PEDAGÓGIAI PROGRAM Módosítás, Kiegészítéskatonaj-mkszig.hu/dokumentumok/pedprogram_2013.pdf · A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti

KATONA JÓZSEF

SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS FELNŐTTOKTATÁSI

GIMNÁZIUM

OM: 035280

1138 Budapest, Váci út 107.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Módosítás, Kiegészítés

2013.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere _____________________________________ 7

1.1 Az iskola adatai _____________________________________________________________________ 7

1.2 Iskolánk rövid története _____________________________________________________________ 10

1.3. Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete ___________________________________________________ 12 1.3.1 Gépészet szakmacsoportos alapozás __________________________________________________________ 12 1.3.2 Informatika szakmacsoportos alapozás _______________________________________________________ 12 1.3.3 Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó __________________________________________________ 13 1.3.4 Ügyvitel szakmacsoportos alapozás __________________________________________________________ 13 1.3.5 Felnőttoktatás ___________________________________________________________________________ 13

1.4. Az iskola környezete ________________________________________________________________ 14

1.5. Az iskola tanulói közössége ___________________________________________________________ 14

1.6. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere __________________________________________________ 15

II. Az iskola új képzési célrendszere ____________________________________________________ 16

2.1 Képzési típusok _____________________________________________________________________ 18

3.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszköze,

eljárásai ________________________________________________________________________________ 19 3.1.1 Pedagógiai alapelvek _____________________________________________________________________ 19 3.1.2 A nevelő- oktató munka értékei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai __________________________________ 20

3.2 Személyiségfejlesztés ________________________________________________________________ 22 3.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ______________________________________ 22 3.2.2 A személyiségfejlesztés területei ____________________________________________________________ 23

3.4. Közösségfejlesztés ____________________________________________________________________ 28 3.4.1. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok _________________ 28 3.4.2. A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái, lehetőségei ________ 28

3.6.1. Kiemelten tehetséges gyermek- A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek _ 31

3.6.2. Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program __________________________________ 32

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése _____________________________________________ 32

3.6.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek _______________ 36

3.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok _____________________________________ 37 3.6.5. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség _______________________________________________________ 37 3.6.6. Koordinációs együttműködés _______________________________________________________________ 38

3.6.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ________________________ 38

3.6.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ______________________________________ 39

IV. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ______________________________________________ 50

4.1 A választott kerettantervek megnevezése _______________________________________________ 50 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára ____ 50 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára_______________________ 50

4.2 Óraterveink: _______________________________________________________________________ 51

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása az óratervekben található. __________________________ 51 4.2.1 Gépészet és közlekedés szakmacsoport ________________________________________________________ 51 4.2.2 Informatika szakmacsoport _________________________________________________________________ 51 4.2.3 Ügyvitel szakmacsoport ___________________________________________________________________ 52 4.2.4 Felnőttoktatás ___________________________________________________________________________ 52

4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ________________ 69

4.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes

szabályai ________________________________________________________________________________ 70

3

4.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ________________________________________ 70 4.5.1Tanórán kívüli foglalkozások, programok __________________________________________________________ 70

4.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai _____________________ 71

4.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből középiskola tanulóinak közép-vagy

emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja _______________________ 72

4.8. Középszintű érettségi vizsga témakörei _________________________________________________ 72 4.8.2 Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 73 4.8.3 Történelem – középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 74 4.8.4. Emberismeret és etika _____________________________________________________________________ 75 4.8.5. Matematika - középszint érettségi témakörök ___________________________________________________ 77 4.8.6. Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök _________________________________________________ 78 4.8.7. Fizika - középszintű érettségi témakörök ______________________________________________________ 79 4.8.8. Informatika - középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 80 4.8.9. Testnevelés - középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 81 4.8.10. Biológia - középszintű érettségi témakörök _____________________________________________________ 82 4.8.11. Földrajz - középszintű érettségi témakörök _____________________________________________________ 82 4.8.12. Kémia - középszintű érettségi témakörök ______________________________________________________ 84 4.8.13. Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök __________________________________________ 84 4.8.14. Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ________________________________________ 87 4.8.15. Közlekedési alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 88 4.8.16. Informatikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 89

4.8.18. Tantárgyi kulcskompetenciák ______________________________________________________ 91 4.8.19. Osztályfőnöki óra keretében ________________________________________________________________ 95 4.8.20. Magyar irodalom ________________________________________________________________________ 96 4.8.21. Magyar nyelvtan ________________________________________________________________________ 100 4.8.22. Történelem ____________________________________________________________________________ 102 4.8.23. Emberismeret és etika ____________________________________________________________________ 102 4.8.24. Matematika ____________________________________________________________________________ 105 4.8.25. Angol, német, orosz nyelv _________________________________________________________________ 106 4.8.26. Fizika ________________________________________________________________________________ 108 4.8.27. Informatika ____________________________________________________________________________ 109 4.8.28. Testnevelés és sport _____________________________________________________________________ 111 4.8.29. Biológia _______________________________________________________________________________ 111 4.8.30. Földünk és környezetünk __________________________________________________________________ 113 4.8.31. Kémia ________________________________________________________________________________ 114 4.8.32. Ének-zene _____________________________________________________________________________ 115 4.8.33. Rajz és vizuális kultúra ___________________________________________________________________ 116 4.8.34. Ügyviteli alapismeretek __________________________________________________________________ 118 4.8.35. Gépészeti alapismeretek __________________________________________________________________ 120 4.8.36. Közlekedési alapismeretek ________________________________________________________________ 122 4.8.37. Informatikai alapismeretek ________________________________________________________________ 123

4.9 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai. Az iskolai beszámoltatás, az

ismeretek számonkérésének követelményei. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása. _________________________________________________________________________ 124 4.9.1 Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek ______________________________________________ 124 4.9.2 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők ______________________________________________ 124 4.9.3 Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél _________________________________ 125

4.9.4 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése _____________________________________ 125

4.9.5 Az írásbeli beszámoltatás rendje _____________________________________________________ 126 4.9.6 Az írásbeli számonkérés formái ____________________________________________________________ 126 4.9.7 Az írásbeli számonkérés értékelése __________________________________________________________ 126

4.9.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ________ 127 4.9.9 Az otthoni felkészülés szerepe _____________________________________________________________ 127 4.9.10 Az otthoni felkészülés formái ______________________________________________________________ 127 4.9.11 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése ____________________________ 127 4.9.12 Az otthoni felkészülés ellenőrzése __________________________________________________________ 128 4.9.13 Az otthoni felkészülés koordinációja ________________________________________________________ 128

4.9.14. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: ________________________________________________ 129

4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei __________________________ 129

4

4.11 A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek ________________ 130

A tanulók fizikai állapotának felmérése _____________________________________________________ 130

4.12. Az iskola egészségnevelési elvei _______________________________________________________ 132 4.Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei _______________________________________________ 133

4.12.2Tanórai foglalkozások ________________________________________________________________________ 133 4.12.3Mindennapi testedzés – testnevelés ______________________________________________________________ 133 4.12.4Tanórán kívüli foglalkozások, programok ________________________________________________________ 134 4.12.5Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok ____________________________________ 134 4.12.6Iskolai ebédlő, büfé __________________________________________________________________________ 135

4.12.7 Az egészségfejlesztési team _______________________________________________________________ 135 A környezeti nevelés fő célkitűzései _________________________________________________________________ 135 4.12.9 A környezeti nevelés rövidtávú céljai ________________________________________________________ 135 A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei ________________________________________ 136

4.12.10. Tanórai foglalkozások ______________________________________________________________________ 136 4.12.11.Tanórán kívüli foglalkozások, programok _______________________________________________________ 136

4.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ____________________________ 137

4.14.A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,

minősítéséhez kapcsolódó elvek ____________________________________________________________ 139

4.14.2. A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei: _______________________________ 140

A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei,

formái _________________________________________________________________________________ 140

4.15.A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ___________________________________ 141

4.16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek __________________________________ 141

V. Szakmai program _______________________________________________________________ 142

5.1 Az iskola szakképzési rendszere ______________________________________________________ 142

5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ________________________________________ 149

5.3 Szakmai gyakorlati képzéshelyeinek és források bemutatása ______________________________ 149

VI. Záró dokumentumok ____________________________________________________________ 150

6.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala _________________________________________ 150

6.2 Záró rendelkezések ________________________________________________________________ 150

6.3 Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról ___________________ 150

6.4 A pedagógiai program elfogadásának nyilatkozata _______________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5

BEVEZETŐ

"Csak akkor várhatni sikert,

ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk,

a szellemi erők szövetségét is megszerezzük

s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük."

Széchenyi István

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény folyamatos változásai, valamint a 2011-ben

megfogalmazott új Nemzeti Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, és a szakmai képzési

követelmények (OKJ) változása az oktatási-nevelési intézmények számára elengedhetetlenné teszik,

hogy folyamatosan megújítsák, módosítsák, korszerűsítsék pedagógiai programjukat és ennek

részeként helyi tantervüket.

Iskolánk nevelőtestülete és vezetése számára kiemelten fontos a pedagógiai program felülvizsgálata és

aktualizálása a mindenkori törvényeknek megfelelően.

Szembe kell néznünk önmagunkkal, iskolánk múltjával, hagyományaival, az eddigi változások

eredményével. Helyzetelemzést készítettünk. Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP)

keretében iskolánk tanárai, diákjai, szülői szervezete segítségével értékeltük, múltunkat, jelenünket. A

feldolgozott adatok sokat segítenek önmeghatározásunk és jövőképünk megfogalmazásában.

Kikérjük a velünk kapcsolatban álló szakmai szervezetek vállalatok, egyesületek, kiadók, felsőoktatási

intézmények véleményét munkánkról, végzett tanulóink felkészültségéről. Megkérdezzük elvárásaikat,

és megkeressük a közös együttműködés lehetőségeit.

Mindezek alapján kiegészítjük és módosítjuk a pedagógiai programunkat, ami megítélésünk szerint az

XXI. század elvárásainak megfelelő egységes, alapozó képzést folytat, alapvetően biztosítva a

vonzáskörzetben élők igényes középiskolai oktatását, a többcélú, szakmacsoportos alapozó oktatást,

gépészet, informatika, közlekedés és ügyvitel szakmacsoportokban, a felnőttek iskolarendszerű

érettségire felkészítő oktatását, szakképzését, átképzését, továbbképzését, az esélyegyenlőtlenséggel

érkezők rövidebb-hosszabb távon történő célba juttatását.

Bízom benne, aki elolvassa, pedagógiai programunkat- legyen az bárki,- meggyőződhet arról, hogy

iskolánk nevelőtestülete és vezetése átgondolt, "tanulóközpontú", igényes oktató-nevelő munkát

folytat, szorosan együttműködve a diákok, szülők közösségével, szakmai szervezetekkel.

Budapest, 2013. március 27.

Móricz Katalin

igazgató

6

A program alapvető jogi alapjai

Az iskola pedagógiai, nevelési és szakmai programja a következő jogszabályok és

dokumentumok szem előtt tartásával készült:

- a Közoktatásról szóló –többször módosított– 1993. évi LXXIX. Törvény (kifutó),

- A 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről (felmenő),

- a Szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény,

- a 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról (kifutó),

- a Kormány 229/2012. (VIII.28) rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról (felmenő),

- az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet,

- az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet,

- 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési

Jegyzék módosításának eljárásrendjéről,

- a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról (kifutó),

- 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának

rendjéről,

- a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről

és alkalmazásáról (kifutó),

- 202/2007. (VII. 23.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

(kifutó),

- 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról,

- a tanév rendjéről évenként kiadott rendelet – jelen esetben a 3/2012. (VI. 8.) EMMI

rendelet a 2012/2013-as tanév rendjéről,

- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról,

- 26/1997 (IX. 3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról,

- 16/2004 (V. 18) OM - GyISM együttes rendelete az iskolai sportrendezvényekről,

- 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a Pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról,

- 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről,

- 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról,

- 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és a minőségfejlesztésről,

- 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint

az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

- 277/1997.(XII.22) számú Korm. rendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus

szakvizsgáról,

- az egészségügy évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programja,

- OM – Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez,

- OM – Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez,

- az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Köznevelési törvény 26.§-a

alapján határozzuk meg,

- a szakmacsoportos alapozás tervei az FPPTI szakmacsoportos kerettantervi ajánlásai

alapján a fogadó TISZK - ekkel egyeztetett módon készült (kifutó),

- 2013. szeptember 1-jétől a szakmacsoportos alapozás kerettanterveit az Nemzeti

Munkaügyi Hivatal és Szakképzési Tanácsadó Intézet által kiadott tervek alapján készül.

7

I. Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere

1.1 Az iskola adatai

Az intézmény neve: Katona József Szakközépiskola és

Felnőttoktatási Gimnázium

Az intézmény székhelye: Budapest XIII. Váci út 107.

Az intézmény típusa: szakközépiskola, szakiskola, gimnázium

Közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

63/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény 7.§-a alapján köznevelési, szakközépiskolai,

szakiskolai és gimnáziumi feladatok ellátása.

OM azonosító: 035280

Címkód: 370906

Átszervezésből adódó közvetlen

jogelődje(i): Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és

Radnai Béla Közgazdasági Tagozata (Bp. XIII., Vág u. 12-

14.)

Közgazdasági Szakközépiskola (Bp., XIII. Gömb u. 25.)

2013. január 1-jével a szakképző-és többcélú intézmények fenntartásáért és működtetéséért a

Klebelsberg Intézményfenntartó Központjában működő, Szakképzés-szervezési Főosztály felel.

Az oktatási intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata

Budapest V., Városház u. 9-11.

Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Működési köre: Pest megye

Budapest

A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosítványai

Jogállása: Önálló jogi személy

8

Alaptevékenységei

Szakágazati besorolása

853200 Szakmai középfokú oktatás

Alap szakfeladata

853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

További szakfeladatai:

562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés

562917-1 Munkahelyi étkeztetés

853114-1 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű

szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam)

853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás

853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali

rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési

évfolyamokon

853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés

megszerzésére felkészítő nappali rendszerű

szakmai elméleti oktatása a szakképzési

évfolyamokon

853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai

elméleti felnőttoktatás

853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali

rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a

szakképzési évfolyamokon

853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés

megszerzésére felkészítő nappali rendszerű

szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési

évfolyamokon

853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai

gyakorlati felnőttoktatás

853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai

szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon

855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

910121-1 Könyvári állomány gyarapítása, nyilvántartása

Alap, illetve speciális feladatai

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és Magyarország központi költségvetéséről szóló

2011. évi CLXXXVIII. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges

bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, mozgásszervi, érzékszervi (hallás- és látásfogyatékos),

egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)

küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása.

A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet

4.§-ában foglalt könyvtári feladattal kapcsolatban az intézménynek sem kiadása, sem bevétele nem

keletkezik.

9

Évfolyamok száma intézménytípusonként

Szakközépiskola: 4 (9-12) évfolyamos

5 (9-13) évfolyamos nyelvi előkészítő (kifutó)

szakképző évfolyamokon a hatályos OKJ szerint

Szakiskola: 3 éves szakképzés a hatályos OKJ szerint

Felnőttek középiskolája: nappali rendszerű képzés 3 (10-11-12) évfolyamos

esti rendszerű képzés 4 (9-12) évfolyamos

Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként

Feladatellátási helyek Nappali rendszerű iskolai oktatás, Nem nappali rendszerű

a nappali oktatás munkarendje felnőttoktatás férőhelye

szerinti felnőttoktatás férőhelye

Budapest XIII. Váci út 107. 1000 900

Szakmai képzés

Ágazat: Gépészet, Épületgépészet, Informatika, Közlekedés, Közlekedésgépész, Ügyvitel

Szakmacsoport: Gépészet, Informatika, Közlekedés, Ügyvitel

Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó

a tanév tervezésének időszakában dönt.

Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek

855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás

855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés




856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása

856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Vállalkozási tevékenysége

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló nemzeti vagyon

Budapest XIII. kerület 26125/2 helyrajzi szám alatt felvett, 21.435 m2 területű, valóságban Budapest

XIII. Váci út 107. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező,

korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata.

10

Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata

leltár szerint.

Az oktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi

Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor

hatályos önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel az oktatási ágazathoz alapított

gazdasági szervezet gyakorolja a gazdasági szervezetek mindenkor hatályos alapító okiratában

rögzítetteknek megfelelően, a közte és a költségvetési szerv között létrejött együttműködési

megállapodás figyelembe vételével.

Az oktatási intézmény vezetőjének megbízási rendje és a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási

jogviszonyok

Az oktatási intézmény vezetőjét (igazgatóját) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nyilvános

pályázat útján határozott időre bízza meg.

A foglalkoztatottakat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közalkalmazotti jogviszony,

munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza.

Az oktatási intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.

1.2 Iskolánk rövid története

Mottó:

„Aki újjá épít, az a múlt jegyében

együttműködik az idővel , megragadja

vagy átalakítja annak szellemét,

állomásokként segíti a jövőben a vezető útját,

az megtalálja a kövek mögött

a források titkát.”

Alapítási éve 1952. 21 sz. Szakmunkásképző Intézet az MTH irányítása alatt, majd 1968-tól 21. sz.

Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola a MÜM irányítása alatt. 1980-tól 21. sz. Katona József

Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. 1986-ban indult a szakközépiskolai képzésre épülő 4+1-es

rendszerű technikusképzés. Az ötödik év elvégzése után technikus képesítést kaphattak a tanulók a

gépészeti szakmacsoportban. 1990-ben kezdődött gimnáziumi oktatásunk, majd 1996-ban fuzionáltunk

a „Gömb utcai” Közgazdasági Szakközépiskolával bővítve ezzel iskolánk képzési profilját az ügyviteli

szakmacsoporttal. 1985-ben iskolánk egyesült a Dolgozók Bánki Donát Szakközépiskolája Esti

Tagozatával, megteremtve az alapját az iskolánk szerkezetébe és képzési célrendszerébe szervesen

illeszthető felnőttoktatásnak, annak további fejlesztésének lehetőségét.

A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben határozott, hogy a Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola,

Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata fuzionál iskolánkkal, így bővült a 2005. évtől

iskolánk képzési profilja az informatikai szakmacsoportos képzéssel. A szakmai képzés racionalizálása

valamint a korszerű szakmai gyakorlati képzés megteremtésének érdekében a Fővárosi Közgyűlés

pályázat elnyerésével megalapította az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképzési Központot

(ÉPTISZK), melynek iskolánk tagja volt. 2008. július 1-jétől a Károlyi Gazdasági TISZK-nek is a

tagiskolája voltunk megszűnéséig. 2008. július 1-jétől alapozó képzést folytathatunk közlekedés

szakmacsoportban is a gépészeti, informatikai és ügyviteli szakmacsoportok mellett.

2011-ben a Fővárosi Közgyűlés racionalizálási programja révén megszüntette felmenő rendszerben a

nyelvi előkészítős osztályokat, amit fájó szívvel, de tudomásul vettünk.

11

2012-ben az iskola elnevezése is racionálisan egyszerűsödött, de ez a név, ha lehet, még pontosabban

fejezi majd ki intézményünk fő profilját, hogy érettségi vizsgára készítsen fel a fiatalokat.

2013. január 01-jétől köznevelési intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi

személyiségű szervezeti egységeként működik tovább.

2013 szeptemberétől ismét indulhat az ügyviteli képzés. További feladatokat is kaptunk. Indíthatunk

szakiskolai és szakképzős osztályokat.

Az elmúlt 60 év alatt így jutottunk el jelenlegi szervezeti felépítésünkig, amikorra is kiszínesesedett,

folyamatosan gazdagodott iskolánk képzési profilja, híven megőrizve és nem feledve a hagyományokat,

azaz, hogy mely gyökerekből fejlődött ki e sokrétű képzési tevékenység. Büszkén adhatunk számot arról

a ma már közel 1200 tanulónak, hogy egy sikeresen működő, többcélú középiskola viseli a magyar

reformkor nagy alkotójának, Katona Józsefnek a nevét.

Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált

az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelményekhez.

Pedagógiai hitvallásunkban a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a

tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű,

hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak

megfelelő új típusú iskola kialakításának.

12

1.3. Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete

Iskolánk többcélú intézmény, alapvetően az alábbi képzési profilokkal:

Szakközépiskola

Gépészet szakmacsoportos alapozás

Informatika szakmacsoportos alapozás

Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó

Ügyvitel szakmacsoportos alapozás

Szerszámkészítő – 3 éves szakiskolai képzés

Felnőttoktatás – középiskola

- nappali rendszerű képzés (ún. ifjúsági osztályok)

- kifutó jelleggel gimnáziumi típusú középiskola

- felmenő jelleggel szakközépiskolai típusú középiskola

- esti rendszerű képzés

1.3.1 Gépészet szakmacsoportos alapozás

9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év

A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év

végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra

jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra. Az érettségit követően azok

számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére

van lehetőségük az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában.

2013. szeptember 1-jétől iskolánkban CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés a szakmacsoportban

végzettek részére beszámítással.

1.3.2 Informatika szakmacsoportos alapozás






van lehetőségük az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában.



Nyelvi előkészítő osztály: 9-13. évfolyam (kifutó) – képzési idő: 5 év

A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és

informatikát. A tanulók elsajátítják az információkezelés gépírást, valamint a közismereti tantárgyak

esetén, a szinten tartást biztosítjuk. A 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási

intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek.

13

1.3.3 Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó






van lehetőségük a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskolában.



1.3.4 Ügyvitel szakmacsoportos alapozás




jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra.

Nyelvi előkészítő osztály: 9-13. évfolyam (kifutó) – képzési idő: 5 év

A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és

informatikát. A tanulók elsajátítják a gépírást, a közismereti tantárgyaknál pedig a szinten tartást

biztosítjuk. A 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési

évfolyamra jelentkezhetnek.

1.3.5 Felnőttoktatás

A felnőttoktatási tagozaton a 16 év feletti fiatal felnőttek oktatása zajlik a 28/ 2000. (IX. 21.) OM

rendelete (kifutó) és felmenő rendszerben az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a

Kerettantervekről, felnőttoktatásra vonatkozó 12. melléklete középiskolai típusú kerettanterve

alapján. A képzés része az informatikai és nyelvi képzés.

A képzés célja – az előzetes iskolai végzettség beszámításával- az érettségire történő felkészítés.

Jelenleg általános tantervű középiskolai nevelés és oktatás zajlik. Emelt óraszámban biztosítjuk a

nyelvoktatást, mindkét idegen nyelvet figyelembe véve, illetve a másik 3 kötelező érettségi tárgyra

való felkészülést, mint magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika.

Nappali rendszerű középiskolai oktatás:

A hét 5 napján, délutáni tanítási időben, saját óratervünk alapján:

- 10. évfolyam

- 11. évfolyam

- 12. évfolyam

Esti rendszerű oktatás:

A hét 3 napján délutáni tanítási időben, saját óraterveink alapján:

- 9. évfolyam

- 10. évfolyam

- 11. évfolyam

- 12. évfolyam

14

1.4. Az iskola környezete

Az iskola jövőképének megfogalmazásakor a számos peremfeltétel mellett kiemelkedő jelentőségű az

iskola mikro-, és makro környezete, hiszen képzési szolgáltatásaink állandó megújításával

harmonizálható a szűkebb-, ill. tágabb értelemben vett rendszerhez történő illeszkedés, ami reális célt,

feladatot és tartalmat ad képzési tevékenységünknek.

Földrajzi adottságunkról elmondható, hogy iskolánk a XIII. kerületben található és a rendszerváltás

óta eltelt időszakban egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legdinamikusabban, leggyorsabban

fejlődő kerület. A nagyipar felszámolása, a gyárak megszűntetése, új kereskedelmi-, és szolgáltató

központok kialakulása alapvetően változtatta meg a kerület arculatát. Az új „manhattan”-i negyed új

munkalehetőséget kínál, de új, korszerűbb szakmai elvárásokkal és követelményekkel, ami

egyértelműen hatott az oktatási-, nevelési feladatainkra. Kiszélesedett a kerület vonzáskörzete, ami az

észak pest megyei városok, települések számára, is fejlesztő hatású. Mindez kedvezően hat az iskola

fejlődésére is.

Mindemellett új feltételeket jelent a főváros új szakképzés átalakítási rendszerében elfoglalt

helyzetünk. Az ÉPTISZK tagjaként, valamint 2008. július 1-jétől a Gazdasági TISZK tagjaként részt

vettünk a korszerű szakmai képzés megalapozásában, ill. a nevelő-, oktató munka harmonizációjában.

Ennek megfelelően úgy alakítottuk ki a szakmacsoportos alapozás belső tartalmát, hogy a TISZK-ek

mint fogadó és a szakképzést koncentráltan végző iskolái a lehető legkedvezőbben és ésszerűbben be

tudják számolni azt a képzés tartalmába és idejébe. Így igyekszünk megfelelni Szakképzés Fejlesztési

Stratégia és a gyorsan változó munkaerő-piac igényeinek.

Képzési kínálatunkban egyre növekvő szerepet játszik –a fenti tendenciák alapján is– a felnőttoktatás,

ami az érettségi megszerzését biztosítja összhangban az „Életen át tartó tanulás” pozitív szemléletével.

Megítélésünk szerint az iskolavezetés és a nevelőtestület rendelkezik azzal a tapasztalattal és szakmai

tudással, ami a számos és különböző elvárások, igények, követelmények közötti harmonizációt

biztosítja, s teljesíti a feladatát igényes széleskörű általános műveltségű, korszerű szakmai

ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében.

1.5. Az iskola tanulói közössége

Diákjaink létszáma a nappali tagozaton jelenleg 695 fő, a felnőttoktatásban 470 fő.

Az iskola tanulóinak lakhely szerinti összetétele változó. A tanulók többsége - 75-80%-a - budapesti,

főleg a XIII., III., IV., XIV., VII. kerületben lakók, fennmaradó részük Pest megyében – Dunakeszi,

Fót, Göd, Vác, ill. Solymár, Pilisborosjenő, Üröm, Pilisvörösvár, stb. – élnek.

A tanulók szüleinek 25-30%-a felsőfokú, kb. 50%-a középiskolai-, a fennmaradó rész általános iskolai,

ill. szakmunkás végzettségű. A tanulók kevesebb mint fele él teljes családban, kb. 35%-a az egyik

szülővel (csonka családban), 10%-a nevelőszülővel, kb. 10% egyéb (nagyszülő, rokon stb.). A szülők

kb. 40%-a figyel gyermekének továbbtanulására, aktív és együttműködő partnere az iskolának. A

tanulók 40%-a kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezik.

A tanulók 60%-a a kedvezőtlen szociális és családi háttérrel folytatja tanulmányait, ami a gyermek és

ifjúságvédelmi munkánknak kiemelkedő jelentőséget és fontosságot ad. Kedvezményes

tankönyvellátásra a tanulók több mint 50%-a jogosult.

15

A tanulók pályaválasztási motivációi eltérőek. A szakközépiskolában jelentős részüket a szakma iránti

rokonszenv, az érettségi megszerzése, a továbbtanulási szándék motiválja.

A tanulóink kisebb részét a középiskola elvégzése, az érettségi kötelező megszerzése „motiválja”. A

motiváció ilyen irányú hiánya komoly feladatot és munkát jelent az iskola nevelőtestülete számára.

Egyéni foglalkozásokkal, nem tanórai foglalkozások szervezésével, ill. a meggyőzés különböző

eszközeivel próbálkozunk a kellő motiváció elérésében.

Felnőttoktatásban jelentkező tanulóinkat az érettségi megszerzése, a munkakörökre előírt

követelménynek teljesítése motiválja. A lemorzsolódás nappali rendszerben átlagban 5 %, esti

rendszerben 30-35%, de ez többnyire a családi, munkahelyi háttérrel és nem a tanulmányi

sikertelenséggel magyarázható.

1.6. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

Meghatározó a kapcsolatrendszerünk:

a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal

a Klebelsberg Intézményfenntartó Központjában működő, Szakképzés-szervezési Főosztály

munkatársaival

az illetékes minisztériumokkal

a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és Szakképzési Tanácsadó Intézettel

a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel

a Budapest Főváros Kormányhivatalával és Munkaügyi Központjával

sikeres kapcsolatot építettünk ki a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetségével.

az Óbudai Egyetem tanárképzése is folyamatosan épít iskolánkra, több tanár szakos hallgató

nálunk hospitál, ill. teljesíti tanítási gyakorlatát

nyelvtanítási területen most építjük (építettük) ki a Fulbright Cseretanár program keretében

kapcsolatainkat, elősegítve az eredményes nyelvtanulást. Rendszeresen pályázunk az idegen

nyelv saját nyelvi környezetben történő elsajátíttatására, ill. gyakorlására.

a kerületi önkormányzattal is törekszünk a kiegyensúlyozott együttműködésre.

a vonzáskörzetben működő általános iskolákkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, közös

előkészítőt szervezünk, részt veszünk pályaválasztási szülői értekezleteken, s a nyitott héten

gazdag programokkal mutatjuk be iskolánk sokszínű tevékenységét. A kerületi önkormányzat

által meghirdetett pályázatokon részt veszünk.

meghatározó a kapcsolatunk a hasonló vagy ugyanolyan képzési célú szakközépiskolákkal.

iskolánk kiemelt hangsúlyt fektet a szülőkkel történő együttműködésre. Jól működő szülői

szervezet-, iskolaszék biztosítja az állandó és rendszeres kapcsolatot az iskolavezetéssel, és

tanárokkal. A rendszeres szülői értekezletek, általános szaktanári fogadóórák, az előre

egyeztetett személyes beszélgetések aktív és problémafeltáró- megoldó kapcsolatot jelentenek

mind a szülők, mind a pedagógusok számára.

bekapcsolódtunk ÖKO iskolaként az ÖKO Hálózatba.

Kapcsolat kialakítását tervezzük:

együttműködési megállapodás keretében különböző szervezetekkel a közösségi szolgálat

teljesítése érdekében.

a szakmai gyakorlati képzés területén széleskörű együttműködésre törekszünk a vállalatokkal,

üzemekkel. A közös együttműködésnek köszönhetően folyamatosan korszerűsítjük

szakképzésünk tartalmát a "piac" igényeinek, elvárásainak megfelelően.

16

II. Az iskola új képzési célrendszere

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

Az iskola a képzési célrendszerének megfogalmazásakor a múlt és jelen hagyományából, a jelenlegi

képzési szerkezet és az új köznevelési törvényben megfogalmazott elvárásokból és

követelményekből a helyi gazdasági környezet, valamint a munkaerőpiac által támasztott igényekből,

a fenntartói racionalizálási program és a közoktatás fejlesztési tervének feltételrendszeréből kell

kiindulni.

Iskolánk többcélú intézmény, amely igényes középiskolai oktatást folytat, (nappali tagozaton 4 féle

szakmai orientációval szakközépiskolai és a felnőttoktatási tagozaton középiskolai) - preferálva az

idegen nyelv, ill. informatika oktatását – és amely az általános képzés kimeneti szintjeivel biztosítja a

közös alapozású, differenciált szakképzési lehetőségeket. .

Iskolánk korszerű középiskolaként, széles körű általános műveltséget nyújt, és egyenrangúan kezeli

a közismereti tárgyakat, a szakmacsoportos alapozást, valamint a speciális szakmai képzést. Egyfelől

felkészít az érettségire – közép, ill. több választható tantárgy esetén emelt szinten – így megteremti a

továbbhaladás esélyét a felsőoktatási intézményekbe, valamint az OKJ-, ill. a felsőfokú akkreditált

szakképző évfolyamokra.

Korszerű szakközépiskolaként, tanulóink az érettségi után felsőoktatási intézményekbe illetve

szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek OKJ-s képzésekre.

A felnőttoktatás keretén belül lehetőséget adunk az érettségire történő felkészülésre.

Az új típusú modellünk szerkezetét a 1. sz. ábra szemlélteti.

A képzések kimeneti szakmai képesítéseit, azt iskola jogi-, szakmai jogosítványai, valamint a

mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják.

Az ábrán vázolt iskolai modell, képzési struktúráinak arányainak alakulását, a felülről jött

intézkedések, a beiskolázási lehetőségek, a tanulók érdeklődése, valamint a munkaerőpiac

igényeihez, elvárásaihoz igazodó beiskolázási program határozza meg.

17

ÁLT

ALÁ

NO

S IS

KO

LA

Szerszámkészítő (3 éves szakiskolai képzés)

SZAKMAI VIZSGA

Közlekedés szakmacsoport

ÉRET

TSÉG

I VIZ

SGA

OK

J SZ

ERIN

TI S

ZAK

KÉP

ZÉSE

K

EGY

ETEM

, FŐ

ISK

OLA

Informatika szakmacsoport

Gépészet szakmacsoport

Ügyvitel szakmacsoport

Nyelvi előkészítő osztály

Közlekedés szakmacsoport

Informatika szakmacsoport

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

FELN

ŐTT

EK 1

6. É

VTŐ

L

Felnőttoktatás – középfokú oktatás - nappali rendszerű

Felnőttoktatás - középfokú oktatás -

esti rendszerű

18

2.1 Képzési típusok

Gépészet, informatika, ügyvitel és közlekedés szakmacsoportos alapozás 9-12.évfolyam

Az első négy évben a tanulók a közismereti tantárgyak, és egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett,

gépészet, informatika, ügyvitel és közlekedés szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt. A

tanulók a 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, ill. szakképzési

évfolyamokra jelentkezhetnek a felkínált OKJ-s szakmákban.

Informatika, ügyvitel szakmacsoportos alapozás 9-13. évfolyam - Nyelvi előkészítő - kifutó

Az első évben kiemelt feladat az idegen nyelv illetve az informatika oktatása. Idegen nyelvet (angol

vagy német) a tanulók heti 11 órában, informatikát heti 5 órában tanulnak. A gépírás tantárgy

keretében biztosítjuk a vakírás elsajátítását. A közismereti tantárgyak esetében gondoskodunk a szinten

tartásról, ill. tanulásmódszertan és önismeret, matematika, természettudományos ismeretek, magyar és

nyilvános beszéd, történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés ismeretanyagot tanítunk. 10-

13. évfolyamon a tanulók a közismereti tantárgyak, és egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett,

informatika és ügyvitel szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt. A tanulók a 13. év végén

érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, ill. szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek a

felkínált OKJ-s szakmákban.

Felnőttoktatás

A felnőttoktatási tagozaton középiskolai képzés keretében (a Felnőttoktatás kerettanterve alapján) 9-

10-11-12. évfolyamokon biztosítjuk az érettségire történő felkészítést.

