1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: Kozma Andrásné 2013.

Módosítás 2017. február 28.

1. Az iskola nevelési programja...........................................................................................3

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.....3

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................................7

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................................9

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...........................................................10

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai.........................................12

1.6. Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer................................................................14

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység..........26

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje.............................36

1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel..................................37

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata.......................................................39

1.11 A tanuló felvételének és átvételének szabályai........................................................40

1.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................................41

I. rész 1. sz. melléklet Elsősegélynyújtási ismeretek tananyaga az egyes évfolyamokra

lebontva

I. rész 2. sz. melléklet Arizona programhoz szükséges dokumentumok………………………

45

2. Az intézmény helyi tanterve...........................................................................................51

2.1 A választott kerettanterv megnevezése.......................................................................51

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám.....................................................................51

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei........53

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása54

2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................56

2.6 Projektoktatás..............................................................................................................57

2.7 Eltérő tantervű nevelés-oktatás..................................................................................59

2.8 Német nemzetiségi nevelés-oktatás iskolánkban........................................................63

2.9 Iskolakönyvtári programok........................................................................................69

2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

...........................................................................................................................................70

2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása..........74

2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...............................75

2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek......75

2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei..........................................76

2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei.........79

2.16 Utazással járó programok megszervezése……………………………………………….85

II. rész 1. melléklet A szabadon tervezett órakeret plusz tananyaga

II. rész 2. melléklet A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga

II. rész 3. melléklet Helyi tanterv évfolyamokra lebontott követelményei

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Érték:

Intézményünk Ják egyetlen nyolc évfolyamos általános iskolája. A hozzánk érkező tanulók

sokféle adottságához igazodva szervezi meg nevelő-oktató munkáját.

Alapelv Cél Eljárás Eszköz

Iskolánk széles

igényeket

kielégítve biztosítja

a gyermekeknek a

nekik megfelelő

nevelést, oktatást és

egyéni

bánásmódot.

Juttassunk el minden

gyermeket a

képességeinek,

adottságainak

megfelelő szintre!

A pedagógus

igazodjon a tanulók

egyéni fejlettségéhez,

képességeihez!

A tanulók egyéni

adottságainak,

állapotának

megismerése.

A nevelőtestület

módszertani

felkészítése.

A differenciálás

feltételeinek

biztosítása.

Kapcsolattartás a

szülőkkel.

Mérés, beszélgetés

Tréning, tanfolyam.

Nívócsoport.

Szülői értekezlet,

fogadóóra, beszélgetés

Érték:

intézményünk fontosnak tartja a tanulók anyanyelvi nevelését, a nemzeti műveltség

közvetítését és ezen keresztül a hazafiságra nevelést. Az anyanyelv nemcsak kiemelkedő érték,

hanem egyben eszköz az egyetemes kultúra közvetítésében. Általa válnak képessé tanulóink az

önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra. Az így megszerzett tudással, képességekkel

alapozzuk meg tanulóink sikeres továbbtanulását.

Iskolánk törekszik

az

anyanyelvhasználat

színvonalának

fejlesztésére, a

kulturált magyar

beszéd

kialakítására.

.

Fejlesszük tanulóink

anyanyelv-

használatát! Tegyünk

lépéseket a hátrányok

kompenzálására.

Törekedjünk a

kulturált magyar

beszéd

elsajátíttatására.

Anyanyelvhasználat

színvonalának

felmérése. Családi

háttér elemzése.

Anyanyelvi versenyek

szervezése. (mese,

vers, nyelvész)

Példamutató tanári

nyelvhasználat.

Kapcsolattartás a

szülőkkel.

Határon túli magyar

települések

megismerése.

Olvasás népszerűsítése,

könyvtári programok

szervezése.

Mérés, beszélgetés.

Szülői értekezlet.

Fogadóóra, beszélgetés.

Szakkör, versenyeztetés.

Szövegértési

kompetencia-felkészítő

foglalkozás.

Határtalanul program.

Író-olvasó találkozó.

Olvasási projekthét.

Érték: iskolánk figyelembe veszi a tanulók eltérő képességeit, fejlettségét. Lehetőséget

nyújtunk a képességfejlesztésre: különleges bánásmód a tehetségek felkarolására, a sajátos

nevelési igényű tanulók eltérő oktatására-nevelésre, a lemaradók felzárkóztatására, valamint a

német nemzetiségi oktatásra.

Sokoldalú

személyiség- és

képességfejlesztés,

a kiegyensúlyozott

személyiség

Nyújtsunk

lehetőséget az egyén

sokoldalú

fejlesztésére,

képességei

Szakkörök, fejlesztő

foglalkozások

biztosítása. Tanórai

differenciálás

Tehetséggondozás,

szakkörök.

Felzárkóztató

foglalkozások.

Fejlesztő foglalkozások.

Gyógypedagógiai

kialakítása. kibontakoztatására. gyakorlata.

Versenyeztetés

biztosítása. SNI-s

szakvélemények

megismerése,

figyelembevétele.

Nemzetiségi oktatás

megszervezése.

foglalkozások.

Érték: iskolánk a személyiségfejlesztésben nagy hangsúlyt fektet a reális önismeret

kialakítására, az erkölcsi érzék elmélyítésére, az ítélőképesség fejlesztésére, a felelős döntésre.

A viselkedéskultúra fejlesztésével a közösségi magatartást, a társas együttműködést formálja.

A család, a szűkebb és tágabb emberi közösségek értékét közvetítjük.

A reális önismeret

kialakítása, erkölcsi

érzék fejlesztése.

Viselkedési kultúra

fejlesztése.

Kulturális igények

felkeltése.

Nyújtsunk

lehetőséget tanulóink

számára önismeretük,

erkölcsi érzékük

fejlesztésére!

Teremtsünk alkalmat

a kulturált viselkedési

formák elsajátítására!

Keltsük fel igényüket,

érdeklődésüket a

tartalmas szórakozási

formák iránt!

Önismereti képesség

fejlesztés pedagógusi

visszajelzések,

felmérések útján,

interperszonális

helyzetekben.

Konfliktuskezelés.

Tanórán kívüli

programok biztosítása

(szakkör,

színházlátogatás,

hangverseny, erdei

iskola)

Osztály és iskolai

programok szervezése.

Mentálhigiénés

fejlesztés, egészséges

életmódra nevelés.

Mérőeszközök,

tanfolyam. Beszélgetés.

Színházi előadások,

múzeumlátogatások,

hangverseny, szakkörök.

Megemlékezések,

ünnepségek. Projekthét.

Arizona program.

Feladatok értékeink érvényre juttatásában

Vonzóvá tenni iskolánkat illetve vonzónak maradni beiskolázási körzetünkben.

Eszközei:

- széles körű kínálatot biztosítunk a tantárgyak, szakkörök, művészeti és

sportfoglalkozások terén

-évről évre megszólítjuk a beiskolázás előtt álló gyermekeket és szüleiket és bemutatjuk

számukra lehetőségeinket, adottságainkat, mindazt, ami miatt érdemes minket

választaniuk.

- biztosítjuk tanulóink számára a tárgyi tudás elsajátítását, a személyiségfejlesztés

lehetőségeit, keressük a lehetőséget, hogy minden tanulónk megtalálja azt, amiben jó és

eredményes lehet.

-tehetséges tanulóinkat versenyekre készítjük fel, és juttatjuk el, különösen a

hagyományos, több éve látogatott versenyekre, melyek hasznosságáról kollégáinknak

tapasztalatai vannak.

- a lemaradók, az SNI tanulók és a BTM-es tanulók számára felzárkóztató és fejlesztő

foglalkozásokon biztosítjuk az eredményes előrehaladást tanulmányaikban,

képességfejlődésükben

- hangsúlyosan foglalkozunk a közösségformálással, a helyes viselkedés elsajátításával,

arra törekszünk, hogy tanulóink felelősséget tudjanak vállalni cselekedeteikért.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha alsós

tanulóink legalább kilencven százaléka a negyedik évfolyam végén:

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott

továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége

- vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni

képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk helyi tantervében

megfogalmazott követelményeknek.);

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat;

a felnőtt elvárásainak megfelelni akaró motiváltsága fokozatosan alakuljon önmagát

értékelni, irányítani képes személyiséggé. Önállósága alakuljon ki.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha végzős

diákjaink legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott

továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége

- vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni

képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében

megfogalmazott követelményeknek.);

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és

jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek

megfeleljen;

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat;

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét

a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és

meggyőződéssé alakítása.

1. A tanulók értelmi nevelése.

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges

képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés

igényének kialakítása.

Kitűnő tanulóink illetve a kiváló versenyeredményeket elért tanulók könyvjutalmat

kapnak tanév végén.

2. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Egyén és közösség

egymásra utaltságának felismertetése. Az „egészért (család, iskola, nemzet) való

felelősség. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

3. A tanulók érzelmi nevelése.

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és

önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek

kialakítása.

4. A tanulók akarati nevelése.

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására

vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az

elkötelezettség kialakítása. Az önuralom gyümölcse a türelem.

5. A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése.

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

és nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és nemzetiségi kultúra megismertetése,

emlékeinek kölcsönös tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet és a hova-

tartozás érzésének felébresztése.

Az iskola névadójának, Jáki Nagy Mártonnak tiszteletére 4 évente a projekthét

keretében egész napos akadályversenyt vagy túrát szervezünk, a vetélkedő első

három helyezettjét jutalomban részesítjük.

6. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az

érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása

a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

7. A tanulók munkára nevelése.

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók

önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek

gyakoroltatása.

8. A tanulók testi nevelése.

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény

felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és

az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti

igény kialakítása.

9. A tanulók környezeti nevelése

Feladat: a tanulók szemléletének alakítása, környezet- és természetszeretetük

formálása, megszilárdítása. Alakuljon ki környezettudatos magatartásuk,

életvitelük. Ennek érdekében évente papírgyűjtést szervezünk.

10. A tanulók egészségnevelése

Feladat: Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Segítse mind

az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az

egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a

helyes döntések megvalósításában.

11. A fogyasztóvédelemi nevelés

Feladat: A fogyasztói kultúra fejlesztése és tudatos, kritikus fogyasztói magatartás

kialakítása a tanulókban.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladata

Komplex egészségfejlesztési projekthét keretében az alábbi célokat kívánjuk megvalósítani a

feladatellátás keretében:

A gyerekek egészségtudatos nevelése, egészséges életmód kialakítása.

Személyiségfejlesztés, közösen végrehajtott feladatokon keresztül.

Az egyéni felelősség tudatosítása.

Felelősségteljes döntéshozatal képességének kialakítása

Igényesség kialakítása a tisztaságra mind az iskolai környezetben, mind saját

otthonában.

A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása, a mindennapos testnevelés keretein

belül

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

A tanulók szükség esetén életkoruknak megfelelően tudjanak eljárni

veszélyhelyzetekben.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki,

biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon- szakkörön valósul meg.

Hangsúlyos szerepet kap az egészségfejlesztési projekthéten a gyakorlati oktatása.

Az ismeretek elsajátításának ütemezése az I. sz.mellékletben található

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

Közösségfejlesztés az alábbi területeken valósítható meg: tanítási órán, egyéb

foglalkozásokon, diák-önkormányzati munka keretében, szabadidős tevékenység során.

1.4.1.A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek

életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az

életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek

elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm -

önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért

összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni

tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése,

hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet,

ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban

aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és

viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

Évente 1 alkalommal tanulmányi kirándulásra visszük minden osztályunkat,

melynek tanulói költségeit szülői hozzájárulásból, osztályonként 2 pedagógus

útiköltségét, 1 múzeumbelépőt fenntartói finanszírozásból fedezünk.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,

viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának

kialakítása, ápolása.

1.4.2. Az alkalmazotti közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai alkalmazotti közösségek megszervezése, irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (technikai munka; nevelés-oktatás

területei; tagozatonkénti, szaktárgyi, osztályfőnöki közössége) kapcsolódó

alkalmazotti közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű

fejlesztése.

2. Önfejlesztő képessége kialakítása

Feladat: A közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy

közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon

tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják, illetve a folyamat javítása

érdekében korrekciót hajtsanak végre. (PDCA ciklus)

3. Az alkalmazotti közösségek tevékenységének szervezése

Feladat: A formális közösségek (technikai dolgozók, alsós és felsős pedagógiai

munkaközösségek) a MIP és az éves iskolai és munkaközösségi munkaterveknek

megfelelően tervszerű munkát végeznek. (Bemutató órák, tapasztalatcserék,

esetmegbeszélések, ötletbörzék) Az egyes feladatokra létrehozott közösségek eseti

feladatterv és munkaköri leírásaik alapján végzik munkájukat.

4. A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladat: Az alkalmazotti közösségre, különös tekintettel a tantestületre jellemző

normák, értékek feltárása, közös erővonal mentén való fejlesztése. Tevékenységek

rendszeressé válásának kialakítása, hagyományok ápolása (Ünnepek: tanévnyitó,

tanévzáró, nőnap, jubileumi jutalmak, búcsúztatók megrendezése; Kirándulások:

szakmai utak, egyéb kirándulások…)

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő

rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart évente háromszor

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, a

jelzőrendszer tagjaként a tapasztalt problémákra – az igazgató közvetítésével-

haladéktalanul felhívja a hatóság figyelmét

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére,

Órát látogat az osztályában.

1.6. Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, és értékelési rendszerének

meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének,

hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek

(elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) és a hatályos jogszabályok

iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

1.6.1.Ellenőrzés, mérés

Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső

szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.

Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a BECS ( Belső önértékelési csoport) munkaterve,

illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv

határozza meg.

Az intézményi önértékelés (és egyben az országos tanfelügyeleti ellenőrzés) területei a a

pedagógus önértékelése

az intézményvezető önértékelése

az intézmény önértékelése

Minden pedagógus önértékelésére ötéves gyakorisággal kerül sor, míg az intézményvezető

önértékelési folyamatára vezetői megbízatásának második és negyedik évében kell

megtörténnie. Az intézményi teljes önértékelési folyamat szintén ötéves periódusokban

történik. 

Önértékelés módszerei:

1. dokumentumelemzés (tanmenet, tematikus terv, óraterv, osztálynapló, tanulói füzet)

2. megfigyelés (óra/foglalkozáslátogatás, megbeszélés)

3. interjú

4. kérdőíves felmérések

A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti:

a) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, a

munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint

szaktanácsadók, tanfelügyeleti eljárásban illetve minősítési eljárásban a megbízott

szakértők, tanfelügyelők

b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:

a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:

A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.

A szülőkkel való kapcsolattartásra.

A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos

ellenőrzési területek:

A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.

A tanítási óra felépítése és szervezése.

A tanítási órán alkalmazott módszerek.

A tanulók ellenőrzése, értékelése.

A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása

a tanítási órán.

Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.

A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére.

A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.

A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.

A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

b) A tanulók iskolai munkáján belül:

A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményre.

Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre.

A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve,

illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott

méréseket kell elvégezni

A szülők körében: A szülői elégedettség mérése:

Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév

utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök.

Kérdőíves módszerrel a 4. és a 7. évfolyamon. Felelős: igazgatóhelyettes,

munkaközösségvezetők.

A tanulók körében

A tanulók tanulási képességeinek vizsgálata:

Testi fejlettség Netfit mérés az 5-8. évfolyamokon évente. Felelős: testnevelés

szakos nevelők.

Olvasás, szövegértés: a 2-8. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar

szakos nevelők.

A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:

Szociometriai vizsgálat a 4 - 7. évfolyamban. Felelős: osztályfőnökök.

Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban

(3 évente). Felelős: osztályfőnökök.

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:

Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a

követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni (Tanuló

hiányzása esetén bepótoltatható a mérés). Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.

Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét magyar

irodalom, magyar nyelv és matematika tantárgyakból a tantárgynak az addig

feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni.

Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók.

Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:

Matematika: az 5-8. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos

nevelők.

1.6.2. Értékelés

1. a) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén,

valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők

véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli.

b) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:

Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok,

pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).

A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés

legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi

szakmai anyagok).

A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a

felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma,

versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).

A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység

eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős

tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és

ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).

A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és

tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési

feladatok vállalása).

Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi

közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a

tantestület hírneve).

1.6.3. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök

minden tanév végén írásban értékelik.

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési

szempontjai:

Az osztályközösség életét jellemző

legfontosabb adatok (létszám, fiúk-

lányok aránya, új tanulók,

távozók).

Az osztály szociális összetétele (a

családok szociális helyzete, a

családok kulturális elvárásai,

gyermek- és ifjúságvédelmi

munka).

A tanulási teljesítmény (tanulmányi

átlageredmények, tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, a

bukások, a tehetséges tanulók

eredményei).

Az osztályközösség társas

szerkezete, a közösségi struktúra

(szociometria, a közösség

rétegződése).

Neveltségi szint (magatartás, társas

viselkedés, beilleszkedési és

magatartási nehézségekkel küzdő

tanulók).

A közösségi tevékenység

(önkormányzás szintje, közös

programok és rendezvények,

tanórán kívüli foglalkozásokon

való részvétel).

A szülői házzal való kapcsolat (a

családlátogatások és a szülői

értekezletek tapasztalatai, a szülők

nevelési elvei, a szülők kapcsolata

az iskolával).

Minden felsorolt területen belül

meg kell határozni az alapvető

pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek?

Milyen új problémák

jelentkeztek?

Milyen beavatkozás látszik

célszerűnek?

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Intézményünk minden tanuló számára igyekszik megteremteni az esélyt, hogy képességeit

kibontakoztassa. Ennek megfelelően sokrétű szakköri kínálatot tárunk a gyermekek elé.

Célunk, hogy a tanulásban kevesebb sikert elérő gyermek is megtalálja a számára

sikerélményt nyújtó területet. Pedagógusaink kompetenciája művészeti, sport és szaktárgyi

területen egyaránt kiterjedt, alkotómunkára, versenyeken való részvételre és a szabadidő

hasznos eltöltését célzó tevékenységekre ad lehetőséget.

Sport területén torna szakkörünk elsőtől nyolcadik osztályig hagyományosan jó eredményeket

ér el, amelyekhez az utazási költségeket igyekszünk legalább részben fedezni.

Ehhez jó minőségű tornaszerekre is szükség van, eszközparkunk felújítása előttünk álló

feladat, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a beszerzésben a csapatot, kiegészítve a szülők

hozzájárulását.

Kosárlabda szakkörünk első osztálytól várja a gyerekeket, a mindennapos testnevelés

megvalósításának szolgálatában. Számukra a megmérettetés lehetősége járási szinten adott, a

versenyekre útiköltséget biztosítunk.

Röplabda szakkörünk egyaránt jó sportolási lehetőséget nyújt kicsiknek-nagyoknak.

Kölyökatlétika, tömegsport és labdajátékok foglalkozáson az alsó tagozatosaink fejleszthetik

mozgásukat felkészült pedagógusaink támogatásával.

Művészeti területen rajz szakköröseink pályázatokon indulnak, az alkotókkal, művekkel

képtár és múzeumlátogatások során találkoznak, számukra a változatos technikák

megismerése érdekében jó minőségű eszközöket, alapanyagokat beszerzését támogatjuk.

Kézműves szakkörünk a jáki fazekas hagyomány tovább éltetése céljából saját kemencénkben

kiégetendő agyagedényeket és tárgyakat készít, amelyek készítésében képzett fazekas

szakember segít. A munkára nevelés, hagyományaink megbecsülése és a szabadidő hasznos,

kreatív eltöltése egyformán hangsúlyt kap a foglalkozásokon. A nyersanyagot biztosítjuk

számukra.

