Pályázat a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola … · 2012-12-27 · 1.1. Épület Az iskola épülete alapvetően ideális a nevelés-oktatásra. Megfelelő számú

„Olyan oskolákra van szükség, amelyekből minél több hasznos polgár kerül ki..., hogy a

tanulók elsajátítsák a különböző foglalkozások alapelemeit, a velük kapcsolatos

legszükségesebb elméleti ismereteket...”

/Vajda Péter/

PÁLYÁZAT

A VAJDA PÉTER ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA

IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA

KÉSZÍTETTE:

Szontagh Pál

igazgató

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ GONDOLATOK

„HIT, HŰSÉG, HIVATÁS” – szakmai önéletrajz

„HAGYOMÁNY, HELYZETKÉP, HORIZONT” – helyzetelemzés

1. Tárgyi feltételek

1.1. Épület

1.2. Eszközök

2. Személyi feltételek

2.1. Pedagógusok

2.2. Nem pedagógusok

3. Tanulói összetétel

3.1. Létszám

3.2. Körzet

„HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ, HALADÁS, HÚZÓERŐ” – pedagógiai célok,

elképzelések, intézményfejlesztési program

1. Alapfeladatok

1.1. Nevelés

1.2. Oktatás

1.2.1. Emelt szintű oktatás

1.2.2. Képesség-kibontakoztatás

1.2.3. Nemzeti, etnikai, kisebbségi program

2. A megújítás igénye és lehetősége az iskola képzési rendszerében

2.1. Sportiskolai képzés

2.2. Tizenkét évfolyamos képzés

2.3. A középiskolai osztály indításának személyi feltételei

2.4. A középiskolai osztály indításának tárgyi feltételei

2.5. Központi és sportiskolai normatív támogatások alakulása a képzés

megváltoztatása esetén

„HÁLÓZATOSSÁG, HATÁSKÖR, HIVATAL” – szervezeti felépítés

1. Hatáskörök

2. Személyi kérdések

3. Információáramlás

4. Kiszámíthatóság

5. Munkafegyelem

6. Továbbképzések

7. Óra- és teremrend-szervezési kérdések

8. Mérés, értékelés, minőségbiztosítás

9. PR, iskolamarmeting

3

9.1. Public Relations

9.1.1. Óvodai szülői értekezletek

9.1.2. Iskolai nyílt nap, szülői fórum

9.1.3. Ovi-suli, zene-ovi, tesi-ovi

9.2. Iskolamarketing

9.2.1. Személyes kontaktus

9.2.2. Médiajelenlét

9.2.3. Rendezvényszervezés

„HÁTTÉR, HASZON, HATÉKONYSÁG” – gazdálkodás és intézményfenntartás

1. Létesítmény-fenntartás

2. Működési költségek

3. Bérgazdálkodás

4. Dologi kiadások

5. Ellátottak támogatása

6. Átvett pénzeszközök, pályázatok

7. Intézményi bevétel

7.1. Reklámtevékenység

7.2. Szponzoráció, mecenatúra

„HÁTORSZÁG, HÍDÉPÍTÉS, HELYZETFELISMERÉS” – az iskola

kapcsolatrendszere

1. Fenntartó Önkormányzat

2. Polgármesteri Hivatal

3. Kerületi nevelési-oktatási intézmények

4. Gyakorló intézmények

5. Külföldi kapcsolatok

6. Az iskolánkat segítő szervezetek

7. Szülői közösség

8. Szakmai közvélemény

EPILÓGUS

4

„Vezetőnek lenni küldetés, kihívás, küzdelem. Igazi alkotómunka. A szellem

emberéhez méltó vállalás. Különösen szép feladat az iskolák, kollégiumok,

óvodák vezetése, mert a múltat a jövővel összekötő köldökzsinór életben

tartását vállalja. Szép annak ellenére, hogy ma jóval több az igazgató

munkáját nehezítő, mint segítő tényező."

/Hoffmann Rózsa/

BEVEZETŐ GONDOLATOK

„Senki sem lehet próféta a saját hazájában” – tartja a bibliai mondás. Általában akkor idézzük, ha

a saját környezete nem érti meg a jobbra törekvő, változtatni akaró, elkötelezett újítókat.

De vajon nem lehet, hogy nem a környezetben van a hiba? Lehet, hogy csak nehéz hitelesen

előadni a „világmegváltó gondolatokat” a jól ismert közegben? Olyan környezetben megfelelni a

vezető szerepének, ahol régóta és mélyen ismernek? Ahol személyes életutunkat össze lehet

hasonlítani hangzatos célkitűzéseinkkel, elvárásainkat a teljesítményünkkel, hitvallásunkat a

munkásságunkkal?

Bizony, sokszor könnyebb „messziről jött emberként” reformokat bevezetni, mindent új vágányra

állítani, mint évek aprólékos munkájával folyamatosan, lépésről lépésre fejleszteni, jobbítani. Az

előző talán látványosabb, a második talán kedvesebb feladat.

Jómagam, aki főiskolai gyakorlatomtól fogva ehhez és csakis ehhez az intézményhez kötődöm,

nem akarom, nem akarhatom fenekestül felforgatni a Vajda világát. Magamat és az elmúlt évek

közös és sikeres erőfeszítéseit árulnám el, ha így tennék.

Hiszem ugyanakkor, hogy az iskola közege soha nem statikus, mindig mozgásban lévő, változó,

forrongó világ. Nem elég reagálni külső és belső változásaira, hanem proaktív alakítójává kell lenni

folyamatainak. Ezért dolgoztam beosztott pedagógusként, igazgatóhelyettesként és vezetőként is

– ezt kínálom a következő öt esztendőre is. Kollégáimmal együtt szeretném a Vajdát megtartani

annak, ami: a kerület, sőt a főváros meghatározó jelentőségű, ismert és elismert közoktatási

intézményének.

Vagyis – ha megtisztelnek bizalmukkal – szeretnék „próféta lenni” a saját „hazámban”.

Tisztelettel:

Szontagh Pál

5

“Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű.

Érts ahhoz, amit csinálsz!

Szeresd, amit csinálsz!

És higgy abban, amit csinálsz!

Igen, ilyen egyszerű ez.”

/Will Rogers/

„HIT, HŰSÉG, HIVATÁS”

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

1975-ben születtem Budapesten. Édesapám, Szontagh Tamás biológus, édesanyám, Kotsis

Dorottya, tanítónő. Egy testvérem van, Szontagh Márton, aki csellóművész, zeneiskolai tanár.

1999 óta nős vagyok, feleségem Mosoni Dóra, területfejlesztő geográfus, az Ecorys Kft. vezető

tanácsadója. Két gyermeket nevelünk: Júlia (2002) általános iskolába, Bence (2005) óvodába jár.

2010. áprilisára várjuk harmadik gyermekünk születését.

Tanulmányaimat a Váli utcai Általános Iskolában, majd a budapesti József Attila Gimnáziumban

végeztem. 1997-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-történelem szakos tanári

oklevelet, 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos

bölcsész és középiskolai tanári diplomát, 2002-ben a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi

Karán közoktatás-vezetői szakvizsgát szereztem.