Jelenleg nappali rendszerben 10-11-12. évfolyamon, esti rendszerben 9-10-11-12. évfolyamon.

Kidolgozott óratervünk van levelező tagozatra is, de ebben a formában eddig nem is volt rá olyan

mérvű igény, hogy indíthattuk volna! A jövőben szeretnénk kidolgozni egy új oktatási formát, a

távoktatás előnyeit ötvözi a levelező oktatással.

19

III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

„ A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga,

kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők,

s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók!”

Németh László

3.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

feladatai, eszköze, eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal

történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Alapelveink meghatározásánál meghatározóak az alábbi dokumentumok:

- Magyarország alaptörvénye 2011. április 25.

- Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

- Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája

- Diákjogi Charta

- Pedagógus Etikai Kódex

- Nemzeti Köznevelési Törvény

- Szakképzési törvény

- Közoktatási-, és Szakképzési fejlesztési terv

- Fenntartói állásfoglalások, utasítások

3.1.1 Pedagógiai alapelvek

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek,

képességeinek, készségeinek kialakítása és fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink

szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott

gyermekekből.

A nevelési és oktatási folyamatban, tanórán kívüli foglalkozásokon, mindennemű

együttműködésben alapvető értéknek tartjuk a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, a

személyiségi jogokat az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját.

Iskolánk világnézetileg semleges, nem kötjük magunkat sem politikai, sem vallási, sem társadalmi-

filozófiai irányzatokhoz. Tanulóink számára viszont biztosítjuk a sokszínű tájékozódási lehetőséget,

a különböző gondolati rendszerek megismerését, az egyes kérdések, témák többoldalú

megközelítését.

Tanulóink az Európai Unió polgáraként fogják diák és felnőtt életüket élni, törekedni kell arra, s

biztosítunk minden lehetőséget, hogy „magyarságtudatukat” megőrizve váljanak európai

polgárokká.

Diákjaink legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások

iránt. Olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal, tudással gazdagodjanak, melynek birtokában meg

tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban is.

20

Demokratikus iskolát működtetünk, de figyelembe kell venni, hogy az oktató- nevelő tevékenység

sajátos folyamat, érték- és ismeretközvetítés, ellenőrzés és értékelés, a tanárszervező, vezető,

irányító szerepének érvényesülnie kell.

Olyan légkört teremtettünk, ahol diákjaink „otthon” érezhetik magukat, ahol a tanuló egyéni

képességét figyelembe vesszük, ahol diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott

követelményeket és elvárásokat, ahol a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

Iskolánkban jellemző a szeretetteljes és védettséget nyújtó tanár-diák viszony, ahol minden diák

számíthat a pedagógus, iskolavezetés jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének

egyéb problémáiban.

Differenciált oktatási és nevelési módszereink figyelembe veszik a tanulók személyiségét, és az

egészséges, harmonikus személyiség kialakításával párhuzamosan az egyre nagyobb teljesítmény

elérésére ösztönözzük őket.

A nevelőtestület tevékenysége során kiemelt hangsúlyt kap a környezeti nevelés, az egészséges

életmódra való nevelés, a természet, a társadalmi, a kulturális környezet védelmére, ápolására,

fejlesztésére, illetve az a szenvedélybetegségek megelőzésének programjai, a rendszeres testedzés.

Diákjaink és a nevelőtestület elé csak közösen vállalható célokat állítunk, s a közös tevékenységre,

csapatmunkára építünk.

3.1.2 A nevelő- oktató munka értékei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai

Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen

reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott

követelményekhez.

Pedagógiai hitvallásunkban 60 éve a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket

képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a

vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája

a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.

Alapvetően kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett magatartású, szavahihető,

harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk.

Meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelt fontosságú értékeket

elsajátítsák, ezek képviselete váljék bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket,

magatartásukat.

További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltség- és szakmai ismeretek

birtokában a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás területén sikeresen érvényesülhessenek,

átkonvertálható tudással rendelkezzenek.

Iskolánkban sokszínű választási lehetőséget biztosítunk, felkészítünk érettségi vizsgára, OKJ-s

képzésekre, egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A szociális hátránnyal, magatartási zavarokkal

küszködő problémás tanulóknak is rövidebb-hosszabb távon tudjuk biztosítani a megfelelő képzési

cél elérését.

Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkózatását, változatos módszerekkel biztosítjuk a

tehetséggondozást.

A tanulás egy része áttevődik az iskolai könyvtárba, az internet új információforrásként megkönnyíti

az ismeretszerzést. A könyvtári órák megadják a könyvtári ismeretszerzés alapvető technikáját.

21

Jelentős változást hozz a külső helyszín is, hiszen a tanulási színtér bizonyos órákon áttehető

múzeumokba, kiállító termekbe vagy a szabadba. Ez segíti a tanulók önkifejezését, részvételét a

kulturális életben, gazdagítja a fiatalok érzelemvilágát, fejleszti ízlésü(n)ket, esztétikai

kifejezőképességüket.

A 9. osztálytól kezdődően kiemelt feladatunk az önálló tanulás megtanítása, az eredményes tanulási

módszerek és technikák elsajátíttatása.

Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására, megbeszélésére, a

konszenzuson alapuló megoldásra.

A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy kiszámítható, és egy egységes értékelési

rendszert alkalmazunk.

Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törekszünk.

Az iskolai élet, tanórai, tanórán kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai

diákönkormányzat. A közös együttműködés, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok

felelőssége előkészíti diákjaink beilleszkedését a felnőtt társadalomba, a közösség iránti

elkötelezettség érzésének kialakítására, felkészít a közösségi (társadalmi) munkamegosztásra.

Céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség-fejlesztésre

irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen

keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

-

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanuló

közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a

közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

- Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

22

munkája - Vita

Nevelési céljaink megvalósítását illetően, akkor tartjuk nevelő – oktató munkánkat sikeresnek, ha

végzős diákjaink a 12. (13.) évfolyam végére.

Minden tárgyból megfelelnek a minimum követelmények, és legalább 85%-uk az egyéni

képességeik alapján elvárható legjobb szinten megfelelnek a helyi tanterv követelményeinek.

Rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket a felsőoktatási

intézményekben való továbbtanulásra.

Ismerik a kulturált viselkedést, az emberek közötti kapcsolatokat, valamint az ÉLET-hez

szükséges viselkedés – és magatartásformákat.

Határozott elképzelésük van saját további életükről.

3.2 Személyiségfejlesztés

3.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelőtestülete a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célrendszerét az alábbiakban rögzítjük:

A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói

személyiség teljes kibontakozásának segítését.

Az esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembevevő

nevelés, oktatás, biztosítását,

Olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak

nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak,

Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását a diák személyiségének, méltóságának és

önállóságának tiszteletben tartásával,

Diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztését.

Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük:

Az értelem kiművelését, a tanulási motivációk, a kognitív képességek fejlesztését.

A segítő életmódra nevelést, a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális

képességrendszer fejlesztését.

Egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képességek,

személyes motivációk, az egyéni tudat segítését.

Tehetséggondozást a 9-12. évfolyamos tanulóknak.

23

3.2.2 A személyiségfejlesztés területei

A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer

integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus

jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az

alábbiak:

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása,

az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek,

eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.

Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok

kialakítására és ápolására.

Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a

megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok

minőségének javításában.

Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához

és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.

Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés

igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése,

készség és képesség ezek leküzdésére.

Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása,

fejlesztése.

Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak,

törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az „élethosszig tartó”

tanulásra.

Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont

kialakítása a történésekkel kapcsolatban.

Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a

társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák

alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes

normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját

előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.

Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni

aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti

igény felkeltése.

Gazdasági nevelés: Célunk, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudjanak bánni a

pénzzel, okos döntéseket hozzanak hitel és megtakarítási kérdésekben. Tudják távol tartani

magukat a marketinghatásoktól, képesek legyenek a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat a

maguk javára fordítani.

24

A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi

dolgozójának aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb

láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez

képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését

3.3 Egészségfejlesztés

Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

3.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben

minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan

fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő

egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés eszmerendszerének való megfelelés:

Iskolánkban már évek óta úgy gondolkozunk, hogy az egészségfejlesztés, egészségnevelés,

drogmegelőzés feladatait a tanulóink számára sokoldalúan, sokrétűen, sokszor indirekt módon és

élményeken, feladatokon, fejlődési folyamatokon keresztül oldjuk meg. Így a konkrét

egészségnevelési programokon kívül nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségének

fejlesztésére, konfliktus kezelési és tanulás módszertani technikáik fejlesztésére, életvezetési

kérdéseik megválaszolására és követhető minták adására.

Ezek a törekvéseink megerősítést nyertek a közelmúlt továbbképzésein és konferenciáin elsajátított

holisztikus felfogás terjedésében is. Ezen elvekkel és a Nemzeti stratégia fő célkitűzéseivel

koherenciában kívánjuk e program keretében megújítani az évekkel ezelőtt megfogalmazott

egészségnevelési és drog stratégiánkat is.

Az elmúlt években az iskola és tanulóinak érintettsége növekedett, bonyolultabbakká váltak azok a

kihívások, amelyeknek meg kellene felelnünk.

Az sem elhanyagolható, hogy iskolánk vezetése és tanárai egyre nagyobb odafigyelést tanúsítanak

e területek felé. Nagyon sok továbbképzésen és konferencián vettünk részt ahol ezen feladatok

megoldásához újabb és újabb információkat, ismereteket és kompetenciákat gyűjtöttünk.

Elkészült az új „Nemzeti stratégia” és megismerkedtünk az egészségfejlesztés korszerű holisztikus

módszerével is.

1. A komplex (teljes körű) egészség fejlesztési program segítségével a tanulók megtanulhatják,

hogy miként:

- állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek,

- ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait,

- legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával,

- tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását,

- legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni, megőrizni a lelki

egészséget,

- ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását,

- érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát,

- készüljenek fel a kiegyensúlyozott, egészséges és boldog párkapcsolatra, családi életre,

- ismerjék fel az erőszak, a megtévesztés, a bűnözés különböző veszélyeit, ne válhassanak

áldozattá, vagy alanyává,

- ismerjék meg azokat a kulturált és hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeket, melyek

értelemmel és elégedettséggel töltik ki az „üres” időt,

- legyenek a természeti, társadalmi és kulturális javak tudatos fogyasztói, de mind ezt a hosszú

távú fenntarthatóság szellemében tegyék,

- tanulják meg az értékek felismerését, a helyes döntések mechanizmusát, találják meg az

életvezetési kérdéseikben a pozitív támogatókat

25

1.1. Az egészségfejlesztési team

Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehajtását, az

egészségfejlesztési team végzi.

Tagjai:

- Igazgató vagy nevelési igazgatóhelyettes

- Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

- Iskolaorvos, védőnő

- Testnevelés munkaközösség vezető

- Szabadidő-szervező

- Diákönkormányzatot segítő pedagógus

- Osztályfőnöki munkaközösség-vezetők

- Szülői szervezet képviselője

- Drogkoordinátor

- Egészségnevelési koordinátor

- Környezetvédelmi koordinátor

- Diákképviselő

2. A komplex egészségfejlesztés területei

2.1. Fő célkitűzések:

- Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai,

szociális fejlődését

- Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat,

szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják

- Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus

életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni,

konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani

- Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő

felkészítésre

2.2. Az egészségnevelés fő területe

Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:

- Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése

- Az egészséges táplálkozás

- A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”, HPV) szerepe az egészség

megőrzésében

- A dohányzás elleni küzdelem

- Alkohol- és drog prevenció

- Az idővel való gazdálkodás szerepe

- A tanulási környezet tudatos alakítása

- Az egészséges környezet jelentősége

- Az aktív testmozgás, egészséges testtartás

- Balesetvédelem

26

2.3. Az egészségnevelési feladatok, programok és színterei

- A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és tüdőszűrést

- Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését

Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint egy megbeszélt

témában

- Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja

tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli problémáikat

- „Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat

hívunk meg

- A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos

foglalkozást szervezünk

- Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon

Tanórai foglalkozások

Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési

feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és

környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési

feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor

lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet

kialakítására.

Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem,

sportpályák, büfé, ebédlő, multimédiás szettek, projektorok, informatika termek és interaktív táblák

biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit.

Mindennapi testedzés – testnevelés

Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit.

Tanulóinknak heti 2,5-5 kötelező testnevelési órája van. A mindennapi testedzéshez szükséges

feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:

- Sportköri foglalkozások

- Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal), labdarúgás, mászó fal

- Kondicionáló terem használata

- Házi bajnokságokon való részvétel

- Osztályok közötti sportversenyek

Tanórán kívüli foglalkozások, programok

- Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap”.

Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára

elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot,

- Természetjáró túrák, ország és városlátogató-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi

tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni,

- Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget

nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést,

- Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken,

elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen,

- Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére (Ha vért adsz, életet adsz!),

- Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben,

- Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső

szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen

27

az „alkohol és drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes

higiénia” „Szexuális élet”.

- Minden lehetőséget és pályázati forrást kihasználva törekszünk arra, hogy a szabadidő hasznos

eltöltéséhez megfelelő mintákat adjunk tanulóinknak a különféle színházlátogatások, a „kultúra

élő épületeinek” (Nemzeti Színház, MÜPA, Opera, Vígszínház) megismerését célzó

programok, Múzeumok állandó és időszakos kiállításainak szervezésével. Többször élünk a

didaktikus témákat feldolgozó színházi (pl. Kolibri Színház előadásai) és mozi (pl. Toldi mozi

drog-prevenciós filmvetítései) előadások megragadó, élményszerűen megrázó nevelő

hatásaival.

Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok

Iskolánkba heti 1 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve minden nap jelen van a védőnő,

szerdánként a védőnő szaktanácsadást tart, feladataik az alábbiak:

- A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális

fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a

fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is

irányulnak (szekunder prevenció),

- Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése,

- Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve,

- Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat.

A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget:

- Életmód és betegségek összefüggései

- Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése,

megoldási javaslatok

- A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás a

serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek

megoldásában

- Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző

egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre.

- Évenként fogászati szűrővizsgálatot biztosítunk tanulóink számára,

- Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést javaslunk. Utóbbi vizsgálat

segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóink kiszűrésére, a

hatványozottabb segítségnyújtásra,

- A mentális, pszichés zavarokat azok jelzésével, szűrésével (ifjúságvédelmi felelős,

pszichológus) segíthetjük, lehetőség nyílik személyre szabott oktatásra, nevelésre,

- A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő,

fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása.

28

3.4. Közösségfejlesztés

3.4.1. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség, ill. közösség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munkánk iskolánkban

egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése irányítása iskolánk

nevelő-oktató munkájának alapvető kiemelt feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink a következők:

Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése tanári irányítása.

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanuló

közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

Osztály szinten beszélgetéseket kezdeményezünk, felméréseket készítünk, melyeket a tanulókkal

megbeszélve és feldolgozva közvetett módon befolyásoljuk a közösségi struktúra szerveződését.

Az önkormányzás képességének kialakítása

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői

segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon

tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

Az osztály diákbizottságok megválasztásával, a demokratikusan működő diákönkormányzat

„sejtjeit” alakítjuk ki, megteremtve az önálló kedvezményezést, az önálló programok, önálló

érdekvédelem szervezeti és tartalmi feltételeit.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

A tanulói közösségeket irányító pedagógusaink legfontosabb feladatának tekintjük a közösségek

tevékenységének tudatos tervezését, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak

akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak,

azokban aktívan részt vesznek, és ott közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és

viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai

keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása, éves szintű osztályprogramok

ill. iskolai programok szervezésével biztosítjuk a feladat végrehajtását.

3.4.2. A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái,

lehetőségei

Iskolai hagyományok őrzése, ápolása, továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési

elgondolásainkba. Hagyományaink sajátos arculatot adnak iskolánknak, színesítik a diákok

lehetőségeit, összetartó és megtartó erőt jelentenek. Fejlesztik az együttműködési készséget és

segítik a harmonikus emberi kapcsolatos kialakítását.

A tanév kezdete előtt, (augusztus végén) a kilencedikesek számára felkészítő tábort szervezünk. A

táborban diákjaink néhány tanárral, leendő osztályfőnökeikkel, de elsősorban a „Katonás”

diákokkal, a diákönkormányzat tagjaival töltenek el néhány napot, szabadidős körülmények között.

29

Itt találkoznak először az iskola rendjét meghatározó előírásokkal, szabályokkal. A tábor kellemes

ráhangolódást jelent a tanév eseményeire.

Az érettségi előtt álló diákjaink hagyományos rendezvénye a „Szalagavató-bál”, melyet november

végétől január végéig tartó időszakban rendezünk meg. A külső helyszínen megrendezésre kerülő

esemény ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, a végzősök műsorszámai után nyitókeringővel. Az

ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói, ismerősei, barátai.

Osztálykeretekben készülünk, és az utolsó tanítási napon ünnepeljük meg egymás

megajándékozásával a karácsonyt, figyelembe véve minden diáknak vallási hovatartozását.

A téli időszak eseménye a sítábor. A február vagy március hónapban szervezett program lehetőséget

nyújt a jelentkezők számára a téli sportolásra.

Nyári program a vízitábor, mely kellemes kikapcsolódást nyújt a tanulóknak.

Minden év tavaszán megrendezzük a „Katona- Napot” és 2 évenként a „Katona-gála”-t.

Minden tanév tavaszán, ill. a nyári szünetben megszervezzük lehetőség szerint külföldi iskolával

együttműködve nyelvi táborainkat (angol, német), mely elősegíti az idegen nyelvi környezetben

történő tanulást, ill. a nyelvvizsgára, emeltszintű érettségire történő felkészülést.

Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos ünnepe a ballagás. A rendezvényt a 11. évfolyam

szervezi. A végzős tanulóink meghitt, ünnepélyes keretek között barátaik és családtagjaik

jelenlétében búcsúzhatnak el iskolánktól. Az ünnepségen legjobb diákjaink kimagasló tanulmányi

eredményeik elismeréseként jutalomban és „Katona-díj” kitűntetésben részesülnek, a kimagasló

közösségi munkájukért a tanulók Katona-érmet kapnak.

A tanév során előzetes ütemezés szerint iskolai, fővárosi, országos szakmai és közismereti

versenyekben veszünk részt, különösen a szakmai területeken jelentős eredményeket érnek el

diákjaink.

Kulturális hagyományok ápolására, más kulturális értékek megőrzésére, megbecsülésére szolgálnak

az osztályszintű közös színház- és múzeumlátogatások.

Időszakonként szól az iskolarádió, iskolatévé, jelentős események (pl. évforduló) alkalmából

megjelenik az iskolaújság. Jól felszerelt iskolastúdiónk és diákmunkatársak elengedhetetlen

segítséget nyújtanak az iskolai rendezvények, ünnepélyek szervezésében.

Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl, a „kitekintést”, széles körű

tájékoztatást szolgálja, megtanít közvetlen módon az Internet adatbázisainak használatára.

Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente – májusban, ill. végzős

évfolyamokon ősszel– szervezett osztálykirándulások.

Az évente megrendezésre kerülő ünnepélyeink, október hatodika, október huszonharmadika,

március tizenötödike az eseményekhez illő tartalommal és színvonallal emlékeznek múltunkra,

közvetítik őseink üzenetét. Az ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, az

irodalmi színpados megemlékezés helyett időnként közösen filmet nézünk meg, emlékhelyeket

látogatunk, vetélkedőket szervezünk.

Időnkénti összefoglaló „évkönyvet” adunk ki, amelyben diákjaink saját írásaikkal, verssel, prózával

közvetíthetik üzeneteiket, gondolataikat.

30

Tanórán kívüli foglalkozásokon teremtünk lehetőséget a mindennapi testedzéshez, az iskolai

sportkör-, a diákszakkörök, érdeklődési körök működéséhez, egyéb rendezvényekhez.

3.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai

3.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások

tartalmazzák.

3.5.2. a pedagógusok általános intézményi feladatai:

A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés

A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel,

szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint

A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és helyettesített órák adminisztrációja az

E-naplóba

A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív

feladatainak teljesítése

A hivatali titok megőrzése

A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása

A különbözeti, az osztályozó- és javítóvizsgák lebonyolítása

A kísérletek, dolgozatok és tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése

A tanulmányi versenyek lebonyolítása

A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete

Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése

Az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladatok ellátása

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása

Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves

munkatervben meghatározott rendezvényeken

Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos

önképzés

A tanulók felügyelete

az óraközi szünetekben

A tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és

lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken

A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése

Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív

közreműködés

Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése

A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartás, szertárrendezés

Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel

3.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma:

Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az

osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák.

3.5.4. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

Az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit,

figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit.

Segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával

31

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját

Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével

Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi

helyzetét, neveltségi szintjét

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé

terjeszti

Szülői értekezletet és fogadóórát tart

Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket:

- digitális napló vezetése, ellenőrzése,

- félévi és év végi statisztikai adatok szoláltatása

- bizonyítványok, törzslapok megírása

- továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése

- hiányzások igazolása

Nyomon követi, segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát

Ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart a segítő szakemberekkel

Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli

tevékenységek szervezésében

Élményszerű szabadidős programokat szervez

Javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását

Órát látogat az osztályában

3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje

3.6.1. Kiemelten tehetséges gyermek- A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő

tevékenységek

Cél:

A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása

Feladat: A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének,

problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása,

kreativitásának fejlesztése, kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az

egyénhez igazodó fejlesztés.

Iskolánkban a tehetség, ill. képesség kibontakoztatásához célszerű a következőkre figyelnünk:

A diákok gondolkodási stratégiájának egyéni voltára

Egy-egy területen megmutatkozó „kimagasló” érdeklődésre, „különlegességre”

Kiemelkedő manuális képességekre, készségekre

Mivel iskolánk többcélú oktatással foglalkozik, azért tagozatokon belül más-más módszereket

alkalmaznak, ill. másfajta tehetségek kibontakoztatását kell elősegíteniük.

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása

A tehetséggondozó foglalkozása, szakkörök, érdeklődési körök

A tantárgyak lehetőség szerinti csoportbontása (nívócsapatok létrehozása)

Versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, a tanulók felkészítése országos versenyeke, külön

órakeretben

Iskolai sportkör működtetése

A továbbtanulás segítése

Célirányos szabadidős foglalkozások szervezése (színház, múzeum látogatás)

32

Iskolai könyvtár, Internet használata.

3.6.2. Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése

A SNI meghatározás

A fogalom értelmezését és a feladatokat a 2012.szeptember 01-től életbe lépő 2011.évi CXC törvény a

Nemzeti Köznevelésről 47.§-a adja meg. A korábban fogyatékosnak (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd

és más) nevezett gyermekcsoportot a 2003. évi LXI. számú törvénymódosítás óta nevezzük sajátos

nevelési igényűnek (SNI).

A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti,

utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális

feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra.

Alapító okiratunk szerint ellátható speciális feladatunk:

A 2012. szeptember 1-én éltbe lépő Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény szerint a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján:

- különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi (hallás- és

látásfogyatékos) egyéb pszichés fejlődési zavarral(súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása

A köznevelési törvény 47.§ (1.) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak

joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát

megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a

tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak

szerint kell biztosítani.

Ennek érdekében alapfeladatként valósítjuk meg:

- A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését

- A finanszírozás megoldását

- A segítő hálózat kiépítését

- Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását

- Támogatások lehetőségeinek biztosítását

- Az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktató-

nevelőmunka folyamatának a szervezését

- Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket

Jelentési kötelezettségek:

- szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása

- sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése

Intézményünkben a különleges gondozás formái:

iskolai nevelés és oktatás,

fejlesztő felkészítés.

Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink

életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 14-24 év).

33

Integráció-együttnevelés

A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást

igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé.

Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal, szakértői véleményében

megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg.

Iskolánk az integrált nevelés-oktatást tűzte ki pedagógiai céljául.

Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk.

Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s

ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés.

INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS)

A módszer, az óraszervezés nem változik. A módszer, az óraszervezés nem

hagyományos.

Frontális, teljesítményorientált stílus. Differenciáló, önértékelésre is alapozó

pedagógia.

A gondokért maga a gyermek a felelős. Gondok esetén a pedagógusnak kell

változnia.

A gyógypedagógusra hárul a probléma

megoldása.

A gyógypedagógus partner a

megoldásban.

Csak az osztályfőnök vállal részt az

integrálásban.

Szemléletváltás a teljes tantestületben,

nyitott iskola.

Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási

módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen

vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és

elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki.

Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek.

Az integrált nevelés feltételei:

1. tárgyi és személyi tényezők:

Alapító okirat, Pedagógiai Program,

a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember

segítsége (utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevétele)

fogadó kész, felkészült pedagógusok,

a tárgyi szükségletek biztosítása,

osztálylétszám korlátozása, figyelembevétele

2. Módszerek:

differenciálás:

eszközei:

segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban,

a tananyag tartalmában,

az óraszervezésben,

tanítási, tanulási ütemben,

célokban, a megkövetelt szintben,

számonkérés, értékelés módjaiban, típusában.

34

céljai:

képességfejlesztés,

helyes tanulási szokások gyakorlása

önálló tanulás megtanítása,

sikerélményhez juttatás,

egyéni lehetőségek fejlesztése,

együttműködés fejlesztése,

önellenőrzésre szoktatás,

reális önértékelés kialakítása.

Személyi feltételek

Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását:

fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus,

pszichológus,

logopédus,

pedagógiai asszisztens,

gyógy testnevelő

(akár az utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevételével) munkája kell, hogy segítse,

a feltételek minél jobb biztosítása a feladatunk.

Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (két-

három fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati

szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy

hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás

erősíti a minőségi munkát.

Szakmai kompetencia biztosítása

Pedagógus felvétel:

Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele.

A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése

Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása

Pedagógus továbbképzés:

Folyamatos képzés biztosítása

Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal

Az iskolai műhelymunka:

Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata

az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő

pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek

elfogadása, hatékony módszerek technikák alkalmazása, szükség esetén attitűd váltás, folyamatos

szakmai megújulás.

Követő mentori rendszer:

A kimenő diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében.

Az iskolanevelés

Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő

gyógypedagógiai intézménybe (szegregáltan) vagy együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e

tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek

állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége,

szocializálhatósága), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását.

35

A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek

rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és

tárgyi feltételekkel.

Az iskolánkba felvételt nyert „Különleges bánásmódot igénylő” fiatal egy úgynevezett tanulási

képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul.

A vizsgálat a következő részekből áll:

1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás

2. rajz vizsgálat: egy fát kell lerajzolni

3. fogalmazás: „Mi leszek tíz év múlva” címmel

4. intelligencia teszt kitöltése (RAVEN)

5. egyéni beszélgetés

Szakembereink (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus), a vizsgálat alapján

értékelik a jelentkező:

tanulási képességét,

egyéb tanulási akadályozottságát.

Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási

Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét.

Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság

Célcsoport: Célcsoport:

Beilleszkedési, tanulási, sajátos nevelési igényű

magatartási nehézséggel tanulók (fogyatékos)

küzdő gyermekek - értelmi fogyatékos

- pszichés fejlődési zavarral küzdő

- autista

Pszichés fejlődés zavarai

miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan és

súlyosan akadályozott

(pl. dyslexia, dysgraphia,

dyscalculia, mutizmus,

kóros hiperkinetikus vagy

kóros aktivitászavar).

Alkalmazott pedagógiai módszerek

Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak

többletszolgáltatásokat nyújt, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését

biztosítja.

A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű,

speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanórai feladatokon túli egyéni, személyre szabott

fejlesztéssel valósul meg.

Alkalmazott módszerek a közvetítési módban:

feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten,

feladat kis lépésekre bontása,

példa bemutatása, mintaadás,

36

tanítási stílusok váltakozása,

több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat),

szükség esetén több ellenőrzés,

feladaton belüli hangsúlyozás,

a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban),

tananyag változatos feldolgozása.

tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás

A tananyag tartalmában:

változtatás,

kiváltás,

elhagyás, vagy eltolás,

kompenzálás.

Óraszervezés:

frontális helyett csoport, pár, egyéni munka,

együttműködés előtérbe helyezése,

ösztönző társ megszervezése,

tanulók csoportokba rendezése.

Tanítási ütem:

lassítás,

képesség szerinti terhelés.

Számonkérés módja:

hagyományos, standardhoz viszonyítás,

tanuló önmagához mért fejlődéséhez,

szöveges értékelés,

tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól.

Az imént felsorolt módszerek a következő célok elkérését segítik:

képességfejlesztés,

helyes tanulási szokások gyakorlása,

önálló tanulás megtanítása,

sikerélményhez juttatás,

egyéni lehetőségek fejlesztése,

együttműködés fejlesztése,

önellenőrzésre szoktatás,

reális önértékelés kialakítása.

3.6.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A beilleszkedési, ill. magatartási nehézségek elsősorban a 9. évfolyamra bekerülő tanulók esetében

merülnek fel.

Minden tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérjük a veszélyeztetett tanulókat –

helyzetfelmérés után a problémásokat pszichológushoz, védőnőhöz vagy a gyermekvédelemhez

küldjük.

Célunk megvalósítása során:

Nélkülözhetetlen a diákok pszicho-szociális és biológiai környezetének ismerete.

37

Pozitív érzelmi kapcsolatot próbálunk teremteni. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a

teljesítésbeli sikereket..

Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód, egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk

sikerélményhez juttatni tanulóinkat.

Mindemellett a beilleszkedés fontos feltételének tartjuk, hogy a tanuló megismerje és elfogadja

iskolánk céljait, azonosulni tudjon az oktatási, képzési célokkal, követelményekkel, elfogadja

tanárait és az új osztályát, amelynek tagjaival együtt kell működnie négy, ill. öt éven keresztül.

Ennek érdekében:

- beiratkozáskor, ill. év elején megismertetjük a tanulókkal az iskolai hagyományokat, a

viselkedési normákat, a tanári és tantárgyi követelményeket

- a szakközépiskolai osztályokban a választott szakma részletesebb megismertetésével a szakmai

identitás meglapozását segítjük elő.

- Az osztályfőnök szervezésével személyes beszélgetések útján, ill. rendszeresen, de minimum

negyedévenként közös – az osztályban tanító tanárok részvételével történt megbeszélésen

feltárjuk és elemezzük a problémás tanulók helyzetét, kialakítjuk a velük szemben alkotott

pedagógiai eljárásokat, szükség esetén a szülők, gyermekjóléti szolgálat, külső szakemberek

segítségét kérjük.

- Az iskola az osztályfőnököknek és szaktanároknak biztosítja az egyéni foglalkozás lehetőségét

a törvényi órakeret terhére, ezzel is elősegítve a személyre szabott egyéni tanulói

foglalkoztatást.

3.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok feltárására, megelőzésére, megszűntetésére.

3.6.5. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség

Hátrányos helyzetűek

Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei

korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az

átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony

jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi

szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk.

Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a

hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó

támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A

közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség, segítséget

jelenthet a tanulónak, ha Útravaló Ösztöndíjas; ezzel mentori segítséget kap és pénzbeli támogatásban

részesül.

Veszélyeztetettség

A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében

kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy

akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog,

brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási

formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-

élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.

38

3.6.6. Koordinációs együttműködés

A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről,

amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti

szolgálat tevékenységét.

A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezi.

Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Szükség esetén kapcsolatot tartunk:

- nevelési tanácsadóval,

- gyermekjóléti szolgálattal,

- családsegítő szolgálattal,

- polgármesteri hivatallal,

- gyermekorvossal,

- továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal,

- szülőkkel

Az épületben jól látható helyen elhelyezzük az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét,

telefonszámát.

A pedagógus kollégákat folyamatosan tájékoztatjuk a szakirodalmakról és eljuttatjuk hozzájuk a

beérkezett szórólapokat. Felhívjuk figyelmüket a továbbképzésekre.

A kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel kapcsolatot tartunk, mert a szülői háztól távol

ezek a gyermekek könnyen ellenőrizhetetlenné válnak, és nehezen alkalmazkodnak a kollégiumban

kialakult fegyelemhez.

Figyelemmel kísérjük a pályázható ösztöndíjakat és erre felhívjuk az osztályfőnökök figyelmét.

3.6.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanév elején – minden évfolyamon szintfelméréssel mérjük fel, hogy tanulóink – különösen az

érettségi tárgyak vonatkozásában – milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek. A

felmérés alapján egyértelműen tervezhető, és meghatározható az éves felzárkóztató programunk.

Az iskola fenti tanulóinak az alábbi felzárkóztatási lehetőségeket biztosítja.

Egyéni korrepetálás

Tanulószoba

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai szervezés, csoportbontás

A tanítás tanulásának „megtanítása” a 9. évfolyamokon tanórai keretben, csoportbontásban

történik. (E foglalkozásokat kidolgozott program alapján szakképzett pedagógusaink végzik.)

A szaktanár segíti a fel nem tárt „diszes” problémák kezelését, illetve segít a tanulót megfelelő

helyre irányítani.

Minden foglalkozás célja:

- A tanuló tanuláshoz való viszonyának pozitív áthangolása.

- Hatékony tanulási formák kialakítása.

- Új, egyénre szabott módszerek bevezetése.

- Az alapképességek fejlesztése

A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzést szereznek, s

a félévenként megrendezésre kerülő osztályozóértekezleten számolnak be. Az osztályfőnökök és

szaktanárok kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről.

39

3.6.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Az osztályfőnök a tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart:

Iskolán belül: - az intézmény igazgatójával

- a nevelési igazgatóhelyettessel

- DÖK patronáló tanárral

- pedagógus kollégával

- DÖK vezetőivel

- szülői szervezet tagjaival

- iskolaorvossal

- védőnővel

Iskolán kívül: - szakellátó intézményekkel

- pszichológussal

- Nevelési Tanácsadóval

- Gyermekjóléti Szolgálattal

- Családsegítő Központtal

- Tinédzser Nőgyógyászati Ambulanciával

Szociális hátrányok csökkentése érdekében

Az osztályfőnök feltérképezi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, és saját használatára

erről feljegyzést készít.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat tanáccsal segíti. Figyelemmel kíséri tanulmányi

előmenetelüket, hiányzásaikat.

Ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszűntetni, akkor segítséget kér a

Gyermekjóléti Szolgálattól.

Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Intézményünkben külön odafigyelést igényelnek a vidékről bejáró tanulók, felkészítésük a

tanórákra idő hiányában (korai kelés, késői hazaérés) veszélyeztetve van.

Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű gyerekek szabadidős

tevékenységét.

Iskolánkban mindennemű agressziót elutasítunk. A tanítási órákon figyelmet fordítunk a helyes,

kulturált emberi kapcsolatok kialakítására. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk a

témával.

Bűnmegelőzési témákhoz a rendőrségtől kérünk előadókat, szakembereket.

40

3.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

3.7. 1. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselet útján - a jogszabályban meghatározottak

szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

A döntési jogkört-a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- az alábbi területeken

gyakorolhatják:

saját közösségi életük tervezésében, szervezésében

tisztviselőik megválasztásában

jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban

3.7.2. Iskolánkban a DÖK a legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a

nevelőtestület véleményének a meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a

diákok érdekeinek képviseletét tartja.

A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a diákönkormányzat segíti.

Azt, hogy a diákönkormányzat hány főt képvisel, minden évben osztályonként írásos nyilatkozattal

igazolni kell. Amennyiben az iskolában az egyes képzési rendszereken belül (gimnázium,

szakközépiskola, szakképzési évfolyam) tanuló fiataloknak több mint 50 %-a tartozik a

diákönkormányzathoz, akkor jogosult a képzési rendszerhez tartozó valamennyi tanulójának

képviseletére. Ha a tanulók kevesebb, mint 50%-a tartozik hozzá, akkor csak a diákönkormányzatba

jelentkezett tanulóknak a képviseletére jogosult.

A DÖK jogosítványait a Nemzeti Köznevelési törvény 48. § és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet.

120. §-a tartalmazza.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetve

amelyekben egyetértési jogkört gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra

meg kell hívni, az előterjesztést, meghívót - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő

előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit,

berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör

működéséért.

Az iskolai diákönkormányzat képviselőt választ, aki az iskolaszékben képviseli a diákságot.

Amennyiben a tanulókat érintő kérdés merül fel az iskolaszéki ülésen, akkor neki meghívót kell kapnia

az iskolaszéki ülésre, és meg is kell jelennie.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola könyvtárában, az iskola WEB-

oldalán megtalálható, illetve a házirend mellékletét képezi.

Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell

eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat havonta írásban tájékoztatja az iskola

igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról.

3.7. 3. Tantárgy-és foglalkozás (pedagógus) választás rendje: (R.5. §. (2.) d és 7.§. (1). bf.)

Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a –

következő tanév – kötelezően választható tantárgyaira, ill. érettségire történő (emelt szintű,

középszintű) felkészítő oktatásra:

41

A 9. évfolyamon - gépészet, ügyvitel, informatika és közlekedés osztályokban a II. idegen nyelvre

történő jelentkezés.

A 10. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyra történő jelentkezés.

- középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő

tantárgyakra - történő jelentkezés.

A 11. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyakra történő jelentkezés

- középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő

tantárgyakra - történő jelentkezés

A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, szakkörökre, diákkörökre, korrepetálásokra,

felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember

15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai WEB lap útján kaphat

tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai

vélemények figyelembevételével.

A foglakozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30.

(az érettségi felkészítő foglalkozások szeptember 15-től április 30-ig tartanak)

A nem kötelező, szabadon választott órákon történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre

a foglalkozásokra.

Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló

pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem

alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása az

iskolavezetés részéről nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet

is beadhatja.

3.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, a pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény

partnereivel

3.8.1 Célja: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok

erősítése

3.8.2. A tanulókkal való kapcsolattartás formái

A diákok az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola és az

osztályfőnök tájékoztatják:

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen

Diákönkormányzat résztvevője havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és faliújságon

keresztül.

Osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

Az igazgatóhelyettes havonta az iskolarádión keresztül, ill. aktuális események esetén e-naplón

keresztül

Hálózaton az iskolai híradó útján.

A diákot és szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző

könyvön keresztül írásban) tájékoztatják.

A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik útján – esetleg a diák ombudsmanon keresztül közölhetik az iskola igazgatójával, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

42

3.8.3. A szülőkkel való kapcsolattartás formái

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az

iskolavezetés, az iskolaszék, ill. szülői szervezet, valamint az osztályfőnök útján tájékoztatják.

Az iskola és szülők közötti együttműködés legfontosabb területei, lehetőségei:

szülői munkaközösségi-, iskolaszéki értekezlet félévente egy alkalommal

szülői értekezlet félévente legalább egy alkalommal,

fogadóórák, tanévenként két alkalommal,

ellenőrző,

e-napló.

1. Szülői értekezlet, amelynek célja a tájékoztatás:

Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről.

Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól

Helyi tanterv követelményeiről

Az iskola és a szaktanárok munkájáról

Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, szorgalmáról

A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről

Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról

A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola

igazgatója felé.

A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, nevelőtestületével,

illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy az iskolaszékkel.

2. Szaktanári fogadó óra félévente egy alkalommal, amelynek feladata:

A szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló

egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, a szabadidő helyes

eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.)

A fogadóórákra be lehet jelentkezni az e-naplón keresztül is.

A fogadóórák tervezett időpontja: november-december március – április

3. A szaktanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (ciklusonként 1 alkalommal)

A fogadórák időpontjait az ellenőrző könyvben, e-naplóban kell rögzíteni. Az osztályfőnökök,

szaktanárok a szülővel történő előzetes egyeztetés után személyesen tájékoztatják a szülőket a tanuló

tanulmányi előmeneteléről, esetleges problémákról.

Az évente meghatározott időpontok a titkársági hirdetőtáblán is olvashatók.

4. Iskolai rendezvények:

osztálykirándulás, osztályprogram

érettségi-, szakmai szóbeli vizsga

ünnepségek, versenyek.

5. Nyílt hét:

A 8. osztályosok számára lehetőség nyílik betekinteni az iskola nevelő-oktató munkájába, az általános

ismertetés után egy-egy tanórán tájékozódhatnak mind a szülők, mind a nálunk tovább tanulni

szándékozó tanulók a tanítási órák tartalmáról, hangulatáról, az iskola közösségi életéről igény szerint

érdeklődhetnek.

43

6. Írásbeli tájékoztatás:

Feladata a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve

különböző iskolai, vagy osztályszintű programokról az e-napló és az ellenőrző segítségével.

7. Elektronikus tájékoztatás:

Az iskola honlapján, és arról elérhető elektronikus napló által. Az elektronikus naplóhoz a szülők

szülői kódot kapnak, mely lehetőséget ad nekik arra, hogy gyermekük tanulmányaival és

magatartásával összefüggő eseményekről tájékozódjanak napi szinten.

8. Szülői panasz, kérvény, javaslat

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával az iskolaszékkel, szülői szervezettel. Az írásban

benyújtott javaslatokra, kezdeményezésekre, problémákra a megfelelő szervezet, ill. az iskola

igazgatója 15 napon belül válaszol.

Az iskolaszéknek, ill. a szülői szervezetnek címzett levelet zárt borítékban az igazgató titkárságán is le

lehet adni (ld. korábbi fejezetek).

A gyakorlati eljárás szabályait az SZMSZ és a Házirend szabályozza.

3.8.4. Partnerekkel való kapcsolattartás formái:

- Személyes találkozó

- Levél

- Elektronikus kapcsolattartás

- Megkeresés

- Szponzori lehetőségek

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős, kapcsolatait az igazgató vagy

az általa megbízott vezető végzi

3.9. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata

3.9.1. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák típusai:

osztályozó vizsgák

különbözeti vizsgák

javítóvizsgák

pótló vizsgák

Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és/vagy

szóbeli)

Kis érettségi a 12. évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli)

Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók

3.9.2. A vizsgaszabályzat célja:

A diákok tanulmányai alatt szervezett vizsgáinak lebonyolítási rendje.

3.9.3 A vizsgák lebonyolításának rendje:

A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit az Nkt. 64-72.§ -ai szabályozzák:

A tanulmányok alatti vizsgák minimum követelményeit minden képzési típusra, évfolyamra és

tantárgyra vonatkozóan, a mindig az aktuális tantervi követelmények határozzák meg. Ezek a

követelmények terjedelmi okok miatt, a Pedagógiai Program részét képző CD mellékleten állnak

rendelkezésre. A minimum követelményeket minden tanév elején aktualizáljuk.

44

A követelmények nyilvánosságra hozatala:

- a követelményeket a tanév eleji áttekintés után, de legkésőbb a következő vizsga előtt 1

hónappal nyilvánosságra hozzuk

- a követelmények mindenki számára elérhetők az iskola WEB - lapján

- megtekinthető a CD melléklet anyaga a könyvtárban rendelkezésre álló számító gépeken is

- az érintett tanulókat a szaktanárok a számukra aktuális követelményekről személyesen is

tájékoztatja, útmutatást adnak a megfelelő felkészüléshez

Félévenkénti osztályozó vizsgák, év végi javító-, osztályozó – vizsgák, különbözeti vizsgák:

a vizsgák időpontjai a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a

tanulók számára megfelelően tervezhető

a minimum követelményeket a szokásos módokon, időben ismertté tesszük

a vizsgakötelezettségekre a tanulókat konkrét, személyre szabott értesítő levélben

emlékeztetjük

a vizsgák előtt minden tanár köteles konzultációs lehetőséget biztosítani

Negyedéves vizsgák az esti rendszerben:

a négy beszámoló időpontja a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető,

tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető

a beszámolók részletes beosztását általában 3 héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt ismertetjük a

hallgatókkal (hirdető táblák, tanárok, WEB - lap)

a beszámolók részletes követelményeit is az előzőekhez hasonlóan 3 héttel előbb ismertté

tesszük

Beszámolók formái lehetnek – a szaktanár döntésének megfelelően:

írásbeli dolgozat, teszt

szóbeli felelet

otthoni dolgozat, feladatlapok megoldása egyénileg

projektmunka, csoportmunka

megajánlott jegy is lehet- egyéni mérlegelés következtében- az évközi kiemelkedő teljesítmény

vagy tanulmányi verseny eredményének figyelembevételével

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága:

A vizsgabizottság minden esetben minimum 3 fős:

- A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a

vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató

készíti elő.

- Az igazgató (tagozatvezető) felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan

lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

- A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári

végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet.

- A vizsga a nappali tagozaton 8 óra előtt nem kezdődik el, és legfeljebb 17 óráig tarthat.

- A vizsga a felnőttoktatás sajátosságaihoz igazodva 12 óra előtt nem kezdődik el, és legfeljebb

húsz óráig tarthat.

- A vizsgák menetét és eredményét a megfelelő forma nyomtatványokon

(vizsgajegyzőkönyveken) rögzíteni kell

45

Az írásbeli vizsga menete

- Az írásbeli vizsgán a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga

befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. dolgozat,

teszt, számítástechnikai program).

- A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles

kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.

- A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

- Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon,

tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden

egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni.

- Az íróeszközökről és az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről

a tanuló maga köteles gondoskodni; azokat egymás között a vizsgázók nem cserélhetik.

- A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett

feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet

csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

- A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő

vizsgatantárgyanként hatvan perc,

- Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló

időt meg kell növelni.

A köznevelési törvény 68.§.(4.) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye

alapján

a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg

kell növelni,

b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

- Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó

feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,

aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a

szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.

- Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a

szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést.

- Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett

vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné

a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott

vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi

időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat

értékelni kell.

- Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról

engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által

meghatározott időben.(ez csak osztályozó vizsga esetén alkalmazható!)

- Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat,

tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli,

röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

- Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az igazgató és két másik - a

vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a

cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az

érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.

- A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

46

A szóbeli vizsga menete

- A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint

amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

- A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és

kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli

vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

- A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság

tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben

egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

- Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell

biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de

gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

- Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A

vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha

meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében

elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében

megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló

idő letelt.

- Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy

alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére.

- A köznevelésről szóló törvény 71.§.(4.) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató

engedélye alapján

a) a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.

- Ha a vizsgázónak a köznevelési törvény 68.§.(4.) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az

írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből

áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez

rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel

kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a

vizsgahelyiséget elhagyhatja.

- Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön

helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc

percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár

felolvassa.

- Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a

vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de

ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság

megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga

jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatokat az iskola igazgatója legalább 2 hónappal a vizsga előtt jóváhagyja és

a szokásos módon tájékoztatja az érintetteket.

a vizsgabizottság elnöke a vizsga kezdete előtt meggyőződik a vizsgához szükséges

személyi-, tárgyi feltételekről

Az elnök tájékoztatja a résztvevőket a feladatokról és a követelményekről

előre meghatározott idő áll a rendelkezésre a feladat végrehajtásához, melybe a

tájékoztatás ideje nem számít bele

a gyakorlati vizsgarészeket, majd a vizsgát érdemjeggyel kell értékelni és a megfelelő

módon jegyzőkönyvben rögzíteni

47

3.9.4. A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t)

osztályozó vizsgára jelentkezik

a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított

a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított

más intézményből átvételüket kérik az intézménybe, az intézmény igazgatója által

különbözeti vizsga letételére utasított

3.9.5. Vizsgák iratkezelési rendje

Az írásbeli vizsgák dokumentumait egy naptári évig őrizzük.

3.9.6. A vizsgák értékelési és minősítési rendje

5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli tantárgyi vizsgáknál:

0 - 33 % 1

34 - 50 % 2

51 - 75 % 3

76 - 89 % 4

90 - 100 % 5

Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél

5 /jeles/:

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag,logikusan és

hiánytalanul megadott válaszok,

4 /jó/:

összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kishányadára a tanuló

csak tanári segédlettel emlékszik,

3 /közepes/:

akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes,

a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján

felismeri a tanuló,

2 /elégséges/:

nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel

tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni,közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a

tanuló,

1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő

kérdésekre sem felidézni a tanuló

Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges értékelést!

48

3.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába.

A felvétel és az átvétel helyi szabályozásának alapja:

az osztályok száma az évfolyamon

az osztályok létszáma

a választott/ tanult idegen nyelv

az alap/ emelt óraszámú tantárgyak

különleges bánásmódot igénylő tanulók esetén: a személyi, tárgy feltételek megléte, a fejlesztés

lehetőségének biztosítása

3.10.1.Átvételi eljárás rendje

Az igazgató a fenti szempontokat mérlegelve dönt a tanuló átvételéről.

Az elutasításról az iskola, írásban értesíti a tanuló képviselőjét, felhívja a figyelmet a döntés elleni

jogorvoslati lehetőségre.

Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér iskolánkétól, a tanuló

különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezhető. A felzárkóztatáshoz segítséget biztosítunk, a vizsga

letételéhez szükség esetén türelmi időszakot biztosítunk.

A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt az átvételkor írásban értesíti.

3.10.2.A felvételi eljárás rendje

A jelentkezések elbírálása

Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi pontszámok számítása a 7. év végi és a 8. félévi osztályzatok

duplázásával az alábbiak szerint történik:

magyar irodalom maximum 20 pont

magyar nyelv maximum 20 pont

történelem maximum 20 pont

matematika maximum 20 pont

idegen nyelv maximum 20 pont

összesen: maximum 100 pont

Központi írásbelit nem íratunk, kérésre azonban figyelembe vesszük az eredményt.

Tájékozódó, ismerkedő jellegű beszélgetésre hívjuk be a hozzánk jelentkezőket.

A rangsorolás szabályai

A felvételi rangsort a felvételi eljárás során elért összpontszám alapján alakítjuk ki. Mindenkit

besorolunk minden tanulmányi területre, amelyre jelentkezett.

Azonos pontszám esetén előnyt élveznek:

a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

beiskolázási körzetben (Budapest, Pest megye) lakó tanulók

a különleges helyzetű tanulók:

- akinek a testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll

- akinek a testvére vagy a szülője az iskola tanulója volt

- akinek a szülője, gondviselője közalkalmazott

49

Ideiglenes felvételi jegyzék:

Az ideiglenes felvételi jegyzéket (a név vagy jelszó és a születési dátum megjelölésével) közzétesszük

iskolánk honlapján és kifüggesztjük az iskola bejáratánál.

Végleges felvételi jegyzék:

A végleges felvételi jegyzéket az ideiglenes felvételi jegyzék rangsora alapján állítjuk össze, és a

felvételi ponthatárt a jelentkezők által elért pontszámok és a felvehető tanulók függvényében

határozzuk meg. Nem nyerhet felvételt az a tanuló, aki nem érte el a felvételi ponthatárt, illetve aki az

ismerkedő jellegű beszélgetésen nem jelent meg, és a távolmaradás okát nem jelezte.

3.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

3.11.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfontosabb céljai:

- veszélyhelyzetek felismerése

- életkornak megfelelő ismeretek közvetítése

- az elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása

3.11.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítási formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési

módjai:

Tanórán: biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra keretében előadás, projekt, gyakorlat, IKT-eszközök

használatával.

Tanórán kívül: szakkör, tanórán kívüli foglalkozás vagy kirándulás keretében előadás, projekt

gyakorlati bemutatók, IKT-eszközök használatával.

Önálló ismeretszerzés keretében: házi feladat, gyűjtőmunka, kutatómunka, projekt IKT-eszközök

használatával.

50

IV. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

„Mondd el és elfelejtik,

Mutasd meg és emlékeznek,

Vond be őket és megtanulják.”

(Konfuciusz)

4.1 A választott kerettantervek megnevezése

2013. szeptember 1-jétől

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12.

évfolyama számára

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. számú melléklet- Kerettanterv a Felnőttoktatás

középfokú nevelés - oktatás számára

Szakképzési kerettanterv az 54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítéshez, valamint a XIII.

informatika ágazathoz

Szakképzési kerettanterv az 54 521 03 Gépgyártás-technológiai technikus szakképesítéshez, valamint a

IX. gépészet ágazathoz

Szakképzési kerettanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez, valamint a XXV. ügyvitel

ágazathoz

Szakképzési kerettanterv az 34 521 10 Szerszámkészítő szakképesítéshez

Tantárgyi tantervek

A megadott óratervek alapján jól látható az iskola által kötelezően oktatott, ill. a nem kötelező

óraszámok terhére oktatott tantárgyak. Külön kiemeljük, hogy minden tanulónak – iskolatípustól

függetlenül lehetőség nyílik - a 9. évfolyamon a gépírás elsajátítására, az informatika tantárgy

tanulására, az emelt szintű érettségire történő felkészülése a kötelező felett két válaszható tantárgy

esetén. Az óraszámok összeállításánál kiemelt szempontnak tekintettük a tanulók törvény által

garantált maximális terhelhetőséget.

A helyi tantervek az érvényben lévő kerettantervek alapján készültek, elektronikus adatrögzítőn

megtalálhatóak.

A nappali tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti

követelményként: - a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormányrendelet (kifutó jelleggel)

- 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról


alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IV. rész: Szakközépiskolák számára (kifutó jelleggel)


rendjéről 6. számú melléklete a Szakközépiskolák számára

51

- a szakmacsoportos alapozás tervei az FPPTI. Szakmacsoportos kerettantervi ajánlásai

alapján a fogadó TISZK - ekkel egyeztetett módon készült (kifutó)

Kimeneti követelményként:

- az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet

A felnőttoktatási tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek:

Bemeneti követelményként:

- a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormányrendelet (kifutó jelleggel)

- 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról


alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IX. rész: Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás

számára (kifutó jelleggel)


rendjéről 12. számú melléklete a Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára

A kiválasztott tanterveket a Pedagógiai Program CD melléklete tartalmazza!

4.2 Óraterveink:

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása az óratervekben található.

4.2.1 Gépészet és közlekedés szakmacsoport

- Gépészet szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozással a 9-12.

évfolyamon

Kód: GÉP-1 (kifutó)

- Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással a 9-12. évfolyamon

Kód: GÉP-1N felmenő

- Közlekedés (gépészet) szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos

alapozással a 9-12. évfolyamon

Kód: KÖZL (kifutó)

4.2.2 Informatika szakmacsoport

- Informatika szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szoftveres szakmacsoportos

alapozással

Kód: INF-1/Új szoftver (kifutó)

- Informatika szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály, emelt szintű nyelvoktatással,

szoftveres szakmacsoportos alapozással (9-13) (kifutó jelleggel)

Kód: INF-2/Új szoftver

- Informatika szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, hardveres szakmacsoportos

alapozással (9-12)

Kód: INF-1/Új hardver (kifutó)

- Informatika nappali 9-12. szoftveres szakmacsoportos alapozással Kód: INF-1N/ÚJ szoftver (felmenő)

52

4.2.3 Ügyvitel szakmacsoport

- Ügyvitel szakmacsoportos alapozás 9-12. évfolyam

Kód: ÜGYV-1/Új(kifutó)

- Ügyvitel szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály 9-13. évfolyam

Kód: ÜGYV-3/Új- (Kifutó jelleggel)

- Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással

Kód: ÜGYV-1N/ÚJ (felmenő)

4.2.4 Felnőttoktatás

Kifutó jelleggel:

- Esti rendszerű, általános tantervű képzés azonosító: F-G-E-9-12

- Nappali rendszerű, általános tantervű képzés azonosító: F-G-N-9-12

- Levelező rendszerű, általános tantervű képzés azonosító: F-G-L-9-12

Felmenő rendszerben:

- Esti rendszerű, általános tantervű képzés kódja: FELN. KÖZ. E. 9-12.azonosító:F-K-E-9-12

- Nappali rendszerű, általános szakközépiskolai tantervű képzés, Kód: FELN.SZK. N. 9-12.

azonosítója F-SZK-N-9-12 - Levelező rendszerű, általános tantervű képzés Kód: FELN. KÖZ. L. 9-12. azonosító: F-K-L-9-

12

53

Azonosító: M-N-9-12 Kód: GÉP-1 Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől

Módosítva: 2012. szeptember 1.

ÓRATERV (kifutó jelleggel)

Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással

*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12.

évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva.

** Az osztály két csoportra bontva

*** Az osztály három csoportra bontva

Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Irodalom 3 3 3 3

Magyar nyelvtan 1 1 1 1

Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3

Társadalomismeret és etika - - 1 -

Idegen nyelv ** 4 4 3,5 3,5

Matematika 3 4 3 4

Ének-zene 1 1 - -

Rajz és vizuális kultúra - - 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Testnevelés és sport 3* 2,5* 2,5* 2,5*

Fizika 1,5* 2 - -

Földünk és környezetünk 1,5 1,5 - -

Biológia - - 2 1

Kémia 1,5 1,5 - -

Informatika** - 2 2 2

Információkezelés-gépírás** 2 - - -

Tanulásmódszertan és önismeret** 1 - - -

Szakmacsoportos alapozás (elmélet)

Ábrázoló geometria

Geometriai mérések

Géprajzi ismeretek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Anyagválasztás elméleti alapjai

Anyagvizsgálatok Gépészeti alapismeretek

Informatika (AUTOCAD)

Gépészeti kötések Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás

Szakmacsoportos alapozás (gyakorlat) ***

Szerelési gyakorlat Fémipari alapgyakorlat

Kézi forgácsolási gyakorlat

Gépi forgácsoló gyakorlatok Fúrás

Szerelési alkatrészgyártási feladatok

Anyagvizsgálati gyakorlatok Nem oldható kötések készítése

Melegüzemi gyakorlat

Pneumatika szerelése Gyalulás vésés

CNC-program készítése

Sík és hosszesztergálási gyakorlatok

(2) 2

-

- -

-

- -

-

- -

(4)

4/3 4/3

4/3

- -

-

- -

-

- -

-

(2) -

1

1 -

-

- -

-

- -

(4)

- -

-

4/3 4/3

4/3

- -

-

- -

-

-

(6) -

-

- 1

2

1 1

1

- -

(4)

- -

-

- -

-

4/3 4/3

4/3

- -

-

-

(6) -

-

- 1

-

- -

1

2 2

(4)

- -

-

- -

-

- -

-

1 1

1

1

A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 30 30

A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 34 34

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 4 2 2

A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 31,5 32 32

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Gépészeti alapismeretek

-

- -

-

- -

-

- -

-

- -

2

2 2

1

2 2

2

2 2

1

2 2

54

Azonosító: M-N-9-12 Kód: GÉP-1N Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől

felmenő

ÓRATERV

Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással




9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar irodalom 2 3 3 3

Magyar nyelv 2 1 1 1

Idegen nyelv** 3 3 3+1 3+1

Matematika (**9. évfolyamon) 3* 3+1 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Vizuális kultúra 1+1

Informatika** 1 0+2 0+2 0+1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Információkezelés** 0+2 - - -

Tanulásmódszertan** 0+1 - - -

Szakmai tárgyak:

Szakmai elmélet

Munkahelyi egészség és biztonság

Gépészeti alapozó feladatok

Munkavédelem

Műszaki mérés

Szakmai gyakorlat ***

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat***

Elsősegélynyújtás gyakorlat***

Műszaki mérés gyakorlat***

6

(3)

0,5

2,5

-

-

(3)

2+1

-

7

(4)

-

3+1

-

(3)

3

-

-

8

(4)

-

4

-

(4)

3+1

-

-

11

(8)

-

4+1

1

2

(3)

3

1

2

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4

A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám 4 4 4 3

A tanuló tényleges heti óraszáma 35 36 35 34

Középszintű érettségire választható tantárgyak:

Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Vizuális kultúra,

Testnevelés és sport, Szakmai tantárgy (gépészeti

alapismeretek), Etika



Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

1

1

2

-

2

2

1

1

2

1

55

Azonosító: KZ-N-9-12 Kód: KOZL Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől


Közlekedés (gépészet) nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással 2012. szept. 1-jétől tesi 3+2!


9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Irodalom 3 3 3 3




Idegen nyelv 4 4 3,5 3,5

Matematika 3 4 3 4

Ének-zene 1 1 - -




Fizika 1,5* 2 -


Biológia - - 2 1

Kémia 1,5 1,5 - -

Informatika** 2 2 2



Szakmacsoportos alapozás (elmélet)

Munka –és környezetvédelem

Elektrotechnika

Vállalkozási ismeretek

Műszaki alapismeretek

Szakmacsoportos alapozás (gyakorlat) ***

Műszaki rajz

Szerelés

Mérés és forgácsolás

Méréstechnika

Műszaki dokumentáció

(2)

2

-

-

-

(4)

4/3

4/3

4/3

-

-

(2)

2

-

-

-

(4)

-

-

-

4

-

(6)

-

2

4

-

(4)

-

-

-

4

-

(6)

-

-

2

4

(4)

-

-

-

-

4






Emelt szintű érettségi felkészítések


Történelem

Matematika

Idegen nyelv __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

szabadon választható

Fizika

Közlekedési alapismeretek

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2


évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva. ** Az osztály két csoportra bontva


56

Azonosító: I-N-9-12 Kód: INF-1/ÚJ szoftver Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől


Informatika nappali 9-12 (szoftver) szakmacsoportos alapozással 2012. szept. 1-jétől tesi 3+2!





9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Irodalom 3 3 3 3





Matematika 3 4 4 4

Ének-zene 1 1 - -

Rajz és vizuális kultúra - 2 - -



Fizika 1,5 2 -


Biológia - - 2 2

Kémia 1,5 1,5 - -

Informatika** - - - -



Szakmacsoportos alapozás (szoftver)

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek gyakorlatok

Weblapszerkesztés, grafika gyakorlat

Adatbáziskezelés elmélet

Adatbáziskezelés gyakorlat

Hálózatok elmélet

Hálózatok gyakorlat

Programozás elmélet

Programozás gyakorlat

2

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2

2

-

-

-

1

2

2

2

1

2

2

2

-

-

-

1

2

2

1








Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Szabadon választható

Fizika


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

57

Azonosító: I-N-9-13 Kód: INF-1/ÚJ szoftver Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől


Informatika nappali 9-13 nyelvi előkészítő (szoftver) szakmacsoportos alapozással



Tanulásmódszertan és önismeret

Képesség-

fejlesztés

1

- - - -

Matematika 3

Természettudományos ismeretek 2

Magyar és nyilvános beszéd 2

Történelem és demokratikus

állampolgárságra nevelés 2

Irodalom - 3 3 3 3

Magyar nyelvtan - 1 1 1 1

Történelem és állampolgári ismeretek - 2 2 3 3

Társadalomismeret és etika - - - 1 -

Idegen nyelv 11 4 4 4,5 4,5

Matematika - 3 4 4 4

Ének-zene - 1 1 - -

Rajz és vizuális kultúra - - 2 - -

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

Fizika - 2 2 - -

Földünk és környezetünk - 1,5 1,5 - -

Biológia - - - 2 2

Kémia - 1,5 1,5 - -

Informatika** 5

Információkezelés-gépírás** 2 - - - -

Szakmacsoportos alapozás (szoftver)


Informatikai alapismeretek gyakorlatok

Weblapszerkesztés, grafika gyakorlat

Adatbáziskezelés elmélet

Adatbáziskezelés gyakorlat

Hálózatok elmélet

Hálózatok gyakorlat

Programozás elmélet

Programozás gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2

2

-

-

-

1

2

2

2

1

2

2

2

-

-

-

1

2

2

1

A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 27,5 32 31

A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4 4

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 31,5 36 35

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 4 4 0 0

A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 31,5 31,5 32 31

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon

választható)


Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Ügyviteli alapismeretek

Informatika

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2



58

Azonosító: I-N-9-12 Kód: INF-1/ÚJ hardver Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől


Informatika nappali 9-12 informatika (hardver) szakmacsoport




9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Irodalom 3 3 3 3





Matematika 3 4 3 4

Ének-zene 1 1 - -



Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5

Fizika 2 2 -


Biológia - - 2 1

Kémia 1,5 1,5 - -

Informatika** - 2 2 2



Szakmacsoportos alapozás (hardver)

Informatika szakmai elmélet 2 2 6 6

Elektronikai ismeret 2 2 3 -

Hardver alapismeretek - - 3 3

Hálózati alapismeretek - - - 3

Informatikai szakmai gyakorlat*** 4 4 4 4








Történelem

Matematika

Idegen nyelv

szabadon választható

Fizika


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

59

Azonosító: I-N-9-12 Kód: INF-1N/ÚJ szoftver Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől

ÓRATERV

Informatika nappali 9-12. szakmacsoportos alapozással




9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.






Etika 1

Biológia - egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1


Informatika** - - - -



Információkezelés** 0+2 - - -


Szakmai tárgyak:

Szakmai elmélet


Munkaszervezési ismeretek

Információtechnológiai alapok

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

Hálózati ismeretek I.

Szakmai gyakorlat***

Munkaszervezés gyakorlat***

Információtechnológiai gyakorlat***

Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat***

Hálózati ismeretek I. gyakorlat***

6

(2)

0,5

-

1

0,5

-

(4)

-

2

1+1

-

7

(3)

-

-

1+1

1

(4)

-

2

2

8

(3)

-

-

2

1

(5)

-

2+1

2

11

(4)

1

-

1

2

(7)

2

2+1

2






Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Vizuális kultúra,

Testnevelés és sport, Etika



Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Szabadon választható

Fizika


2

2

1

1

2

2

2

2

1

1

2

2

60

Azonosító: K-N-9-12 Kód: ÜGYV-1/ÚJ Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől


Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással




**** Az egyik órában az osztály három csoportra bontva


9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Irodalom 3 3 3 3




Idegen nyelv 4 4 4 5

Matematika 4 4 4 4

Ének-zene 1 1 - -

Rajz és vizuális kultúra 1 1 - -



Fizika 1,5 2 -


Biológia - - 2 2

Kémia 1,5 1,5 - -

Informatika** 1 1 2 2

Információkezelés-gépírás** - - - -


Szakmacsoportos alapozás

Információkezelés (gy)***

Viselkedéskultúra (gy)***

Kommunikáció (gy)***

Gazdálkodási ismeretek (e+gy)****

Gépírás és levelezés (gy)***

Informatikai alkalmazás (gy)***

Titkári ismeretek (e)

Gazdasági-vállalkozási ismeretek (e)

2

1

-

1+1

-

-

-

-

2

-

1

1+1

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

2

2




A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 3 1,5 1,5

A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 30,5 31,5 31,5



Történelem

Matematika

Idegen nyelv


Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

61

Azonosító: K-N-9-13 Kód: ÜGYV-3/ÚJ Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől


Ügyvitel nappali 9-13 nyelvi előkészítő, szakmacsoportos alapozással

** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva

**** Az egyik órában az osztály három csoportra bontva



Tanulásmódszertan és önismeret

Képesség-

fejlesztés

1

Matematika 3

Természettudományos ismeretek 2

Magyar és nyilvános beszéd 2

Történelem és demokratikus

állampolgárságra nevelés 2

Irodalom 3 3 3 3




Idegen nyelv ** 11 4 4 4 5

Matematika 4 4 4 4

Ének-zene 1 1 - -

Rajz és vizuális kultúra 1 1 - -

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

Fizika 2 2 -


Biológia - - 2 2

Kémia 1,5 1,5 - -

Informatika** 5 1 1 2 2

Információkezelés-gépírás** 2 - - - -

Szakmacsoportos alapozás

Információkezelés (gy)***

Viselkedéskultúra (gy)***

Kommunikáció (gy)***

Gazdálkodási ismeretek (e+gy)****

Gépírás és levelezés (gy)***

Informatikai alkalmazás (gy)***

Titkári ismeretek (e)

Gazdasági-vállalkozási ismeretek (e)

2

1

-

1+1

-

-

-

-

2

-

1

1+1

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

2

2

A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 27,5 30 30

A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4 4

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 31,5 34 34

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 3 3 1,5 1,5

A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 30,5 30,5 31,5 31,5

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon

választható)


Történelem

Matematika

Idegen nyelv


Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

62

Azonosító: K-N-9-12 Kód: ÜGYV-1N/ÚJ Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől

ÓRATERV

Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással




9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.






