1

2018

Pécsi SZC Pollack Mihály

Szakgimnáziuma,

Szakközépiskolája és Kollégiuma

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

2

Pécsi SZC

Pollack Mihály

Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és

Kollégiuma

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2018.

3

Tartalomjegyzék

Az intézmény legfontosabb adatai ......................................................................... 5

I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................. 6

I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 8

I.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......... 14

I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok.......................................................................................................................... 15

I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai ..................................................................................................... 18

I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje .............................................................................................................................. 18

I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje ...................................................................................................... 20

I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

........................................................................................................................................ 21

I.9. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai ................................. 23

I.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző

iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó

rendelkezései ................................................................................................................... 26

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ...................................................................... 27

II.1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................... 27

II.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei ...... 28

II.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai ............................................................................. 30

II.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ......................... 31

II.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus

választás szabályai A szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása

kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben

nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet középfokú

tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja. Szakközépiskolában,

szakgimnáziumban - mivel az idegen nyelv, kötelező érettségi vizsgatárgy – ajánlott az

általános iskolában már tanult idegen nyelv folytatása................................................... 32

II.6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése .................................................. 32

4

II.7. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei...... 33

II.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a

magatartás és szorgalom minősítésének elvei ................................................................ 61

II.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.............................. 71

II.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség

kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ................................................................ 71

II.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................... 72

II.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..................................................... 73

II.13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................... 76

II.14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ..................................... 81

III. SZAKMAI PROGRAM..................................................................................... 83

III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése: .................................................. 83

III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2017 szeptemberében induló

képzések alapján: ............................................................................................................ 89

A 2017-2018-as tanév képzései ...................................................................................... 55

III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2013 szeptemberében induló

képzések esetén: .............................................................................................................. 55

III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások: ........................ 89

III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként. ............................................... 70

5

Az intézmény legfontosabb adatai

A köznevelési intézmény

1. Hivatalos neve: Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája

és Kollégiuma

2. Feladatellátási helye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3.

2.1. Székhelye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. (HRSZ:19108)

2.1.1. Telephelye(i): 7621 Pécs, Jókai utca 8. (Kollégium és konyha,

HRSZ:18577)

2.1.2. 7621 Pécs, Dischka Győző utca (Sportpálya és öltöző, HRSZ: 18603)

3. Fenntartó neve és székhelye: Innovációs és Technológiai Minisztérium

Budapest

4. Típusa: szakgimnázium, szakközépiskola, kollégium

5. OM azonosító: 203049

6. Honlap: www.pollack.hu

Az intézmény tevékenységére vonatkozó, a fenntartó által meghatározott további

adatokat az alapító okirat tartalmazza.

Ezeken az oldalakon összefoglaljuk azokat a legfontosabb információkat, amelyek

a „Pollack” jelenét és középtávú jövőjét, valamint a nevelési elveinket

meghatározzák.

Az igényes és képzett tantestület közreműködésével, diákjainkkal együttműködve

keressük azokat a lehetőségeket, amelyek előre visznek az értékek

megismerésének, kialakításának és elsajátításának útján.

Törekvésünk, hogy biztosítsuk tanítványaink számára, amit a XXI. század elején

egy jó városi szakgimnázium és szakközépiskola adhat.

A pedagógiai programunk elolvasásával tájékozódhat az iskola legfontosabb

céljairól, a módszerekről, de a pedagógiai program nem adhat teljes képet az

intézményről tanterveink és a működést szabályozó egyéb dokumentumaink

(házirend, szervezeti és működési szabályzat) ismerete nélkül.

6

Amennyiben ezek a dokumentumok érdeklik, kérjük, hogy olvassa el

www.pollack.hu címen elérhető honlapunkról a szóban forgó dokumentumokat.

I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Általános pedagógiai alapelveink

Iskolánk és kollégiumunk valamennyi alkalmazottja a mindennapi nevelő-oktató

munkáját a következő alapelvek szerint végzi:

• nevelő-oktató munkánk középpontjában a tanuló áll,

• a pedagógiai tevékenységünkben a nevelés a meghatározó, mely alapvetően

áthatja az oktatási folyamatot,

• intézményünk nyitott a társadalom, a pedagógia, a gazdaság, a tudomány, a

technika, az intézményrendszer változásaira, fejlődésére, ahhoz – hagyományaival

összhangban – tudatosan alkalmazkodik,

• megbízható, hiteles,

• tanárai pozitív gondolkodásúak, innovatív készséggel rendelkeznek, amelyet

érvényre juttatnak pedagógiai gyakorlatukban,

• hagyományait, kultúráját, referenciáit ápolja, fejleszti,

• a teljesítményért kölcsönös felelősséget vállaló tanárok és diákok közössége.

A nevelő-oktató munka céljai

• a közoktatás területén magas színvonalú pedagógiai munka, az érettségi

tárgyakból eredményes felkészítés, minél sikeresebb érettségi vizsga közép és

emelt szinten,

• a szakmai tantárgyak tudásterületeinek kompetencia alapú oktatása,

eredményes felkészítés az érettségi és a szakmai vizsgákra,

• olyan közismereti és szakmai alapképzés biztosítása, mely alapján tanulóink

sikeresen folytathatják tanulmányaikat a felsőfokú oktatásban,

• hatékony nyelvoktatás biztosítása az építőipari, vegyész, környezetvédelmi,

földmérési és térinformatikai szaknyelvek területén is,

7

• az általános informatikai alapoktatás színvonalának folyamatos emelése, a

szakmai informatikai képzés területén pedig olyan kompetenciák kialakítása,

melyek a jól konvertálhatóak a munkaerőpiacon,

• szakképzési profilunknak megfelelően természeti és épített környezet,

megismertetése, környezettudatos magatartás kialakítása,

• a tanulók felkészítése, hogy választott szakmájukban majdani munkahelyükön

beváljanak, és motiváltak legyenek az élethosszig tartó tanulásra, önképzésre

• a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, szociális hátránnyal induló,

tanulási kudarcoknak kitett tanulók esélyegyenlőségének biztosítása,

• a tehetség és képesség felismerése és tudatos fejlesztése,

• a testi és lelki egészség védelme, az egészséges és kulturált életmód igényének

kialakítása,

A nevelő-oktató munka feladatai

• a ránk bízott fiatalokban segítsük kialakítani a helyes értékrendet:

• tanulják meg tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a

tanulás, a szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni

érdekeken túl legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka.

• Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése együttműködve a szülői

közösséggel és a diákönkormányzattal.

• Olyan korszerű szakmai kompetenciák elsajátítását biztosítjuk, melyekkel a

munkaerőpiacon sikeresen jelenhetnek meg.

• Folyamatosan fejlesztjük pályázatok segítségével nemzetközi kapcsolatainkat,

melyeknek keretén belül kölcsönös szakmai gyakorlatokat szervezünk, és így

tanulóink lehetőséget kapnak szakmai ismereteik kipróbálására, bővítésére.

A nevelő–oktató munka eszközei, eljárásai

Intézményünk nevelő-oktató munkájának céljait és a célok elérése érdekében

megfogalmazott feladatokat csak tudatosan alkalmazott eljárásmódokkal és ennek

megfelelően megválasztott eszközökkel érhetjük el, valósíthatjuk meg.

Az alkalmazott pedagógiai eszközöknek, eljárásoknak arra kell összpontosulniuk,

hogy elősegítsék, biztosítsák a tanuló önálló tanulását és ezt a tevékenységet

segítő szaktanári munkát. Az önálló tanulás legfontosabb eszközei:

8

• a pozitív motivációk túlsúlyának megjelenése,

• a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása,

• a tanulói teljesítmény értékelések különböző formáinak használata,

• a jutalmazások erkölcsi és anyagi eszközeinek széleskörűvé tétele a

tanulmányi versenyeken, humán és műszaki hónapok rendezvényein,

pályázatain

• asszertív kommunikáció

• értelmezési nehézségeket feloldó stratégiák alkalmazása,

• a kognitív, nyelvi, szociális és szakmai kompetenciák komplexitásának

biztosítása.

• a tanulók sokoldalú fejlesztése a korosztály számára kiemelten fontos IKT

eszközök és internetes kapcsolat segítségével is.

I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk profiljából adódóan különböző feladatok hárulnak ránk az oktatás és a

nevelés területén egyaránt A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező

tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség

biztosítására törekszünk.

A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő

személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: önismeret, önbecsülés; mások

megbecsülése; alkalmazkodóképesség; felelősségérzet; siker és

kudarctűrés; együttműködés; kreativitás; empátia; tolerancia;

beszédkészség; nyitottság.

Az iskolában folyó személyiségfejlesztés nevelési színtereit, szervezeti kereteit a

tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai hónapok

programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a diákönkormányzat által

szervezett programok adják.

A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv alapján készült helyi tanterv nagyrészt

meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, melyek nevelési céljaink

elérését - a komplex személyiségfejlesztést - segítik a tanórákon.

• A kilencedikes tanulóink számára a tanév első tantárgyi óráin beilleszkedést

segítő, a „pollackos” életet bemutató foglalkozásokat tartunk. Ezek az órák sűrítve

9

tartalmazzák azokat a módszereket, melyek a tanév során a személyre szabott

fejlesztés és a közösségek kialakulásának alapjául szolgálnak.

• Új módszerek bevezetésével lehetőséget adunk az órákon az önálló és a csoportos

munkára. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási-tanulási formákat – kooperatív

tanulás -, melyek a diákjaink aktív részvételét igénylik, így színesebbé teszik a

tanulás folyamatát.

• Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyén előrehaladását, motiválni kívánjuk a

diákokat az önfejlesztésre. A fejlesztő értékelés célja, hogy ne rombolja a gyengébb

képességű tanulók önbecsülését sem és személyre szóló legyen.

• Ösztönözzük diákjainkat a véleménynyilvánításra – ez kitűnő lehetőség arra is,

hogy megtanulják tolerálni egymás véleményét, szabadon elmondhassák

érzéseiket, gondolataikat.

• Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az

agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői

tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok

pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a

viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás

magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására.

• Törekszünk az értékmegőrző magatartás kialakítására, igényesség önmagukkal

és környezetükkel szemben. Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos

pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés

örömét szeretné megvalósítani.

• Az oktató-nevelőtevékenységgel szeretnénk kialakítani a konstruktív szokások

(olvasás, munka, kulturált szórakozás, stb.) rendszerét, s azt tudatosítani, hogy az

egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll

a tanulók rendelkezésére.

• Feladatunknak tartjuk a munka becsületében való hit kialakítását, a munka

fontosságának tudatosítását. A munkavégzés az ember egész személyiségét

fejlesztő folyamat. Ennek az elfogadtatása és megerősítése az egyik legfontosabb

pedagógiai célunk. Feladatunk a

• környezettudatos magatartás kialakítása. Az iskolánk kiterjedt nemzetközi

kapcsolatai révén tanulóinknak módja van tapasztalatszerzésre, ismereteinek

kipróbálására.

10

• Változó világunkban fontos a problémaérzékenység kialakítása a társadalmi

jelenségek és problémák iránt. Így elengedhetetlen az alapvető emberi,

állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése.

• A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az

egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő kulturált eltöltésére.

Kiemelt kompetencia fejlesztési területek:

• anyanyelvi kompetencia

• idegen nyelvi kommunikáció

• matematikai kompetenciák

• szociális és állampolgári kompetencia

• kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

• informatikai, technikai kompetenciák

• esztétikai-művészeti tudatosság

A személyiség fejlesztés területei:

• erkölcsi nevelés

Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen

értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési

problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert

körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő

megértésére, megvitatására.

• nemzeti öntudat, hazafias nevelés

• állampolgárságra, demokráciára nevelés

• önismeret és társas kultúra

• családi életre nevelés

• a testi és lelki egészségre nevelés

• felelősségvállalás másokért, önkéntesség

• fenntarthatóság, környezettudatosság

11

• pályaorientáció

• gazdasági és pénzügyi nevelés

• médiatudatosságra nevelés

• a tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy

felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag

elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.

Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés, mind az oktatás

sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett cél-

tudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége.

E tulajdonságok biztosítják hitelességét.

I.3. Egészségneveléssel összefüggő elvek, célok és feladatok

Diákjaink többsége vidéki tanuló, a környező településekről és az ország egyéb

részeiről is járnak iskolánkba. Egy részük kiegyensúlyozott, rendezett családi

háttérrel rendelkezik, de sok a hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények

között élő gyermek is, főképp a szakiskolások között. Sok a csonka családban élő

gyermek. A hátrányok sok esetben halmozódnak.

A tanulók nagyon eltérő családi környezetből érkeznek az iskolánkba. Többségben

tiszta, rendes, tájékozott gyermek, de egyre többször jelentkeznek a magatartásban

megnyilvánuló problémák, amelyek sokszor a családi háttérre vezethetők vissza. A

munkanélküli és a létminimum alatt élő családok száma is magas.

Az egészségfejlesztési programok megvalósításának felelősei:

• Iskolavezetés

• Ifjúsági védőnő

• Ifjúsági orvos

12

• Testnevelők

• Természetismereti tárgyakat oktató tanárok

• Osztályfőnökök

Segítő kapcsolatok

Intézményen kívüli segítők

• Gyermekjóléti Szolgálat, Pécs

• Nevelési Tanácsadó, Pécs

• Gyermek Ideggondozó, Pécs

• Gyermekklinika, Pécs

• Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények

• Baranya Megyei Kórház

• Drogambulancia, Pécs

• Kortárs Oktatók Pécsi Egyesülete

• ÁNTSZ Pécsi Regionális Int. Egészségfejlesztési Osztálya

• Baranya megyei Vöröskereszt

• B.M. Rendőrfőkapitányság, Bűnmegelőzési Osztálya

Intézményen belüli segítők

• minden pedagógus

• iskolarendőr

Az iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programja

Alapelv

Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést

és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez.

