelkeznek. Olyan országot kell építeni, ahol a munkásoknak és a munkának becsülete van, ahol minden fiatal kezébe jut egy értékes szakma vagy hasznos diploma – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A MÁV-csoport szintén elkötelezett a gyakorlati tudást igénylő, illetve fizikai munkakörök társadalmi elismertsé-gének növelése iránt, hiszen a vasútnál különösen fontosak az ilyen szakterületeken dolgozó kollégák.

A Szakma Sztár európai versenyét, az EuroSkills-t Budapes-ten rendezik meg 2018. szeptember 26. és 28. között. A szakmák Európa-bajnokságán 28 ország több mint 500 diákja – köztük 27 magyar – közül választják ki a kontinens legjobbjait.

MÁV Zrt. Kommunikációs IgazgatóságMiniszterelnöki Kabinetiroda/

www.kormany.hu/MTI

A munkahelyi balesetek áldozatainak emlékéreÁprilis 28-án világszerte a munka-

végzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyil-vánosság és a dolgozók figyelmét a mun-kabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.

Az emléknapot eredetileg kanadai szakszervezetek kezdeményezték 1984-ben, s azt 1996-tól a nemzetközi szakszervezeti szövetség, s 2003-tól a Nemzetközi Munka-ügyi Szervezet (ILO) is elismerte. Magyaror-szágon 2012-ben nyilvánították hivatalosan emléknappá, amelynek hivatalos neve: Em-léknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére.

Az emléknap mottója: „Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!”. Évente egy-egy fontos munkavédelmi téma kerül a megemlékezések középpontjába így idéna „Biztonságot, egészséget a fiatal generáci-ónak” jelmondattal a fiatal munkavállalók foglalkoztatási viszonyait állítja középpontba a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, és a szakszervezeti világszövetség (ITUC), össze-kapcsolva a munkavédelem emléknapját és a gyermekmunka elleni világnapot.

Ezzel hozzá kívánnak járulni az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak megvalósí-tásához is – a biztonságos munkakörnyezet

biztosítását minden munkavállaló részére 2030-ra és a gyermekmunka minden formá-jának felszámolását 2025-ig. E célok meg-követelik a munkavédelmi és megelőzési kultúra elterjesztését, különös tekintettel a fiatal generációra.

A világ munkavállalóinak több mint 15 %-a, 541 millió 15-24 év közötti, akik köré-ben 40 %-kal magasabb a nem halálos mun-kabalesetek száma a 25 éven fölöttiekhez képest. A fiatalok magasabb kockázatoknak kitettségét sok tényezőre lehet visszavezetni, így a fizikai, pszichológiai fejlődésük, a mun-katapasztalat, a megfelelő képzés hiánya, a kisebb mértékű tudatosság, a nagyobb megfelelési kényszer.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség idén kiemelt kérdésnek tartja a kollektív munkavédelmi képviselet, a munkavédelmi képviselők intézményének és a szakszerve-zetek érdemi munkavédelmi szerepének megerősítését.

A MASZSZ és a Főcze Lajos Alapítvány gyertyagyújtással összekötött megemléke-zést tartott Csepelen, A Munkában Megrok-kantak és Elhunytak Emlékművénél, ahol 79 munkavédelmi cipőt helyeztek el a halottak tiszteletére.

Kordás László elnökMagyar Szakszervezeti Szövetség (Fotók: Favics Péter, MASZSZ)

2018 MÁJUS.indd 2 2018.05.08. 18:30:18

2018. MÁJUS2018. MÁJUS 3

A 2018. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 435 ezer fő volt, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7%-ra emelke-

dett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.

Foglalkoztatottság, 2018. január–március

A foglalkoztatottak létszáma 1,5%-kal magasabb, 4 millió 435 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 125 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak

vallók száma 42 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezer fővel csökkent.

• A foglalkoztatottak közül 4 millió 382 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal, 68,7%-ra emelkedett. A 15–64 éves férfiak köré-ben a foglalkoztatottak létszáma 2,0%-kal, 2 millió 399 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 2,0 százalékponttal, 75,8%-ra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma (a mintavételi hibahatáron belül) 1 millió 984 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 61,6%-ra nőtt.

• A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak lét-száma 13 ezer fővel, 286 ezerre, a foglalkoztatási ráta pedig 27,7%-ra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma; foglalkoztatási rá-táik is javultak, előbbieké 1,1 százalékponttal, 83,9%-ra, utóbbiaké 3,6 százalékponttal, 53,6%-ra nőtt.

• A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,8%-ra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,7, a nőknél 66,1%.

• A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében egy régió kivételével emelkedett, a legjelentősebben, 3,7 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon. Budapest régióban a csökkenés mintavételi hibahatáron belüli, 0,5 százalékpontos volt. A foglalkoztatási ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb (73,5%), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (62,3%).

a) Az előző év azonos időszakához képest.

a) Az előző év azonos időszakához képest.

67 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban

2018. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képest

Forrás: www.ksh.hu

2018 MÁJUS.indd 3 2018.05.08. 18:30:18

2018. MÁJUS2018. MÁJUS4

Munkanélküliség, 2018. január–március

A 2018. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 29 ezer fővel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9%-ra csökkent.

3,9%-ra mérséklődött a munkanélküliségi ráta

A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.

A 15–74 éves férfiak körében 21 ezer fővel, 88 ezer főre csök-kent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 3,5%-ra mérséklődött. A nők esetében a változás kisebb mértékű volt, a munkanélküliek száma 8 ezer fővel, 90 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,3%-ra mérséklődött.

A 15–24 évesek munkanélkülisége a mintavételi hibahatáron belül változott, számuk 33 ezer fő, míg munkanélküliségi rátájuk 10,4%-os volt. A munkanélküliek közel egyötöde került ki ebből a korcsoportból. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,4 százalékponttal, 3,6%-ra, az utóbbiaké 1,8 százalék-ponttal, 2,3%-ra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapra csökkent, a munkanélküliek 39,8%-a legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunán-túlon, Közép-Dunántúlon és Budapest régióban kismértékben növekedett, a változások azonban mintavételi hibahatáron belüliek voltak. Az ország többi részén mérséklődött a munkanélküliség, jelentős változás Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön követke-zett be. A ráta mindkét régióban 1,9 százalékponttal csökkent, de az országos átlagnál még így is magasabb, 4,9, illetve 6,6% volt. A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,9%), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,8%).

* A 15–64 évesekre vonatkozó adatok elérhetők (2.1.0.2. Stadat-táblában). a) Az előző év azonos időszakához képest.

2018. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képest

2018. március végén az egy évvel korábbihoz képestA Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (http://www.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma

18,9%-kal, 285 ezer főre csökkent.

