Upload
norashepherd
View
229
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Â
Citation preview
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Az iskoláskor pedagógiája
NBÁA – 006/3
Egyéni portfólió
Hit és pedagógia?
Az etika óra hatékonysága
PowerRangers csoport
Oktató: Marton Eszter
Készítette: Pásztor Nóra
G79T0E
Ötlettár
1. Az erkölcsi nevelés hatása az egyházi iskolában.
Hogyan befolyásolják a diákokat a hittanórák? A keresztény értékrend megjelenése,
célba érése a diákoknál. Van-e látszólagos hatása az erkölcsi nevelésnek az iskolai
életben és a gyerekek életében?
2. Zene oktatása az egyházi iskolában.
Az énekórák hatékonysága. Segítik a gyerekek zeneszeretetét vagy csak megutálják?
Hogyan lehet élvezetessé tenni az énekórát, megszerettetni a gyerekekkel a zenét?
Inspirálja-e a gyerekeket az iskolai zeneoktatás a művészeti iskolában való tanulásra
valamilyen hangszeren vagy énekelni? Miért nem szeretik sokan a kórust?
3. A fejlesztő értékelés alkalmazása/az ötfokú osztályzás negatívumai.
Hogyan hat a gyerekekre a bekategorizáló ötfokú osztályzás? A tanár melyik értékelést
szereti jobban és tartja jobbnak? A gyerek és a szülő melyiknek örülne jobban? Melyik
hat igazán a gyerek fejlődésére?
4. A pedagógus személye és nevelési stílusa (autokratikus, demokratikus, laissezfaire)
A különböző vezetői stílusok hatékonysága, főképp a gyerekek mind erkölcsi mind
szellemi fejlődésének szempontjából. Melyiket tartja jónak a tanár a gyerek és a szülő?
5. A kooperatív tanulás előnyei és hátrányai, előfordulása.
Mennyire gyakran alkalmazzák a tanárok? Segíti a gyereket a tanulásban? A tanároknak
mennyivel jelent több munkát, hatékonyabb? Valóban motiválja a gyerekeket és jobban
élvezik a tanulást?
Absztrakt
Az etika óra hatékonysága
Pásztor Nóra
Eötvös Lóránd Tudományegyetem – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Kulcsszavak: erkölcs, etika, hittan, hatékonyság, jövő,
Etika. Mit is értünk ezalatt a szó alatt? Nehéz meghatározni, hisz annyira összemosódtak az
erkölcsi tartalmú tantárgyak, hogy nehéz kihámozni, mi is a cél ezzel az órával. Az etika a
gyakorlati filozófia egyik ága, amely egyfajta irányelveket ad a társadalmi kérdések
megítéléséhez az embereknek, és ily módon meghatároz egy normarendszert a minőségi
élethez. (Bognárné, 2011) A Magyar Értelmező Kéziszótárban következőt írják róla: 1.
erkölcstan 2. valamely hivatás körébe vágó erkölcsi szabályok összessége, pl. orvosi etika. Egy
tanulmány szerint az etikaoktatás célja, hogy „fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos
léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek helyes értelmezéséhez.” A tantárgy nagyon
átfogó képet ad a diákoknak, akár az emberi természetről, miközben segít megvitatni a
társadalmi kérdéseket, felvázolni a jó és rossz mibenlétét. A pedagógusnak is napra késznek
kell lennie és ismernie kell a különböző etikai megközelítéseket, hogy átfogó képet adhasson a
diákjainak, valamint hogy eligazíthassa őket a felmerülő értékdilemmákban. (Homor,2002).
Etika órával leginkább az általános iskolában találkozhatunk, ahol ezzel a tantárggyal
megalapozzák a diákok nyitott gondolkodását. Sajnos e keretek között nem tudok egy
hosszmetszeti kutatást végezni, mely megmutatná, hogy milyen hatással volt a tanítás a diákok
későbbi életére, viszont azt talán megállapíthatom, hogy amit tanulnak, az mennyire lehet
hatékony. Kutatásom során strukturált interjú módszert használtam, valamint megfigyelési
szempontsort alkalmaztam az óralátogatásomkor. Így etika órát szerettem volna meglátogatni,
de sajnos a volt iskolámban azóta ezt a tantárgyat beépítették a hittan óra keretei közé. Mivel
ez egy katolikus iskola, érthető, hogy így oldották meg, mert az etika szerteágazó felfogásai
közül egyértelmű, hogy a keresztény elvek mellett köteleződnek el.
A hittan órán, melyen részt vettem a krisztusi erényeket vették, melyek már önmagukban
iránymutatóak a diákok számára. Így ezen az órán is megfelelő tapasztalatokat szerezhettem
annak megfigyelésére, hogy a diákok hatékony oktatásban részesülnek-e, és hogy ők maguk
elfogadják-e a tanár által képviselt elveket vagy netán vitatkozhatnak vele, hogy végül
konszenzusra jussanak egy-egy kérdésben.
Szakirodalmi jegyzék
1. Boros J. (2007). Mi az etika? 1. rész. Iskolakultúra, 17 (3), 25-36.
2. Boros J. (2007). Mi az etika? 2. rész. Iskolakultúra, 17 (4), 127-137.
3. Homor T. (2008). Az embertan - és etikatanítás helyzete a tantervi szabályozás
tükrében. Iskolakultúra, 18 (3-4), 137-147.