Néptánc szakkörünk az iskolai ünnepségek méltó megünneplésében játszik nagy szerepet, a

műsoraikra a balogunyomi önkormányzat is igényt tart, valamint művészeti fesztiválra való

bemutatkozásukat is támogatjuk.

A hagyományok megőrzését és ápolását biztosítja a Csiribiri szakkör, mely a népi- és

gyermekjátékokat, népköltészeti alkotásokat szeretteti meg a gyermekekkel játékos

tevékenységek során.

Zenei nevelésben furulyaszakkörünk és énekkarunk révén részesülhetnek tanulóink. Az

iskolai hangszereket térítésmentesen bocsátjuk rendelkezésükre. Terveink szerint zeneiskolai

kihelyezett tagozat megvalósítására is sor kerülhet furulya tanszakkal és szolfézzsel.

A zenei nevelés fontos része a befogadásra nevelés, ízlésformálás, ezt hangversenyeken való

részvétellel biztosítjuk. A felső tagozatosok részére a Savaria szimfonikus zenekar

szervezésében helyben hangversenysorozatot hirdetünk, melynek bérleti díját 50 %-ban

tanulói befizetésekből biztosítjuk az eddigiekhez hasonlóan. A fennmaradó összeget a szülői

munkaközösség támogatásával fizetjük.

A diákújság szerkesztésére foglalkozásokat szervezünk tanulóink számára, amelyeken a

fogalmazási készség fejlesztése mellett a nagy hangsúlyt kap az iskolában történtekről való

tudósítás, az információk eljuttatása tanulóinkhoz és családjaikhoz, valamint a falu

intézményeihez. Az újság önfenntartóan működik.

Idegen nyelvi szakköreink német illetve angol nyelvből működnek. Nagyon fontosnak tartjuk,

hogy kellő motiváltsággal tanuljanak nyelveket a gyermekek, akik jó részének nincsen esélye

célnyelvi környezetbe eljutni.

Továbbra is részt kívánunk venni E-twinning kapcsolatban, amelynek keretén belül tanulóink

a kommunikációt gyakorolhatják külföldi levelezőpartnerekkel, betekintést nyernek más

országok iskolarendszerébe, hagyományaiba, ünnepeibe. A programmal kapcsolatban

felmerülő postaköltségekhez hozzájárulunk.

Tantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozás magyar és matematika területén működik, alsó

tagozatos tanulóink számára megmérettetést a táplánszentkereszti olvasás, a büki illetve rumi

komplex tanulmányi verseny nyújt, amelyre tanítóik minden évben felkészítik a versenyzőket,

szép sikerrel. Számukra az útiköltséget biztosítjuk.

A Bendegúz nyelvész versenyen a verseny 15 éves története óta mindig van országos döntős

tanulónk, a versenyzői utánpótlás folyamatos, az útiköltségükhöz igyekszünk hozzájárulni.

Matematikából a Zrínyi, illetve a Mozaik tanulmányi versenyen rendszeresen részt veszünk

több tanulóval is, illetve egyéb levelezős vetélkedőkre is felkészítjük a tanulókat. Szintén

útiköltség hozzájárulást tervezünk számukra.

Természettudományi szakkörünk az élményszerű ismeretszerzést teszi lehetővé, játékosan

hangolja a tanulókat a természettudományok világára. Egyre fontosabb ebben az irányban is

előrelépni, ebben támogatjuk a gyerekeket. Ez a kísérletező szakkör nagyrészt házilag

előállítható, otthonról beszerezhető anyagokkal végzi a munkát, a kísérleteik bővítéséhez

rendszeres anyag illetve eszközbeszerzés szükséges.

A számítástechnikai, informatikai ismeretek nem korlátozódhatnak csupán a tanórai

ismeretekre, az érdeklődők számára számítógépes grafikai és weblapszerkesztő szakkört

indítunk.

Vöröskeresztes szakkör keretében megismerkednek tanulóink az elsősegélynyújtás,

csecsemőgondozás alapvető elméleti ismereteivel és gyakorlatával, valamint az egészséges

életmódra nevelés más területeivel.

További területek a tehetséggondozásban:

- továbbtanulás segítése

- együttműködés tehetséggondozó alapítványokkal,

- pályázatokon való részvétel

Szakköri választékunk

Szakkör alsó tagozatosok

részére

felső tagozatosok

részére

1-8. évfolyam

részére

Matematika szakkör 1 óra/ hét 1óra/hét

Német szakkör 1-3. évfolyam: 1

óra/hét

Ügyes

kezek/kézműves

1 óra/hét 2óra/hét

Számítástechnika 1 óra/hét

Weblapszerkesztés 1 óra/hét

Sz.gépes grafika 1 óra/hét

Hagyományaink( Csir

ibiri)

2 óra/ hét

Dráma és tánc 2 óra/hét

Rajz szakkör 2 óra/hét

Matematika

előkészítő

1 óra/hét

Magyar előkészítő 1 óra/hét

Természetismeret 1 óra/hét

Mini kosárlabda 2 óra/hét

Kosárlabda 2 óra/hét

Röplabda 2 óra/ hét

Kölyökatlétika 2 óra/hét

Tömegsport 2 óra/hét

Labdajátékok 1 óra/hét

Média 2 óra/hét

Diákújságíró 2 óra/hét

Túra 1 óra/hét

Sakk 1 óra/hét

Torna 10 óra/hét

Aerobic 1 óra/hét

Énekkar 2 óra/hét

1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő

tevékenységek során történik:

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása;

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a nívócsoportos oktatás / német csoportbontás lehetőség szerint;

a napközi otthon;

a tanulószoba;

az egyéni ffejlesztések;

a felzárkóztató foglalkozások;

rehabilitációs órák

pedagógiai szakszolgálattal való együttműködés

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a továbbtanulás irányítása, segítése.

1.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, pedagógiai szakszolgálattal, és

gyermekjóléti szolgálattal ,gyógypedagógussal, valamint logopédussal;

integrált csoport működtetése, magántanulói státusz lehetővé tétele

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a nívócsoportos oktatás;

a felzárkóztató órák;

a napközi otthon;

a tanulószoba;

a felzárkóztató foglalkozások;

egyéni fejlesztések

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

1.7.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja

a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden

pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a jelzőrendszer tagjaként a

pedagógusok látják el. Teendőik:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik az önkormányzat gyermekvédelmi

előadóját illetve az illetékes gyermekjóléti szolgálatot,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi,

b) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi

problémák feltárásának az a célja, hogy gyermekek problémáit az iskola hatékonyabban

tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a

gyermek- és ifjúságvédelem területén:

Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit.

Meg kell keresni a probléma okait.

Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.

Jelezni kell a felmerült problémát az önkormányzat gyermekvédelmi előadójának.

c) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

pedagógiai szakszolgálattal,

gyermekjóléti szolgálattal,

polgármesteri hivatallal,

gyermekorvossal, továbbá

a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal

d) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások,

a tehetséggondozó foglalkozások,

az indulási hátrányok csökkentése,

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

a pályaválasztás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatásra

javaslattétel önkormányzatnál, karitásznál stb),

a szülőkkel való együttműködés,

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a felzárkóztató órákon és az egyéni vagy csoportos fejlesztésen való részvétel

a napközi otthon;

a tanulószoba;

a diákétkeztetés;

a felzárkóztató foglalkozások;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

a családlátogatások;

a továbbtanulás irányítása, segítése;

ingyenes tankönyvek;

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, illetve 50%-os térítési díjak;

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak

érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben

részesüljenek.

1.8. A zavartalan tanítás-tanulás programja: Arizona Program

Magatartási problémák kezelése a tanórán.

Iskolánk pedagógusai 2012. júniusában ismerkedtek meg az Arizona Programmal a vasvári

Kardos László Általános Iskola pedagógusainak közreműködésével. Ez a módszer segít a

pedagógusoknak a tanórákon felmerülő problémák kezelésében.

Mit tehet egy tanár, aki a tanulásra kész diákoknak nyugodt körülményeket szeretne

biztosítani, de az osztályban sorozatosan zavart keltő diákok vannak? Erre a kérdésre ad

választ az Arizona Program, amely német közvetítéssel került Magyarországra.

A program az egymás iránti tisztelet és az egyéni felelősségérzet alapelvén nyugszik. Azt

tűzi ki célul, hogy lehetővé tegye a zavarásmentes, nyugodt tanórát. Az együttműködésre

képtelen tanulók viselkedésükkel kárt okoznak a tanulni szándékozó diákoknak, mert

akadályozzák őket a tanuláshoz való jogukban. Kedvezőtlen módon befolyásolják az osztály

légkörét is és ez az osztályközösség sikertelen szociális fejlődéséhez vezethet. Nekünk,

tanároknak meg kell védenünk a zavaró osztálytársaktól azokat a tanulókat, akik készek a

szabályokat betartani. Ez azonban napjainkban egyre nehezebb feladatot ró ránk. A

figyelmeztetés a leggyakrabban használt közvetlen eszköz, bár többnyire nincs hatása. A

büntetések különböző ellenreakciókhoz vezetnek, például sértődöttség, dac, düh, agresszív

magatartás, a büntetéssel szembeni közöny, sokszor sérül a pedagógiai bizalmi viszony.

A büntetések alternatívája abban áll, hogy a kölcsönös elfogadás talaján megköveteljük a

tanulóktól, hogy céljaikban és a cselekedeteikben a saját felelősségüket vállalják.

A program a tanulók saját felelősségére épül. Megtanulják, hogy a cselekedeteiknek

következménye van, mindenkinek magának kell döntenie, és a döntéseiért ő maga felelős. A

kölcsönös tisztelet az alapja a tanár-diák és a diák-diák együttműködésnek. Az alapvető jogok

egyaránt vonatkoznak a tanárra és a diákra:

- minden diáknak joga van a zavartalan tanulásra

- minden tanárnak joga van a zavartalan tanításra

- mindenkinek tisztelnie kell mások jogait

- a tanár kötelessége megvédeni a tanulni akaró diákok jogait

A módszer gyakorlati alkalmazása:

A programot 5-8. osztályokban vezetjük be. A program kizárólag a tanítási órák védelmében

játszik szerepet. A tanuló csak az adott órán tartózkodhat az Arizona szobában, utána megy a

következő órára. Az órák utolsó 10 percében már nem távozhat diák a tanóráról, az idő

rövidsége miatt ugyanis már nincs módja a tanulónak felelősségteljes, a helyes viselkedéséről

való elképzeléseit tartalmazó program készítésére.

Az Arizona szobában ( nálunk a tanáriban ) mindig tartózkodik egy tanár, a heti beosztás

szerint, aki az ügyeletet ellátja. Itt szeretnénk nyugodt légkört biztosítani ahhoz, hogy a tanuló

végig tudja gondolni mit és miért tett, és hogyan tovább. Fontos, hogy az itt ügyeletet ellátó

tanár mindig higgadt és nyugodt legyen. Nem fogadhatja az érkező tanulót

szemrehányásokkal, a „már megint te” felkiáltással. A cél az, hogy a már eleve zaklatottan

érkező diák megnyugodjon, és át tudja gondolni tetteit és annak következményeit.

A tanterem elhagyásának módja:

Az órát zavaró tanuló egy információs lappal hagyja el az osztálytermet, amelyen rajta van,

hogy milyen probléma volt a tanuló viselkedésével, és hány óra, perckor indult el.

Amennyiben a tanuló elhagyja az osztálytermet, a tananyagot pótolnia kell, a távozása nem

mentesíti a következő órai felelés vagy dolgozatírás alól. Ha dolgozatírás közben hagyja el az

osztálytermet, a dolgozatot addig értékeljük, ameddig megírta.

Munka az Arizona szobában:

Az Arizona szobában az ügyeletes tanár az információs lap átvétele és a tanuló

regisztrálása után tervkészítő lapot ad a diáknak, melynek segítségével ő átgondolhatja,

melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak a magatartásának. a

következő lépésben tervet készít arra vonatkozóan, hogyan tudná a jövőben az ilyen

viselkedést elkerülni. Ebben segítséget kérhet az ott lévő tanártól. A „nem tudom”

válaszokat nem lehet elfogadni. A tanuló csak akkor térhet vissza, ha elfogadható tervet

készített és a tanár elfogadta azt. Az a tanuló, aki a tanórát az Arizona szobában

töltötte,nem hiányzó, csak az adott szituációból lett kiemelve, ezért a tananyag pótlása a

saját felelőssége, felelésnél vagy dolgozatnál nem hivatkozhat az Arizona szobára.

Tanácsadó megbeszélések, az egyes események után:

1. alkalom: segítő szándékú tényfeltáró beszélgetés az Arizona csoport tagjai közül a

tanuló által választott pedagógussal

2. alkalom: szóbeli figyelmeztetés

3. alkalom: az osztályfőnök és a tanuló által választott pedagógus jelenlétében szóbeli

figyelmeztetés

4. alkalom: telefonos jelzés a szülőnek (eddig nincs írásbeli nyoma az Arizona szobában

való tartózkodásnak)

5. alkalom: megbeszélés a szülő, az osztályfőnök, a tanuló által választott pedagógus és a

tanuló részvételével

10. alkalom: eddigieken kívül az igazgatót is bevonjuk

További esetekben a segítő beszélgetésekhez a családsegítő szolgálat képviselőjét is

megkeressük.

Az Arizona program dokumentációi:

1. információs lap az Arizona szoba ügyeletese számára a tanulóról

2. információs lap az osztályba való visszatéréshez

3. tervkészítő lap

4. heti nyilvántartás

A program adminisztrációs irányítója az igazgatóhelyettes.

Feladatai:

- dokumentációs anyag előkészítése

- értekezleteken rövid beszámoló

- tanácsadó beszélgetések megszervezése

Dokumentumai csatolva: I. rész 1. sz melléklet

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

1.8.1. A tanuló a döntési folyamatban választott képviselői útján vehet részt.

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A

diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat

véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a

tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének

szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit

– az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A

jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan

ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák:

. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formája és rendje

A kapcsolattartás formái:

- személyes megbeszélés,

- tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,

- írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.

Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:

- átadják a diákönkormányzat képviselőjének a diákönkormányzat joga gyakorlásához

szükséges dokumentumokat;

- a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre

biztosítják;

- megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével

kapcsolatban feltett kérdésekre;

- a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény

működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.

1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli:

- az intézményvezetőt, valamint

- a szülői szervezet vezetőjét.

Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért.

Az intézményvezető feladata, hogy:

- amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet,

- tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a

szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén

meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az

értekezleten,

- a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi

dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az

intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum

rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása,

- a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok),

- a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség,

eszközök).

Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a

dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen:

- vélemény nyilvánítási jogával,

- javaslattételi jogával.

- egyéb jogával.

A kapcsolattartás formái

- szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői

szervezet vezetőjével,

- munkatervek egymás részére történő megküldése,

- évente kétszer az intézményvezető részt vesz a szülői szervezet értekezletén

- a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek

1.9. 3.Az iskola partnereit érintő együttműködési formák

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:

- egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:

- a fenntartóval, működtetővel,

- más oktatási intézményekkel,

- az intézményt támogató szervezetekkel;

- egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel,

- pedagógiai szakszolgálatokkal,

- pedagógiai szakmai szolgálatokkal,

- a gyermekjóléti szolgálattal;

- az egészségügyi szolgáltatóval;

- egyéb közösségekkel:

- az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók hozzátartozóival,

- a település egyéb lakosaival.

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról 64-74. § -a alapján járunk el.

1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és

ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

1.10.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei

I rész 2. sz. mellékletben találhatóak

1.11 A tanuló felvételének és átvételének szabályai

Az első évfolyamra történő felvétel szabályai:

- beiratkozni a Kormányhivatal által kijelölt időpontban lehet

- beíráshoz szükséges okiratok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata,

lakcímkártyája, TAJ kártyája, iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény, egyéb

szakvélemény- ha van ilyen, a kötelező oltások meglétének igazolása az iskolavédőnő

felé

- a körzethatáron belül tanköteles tanulók számára kötelező felvételt biztosítunk

Átvétel szabályai:

- az átvételről az átvételi kérelem benyújtása után 5 munkanapon belül dönt az iskola

igazgatója.

- a nemzetiségi oktatásra való átvétel szabályai az intézmény helyi tantervében

meghatározottak alapján

1.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Minden gyereknek joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására,

személyiségfejlődése támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból

hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van

szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.

Ennek érdekében a következőkre fordítunk kiemelt figyelmet:

- méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása

- tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulás

- differenciáló módszerek alkalmazása

- sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

- környezettudatos szemléletű oktatás-nevelés

- új tanulási módszerek elsajátíttatása az oktatásban használt információs

kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásával

elősegítés

- partnerközpontú nevelés

- szabadidő hasznos eltöltése

- pedagógus módszertani kultúra fejlesztése

A jogszabályi előírásoknak megfelelően valamennyi tanuló számára biztosítjuk a

napközis ellátást.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását megfelelő végzettségű pedagógusok

biztosítják, szükség esetén utazó gyógypedagógusi/ logopédusi ellátással.

Az intézményben biztosítjuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. A

tehetséggondozás színterei: csoportbontás, szakkörök, tanulmányi versenyek.

A felzárkóztatás a napközis foglalkozások keretében, korrepetálásokon, egyéni

felzárkóztató foglalkozások és differenciált képességfejlesztés keretében történik.

A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások tartalma, módszerei, eszközei

figyelembe veszik az iskola szociokulturális hátterét, a tanulói összetételét.

I.rész 1. sz. melléklet

Elsősegélynyújtási ismeretek tananyaga az egyes évfolyamokra lebontva

1-2. osztály

Ha baleset történik, vagy társának furcsa, a megszokottól eltérő viselkedését tapasztalja,

kérjen segítséget felnőttől. Tudja a mentők (104) és a rendőrség (107) telefonszámát.

3-4. osztály

Kérjen segítséget felnőttől.

Baj esetén tudja értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget.

Tudja, hogy a kihíváskor el kell mondania a következőket:

- Hol történt a baleset?

- Mi történt?

- Hányan sérültek meg?

- Saját adatait (Név, lakáscím)

Lehetőleg hangosítsa ki a telefont!

Orrvérzés: Tudja a következőket:

- A beteget le kell ültetni. Fejét kissé előre kell hajtani. Tarkójára vizes borogatást lehet

tenni. Ne engedjük, hogy mozogjon. Zsebkendővel itassuk fel a vért.

Bőr felületi kisebb sérülése (horzsolás):

Sérültet leültetjük, vagy lefektetjük. A seb környékét megtisztítjuk tiszta vízzel, seb benzinnel

v. alkohollal átitatott gézdarabbal. Jóddal fertőtlenítsük a seb szélét. Ragtapaszozzunk.

5-6. osztály

Egyéb vérzések: Nyomókötés alkalmazása.

Lehetőleg steril mull-lappal, 2-3 pólyamenettel. (szakkörön elsajátítandó ismeret)

Napszúrás:

Beteget vigyük sötét helyre vagy lesötétített szobába. Fektessük le. Lábát emeljük fel.

Ruházatán lazítsunk. Ha az ájulás sokáig tart, mentőt kell hívni.

7-8. osztály

Izületi sérülések (rándulás, ficam)

Sérült nyugalomba helyezése, nyugtatása.

A duzzadt ízületekre hideg vizes ruhával borogatást kell tenni.

Agyrázkódás

Fektessük a sérültet, ne hagyjuk felkelni. Hívjunk orvost. (Szakkörön elsajátítandó ismeret)

Égés

A megégett testrészeket hűtsük folyó hideg csapvízzel. (15-20 perc legalább)

Az égett felszínt ne kössük be.

Forrázás

A forró folyadékkal átitatott ruhát sürgősen le kell venni. Hűteni kell a testrészeket hideg

folyóvízzel.

