Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Pályaszocializáció
Dr. Molnár ReginaSZTE ÁOK Népegészségtani Inté[email protected]
Vázlat
• A laikusból orvossá válás folyamata, a „rejtett tanterv” szerepe
• A példaképek hatása a pályaszocializációban
Orvosi karriermodellek éskarriertervezés
Kiégési szindróma és tünetei
Szervezeti és egyéni kiégés-megelőzésimódszerek
A pályaszocializáció jelentősége
• Befolyásolja a hallgatók hozzáállását
• Segítségnyújtás az „útkeresésben”
• Realitások megismerése
• Laikus idealizmus konfliktusmentes
átformálódása
Szocializáció
• Interdiszciplináris fogalom (szociológia,pszichológia, biológia, pszichiátria)
• Értékek, normák, viselkedési minták elsajátítása
• Biológiai lény társadalmi lény
• Egész életen át tartó folyamat
– Elsődleges szocializáció: család
– Másodlagos szocializáció: szakma, hivatás elsajátítása
PályaszocializációMerton
◦Szerepelmélet: tanulási folyamat – elméleti,gyakorlati tudás; viselkedési minták elsajátítása A hallgatók konkrét tudást, ismereteket,készségeket, viselkedési mintákat, beállítódást ésértékeket sajátítanak el és tanulnak meg kreatívankombinálni, úgy hogy motiváltak és készek legyenekarra, hogy az orvosi szerepet professzionálisan éstársadalmilag jóváhagyott módon gyakorolhassák. E szocializációs folyamat legfontosabb - nemkizárólagos- intézménye az egyetem
PályaszocializációBourdieau
• Habituselmélet: érték- és normarendszer megismerése,azonosulás
• Be kell illeszkedni az orvosi társadalom belső rendjébe,laikusokkal való viselkedés módozatainak megtanulása,gyógyítással együtt járó bizonytalanság kezelése
• Folyamat, mely során az orvostanhallgató egyfelőlmegismeri az orvostársadalom sajátos értékeit,magatartásszabályait, szereprendszerét, másfelől azonosulazokkal
• Egyetemen direkt és indirekt módon is alakítják a hallgatókszemélyiségét
PályaszocializációBecker
Laikus beállítódás szakmai attitűddé alakulása
• Idealizmus
• Cinizmus
Jelenleg
Direkt szocializáció◦ Gyorsan fejlődik, átalakul Indirekt:◦ Pályázatok, projektek, szabadon választható képzések,
minőségbiztosítás, hallgatói visszajelzés◦ Mit is képzünk? Orvost vagy diplomás szakembert?◦ Milyen orvost? Technikai szakembert vagy empatikus
gyógyítót?◦ Külföldnek vagy Magyarországnak?◦ A társadalom, a beteg, az orvos, vagy az egészségügy
elvárásainak feleljen-e meg egy orvos?
Orvosi pályaszocializáció területeiDirekt szocializáció• Konkrét ismeretek előadások, gyakorlatok keretében• Óriási anyagmennyiség, elméleti túlsúly• Hallgatói elégedetlenség• Gyakorlati felkészületlenség• Kezdő orvosok inkompetencia érzése• Magatartástudományok háttérszerepe• Kreditekben meghatározott
Indirekt szocializáció„rejtett tanterv”
• Nemek szerinti szocializáció
• Hivatásszemélyiség (Bagdy Emőke)
Rejtett tanterv (hidden, indirekt, másodlagos)
Beállítódásokat, magatartási mintákat, viselkedésielemeket sajátítanak el a tanárokkal, idősebborvosokkal, hallgató társakkal, betegekkel folytatottkapcsolataik úgymond „melléktermékeként”.
E folyamatban az orvostanhallgató professzionálisorvossá válik és elsajátítja az orvosokra jellemzősajátos életstílust is (Merton).
Ezen rejtett tanterv fő célja a kívánatos magatartástbeépíteni a hallgatók személyiségébe.