4. Beran F. (2012). „Erkölcstan és etika – tantervtől a megvalósulásig”. Új pedagógiai
szemle, 62 (4-5-6), 123-124.
5. Beran F. (2004). Az etikaoktatás kérdései. Theológiai szemle, 47 (1), 4-8.
6. Homor T. (2002). Hogyan tanítom az etikát? Új pedagógiai szemle, 52 (7-8), 91-98.
7. Kádár P. (2004). A lelkiismeret témaköre egyes ember-és társadalomismeret-, valamint
etika tankönyvekben. Iskolakultúra, 14 (10), 122-128.
8. Lányi A. (2012). Emberismeret és etika tantárgy elméleti hátteréről. Új pedagógiai
szemle, 62 (4-5-6), 56-77.
9. Erdő P. (2007). Erkölcs egy bonyolult világban. Magyar Sion, 1 (1), 35-43.
10. Bugnyár Z. (1999). Erkölcs, egyén, közösség. Új pedagógiai szemle, 49 (7-8), 137-152.
11. Lányi A. (2012). Erkölcsóra az iskolába. Új pedagógiai szemle, 62 (4-5-6), 92-98.
12. Szontagh P. (2007). Érték, rend, értékrend az iskolában. Iskolakultúra, 17 (2), 125-128.
13. Nemes Ö. (2000). Hogyan tudunk igazi értékeket továbbadni? Keresztény szó, 11 (5)
14. Maróth M. (2004). Oktatás és erkölcs. Mester és tanítvány, 1 (1), 99-103.
15. Kamarás I. (1996). Tanítható-e az erkölcs? Iskolakultúra, 6 (1), 3-14.
16. Dr. Tóth T. - Bauer L. (2012). Az erkölcs szerepe a nevelésben. Kapocs, 21 (2), 40-49.
17. Hoffmann R. (2004). Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói. Mester
és tanítvány, 1 (1), 67-81.
18. Nemzeti Alaptanterv (2012)
Felhasznált szakirodalom:
1. Beran F. (2004). Az etikaoktatás kérdései. Theológiai szemle, 47 (1), 4-8.
2. Boros J. (2007). Mi az etika? 1. rész. Iskolakultúra, 17 (3), 25-36.
3. Homor T. (2002). Hogyan tanítom az etikát? Új pedagógiai szemle, 52 (7-8), 91-98.
4. Bognárné Kocsis J. (2011). Pedagógus etikai kódexek bemutatása, vizsgálata.
Iskolakultúra, 21 (12), 72-91.
Hospitálási napló
Az óralátogatás ideje: 2015.04.30
Intézmény: Brenner János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Osztály: 8.B
Műveltségi terület: Ember és társadalom
Tantárgy: Hittan
Tananyag: (tanmenetben megjelölt): Krisztusi erények
Cél (NAT):Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelenlévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti.A helyes magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok
párbeszéde végigkíséri a civilizáció történetét. Az erkölcstan, etika műveltségterület feladata, hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat
kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. Feladata, hogy a morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával elmélyítse a tanulók
önismeretét, segítsen különbséget tenni jó és rossz döntés között, eligazodni az emberi kapcsolatok bonyolult világában. Fejleszti a tanulók
problémaérzékenységét, erősíti becsület- és igazságérzetüket, és megtanít a lelkiismeretünket nyugtalanító erkölcsi dilemmák tudatosítására, elfogulatlan
vizsgálatára, szabatos kifejezésére.
Kutatási témám: Az etika óra hatékonysága
Megfigyelési szempontjaim:
Milyen motivációs eszközöket használ a tanár, hogy fenntartsa a diákok figyelmét?
Mennyire lelkesek és érdeklődők a diákok?
Megvitatják az etikai kérdéseket vagy a tanár csak szárazon leadja a tananyagot?
Mennyire látszik a gyerekek megnyilatkozásaiban az etikai oktatás nyoma?
Én elfogadnám azokat a tanokat, melyeket a tanár előad?
(Bár hittan órán voltam, amibe beépítették az etika órát, ezek a kérdések ugyanúgy helyesek erre az órára is)
A tanterem képe/elrendezése:
A padok a terem közepén 4 sorba össze vannak tolva, a tanári asztal középen van, szemben a diákok padjaival.
Az óra menete Módszerek
Munkafo
rmák Eszköz
Időker
et Megjegyzéseim
A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége
I. Bevezetés
Mikor megszólal a hangosbemondóban
az ima, a gyerekek felállnak, és
mondják a tanárral együtt az imát
A pedagógus is állva imádkozik a
gyerekekkel együtt frontális
hangosbe
mondó 3 perc
A diákok közül valaki nem
imádkozik illően
Két diák kiáll az osztály elé és jelent A tanár kéri a jelentést munkáltatás frontális 2 perc Nagyon sokan hiányoznak
Egy-két diák osztályfőnöki témát vet fel
A tanár először reagál ezekre, majd
elmondja, hogy osztályfőnöki órán
beszéljék meg
frontális 2 perc A hittan tanár egyben az
osztályfőnökük is
A diákok kitalálják, hogy anyák napja
lesz.
Megkérdezi a diákokat, hogy milyen
nap lesz vasárnap, és ezzel kapcsolatban
mond egy-két szép gondolatot
megbeszélés frontális 2 perc Mikor találgatni kell, a
diákok hangoskodnak.