Több akkreditált pedagógus-továbbképzésben is részt vettem, ezek közül a jelentősebbek:

Vezetőképzés az ökoiskolák vezetői számára (30 óra – 2007), Hatékony együttnevelés az

iskolában (30 óra -2007), Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének

elősegítésére (30 óra – 2006), Angol – Pre Intermediate nyelvtanfolyam (30 óra – 1999).

Olasz és angol nyelven beszélek, olaszból középfokú C típusú nyelvvizsgám (1993) van.

Felhasználói szinten értek a számítógéphez (Microsoft Word, Excel, Power Point, Internet Explorer

stb.).

Tanári képesítésem megszerzése óta (1997) a Vajda Péter Általános Iskolában dolgozom. 1998-

ban kollégáim közalkalmazotti tanácstagnak választottak, 1999-ben igazgatóhelyettesi

megbízatást kaptam. 2005-ben pályázaton nyertem el az igazgatói kinevezést. 2008-tól vagyok a

józsefvárosi igazgatói munkaközösség vezetője.

2007-től szerepelek az országos közoktatási szakértői névjegyzékben (szakterületeim:

tanügyigazgatás, európai uniós pályázatírás és projektmenedzsment, hátrányos helyzetű tanulók

integrált nevelése). 2004-ben a Gyermek és Ifjúsági Minisztérium általános, határon túli,

nemzetközi és európai uniós ifjúsági szakértője lettem. 2001-ben kerültem fel az Oktatási

Minisztérium közoktatási minőségügyi tanácsadói listájára (Comenius 2000 I. Intézményi Modell).

6

Vállalkozóként vettem részt az alábbi szakértői projektekben: szakértő (OFI, ökoiskolai

kritériumfejlesztés – 2009), szakmai vezető („Együtt működünk” pedagógiai konzorcium, HEFOP

2.1.5. adaptációs pályázat 2005-2008), minőségügyi tanácsadó (Consact Minőségfejlesztési és

Vezetési Tanácsadó Iroda Kft., Comenius 2000 I. Intézményi Modell kiépítése – 2004-től), szakértő

(FPI, Comenius 2.1 program- 2003-2004). 9 hónapos tudományos ösztöndíj (Politikatörténeti

Alapítvány, téma: Józsefváros közoktatása - 2003)

Elnökségi tagja vagyok a Magyarországi Pedagógusok Egyesületének, tagja a Magyar Történelmi

Társulat Tanári Tagozatának.

Munkámat 2007-ben a Zenit 41 Apáczai Diploma Díj arany fokozatával valamint területi PRIMA

Díjjal, 2008-ban Pannon Példakép Díjjal ismerték el.

Publikációim:

Kötetek:

Hogy az iskola mindannyiunké legyen… (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 2009.

Józsefváros közoktatása 1777-1994-ig (társszerző), Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2006.

Pedagógiai kaleidoszkóp (alkotószerkesztő), Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete, 2005.

Vár a Vajda – ünnepi képes könyv (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 2004.

Kihívások és válaszok az általános iskolában (alkotószerkesztő), Ikerhold Kiadó-PONT Kiadó, Budapest, 2004.

Kotsis Iván (Tudós tanárok – tanár tudósok sorozat), Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2003.

Vajda csak egy van – jubileumi évkönyv (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 1999.

Fontosabb pedagógiai tárgyú cikkek, tanulmányok:

Bizalom hálózata, Magyar Bioetikai Szemle 2009/1-2.

Adventtől karácsonyig (társszerző), in: dr. Torgyik Judit (szerk.): Minden nap ünnep – multikulturális gyakorlatok itthon, Educatio, 2008.

Érték, rend, értékrend az általános iskolában, Magyar Bioetikai Szemle, 2006/3-4., Iskolakultúra 2007/2

A Józsefváros közoktatása 1950-1994 között. Általános iskolai oktatás a VIII. kerületben, Neveléstörténet 2006/1-2.

A pedagógiai szolgáltatás – az iskolavezető szemével, Mentor 2005/12

Gondolatok napjaink iskolai kihívásairól a gyakorló pedagógus szemével, Új Pedagógiai Szemle 2005/5

Iskolakerülés a középiskolákban – széljegyzetek egy nemzetközi kutatás magyar vonatkozásaihoz (cikksorozat), Szakoktatás 2004/8, 9, 10, 2005/1, 2

Hogy az iskola mindannyiunké legyen…, Iskolakultúra 2004/3.

Gondolatok a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek intézményi megsegítéséről (társszerző), Budapesti Nevelő 2003/2

Játszva tanulni, Könyv és Nevelés, 2003/2

Osztályozás, értékelés – és ami mögötte van…, Fejlesztő Pedagógia 2004/1.

Fogadott otthonom: Józsefváros, Mentor 2003/1.

Kihívások és válaszok az általános iskolában: minőségfejlesztés, PR, iskolamarketing, Budapesti Nevelő, 2001/4.

Iskolamarketing a gyakorlatban (társszerző), Iskolakultúra 2001/6-7.

Szükség van-e történelemtanításra?, Iskolakultúra, 1998/5

Hogyan tovább, módszertan?, Módszertani Lapok: Magyar 3. évf./4., 1997. május

7

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” /Szent-Györgyi Albert/

„HAGYOMÁNY, HELYZETKÉP, HORIZONT”

HELYZETELEMZÉS

Intézményünket 1913-ban alapították, 1924. óta működik jelenlegi épületében. Az eredetileg leány- és fiúiskola 1971-ben egyesült, 1996-ban vette fel Vajda Péter nevét. 2008-tól intézményünk közoktatási típusú sportiskola módszertani központként működik, ennek megfelelően felvette a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola nevet.

1. Tárgyi feltételek

1.1. Épület Az iskola épülete alapvetően ideális a nevelés-oktatásra. Megfelelő számú tanterem, tornaterem, mellékhelyiség található benne. Udvarai tágasak, külső képe tiszteletet parancsoló. Külső-belső állapotán az elmúlt években sokat sikerült javítani. 2005-ben teljes felújításra került a kazánház, valamint a második emeleti folyosó, a tantermek és a hátsó lépcsőház. 2006-ban megújultak a III. emeleti tantermek. 2009 nyarán a Józsefvárosi Önkormányzat beruházásában teljes felújításra került a tálalókonyha és az étkező, korszerű, új burkolatot kapott a sportudvar. Az iskola alapítványa biztosította a napközis udvar talajfelújításának (gyöngykavics) a fedezetét. Tárgyi feltételeink közül jelenleg a legégetőbb gondot az udvari kerítések állapota jelenti. Megerősítésre vagy átépítésre vár a felső tornaterem válaszfala, illetve a II. emelet statikailag kritikus állapotú összenyitható termei is. A fűtési rendszer korszerűsítése nem halogatható tovább. A kazánház felújítása nem orvosolta a szekunder fűtési hálózat (csövek és fűtőtestek) kritikus állapotát. A folyamatos felújítás intézményi kompetenciánk keretein kívül esik, az RFV Józsefváros Kft. feladata. Információim szerint az RFV Józsefváros Kft. az Orczy út 3-5. sz. épületre tervezett beruházás erejéig rendelkezik a munkálatokhoz szükséges fedezettel.