„Üzenet” Elképzelések formálódása: ki a jó orvos Orvosi identitás kialakítása
Rejtett tanterv
Története
1. Ismeretlen jelenség
2. Felfedezik, értelmezik (Mo: 1980-as évek, DOTE)
3. Tervezik, fejlesztik, direkt folyamattá válik
4. Protokollok, stratégiai tervek, kompetenciák kialakítása
Rejtett tanterv eszközei
Tantárgyi struktúra speciális jellege Sajátos tér és időszervezés Szakmai nyelv használata Orvosképzés kizárólag nappali tagozaton történik, így a
rejtett tanterv minden hallgatóra hatást gyakorol,megnehezíti a külsősökkel való kapcsolattartást, így ahallgatók számára könnyebben dominánssá válik azorvostársadalom norma és értékrendszere.
Fehér köpeny Különleges gyakorlatok Szeparált képzés
Nemek szerinti szocializáció
• A pálya elnőiesedése
• Nők példaképe: Florence Nightingale
• Férfiak példaképe: supermen
• Speciális kurzusok nőknek
• Nők férfi hivatásbeli szerepben
Hivatásszemélyiség
A személyiség a hivatásra tehát megérik, deérlelhető, alkalmassá is tehető, ezértbeszélhetünk hivatásszemélyiségről.
Pályaalkalmasság?
Anticipatív szocializáció
A külső kényszeren alapuló szereptanulás csupán rövid ideig, aképzés elején jellemző.
A releváns, képzésért felelős személyek szakmai szocializációban aspecifikumot az elkötelezettség kialakításában, az önszabályozásonalapuló normatív szocializációban látják.
A résztvevők állandóan próbálgatják jövőbeli szerepeiket,találkoznak betegekkel, megelőlegezik maguknak az orvosimagatartást.
Ebben a szakaszban fontosak a modellként szolgáló orvosok,valamint a laikusokkal való találkozások, melyekben a hallgatótegyértelműen orvosi szerepbe kényszerítik, orvosi tanácsot kérvetőle, előlegezve számukra természetesen az orvosi szerepgyakorlásával járó privilégiumokat is.
A vizsgáktól való félelem helyett a szakmai útkeresés, érdeklődéskell /ene/, hogy motiválja a tanulást.
Hivatás jellemzői
o Erkölcsi értékek
o Elhivatottság
o Szakmai autoritás
o Szaktudás
oMonopolhelyzet
o Korlátozott versengés
o Autonómia
Deprofesszionalizáció
Az orvosi hivatás hagyományos formájának(egyszemélyes gyógyítás) alapvetőmegváltozását, a hivatás klasszikus értékeinekfeladását, a gyógyítók és betegekelégedetlenségét jelenti.
Jellemzői az orvosi hivatás autonómiájának csökkenése a gyógyítás elszemélytelenedésében orvosok nyomasztó pszichés megterhelésében a hivatásbeli, erkölcsi értékek erodálódásában az orvoslás egyre inkább veszít hivatás jellegéből és
közelít más polgári foglalkozásokhoz
Az orvoslás napjainkban is az egyik legmagasabbpresztízsű és legtöbb privilégiummal rendelkező hivatásmaradt annak ellenére, hogy megfogyatkoztakprivilégiumai, és csökkent a távolság az orvoslás és másmagas presztízsű szakmák között.