Célok

13

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, ennek

érdekében kísérjék figyelemmel:

• viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását

• az egészségkárosító magatartásformák elkerülését

• a betegségeket a korai szűrésen való részvétellel megelőzni

• tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük

megelőzése érdekében

• erősítsék a társas- kommunikációs készségeik, és konfliktus kezelési

magatartásformák fejlesztését

Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a

betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes

magatartás kialakítására.

Az egészséges életmód, életvitel kialakítása, megtartása szempontjából lényeges

területek, az iskolánk pedagógiai rendszerében, az összes tevékenységünkbe

beépül.

Fontos annak tudatosítása a tanulókban, hogy a testedzés, fontos eszköze a

személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. Ezért fontos a

rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.

Az új köznevelési törvény kiemelt figyelmet szentel a rendszeres testmozgásnak.

Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra

keretében, amelyből heti két órát a tanuló az iskolai sportkör keretein belül való

szervezett sportfoglalkozással vagy külső sportegyesületben történő edzésekkel

teljesít.

Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített

testnevelés szervezéséről.

Testnevelési csoportbesorolás:

14

- Testnevelés óra alól teljesen felmentett

- Részlegesen felmentett

- Gyógytestnevelésre jár

A tanulók fizikai állapotának méréséből adódó tapasztalatok értékelése alapján

minden tanévben gyakorlati mozgásprogram készüljön.

Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti

és gyakorlati minőségétől.

Hosszútávú célunk, jövőképünk, hogy fizikailag aktív és egészségtudatos

állampolgárrá váljanak tanítványaink.

Cél olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amelynek eredményeként

csökkennek az ártó tényezők és erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, melyet

a diákok az iskola befejezése után a saját életükben alkalmazni tudnak.

I.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos

iskolai terv

• Biológia és egészségtan tantárgy keretében.

• Munka-és balesetvédelmi oktatás a szakmai gyakorlatok megkezdése előtt.

• Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy keretében a szakképző

évfolyamokon.

• Minden tanév első tanítási napján a diákoknak, a pedagógusoknak és a

pedagógiai munkát segítő dolgozóknak munka- és balesetvédelmi oktatást

tartunk.

• A védőnő elsősegélynyújtó tanfolyamot tart tanórán kívüli foglalkozás keretében a

diákoknak.

• Az éves munkaterv ütemezése szerint a tanévenként megrendezésre kerülő

egészségnap keretében elsősegélynyújtó bemutatókon vesznek részt a diákok.

15

I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

A közösség fejlesztése

A legfontosabb a tanulószemélyiség egészének fejlesztése, melynek

középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Az együttműködési

készség, a tolerancia, az önismeret fejlesztése nélkülözhetetlen az iskolai és az

iskolán kívüli életben való aktív, és elfogadható részvételhez. Az eredményes

kommunikációs folyamat nehezen ugyan, de tanítható ebben a korosztályban is.

Egymás igényeinek és szükségleteinek elfogadása csökkentheti az iskolai

konfliktusok számát és az agresszivitás mértékét.

Az osztályközösség a szociális kompetenciák fejlesztésének és gyakorlásának fő

színtere. Itt gyakorolhatja a tanuló az alapvető társadalmi érintkezési formákat,

például az alá- fölé rendeltségi viszony elfogadását, a felelősség vállalását, a

szolidaritást, az önkéntesség elvének elfogadását. A kellő önismeret és a társas

kompetenciák erősítése segíti a tanulással kapcsolatos ismeretek elsajátítását is.

Kiemelt feladatnak tekintjük az érzelmi intelligencia körébe tartozó képességek

(önismeret, konfliktuskezelés, tolerancia, döntési képesség, szolidaritás)

kialakítását és fejlesztését.

Ennek a személyiség –és közösségfejlesztésnek a nevelési színtereit, szervezeti

kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai

hónapok programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a

diákönkormányzat szervezései adják.

I.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Napjainkban az iskola és a társadalom kapcsolatrendszere új és összetett

feladatokat állít a tanár-diák közösség elé. Az iskolánk legfontosabb feladata, hogy

felkészítse tanulóit az iskolán kívüli boldogulásra. Ugyanakkor nem fogadhatjuk

tétlenül azokat a negatív irányú értékrendbeli változásokat, melyek eluralják a

mindennapokat és megjelennek az iskola életében is. Számukra a közösség olyan

elsődleges társadalmi csoport, amelyet a tagok közötti tartós kötődések, az

összetartozás tudata, a közös megvalósításában megvalósuló együttműködés

vezet.

16

A közösségfejlesztés fő területei az iskolában: a tanórák (szaktárgyi órák és

osztályfőnöki órák), a tanórán kívüli foglalkozások (osztály és tanulmányi

kirándulások, szakkörök), diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület tevékenyen hozzájárul tanuló közösségi magatartásának

kialakításához, a véleményalkotó, a véleménynyilvánító képességének

fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság

elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához.

17

Iskolai ünnepségeink, osztályszinten kialakult hagyományaink

• Tanévnyitó

Tanévkezdő gólyatábor

Augusztus hónap utolsó napjaiban az osztályfőnökök vezetésével megrendezésre

kerülő 2 napos tábor, mely lehetőséget ad a leendő 9.-es tanulóknak az

összeismerkedésre, tanáraik megismerésére kötetlen környezetben, igényes

programokkal.

• Október 23-i ünnepély

• Szecskaavató

• Szalagavató

• Március 15-ei ünnepély

• Ballagás

• Tanévzáró

Tanulmányi kirándulások

Őszi 1-2 napos kirándulások a 12. és 13. évfolyam számára: osztályonként

meghatározott időben – tanítási napokon – az osztályfőnökök vezetésével 1-2

napos kirándulások szervezhetők.

1-2 napos tanulmányi kirándulások a 9-11. évfolyam számára: az éves

munkatervben kijelölt időpontokban az osztályfőnökök szervezésében,

osztályonként önálló programmal. A kirándulások célja, hogy szorosabbá

kovácsolódjon az osztályközösség.

Karácsonyvárás

Az osztályok az osztályfőnökök segítségével feldíszítik a tantermüket, faliújságot;

osztályon belül, tanórai keretek között bensőséges ünnepségeket tartanak.

18

I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnöki nevelő munka feladatai

Legfontosabb nevelési feladatunk, hogy a különböző szociokulturális háttérrel

rendelkező tanulóink közötti hátrányok feltárásával és kompenzálásával az

esélyegyenlőség biztosítására törekedjünk.

A ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet: tanulják meg

tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a tanulás, a

szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni érdekeken túl

legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka.

Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az agresszivitás

minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői tevékenységében

törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális

magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a segítő, karitatív, egymást

tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására.

A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget

alkossanak, mert ez nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával

és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak.

Az osztályfőnök feladata, hogy szervezze/biztosítsa az osztályban tanító tanárok

közötti együttműködést – a tanulói személyiség komplex fejlesztése csak együttes

munkával valósítható meg.

I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

Cél:

• A hátrányos helyzetből, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekből és a

sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése.

• Kiemelt fontosságú a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a

kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek

megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak.

19

Feladatok:

A 2017/18-as tanévtől 9.osztályban, majd felmenő rendszerben mindenki számára

ingyenes tankönyv biztosítása mellett a hátrányos helyzetű tanulóknak is ingyen

tankönyvet biztosítunk.

Tanulási nehézségek esetén rendszeres fejlesztő foglalkozásokat tartunk,

amelyekhez fejlesztési programot készítünk. A foglalkozást erre szakmailag

felkészített szaktanár tartja. A fejlesztés egyénileg vagy kiscsoportban – maximum

8 fővel – történik.

A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak tanórán kívüli

foglalkozásokat tartunk. Fokozottan ügyelünk a szülőkkel és a szakszolgálattokkal

való kapcsolattartásra.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az integrált oktatás mellett utazó

gyógypedagógus látja el a további fejlesztő tevékenységet.

Segítjük a hátrányos helyzetű tanulók ösztöndíj pályázatokban való részvételét.

A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek:

Szoros együttműködés a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó

intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:

• Differenciált tanórai munka

• Tehetséggondozó szakkörök

• Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre

• Felkészítés felsőfokú tanulmányokra

• Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak

megkeresése

• Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő

fejlesztésükről.

20

I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

A diákönkormányzat

A diákönkormányzat (DÖK) az iskola tagjainak alulról építkező közössége, amely a

diákság iskolai életének minden területével foglalkozik. Legfontosabb feladatai: az

iskolai közösségi élet szervezése, a diákok érdekképviselete. A diákönkormányzat

a közoktatási törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvényben, és a 20/2012-es EMMI rendeletben leírtak szerint, saját szervezeti és

működési szabályzata alapján működik; döntési-, egyetértési-, véleménynyilvánítási

jogkörével élve fontos szerepet játszik saját közösségi életük megszervezésében,

alakításában.

A diákönkormányzat jogai:

• a DÖK képviseletére nagykorú személyt, segítőt (diákmunkát segítő pedagógust:

DMSP) felkérni,

• évi rendes közgyűlést összehívni, az éves munkatervben meghatározott

időpontban,

• térítésmentesen használni az iskola termeit és berendezéseit, ha ezzel a tanítást-

oktatás nem zavarja,

• jogai gyakorlásához információt kapjon

• szövetséget létesíteni és szövetséghez csatlakozni

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:

• saját működéséről (DÖK szervezeti és működési szabályzat, amit a választó

tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá),

• tisztségviselői, képviselői megválasztásáról,

• hatáskörei gyakorlásáról (jogokkal való élés, képviselet)

• anyagi eszközök felhasználásáról,

• egy tanítás nélküli munkanap programjáról (Pollack-nap)

• iskolaújság működtetéséről.

21

A diákönkormányzatnak véleményezési joga van:

a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása

előtt,

b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

d) a házirend elfogadása előtt.

e) a tanulók nagyobb közösségeit érintő ügyekben,

f) a tanulói pályázatok, versenyek, meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

g) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához

Diákönkormányzat feladatai:

A tanórán kívüli diákélet szervezése (diákközgyűlés, diák-önkormányzati

hétvége, szecskaavató, Pollack-nap, valamint az országos és helyi

diákfórumokon való részvétel).

I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái

A szülői közösség és az iskola, a pedagógusok kapcsolattartásának

rendje

Az iskolában folyó pedagógiai munka eredményessége nagymértékben függ attól,

hogy az intézmény dolgozói milyen kontaktust tudnak kialakítani a rábízott

gyermekekkel és azok szüleivel.

Az SZM elnök jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve azokban az

ügyekben, melyeket az SZMSZ és a Házirend megjelöl. A szülői közösség

összehívását a szülők és az iskola egyaránt kezdeményezhetik.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái

• Iskolánknak folyamatosan karbantartott weblapja van, ahol az érdeklődők

tájékozódhatnak az iskola szervezetéről, programjairól, illetve elérhetik a

működésünket szabályozó legfontosabb dokumentumokat.

• Az elektronikus napló bevezetése a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás és a

naprakész információáramlás leghatékonyabb eszköze. Ettől függetlenül a papír

alapú ellenőrzőt is használjuk.

22

• Az év eleji munkaszervezés után a tanárok egyéni fogadóórájának időpontja

felkerül a weblapunkra.

• Az osztályfőnökök évente két alkalommal szülői értekezletet tartanak, melynek

időpontját az éves munkaterv rögzíti. Rendkívüli esetben több szülői értekezletet

is összehívhatnak.

• Fogadóórákat évente két alkalommal tartunk. A fogadóórán minden

nevelőtestületi tag kötelezően jelen van.

• A félévi és év végi értékelés előtt legalább egy hónappal értesítjük a szülőket, (e-

napló, e-mail, telefon, levél) ha gyermekük valamely tantárgyból elégtelenre áll.

• Az osztályfőnök a tanulónyilvántartó segítségével értesíti a szülőt a törvényben

meghatározottak szerint az igazolatlan órák számáról.

Gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolattartás formái:

Iskolánk tanulói külső gyakorlati képzőhelyekkel is kapcsolatba kerülnek a

gyakorlati képzésük miatt.

A képzőhelyeken megvalósuló oktatás a következő keretek között történhet:

• együttműködési megállapodással,

• tanulószerződéssel.

Együttműködési megállapodás keretében megvalósuló gyakorlati képzés:

• szakgimnáziumi tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlata,

• felnőttoktatás esti tagozatán tanulók.

Tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés:

• szakközépiskola 10 – 11. évfolyamán tanulók,

• felnőttoktatás nappali és esti tagozatán tanulók.

Minden esetben szükséges a kamarákkal történő szoros együttműködés,

egyrészt a kamara a szakképzés szakmai felügyeleti szerve, másrészt a

megállapodások, szerződések megkötése kamarai regisztrációt, ellenjegyzést

követel.

Iskolánk minden gyakorlati képzőhelyet tájékoztat a következőkről:

• az éves ütemterv,

• az iskola képzési rendje, gyakorlati képzések napjai,

23

• a gyakorlati képzés szakmai tartalmáról a helyi tanterv gyakorlatra vonatkozó

kivonatolt változatának segítségével,

• az adott szakmára vonatkozó Szakmai és vizsgakövetelményről, mivel a szakmai

gyakorlati vizsgára történő felkészítés a gyakorlati képzőhely feladata,

• a tanulók értékelésének, mulasztásainak rögzítéséről,

• az SNI, vagy BTMN határozattal rendelkező tanulókról és kezelésük formáiról

I.9. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai

Osztályozó vizsga

A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatának megállapításához

osztályozó vizsgát kell tennie, ha

• felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

• tanulmányait magántanulóként folytatja,

• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

• 250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet,

• az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott,

• egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet

mulasztott.