Etika 1

Biológia - egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1


Informatika** 1 0+2 0+2 0+1



Információkezelés** - - - -


Szakmai tárgyak:

Szakmai elmélet


Levelezési ismeretek

Kommunikáció alapjai

Gazdasági alapismeretek

Jogi ismeretek

Vállalkozási ismeretek

Szakmai gyakorlat***

Gépírás és iratkezelés***

Levelezési gyakorlat***

Üzleti kommunikáció***

6

(3)

0,5

1

-

1

0,5

-

(3)

2+1

-

-

7

(2)

-

-

-

1

1

-

(5)

2+1

2

-

8

(4)

-

-

1

2

1

-

(4)

1+1

2

-

11

(6)

-

-

3

-

-

3

(5)

-

-

4+1






Biológia – egészségtan, Fizika, Kémia, Ügyviteli

alapismeretek Vizuális kultúra, Testnevelés és sport, Etika



Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Földrajz

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

1

1

2

2

2

2

1

1

2

2

63

Azonosító: F-G-E-9-12 Kód: FELN. GIMN. E. 9-12. Érvényes: 2012. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel

Esti rendszerű

ÓRATERV

** Az osztály két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul


9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Irodalom 2,5 3 3 3

Anyanyelv és kommunikáció 1,5 1 1 1

Történelem 1,5 2 2 2,5

Emberismeret és etika - - - 0,5

Idegen nyelv (angol és/vagy német**) 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Művészetek - - 0,5 0,5

Fizika 1 1 1 -

Földünk és környezetünk 1 1 1 1

Biológia 1 1 1 1

Kémia 1 1 1 -

Informatika - - 1 1

Életvezetés 0,5 0,5 0,5 0,5

A tanuló kötelező heti óraszáma 18 18 19 18


A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 20 20 21 20

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 0 0,5 1 1

A tanuló tényleges heti óraszáma 18 18,5 19, 5 19

A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:

Fizika, Kémia

Biológia, Földünk és környezetünk

Informatika

Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)


Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Biológia

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

-

-

1

1

1

1

1

1

1

64

Azonosító: F-K-E-9-12 Kód: FELN. KÖZ. E. 9-12. Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben

Esti rendszerű

ÓRATERV



9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar Irodalom 2 2 2 3

Anyanyelv és kommunikáció 1 1 1 1


Emberismeret és etika - - - 1

Idegen nyelv (angol vagy német**) 3 3 3 4

Matematika 4 4 4 4

Művészeti ismeretek 1 1 1 -

Fizika 1 1 1 1

Földrajz 1 1 1 -

Biológia 1 1 1 -

Kémia 1 1 1 -

Informatika - - 1 1

Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) 1 1 1 1

A tanuló kötelező heti óraszáma 15 15 15 12,5

A szabadsáv heti óraszáma 3 3 3 5,5

A szabad sávból felhasznált heti óraszám 3 3 4 5,5



Biológia, Földrajz, Kémia

Fizika,

Informatika



Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Biológia

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

-

-

1

1

1

1

1

1

1

65

Azonosító: F-G-N-9-12 Kód: FELN. GIMN. N. 9-12. Érvényes: 2012. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel

Nappali rendszerű

ÓRATERV


2013-14-es tanévben alkalmazható a 11. K, a 12. K, 12. S és 12. Z osztályoknál kifutó rendben


9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Irodalom 3 3 3 4


Történelem 2 3 3 4


Idegen nyelv ** (angol és/vagy német) 4 5 5 5

Matematika 5 5 5 5

Művészetek - - 1 1

Fizika 2 2 2 1

Földünk és környezetünk 2 2 2 2

Biológia 2 2 2 2

Kémia 2 2 2 1


Életvezetés 1 1 1 1







Fizika, Földünk és környezetünk

Biológia, Kémia

Informatika



Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Biológia

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

66

Azonosító: F-SZK-N-9-12 Kód: FELN.SZK. N. 9-12. Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől felmenő jelleggel

Nappali rendszerű-szakközépiskolai ÓRATERV


Alkalmazandó a 2013-2014-es tanévben az új belépő osztályoknál:10. K, 11. S, 11. Z felmenő rendben


(9. évf.) 10. évf. 11. évf. 12. évf.





Idegen nyelv ** (angol vagy német) 4 5 5 5

Matematika 5 5 5 5

Művészeti ismeretek - 1 1 1

Fizika 2 2 2 1

Földrajz 2 2 2 2

Biológia 2 2 2 2

Kémia 2 2 2 -


Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) 1 1 1 1

Vállalkozási ismeretek - - 1 2


A szabadsáv heti óraszáma 1 2 1 1

A szabad sávból felhasznált heti óraszám 1 2 1 1

A tanuló tényleges heti óraszáma (28) 30 31 30

A középszintű érettségire kötelezően választható

tantárgyak:

Fizika,

Biológia, Kémia, Földrajz

Informatika

Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon

választható)


Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Biológia

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

-

1

-

2

2

2

2

2

2

2

67

Azonosító: F-G-L-9-12 Kód: FELN. GIMN. L. 9-12. Érvényes: 2012. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel

Levelező rendszerű

ÓRATERV



9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Irodalom 1,5 1,5 1,5 1,5

Anyanyelv és kommunikáció 0,5 0,5 0,5 0,5

Történelem és társadalmi ismeretek 1 1 1 1



Matematika 2 2 2 2

Művészetek - - 0,5 0,5

Fizika 0,5 0,5 0,5 0,5

Földünk és környezetünk 0,5 0,5 0,5 0,5

Biológia 0,5 0,5 0,5 0,5

Kémia 0,5 0,5 0,5 0,5

Informatika - - 1 1

Életvezetés 0,5 0,5 0,5 0,5




A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 0 0 0 1,5

A tanuló tényleges heti óraszáma 9,5 9,5 11 11,5


Fizika, Földünk és környezetünk

Biológia, Kémia

Informatika



Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Biológia

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

68

Azonosító: F-K-L-9-12 Kód: FELN. KÖZ. L. 9-12. Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől felmenő jelleggel

Levelező rendszerű

ÓRATERV



9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.


Anyanyelv és kommunikáció 0,5 0,5 0,5 0,5




Matematika 2 2 2 2

Művészeti ismeretek - - - 1

Fizika 0,5 0,5 0,5 0,5

Földrajz 0,5 0,5 0,5 -

Biológia 0,5 0,5 0,5 -

Kémia 0,5 0,5 0,5 -

Informatika - - 1 1

Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) 0,5 0,5 0,5 0,5

A tanuló kötelező heti óraszáma 10 10 11 7,5

A szabadsáv heti óraszáma 0 0 0 2,5

A szabad sávból felhasznált heti óraszám 0 0 1 2,5



Fizika,

Biológia, Kémia, Földrajz

Informatika



Történelem

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Biológia

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

0,5

1

-

1

1

1

1

1

1

1

69

4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan

tankönyvvé nyilvánítottak.

Az új Nemzeti Alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével az érintett iskolai évfolyamokon

bármely tantárgyhoz, csak olyan tankönyvet választunk, ami az iskolai tankönyvrendelés kereti

között megrendelhető, amelyek tankönyvvé lettek nyilvánítva.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.

tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az

egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, vagy

júniusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése tanév kezdése előtt a szülők

kötelessége.

A felnőttoktatási tagozaton:

- a nappali rendszerű oktatásban a következő tanév tankönyveiről májusban és júniusban

tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat írásban, illetve az iskola WEB - lapján keresztül. Azok

megrendelése illetve beszerzése a szülők illetve a tanulók kötelessége.

- az esti rendszerű képzésben a következő évre ajánlott tankönyvjegyzék szintén már júniusban

rendelkezésre áll, a WEB-lapról letölthető formában, így megfelelő idejük van arra a

tanulóknak, hogy a tanév kezdetéig azokat fokozatosan beszerezhessék

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek

több tanéven keresztül kiválaszthatóak, használhatók.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban

foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.

Az iskola arra törekszik, hogy a támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt

szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű

tanulók ingyenesen használhatják.

- Az ingyenes tankönyvet, taneszközt a mindenkor érvényben lévő miniszteri, ill. fenntartó

rendelet alapján kapják meg tanulóink tartós könyvtári használatból- a munkafüzetek kivételével.

A köznevelési törvény 46. § (4) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a

munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az

iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz

rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.

Az iskolának a jogszabályokban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás

helyi rendjét.

70

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskola

házirendjében kell meghatározni.

4.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai

4.4.1. A nevelő és oktató munka céljait részletesen leírtuk a nevelési programban

4.4.2. Az iskolánk pedagógiai feladatainak megvalósításában fontos cél, hogy:

a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a

továbbtanulásra

alapozza meg a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására

készítsen fel az önművelésre

neveljen önálló munkára és gondolkodásra, tanulási tevékenység tudatos, intenzív

alkalmazására

fejlessze, bővítse az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és

tanulásszervezési módokat

fejlesztő értékeléssel és az önértékelés képességének fejlesztésével, az önismeret alakításával

az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban,

a csoportban

4.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A Nemzeti Köznevelési Törvény szerint az 2012.09.01-jével induló osztályok felmenő rendszerben

órarendileg 10-12. évfolyamig 2,5 testnevelési óra és 2,5 sportköri foglalkozás keretében oldjuk meg.

Helyszínét tekintve tornateremben, kondicionáló teremben jelenleg megoldható, későbbiekben a

fejlesztés alatt lévő nagy alapterületű tornaszobában valósítjuk meg.

Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák és a délutáni tömegsport szolgálja. A

mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:

Sportköri foglalkozások

Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás

Kondicionáló terem használata

Házi bajnokságokon való részvétel

Osztályok közötti sportversenyek

4.5.1 Tanórán kívüli foglalkozások, programok

Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap.


elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot.

Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor,

tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni

Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt,

jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést

Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken,

elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen

Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!)

Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan

együttműködve

Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek,

szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és

71

drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia”

„Szexuális élet”

4.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

4. 6.1. Tantárgy- és foglalkozás (pedagógus) választás rendje:

Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a –

következő tanév – kötelezően választható tantárgyaira, ill. érettségire történő (emelt szintű,

középszintű) felkészítő oktatásra:

A 9. évfolyamon - gépészet, ügyvitel, informatika és közlekedés osztályokban a II. idegen nyelvre

történő jelentkezés

A 10. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyra történő jelentkezés

A 10. évfolyamon - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat

igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés

A 11. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyakra történő jelentkezés

- középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat

igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés

A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, fakultációkra, szakkörökre, diákkörökre,

korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb.. történő jelentkezés határideje

minden tanév szeptember 15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai

WEB lap útján kaphat tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az

igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével.

A foglalkozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30.

(az érettségi felkészítő foglalkozások szeptember 15-től április 30-ig tartanak)

A nem kötelező, szabadon választott órákon, fakultációkon történő részvétel kötelező, ha a tanuló

jelentkezett ezekre a foglalkozásokra.

Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló

pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem

alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása nem

kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja.

4.6.2. Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. § (3.))

Szülői kérésre biztosítunk szaktanári segítséget a lemaradóknak, hiányzóknak, 9-13. évfolyamos

tanulók esetén.

Az osztályfőnök és a szaktanár évközben szorgalmazhatja a tanulószoba igénybevételét, hosszabb

hiányzást követően, ill. ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják, vagy ha a tanulmányi

előmenetele indokolttá teszi. A javaslatról a tanulót, ill. szülőt tájékoztatni kell, ill. ki kell kérni a szülő

véleményét, beleegyezését.

72

4.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből középiskola

tanulóinak közép-vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az

iskola kötelezően vállalja

2013. szeptember 1-jétől

Gépészet szakmacsoport:

emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika

középszinten: biológia-egészségtan, kémia, földrajz, vizuális kultúra, testnevelés és sport, szakmai

tantárgy (gépészeti alapismeretek), etika

Informatika szakmacsoport:

emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatikai

alapismeretek

középszinten: biológia-egészségtan, kémia, földrajz, vizuális kultúra, testnevelés és sport, etika

Ügyvitel szakmacsoport:

emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földrajz, informatika

középszinten: biológia-egészségtan, fizika, kémia, vizuális kultúra, testnevelés és sport, szakmai

tantárgy (ügyviteli alapismeretek), etika

4.8. Középszintű érettségi vizsga témakörei

A 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgák esetében az érettségi vizsgára jelentkezés és

megkezdésének feltétele a meghatározott mértékű közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Ez alól

kivétel a felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók

esete.

4.8.1. A 9-12. (13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik.

Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű

felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés, a tantárgyankénti szint megjelölésével, a 12.

(13.) évfolyamon történik.

Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat

kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt

témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg.

A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a

vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a

problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell

a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a

vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:


Történelem

Emberismeret és etika

Matematika

Idegen nyelv

Fizika

Informatika

Testnevelés

73

Biológia

Földrajz

Kémia


Gépészeti alapismeretek

Közlekedési alapismeretek


Művészettörténet

4.8.2 Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök

1. Csokonai és a felvilágosodás

2. Vörösmarty gondolati költeményei

3. Petőfi tájlírája

4. Arany János balladái

5. Katona: Bánk bán

6. Mikszáth új típusú emberábrázolása

7. Ady Endre szerelmi költészete

8. Babits Mihály ars poeticája

9. Kosztolányi Dezső életműve

10. József Attila tájlírája

11. Radnóti Miklós versei a hazáról, emlékekről

12. Örkény István: új műfaj és ábrázolás

13. Márai Sándor alkotásai

14. Balassi Bálint költészete

15. Madách Az ember tragédiája- az eszmék szerepe

16. Az európai irodalom alapvető hagyományai: antikvitás /Homérosz eposzai vagy Szophoklész

Antigonéja

17. Kortársaink – Kertész Imre Sorstalanság/ Szabó Magda Abigél vagy egy mai novella

18. Az irodalom határterületei: megfilmesített irodalmi alkotások

19. Móricz és a naturalizmus

20. Elbeszélések a XX. század első felének világirodalmából

21. egy szabadon választott színházi élmény vagy olvasott mű elemzése

22. Kölcsey hazafias költészete

Nyelvi témakörök

1. Nyelvi jelek

2. A kommunikáció tényezői

3. A kommunikáció nem nyelvi formái

4. A nyelvrokonság

5. A nyelvemlékek

6. A nyelvújítás

7. A nyelv területi és társadalmi tagozódása

8. A tömegkommunikáció műfajai

9. A morfémák

10. Helyesírásunk alapelvei

11. Szófajok

12. Az egyszerű mondat

13. A szóalkotás módjai

74

14. A szöveg egysége és felépítése

15. A hivatalos stílus

16. A retorika alapjai, az érvelés

17. A retorika alapjai

18. Egynyelvű szótárak

19. A képszerűség eszközei

20. A szöveg grammatikai kapcsolóelemei

21. A publicisztikai stílus

22. A nyelv és gondolkodás

4.8.3 Történelem – középszintű érettségi témakörök

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

Magyarország Károly Róbert és Nagy Lajos korában

A nagy földrajzi felfedezések

II. Népesség, település, életmód

Az első ipari forradalom

A dualizmus korának társadalma

Mindennapi élet a Kádár-korszakban

III. Egyén, közösség, társadalom

A középkori Magyar Királyság megteremtése

A reformkor

A kiegyezés

A sztálini diktatúra

IV. Modern demokráciák működése

Az athéni demokrácia

Az amerikai függetlenségi háború

A kommunista diktatúra Magyarországon

V. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

A XV. századi Magyarország nemzetközi konfliktusai

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Az I. világháború

A Rákóczi-szabadságharc

VI. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

A II. világháború és a fasiszta ideológia

A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

Erdély aranykora

A reformáció

75

4.8.4. Emberismeret és etika

Célok és feladatok

Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését

szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos

léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok

világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától

elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények

mibenlétéről folyó - civilizációnk történetével egyidős - disputában kiérlelt főbb álláspontokkal,

értékelvekkel és érvelési módokkal.

Fejlesztési követelmények

Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a

választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén.

Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek

fejlesztése.

Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb

állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően.

Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások

meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése.

A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú

megvilágítása.

Belépő tevékenységformák.

Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése.

Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.

Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint.

Szövegelemzés.

Irányított viták, szerepjátékok.

Témakörök Tartalmak

Az erkölcsi lény A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő

szociális jellege.

Én és te.

A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában.

Az öntudat reflexivitása és nyitottsága.

Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban.

Autonómia és egymásra utaltság.

Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása.

Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség,

kölcsönösség, szeretet.

Az ember méltósága.

Az erkölcsi cselekedet A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint.

A választás szabadsága és az ember felelőssége.

A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség

összefüggése.

Szándék és következmény.

Törvény és lelkiismeret.

A szenvedés tapasztalata és magyarázatai.

Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban.

Jó és rossz megkülönböztetésének képessége.

Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó

életformák sokfélesége.

Materiális és formális etikák.

Az etika megalapozása A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius,

felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és

76

összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák

alapján.

Az erények és a jellem A jellem és az illem.

Képességek és erények.

Törekvés a jóra (a jó akarat).

Önnevelés, önfegyelem.

Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség

integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét,

tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma.

Az alapvető erények.

A szeretet forrásai és nemei.

Személy és erkölcs Életcélok és szükségletek.

A jólét fogalma.

Az élet minősége.

A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái.

Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs.

Barátság, részvét, segítség.

Munkaerkölcs.

Etikus fogyasztás.

Példakövetés, példaképek.

Társadalom és erkölcs Etikai közösség és társadalom.

Erkölcs és jog eltérő illetékessége.

Személyes elkötelezettség és tolerancia.

Hazaszeretet.

A társadalmi identitás szerkezete.

Erkölcs és politika.

Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség.

Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság.

Etika és gazdaság.

Vallás és erkölcs A kereszténység erkölcsi tanításának lényege.

Az ó- és újszövetségi etika összefüggése.

Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más

világvallások felfogása szerint.

A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére.

Valláserkölcs és világi etika viszonya.

Az etika transzcendens megalapozásának igénye.

Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai fejlődésetikai dilemmái.

A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a

modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi

kérdései.

A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és

sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete.

Vita az állatok jogairól.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek

konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és

értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

77

4.8.5. Matematika - középszint érettségi témakörök

Javasolt szóbeli témakörök:

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

1.1 Halmazok

1.1.1 Halmazműveletek

1.1.2 Számosság, részhalmazok

1.2 Matematikai logika

1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

1.3 Kombinatorika

1.4 Gráfok

2. Számelmélet, algebra

2.1 Alapműveletek

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

2.2.1 Oszthatóság

2.2.2 Számrendszerek

2.3 Racionális és irracionális számok

2.4 Valós számok

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

2.6 Betűkifejezések

2.6.1 Nevezetes azonosságok

2.7 Arányosság

2.7.1 Százalékszámítás

2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek

Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Magasabb fokú egyenletek

Négyzetgyökös egyenletek

2.8.2 Nem algebrai egyenletek

Abszolútértékes egyenletek

Exponenciális és logaritmikus egyenletek

Trigonometrikus egyenletek

2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, sorozatok

3.1 A függvény

3.2 Egyváltozós valós függvények

3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

3.2.2 A függvények jellemzése

3.3 Sorozatok

3.3.1 Számtani és mértani sorozatok

3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

4.1 Elemi geometria

4.1.1 Térelemek

4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

4.2 Geometriai transzformációk

4.2.1 Egybevágósági transzformációk

Síkban

4.2.2 Hasonlósági transzformációk

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok

4.3.1 Síkbeli alakzatok

Háromszögek

78

Négyszögek

Sokszögek

Kör

4.3.2 Térbeli alakzatok

4.4 Vektorok síkban és térben

4.5 Trigonometria

4.6 Koordinátageometria

4.6.1 Pontok, vektorok

4.6.2 Egyenes

4.6.3 Kör

4.7 Kerület, terület

4.8 Felszín, térfogat

5. Valószínűségszámítás, statisztika

5.1 Leíró statisztika

5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

5.2 A valószínűségszámítás elemei

4.8.6. Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök

A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal:

1. Személyes vonatkozások, család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet

megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

79

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség

megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

4.8.7. Fizika - középszintű érettségi témakörök

Newton törvényei

Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye

Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő

Newton III. Erőlökés

Pontszerű és merev test egyensúlya

Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek – Tömegközéppont

Mozgásfajták

Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás

Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések

Mechanikai hullámok

Munka, energia

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Hőtágulás

Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)

Az ideális gáz kinetikus modellje

Energiamegmaradás hőtani folyamatokban

Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok

Kalorimetria

Halmazállapot-változások

Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás

A termodinamika II. főtétele

Körfolyamatok - Hőerőgépek

Elektromos mező

Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése

Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön

Kondenzátorok

Egyenáram

Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők

Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye

80

Időben állandó mágneses mező

Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője

Mágneses erőhatások

Az időben változó mágneses mező

Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája

Elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullám fogalma

A fény mint elektromágneses hullám

Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek – A Laeser fény - A geometriai fénytani leképzés

A szem és a látás

Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei – Speciális relativitáselmélet alapelemei – Relativisztikus tömegnövelés

- Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió

Sugárvédelem

Elemi részek

A gravitációs mező

Csillagászat

A fizikatörténet fontosabb személyiségei

Felfedezések, találmányok, elméletek

4.8.8. Informatika - középszintű érettségi témakörök

1. Információs társadalom

A kommunikáció

A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és

rendszerek

Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Közhasznú információs források

Információ és társadalom

Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői

Informatika és etika - Jogi ismeretek

2. Informatikai alapismeretek – hardver

Jelátalakítás és kódolás

Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás

Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás

A számítógép felépítése

A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi

feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap

A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/

kimeneti eszközök, háttértárak

A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete

Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése

Állományok típusai, keresés a háttértárakon

Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás,

megnyitás

Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem

A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs,

81

lemezkarbantartás

A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

4. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az Interneten

Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW

Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata

5. Könyvtárhasználat

Könyvtárak

A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer,

multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány

A könyvtári szolgáltatások

ETO, ISBN, ISSN számok ismerete

Dokumentumok

Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta,

diakép, film, CD, mágneslemez, DVD

Tájékoztató eszközök

Katalógusok - Adatbázisok

Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

A gyakorlati vizsga témakörei:

Szövegszerkesztés

Táblázatkezelés

Adatbázis-kezelés

Weblapkészítés

Prezentáció és grafika

4.8.9. Testnevelés - középszintű érettségi témakörök

Az elméleti ismeretek témakörei:

A magyar sportsikerek

A harmonikus testi fejlődés

Az egészséges életmód

Testi képességek

Gimnasztika

Atlétika

Torna

Ritmikus sportgimnasztika

Küzdősportok, önvédelem

Úszás

Testnevelési és sportjátékok

Természetben űzhető sportok

A gyakorlati ismeretek témakörei:

Gimnasztika (függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat)

Atlétika (futás, ugrás, dobás)

Torna (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát)

Küzdősportok, önvédelem (birkózás, judo)

Úszás (két választott úszásnemben)

82

4.8.10. Biológia - középszintű érettségi témakörök

1. Bevezetés a biológiába

1. A biológia tudománya

2. Az élet jellemzői

3. Fizikai, kémiai alapismeretek

4. Szervetlen és szerves alkotóelemek

5. Az anyagcsere folyamatai

2. Egyed alatti szerveződési szint

1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2. Az anyagcsere folyamatai

3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az egyed szerveződési szintje

1. Nem sejtes rendszerek

2. Önálló sejtek

3. Többsejtűség

4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4. Az emberi szervezet

1. Homeosztázis

2. Kültakaró

3. A mozgás

4. A táplálkozás

5. A légzés

6. Az anyagszállítás

7. A kiválasztás

8. A szabályozás

9. Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek

1. Populáció

2. Életközösségek (élőhelytípusok)

3. Bioszféra

4. Ökoszisztéma

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

1. Molekuláris genetika

2. Mendeli genetika

3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

4. A bioszféra evolúciója

4.8.11. Földrajz - középszintű érettségi témakörök

1. Térképi ismeretek

1. A térképi ábrázolás

2. Térképi gyakorlatok

3. Az űrtérképezés

2. Kozmikus környezetünk

1. A Naprendszer kialakulása

2. A Nap és kísérői

3. A Föld és mozgásai

4. Az űrkutatás és az emberiség

3. A geoszférák földrajza

1. A kőzetburok

2. A levegőburok

3. A vízburok

83

4. A talaj

5. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség

1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

2. A vízszintes földrajzi övezetesség

3. A forró övezet

4. A mérsékelt övezet

5. A hideg övezet

6. A függőleges földrajzi övezetesség

5. A népesség - és településföldrajz

1. A népesség földrajzi jellemzői

2. A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai

2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok

1. A világgazdasági pólusok

2. A világgazdaság peremterületei

3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok

8. Magyarország földrajza

1. A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai

2. Magyarország természeti adottságai

3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői

4. Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe

5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom

földrajzi képe

6. Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza

1. Európa általános természetföldrajzi képe

2. Európa általános társadalom földrajzi képe

3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

4. Észak-Európa

5. Nyugat-Európa

6. Dél-Európa

7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom földrajzi képe

8. Kelet-Európa természet- és társadalom földrajzi vonatkozásai

10. Európán kívüli földrészek földrajza

1. A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe

2. Ázsia

3. Ausztrália és Óceánia

4. Afrika általános földrajzi képe

5. Amerika

11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai

1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

84

4.8.12. Kémia - középszintű érettségi témakörök

1. Általános kémia

1. Atomszerkezet

2. Kémiai kötések

3. Molekulák, összetett ionok

4. Anyagi halmazok

5. Kémiai átalakulások

2. Szervetlen kémia

1. Hidrogén

2. Nemesgázok

3. Halogénelemek és vegyületeik

4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

6. A széncsoport elemei és vegyületeik

7. Fémek

3. Szerves kémia

1. A szerves vegyületek általános jellemzői

2. Szénhidrogének

3. Halogéntartalmú szénhidrogének

4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek

5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

6. Szénhidrátok

7. Fehérjék

8. Nukleinsavak

9. Műanyagok

10. Energiagazdálkodás

4. Számítások

1. Az anyagmennyiség

2. Gázok

3. Oldatok, elegyek, keverékek

4. Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban

5. Termokémia

6. Kémiai egyensúly

7. Kémhatás

8. Elektrokémia

4.8.13. Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök

I. Gazdálkodási ismeretek

szükséglet, javak, hasznosság

termelési tényezők

a piac működésével kapcsolatos fogalmak, összefüggések

a kereslet-kínálat fogalma, hatásuk

a vállalkozási formák jellemzői, összehasonlításuk

a pénz fogalma, kialakulása, a modern pénzrendszer

a pénzforgalom irányai

az Európai Unió története, felépítése, működése

hazánk helyzete, részvétele az Unióban

A gazdaság alapelemei, a szükséglet, a hasznosság és a szűkösség fogalma

A gazdasági javak csoportosítása

A termelési tényezők

A gazdasági körforgás

85

A gazdasági szereplők

A piac fogalma, elemei és működése

A kereslet, a kínálat fogalma és törvénye

A keresleti és kínálati függvény ábrázolása, jellemzői

A Marshall-kereszt ábrázolása, jellemzői

A vállalkozás fogalma

A vállalkozás céljai

A sikeres vállalkozás kritériumai

A vállalkozások szervezeti formái, összehasonlítása, alapításuk és megszüntetésük legfontosabb

szabályai

A pénztörténet fontosabb állomásai

A modern pénz fogalma és funkciói

A pénzforgalom fajtái, bizonylatai

A magyar bankrendszer

A kétszintű bankrendszer sajátosságai, az MNB szerepe

Az üzleti bankok fontosabb feladatai

Az európai integráció története

Az Európai Unió legfontosabb szervezetei, feladatai

Magyarország és az EU kapcsolatának főbb állomásai

Magyarország EU-tagsága előnyei és hátrányai

Az európai uniós pályázati lehetőségek

2. Jogi ismeretek

jogalkotás, jogforrások, jogágak

a magyar jogrendszer

a polgári jog alapvető fogalmai, szerződésfajták

A jog fogalma

A jogszabályi hierarchia fogalma

A jogszabályok érvényessége, hatálya

Az Alkotmányban biztosított alapvető állampolgári jogok és kötelességek

A polgári jog fogalma, alapvető jellemzői

A jogképesség, cselekvőképesség fogalma

A szerződésfajták

A beadvány tartalmi, formai elemei

3. Munkavállalás

munkajogi ismeretek

a munkaviszony keletkezése, megszűnése

a munkavégzés szabályai

a munkavállaló jogai és kötelességei

az önéletrajz tartalmi és formai követelményei

Álláskeresési technikák, az önéletrajz, a motivációs levél tartalmi elemei

Az állásinterjúra való felkészülés folyamata

A munkaviszony keletkezésének szabályai, a munkaszerződés és a tájékoztató tartalmi elemei

A munkavállalók és munkaadók jogai és kötelezettségei

A munkaidővel, a pihenőidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályok

A munkaviszony megszűnése esetei, a kapcsolódó dokumentumok, azok funkciói

A kollektív szerződés megkötésének legfontosabb szabályai

4. Munkahelyi környezet

a korszerű iroda ismérvei, berendezése, technikai eszközei

A korszerű iroda jellemzői, ergonómiai követelményei

Az irodák típusai

Az egyes irodafajták jellemzői

86

A korszerű titkári iroda technikai (ügyvitelei és kommunikációs) eszközei

Az irodai környezet legfontosabb emberi tényezői

A titkárság helye, szerepe, funkciója a szervezet hierarchiájában

A titkári/ügyviteli munkakör legfontosabb elvárásai

A megjelenés alapvető követelményei az üzleti/hivatali életben

A köszönés alapvető illemszabályai az üzleti/hivatali életben

A bemutatás, bemutatkozás és megszólítás udvariassági szabályai az üzleti/hivatali életben

A titkár (ügyviteli munkatárs) továbbképzésének fontossága, lehetőségei

5. Programszervezés, kapcsolattartás

vendégfogadás főbb szabályai

protokollismeretek

programszervezési ismeretek

A vendégfogadás főbb szabályai belső munkatársak, külső üzleti partnerek, illetve külföldi ügyfelek

esetén

Az üzleti életben szervezett rendezvények fajtái, funkciói

A rendezvények előkészítésének és lebonyolításának teendői

A rendezvények technikai eszközei, fontosabb dokumentumai

A hivatalos telefonálás – hívás-fogadás – szabályai (vezetékes- és mobiltelefon, valamint

üzenetrögzítő használata esetén)

A titkár ügyfélfogadással, illetve tájékoztatással kapcsolatos teendői bejelentett és váratlan ügyfél

esetén

A konfliktuskezelés szabályai, eljárási technikák

A titkári munkakörre vonatkozó kapcsolattartás szabályai (pl. vezető-titkár, munkatársak-titkár,

ügyfél-titkár stb. kapcsolatban)

A titkár hostessi, vendéglátói feladatai

Az üzleti élet ajándékozási szokásai

Az időgazdálkodás alapelvei

A munkaidő megtervezésének folyamata

A titkári munkakör alapvető munkahelyi elvárásainak bemutatása (lásd Titkárok Etikai Kódexe)

A névjegy típusai, használatának alapvető szabályai

6. Hivatalos levelezés

hivatalos és üzleti levelek alaki, tartalmi jellemzői

ügyirat-kezelési ismeretek, műveletek

Az egyszerű iratok szerepe, formai, tartalmi és nyelvi jellemzőik

Az üzleti levelek típusai, azok formai, tartalmi és nyelvi jellemzői

Az írásbeli kapcsolattartás hagyományosa (papíralapú) formái, udvariassági szabályai

Az elektronikus kapcsolattartás formái, udvariassági szabályai, előnyei és hátrányai

A munkahelyi szervezetek kapcsolattartásának lehetséges formái

A cégek belső kapcsolattartásának információs iratai (emlékeztető, feljegyzés, körlevél, jelentés,

beszámoló, meghívó stb.)

Az ügyiratkezelés fogalma, főbb követelményei

Az ügyiratkezelés szakaszai, lehetséges szervezeti rendszerei

Ügyintézési teendők az ügyiratkezelés egyes szakaszaiban

Az ügyiratkezelés legfőbb dokumentumai

Az irattározáshoz kapcsolódó feladatok, dokumentumok, szabályok, szabályzatok

A selejtezéshez kapcsolódó feladatok, dokumentumok, szabályok, szabályzatok

Az elektronikus iratkezelés bemutatása, a kéz és az elektronikus iratkezelés összehasonlítása

87

4.8.14. Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök

1. Műszaki ábrázolás

1.1 Ábrázoló geometriai alapismeretek

1.1.1 Síkmértani alapfogalmak

1.1.2 Térmértani alapfogalmak

1.1.3 Vetületi ábrázolás

1.1.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás

1.1.5 Síkmetszés

1.1.6 Áthatások

1.1.7 Metszeti ábrázolás

1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása

1.2.1 Felvételi vázlatkészítés

1.2.2 Egyszerűsített és különleges ábrázolások

1.2.3 Mérethálózat

1.2.4 Mérettűrések

1.2.5 Alak-és helyzettűrések

1.2.6 Felületminőség

1.2.7 Jelképes ábrázolások

1.2.8. Munkadarabrajz készítése

2. Mechanika

2.1 Merev testek statikája

2.1.1 Statikai alapfogalmak

2.1.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek

2.1.3 Tartók statikája

2.2 Szilárdságtan

2.2.1 Igénybevételek

2.2.2 Méretezés egyszerű igénybevételre

2.2.3 Méretezés összetett igénybevételre

3. Gépelemek

3.1. Kötőgépelemek, kötések

3.2 Rugók és lengéscsillapítók

3.3 Csövek, csőszerelvények

3.4 Tengelyek, csapágyazások

3.5 Tengelykapcsolók és fékek

3.6 Hajtások

3.7 Hajtóművek

4. Műszaki mérések

4.1 Egyszerű méret és felületellenőrzés

4.2 Anyagvizsgálati mérések

5. Anyagismeret

5.1 Fémtani alapfogalmak

5.2 Fémes szerkezeti anyagok

5.3 Nemfémes szerkezeti anyagok

88

6. Megmunkálások

6.1 Forgács nélküli megmunkálások

6.2 Hőkezelések

6.3 Hegesztés

6.4 Forrasztás

6.5 Műanyagok megmunkálása

7. Munka-, tűz-, és környezetvédelem

7.1 Munka- és tűzvédelem

7.2 Környezetvédelmi alapfogalmak

4.8.15. Közlekedési alapismeretek - középszintű érettségi témakörök

1. Közlekedési ismeretek

1.1 Közlekedési alapfogalmak

1.2 A közlekedés technikai elemei

1.3 Vasúti közlekedés

1.4 Vízi közlekedés

1.5 Légi közlekedés

1.6 Csővezetékes szállítás

1.8 Munka-és környezetvédelmi alapfogalmak

2. Műszaki rajz

2.1 Síkmértani alapfogalmak

2.2 Térmértani alapfogalmak

2.3 Vetületi ábrázolás

2.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás

2.5 Síkmetszés

2.6 Áthatások

2.7 Metszeti ábrázolás

2.8 Felvételi vázlatkészítés

2.9 Egyszerűsített és különleges ábrázolások

2.10 Mérethálózat

2.11 Mérettűrések

2.12 Alak és helyzettűrések

2.13 Felületminőség

2.14 Jelképes ábrázolások

2.15 Munkadarabrajz készítése

3. Mechanika

3.1 Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek

3.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek

3.3 Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók

3.4 Igénybevételek

3.5 Méretezés egyszerű igénybevételre

3.6 Méretezés összetett igénybevételre

4. Gépelemek-géptan

4.1 Kötőgépelemek, kötések

4.2 Rugók és lengéscsillapítók

4.3 Csövek, csőszerelvények

4.4 Tengelyek, csapágyazások

4.5 Tengelykapcsolók

89

4.6 Fékek

4.7.Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások

4.8 Hajtóművek

5. Technológiai alapismeretek

5.1 Anyagismereti alapfogalmak

5.2 Fémtani alapfogalmak

5.3 Fémes szerkezeti anyagok

5.4 Nemfémes szerkezeti anyagok

5.5 Forgácsnélküli megmunkálások

5.6 Hőkezelések

5.7 Hegesztés

5.8 Forrasztás

5.9 Műanyagok megmunkálása

6. Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek

6.1 Áramköri elemek

6.2 Transzformátorok

6.3 Transzformátor – típusok

6.4 Egyenáramú villamos forgógépek

6.5 Váltakozó áramú villamos forgógépek

6.6 Félvezető diódák

6.7 Speciális diódák

6.8 Bipoláris tranzisztorok

6.9 Unipoláris tranzisztorok

6.10 Egyéb félvezetők

6.11 Logikai alapfogalmak

6.12 Logikai alapáramkörök

4.8.16. Informatikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök

A) tétel: Szóbeli számonkérés

Hardver eszközök jellemzése

Szoftver eszközök jellemzése

Hálózati fogalmak

Hálózati módszerek, eljárások

Hálózati kommunikáció

Rendszeradminisztrációs feladatok

Algoritmus-leíró eszközök ismerete

Programnyelvi tájékozottság

Programozási tételek ismerete

Adatbázis ismeretek

B) tétel: Számítógépen történő számonkérés

Általános szoftverek haladó alkalmazása

Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése

Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete

Képek grafikai jellemzőinek módosítása

Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés)

Információ keresése az Interneten

Weblap készítési ismeretek

Hálózati jellemzők és paraméterek lekérdezése, módosítása

90

Programozás fejlesztői környezet alkalmazása, paraméterezése

Minden tétel két résztételből ("A" és "B") tevődik össze: Az "A" résztétel az adott témakör általános

bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A "B" résztétel egy

számítógéphez kapcsolódó feladat általános bemutatását és a probléma-megoldás módjának

ismertetését igényli.