Idegen test a légutakban

Kisgyermeket: Fektessük alkarunkra, mérjünk erős ütést a lapockái közé.

Nagyobb gyereknél v. felnőttnél: Egyik térdünket emeljük fel térdelőállásba. A sérült hasát

támasszuk meg a térdünkön. Egyetlen erős ütést mérjünk a hátra. (szakkörön elsajátítandó

ismeret)

Gázmérgezés

Azonnal nyissunk ajtót, ablakot. Hívjunk mentőt.

Mérgezés, kábítószer túladagolás

Azonnal mentőt kell hívni!

Bőr marószeres sérülése

A maróanyaggal átitatott ruhadarabot azonnal vegyük le.

A szennyezett bőrfelületet öblítsük le langyos csapvízzel.

Ha víz nincs, töröljük le tiszta ruhával. Mentőt kell hívni. (szakkörön elsajátítandó ismeret)

I. rész 2. sz. melléklet

Arizona programhoz szükséges dokumentumok

1. dokumentum (Arizona program)

Jáki Nagy Márton Általános Iskola

Információk a tréningszoba felügyelője számára

Tanuló neve:

…………………………………………………………………………………………

…………………..

Osztálya:………………………

közbekiabált, beszélt tárgyakat dobált az osztályban

megtagadta a munkát zavarta környezetét, társait

verekedett másokat megsértett

egyéb:

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………..

Tanár:……………………………………………………………..

Tanóra:……………………………………………………………

Dátum:……………………………………………………………

Idő:……………………………………………………………….

2. dokumentum (Arizona program)

Jáki Nagy Márton Általános Iskola

Felelősségteljes gondolkodás és cselekvés

Név:……………………………………………………………………..

Osztály:………………………………………………………………..

Dátum:…………………………………………………………………

Mit tettem:

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………..

Mi az oka, hogy így viselkedtem:

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………..

Azért kerültem a tréningszobába, mert a következő alapszabályt nem tartottam be:

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………..

Mit gondolsz,milyen következményei lesznek a tettednek?(magadra, társaidra nézve)

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………..

Terveim:

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………..

Kinek a segítségét kérem?

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………..

3.dokumentum ( Arizona program)

Információs lap az osztályba való visszatéréshez

Név:…………………………………………………………………………………….

Osztály:…………………………………………………………………………………

Dátum:………………………………………………………………………………….

Idő:……………………………………………………………………………………..

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Matematika A változat

Fizika A változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene felső tagozat A változat

Ének-zene alsó tagozat A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1,5 6+1

Idegen nyelvek       2+0,5

Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1

Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1+0,5 1+0,5

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 +1 3+1 3+1

Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek2 2 2 2

Természetismeret 2 2    

Fizika     2 1+0,5

Kémia     1+0,5 2

Biológia-egészségtan     2 1+0,5

Földrajz   +1  1+0,5 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/

Hon- és népismeret1      

Vizuális kultúra 1+0,5 1+0,5 1 1

Informatika 0+1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1+0,5 1+0,5 1 0+1 

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Alsó tagozatban a kerettantervben meghatározottakon felül új tananyagot nem illesztettünk

az egyes tantárgyakba. A tanultak elmélyítését, begyakorlását, készségszintűvé tételét

célozzák a plusz órák.

A szabadon tervezett órakeretben plusz tananyagot az 5. évfolyamos informatika, a 6.

évfolyamos földrajz és a 8. évfolyamos technika tartalmaz.

A szabadon tervezett órakeret plusz tananyagának megnevezése a II. rész 1. sz.

mellékletben található.

A 7. évfolyam magyar, 6-7-8. évfolyam matematika,8. évfolyam fizika és biológia, 7.

évfolyam kémia, 5-6. évfolyam vizuális kultúra és technika tantárgyakra felosztott

órakeretben a tananyag elmélyítését, gyakorlását kívánjuk megoldani.

Tanulóink heti 1 tanórában etika illetve hit- és erkölcstan oktatását választhatják, mely

kötelező tanórai foglalkozásnak minősül.

A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga II. rész 2. számú mellékletben

található.

A helyi tanterv évfolyamokra lebontott követelményei a II. rész 3. számú

mellékletben találhatóak.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a

hivatalos tankönyvjegyzéken találhatóak. A nyomtatott taneszközön túl néhány

tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajz-, technika-

felszerelés stb.).

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév

kezdetére a szülők kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök

kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több

tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük

be.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Iskolánk rendre törekvő, világos, elváró rendszert kínál, amelyben minden gyermek

kibontakoztathatja képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és

erkölcsileg egészséges életvitelt.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe.

Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a

tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen,

alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.

Legyen fontos számukra a természeti környezet védelme.

Alakuljon ki az ember testi és lelki egészsége, és megőrzésének fontossága, a testmozgás

iránti igény.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek

fejlesztését.

Alapozza meg a tanulási szokásokat

A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában

fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa

érzelemvilágának gazdagodását.

Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális

kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak..

Segítse kialakítani a közösségen belüli kulturált magatartást és kommunikációt. Alakuljon ki a

gyermekben a fegyelem és önfegyelem.

A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

Tartsa szem előtt az iskola a tanulók kreativitás fejlesztését,

Törekedjen az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges

terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre;

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Törekszünk az alapkészségek és képességek (szövegértés, szövegalkotás, matematika

logika), továbbá a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztésére, mely segíti tanulókat

az egész életen át történő tanulás alapjainak megszerzésében,.

Alakuljon ki a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat , amely megalapozza az

önálló tanulást és az önművelést

Célunk olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló bizonyíthatja megbízhatóságát,

becsületességét, szavahihetőségét.

Törekedjenek önmaguk és mások megismerésére. Helyes kritika, önkritika kialakítása.

A család - mint a társadalom legfontosabb egysége - szerepének tudatosítása.

A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való

nevelés (nemzeti zászló tisztelete, tanulók, nevelők ünnepi viselete)

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata -

a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra, mintákat adunk

az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, továbbfejlesztjük a tanulók egyéni

tanulási módszereit és szokásait,

Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában

előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.

Alakuljon ki igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés valamint az önálló

tanulás képességeinek kialakítására.

A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a

továbbtanulásra, majd a társadalomba való beilleszkedésre.

A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás

megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.

Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány

általánosan jellemző szabályát.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra

ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása

2.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.

§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

A délelőtti tanórákon heti 3 óra, délutáni kötelezően választható sportfoglalkozáson heti 2

óra testnevelést biztosítunk. A délutáni sportfoglalkozáson való részvétel kiváltható egyesületi

sportolás igazolásával. A mindenkori 3. és 5. évfolyamosok számára Szombathelyre történő

utazással úszótanfolyamot szervezünk a fenntartó támogatásának függvényében.

A délutáni foglalkozásokon a következő sportágak közül választhatnak a tanulók:

(fiú- és lánytorna, kölyökatlétika, tömegsport, kosárlabda, foci, aerobik, túra, röplabda,

labdás ügyességfejlesztés, atlétika, , tollaslabda, néptánc,) Az egyes sportági foglalkozásokat

a jelentkezők létszámának függvényében indítjuk. Igény és lehetőség szerint további

sportágak választását is lehetővé tesszük.

.

2.6 Témahét- Projektmódszer

Az ismeretanyag kömplex elsajátításának egyik lehetséges formája, a témakört a diákok öt

tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos

és sokszínű módszerekkel dolgozzuk fel.

A program megvalósítása évente meghatározott fő célok mentén az iskola tanulóinak aktív

részvételével szervezett projekthéten történik. az egyes feladatcsoportokra tanári team-ek

alakulnak az éves munkaterv szerint. A tanulók az egyes tanítási órákon évfolyamonként

ismeretterjesztő előadásokon is részt vesznek. Tanítási órán kívül olyan alternatív szabadidős

tevékenységet kínálunk, amely érdeklődésüknek megfelel.

Vetélkedőkön, ügyességi versenyeken, kreatív foglalkozásokon a nyersanyagok iskolai

biztosítása mellett vehetnek részt.

A hét záró foglalkozása lehet egy tanulmányi kirándulás, amely szorosan kapcsolódik a

témahét központi témájához. ennek úti- illetve programköltségéhez a projekthét keretének

maradványából hozzájárulunk.

Projekthetek témái: (4 éves ciklusra tervezve)- aktualitástól függően változhat

1. humán témahét

2. természettudományos témahét

3. egészségnevelési témahét

4. Jáki Nagy Márton témahét

Végrehajtás lépései:

Tervezés:

1. Projekt ajánlat a nevelőtestület számára

Határidő: szeptember 15.

Felelős: projektvezető

2. Időterv készítés 5 napra, napitervek készítése

Határidő: a tanmenetek beadási határideje

Felelős: projektvezető, osztályfőnökök,szaktanárok

3. Projektterv háló készítése, ütemezéssel, felelősökkel

Határidő: 1.hét

Felelős:projektvezető, osztályfőnökök

4. Tevékenységajánlat a gyermekek számára, vállalások összegyűjtése, csoportalkotás

Határidő: a projekt kezdése előtt 1 hónap

Résztvevők: projektvezető, osztályfőnökök

5. Megvalósítás:

Időtartam:1 hét

Felelős: projektvezető, osztályfőnökök, tevékenységfelelősök

6. Értékelés:

Gyermekek számára: A projekt hetet követő tanítási héten

Pedagógusok számára: A projekthét utáni első nevelőtestületi értekezlet

Felelős:projektvezető, tevékenységfelelősök

Erőforrások:

Humán erőforrások:

- gyermekek érdeklődése, előzetes tapasztalata, az egyes tárgyakban szerzett tudása

- a pedagógusok előzetes tudása (szaktudás, motiváció)

- családi, kulturális háttér,szokások, hagyományok

- szülők pozitív - támogató attitűdje

Tárgyi erőforrások: témától függően taneszközök, egyéb segédeszközök, támogatók

felkutatása

Sikerkritériumok:

- Tantervi követelmények alkalmazás szintű ismerete

- Az évfolyamon belüli integráció megvalósulása

- A vállalt produktumok létrejötte

Kivitelezés:

A tervezés napokra lebontva történik.

Utókövetés:

- Az elkészített tárgyakból, gyűjtött anyagokból kiállítás szervezése

- Kirándulás szervezése – témához kapcsolódva

Értékelés:

Gyermekek:

- osztálykeretekben személyes élmények, tapasztalatok megbeszélése

- csoportok munkájának értékelése

- egyéni vállalások értékelése

Nevelőtestület:

- a vállalt feladatok önértékelése

- javaslatok az elismerésekre

A projektfeladatok végrehajtására erdei iskola keretében is sor kerülhet.

2.7 Eltérő tantervű nevelés-oktatás

Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása-nevelése iskolánkban

2.7.1. A program alapja:

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről,

30/2012. (IX.28.)számú EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az

integrációs rendszerben részt vevő intézményekről ,

32/2012 (X.8.)EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

kiadásáról.

2011. évi CXC tv. 4 §: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot

igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén

halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral

(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

2.7.2. A sajátos nevelés és oktatás feltételrendszere:

Iskolánkban gyógypedagógus,) valamint 3 fejlesztő pedagógus biztosítja a tanulók ellátását.

Autista tanulóinkat utazó gyógypedagógus, szakvélemény alapján utazó logopédus biztosítja

az ellátást. Az alapító okiratban foglaltak alapján tanulásban akadályozott és sajátos nevelési

igényű tanulók oktatását is végezzük. A szakvéleményben foglalt óraszám terhére egyéni

foglalkozást kapnak a rászorulók. A tanulásban akadályozott tanulók a készségtárgyak óráit a

többségi osztályban végzik, a többi tantárgyat pedig részben osztályban differenciálva,

részben gyógypedagógus vezetésével.

- A speciális fejlesztés programjában szerepel egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás, valamint egyéni keretben történő

foglalkozások.

-

2.7.3. A fejlesztő program céljai, feladatai:

- meghatározzák a sérülés-specifikus fejlesztés céljait, feladatait, szakaszait,

- tartalmazza a NAT szellemének megfelelő követelményszinteket és az egyes

műveltségi területek minimális teljesítményszintjeit,

- az osztályok tanulói létszámának kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a sajátos

nevelési igényű tanulók a szakvélemény szerint 2 illetve 3 főnek számítanak,

- társadalom által elvárt magatartásminták közvetítése,

- reálisabb önértékelés,

- a gyermek ne szakadjon ki sem a család, sem a többségi gyermekek, lakóhelyi

kortársak kapcsolatrendszeréből,

- a társadalmi beilleszkedés nehézségei minimálisra csökkennek,

- a sajátos nevelési szükségletű tanulókat nem a tanulói átlaghoz viszonyítva, hanem

egyénileg kell értékelni (minden tárgyból az irányelvek szerint)

Feladatok:

- feltérképezni a gyermekek képességstruktúráját, erre alapozni a fejlesztést, előkészítő

időszak betervezésével (6-8 hét),

- minden gyermekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresni és

meglátni,

- kiszűrni a tanulásban akadályozott, részképességek terén hiányosságokat mutató

tanulókat,

- a sajátos nevelési igényű tanulókat – szülői beleegyezéssel logopédiai kezelésre

pszichológushoz, Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítani, ha szükséges,

- a szülőt tájékoztatni gyermeke problémájáról, fejlődéséről, ill. a szakszerű ellátás

lehetőségeiről; konkrét tanácsokkal ellátni az otthoni gyakorláshoz, együttműködésre

ösztönözni,

- egyéni fejlesztőprogramot készíteni a szakvéleménnyel rendelkező tanulókról (a

szakvélemény alapul szolgál), melyben össze kell hangolni a fejlesztést a tanítókkal /

tanárokkal, a speciális fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, lehetőség szerint a

szülőkkel,

- a sajátos nevelési igényű tanulóknál figyelembe kell venni, hogy a tananyagot

lassabb / egyéni ütemben sajátítják el.

- biztosítjuk a hasonló képzést végző intézményekkel való szakmai kapcsolattartást, az

SNI tanulók számára lehetővé tesszük a versenyeken való részvételt, utazási

költségüket támogatjuk,

2.7.4. Eszközök:

- külön helyiség (fejlesztőszoba) az egyéni fejlesztéshez

- autista gyermekeink részére szeparált helyiség: Manókuckó

- mozgásfejlesztő terem speciális eszközökkel

- fejlesztő eszköztár használata (taneszközök, játékok, fejlesztő feladatlapok,

számítógép, számítógépes programok)

2.7.5. Magasabb évfolyamba lépés feltételei:

A magasabb évfolyamba lépés feltételeinél irányadók a műveltségterületek minimális

teljesítményszintjei , s azok elsajátítása amennyiben a gyermek fogyatékossága indokolja, a

sérülés-specifikus fejlesztést lassabb ütemben kell végezni, egyénre szabottan (pl. a törvény

megengedi, hogy egy évfolyam anyagát két tanéven keresztül dolgozzunk fel, elnyújtott

ütemben), ez teszi indokolttá, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége 18

éves korig tart,

- lehetőség nyílik arra is, hogy esetleges halmozott sérülés miatt vagy részképesség-

kiesés miatt az egyes területeken gyengébb képességeket mutató tanulók az egyéni

képességeknek megfelelő szintű oktatásban részesüljenek, vagy felmentést kapjanak

ezen területek alól,

- lehetőség van arra is, hogy a tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető legyen.

2.7.6. Értékelés:

Az értékelés módja az általános részben leírtakkal megegyező módon történik. A szöveges

értékelésre való áttérés biztosítja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók minden képességéről

pontosabb képet kapjunk (folyamatos méréssel – értékeléssel), fejlődésük útját nyomon

követhetjük, s az esetleges elmaradásokat pótolni tudjuk, az egyéni fejlesztési tervet ezek

alapján folyamatosan felülvizsgáljuk, módosíthatjuk, - a gyermek egyéni igényei alapján.

2.7.7. Kapcsolattartás:

Iskolánk folyamatos kapcsolatot tart a megfelelő szakszolgálati szervekkel (Vas Megyei

Pedagógiai Szakszolgálat, SEK PSZK Nevelési Tanácsadó, logopédiai szakszolgálat, stb.),

valamint a környező iskolákkal is.

2.8 Német nemzetiségi nevelés-oktatás iskolánkban

2.8.1.A program alapja:

2011. évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól

Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)

Korm. rendelet

A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve

kiadásáról. 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet

 Az alapító okirat szerint a községben és beiskolázási körzetünkben élő német kisebbséghez

tartozó gyermekek részére a német nemzetiségi nyelv emelt szintű oktatása 1-8.

évfolyamokon, évfolyamonként 1-1 osztályon belüli tanulócsoport keretei között

hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatási formában (az oktatás nyelve a magyar nyelv, a

német nyelvet és irodalmat heti 5, népismeret tantárgyat heti 1 óra időkeretben első osztálytól

felmenő rendszerben oktatjuk).

2.8.2. Részvétel a programban (jelentkezés, érkezés, távozás):

Beiratkozáskor a szülő írásban kéri a német nemzetiségi oktatást. Ezzel egyidőben

tájékoztatást kap a nemzetiségi oktatás sajátosságairól.

Más évfolyamra, amennyiben lesz nemzetiségi oktatás azon az évfolyamon, költözés miatt

bekerülő gyermek, aki hasonlóan nemzetiségi iskolából jött.

Rendkívüli igazgatói engedéllyel, megfelelő nyelvismerettel rendelkező gyermek is felvehető

szaktanári javaslat alapján.

Távozás a rendszerből, a 8. évfolyam végén illetve az elköltözéskor.(Mivel a Nkt szerint a

szülő csak akkor igényli évente ezt az oktatási formát, ha csak a tanórán kívüli órák terhére

valósítható meg a nemzetiségi oktatás. Ez nálunk a kötelező és szabadon szervezhető tanórai

foglalkozások terhére történik.)

2.8.3 Az oktatás feltételrendszere:

A köznevelési törvényben megfogalmazott végzettségű szakos ellátottság érdekében

intézményünkben beiskolázzuk német szakos pedagógusainkat nemzetiségi tanító illetve tanár

szakokra továbbképzési támogatás felhasználásával.

Nyelvi laborral nem rendelkezünk, tantermeinkben a digitális tábla használata nagyban segíti

a nyelvi órákat.

A nemzetiségi tanulókra vonatkozik a pedagógiai program és a helyi tanterv az ő részükre

a kétnyelvű kisebbségi oktatás irányelve ami a hagyományos nyelvoktató formára is kötelező.

Ezeket a dokumentumokat magyarul és németül mellékletként csatoljuk.

Német nyelv és irodalom a kisebbségi oktatással rendelkező magyarországi német

iskoláknak / Deutsche Sprache und Literatur an ungarndeutschen

Minderheitenschulen mit Sprachunterricht

A német hon- és népismeret kerettanterve / Rahmenlehrplan für die deutsche

Minderheitenkunde

A program tartalmazza a Magyarországon élő német nemzetiség népismeretét, a kultúrájukat

a szokásaikat (ételek, dalok ,táncok, ruházat, versek), építészetüket, neves személyeket, a

magyar történelemben játszott szerepüket elsősorban Szombathelyre, Kőszegre , a közeli

települések (Vaskeresztes, Pornóapáti) Vas megyére és Magyarországra (Trianon előtti, utáni

helyzet).Ezeket az ismereteket tantárgyi koncentrációval valósítjuk meg az adott tantárgyakon

belül ( pl.: ének, rajz, technika, történelem, énekkar, tánc, stb. ) A nemzetiségi tanulók a

népismeret órákon belül ismerkednek meg tüzetesebben a hagyományokkal.

Interkulturális oktatási program /a német és a magyar nemzetiség vonatkozásában/

segítségével biztosítjuk a többséghez és a kisebbséghez tartozó tanulók számára egymás

kultúrájának kölcsönös és együttes megismerését.