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre

vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

Időpontja: a félévi és az év végi osztályozó értekezleteket megelőző tíz tanítási

nap.

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát tesz a tanuló, ha iskolánkon belül szakma, vagy

szakmacsoport-váltást szeretne, vagy iskolánkba nem kilencedik évfolyamra lépne

be, és a helyi tantervünkben szereplő tantárgyat nem tanulta.

Abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az

intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s

24

amely tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb

évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig

egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló

ügyében.

Ideje:

• október 31-ig ha a tanuló az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást

kapott.

• osztályozó vizsgák megszervezésének idején

Javító vizsga

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

• a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

• az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik,

távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.

Ideje: augusztus hónap utolsó tíz munkanapja.

Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik,

távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a

válaszadást befejezné. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban

kell letenni. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a

vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a

vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők.

Szintvizsga

Szintvizsgát tesznek a szakiskolai képzésben résztvevő tanulók a hatályos

szakmai és vizsgakövetelmények szerint.

A szintvizsga megszervezése, lebonyolítása a Pécs-Baranyai kereskedelmi és

Iparkamara hatásköre. A képzési idő első évében kerül megszervezésre.

25

26

A vizsgák követelményei, részei, az értékelés rendje

A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó

tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a

munkaközösségek határozzák meg.

I.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint

szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre,

átvételre vonatkozó rendelkezései

Az intézménybe való felvétel módja:

Az iskola a felvételi követelményeket (pályaalkalmassági és a szakmai

alkalmassági követelményeket) a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében

meghatározott időben nyilvánosságra hozza.

A 9. évfolyamra az a tanuló vehető fel, aki a középiskolai rendes felvételi eljárásban

részt vett, és a választott szakmára, szakmacsoportra a szakképzésre vonatkozó

jogszabályok szerinti egészségügyi követelményeknek is megfelel.

A szakgimnázium és szakközépiskola 9. osztályába jelentkezőket az általános

iskolai tanulmányi eredményük alapján rangsoroljuk. Szakgimnáziumi

osztályokban a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv

eredményét figyelembe véve, valamint az ágazatoknak megfelelően az

építészeknél a rajz, vegyészeknél kémia, földmérőknél földrajz.

A szakközépiskolában a magyar nyelv és irodalom, ill. a matematika alapján.

A tanulói jogviszony az iskola 9. évfolyamára való beiratkozáskor jön létre. A

beiratkozás időpontját a tanév rendje ismeretében, az éves munkaterv rögzíti. A

beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a felvételről szóló értesítővel együtt

postázzuk.

OKJ szerinti iskolai rendszerű szakképzésre az iskola által készített jelentkezési

lapon (formanyomtatványon) lehet jelentkezni a felvételi tájékoztatóban, vagy az

iskola honlapján megadottak szerint. (jelentkezési lap letölthető az iskola

weblapjáról.)

A jelentkezési lap melléklete az adott szakmára vonatkozó előképzettséget igazoló

dokumentum fénymásolata.

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésbe bekapcsolódhat a

középiskola befejező évfolyamának elvégzése után, feltételesen akkor is, ha az

27

érettségi bizonyítványát még nem szerezte meg. Az érettségi végzettséget igazoló

dokumentumot legkésőbb az első szakképzési (13. ill. 14.) évfolyam első félévének

utolsó tanítási napjáig be kell mutatnia. Megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a

megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

Átvétel iskolán belül vagy más iskolából:

Az iskola igazgatójának benyújtott írásos kérelemmel kezdeményezheti a diák és

gondviselője.

Iskolán belül:

• az egyes szakmák, szakmacsoportok, ágazatok közötti átvételre indokolt esetben,

a 9. évfolyamon kerüljön sor, az I. félév, vagy a tanév végén. Egyedi elbírálással, a

tanulmányi eredmények, valamint a szakmai elmélet és gyakorlat, szükség esetén

a közismereti tantárgyakból előírt különbözeti vizsga teljesítése alapján,

amennyiben a jogszabályokban előírt egészségügyi követelményeknek is megfelel

a diák.

• A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kérésére, a kötelező érettségi

tantárgyak és a korábbi tanulmányok figyelembe vételével bizonyos szakmai

tárgyak 9. évfolyamra előírt követelményeiből tett sikeres különbözeti vizsga után a

szakgimnázium 10. osztályában folytathatja tanulmányait.

Más iskolából történő átjelentkezés, illetve magasabb évfolyamon a fent leírtakon

túl, meg kell vizsgálni a korábbi tanulmányok beszámíthatóságát is.

Az átvételről az igazgató dönt az igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök,

munkaközösség vezetők véleményének figyelembe vételével.

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

II.1. A választott kerettanterv megnevezése

A kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII:21.) EMMI rendelet mellékleteiben

szereplő iskolatípusokra vonatkozó, valamint az ezt módosító 22/2016.(VIII. 25)

EMMI rendelet kerettantervei közül készült az iskola helyi tanterve. (óraszámok,

foglalkozások megnevezése a mellékletek szerint)

28

II.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és

kiválasztásának elvei

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az

igazgatóhelyettesek felelősek.

A munkaközösségek minden év január 31-ig a következő tanévben használt

tankönyvek listáját kötelesek leadni az iskola igazgatójának. A tankönyvjegyzékből

az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a

megrendelésre kerülő tankönyveket.

Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközössége, és

megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a listák alapján a tankönyvek

megrendelésével.

A tankönyvválasztás elvei:

• a tankönyvek feleljenek meg a nemzeti kerettantervnek,

• az ingyenesség feltétele 9. osztálytól felmenő rendszerben a tankönyv

feltüntetése a KELLO – listán

• a munkaközösség azonos típusú osztályban azonos tankönyvet használjon, ez

megkönnyíti a helyettesítést és az osztályok közötti átmenetet,

• a választott tankönyv feleljen meg a vizsgakövetelményeknek, az adott

korosztálynak, nyelvi szintnek és a képzési típusnak

A tankönyvellátás rendje:

Az éves munkatervben rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az

adott tanévben:

• elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,

• részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A normatív támogatásból biztosított tankönyvellátás

Általános elvek:

A tanulók tankönyvellátásának támogatása a hatályos jogszabályok alapján

történik.

29

Az ingyenes tankönyvellátás rendje:

A normatív jogosultság formai követelménye a szabályosan kitöltött igénylő lap

leadása, ill. a jogosultságot igazoló dokumentum ésszerű időpontban történő

bemutatása.

Az ingyenes tankönyvek kezelője összeállítja, kezeli, őrzi a dokumentumokat.

30

II.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai

Az iskola hagyományai, a hagyományrendszer továbbfejlesztése

Rendezvénysorozatok

HUMÁN HÓNAP november - december

Célja műszaki beállítottságú diákjaink érdeklődésének felkeltése az irodalom, a

történelem és a művészetek iránt.

Az iskolai vetélkedőkkel (pl.: versmondó verseny, nyelvhelyességi, irodalmi

vetélkedők, vers- és prózaíró pályázat) a humán műveltségre fogékony diákoknak

kínálunk tanórán kívüli színes, emlékezetes programot.

Figyelemmel kísérjük a városban zajló kulturális eseményeket, ezekhez is igazítva

iskolai versenyeink tematikáját.

A Humán munkaközösség támogatja, segíti a tanulóknak a tantárgyaihoz

kapcsolódó városi és országos versenyeken való részvételét.

A versenyeken aktívan szereplő, helyezést elérő diákokat az iskola kirándulással,

színházlátogatással jutalmazza.

A csoportokban folyó munka segíti a diákokat egymás megismerésében, összeköti

a hasonló érdeklődésű tanulókat, hozzájárul az iskolai közösség formálódásához.

MŰSZAKI HÓNAP március - április

A szakmai munkaközösségek által szervezett előadások, versenyek alkalmat adnak

az adott szakmához kapcsolódó, de a tanórán részletesen nem tárgyalt

problémákra való kitekintésre.

A műszaki versenyek, pályázatok célja a szakmai tudás bővítése a kreativitás

felébresztésével.

A műszaki feladatok kiírásakor figyelembe vesszük a város, a régió kínálta

lehetőségeket ill. problématerületeket.

A szakmai munkaközösségek felkészítik a tehetséges diákokat az országos

szakmai versenyekre.

31

II.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Cél: a tanulók minél szélesebb körű mozgásformákkal való

megismertetése, a tanulók heti két délutáni órában való

foglalkoztatása a tanórai testnevelésen kívül. A tanulók belső

igényének kialakítása a mindennapos testmozgásra és az

egészséges életmódra.

A megvalósítás formái, lehetőségei: a tanórán kívüli testnevelés lehetőségeit az

adott évszakra jellemző időjárási viszonyok figyelembe vételével alakítjuk ki.

• szeptember illetve május - június – szabadban űzhető sportok, szabadidősportok

• október illetve április – labdajátékok, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda

• november - március – labdás ügyesség fejlesztése, sportjátékok (2 csoport),

általános fizikai állapot fejlesztése, konditerem (3 csoport), teremben űzhető

szabadidősportok pl. íjászat, minigolf (1 csoport), asztalitenisz (1 csoport),

természetjárás, turisztika (1 csoport)

A tehetséges tanulók versenyeztetése:

1990 óta részt veszünk az Intercisa Kupa kézilabda tornán.

1983 óta minden évben megrendezzük a Csokonay Kupa kézilabda tornát

Részt veszünk az Országos Szakképző Bajnokságon kézilabda, labdarúgás és

röplabda sportágakban

Részt veszünk az MDSZ által kiírt diákolimpiai versenyeken

Részt veszünk más iskolák által hagyományosan évről évre megrendezett

versenyeken (pl. György Adrienn Kézilabda Emléktorna Mohács, Kővári Tamás

Kézilabda Emléktorna Dombóvár, Radnóti Kupa Röplabda és Kézilabda Torna

Pécs, Széchenyi Kupa Labdarúgó Torna Pécs)

32

II.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a

pedagógus választás szabályai

A szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9.

évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben

nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet

középfokú tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja.

Szakközépiskolában, szakgimnáziumban - mivel az idegen nyelv, kötelező

érettségi vizsgatárgy – ajánlott az általános iskolában már tanult idegen nyelv

folytatása.

A Házirendben szabályozott módon jelentkezhetnek a diákok az emelt szintű

érettségi vizsgára felkészítésre a 11. és 12. évfolyamon. A jelentkezések száma

alapján határozza meg az igazgató, hogy mely tantárgyakból, hány csoport indulhat

a következő tanévben. Amennyiben valamely tantárgyból a jelentkezők száma nem

éri el a nyolc főt, akkor más iskolákkal együttműködve próbáljuk biztosítani az emelt

szintű érettségi vizsgára felkészítést.

II.6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

A szakközépiskolában, szakgimnáziumban minden szakmacsoportban felkészítjük

diákjainkat a középszintű és (az adott tanév igényeit figyelembe véve) emelt szintű

érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakból, valamint a kötelezően

választandó szakmai érettségi vizsgatárgyból.

A szabadon választható érettségi vizsgatárgyak közül informatika, fizika, földrajz és

testnevelés tantárgyakból, továbbá kémia tantárgyból is vállalja az iskola a diákok

felkészítését a középszintű érettségi vizsgára. A szabadon választható érettségi

vizsgatárgyak közül emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést biztosítunk

(megfelelő jelentkezési létszám alapján)

A középszintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező tanórai keretekben, a

helyi tantervben megfogalmazottak szerint végezzük. Az emelt szintű érettségi

vizsgára felkészítés a diákok választása szerint a 11. és 12. évfolyamon, a kötelező

tanórákon felül, tantárgyanként az alapóraszámon felül heti 2-2 óra időtartamban

történik.

33

II.7. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga

témakörei

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1)

bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga

vizsgaszabályzatáról szóló - többször módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm.

rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 2. §-ában foglaltak végrehajtása

szerint történik.

Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott

vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve

az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és

emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények

ismerete is elvárás.

Az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírását - külön a középszinten, illetve külön az emelt

szinten tehető érettségi vizsgára – a törvény tartalmazza.

Magyar nyelv és irodalom

Témakörök/Képességek Követelmények

Szövegértés

Információk

feldolgozása és

megítélése

Szépirodalmi,

szakirodalmi és nem

irodalmi szövegek értése,

értelmezése

Nyomtatott és elektronikus közlések információinak

célirányos és kritikus használata.

A szövegértési képesség bizonyítása különféle

szakmai, tudományos, publicisztikai, gyakorlati,

szépirodalmi szövegek értelmezésével,

összehasonlításával.

Különböző szövegértelmezési eljárások

alkalmazása.

A szövegértés, szövegértelmezés bizonyítása

különféle megnyilatkozásokkal.

Szövegalkotás

Írásbeli kifejezőképesség

Olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes

vélemény megfogalmazása különböző elvárások

szerint.

Különböző típusú, műfajú és célú szövegek alkotása

34

adott témában. Kiemelten fontos: érvek

felsorakoztatása, vélemény, reflektálás

megfogalmazása, valamint műalkotások bemutatása,

értelmezése.

Gyakorlati írásművek normáinak alkalmazása.

A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás,

rendezett, olvasható íráskép, az önellenőrzés

képességével.

Beszéd, szóbeli

szövegalkotás

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának

megfelelő tartalmú és nyelvhasználatú, világosan

kifejtett közlés.

A közszereplés adott célú, műfajú

megnyilvánulásainak megfelelő szóbeli előadás,

memoriter.

Fogalmi műveltség

Fogalomismeret,

fogalomhasználat

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek,

témának megfelelő, helyénvaló alkalmazása.