1.2. Eszközök A 2004 júniusában elfogadott Pedagógiai Program által meghatározott felszerelések és eszközök biztosítottak az oktató-nevelő munkához, állandó pótlásuk, az eszközpark bővítése azonban soha be nem fejezhető feladat. A legnagyobb gondot továbbra is az elavult informatikai eszközpark okozza, melynek korszerűsítésére messze nem elegendő az állami informatikai normatíva. A HEFOP 2.1.5. pályázat illetve az OBmB bűnmegelőzési modellprogram pályázat keretében lehetővé vált, hogy ma már minden tantermünkben mobil tanulóbútorok vannak (kivéve az énekkari próbatermi funkciót is ellátó A1 és II.80. tantermeket). Az esélyegyenlőségi támogatásokból tantermeink tanulóbaráttá váltak, dekorációjuk, berendezésük otthonos, barátságos. Audio-vizuális eszközparkunk megfelelő, bár folyamatosan bővítésre szorul. Két tantermünk van felszerelve interaktív táblával. A korszerű nyelvoktatás megvalósítása érdekében szükségünk lenne nyelvi labor kialakítására is.

Az elmúlt évek jelentősebb épület- és eszközfejlesztései

2005/2006-os tanév

Épület – fejlesztések Épület – igények

10 tanterem és folyosók felújítása

Új kazánok + kazánház felújítása

Érintés- és villámvédelem felújítása

Konyha felújítása

Hátsó lépcsőházi mosdók felújítása

Padlózat felújítása a tantermekben

8

Esővíz-elvezető csatornarendszer felújítása

Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.)

Udvarok felújítása (napközis udvar talajának

cseréje)

Természettudományi tanterem felújítása

Nyelvi labor kialakítása

Könyvtári bútorok

Portásfülke átalakítása

II. emelet 71-72 termek átépítése

Tornatermi válaszfal javítása

Bejárati üvegajtó cseréje

Fűtési hálózat korszerűsítése

Nyílászáró-korszerűsítés

Eszközellátottság – fejlesztések Eszközellátottság – igények

Borulásmentes kézilabda-kapuk felszerelése (P)

Streetball palánkok (P)

3,6 millió Ft-os informatikai beruházás

1 tanterem bútorzata (A)

Új szervergép a számítástechnika terembe

Projektor

Fajátékok napközis udvarra

Öltözőszekrények a folyosókra

Hordozható elektromos zongora

Biológiai szemléltető eszközök

Rajz tantermi bútorok

2006/2007-es tanév


Folyosók, mellékhelyiségek és öltözők felújítása

Világítótestek cseréje („Szemünk fénye”

program)

Fajátékok és gumitégla a napközis udvarra (P)





cseréje)











6 tanterem bútorzata (P)

Projektor




2007/2008-as tanév


4 tanterem+1 folyosó felújítása




9


cseréje)











4 tanterem bútorzata


Projektor

Interaktív tábla




2008/2009-es tanév


6 tanterem festése Konyha felújítása




cseréje)










1 tanterem bútorzata

Könyvtári bútorok cseréje

Játszóbútorok a napközis termekbe

Interaktív tábla szett

Biológia szemléltető eszközök


2009/2010-es tanév


2 tanterem felújítása (A)



Konyha teljes felújítása

Sportudvar felújítása






10

Napközis udvar talajcseréje (A)

Természetismereti tanterem felújítása




2 terem bútorzata (A)

Interaktív tábla szett

Rajz tantermi eszközök

Énekkari székek

Informatikai eszközpark nagyarányú fejlesztése

(P)= pályázati forrásból, (A)= alapítványi forrásból

2. Személyi feltételek

2.1. Pedagógusok Iskolánkban 51 pedagógus álláshely van, 2 fő óraadó, 4 fő félállásban, 1 fő 80%-os állásban, 44 fő

teljes állásban van alkalmazva, feladattal terhelt 48 álláshely, túlórában került kimutatásra 3

álláshely. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 8,49, ez kerületi szinten átlag feletti

mutatószám.

1.sz. ábra: Egy pedagógus álláshelyre jutó tanulólétszám 2010

Heten vannak tartós távolléten gyermekük nevelése miatt, öt főt alkalmazunk helyettesként. Hét

fő középiskolai tanári, 21 fő tanárképző főiskolai, 21 fő tanítóképző főiskolai végzettségű, egy

szakoktató és egy gyógypedagógus kollégánk van. Többeknek van két vagy több diplomája, 5

szakvizsgázott pedagógus dolgozik a testületben.

2.sz. ábra: Pedagógusok végzettsége (2009.október 1.)

0

2

4

6

8

10 9,56

8,76 8,49 8,19 7,98 7,13

6,32

1,8

középiskolai tanár; 7; 14%

általános iskolai tanár;

21; 41%

tanító; 21; 41%

szakoktató; 1; 2%

gyógypedagó-gus

1 2%

11

A magas kvalifikáció mellett jellemzője a tantestületnek a fiatal, dinamikus kollégák és a

tapasztalt, megújulásra mindig kész pedagógusok jó összhangja. A tantestületen belül végzett

felmérések szerint az iskola erősségei közé tartozik a jó légkör és a nagyszerű tantestület.

3.sz. ábra: Pedagógusok korösszetétele (2009. október 1.)

Az egy engedélyezett pedagógus álláshelyre jutó tanulólétszám 8,9. A szakos ellátottság 100

százalékos. Az utóbbi években a pedagógus-fluktuáció viszonylag alacsony. Egy kolléga elhunyt,

ketten vidékre költöztek, hárman elhagyták a pedagógus pályát, hat fő nyugállományba vonult,

mindössze egy fő keresett a fővárosban másik pedagógus állást (munkáltatói javaslatra). Az

alacsony fluktuáció alól kivételt csak a szerződéses helyettesek illetve a próbaidő alatt távozó

nyelvszakos kollégák jelentettek. Sajnos határozott időre illetve idegen nyelv tanítására nehéz

minőségileg megfelelő munkaerőt találni.

Pedagógus fluktuáció 2005-2010 (határozatlan időre alkalmazott pedagógusok)

Tanév Új belépő (név, szak/szakpár) Távozó (név, szak/szakpár, iskolánkban töltött

tanévek)

2005/2006 Simon Eszter – angol

Nagyné Höchst Ágnes - testnevelés

Kriston-Bordi Zsuzsanna – tanító (áthelyezés)

Vincze Ágota – tanító (pedagógus pályát elhagyta)

Szilágyiné Kiss Edit – matematika-kémia (nyugdíj)

2006/2007 Kondráth Dolli – földrajz-történelem

Szász Kinga – matematika-kémia

Kiss Judit – angol-földrajz (áthelyezés)

Dr. Tóth Lászlóné – tanító (nyugdíj)

Lakatos Pálné – tanító (nyugdíj)

Janó Albertné – ének-történelem (nyugdíj)

Szilas György – testnevelés (pedagógus pályát

elhagyta)

2007/2008 Drubina Éva – angol

Drubina Éva – angol (próbaidő alatt távozott)

Major Éva – német-történelem (nyugdíj)

2008/2009 Buncsák Jenő – német

Várszegi Györgyné – német

Ercseiné Tolnai Tünde – német

Szakmáry Zoltán – tanító

Bogdán Eszter – tanító

Buncsák Jenő – német (próbaidő alatt távozott)

Várszegi Györgyné – német (próbaidő alatt

távozott)

Szűcs Márta – tanító (pedagógus pályát elhagyta)

Meződi Magdolna – logopédus (áthelyezéssel)

25-29 éves; 6;