Akit felszólított a tanár elmondja, hogy
hogyan kell megkeresztelni valakit
Megkérdezi, hogy hogyan kell
keresztelni, utalván a múlt órára megbeszélés frontális 4 perc
II. Főrész
A gyerekek jegyzetelik azt, ami a táblán
van
Az első téma a Szűz anya tisztelete (az
anyák napjából kifolyólag)
Ír a táblára
munkáltatás frontális
füzet
tábla
kréta
toll
4 perc
Páran külön beszélgetnek,
és nem tudnak egy helyben
maradni
A gyerekek leírják az első pontot a
tábláról, majd hallgatják a történetet.
Utána reagálnak rá, egy diák egy saját
történetet mesél a témával kapcsolatban
A fő téma a krisztusi erények
A tanár felírja az első erényt (alázat) a
táblára és arról kezd magyarázni.
Majd elmond ezzel kapcsolatban egy
történetet
megbeszélés frontális 8 perc
Folyamatosan kötetlen a
légkör, a gyerekek
reagálhatnak a
hallottakra,de valakire rá
kell szólni
A diákok figyelnek és közben az egyik
gyerek szóba hoz egy aktuális politikai
kérdést, amely a halálbüntetéssel
kapcsolatos
Krisztusi lelkület kialakításaezzel
kapcsolatban elmondja a gondolatait.
Reagál a diák kérdésére, és elmondja
vele kapcsolatban a saját véleményét
megbeszélés frontális 4 perc
Egy fiú engedélyt kér, és
feláll, hogy elmehessen
vízért
A gyerekek lejegyzetelik az erényeket.
Egy gyerek elmesél egy példát a
türelemmel kapcsolatban a saját
életében.
Majd sorban következik a többi
erény:szegénység, engedelmesség,
tisztaság, szelídség, türelem,
megbocsátás, ellenségszeretet.
Mindet egymás alá felírja a táblára
Figyel a diákok reagálásaira
megbeszélés frontális
füzet
toll
tábla
kréta
7 perc Folyamatosan párbeszédes
a témamegbeszélés
A diákok kinyitják a könyvet, és akit
felszólított a tanár, az felolvassa az
adott részt
A tanár megkéri a diákokat, hogy
vegyék elő a könyvet és egy diákot
megkér, hogy olvasson fel egy példát az
egyik erényre
munkáltatás frontális könyv 4 perc
Zajongva, beszélgetve
veszik elő a könyvet
Egy gyerek abban leli
örömét, hogy az üvegét a
padhoz veregeti
III. Befejezés
Figyelnek a tanár utolsó szavaira
Megkéri a diákokat, hogy valamelyik
erényt próbálják meg gyakorolni a
mindennapi életben
magyarázat frontális 3 perc
Közben megszólal a
hangosbemondó és
elmondanak egy hirdetést
Felállnak, és együtt imádkoznak a
tanárral
Megkéri a diákokat, hogy álljanak föl és
mondjanak el együtt egy Miatyánkot munkáltatás frontális 2 perc
Reflexió az órával kapcsolatban
Az hittan óra, melyet meglátogattam, igen tanulságos volt számomra. Azt a szót nem merem
használni, hogy hasznos, mert sajnos a kutatási témámnak nem tesz eleget, mivel ahhoz az etika
óra tartozik. Mikor megtudtam, hogy az iskolában, ahol órát szerettem volna látogatni az etika
órát beépítették a hittan órai keretei közé, nem keseredtem el. Az erkölcsi és etikai témák ezen
az órán is előkerülnek, csak más formában, elköteleződve egy értékrend iránt, mely Istentől
származik. Az óra, melyen voltam nyolcadikosokkal volt, akik ebben a tanévben az
erkölcstanban felvetődő kérdésekkel foglalkoznak. Ez épp kapóra jött, hisz kapcsolódik a
csoporttémánkhoz is. Így hát csupa lelkesedéssel indultam az óralátogatásra, arról nem is
beszélve, hogy ily módon találkozhattam volt tanáraimmal is. Volt bennem egyfajta egészséges
izgalom is, ez volt az első alkalom, hogy a másik oldalról figyelhetem egy tanórát. A gyerekek
szerencsére nem fogadtak ellenszenvvel, inkább érdeklődve, hogy ki vagyok, és mit keresek
ott. Ennek eleget téve be is mutatkoztam gyorsan és elmondtam egy-két mondatban miért és
honnan jöttem. Majd a terem hátsó részében az utolsó padban helyet foglaltam. Érdekes volt
kívülállóként figyelni a gyerekeket és magát a tanórát, így sokkal több mindent vehettem észre,
amire a tanár közben esetleg nem tud figyelni, főképp az oktatás mellett. A gyerekek
rendetlenkedtek, hangoskodtak közben, ami nem igazán tetszett. Valaki észrevehetően sokkal
kevésbé tudta kontrollálni magát, nem tudott egy helyben megülni és nem megszólalni. A tanár
nem sokat fegyelmezett ennek ellenére, de úgy vettem észre, hogy tisztelik őt, valószínűleg
azért is, mert az osztályfőnökükről van szó. Nagyon jól tudta előadni a témát, szépen fel volt
építve az óra. Ahogy sorba vették az erényeket, mindegyikről szólt a tanár pár szót, de a diákok
is elmondhatták a véleményüket, tapasztalataikat és kérdezhettek is. Egyszóval interaktív volt,
aminek nagyon örültem, mert ilyen témáknál szerintem pont ez a lényeg, nem az, hogy a tanár
szárazon leadja a tananyagot. Külön öröm volt hallgatni a történeteket, melyek színessé és
érdekesebbé, valamint könnyebben feldolgozhatóvá tették a témát. Jó volt látni, ahogyan a
gyerekek is egyre inkább bekapcsolódnak az órába, hogy érdeklődnek. Így hát, bár a
fegyelemmel voltak gondok, én pozitív tapasztalatokkal jöttem el és rám is hatással volt maga
az órai tananyag. A tanárnő személyisége és elkötelezettsége, valamint tanítási módja
véleményem szerint hatással lehet arra, akiben van effajta téma iránt egy kis érzékenység.
