Embed Size (px)
DESCRIPTION
Â
Citation preview
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Az iskoláskor pedagógiája
NBÁA-006/2
Oktató: Marton Eszter
Mekkora terhet bír el egy pálma?
PálmaPalánták
Készítették:
Bajor Dorottya
Kovács Adrienn
Mayer Fanni
Mészáros Rebeka
Nagy Kata
Órai munkák
Mese gondolati térkép kulcsszavak
gyermekkor
óvoda
zene
zeneterápia
álom
altató
boszorkány
szivárvány
család
kíváncsiság
repülés
rét
ünnep
népmesék
virágoskert
szárnyak
menyasszony
vidámság
csengő hang
nagyszülők
falu
mosoly
vers
mesebeli kerekerdő
ritmus
esti mese
játszótér
Absztrakt
Mekkora terhet bír el egy pálma?
Bajor Dorottya
Kovács Adrienn
Mayer Fanni
Mészáros Rebeka
Nagy Kata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Kulcsszavak: differenciálás, értékelés, házi feladat, kiégés, adminisztráció, óraszám, minőség,
szerkezetváltó iskola, tőke, szelekció, motiváció, mindennapos testnevelés,
személyiségfejlesztés, szellemi és fizikai terhelés, túlterheltség, tanórán kívüli oktatás, iskolán
kívüli tevékenységek, különóra
„Teher alatt nő a pálma”- tartja a régi latin mondás, miszerint az ember teste, lelke és
személyisége akkor fejlődhet egészséges módon, ha a megfelelő időben és kellő mértékben,
minőségben próbák érik. Nehéz megtalálni az arany középutat, ugyanis nagymértékben a teher
túlterheltséggé válhat. Az utóbbi években egyre elterjedtebb problémakör a terhelés az oktatási
intézményekben, amely egyaránt érinti a tanulókat, a pedagógusokat és a szülőket. (Mayer,
2003). Megfigyeléseink az iskolákban lévő személyek terheire irányultak, azoknak a
mennyiségére, minőségérése, a sokféle összefüggésre, illetve, hogy az adott személynek ezek
egyáltalán problémát jelentenek-e.
A tanításra való felkészülés plusz munkákat igényel, megterhelők az adminisztrációs
feladatok, magas az iskolában töltött órák száma, fenyegető probléma a kiégés, de mindezek
ellenére a jövedelem csekély mértékű. (Lannert és Sinka, 2010). Ezen állítások alapján választ
szerettünk volna kapni arra, hogy a magyar tanítók számára az iskolai élet milyen terheket
jelent, valamint nagy hangsúly került az osztályfőnök szerepének vizsgálatára, továbbá, hogy
milyen különbségek jelennek meg a kezdő és gyakorlott pedagógusok között.
A tanító felelőssége megjelenik a házi feladatok témakörben is, hiszen ő az, aki
megszabja a lecke minőségét, ő differenciál, ellenőriz, értékel. A gyermekben ki kell alakítania
a képességet az önálló tanulás feltételeinek megteremtésére, hiszen anélkül a feladat célját
veszti (Lányi, Kereszty, 2008). A házi feladatok esetében több olyan tényező is jelen van, ami
fokozhatja a túlterheltség mértékét. Megfigyelésünk fő szempontja a házi feladattal kapcsolatos
alapkövetelmények gyakorlati megvalósulása, illetve az, hogy mekkora terhet jelent ez a diákok
számára.
A megfelelő tanulmányi teljesítményhez azonban sokszor nem elegendő az otthoni
felkészülésbe fektetett idő, ezért lehet, hogy napjainkban egyre népszerűbbé vált a különórára
járás, legyen szó akár iskolai korrepetáló-felzárkóztató foglalkozásokról, akár iskolán kívüli
rendszeres elfoglaltságokról. 2003-ban az alsó tagozatos gyermekek mintegy háromnegyed
része rendelkezett rendszeres délutáni elfoglaltsággal, mely a napi elfoglaltságok óraszámának
10%-át teszi ki (N. Kollár, 2003). Ennek okán vizsgálódásaink során kitértünk a tanórán kívüli
tevékenységek, az otthoni felkészülés mennyisége és az iskolában végzett pedagógiai munka
összefüggéseire.