A tanulók ismereteinek elmélyítésére plusz kirándulást szervezünk

1 és 2. osztályban a Szombathelyi Falumúzeum német tájházát és az ott bemutatásra kerülő

életvitelüket ismerjük meg.

3.osztálytól Burgenland nevezetességeivel ismerkedünk meg, egyben az élő nyelvi

kommunikációt gyakorolják tanulóink. Az útiköltségekhez, esetleges belépődíjakhoz

hozzájárulunk. Fenntartói hozzájárulás a pedagógusok költségeit fedezi.

Költségkímélő megoldás lehet más hasonló oktatási formát megvalósító intézménnyel

közösen megoldani.

2.8.4. A nemzetiségi oktatás célkitűzései és feladatai

Tudatosítsuk, hogy a tanulók az államnyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak,

nemzetiségi nyelven is kifejezhetik magukat és.

Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat.

Ösztönözzük a tanulókat a nemzetiségi nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk

olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik.

Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási

szintjüknek megfelelően.

Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el a

nemzetiségi nyelv tanulásának célravezető módszereit.

Emeljük készségszintre a nemzetiségi nyelv jellegzetes hangjainak képzését,

mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát.

Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban

megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és

a nemzetiségi nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni.

Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás

érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen

nyelv kommunikációképes ismerete.

Adjunk betekintést a célországok (német) kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek

értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva

a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és

etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk figyelmüket a

hasonlóságokra és különbségekre.

Hangsúlyozzuk, hogy egy „idegen” (nemzetiségi) nyelv tudása alapja lehet egy újabb

elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének.

Jelentsen számukra örömet a nemzetiségi nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás.

Fejlesszük önbizalmukat a nemzetiségi nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk

számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet (német) szóban (televízió, diákcsere) és

írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségükben is

gazdagodjanak.

Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket

alkalmazzák nemzetiségi nyelven, valamint a nemzetiségi nyelvi órákon szerzett

ismereteiket más tantárgyak tanulása során.

Fejlesszük kreativitásuk projektek készítése által is.

A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával

önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit,

kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek

feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb.

2.8.5. Óraterv a német nemzetiségi nyelvet tanulóknak

110/2012. (VI. 4.) Korm.rendelet 8 § alapján a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az

órarendbe építve, a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai foglalkozásainak

felhasználásával kell megszervezni.

A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás időkeretének biztosítására a tanuló heti kötelező

tanórái számának és az osztályok engedélyezett heti időkeretének különbözete, a

választható tanórai foglalkozások időkerete is felhasználható. Nkt. 6. melléklete

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 7

Idegen nyelvek       2,5

Matematika 5 5 5 5

Etika/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1,5 1,5

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 4 4 4 4

Német nemzetiségre gyermek

heti óraszám és heti időkeret

5 5 5 2,5

különbözete terhére

Német nemzetiségi

népismeret ( Volkskunde)1 1 1 1

Tanuló óraszáma összesen 30 30 30 29,5

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4

Etika/ Hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek2 2 2 2

Természetismeret 2 2    

Fizika     2 1,5

Kémia     1,5 2

Biológia-egészségtan     2 1,5

Földrajz   1  1,5 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret0,5-0,5      

Vizuális kultúra 1,5 1,5 1 1

Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1,5 1,5 1 1 

Testnevelés és sport 4 4 4 4

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Német nemzetiségre gyermek

heti óraszám és heti időkeret

különbözete terhére

2 2 2 2

Német nemzetiségi népismeret

( Volkskunde)1 1 1 1

Tanuló óraszáma összesen 30 30 33 33

2.8.6. Értékelés:

A tantárgy a bizonyítványba, a törzslapba és a naplóba „Nemzetiségi Német nyelv” beírással

kerül bejegyzésre.

A tantárgyak jellegéből adódóan alapvetően két ellenőrzési és értékelési forma van, a szóbeli

és írásbeli, amelyek a helyi tantervben részletesen kifejtett követelményekre épülnek.

- A pedagógiai programban meghatározottak szerint a szóbeli ellenőrzés és értékelés

mindig nagyobb szerepet kap.

- A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben

rendszeresen értékeli.

- 1-4. osztályig az ellenőrzés elsősorban ösztönző jellegű, a folyamatos tanulásra

serkent.

- 1. osztályban írásos feladatot nem kapnak a tanulók.

- 2. osztálytól a számonkérésben fokozatosan haladunk az írásbeliség és szóbeliség

pedagógiai programban meghatározott arányai felé.

- A heti öt órában tanulók legalább 7 érdemjeggyel rendelkezzenek félévente.

- Iskolai dolgozat a 4. évfolyamtól íratható.

- A heti öt órában tanulók négy iskolai dolgozatot írnak a két félévre arányosan

elosztva.

- Diagnosztikus mérés a tervezéshez és helyzetfelméréshez esetenként, formatív mérés

az időnkénti korrekcióhoz szükség szerint.

- Egy-egy témakör, egység lezárásakor szóbeli vagy írásbeli ellenőrzés az adott

osztályra vonatkozó tanmenet alapján.

2.8.7. Kapcsolatok

Amennyiben létrejön német nemzetiségi egyesület Jákon vagy német kisebbségi

önkormányzat terveink szerint velük együttműködést alakítanánk ki.

Bekapcsolódunk a Vas megyei német Önkormányzatok által szervezet vers és prózamondó

versenyben, tanulmányi versenyben, részt vehetünk az olvasótáborban, a Heimattreffen,

Adventkrantzon is. A versenyzők útiköltségét, a kísérő tanárok helyettesítését biztosítjuk.

Fontosak számunkra a továbbképzési lehetőségek, amit nemzetiségi oktatók számára szervez

a SEK Pedagógiai Szolgáltató Központja, illetve a Pécsi Német nemzetiségi pedagógiai

intézet.

Mivel Ják nem német nemzetiségi község,a megye más területein lévő német civil

szervezetekkel való együttműködést lehetőségeit keressük.

2.9 Iskolakönyvtári programok

Az olvasóvá nevelés szolgálatában iskolai könyvtárunk nagy szerepet játszik.

Tanévenként a tanmenettel összhangban könyvtári órákat tartanak a könyvtáros tanárok,

amelyeken az általános iskola diákjaival megismertetjük a könyvtár működését, rendszerét, a

katalógus használatát.

Rendszeres könyvajánlókkal segítjük elő a tanulók olvasmányválasztását.

Író-olvasó találkozókat szervezünk lehetőségeink függvényében az irodalom élményszerűvé

tétele érdekében. A személyes találkozó célja a motiváció megteremtése az olvasáshoz, az

érzelmi megközelítés lehetősége.

Megünnepeljük a magyar népmese napját, együttműködünk a Berzsenyi Dániel Megyei

Könyvtárral, kézműves foglalkozásokat, előadásokat, meseláda foglalkozásokat szervezünk a

tanulóknak. A projekt hetek sorában olvasás hetét/könyvtári projekthetet szervezünk.

Emlékhét. Tanévente kiválasztunk egy népszerű szerzőt – lehetőleg jubileumhoz

kapcsolódva- s életéhez, munkásságához kapcsolódó feladatokat kell megoldani a

jelentkezőknek (plakátok készítése, kérdezz-felelek játék, keresztrejtvény készítése, puzzle,

társasjáték készítése).

Könyvtárunkban számítógépes kabinet is működik, amelyben könyvtáros felügyelete mellett a

tanulókat az információszerzés módszereire, önálló kutatómunka végzésére is neveljük.

A könyvtári állomány bővítésére a fenntartó által évente biztosított összegen kívül keressük a

lehetőségét pályázatokon és egyéb támogatások révén a tematikus könyv vásárlásnak.

2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján

ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó

követelményekre is.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8.

évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia

biológia, földrajz ellenőrzésénél:

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is

ellenőrzik;

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő

követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a

követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését

elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi

tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a

tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző

értékelés óta.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak

esetében a következők szerint történik:

A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben

rendszeresen értékeli.

Az első évfolyamon a folyamatos értékelés szövegesen, illetve pontozással történik

A 2-8. évfolyamokon tanítási év közben érdemjegyekkel értékelünk:

(5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen

Félévi és év végi értékelés:

Az első- évfolyamon félévkor és év végén, továbbá második évfolyamon félévkor

szöveges minősítéssel fejezzük ki.

Az 1 évfolyamon szöveges értékelést kap a tanuló: ebben a tanító tantárgyanként

(témák, tevékenységek, követelmények mellett) részletesen minősíti a tanuló

teljesítményét.

A félévi értesítőben, év végi bizonyítványban (naplóban, törzskönyvben)

tantárgyanként a

kiválóan megfelelt

jól megfelelt

megfelelt

felzárkóztatásra szorul szavakkal végzik a tanítók a minősítést.

A 2. évfolyamon év végén, 3-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal

minősítjük a tanuló munkáját: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi

munkája alapján kell meghatározni (a törvény és az írásbeli beszámoltatás szerepe

súlya című bekezdés szerint).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden

tantárgyból a tanuló munkáját félévente minimum a heti óraszámnál kettővel több

érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az

értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta

ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását az 1-4. évfolyamon a

következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0-50 %: elégtelen (1)

51-66 %: elégséges (2)

67-85 %: közepes (3)

86-94 %: jó (4)

95-100 %: jeles (5)

Az egyes tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtó (kiválóan megfelelt, jeles

minősítést kapott) tanuló tanév végén tantárgyi dicséretben részesülhet,

bizonyítványába a KITŰNŐ szó kerül.

Írásbeli beszámoltatás korlátjai, szerepe, súlya.

Alsó tagozat Felső tagozat

Célja egy témakör követelményeinek számonkérése.

Időpontját, témáját, jellegét előre kell közölni a tanulókkal (kb.1 hét)

Témazárók

-1 héten három, 1 nap maximum

egy témazáró, félévi,- év végi

felmérés íratható

-1 napon lehetőség szerint csak

egy, max.2 témazáró íratható

- a dolgozatok osztályzata nagyobb

nyomatékkal számít a félévi és év

végi értékelésnél, mint az írásbeli, -

szóbeli feleletek, röpdolgozatok

osztályzatai

-szaktanár hangsúlyosabban

veszi figyelembe a tanuló

„lezárásánál” (piros jegy)

-hiányzás esetén a tanító dönti el,

pótoltatja-e

-hiányzó tanulóval

bepótoltatható

- tanító a témazárók külalakját is

osztályozhatja

-szaktanár a témazárók külalakját

is osztályozhatja

Írásbeli felelet

-egy-egy anyagrész számonkérése, régebbi anyagra is kiterjedhet

-óráról-órára való folyamatos tanulás ellenőrzése, az adott anyagrész

követelményeinek számonkérése

-megírását nem kell előre közölni

- egy napon több tantárgyból is lehet íratni

-szóbeli felelettel egyenértékű

Szövegértő

felmérések

- évente legalább 3-szor íratjuk

-szóbeli feleletnél hangsúlyosabb, de nem éri el a témazáró szintjét

- előre közölhető az időpontja

- pótoltatható a hiányzóval

Fogalmazás

- házi és órai fogalmazás

leosztályozható

- adott témakörhöz kapcsolódhat

- szóbeli jeggyel egyenértékű - évente legalább két iskolai

szöveg alkotására kerül sor

- a tanulóval pótoltatható

- előre tudatni kell időpontját

- a témazáró dolgozattal

egyenértékű a tartalom

osztályzata

- házi dolgozat is osztályozható

Egyéb

-Olvasás, tantárgyból félévenként

2 szóbeli , környezetismeret

tantárgyból félévenként 1 szóbeli

felelet legyen

- az írásbeli-szóbeli feleletek

aránya tantárgyanként változó,

de félévenként lehetőség szerint

legalább egy szóbeli felelet

legyen

-jegyek száma: heti

óraszám+2/félév

- jegyek száma heti

óraszám+2/félév

Iskolai év végi

mérések

Az iskolai év végi mérések az év végi értékelésbe beszámíthatók.

Országos standard

mérések

Az országos év végi méréseket a félévi, év végi, értékelésbe nem

számítjuk be.

Diagnosztikai mérés Tilos osztályozni

Otthoni írásbeli, szóbeli feladatok korlátai.

Otthoni írásbeli -

szóbeli feladatok

korlátai

-nyári szünetre nem adható házi feladat( kivéve a javítóvizsga)

-őszi, tavaszi, téli szünetre, pihenőnapra lehet, mennyisége ne

haladja meg a szokásost

- kötelező olvasmány, vagy más olvasnivaló olvasása

valamennyi szünetre feladható

- a napi házi feladat tantárgyanként fél óránál több időt ne

vegyen igénybe az átlagos képességű gyermek számára

2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk.

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)

átlagos haladási ütemben n alsó tagozatban maximum 20-30 percet, felső tagozatban

40-50 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés otthoni (napközi, tanulószoba) ideje alsó tagozatban nem lehet több

1-1,5 óránál, felső tagozatban 3 óránál.

2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet.

A tanulók választhatnak, hogy heti 3 vagy 4 órában szeretnék tanulni a német nyelvet. A

plusz egy óra keretében lehetőséget kapnak arra, hogy ismereteiket elmélyítsék,

kommunikációs készségeik fejlesszék.

Először a 4. évfolyam végén lehet jelentkezni az egyes csoportokba, a magasabb

évfolyamokon biztosítjuk a csoportok közti átjárhatóságot.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,

mintha a plusz egy óra is kötelező tanórai foglalkozás lenne.

Az iskolában az egyéb foglalkozások szervezése a szülők és a tanulók igényeinek felmérése

alapján történik, figyelembe véve a tantestület személyi feltételeit, kompetenciáit. Az egyéb

foglalkozásokra előző tanév május 20-ig jelentkezhetnek a tanulók, és a választott

foglalkozásokon tanév végéig kötelesek részt venni. Ez alól kivételes esetben az igazgató

mentheti fel.

2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Iskolánkban a tanulók fizikai állapotméréséhez a Netfit ( Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi

Teszt) tesztjeit használjuk az 5-8. évfolyamon.

Elemei:

- testösszetétel és tápláltsági profil

- aerob fittségi ( állóképességi) profil

- vázizomzat fittségi profil

- hajlékonysági profil

Értékelés:

A felelős írásban ( elektronikusan) rögzíti és továbbítja az adatokat az oktatási hivatal

statisztikai rendszere felé.

A tanévvégi értekezleten a teszteredmények ill. a belőlük levonható következtetések

értékelése történik meg.

2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei

A NAT követelményeit figyelembe véve, a következő fő témákkal foglalkozunk, a tudatos

szemléletet és a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit előtérbe helyezve:

1. Egészség-betegség

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes

táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének

Az egészségünket károsító és védő szokások megismerése.

A betegségtünetek felismerésének gyakorlása saját példákon keresztül.

2. Táplálkozás-mozgás

A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapigyakorlatban.

Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. Afolyadékfogyasztás szerepe.

Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészségmegőrzésére.

A helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése,

csoportosítása..

A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése.

Példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt,

állóképességet, ügyességet.

Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására.

3. Napirend-szabadidő helyes felhasználása,alvás

Az étkezések rendszeressége, időpontjai, a helyes táplálkozás. A szabadidő helyes

eltöltésének módjaira példák gyűjtése, illetve lehetőségek biztosítása szakkörök, iskolán

kívüli programok, napközis foglalkozások során

4. Testápolás(személyi higiéné) és öltözködés

Mellékhelyiségek, toalettpapír, szappan használata

Csapok, mosdók használata

Réteges öltözködés szerepének megértése.

A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása.

A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása.

5. Családi élet jelentősége

Osztályfőnöki órák keretében, irodalmi szemelvényeken keresztül a rendezett kapcsolatok

fontosságáról beszélgetés, a gyerekek tapasztalatainak megosztása

6. Kortárskapcsolatok

A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi

formáinak illemtudó használata.

Konfliktuskezelés módszereinek megismerése.

7. Káros szenvedélyek, helyes döntések

A már megismert egészségünket védő szokások összegyűjtése képekben, tablókészítés.

A dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztás káros hatásának megértetése példákkal.

Előadók meghívása, beszélgetések.

8.Szexualitás

Védőnői előadás 8. évfolyamon, MFM előadás képzett tanácsadó révén 5. évfolyamos

lányoknak

9. Egészséges környezet és védelme

Növények gondozása, gyomtalanítás

Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és fertőzési veszélyekről

Portalanítás szükségessége

Tantermek gyakori szellőztetése

Lábtörlők használata

10.Balesetek megelőzése- elsősegélynyújtás

Közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása( évfolyamonként az ismeretanyag bővítése)

Biztonsági felszerelések használata

Elsősegélynyújtás ismeretek és teendők elsajátítása a projekthéten gyakorlati foglalkozásokon

keresztül

2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Az iskola környezeti nevelési elveit a következő tevékenységek során kívánja megvalósítani:

- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő

szokásrendszer megalapozása;

- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi

környezet zavartalan működését elősegíthetik;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából

legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán

kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, technika, biológia,

földrajz, testnevelés tantárgyak tananyagai

b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

ismeretek;

c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- minden tanévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a

környezeti értékek felfedezésére;

- évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap

(témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel,

akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

- a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában

- évente egy alkalommal papírgyűjtési versenyt rendezünk az osztályok közt, az első

három helyezett osztályt egy-egy tortával jutalmazzuk, a befolyt pénzt

osztályprogramokra fordíthatják

- minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a

településen;

2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.15.1 A magatartás értékelésének elvei

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a

példás(5) jó (4) változó (3) rossz (2) szavakat illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon félévkor és évvégén, továbbá második

évfolyamon félévkor az osztályfőnök szavakkal minősíti, és ezt az értesítőbe, illetve a

bizonyítványba bejegyzi.

A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén

érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi értékelést az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi

véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi értékelést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

tisztelettudó;

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik;

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz

részt;

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki:

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

feladatait nem minden esetben teljesíti;

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

igazolatlanul mulasztott;

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy

ennél magasabb fokozatú büntetése.

2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítésnél az 1-8. évfolyamon a példás (5),

jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon félévkor és évvégén, továbbá második évfolyamon

félévkor az osztályfőnök szavakkal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba

bejegyzi.

A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi

véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi értékelést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

munkavégzése pontos, megbízható;

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

a tanórákon többnyire aktív;

többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti;

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

feladatait többnyire nem végzi el;

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül;

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

2.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

példamutató magatartást tanúsít, vagy

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és

növeléséhez.

Az iskolai jutalmazás formái:

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

szaktanári dicséret,

napközis nevelői dicséret,

osztályfőnöki dicséret,

igazgatói dicséret,

jó tanuló, jó sportoló dicséret

nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett

tanulók a tanév végén:

szaktárgyi teljesítményért,

példamutató magatartásért,

kiemelkedő szorgalomért,

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a négy, illetve nyolc éven át kitűnő eredményt elért

tanulók oklevelet és könyvjutalmat, vagy tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró

ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Ennek anyagi hátterét a fenntartó

biztosítja.

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

a házirend előírásait megszegi, vagy

igazolatlanul mulaszt, vagy

bármely módon árt az iskola jó hírnevének.

Az iskolai büntetések formái:

szaktanári figyelmeztetés;

napközis nevelői figyelmeztetés;

osztályfőnöki figyelmeztetés;

osztályfőnöki intés;

osztályfőnöki megrovás;

igazgatói figyelmeztetés;

igazgatói intés;

igazgatói megrovás;

tantestületi figyelmeztetés;

tantestületi intés;

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben

- a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.16. Utazással járó programok megszervezése

A tanév munkatervében szerelő utazással járó programok előtt az utazás iskolai felelőse írásban tájékoztatja az iskolavezetést, a szülőket és a tanulókat, a tervezett úti cél, program , indulás és várható hazaérkezés megadásával.Felveszi a kapcsolatot a szállítási szolgáltatóval, utazásszervezővel.A tanulókat kísérő pedagógusok felelősek a tanulók biztonságok hazaérkezéséért. Az önként jelentkező kísérők, illetve egyéb jelen levő személyek a pedagógus-kíséretet nem helyettesítik.