12%

30-34 éves; 8; 15%

35-39 éves; 8; 16%

40-44 éves; 4; 8%

45-49 éves; 11; 21%

50-54 éves; 8; 16%

55-59 éves; 6;

12%

12

Hata Andrea – tanító, fejlesztő pedagógus

2009/2010 Strivinszki Renáta – tanító

Pakodiné Tóth Gabriella – tanító

Tabajdi Ágnes - tanító

Sáray Lajosné – technika-informatika (nyugdíj)

Belényesyné Gál Éva – tanító (elhunyt)

félkövérrel szedve a jelenleg is intézményünkben dolgozó kollégák

2.2. Nem pedagógusok 21 álláshelyen összesen 19 fő dolgozik az iskola alkalmazásában vagyonműködtetési

munkakörben. 1 gazdasági ügyintéző, 1 osztott munkakörű gazdasági adminisztrátor-pedagógiai

asszisztens, 1 osztott munkakörű iskolatitkár-kézbesítő, 1 osztott munkakörű gondnok-kézbesítő,

1 portás, 1 osztott munkakörű portás-karbantartó, 1 osztott munkakörű kertész-karbantartó, 3

konyhai dolgozó, 1 félállású udvartakarító, 5 takarító, 1 félállású oktatástechnikus. A pedagógiai

munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak száma négy: 1 pedagógus asszisztens, 1 félállású

szabadidő-szervező, 2 félállású gyermekvédelmi felelős. Munkánkat segítik a Budapest Esély által

kiközvetített közcélú foglalkoztatottak: három fő takarító és egy fő pedagógus asszisztens.

4.sz. ábra: Dolgozói létszámok 2005-2010

0

10

20

30

40

50

60

70

80

2005 2006 2007 2008 2009

51 54 49 49 51

20 20

19 20 19

Technikai dolgozó

Pedagógus

13

3. Tanulói összetétel

3.1. Létszám A 2009/2010-es tanév október 1-jei tanulólétszáma 457 fő, a sajátos nevelési igény és a

különböző részképesség-zavarok és fogyatékosságok által érintett tanulók száma 80 fő, a

Közoktatási törvény 3. sz. melléklete II.3. pontja alapján számított tanulólétszám 537 fő. Jelenleg

22 osztályunk, 10 napközis és 1 tanulószobai csoportunk van. A hátrányos helyzetű tanulók száma

147, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 46 fő. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt

vevő tanulók száma 51, a magyar nyelven folyó roma nemzetiségi oktatásban részesülő tanulók

száma 87.

Az egy tanulócsoportra jutó létszám 20,8 fő, a Közoktatási törvény 3. sz. melléklete alapján

számított átlagos csoportlétszám 24,4.

Az elmúlt öt éves időszakban a tanulólétszám csökkenése jelentősen kisebb a józsefvárosinál, sőt

az elmúlt két esztendőben emelkedésnek indult. A további években a közoktatási intézmények

közötti verseny éleződése várható, mivel a jelenleg kb. 472 első osztályos férőhelyre 137-170

közötti első osztályos várható.

5.sz. ábra: Tanulólétszám alakulása a Vajda Péter Általános Iskolában 2005-2009

481

457

428

460 457

400

410

420

430

440

450

460

470

480

490

2005 2006 2007 2008 2009

14

6.sz. ábra: Tanulólétszám alakulása Józsefvárosban 2005-2009

140

123 122 122 111

393

363

313

268

226

426

383

350

314 305

407

384

369

397

373 381 379

387 384 391

481

457

428

460 457

507

482

455

605

512

645

619

640 631

607

286 273

259

0 0 0

100

200

300

400

500

600

700

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Lakatos

Práter

Németh

kerületi átlag

Deák

Vajda

Molnár

Losonci

Jókai

15

7.sz. ábra: 2009. évi létszámok a 1998. évi létszám százalékában

8.sz. ábra Várható létszámtrendek Józsefvárosban

(VIII. kerületben született és lakóhellyel rendelkező gyermekek száma (fő)

3.2. Körzet Iskolánk körzete nagyon heterogén, a 2008-as kerületi iskola-összevonás után alapvetően

megváltozott.

Tisztviselőtelep: Középosztálybeli, sok esetben értelmiségi szülők gyermekei érkeznek innen, akik

döntő részben az ének-zene tagozatot keresik. Sajnos ebben a lakókörzetben viszonylag kevés

tanköteles lakik.

Százados úti lakótelep: A rossz közlekedés miatt az itteni – javarészt igényes, jól szituált – szülők

gyermekei évekig csak kis számban választották iskolánkat. A 2008/2009-től beindított iskolabusz

szolgáltatás alapvetően változtatott ezen a helyzeten, sőt egyre többen jelentkeznek át a X.

kerületi Bem iskola körzetéből illetve felsőbb évfolyamairól is a Vajdába.

Kolónia: A Delej utca - Vajda Péter utca - Bláthy Ottó utca - Golgota utca határolta épülettömbben

általában a kevésbé kvalifikált, sok esetben peremhelyzetben élő emberek élnek. A földrajzi

közelség miatt sokan járatják gyermeküket iskolánkba, bár a Kolónián belül is működik egy

magániskola (Charisz Keresztény Iskola).

Orczy-negyed: Ez a körzet döntően szociálisan hátrányos helyzetű és/vagy rendezetlen életvitelű

családoknak ad otthont. Az innen érkező gyermekek nagy része segélyre szorul, otthonról nem

137

156 168 170

150

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Erdélyi Molnár Losonci Németh Práter Vajda

40

63

81

47 42

80

16

kap sem anyagi, sem szellemi támogatást iskolai életéhez. A Diószeghy utca fővárosi szinten

hírhedt kábítószer-elosztó központ, itt élő tanulóink számára a bűnözés, a kábítószer-fogyasztás, a

prostitúcó mindennapos látvány.

Körzeten kívüliek: Összességében az iskola tanulóinak közel fele körzeten kívüli. Legnagyobb

részben a kerület más iskoláinak körzeteiből jönnek, elsősorban a Losonci téri Iskola körzetéből.

Sokan vannak kerületen, sőt Budapesten kívüli tanulók is. 2009/2010-ben a kerületen kívüli

fővárosi tanulók száma: 35, a vidékről bejáró tanulók száma: 10, összesen 45 fő – 10%. Az ő

jelenlétük üzenet: nem kényszerből, hanem tudatos választás útján iratkoztak iskolánkba. Nagy

számuk az iskola jó hírnevét, eredményes munkáját mutatja.