Fogalmak összefüggései, változó jelentésük,

értelmezésük.

KÖZÉPSZINT

Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Kommunikáció

A nyelv mint kommunikáció.

Pragmatika.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A kommunikáció működése.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.2. A magyar nyelv

története

A nyelv mint történeti képződmény.

A magyar nyelv rokonsága.

Nyelvtörténeti korszakok.

A magyar nyelv szókészletének alakulása.

Nyelvművelés.

1.3. Ember és

nyelvhasználat

Ember és nyelv.

A jel, a jelrendszer.

35

Általános nyelvészet.

Nyelvváltozatok.

Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar

nyelvűség.

Nyelv és társadalom.

1.4. A nyelvi szintek

Hangtan.

A helyesírás.

Alaktan és szótan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

Mondattan.

1.5. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szóban és írásban.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a

szövegre, szövegek a médiában.

1.6. A retorika alapjai

A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.7. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerzők, művek

2.1.1. Művek a

magyar irodalomból

I.

Kötelező szerzők

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits

Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése,

kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű

és a korszak között.

Memoriterek.

36

2.1.2. Művek a

magyar irodalomból

II.

Választható szerzők

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz

Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes,

Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy

Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz

Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes,

Németh László, Ottlik Géza, Örkény István,

Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc,

Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres

Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a

fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).

Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése,

kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű

és a korszak között.

Memoriterek.

2.1.3. Művek a

magyar irodalomból

III.

Kortárs szerzők

Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év

irodalmából.

Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése,

kérdésfelvetései.

Memoriterek.

2.1.4. Művek a

világirodalomból

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az

antikvitás és a Biblia.

A romantika, a realizmus, a századfordulós

modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20.

század.

Jellemző művek, műrészletek adott szempontú

bemutatása, kérdésfelvetései.

2.1.5. Színház és

dráma

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare,

Molière, Katona József: Bánk bán, egy 19. századi

dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách

Imre: Az ember tragédiája, Örkény István egy

drámája, egy 20. századi magyar dráma.

A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése,

37

bemutatása.

Színház és dráma az adott mű korában.

2.1.6. Az irodalom

határterületei

Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy

műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges

témák egyikéből.

Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági

irodalom, szórakoztató irodalom.

A korunk kultúráját jellemző jelenségek.

2.1.7. Regionális

kultúra és határon túli

irodalom

Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy

intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges

témák egyikéből.

A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma.

A határon túli magyar irodalom.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák,

motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus,

motivikus egyezéseinek és különbségeinek

összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák

változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok,

poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok,

stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző

korszakokban a középkortól napjainkig.

Matematika

KÖZÉPSZINT

Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

38

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika

különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika

Logikai műveletek

Fogalmak, tételek,

bizonyítások a

matematikában

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia

ismerete, alkalmazása.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a

valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása,

legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések,

műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok,

racionális kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása

egyszerű esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes

egyenletek.

A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő

39

exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények függvények

grafikonjai, függvény-

transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és

négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és

logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték

függvény) és egyszerű transzformáltjaik:

f(x) + c, f(x + c), c · f (x).

Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat.

Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek

alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra –

alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.

Alaptulajdonságok.

Szabályos sokszögek.

A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és

térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Testek felszínének és térfogatának számítása.

40

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a

hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való

szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordinátageometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűség-számítás, statisztika

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

(kördiagram, oszlopdiagram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe

(medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

Történelem

KÖZÉPSZINT

A) Kompetenciák

1. Ismeretszerzés, források használata Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból

(tárgyi, írásos stb.) következtetések megfogalmazása, a

források értelmezése.

Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján.

Különböző forrásokból származó információk

összevetése.

Forráskritika alkalmazása.

41

Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi

személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése

források alapján.

2. Kommunikáció, a szaknyelv

alkalmazása

Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása,

meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes

használata.

Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak

kiválasztása, rendszerezése, fogalmak

jelentésváltozásainak ismerete.

Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban).

3. Tájékozódás térben és időben Események, folyamatok, jelenségek, személyek

elhelyezése térben és időben.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok

elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb

jellemzőinek felismerése és bemutatása.

A földrajzi környezet szerepének felismerése és

bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok

kialakulásában.

A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása

térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete.

Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a

világtörténet és a magyar történelem legfontosabb

eseményei között.

Aktuális események történelmi előzményeinek

bemutatása.

4. Eseményeket alakító tényezők

feltárása, kritikai és

problémaközpontú gondolkodás

Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok,

cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása,

bemutatása.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése

konkrét példákon.

Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti

keresése, értelmezése.

42

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése,

bemutatása egy történelmi esemény alakulásában.

Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon

alapuló rendszerezése, bemutatása.

Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre.

A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi

jelenségek bemutatásakor.

B) Témakörök

1. Az ókor és kultúrája Poliszok az ókori Hellászban.

Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.

Az európai kultúra alapjai.

2. A középkor Nyugat-Európa a kora középkorban.

A középkori egyház.

Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.

Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.

A középkor kultúrája.

3. A középkori magyar állam

megteremtése és virágkora

A magyar nép története az államalapításig.

Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.

Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.

A Hunyadiak.

4. Szellemi, társadalmi és politikai

változások a kora újkorban

(1492-1789)

A földrajzi felfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.

A felvilágosodás kora.

5. Magyarország a kora újkorban

(1490-1790)

Az ország három részre szakadása és az országrészek

berendezkedése.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.

A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.

43

6. A polgári átalakulás, a

nemzetállamok és az imperializmus

kora

(1789-1914)

A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések

Európában.

Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.

Az ipari forradalom hullámai és hatásai.

7. A polgárosodás kezdetei és

kibontakozása Magyarországon

(1790-1914)

A reformkor.

Forradalom és szabadságharc.

A kiegyezés és a dualizmus.

Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.

8. A világháborúk kora (1914-

1945)

Az első világháború és következményei.

A fasizmus és a nemzetiszocializmus.

A kommunista diktatúra.

A második világháború.

9. Magyarország a világháborúk

korában

(1914-1945)

Az első világháború és következményei Magyarországon.

A Horthy-korszak.

Művelődési viszonyok és társadalom.

Magyarország a második világháborúban.

10. A jelenkor

(1945-től napjainkig)

A kétpólusú világ kialakulása.

A kétpólusú világrend megszűnése.

Az európai integráció.

A globális világ sajátosságai.

11. Magyarország

1945-től a rendszerváltozásig

A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-korszak.

A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.

Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.

12. Társadalmi, állampolgári,

pénzügyi és munkavállalói

ismeretek

A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.

Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak,

eszközök.

Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és

felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a

munkavállalói jogok és kötelességek.

44

Angol nyelv és német nyelv

KÖZÉPSZINT

Témakörök/Kompetenciák Követelmények

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott

szöveg értése)

A vizsgázó megérti a világos köznyelvi beszéd főbb pontjait ismerős

témákban, a tényszerű információ lényegét számára ismerős témákban.

Megérti a standard dialektusú hangfelvételeket érdeklődéséhez közelálló

témákban, érti a tartalmat, azonosítja a beszélő viszonyát a témához.

Beszédkészség A vizsgázó meglehetősen folyékonyan el tudja mondani egy elbeszélés

vagy leírás lényegét, érzései és reakciói bemutatásával.

El tudja mondani egy könyv vagy film cselekményét, és le tudja írni

reakcióit.

El tud mondani egy történetet.

Felkészületlenül is részt tud venni ismerős témákról szóló társalgásban,

ki tudja fejezni véleményét.

Szövegértés (olvasott

szöveg értése)

A vizsgázó megkeres és megért lényeges információt mindennapi

anyagokban pl. levelekben, rövid hivatalos dokumentumokban. Átfésül

hosszabb szöveget, megtalálja benne a keresett információt.

Íráskészség A vizsgázó a számára érdekes témákról rövid, egyszerű esszét tud írni,

számára ismerős dolgokkal kapcsolatban a tényszerű információt szintén

magabiztosan képes összefoglalni, beszámolót tud írni róla, és ki tudja

fejezni a témával kapcsolatos véleményét.

Egyéb készségek

(stratégiák)

A vizsgázó a feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez

szükséges készségeket mozgósítja, és a megfelelő technikákat

alkalmazza.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó felismeri a tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban

előforduló alapvető lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket, ezeket a

lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket nyelvileg elfogadható, azaz a

megértést nem akadályozó módon használja.

Alkalmazza a kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges

nyelvi eszközöket szóban és írásban.

45

3. Témák

Személyes

vonatkozások, család

Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő,

művelődés,

szórakozás

Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és

technika

Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök

szerepe a mindennapi életben.

Gazdaság, pénz Például: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru kiválasztása az ár-

érték arány figyelembevételével.

Informatika

KÖZÉPSZINT

Témakör Követelmények

1. Információs társadalom

Információkezelés Az információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak

ismerete.

Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete.

Információs rendszerek,

információs társadalom

Információs rendszerek alkalmazása.

Az információs és kommunikációs technológiák

alkalmazási lehetőségeinek ismerete.

Elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete.

2. Informatikai alapismeretek – hardver

Informatikai környezet Az informatikai környezet jellemzőinek ismerete.

46

A számítógép és a perifériák A számítógép és a kapcsolódó perifériák típusai, főbb

jellemzői és feladataik.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer Az operációs rendszer funkciói és műveletei.

Állománykezelés Állományokkal kapcsolatos műveletek ismerete,

alkalmazása.

Hálózatok működése Hálózatok működésének alapelvei.

Hozzáférési jogok, adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztő program

használata

Dokumentum készítése.

Dokumentum mentése, nyomtatása.

Szövegszerkesztő program

műveletei

Szöveg beillesztése és formázása.

Objektumok beillesztése és formázása.

5. Táblázatkezelés

Táblázatkezelő program

használata

Táblázat készítése.

Táblázat mentése, nyomtatása.

Táblázatkezelő program

műveletei

Adatok beillesztése, formázása.

Megfelelő adattípusok alkalmazása.

Cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése.

Diagramok szerkesztése Megfelelő diagramtípus kiválasztása.

Diagram szerkesztése.

Problémamegoldás

táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés

alapfogalmai

Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete.

Adatbázis-kezelő program

használata

Adattábla készítése.

Adatok bevitele, megfelelő adattípusok kiválasztása, adatok

módosítása, törlése, megjelenítése.

Adatbázisok létrehozása, karbantartása.

47

Adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata.

Keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az interneten Keresőrendszerek alkalmazása.

Infokommunikációs eszközök alkalmazása.

Az elektronikus publikálás módszereinek ismerete.

Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezetének ismerete.

Honlapok készítése.

8. Prezentáció és grafika

Prezentációkészítő program

használata

Prezentáció készítése.

Prezentáció mentése, nyomtatása.

Prezentációkészítő program

műveletei

Szöveg beillesztése, formázása.

Objektumok beillesztése, formázása.

Grafika A grafikai eszközök használata.

Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek

beillesztése.

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak A könyvtárak funkciói.

Könyvtártípusok.

Elektronikus könyvtárak.

Dokumentumtípusok.

Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

Hivatkozások alkalmazása.

Fizika

KÖZÉPSZINT

Témakörök Követelmények

1. Mechanika

A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők

összegzése.

Newton törvényeinek értelmezése.

Erőtörvények (súrlódási erők, rugalmas erő, gravitációs erő).

48

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét

példákra.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak

alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség,

gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.

A súrlódás jelensége, csillapodás.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)

összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Állóhullámok felismerése.

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

Folyadékok és gázok

mechanikája

A légnyomás kimutatása és mérése.

Hidrosztatikai nyomás.

Pascal törvénye.

Felhajtóerő.

49

Felületi feszültség.

Közegellenállás.

Kontinuitási törvény.

Bernoulli-törvény.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők,

termodinamikai

egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok

állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

p-V-diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és

mechanikai

kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus

folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének

megkülönböztetése.

Halmazállapot-

változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

50

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika II.

főtétele

A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.

Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma.

A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

A hőterjedés formái A hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelensége.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény ismerete.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának

ismerete.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás

meghatározása egyszerű esetekben.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az energiafogyasztással kapcsolatos fogalmak.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika.

Egyenáram mágneses

mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a

mágneses fluxus.

Az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellege.

Az elektromágnes; gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő.

Az elektromágneses

indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

51

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és az áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó

esetében.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor,

transzformátor).

Elektromágneses

hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.

Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,

hullámhossz, frekvencia).

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak

ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

4. Optika

A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés

jelensége.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).

Képalkotás, valódi és látszólagos kép; a nagyítás fogalmának ismerete,

alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, a dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg,

a fényképezőgép működésének alapelvei.

5. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete Az atom, a molekula, az ion, az elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.

Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis

alapján.

Az elektron töltése és tömege.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika

elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős

52

természete.

A vonalas színképek keletkezésének ismerete.

Összefüggés a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok

energiája között.

Az elektron kettős természete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az

elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.

Az atommagban

lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-

energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési

idő, aktivitás.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.

Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia

jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási

módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a

sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

6. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

Potenciális energia homogén gravitációs mezőben.

A csillagászat

elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer; a galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

53

Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt,

Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J.

Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó,

Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb

eredményeinek ismerete.

Elméletek,

felfedezések,

találmányok

A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika

egyesítése”, a newtoni fizika hatása.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a

transzformátor, az elektron, a belső égésű motor, a röntgensugárzás, a

radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése,

illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

Néhány új energiatermelő és átalakító technika, és azok hatása az adott

kor gazdasági és társadalmi folyamataira.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések

a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

A modern technika, a távközlés, a számítástechnika vívmányai és ezen

eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatása.