Tanítói Interjú
Milyen eszközöket használ, hogy felkeltse a diákok érdeklődését az etikai kérdések
iránt?
Ön szerint mi az igazi értéke az etikaoktatásnak?
Milyen felfogást képvisel a sok etikai megközelítés közül?
Mik az eddigi tapasztalatai a gyerekek hozzáállását illetően?
Van rálátása, hogy hosszútávon van-e jelentősége ezen elvek oktatásának?
Megfigyelési szempontok
Milyen motivációs eszközöket használ a tanár, hogy fenntartsa a diákok figyelmét?
Mennyire lelkesek és érdeklődők a diákok?
Megvitatják az etikai kérdéseket vagy a tanár csak szárazon leadja a tananyagot?
Mennyire látszik a gyerekek megnyilatkozásaiban az etikai oktatás nyoma?
Én elfogadnám azokat a tanokat, melyeket a tanár előad?
Felhasznált szakirodalom:
1. Lányi A. (2012). Emberismeret és etika tantárgy elméleti hátteréről. Új pedagógiai
szemle, 62 (4-5-6), 56-77.
Tanulási technikák II.
Választott technika: Írás saját magam számára
Feldolgozott irodalom: Hoffmann R. (2004). Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai
dimenziói. Mester és tanítvány, (1), 67-81.
A mai világban nagyon nehéz megfelelő erkölcsi támpontot találnia magának az embernek, és
aki ennek megtalálásához szükséges támogatást nem kapja meg otthon, ill. az iskolában, annak
nagyon nehéz lesz az életében megfelelő döntéseket hozni és lelkileg nyugodtnak lenni. Hisz
honnan tudná, hogy alapjában véve mi a jó és mi a rossz, ha gyerekként ezt nem tanulta meg?
Éppen ezért, ha már otthon nem találkozik erkölcsi útmutatókkal, azt legalább az iskolában meg
kellene kapnia. Azt is mondhatnánk, hogy a nevelés maga az erkölcsi nevelés vagy legalábbis
az egyik nem működik a másik nélkül. Nem elég csak tudást tölteni a diákokba, attól még az
életben nem fognak tudni eligazodni. Sok tényező megköveteli miért is fontos az erkölcsi
nevelés. Nagyon sok család nem törődik a gyermeke fejlődésével és a segítő szándékú
pedagógust is elutasítják. Ilyen példa mellett még sürgetőbb a pedagógiai beavatkozás. A
diákoknak ma általánosságban rosszabb mind a fizikai, mind a mentális állapotuk-sok
pedagógus megítélése által és statisztikák alapján mondható ez el. Értékrend nélkül romlik az
emberek a közérzete, mert nincs mihez tartaniuk magukat a világban. A globalizáció is sok-sok
hátrányt és negatívumot hordoz magában, kezdve az elszegényesedés mértékének
növekedésével és a szélsőséges rétegek közötti különbségek elmélyülésével az agresszió, mint
általános jelenség elterjedéséig. Ezen tényezők miatt valóban elmondható, hogy az iskoláknak
kell vállalniuk valamiféle erkölcsi iránymutatást, úgynevezett erkölcsi KRESZ megtanítását. A
KRESZ, mely az emberi viselkedést szabályozza, melynek meg kell találni a meghatározó
értékeit. Vannak ideális értékek, a jó, az igaz, és a szép és vannak reális értékek, a hasznos, a
szükséges, és az élvezetes. A reális értékek sokszor az ideális értékek alapjául szolgálnak, de
valamikor ellentétben állnak egymással. De lényegében a nevelés által a reális értékektől az
ideális értékekig kell eljuttatni a diákokat. A nevelés célja legyen konstruktív életvezetésre
képes ember megalkotása, aki az életében építkezik, folyamatosan előre halad és fejleszti
önmagát, és ne a romlás útvesztőjébe kerüljön. Ezt a jellem alakításával lehet elérni, melyben
kiemelt szerepet játszanak az ismeretek, az érzelmek és az akarat. Az ismeretek segítenek a
biztos tájékozódásban, hogy meg tudjuk ítélni a dolgok mivoltát. Az érzelmek emellett
irányítanak bennünket és segítenek kitartani jobb esetben a helyes mellett, rosszabb esetben a
helytelen mellett, melyet az akarat erősít meg igazán. Itt kell megemlítenünk a lelkiismeret
szerepét. A lelkiismeret az a bizonyos belső hang vagy érzés, amely segít, hogy jól döntsünk,
ellenkező esetben igen kellemetlen, szorongó érzést tud kiváltani bennünk, ha nem hallgatunk
rá. Az erkölcsi kérdések szerte ágaznak, és szinte a végtelenségig lehetne őket fejtegetni. Sajnos
az iskolában általában csak a legsürgetőbb és a diákok számára legérdekesebb témák jelennek
meg, mint a család, a párkapcsolatok, a barátság stb. De ezenkívül van még rengeteg téma,