9.sz. ábra A 2009/2010-es tanév tanulói adatai lakóhely (körzet) szerint

10.sz. ábra: 2009/2010 évi első osztályos tanulók lakóhelyi megoszlása

Kerületen kívüli és vidékről bejáró tanulók 2009/2010

1s 1t 1z 2s 2t 2z 3t 3z 4a 4t 4z 5t 5z 6a 6t 6z 7a 7t 7z 8a 8t 8z

Más

kerület

4 1 2 1 0 1 2 1 2 0 1 2 3 0 2 1 1 3 1 2 5 0

Vidéki

2 0 2 0 1 0 0 1 0 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0

Vajda; 245; 53%

Losonci ; 57; 12%

Molnár; 45; 10%

Budapest; 44; 10%

Lakatos ; 21; 4%

Deák; 13; 3%

Vidék; 12; 3% Práter; 12; 3% Németh ; 8; 2%

0

5

10

15

20

25

30

14

2 8

1 1

4

16 4

2

10 5

5

3 4

1z

1t

1s

17

„Semmilyen szél nem kedvező annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart”

/Seneca/

„HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ, HALADÁS, HÚZÓERŐ ”

PEDAGÓGIAI CÉLOK, VEZETŐI ELKÉPZELÉSEK, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI

PROGRAM

Az iskolával szemben különféle társadalmi elvárások fogalmazódnak meg. Ezek egy része az

iskolára, mint közpénzen fenntartott intézményre vonatkozik és elsősorban az Oktatási és

Kulturális Minisztérium, a fenntartó Önkormányzat, illetve az adófizető állampolgárok artikulálják.

Az elvárások más része az iskolai munka eredményére, vagyis az iskolában végzett tanulóra

vonatkozik és elsősorban a szülők, a középfokú oktatás illetve a munkaerő-piac fejezik ki.

11. sz. ábra: Társadalmi elvárások az iskolával szemben

Az intézményvezetőnek, aki – a közoktatási törvényből következően – egy személyben pedagógiai,

munkaügyi, gazdálkodási és tanügy-igazgatási vezető is, az a feladata, hogy az iskolát úgy

működtetesse, hogy mindkét igényrendszernek minél inkább megfeleljen, sőt igyekeznie kell –

legalább helyi szinten – a két elvárás-rendszert összehangolni. Ez csak akkor lehetséges, ha az

intézményvezető transzformációs vezetési stratégiát folytat, vagyis a társadalmi, gazdasági,

szakmai és jogi elvárásokat képes összehangolni, s az iskola felé különféle érdekekkel és

elvárásokkal forduló partnerek számára érthetővé és átláthatóvá tenni. Az alábbiakban igyekszem

vázolni azokat a válaszokat, melyeket az iskolával szemben támasztott kihívásokra adhatunk a

következő vezetői ciklusban.

TÁRSADALMI

ELVÁRÁSOK

(OM,

Önkormányzat,

állampolgárok)

törvényesség

gazdaságosság

partnerközpontú

működés

VÉGZETT

TANULÓ

piacképes tudás

kommunikációs

készség

közösségi

magatartás

TÁRSADALMI

ELVÁRÁSOK

(szülők,

középiskolák,

munkerő-piac)

ÁLT.

ISKOLA

18

1. Alapfeladatok

Az iskola alapvető feladatait a Pedagógiai Program határozza meg. A 2007/2008-as tanév elején az

sportiskolai képzést tartalmazó módosított Nevelési Programot a tantestület elfogadta. Öröm,

hogy sikerült a tantestület tagjainak elsöprő többségű megállapodásra jutnia az alapvető

kérdésekben. A Pedagógiai Programot és a Helyi Tantervet Lehmann László közoktatási szakértő

pozitív véleményezése alapján a Józsefvárosi Önkormányzat 709/2007 (XI.07.) határozatával

elfogadta.

1.1. Nevelés

Egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az oktatás mellett a nevelésnek. Az értelmes fegyelem, a

kulturált viselkedés, az együttműködés és konfliktuskezelés technikáinak elsajátíttatása – a szülői

hatások gyengülésével – egyre inkább az iskolára marad. E munka dandárja az osztályfőnökökre

hárul, akiknek terheit a szabadidő-szervező által szervezett szabadidős programok könnyebbítik

meg.

Eredményes nevelői hatás csak a pedagógiai munka folyamatossága esetén valósulhat meg.

Lehetőség szerint ezért igyekszem a tantárgyfelosztásban az osztályokban kialakult tanár-diák

együttműködést minél több évre folyamatosan biztosítani. Az 1-4. évfolyamon az elmúlt vezetői

ciklusban általánossá vált a „nagyfelmenős” osztálytanítói rendszer. Ennek megfelelően

megváltoztattuk a szervezeti struktúrát vertikálisan szerveződő (humán-reál)

munkaközösségekké.

Büszkén mondhatjuk, hogy a napközis foglalkozások hatékonyan egészítik ki a délelőtti

foglalkozásokat. Mindenképpen megőrzendő hagyománynak tartom, hogy a kollégák –

érdeklődésük, szaktudásuk alapján – havonta egyszer péntekenként tematikus napközit tartanak,

foglalkoztatási terv alapján (hagyományőrző, kézműves, zenei napközi stb.) A napköziben

kollégáink rendszeresen fogadnak gyakorló hallgatókat a Raoul Wallenberg Középiskolából illetve

az ELTE-ről. A feltételrendszer javulásával (konyha, napközis udvar stb.) a napközis munka

színvonala remélhetően tovább javul. Mivel az udvarok az iskola „kirakatai”, itt nem lehetnek

randalírozó, látszólag pedagógiai felügyelet nélkül lézengő gyerekek, és tőlük távol, egymással

beszélgető nevelők. Ahogy az iskola nem gyermekmegőrző, úgy az udvarok sem lehetnek azok,

hisz a szabad levegős területek is a szervezett, irányított és felügyelt oktató-nevelő tevékenység

végzésére valók.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kábítószer okozta veszélyt, ami tanulóinkra is leselkedik.

Bár nincs konkrét tudomásunk arról, hogy tanulóink közül bárki kapcsolatba került volna a

kábítószerrel, a megelőzés roppant fontos nevelési feladat. Az elmúlt években tovább folytattuk

sikeres együttműködésünket a T+T Bt-vel és a Családok Szövetségével pályázati keretből

finanszírozott prevenciós programsorozatunkban. Amennyiben erre sikerül pályázati forrást

szereznünk, a jövőben is élni kívánok ezzel a lehetőséggel. A személyi feltételek ehhez a

munkához pályázati forrás nélkül is adottak. Bűnmegelőzési munkánkat segíti az iskola rendőre

program keretében kijelölt rendőrségi munkatárs is.

A szociális vagy mentális okokból peremhelyzetbe sodródó gyerekek megsegítése érdekében az

eddigiekhez hasonlóan folyamatos és intenzív kapcsolatra kell törekednünk a Józsefvárosi

Gyermekjóléti Szolgálattal. Előremutató és folytatandó kezdeményezésnek tartom a józsefvárosi

„Erőszakmentes iskola” program illetve a Rév8 Zrt. – MNP II. T3 Szociális és bűnmegelőzési

program - „Áldozattá válást csökkentő prevenciós programok” keretében szervezett resztoratív

technikákat alkalmazó szabadidős foglalkozásokat a magatartási problémákkal küszködő illetve

19

peremhelyzetű tanulók részére, illetve a Rév8 Zrt.– MNP II. T3 Szociális és bűnmegelőzési

program - „Bűnmegelőzési tanórák felső tagozatos tanulók számára” programot.