Kémia

KÖZÉPSZINT

Témakör Követelmények

1. Általános kémia

Atomok és a belőlük

származtatható ionok

Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.

Az elektronburok héjas szerkezete, nemesgáz-

elektronszerkezet.

Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi

tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.

A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.

54

A periódusos rendszer használata a tulajdonságok

meghatározásához.

Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az

ammónium- és az oxóniumion szerkezete.

A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a

megismert molekulák szerkezeti képlete.

Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő

részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek

alapján.

Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző

szempontok

(pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás)

szerint.

Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb

tulajdonságai.

A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok

értelmezése. Egyszerű kísérletek megtervezése, a

tapasztalatok értelmezése.

A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása,

rendezése.

Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete,

alkalmazásuk egyszerűbb esetekben.

Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.

A reakciósebességet befolyásoló tényezők.

Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.

Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti

kapcsolat.

Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális

paramétereinek értelmezése.

Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl.

irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.

55

A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük

alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).

A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző

reakciótípusokba

(pl. protolitikus, redoxi stb.).

Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók

értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH,

kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).

Elektronátmenettel járó reakciók A redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet).

A kémiai reakciók és az

elektromos energia kölcsönhatása

A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata

(galvánelem, elektrolizáló cella működése).

A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti

összefüggés.

Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok

irányának meghatározására.

A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).

Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.

Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása

és értelmezése a keletkező termékek ismeretében.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti

vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy

György, Faraday, Arrhenius, Brřnsted, Avogadro).

2. Szervetlen kémia

Az elemek és vegyületek

szerkezete (az atom-, a molekula-

és a halmaz-

szerkezet kapcsolata)

A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és

reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek

alapján.

Az elemek és vegyületek fizikai

tulajdonságai és ezek

anyagszerkezeti értelmezése

Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések,

szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek

tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Az elemek és vegyületek kémiai

sajátosságai

Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai

alapján.

56

Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, és a

tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A

természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési

módszerek alkalmazása.

A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése,

ábrázolása, értelmezése.

Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.

Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése

táblázat adatai alapján.

A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a

megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése.

A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók

reakcióegyenleteinek felírása.

Az elemek és vegyületek

előfordulása

A megismert elemek előfordulásának formái.

Az elemek és vegyületek

laboratóriumi és ipari előállítása

Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari

előállításának elvi alapjai és módjai.

Az elemek és szervetlen

vegyületek legfontosabb

felhasználásai

Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a

környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

Az elemek és vegyületek

jelentősége

Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani

hatása, gyógyító, károsító hatása.

A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.

Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.

A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti

vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János,

Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek szerkezete és

csoportosításuk

A szerves anyag fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti

kötések szerint.

57

A funkciós csoport fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok

szerint.

A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak

alkalmazása.

A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.

A főbb vegyületcsoportok általános képlete.

A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.

Szerkezeti képlet írása.

Az izoméria különböző típusai, annak példával történő

illusztrálása.

A konstitúciós izomerek felismerése.

A szerves vegyületek fizikai

tulajdonságai

Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és

halmazszerkezeti értelmezése.

A szerves vegyületek kémiai

sajátosságai

A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós

csoportok alapján.

A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a

megismert vegyületek példáján.

Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve

megtervezése, ezek eredményének értelmezése.

A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.

A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása,

élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).

Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló

energiaforrások.

A szerves vegyületek

laboratóriumi és ipari előállítása

Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai,

laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási

módjai.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti

vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, A.

Nobel).

4. Kémiai számítások

58

Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata.

A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.

A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.

Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat

közötti összefüggések

(moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből

következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége,

relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

Oldatok, elegyek (százalékos

összetételek, koncentráció,

oldhatóság stb.)

Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának

alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

A képlettel és reakcióegyenlettel

kapcsolatos számítások

A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti

kapcsolat, és annak alkalmazása.

A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási

feladatok megoldása.

Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és annak

alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai

számítási feladatokban.

Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve

hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.

Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje

közötti kapcsolat alkalmazása.

Földrajz

KÖZÉPSZINT

Témakör Követelmények

1. Térképi ismeretek

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,

az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

59

Tájékozódás a térképen és a térképpel.

Távérzékelés és térinformatika.

2. Kozmikus környezetünk

A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem.

A Nap és kísérői.

A Föld mint égitest. (Tengely körüli forgás, Nap körüli keringés.)

Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.

3. A geoszférák földrajza

A kőzetburok Földtörténet.

A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői.

A kőzetlemezek és mozgásaik következményei.

A hegységképződés.

A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek.

A Föld nagyszerkezeti egységei (ősmasszívumok, röghegységek,

gyűrthegységek, süllyedékterületek, síkságok).

A földfelszín formálódása.

A talaj.

A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete.

A levegő felmelegedése.

A levegő mozgása.

Felhő és csapadékképződés.

Az időjárás és az éghajlat.

A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége.

A légszennyezés következményei.

A vízburok A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai.

A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. (A tavak és a folyóvizek.)

A felszín alatti vizek.

A víz és a jég felszínformáló munkája.

A karsztosodás.

A vízburok mint gazdasági erőforrás.

A geoszférák

kölcsönhatásai

A geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrák és

szemelvények elemzése.

4. A földrajzi övezetesség

60

A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség.

A vízszintes földrajzi övezetesség.

Az egyes övezetek egyedi jellemzői.

A forró övezet. (Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék.)

Az egyes övezetek egyedi jellemzői.

Mérsékelt övezet. (Meleg-mérsékelt öv, Valódi mérsékelt öv, Hideg-

mérsékelt öv.)

Az egyes övezetek egyedi jellemzői.

A hideg övezet. (Sarkköri öv, Sarkvidéki öv.)

A függőleges földrajzi övezetesség.

5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején

A népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség

összetétele.)

Településtípusok, urbanizáció.

6. A világgazdaság jellemző folyamatai

Nemzetgazdaságok és a világgazdaság.

Integrációs folyamatok.

A globalizáció.

A monetáris világ.

7. Magyarország – Helyünk a Kárpát-medencében és Európában

A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai.

Magyarország természetföldrajzi adottságai.

Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői.

A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői.

Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe.

A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.

Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme.

Magyarország környezeti állapota.

Az országhatárokon átívelő kapcsolatok.

8. Európa földrajza – A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Európa általános természetföldrajzi képe.

Európa általános társadalom-földrajzi képe.

Az Európai Unió.

61

A területi fejlettség különbségei Európában.

Az Európai Unió magterületei (Egyesült Királyság, Franciaország, Benelux

államok, Németország).

Fejlett gazdaságú országok Európa közepén (Ausztria, Svájc).

A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái (Olaszország,

Spanyolország, Görögország).

Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai (Lengyelország,

Csehország, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia utódállamai [Délszláv

államok], Szlovénia, Horvátország, Szerbia).

Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna).

9. Az Európán kívüli földrészek földrajza

A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe.

Ázsia általános földrajzi jellemzői.

Ázsia regionális földrajza (Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott és

iparosodó országai, Délnyugat-Ázsia).

Ausztrália és Óceánia.

A sarkvidék földrajza.

Afrika általános földrajzi jellemzői.

Afrika regionális földrajza.

Amerika földrajza.

Amerika országai, regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok,

Kanada, Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, „Banánköztársaságok”,

adóparadicsomok).

Szakmai tantárgyak érettségi követelményei: 1.sz. melléklet

II.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban

történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív,

fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a

pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és

pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok,

62

funkciók tekintetében egyetértésnek / konszenzusnak kell lennie a nevelőtestületen

belül.

A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei

Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája,

hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan

és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a

tanulói teljesítményt. Értékelésünk objektív, a hagyományos ötfokú skála szerint

történik.

A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeljük,

félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A tanuló magatartásának és

szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök (az osztályban tanító

pedagógusok véleményének kikérésével) végzi.

Az adott teljesítmény értékelését nem befolyásolhatják a tanuló korábbi érdemjegyei

vagy a magatartása.

Csak azt a tudást kérjük számon, amit megtanítottunk.

Iskolánkban a mérés – értékelés összhangban van a tantárgyi követelményekkel és

megbízhatóan tükrözi a tanuló tudását.

Fontosnak tartjuk, hogy a feladat, illetve a kérdés valóban azt fejezze ki, amit mérni

akarunk.

A sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a

tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat, illetve

hogy az egyik területen gyengébb készségeiket egy másikkal kompenzálhassák.

Intézményünkben az értékelés nem korlátozódik csupán a tartalomtudás

(ismeretek) mérésére, hanem az eszköztudás (készségek, képességek)

vizsgálatára is kiterjed.

A számonkérés – értékelés iskolánkban nem lehet a tanuló vagy az osztály

fegyelmezésének eszköze.

Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében,

ezért arra törekszünk, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket -

ezzel elősegítjük önismeretük és objektív ítélőképességük fejlődését.

A kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai közösség

előtt ismerjük el.

63

A mérés – ellenőrzés célja, hogy informálódjunk a tanuló tananyagban való

előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adjon a tanuló

számára a követelmény – teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális

önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása.

Az értékelés formái

1.) Diagnosztikus értékelés

- előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása

érdekében

- kiinduló, kezdő szint megállapítása, egy – egy tanítási ciklus megkezdésekor

- fajtái: tanév eleji szintfelmérés illetve egy új tantervi téma kezdetén

- az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben

2.) Formatív értékelés

- mint leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás, visszajelzést ad a tanulónak

az aktuális tudásáról, megerősíti, illetve korrekcióra készteti

- célja az eredményes tanulás elősegítése, a tanítási – tanulási folyamat

optimalizálása

- fajtái: szóbeli vagy írásbeli felelet, rajz, házi dolgozat, esszé, fordítás

3.) Szummatív értékelés

- a pedagógiai folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor alkalmazzuk, amikor

globális képet akarunk kapni arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították

el a követelményeket

- fajtái: témazáró, évfolyamszintű dolgozat, szintvizsga szakképző évfolyamon,

érettségi és szakmai vizsga

A szóbeli számonkérés formái

Felelet:

- azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgákon a tanuló szóban ad számot

felkészültségéről, törekszünk a rendszeres tanórai szóbeli számonkérésre is

- a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő

kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra

Kiselőadás:

- legtöbbször önként vállalt feladat, ezért az értékelés során inkább a pozitív

megerősítés motiváló eszközeivel élünk

64

Év végi vizsga idegen nyelvből a 11. évfolyamon

Év végi vizsga közismereti tantárgyakból / szintvizsga:

- célja az adott képzési szakasz eredményességének mérése, visszajelzése, a záró

vizsgára való felkészülés segítése, a szintetizáló képesség növelése, a

szükséges szakmai kompetenciák fejlődésének értékelése

Az írásbeli számonkérés formái

Írásbeli felelet:

- kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra

- a kérdések/feladatok kidolgozására annyi időt biztosítunk, hogy azokat a tanulók

az elvárt minőségben tudják megoldani

Röpdolgozat: kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratjuk

Témazáró dolgozat:

- egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve

rendszerező ismétlés után

- a szaktanár a dolgozat témáját pontosan körülhatárolja, a hangsúlyos területeket

kiemeli és szempontokat ad meg a felkészüléshez

Írásbeli év végi vizsga:

- az érettségi tantárgyakból íratjuk évfolyamszinten

• 9.. évfolyamon magyar nyelvből

• A 10. évfolyamon történelemből, ágazattól függően kémiából vagy fizikából és

történelem tantárgyból.

• 11. évfolyamon matematikából és idegen nyelvből

- célja az egységes követelmény- és értékelési rendszer kialakítása, fenntartása és

a tanulás minőségének fejlesztése

- törekszünk arra, hogy a feladatok/kérdések az érettségi írásbeli vizsga

szisztémáját, metodikáját kövessék

Házi dolgozat:

- témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondosan

előkészítjük, és megírásához szempontokat jelölünk ki

Projektmunka:

- egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy csoportos

feldolgozása

65

- a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztése érdekében ösztönözzük a

csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és

a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

A dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi

tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül. A

témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban közöljük a

tanulókkal.

66

Az évközi teljesítmény értéke lésének és minősítésének formái

A tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál a

hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk, kivéve a szakképző

évfolyamon a társadalomismeret tantárgy esetében: megfelelt illetve nem felelt

meg.

Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje

A szaktanárok a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az elektronikus

naplóban rögzítik.

Kis óraszámú tantárgyaknál a tanulók kéthavonta kapnak érdemjegyet.

Az érdemjegyek száma félévenként, tantárgyanként legalább kettő (a heti egyórás

tantárgyaknál is), a heti három óránál magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál

legalább öt.

A számonkérési forma szerint az egyes osztályzatok eltérő súlyúak lehetnek/nem

egyenértékűek – ezt a naplóban is egyértelműen jelöljük.

Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és év végi osztályozás előtt írásban

értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból elégtelenre

állnak.

A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és

formái

A nappali tagozatos tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő alatt

folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a jogszabályi

előírások szerint.

Az osztályozó vizsgán nyújtott teljesítményük alapján a vizsgabizottság állapítja

meg azoknak a tanulóknak, akiknek az igazgatóság előzetesen engedélyt adott

vagy erre kötelezett.

Osztályozó vizsgát kell tennie félévkor és év végén a magántanulóknak, valamint

előrehozott érettségi vizsga esetén, illetve mulasztásaik miatt nem osztályozható

tanulóknak.

Az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de

figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén azok

okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját.

67

Az osztályfőnök az év végi osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt áttekinti,

és ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat – a tanuló hátrányára –

lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület

felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól illetve indokolt

esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését,

és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi

eredmények alapján a tanuló javára módosítja.