Jóváhagyta:

igazgató

3 melléklet

II. rész 1. sz. melléklet

Szabadon tervezett órakeret plusz tananyagai

(5. évfolyam informatika, 6. évfolyam földrajz, 8.évfolyam technika)

5. évfolyam informatika

Tematikai egység/

Fejlesztési cél1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret

6 óra

Előzetes tudásIsmert alkalmazások futtatása számítógépen.

Kapcsolattartás a számítógéppel ismert programokon keresztül.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Adott informatikai környezet tudatos használata.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való

ismerkedés.

Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése.

A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb

perifériák bemutatása és használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Adott informatikai környezet tudatos használata

Ismerkedés a számítástechnika főbb alkalmazási területeivel.

Egyes informatikai eszközök célszerű használata, működési

elveinek bemutatása.

Adott informatikai környezetben végzett munka szabályainak

megismerése.

Természetismeret: a

számítógépek szerepe a

természeti folyamatok

megismerésében;

számítógépes modellek

alkalmazása; mérések

és vezérlések

számítógéppel.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának

megismertetése

Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes

munkakörnyezet bemutatása.

Természetismeret: az

egyes életszakaszokra

jellemző testarányok és

-méretek; az

érzékszervek védelme.

A környezeti állapot és

az ember egészsége

közötti kapcsolat.

Testnevelés és sport: az

irodai és a számítógép

előtt végzett munkához

kapcsolódó

gyakorlatok.

Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése

Az operációs rendszerek funkcióinak megismerése.

Mappaszerkezet létrehozása, mappaműveletek (pl. másolás,

mozgatás, törlés, átnevezés, váltás). Eligazodás a háttértárak

Természetismeret,

matematika, idegen

nyelvek, magyar nyelv

és irodalom: a jelek

rendszerében.

Állománykezelés (pl. létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás,

mozgatás, átnevezés, nyomtatás, futtatás, keresés).

Állományok jellemzői, típusai.

világa, titkosírások.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz

legszükségesebb perifériák bemutatása és használata

A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű

használata.

Többfelhasználós környezetben való munkavégzés (például: be- és

kijelentkezés, hálózati meghajtó), adatvédelmi alapismeretek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs

rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési

jog, számítógépes hálózat, adatvesztés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél2. Alkalmazói ismeretek

Összkeret

8 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus

létrehozása

Órakeret

6 óra

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése.

A rajzeszközök megfelelő használata.

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata.

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése

A rajzeszközök megfelelő használata

Magyar nyelv és

irodalom: szövegértés,

szövegalkotás,

Tantárgyakhoz kapcsolódó rajzok készítése, mentése segítséggel.

Rövid dokumentumok készítése. Tantárgyakhoz kapcsolódó szöveg

begépelése, javítása. Meghívó, névjegy, képeslap, üdvözlő kártya,

rajzos órarend készítése. A dokumentum mentése és nyomtatása

segítséggel.

szaknyelv használata,

beszédkultúra,

kommunikáció.

Vizuális kultúra, dráma

és tánc: mesék,

gyermekirodalmi

alkotások és azok

animációs, filmes

adaptációinak

összehasonlítása,

feldolgozása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Adat, információ, képszerkesztő program, animáció, médialejátszó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás,

információmegjelenítés

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

A környezetünkben lévő személyek és tárgyak jellemzőinek

kiválasztása, rögzítése.

Adatok csoportosítása, elemzése.

Néhány közhasznú információforrás ismerete.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök

megismerése.

Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése.

Néhány közhasznú információforrás használata.

Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben.

Térképhasználati ismeretek alapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Térképhasználati ismeretek alapozása

Tájékozódás, útvonaltervezés digitális térképen, digitális térképes

keresők használata.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: a tanult

helyek megkeresése a

térképen; események,

jelenségek leolvasása

történelmi térképekről;

távolságok becslése és

számítása történelmi

térképeken; tanult

események, jelenségek

topográfiai helyének

megmutatása térképen.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép,

koordináta, útvonalterv.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és

módszerekkel

Összkeret

10 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és

eszközök kiválasztása

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete.

Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre

osztása önállóan vagy tanári segítséggel.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Információ gyűjtése, feldolgozása és az információtartalom

helyességéről való meggyőződés. A problémamegoldás lépéseinek

ismerete. A megoldási folyamat lépéseinek ábrázolása. Az

informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek

ismerete. Csoporttevékenységben való részvétel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése

A problémamegoldáshoz szükséges információk gyűjtése,

felhasználása. Például saját titkosírás vagy az iskola

szabályrendszeréhez illeszkedő jelképrendszer készítése.

Az egyes képzési területeken használt, illetve a hétköznapi életben

megfigyelhető kommunikációs jelrendszerek alapjainak ismerete.

Az informatikai eszközökön használt jelek, ikonok

információtartalmának értelmezése, ismerete.

Adatok rendszerezése, táblázatokból történő kiolvasása.

Magyar nyelv és

irodalom, idegen

nyelvek, matematika,

erkölcstan,

természetismeret, ének-

zene, vizuális kultúra,

technika, életvitel és

gyakorlat, testnevelés

és sport: a tantárgyak

által használt

jelölésrendszerek

ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, hiba,

hatékonyság, döntés, folyamatábra, vezérlés, teknőc.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Egyszerű felhasználói szoftverek gyakorlott, alapszintű kezelése.

Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek és

összefüggések ismerete, alkalmazása. Síkgeometriai ismeretek.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Algoritmusok megvalósítása a számítógépen. Kész programok

kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Feladatok megoldása egyszerű, automata elvű fejlesztőrendszerrel

Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas szoftverek

tanulmányozása.

Problémamegoldás folyamatának értelmezése.

Grafika készítése teknőccel.

Matematika:

tájékozódás a síkban

(alapvető fogalmak és

eljárások felidézése,

alkalmazása).

A tájékozódást segítő

viszonyszavak.

Feltételeknek megfelelő

alkotások elképzelése a

megalkotásuk előtt.

Szerkesztések

különböző eszközökkel

és eljárásokkal.

Objektumok létrehozása

adott feltételek szerint.

Geometriai alakzatok

tulajdonságai.

Koordináta-rendszer,

koordináták.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Adatbevitel, adatkivitel, feltétel, elágazás, ismétlés, modularitás,

paraméter, utasítás, algoritmus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél4. Infokommunikáció

Összkeret

2 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerekÓrakeret

2 óra

Előzetes tudás Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések

megfogalmazása tanári segítséggel.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a

keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Keresőkérdések megfogalmazása

Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata,

portálok felkeresése.

Kulcsszavas és tematikus keresés.

Kereső operátorok ismerete.

Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása.

Kulcsfogalmak/

fogalmakWebhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés,

kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél5. Az információs társadalom

Összkeret

2 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásaiÓrakeret

2 óra

Előzetes tudás Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok

megfogalmazása.

A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges

meghibásodások megfogalmazása.

Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési

módok megfigyelése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése.

Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése.

Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok

megértése.

Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az informatikai biztonság kérdései

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek.

A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme.

Technika, életvitel és

gyakorlat: a

tevékenység

elvégzéséhez és

eredményéhez

kapcsolódó biztonságos

eszközhasználat.

Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése

Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok

megismerése.

A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése,

értelmezése.

Technika, életvitel és

gyakorlat:

közreműködés a

közösségi normák

kialakításában.

Kulcsfogalmak/

fogalmakInformatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés,

netikett, információ, információforrás, hivatkozás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél6. Könyvtári informatika

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb

dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító

adatainak ismerete. Betűrendezés.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és

etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár

eszköztárának készségszintű használata

Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.

Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a

könyvtári terek funkciói és a könyvtári abc ismeretében.

Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban.

Matematika: ismeretek

rendszerezése.

Könyvtári szolgáltatások

A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári

szolgáltatások megismerése.

A könyvtár alapszolgáltatásainak használata.

A könyvtári katalógus funkciójának megértése.

Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése.

Minden tantárgy

keretében: ajánlott

olvasmányokkal

kapcsolatos feladatok.

Csoportos

könyvtárlátogatás,

könyvtári óra.

Magyar nyelv és

irodalom: az önálló

feladatvégzés egyes

lépéseinek elkülönítése

és gyakorlása

(könyvtárlátogatás,

könyvkölcsönzés,

gyermeklexikon).

Információkeresés

Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a

feliratok és a raktári jelzet segítségével.

Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.

Magyar nyelv és

irodalom: írás,

szövegalkotás.

Rövidebb beszámolók

anyagának

összegyűjtése,

rendezése különböző

nyomtatott (lexikonok,

kézikönyvek) és

elektronikus

forrásokból.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek

Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai,

tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk.

A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos

használata.

Magyar nyelv és

irodalom: ismerkedés

különböző

információhordozók

természetével,

kommunikációs

funkcióival és

kultúrájával.

A média kifejező

eszközei. Az újság

tartalmi és formai

jellemzése, a

nyomtatott és az online

felületek

összehasonlítása.

Sajtóműfajok.

A nyomtatott és az

elektronikus szövegek

jellemzői. Szövegek

műfaji különbségének

érzékelése.

Anyanyelvi kultúra,

ismeretek az

anyanyelvről.

Helyesírási

kézikönyvek.

A média különféle

funkcióinak

felismerése. Adott

szöveg fikciós vagy

dokumentum-

jellegének

megfigyelése,

felismerése.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

segédkönyvek,

kézikönyvek, atlaszok,

lexikonok használata.

Tanult események,

jelenségek topográfiai

helyének megmutatása

térképen.

Természetismeret:

tájékozódás a hazai

földrajzi, környezeti

folyamatokról –

információgyűjtés

tanári irányítással

(földrajzi helyek,

térképek keresése,

digitális

lexikonhasználat).

Térképfajták. Térkép

és földgömb

használata.

Matematika:

ismerethordozók

használata (pl.

matematikai

zsebkönyvek,

szakkönyvek,

ismeretterjesztő

könyvek, lexikonok,

feladatgyűjtemények,

táblázatok,

képletgyűjtemények).

Forráskiválasztás

A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus

források irányított kiválasztása.

A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő

információgyűjtést igénylő feladatok.

Magyar nyelv és

irodalom:

feladatvégzés

könyvekkel,

gyermeklapokkal

(válogatás,

csoportosítás,

tematikus tájékozódás).

Anyaggyűjtés

nyomtatott és

elektronikus források

segítségével.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: információk

gyűjtése adott témához

segítséggel

könyvtárban,

médiatárban,

múzeumokban.

Vizuális kultúra:

tárgyakkal,

jelenségekkel,

műalkotásokkal

kapcsolatos

információk gyűjtése.

Technika, életvitel és

gyakorlat: a

tevékenység

információforrásainak

használata, az egyéni

tevékenységhez,

tervekhez kapcsolódó

szöveges, képi, hang

alapú információk

célzott keresése

tapasztalati, valamint

nyomtatott és

elektronikus

forrásokban.

Természetismeret:

tájékozódás a

környezet anyagairól.

Válogatás információs

anyagokban és

gyűjteményeikben

(könyv- és médiatár,

kiállítási-múzeumi

anyagok).

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás

A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése.

Saját és mások gondolatainak elkülönítése.

A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb

adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével.

Minden tantárgy,

feladat esetében: a

forrásfelhasználás

jelölése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki

kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.

Földrajz 6.osztály

Fejlesztési egység Órakeret

A Föld és a Világegyetem 7 óra

Éghajlat és az időjárás 7 óra

A földfelszín változása 8 óra

Hazai tájakon 10 óra

Gyakorlásra, ismeret elmélyítésre, számonkérésre 4 óra

Össz: 36 óra

I. témakör: A Föld és a Világegyetem (7 óra)

A témakörhöz tartozó leckék tartalma :

1. A Naprendszer

2. A „kék bolygó”

3. Amit a Holdról tudni kell

4. Tájékozódás a gömb alakú Földön: a szélességi és a hosszúsági körök

5. A Föld forgása

6. A Föld keringése

7. Rendszerezés

Kerettantervi háttér:

A témakör A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 9 órából

8 órát, és a Tájékozódás a valóságban és a térképen c. kerettantervi tematikai egységre

fordítható 9 órából 3 órát használ fel.

A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai egységben a III. témakörre vonatkozó

részeket zölddel jelöltük.

A feketével hagyott részek másik témakör tananyagához tartoznak.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A Föld és a Világegyetem

Órakeret 11 óra

tantervi

6.

évfolyam

I.

témakör

11 óra 5 óra

Előzetes tudásA Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás,

hőmérséklet, csapadék, szél.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával

a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt

helyéről.

A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a

közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.

Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek

– a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati

övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok

közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények

felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.

Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása

éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.

A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés

felismerése, a személyes felelősség tudatosítása.

A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások:

Hogyan állapítható meg éjszaka

iránytű nélkül az északi irány?

Miért látjuk másnak a csillagos

égboltot a különböző

évszakokban?

Ismeretek:

A Föld helye a Naprendszerben

és a Világegyetemben.

Égitest, csillag, bolygó, hold.

Sarkcsillag, csillagképek.

A Föld, a Nap és a Világegyetem

közötti hierarchikus kapcsolat

ábrázolása.

A csillag és a bolygók közötti

különbség felismerése.

A sarkcsillag és egy-két

csillagkép felismerése az

égbolton.

Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap

csillag.

A holdfogyatkozás és a Hold

fényváltozásainak értelmezése

Matematika: Fogalmak

egymáshoz való

viszonya.

Rendszerezést segítő

eszközök és

algoritmusok.

Összehasonlítás,

azonosítás,

megkülönböztetés;

különbségek,

azonosságok

megállapítása.

Osztályozás egy és

egyszerre két (több)

A Naprendszer. A Nap

jelentősége. A Nap, a Föld és a

Hold egymáshoz viszonyított

helyzete, mérete, távolsága,

mozgása, kölcsönhatása.

Kopernikusz hipotézisének

tudománytörténeti jelentősége.

A Föld alakja. A tengelykörüli

forgás és a Nap körüli keringés

következményei.

Föld gömbhéjas szerkezete.

Éghajlati övezetek.

Időjárás, éghajlat és elemeik:

napsugárzás, hőmérséklet,

csapadék, szél.

Légköri alapfolyamatok:

felmelegedés, lehűlés, szél

keletkezése, felhő- és

csapadékképződés,

csapadékfajták, a víz körforgása

és halmazállapot-változásai.

Éghajlat-módosító tényezők:

földrajzi szélesség, óceántól való

távolság, domborzat.

Magyarország éghajlata: száraz

és nedves kontinentális éghajlat.

modell vagy más szemléltetés

alapján.

A napközpontú világkép

egyszerű modellezése.

A Föld mozgásai és a napi, évi

időszámítás összefüggéseinek

megértése.

Az éghajlati övezetek

összehasonlítása.

Az évszakok váltakozásának

magyarázata.

Nap és a Föld helyzetének

modellezése a különböző

napszakokban és évszakokban.

A Föld gömbalakja, a

napsugarak hajlásszöge és az

éghajlati övezetek közötti

összefüggés felismerése.

Időjárás-jelentés értelmezése, a

várható időjárás megfogalmazása

piktogram alapján.

A csapadék és a szél

keletkezésének leírása ábra vagy

modellkísérlet alapján.

A fizikai jelenségek

saját szempont szerint,

adott, illetve elkezdett

válogatásban felismert

szempont szerint.

Matematikai modellek

(hierarchikus

kapcsolatok

ábrázolása).

Magyar nyelv és

irodalom: szövegértés -

a szöveg egységei

közötti tartalmi

megfelelés felismerése;

szövegben elszórt,

explicite

megfogalmazott

információk

azonosítása,

összekapcsolása,

rendezése; a szöveg

elemei közötti ok-

okozati, általános-egyes

vagy kategória-elem

viszony magyarázata.

Informatika:

információkeresés az

interneten.

Veszélyes időjárási jelenségek:

villámlás, szélvihar, hóvihar,

hőség.

(nyomásváltozás,

hőmérsékletváltozás,

halmazállapot változások)

bemutatása a csapadék és a szél

keletkezésében.

Az időjárási elemek észlelése,

mérése. A mért adatok rögzítése,

ábrázolása.

Napi középhőmérséklet, napi és

évi közepes hőingadozás

számítása.

Időjárás és a gazdasági élet

közötti kapcsolat bizonyítása

konkrét példák alapján.

Éghajlat-módosító tényezők

felismerése a példákban.

Éghajlat jellemzési

algoritmusának megismerése és

használata.

Éghajlati diagramok és éghajlati

térképek információtartalmának

leolvasása, az adatok értékelése.

A légkör általános

felmelegedésének helyi és

globális következményeinek

felismerése példákban.

A veszélyes időjárási

helyzetekben való helyes

viselkedés szabályainak

összegyűjtése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség,

évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi

középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék.

Topográfiai

ismeretek

Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz,

Szaturnusz, Uránusz, Hold.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tájékozódás a valóságban és a térképen

Órakeret

tantervi

6.

évfolyam

I.

témakör

9 óra 2 óra

Előzetes tudás Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és

földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése.

Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről.

A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a

térképi ábrázolásmód korlátainak belátása.

A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése,

felhasználása az információszerzés folyamatában.

Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti

térképolvasás megalapozása.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások:

Irány meghatározása a valós

térben. Az iránytű működésének

Történelem, társadalmi

és állampolgári

Hogyan készül a térkép?

Miért van szükség térképre?

Hogyan segíti a térkép

jelrendszere ismeretlen tájak

megismerését?

Iránytű használata.

Tájékozódás térképvázlattal.

Útvonaltervezés térképen.

Távolság mérése.

Település- és turistatérképek

használata.

Ismeretek:

Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak.

A valós tér átalakítása, alaprajz,

térképszerű ábrázolás.

A térábrázolás különböző formái

– útvonalrajz, térképvázlat.

A térképi ábrázolás jellemzői:

égtájak, szín- és jelkulcs, névírás,

méretarány, aránymérték.

Térképfajták: domborzati,

közigazgatási, turista-, és

kontúrtérkép.

Hazánk nagytájai, szomszédos

országaink.

Bolygónk térségei: földrészek és

óceánok.

mágneses kölcsönhatásként való

értelmezése.

A térkép és a valóság közötti

viszony megértése. Eligazodás

terepen térképvázlattal.

A térábrázolás különböző

formáinak összehasonlítása.

Térképvázlat készítése a lakóhely

részletéről.

Felszínformák – alföld, dombság,

hegység, völgy, medence –

ábrázolásának felismerése a

térképen.

A térkép jelrendszerének

értelmezése. Különböző

jelrendszerű térképek elemzése,

információ gyűjtése.

Irány és távolság meghatározása

(digitális és nyomtatott) térképen.

Méretarány és az ábrázolás

részletessége közötti összefüggés

megértése.

A különböző térképek ábrázolási

és tartalmi különbségeinek

megállapítása.

Tájékozódás hazánk domborzati

és közigazgatási térképén.

ismeretek: földrajzi

felfedezések.

Matematika: Térbeli

mérési adatok

felhasználása

számításokban. Becslés.

Nagyítás, kicsinyítés.

Mérés, mértékegységek

használata. Koordináta-

rendszer, aránypár.

Magyar nyelv és

irodalom: Szövegértés -

a speciális jelrendszerek

(pl. térkép)

magyarázata, explicite

megfogalmazott

információk

azonosítása,

összekapcsolása,

rendezése. A

hétköznapi kifejezés

alkalmi jelentésének

felismerése.