Az írásbeli vizsga részei:

Teszt jellegű központi írásbeli kérdéssor megoldása

Központi feladatsor számítógépes megoldása

A 20-25 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban az informatikai alapozó ismeretekhez kapcsolódó

(nem programozási) fogalmak, törvényszerűségek, és összefüggések szerepelnek. Az egyszerű, rövid

választ igénylő feladatok pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A kérdéstípusok az

előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg.

A számítógép mellett megoldandó feladatsor a programozási és az adatbázis kezelési terület

alkalmazás jellegű követelményeire épít. A feladatsor 3-4 feladatból áll. Egy-egy feladat több

részfeladatból is állhat.

4.8.17. Művészettörténet

Érettségi követelmények

Készségek, képességek, témakörök szerint:

Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során

Művészeti technikák

A tömegkommunikáció és média eszközei

Tárgy és környezetének kapcsolata

Művészeti ágak, műfajok

Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek:

Őskor művészete

Mezopotámia művészete

Egyiptom művészete

Görög művészet

Római művészet

Ókeresztény művészet

Bizánc és az iszlám világművészete

Népvándorláskor

Román kor művészete

Gótika művészete

Reneszánsz művészet

Barokk művészet

Klasszicizmus és romantika művészete

Realizmus

Impresszionizmus és posztimpresszionizmus

Századforduló művészete, szimbolizmus, szecesszió

Avantgárd irányzatok a XX.század elején.

A XX. századi építészet irányzatai

Művészet a két világháború között

Művészet a második világháború után

91

4.8.18. Tantárgyi kulcskompetenciák

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok

kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját

véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és

elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és

rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére.

Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz

részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és

információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a

papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő

szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra.

Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és

fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a

fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan

helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud

alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző

eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző

álláspontokat és terveket.

Matematikai kompetencia

A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az

eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai

bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a

megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra

alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák

megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét

és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is.

Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és

magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése

mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes

meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket,

és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és

alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása

során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot

középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása

érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális

következményeit.

Digitális kompetencia

A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés,

táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a

mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan

kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott

szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta

92

lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját

szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes

magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT

interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a

szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi

ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a

közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is

kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a

különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes

helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a

frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek

megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult

tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a

tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és

kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az

egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a

személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és

ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez

kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai

vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk

megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával

kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás)

kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a

választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos

elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról

szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és

választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége

kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a

függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a

tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális

örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét,

valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a

koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő

szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra

történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat

szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az

IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását

megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony

gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló

tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri

szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a

93

számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy

saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének

jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek,

mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a

normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi

egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző

kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását.

Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket,

sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével

kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar

személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival.

Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi

hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő

szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van

a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a

magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket.

Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások

megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti

kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető

állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az

antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni.

Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az

Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb

környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az

együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek

működési formáit és lehetőségeit.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége

alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére.

Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel.

Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel,

empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az

ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az

önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a

munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit.

Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös

tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni.

94

Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás

alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és

kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud

információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes

információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a

gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött

szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és

feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát,

tiszteli a különböző generációk tagjait.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik

környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend

összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az

e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét

a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van

annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a

folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek

kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri

a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek

segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az

ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a

gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját,

képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások

szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre

szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és

próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a

környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült,

fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség

értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon

keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a

szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége

környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét.

Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint

az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját

életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal

kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a

fenntarthatósággal kapcsolatban.

Pályaorientáció

Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van

jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett

szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel,

gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek

állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel

igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét,

felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud

95

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről

és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági,

önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki.

Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi

és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni

pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz,

hogy számlát nyisson és azt használja.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a

média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni,

médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos

tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása

A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes

saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával

önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat.

Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ

tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és

a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket

megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek

értelmezésében.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt feladatok tantárgyanként:

4.8.19. Osztályfőnöki óra keretében

A szakközépiskolában és gimnáziumban folyó nevelés-oktatás célja, az osztályfőnök munkájának

kiemelt feladata, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló,

folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi

értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú

tanulmányok megkezdésére. Ezen feladatokban a kulcskompetenciák használatának gyakoroltatása és

a felmerülő konkrét problémák megoldásainak kiemelkedő szerepe van. Ezért valamennyi

kulcskompetencia fejlesztése részét alkotja az osztályfőnök nevelő munkájának. Az osztályközösségének

és az osztályba járó diákoknak a mindennapi élet során használniuk és gyakorolniuk kell a

kompetenciákat.

A mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során fejlődik szociális és állampolgári

kompetenciájuk. Ennek fejlesztése folyamatosan történik osztályfőnöki órákon, mikor folyamatos,

kölcsönös, sokoldalú és a legkülönbözőbb témákra kiterjedő kommunikáció folyik tanár-diák és diák-

diák között. Megtanulják a véleményük kifejtését, érvelést, pontos helyzetelemzést, egymás tiszteletben

tartását.

A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának

és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képessége. Alakuljon ki a helyes és

kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a munkában, a családi életben

és a szabadidős tevékenységekben. Ezzel fejlődik anyanyelvi kompetenciájuk, megtanulják, hogy a

különböző szituációkban hogyan fejezzék ki magukat, hogyan találják meg a helyzet által követelt

legcélravezetőbb nyelvi megoldásokat. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle

kommunikációs helyzetekben kommunikálni tudjon.

Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervében szerepel az alapvető etika és a demokrácia, közélet

témakör. Célunk, hogy az alapvető etikai normák, a társadalmi együttélés szabályai valamint a

96

demokratikus gondolkodás és a konfliktusok és a problémák demokratikus eszközökkel történő

megoldása készséggé, sőt szükségletté váljon az egyén számára. Miután ezeket a készségeket az iskolai

élet minden színterén gyakorolják diákjaink, az osztályfőnöki órák feladata a felismert és megtanult

tevékenységformák és értékek tudatosítása. Ily módon ezeken az órákon fejlesztjük szociális és

állampolgári kompetenciákat.

Minden évben legalább egy alkalommal az osztályok osztálykirándulást szerveznek osztályfőnökeikkel.

A kirándulások szervezésében és lebonyolításában a diákok fontos feladatot vállalnak. Részt vesznek a

szervezésben, a megfelelő helyszín kiválasztásában, előzetesen felkészülnek az adott térség

látnivalóira, ismerkednek az adott táj történelmével, élővilágával, népművészetével. Így fejlődik

kezdeményezőképességük, hon és népismeretük, esztétikai és művészeti tudatosságuk. Ez utóbbi célt

szolgálja az is, hogy osztályaink minden tanévben meglátogatnak aktuális kiállításokat, megtekintenek

színházi előadásokat, meghallgatnak koncerteket. Minden évben részt vesznek tanulói csoportok

külföldi kirándulásokon. Ezeken a kirándulásokon fejlődik idegen nyelvi kompetenciájuk, hiszen

szükségessé válik a tanult idegen nyelvek valós élethelyzetekben való használata.

A mindennapi életben adódó különböző feladatok, a közösen kitűzött célok elérése érdekében vállalt és

végzett egyéni feladatok fejlesztik matematikai, a digitális valamint a vállalkozói kompetenciákat,

illetve segít a hatékony önálló tanulás képességeinek a fejlesztésében. A különböző évfolyamokon

folyamatosan szerepel az eredményes tanulás és a pályaválasztás, pályaorientáció témaköre. A 9.

évfolyamon, heti 1 órában kifejezetten tanulásmódszertant is tanítanak. Ezeken az órákon, kiemelt

fejlesztése folyik a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása, az önismeret fejlesztése

kompetenciáknak. Nagy figyelmet fordítanak az énkép és az önismeret fejlesztésére, az ezekkel a

témákkal kapcsolatos tudatosság erősítésére. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervének része a

viselkedéskultúra fejlesztése. Cél a mindennapi együttéléshez nélkülözhetetlen civilizációs szokások

kialakítása. Az órák keretében célként fogalmazza meg a konfliktusok kezelésének megbeszélését.

Valamennyi évfolyamon az osztályfőnöki órák tantervének kiemelt anyaga az egészségnevelés és a

környezeti nevelés. Ezeken az órákon kiemelt feladat az egészséges életmód és a környezettudatosság

elemeinek megismertetése, az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, olyan mentálhigiéniás

technikák gyakoroltatása, amelyek segítségével a veszélyek elkerülhetők illetve csökkenthetők. A

tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az

egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Az egészséges életmódra nevelésben

szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitel megalapozását. Ezt a

holisztikus egészségnevelési szemlélet szolgálja a legjobban. Ezeken az órákon gyakorlatilag

valamennyi kulcskompetencia fejleszthető és fejlesztendő, de kiemelt figyelmet kap a

természettudományos kompetencia, a saját test működésének megismertetésével, az egyén és a

környezet kölcsönhatásainak vizsgálatával.

A családi életre nevelés kultúrájának célja, hogy megtanítson arra, hogy miként célszerű családban

élni, milyennek kell lennie annak a közösségnek, amelyben életük nagy részét töltik, mi a felelősségük

és kötelességük benne. Az emberi tevékenység mindennapi színtere a család, amelyben a gyermek első,

közvetlen tapasztalatait szerzi. Ennek vizsgálata adja az elsődleges ismereteket a megfelelő életvitel

kialakításához.

Összegezve az osztályfőnök által koordinált nevelőmunka valamennyi kulcskompetenciát fejleszti, és

minden kiemelt fejlesztési területtel foglalkozik, természetesen összhangban az iskolai élet összes

színterével, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások teljes körével, tiszteletben tartva az életkori

sajátosságokat.

4.8.20. Magyar irodalom

A magyar irodalom tantárgy tanítása alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. A

kulcskompetenciák fejlesztésének jellege és megvalósítása azonban nem egyenlő mértékű.

Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok

97

Anyanyelvi kommunikáció Igény az anyanyelv megismerésére, fejlesztésére,

helyes és kreatív használatára

Szövegértés - szövegalkotás különféle műfajú szövegek

segítségével

Énkép, önismeret – szerepazonosság, empátia

Hon- és népismeret – a nyelv szerepe a kollektív tudat

fejlődésében

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra –

művelődéstörténeti és stíluskorszakok nyelvi

sajátosságainak megfigyelése, értelmezése

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - az

irodalmi szövegek vitára alkalmas helyzeteinek

segítségével

Az eredeti alkotások és fordításaik összevetése

Könyvtári információkeresés, idézés, jegyzetkészítés,

helyesírási szótár használata

Digitális kompetencia Tájékozódás a világhálón, adatgyűjtés, prezentáció

készítése irodalmi művek elemzésére, értelmezésére

Web2.0 alkalmazások használata

Sulinet SDT irodalom tananyagrendszerének ismerete,

használata

IKT, IST, SDT pcs. használata

Infokommunikációs eszközök használatának

elsajátítása (pl. aktív tábla)

Hatékony, önálló tanulás Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése az

irodalmi művek megismerése és elemzése során

(csoportmunka, fórum, vita)

Az információ megosztásának képessége a

szövegértelmezésben, műelemzésben

Reflektív tanulási szokások kialakítása

Memoritertanulási stratégiák fejlesztése

Szociális kompetencia Konfliktusok felismerése és elemzése, értelmezése az

irodalmi alkotásokban

Együttműködés és vitakultúra fejlesztését szolgáló

feladatok alkalmazása

Egyén és közösség viszonyának felismerése,

értelmezése az irodalmi művek segítségével

Kezdeményezőképesség és vállalkozói

kompetencia

Az egyéni és csapatmunkában (pl. projektfeladat)

történő munkavégzés modellezése

A tervezés, szervezés és megvalósítás hármas

folyamatának életszerű helyzetekben történő

alkalmazása (kockázatvállalás, tapasztalatok

értékelése) az irodalmi művek elemzésére kialakított

munkaformákban

Esztétikai- művészeti tudatosság és

kifejezőképesség

Az irodalmi és művészeti korszakok esztétikai elveinek

és értékeinek megismerése, rendszerezése, értelmezése

A médiális folyamatok esztétikai sajátosságainak

felismerése, értékelés (pl. irodalom filmen)

Ízlés – közízlés - esztétikum megjelenése az irodalmi

szövegekben

Modern és kortárs művészeti, esztétikai

kifejezőeszközök felismerése, értelmezése

(stílusgyakorlatok az irodalomórán)

Az irodalom határterületeivel való együttműködést

98

biztosító alkotások elemzése (irodalom-film,

irodalom-

színház, irodalom-képzőművészet, irodalom-zene)

Idegen nyelvi kommunikáció Az irodalmi művek eredeti és fordításnyelvi

változatainak összevetése elsősorban lírai szövegek

vagy műrészletek segítségével

Matematikai kompetencia A logikus, analitikus gondolkodásmód fejlesztése az

irodalmi és művelődéstörténeti korszakok, műnem-

műfaj kérdések és a poétikai eszközök felismerésében,

értelmezésében

A logikus érvelés folyamatának megismerése és

alkalmazása a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban

Rendszerező táblázatok, modellek, struktúrák

alkalmazása a szövegértelmezésben és

szövegalkotásban (pl. szereplők-szereplőcsoportok

viszonya, jellemfejlődés, ok-okozati viszonyok)

Természettudományos kompetencia A kronologikus irodalmi és művelődéstörténeti ill.

stíluskorszakok tudományos hátterének elemzése,

értelmezése, csatolása a művészeti, esztétikai

kapcsolópontokhoz (pl. Felvilágosodás –Descartes -

Racionalizmus stb.)

Etikai kérdések értelmezése a tudományos fejlődés és

az emberi tényező kölcsönhatásában (pl. utópia-

ellenutópia)

Kulcskompetenciák és fejlesztési területek egymásba fonódnak, egymást feltételezik és kiegészítik.

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése egyszerre cél és eszköz az irodalom tantárgy tanítása során. A 4

évfolyamos képzésre kialakított helyi tanterv kronológiai, műnemi, műfaji felosztása lehetőséget kínál

arra, hogy a tőle elválaszthatatlan anyanyelvi kompetencia fejlesztésére mód nyíljon. Az egyes

tananyagelemek (irodalmi művek) megértése, elemzése alapvetően kommunikációs feladat. Ennek

megfelelően a szövegértés, szövegalkotási feladatok az anyanyelvi kompetenciafejlesztés szempontjai

szerint alakulnak.

A digitális kompetencia fejlesztése az iskolai és házi infokommunikációs eszközök használatán alapul.

Az elmúlt években részben befejeződött tartalomfejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket a

tanórán és a tanórán kívüli tanítási és tanulási folyamatban egyaránt ki lehet használni. Az SDT és a

hozzá tartozó programcsomag az egyéni, csoport- és projektmunkák lehetőségét is megteremti. A Web

2.0 és a Wiki rendszerek, ill. oktatási keretrendszerek (pl. Think.com) használata az ismeretek és

képességek fejlesztésére egyaránt alkalmas, ennek megfelelően használata ajánlott.

Hatékony, önálló tanulást biztosító kompetenciafejlesztés a hagyományos és digitális taneszközök

használatával egyaránt elérhető. Az irodalomórák munkaformáinak megválasztásában a tananyag

specialitásait figyelembe véve az egyéni, pár és csoportmunka, vitafórumok és projektfeladatok

használata az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább folyik. Az infokommunikációs eszközök

segítségével kitágult tanulási és tanítási tér (pl. virtuális osztályterem) kihasználására a helyi

tantervben szereplő tananyagelemek alapján kerül sor.

A szociális kompetencia fejlesztése összetett feladat. Az irodalmi művek elemző értelmezésében az

egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése túl az adott jelenség társadalmi és kulturális

szerepén az egyén önmegértésének lehetőségét is biztosítja, ezért a beszélgetések, viták ennek

szolgálatában is állnak. Az irodalmi művek megértése a különböző nézőpontok megismerésével és

elfogadásával biztosítható, amelyet az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése és a

kompromisszumra való törekvés jellemez.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére kialakított feladatok az elemző

készség és a hatékony kommunikáció együttesére épülnek. Az egyéni, páros és csapatmunkában (pl.

projektfeladat) történő munkavégzés a tananyagelemek bármelyikének feldolgozására alkalmas. A

munkaforma kiválasztásakor a tervezés, szervezés és megvalósítás összehangolására kell törekedni.

99

Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség leghatékonyabban a műalkotások elemző

értelmezése során fejleszthető. E folyamatban központi szerepet kap a saját nézőpont összevetése

mások véleményével, a nyitottság, az érdeklődés és a kreativitás. A tevékenységek célja, hogy a tanulók

a művészi és hétköznapi esztétikum párhuzamba állításával jobban eligazodjanak a világban és a

civilizáció történetének egyes szakaszait megismerve a kulturális örökség hordozóivá váljanak.

Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének lehetősége az irodalomtanításban, hogy a műalkotások

eredeti nyelvi világával is megismerkedjenek a tanulók, majd ezeket összevetve a fordítással/sokkal az

irodalmi szövegek összehasonlításával és elemzésével az egyes nemzeti kultúrák elemeit is

megismerjék.

A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban az elemző, értelmező, rendszerező tanítási és

tanulási folyamatban lehet eredményes. Ennek megfelelően pl. a korszakbevezetők, szövegelemzési

gyakorlatok során a logikus gondolkodás és rendszerező modellek, vázlatok, ábrák, diagramok,

folyamatábrák felhasználásával alakítható kompetenciafejlesztési feladatsor. A vizsgára való

felkészülés elengedhetetlen feltétele a rendszerező összefoglalás, így a helyi tantervben rögzített

kisérettségi, ill. a kétszintű érettségire való elkészülés szolgálatába állítható a fejlesztés.

A természettudományos kompetencia fejlesztése közvetetten valósul meg az irodalomtanításban. A

kronologikus rendszer vagy a műnemi-műfaji tematika azonban az európai nézőpontú

művelődéstörténeti és kulturális korszakolás elemeinek figyelembevételével megkerülhetetlenül

foglalkozik a társtudományok adott jelenségrendszerével. Az irodalmi és művészeti korszakok

bevezetőiben, ill. olyan korok világának tanulmányozásakor, ahol a természettudományos ismeretek

írott szövegei még nem váltak el a klasszikusan vett szépirodalomtól (pl. ókor) az ismeretek lényegi

elemi tárgyalásra kerülnek, alakjai a tananyag lényeges elemit képezik. Másrészt a

természettudományos gondolkodás ismeretei nélkül bizonyos irodalmi alkotások értelmezése

bizonytalanná válhat, így a kereszthivatkozások biztosítása kötelező feladata a tanító tanárnak (pl.

Felvilágosodás – Pascal, Descartes módszere stb.). Ennek megfelelően a többi tantárggyal,

tudományterülettel való együttműködés alapfeltétel.

Az anyanyelvi oktatás alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére.

Az anyanyelvi műveltség azért is olyan fontos feladata az oktatásnak, mivel a diákok ezen a nyelven

sajátítják el a tananyagot, a szövegértés segítségével kerül sor az információk feldolgozására

és rendszerezésére.

A fent említett kompetenciákat és azok fejlesztését erősen befolyásolja a tanulói közösség

kulturális igénye. Köztudott , hogy az ifjúság körében a zenének és a filmművészetnek komoly

hatása van. Természetes , hogy a jó iskola él ezen művészeti ágak nyújtotta kulturális

lehetőségekkel. A diákok egy része súlyos kulturális hátránnyal rendelkezik, ehhez társul még a

szegénység és az élményhiány. Gyakran ezek a hiányosságok esetleg közömbösséggel társulnak.

Mindezeket a gondokat az iskola igyekszik a meglévő lehetőségeivel kompenzálni. Éppen ezért

az érzelmi élet gazdagítása, valamint a személyiségfejlesztés meghatározó szerepet tölt be.

Az irodalmi műveltség elsajátítása közben a diákok megismerkednek olyan élethelyzetekkel,

erkölcsi problémákkal és speciális magatartásformákkal, amelyeket saját életükben is

alkalmazhatnak.

Az integrált oktatás kapcsán megtanulhatják megérteni és tolerálni az őket körülvevő diákok

másságát, megtanulhatják a helyes viselkedési mechanizmusokat, de sok esetben saját

nehézségeiket is vállalniuk kell.

A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat rá kell tudni vezetni a helyes útra, hogy a számukra

nyújtott felmentésekkel éljenek Ahhoz, hogy az iskola a diszlexiás tanulókat fejleszteni tudja,

igen nagy szükség van az érintett tanuló hatékony közreműködésére és a szülő sikeres

támogatására.

A diszlexia olyan tünetegyüttes, amely lehet veleszületett betegség , de kialakulhat konfliktussal

terhelt családban, ahol a gyermeket sokk éri. A diszlexia olvasási nehézséget jelent , melynek

során a tanuló igen nehezen , és gyakran rengeteg hibával tanul meg olvasni. Ez a probléma

főleg a tanulási fázisban okoz nehézségeket. Mivel ezek a gondok megértési deficittel is

párosulnak, ezért a diákot általában nem ajánlatos felolvasásra felkérni, mert ez számára igen

100

nagy gondot jelent. Az érettségi vizsgán a diák és szülője előzetesen kérheti, hogy számára a

feladatot a felügyelő tanár olvassa fel, ezzel is elősegítve annak megértését.

Nagyobb gondot okoz a diszgráfia, amely írásbeli nehézséget takar. Ez a tünetegyüttes rendkívül

sokszínű. A diák írásképe a szépírástól a „hierogrifákig” terjedhet, de nem ez az igazi gond.

Erre a hiánytünetre jellemző a betűkihagyás, hangzóátvetés, toldalékelhagyás,

mássalhangzótörvények figyelmen kívül hagyása, helyesírási hibák tömkelege, stb. Az ilyen diák

nem képes az érettségi vizsgán szöveget szerkeszteni, fogalmazni. Az ilyen gondokkal küszködő

diákoknak egy szakértői bizottság előtt kell számot adniuk „tudásukról” . A nevelési tanácsadó

szakértői bizottsága szakvéleményt állít ki, melynek figyelembe vételével az iskola igazgatója

állít ki felmentést a tanuló számára, melynek értelmében a diákot felmenti az írásbeli

számonkérés alól, és helyette szóbeli vizsgát engedélyez. Ezeket az engedélyeket három évenként

meg kell újítani. A felmentés manipulálása miatt nem lehet a 12. évfolyamon már diszlexiás

felmentést kérni, ha nincs előzménye a tünetegyüttesnek, nem adják meg a felmentést.

Mivel a diszlexia nem magányos tünet, előfordul, hogy a helyzetet bonyolítja még egy

beszédhiba /dadogás, raccsolás, szájzár stb./, amely a vizsgázó feleletét kissé megnyújthatja.

Ezek a hiánybetegségek nem csak a magyartanárnak okoznak gondot, hanem valamennyi tanár

szembe kerül ezzel a nehézséggel. Speciális, jól képzett szakemberekre van szükség, az ilyen

problémák megoldásában. A rátermett kollégák továbbképzését az iskolának biztosítania kell, hogy az

iskola naprakész felkészültséggel rendelkezzen.

4.8.21. Magyar nyelvtan


Anyanyelvi kommunikáció Igény az anyanyelv megismerésére, használatára,

fejlesztésére

Szövegértés- szövegalkotás

Helyes és kreatív nyelvhasználat

Énkép, önismeret

Hon- és népismeret

Együttműködés a történelem, társadalmi ismeretek,

idegen nyelv tantárgyakkal

Digitális kompetencia Tájékozódás a világhálón

A digitális feladatok elvégzésében való jártasság

SDT megismertetése, használatában való jártasság

Új feladatok létrehozásának készsége

Kreativitás

Együttműködés az informatika tantárggyal

Hatékony, önálló tanulás Kitartó tanulás

Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése

Az idővel és információval való hatékony gazdálkodás

A szükségletek és lehetőségek felismerése

A tanulás folyamatának ismerete: új ismeretek

szerzése, feldolgozása, beépítése és útmutatások

keresése, alkalmazása

Motiváció, magabiztosság

Szociális kompetencia Közösségi beilleszkedés

Harmonikus életvitel

Hatékony együttműködés másokkal

Együttműködés az etika tantárggyal

Kezdeményezőképesség és vállalkozói

kompetencia

A tágabb környezet megismerése

Képesség a lehetőségek megragadására

Tudás, kreativitás, újításra való beállítódás

Kockázatvállalás

Tervek készítése és végrehajtása

101

Esztétikai- művészeti tudatosság és

kifejezőképesség

Esztétikai megismerés, ill. elképzelések, élmények és

érzések kreatív kifejezésének fontosságát elismerni

A tradicionális művészetek nyelvének ismerete,

használata

A média nyelvének ismerete, használata

Modern művészeti kifejezőeszközök ismerete,

használata

Együttműködés az irodalom, ének-zene, tánc-dráma,

rajz és vizuális kultúra, média tantárgyakkal

Idegen nyelvi kommunikáció Más kultúrák megértése

Nyelvi különbözőségek és egyezések megismerése,

felismerése

Igény más nyelvek megismerésére

Matematikai kompetencia Nyelvi folyamatok és tevékenységek fontossága

Modellek, struktúrák alkalmazása, ill. ezek

alkalmazására való törekvés

Természettudományos kompetencia Az emberi tevékenység okozta változások megértése

A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és

közösségi felelősség

A magyar nyelv tantárgy tanítása során valamennyi kompetencia fejleszthető, habár nem egyenlő

mértékben. Leginkább az anyanyelvi kommunikáció, valamint az irodalom tantárggyal való

koncentráció miatt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak

fejlesztésére alkalmas. A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfelelő kifejezése és

értelmezése szóbeli és írásbeli formában az anyanyelvi kompetencia lényege. Ugyanakkor magában

foglalja a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az

oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Mindez az

anyanyelv elsajátításának eredménye, ami egy folyamat. Természeténél fogva kapcsolódik az egyén

kognitív képességének fejlődéséhez. A megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók

ismeretét igényli. Mindez a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, a különféle irodalmi és nem irodalmi

szövegeket, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságait, a nyelv és a kommunikáció változásainak

ismeretét jelenti különböző helyzetekben. Törekedni kell arra, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a

képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben megfelelően kommunikáljon szóban és

írásban, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Szükséges

képesség megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket; megkeresni, összegyűjteni és

feldolgozni információkat; különböző segédeszközöket használni; saját szóbeli és írásbeli érveit a

helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd jelenti a kritikus

és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének

az igényét. Ehhez fontos tudni a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős

nyelvhasználat jelentőségét.

A magyar nyelv természete, alkalmazása rokon az iskolában tanult idegen nyelvekével a nyelvi

modellek, panelek miatt. Így a nyelvek tanítása hasonló; ugyanakkor az idegen nyelv nem anyanyelv

(reflexnyelv) volta miatt eltérések is mutatkoznak. Ezek tudatosítása fontos feladat. A tudatos

nyelvhasználat, annak igényes volta társadalmi követelmény is. Az idegen nyelvek ismeretével, más

kultúrák megismerésével a saját kultúránk megismerése iránti igény erősödik meg; fejlesztésének

akarata a nyelvművelés fontosságában jelentkezik. Az abban való részvétel az énkép reális alakulását

is segíti. A nemzetbe tartozás, az egyéni és közösségi kötelezettségek, feladatok tudatos vállalása

visszahat a nyelvhasználat változására.

Önálló, hatékony tevékenységekkel kell motiválni a tanulókat a nyelvi ismeretek, készségek

fejlesztésére. Akarniuk kell tanulni, változni és változtatni. A szövegértési és szövegalkotási feladatok

erre alkalmasak. A tanulók különféle szövegeket (beleértendő a szépirodalmi is) értelmeznek. Tudniuk

kell ezeket transzformálni. A szövegalkotás terén készülnek jövendő társadalmi szerepükre is.

Módjukban áll az önkifejezés, ennek fejlesztése.

102

A változó világ tudatos megismerésére kiemelten jelenik meg a digitális eszközök tárháza. A

tömegkommunikáció alkalmazására, alakítására fel kell készülniük a tanulóknak. A tanítási módszerek

közül kiemelkedik az internet használata. A Sulinet Digitális Tudásbázis meglévő anyagai, az önállóan

elkészíthető, bővíthető ilyen természetű anyagok mind tanári, mind tanulói; akár egyéni, akár páros,

akár csoportos, akár frontális tanításra-tanulásra alkalmazhatók.

A többi tantárggyal való együttműködés alapfeltétel. A tanulókban kell, hogy egyesüljenek azok a

készségek, képességek, amelyek egy-egy tantárgy tanulásában megjelennek. A magyar nyelv gyakorlati

ismerete, alkalmazása a cél. A kellő ismeretek elsajátításán túl a társadalomban jól kommunikáló

embereket szeretnénk. Ez egyben elvezet a helyes konfliktuskezeléshez, az egyén boldogulásához.

4.8.22. Történelem

Szóbeliség erősítése, a vitatkozás – érvelés helyes technikájának elsajátítása;

Az információk rendszerezése, feldolgozása megfelelő segédeszközök segítségével. A

forráskritika alkalmazása;

A fenntartható fejlődés koncepciója az emberi múlt tükrében. Egyén és nemzet helye a

globalizáció világában;

Az integráció fontossága, folyamata;

A multikulturális világ bemutatása történelmi példákon keresztül;

A demokrácia alapelvei, működése és normái. Az egyéni szabadságjogok kérdése;

A művészetek kultúraformáló szerepe a történelmi korokban;

A magyarság sorsa a Kárpát-medencében és a magyarországi kisebbségek helyzete;

4.8.23. Emberismeret és etika

Az emberismeret az etika és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával

járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a

társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember

sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos

érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának

megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket.


A hatékony és az önálló

tanulás kompetenciái

Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek

közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből,

filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből.

Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból,

grafikonokból, diagramokból.

Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban,

múzeumokban, interneten.

Digitális kompetencia A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése.

A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján.

Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése.

Előadás önálló jegyzetelése.

A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok,

lexikonok ismerete és használata.

A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

Anyanyelvi

kommunikáció

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult

103

kompetenciái ismeretek problémaközpontú elrendezése.

A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása,

szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.

Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása.

Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása.

Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a

forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira,

tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan.

Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a

bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából.

Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi

elbeszélésekkel a narráció módja alapján.

Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség

szempontjából.

Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének

elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és

intézmények viselkedésének mozgatórugóiról.

Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről,

jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény

alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására.

Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.

Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő

szempontok alapján.

Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális

és funkcionális szempontok alapján.

Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek

hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a

feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése.

A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és

különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők

(táblázatok, ábrák) használata.

Anyanyelvi

kommunikáció

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról.

A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját

vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes

meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont

gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével.

. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban.

A különböző információforrások - köztük primer történelmi források -

elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi

összefüggések szóbeli kifejtése.

Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű

tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek,

valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján.

Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos

megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések

levonása.

Szociáis és állampolgári

kompetencia

A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.

Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.

. A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a

helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.

Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő

időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.

Szociáis és Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy

104

állampolgári

kompetencia

- további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely

múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat

fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;

- további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép

történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar

történelem kiemelkedő személyiségeivel;

- - ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok

történetéről és kultúrájáról;

- ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek -

köztük a romák - történetéről;

- ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről;

- megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és

értékkonfliktusaival;

- megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét;

- ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális

gazdálkodás lehetőségeiről;

- elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az

ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi

összefüggéseit;

- felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan

témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar

társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és

az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek,

- Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint

napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok,

az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a a nemzetközi

humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által

okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás.

- szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a

magán- és a közélet különböző területein;

- ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal,

amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás

jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra.

- ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat.

- egy konkrét pédán keresztül tudják értelmezni a reklám és

marketinghatások szerepét.

- váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén.

Kezdeményezőképesség

és a vállalkozói

kompetencia

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan

kérdésekre, mint a következők.

- Vannak-e abszolút erkölcsi értékek?

- Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog?

- Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak?

- Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?

- Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben?

Van-e történelmi determinizmus?

- Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme?

- Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen

lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak?

- - Mi az erőszak szerepe a történelemben?

- Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség

lehetőségeit?

- Hogyan változott az állam szerepe a történelemben?

- Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok

társadalmaiban?

105

4.8.24. Matematika

A kompetencia az ismeretek és attitűdök komplex egysége. A matematikai kompetencia hozzásegíti a

diákokat az élő és élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az

összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A

matematikai kompetencia fejlesztésével alapvető célunk, hogy a tanulók alkalmassá váljanak

folyamatosan fejlődni a szakmai területeken és a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően értékes

alkotómunkát végezni, felsőfokú tanulmányokat megkezdeni. Nem elhanyagolható szempont a

piacgazdaság keretei között a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági, pénzügyi

technikák elsajátíttatása sem.

A matematikaórákon külön hangsúlyt fektetünk a hétköznapi élet problémáinak felismerésére, a

problémák átfogalmazására a matematikai szaknyelvre, a feladat helyes megoldására, az eredmény

értelmezésére és visszaírására a hétköznapi problémákra. Mindezekhez szükséges a szövegértés, a

helyzetfelismerés és nagyon fontos elemként a konkrét matematikai tárgyi ismeretek, hiszen tárgyi

tudás nélkül nem lehet képességeket fejleszteni. Ezért elengedhetetlenül fontos a korábban

szemléletesen kialakított fogalmak megerősítése, bizonyos fogalmak definiálása, általánosítása. Csak

ezzel együtt képzelhető el annak a képességnek a fejlesztése, amivel tanulóink az ismert

összefüggéseket alkalmazni tudják a gyakorlati problémák megoldása során, és hogy kifejlődjön a

képességük felismerni ugyanazon összefüggések alkalmazhatóságát más témakörökben.

A mindennapi élet problémáinál legtöbbször előforduló matematikai területek:

Aritmetika és algebra

Geometria

Logika

Kombinatorika

Valószínűség-számítás, statisztika

Alapvető kompetenciának tartjuk, hogy a tanulók tudják felismerni, hogy egy adott probléma milyen

tananyaghoz kapcsolódik, és hol kell keresni a megfelelő összefüggéseket.

Aritmetika és algebra

A felsoroltak közül ennél az anyagrésznél a legfontosabb a lexikális tudás; cél az összefüggések és

képletek biztos ismerete. Ezek elsajátításához fontos a tanórai gyakoroltatás és az, hogy a tanulók

minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, hiszen a cél a gyakorlatban illetve más

tantárgyaknál való alkalmazás. Kompetenciák:

A valós számkör biztos ismerete, a számkörben megismert műveletek gyakorlati alkalmazása, a

zsebszámológép biztos használata.

Az elemi függvények ábrázolása a koordináta-rendszerben és a legfontosabb

függvénytulajdonságok meghatározása. Ez a kompetencia nagyon fontos a különböző gyakorlati

helyzetek leírásánál, szélsőérték-problémák megoldásánál.

A százalékszámításban való jártasság elengedhetetlenül fontos kompetencia a termékárak

százalékos változásának meghatározásában, amortizációs költségek, adó, áruforgalmi adó

kiszámításában.

Napjainkban igen fontos szerepe van a mértani sorozatok témakörnél tanult ismereteknek:

pénzügyi befektetések esetén hozam meghatározása, kölcsön felvételek esetén a törlesztési

részletek és kamatok kiszámítása, valamint a megtérülési idő megbecslése. A számtani

sorozatokat eredményesen használhatjuk nagyobb létesítmények befogadóképességének, illetve a

jegyek eladásából származó bevételek kiszámításában.

A hétköznapi életben gyakran használjuk matematikai ismereteinket a piaci vásárlásnál,

pénzváltásnál, sütési receptek alkalmazásánál különböző mennyiségekre szabva.

Természettudományos számítások: kémhatások meghatározása, gyógyszerek dózisának

ellenőrzése, fizikai számítások, anyagmennyiségi feladatok kémiából.

Geometria

A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek a térszemlélet kialakításában fontosak. Kompetenciák:

106

A mennyiségek átváltása egyik mértékegységből a másikba igen fontos része mindennapi

életünknek: építkezési anyagszükségletek, felületek, tömegek, térfogatok, szállítási költségek,

munkadíj, anyagveszteség kiszámítása. A terület-, felszín- és térfogatszámítás más tantárgyakban

is elengedhetetlen.

A trigonometriai számítások távolságok, magasságok és szögek meghatározása céljából igen

fontosak a gyakorlatban.

A koordináta-geometria elemeinek tanításával nagyon jól mutathatjuk be a matematika

különböző területeinek összefüggéseit, azaz a matematika komplexitását.

Logika, jártasság a logikus gondolkodásban

A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele.

A többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont

érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti.

Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez: például a munkaszervezésben, a

jogok, kötelességek rendszerének megértésében és elfogadásában, a történelmi folyamatok

feldolgozásában, a nyelvtani szabályszerűségek megismerésében, a szövegértésben.

A következtetési, a bizonyítási és absztrakciós készség fejlesztése hangsúlyos feladat. A „ ha…,

akkor…”, az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén fontos.

A matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek

alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek alkalmazása (például a

gráfok).

A logikus gondolkodás az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt

lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika

tanulmányozásához is fontos.

Kombinatorika

A kombinatorika nagy segítséget nyújt a lehetőségek felmérésénél, kiszámításánál. Fejlesztendő

kompetenciák: kombinatív készség, becslés, a becslés összevetése a számításokkal, a többféle

megoldási mód keresése.

Valószínűség-számítás, statisztika

Mai világunkban elengedhetetlenül fontos a valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. A

mindennapokban egyre gyakrabban találkozunk statisztikai adatokkal. Emiatt fontos fejlesztenünk az

adatok értelmezésének, értékelésének, táblázatba rendezésének készségét. Tanulóinkat jártassá kell

tennünk a különböző grafikonokon, táblázatokban diagramokon ábrázolt adatok leolvasásában, a

számadatok átlagának, az átlagtól való eltérésének kiszámításában.

Összefoglalva: a matematikai kompetenciák fejlesztésével a komplex problémamegoldó gondolkodás

kialakítására kell törekednünk.

4.8.25. Angol, német, orosz nyelv

Az idegen nyelveknek nagyon fontos a szerepe azoknak a kulcskompetenciáknak a kialakításában és

fejlesztésében, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a munkavállaláshoz, illetve a személyes

boldoguláshoz és fejlődéshez nélkülözhetetlenek. Az idegen nyelvek oktatása számos olyan tanulási

formát, kommunikációs helyzetet és alkalmat teremt, amelyben a kulcskompetenciák szinte mindegyike

sikerrel fejleszthető. Az idegen nyelvi kompetenciák ugyanis integrálják a kulcskompetenciákat: az

anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját, a matematikai kompetenciát, a természettudományos

kompetenciát, a digitális kompetenciát, a hatékony és önirányított tanulás kompetenciáját, a szociális

és állampolgári kompetenciát és az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

kompetenciáját.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciái, vagyis a kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma

azonos a használható nyelvtudással. Az idegen nyelvek tanításának alapvető célja ennek a

nyelvtudásnak az elérése.

Idegen nyelvi kompetenciákon elsősorban az alábbiakat értjük:

107

szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban

kommunikációs szándékok megértése és kifejezése

az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz szükséges

szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása

A kulcskompetenciák a fenti kompetenciákkal együtt fejleszthetők az alábbi módon.

1. Anyanyelvi kommunikáció

Az idegen nyelven történő megnyilatkozás alapfeltétele a megfelelő anyanyelvi kommunikációs

készségek és képességek megléte. Az idegen nyelven történő gondolatalkotás, véleménynyilvánítás

(írásban és szóban) az anyanyelvi készségeket is fejleszti. Az idegen nyelvi elemek tanításakor

párhuzam hozható a hasonló vagy éppen eltérő anyanyelvi elemek megléte, illetve hiánya között.

Konkrét tanulási helyzetek:

A nyelvtani szerkezetek szembeállítása, hasonlóságok, különbségek felismerése és megnevezése

(pl. névelőhasználat, szórend, intonáció hasonlóságai és különbségei)

Szótározási feladat

Fordítás

2. Matematikai kompetencia

Az idegen nyelvi órákon e kompetencia tárgykörében elsősorban a logikus gondolkodás, az ok-

okozati összefüggések és láncolatok felismerése és kialakítása fejleszthető.


Vita

Szóbeli érvelés

Érvelő fogalmazás

Meggyőzés

Adatok, grafikonok, tendenciák értékelése

3. Természettudományos kompetencia

Az idegen nyelv oktatása során ez a kompetencia elsősorban a szóbeli és írásbeli kommunikáció

témaköreiben jelenik meg. A célnyelvi civilizáció megismerése során a tanulók megismerkednek az

adott ország tudományos eredményeivel, az adott nyelvet beszélő közösség gondolkodásával a

tudomány és a technika vívmányaival kapcsolatban. Szembesülhetnek a globális problémákkal, és a

megoldási lehetőségekkel (pl. túlnépesedés, környezetvédelem, globális felmelegedés stb.)

Konkrét témakörök:

A tudomány és a technika világa

Környezet- és természetvédelem,

A motorizáció hatása környezetünkre

Egészséges életmód

A környezetünkben élő növények és állatok

4. Digitális kompetencia

A számítógép kínálta lehetőségek kihasználására is sok alkalom nyílik az idegen nyelvi tanórán.

Ezen kívül az otthoni munkák, házi feladatok, házi dolgozatok elkészítésében is fontos szerepet

játszanak az informatikai eszközök, az Internet.


Projektmunka készítése

Prezentáció készítése

108

Információgyűjtés

Digitális oktatási keretrendszerek használata

5. A hatékony, önálló tanulás

Az idegen nyelv oktatásának egyik célja, hogy kialakítsa a középiskolás diákokban az egész életen

át tartó tanulás igényét. A tanár egyre kevésbe forrása az információknak, és egyre inkább

kezdeményező, illetve szervező szerepet tölt be. A tanulásszervezési formák már a nyelvtanulás

kezdeti szakaszában is, de minden évfolyamon lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók fejlesszék

önálló tanulás kompetenciáját.


Pármunka, csoportmunka

Visszajelzés adott feladatról, tanulási szakaszról stb.

Szótárhasználat

Önálló kiselőadás kijelölt vagy szabadon választott témában

6. Szociális és állampolgári kompetencia

A tanulóknak az idegen nyelvi órákon gyakran kell egymással kommunikálniuk, közösen

megoldaniuk olyan helyzeteket, amelyekben az együttműködés, a szolidaritás, a kölcsönös

érdeklődés, gyakran a kompromisszumkészség alapfeltételként van jelen.


Pármunka, csoportmunka

Vita

Érvelés

Megegyezés

Meggyőzés

7. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az idegen nyelvi órán lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók olyan kreatív feladatokat végezzenek,

amelyek művészi kifejezőképességüket is fejlesztik.


Projektmunka készítése (tabló, újság stb.)

Filmalkotások megtekintése, elemzése a célnyelvi kultúra világából

Szépirodalmi alkotások megismerése, elemzése

Színház

Könyvismertetés, olvasmányélmény megosztása másokkal

4.8.26. Fizika

A fizika órákon alapvetően a természettudományos (műszaki) részben a matematikai és az anyanyelvi

kompetenciát tudjuk fejleszteni. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatos nevelés és a

tanulás tanításához járul hozzá a tantárgy.

A fizikai jelenségek, fogalmak, törvények, módszerek megismerése, megértése, rendszerbe foglalása,

feladatokban történő alkalmazása nagyon jó lehetőséget biztosít az élet minden területén alkalmazható

készségek, képességek tanulási technikák kialakítására, megerősítésére.

A mechanika témakörénél alapvető fogalmakat, természeti jelenségeket, törvényeket tanítunk, majd

ezeket feladatmegoldásokon keresztül alkalmazzuk, ezzel a kreatív gondolkodás kialakulását segítjük.

Az elektromosság tanítása során a félvezetők tárgyalásánál a diódák, erősítők, a számítógépek,

napelemek működési elvét ismerhetik meg a diákok. Az elektromágneses indukció és a váltóáram

témakörénél a technikai civilizációnkhoz nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, (generátorok)

109

felhasználás (motorok, gépek) alapvető működését tanítjuk. Az elektromágneses hullámok

keletkezésének, terjedésének megismerése a rádió, tévé, mobiltelefonok működésének megértéséhez

járul hozzá. Mindezek az ismeretek a mai információs társadalomban a mindennapi életben

nélkülözhetetlenek.

A modern fizika, atomfizika, magfizika az egész fizikai világképünket átformálta, itt már az embernek

nem volt lehetősége érzékszervi tapasztalatszerzésre. A természet megismerésének egészen új fejezete

nyílt meg, új gondolkodásmódra van szükség, mindez a logikus, absztrakt gondolkodás fejlesztését

nagymértékben elősegíti. Az atomerőmű működésének megismerésekor nagy hangsúlyt fektetünk az

energiatermelés különböző fajtáira (szélerőmű, széntüzelésű hőerőmű, vízerőmű stb.) és ezek

környezetre gyakorolt hatásaira.

A csillagászat és kozmológia rövid áttekintésénél az egész világegyetem keletkezését, fejlődését benne

az emberiség helyét és szerepét ismerhetik meg a tanulók.

Az egész tárgy oktatása során kialakuló szemlélet segít, hogy az áltudományos és tudományellenes

megnyilvánulásokat kritikusan felismerjék.

A természettudományos, műszaki tudását mindenki alkalmazni tudja a munkájában, a hétköznapi

életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlati módon tudja felhasználni tudását új

technológiák, berendezések megismerésénél, és működtetésénél.

A feladatmegoldások során erősítjük, fejlesztjük a matematikai kompetenciát, az ott tanult matematikai

elveket, eljárásokat alkalmazzuk a problémák megoldások közben.

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a pontos megfogalmazások (fogalmak, definíciók, törvények)

során és a szöveges feladatok megértésénél nagyon fontos szerepet kap.

Az energiára egyre nagyobb szüksége van az emberiségnek, ennek termelése különböző módokon lehet,

környezetromboló vagy környezetbarát módon. A különféle technológiák és környezeti hatásuk

megismerése nagyon fontos része a környezettudatos nevelésnek. A fenntartható fejlődés

kialakításához hozzájárul azoknak a folyamatoknak a megismerése, amelyek bolygónkon környezeti

válságokat okoznak.

A tanulás tanítása terén a fizika segíti a rendszerezés, a kísérleteken alapuló tapasztalás, kombináció,

a következtetés és a problémamegoldás fejlesztését különös tekintettel az analízis és szintézis

erősítésére. A feladatmegoldások során előtérbe kerül új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás

fejlesztése.

Fontos szem előtt tartani a tanulási nehézségekkel küzdő diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók

speciális, differenciált oktatását, nevelését!

4.8.27. Informatika

Kárpáti és Ollé (2007) az informatikai kompetencia tartalmát három fő területre osztotta:

1) Technikai IKT kompetencia

– hardveres kompetencia (a felhasználói szintű hardver és szoftver üzembe helyezési és

üzemeltetési ismeretek)

– alkalmazói kompetencia (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, levelezés, információkeresés

stb.)

– a programozási kompetenciát (algoritmikus gondolkodás).

2) Kommunikációs IKT kompetencia

– az információk közötti eligazodás képessége

– az információ-szűrés készsége,

– a régi és új ismeretek integrálásának képessége,

– az információ-feldolgozás, értékelés, elemzés képessége, az információk prezentálásának

képessége.

3) Demokratikus / etikus / biztonságos IKT használat

– az információs társadalom kompetenciája (E-kormányzati eszközök ismerete)

– a digitális jogok ismerete és tiszteletben tartása (szerzői jogok, adatvédelem)

– médiakompetencia (médiaismeret, médiahasználat)

– a tartalmak kritikus értelmezésének képessége,

– médiumok kreatív használatának képessége (képfeldolgozás, átalakítás, képalkotás).

110

NAT

A technikai IKT kompetencia fejlesztésekor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, hiszen a

számítógépek és az Internet terjedésével a tanulók egyre magasabb szintű előzetes tudással érkeznek

az iskolába. A tanulók általában érdeklődést mutatnak az informatika iránt, s ezt a pozitív attitűdöt a

tanítás során ki lehet és kell használni. Az érdeklődés annál gazdagabb, minél sokrétűbb az

ismeretkörük. Az is fontos a feladatok megoldása során, hogy a problémaszituáció mennyire ismerős.

A tanulás gyakorlati értéke is hatékony motívummá fejlődhet. Az informatikai kompetencia fejlesztése

a mindennapi életben, a további tanulásban illetve a munkaerőpiacon egyaránt előnyt jelent, a

gyakorlati értékét a tanulók tapasztalják az iskolai munkában is.

Az informatika oktatás során lehetőség van a kulcskompetenciák komplex fejlesztésére. A

kulcskompetenciák fejlesztése az eltérő óraszámok miatt nem egységes az egyes osztályokban.

Anyanyelvi kompetencia

A szövegszerkesztés tanítása során lehetőség nyílik különböző szövegek (hivatalos levél, meghívó,

plakát, termékismertető stb.) elkészítésére és formázására, a szövegtípusok, stíluselemek tudatos

alkalmazására, használatára, az esztétikai érzék, munka külalakja, nyelvhelyesség iránti igényesség

kialakítására.


A táblázatkezelés tanítása során lehetőség nyílik a számfogalom, mértékek, alapműveletek,

matematikai fogalmak összefüggések alkalmazását segíteni. Fejleszthető a sémahasználat, az

algoritmikus gondolkodás, mely segítségével a tanult ismereteket a diákok új környezetben oldják meg.

A matematikai modellek (képletek, függvények, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazásával

fejleszthető az induktív és a problémamegoldó képesség.

Az adatbázis-kezelés tanítása során lehetőség nyílik a logikai műveletek gyakorlati alkalmazására,

mely segítségével az induktív gondolkodás fejlesztése érhető el.

Az informatika tanítás során pozitív attitűdöt kialakítására kell törekedni a matematika, a logikus

gondolkodás iránt.

Programozási kompetencia

A programozás tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó és az

induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes programokat

készíteni, akár saját elképzeléseik alapján.

Természettudományos kompetencia

A táblázatkezelés tanítása során az adatok megfelelő változtatásával a különböző lehetőségek

kiértékelését végezhetjük el, a változásokat nyomon követhetjük, előre jelzéseket készíthetünk a

diagramok segítségével, mely segít a természettudományos gondolkodási mód kialakításában.

Az informatika történet, információ elmélet tanítása során rávilágíthatunk a tudomány, technika

fejlődésére, azok hatására a mindennapi életünkre. A tudomány hatásait elemezhetjük a társadalomra

(ipari forradalom, információs forradalom), kulturális szakadékok, a szegregáció-integráció

problémáit (esélyegyenlőség, Internet által kínált lehetőségek, eltérő képességű emberek lehetőségei,

visszahúzódó gyermekek megnyilvánulási lehetőségei).

A hardverismeret során lehetőség van új technológiák megismerésére, megértésére, berendezések

működési elvének megértésére (fényképezőgép, nyomtató, lézer, félvezetők, stb.)

A kritikai gondolkodás fejlesztése fontos feladat a tudományok és áltudományok elválasztása,

megkülönböztetése céljából. A fejlesztés legalkalmasabb területe az Internet-keresés (jelenségek

különböző magyarázatainak megkeresése), illetve a könyvtárismeret (pl. alkímia és kémia) témakörén

belül található.


111

Az információ és kommunikáció, a táblázatkezelés, az adatbázis-kezelés szövegszerkesztés,

prezentációkészítés, webszerkesztés tanítása során fejlesztjük az információ felismerése,

visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása részképességeket.

A kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül felveti az informatikán belül

kiemelkedően fontos etikai szabályok ismertetését (szerzői jog és adatvédelem, plagizálás). Különböző

internetes felületeket használva oldhatnak meg feladatokat a diákok e-mail, üzenőfal, online

párbeszédet biztosító programok (pl. Windows Live Messenger, stb.) segítségével.

Hatékony önálló tanulás

Dokumentumkészítés során kutatómunka segítségével a tanulók fejleszthetik tanulási stratégiáikat.

Megismerkedhetnek a kutatómunka lépéseivel (adatkeresés, jegyzetelés, rendszerezés, hivatkozások

megjelölése, források megadása). A dokumentumkészítés témaköre lehetőséget biztosít az e-learning

rendszerek megismerésére, mint pl. a Sulinet Digitális Tudásbázis.

A könvvtári információs rendszer szolgáltatásai


A tanulók fizikai és mentális egészségmegőrzését segíti az ergonómiai ismeretek fejlesztése, a

számítógép előnyeinek és túlzott használatának veszélyeinek megbeszélése, a függőség kialakulásának

(internet vagy játék) és a közösségi oldalak, valamint a „second life” típusú oldalak hatásainak

elemzése.

A szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés feldolgozása során dokumentumkészítésre jut

idő, mely során ismereteket szerezhetnek a diákok az Európai Unióról (kialakulása, szervezeti

felépítés, döntéshozatali rendszer, tagállamok, stb.).


A táblázatkezelés témaköre során tanítandó tananyagként kell megjelennie a pénzügyi függvények

értelmezésének és használatának.

4.8.28. Testnevelés és sport

Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia

A tanulók ismerjék a kondicionális képességek csoportjait (erő, állóképesség, gyorsaság), jellemzőiket,

ismerjék a fejlesztésükhöz szükséges edzésmódszereket és terhelési mutatókat. Ismerjék a koordinációs

képességek (ügyesség, egyensúlyérzék, mozgástanulás képessége) csoportjait, a fejlesztésük

hagyományos és új módszereit. Tudatosuljon bennük, hogy a motoros fejlődés, rendszeres, tervezett

munkával, a fokozódó terhelések módszerével érhető el.

Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia

A testi képességek vonatkozásában, az energiaellátó és irányító folyamatok mellett fő hangsúlyt kap a

motivációs bázis. A tanulók ismerjék meg a „pszichomotoros” fogalmat. A mentális, akarati tényezők

orientáló szerepének ismeretében, a reális célállító, kockázat vállaló, és teljesítmény centrikus

szemlélet uralja viselkedésüket, a „fair play” maximális szem előtt tartásával.

Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia

A tanulók ismerjék fel, hogy a testkultúra évezredekre visszanyúló mozgásanyagának és a

hozzákapcsolódó elméleti ismeretek elsajátításával, a személyiség pozitívan fejlődik. E komplex

személyiségfejlődés, a korábbiakban említett célállító és orientált, az objektív helyzet és önfelismerésre

képes és kész embertípus tud megfelelni akcelerált világunkban a társadalmi elvárásoknak.

4.8.29. Biológia


Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja többek között a fogalmak, tények, vélemények

kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. A biológia tantárgy keretében ennek

fejlesztésére számtalan lehetőség adódik. A tanári magyarázat, a diákok kiselőadásai, a szóbeli

112

feleletek, a kooperatív együttműködésen alapuló csoportmunka, a természet- vagy tudományos

filmrészletek értelmezése mind-mind a szóbeli kommunikáción alapulnak. A tankönyv, a

szakfolyóiratok szövegértelmezésre felhasznált cikkei, a különböző biológiai témákban készülő

plakátok, a házidolgozatok, illetve az iskolai dolgozatok sokféle feladattípusa (irányított esszé,

szövegkiegészítés, relációanalízis, stb.) pedig az írásbeli kommunikációs készség fejlesztését

szolgálják.


A matematikai kompetencia a biológia oktatásában elsősorban a logikus gondolkodás fejlesztésének és

alkalmazásának képessége. Ez vonatkozik az egyes szövetek, szervek felépítése és funkciója közti

összefüggések felismerésére, a betegségek tüneteinek és okainak ismeretére, az ökológiai rendszerekbe

való beavatkozás és ezek következményeinek feltárására, a családfák genetikai elemzésére.

Másodsorban jelenti a grafikonok/táblázatok értelmezését pl. növény-, állat- és emberélettani

vonatkozásokban, a biomok környezeti feltételeinek megítélésében, illetve konkrét számítások

formájában a genetika, az evolúciógenetika és egyes élettani fejezetek (pl. keringés, légzés, stb.)

feldolgozása során.


A természettudományok, így a biológia esetében feltétlenül szükséges a természeti világ alapelveinek,

az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint ezek

emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete.

Vonatkozik ez az egyes részterületek kutatási módszereire, így élettani vizsgálatokra, etológiai

kísérletekre, leletek vizsgálatára, fénymikroszkópos gyakorlatokra és elektronmikroszkópos felvételek

elemzésére. Napjainkban egyre fontosabbá válik olyan technológiák megismerése, amelyek az egész

bioszféra védelmét szolgálják. Ennek kialakításában szerepet játszik a környezeti tényezők ismerete, az

anyagok körforgásának és az energiaáramlásnak a tudatosítása, a növények és a lebontó szervezetek

szerepének tisztázása. A jövőben nem elhanyagolható a géntechnológiai módszerek alapvető ismerete,

alkalmazásuk okainak felismerése és felelősségteljes álláspont kialakítása az egyes esetekben.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Ennek a kompetenciának a fejlesztésére alkalmat kínál a természet sokszínűsége, esztétikája. Filmek,

fotók, rajzok, mikroszkópi metszetek, állati vázak vizsgálata, osztálykirándulások teremtenek alkalmat

a rácsodálkozásra. Saját tevékenységként természetfotók, plakátok, házi dolgozatok készítésével

mélyülhet például az esztétikai-művészeti kifejezőképesség.

Kiemelt fejlesztési feladatok:


Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a

hazaszeretet elmélyítése. A biológia tantárgy keretében megismerkedünk hazánk főbb társulásaival,

kiemelten védett növényeinkkel, állatainkkal, nemzeti parkjainkkal, a védelemre méltó értékeink

sokaságával.

Magyar kutatóink, természettudósaink, híres orvosaink életének és munkásságának ismerete szintén a

nemzeti önismeret részeként jelenik meg a biológián belül.

Környezettudatosságra nevelés

Feladatunk, hogy elérjük a tanuló érzékennyé válását környezetük állapota iránt, hogy képesek

legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű

értékelésére, a fenntartható fejlődés fogalmának és jelentőségének megértésére.

Az ökológia témaköre bőségesen kínál alkalmat erre az indikátorszervezetek, a víz-, talaj-,

levegővizsgálati módszerek megismerésével. A hulladékszelektálás jelentőségének felismerése,

gyakorlatbani alkalmazása, környezettudatos vásárlási szokások, az energiatakarékosságra törekvés

kialakítása, egészséges és környezetkímélő konyhatechnikai eljárások megismerése is ebbe a

tárgykörbe tartozik.

Testi és lelki egészség

A biológia tantárgy embertannal foglalkozó fejezetei megalapozzák, a hozzájuk kapcsolódó

egészségtan témakörök pedig igen széleskörűen feldolgozzák a testi és lelki egészség fogalmát,

113

elérésének módjait, különös tekintettel a bőr, a mozgásszervrendszer, a táplálkozási, a

légzőszervrendszer, a keringési, a kiválasztó szervrendszer és az idegrendszer egészséges működésére,

betegségeire és ezek megelőzési módjaira. Kiemelt fontosságú az egészséges táplálkozásnak, a sport

szerepének, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogok) következményeinek és alternatíváinak

megismerése.

Az érintett korosztály életkori sajátosságainak megfelelően a családi életre nevelés, a nemi érés

folyamatának megismerése, a szexuális kultúra kérdéseinek tisztázása is központi jelentőségű.

Az idegrendszer kapcsán stresszoldó technikák, módszerek, a harmónikus életvitelt megalapozó

szokások megismerése és kialakítása is fontos szerepet kap.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A biológia esetében ez

számos egészségügyi, orvosi, állatorvosi, agrár, környezetvédelmi jellegű, kutató biológus, stb.

irányba való továbbtanulásnál válik kiemelkedő jelentőségűvé.

Ezen kívül a felnőttlét speciális színterére, a családi életre, a szülővé válásra, a genetikai háttér

megismerésére, a felelősségteljes várandósságra való felkészítésre, a csecsemőgondozásra,

betegápolásra vonatkozó alapvető ismeretek és készségek kialakítása is szerepet kap a biológia

tantárgy keretében.

4.8.30. Földünk és környezetünk


A vállalkozói kompetencia jelenti az alapját azoknak az ismereteknek, melyekre a gazdaságban való

részvétel során van szükség. A földünk és környezetünk tantárgy keretében foglalkozunk a pénz

fajtáival, funkcióival, a bankok és a tőzsdék világával. Az értékpapírokkal kapcsolatban szó esik a

vállalkozási formákról, a profit, a hozam, a kockázat fogalmáról. A tanulók megismerkednek egy

ország eladósodásának lehetséges folyamatával, melyből párhuzamot vonnak a családi költségvetés

működtetésével kapcsolatban.


E kompetencia az alapja a magyarázatok és előrejelzések készítésének a természettudományos

jelenségek világában, valamint a természet és a társadalom egymásra hatásának, a fenntartható

fejlődés fogalmának megértését is megalapozza. A természetföldrajz tananyag felöleli a Föld külső és

belső szféráinak elemzését, az összefüggések feltárását. A természeti világ alapelveinek

megismeréséhez segítenek hozzá a bolygók keringésének törvényszerűségei, a lemeztektonika általános

működési elvei. Több tudományos feltáró módszerrel is megismerkednek a tanulók (pl.

földrengéshullámok terjedése, űrfelvételek kiértékelése, kormeghatározás,időjárás jelentés készítése

stb.). A műszaki megoldások és a mindennapi élet kapcsolatáról szól a víztározók, gátak, csatornák

jelentőségének tárgyalása, az űrtechnika alkalmazásának ismertetése a Föld és más égitestek

tanulmányozása során.


E kompetencia birtokában az egyén képessé válik a közügyekben való aktív részvételre. A földrajz

tantárgy keretében megismerkednek a diákok az Európai Unió kialakulásának folyamatával,

intézményeivel, főbb célkitűzéseivel. Foglalkoznak az integráció és az európai sokféleség

kapcsolatával. A népesség témakör tartalmazza a nemzetiség fogalmát, a nők és férfiak arányát a

különböző országokban és a jelenség társadalmi hátterének vizsgálatát. A népesedési problémák

jelentősen különböznek a világ egyes tájain, ezek megértése közelebb visz a vallási és etnikai csoportok

sokszínűségének megismeréséhez.


Annak ellenére, hogy a földrajz nem számít „számolós” tantárgynak, a kétszintű érettségi követelmény

is hangsúlyt fektet az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására, és ezen belül az egyszerű

számolások elvégzésére. Ilyenek például a térképpel kapcsolatos számolások, a helyi idő és időzónák

gyakorlati ismerete, a levegő páratartalmának számolása, a népsűrűség, a természetes szaporodás

114

kiszámítása. A kompetenciák között szerepel a grafikonok helyes értelmezése (pl. korfák),

számadatokból grafikonok készítése (pl. egy ország gazdasági ágazatainak aránya).



Kulturális örökségünkkel kapcsolatban a földrajz keretében hazánk természeti adottságaival és a

gazdaság fejlődésével foglalkozunk. Sajnos a gimnáziumi órakeretből kevés jut erre a témára, mert az

általános iskolai tananyagban részletesen szerepel Magyarország, és a megszerzett ismereteket

tudottnak feltételezi a tanterv. Ezért minden olyan általános társadalomföldrajzi témában, ami minket

is érint, kitérünk a magyar példákra (pl. a települések témakörénél jellemezzük a magyar

tanyarendszert, a metropolisz szerkezetét Budapest példáján tanítjuk, a migrációnál a környékünkön

jellemző ingázást vesszük alapul, stb.).

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Az Európai Unió története, szerkezete, célkitűzései a tananyag részei. Felhasználjuk a diákok külföldi

cserekapcsolatok során szerzett ismereteit is a tanulási folyamatban. Az a cél, hogy a tanulók

magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Az Európán túlmutató, globális problémákkal többször is foglalkozunk (a légkör, a vízburok, a talaj

szennyezésével, valamint a globális felmelegedéssel a 9. évfolyamon, az éhínségek, a túlnépesedés, a

világvárosok problémáival a 10. évfolyamon).

Gazdasági nevelés

A gazdaság világa áthatja mindennapjainkat. A monetáris világgazdaság korában mindenkinek

szüksége van arra, hogy eligazodjon a pénz világában. A pénz fajtáinak megismerésén túl a valuta

fogalmával, valutaárfolyamokkal, a deviza mibenlétével is foglalkozunk. A bankok hitelnyújtását, a

kamat és a törlesztőrészlet gyakorlati jelentőségét is kiemeljük. Az értékpapírok fajtái között is

megtanulnak különbséget tenni a tanulók. A nemzetközi tőkeáramlások kapcsán kitekinthetnek a

világgazdaságot mozgató folyamatokra. A közgazdaságtan alapfogalmaival is megismerkednek a

diákok.


A fenntartható fejlődés fogalmának egyre inkább a mindennapok részévé kell válnia. A környezeti

nevelés része a globális problémák ismerete, a megoldási lehetőségek mérlegelése. Az iskola

szellemisége és szokásai példát mutatnak ezekben a kérdésekben: a szelektív szemétgyűjtés az

osztályokban, a papírgyűjtési akciók, a használt elemek gyűjtése is a helyes szokások kialakítását

szolgálja.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A konkrét pályaorientáción kívül (a földrajztudományhoz kapcsolódó szakmák, társtudományok

szakmái, közgazdasági szakmák bemutatása) a földrajz keretén belül is lehetőség nyílik a tudatos

fogyasztóvá válás alakítására. A gazdálkodó- és vállalkozóképesség fejlesztése alapfokon része a

társadalomföldrajz tananyagnak

4.8.31. Kémia


Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, tények és vélemények

kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Ennek fejlesztésére a kémia tantárgy is sok

lehetőséget biztosít. A tanári előadások, a diákok kiselőadásai, az órai verbális és nonverbális

kommunikáció, a feleletek, a kísérletek szóbeli elemzése mind kiváló „terep” a szóbeli kommunikáció

fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció fejlesztésére is lehetőség adódik a vázlatok felhasználása, a

dolgozatok különféle feladattípusain keresztül.

115


A matematikai kompetencia fejlesztésére a kémia tantárgyon belül rengeteg lehetőség kínálkozik. A

legegyszerűbb esetektől (mértékegységek átváltása, anyagmennyiség-tömeg viszonyok elemzése, stb.) a

közepes nehézségűeken (reakcióegyenletek rendezése, ionvegyületek képletének megállapítása, stb.)

keresztül a középszintű érettségi vizsgakövetelményekben szereplő összetett számításokig.