A jogszabályi előírások szerint megtartott évközi vizsgán megállapított osztályzatot

a tantestület nem változtathatja meg.

A tanuló vagy a szülő – a törvényi előírásoknak megfelelően – írásban kérelmezheti

az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független vizsgabizottság

előtt ad számot tudásáról.

68

Szakmai tárgyak értékelése az iskolában

A 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott központi program alapján indított

képzéseknél amennyiben egy tantárgy szakmai elméletet és szakmai gyakorlatot is

tartalmaz, a végső osztályzat az elméletre és a gyakorlatra külön kapott

érdemjegyek súlyozott átlaga, a tantárgy elméleti és gyakorlati óráinak százalékos

arányában.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott központi program és az 51/2012. (XII.

21.) EMMI rendelethez kiadott szakképzési kerettantervek alapján indított

képzéseknél a tantárgyak csak külön szakmai elméletet vagy csak szakmai

gyakorlatot tartalmaznak, ezért az értékelés tantárgyanként történik.

Természetismeret tantárgy értékelése

A tantárgy tanítása megbontásra került, így a tantárgy értékelése részegységenként

kerül megállapításra. A félévi és év végi értékelésen egyesített érdemjegyként kerül

a bizonyítványba. A tantárgy teljesítéséhez minden részjegy minimum elégséges

osztályzata szükséges. Elégtelen részjegy esetén az összesített eredmény is

elégtelen. A részjegy eredményes javítóvizsga megléte esetén válik teljesítetté.

Az emelt szintű érettségire felkészítő órákon részt vevő tanulók teljesítményét év

közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal értékeljük.

Amennyiben a tanuló ilyen órákon is részt vesz, egyetlen osztályzat kerül az

osztályozónaplóba/ bizonyítványba – az óraszámok súlyozott átlagának

megfelelően.

69

A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása

A tanuló magatartása

Példás (5)

• aktív a tanítási órákon, és a gyakorlaton, rendszerető

• a közösségért felelős, megbízást önként vállal, segítőkész, önzetlen

• tisztelettudó nevelőivel, tanulótársaival

• a Házirendet megtartja

• szorgalma legalább jó

• nincs semmiféle elmarasztalása és a félév során, nincs igazolatlan órája sem

• példamutató magaviseletű

Jó (4)

• a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott munkát ellátja

• általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kulturált viselkedésről

• rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel

• igazolatlan mulasztása legfeljebb 3 óra

Változó (3)

• passzív, nem érez felelősséget a közösség sorsáért

• gyakran fegyelmezetlen, tanáraival és az intézet dolgozóival szemben többször

tiszteletlen

• szándékosan vét a Házirend szabályai ellen

• igazolatlan mulasztása legfeljebb 6 óra

• a tanítási órákat és foglalkozásokat zavarja

• tanítási órákon és foglalkozásokon nem képességeihez mérten teljesít

Rossz (2)

• összeférhetetlen, kötekedik, szándékos rendbontó

• trágár kifejezéseket használ, tiszteletlen, erőszakoskodó, goromba

• a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget követ el

• igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült és magatartásában nincs pozitív

változás

• igazolatlan mulasztása az adott félévben meghaladja a 7 órát

• a tanítási órákat és foglalkozásokat fegyelmező eljárást igénylően zavarja

70

A tanuló szorgalma

Példás (5)

• munkavégzése rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat is vállal

• képességeinek megfelelő teljesítményt mutat

• tantestületi vagy igazgatói dicsérete van, és ez összefügg tanulmányi munkájával

Jó (4)

• teljesítménye jó, kötelességtudó, de nem minden tantárgyban kifogástalan

• nem tartja az előző év eredményeit

• esetenként figyelmetlen, néha érdektelenség figyelhető meg nála

• ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységért szaktanári dicséretet kapott, és

szorgalma általában egyenletes

Változó (3)

• kötelességmulasztása gyakori az otthoni és az iskolai feladatteljesítésben

• a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell

• képességeihez mérten alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellenőrzésre szorul

• osztályzatai egyenetlenek, több tárgyból rontott

• elégtelen félévi/év végi osztályzat esetén változónál jobb jegyet nem kaphat

Hanyag (2)

• tanulmányi kötelezettségét rendszeresen elhanyagolja

• a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, tanulmányi munkáján

figyelmeztetés ellenére sem változtat

• rendszeres ellenőrzésre szorul, lusta, feladatait nem teljesíti

• képességénél jóval gyengébb teljesítményt nyújt

• kettő vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése az osztályfőnök feladata.

Az érdemjegyek megállapításakor mindig támaszkodnia kell a tanuló

önértékelésére, és figyelembe kell vennie az osztálytársak és az osztályban tanító

pedagógusok véleményét is.

71

II.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Közismereti tantárgyak csoportbontása

A közismereti tantárgyak csoportbontásával célunk, a 9-10. évfolyamon az általános

iskolából hozott eltérő tantárgyi tudásszintű tanulók közül a hiányos ismeretekkel

rendelkezők felzárkóztatása. A 11-12. évfolyamon, célunk a megszerzett

ismereteket elmélyítése, az érettségi vizsgára történő hatékonyabb felkészítés, a

kommunikációs készségek fejlesztésére több idő fordítása.

Szakmai tantárgyak csoportbontása

A szakmai tárgyak esetén csak a gyakorlati tantárgyaknál végezzük a szakképzést

csoportbontásban.

A szakközépiskolai tantárgyak csoportbontását csak a szakmai gyakorlati

tantárgyak körében a törvény előírásai szerint szervezzük.

A szabadon szervezhető órakeretet a kötelező közismereti és szakmai tantárgyak

óraszámainak növelésére használjuk fel.

Az emeltszintű érettségire történő felkészítést iskolán belül angol és német nyelv,

matematika, fizika, kémia, informatika, és a szakmai alapismeret tantárgyaknál,

legalább nyolc tanuló jelentkezése esetén szervezünk. Választásukat a tanulók és

a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a

mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,

mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A szakgimnáziumi évfolyamok tanulóinak

lehetőséget biztosítunk az emeltszintű érettségire felkészítő tanórákon való

szervezett részvételre.

Iskolánkban elsősorban a 9. évfolyamon és szükség szerint felsőbb

évfolyamokon is indokolt esetben, minden közismereti illetve szakmai elméleti

és gyakorlati tantárgyból szervezünk korrepetálást.

II.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő

nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Hon- és népismeret

72

Célunk: Tanulóinkban az egészséges identitás kialakítása, a hagyományok és a

kulturális értékek megőrzésére, gazdagítására való nevelés. Segítséget adunk az

egyéni identitás kialakításához, annak kulturált ápolásához.

Módszereink: A tanórai keretben leginkább a magyar nyelv és irodalom, történelem,

társadalomismeret, hon- és népismeret, etika, művészettörténet, építészettörténet,

kommunikáció tantárgyak esetében, de osztályfőnöki órák keretében is a

tananyaghoz kapcsolva a helyi kultúra értékeinek szemléltetése, megtanítása.

II.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés alapköve, „módszertani

segédeszköz” a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott képesség

szerinti differenciált terhelés kialakításához. A tanuló a mérések – az elért

teljesítmény közös kiértékelése – folyamán a méréseket elvégző pedagógustól

közvetlenül elsajátíthatja, az egyénre szabott edzésterv elkészítéséhez szükséges

egészség- és test-kulturális alapismereteket.

• A mérések befejeztével az egyén azonnal visszajelzést kap a fizikai állapotának

minősítéséről és annak értelmezéséről. Az adatok – különféle szempontok szerinti

– országos szintű feldolgozása konkrét és megbízható információt ad a testnevelés

egészségfejlesztő, egészségmegőrző hatásának tudatos, célirányos

fejlesztéséhez.

• A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése megbízható és objektív adatokat

jelent a testnevelés tantárgyban való előmenetel érdemjegyben történő

megállapításához, valamint - a tehetséggondozás egyik formájaként - nagyobb

merítési lehetőséget biztosít az élsport számára. A kiváló és extra minősítésű, vagy

bármely motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó, a sporthoz affinitást mutató

fiatalt mielőbb az élsport rendszerébe lehessen integrálni.

• A fizikai állapot mérésekor nyert adatok ismeretében az egészségügyiek is

felvilágosítást kaphatnak a tanulók funkcionális állapotáról. Az iskolaorvossal

együttműködve, hatékony elsődleges prevenció, mert a tanulók egészségi állapotát

a fizikai állapotuk függvényében értelmezhetjük.

• A tanulók fizikai állapotának méréséttanévenként egy alkalommal a Magyar

Diáksport Szövetség útmutatásai szerint Netfit módszerrel végezzük.

73

II.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudományos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő

nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására,

elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A környezet és az egészség nem választhatók el egymástól. Egészséges emberi

életről nem beszélhetünk a természet óvása, védelme nélkül. Az ember által okozott

környezeti károk károsan hatnak vissza a szervezet működésére.

A település környezeti sajátosságai

Pécs város és környéke az ország egyik legváltozatosabb, ugyanakkor számos, csak

erre a területre jellemző adottsággal bíró körzet. Területén mind a síkvidékek (Pécsi-

síkság), mind pedig középhegységi felszínformák (Mecsek-hegység) fellelhetők, e

kettősség nagyban hozzájárul unikális jellegéhez. Duna- Dráva Nemzeti Park

területei, természetvédelmi területek (Kelet és Nyugat-Mecsek), természeti értékek

sokasága található meg itt.

Az urbanizáció következményei: bányászat (urán-, szén-, kőbánya), természeti

sebek, rekultiváció, szennyvíztisztítás, ivóvíz bázis védelem, hulladéklerakó telepek

radioaktív tárolók, hőerőmű stb. Pécs város környezetvédelmi feladatai közé

tartoznak.

Általános célok, értékek a környezeti nevelésben

• az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése,

beleértve az összes élettelen és élő létező, így az embert is, annak környezetével,

kultúrájával együtt.

• a biológiai diverzitás megóvása

• testi, lelki egészség megőrzése

• a természet erőforrásainak kíméletét,

• a természet törvényeivel harmonizáló magatartást

• a környezetért felelős életvitelt, s ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében

a mértékletességet, takarékosságot

74

• az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka

környezeti követelményeinek.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az

erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási

képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén

és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett

elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek

fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és

jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a

gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat

idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük

értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába.

Kulcskompetenciák: természettudományos és technikai kompetencia kritikus és

kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és

megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket,

nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a

fenntarthatóságot.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek

• hagyományos tanóra 45 perc

• komplex foglalkozás (projektmódszer- terepgyakorlat)

A megújuló NAT lehetőséget kínál a környezeti nevelési és egészségnevelési

tananyag meghatározására.

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások: tanórán

kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző

intézmények meglátogatása. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és

programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat.

75

1. Terepi:

• terepgyakorlatok

• tanulmányi kirándulás

• akadályversenyek

• városismereti játékok

• nyári környezetvédelmi tábor

2. Környezeti akciók, gyűjtési és takarítási akciók.

• Szárazelem

• papír

• műanyag kupak

3. Vetélkedők, rendezvények

• Föld világnapja

• Víz világnapja pályázatok, előadások (diák és meghívott előadó), újságkészítés,

kiállítások rendezése

4. Játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, drámajáték

5. Az iskolai környezet

A példamutató iskola környezet tényezői:

• Termek, folyosó, mellékhelyiségek, az udvar tisztasága és esztétikus kialakítása.

• Anyag, energiatakarékos és környezetbarát iskolaműködtetés

• Gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése

• Hulladékkezelés

• Laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése

• Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata

• Takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása

• Felnőtt dolgozók, pedagógusok példamutatása

6. Egyéb

• iskolarádió működtetése

• faültetés

• kutatómunka

• szakkörök

76

• Diák Önkormányzati Nap

• Projekt feladatok

II.13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az új gazdasági – társadalmi viszonyok közepette a szülők egy része nehéz

helyzetbe került (munkanélküliség, kényszer-nyugdíjazás, anyagi gondok), ezért

gyermekének testi-lelki fejlődését, tanulását nem tudja megfelelően biztosítani. A

szociális hátrányok számos megnyilvánulását tapasztaljuk: egykeresős családok,

leszázalékolt szülők, a motivációra való képtelenség, tartós szegénység, stb.

Az iskola társadalmi feladatai között az egyik legfontosabb az esélyek kiegyenlítése,

a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenség hatásainak enyhítése.

Alapvetően osztályfőnöki feladat a szociális nehézségekkel küzdő gyerekek

felderítése. A tanév elejének felmérései, a szociális állapotokat vizsgáló kérdőívek

tartalma, a beadott kérvények vizsgálatával oldjuk meg a körültekintő tájékozódást.

Az esélyegyenlőség biztosításának módja:

• részletes és alapos tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről,

• a természetbeni ellátások: kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyvbiztosítás,

szociális segély, kirándulási támogatás, stb.

• rendszeres kapcsolat a családokat segítő intézményekkel,

• a pályázatok figyelése, a pályázatok kezdeményezése,

• ösztönzés különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére,

• a kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása

II.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi

tevékenységében elért kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók.

77

A jutalmazás elvei: jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség,

aki/amely:

• tartósan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt

• kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban;

• tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt;

• az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn, versenyen,

pályázaton;

• folyamatosan kiemelkedő a szorgalma;

• kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs kifogás;

• az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan teljesíti;

A jutalmazás formái:

• Dicséret osztályfőnöktől, szaktanártól, igazgatótól az ellenőrzőbe, elektronikus

naplóba;

• Nevelőtestületi dicséret, írásos formában közvetítve;

• Oklevél, könyvjutalom az iskola egésze előtt kiadva;

• „A Pollack kiváló spotrolója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;

• „Az év építész tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;

• „Az év vegyész tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;

• „Az év földmérő tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva;

Jutalmazást kezdeményezhet:

• a nevelőtestület bármely tagja;

• a nevelőtestület;

• a diákönkormányzat;

• helyi vagy külső szervek.