A hó-nap vicceA hó-nap bölcsessége

Sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.

Paulo Coelho

– Mondd csak fiacskám, ebben a mondatban: A pásztor a mezőn legelteti a nyájat melyik a helyhatározó?

– A pásztor.– Nono! Már hogy lenne a pásztor a helyhatá-

rozó?– Azért, mert a pásztor határozza meg a he-

lyet, hogy hol legeljen a nyáj!

Forrás: www.ksh.hu

2018 MÁJUS.indd 4 2018.05.08. 18:30:18

2018. MÁJUS2018. MÁJUS 5

Új egészségi veszélyeket hoz a klímaváltozás a munkahelyeken

A klímaváltozás csaknem az összes gazdasági ágazatban hat a dolgozók egészségére, ezért megelőző jellegű in-tézkedésekre van szükség, figyelmeztet az Anses francia kormányügynökség.

A munka világának is reagálnia kell a klí-maváltozásra, méghozzá viszonylag gyorsan, ugyanis a klíma- és környezeti változások gyakorlatilag minden gazdasági szegmensben egyre inkább hatnak a dolgozók egészségére. A francia élelmiszerügyi, környezetvédelmi, foglalkozás-egészségügyi és biztonsági kor-mányügynökség, az Anses tanulmánya szerint a fő kockázatokat nem meglepő módon a hőmérséklet emelkedése, a környezet bio-lógiai és vegyi változásai, valamint az egyre gyakoribb és egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek jelentik a dolgozók egészségére.

A hőség önmagában összetett módon befolyásolhatja az egészségi állapotot, a köz-vetlen hatásoktól mint a szédülés, kiszáradás vagy hőguta, egészen az olyan közvetett koc-kázatokig, mint például a balesetek esélyének növekedése a figyelem lankadása következ-tében. A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a járványok kórokozóit hordozó szúnyogok, kullancsok terjedése és megjelenése új területeken. Az áradások, aszályok, erdőtüzek egyre gyakoribbá válása szintén növeli a balesetek, de az extrém fizikai és mentális fáradtság kialakulásának esélyét is.

Az Anses szerint a már ma is érzékelhető negatív hatásokat tájékoztató és képzési kam-pányokkal kellene mérsékelni, és a kockáza-tok tudatosítására sürgette a munkáltatókat, szakszervezeteket és politikusokat. A poten-ciális veszélyforrásokat 2050-es kitekintéssel vizsgáló jelentés szerint a már észlelhető, és az előre jelezhető hatásokat integrálni kell a szakmai kockázatértékelési folyamatokba, és ezek alapján megelőző jellegű egészségügyi intézkedéseket kell bevezetni.

Franciaország 2011-ben ágazat- és tár-caközi nemzeti éghajlat-változási alkalmaz-kodási tervet (PNACC) alapított, amelynek keretében az Anses-t jelölték ki az egész-ségügyi és munkakörnyezet-kérdésekben illetékes szervként.

Harmadával kevesebb a baleset a vasúti átjárókban

Az első negyedévben az előző évi hu-szonhétről tizennyolcra, azaz 33 százalékkal csökkent az ütközések, gázolások száma a vasúti átjárókban – ismertette a legújabb sta-tisztikai adatait a MÁV egy közleményben. A Híradó.hu-nak eljuttatott dokumentum szerint 2018 első három hónapjában egy

halálos, egy súlyos és öt könnyű sérüléssel járó baleset történt, mindegyik jól működő sorompóval biztosított átjáróban. Megjegy-zik, tavaly a MÁV biztonsági szakemberei – gyakran a rendőrséggel közösen – csaknem kétszázszor tartottak forgalombiztonsági ellenőrzést a sorompóknál; ezek hasonló kampányakciókra idén is folytatódnak.

Mint írják, tavaly a MÁV és a MÁV-HÉV pályahálózatának vasúti-közúti kereszte-ződéseiben 99 ütközés és gázolás történt, ebből 16 a HÉV átjáróiban. Ez a szám az egész évre vetítve több mint amennyi 2016-ban történt, ám megjegyzik, hogy a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben jelentősen csökkent a balesetek száma a megelőző évek azonos időszakaihoz vi-szonyítva. Kiemelik, idén március végéig a MÁV hálózatán huszonötről tizenhatra (33 százalékkal) csökkent a balesetek száma a tavalyi első negyedévhez képest; a HÉV-nél két-két baleset történt 2017. és 2018. első három hónapjában. Vizsgálatuk szerint az ütközések, gázolások kivétel nélkül a közúton közlekedők gondatlanságából, figyelmetlenségéből következtek be, ezzel szemben vasúti berendezés meghibáso-dásából eredő baleset több mint hét éve nem történt.

Működik a megelőzés

A MÁV szerint a balesetek számának mérséklődése a vasúti átjárókban végzett ellenőrzéseknek és a baleset-megelőzési kampányoknak is köszönhető. A vasúttár-saság kiemelt feladatának tekinti, hogy min-dent megtegyen az átjárókban bekövetkező közlekedési balesetek megelőzése, illetve számának csökkentése érdekében.

Éppen ezért a sorompós fejlesztések mellett többször a rendőrséggel közösen megtartott akcióval hívja fel a közúton közlekedők figyelmét a KRESZ előírásaira

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek

a magyar vasúttársaság. Kiemelik a Nemzet-közi Útátjárós Biztonsági Kampány (ILCAD) keretében történt ellenőrző sorozatot, aminek keretében 2017. június 2-án ötven sorompónál tartottak ellenőrzést, ezen felül tavaly 190 alkalommal, 157 vasúti átjáróban végeztek forgalombiztonsági akciókat – túlnyomórészt a helyi rendőr-kapitányságok járőreivel együtt. Az idei ILCAD-napon, június 7-én is számíthatnak ellenőrzésekre a közlekedők a vasúti-közúti kereszteződéseknél.

A gépjárművezetők figyelmének fel-hívása azért is elengedhetetlen, mert szabályszegő közlekedéssel nemcsak saját magukat sodorhatják veszélybe, hanem a vonatokon utazókat, dolgozókat is -emeli ki a közlemény. Ennek alátámasztására felidézték, hogy a napokban emelt vádat egy szerb kamionos ellen a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség egy olyan baleset miatt, melyben egy mozdonyvezető súlyos sérüléseket szenvedett: tavaly július 20-án Szatymaz külterületén a piros jelzés ellené-re hajtott be a teherautó a vasúti átjáróba.