A deprofesszionalizációt kiváltó tényezők
A tudományok és az orvosi technológiarobbanásszerű fejlődése
Tömeges egészségügyi ellátás
A költséghatékonyság dominanciája
A hálapénz intézménye
A „konkurencia”
A bizonyítékokon alapuló gyógyítás
Fogyasztói igények megjelenése
Orvosok elvárásai: „controllable lifestyle”
Új jelenségek az orvoslásban
Rendszerváltást követően a piaci szférakiszélesedése Felsőoktatási reformok – tudásbővítésOrvoshiány Elhelyezkedés differenciálódása Elvándorlás Fogyasztói elvárások megjelenése Egészség- és szépségkultuszOrvosok új elvárásai Feminizálódás
Példaképek
Családtagok Orvosok Média befolyásoló szerepe Mentor programMegjelenésük: • Pályaválasztási motivációk• Pályaorientáció• Orvos-beteg kapcsolat• Egyéni életvezetés• Stressz kezelés - devianciák
Példaképek Családtagok Orvosok Média befolyásoló szerepe – növekszik – reális? Mentor programMegjelenésük: • Pályaválasztási motivációk• Pályaorientáció• Orvos-beteg kapcsolat• Egyéni életvezetés• Stressz kezelés – devianciák
• Hivatástudatot erősíthetik• Negatív példa is átöröklődik (dohányzás, klinikai
gyakorlatok)
Karriertervezés
• Gondolkodásmódot, hozzáállást, új dolgokra valónyitottságot, gondolkodást önmagunkról
• Mit szeretnénk elérni, hol tartunk ebben afolyamatban, és ha elértük, tudunk-e örülni neki,és új célokat megfogalmazni?
• Hosszú folyamat• Önállóan, szervezetten• Új fogyasztói célcsoport: orvosok, gyógyszerészek,
stb.
Karriertervezés
Lehetőségek:
Piaci szféra, külföldÁllami szféra Egészségügyi életpályamodell (rövid és hosszú távú
megoldások) A részmunkaidőben foglalkoztatottak számának növelése Nőbarát kórházak megteremtése Nyugdíjkor kedvezmény biztosítása Vonzó életpályamodell Diákhitel átvállalása Hallgatói ösztöndíjak?
- oktatás (OKJ, főiskola, egyetem, Bologna)- továbbképzések (pontszerző)- publikációk- kutatások- tanítás- vezetői szerepvállalás
A kiégési szindróma és tünetei
1. Mi is az a burn out?
2. Néhány kiegészítés a jelenséghez/vizsgálati eredményekhez
3. Boldogság, jóllét, egészség
4. Megelőzési lehetőségek
Mi is a kiégés?
• Tünetcsoport
• Pszichoszomatikus megbetegedés
• Fizikai, érzelmi, mentális megterhelés
• Nagyfokú érzelmi megterhelés, mely stressz hatására alakul ki
• Több mint egyszerű fáradtság
MUNKA VILÁGÁBÓL AZ EGYÉN FELÉ
Megjelenése
• Nemcsak a munkában jelenik meg• Kimerültség, fásultság, közömbösség• Megfelelési-bizonyítási kényszer• Önfeláldozás• Empátiás készség visszafejlődése, visszahúzódás, védekező
viselkedés• Intolerancia növekedése, fokozott érzékenység a stresszre• Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése
(pl. idegennek érzik testüket.)• Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség• Alacsony önértékelés• Munkateljesítmény csökkenése • Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya• A személyközi kapcsolatokban :negatív, cinikus,
rosszindulatú kommunikációs stílus.
A kiégés összetevői
• Érzelmi kimerülés: mely alatt az emberiproblémákkal szembeni közönyt,a társashelyzetek kezelésére való alkalmasságelvesztésnek érzését értjük
• Elszemélytelenedés: azaz a betegek tárgykéntvaló kezelése
• Teljesítménycsökkenés: negatív önértékelés,kompetencia hiányának érzése
A kiégés folyamatának fázisai
Idealizáció : túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény Realizmus : amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén
tisztában van képességeivel, kompetenciájával,tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival,valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról
Stagnálás / kiábrándulás: amikor a munka már nemjelent örömet, a motivációk csökkennek, a szakemberfeladatait rutinszerűen végzi
Frusztráció : a szakember ingerlékeny, feszült lesz,stressztűrése csökken
Apátia/fásultság: pálya elhagyása, az illető már amagánéletben sem talál semmi örömet.