Informatika: keresés az

interneten,

alkalmazások

használata.

Helymeghatározás: földrajzi

fokhálózat.

Európa helyzete, határai. Hazánk

helye Európában.

Tájékozódás a földgömbön és a

térképen. Földrészek, óceánok

felismerése különböző

méretarányú és ábrázolásmódú

térképeken.

A nevezetes szélességi körök

felismerése a térképen.

Földrajzi helymeghatározás

különböző tartalmú térképeken.

Európa és Magyarország

tényleges és viszonylagos

földrajzi fekvésének

megfogalmazása.

Topográfiai ismeretek Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország,

Szlovénia, Ausztria.

Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő,

Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör.

Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger,

Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia,

Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa.

II. témakör: Időjárás és Éghajlat (7 óra)

1. Az időjárás és az éghajlat

2. A napsugárzás és a hőmérséklet

3. A szél és a csapadék

4. Éghajlati övezetek

5. A Föld éghajlatát alakító tényezők

6. Mi jellemzi hazánk éghajlatát?

7. Rendszerezés

Kerettantervi háttér:

Az éghajlat és az időjárás c. témakör A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai

egységre fordítható 11 órából 6 órát használ fel.

A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai egységben az Éghajlat és az időjárás c.

témakörre vonatkozó részeket kékkel jelöltük.

A feketével hagyott részek másik témakör tananyagához tartoznak.

Tematikai egység/

Fejlesztési célA Föld és a Világegyetem

Órakeret

tantervi6. évfolyam

II. témakör

11 óra 7 óra

Előzetes tudásA Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás,

hőmérséklet, csapadék, szél.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával

a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt

helyéről.

A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a

közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.

Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek

– a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati

övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok

közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények

felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.

Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása

éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.

A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés

felismerése, a személyes felelősség tudatosítása.

A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

ismeretek

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások:

Hogyan állapítható meg éjszaka

iránytű nélkül az északi irány?

Miért látjuk másnak a csillagos

égboltot a különböző

évszakokban?

Miért van a sarkvidékeken hideg,

a trópusokon meleg?

Hogyan készül az időjárás-

jelentés?

Miért váltakoznak az évszakok

és a napszakok?

Miért hosszabbak a nappalok

nyáron, mint télen?

Hogyan keletkezik a szél és a

csapadék?

Hogyan védhetjük magunkat

villámláskor, hóviharban,

hőségben, szélviharban?

Ismeretek:

A Föld helye a Naprendszerben

és a Világegyetemben.

Égitest, csillag, bolygó, hold.

Sarkcsillag, csillagképek.

A Naprendszer. A Nap

jelentősége. A Nap, a Föld és a

Hold egymáshoz viszonyított

helyzete, mérete, távolsága,

mozgása, kölcsönhatása.

A Föld, a Nap és a Világegyetem

közötti hierarchikus kapcsolat

ábrázolása.

A csillag és a bolygók közötti

különbség felismerése.

A sarkcsillag és egy-két

csillagkép felismerése az

égbolton.

Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap

csillag.

A holdfogyatkozás és a Hold

fényváltozásainak értelmezése

modell vagy más szemléltetés

alapján.

A napközpontú világkép

egyszerű modellezése.

A Föld mozgásai és a napi, évi

időszámítás összefüggéseinek

megértése.

Az éghajlati övezetek

összehasonlítása.

Az évszakok váltakozásának

magyarázata.

Nap és a Föld helyzetének

modellezése a különböző

Matematika: Fogalmak

egymáshoz való

viszonya.

Rendszerezést segítő

eszközök és

algoritmusok.

Összehasonlítás,

azonosítás,

megkülönböztetés;

különbségek,

azonosságok

megállapítása.

Osztályozás egy és

egyszerre két (több)

saját szempont szerint,

adott, illetve elkezdett

válogatásban felismert

szempont szerint.

Matematikai modellek

(hierarchikus

kapcsolatok

ábrázolása).

Magyar nyelv és

irodalom: szövegértés -

a szöveg egységei

közötti tartalmi

megfelelés felismerése;

szövegben elszórt,

explicite

megfogalmazott

információk

azonosítása,

Kopernikusz hipotézisének

tudománytörténeti jelentősége.

A Föld alakja. A tengelykörüli

forgás és a Nap körüli keringés

következményei.

Föld gömbhéjas szerkezete.

Éghajlati övezetek.

Időjárás, éghajlat és elemeik:

napsugárzás, hőmérséklet,

csapadék, szél.

Légköri alapfolyamatok:

felmelegedés, lehűlés, szél

keletkezése, felhő- és

csapadékképződés,

csapadékfajták, a víz körforgása

és halmazállapot-változásai.

Éghajlat-módosító tényezők:

földrajzi szélesség, óceántól való

távolság, domborzat.

Magyarország éghajlata: száraz

és nedves kontinentális éghajlat.

Veszélyes időjárási jelenségek:

villámlás, szélvihar, hóvihar,

hőség.

napszakokban és évszakokban.

A Föld gömbalakja, a

napsugarak hajlásszöge és az

éghajlati övezetek közötti

összefüggés felismerése.

Időjárás-jelentés értelmezése, a

várható időjárás megfogalmazása

piktogram alapján.

A csapadék és a szél

keletkezésének leírása ábra vagy

modellkísérlet alapján.

A fizikai jelenségek

(nyomásváltozás,

hőmérsékletváltozás,

halmazállapot változások)

bemutatása a csapadék és a szél

keletkezésében.

Az időjárási elemek észlelése,

mérése. A mért adatok rögzítése,

ábrázolása.

Napi középhőmérséklet, napi és

évi közepes hőingadozás

számítása.

Időjárás és a gazdasági élet

közötti kapcsolat bizonyítása

konkrét példák alapján.

Éghajlat-módosító tényezők

összekapcsolása,

rendezése; a szöveg

elemei közötti ok-

okozati, általános-egyes

vagy kategória-elem

viszony magyarázata.

Informatika:

információkeresés az

interneten.

felismerése a példákban.

Éghajlat jellemzési

algoritmusának megismerése és

használata.

Éghajlati diagramok és éghajlati

térképek információtartalmának

leolvasása, az adatok értékelése.

A légkör általános

felmelegedésének helyi és

globális következményeinek

felismerése példákban.

A veszélyes időjárási

helyzetekben való helyes

viselkedés szabályainak

összegyűjtése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség,

évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi

középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék.

Topográfiai

ismeretek

Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz,

Szaturnusz, Uránusz, Hold.

III. témakör: A földfelszín változása (8 óra)

A témakörhöz tartozó leckék tartalma :

1. A vulkánok

2. Hogyan keletkeznek a hegységek?

3. A külső erők felszínformáló munkája

4. A kőzetek és a felszín formakincse

5. A lánchegységek és a röghegységek formakincse

6. Az alföldek kialakulása

7. Hogyan alakítja az ember a környezetét?

8. Rendszerezés

Kerettantervi háttér:

A témakör az Alföldi tájakon c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 10 órából 1 órát,

és a Hegyvidékek, dombvidékek c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 12 órából 7

órát használ fel.

Tematikai egység/

Fejlesztési célAlföldi tájakon

Órakeret 10 óra

tantervi

6. évfolyam

III.

témakör

10 óra 1 óra

Előzetes tudás

Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar,

táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet

– szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának

algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek

értelmezése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről,

természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti

állapotáról.

A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a

hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése.

Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének,

időléptékének érzékeltetése.

A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése.

A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó

problémák felismertetése, megoldási módok keresése.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások:

Hogyan alakultak ki hazánk

alföldjei az egykori tenger

helyén?

Mi a futóhomok?

Hogyan lesz a búzából kenyér?

Melyik hungarikum köthető az

Alföldhöz?

Gyógyítanak-e a

gyógynövények?

Ismeretek:

Hazai alföldjeink keletkezése.

A Kisalföld és az Alföld tájai,

természeti adottságai.

A füves puszták jellegzetes

növényei: fűfélék, gyógy- és

gyomnövények, jellemzőik,

jelentőségük.

Az életközösség állatai: sáskák,

szöcskék, gyíkok, fácán, mezei

pocok, mezei nyúl, egerészölyv

szervezete, életmódja.

A Kiskunsági vagy a Hortobágyi

Nemzeti Park természeti értékei.

A Kisalföld, a Kiskunság és a

Nagykunság természeti

adottságainak összehasonlítása.

A tájjellemzés algoritmusának

megismerése, gyakorlása a

megismert tájak bemutatása

során.

Információk leolvasása

különböző diagramokról,

tematikus térképekről.

A megismert életközösségek

ökológiai szemléletű

jellemzése.

A növényi szervek környezeti

tényezőkhöz való

alkalmazkodásának bemutatása

konkrét példákon.

A környezet – szervezet –

életmód összefüggéseinek

bemutatása konkrét példákon

A megismerési algoritmusok

használata az élőlények

jellemzése során.

Állatok különböző szempontú

csoportosítása.

Táplálékláncok készítése a

megismert növényekből és

állatokból.

Magyar nyelv és

irodalom: Szövegértés - a

szöveg egységei közötti

tartalmi megfelelés

felismerése. Szövegben

elszórt, explicite

megfogalmazott

információk azonosítása,

összekapcsolása,

rendezése; a szöveg elemi

közötti ok-okozati,

általános-egyes vagy

kategória-elem viszony

magyarázata.

Alföld megjelenítése

irodalmi alkotásokban.

Matematika: Fogalmak

egymáshoz való

viszonya.

Rendszerezést segítő

eszközök és algoritmusok

ismerete.

Összehasonlítás,

azonosítás,

megkülönböztetés;

különbségek,

azonosságok

megállapítása.

Osztályozás egy és

egyszerre két (több) saját

Alföldek hasznosítása, szerepük

a lakosság élelmiszerellátásában.

Termesztett növényei: búza,

kukorica, napraforgó; jellegzetes

szerveik, termesztésük,

felhasználásuk.

A növénytermesztés,

állattenyésztés és az

élelmiszeripar összefüggései.

Egy választott nemzeti park

természeti értékeinek, vagy ősi

magyar háziállatok bemutatása

önálló kutatómunka alapján.

A természeti és a kultúrtáj

összehasonlítása. A gazdasági

tevékenység életközösségre

gyakorolt hatásának bemutatása

példákon.

szempont szerint, adott,

illetve elkezdett

válogatásban felismert

szempont szerint.

Matematikai modellek

(hierarchikus kapcsolatok

ábrázolása).

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: a honfoglaló

magyarok háziállatai.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér,

takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés,

kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló.

Topográfiai

ismeretek

Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság,

Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.

Tematikai egység/

Fejlesztési célHegyvidékek, dombvidékek

Órakeret

tantervi

6.

évfolya

m III.

témakör

12 óra 7 óra

Előzetes tudás

Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy,

medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és

ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz),

környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő

típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások –

társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok,

éghajlati térképek értelmezése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők

egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való

szerepének megismerésével.

A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok

összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai

térképolvasás megalapozása.

A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek

bemutatásával.

A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az

információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok,

adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás

készségeinek fejlesztésével.

A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során

végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az

emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek

megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások:

Hogyan keletkeztek a hegységek?

Hogyan működnek a vulkánok?

Mi az oka annak, hogy a

Bükkben csak a hegy lábánál

találunk forrásokat?

A biodízel mint energiaforrás.

Használatának előnyei és

hátrányai.

Mire használják a bazaltot és a

mészkövet?

Ismeretek:

Hazai hegységeink keletkezése, a

A gyűrődés, vetődés, vulkáni

működés megfigyelése egyszerű

modellkísérletekben.

Példák a különböző

hegységképződési folyamatok

eredményeként létrejött

formakincs kapcsolatára.

Aprózódás és mállás, külső és

belső erők összehasonlítása.

Néhány jellegzetes hazai kőzet

egyszerűen vizsgálható

tulajdonságainak megállapítása,

Magyar nyelv és

irodalom: szövegértés

– a szöveg egységei

közötti tartalmi

megfelelés felismerése;

szövegben elszórt,

explicite

megfogalmazott

információk

azonosítása,

összekapcsolása,

rendezése; a szöveg

elemi közötti ok-

okozati, általános-

egyes vagy kategória-

belső erők szerepe a

hegységképződésben: gyűrődés,

vetődés, vulkánosság.

A külső felszínformáló erők: víz,

szél, jég, hőmérsékletingadozás

hatásai. A lepusztulás – szállítás

– lerakódás – feltöltődés

kapcsolata.

Kőzetek vizsgálata. Az andezit,

bazalt, mészkő, homok, lösz,

barnakőszén, feketekőszén

jellegzetes tulajdonságai,

felhasználásuk.

Az Északi-középhegység és a

Dunántúli-középhegység

természeti adottságai, tájai.

Bükki Nemzeti Park természeti

értékei.

Élet a hegyvidékeken: A

természeti erőforrások és az

általuk nyújtott lehetőségek. Az

erdő gazdasági jelentősége,

napsütötte déli lejtők –

szőlőtermesztés – borászat,

ásványkincsek és ipari

felhasználásuk.

Az ember gazdasági

tevékenységének

összehasonlításuk,

csoportosításuk.

Példák a kőzetek tulajdonságai és

felhasználásuk közötti

összefüggésekre.

Az Északi-középhegység és a

Dunántúli-középhegység

megadott szempontok szerinti

összehasonlítása.

Önálló ismeretszerzés,

információ feldolgozás a nemzeti

park bemutatása során.

Az alföldek és a hegyvidékek

éghajlatának összehasonlítása, a

különbségek okainak bemutatása

az éghajlati diagramok, tematikus

térképek elemzésével.

A mészkő- és vulkanikus

hegységek vízrajza közti

különbségek indoklása.

A természetes növénytakaró

övezetes változásának

magyarázata.

Természeti erőforrások és a

társadalmi-gazdasági kapcsolatok

bemutatása konkrét példák

alapján.

elem viszony

magyarázata.

Matematika: Fogalmak

egymáshoz való

viszonya.

Rendszerezést segítő

eszközök és

algoritmusok ismerete.

Összehasonlítás,

azonosítás,

megkülönböztetés;

különbségek,

azonosságok

megállapítása.

Osztályozás egy és

egyszerre két (több)

saját szempont szerint,

adott, illetve elkezdett

válogatásban felismert

szempont szerint.

Matematikai modellek

(hierarchikus

kapcsolatok

ábrázolása).

Technika, életvitel és

gyakorlat: anyagok

megmunkálása.

következményei. A táj

arculatának változása.

A dunántúli domb- és hegyvidék,

Nyugat-magyarországi

peremvidék természeti adottságai,

tájai.

Élet a dombvidéken. Természeti

erőforrások.

Termesztett növényei: lucerna,

repce testfelépítése, termesztése,

felhasználása.

A növénytermesztés,

állattenyésztés és az

élelmiszeripar kapcsolata.

A mezőgazdaság hatása a

környezetre: talajpusztulás,

környezetszennyezés.

Az emberi tevékenység kárt

okozó hatásainak bizonyítása

konkrét példákon keresztül.

Az ország nyugati tájai

éghajlatának összehasonlítása az

Alfölddel éghajlati térképek,

diagramok felhasználásával. Az

eltérés indoklása.

A víz felszínformáló szerepének

bemutatása a dombvidék

felszínének formálásában.

Példák az ásványkincsek és az

ipar összefüggéseire.

Egy adott tájon termeszthető

növények bemutatása a növény

környezeti igényei, valamint a

talaj és az éghajlati adottságok

alapján.

A mezőgazdasági

környezetszennyezés formáinak

és hatásainak bemutatása konkrét

példákon.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter,

kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő,

belső erő, külső erő, bauxit, lignit.

Gyökérgümő, pillangós virág, gumó.

Topográfiai

ismeretek

Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-

középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes,

Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység,

Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság,

Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.

IV. témakör: Hazai tájakon (10 óra)

A témakörhöz tartozó leckék tartalma :

1. Az Alföld tengersík vidékén

2. Hazánk éléstára

3. Duna menti tájunk a Kisalföld

4. Dombvidék a Dunántúlon

5. Az Alpokalja

6. A Dunántúli középhegység

7. Az Északi-középhegység

8. Védett természeti értékeink

9. Hazánk fővárosa: Budapest

10. Rendszerezés

Kerettantervi háttér:

A témakör az Alföldi tájakon c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 10 órából 2 órát,

és a Hegyvidékek, dombvidékek c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 12 órából 4

órát, a Felszíni és felszín alatti vizek c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 8 órából

1 órát és A természet és társadalom kölcsönhatásai c. kerettantervi tematikai egységre

fordítható 6 órából 3 órát használ fel.

Tematikai egység/

Fejlesztési célAlföldi tájakon

Órakeret 10 óra

tantervi

6. évfolyam

IV.

témakör

10 óra 2 óra

Előzetes tudás

Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar,

táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet

– szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának

algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek

értelmezése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről,

természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti

állapotáról.

A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a

hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése.

Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének,

időléptékének érzékeltetése.

A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése.

A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó

problémák felismertetése, megoldási módok keresése.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások:

Hogyan alakultak ki hazánk

alföldjei az egykori tenger

helyén?

Mi a futóhomok?

Hogyan lesz a búzából kenyér?

Melyik hungarikum köthető az

Alföldhöz?

Gyógyítanak-e a

A Kisalföld, a Kiskunság és a

Nagykunság természeti

adottságainak összehasonlítása.

A tájjellemzés algoritmusának

megismerése, gyakorlása a

megismert tájak bemutatása

során.

Információk leolvasása

Magyar nyelv és

irodalom: Szövegértés - a

szöveg egységei közötti

tartalmi megfelelés

felismerése. Szövegben

elszórt, explicite

megfogalmazott

információk azonosítása,

összekapcsolása,

rendezése; a szöveg elemi

gyógynövények?

Ismeretek:

Hazai alföldjeink keletkezése.

A Kisalföld és az Alföld tájai,

természeti adottságai.

A füves puszták jellegzetes

növényei: fűfélék, gyógy- és

gyomnövények, jellemzőik,

jelentőségük.

Az életközösség állatai: sáskák,

szöcskék, gyíkok, fácán, mezei

pocok, mezei nyúl, egerészölyv

szervezete, életmódja.

A Kiskunsági vagy a Hortobágyi

Nemzeti Park természeti értékei.

Alföldek hasznosítása, szerepük

a lakosság élelmiszerellátásában.

Termesztett növényei: búza,

kukorica, napraforgó; jellegzetes

szerveik, termesztésük,

felhasználásuk.

A növénytermesztés,

állattenyésztés és az

élelmiszeripar összefüggései.

különböző diagramokról,

tematikus térképekről.

A megismert életközösségek

ökológiai szemléletű

jellemzése.

A növényi szervek környezeti

tényezőkhöz való

alkalmazkodásának bemutatása

konkrét példákon.

A környezet – szervezet –

életmód összefüggéseinek

bemutatása konkrét példákon

A megismerési algoritmusok

használata az élőlények

jellemzése során.

Állatok különböző szempontú

csoportosítása.

Táplálékláncok készítése a

megismert növényekből és

állatokból.

Egy választott nemzeti park

természeti értékeinek, vagy ősi

magyar háziállatok bemutatása

önálló kutatómunka alapján.

A természeti és a kultúrtáj

összehasonlítása. A gazdasági

tevékenység életközösségre

gyakorolt hatásának bemutatása

példákon.

közötti ok-okozati,

általános-egyes vagy

kategória-elem viszony

magyarázata.

Alföld megjelenítése

irodalmi alkotásokban.

Matematika: Fogalmak

egymáshoz való

viszonya.