Amint a mozdonyvezető ezt észlelte, az átjáró előtt 160-170 méterrel azonnal gyors fékezni kezdett a 100 km/h-ás sebességgel közlekedő mozdonnyal, de a balesetet már nem tudta elkerülni: nekiütközött a kamion pótkocsijának és lesodorta a sínekről. A vonaton tartózkodó mintegy 180 utas közül senki sem sérült meg, a mozdonyvezetőt azonban kórházba kellett szállítani. A mozdony és a pálya megrongá-lása a vasúttársaságnak 50 millió forintnyi kárt okozott. A sofőrt az ügyészség vasúti közlekedés biztonsága elleni, súlyos testi sértést okozó, gondatlanságból elkövetett vétséggel vádolja.

A fenti eset is azt mutatja – írják – hogy a vasúti átjárókat valóban csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni. A közúti közlekedés szabályai (KRESZ) sze-rint az átjáró megközelítésekor, illetve az

Összetört kamion a Csongrád megyei Csengelénél, ahol a gépjármű összeütközött aBudapestre tartó Pusztaszer InterCity első kocsijával 2017. júniusában.

MTI Fotó: Donka Ferenc

2018 MÁJUS.indd 5 2018.05.08. 18:30:18

2018. MÁJUS2018. MÁJUS6

MÁV Zrt. KÜT HÍRLEVÉL2018. ÁPRILIS

áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzé-seknek. Az átjáró előtt meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik. A megelőzés érdekében az is fontos, hogy a járművezetők, a kerékpárosok és a gyalogosok – az előírásokat betartva – kö-rültekintően, figyelmesen közlekedjenek, és a kereszteződéseknél minden esetben győződjenek meg a biztonságos áthaladás feltételeiről.

Halkabbak az új mozdonyok

Különösen fontos az óvatos áthaladás a felújított vonalak esetében, mert ezeken nagyobb sebességgel, de csendesebben ha-ladnak a modern vonatok – hangsúlyozzák ki a közleményben. Életveszélyes lehet, ha valaki a tiltó jelzés ellenére, körbenézés nélkül megy át a síneken, azt gondolva, hogy úgyis meghallja a mozdonyok és a kocsik zaját.

A Budapest–Esztergom vasútvonal mentén élőknek is nagyon oda kell figyel-niük a vasúti síneknél, mert áprilistól 9-től már halkabb, villamosvontatású FLIRT mo-torvonatok szállítják az utasokat a zajosabb dízelmotorvonatok helyett.

hirado.hu

Tavaly 700 millióba került a megrongált HÉV-ek helyreállítása

2017-ben több mint százszor firkálták, graffitizték, és hússzor rongálták meg a HÉV-szerelvényeket. A kocsik mellett az állomásokat és a megállóhelyeket sem kí-

mélik a vandálok – betörik a perontükröket, szétrugdossák az esőbeállókat, padokat, valamint festékkel csúfítják el az állomás-épületeket is.

A graffitik alkalmanként több négy-zetméteresek, eltávolításuk komoly erőfe-szítést igényel. A járművek külső felületét csak vegyszerrel lehet megtisztítani, emiatt a jármű fényezése is sérül, így az is javításra szorul. A járművek belső terében pedig az okozza a legnagyobb problémát, hogy a fes-ték beivódik a burkolat anyagába, ezért nem távolítható el nyomtalanul. A fóliázott felü-letű kocsik esetében a folyamat gyorsabb és egyszerűbb, ezért a MÁV-HÉV a járművek külső és belső felületeit lefóliázza.

A firkálásokon kívül más típusú rongá-lások helyreállításával is meg kell küzdeniük a járműfenntartóknak. A vandálok sokszor kővel dobják be a szerelvények ajtó- és ablaküvegeit, felhasítják az ülésszöveteket vagy megrongálják a jegykezelő készülé-keket. A károk helyreállítása – ideértve az ablakok karcmentesítését és a belső elemek cseréjét – tavaly több mint 700 millió forint-jába került a MÁV-HÉV-nek.

A megrongált szerelvényeket a rend-őrségi helyszínelés idejére ki kell venni a forgalomból, ez a forgalomszervezőktől is azonnali intézkedést igényel a zavartalan működés és az utazóközönség magas szín-vonalú kiszolgálása érdekében.

A HÉV-vonalakon a firkálások és a rongálások jellemzően tavasztól-őszig szaporodnak meg. Tavaly áprilisban egy nap alatt 27 friss graffitit észleltek a csepeli vonal négy szerelvényén. A gyakori rongá-

lások miatt a H7-es vonalon 2017. április végén a MÁV-HÉV biztonsági szervezete a rendőrséggel együttműködve nagyszabású akciót indított és fokozott biztonsági ellen-őrzéseket tartott, aminek eredményeként sikerült havi néhány alkalomra csök-kenteni a firkálások számát a következő időszakban. A MÁV-HÉV mindent elkövet a rongálások visszaszorítása érdekében: közbiztonsági együttműködés keretében szorosabbra fűzte kapcsolatait a HÉV-vo-nalak mentén fekvő önkormányzatokkal és a helyi polgári védelmi szervezetekkel, egyebek között kamerarendszerek kiépíté-sét, üzemeltetését tervezik közösen.

Új színvilág a HÉV-ek utasterében

A MÁV-HÉV nemcsak a járművek kar-bantartásán és a rongálások utáni helyre-állításán dolgozik, hanem a szolgáltatási színvonal fejlesztése iránt is elkötelezett. Jelenleg a kocsik belső terének színvilágát szeretné korszerűbbé tenni, ezért kialakí-tott egy prototípust, amelyben kicserélték az üléshuzatokat és átfestették az elválasz-tó paravánokat, a jegykezelő készülékeket, valamint a kapaszkodókat. A színvilág meghatározásában szerepet játszott az a tudományos tanulmány is, amely kimu-tatta, hogy a közlekedés során a kék szín a legmegnyugtatóbb az utasok számára, ezért az ülések huzatait és az elválasztó paravánok egyik oldalát kékre, a kisebb részegységeket, azaz a kapaszkodókat és a jegykezelő készülékeket pedig sárgára festették.

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek

A MÁV Zrt. KÜT ülése: április 12.Elsőként a MÁV Zrt. 2017. évi üzem- és

vagyonbiztonsági helyzetéről, a 2018. évi feladatokról adott részletes tájékoztatást Kertész Ottó vasútbiztonsági vezető. Bemutatta a Biztonsági főigazgatóság szer-vezetét, elmondta, hogy 441 fő fegyveres biztonsági őr teljesít szolgálatot, melyből 30 fő a Cargónál. Hangsúlyozta a kiemelt feladatok között a MÁV csoport irányítá-sában való részvételt, a vasúti balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Kiemelte a vasútbiztonsági feladatterv- és a biztonságirányítási rendszer jelentőségét. Megemlítette, az átfogó ellenőrzéseket ahol a forgalom illetve a rendkívüli események bekövetkezése miatt indokolt a megelőzés.