Az iskola szociokulturális környezete miatt kiemelt jelentőséget tulajdonítok a táboroknak. A

hagyományos iskolai táborokon túl (vízitábor a Tisza-tónál, káptalanfüredi nyári táborok, floorball

edzőtábor) fontosak az erdei iskolák is, egyrészt a magyarkúti önkormányzati üdülőben, másrészt

a már bevált illetve még nem próbált vidéki helyszíneken. Ezt egészítik ki a tanulmányi és

osztálykirándulások. A táborozás, kirándulás megszervezésének adminisztratív feladatában a

szabadidő-szervező segíti az osztályfőnököket. Örömmel támogatok minden olyan újszerű

pedagógiai törekvést, mely a tanulókat kiemeli megszokott környezetükből, s tevékenykedtetéssel

juttatja élményhez őket. Ugyanakkor elvárom, hogy a tanórán kívüli tevékenység valóban tanórán

kívüli legyen. A mégoly színes és vonzó program sem mehet az alapfeladat – az oktatás – rovására.

1.2. Oktatás Meggyőződésem, hogy iskolánkban szakmailag magasan képzett, kiváló pedagógusok dolgoznak,

ezért az ő szaktárgyi kompetenciájukba ahogy eddig, úgy ezután sem kívánok beleszólni.

Mindenkitől elvárom ugyanakkor a Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv rendelkezéseinek való

megfelelést, a tanmenetek tanév eleji elkészítését, a tanulócsoportok összetételéhez és

képességeihez mérten arányos és elsajátítható követelmények alkalmazását.

Korunk két kiemelt oktatási feladata a nyelvoktatás és az informatikai képzés. Különösen nagy

felelősséget ró ez azokra az iskolákra, melyekben a tanulók nagy része családjától nem kap

segítséget e műveltségterületek elsajátításában.

A nyelvoktatás hatékonyabbá tétele érdekében továbbra is évfolyamonként egy időben tartott

nyelvórákat tervezek, amelyeken a csoportbontás nem osztályonként hanem haladási szintenként

(haladó-középhaladó-felzárkóztató) valósul meg. Támogatom az olasz nyelv oktatását úgy

órakeretben, mint fakultáció keretében. Nagy lehetőséget látok az anyanyelvi területen való

nyelvgyakorlásban, ami pescinai testvérvárosunkkal és collarmelei testvériskolánkkal való

kapcsolatunk révén lehetséges. A továbbiakban is keresnünk kell a forrásokat ezeknek a

diákcseréknek a megvalósítására. Az alapfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma az elmúlt években

visszaesett, ez elsősorban a pedagógusok nagy fluktuációjának és motiválatlanságának a

számlájára írható. A személyi feltételek a gyermeknevelési szabadságról visszatért

munkaközösség-vezető, illetve a hosszas keresgélés után megtalált német nyelvtanár munkába

állásával rendeződtek, remélhetőleg ez kifejeződik majd a tanév végi eredményekben is.

12.sz. ábra: Nyelvvizsgát tett tanulók száma tanévenként

0

36

26

5

0

5

10

15

20

25

30

35

40

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

20

A mai gyerekek már az információs társadalom gyermekei. Különösen fontos ebbe a világba

mielőbb bevezetni őket, annál is inkább, mert sokan otthon nem kerülnek számítógép közelébe.

Iskolánk rendelkezik két interaktív tábla-szettel, ezek azonban még nem eléggé kihasználtak,

ezúton is bíztatom kollégáimat a digitális módszertani megújulásra.

13.sz. ábra: ECDL-vizsgát tett tanulók száma tanévenként

Oktató munkánk egyik legnagyobb problémáját az iskolai kudarcok miatt érdektelenné, majd

ellenségessé váló tanulókban látom. E problémának nem lehet megoldása a tanulmányi elvárások

csökkentése – ezt a Pedagógiai Program minimumszintjeinek módosítása nélkül nem is tehetnénk

meg. Ugyanakkor nem törődhetünk bele a lemorzsolódásba, tanórán kívüli tevékenységeinkben a

tehetség

gondozás mellett nagyobb szerepet kell kapnia a felzárkóztatásnak is.

Évismétlők 2005-2009

Tanév Évismétlők Az összlétszám

százalékában

2005/2006 32 6,9

2006/2007 34 7,4

2007/2008 39 9,2

2008/2009 30 6,6

Nagy segítséget ad a lemaradók, részképesség-zavaros tanulók felzárkóztatásában a logopédiai és

fejlesztő pedagógiai foglalkozás. Intézményünkben 3 fejlesztőpedagógus dolgozik. Az ő

munkájukat egészítik ki a Józsefvárosi Gyógypedagógiai Módszertani Központ utazó

gyógypedagógusai, akik a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkoznak, valamint a Nevelési

Tanácsadó logopédusa illetve iskolapszichológusa.

Teljes mértékben egyetértek a Józsefvárosi Önkormányzat közoktatási intézkedési tervének 2.6.

pontjával, amely az intézményekben szükséges személyi feltételek biztosításáról szól. Az egyre

szaporodó szociális és gyermekvédelmi problémák megoldásában és prevenciójában „törekedni

kell a szociális munkás végzettségű közalkalmazottak alkalmazására a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok ellátása céljából”. Ennek első lépéseként 2009-től félállásban alkalmazzuk Papp Lászlóné

szociálpedagógus kollégát gyermekvédelmi felelősként.

12

21 23

19

0

5

10

15

20

25

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

21

Évtizedes, több fórumon már publikált meggyőződésem – bár ennek részletes kifejtése túlmutat

jelen pályázat keretein –, hogy az egyre halmozódó problémák megoldása csak a decentralizált,

oktatási intézményekhez telepített pszichológus és szociális munkás szakemberek alkalmazásával

képzelhető el. Az iskolákhoz telepített szakemberek (szociális munkás, fejlesztő pedagógus,

pszichológus) együttműködő (szakirodalmi kifejezéssel interprofesszionális /IP/) munkacsoportja a

gyermekeken keresztül rövid visszacsatolással megjelenő problémák kezelésében hatékonyabban

tudna eljárni, mint az iskolától függetlenül működő családgondozók, nevelési tanácsadók. A

megoldás nagy előnye, hogy ezek a ma is meglévő szolgáltatások nem elkülönülten, hanem

egymással együttműködve, napi információcserével működhetnének. Ezen az úton 2005 és 2010

között sok eredményt elértünk, de bőven van még tennivalónk.

Továbbra is minden tőlem telhető erkölcsi és anyagi segítséget meg kívánok adni a kerületi,

budapesti és országos tanulmányi, művészeti és sport versenyeken eredményesen szereplő

tanulóknak és tanáraiknak, hisz ők az iskola „aranyfedezete”, fennmaradásának és színvonalának

zálogai. A felzárkóztató foglalkozásokhoz hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítok a

tehetséggondozás színvonalas és alapos tanórán kívüli foglalkozásainak.

A 2008/2009-es tanévben tanulmányi, művészeti és sport versenyeken elért dobogós helyezések

Verseny szintje Dobogós helyezések száma

Nemzetközi 23

Országos 41

Fővárosi 30

Kerületi 189

1.2.1. Emelt szintű oktatás

Fontosságuk miatt külön pontban tartom szükségesnek foglalkozni a „tagozatokkal”, az emelt

szintű oktatású osztályokkal. Az iskola egyéni arculatát az emelt szintű ének- zenei oktatás és a

sportiskolai képzés adja. Minden erőmmel azon leszek, hogy ezek legalább a jelenlegi, de inkább

jobb feltételek között végezhessék munkájukat, további sok örömet és barátot szerezve a

Vajdának.

A sportiskolai képzésben szeretném minél több tartalommal megtölteni a különböző

sportszervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat.