amiről szót kellene ejteni, melyekkel lehet, hogy később szembesülnek a gyerekek, de akkor
nem fogják tudni, hogy hogy kezeljék a helyzetet. Ilyen pl. a fogyatékos vagy beteg emberhez
fűződő viszony vagy a környezetszennyezés. Ezek mind ugyanolyan fontos kérdések,
melyekről beszélni kell, és melyekhez útmutatást kell adni, hogy el tudják fogadni a másik
embert és megtalálják a saját helyüket a világban. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán tanítható-
e az erkölcs? Erről különböző vélekedések vannak, de lényegében szerintem igen, legalábbis
az alapokat, a jó és a rossz megítélését, még ha azok nem is kerülnek betartásra, meg lehet
tanítani. Ehhez az kell, hogy a diákokat érdekeljék ezek a témák, és ezért van szükség a jó
pedagógusra, jó tankönyvekre és jó módszerekre. Többféle módszer van, melyek segítik a
gyerekeket az eligazodásban. Az egyik maga a tanítás, az erkölcsi normák tudatosítása, amikor
határozottan megmondjuk, mit ne tegyen vagy mondjon, oly módon, hogy az kisebb
gyermekként is érthető legyen számára. Ezenkívül fontosak az értékelő jelzések, melyek
többféle módon jelenhetnek meg, lényeg hogy a gyerek értse, hogy szabad-e vagy sem. A közös
megbeszélésnek is sok előnye lehet, a különböző élethelyzetek értékeléséből sokat tanulhatnak
a diákok, és maguk is elmondhatják véleményüket, így végül eljuthatnak egy közös
konszenzusra, ami maga lehet egy erkölcsi támpont. Példa nélkül a tanításunk semmit sem ér,
hisz mondhatunk akármit, ha az ellenkezőjét cselekedjük, akkor a gyerek miért hinne nekünk.
Meg kell adni a lehetőséget a gyerekeknek, hogy gyakorlatban sajátíthassák el az erkölcsi
elveket, hogy saját magukon keresztül jussanak el a felismerésekig, mi csak a támpontokat és
lehetőséget biztosítjuk. A közösségi nevelés talán az egyik leghatékonyabb vagy legalábbis a
legalapvetőbb módszer, mert egy bizonyos életkor után már a társak a legmeghatározóbbak a
gyerekek számára. Kialakulnak szerepek, pozíciók egy csoporton belül, és ha jó úton halad,
akkor saját értékrenddel is szolgálhat. Az egyén hat a csoportra és a csoport is az egyénre. Egy
fiatal diák életében döntőfontosságú lehet, milyen környezetbe kerül. Ezért is fontos, hogy
maga az iskola és az osztályfőnök komolyan vegye a közösségi nevelés értékét, és ha kell,
alakítsa azt. Az osztályfőnök az, akinek az egyik legmeghatározóbb szerepe van az osztály
életében, ő az, aki jobb esetben egy életre szóló közösségi élménnyel szolgál a gyerekek
számára. Ha nem jól végzi a munkáját, ha nem érdekli a gyerekek és a közösség élete, akkor
akár maradandó sérülést is okozhat egy-egy gyengébb tanulónak a biztonság megadása nélkül.
Az osztályfőnöki órán is meg kellene jelennie az erkölcsi témáknak, nem csak etikán,
erkölcstanon vagy hittanon. Az osztályfőnök az egyik legbefolyásosabb az erkölcsi nevelést
illetően. De ha egy iskola elkötelezi magát az erkölcsi értékek átadása mellett, akkor annak
mindenhol jelen kell lennie. Minden más pedagógusnak is ezekhez kell tartaniuk magukat, és
ilyen tartalmakat kell átadniuk tantárgyuk tényszerű ismeretei mellett. A szünetekben, az
osztálykirándulásokon, és minden máshol figyelni kell az erkölcsiség jelenlétére, hogy a
gyerekek a maga valójában tapasztalják meg, miről is van szó. Ezért lenne jó, ha az erkölcsi
nevelést állami rendeletekkel is támogatnák, hisz onnan indul minden, az egységhez és
eredményességhez vezető út csak általuk érhető el. Úgy vélem a legfontosabb elsősorban a
megfelelő támogató családi háttér, mely, ha nincs meg, akkor már csak a jó pedagógus és
közösség segíthet a gyermeknek a helyes úton való maradásra. Számomra szerencsére e két
tényező megadatott, és úgy érzem nagyon jót tett, hogy 13 évig katolikus iskolába járhattam,
ahol az sem kérdés, hogy milyen erkölcsi elvekhez tartsuk magunkat, hisz adott. A családom
támogatásáról és irányadásáról nem is beszélve.
Tanulási technikák III.
Kettéosztott napló
Feldolgozott irodalom: Kamarás I. (2013). Tanítható-e az erkölcs? Iskolakultúra, (1), 3-14.
Dr. Tóth T.-Bauer L. (2012). Az erkölcs szerepe a nevelésben. Kapocs, (2), 40-49.
Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim
Tanítható-e az erkölcs?
Erkölcstan, embertan, erkölcsoktatás,
vallásoktatás, nevelés (szükségesség,
lehetőség)
Az erkölcs a jó és a rossz közötti
különbségtétel.
A különböző pedagógiák különböző
állásponton vannak az erkölcsi nevelésről.
Alig-alig van olyan, amelyiknek az alapjául
szolgál valamilyen értékrendszer.
Neveléselméletek.
A moralitás különböző modelljei.
Az erkölcsi elveket az ember maga választja,
és azok függnek a társas elfogadástól.
A nevelés és erkölcs viszonya (nevelés, mint
erkölcsi kommunikáció, vita).
Az iskolán belül is több dimenzióban jelenik
meg az erkölcs.
Tanítható-e az erkölcs? Sokak szerint igen.
Melyik erkölcsöt tanítsuk?(semlegesség
megtartása).
Sokak szerint erkölcs vallás nélkül nem
tanítható.
Etikai alap megtalálása, mely mindenhol
tanítható. Lehetséges-e a konszenzus etika?
Egyetemes etikát oktatnak többfelé a
világban.
Erkölcsi nevelés etikán belül különböző
formában történhet. Vannak buktatói.
Mikortól oktatható? De a kérdés inkább, hogy
Hogyan?
Honi találmányunk az ember-és erkölcstan.
Erkölcsi nevelés operatív tevékenységek
alapján.
Nehezebb az osztályozás, inkább értékelhető.
Különböző irányultságai jelenhetnek meg a
különböző iskolákban.
Sokat tanulunk a konfliktusetikából
Egyensúlyi állapotra való törekvés.
Lelkiismeret kérdései.
Mai világban nagy szükség lenne a jó
alapokon álló erkölcsi nevelésre és az iskola
keretein belül megvalósítható is, akinek van
füle, az meghallja. Nagyon leegyszerűsítve
tényleg sokszor azt is meg kell tanítani, hogy
egyáltalán mi számít jónak és mi rossznak. Az
értékcentrizmusnak kellene meghatározónak
lenni a pedagógiában. Mindenkinek joga van
eldönteni, hogy milyen irányelvet követ,
vállalva a felelősséget, hogy mit szól hozzá a
társadalom.
Az erkölcsi nevelés mindenre kiterjedhet, és
ha egy iskola elköteleződik mellette, akkor ki
is kell, hogy terjedjen az iskola minden
területére (órák, pedagógusok). Szerintem is
tanítható az erkölcs, de jobb, ha van vallási
alapja, mert úgy lehet mihez viszonyítani. A
konszenzus etika talán bizonyos keretek
között, de nem minden témára kiterjedően,
megvalósítható. Jó az is, ha általános
tudnivalót kapnak a diákok a különböző
vallásokról, elgondolásokról, hátha valakinél
így is célba ér (remélhetőleg valamelyik
helyes irány). Alap szinten már a
kisgyereknek el kell kezdeni megtanítani,
hogy mi helyes és mi nem. De szerintem nem
ártanak a valóságtól elrugaszkodott mesék
sem, melyek bizalommal töltik el őket a jó
iránt.
Az ember-és erkölcstan magyar irányzatban
tetszik, hogy értéke abban mutatkozik meg,
hogy a diákok hogy fognak viselkedni a
későbbi életükben. Valamint, hogy
tevékenykedtetés által oktatják. A jó
elgondolásokat kellene értékelni, nem
bekategorizálva osztályozni.
Az erkölcs tanításának megvalósulása (függ a
vallásosságtól is) Európában. Hittan
alternatívái.
Az ember-és erkölcstan nem tudott
megfelelően érvényesülni hazánkban.
Hittan és erkölcstan külön, kötelezően
választhatósága, melyet sokan elleneznek.
Az erkölcs szerepe a nevelésben.
A hittan helye és szerepe a közoktatásban a
változó jogszabályok mellett.
1998-tól napjainkig, kormányzati
elképzelések az erkölcstan oktatásról.
Az erkölcsre nevelés maga a nevelés, a
pedagógus egy példakép.
Etika tantárgy 7. és 11. évfolyamon, kevés
órában (vallástól független ált.ismeretek), a
vallás tárgyszerű oktatása. Hittanóra
fakultatívan.
A társadalmat áthatja a bizalmatlanság, a
magyar társadalom morális állapota rossz.
Értékrendünk kialakulásához, minőségéhez
hozzájárul az iskola.
Köznevelési törvény és a NAT,
kerettantervek, központi kérdés az erkölcsi
nevelés, a helyi tantervek felelőssége a
különböző iskolák szintjén.
Ma: köznevelési rendszerből erkölcsös
emberek lépjenek ki. Az új köznevelési
törvény egészét áthatja az erkölcsi látásmód, a
szociális ellátási területek is érintettek.
Kötelezően választható vagy a hittan vagy az
erkölcstan. (2013 szeptemberétől).
Nem taníthatja akárki sem az erkölcstant sem
a hittant.
Az oktatási törvényekben meghatározzák,
hogy milyen értékekkel, jellemzőkkel
kerüljenek ki a fiatalok a közoktatásból.
Az erkölcsi nevelés legyen életszerű.
Az oktatási tervek irányt mutatnak az oktatás
társterületeinek is.
A hit-és erkölcstan oktatással kapcsolatos
ügyei az Egyházé.
Az erkölcsi nevelés hogyan hatja át a teljes
oktatást, a gyakorlatban, különböző órákon is.
Gyakorlati feladatok, viták, beszélgetések
erkölcsi kérdésekről.
Én sem tudnék úgy tanítani, hogy ne vinném
bele a saját nézeteimnek megfelelő erkölcsi
normákat.Nagyon kevés volt az etikára szánt
óráknak a száma, és nem is lehetett hatékony,
kevés valósulhat így meg a gyakorlati
részekből. A hittan oktatása senkinek sem
árthat. Az emberek önbizalma is hiányzik és
így a másokba vetett bizalom is. Az országnak
is szüksége van arra, hogy egy alapvetően
magabiztos és helyes értékrenden alapuló
társadalma legyen, melyet az állam
legkönnyebben az iskolában tud megalapozni.
Fontosak az alapvető oktatási törvények, hogy
adjanak egy keretet, egy irányelvet. De az
iskolának közben mégis ott van kis
szabadsága, hogy ezt milyen formában teszi,
milyen elvek mellett köteleződik el, fontos,
hogy ez egy normális értékrend legyen.
Én jónak vélem a kötelezőség bevezetését. Ha
akkor még nem is érnek el látható
eredményeket, valami talán mégis megragad a
fiatalokban, ami a későbbiekben előbukkan,
főleg ha életszerű, gyakorlatias témákat
vitatnak meg. Fontos, hogy a különböző
tankönyvek is ezeknek az alapgondolatoknak
megfelelően készüljenek.
Ha egy iskola elköteleződik egy értékrendszer
mellett, akkor az tényleg jelenjen meg minden
terültén, az iskolai életben. Nagyon tetszenek
az olyan gyakorlatok, ahol az erkölcsi
kérdéseket feszegetik, mindenki elmondhatja
a saját véleményét, és a tanár is adhat egy
irányelvet már alátámasztott érvekkel.
Önreflexió - Tanulási technikák
Nincsen bevált, szokásos tanulási módszerem, vagy különösebb technikám a tanuláshoz.
Egészen a mai napig előfordul, hogy édes anyukámmal tanulok, hangosan felolvasom neki az
anyagot. Mikor általános iskolába jártam, sokat segítettek nekem szüleim, hogy megértsem a
feladatot és emellett így tudtak motiválni is. Amíg nem tanultam meg rendesen olvasni mindig
velük tanultam, ők velem együtt törték a fejüket a feladatokon vagy felolvasták az anyagot, ha
már nagyon nem bírtam. Alsó osztályokban viszonylag könnyen sikerült elsajátítanom a
tananyagot, ezért is lehet, hogy elkényelmesedtem, és később azt mondta a tanárom, hogy lusta
vagyok gondolkodni. Valószínűleg ezért próbáltam úgy tanulni anyukámmal, hogy az egyes
részeket a fejezeten belül elolvasás után visszamondtam. Megpróbáltam a saját szavaimmal, de
sokszor csak úgy ment, ha ugyanazokat a szavakat használtam, amik az írásban voltak és olyan
sorrendben, ahogy le volt írva. Az is előfordult, hogy jegyzeteltünk az olvasás közben. Később,
mikor már rendesen tudtam olvasni és komolyabb, hosszabb tanulnivalóink is voltak, meg
anyukámat sem szerettem volna már leterhelni, akkor elkezdtem magamtól is tanulni. Ez csak
annyit jelentett, hogy magamban olvastam az anyagot. Ha volt energiám, akkor az egyes
részeket megpróbáltam visszamondani, de mindig igyekeztem saját szavaimmal, hogy lássam,
hogy ténylegesen értem. Viszont ha magamban tanulok, akkor nem szeretem, ha szól mellettem
bármi zavaró tényező. Sajnos tényleg elég lusta tudok lenni, főleg visszamondani a tananyagot.
Ezért abban bízok, ha többször vagy alaposan elolvasom, akkor megragad bennem, így inkább
átismétlem, ha van rá időm, később. Nem szeretek íróasztalnál tanulni, csak ágyon fekve vagy
fotelban ülve. Bár szeretem, ha csend van, de szeretek ott tanulni ahol a többiek is vannak. Vizet
szoktam magam mellé készíteni, de ha nincs, az sem baj, mert felfrissülésképp az is jó vagy
sokszor elég, ha az ember felkel, hogy kimenjen vízért. Manapság sokszor számítógépről kell
tanulnom, és diákat olvasnom. Ilyenkor meghatározom, hogy valamennyi dia után „jutalmat”
adok magamnak, ami azt is jelentheti, hogy kicsit beszélgetek a barátommal. Ha van rá
lehetőségem, akkor a lényeget szeretem aláhúzni vagy színes kihúzóval kiemelni. Mivel
kollégiumban lakom, ezért természetes, hogy nincs állandó csend a szobában, a tanulószobába
meg nem szeretek kimenni. Ezért előfordul, hogy zenét hallgatok tanulás közben, de akkor
nyugtató vagy komolyzenét, vagy kifejezetten tanuláshoz ajánlott zenét, amit meg lehet találni
az interneten. Ha viszont otthon vagyok, akkor szeretem édes anyukámnak hangosan felolvasni
az anyagot és vele megbeszélni, megvitatni a különböző részeket, hozzáfűzni tapasztalatokat
vagy az órán hallottakat. Ha valamit nem értek, akkor sokszor tud segíteni, elmagyarázza, miről
is van szó, vagy együtt kiokoskodjuk. Talán ez az a módszer, amit a legjobban szeretek, csak
sajnos kicsit időigényes, mert nagyon szeretünk beszélgetni és előfordul, hogy egy-egy részen
leragadunk, meg ő sem tud állandóan mellettem lenni, vagy a többiek is odajönnek. Ha idegen
szavakat vagy egyéb magolós dolgot kell tanulni, akkor azt szeretem kiírni. Nem tudok más
jegyzetéből tanulni, ha van, akkor inkább az sajátomból, de leginkább könyvet szeretem
olvasni, ahol egy összefüggő szöveg áll rendelkezésemre. Szívesen csinálnék jegyzetet egy-
egy fejezetből, de sajnos az nem hatékony, mert nagyon idő-és energiaigényes. Nem elég
számomra, ha előadáson egyszer meghallgatom a tananyagot. Viszont a nem tömény tárgyi
tudást követelő tantárgyaknál jobban is tudok figyelni az órán és több dolog meg is marad.