Az összes cselekménynél az idegen külső fél által elkövetett esetek száma növekedett. A közlekedő vonat baleset- és veszélyezte-tésnél kimutatható, hogy a MÁV csoporton kívüli és a magánvasút által okozott esetek száma növekszik. Ennek csökkentése érde-kében évente két alkalommal a magánvas-utak részére fórumot tartanak. Szólt még ar-ról is, hogy az útátjárón történt események száma növekedett, a közúti közlekedésben résztvevők közlekedési morálja folyamato-san romlik és ez többlet feladatokat jelent. A személyi sérülésekről illetve az öngyilkos esetekről is részletes kimutatást mutatott be. A vagyonbiztonság területén az elköve-tésekben csökkenés tapasztalható, ezen túl a vonat dobálások száma is csökkent. Meg-

említette még a közveszéllyel (robbantás-sal) fenyegetéssel való eseteket is. Felhívta a figyelmet az Európai Adatvédelmi rendelet (GDPR) május 25-i hatályba lépésére, mely szigorítás a személyi adatvédelemmel. A 2018. évi fő feladatokat ezen eredmények alapján határozták meg.

A második napirendi pontban tár-gyalta a MÁV Zrt. Forgalmi Igazgatóság informatikai rendszerének használatával kapcsolatos kérdéseket. Béres Barna osztályvezető és Szatmári Csaba szakértő részletekbe menő tájékoztatást adott a jelenleg működő és változtatás alatt lévő rendszerekről. Két nagy rendszerről beszél-tek, a FOR és a PASS2-ről. A RES kiváltását

2018 MÁJUS.indd 6 2018.05.08. 18:30:19

2018. MÁJUS2018. MÁJUS 7

(folytatás a 8. oldalon...)

tervezik 2018. júliustól az RDE rendszerre történő átállással. A Siemens és a Thales fejlesztésű biztosító berendezések tekinte-tében a FOR rendszeren belüli vonatköve-tés meg tud valósulni interface kapcsolat megvalósításával. A VPE Kft. fejleszti a menetvonal megrendelő rendszerét, ezért a Kapella 2 rendszerhez hozzá kell illeszteni a MÁV informatikai rendszereit. A PASS2 saját fejlesztése az év végére megvalósul. A papír alapú dokumentáció kiváltása egy lépcsőzetes bevezetéssel csökkenti majd a forgalmi szolgálattevő leterheltségét. Az írásbeli rendelkezések kiállításával, a lassúmenet kimutatással, az indulásra kész állapottal kapcsolatos változások, az F2 utasításba való bedolgozására van szükség, mondták el a KÜT tagjai. Az írásbeli rendel-kezések elkészítéséhez a nagyállomásokon, kezdeményezték a KÜT tagjai a külső for-galmi szolgálattevők átminősítését forgalmi szolgálattevővé. Szólt még az osztályvezető

a határállomások engedély kérésének meg-változtatásáról. A KÜT tagjai több szakmai javaslatot tettek, kérték ezek alkalmazható-ságának vizsgálatát a napi gyakorlatban.

Harmadikként Kardos János folya-matmenedzsment vezető tájékoztatta a tes-tületet a MÁV-csoport munkaköri rendsze-rét megújító projekt indulásáról. Elmondta, hogy mi a cél a jövőre nézve. A munkaköri rendszer megújításában az elsődleges feladat a vasutas karrier utak kialakítása, a csoportszintű összhang megteremtése, vala-mint a munkaköri besorolások felülvizsgála-ta. Bemutatta a MÁV csoport vállalatainál a társaságonkénti munkakörök számát, mely csoport szinten 1611 munkakört jelent. Kitért arra, hogy az egyes társaságoknál a munkavállalók MMK szerinti megoszlása hogyan alakul. Az effektív munkát, pilot projektként a pályalétesítményi igazgató-ságnál kezdték meg 2017 végén, ahol a 42

munkakörből 28 munkakör módosítási igény merült fel. A pályás pilot kapcsán ráirányította a figyelmet az egyéni karrier útra, amely a munkavállalók előrelépési lehetőségeit hivatott bemutatni. Végezetül arról szólt, hogy mik lesznek a következő lépések, melyek között említette, hogy a csoportszintű összhang, az MMK értékek meghatározása, a képzési igények azonosí-tása, az átsorolások végrehajtása szerepel. A projekt az érdekképviseletek delegáltjaival kerül lebonyolításra. A KÜT tagjai javaslatot tettek új munkakörök beemelésére.

A különféléken belül 3 fő munkavál-laló szociális, 1 fő munkavállaló temetési segélykérelméről és 2 fő munkabérelőleg kérelméről döntött a testület.

A KÜT következő soros ülése 2018. május 15-én lesz.

Bodnár József KÜT elnök, sajtóreferens

„§” Mottó: Mottó: Jog-seg-élj-vele!Jog-seg-élj-vele!

44. jogeset A „Nyíltvonal Hézag Nélkül” PVDSz újság májusi számában

a munkáltatói Jogesetgyűj-temény 44-47. számú jogeseteinek is-mertetése során továbbra is a szabadságkiadásával, illetve annak részletszabályaira vonatkozó jogesetekkel foglalkozunk:

Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően

kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehe-

tett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét

legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.(6)1 A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a

117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a meg-

szakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Mt. 124. §2 (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munka-napokra kell kiadni.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekez-déstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óra-számban kell nyilvántartani.

(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend

és a napi munkaidő fi gyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.

Mt. 125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

A 44. számú jogesetben foglaltak a fenti Mt. 123. §-a (4) bekezdésében írottak alapján olvasóink számára külön magyará-zatot nem igényelnek, a szabályozás egyértelmű.

45. jogeset

1Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 8. § (8). Hatályos: 2014. I. 1-től. 2Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 8. § (9). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.

2018 MÁJUS.indd 7 2018.05.08. 18:30:19

2018. MÁJUS2018. MÁJUS8

§ „§” Mottó: Mottó:

Jog-seg-élj-vele!Jog-seg-élj-vele!

HR CD JOGTÁR KOMMENTÁR:

„A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, azzal, hogy a szabadság egy részét a munkavállaló ké-résének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadságot a tárgyévben kell kiadni, de ettől szűk körben eltérhet a munkáltató.

1. A szabadság kiadására vonatkozó kötelezettségA szabadságot a munkáltató köteles kiadni, főszabály szerint

az esedékességének évében [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 123. § (1) bek.]. A törvény előírja a munkavállaló előzetes meghallgatását, de ez nem befolyásolja a munkáltatói kötelezettséget, csak arra utal, hogy a munkavállaló méltányos érdekeit [Mt. 6. § (3) bek.] figyelembe kell vennie a munkáltatónak a szabadság kiadása során [Mt. 122. § (1) bek.].