Mindezek mellett a diagramok, energiaviszonyok értelmezései, grafikonok elemzése, ok-okozati

kapcsolatok feltárása is lehetőséget nyújt a matematikai kompetencia fejlesztésére. Figyelembe kell

venni azonban a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók képességeit, illetve felmentésüket.


A természettudományokon belül a kémia esetében is alapvetően szükséges a természeti világ

alapelveinek, a természeti törvényeknek (pl. tömeg-, energia- és töltésmegmaradási törvények), az

alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek

alkalmazása során az ember által a természeti környezetre gyakorolt hatások ismerete. Mindez az

iskolai foglalkozások során megtárgyalásra kerülő anyagismereti, kémiai technológiai,

természetvédelmi, környezetvédelmi problémákon keresztül megteremti az igényt a bioszféra és benne

az emberiség védelmére, a tudatos energia- és anyagfelhasználásra.


A digitális kompetencia tárgykörébe tartozik az információs társadalom technológiáinak (IST)

ismerete, magabiztos és kritikus használata. A középiskolában használatos informatikai ismeretek

terén lehetőségek adódnak a szövegszerkesztés (házi dolgozatok), táblázatkezelés (kísérleti mérési

eredmények), grafikonkészítés (a táblázatba foglalt adatokból), egyszerű videoszerkesztés (digitálisan

rögzített kísérletek feldolgozása) területein. A kapcsolattartás modern formáinak (msn, Skype, e-mail)

mindennapos használatán keresztül az információs társadalom hasznos tagjává válhat az egyén



Elengedhetetlen feladat, hogy a tanuló megismerkedjen mindazon tudósok, történelmi személyek

kémiához történő kapcsolatával, akikkel egy nyelvet beszél, egy nemzet tagja (Szent-Györgyi Albert,

Görgey Artúr, Hevesy György, Irinyi János, Oláh György, stb.). El kell sajátítania mindazokat az

ismereteket, amelyek a magyarság hagyományaiban fellelhetők, legalábbis a kémia vonatkozásában.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

A diákok tanulmányaik során gazdagodjanak olyan ismeretekkel, amelyek az európai tudományos élet

jelentős képviselőivel kapcsolatosak, az egyetemes emberi civilizáció mai állapotához vezettek és a

társadalom jövőjét is meghatározzák. Növekedjen érzékenységük a globalizáció problémáival

kapcsolatban, fokozódjon érdeklődésük ezen problémák megoldási lehetőségei iránt.

Gazdasági nevelés

A kémia, a vegyipar a legtöbb gazdaság alapvető tényezője. Ismerje meg tanulmányai során a tanuló,

hogy mely nyersanyagokból milyen végtermékeket milyen eljárással állítanak elő és ezeknek mik a

legfőbb költségösszetevői, melyek a gazdaságosság alapvető ismérvei. Miért úgy állítanak elő bizonyos

termékeket, milyen gazdasági indokok és milyen környezeti változások szólnak az energiahordozók

piacának átalakulása mellett és ellene.


A környezettudatosságra nevelés alapvető célja a tanulók életvitelének olyan irányítása, amely

lehetővé teszi az élő természet fenntartását és a társadalom fenntartható fejlődését. Ennek érdekében

nagy hangsúlyt kell kapnia a környezeti kémia és a háztartási kémia fejlesztésének, hiszen ezeken

keresztül juthatunk el a globális természet- és környezetvédelmi problémák megértéséhez. Ez pedig

alapját képezheti egy olyan gondolkodásmód és életmód kialakulásának, amely során ezek a

problémák megoldódhatnak. Ezért a tanulóknak be kell kapcsolódniuk a közvetlen környezet értékeinek

megőrzésébe, gyarapításába.

4.8.32. Ének-zene

116

A diák önmagához való viszonyában fontos felismerés ,hogy van énekhangja, és hogy ezt használni is

tudja ha akarja. Ez a felismerés építi a diák önbizalmát önbecsülését és további tanulásra ösztönöz. Ez

az első és legnehezebb feladat az ének tanításban. A gimnáziumba érkező diákok nagy részében már

rengeteg negatív érzés és gátlás halmozódott fel az évek során az éne órával és az énekléssel

kapcsolatban. Ehhez járul még, hogy egy részük feleslegesnek tartja a tantárgyat.

A dalok szövege, hangulata nemzeti kultúránk ismeretére, szeretetére, tiszteletére tanít.

Az európai és egyetemes zenekultúra megismerése segíti az Európai Unió országainak elfogadását, és

azt hogy Magyarságtudatukat megőrizve európai polgárokká váljanak diákjaink.

A kultúrált éneklés segít a társadalmilag elfogadott viselkedés elsajátításában.

(Az énekkarnak nagy szerepe van ebben.)

Az ének és zenetanulás ma már nagyon drága dolog. A magántanárok óradíja ,a zeneiskolák térítési

díja, sok ezer Ft-ba kerül .A Zeneakadémia elvégzése milliókban mérhető ,a hangszerek ára több

százezer Ft a kottáké 10 ezer FT körül van. Egyre inkább a gazdagok kiváltsága lesz a zenetanulás.

Meg kellene becsülni azt a pár órát amit még az általános iskola és a középiskola biztosít a diákok

számára!

A környezettudatosságra nevelés tekintetében fel kell hívni a figyelmet a hangszennyezés tényére!

A tanulási módszerek közé sorolható az éneklés a hangszerjáték segítségének igénybevétele más

tárgyak tanulásánál is. Az ének-zene tanításához ma már az akusztikus szemléltetésen kívül a vizuális

megjelenítés az első helyen említendő, mert az agyba jutó információ 75%-a érkezik a szemből .A

szem a legfontosabb érzékszervünk. A zene ,az énekhang elillanó, megfoghatatlan, anyagiatlan

minőség ,ezért vizuális megjelenési formáinak állandóan körül kellene vennie a tanulókat ahhoz, hogy

hatékonyan tudjunk tanítani a heti egy órában. Az egy hét így is sok, majdnem minden kitörlődik az

emlékezetből..

A tapasztalati megismerés szempontjából fontos lenne a diákokat hangversenyre, operába vinni, hogy

később, felnőtt korukban igényük legyen rá. A közönségnevelés fontos célja az énektanításnak. Vannak

még megfizethető zenekarok és operatársulatok.

Az éneklés a legolcsóbb zenei tevékenység, mert mindenki hangszerrel a torkában születik. Ezt a

hangszert az énekórákon és a kóruspróbán kell fejleszteni. Ennek a fontosságát az iskola

tudatosíthatná, az éneklés jótékony hatásaira (gyógyítás) fel kellene hívni a figyelmet a szülők körében

is. Az éneklés akkor is jótékonyan hat az éneklőre, ha hamis. Nem kell tehát ettől félni, a hamisság a

zenei hallás gyengesége, amit ki lehet küszöbölni. Egy hamis hang is lehet gyönyörű zengésű. A zenei

hallás irányítására nagyon jó módszereket találtak már ki az énektanárok! A testi-lelki egészség fontos

tényezője a zene, az éneklés.

A felnőtt szerepekre való felkészítés legjobb színtere a kóruspróba. A kórusmunka segíti a diákot a

bizonytalanság kiküszöbölésében, a rugalmas együttműködés képességének kialakításában, a

felelősségvállalás, a tolerancia, az empátia érzésének kialakításában. Mindezt a versengés nyomasztó

érzése nélkül tanulhatja, gyakorolhatja.

4.8.33. Rajz és vizuális kultúra

Kulcskompetenciák a rajz és vizuális kultúra oktatásában

A rajz és vizuális kultúra egyike azon tantárgyaknak, amely a leginkább alkalmas a kompetencia alapú

képzés megvalósítására. Széles körben kapcsolódik az elvárásoknak megfelelő kulcskompetenciákhoz,

és tartalmazza az egyéni képességek fejlődésének lehetőségeit.

A tantárgy spirális szerkezetéből adódóan lehetőséget nyújt az ismeretek elmélyítésére, magasabb

szinten való elsajátítására.

Témakörei tekintetében:

- vizuális problémafelvetés

- természetszemlélet

- kreatív alkotótevékenység

117

- képolvasás, tárgyelemzés

kapcsolódik és fejleszti a legalapvetőbb kulcskompetenciákat, ezekre épít.

Pl.:

Az anyanyelvi kommunikációt a műelemzések és kiselőadások kapcsán

Matematikai kompetenciát az ábrázoló geometriai feladatokkal

Természettudományos kompetenciát tanulmányrajzok, természeti formák értelmezéséve

Digitális kompetenciát az egyéni felkészülés során (rajzfeladatok elkészítésében is)

Önállóságot és kezdeményezőképességet

Az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet

Kreativitást fejleszt

Rajz és vizuális kultúra tantárgyon belül a múzeumok, kiállítások látogatása a múzeumpedagógia

segítségével

A múzeumok a legváltozatosabb módokat kínálják nekünk a gyerekek kompetenciájának fejlesztésére.

A Nemzeti Alaptanterv nem határoz meg tantárgyi rendszereket és ismeretköröket. A

kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Kiemelt feladat a diákok szociális és társadalmi

kompetenciájának fejlesztése: a helyes énkép és önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet

kialakítása – amelynek motiváló környezetnek kell lennie és erre a MÚZEUM lehetőséget ad – hon- és

népismeret, nemzeti és egyetemes kultúra megismerése, a környezettudatos gondolkodás, az

információs és kommunikációs kultúra ismerete és használata.

Érdeklődésük felkeltése a szociális kompetencia több területének fejlesztését veti fel:

Az önismeret és helyes én kép kialakítása a személyiségfejlesztés alapja, amelyet a megfelelő tanulási

környezet kialakításával, motiváló környezet megteremtésével alakíthatunk.

A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi a diákot az élethosszig tartó tanulásra, amely

tágabb értelemben véve az egyén világszemléletét formálja.

Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését az előkészítő órán, számítógépes internetes

kapcsolattal, a múzeumi honlap böngészésével könnyen alakíthatjuk. Iskolánkban lehetőség van arra,

hogy a múzeumlátogatást előkészítő órán megmutassuk a honlap elérésének módját, az irányított

böngészés lehetőségét átadva a diákok kezébe, ezzel rögtön a proszociális viselkedés elemeinek adunk

teret, mint például a felelősség, megbízhatóság, segítőkészség, csoportban való dolgozás, azaz olyan

képességek és készségek elsajátításának és gyakorlásának a lehetőségét, amelyek az egyén

szocializációját fejlesztik.

Az informatikai infrastruktúra használata – a mai modern világunk nélkülözhetetlen eleme – lehetővé

teszi a szociális kapcsolatok kibővítését. Az élethosszig tartó tanulás kialakításához alapvető mozzanat

az információ keresése, értelmezése, feldolgozása, amelyet a NAT az informatikai eszközök

használatának lehetőségével fontos célként jelöl meg.

Az iskolától a múzeumig eljutás ismét több kompetenciát érint egyszerre.

A Szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlása, azaz közlekedésben a helyes viselkedési és

magatartási formák a tanár személyiségén keresztül fejleszthetőek. A város megismerése, a Hon- és

népismeret területét fejleszti, hiszen fővárosunk történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel

való azonosuláshoz vezet. Utazás közben felhívhatjuk a figyelmet környezetünk állapotára, az értékek

megőrzésének fontosságára, környezetünk tisztántartásának szükségességére. Ezzel a tudatos

gondolkodásmód kialakítását a Környezeti nevelést fejlesztjük. És még nem értünk a múzeumba…

Beérkezve a múzeumba gyakran találkozhatunk külföldi csoporttal, turistákkal. Fontos, hogy a

gyerekek ne érezzék ezt különleges dolognak, ne csodálkozzanak rá a más kultúrából érkezőkre, hanem

fogadják el, legyenek nyitottak a kapcsolatok kialakításában. A cél a humanista, az európai ember

nevelése, aki azonban megőrzi nemzeti identitását és nyitott az elfogadottság megteremtésében. Ezzel

az Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra kompetencia területet fejleszthetjük.

118

A szociális kompetencia legfontosabb eleme a viselkedés, de a múzeumban újabb viselkedési

szabályokkal találkozik a gyermek. Nem tülekedhet, csendesen, fegyelmezetten közlekedik a kiállított

tárgyak és tárlók között, türelmesen kivárja a sorát a ruhatárban a tárló csoportos nézésénél, figyel a

társaira és a többi látogatóra…

A pedagógus egyszerre valósíthat meg nevelési és oktatási célokat.

Oktatási céljaink a Tanulás kompetenciáját szolgálják, amely az értelmi képesség, a személyiség

fejlődés és fejlesztését jelentik tágabb értelemben. A múzeumi feladatok, amelyet a felkészülés során

összeállítunk, lehet keresztrejtvény, adatkutató – a kiállításban megtalálható ismeretekre irányuló –

teszt, mind a gondolkodási képességek, a rendszerezés a következtetés és problémamegoldás

fejlesztését szolgálják. Fontos, hogy ne céltalanul, unalmasan nézze a gyerek a kiállítást, hanem a

tudását gyarapítva, élvezettel vegyen azon részt.

A kiállítás megnézésével nem ér véget a kompetenciafejlesztés. Hátra van még a látottak feldolgozása,

továbbgondolása, elmélyítése, beillesztése. Visszatérve az iskolába, feldolgozhatjuk tanórákon:

történelem, művészetek, rajz és vizuális kultúra, irodalom, osztályfőnöki órákon, szakkörön,

tanulmányi vagy képzőművészeti versenyeken.

A múzeumi élmény ráébresztheti a gyermeket egy-egy tudomány vagy művészeti ág megismerésének

lehetőségére, az érdeklődési körének bővítésére. Felismerheti általa egyéni adottságait, elindulhat egy

szakma irányába, felkészülhet a felnőtt szerepeire, ami szintén a szociális kompetencia fejlesztésének

egyik területe.

Az Ókorból reánk maradt bölcsesség, mely szerint: „Ép testben ép lélek” talán fordítva is érvényesül,

egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, érdeklődő ifjúságunk testileg is egészségesebb lesz a kompetenciák

tudatos fejlesztése által, a múzeumpedagógiai segítségével.

4.8.34. Ügyviteli alapismeretek

Célok és feladatok, fejlesztési követelmények

A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös szakmai

gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés,

illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés

megalapozására.

A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti képzésben

tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget.

A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja

fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok

gyakorlata iránt.

Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni

életpályájuk reális megtervezésében.

Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel

az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt.

Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a

motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.

Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a

tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét.

Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük

felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével.

A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához.

Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási

eredmények, sikerek értékét, örömét.

A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos

119

döntéssé a szakmaválasztás.

Gazdálkodási ismeretek

Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak,

munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a

kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat.

A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után

ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a

tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi

tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.

Ismerkedjenek meg alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel (fogyasztói döntés, költség- és

profitfajták, nemzetgazdasági mutatók, munkanélküliség, infláció)

Sajátítsák el az alapvető jogi ismereteket, jogalkotás folyamatát, jogforrásokat. Tekintsenek bele a

polgári jogba, a szerződések fajtáiba.

Ismerjék meg a munkajog alapjait, hiszen majd munkavállalóként is hasznosítani tudják ezen

ismereteket.

Tekintsenek bele a gazdasági elszámolásokba, ismerjék meg az alapvető marketing, pénzügyi,

számviteli és statisztikai alapfogalmakat.

Információkezelés

Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a

gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai

munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához.

A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására,

mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére.

Másoljanak tíz perc alatt legalább 1500 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott,

ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül.

Tudjanak diktálás alapján legalább 1000 leütés terjedelmű szöveget leírni.

Viselkedéskultúra

Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a

szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét.

Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az empatikus készségeket.

Kommunikáció

Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát,

valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai

sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése.

Gépírás és levelezés

Oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak 1400 leütés terjedelmű szöveget másolni, diktálás alapján

leírni. Növekedjen írássebességük, törekedjenek a hibátlan írásra.

A diktált, vagy importált szöveget egy szövegszerkesztő program segítségével képesek legyenek

megformázni. Képesek legyenek a dokumentumba objektumokat, táblákat, képeket beilleszteni.

A tanulók ismerjék meg a magán és hivatali levelezés főbb szabályait, formáit.

Ennek alapján a hivatalos leveleket a megfelelő formába tudják önteni.

Tudjanak fogalmazni és formába önteni egyszerűbb ügyiratokat.

Ismerjék a magánszemélyek és vállalkozások közötti, a vállalaton belüli iratok fajtáit.

Tudjanak a vállalat üzleti életével kapcsolatos leveleket megfogalmazni.

Informatikai alkalmazások

Oktatásának célja, hogy a tanulók a közismereti képzésben elsajátított informatikai ismereteiket

megszilárdítsák. Megismerjék és megértsék az adatvédelem fontosságát, megismerjék a „netikettet”.

120

Megismerkedjenek az Internettel, tudjanak keresni, információkat gyűjteni. Levelezőrendszer

segítségével tudjanak információt cserélni, adatokat eljuttatni, fogadni.

Ismerjék meg a táblázatkezelés lehetőségeit, segítségével egyszerűbb számításokat, rendezéseket

végezni. Tudják a táblázatot megformázni. Használjanak egyszerűbb képleteket, készítsenek

egyszerűbb grafikonokat.

Ismerkedjenek meg a prezentációkezelés alapjaival.

Titkári ismeretek

Oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a titkárságon, ügyfélszolgálaton dolgozók feladatait,

leendő szakmájuk egy fő területét.

Ismerjék az irodai munka menetét, hogy milyen egy korszerűen felszerelt iroda.

Tudjanak egyszerűbb irodatechnikai eszközöket használni, karbantartani.

Ismerjék az iratkezelés szabályait, a bejövő és kimenő iratok iktatását, tárolását, selejtezését.

4.8.35. Gépészeti alapismeretek


A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai

elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire

való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére

és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

A Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoport

tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget

a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére.

A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező

bemutatásával keltse fel az érdeklődést és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések

feltárására.

A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit,

készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket.

Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását,

logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét.

A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is

eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a terület

iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit.

Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológai és

termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét.

Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület

munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció

fejlesztéséhez, megerősítéséhez.

Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki

a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet.

121

Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni

életpályájuk reális megtervezésében.

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok oktatásának célja, hogy a

tanulók megértsék az ember és a természet kapcsolatának alapvető összefüggéseit, felismerjék a

természet- és környezetvédelem tudományos, műszaki, ökonómiai, jogi lehetőségét, tudatosítsa a

természeti és a társadalmi környezet emberi egészséget veszélyeztető hatásait, bemutassa az

információs technológiák hatását az emberre. Célja a környezetvédelmet, az ergonómiát, a

munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmód kialakítása.

Ábrázoló geometria alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat.

Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek

elsajátítására. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a

tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.

Géprajzi ismeretek tanulása során az ismeretek és tevékenységek rendszerbe szervezése révén

fejlődjenek az ábrázolási képességeik. Elméleti ismereteinek tanulása során, valamint az

alkatrészrajzok és az egyszerűbb összeállítási rajzok készítése révén ismerjék meg és alkalmazzák

helyesen a szabványos előírásokat.

Ipari anyagok és előgyártmányok ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait,

felhasználhatóságukat. A tárgy tanulása során ismerjék meg a fémtani fogalmakat, a gépészet

területén leggyakrabban alkalmazott anyagok tulajdonságait, valamint felhasználási területüket.

Nyerjenek betekintést a fontosabb gyártási, kötési és műanyag feldolgozási technológiákba.

Anyagvizsgálatok tanulása során megismerik az anyagvizsgáló eljárások csoportosítását, cél és

módszer szerint. Fizikai vizsgálatok, kémiai vizsgálatok fajtáit, a mérések elvét, mintavételt. A

mechanikai vizsgálatok elméleti alapjainak és a vizsgálatra vonatkozó szabványelőírások ismertetése.

Geometriai mérések ismerteti a mérési rendszereket, mértékegység-rendszereket. A tanulók

megismerik a hosszúságmérések alapelvét, a hossz- és szögméréseknél fellépő jellegzetes hibákat.

Ismerteti a mérési feladathoz illeszkedő mérőeszközök kiválasztásának szempontjait Mechanikai

hosszmérő eszközök jellemzőit (mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok) Optikai hosszmérő

eszközök jellemzőit, villamos elven működő hosszmérő eszközöket. Szögmérő eszközök Kúposság

mérése. Tűrés, illesztés alapfogalmai, idomszerek jellemzői A felületi érdesség és mérése. Alak és

helyzettűrés, alak és helyzetellenőrzés. Mérési jegyzőkönyv tartalma, felépítése.

Anyagválasztás elméleti alapjai kialakítja a koncentrációt a metallográfiai alapismereteknél, az

izotermás és a folyamatos hűtésű C-görbéket, a Fe-Fe3C állapotábrából vezeti le, megfelelő hangsúlyt

helyez a Fe-Fe3C állapotábra, valamint a szövetdiagram megértetésére A vasötvözeteknél az érvényes

szabványos jelölést alkalmazza, azonban a régebbi szabványjelöléseket is ismerteti.

Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás ismerteti a szerszámok üzemeltetésének feltételeit, az

üzemeltető gépek, biztonságtechnikai követelmények, az előforduló hibák és okaik, a technológiai

jellemzők hatását - vágóműveletek (ollók, kivágás, lyukasztás stb.) - a hideg képlékenyalakítás alapjait,

hajlító műveletek mélyhúzás hidegfolyatás - egyéb képlékenyalakító műveletek egyengetés, göngyölítés,

peremezés, bordanyomás, fémnyomás, görgőzés stb.

Gépészeti kötések oktatása során a tanulók ismerjék meg a gépészeti gyakorlatban leggyakrabban

előforduló gépészeti kötések funkcióját, működését, szerkezetét, alkalmazását, méretezését,

ellenőrzését.

122

Gépészeti alapismeretek tanulása során a tanulók ismerjék meg a legfontosabb statikai és

szilárdságtani fogalmakat, méretezési, ellenőrzési elveket, módszereket. Eközben szerezzenek

gyakorlatot a szakkönyvek, táblázatok, katalógusok használatában.

Informatika (AutoCAD) oktatásának célja az informatikai készségek továbbfejlesztése a későbbi

szakmai felhasználási igényeknek megfelelően. Fő feladat elsajátíttatni a műszaki

dokumentációkészítés korszerű elektronikus módszereit és a CAD rajzkészítés alapjait.


A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges

képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az

önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós,

számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek.

A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához.

Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai

tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai

nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra,

számításaikban a pontosságra.

A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív

feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.

Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.

Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges

magatartási szabályokat, magatartásformákat.

A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott

munkához, életpályához való kötődés.

Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek,

teljesítményének tisztelete.

A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék

annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító

tevékenységeket, az ilyen magatartást.

4.8.36. Közlekedési alapismeretek


A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a KÖZLEKEDÉS szakmacsoportba

tartozó, érettségi vizsgához kötött közlekedésgépész, közlekedéselektronikai kimeneti képesítések

gyakorlása során szükséges munkafeladatokat megalapozza, végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez

a cél a helyi tantervben meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül

valósítható meg.

A Közlekedési alapismeretek tantárgy tanításának célja a műszaki szakterületen a tanulók

pályaválasztásának elősegítése és a szakterület tevékenységformáinak és technológiáinak

megismertetése. A tantárgy tananyagának feldolgozása adjon lehetőséget tapasztalataik

123

rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A műszaki ágazatok tevékenységének sokszínű, tartalmas,

aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók

érdeklődését a szakterület iránt, bizonyítsa be számukra az ágazat gazdasági jelentőségét, hosszú távú

fejlődőképességét.

Keltse fel az érdeklődést a szakterület elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes ágazatokban,

munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális

megtervezéséhez. Alakítsa ki a műszaki szakterületet megalapozó természettudományi szemléletet,

készítsen fel a műszaki szakterület orientációs gyakorlataira.

A természettudományi tantárgyak tananyagára építve a tantárgy fejlessze, formálja a tanulók műszaki

szemléletét.

Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó

képességét.

Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.

Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni

felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos

használatának, kezelésének igényét.

A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb

pályaválasztását.

Ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat.

Fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat.

Ismertesse meg a gépészetben használatos technológiákat.


A tantárgyak tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmacsoportos alapozó tantárgyak tanulásához

szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző - értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés

képessége, az ismeretek alkalmazásának képessége.

Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tanulók a

szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és

helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. A tantárgyi

tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához.

Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási

eredmények, sikerek értékét, örömét.

Kompetenciakategóriák:

- szakmai kompetenciák: szakmai ismeretek és szakmai készségek;

- személyes kompetenciák: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és

érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony

és eredményes elvégzését;

- társas kompetenciák: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek,

akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket,

különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők;

- módszerkompetenciák: a munkatevékenység során a személy munka-módszerére, munkastílusára,

problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában

játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek.

4.8.37. Informatikai alapismeretek

Lásd a helyi tantervben

4.8.39.Művészetek

Kompetenciák:

A műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták elsajátítása a kulturális közösség

fennmaradásának biztosítékai, egyszersmind az egyén szocializációjának döntő mozzanata.

124

A művészeti nevelés különös figyelmet fordít a különféle kommunikációs módok, ezen belül a

népszerű kultúra és a tömegkommunikáció jelenségeiben való eligazodásra, a kapcsolatteremtésen

alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztésére, az etikai szempontok tudatosítására is. Ily

módon a tanulói tevékenységek a művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet helyzeteihez,

megnyilvánulásaihoz egyaránt kapcsolódnak.

A művészetek tanítása hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra

hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás

érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs jelenségek

megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában

jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A művészeti nevelés egyik

garanciális feltétele a művészeti intézmények látogatása (mozi, színház, hangverseny, múzeum,

kiállítás), és a közös élmények megbeszélése, értelmezése.

4.9 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai. Az iskolai

beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei. Az otthoni

felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.

4.9.1 Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek

A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb

tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így

megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és

szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink

előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket.

A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen

aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási

módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek

megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni.

Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál

alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé

történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és

készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók

számára.

4.9.2 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők

A munkaközösségekre, ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer

kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk.

Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos

értékelést valósítunk meg.

Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt

személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen.

Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, ill. tantárgyi

szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1-es osztályzatokhoz tartozó követelményeket.

125

Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozat

íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, ill.

rendkívüli értékelő értekezletek stb./.

Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk.

Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az

értékelés hangsúlyos, kiemelkedő pontja, a követelmények, elvárások ismertetése mind a

tanulókkal, mind a szülőkkel a tanév, a tanulmányok kezdetén. Ennek érdekében az egyes

tantárgyak éves követelményei, a számonkérés formáit (témazáró, félévi dolgozat, tantárgyi

vizsga), és azok időbeli ütemezését minden diákkal és szülővel megismertetjük.

5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli témazáróknál, tantárgyi

vizsgáknál:

0 - 33 % 1

34 - 50 % 2

51 - 75 % 3

76 - 89 % 4

90 - 100 % 5

Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges

értékelést!

Félévente minimálisan négy, heti 1 órás tantárgy esetén minimálisan 3 osztályzatot kapjon a

tanuló. A tanév végi érdemjegyek meghatározása a teljes tanévben kapott osztályzatok alapján

történik, figyelembe véve a fejlődési tendenciákat. Témazáró dolgozatok eredményét súlyozottan

vesszük figyelembe.

Elégtelen témazáró esetén – korrepetálás, felzárkóztatás után – javítási lehetőséget biztosítunk a

tanulóknak.

4.9.3 Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél

5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag,

logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,

4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis

hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,

3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes,

a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő

kérdések alapján felismeri a tanuló,

2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét

segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük

összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,

1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még

segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

4.9.4 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése

Az adott iskolatípus óratervében egyértelműen meghatároztuk az egyes képzési típusokban az adott

modultárgyakat.

126

Szakközépiskolában a választott szakmacsoportnak megfelelően készül el a modultárgyak

beszámíthatósága, ill. a szakmacsoportos alapozású tantárgy összesített érdemjegyének

megállapítása.

A modultárgyak értékelési arányának meghatározása az óraszám és vizsgakövetelmények alapján

történik.

Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az

osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő.

Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy

értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló. A tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell

javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt.

Az okmányokban a Szakmacsoportos alapozó tantárgy egy összesített osztályzattal szerepel, de fel

kell tüntetni a tantárgyi modulok hivatalos elnevezését és osztályzatait is (törzslap, bizonyítvány).

4.9.5 Az írásbeli beszámoltatás rendje

Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a

tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát,

problémamegoldó képességét.

4.9.6 Az írásbeli számonkérés formái

Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar és idegen nyelvből,

matematikából.

Röpdolgozat

Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal.

Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban).

Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből.

Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga

típusúak.

Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás.

Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból,

Számítógépes feladatmegoldás informatikából.

Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása.

Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből.

Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma

inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző.

Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az

esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb

tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik.

Év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések.

Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és/vagy szóbeli)

Kis érettségi a 12 évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli)

Felnőttoktatásban írásbeli és szóbeli negyedéves beszámolók,

a szakközépiskolában próbavizsgák.

4.9.7 Az írásbeli számonkérés értékelése

Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük

tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A

9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli

127

számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán

megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be és kétszeres súllyal vesszük figyelembe.

4.9.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának rendje

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a

rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat

annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.

4.9.9 Az otthoni felkészülés szerepe

A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása,

a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése,

az összefüggések felismerésének gyakorlása,

a problémamegoldó készség fejlesztése,

az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének

kialakítása,

felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira,

az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál,

általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között

meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

4.9.10 Az otthoni felkészülés formái

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag

megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az

órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.

Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok

írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).

Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és

tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).

A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása

(ajánlott házi feladat).

A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése,

önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).

Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom

alapján.

Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek

felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

4.9.11 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, tanulás-

módszertani foglalkozások.

Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek

átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon.

128

Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez

a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása,

valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő,

megismételendő, kiegészítendő.

Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló,

felzárkóztató foglalkozásokon.

A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott

tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott),

rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.

A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad

ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

4.9.12 Az otthoni felkészülés ellenőrzése

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz.

A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek

funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése,

kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által

meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a

tanórán kell számot adnia.

A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel.

Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben

osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a

tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

4.9.13 Az otthoni felkészülés koordinációja

A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű,

rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt

igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott

egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen.

Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb

otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. A

tanárok dolgozataik idejét koordinálják a tanulók egyenletes terhelése végett.

Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni

felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti.

A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok,

szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata.

Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen

feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra

fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban

tanító szaktanárokkal.

A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek

mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási

szünet esetén is.

129

4.9.14. Magasabb évfolyamra lépés feltételei:

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott

kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben, ill. a helyi tantervekben

meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közben tanulmányi munkája, illetve

eredményei alapján bírálják el. Minden évfolyamom, minden tantárgyból legalább az „elégséges” év

végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak, a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból (bármely 3 tárgy lehet, mely az adott évben a

kötelező tantárgyai között szerepel) szerez „elégtelen” osztályzatot, javítóvizsgát tehet, ha mind a

három tárgyból sikeres vizsgát tesz, akkor léphet a következő évfolyamra.

Ha a tanuló a javítóvizsgán akár egy tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, magasabb évfolyamba

nem léphet, az évfolyamot megismételheti.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak

osztályozó vizsgát kell tennie ha:

Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette.

Egy tanítási évben 250 óránál, ill. a tanítási órák 30%-ánál többet mulasztott, és ennek több mint

fele igazolatlan.

Hiányzásai miatt nincs meg a kellő számú osztályzata.

Nem írta meg a tantárgyanként előírt kötelező témazáró dolgozatokat.

Magántanuló volt.

Nem teljesítette a negyedéves beszámolói, ill. vizsgakötelezettséget a felnőttoktatásban.

A felnőttoktatásban, ha egy-egy tantárgy éves óraszámánál 50%-nál több a hiányzása.

Az osztályozó és javító vizsgákhoz szükséges”minimum követelmények” nyilvánosak és minden

érintett számára időben és térben elérhetők.

4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Csoportbontások

Nappali

2 csoportra bontva:

- idegen nyelv

- informatika

- információkezelés

- tanulásmódszertan

- matematika a 9. évfolyamon (2013. szeptember 1-jétől)

3 csoportra bontva:

a szakmai alapozó tantárgyak (gépészeti alapismeretek, közlekedési alapismeretek, informatikai

alapismeretek, ügyviteli alapismeretek) gyakorlati modultárgyai

130

Felnőttoktatás

2 csoportra bontva:

- idegen nyelv – nappali rendszerben minden osztálynál, esti rendszerben csak 2 féle tanulandó

nyelv esetén

- informatika – nappali rendszerű képzésnél minden osztályban

Tanórán kívüli egyéb foglalkozások:

érettségi felkészítő (ÉF): középszintű érettségire felkészítés 11-12. (13.) évf.

emelt szintű oktatás (ESZ): emelt szintű érettségire felkészítés 11-12. (13.) évf.

egyéni foglalkozás (E): felzárkóztatás 9-12. (13.) évf.

egyéni foglalkozásra kötelezett diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia stb. tanulók csoportja (EFD):

9-12. (13.) évf.

szakkör (SZ): igény szerint 9-12. (13.) évf.

tömegsport (TS): mindennapi testnevelés megvalósítására szervezzük 9-12. (13.) évf.

tanulószoba: 3 csoportban (reál, humán, nyelvi) szervezzük, napi 2-2 órában, 9-10. évfolyamos

tanulók részére; igénybe vehetik a 11-12-13. évfolyamos tanulók is

választható tantárgyak foglalkozásai 9-12. (13.) évf.

- 2. idegen nyelv

- katonai alapismeretek

- rendészeti alapismeretek

- gyorsírás

4.11 A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának felmérése

1) A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés

órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban.

2) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét

minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a

szülők tudomására hozzák.

3) A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó

pontszámok:

1. feladat: VONALAZÁS (gyorsasági állóképesség szintjének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló a kézilabda pálya alapvonalán áll.

Feladat: futás közben meg kell érinteni a kézilabda pálya keresztben futó vonalait úgy, hogy

minden érintés után vissza kell futni az alapvonalig.

Értékelés: az utolsó vonal (távolabbi alapvonal) után visszafutás, cél a hatos vonalnál van. Az

indulástó a beérkezésig eltelt időt mérjük mp -ben.