Önreflexió
Mikor felvettem a tantárgyat, nem gondoltam volna, hogy ilyen interaktív lesz, és hogy ennyire
bele kell vetnünk magunkat egy bizony témába, valamint, hogy már egészen közelről
megtapasztalhatom a gyakorlatban a pedagógiát. Az első óra kicsit megrémített, mikor kiderült,
hogy mennyi mindent kell csinálni, és nem voltam benne biztos, hogy képes leszek rá, mert sok
minden, amit közben megtanultam, akkor még nagyon távol állt az ismereteimtől. Aztán ahogy
teltek a napok, és persze az órák, egyre több mindent kezdtünk elsajátítani, ami a későbbiekben
is hasznos lesz, meg persze a portfólió elkészítéséhez is elengedhetetlennek bizonyult.
Időközben kialakultak a csoportok. Izgultam, hogy kikkel kerülök egy csoportba, és hogy mi
lesz a témánk. Szerencsére az ötlettáramból a hozzám egyik közel álló témát is megszavazták,
így olyannal foglalkozhattam, ami igazán érdekel. Már csak a témából kifolyólag is (erkölcstan)
igen kedves lányokkal kerültem össze, akikkel végig nagyon jól éreztük magunkat. A
csoportban való biztonságérzet, és az, hogy láttam, hogy a többiek is határozatlanok a feladattal
kapcsolatban, kicsit megnyugtatott, hogy nem vagyok egyedül. A téma mindenkit nagyon
érdekelt, csak az elején voltak nehézségek, hogy mik is legyenek az egyéni témák. Nekem
sokára körvonalazódott ki, hogy mit is szeretnék, de végül sikerült az etika mellett döntenem.
Jó érzés volt, mikor rájöttem, hogy milyen témával szeretnék foglalkozni, így már könnyebben
is ment a munka. A többiektől mindig tudtam kérdezni, ha valamit nem értettem, vagy ha ők
sem tudtak valamit, bíztattuk egymást, hogy össze fog jönni. Az évközi feladatok kisebb
nehézséget okoztak, mert a legtöbb szakirodalomhoz kapcsolódott. Én még sosem dolgoztam
fel ilyen jellegű szakirodalmat, így tartottam az ismeretlentől, hogy jó-e az, ahogy
megcsináltam. Végül mindegyiket sikerült megcsinálnom és talán egyre jobban fog menni ezek
után. A hospitálás is nagyon izgalmasnak bizonyult. Annyira nem féltem tőle, mert tudtam,
hogy hova szeretnék menni, hogy ott szívesen fognak fogadni, valamint megnyugtató volt, hogy
csak figyelni kell az órán. Érdekes volt a másik oldalról részt venni az órán. Végül egyre több
anyag gyűlt össze a portfólióhoz. Nehézséget okozott még számomra, hogy az egyéni és a
csoportos portfóliót összeegyeztessem, hogy például, mi az a pár mondat, amivel röviden
megfogalmazhatom a témám a csoportos absztraktba. De a lányokkal úgy érzem mindent
sikerült megoldanunk, jó volt az összmunka, szerencsére nem volt konfliktus sem. Nem is volt
köztünk kifejezett feladatmester, ha kellett, mind megtudtunk így nyilvánulni és egyenlő „rang”
volt köztünk. A legnagyobb nehézséget talán tényleg a szakirodalmak jelentették.
Elengedhetetlen része a kutatásnak, csak számomra még szokatlan volt ekkora mennyiség
feldolgozása és összeegyeztetése. De úgy érzem sikerült áthidalnom ezeket az akadályokat.
ÖNÉRTÉKELŐ LAP
PowerRangers
1. Mindig
megcsináltam
azt, amit
elvállaltam.
2. Jól beosztottam
az időmet.
3. Elégedett voltam
a munkámmal.
4. Jól éreztem
magam a
csoportban.
5. Odafigyeltem a
csoporttársaimra.
6. Mindig
precizitásra
törekedtem.
7. Élveztem a
munkát.
8. Bejártam az
órákra, és aktív
voltam.
9. Hasznosnak
éreztem a
kurzust.
10. Mindenből
kivettem a
részem.