A kiégés ok-okozati kapcsolatának folyamatábrája
Segítő szindróma (Schmidbauer 1977)
• Tünetcsoport
• A segítő foglalkozást űző pszichés egyensúlyabizonytalan
• Mások megsegítésében látja az önmegvalósítást, sajátélete, szükségletei háttérbe szorulnak
• Segítségre szorulna, de a segítségkérést megtagadja
• Rejtett aggresszió
• Ingadozó önértékelés
• Korai nárcisztikus sérülés
EGYÉN FELŐL IRÁNYUL A MUNKA FELÉ
Segítő szindróma típusaiA foglalkozás áldozata: segítőként viselkedik a magánéletben
is, a szakmai identitása elsorvasztja a magánéletét, melyhosszú távon elviselhetetlen teherré válik, hacsak nincsjelen valamilyen spirituális indíttatás (pl. apácák)
Hasítás: a munka és a magánélet éles különválasztása történik,a hivatásában határozott, felnőtt segítőből otthon sértett,gyenge kisgyermek válik
Perfekcionista: szakmai ideáljait a magánéletében is igyekszikmegvalósítani, nem bocsájtja meg magának a kudarcot,állandó megfelelési kényszer gyötri, személyessikertelenségei a hivatását is megkérdőjelezik
"Kalóz": foglalkozását használja ki, hogy elszegényedett intimszféráját gazdagítsa, szakmai működése során szerezkapcsolatokat, a segítettből könnyen barát, szexuálispartner válhat
Megelőzés
• Egyéni és/vagy szervezeti szinten?
A kiégés folyamatába 2 ponton tudunk beavatkozni:
– A munkakörülmények módosításával
– Az egyéni változással/változtatással
MEGELŐZÉS
A különböző szakaszokban a kezelés lehetőségei mások.
Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre valóösszpontosítás, az irreális elképzelések, célokátformálása a feladat.
A stagnáció fázisában a mozgósítás, szakmai képzések,csapatépítő tréningek, a munkatársakkal valókapcsolat erősítése fordíthatja vissza a folyamatot,
A frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, aváltoztatások lehetőségének megteremtése előnyös.
Az apátia fázisában új, reális célok keresése mozdíthatjaki a szakembert állapotából.
MEGELŐZÉS1. önismeret, képzések, továbbképzések, tréningek, a támogató
munkahelyi háló kialakítása2. döntő a személyes motivációk tisztázása, az önmagunkról
kialakított kép valódisága, a hivatás határainak tisztázása3. foglalkozás-választás átgondolása, tudatosítása, tisztázni
magunkban, melyek azok a területek, ahol sikertelenségetértünk meg
4. nem szabad engedni, hogy elaprózódjunk5. időt kell szakítani tisztázó beszélgetésekre6. felül kell vizsgálni a rutinjainkat és új módszereket kellene
kipróbálni
Megoldási módok
Egyéni stratégiák: pályaelhagyás, részleges pályaelhagyás
Megbízható, kiszámítható szervezeti keretek Orvosok bevonása a döntésekbe Emberi erőforrás menedzsment technikák
◦ Személyiségfejlesztés és karbantartás◦ Ön és továbbképzés◦ Idő-menedzsment technikák megtanulása◦ A személyiség felkészítése a hivatásra◦ Állóképesség fejlesztése◦ Hivatással való azonosulás problémaköre
Intézményi szintű lehetőségek
• 7 évenként egy, szabad fizetett év a regenerálódásra
• „Forgórendszer” alkalmazása, változatosság a munkabeosztásban
• Esetmegbeszélő, szupervíziós csoportok
• Képzéseken való részvétel
38
Módszerek
Önismeret, önreflexió Munkához való hozzáállás módosítása, felülbírálata Relaxációs, mediációs technikák elsajátítása Idő-menedzsment Támogató kapcsolatok Vezetők fontossága Tréningek Továbbképzés Csapatépítés Coaching
A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT FOGALMA
A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective well-being, SWB) „összetevői”
– élettel való elégedettség
– pozitív érzelem magas szintje
– negatív érzelem alacsony szintje