A tanulók egészséges személyiségfejlődéséhez az elme trenírozása mellett nem
elhanyagolható a test edzése sem. A szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyba állításának
érdekében vezették be a mindennapos testnevelést (Csinády, 2014). Egy felmérés szerint azok
a gyerekek, akik nem szerették a testnevelés órát, leggyakrabban saját ügyetlenségüket, az
erőltetettséget és az osztályzást jelölték meg negatívumként (Mikulán, 2013). A kutatásunk
célja az volt, hogy kiderüljön a diákok örömként vagy teherként élik-e meg plusz két óra
testnevelést.
Egyik résztémánk azt vizsgálja, hogy egy negyedik osztályos tanuló számára mennyire
megterhelő az ötödik gimnáziumi osztályba való felvételi. A szakirodalom (Lannert, 2003) és
a tapasztalat között ellentét van a felkészülés nehézségében. A családi háromféle tőke és az
iskolai támogatás azonban mindenhol hangsúlyozásra került (Liskó, 1996). A minden
szempontból előnyös helyzetben élő tanulók kerülnek általában szerkezetváltó iskolákba, ezzel
elősegítve a korai társadalmi szelekciót (Horn, 2010).
Kutatásaink során négy oktatási intézményben tettünk látogatást, ahol gyerekekkel
töltettünk ki kérdőívet, pedagógusokkal készítettünk interjúkat, valamint tanítási órákat
figyeltünk meg.
Összességében elmondható a megfigyeléseink alapján, hogy a tanulók és pedagógusok
terhei elég színes palettát mutatnak, és a terhelés fokozata széles skálán mozog, de mindezek
ellenére az általunk megfigyelt személyek többsége a rá mért feladatok ellenére jól teljesít.
Intézménybemutatások
Széchenyi István Általános Iskola
A Széchényi István Általános Iskola Dunakeszin található egy csendes környéken, de
közel a vasútállomáshoz és a buszpályaudvarhoz, így a helybéli és bejáró tanulóknak is ideális
választás. Az intézmény működtetője a Dunakeszi Város Önkormányzata, és 1. évfolyamtól a
8. évfolyamig tanulhatnak itt a diákok. "Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában
rejlik" – látható az iskola zászlaján az idézet Széchenyi Istvántól, akinek a nevét az intézmény
1991-ben vette fel.
Jelenleg az iskola 2 épületben működik, két különböző, de egymáshoz közel eső
utcában, és mindkét helyen sor került a menza kiépítésére is. A Posta utcai épületben tanulnak
az alsó tagozatos diákok, a Károlyi utcai fő épületben pedig 3. évfolyamtól. A főépületben
található egy hatalmas aula, ami alkalmas az ünnepségek megtartására. A termek világosak a
sok ablak miatt, a folyosókat a gyermekek által készített munkák díszítik. Az udvar nem
általános iskolának megfelelően felszerelt, mivel egy mászóka kivételével nem található ott más
játék. Egy földdel borított focipálya került kialakításra csak, körülötte egy veszélyesnek tűnő
lelátó helyezkedik el. A mindennapos testnevelés keretében az alsós diákok néptánc
foglalkozáson vesznek részt, valamint az iskolában működik a Diáksport Egyesület, ami
számos sportot biztosít a gyermekeknek. Az intézményben felső tagozaton emelt szintű
matematika oktatás zajlik, valamint már alsó tagozatban megjelenik a bontott csoportos
nyelvoktatás. A gyerekek első évfolyamtól választható jelleggel tanulhatnak németet vagy
angolt, negyedik évfolyamtól pedig kötelező a nyelvtanulás. Az iskola életét szakkörök,
versenyek, kirándulások, erdei iskola színesítik.
Az iskolában reggel 8 és délután 16 óra között folyik a tanítás, amit 2 pedagógus
közreműködésével biztosítanak, így több idő jut a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra,
ugyanakkor az osztályfőnököknek nagyrészt egész nap az intézményben kell lenniük. A tanítási
órák 45 percesek, köztük 15 perc szünet van, kivéve a 6. óra előtt, amikor az étkezésre kerül
sor. A többi szünetben a tanulók vagy a tanteremben, vagy pedig az udvaron tartózkodnak.