A szabadság kiadására vonatkozó kötelezettség alól a munkál-tató nem mentesülhet arra hivatkozással sem, hogy a munkavállaló kívánságának megfelelően nem adta ki azt a tárgyévben. A szabad-ság célja ugyanis az éves regeneráció, ami nem tud megvalósulni akkor, ha a szabadságot ténylegesen nem kapja meg a munkavállaló a tárgyévben. Ugyanezen okból a szabadságot megváltani sem le-het, csak a munkaviszony megszűnésekor [Mt. 122. § (5) bek.].

2. A munkavállaló rendelkezési körébe tartozó szabad-ság

A munkavállaló is jogosult rendelkezni a szabadság egy ré-szével, annak érdekében, hogy a pihenésének egy részét az általa választott időpontban tudja eltölteni. Minden munkavállaló évente 7 munkanap szabadságot az általa meghatározott munkanapokra jogosult igénybe venni; azzal, hogy a 7 napot arányosítani kell, ha a munkaviszonya év közben kezdődött, vagy szűnt meg. Töredéknap esetén a fél napot elérő töredéknapot ilyenkor is a munkavállaló javára, egy egész napként kell figyelembe venni.

A munkavállaló a munkaviszony első három hónapjában nem rendelkezhet a szabadsága felett [Mt. 122. § (2) bek.] - az ebben az időszakban is megilleti, de a munkáltató dönti el, hogy kiadja-e részére, vagy sem.

3. Tájékoztatás a szabadság kiadásáról, kivételérőlA szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legké-

sőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell [Mt. 122. § (4) bek.]. Hasonlóan, a munkavállalónak is 15 nappal előre kell bejelentenie, ha a rendelkezési körébe tartozó szabadságot igénybe kívánja venni [Mt. 122. § (2) bek.].

A szabadság egybefüggő kiadásaA szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra

kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.], olyan módon, hogy a munka-vállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási köte-lezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető fi-gyelembe. Nem egybefüggő 14 nap szabadságot kell tehát kiadni, csak azt kell biztosítani, hogy a munkavállaló 14 napon keresztül ne végezzen munkát.

Ettől a szabálytól a felek megállapodása vagy kollektív szerző-dés eltérhet [Mt. 122. § (3) bek.].”

Lényegében az eltérő megállapodásra az Mt. 135. § (1) bek. j. pontja teremti meg a jogalapot.

MÁV Zrt. KSZ Szabályai:

Szabadságok3 43.§

1. 4A munkavállalót megillető szabadságokat órában kell megálla-pítani, kiadni és elszámolni.

A munkáltató a szabadságot az Mt. 122.§ (3) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül jogosult kiadni úgy, hogy a szabadság kiadásának időpontját annak kezdete előtt legkésőbb hét nappal írásban közölnie kell. A szabadság kiadása során azonban a munkavállaló méltányos érdekeire fi gyelemmel kell lenni, különösen akkor, ha a kiadott szabadság csak egy beosztás szerinti munkanapot (szolgálatot) érint.

2. A munkavállaló a rendelkezése alatt álló évente hét munkanap szabadságot – az Mt. 122.§ (2) bekezdésétől eltérően – jogosult kettőnél több részletben is igénybe venni. A munkavállalónak a rendelkezése alatt álló szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmét annak kezdete előtt legkésőbb hét nappal írásban közölnie kell.

A munkavállaló előzetesen közölt munkaidő-beosztása az előzőek szerinti kérelem benyújtását követően a szabadság időbeli mértékét (óra-számát) érintően – a munkavállaló kifejezett írásbeli kérését kivéve – nem módosítható.

3. Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a munkavállaló ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, a pótszabadság mértéke tíz munkanap.

A munkavállalót egy munkanap pótszabadság illeti meg először attól a naptári évtől kezdve, amelyikben a hatvanadik életévét betölti.

Azt a női munkavállalót, aki egy adott naptári évben 3, illetve azt a férfi munkavállalót, aki egy adott naptári évben 45 alkalommal véradó-igazol-vánnyal igazoltan vett részt véradáson, a következő naptári évben kettő munkanap pótszabadság illeti meg.6

4. A főrendelkező, tartalékos térfőnök munkakört betöltő mun-kavállalókat – kérelmükre – naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni.

A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabadságolási ütemtervével.

A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet kö-vetően nem vehető igénybe.

A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 146.§ (4) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás illeti meg.7

Mt. 146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötele-zettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

(3) A munkavállalót távolléti díj illeti mega) a szabadság tartamára,b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meg-

határozott esetben,c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként

hallgatják meg,d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az álta-

lános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munka-bér fi zetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

343.§ új szövege hatályos 2013. július 1. napjától4a „A szabadságra vonatkozó jogszerző idő megállapítása során az Mt. 115.§

(2) bekezdés e) pontjában foglalt csökkentő feltételt nem kell alkalmazni.” szövegű korábbi 1. pont hatálytalan 2015. június 05. napjától

5a 43.§ 3. pontjának pontosítása hatályos 2017. január 1. napjától6a 43.§ 3. pontjának utolsó bekezdése hatályos: 2016. június 30. napjától, de

a 2016-ban történt valamennyi véradás tekintetében alkalmazni kell.7 az utolsó bekezdés szövege visszahelyezve, hatályos 2014. január 14. nap-

jától

2018 MÁJUS.indd 8 2018.05.08. 18:30:19

2018. MÁJUS2018. MÁJUS 9

(folytatás a 10. oldalon...)

§ „§” Mottó: Mottó:

Jog-seg-élj-vele!Jog-seg-élj-vele!

(4)8 A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

(5)9 A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.

A munkaidő-beosztás módosítása 29.§

1. A munkavállaló előzetesen közölt tárgyhavi munkaidő-beosztását a munkáltató legalább öt nappal korábban módosíthatja.

A módosításról a munkavállalót egyidejűleg írásban értesíteni kell. A munkaidő-beosztás módosítása utólag is ellenőrizhető módon, áthúzással, és a módosítást végző személy egyidejű aláírásával történik. A vezénylés eredeti adatainak a változtatás után is olvashatónak kell maradnia.

2. A munkaidő-beosztás öt napon belül csak:a) a munkavállaló írásbeli kérelmére,b) a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállalóval kötött

írásos megállapodás alapján módosítható.