A sportiskolai képzésben együttműködő sportszervezetek

Sportági szakszövetség Sportegyesület Magyar Torna Szövetség Ferencvárosi TC (torna, atlétika, úszás)

Magyar Triatlon Szövetség BKV Előre SC (labdarúgás)

Magyar Floorball Szakszövetség White Sharks HC (floorball)

Magyar Atlétikai Szövetség Budapesti Spartacus SC (kézilabda)

Vajda Péter DSE (diáksport)

A zene „tagozatos”, hangszeres zenét tanuló gyermekek érdekében örömmel támogatom, hogy a

Józsefvárosi Zeneiskola iskolánkban gordonkát, zongorát, hegedűt, furulyát és fuvolát valamint

szolfézst is oktasson.

A „tagozatok” léte több mint a versenytársaktól való előnyös különbözőség megnyilvánulása. A

zenei nevelés illetve az egészséges életmód és a sport kiemelt szerepe – kiegészülve a vizuális

kultúra hagyományosan magas színvonalú oktatásával – jól illeszkedik iskolánk alapfilozófiájába. A

22

6-14 éves gyermekek számára elsősorban nem lexikális ismereteteket, hanem közösségteremtő

értékeket, a valóban tartalmas életvezetés eszközeit szeretnénk átadni, olyan társadalmi

kulcskompetenciákhoz juttatva őket, mint az együttműködés, egymásra figyelés képessége, a

közös sikerek és kudarcok megélése és feldolgozása. A köztársasági elnök által felkért „Bölcsek

Tanácsa” által összeállított Szárny és teher című tanulmány erről így ír: „A művészeti nevelés

mással nem pótolható tudástartalmakat ad az érzelmi intelligencia, a rendszerben való

gondolkodás, az intuíció és a kreativitás növelésében is (…) A hosszú távra építkező,

személyközpontú iskolába az egészségnevelés (amelynek a mindennapi testmozgás és az

egészséges táplálkozás mellett a mentális és szociális egészségnevelés is része) az iskolai munka

központi eleme. Az egészségnevelés, a mozgáskultúra megbecsülése a hátrányos helyzetű és a

roma tanulók integrálásának számukra kiemelkedést, pozitív élményt, sikert adó, igen hatékony

eszköze.”

A művészeti és sport műveltségterületek emelt szintű oktatásának tehát különös jelentősége van

a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai életében is. Ahogy az Országos Oktatási Integrációs

Hálózat munkaanyaga fogalmaz: „A hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok iskolai sikerességének

támogatása az oktatás méltányosságának megvalósításával érhető el. Az oktatás méltányossága

annak az oktatási környezetek a kialakítását jelenti, amelyben minden gyerek családi, szociális,

etnikai hátterétől függetlenül ki tudja teljesíteni képességeit, tehetségét és ezáltal esélye nyílik

arra, hogy kényszerek nélküli döntéseket hozzon saját életéről.” Ennek jegyében komolyan kell

vennünk azt az ismert pedagógiai alapelvet, hogy mindenki tehetséges valamiben. Mivel a

tanulmányi munka és eredmény minden iskolának alapvetése, meg kell találni azt a többletet,

amiben ezen túl is ki lehet emelkedni. Ha előtérbe helyezzük és az általánosan megszokottnál

nagyobb ranggal ruházunk fel olyan műveltségterületeket, mint a művészeti nevelés, a dráma, a

tánc vagy a testnevelés, amelyekben a sikerélménynek nem előfeltétele a hagyományos

értelemben vett tanulmányi siker, e műveltségterületek rangjával együtt az óraszámát is

megemeljük, s kitöltjük a tanulók szinte az egész napját az iskolában, sokakat megnyerhetünk az

iskola, az oktatás, a szellemi felemelkedés ügyének.

A számszerűsíthető eredményeken túl nagyon fontosnak tartom, hogy az elmúlt időszak

eredményei visszaigazolták a művészeti nevelésre és a sportoktatásra építő

iskolakoncepciónkat. Sokak szerint két emelt szintű képzés sok egy iskolának, tiszta profilú

intézményekre van szükség. Úgy gondolom, hogy a művészet és sport kiemelt szerepe nem

gyengíti, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti a harmonikus személyiségfejlesztés iránti

elkötelezettségünket. Kodály Zoltán 1943-ban írt szavai ma is aktuálisak: „A zene és testmozgás

ősi kapcsolatai a civilizációban erősen meglazultak. Ha most magasabb síkon megpróbáljuk

helyreállítani, ahol lehet: nem visszafelé megyünk az ősállapot felé, hanem előre a civilizációból a

kultúra felé.”

1.2.2. Képesség-kibontakoztatás

A tanulmányi munka mellett nagyon fontos a kedvező iskolai légkör megteremtése, amely itt

tartja az iskola falai között a hátrányos helyzetű tanulókat. Ezt sok szeretettel, türelemmel kell

elérnünk. A környezeti hátrányokból adódó nehézségek, ismeretek hiánya szükségessé teszi, hogy

olyan életvezetési, egészségügyi, viselkedési ismeretekhez jussanak a tanulóink, melyek segítik

őket a mindennapokban. Fontos, hogy ezek a tanulók is jussanak olyan kulturális közösségi

élményekhez, amelyek új értékeket jelentenek számukra.

Lényeges, hogy a tanulókat olyan eredményekhez juttassuk, hogy megszabaduljanak a kudarcok

okozta gátlásoktól, legalább részben behozzák hátrányaikat, és sikerélményeik legyenek. Az

integráció nem egyszerűen a szegregációmentes tanulási környezet biztosítása, sokkal inkább

23

pedagógiai filozófia, melynek középpontjában a gyermek mindenek felett álló érdeke, családi

környezetétől és származásától független, személyre szabott fejlesztése áll. Integrációs

munkánknak fontos alapvetése, hogy – mint a már idézett Szárny és teher c. tanulmány fogalmaz

– „jelenleg a tanulóknak az iskolákba való bejutását garantáló olyan rövid távú, egyszeri, jogi és

financiális intézkedések dominálnak, amelyek ellenszegülést, elkerülő technikákat, neheztelést és

dühöt váltanak ki (…) a helyes integráció hosszú távú aprómunkán, a személyes tapasztalat

hitelességén alapul (…) A helyes integráció nem kényszeríti korai választásra a tanulókat, de nem

is tartja erőszakkal együtt őket, ha fejlődésük eltérő utat követelne számukra. A helyes integráció

érték- és sikerorientált, értékválasztásában megbecsüli a manualitáson, a művészeteken és a

mozgáskultúrán alapuló értékeket és pályaíveket.”

A képesség-kibontakoztató pedagógiai felkészítés egyik legfőbb célja, hogy a tanulók

szociokulturális háttere miatt otthonukban nem biztosított fejlesztést megvalósítsa. A törzsanyag

jobb megértését, a tanultak belsővé tételét, elmélyítését célzó foglalkozások alkalmasak arra,

hogy a foglalkozásokon részt vevő tanulók ne maradjanak le társaiktól, s így ne váljanak

kedvetlenné, érdektelenné az iskolai munkában.