A jutalmazás és a magatartás, illetve szorgalom minősítések közötti kapcsolat

• szaktanári dicséret: adható az adott tantárgyban elért kiemelkedő tanulmányi

teljesítményért, szakköri munkáért, a törzsanyagon túlmutató kiselőadás tartásáért,

melyet a szaktanár a tantárgyi érdemjegy megállapításakor számít be, az

osztályfőnök a többi tantárgyi jeggyel együtt veszi figyelembe a szorgalom

minősítés megállapításakor;

78

• osztályfőnöki dicséret: - adható az iskolai, illetve osztályközösségért végzett

kimagasló közösségi munkáért, sporttevékenységért, melyet az osztályfőnök a

magatartás minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;

- adható intézményi versenyeken elért 1. helyezésért, melyet az osztályfőnök a

szorgalom minősítésekor vesz figyelembe;

• igazgatói dicséret: - adható az osztályban, az intézményben végzett kiemelkedően

példamutató közösségi munkáért, megyei és területi szintű sport és kulturális

versenyeken elért 1-6. helyezésért, melyet az osztályfőnök a magatartás

minősítésébe számít be;

- adható megyei és területi szakmai és tantárgyi versenyeken elért 1-6. helyezésért,

melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésébe számol be;

• nevelőtestületi dicséret: - adható több éves kimagasló kulturális és

sporttevékenységért, országos sport-, kulturális versenyen elért 1-10. helyezésért,

melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésének megállapításakor vesz

figyelembe;

- adható több éves kimagasló tanulmányi munkáért, országos szakmai és

tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom

minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;

• oklevél, könyvjutalom: - adható az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító

szaktanárok javaslatára a nevelőtestület egyetértésével év végén kimagasló

tanulmányi, sport, kulturális vagy közösségi tevékenységért; példás magatartás és

szorgalom minősítést feltételez;

• „A Pollack kiváló sportolója”: - adható a tanulmányok befejezésekor, ha a tanuló

sikeresen szerepelt különböző sportágakban, legalább egyszer az intézmény

képviseletében országos 1-3. helyezést ért el egyéni vagy csapat sportágban;

példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;

A kötelességüket és a rendet megszegő tanulók fegyelmi intézkedésben

részesíthetők.

A fegyelmező intézkedések során figyelni kell a jogszerűségre, a személyre szabott

büntetésre, a fokozatosságra és arra, hogy egy vétségért csak egy büntetés adható.

79

A fegyelmezés elvei: fegyelmi büntetést kaphat az a tanuló, aki:

• az iskolai Házirend előírásait megszegi;

• igazolatlanul mulaszt;

• az iskola területén engedély nélkül dohányzik;

• az iskolában drogot vagy alkoholt birtokol és fogyaszt;

• az iskolában fegyvernek minősülő tárgyat tart;

• másokat zsarol, megaláz;

• visszaél testi erejével, és azzal mást fenyeget;

• a tanárait és társait sértő magatartást tanúsít;

• az iskola berendezési tárgyait megrongálja;

• a hetesi vagy egyéb feladatait nem teljesíti;

• bármilyen módon árt az iskola jó hírnevének;

A fegyelmezés és a fegyelmi intézkedés formái:

• szaktanári figyelmeztetés szóban, írásban;

• osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, írásban;

• osztályfőnöki intés írásban;

• igazgatói figyelmeztetés írásban;

• igazgatói intés írásban;

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás

alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás

megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló

esetén e jogot a szülő gyakorolja.

A fegyelmi büntetés lehet:

igazgatói hatáskörben:

• megrovás;

• szigorú megrovás;

nevelőtestületi hatáskörben:

• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása;

• áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;

• eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;

• kizárás az iskolából;

80

Fegyelmezést kezdeményezhet:

• a nevelőtestület bármely tagja;

• a nevelőtestület;

• a diákönkormányzat;

• helyi vagy külső szervek.

A fegyelmezés és a magatartás, illetve szorgalom minősítések közötti kapcsolat

• szaktanári figyelmeztetés: - adható a szaktárgy tanóráin tanúsított fegyelmezetlen

magatartásért, amit az osztályfőnök a magatartás minősítés megállapításakor vesz

figyelembe;

- adható a szaktárgyi tanulmányok elhanyagolásáért, amit az osztályfőnök a

szorgalom minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;

• osztályfőnöki figyelmeztetés: - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak

egyszeri/néhányszori megszegése (késések, fegyelmezetlenség, kisebb

rongálások), az együttélés íratlan szabályainak be nem tartása (durva hangnem

stb.) miatt; 1-2 igazolatlan óra után; három szaktanári figyelmeztetés után; melyet

az osztályfőnök a magatartás minősítésének megállapításakor vesz figyelembe

úgy, hogy a magatartás legfeljebb jó(4) minősítésű lehet

• osztályfőnöki intés: - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak többszöri

megszegése, a második osztályfőnöki figyelmeztetés után; melyet az osztályfőnök

a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás legfeljebb

jó(4) minősítésű lehet; 3-10 óra igazolatlan mulasztás miatt

• igazgatói figyelmeztetés: - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak sűrűn

ismétlődő megszegése, a Házirend nagyobb súlyú normáinak megszegése, a

második osztályfőnöki intés után; dohányzás esetén; alkoholos állapot miatt; melyet

az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a

magatartás minősítése legfeljebb változó (3) lehet; 11-15 óra igazolatlan mulasztás

esetén

• igazgatói intés: - adható az igazgatói figyelmeztetést követően a Házirend újabb

megsértéséért; halmozott fegyelemsértésért; szándékos károkozásért, rongálásért;

81

melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a

minősítés legfeljebb változó (3) lehet; 16-20 óra igazolatlan mulasztás miatt

• igazgatói megrovás: - adható az igazgatói intés után elkövetett fegyelemsértésért;

kisebb súlyú erkölcsi vétségért; szándékos károkozásért, rongálásért; 21-25 óra

igazolatlan mulasztásért; melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz

figyelembe úgy, hogy a minősítés csak rossz (2) lehet

• igazgatói szigorú megrovás: - adható az igazgatói megrovást követően történő

fegyelmi vétség esetén; nagyobb súlyú erkölcsi vétség esetén; 26 órát meghaladó

igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz

figyelembe úgy, hogy a minősítés csak rossz (2) lehet.

A Nevelőtestületi fegyelmi büntetések fegyelmi eljárás útján hozhatók, mely

lefolytatására a Nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre. A Fegyelmi

Tárgyalásról és a Fegyelmi Bizottság döntéséről jegyzőkönyv készül. A Fegyelmi

Bizottság javaslata alapján a Nevelőtestület határozatot hoz a fegyelmi büntetésről.

II.14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

A közösségi szolgálat:

Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat,

azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni

kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is.

Tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként

élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel

tartozunk egymásért, a közösségért.

Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben

szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a

rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget

kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson

keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan

kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment,

felelős döntéshozatal, vezetői készségek stb.), amelyek megszerzése

elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az írásbeli érettségi vizsga

megkezdésének feltételéül szabja ötven óra közösségi szolgálat elvégzését, az

82

elvégzett tevékenységet igazolni is kell. (2016. január 1-je után megkezdett

érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.)

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének

javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független,

egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”(2011. évi

CXC. törvény). Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az

egyén szerepét tükröző dokumentumban történik.

A tevékenység megszervezése az iskolában

Az igazgató kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust, aki koordinálja a

programot.

Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok elvégzésében az iskolai

koordinátor munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által felkért

és bevont pedagógusok segítik.

A közösségi szolgálat megszervezésében, a helyszínek feltérképezésében, a diákok

és szülők tájékoztatásában, motiválásában, a tevékenység lebonyolításában

támaszkodunk az iskolai Szülői Szervezet hatékony közreműködésére.

A tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg tanévenként

a feladatokat.

A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban

(osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány) az iratkezelési szabályzatban rögzítettek

szerint dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését.

Az iskola az 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez a tanuló számára 9-11.

évfolyamon egyenletesen elosztva biztosít lehetőséget.

Előrehozott érettségi vizsga:

Ha a diák valamilyen tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, magasabb

évfolyamon vagy évismétléskor az adott tantárgyat nem köteles tanulni.

Kérelmére, igazgatói engedéllyel látogathatja az adott tantárgy tanítási óráit, de

teljesítményét osztályzattal már nem értékeljük.

83

III. SZAKMAI PROGRAM

A szakképzés dokumentumai

• A szakképzési törvény

• A szakmai és vizsgakövetelmények

• A szakképzési kerettantervek

• Az Országos Képzési Jegyzék

III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése

Iskolánk négy ágazatban folytat képzéseket szakgimnáziumban és

szakközépiskolában, nappali és esi munkarend szerint

• XV. vegyész ágazat (8. vegyipar szakmacsoport)

• XVI. építőipar ágazat (9. építészet szakmacsoport)

• XXII. közlekedésgépész ágazat (13. közlekedés szakmacsoport)

• XXXV. földmérés ágazat (20. mezőgazdaság szakmacsoport)

Szakgimnáziumi képzés

9. évfolyamon tanulók képzési rendszere

A képzés a 2018-ban kiadott kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik:

Osztály Ágazat Kimenet SZVK

9.A, 9.B építőipar magasépítő technikus 9/2018. (VIII. 21.) ITM

9.B földmérés földmérő, földügyi és térinformatikai technikus nem jelent meg

9.C vegyész vegyész technikus nem jelent meg

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli időkeretben az alábbi két lehetőség közül választhatnak a tanulók a jogszabály által előírt határidőig (10. évfolyam vége, április 30.):

Építőipar ágazat Évfolyam Órakeret

A, 52 481 01 Digitális műszaki rajzoló mellékszakképesítés

11. heti 4 óra, összesen 144 óra

B, Ágazati szakmai kompetenciákat erősítő tantárgyak

11. heti 4 óra, összesen 144 óra

A mellék-szakképesítést választó tanulók számára felajánlott vizsgaidőszak a 12. évfolyam megkezdésének első vizsgaidőszaka (október), amire augusztus 31-ig

84

lehet jelentkezni. A jelentkezés feltétele a mellék-szakképesítés tantárgyainak sikeres teljesítése.

Földmérés ágazat Évfolyam Órakeret

A, 52 481 01 Digitális műszaki rajzoló mellékszakképesítés

11. heti 8 óra, összesen 288 óra

B, Ágazati szakmai kompetenciákat erősítő tantárgyak

11. heti 4 óra, összesen 288 óra

A mellék-szakképesítést választó tanulók számára felajánlott vizsgaidőszak a 12. évfolyam megkezdésének első vizsgaidőszaka (október), amire augusztus 31-ig lehet jelentkezni. A jelentkezés feltétele a mellék-szakképesítés tantárgyainak sikeres teljesítése.

Vegyész ágazat Évfolyam Órakeret

A, 34 524 01 Gyógyszerkészítmény-gyártó mellék-szakképesítés (összesen 453 óra)

11. heti 10 óra, összesen 360 óra

12. I. félév heti 6 óra, összesen 108 óra

B, Ágazati szakmai kompetenciákat erősítő tantárgyak (összesen 366 óra) és tudásmegerősítés, gyakorlás a tanult tárgyakhoz kapcsolódóan (összesen 87 óra)

11. heti 8 óra, összesen 288 óra heti 2 óra, összesen 72 óra

12. heti 2,5 óra, összesen 78 óra heti 0,5 óra, összesen 15 óra

A mellék-szakképesítést választó tanulók számára felajánlott vizsgaidőszak a 12. évfolyam első féléve után első vizsgaidőszak (február-március), amire december 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezés feltétele a mellék-szakképesítés tantárgyainak sikeres teljesítése.

A tanulókat 10. évfolyam 2. félévében (legkésőbb március 31-ig) a szakmai igazgatóhelyettes tájékoztatja a választás lehetőségéről és minden információt megad a tanulók felelős döntéséhez. Az egyes alternatívák indításához szükséges minimális létszám: 8 fő.

10-11. évfolyamon tanulók képzési rendszere

A képzés a 2016-ban kiadott kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik, kifutó rendszerben:

Osztály Ágazat Kimenet SZVK

10.A, 11.A építőipar magasépítő technikus 29/2016. (VIII.26.) NGM

10.B, 11.B földmérés földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 56/2016. (VIII.19.) FM

10.B, 11.B vegyész vegyész technikus 29/2016. (VIII.26.) NGM

85

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza. A 2017/2018-as tanévben tanulmányaikat megkezdő osztályok a 2016-os kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények szerint folytatják tanulmányaikat, de számukra szintén választási lehetőség adódik a 10. évfolyam végén a mellék-szakképesítés tanulására vonatkozóan. A nevelőtestület döntése értelmében, a diákok számára a választás és döntés szabadságát meghagyva minden ágazaton elkezdjük a mellék-szakképesítés tanítását, majd 11. évfolyamon az oktatást a választásuknak megfelelően folytatjuk. A főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli időkeretben az alábbi két lehetőség közül választhatnak a tanulók a jogszabály által előírt határidőig (10. évfolyam vége, április 30.):

Építőipar ágazat Évfolyam Órakeret

A, 52 481 01 Digitális műszaki rajzoló mellékszakképesítés

11. heti 3 óra, összesen 108 óra

B, Ágazati készségfejlesztés 11.

heti 3 óra, összesen 108 óra

Földmérés ágazat Évfolyam Órakeret

A, 52 481 01 Digitális műszaki rajzoló mellékszakképesítés (összesen 252 óra)

11. heti 5 óra, összesen 180 óra

12. I. félév heti 4 óra, összesen 72 óra

B, Ágazati készségfejlesztés (összesen 242 óra)

11. heti 5 óra, összesen 180 óra

12. heti 2 óra, összesen 62 óra

Vegyész ágazat Évfolyam Órakeret

A, 34 524 01 Gyógyszerkészítmény-gyártó mellék-szakképesítés (összesen 453 óra)

11. heti 3 óra, összesen 108 óra

12. I. félév heti 6 óra, összesen 108 óra

B, Ágazati készségfejlesztés (összesen 201 óra)

11. heti 3 óra, összesen 108 óra

12. heti 3 óra, összesen 93 óra

A mellék-szakképesítést választó tanulók számára felajánlott vizsgaidőszak a 12. évfolyam első féléve után első vizsgaidőszak (február-március), amire december 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezés feltétele a mellék-szakképesítés tantárgyainak sikeres teljesítése. A tanulókat a 2. félévében (legkésőbb március 31-ig) a szakmai igazgatóhelyettes tájékoztatja a választás lehetőségéről és minden információt megad a tanulók felelős döntéséhez. Az egyes alternatívák indításához szükséges minimális létszám: 8 fő.