A fenti MÁV Zrt. KSZ szabályozásából kitűnően a szabadság elszámolás nem munkanapban, hanem munkaórában történik. a 45. számú jogeset értelemszerűen a munkaidő havi beosztása előtti tervezés és annak kiadása utáni helyzetben szabályozza a tény-leges órafelmerülés függvényében a szükséges teendőket. Kitérve arra a lehetőségre is, hogy a munkaidőbeosztás módosítása esetén mi a teendő, melynek feltétele a munkáltató által kezdeményezett és a munkavállalóval megkötött előzetes írásbeli megállapodás.

HR CD JOGTÁR KOMMENTÁR:

A szabadság kiadása és elszámolása munkaórában

„A szabadság mértékét a törvény munkanapokban határozza meg, és általános esetben azt munkanapokban kell kiadni is. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén azonban a szabadság a beosztás szerinti munkaórák számának megfelelően is kiadható és elszámolható.

1. A szabadság kiadásaA szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra

kell kiadni [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 124. § (1) bek.]; a munkavállaló heti pihe-nőnapjára, pihenő idejére szabadság nem adható ki, hiszen akkor már eleve nem köteles rendelkezésre állni és munkát végezni. Ha-sonló okból nem adható ki a szabadság általános munkarendben munkaszüneti napra sem.

Ugyanez a szabály érvényesül egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret) esetén is, azzal, hogy a munkavállaló mun-kanapjaiként nem csak azokat a napokat kell figyelembe venni, amelyeket ténylegesen munkát végez, hanem a 0 órás szabadnap-jait is. Munkaszüneti napra ilyen esetben is csak akkor adható ki szabadság, ha a munkavállaló részére munkaszüneti napra rendes munkaidő osztható be [Mt. 102. § (2) bek.], ami miatt ez a nap munkanapnak minősül számára.

2. A szabadság elszámolásaEgyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató dönthet

úgy, hogy a munkavállaló részére a szabadságot nem munkanap-ban, hanem munkaórában adja ki és tartja nyilván [Mt. 124. § (3) bek.]. A szabadság munkaórában történő kiadása esetén a szabadságot a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti óraszám mértékével kell elszámolni, függetlenül a munkaszerződése sze-rinti napi munkaidejétől. Szabadnapra (0 órás napra) is kiadható

a szabadság, azonban ilyenkor az értelemszerűen nem csökkenti a szabadság kiadandó mértékét.

Ebben az esetben a munkaórában történő kiadás nem változ-tatja meg a tervezett munkaidő-elszámolást, de előállhat olyan eset, amikor a beosztás szerinti munkaidejének megfelelő szabadsága már nincs a munkavállalónak. Ebben az esetben a szabadságot ugyanúgy ki kell adni, bár törvényi tételes szabály az elszámolásra nincs. Mivel azonban a szabadság csak egész munkanapra adható ki, így a teljes beosztás szerinti munkaidőt el kell számolni szabad-ságként – ez ilyenkor a munkáltató terhére esik.

3. A szabadság nyilvántartásaA szabadság órában történő kiadása esetén azt órában kell nyil-

vántartani is [Mt. 124. § (4) bek.]. Ennek keretében először meg kell határozni azt, hogy a munkavállalónak a tárgyévre hány munkanapnyi szabadsága van, majd a napok számát meg kell szorozni a munkavál-laló munkaszerződése szerinti napi rész- vagy teljes munkaidejének óraszámával. A szabadság kiadása során az így kapott óraszámot kell csökkenteni a szabadság napjára beosztott munkaidő mértékével.

Kapcsolódó bírósági gyakorlatEBH2007. 1638. Ha a munkáltató rendes felmondás esetén

a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára felmentette a munkavégzési kötelezettség alól, nincs lehetősége arra, hogy a munkavállaló igénybe nem vett szabadságát a felmondási időben kiadja, azt pénzben kell megváltania.

BH2001. 244. A munkaviszony megszűnése esetén a ki nem adott, időarányos szabadságot pénzben kell megváltani. A munka-vállaló a ki nem adott szabadság kiadását a tárgyév utolsó napjától számított elévülési időben követelheti.

BH2000. 512. I. Alaptalan a munkavállalónak az az igénye, hogy munkaviszonyának időtartama a ki nem adott, de pénzben is megváltani kért szabadságnapok számával meghosszabbodjon.

II. A munkavállalónak – a munkaviszonya megszűnése esetén – a szabadsága pénzben történő megváltására irányuló igényjogosult-sága a munkában töltött utolsó napon nyílik meg. Ha a munkáltató annak kifizetésével késlekedik, e naptól esik késedelembe, és ettől az időponttól köteles a törvényes kamatot megfizetni.”

46. jogeset

8Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 8. § (17). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.9Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 8. § (17). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.

HR CD JOGTÁR KOMMENTÁR:

Gyermek gondozására járó fizetés nélküli szabadság

„A szülési szabadság lejártát követően is biztosított, hogy a gyer-meknevelés időtartamára a munkavállaló ne legyen köteles munkába állni: kérése esetén a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani részére, amelyet a munkavállaló akár a gyermek hároméves koráig igénybe vehet. Már a szüléstől kezdődően lehetővé teszi a munkavégzés alóli mentesülést a fizetés nélküli szabadság azon mun-kavállalók számára, akik szülési szabadságot nem vehetnek igénybe.

2018 MÁJUS.indd 9 2018.05.08. 18:30:19

2018. MÁJUS2018. MÁJUS

§10

„§” Mottó: Mottó: Jog-seg-élj-vele!Jog-seg-élj-vele!

1. A fizetés nélküli szabadságra jogosultA fizetés nélküli szabadságra a szülő jogosult, gyermeke harma-

dik életévének betöltéséig [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §]. A gyermek gondozására járó fizetés nélküli szabadságot tehát mind az anya, mind az apa igénybe veheti, akár egyidejűleg is. Fontos, hogy a fizetés nélküli szabadság csak abban az esetben vehető igénybe, ha a gyermeket a munkavállaló a saját háztartásában neveli, gondozza [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Amennyiben például a szülők elváltak, a különélő szülőt nem illeti meg a fizetés nélküli szabadság.

A fizetés nélküli szabadság igénybevételének időtartama alatt a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll, tehát munkavi-szonya felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (3) bek. c) pont]. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartama szabadságra jogosító időtartamnak minősül [Mt. 115. § (2) bek. d) pont], míg a végkielégítés számításánál teljes időtartamát figyelembe kell venni [Mt. 77. § (2) bek. a) pont].

Abban az esetben, ha a munkavállaló gyermeke tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, a munkavállaló a gyermek után gyermek-gondozást segítő ellátásra lehet jogosult a gyermek tizedik életév-ének betöltéséig [a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 20. § (1) bek. c) pont]. Ennek meg-felelően, a gyermek tizedik életéve betöltéséig, a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra jogosult (Mt. 130. §).