Rendszerezést segítő

eszközök és algoritmusok

ismerete.

Összehasonlítás,

azonosítás,

megkülönböztetés;

különbségek,

azonosságok

megállapítása.

Osztályozás egy és

egyszerre két (több) saját

szempont szerint, adott,

illetve elkezdett

válogatásban felismert

szempont szerint.

Matematikai modellek

(hierarchikus kapcsolatok

ábrázolása).

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: a honfoglaló

magyarok háziállatai.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér,

takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés,

kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló.

Topográfiai

ismeretek

Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság,

Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.

Tematikai egység/

Fejlesztési célHegyvidékek, dombvidékek

Órakeret

tantervi

6.

évfolya

m IV.

témakör

12 óra 4 óra

Előzetes tudás

Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy,

medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és

ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz),

környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő

típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások –

társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok,

éghajlati térképek értelmezése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők

egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való

szerepének megismerésével.

A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok

összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai

térképolvasás megalapozása.

A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek

bemutatásával.

A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az

információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok,

adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás

készségeinek fejlesztésével.

A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során

végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az

emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek

megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások:

Hogyan keletkeztek a hegységek?

Hogyan működnek a vulkánok?

Mi az oka annak, hogy a

Bükkben csak a hegy lábánál

találunk forrásokat?

A biodízel mint energiaforrás.

Használatának előnyei és

hátrányai.

Mire használják a bazaltot és a

mészkövet?

Ismeretek:

Hazai hegységeink keletkezése, a

belső erők szerepe a

hegységképződésben: gyűrődés,

vetődés, vulkánosság.

A külső felszínformáló erők: víz,

szél, jég, hőmérsékletingadozás

hatásai. A lepusztulás – szállítás

– lerakódás – feltöltődés

kapcsolata.

A gyűrődés, vetődés, vulkáni

működés megfigyelése egyszerű

modellkísérletekben.

Példák a különböző

hegységképződési folyamatok

eredményeként létrejött

formakincs kapcsolatára.

Aprózódás és mállás, külső és

belső erők összehasonlítása.

Néhány jellegzetes hazai kőzet

egyszerűen vizsgálható

tulajdonságainak megállapítása,

összehasonlításuk,

csoportosításuk.

Példák a kőzetek tulajdonságai és

felhasználásuk közötti

összefüggésekre.

Az Északi-középhegység és a

Dunántúli-középhegység

megadott szempontok szerinti

összehasonlítása.

Magyar nyelv és

irodalom: szövegértés

– a szöveg egységei

közötti tartalmi

megfelelés felismerése;

szövegben elszórt,

explicite

megfogalmazott

információk

azonosítása,

összekapcsolása,

rendezése; a szöveg

elemi közötti ok-

okozati, általános-

egyes vagy kategória-

elem viszony

magyarázata.

Matematika: Fogalmak

egymáshoz való

viszonya.

Rendszerezést segítő

eszközök és

algoritmusok ismerete.

Összehasonlítás,

Kőzetek vizsgálata. Az andezit,

bazalt, mészkő, homok, lösz,

barnakőszén, feketekőszén

jellegzetes tulajdonságai,

felhasználásuk.

Az Északi-középhegység és a

Dunántúli-középhegység

természeti adottságai, tájai.

Bükki Nemzeti Park természeti

értékei.

Élet a hegyvidékeken: A

természeti erőforrások és az

általuk nyújtott lehetőségek. Az

erdő gazdasági jelentősége,

napsütötte déli lejtők –

szőlőtermesztés – borászat,

ásványkincsek és ipari

felhasználásuk.

Az ember gazdasági

tevékenységének

következményei. A táj

arculatának változása.

A dunántúli domb- és hegyvidék,

Nyugat-magyarországi

peremvidék természeti adottságai,

tájai.

Élet a dombvidéken. Természeti

Önálló ismeretszerzés,

információ feldolgozás a nemzeti

park bemutatása során.

Az alföldek és a hegyvidékek

éghajlatának összehasonlítása, a

különbségek okainak bemutatása

az éghajlati diagramok, tematikus

térképek elemzésével.

A mészkő- és vulkanikus

hegységek vízrajza közti

különbségek indoklása.

A természetes növénytakaró

övezetes változásának

magyarázata.

Természeti erőforrások és a

társadalmi-gazdasági kapcsolatok

bemutatása konkrét példák

alapján.

Az emberi tevékenység kárt

okozó hatásainak bizonyítása

konkrét példákon keresztül.

Az ország nyugati tájai

éghajlatának összehasonlítása az

Alfölddel éghajlati térképek,

diagramok felhasználásával. Az

eltérés indoklása.

azonosítás,

megkülönböztetés;

különbségek,

azonosságok

megállapítása.

Osztályozás egy és

egyszerre két (több)

saját szempont szerint,

adott, illetve elkezdett

válogatásban felismert

szempont szerint.

Matematikai modellek

(hierarchikus

kapcsolatok

ábrázolása).

Technika, életvitel és

gyakorlat: anyagok

megmunkálása.

erőforrások.

Termesztett növényei: lucerna,

repce testfelépítése, termesztése,

felhasználása.

A növénytermesztés,

állattenyésztés és az

élelmiszeripar kapcsolata.

A mezőgazdaság hatása a

környezetre: talajpusztulás,

környezetszennyezés.

A víz felszínformáló szerepének

bemutatása a dombvidék

felszínének formálásában.

Példák az ásványkincsek és az

ipar összefüggéseire.

Egy adott tájon termeszthető

növények bemutatása a növény

környezeti igényei, valamint a

talaj és az éghajlati adottságok

alapján.

A mezőgazdasági

környezetszennyezés formáinak

és hatásainak bemutatása konkrét

példákon.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter,

kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő,

belső erő, külső erő, bauxit, lignit.

Gyökérgümő, pillangós virág, gumó.

Topográfiai

ismeretek

Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-

középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes,

Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység,

Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság,

Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.

Tematikai egység/

Fejlesztési célA természet és társadalom kölcsönhatásai Órakeret 6 óra

tantervi 6.

évfolyam

IV.

témakör

6 óra 3 óra

Előzetes tudás

Természeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar, környezetszennyezés,

energiahordozó, életközösség, természeti erőforrások és a társadalmi

gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés és az élőlények

bemutatásának algoritmusa.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A rendszerszemlélet és gondolkodás fejlesztése a természeti erőforrások

társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások

vizsgálatával, a globális problémák helyi vetületeinek felismerésével.

Aktív állampolgárságra nevelés a helyi környezeti problémák okainak

és következményeinek felismerésén alapuló, a környezet védelméért

való aktív együttműködésre való késztetéssel.

A hazához, a szűkebb pátriához való kötődés erősítése a lakóhelyi táj

természeti és gazdasági-társadalmi környezetének megismerésével.

Az embernek a természetben elfoglalt sajátos helyzetének és ezzel

kapcsolatos felelősségének megértése a természetes és mesterséges

életközösség különbségeinek megismerésével, a városi környezetben

élő állatoknak az emberre gyakorolt hatásainak megismerésével.

Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási

szokások megalapozása, az egyéni felelősség tudatosítása.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Lakóhelyed mely értékeire

vagy büszke? Min szeretnél

változtatni?

Milyen előnyöket, milyen

hátrányokat nyújt a városi

élőhely az állatok számára?

A szelektív hulladékgyűjtés

szabályai.

Energia- és víztakarékosság

formái a háztartásban.

Internetes menetrend használata

utazás tervezéséhez.

Ismeretek:

Gazdasági ágazatok:

mezőgazdaság, ipar,

szolgáltatás. A gazdaság

természeti feltételei.

Településtípusok: tanya, falu,

városjellemző képe, társadalmi,

gazdasági szerepe. Élet a

városban. A gazdasági ágazatok

együttműködése. Hálózatok

szerepe a lakosság ellátásában

(víz-, energiaellátó rendszer,

közlekedési hálózat).

A város mesterséges

életközösségének, sajátos

Különböző termékek

csoportosítása aszerint, hogy a

gazdaság mely ágazata állította

elő.

A gazdasági ágazatok közötti

összefüggések bemutatása

konkrét példákon keresztül.

A települések eltérő társadalmi,

gazdasági szerepének

bemutatása konkrét példákon.

A falu és a város által nyújtott

szolgáltatások összehasonlítása.

A vasút- és közúthálózat

szerkezetének vizsgálata:

Előnyök és hátrányok

bemutatása.

A városi élőhely nyújtotta

előnyök és hátrányok elemzése

az állatok alkalmazkodásának

vizsgálata során.

Példák gyűjtése betegségeket

terjesztő városi fajokra (például

parlagi galamb, vándorpatkány,

róka) és az ezekkel kapcsolatos

problémákra. A megoldási

Technika, életvitel és

gyakorlat: nyersanyag,

termék; közlekedés;

energia- és vízellátás,

takarékosság.

állatvilága: házi egér

vándorpatkány, csótány,

feketerigó, galamb,

elszaporodásuk feltételei és

következményeik

A betegséget terjesztő állatok

elleni védekezés formái.

A háztartás anyag- és

energiagazdálkodása. Víz- és

energiafelhasználás.

Környezetszennyezés és

csökkentésének formái. Az

anyag- és energiatakarékosság

lehetőségei. Szelektív

hulladékgyűjtés.

A lakóhelyi táj

természetföldrajzi és gazdasági-

társadalmi jellemzői.

Hazánk fővárosa, Budapest:

földrajzi helyzete, gazdasági,

kulturális jelentősége.

módok közös értékelése.

A fenntarthatóságot segítő

életvitel legfontosabb

elemeinek bemutatása.

A szelektív hulladékgyűjtés

szabályainak megismerése és

gyakorolása az iskolában.

A társadalmi-gazdasági és

környezeti folyamatok

kapcsolatának feltárása a

lakóhely környezetében.

Az emberi tevékenységek által

okozott környezetkárosító

folyamatok felismerése a

lakóhelyen és környékén.

A főváros látnivalóinak

bemutatása önálló

ismeretszerzéssel és

feldolgozással.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás,

nyersanyag, késztermék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Felszíni és felszín alatti vizek

Órakeret

tanter

vi

6.

évfolyam

IV.

témakör

8 óra 1 óra

Előzetes tudás A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai.

Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk

felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti

azonosság és a hazaszeretet erősítése.

A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a

belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére

való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi

szinten.

A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása.

A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti

térképolvasás fejlesztése.

Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai

térképolvasás elemi lépései során.

A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke

közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az

időfogalom fejlesztése.

Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek,

értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt.

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások:

Hol található hazánkban

gyógyfürdő?

Melyek a vízszennyezés forrásai

lakóhelyeden (környékén)?

Milyen jelek utalnak a víz

szennyeződésére?

Milyen károkat okozhatnak az

árvizek és a belvizek?

Mi veszélyezteti hazánk

ivóvízkészletét?

Melyek az egészséges, jó ivóvíz

tulajdonságai?

Hogyan takarékoskodhatunk az

ivóvízzel otthon és az

iskolában?

Ismeretek:

Felszín alatti vizek: talajvíz,

hévíz, ásványvíz, gyógyvíz

jellemzői, jelentősége az ember

életében, gazdasági életében.

A belvizek kialakulásának okai

és következményei, az ellene

való védekezés formái.

Felszíni vizek: hazánk

legjelentősebb állóvizei,

Helyi környezeti problémák

felismerése. Információgyűjtés

tanári irányítással a lakóhely

(környéke) vizeinek

minőségéről. Következtetések

levonása.

Felszín alatti vizek

összehasonlítása, vizek

különböző szempontú

rendszerezése.

A felszíni és a felszín alatti

vizek kapcsolatának igazolása

példákkal.

Az időjárás, a felszínforma és a

belvízveszély közötti kapcsolat

bizonyítása.

A legjelentősebb hazai álló-és

folyóvizek, a főfolyó, a

mellékfolyó és a torkolat

felismerése a térképen.

A felszín lejtése, a folyó

vízhozama, munkavégző

képessége és a felszínformálás

közötti összefüggés

magyarázata.

Magyar nyelv és

irodalom: Szövegértés

- a szöveg egységei

közötti tartalmi

megfelelés

felismerése; a

szövegben elszórt,

explicite

megfogalmazott

információk

azonosítása,

összekapcsolása,

rendezése: a szöveg

elemei közötti ok-

okozati viszony

magyarázata; egy

hétköznapi probléma

megoldása a szöveg

tartalmi elemeinek

felhasználásával;

hétköznapi kifejezés

alkalmi jelentésének

felismerése.

A táj, a természeti

jelenségek

ábrázolásának szerepe.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

folyóvizei. A folyók útja a

forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő

terület, vízválasztó, vízjárás,

folyók felszínformálása.

Árvizek kialakulásának oka, az

ellene való védekezés formái.

Állóvizek keletkezése,

pusztulása. Legnagyobb tavunk:

a Balaton (keletkezése,

jellemzése).

A folyók, tavak haszna,

jelentősége. Vízszennyezés

okai, következményei,

megelőzésének lehetőségei.

Vizek védelme.

A Balaton-felvidéki vagy a

Fertő-Hanság Nemzeti Park

értékei.

Víztisztítási eljárások.

Az éghajlat és a folyók vízjárása

közötti összefüggés

magyarázata.

Egy választott nemzeti park

vizes élőhelyének, természeti

értékeinek bemutatása önálló

ismeretszerzés,

információfeldolgozás alapján.

A víz mint természeti erőforrás

hatásainak vizsgálata a

társadalmi, gazdasági

folyamatokra konkrét példák

alapján.

Személyes és közösségi

cselekvési lehetőségek

összegyűjtése az emberi

tevékenység által okozott

környezetkárosító folyamatok

káros hatásainak csökkentésére.

Különböző vizek fizikai-kémiai

tulajdonságainak vizsgálata.

Ipari víztisztítás megfigyelése

helyi víztisztító üzemben.

ismeretek: folyami

kultúrák.

Technika, életvitel és

gyakorlat:

vízfelhasználás,

víztisztítás,

víztakarékosság.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Felszíni, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz,

folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó,

vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem.

Topográfiai

ismeretekBalaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába,

Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

8. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél1. A háztartás és a közszolgáltatások

Előzetes tudás

A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, a kezelésük biztonsági szabályai.

A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik.

A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés

azok megfelelő használatára.

A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatainak, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok

felhasználása a problémák megoldása során, tevékenységek gyakorlásakor.

A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése.

Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése.

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a háztartás műszaki jellegű rendszereinek felépítéséről, működéséről, a tapasztalatok megfogalmazása,

rögzítése.

Az ember mindennapos tevékenységei és a környezet állapota, jellemzői közötti összefüggések felismerése, a természet

általi meghatározottság és a környezetre gyakorolt hatások megértésére irányuló szándék, a tevékenységekkel járó

felelősség belátása.

Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról.

A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok,

eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség vizsgálatából fakadó tapasztalatok önálló rögzítése.

Gyakorlati problémamegoldás feltételeinek és lépéseinek meghatározása segítséggel.

Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása,

veszélyhelyzetek felismerése.

Igényesség a megfelelően funkcionáló, rendezett mesterséges környezet iránt.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

1.1. A háztartás elektromos rendszere

Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási

hálózatban.

Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és

egyéb eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk.

Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi

eszközök jellemzői, szerepe.

Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági

lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése.

Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök

működéséről és használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása,

értékelése.

1.4. Hulladékgazdálkodás

A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben.

A keletkező hulladékok fizikai és kémiai jellemzői, tárgyként való tovább

használati, illetve anyagként való újra feldolgozhatóságuk lehetőségei.

A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások.

Az energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei.

A hulladékokkal járó költségek meghatározása, a csökkenést eredményező

megoldások, a takarékosság lehetőségei.

Tapasztalatok gyűjtése a lakókörnyezetben keletkező hulladékokról, a gyűjtés,

kezelés megoldásairól, az újrahasznosítási lehetőségekről.

Irányított beszélgetés

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák

feladattal irányított

elemzése

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

egyéni és csoportos

munkavégzés

Számítások

Fizika:

Elektromos

áram, áramkör,

energiatermelés,

energiaátalakítás

,

energiaforrások.

Fényforrások,

motorok

működési elve,

az elektromos

áram hőhatása.

Elektromos

mennyiségek

(feszültség,

áramerősség,

teljesítmény).

Földrajz:

Fosszilis és

megújuló

energiaforrások.

Matematika:

számok,

alapműveletek,

matematikai

modell.

Gyűjtőmunka, tabló Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

Családi

kiadások.

Takarékosság a

háztartások

fogyasztásában.

Erkölcstan:

modern technika

alkalmazásának

előnyei,

hátrányai,

veszélyei, az

életvitelt

könnyítő

lehetőségei.

Magunkért és

másokért érzett

felelősség.

Mértékletesség a

fogyasztásban.

Érték és mérték.

Informatika:

információkeres

és,

internethasználat

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, újrahasznosítás,

hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla

Tematikai egység/

Fejlesztési cél2. Közlekedés

Előzetes tudás A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, közlekedési jelzőtáblák.

A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás.

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Tanpálya

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A közúti kerékpáros közlekedésben való felelős részvétel erősítése.

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megfigyelésével, megvitatásával a szabályismeret, a

szabálykövető attitűd, a felelősségérzet és a környezettudatosság erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

2.1. A kerékpáros közúti közlekedés

A balesetmentes, udvarias közlekedés.

Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása.

2.2. Közlekedéstörténet

A járműmeghajtások jövője.

2.3. Környezet- és egészségtudatos közlekedés

A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget

károsító hatások.

A mozgás élménye. A természet mint közlekedési környezet.

A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése.

2.4. Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások

A közlekedési környezet – mint rendszer – jellemzői.

A közlekedési infrastruktúra mennyiségi jellemzői (idő, sebesség, gyakoriság,

közlekedési logisztika).

Irányított beszélgetés

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák,

menetrendek, térképek

feladattal irányított

elemzése

Magyar nyelv és

irodalom:

szövegértés,

digitális

információk

kezelése.

Testnevelés és

sport:

kerékpározás.

Fizika:

mechanika.

Matematika:

tájékozódás a

térben térkép és

egyéb vázlatok

alapján, számok,

műveletek,

számítások

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

egyéni és csoportos

szerelés.

Kerékpározás

időtartamokkal.

Informatika:

Alkalmazások

használata.

Többszálú

lineáris olvasás.

Kulcsfogalmak/

fogalmakMotor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti terhelés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés

Előzetes tudás

Tájékozottság a háztartás ellátó rendszereiről

Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Rajzolvasás, mérés.

Tárgyak elkészítése minta alapján.

Egyszerű szerelési műveletek elvégzése segítséggel. Szerszámok biztonságos alkalmazása.

Tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok

megfogalmazása, rögzítése.

A karbantartás szükségességének felismerése, helyzetelemzés, hibakeresés, problémamegoldás, a változásokhoz való

rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése.

A munka során felhasznált anyagok technológiai tulajdonságainak felismerése, az ismeretek alkalmazása.

A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, a biztonság iránti igény

kialakítása.

Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

3.1. Karbantartás a háztartásban Irányított beszélgetés Fizika:

Áramkör: a biztosító, a vezeték és a szerelvények mérete, valamint a fogyasztók

teljesítménye közötti összefüggés.

Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók –

adatok értelmezése, összehasonlítása.

Fali dugaszoló aljzatok, vezeték-csatlakozások, villásdugók szerelése.

A laikus által végezhető javítások határai.

3.2. Tárgykészítés

Különböző problémák (érzékelés, kapcsolás, stb.) megoldása elektronikai

áramkör modellek készítésével, a hozzá tartozó kapcsolási rajzok segítségével.

Az irányítástechnika és az automatizálás alapjainak megismerése a készített

modellek segítségével.