A Széchenyi István Általános Iskola alapvető feladata az önismeret fejlesztése, a
nemzeti öntudatra való nevelés, az aktív állampolgárrá nevelés, testi és lelki egészség
kialakítása, erkölcsi nevelés, pénzügyi nevelés, környezettudatosságra való nevelés, a tanulás
tanítása, a kritikai gondolkodás fejlesztése, a felnőtt életre való nevelés. A pedagógusok jól
képzettek és nyitott személyiséggel rendelkeznek. Nagy hangsúlyt kap munkájukban a
gyermekek alapkészségeinek a megfelelő fejlesztése. Az intézményben logopédus és
pszichopedagógus tevékenykedik, és szoros a kapcsolat a környéken lévő szociális
intézményekkel és oktatási intézményekkel, az iskola körzetében érintett óvodákkal, kiemelten
az Eszterlánc Óvodával, a Radnóti Miklós Gimnáziummal, a Farkas Ferenc Alapfokú
Művészetoktatási Intézménnyel.
Hagyományőrző tevékenységek közül kiemelkednek az iskola névadójához kapcsolódó
események, kitüntetések. Szeptember 21-én megemlékezést tartanak Széchényi István
születésnapja alkalmából, rendszeres a Széchényi Nap megrendezése, továbbá 2 emlékplakett
is kiosztásra kerül. Az 1991-ben alapított „Széchenyi Emlékplakett Kiváló Pedagógusi
Munkáért” díjat megkaphatja az a pedagógus, aki legalább 10 éve az intézmény tagja és
kiemelkedően színvonalas munkát végez. Széchenyi István Emlékérem egy végzős diákhoz
kerül, aki legalább 4 éve az iskola diákja, valamint az egész iskolai pályafutása alatt az átlaga
4,6 fölött van.
Az intézmény célja, hogy a diákok képesek legyenek önállóan gondolkodni, másokon
segíteni, óvni a környezetüket és egészségüket. Ezt a célt a szülőkkel és a tanulókkal szorosan
együttműködve érik el a pedagógusok.
Rákóczi Zsigmond Általános Iskola
A Rákóczi Zsigmond Általános Iskola Borsod- Abaúj- Zemplén megyében, Vizsolyban,
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában üzemel. Nappali rendszerű nevelő-
oktató munkát, valamint általános iskolai felnőttoktatást végeznek esti, illetve levelező
tagozaton. 8. évfolyamig végzik a vizsolyi, korláti, illetve hernádcécei tanulók oktatását.
Az iskolában kötelező a nagycsoportos délutáni tevékenységen való részvétel, ami alsó
tagozaton legalább 3, felső tagozaton 4 csoportban az utolsó tanítási óra végétől délután 16:00-
ig. Ezzel lehetővé teszik azon tanulók számára is a nyugodt tanulás és a rendszeres, kulturált
étkezést, akiknek családi, szociális valamint kulturális háttere ezt nem biztosítja. Emellett
tömegsport, sportkör, énekkar, hittan, keresztény filmklub, könyvtárhasználat, illetve heti 45
percben szabadon választott szakkör áll a rendelkezésükre. Nagy gondot fordítanak az
osztályrendezvények, vetélkedők, versenyek, tanulmányi kirándulások, színház- és uszoda-
látogatások szervezésére.
Az osztályok között folyamatosan tisztasági verseny zajlik, amit a tanárok pontozás
alapján értékelnek. Szabadidős tevékenységként klub napköziket, a környékbeli iskolákkal
szemben versenyrészvételeket valamint minden éven megrendezésre kerülő Rákóczi-napot
rendeznek. A nemzeti- és egyéb ünnepekre minden alkalommal a felső és alsó tagozat diákjai
ünnepi műsorral készülnek, rendszerint színdarabokkal, hagyományőrző műsorokkal, valamint
az énekkarosok műsorával. Ilyen ünnepek például a karácsony, farsang, március 15-e, október
23-a vagy a magyar kultúra napja.
Minden év végén kiosztásra kerül a Rákóczi-díj, könyvjutalmak jó magatartásért,
tanulmányi eredményért, nevelőtestületi dicséretek, elismerő oklevelek, díszoklevelek. Annak
a tanulónak, aki az éven a legtöbbet tette az iskola hírnevének terjesztéséért, öregbítéséért
Király Ferenc- díjat adnak át.
A munkarend szerint a tanulók 8 órától 15 óráig vesznek részt a tanítási órákon és a
kötelező nagycsoportos délutáni tevékenységen, majd negyed órás uzsonna után
foglalkozásokon vesznek részt. Ezt követően 16:45-ig szabadidős tevékenységekre van
lehetősége az itt tanulóknak. A bejáró gyermekek a foglalkozások végén tanári felügyelettel
várják az autóbusz indulását.
Az intézmény céljai közé tartozik, hogy a gyermekek kiegyensúlyozott, a felnőtt életben
boldogulni tudó felnőtteké válhassanak, hogy minél több hátrányos helyzetű tanuló jusson el a
képességeinek megfelelő középiskolába, a készségek, képességek fejlesztése, az egészségre
nevelés, hagyományok őrzése és az, hogy a gyermekek nyitottá váljanak a megismerésre és
tanulásra.
A vizsolyi általános iskola fontosnak tartja az esélyegyenlőséget, ezt tükrözi az alábbi
két mottó is:
„Úgy szeresd őket, amilyenek, és olyanok lesznek, amilyennek szeretnéd.”
„Gyengébbeknek több segítség, a jobbaknak több szabadság és önállóság.”
Eötvös József Gimnázium
A másfél évszázados múltra visszatekintő budapesti intézmény hatosztályos
reáliskolaként nyitotta meg kapuit 1855-ben, és 1921-ben vette magára Eötvös József báró
nevét. Falain belül nappali rendszerű gimnáziumi nevelés és oktatás zajlik hat, öt és négy
évfolyamos formában, utóbbi esetében matematika-emelt nyelv, természettudományos-emelt
nyelv, illetve humán-emelt nyelv tagozaton.
Az épületben 29 osztályterem található mozgatható asztalokkal és székekkel, krétás
vagy filces táblával és megbízható internetkapcsolattal. A természettudományok, művészetek,
idegen nyelvek és a számítástechnika oktatását további 23 szaktanterem segíti. Ezek
többségében projektor és vetítővászon is van, a természettudományi szaktantermek pedig
laborral és szertár-előkészítővel egészülnek ki. A testnevelés oktatására 5 különböző terem áll
rendelkezésre, melyek közül a legújabb szabályos röplabda és kosárlabda pályával
büszkélkedhet.
Az Eötvös József Gimnázium a kultúrát nemcsak a felhalmozott műveltségtartalmak és
szociális viselkedésminták összességének tekinti, hanem egy élő, változó folyamatnak,
melynek elsajátításában fontos szerepet játszanak a tanuló egyéni sajátosságai, érdeklődési köre
és aktív részvétele. Ennek megfelelően fontos feladatának tekinti, hogy sokrétű lehetőségeket
biztosítson diákjai személyiségének teljes kibontakoztatására, egyúttal pedig elfogadja és
figyelembe veszi, hogy az oktatás, nevelés színtere nem csupán az iskola, hanem a társadalmi
élet számos egyéb fóruma is. Célkitűzései között szerepel a tanulás tanítása, az önálló és
élethosszig tartó tanulásra való nevelés, a sikeres pályaválasztáshoz nélkülözhetetlen reális
énkép kialakítása, a felnőtt lét szerepeire való felkészítés és az egészségtudat fejlesztése.
Mindezeken túl kiemelt szerephez jut a szociális érzékenység és a közösségtudat kialakítása.
Az intézmény éppen ezért igyekszik a lehető legkorábban kialakítani a kapcsolatot
leendő diákjaival. Az augusztus végén megrendezésre kerülő nulladikos tábor célja, hogy a
fiatalok az iskolakezdés előtt megismerkedhessenek egymással, az iskola szellemiségével, a
tábort vezető tanárokkal és felsőbb évesekkel, így már az első napon közös élményekkel
kezdhetik meg a tanulást. Az Eötvös József Gimnázium azonban nemcsak a jelenlegi tanulóival
vállal közösséget, fontosnak tartja az öregdiákokkal való kapcsolattartást is. Egyesületük
(Baráti Egyesület) folyamatos jelenléte a különböző rendezvényeken azt sugallja, hogy az
iskola egész életre szóló kötelék maradhat a diákjai számára.
"A jó iskola a tanítás mellett minél több szállal igyekszik magához kötni a tanulóit" (A
Budapest Eötvös József Gimnázium Pedagógiai Programja, 2014, p. 24). Ez az alapelv közel
száz éves hagyományra tekint vissza az iskola történetében. Az intézmény azt vallja, hogy a
tanításon kívüli programok elengedhetetlen szerepet töltenek be az iskolához való kötődés
kialakításában, a személyiségfejlesztés folyamatában, a nevelési célok elérésében. Állandó
délutáni programként tartanak filmklubokat, előadásokat, tánc-klubot, pedagógusok által
meghirdetett vagy önszerveződő szakköröket, beszélgetéseket, vitadélutánokat, többféle
sportolási lehetőséget is biztosítanak, valamint kórus és színjátszó kör is működik. Fontosnak
tartják az ún. "bázisok" kialakítását, mely lehetővé teszi a tanulók számára a folyamatos
délutáni jelenlétet. Ilyen az iskolai klub és teaház, a 30 ezer kötetet számláló könyvtár és a
tanulószoba. Az intézmény falain kívül különböző kirándulásokat, táborokat, kulturális és
csereprogramokat szerveznek.
Napjaink társadalma folyamatosan változik, a technika fejlődik, a munkaerőpiacon való
megfeleléshez fokozott rugalmasságra van szükség. Az Eötvös József Gimnázium célja és fő
feladata, hogy olyan felnőtteket neveljen, akik képesek hatékonyan alkalmazkodni az őket
körülvevő változásokhoz, illetve aktív részvételükkel nem csak "elszenvedni", de befolyásolni
is tudják azokat.
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Budapesten található a XI. kerületben.
Néhány percnyi sétára van a Móricz Zsigmond körtértől és a Feneketlen-tótól, így a megfelelő
közlekedés és a csendes környezet is egyszerre biztosított a tanulók és a pedagógusok számára.
Az iskola a katolikus Ciszterci rend fenntartása alatt működik. Ennek megfelelően nem csak
maga színvonalú oktatás, hanem szellemi-erkölcsi nevelés is folyik.
A többszárnyú épületet 1927-ben kezdték építeni, és két év alatt be is fejezték. 1998 óta
működik nyolcosztályos képzés. Azóta minden évfolyamon négy osztályt tartanak fenn.
Megközelítőleg 1200 tanuló jár ide, akiket 75 pedagógus tanít és nevel.
Az iskola nagyon biztonságos, portás ügyel a ki- és bemenőkre, valamint a folyosókon
minden diáknak külön zárható szekrénye van. Ez több szempontból is előnyös: nem kell a nehéz
iskolatáskát egész nap hordozni, és meg kell szervezniük, hogy melyik órákra milyen
felszerelést szükséges kivenni a szekrényből.
A tantermek a magas létszámú osztályoknak (38 fő) megfelelő méretűek és világosak.
Általában frontális a berendezésük. A falakon a gyermekek munkái és tematikus elrendezésű
alkotások, valamit szentképek és Bibliából kiírt motiváló igeversek láthatók. A hagyományos
zöld tábla mellett számítógép és interaktív tábla is található a legtöbben. Az iskola
sportorientált, ezért több jól felszerelt tornaterem és sportpálya áll rendelkezésre. Mindenféle
szaktanterem megtalálható a hozzájuk tartozó, jól ellátott szertárakkal.
A diákok aktív könyvtárhasználók, működik a Latinovits Zoltán Diákszínpad és a 25.
számú Szent Imre Cserkészcsapat is. A tanulók sok versenyen vesznek részt és kiváló
eredményeket érnek el.
Az intézménynek honlapja is van, ami a www.szig.hu webhelyen érhető el. Kiváló a
tájékoztatás a felvételiről és a továbbtanulásról. Aktuális programnaptár, órarend és megfelelő
kapcsolat felvételi csatornák is elérhetők rajta.
Az iskola nagy hangsúlyt fektet a sportra, ezzel neveli diákjait a csapatszellem
kialakítására, a küzdésre, az együttműködésre, az egymásra figyelésre és az egészséges
életmódra. Az iskolának a saját sportegyesülete az Emericus SE. A diákok számtalan sportolási
lehetőség közül választhatnak (kézilabda, röplabda, kosárlabda, torna, foci stb.) . A csapatok
rendszeresen és eredményesen indulnak sportversenyeken. Az egyesületben és az iskola
keretein belül sportoló diákok is támogatva vannak, és eredményeiket büszkén írja meg az
iskolaújság, a Pingvin.
A ciszterci pedagógia az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektet a diákok nevelésére.
Keresztény, katolikus életre nevelés valósul meg a ciszterci lelkiség sajátos hagyományainak
és adottságainak figyelembevételével.