A gyermek gondozására járó fizetés nélküli szabadság időtar-tama alatt a munkavállaló gyermek-gondozási díjra lehet jogosult, vagy gyermekgondozást segítő ellátást vehet igénybe, amennyiben az erre vonatkozó feltételek fennállnak [Ebtv. 42/A. § (1) bek., Cst. 20. § (1) bek.].

2. A fizetés nélküli szabadság időtartamaA fizetés nélküli szabadság időtartama a gyermek harmadik

életévének betöltéséig terjed (Mt. 128. §). Ha az anya szülési szabadságot vesz igénybe, a fizetés nélküli szabadság annak letelte után igényelhető. Abban az esetben, ha a munkavállaló gyermek-gondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, a fizetés nélküli szabadság időtartama a gyermek tizedik életévének betöltéséig terjed (Mt. 130. §).

A fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfe-lelő időpontban kell kiadni (Mt. 128. §). Igénybevétele tehát nem kötelező, sőt, arra is lehetőség van, hogy megszüntetését követően a mun-kavállaló újra igényelje azt.

3. A fizetés nélküli szabadság céljaA fizetés nélküli szabadságnak ezt a típusát a gyermek gon-

dozása céljából lehet igénybe venni (Mt. 128., 130. §). Nincsen tehát arra lehetőség, hogy a munkavállaló gyermek gondozására járó fizetés nél-küli szabadságot vegyen igénybe, majd gyermekét bölcsődében elhelyezve máshol munkát vállaljon. Ebben az esetben ugyanis a fizetés nélküli szabadság célja nem a gyermek gondozása, hanem a más munkáltatónál történő elhelyezkedés. Az ilyen maga-tartás akár arra is alapot adhat, hogy a munkáltató azonnali hatállyal megszüntesse a munkaviszonyt.

4. A fizetés nélküli szabadság megszűnéseA fizetés nélküli szabadság megszüntethető a munkavállaló által,

továbbá megszűnik a gyermek harmadik, illetve tizedik életévének betöltése esetén. Ezen túl azonban, a gyermek hároméves koráig járó fizetés nélküli szabadság akkor is megszűnik, ha a gyermek halva születik; ha a gyermek meghal, a halálát követő tizenötödik napon; továbbá, ha a gyermeket - külön jogszabályban foglaltak sze-rint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe

vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon [Mt. 129. § (1) bek.]. Minden esetben figyelembe kell venni azon-ban, hogy a munkavállalót a szülést követően hat hét szabadság még a felsorolt esetekben is megilleti. [Mt. 129. § (2) bek.] Ha tehát a gyermek halva születik, a szülést követő hat hétben a munkavállaló igénybe veheti a fizetés nélküli szabadsá-got.”

Mt. 126. § (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabad-ságot ad ki. (3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

A 46. számú jogesetben az érintett munkáltatók részére iránymutatásúl az került megtár-gyalásra, hogy téves-e az a jogértel-mezés, hogy a GYED/GYES esetében a fizetésnélküli szabadságról évközben visszatérő munkavállaló esetében az Mt. 126.§ (3) bek. szerinti betegsza-badságra vonatkozó szabály szerint a fizetésnélküli szabadságon lévőnél is arányosítást kell-e végezni? Ez esetben az egyes jogi fogalmak félreértelmezéséről van szó, ugyanis a betegsza-badság, illetve a fizetésnélküli szabadság fogalma keveredik az érin-tettekben. A jogesetben az került egyértelműen eldöntésre, hogy a fizetésnélküli szabadság idejére a teljes szabadság megállapítására van szükség, itt tehát arányosításról nem lehet szó. A teljesség ked-véért nem szükségtelen megjegyezni, hogy ugyan mind két esetben a munkavállaló részéről nem áll fenn munkavégzési kötelezettség, illetve a munkaviszony is fennáll, valamint mentesülve is van a munkavégzési kötelezettség alól, amely ugyanakkor egyik esetben betegségen, míg a másik esetben pedig gyermekgondozáson köte-lezettség teljesítésén alapul.

Azt sem szükségtelen itt megállapítani, hogy a GYED-re való jogosultság biztosítási alapú, azaz munkaviszonyt feltételez és 2 évig, ikerterhesség esetén 3 évig vehető igénybe a korábbi mun-kajövedelemhez igazodó, de felső plafonnal bíró TB ellátás. Ezzel szemben a GYES alanyi jogon járó 3 évig igénybe vehető, az elne-vezéséből is kitűnően minimális segély jellegű TB ellátás, amely biztosítási jogviszony esetén, a GYED után vehető igénybe. S e kettő adja ki a fizetésnélküli szabadságra jogosító 3 év időtartamot a munkaviszonyban.

Végezetül pedig álljon itt a 47. számú jogeset, melyben a gyermek személyes gondozása érdekében igénybe vett fizetésnélküli szabadsággal kapcsolatos egyes teendőkre vonatkozó szabályozás részletei kerültek körül járásra. Az előbbiekben a gyermekgondo-zásra igénybe vehető fizetésnélküli szabadság megszűnése kapcsán már ismertetésre került, hogy az milyen esetben szűnik meg a jogszabályi rendelkezés függvényében. A következőkben viszont a fizetésnélküli szabadság kiadásának, illetve megszüntetésének sza-bályait láthatjuk általában, miután azt nem csak gyermekgondozás, hanem – a jogszabályban szabályozott esetekben – pl.: hozzátartozó ápolása stb. esetekben is igénybe vehető:

HR CD JOGTÁR KOMMENTÁR:

A fizetés nélküli szabadság kiadása, megszüntetése

„A fizetés nélküli szabadság kiadásának időpontja – típusához igazodóan – az arra okot adó körülménytől, továbbá a munkavál-lalótól függenek. Megszüntetésére ugyanúgy, mint kiadására, a legtöbb esetben a munkavállalónak van kihatása.

1. A fizetés nélküli szabadság igénybevételeA fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez egyrészt szük-

séges az arra jogosító körülmény meglé-te, például a harmadik életévét be nem töltött gyermek gondozása. Ezen túl, a munkavál-

2018 MÁJUS.indd 10 2018.05.08. 18:30:19

2018. MÁJUS2018. MÁJUS

§11

47. jogeset

Mt. 61. § (1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat

(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fi zetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

(6) A (3) bekezdés c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fi zetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.

Mt. 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fi zetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

„§” Mottó: Mottó: Jog-seg-élj-vele!Jog-seg-élj-vele!

laló köteles a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább a fizetés nélküli szabadás megkezdését tizenöt nappal megelőzően bejelenteni a munkáltatónak. A bejelentést írásban kell megtenni [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továb-biakban: Mt.) 133. § (1) bek.].