Megújuló energiaforrásokkal működő modell készítése (pl. szélkerék,

napkollektor, napelemes ventilátor).

Tervrajz készítése adott, illetve elképzelt tárgyakról.

Használati, illetve dísztárgyak készítése különböző anyagokból adott, illetve saját

készítésű tervek alapján.

Gépi varrás gyakorlása.

Egyszerű tárgyak (pl. kötény, párnahuzat) elkészítése gépi varrás alkalmazásával,

díszítése díszítőöltésekkel.

Szabásminta készítése, méretvétel és mérettáblázat szerint. Szabás-varrás adott,

illetve méretvételt követő, mérethez igazított, saját készítésű szabásminta alapján.

3.3, Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő

munkakörnyezet

Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása.

A szerszámok célszerű, balesetmentes használata.

A munkakörnyezet rendjének fenntartása.

A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása.

A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák,

diagramok feladattal

irányított elemzése

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

egyéni és csoportos

munkavégzés

vezető,

fogyasztó, az

elektromos áram

munkája és

teljesítménye.

Informatika:

információkeres

és, irányítás,

szabályozás.

Erkölcstan:

Kötődés a tárgyi

világhoz.

Találmányok az

emberiség

szolgálatában (az

emberek javára,

kárára.

Kulcsfogalmak/

fogalmakSzerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör

Tematikai egység/ 4. Munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás

Fejlesztési cél

Előzetes tudásA környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységekre, szakmákra, munkafolyamatokra, technológiákra,

termékekre, szolgáltatásokra, ezek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, ezekről szerzett tapasztalatok.

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök. Munkahelyek.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A munkamegosztás, az egyéni és kollektív munkatevékenységek, a technológiai folyamat, a produktumok stb.

összefüggéseinek felismerése, megértése.

A munkára való alkalmasság összetevőinek, a munkavégzés körülményeinek és a munkát végzőre gyakorolt hatásoknak,

a munkával járó veszélyeknek a felismerése.

Tapasztalatszerzés a helyes munkamagatartásról, a munkakultúráról.

A megismert munkakörnyezetekről alkotott vélemény és érvek megfogalmazása a saját elképzelésekkel összevetve.

Közelebb kerülés a saját pályaválasztási döntéshez..

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

4.1. Előzetes tájékozódás

Tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, meglátogatandó

munkahelyekről, a technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről,

szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről.

Felkészülés a munkahelyeken való információszerzésre.

4.2. Munkahely-látogatások

egyedi termékkészítéssel foglalkozó, javító, felújító;

árutermelő, ipari vagy agrárjellegű;

kereskedelmi, vendéglátási, gazdasági, közlekedési jellegű;

egészségügyi, szociális, oktatási jellegű, illetve más, személyeknek

szolgáltatást nyújtó;

környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, vagy energiatermelő

munkahely, munkakörnyezet, foglalkozás megismerése.

Információgyűjtés a meglátogatott munkahelyeken: az alkalmazott eszközök,

technológiák, a felhasznált anyagok, a munkafolyamatok jellemzői, a

tevékenység feltételei és környezeti hatásai, munkaszervezeti sajátosságok,

munkakörülmények, kereseti lehetőségek. A szerzett tapasztalatok rögzítése,

feldolgozása.

Irányított beszélgetés

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

Munkajogi

alapok,

foglalkoztatási

formák, a

munkaszerződés

tartalma.

A

munkaviszonyho

z kapcsolódó

jogok és

kötelezettségek.

Egyéb:

meglátogatott,

feladattal irányított

elemzése

Munkahely látogatás

tanulmányozott

munkahelyeken

folyó

tevékenységtől

függően.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés,

technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi

hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér..

Tematikai egység/

Fejlesztési cél4/b. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés

Előzetes tudás

A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, erről szerzett

tapasztalatok.

Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan.

A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A munkavégzés jelentőségének tudatosítása a társadalom jóléte szempontjából.

Az ember környezetének, valamint tevékenységeinek, munkájának, továbbá a megélhetés és az életminőség

kapcsolatának felismerése.

Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. A tervezett pálya

jellemzőinek összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, fejlődő önismeret, reális

önértékelés erősítése.

A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség,

szaktudás, tanulás, munkakultúra) tudatosítása.

A saját életpálya és életminőség alakításában viselt személyes felelősség felismertetése.

Előzetes ismeretszerzés a karrier, a hivatás és a családi élet összeegyeztetéséről.

A munkakereséssel, munkába állással kapcsolatos alapvető tudnivalók elsajátítása..

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

5.1. A tanulási pálya Irányított beszélgetés

– frontális Informatika:

Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás,

felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma.

5.3. Környezet és pályaválasztás

A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási

lehetőségei.

A szakmákról, munkalehetőségekről, pályaalkalmasságról, továbbtanulásról

szóló információk forrásai. Önálló tájékozódás szakmákról, munkákról internetes

(pl. Nemzeti pályaorientációs portál) és más információforrásokból, valamint a

személyes környezetben.

5.4. Munkavállalás

Vállalkozói tevékenységek, a vállalkozó személye, felelős vállalkozói

magatartás.

Alkalmazottként való elhelyezkedés. A munkába állás adminisztratív előzményei

(álláskeresés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú).

5.5. Megélhetés

Teendők és lehetőségek munkanélküliség esetén.

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák

feladattal irányított

elemzése

Önismereti,

pályaalkalmassági

tesztek kitöltése

adatgyűjtés az

internetről.

Földrajz:

gazdaság ágai, a

munkahelyterem

tés természet- és

gazdaságföldrajz

i alapjai.

Erkölcstan:

munka és a

munkát végző

ember tisztelete.

Személyes

tapasztalatok,

együttműködés,

egyéni

boldogulás és a

csapatmunka.

Pályaválasztás –

foglalkozás,

élethivatás.

Ösztönzők és

mozgatóerők.

Érték és mérték.

Jóllét és jólét.

Boldogulás.

Magyar nyelv és

irodalom:

önéletrajz

formái, a

hivatalos levél

jellemzői

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai

munka, kétkezi munka, értelmiségi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, termék, szolgáltatás,

foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, munkaadó,

munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés.

A fejlesztés várt

eredményei a

ciklus végén

Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása,

készségek kialakulása.

A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős

használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű

karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése.

Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során.

A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége.

Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett.

A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.

Tájékozottság a közlekedési környezetben.

Tudatos közlekedési magatartás.

A közlekedési morál alkalmazása.

Környezettudatos közlekedésszemlélet.

Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek

mérlegelése.

Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel.

Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése.

A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése.

A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.

Továbblépés

feltételei

A foglalkozásokon való, aktív cselekvő részvétel.

A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése.

A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése.

A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek.

Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését.

A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása.

Ismerje fel az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás

veszélyeire, fogadja el az egészségvédelemnek és az élet feltétlen tiszteletének fontosságát.

Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel

8. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél1. A háztartás és a közszolgáltatások

Előzetes tudás

A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, a kezelésük biztonsági szabályai.

A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik.

A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés

azok megfelelő használatára.

A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatainak, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok

felhasználása a problémák megoldása során, tevékenységek gyakorlásakor.

A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése.

Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése.

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a háztartás műszaki jellegű rendszereinek felépítéséről, működéséről, a tapasztalatok megfogalmazása,

rögzítése.

Az ember mindennapos tevékenységei és a környezet állapota, jellemzői közötti összefüggések felismerése, a természet

általi meghatározottság és a környezetre gyakorolt hatások megértésére irányuló szándék, a tevékenységekkel járó

felelősség belátása.

Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról.

A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok,

eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség vizsgálatából fakadó tapasztalatok önálló rögzítése.

Gyakorlati problémamegoldás feltételeinek és lépéseinek meghatározása segítséggel.

Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása,

veszélyhelyzetek felismerése.

Igényesség a megfelelően funkcionáló, rendezett mesterséges környezet iránt.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

1.1. A háztartás elektromos rendszere

Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási

hálózatban.

Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és

egyéb eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk.

Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi

eszközök jellemzői, szerepe.

Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági

lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése.

Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök

működéséről és használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása,

értékelése.

1.4. Hulladékgazdálkodás

A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben.

A keletkező hulladékok fizikai és kémiai jellemzői, tárgyként való tovább

használati, illetve anyagként való újra feldolgozhatóságuk lehetőségei.

A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások.

Az energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei.

A hulladékokkal járó költségek meghatározása, a csökkenést eredményező

megoldások, a takarékosság lehetőségei.

Tapasztalatok gyűjtése a lakókörnyezetben keletkező hulladékokról, a gyűjtés,

kezelés megoldásairól, az újrahasznosítási lehetőségekről.

Irányított beszélgetés

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák

feladattal irányított

elemzése

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

egyéni és csoportos

munkavégzés

Fizika:

Elektromos

áram, áramkör,

energiatermelés,

energiaátalakítás

,

energiaforrások.

Fényforrások,

motorok

működési elve,

az elektromos

áram hőhatása.

Elektromos

mennyiségek

(feszültség,

áramerősség,

teljesítmény).

Földrajz:

Fosszilis és

megújuló

energiaforrások.

Matematika:

számok,

alapműveletek,

Számítások

Gyűjtőmunka, tabló

matematikai

modell.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

Családi

kiadások.

Takarékosság a

háztartások

fogyasztásában.

Erkölcstan:

modern technika

alkalmazásának

előnyei,

hátrányai,

veszélyei, az

életvitelt

könnyítő

lehetőségei.

Magunkért és

másokért érzett

felelősség.

Mértékletesség a

fogyasztásban.

Érték és mérték.

Informatika:

információkeres

és,

internethasználat

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, újrahasznosítás,

hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla

Tematikai egység/

Fejlesztési cél2. Közlekedés

Előzetes tudás A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, közlekedési jelzőtáblák.

A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás.

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Tanpálya

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A közúti kerékpáros közlekedésben való felelős részvétel erősítése.

A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megfigyelésével, megvitatásával a szabályismeret, a

szabálykövető attitűd, a felelősségérzet és a környezettudatosság erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

2.1. A kerékpáros közúti közlekedés

A balesetmentes, udvarias közlekedés.

Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása.

2.2. Közlekedéstörténet

A járműmeghajtások jövője.

2.3. Környezet- és egészségtudatos közlekedés

A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget

károsító hatások.

A mozgás élménye. A természet mint közlekedési környezet.

A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése.

2.4. Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások

A közlekedési környezet – mint rendszer – jellemzői.

A közlekedési infrastruktúra mennyiségi jellemzői (idő, sebesség, gyakoriság,

közlekedési logisztika).

Irányított beszélgetés

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Magyar nyelv és

irodalom:

szövegértés,

digitális

információk

kezelése.

Testnevelés és

sport:

kerékpározás.

Fizika:

mechanika.

Matematika:

tájékozódás a

térben térkép és

Szövegek, ábrák,

menetrendek, térképek

feladattal irányított

elemzése

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

egyéni és csoportos

szerelés.

Kerékpározás

egyéb vázlatok

alapján, számok,

műveletek,

számítások

időtartamokkal.

Informatika:

Alkalmazások

használata.

Többszálú

lineáris olvasás.

Kulcsfogalmak/

fogalmakMotor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti terhelés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés

Előzetes tudás

Tájékozottság a háztartás ellátó rendszereiről

Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Rajzolvasás, mérés.

Tárgyak elkészítése minta alapján.

Egyszerű szerelési műveletek elvégzése segítséggel. Szerszámok biztonságos alkalmazása.

Tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok

megfogalmazása, rögzítése.

A karbantartás szükségességének felismerése, helyzetelemzés, hibakeresés, problémamegoldás, a változásokhoz való

rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése.

A munka során felhasznált anyagok technológiai tulajdonságainak felismerése, az ismeretek alkalmazása.

A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, a biztonság iránti igény

kialakítása.

Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

3.1. Karbantartás a háztartásban

Áramkör: a biztosító, a vezeték és a szerelvények mérete, valamint a fogyasztók

teljesítménye közötti összefüggés.

Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók –

adatok értelmezése, összehasonlítása.

Fali dugaszoló aljzatok, vezeték-csatlakozások, villásdugók szerelése.

A laikus által végezhető javítások határai.

3.2. Tárgykészítés

Különböző problémák (érzékelés, kapcsolás, stb.) megoldása elektronikai

áramkör modellek készítésével, a hozzá tartozó kapcsolási rajzok segítségével.

Az irányítástechnika és az automatizálás alapjainak megismerése a készített

modellek segítségével.

Megújuló energiaforrásokkal működő modell készítése (pl. szélkerék,

napkollektor, napelemes ventilátor).

Tervrajz készítése adott, illetve elképzelt tárgyakról.

Használati, illetve dísztárgyak készítése különböző anyagokból adott, illetve saját

készítésű tervek alapján.

Gépi varrás gyakorlása.

Egyszerű tárgyak (pl. kötény, párnahuzat) elkészítése gépi varrás alkalmazásával,

díszítése díszítőöltésekkel.

Szabásminta készítése, méretvétel és mérettáblázat szerint. Szabás-varrás adott,

illetve méretvételt követő, mérethez igazított, saját készítésű szabásminta alapján.

3.3, Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő

munkakörnyezet

Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása.

A szerszámok célszerű, balesetmentes használata.

A munkakörnyezet rendjének fenntartása.

A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása.

A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.

Irányított beszélgetés

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák,

diagramok feladattal

irányított elemzése

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

egyéni és csoportos

munkavégzés

Fizika:

vezető,

fogyasztó, az

elektromos áram

munkája és

teljesítménye.

Informatika:

információkeres

és, irányítás,

szabályozás.

Erkölcstan:

Kötődés a tárgyi

világhoz.

Találmányok az

emberiség

szolgálatában (az

emberek javára,

kárára.

Kulcsfogalmak/

fogalmakSzerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör

Tematikai egység/

Fejlesztési cél4. Munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás

Előzetes tudásA környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységekre, szakmákra, munkafolyamatokra, technológiákra,

termékekre, szolgáltatásokra, ezek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, ezekről szerzett tapasztalatok.

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök. Munkahelyek.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A munkamegosztás, az egyéni és kollektív munkatevékenységek, a technológiai folyamat, a produktumok stb.

összefüggéseinek felismerése, megértése.

A munkára való alkalmasság összetevőinek, a munkavégzés körülményeinek és a munkát végzőre gyakorolt hatásoknak,

a munkával járó veszélyeknek a felismerése.

Tapasztalatszerzés a helyes munkamagatartásról, a munkakultúráról.

A megismert munkakörnyezetekről alkotott vélemény és érvek megfogalmazása a saját elképzelésekkel összevetve.

Közelebb kerülés a saját pályaválasztási döntéshez..

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

4.1. Előzetes tájékozódás

Tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, meglátogatandó

munkahelyekről, a technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről,

szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről.

Felkészülés a munkahelyeken való információszerzésre.

4.2. Munkahely-látogatások

egyedi termékkészítéssel foglalkozó, javító, felújító;

árutermelő, ipari vagy agrárjellegű;

kereskedelmi, vendéglátási, gazdasági, közlekedési jellegű;

egészségügyi, szociális, oktatási jellegű, illetve más, személyeknek

szolgáltatást nyújtó;

környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, vagy energiatermelő

munkahely, munkakörnyezet, foglalkozás megismerése.

Irányított beszélgetés

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

Munkajogi

alapok,

foglalkoztatási

formák, a

munkaszerződés

tartalma.

A

munkaviszonyho

z kapcsolódó

Információgyűjtés a meglátogatott munkahelyeken: az alkalmazott eszközök,

technológiák, a felhasznált anyagok, a munkafolyamatok jellemzői, a

tevékenység feltételei és környezeti hatásai, munkaszervezeti sajátosságok,

munkakörülmények, kereseti lehetőségek. A szerzett tapasztalatok rögzítése,

feldolgozása.

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák

feladattal irányított

elemzése

Munkahely látogatás

jogok és

kötelezettségek.

Egyéb:

meglátogatott,

tanulmányozott

munkahelyeken

folyó

tevékenységtől

függően.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés,

technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi

hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér..

Tematikai egység/

Fejlesztési cél4/b. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés

Előzetes tudás

A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, erről szerzett

tapasztalatok.

Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan.

A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok

További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár

Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A munkavégzés jelentőségének tudatosítása a társadalom jóléte szempontjából.

Az ember környezetének, valamint tevékenységeinek, munkájának, továbbá a megélhetés és az életminőség

kapcsolatának felismerése.

Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. A tervezett pálya

jellemzőinek összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, fejlődő önismeret, reális

önértékelés erősítése.

A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség,

szaktudás, tanulás, munkakultúra) tudatosítása.

A saját életpálya és életminőség alakításában viselt személyes felelősség felismertetése.

Előzetes ismeretszerzés a karrier, a hivatás és a családi élet összeegyeztetéséről.

A munkakereséssel, munkába állással kapcsolatos alapvető tudnivalók elsajátítása..

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások,

módszerek, munka-

és szervezési formák

Kapcsolódási

pontok

5.1. A tanulási pálya

Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás,

felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma.

5.3. Környezet és pályaválasztás

A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási

lehetőségei.

A szakmákról, munkalehetőségekről, pályaalkalmasságról, továbbtanulásról

szóló információk forrásai. Önálló tájékozódás szakmákról, munkákról internetes

(pl. Nemzeti pályaorientációs portál) és más információforrásokból, valamint a

személyes környezetben.

5.4. Munkavállalás

Vállalkozói tevékenységek, a vállalkozó személye, felelős vállalkozói

magatartás.

Alkalmazottként való elhelyezkedés. A munkába állás adminisztratív előzményei

(álláskeresés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú).

5.5. Megélhetés

Teendők és lehetőségek munkanélküliség esetén.

Irányított beszélgetés

– frontális

osztálymunka

Tanári magyarázat,

szemléltetés

Feladattal irányított

egyéni és kiscsoportos

feldolgozó munka.

Feladattal,

szempontokkal

irányított megfigyelés,

csoportos

megbeszélés.

Szövegek, ábrák

feladattal irányított

elemzése

Önismereti,

pályaalkalmassági

tesztek kitöltése

Informatika:

adatgyűjtés az

internetről.

Földrajz:

gazdaság ágai, a

munkahelyterem

tés természet- és

gazdaságföldrajz

i alapjai.

Erkölcstan:

munka és a

munkát végző

ember tisztelete.

Személyes

tapasztalatok,

együttműködés,

egyéni

boldogulás és a

csapatmunka.

Pályaválasztás –

foglalkozás,

élethivatás.

Ösztönzők és

mozgatóerők.

Érték és mérték.

Jóllét és jólét.

Boldogulás.

Magyar nyelv és

irodalom:

önéletrajz

formái, a

hivatalos levél

jellemzői

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai

munka, kétkezi munka, értelmiségi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, termék, szolgáltatás,

foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, munkaadó,

munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés.

A fejlesztés várt

eredményei a

ciklus végén

Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása,

készségek kialakulása.

A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős

használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű

karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése.

Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során.

A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége.

Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett.

A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.

Tájékozottság a közlekedési környezetben.

Tudatos közlekedési magatartás.

A közlekedési morál alkalmazása.

Környezettudatos közlekedésszemlélet.

Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek

mérlegelése.

Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel.

Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése.

A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése.

A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.

Továbblépés

feltételei

A foglalkozásokon való, aktív cselekvő részvétel.

A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése.

A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése.

A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek.

Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését.

A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása.

Ismerje fel az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás

veszélyeire, fogadja el az egészségvédelemnek és az élet feltétlen tiszteletének fontosságát.

Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel

II. rész 2. sz. melléklet

II. rész 3.sz. melléklet