FIÚK

5p. 55mp-ig

4p. 56-61mp-ig

3p. 62-67mp-ig

2p. 68-73mp-ig

1p. 73mp fölött

131

LEÁNYOK

5p. 65mp-ig

4p. 66-71mp-ig

3p. 72-77mp-ig

2p. 78-83mp-ig

1p. 84mp fölött

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: kettő perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét

karja laza tarkórátartás helyzetében van. A lábfej a bordásfal alsó foka alatt van

Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,

2. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: kettő perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk

9. 10. 11. 12.

1p. 30 32 36 40

2p. 31 33 37 41

3p. 32 34 38 42

4p. 33 35 39 43

5p. 34 36 40 44

Lányok

9. 10. 11. 12.

1p. 25 26 28 28

2p. 26 27 29 29

3p. 27 28 30 30

4p. 28 29 31 31

5p. 29 30 32 32

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét

90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés

és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.


Fiúk

9. 10. 11. 12.

1p. 50-59 55-64 60-69 70-79

2p. 60-69 65-74 70-79 80-89

3p. 70-79 75-84 80-89 90-99

4p. 80-89 85-94 90-99 100-109

5p. 90-99 95-104 100 110

132

Leányok

9. 10. 11. 12.

1p. 50-59 55-64 60-69 70-79

2p. 60-69 65-74 70-79 80-89

3p. 70-79 75-84 80-89 90-99

4p. 80-89 85-94 90-99 100-109

5p. 90-99 95-104 100 110

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 2 perc.

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes

törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes,

egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem

lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.


Fiúk

9. 10. 11. 12.

1p. 15-19 17-21 21-25 25-29

2p. 20-24 22-26 26-30 30-34

3p. 25-29 24-31 31-35 35-39

4p. 30-34 32-36 36-40 40-44

5p. 35 37 41 45

4.12. Az iskola egészségnevelési elvei

4.12.1. Az iskola egészségnevelési elvei

1.. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden

gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a

nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő

tevékenységekben.

2.Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei

Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai,

szociális fejlődését

Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat,

szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják

Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus

életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni,

konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani

Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő

felkészítésre

A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és általános

ellenőrző vizsgálat

133

Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését.

Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint különböző

megbeszélt témákban (felvilágosító előadás, mell- és hererák, bőrgyógyászati problémák

serdülőkorban)

Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja

tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli

problémáikat.

„Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat

hívunk meg.

A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos

foglalkozást szervezünk.

Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon.

A 16 éves tanulók státus lapjának vizsgálatait végzik.

3. Az egészségfejlesztés fő területe

Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:

Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése

Az egészséges táplálkozás

A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”) szerepe az egészség

megőrzésében

A dohányzás elleni küzdelem

Alkohol- és drog prevenció

Az idővel való gazdálkodás szerepe

A tanulási környezet tudatos alakítása

Az egészséges környezet jelentősége

Az aktív testmozgás, egészséges testtartás

Balesetvédelem

4.Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei

4.12.2 Tanórai foglalkozások

Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési

feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és

környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok

végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk

elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására.

Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem,

sportpályák, büfé, ebédlő, biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit.

4.12.3 Mindennapi testedzés – testnevelés

Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit.

Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák és a délutáni tömegsport szolgálja. A

mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:

Sportköri foglalkozások

Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás

Kondicionáló terem használata

Házi bajnokságokon való részvétel

134

Osztályok közötti sportversenyek

4.12.4 Tanórán kívüli foglalkozások, programok

Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap.


elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot.

Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor,

tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni

Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt,

jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést

Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken,

elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen

Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!)

Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan

együttműködve

Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek,

szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és

drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia”

„Szexuális élet”

4.12.5 Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok

Iskolánkba heti 1 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve heti 4 alkalommal a védőnő, hetenként

szaktanácsadást is tart, feladataik az alábbiak:

- A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális

fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a

fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is

irányulnak (szekunder prevenció)

- Az iskolai sportrendezvényeken, szalagavatón, bármilyen iskolai megmozduláson (Katona-

nap) egészségügyi felügyeletet biztosítanak

- Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

- Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve

- Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban

- Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat

Munkájukat éves munkaterv alapján végzik az egészségfejlesztési teammel egyeztetve.

A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget:

- Életmód és betegségek összefüggései

- Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése,

megoldási javaslatok

- A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás

a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek

megoldásában

- Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző

egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre

- Az évenkénti fogászati ellenőrzést a Visegrádi utcai Gyermekfogászat végzi

135

- Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést biztosítunk. Utóbbi vizsgálat

segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, díszgráfiás, diszkalkuliás tanulóink kiszűrése, a

hatványozottabb segítségnyújtásra

- A mentális, pszichés zavarokkal küzdő tanulók kiszűrését az osztályfőnökök segítségével a

pszichológus végzi

- A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő,

fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása

4.12.6 Iskolai ebédlő, büfé

Iskolánk diákjainak rendelkezésére áll az iskolai büfé, a meleg étkeztetés. Kiemelt feladatunknak

tartjuk a büfé, és a konyha üzemeltetőjével a rendszeres kapcsolattartást, különös tekintettel az

egészséges táplálkozásra, táplálkozási szokásokra. Mind az iskolai büfé illetve konyha rendelkezik a

kötelezően előírt jogosítvánnyal.

A nevelőtestület, és a diákönkormányzat probléma esetén azonnal értesíti az iskolavezetést.

4.12.7 Az egészségfejlesztési team

Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehajtását, az

egészségfejlesztési team végzi

Tagjai:

- Igazgató vagy nevelési igazgatóhelyettes

- Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

- Iskolaorvos, védőnő

- Testnevelő tanár

- Szabadidő-szervező

- Diákönkormányzatot segítő pedagógus

- Osztályfőnöki munkaközösség-vezető

- Szülői szervezet képviselője

- Drogkoordinátor

- Diákképviselő

4.12.8 Az iskola környezeti nevelési elvei

A környezeti nevelés fő célkitűzései

A tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása

Legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő

természet és társadalom fenntartható fejlődését

Legyenek érzékenyek szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a

környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére, a természet és

társadalom harmóniájának megteremtésére

A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi

szinten.

Tanulóink életideáljába a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés

váljék meghatározóvá

4.12.9 A környezeti nevelés rövidtávú céljai

A környezeti nevelés komplex folyamat, a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen

meg

Erősíteni kell a tantárgyközi koncentrációt, hogy tanulóink egységbe lássák a témához

kapcsolódó ismereteket

136

Pedagógusok, szülők, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos

életvitel terjesztői

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, az esztétikus környezet

kialakítása

Takarékos energia (víz, villany) felhasználás

A közös programokon való részvétel, a kirándulások, órán kívüli programok a tanulók aktív

közreműködésével jönnek létre. A tanulók megtapasztalják a pénz világát, kénytelenek az

észszerűség határain belül tervezni. Fejlődik gazdálkodási képességük, személyiségük alakul.

Legyenek tanulóink saját környezetük védelmezői

Fejleszteni kell tanulóink problémamegoldó gondolkodási módját, az önálló ismeretszerzési

képességének megszerzését.

Szakmai képzésükben bővíteni a jövő szakembereinek látókörét a lokális ismereteken

keresztül, a globális felé. Ismernünk kell a természeti és társadalmi környezet változásait, az

urbanizáció, az ipari, mezőgazdasági termelés emberi egységét veszélyeztető hatását.

Tudatosítani kell, hogy az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során valamennyi földi

szférában változásokat okoz.

Ismerjék meg szakmájuk speciális környezetvédelmi kérdésköreit. Tudják a környezetbarát

anyagok, technológiák fontosságát

Ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat

A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra

Törekedjenek a keletkező hulladékok felhasználására, újrahasznosítására

Bekapcsolódva az ÖKO iskolai hálózatba tanulóink érzékenyebbé válnak környezetük állapota

iránt, felismerik az értékeket, megértik annak megőrzésének fontosságát.

A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei

4.12.10. Tanórai foglalkozások

Kiemelt figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és a környezeti nevelés

feladatok csatlakozási pontjára. Helyi tantervünkben illetve tanmenetünkben konkrétan jelöljük, illetve

rögzítjük ezeket a pontokat.

Kiemelt jelentőségű a testnevelés, biológia, kémia, földünk és környezetünk, az osztályfőnöki,

gyakorlati, szakmai elméleti tantárgyak illetve az idegen nyelv. Természetesen akkor lehetünk

elégedettek, hogy a többi foglalkozásokon, szabadidős programokon is törekszünk a pozitív környezeti

szemlélet kialakítására

4.12.11.Tanórán kívüli foglalkozások, programok

Iskolánkban megrendezésre kerül a Föld napja (április 22.). A rendezvény lehetőséget biztosít a

legaktuálisabb környezeti nevelési feladatok végrehajtására. Kiállításokkal, szóróanyagokkal,

hívjuk fel tanulóink figyelmén a földünket, környezetünket veszélyeztető jelenségekre

A környezet megismerését, értékeink megtapasztalását így annak védelmét szolgálják a

különböző természetjáró túrák, kerékpár- és vízitúrák, tanulmányi kirándulások, az ország

Nemzeti Parkjának megismerése

Minden évben szaktárgyi illetve osztályfőnöki órák, illetve üzemlátogatás keretén belül is

látogatást szervezünk, melynek helyszínei: a Természettudományi Múzeum, Gellérthegyi

víztárolók, az Újpesti Víztárolók, a szemétégető, a százhalombattai Kőolaj-finomító, Paksi

atomerőmű, Állatkert, Botanikus kert. A csoportos látogatások tapasztalatait feldolgozzuk,

ezzel is szélesítjük tanulóink környezetvédelmi látókörét.

A diákönkormányzat javaslatára indítottuk be az „Örökbefogadási akciót”. Tanulóink

egyénileg illetve csoportosan örökbe fogadnak egy állatkerti állatot, ahová rendszeresen

137

visszajárnak, figyelik változásukat, gondozzák őket. Célunk, hogy az akciót kiterjesszük egy-

egy fa, terület, szobor, partszakasz (Rákos-patak) „örökbefogadását”

Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskolaudvar szépítésében, rendezésében, végzős

diákjaink fákat ültetnek. Folyosóinkon az aulában „zöld sarkokat” alakítunk ki.

Tanulóinktól elvárjuk, hogy személyes példamutatással és cselekvéssel vegyen részt az iskolai

környezet tisztaságának megőrzésében, karbantartásában. Az osztályok között tisztasági

versenyt hirdetünk, melyet a „tisztasági őrjárat” ellenőriz és értékel. Az őrjárat tagjai a nevelési

igazgatóhelyettes, az iskola gondnoka, tisztaság technikus, és a DÖK képviselője

A takarékos víz illetve villanyfogyasztás érdekében negyedévente tájékoztatjuk tanulóinkat az

energiafogyasztás mértékéről, takarékossági intézkedésekről, azok eredményéről

Pályázatokon, meghirdetett környezetvédelmi versenyeken, helyismereti vetélkedőn történő

részvételünk aktív formálója a környezeti nevelésnek

A „Katona-nap”-on külső előadók, illetve szakemberek segítségével szervezünk előadásokat a

legaktuálisabb környezetvédelmi problémákról helyi, illetve globális szinten

Az iskolánk az engedélyezett órakeret terhére lehetőséget ad környezetvédelemi-, illetve

kézműves szakkörök indítására, a környezetvédelemmel kapcsolatos filmek, kiállítások

megszervezésére

ÖKO iskolaként tudatosan alakítjuk környezetünket

A környezetnevelési programokat rendszeresen felülvizsgáljuk, a rövidtávú faladatokat az éves

munkatervbe rögzítjük.

A környezetnevelési program irányításáért, végrehajtásáért a nevelési igazgatóhelyettes felelős.

4.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések:

Iskolánkban az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat. Alapvető elvünk, hogy elítéljük a

bármilyen szempont szerinti hátrányos megkülönböztetést. Hisszük, hogy mindenkinek joga van

egyenlő esélyekkel indulni az életben, és ennek alappillére kell, hogy legyen az oktatás.

Ennek érdekében feladatként valósítjuk meg:

- A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését

- A segítő hálózat kiépítését

- Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását

- Támogatások lehetőségeinek biztosítását

- Az intézmény - szolgáltató szerepét a tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka

folyamatának a szervezését

- Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket

Célunk, hogy e fiataloknak az oktatását, nevelését és szakmához jut tatását minél eredményesebben

valósítsuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy e fiatalok bárki mással, egyenlő eséllyel induljanak a

munkaerőpiacon. Érettségihez, szakmához, műveltséghez és új kompetenciákhoz juttatásukkal

szeretnénk növelni azon esélyüket, hogy hátrányos helyzetükből kitörve sikeres életpályát fussanak be,

minőségi, minden emberhez méltó életet élhessenek. Tanulóink képzését szegregációmentesen, többi

társukkal együtt, integráltan oldjuk meg.

Nevelési Programunk előző, már részletesen kifejtett fejezetei is mind az esélyegyenlőség széleskörű

biztosítását szolgálják, mint:

- Személyiségfejlesztés

- Közösségfejlesztés

- Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

- A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

- Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

- A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

- Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

138

- Komplex egészségfejlesztési, nevelési programunk

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése

Az esélyegyenlőség sokoldalú biztosítása érdekében, a következő fontos tevékenységeket mindig

előtérbe helyezzük:

- Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanulónk egyéni

képességei szerint haladhasson.

- A lemaradókat, nehézségekkel küzdőket pedagógusaink tanulószobával, korrepetálással,

valamint egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük.

- A törvényi lehetőségeknek megfelelően elősegítjük, hogy arra jogosult tanulóink

tankönyvtámogatást vehessenek igénybe.

- Azoknak a tanulóknak, akik az állami tankönyvtámogatás köréből kiesnek (pl. egyedülálló szülő

által nevelt), de rászorulnak, tanulmányaik idejére ingyenes tankönyvet biztosítunk a könyvtár

állományából.

- A gyermekek védelme érdekében szívügyünknek tekintjük a drog-prevenciót, bűnözés elleni

küzdelmet. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és

szakemberekkel, akik évente több, a témába vágó előadást tartanak tanulóinknak.

- Az iskolánkba történő felvétel elbírálásánál semmiféle diszkriminációs eszközt nem

alkalmazunk, mindenki azonos esélyekkel jelentkezhet intézményünkbe.

- A fegyelmezés területén is érvényesül az esélyegyenlőség. Minden tanulónk ugyanazon fegyelmi

fokozatokon megy keresztül fegyelemsértés esetén. Fegyelmi tárgyalások a szülői

munkaközösség és DÖK képviselői, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelenlétében

zajlanak.

- Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk,

amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem férnének hozzá. Ennek

részét képezik az iskola területén nyújtott különböző sport-lehetőségek, kulturális- és

személyiségfejlesztő foglalkozások, valamint az iskolához és a közösséghez való kötődés

erősítését szolgáló rendezvények, ünnepekhez kapcsolódó programok.

- Iskolánkba olyan tanulók is járnak, akik más országból, ill. más kulturális közegből származnak.

Az iskolai rendezvényeken lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy kultúrájukat,

szokásaikat, művészetüket megismertessék társaikkal, ezzel segítve a kultúrák közötti megértést

és egymás elfogadását.

- Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjainkat az egészséges életmódra és a környezettudatos

életre neveljük. Fontos tudatosítanunk, hogy életük minősége nagy mértékben függ

életmódjuktól, hiszen későbbi pályafutásuk során, sokkal nagyobb esélyekkel indulhatnak, ha

egészségesen élnek. Ennek érdekében rendszeresen tartunk az egészséges életmóddal

kapcsolatos előadásokat, foglalkozásokat.

- Olyan pályázatokon, támogatási lehetőségeken való részvétel, amelyek biztosítják tanulóink

részére az iskolai oktatás-nevelés és az iskolán kívüli programok egyenlő elérését. Igyekszünk

olyan támogatási lehetőségeket keresni, amelyek révén a hátrányos és halmozottan hátrányos

tanulókat még nagyobb mértékben tudjuk támogatni

- Javítjuk a külső és belső kommunikációt a problémák, konfliktusok minél gyorsabb,

hatékonyabb rendezése érdekéért, ill. –amennyiben szükséges- szakemberek, gyermekvédelem,

gyámügy, hatóságok bevonásával próbálunk intézkedni tanulóink védelmében. Felvesszük a

kapcsolatot olyan civil szervezetekkel is, amelyek segítségünkre lehetnek ebben.

- Továbbtanulási, átvételi és felvételi lehetőséget biztosítunk azoknak a tanulóknak, akik az

oktatási rendszerből valamilyen ok miatt lemorzsolódtak. Tanköteles koruk után is biztosítjuk az

iskolai végzettséghez jutás lehetőségét. Jelenleg is zajló, ingyenes felnőttoktatási középiskolai

képzésünkkel pedig felnőttek számára biztosítjuk az érettségi megszerzésének lehetőségét.

139

- Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását

szolgálják, és lehetőségeink részt veszünk ezeken.

4.14.A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Az elbírálás elveit a nevelőtestület alakítja ki, a tanulói közösségek véleményének ismeretében. Az

elvek, illetve megvalósításuk a személyiségfejlesztést szolgálja.

4.14.1. A tanulók jutalmazása:

- Kiemelkedő tanulmányi eredményért;

- Tanulmányi, kulturális, sport- és egyéb versenyeken, rendezvényeken való eredményes

szereplésért, öntevékeny körben való részvételért

- A közösségért végzett tevékenységért.

A jutalmak, elismerések odaítélését kezdeményezheti:

– A nevelőtestület bármely tagja; osztályfőnök, szaktanár,

– A nevelőtestület;

– A diákönkormányzat tagjai

– Az iskolaszék tagjai;

– A szülői munkaközösség tagjai;

– A külső gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet.

Az egyéni dicséretek, jutalmak formái

Szaktanári (gyakorlati tanári) dicséret: kaphatja az a tanuló, aki az adott tantárgyból kiemelkedő

tanulmányi munkát végzett. A dicséretet az ellenőrző könyvbe, be kell jegyezni.

Osztályfőnöki dicséret: kaphatja az a tanuló, aki osztályában az 1. pontban felsorolt területek

valamelyikén kiemelkedő eredményt ért el. A dicséretet az ellenőrző könyvbe kell beírni, és az osztály

előtt kihirdetni.

Igazgatói illetve nevelőtestületi dicséret, oklevél, jutalomkönyv: kaphatja az a tanuló, aki a 1. pontban

felsorolt területek valamelyikén olyan kimagasló teljesítményt nyújtott, ami az egész tanulóifjúság

számára példaértékű.

Katona József-díj: Végzős tanulók részére a szülői munkaközösség, ill. a Mester-Diák Alapítvány

által alapított díj. Kaphatja az a tanuló, aki egész tanulmányi ideje alatt kiemelkedő tanulmányi és

közösségi munkát végzett. A tanuló az elismerő oklevél mellett pénzjutalomban is részesül. A

pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja.

Katona-emlékérem. Az emlékérmet végzős tanuló kaphatja jó tanulmányi eredményért, kiemelkedő

közösségi munkáért.

A dicséretek – a nevelőtestület döntése alapján – a magatartás osztályzatot javíthatják.

Csoportos jutalmazási formák:

Jutalomkirándulás – a pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja.

Színház- vagy kiállítás látogatás – az iskola anyagi támogatásával

Egy tanítás nélküli munkanap biztosítása – közösségi programok megvalósítására

140

A jutalmazásról a diákönkormányzat, ill. a tantestület dönt, a döntést az iskola faliújságján és az

iskolarádióban, az évfolyamgyűlésen ki kell hirdetni

4.14.2. A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei:

A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei,

követelményei, formái

A magatartás és szorgalom értékelésére, minősítésére négyfokozatú skálát használunk, szöveggel, ill.

érdemjeggyel.

Magatartás értékelése: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki

- kiegyensúlyozott, nyugodt viselkedésével, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő

nyilvántartásával, példás magatartásával elősegíti a tanulói közösségek fejlődését, szívesen

tevékenykedik érte és társait is erre ösztönzi,

- a házirendet megtartja, s erre ösztönzi a diákokat,

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

- fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész,

- mindig időben érkezik az iskolába

Jó (4) magatartású az a tanuló, aki

- élénk ugyan, de a tanóra és a tanítási órán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,

- az iskolai közösségben a rábízott feladatokat elvégzi,

- megtartja az iskolai együttélés szabályait,

- udvarias, tisztelettudó, megbízható, pontos,

- néhány eset kivételével pontosan érkezik a tanításra.

Változó (3) magatartású az a tanuló, aki

- meggondolatlan viselkedésével (tetteit nem mindig mérlegelve) a közösség fejlődését

hátráltatja,

- állandó figyelmeztetés mellett igyekszik javulni,

- közömbös a társaival szemben,

- figyelme ingadozó, munkája pontatlan

- sokszor késik

Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki

- hátráltatja az iskola közösségének fejlődését, annak munkájában nem vesz részt, szándékosan

árt a közösségnek,

- viselkedésével rossz példát mutat, hibájával szemben közömbös,

- a házirendet nem tartja be,

- udvariatlan, fegyelmezetlen, durva,

- rendszeresen késik.

A szorgalom minősítése:

A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a tanuló képességeinek szintjét, a tanórai és a

tanórán kívüli teljesítményét, életkörülményeit (indokolt esetben), az életkori sajátosságokat.

A szorgalom értékelésének alapja: - pedagógusok írásbeli jelzése

- osztályfőnök véleménye

- évfolyam ellenőrzés (iskolavezetés)

Példás (5)

- Tanulmányi munkájára az igényesség, pontosság, önállóság jellemző.

141

- Céltudatosan szervezi munkáját, önellenőrzésre képes

- Feladatvállalása tanórákon és tanórán kívüli kiemelkedő, mindig felkészült.

- Kötelességtudata magas fokú, munkatempója egyenletes, figyelme kitartó.

- Érdeklődése sokirányú, iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.

Jó (4)

- Feladatait lelkiismeretesen elvégzi, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ösztönzésre ellenőrzi

magát, kis segítséggel önálló munkára képes.

- Kevés feladatot vállal, de az órai munkában bevonható.

- Általában felkészült, munkatempója egyenletes, figyelmes.

- Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül.

Változó (3)

- Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan, csak utasításra kezd el önállóan dolgozni, nem

ellenőrzi magát.

- Feladatot nem vállal, az órai munkába nehezen lehet bevonni.

- Hiányos a felkészültsége, szétszórt, figyelmetlen.

- Ritkán érdeklődik.

Hanyag (2)

- Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, önálló munkára nem képes.

- Feladatot nem vállal, az órai munkába bevonni nem lehet, passzív.

- Nem törődik a kötelességével, felkészültsége gyenge.

- Érdektelenség, teljes közöny jellemzi

4.15.A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

A Nemzeti Köznevelési Törvény kiemelt kötelező feladatként jelöli meg, hogy minden egyes

tanulónkat juttassuk el határon túli területekre és ennek lehetőségeit, módszereit, elveit, részvételi

feltételeit még a munkaközösségek által kidolgozás alatt áll.

A különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozását (NKT kiemelt feladatköre),

módszereinek megvalósítását a személyi és tárgyi feltételek biztosítását is még részletesen végig kell

gondolnunk.

A közösségi szolgálattal kapcsolatban elsősorban az osztályfőnöki munkaközösségek foglalkoznak a

feladat pedagógiai, nevelési oldalával.

4.16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

Az ismeretszerzés szervezeti keretei:

Megnevezés Feladatai

Tanóra Heterogén osztályközösségnek szervezve,

csoportbontás lehetőségével élve, változatos,

korszerű oktatásszervezési módszerek

használatával- különös tekintettel a kooperatív

technikák, projektmódszer, tanórai differenciálás,

tevékenységközpontú oktatás használatára

Tantárgytömbösítés A szakrendszerű oktatásban, a gépészet és

közlekedés alapozó szakmacsoportok gyakorlati

tantárgyi modulok szervezésében.

Moduláris oktatás Szakmai alapozó tantárgyak felépítéséből

következően.

IKT-val támogatott tanóra A tantárgyak többségénél a tárgyi adottságok

figyelembevételével.

142

V. Szakmai program

5.1 Az iskola szakképzési rendszere

A Fővárosi Közgyűlés 1881/2007. (XI.29.) számú határozata szerint 2008. július 1-jétől

szakmacsoportos alapozó oktatást folytatunk iskolánkban az alábbi szakmacsoportokban:

gépészet

informatika

közlekedés – 2013. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel

ügyvitel

2013. szeptember 1-jétől engedélyezett képzések

Szakiskolai oktatás - tervezet

34 521 10 Szerszámkészítő, 3 éves képzés

Szakközépiskolai oktatás - tervezet

54 481 01 CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ-s képzés - tervezet

Szakiskolai oktatás

34 521 10 Szerszámkészítő, 3 éves képzés

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év

Ögy 140 140

10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év

Ögy 140 140

11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét 816 óra/év

Összesen: 2366 óra 2608 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

A közismereti és szakmai órák aránya

Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Közismeret Kötött órák 17 óra 11 óra 8 óra

Szabadon

felhasználható órakeret 1 óra - 1,5 óra

Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra

Szakmai

elmélet és

gyakorlat

Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra

Szabadon

felhasználható órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra

Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra

Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra

143

Szerszámkészítő 34 521 10 I/9. II/10. III/11.

E GY E GY E GY

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás gyakorlata 1

Gépészeti alapozó feladatok 2

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 4

Szerszám és készülékgyártás 1 4 3,5

Szerszám és készülékgyártás gyakorlata 5 11 7

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat 3

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések

gyakorlata 3

Üzemeltetés és karbantartás 2 2

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata 8

Foglalkoztatás II. 0,5

Foglalkoztatás I. 2

összesen: 4,5 10 9 14 8 15

144

Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől

ÓRATERV-TERVEZET

Szerszámkészítő nappali 9-11. szakiskolai képzés




9. évf. 10. évf. 11. évf.

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom 2 1 -

Idegen nyelv** 2 2 2+1,5

Matematika 2+1 1 -

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 5 5 5

Osztályközösség-építő program 1 1 1

Szabad órakeret 0 - 0

Közismereti órák 18 11 9,5

Szakmai tárgyak:

Szakmai elmélet


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Munkavédelem

Gépészeti alapozó feladatok

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

Szerszám és készülékgyártás

Üzemeltetés és karbantartás

Szakmai gyakorlat ***

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

Szerszám és készülékgyártás gyakorlata

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

(6)

0,5

-

-

1

2

-

1+1,5

-

(11)

1

4+1

-

5

-

(11)

-

-

-

-

-

3+1

4+1

2

(14)

-

-

3

11

-

(12)

-

2

2

-

-

-

3,5+2,5

2

(15)

-

-

-

7

8

Szabad órakeret 2,5 2 2,5

Szakmai órák 17 25 25,5

Heti összes óraszám 35 36 35

145

Szakközépiskolai szakképzés:

A szakmacsoportokban szakképzési kerettantervekre építve az alábbi szakmák képzésére van

lehetőség:

Informatika szakmacsoport:

54 213 05 Szoftverfejlesztő

54 481 01 CAD-CAM informatikus – 2013. szeptember 1-jétől engedélyezett

54 481 02 Gazdasági informatikus

54 481 04 Informatikai rendszergazda

54 481 05 Műszaki informatikus

Gépészet szakmacsoport:

54 863 01 Fegyverműszerész

54 521 03 Gépgyártás technológiai technikus

54 523 04 Mechatronikai technikus

Ügyvitel szakmacsoport:

53 346 01 Irodai asszisztens

54 346 02 Ügyviteli titkár

CAD-CAM INFORMATIKUS

OKJ száma: 54 481 01

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy

évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első

évfolyamra, előírt tartalom) az informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

azonosítószám megnevezés

54 213 05 Szoftverfejlesztő

54 481 01 CAD-CAM informatikus

54 481 02 Gazdasági informatikus

54 481 04 Informatikai rendszergazda

54 481 05 Műszaki informatikus

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első

szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere,

összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati

szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

146

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti

óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval


Ögy. 70 óra 70 óra






5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év


évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval


Ögy 160 óra 160 óra



Szakmai követelménymodulok TANTÁRGY 1/13. 2/14.

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkavédelmi alapismeretek 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő

idegen nyelv

2

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 0,5

10815-12 Információ-

technológiai alapok

Információ-technológiai alapok 1,5

10826-12 Szakmai életpálya-

építés, munkaszervezés,

munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek

1

10817-12 Hálózatok,

programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 4

Hálózati ismeretek I. 4

10820 -12 CAD alapok Műszaki ábrázolás és gépelemek 2,5

10819 -12 CAM alapok Technológiai ismeretek 4

Műszaki ismeretek 3

10818 -12 CNC gépkezelés,

programozás

Számítógépes gyártás 4

10815-12 Információ-

technológiai alapok

Információ-technológiai gyakorlat 2

10826-12 Szakmai életpálya-

építés, munkaszervezés,

munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezés gyakorlat

2

10817-12 Hálózatok,

programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 8

Hálózati ismeretek és eszközök I.

gyakorlat

8

147

10820 -12 CAD alapok Műszaki ábrázolás és gépelemek

gyakorlat

2

CAD gyakorlat 4

10819 -12 CAM alapok CAD-CAM gyakorlat 3

10818 -12 CNC gépkezelés,

programozás

Technológia gyakorlat 3

CNC gépek gyakorlat 3

összes óra 31 31

összes óra szabad sávval 35 35

148

Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől

ÓRATERV

54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítés

TANTÁRGY megnevezés 1/13. 2/14.

Osztályfőnöki óra 1 1

Szakmai elméleti tantárgyak

1. Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

2. Foglalkoztatás I. 2

3. Foglalkoztatás II. 0,5

4. Információ-technológiai alapok 1,5

5. Munkaszervezési ismeretek

1

6. Adatbázis- és szoftverfejlesztés 4

7. Hálózati ismeretek I. 4

8. Műszaki ábrázolás és gépelemek 2,5

9. Technológiai ismeretek 4

10. Műszaki ismeretek 3

11. Számítógépes gyártás 4

Szakmai gyakorlati tantárgyak

1. Információ-technológiai gyakorlat 2

2. Munkaszervezés gyakorlat 2

3. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 8

4. Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat 8

5. Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat 2

6. CAD gyakorlat 4

7. CAD-CAM gyakorlat 3

8. Technológia gyakorlat 3

9. CNC gépek gyakorlat 3

összes óra 32 32

összes óra szabad sávval 35 35

149

5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében

2013. szeptember 1-jétől a CAD-CAM informatikus OKJ-s képzésre jelentkező tanulóink számára

beszámítjuk az alapozó szakaszban elsajátított ismereteket.

5.3 Szakmai gyakorlati képzés

A gépészet és közlekedés szakmacsoport:

Iskolai tanműhelyünk 2 db gyakorlati alapképző műhellyel, 1 db vegyes forgácsoló műhellyel, 1

db CNC, MPC AUTOCAD labor, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik.

1998 óta folyamatosan gondoskodunk a gyakorlati oktatás tárgyi feltételének korszerűsítéséről,

fejlesztéséről. Újabb tantermek, számítógéptermek kibővítésére volt lehetőségünk.

Összességében az iskola a szakmacsoport szakmai gyakorlati alapképzését, az alapvető mérési

gyakorlatokat, ill. a speciális CNC- és számítógépes tervezési gyakorlatot tudja biztosítani. Ez

szakmától függően kb. a gyakorlati képzési óraszámok 70–100%-át fedi le.

A lefedetlen gyakorlati óraszámokat, hasonló képzési profilú szakközépiskolában, ill. egyedi

munkahelyeken – vállalatoknál, kft-nél – együttműködési megállapodás alapján, ill.

tanulószerződéssel teljesítjük.

Az ügyvitel és az informatika szakmacsoportban a tanulók gyakorlati foglalkozásait iskolánk

informatika termeiben tudjuk biztosítani.

150

VI. Záró dokumentumok

6.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

A pedagógiai program nyilvános és alapvető dokumentuma az iskolának.

A pedagógiai program minden érdeklődő – elsősorban szülők és tanulók – számára bármikor

megtekinthetők

A fenti dokumentum megtalálható

az iskola fenntartójánál

az iskola igazgatójánál

az iskola igazgatóhelyetteseinél

az iskola szakmai munkaközösség vezetőinél

az iskola könyvárában

a tanári szobában

az iskola „WEB” oldalon

A dokumentumok helyi olvasásra kikérhetőek.

6.2 Záró rendelkezések

A módosított pedagógiai program a törvényi előírásoknak megfelelően 2013. szeptember 2. napjától

kerül bevezetésre felmenőrendszerben.

A 2010-ben jóváhagyott pedagógiai programunk különös tekintettel a helyi tantervekre

kifutórendszerben szűnik meg.

A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt

kezdeményezheti.

A pedagógiai program érvényességi ideje 5 év, az iskola nevelőtestülete rendszeresen végzi a

program felülvizsgálatát és értékelését.

6.3 Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról

Az iskola egészségügyi szolgálat részéről a Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási

Gimnázium 2013–ban felülvizsgált és módosított Pedagógiai Program nevelési programjának

részeként megfogalmazott „Iskolai egészségnevelési program” –ról

Dr. Ujhelyi Ottília iskolaorvos, a XIII. kerületi iskola egészségügyi szolgálat nevében,

áttanulmányoztam az iskolai egészségnevelési programot, melyről megállapítottam, hogy

szellemiségében és feladataiban megfelel az Egészség Évtizedének „Johan Béla” Nemzeti

programjában megfogalmazottaknak.

A helyi programban megfogalmazott feladatok a kitűzött nemzeti célok megvalósulását szolgálják, így

a 2010–ben megfogalmazott „iskolai egészségnevelési program” tartalmában nem igényel módosítást!

Dr. Ujhelyi Ottília

iskolaorvos

151

Az iskola nevelőtestülete a pedagógiai program módosítási javaslatát megtárgyalta és elfogadta.

Ezt a tényt a nevelőtestület képviselőjeként Horváth Edit Rósza és Szabó Jenőné? választott

jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja.

Horváth Edit Rózsa Vaskó Ilona

jegyzőkönyv hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő

Az iskola diákönkormányzat, képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom,

hogy a pedagógiai program módosításában foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az pedagógiai

program elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Solymosiné Bakcsi Vera

DÖK segítő tanár

Az Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a

pedagógiai program módosításával egyetértünk, illetőleg a pedagógiai program elkészítéséhez az

előirt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Virga Krisztina

a Szülői Szervezet elnöke

6.5. A Pedagógiai Programot jóváhagyom:

Budapest, 2013. május 7.

Móricz Katalin

igazgató

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAM Módosítás, Kiegészítéskatonaj-mkszig.hu/dokumentumok/pedprogram_2013.pdf · A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti