Táj, mint fejlesztési egység és feltétel

Szilvácsku Zsolt PhD tájépítész – jogász

MAGYAR NATÚRPARK SZÖVETSÉG

SZIE TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANSZÉK

1

Fejlődés

„A fejlődés igazsága annak teljességében áll: nem lehet valóságos a fejlődés, ha nem az egész ember és minden ember fejlődése.

Ez a Populorum progressio központi üzenete, amely ma is, és mindig érvényes.”

(Caritas in veritate, 18.48)

A reziliencia egy rendszer (személy, közösség, erdő, város, gazdaság) képessége a változásokhoz való alkalmazkodásra és a további fejlődésre. A képesség, hogy sokkhatásokat és zavart – mint a gazdasági válság vagy a klímaváltozás – a megújulás és innovatív gondolkodás ösztönzésére használja. A reziliens gondolkodás magában foglalja a tanulást, sokféleséget, és mindenekelőtt a hitet, hogy ember és természet szorosan kapcsolódik, lényegében egy szocio-ökológiai rendszert alkot.

Reziliencia Központ, Stockholm 2

Fejlődés vagy hanyatlás? • A területi fejlődés olyan strukturális változás, a mely

következtében a gazdasági, a kulturális, a politikai, az ökológiai és más tényezők viszonyrendszere, kapcsolatrendszere fejlődik, amely a megőrzés és a fejlesztés helyes mértékének irányába ható folyamatos előrehaladást kell, hogy jelentsen. Az életértékek mentén elkötelezett fejlesztés eredményezhet csak fejlődést, területi fejlődést.

• Akkor beszélhetünk a fejlesztés eredményeképpen fejlődéséről, ha legalább megőrizzük, sőt javítjuk a környezet, a táj eltartó képességét, az élőhelyek, élőlények egészségét és az ember fizikai, szellemi, lelki egészségét. Amennyiben nincs tekintettel a fejlesztés ezekre a központi értékekre, akkor nem fejlődésről, hanem hanyatlásról, rombolásról, de legalábbis problémák gyártásáról beszélünk.

3

Természeti erőforrásaink • Alapvető életfeltételünk: a termőföld, a víz, a levegő, klíma,

az élővilág, az ökoszisztémák, a táj kezelésének alapvető szempontjai:

• Az erőforrások kímélete, takarékosság a fejlesztések során, a víz, az anyag és az energiatakarékosság (nem csupán hatékonyság) érvényesítése, a talaj, mint ökológiai rendszer védelme, a hatékonyság technológiai szempontjainak fejlesztése mellett;

• A kibocsátások és terhelések csökkentése, mérséklése a fejlesztések során, például a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésében, a levegőminőség javítása; szennyvíz és a hulladék kibocsátás, termelés mérséklése;

• A táji, domborzati, klimatikus adottságokhoz illeszkedő és takarékos, az ökoszisztémák állapotának megőrzését és javítását elősegítő ésszerű és kíméletes területhasználati szempontok érvényesítése.

4

5

Társadalom

Fenntarthatósági kultúra, környezeti és társadalmi tudatosság,

partnerség

Fenntarthatósági szempontokat

érvényesítő menedzsment

szervezet

Források

/amit és ahonnan

felhasználunk/

Nyelők

/amit és ahová kibocsátunk,

szennyezünk

Biodiverzitás Ökoszisztéma

Erőforrás és

Területhasználat

projektek

megvalósítása

5

Emberi (személyi) és társadalmi erőforrásaink

Egészség:

Spirituális

Lelki

Családi/közösségi

Fizikai/biológiai

Demográfiai helyzet

Képességek, tudás megtartása és fejlesztése

Az erkölcsi normák és

értékek

Az egyének közötti

kapcsolatok

A bizalom

Az egyének alkotta

szerveződések, intézmények,

A kulturális tevékenységek,

kulturális örökség

Egyéni és közösségi tudás 6

Táji és ökoszisztéma szintű eredményesség

A haltermelés és az ökoszisztéma szolgáltatások

harmonikusan együtt, egymást támogatva nagyobb értéket

állítanak elő.

Az extenzív és fél-intenzív halastavak termelési és összes

ökoszisztéma szolgáltatási funkcióinak gazdasági hatása

(Turkowski&Lirski, 2011)

A termelési funkció értéke: 4.830 EUR/ha/év

Az összes ökoszisztéma szolgáltatási funkció együttes értéke: 52.857 EUR/ha/év

7

8

Erőforrások használata

Alapok újragondolása (költségcsökkentés új formái, birtokon kívüli bevételek stb.)

9

10

MOZAIKOS (TÁJI) ALKALMAZKODÁS (Adapting Mozaic)

Vezérlő értéktényezők: • Táj, mint alapegység, regionalitás • Alkalmazkodás, innováció • Életképesség, hálózati együttműködések,

összekapcsoltság • Személy, közösség, víz, talaj, biológiai sokféleség

Várható következmények: • táj, vízgyűjtő szintű döntések; • erős lokális intézményrendszer és oktatás; • az ökológiai problémák proaktív megközelítése; • gazdaság adaptív és innovatív • emberi populáció eltartóképessége javul

Táj, mint az (ön)fenntartás meghatározó rendszere és

intézménye és erőforrásainak bázisa

• a táj elsősorban élettér – Tényleges Áldásos Jelenlét

• a tájépítész szakma rendkívül határozottan emeli ki a táj egyéni és közösségi (kulturális) érzékelését, értelmezését, illetve az emberi tevékenységet, mint tájalakító tényezőt, hangsúlyozva a kölcsönös egymásra hatást a természet és a társadalom között

• Ahhoz, hogy a tájat érintő folyamatokban aktívan és tudatosan részt vegyünk, nemcsak a táj ökológiai, esztétikai értéke és ezen értékek alapján meghatározott kapcsolatrendszere fontos, hanem a tevékenységeket vezérlő kulturális, etikai és gazdasági értékek és működésük

MINDENKINEK MEG KELL TALÁLNIA, HOGY MILYEN TÁJHOZ KÖTŐDIK ÉS MELYIKÉRT VÁLLAL FELELŐSSÉGET!

11 11

A táj, mint áttekinthető kapcsolatrendszer

• A tájjal, a hellyel közvetlen kapcsolatban állunk, míg a globális térrel való kapcsolatunk közvetett.

• A helyben végzett cselekedeteink következményei közvetlenül helyben jelentkeznek, s ezért az elkövetett tévedéseink eredményei láthatók, s kijavíthatók, addig a térben valahol magvalósuló tevékenységeinket más ellenőrzésére bízhatjuk csak.

• Amit nem érzünk, nem látunk közvetlenül, számunkra olyan mintha nem is létezne, olyan amelyért nem tartozunk felelősséggel, elszámolással.

• A visszacsapás, pedig attól függetlenül, hogy tudomásul vesszük-e vagy sem, biztosan bekövetkezik, de mivel közvetlen fenyegetését nem érzékeljük, nem törődünk vele. Így figyelmen kívül hagyjuk a negatív visszacsatolást.

12

Táj, mint tervezési és fejlesztési egység

• a táj, mint egy a helyi szereplők együttműködésében, külső szakértői, igazgatási, társadalomtudományi és –politikai, de legfőképpen ökológiai szempontok alapján lehatárolt, önálló szubszidiaritást igénylő intézményesítése, társadalmasítása

• a táj (léptékében a kistájhoz közel álló méretű) önálló egységként történő kiemelt megkülönböztetése

13

Az 1. és a 2. szint is előtérbe kerülhet 2014-20 között,

a 3. és a 4. szint megalapozottabbá és

eredményesebbé válhat

ez által:

14

Értékek, értékrendszer

Jövőkép, identitás

Az élet megőrzését és kibontakoztatását szolgáló

fejlesztések

Eredmények

• Annak a közösségnek, amely cselekvő attitűddel rendelkezik, a maga sorsát

felelősséggel a kezébe veszi és a változásoknak elébe megy, a stratégia fejlesztése valójában fejlődés-nevelő munka.

• A makro-stratégia és az egyéni-kisközösségi fejlesztés közvetlenül

összekapcsolódik.

Értékközpontú eredményes fejlesztés és menedzsment

15

Eredményvezérelt menedzsment „Egy szervezet működési módja, amely értékek által motivált és

az alkalmazott folyamatok és erőforrások kezelése a megcélzott

eredmények megvalósulására irányul„

1. Speciális eredmények, amelyek mérhetők, monitorozhatók, relevánsak

2. A felhasznált erőforrások megfelelőek ahhoz, hogy a megcélzott eredmények

megvalósuljanak

3. A szervezeti működés biztosítja a felhatalmazást és felelősséget az

eredmények és az erőforrások kezelésére

4. A szervezet tervezési, monitoring, kommunikációs és az erőforráskezelési folyamatai alkalmasak arra, hogy az erőforrások

felhasználásával a vágyott eredményeket érjék el.

16

17

2014-20 közötti időszak fejlesztési kihívása:

A KÖZÖSSÉGI, FELELŐS RÉSZVÉTEL ÉS RÉSZVÉTELRE KÉPESÍTÉS

• Milyen módon tudjuk egyszerre tanulni és tanítani a részvételt, illetve biztosítani a részvételt, valamint a szubszidiaritás feltételeit helyi szinten?

• Milyen eszközökkel tudjuk megerősíteni a helyi közösségeket, illetve ahol nincsenek, ott létrejöttüket segíteni?

• Magyar Nemzeti Vidék Hálózatban rejlő hálózati együttműködések lehetőségét ki tudjuk-e használni?

18

• Tudunk-e élni a területi integrációt táji, nemcsak közigazgatási szinten lehetővé tevő eszközökkel?

• Idejében felismerjük és kidolgozzuk a különböző táji léptékek és közigazgatási területi szintek összehangolásában, rejlő lehetőségeket? (pl. táji koordináció)

• A megyei, a több kistájat, járást érintő tájszintű tervezésben, szerződésekben rejlő lehetőségeket felismerjük-e?

2014-20 közötti időszak fejlesztési kihívása:

A TERÜLETILEG INTEGRÁLT TÁJSZINTŰ FEJLESZTÉSEK

19

2014-20 közötti időszak fejlesztési kihívása:

A SZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSE A KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK GYARAPÍTÁSÁVAL, AZ

ÉLETKÉPESSÉG MEGŐRZÉSÉVEL

• Tudnunk-e területi szinten eredményt elérni a szegénység csökkentésében, úgy, hogy közben ne tékozoljuk el a természeti és kulturális kincseinket, hanem azok értéke és a mindennapi életben betöltött szerepe erősödjön?

• Az innováció, a tanulás és a hálózati együttműködésekre alapozva tudjuk-e javítani közösségeink és a tájak életképességét?

20

Köszönöm a figyelmet!

Ön melyik tájért és közösségének életképességéért vállal felelősséget?!

Szilvácsku Zsolt

szzs.uni@gmail.com 21