Amennyiben a fizetés nélküli szabadság igénybevételéről szóló bejelentésben a munkavállaló nem tünteti fel, hogy azt mikor kívánja megkezdeni, azt a bejelentést követő naptól szá-mított tizenötödik naptól kezdődően kell kiadni. Amennyiben a munkavállaló a bejelentésében a tizenötödik napnál korábbi időpontot tüntet fel a fizetés nélküli szabadság igénybevételének kezdeteként, azt a munkáltató nem köteles elfogadni, szabadon dönthet arról, hogy a korábbi igénybevételt engedélyezi vagy a tizenötödik naptól biztosítja a fizetés nélküli szabadságot. Egyéb esetben a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban kezdődik.

2. A fizetés nélküli szabadság megszüntetéseAttól függetlenül, hogy a fizetés nélküli szabadságra okot adó

körülmény még fennáll, a munkavállaló dönthet úgy, hogy a fize-tés nélküli szabadságot megszünteti és újra munkába áll. Arra is jogosult, hogy a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően újra igényelje azt, majd ezt követően esetleg újra megszüntesse. A megszüntetés és az újbóli igénylés természetesen nem ölthet olyan mértékeket, amely már a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközne [Mt. 7. § (1) bek.].

A fizetés nélküli szabadság megszüntetéséről a munkaválla-lónak szintén nyilatkoznia kell a munkáltató felé. A szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat közlésétől számított har-mincadik napon szűnik meg [Mt. 133. § (2) bek.]. A munkáltató az ennél korábban történő munkára való jelentkezés esetén tehát nem köteles gondoskodni a munkavállaló foglalkoztatásáról.

Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság a törvény ere-jénél fogva, az arra jogosító körülmény megszűnése okán szűnik meg, a fenti határidőt nem kell alkalmazni, azonban együttműkö-dési és általános tájékoztatási kötelezettségéből fakadóan a mun-kavállaló ekkor is köteles az újbóli munkába lépést megelőzően felkeresni munkáltatóját [Mt. 6. § (4) bek.].

3. Eltérő szabályokA tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés

esetén a munkavállalónak nincs kihatása arra, hogy mely időpontra hívják be, így a fizetés nélküli szabadságot nem kérésének, hanem a behívásnak megfelelő időpontban és időtartamban kell kiadni. Éppen ezért, ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság igény-bevételére és megszüntetésére vonatkozó, fenti szabályok sem alkalmazandóak [Mt. 133. § (3) bek.].”

Mt. 130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. §-ban foglaltakon túl – fi zetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.

(A GYES a gyermek 3. életévének betöltéséig illeti meg a szülőt, illetve ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. Tar-tósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek 10. életévének betöltéséig folyósítják a támogatást. GYES a saját háztartásban gyermeket nevelő kiskorú szülőnek is jár, amennyiben gyermeke részére nem rendeltek ki gyámot, illetve amennyiben a gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban. Ha gyer-mekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után a gyám igényelheti a gyermekgondozást segítő ellátást.)

Mt. 133. § (1) A munkavállaló a fi zetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fi zetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

A fenti jogesetben előforduló jogszabályi hivatkozásokra vo-natkozó Munka Törvénykönyvi előírások beidézésén túlmenően, olvasóink számára további külön magyarázatra már ez esetben nincsen szükség.

Felhasznált Irodalom:– Jogtár CD és HR Jogtár CD vonatkozó anyaga– MÁV Zrt. KSz vonatkozó anyaga

Dr. Laboda Józsefjogtanácsos

+36-30/4960-299

2018 MÁJUS.indd 11 2018.05.08. 18:30:19

2018. MÁJUS2018. MÁJUS12

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Felelõs kiadó: Dr. Laboda József, elnök (tel.: 01+81-95), Mobil: 30/4960-299

Fõszerkesztõ: Nagy Miklós, alelnök: (tel.: 01+11-69), Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17.

Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: pvdsz@pvdsz.hu, és info@pvdsz.hu, Internet: www.pvdsz.hu, – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk!

Nyomás: Pannónia Nyomda Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 16. Tel.: 06-1-412-5203

Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa!

Az alapítvány támogatásáért a PVDSz tagok pályázhat-nak.

Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

Alapítvány a Pályavasutasokért Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!”

Lao-Ce

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11706016-20803599, Adószám: 18172825-1-42Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94

A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:– a kérelmezõ adatait– a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó

dokumentumokat– a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset

igazolását is!)– a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata,

tankötelezettség esetén, iskola látogatási igazolás

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt.

TÉGETÉGED IS ÉRHET BALESET!D IS ÉRHET BALESET!Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére!

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között.

BELÉPÉSI FELTÉTELEK:- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával- a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban – illetve nyugdíjszerû ellátásban – részesül

EGYÉB TUDNIVALÓK:- ez egy csomag, 12 szolgáltatással- belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségek-

nél pedig 3 hónap a várakozási idõ)

- családtag is beléphet

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira

- a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügy-intézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz

- a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik- a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulék-

mentesek- a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára

utalja a biztosító- az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a

tag adóalapját- folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása

érdekében

• ÉLETBIZTOSÍTÁS bármely okból bekövetkezõ halál esetén 600.000 Ft 1.000.000 Ft

• BALESETI HALÁL esetén plusz! 500.000 Ft 1.000.000 Ft

• BALESETI ROKKANTSÁG már 1%-tól 100%-ig arányosan 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft

• KÖZLEKEDÉSI BALESETI maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan 500.000 Ft 500.000 Ft

• BALESETI CSONTTÖRÉS csonttörés, csontrepedés esetén 20.000 Ft 20.000 Ft

• BALESETI ÉGÉS legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén 20.000 Ft 20.000 Ft

• BALESETI MÚLÉKONY SÉRÜLÉS 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén 10.000 Ft 10.000 Ft

• BALESETI KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉS legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta 2.000 Ft 2.000 Ft

• BETEGSÉGI KÓRHÁZI ÁPOLÁS legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta 1.000 Ft 1.000 Ft

• BALESETI MÛTÉT esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a 100.000 Ft 100.000 Ft

• BETEGSÉGI MÛTÉTI térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a 25.000 Ft 25.000 Ft

• KRITIKUS BETEGSÉGEK BEKÖVETKEZÉSE szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség 100.000 Ft 100.000 Ft

“A” csomag “B” csomag 600 Ft/hó 800 Ft/hó

SZOLGÁLTATÁSOK

Szakszervezetünk alapítványa a Munka törvénykönyve 179.§-a alapján a MÁV Csoport és GySEV Zrt. munkavállalói esetében a szándékos károkozás kivételével – maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszereséig – megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

RÁADÁS!RÁADÁS!

2018 MÁJUS.indd 12 2018.05.08. 18:30:19