Az ünnepekkor (évnyitó, évzáró, hamvazó szerda, Szent Imre nap) az egész iskola
szentmisén vesz részt. Az osztályok a napot imával kezdik és zárják le. Az iskola különleges
köszönése a „Benedicite!”, amire a válasz: „Dominus!”. Az osztályoknak hetente
osztálymiséjük van, amin ők maguk zenélnek. Az iskola névadójának neve napján tanítás
helyett „Szent Imre nap” van, ilyenkor az iskola öregdiákokat, híres sportolókat és
szakmájukban sikeres embereket hív meg, hogy különböző és érdekes témákban előadjanak a
diákoknak. Minden osztálynak saját szentje van, akinek életét és nézeteit ötödikesként
megismerik és a későbbiekben akár ellátogatnak az adott szent zarándokhelyére. Így a
különböző osztályok nem „6. b” vagy „11. c”-ként vannak emlegetve, hanem „Szent Lukács”
vagy „Szent Fausztina osztályként”. Ez különleges öntudatot ad az osztályoknak és sokkal
személyesebbé teszi a ballagás után folyosóra kiakasztott tablójukat is.
Az érettségihez kötelező ötven óra közösségi munkát a kilencedik évfolyam a Szent
Erzsébet Szeretetszolgálat keretében végzi. Szabadon választhatnak a szolgálati lehetőségek
közül. Mehetnek hajléktalan emberekhez ételt vinni és beszélgetni, idős vagy rászoruló
személyeknek segíteni, fogyatékkal élő gyerekekkel játszani vagy akár korrepetálhatnak
fiatalabb diákokat.
Ezek a szokások és rituálék teszik az átlagos tanulókat „imrés diákká”. Ahogy
pedagógusok fogalmaznak az itteni diákok „a Szent Imrés buborékban nevelkednek, és ez
készíti fel őket a nagybetűs ÉLET-re”.
Gondolati térkép
Kulcsszavak: túlterheltség, pedagógus, tanuló, magatartászavar, kiégés, egészségügyi
problémák, teljesítmény, személyiségfejlődés, családi háttér, különórák, iskolatípus,
módszerek
Felhasznált irodalom:
1. Csinády R. V. (2014). Ismét legyen rögeszme az eszme: ép testben ép lélek. Egyházi
középiskolai testnevelő tanárok a mindennapos testnevelés megvalósíthatóságáról,
előnyeiről és hátrányairól. Mediárium (Társadalom - Egyház – Kommunikáció), (8), 39-
56.
2. Falus I. (szerk.). (2004). Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest:
Nemzeti Tankönyvkiadó.
3. Gloviczki Z. (1997). Az iskolák közötti átjárhatóság és a nyolcosztályos gimnázium. Új
Pedagógiai Szemle. (47). 1. 44-46.
4. Kerber Z. (1997). Matadorok előnyben? - Kerekasztal- beszélgetés a szelekció
ellentmondásairól a magyar iskolarendszerben. Új Pedagógiai Szemle. (47). 9. 18-30.
5. Lannert J. és Sinka E. (2009). A pedagógusok munka - és munkaidő-terhelése. TÁRKI-
TUDOK
6. Lányi M. (2008). Hogyan tanítsunk? In: Vojnitsné Kereszty Zs., Kókayné Lányi M.
(2008). Könyv a differenciálásról. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató
Közhasznú Társaság, 130-136.
7. Mayer J. (2003). A tanulók munkaterheiről. Új Pedagógiai Szemle, (7-8), 70-87.
8. Mihály I. (2004). Tanulás "árnyékban", avagy a tanügyi második gazdaság működése.
Új Pedagógiai Szemle, 54 (4-5), 150-155.
9. Mikulán R. (2013). Az iskolai testnevelés szerepe és jelentősége az
egészségfejlesztésben. Új Pedagógiai Szemle, (63), 48-69.
10. Rétsági E. (2014). Mindennapos testnevelés az iskolában. Élet és tudomány, (69), 1166-
1167.
11. Stöckert-Kozák A. (2013). Öntsünk tiszta vizet a pohárba: egész napos iskola, vagy
egész nap az iskolában? Új Köznevelés, (9), 10-12.
12. Szandai K. (2000). Társadalmi dilemmák az oktatásban – avagy újra a hat- és
nyolcosztályos gimnáziumokról. Új Pedagógiai szemle, (50). 3. 15-21.
13. Szénay M. (2003). A diákok munkaideje. In Mayer J. (szerk.) A tanulók munkaterhei
Magyarországon. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. Letöltés helye:
http://ofi.hu/tudastar/tanulok-munkaterhei/diakok-munkaideje