86

A 2016/2017-es tanévben tanulmányaikat megkezdő osztályok számára az akkor hatályos jogszabályok szerint kötelező volt a mellékszakképesítés tantárgyainak tanulása. A 2018-ban bekövetkezett jogszabályi változások választási lehetőséget adtak a diákoknak, 2018. április 30-ig kellett dönteniük arról, hogy a továbbiakban a mellék-szakképesítés tantárgyait tanulják és felkészülnek az érettségivel megszerezhető szakmai vizsgára vagy helyette ágazati készségfejlesztő tantárgyat tanulnak. Az Építőipar és Földmérés ágazat tanulói a mellék-szakképesítést, a Vegyész ágazat tanulói egységesen az ágazati készségfejlesztést választották, a helyi tanterveket ennek megfelelően módosítottuk. Az Építőipar ágazatban a választott mellék-szakképesítés a 52 481 01 Digitális műszaki rajzoló. A mellék-szakképesítést választó tanulók számára felajánlott vizsgaidőszak a 12. évfolyam első féléve után első vizsgaidőszak (február-március), amire december 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezés feltétele a mellék-szakképesítés tantárgyainak sikeres teljesítése.

A 12-13. évfolyamon tanulók képzési rendszere (iskolánkban érettségiző

tanulók)

A képzés a 2013-ban kiadott kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik, kifutó rendszerben:

Osztály Ágazat Kimenet SZVK

12.A, 12.B, 13.A építőipar magasépítő technikus 12/2013. (III.28.) NGM

12.B, 13.C földmérés földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 41/2013. (V.28.) VM

12.C, 13.C vegyész laboratóriumi technikus 12/2013. (III.28.) NGM

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Technikusképzés nappali tagozaton

A képzés a 2018-ban kiadott kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik:

Osztály Szakképesítés SZVK

13.D magasépítő technikus

13.D vegyész technikus

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza. A képzés a 2016-ban kiadott kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik:

87

Osztály Szakképesítés SZVK

14.D magasépítő technikus 29/2016. (VIII.26.) NGM

14.D vegyész technikus 29/2016. (VIII.26.) NGM

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Felnőttoktatás, esti munkarend

A képzés a 2018-ban kiadott kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik:

Osztály Szakképesítés SZVK

13.E vegyész technikus

13.E magasépítő technikus

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza. A képzés a 2016-ban kiadott kerettantervek és szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik:

Osztály Szakképesítés SZVK

14.E vegyész technikus 29/2016. (VIII.26.) NGM

14.E magasépítő technikus 29/2016. (VIII.26.) NGM

műemlékfenntartó technikus 29/2016. (VIII.26.) NGM

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Szakközépiskolai képzés

9-11. évfolyamon tanulók képzési rendszere

A képzés a 2016-ban kiadott kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik (kivéve: kőműves és hidegburkoló kifutó képzés):

Osztály Szakképesítés SZVK

9.G, 10.G, 11.E ács 29/2016. (VIII.26.) NGM

9.G burkoló 29/2016. (VIII.26.) NGM

9.F, 10.F, 11.F festő, mázoló, tapétázó 29/2016. (VIII.26.) NGM

11.E kőműves és hidegburkoló 12/2013. (III.28.) NGM

9.E, 10.E kőműves 29/2016. (VIII.26.) NGM

11.F járműfényező 35/2016. (VIII.31.) NFM

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

88

Felnőttoktatás, esti munkarend

A képzés a 2016-ban kiadott kerettantervek és szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik:

Osztály Szakképesítés SZVK

ksz.12.F festő, mázoló, tapétázó 29/2016. (VIII.26.) NGM

ksz.12.E rekonstrukciós és műemléki festő mázoló 29/2016. (VIII.26.) NGM

A helyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

89

III.2. Az iskolánkban megszerezhető szakképesítések

Szakgimnáziumi szakképesítések

A szakképesítés megnevezése A szakképesítés azonosító száma

• Magasépítő technikus 54 582 01

• Mélyépítő technikus 54 582 04

• Vegyész technikus 54 524 03

• Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 54 581 01

• Műemlékfenntartó technikus 55 582 02

Szakközépiskolai szakképesítések

A szakképesítés megnevezése A szakképesítés azonosító száma

• Ács 34 582 01

• Festő, mázoló tapétázó 34 582 04

• Burkoló 34 582 13

• Kőfaragó 34 582 17

• Kőműves 34 582 14

• Szárazépítő 34 582 10

• Járműfényező 34 525 03

• Tetőfedő 34 582 15

• Műemléki helyreállító 35 582 05

• Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló 35 582 06

III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások:

A pedagógiai program általános részében leírtak érvényesek a szakmai

tantárgyak esetében is, az itt leírt előírások, csak a szakmai tantárgyakra

vonatkozó kiegészítések.

Értékelésre vonatkozó kiegészítések:

- A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi, szóbeli és gyakorlati teljesítményeit

rendszeresen érdemjegyekkel minősíti.

90

- A szakközépiskolai (9-12. évfolyamon) szakmai előkészítő, alapozó résztantárgyak

ismereteinek tanítása különböző óraszámban, több tanár közreműködésével folyik,

de a tanulók egy osztályzatot kapnak a következők szerint: A kerettanterv szerint

tanuló évfolyamoknál a fenti minősítés a résztantárgyak minősítésének súlyozott

(óraszámok szerint) átlagából adódik, a matematika kerekítési szabálya szerint. A

különböző iskolai dokumentumokban (ellenőrző, törzslap, bizonyítvány) fel kell

tüntetni az előkészítő, alapozó ismeretek résztantárgyait, azok szakmai

programban meghatározott évi óraszámait és osztályzatait. Amennyiben a tanuló

valamelyik résztantárgyból elégtelen osztályzatot kap a szakmai alapozó tantárgy

osztályzata félévkor és évvégén is elégtelen. Az év végi elégtelen osztályzat

javítása a sikertelen résztantárgyból (résztantárgyakból) történő sikeres

javítóvizsga letételével érhető el. Ebben az esetben a javítóvizsgán a

résztantárgyból kapott érdemjegy és a többi résztantárgy év végi jegyeinek

átlagából kell a fentiek alapján számolni az összevont jegyet.

- Azokból a tantárgyakból, melyekből kötelezően beadandó rajzfeladat van, ha a tanuló

határidőre nem adja le a rajzot, akkor minden olyan tanítási napon, amelyen az adott

órák előfordulnak, elégtelen osztályzatot kap, amíg a feladatát nem pótolja. Ha a

leadott feladatára elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, akkor a rajzot a tanár által

megszabott határidőre pótolnia kell és az új beadásnál az előzőekben ismertetett,

beadással kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. A beadás végső határideje a

tanév utolsó szorgalmi napját megelőző egy hét. Ha a tanuló a hiányzó rajzfeladatot

nem pótolja az előzőekben megadott határidőig, akkor a tárgyból elégtelen

osztályzatot kell adni számára. A javítóvizsgára a hiányzó rajzfeladatot pótolnia kell,

ellenkező esetben a javítóvizsga osztályzata is elégtelen.

- Az egyes tantárgyak, illetve a tantárgy részei alól felmentést kérhetnek azok a

szakmacsoporton belüli szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, illetve azon

diákjaink, akiknek szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett legalább egy

félévre vonatkozó érvényes bizonyítványuk van. A döntést a szakmai

munkaközösség véleménye alapján az igazgató hozza meg.

- Gyakorlati órán, az előírt munkaruházat és egyéni védőeszköz, védőruházat

hiányában, a tanuló nem vehet részt az órai munkában. Számára az adott órát,

igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.

Továbbhaladásra vonatkozó kiegészítések:

91

- Alapvető feltétel, hogy a tanuló teljesítse minden tárgyból, a tovább haladáshoz

szükséges követelményeket és a hatályos, vonatkozó jogszabályokban rögzített

mulasztási határokon belül maradjon.

- A nem tanköteles tanuló jogviszonyát az iskola egyoldalúan felmondja, ha már

másodízben nem teljesítette a továbbhaladás feltételeit az adott évfolyamon.

- A következő évfolyamot az tanuló kezdheti meg, aki az évfolyamra előírt, összefüggő

szakmai gyakorlat teljesítését igazolja.

- A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe

bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy

legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó

tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói

jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

Az egyéni tanrendű tanulókra vonatkozó rendelkezések:

- Egész évre szóló egyéni tanrendre vonatkozó kérelmet, a tanév elején (legkésőbb

szeptember 10-ig) kell benyújtani, ill. évente meg kell újítani. Év közben felmerült

indok esetén, év közben is kérelmezhető az egyéni tanrend, a tanév fennmaradó

részére vonatkozóan.

- Az írásban benyújtott, egyéni tanrendre vonatkozó tanulói kérelemhez csatolni kell

azokat a hivatalos dokumentumokat, igazolásokat, amelyek az egyéni tanrendet

indokolttá teszik.

- A kérelmet a szülő írja alá, de 18 év feletti diák esetében a diák is aláírja a kérelmet.

- Az egyéni tanrendet az iskola igazgatója engedélyezi, az engedélyt határozatba

foglalja, mely tartalmazza az egyéni tanrend részleteit.

- Az egyéni tanrendű tanuló a határozatban foglaltak szerint, félévenként osztályozó

vizsgát tesz.

- Amennyiben a szorgalmi időszakban, az egyéni tanrendű tanuló megfelelő számú

osztályzatot szerzett egy tantárgyból, akkor mentesíthető az adott tantárgyra

vonatkozó osztályozó vizsga letétele alól.

- Az egyes tantárgyak, illetve a tantárgy részeinek tanulása alól felmentést kérhetnek

azok a szakmacsoporton belüli szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, illetve

azon diákjaink, akiknek szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett legalább

92

egy félévre vonatkozó érvényes bizonyítványuk van. A döntést a szakmai

munkaközösség véleménye alapján az igazgató hozza meg.

III.5. Felnőttoktatás

Szakképzés esti tagozaton

Felnőttoktatás keretében esti tagozaton folytatott képzéseink érettségire épülő két

éves képzések és alapfokú végzettségre épülő középszintű képzések.

Az esti tagozatos osztályokat megfelelő számú jelentkező esetén szeptemberi és

keresztféléves februári kezdéssel is indítjuk.

A képzésre jelentkezni a honlapon található jelentkezési lap és a kért mellékletek

iskolába való eljuttatásával lehet (postán, e-mailben, személyesen). A jelentkezők

létszámát folyamatosan regisztráljuk, az indításhoz szükséges létszám elérése

esetén a jelentkezőket kiértesítjük és megszervezzük a beiratkozást.

A beiratkozott tanulók részére átalános tájékoztatást tartunk az első tanítási napon.

• Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a

kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai

foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie, a gyakorlati képzés jelenléti

óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati

óraszám hatvan százaléka.

• A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés vagy

együttműködési megállapodás köthető, ami többek között pénzbeli juttatást jelent a

tanulónak. Tanulószerződés köthető a saját munkáltatóval is, a munkaviszony és a

tanulószerződéses jogviszony nem zárja ki egymást.

• Előzetes tanulmányok (szakmacsoportos alapozás, egyetemi tanulmányok)

részleges vagy teljes beszámításának kérése jelentkezéskor történhet az iskola

igazgatójának benyújtott kérelem alapján, az igazoló dokumentumok

fénymásolatának bemutatásával.

93

Képzés időbeosztása

Heti két alkalom hétköznap 14:15 - 20:00-ig, amely a konzultációs időpontokat is

magába foglalja.

Számonkérés, értékelés

Az iskolai munkát házi feladat és projekt munka egészíti ki. A képzés során év

közben legalább két alkalommal írásbeli számonkérés van, amelyet félévi és év

végi írásbeli vagy szóbeli számonkérés egészít ki. A tanuló az eredményeiről

bizonyítványt kap, amely feltétele a szakmai vizsgára történő jelentkezésnek.

Szakmai vizsga

A képzés szakmai vizsgával zárul. Szakmai vizsgára jelentkezni a szakmai és

vizsgakövetelményekben leírt feltételek teljesítése esetén lehet, a képzés sikeres

elvégzését követően. A szakmai vizsga megszervezéséről az iskola gondoskodik.

Költségek

Az első és második szakképesítés megszerzése esti képzésben ingyenes, de

minden jelentkező helyzetét vizsgálni kell (végzettség, kor, stb.)

Harmadik szakképesítés tandíjas (kivéve, ha azonos ágazati képzés)

Tandíj megállapítása a Pécsi Szakképzési Centrum szabályzata alapján.