Ez azért is fontos, mert a hátrányos helyzetű családok uralkodó attitűdje az iskolával szemben sok

esetben negatív. Ennek nagyrészt a szülők iskolai sikertelensége az oka. Ezek a problémák a

tehetséges, kiemelkedő képességű tanulókat is sújtják, az átlagos vagy gyengébb képességű

gyerekeket pedig többszörösen. A hátrányos helyzetű gyerekek alacsony tanulási motivációja

mindezek hatására tovább gyengül. Ez kedvezőtlen esetben a hetedik-nyolcadik osztály elérésekor

az iskolától való elforduláshoz, kilépéshez vezethet. Ezt megelőzendő 5. osztálytól kezdődően

szükség van az intenzív tantárgyi fejlesztésre.

A tehetséges tanulók számára – legyenek tehetségesek tanulásban, sportban, zenében vagy

másban – nagyon fontos, hogy kibontakoztathassák tehetségüket, eredményeket érjenek el. Az

így szerzett sikerélmény nagyon jó hatással van más tevékenységükre is.

A hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésének egyik legfontosabb lehetősége az egyéni

sajátosságokra, képességekre való odafigyelés, e képességek fejlesztése.

A képesség-kibontakoztató program keretében kapnak lehetőséget a tanulók arra is, hogy

eljussanak kiállításra, múzeumba, színházba. Ugyancsak nagyon fontos az egészségtelen

környezetben élő tanulók egészséges életmódra nevelésében a rendszeres testmozgás

lehetőségének biztosítása.

Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű tanulók középiskolai beiskolázása is, hisz a felemelkedéshez

vezető egyetlen út a minél több középfokú (távlatilag felsősokú) végzettséget szerző állampolgár

felnevelése. A középfokú oktatásba való belépés elősegítése érdekében a gyermekek egyéni

képességeinek megfelelő pályaválasztási orientációra és a felvételi vizsgára való felkészítésre van

szükség.

Intézményünk a 2008/2009-es tanév óta részt vesz a fenntartó esélyegyenlőséget szolgáló

intézkedések támogatására benyújtott pályázatának megvalósításában. Munkánkat Langerné

Victor Katalin IPR-szakértő szóban és írásban is példaértékűnek minősítette.

A leszakadó rétegek segítése, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása kiemelt célom tehát, ez a

tevékenység ugyanakkor soha nem jelenthet olyan engedékenységet a devianciákkal szemben,

ami a többi tanuló érdekeit sérti. A megértés és az elfogadás nem egyenlő a normaszegés

legalizálásával, ezért – törvényes lehetőségeimen belül, és kötelezettségemnek megfelelően –

igyekezni fogok következetesen érvényt szerezni az iskola házirendjének és a magasabb rendű

jogszabályoknak.

24

1.2.3. Nemzeti, etnikai kisebbségi program

A fentebb már részletezett differenciált képességfejlesztés, szakkör, korrepetálás, könyvtár,

tanulószoba, napközi mellett iskolánkban a sokszor halmozottan hátrányos helyzetű,

szociokulturálisan veszélyeztetett roma etnikai kisebbség hátrányainak kompenzálására továbbra

is szükség van a Pedagógiai Programban meghatározott etnikai foglalkozásokra. Célunk a roma

társadalom felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítése oly módon, hogy azonos tartalmú,

azonos értékű és továbbfejleszthető tudást és esélyegyenlőséget kell biztosítani.

Iskolánk tanuló-összetételét és szociokulturális környezetét ismerve alapvetően igaznak tartom a

roma származású pedagógus, Bogdán Péter szavait: „A romák problémáit – és ez messzemenőkig

vonatkozik az őket érintő pedagógiai módszerekre is – akkor lehet hatékonyan kezelni, ha nem a

kulturális másságunkat, hanem az emberi azonosságainkat hangsúlyozzák. Ebből a szempontból

lesz egyértelmű a többségi társadalom számára, hogy az ún. cigánykérdés nem „cigány”, hanem

szociális jellegű probléma. Ezzel a kiindulási alappal a velünk szemben megnyilvánuló, az etnicitást

kiemelő előítéletek élét is tompítani lehet”. Iskolánkban a roma kisebbségi oktatást igénylő

tanulók száma 2009. október 1-jén 98 fő (21,5%).

A roma tanulók iskolai közösségen belüli szegregációjának oka elsősorban a többségi tanulóktól

eltérő kommunikációs, szocializációs, viselkedési, gondolkodásmód-beli állapotuk. E kedvezőtlen

állapotok legtöbbször a gyerekek és családjuk önhibáján kívül, a kedvezőtlen lakhatási, anyagi és

műveltségi körülmények miatt alakulnak ki. Ezeket a különbségeket megszüntetni nem, de

enyhíteni képes lehet a pedagógiai odafigyelés. Iskolánk esetében elsősorban a kommunikációs

képességek fejlesztésére, a szókincs bővítésére a szituációnak megfelelő nyelvi magatartás

kialakítására, a pozitív magatartásminták bemutatására és átadására kell helyeznünk a hangsúlyt.

Itt nyílik mód a törzsanyagon kívüli általános műveltség, pl. kiegészítő mesék, olvasmányok, a

környezet, a közélet életkornak megfelelő megismertetésére is. Mindez azért is kiemelten fontos,

mert a szociológiai kutatások szerint a roma tanulók nagyfokú iskolai eredménytelenségének okait

döntően nem iskoláik gyengébb minőségi mutatóiban, hanem a roma gyerekek iskolát megelőző

családi szocializációjának gyengeségében kell keresnünk.

Pedagógiai Programunk alapján iskolánk biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális

értékeinek megismerését, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, hagyományairól szóló

ismeretek oktatását. Az iskola tanulói összetétele és társadalmi környezete miatt kiemelten

fontosnak tartom a roma kultúra és történelem megismertetését úgy a roma etnikumhoz tartozó,

mint a többségi társadalomhoz tartozó tanulók számára. Mindez a pedagógia eszközeivel segíti a

cigányság integrációját. A cigány kisebbségi oktatás alapvető tartalmait a 32/1997 (XI.5.) MKM

rendelet alapján határozzuk meg. A népismereti és kulturális tartalmak nem elkülönítetten,

hanem az adott műveltségterület szerves részeként jelennek meg, feldolgozásuk magyar nyelv és

irodalom, természetismeret, rajz, technika, ének-zene valamint osztályfőnöki órákon történik. Az

osztályfőnöki tevékenységben kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a beszélgetések és

ismeretterjesztő anyagok által elősegítsük a diákok szemléletváltozását a másság iránt, a roma

kultúra, történelem és hagyományok bemutatásával csökkentsük a cigánysággal szembeni

előítéleteket, erősítsük a roma fiatalok pozitív identitástudatának kialakítását, ösztönözzük

továbbtanulásukat. Különös hangsúlyt fektetünk a cigány és nem cigány emberek közti párbeszéd

kezdeményezésére.

25

2. A megújítás igénye és lehetősége az iskola képzési rendszerében

2.1. Sportiskolai képzés A Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola 2006-ban nyerte el a közoktatási típusú

sportiskola módszertani központ címet. A 2008/2009-es tanévtől a 11/1994 MKM rendelet 39/J

alapján sportiskolai osztályt indítottunk.

„A sportiskolai nevelés és oktatás

39/J. § (1) A közoktatási törvény 20. §-a (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák

akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben

meghatározottak alapján elkészített helyi tantervük végrehajtásához szükséges feltételekkel -

a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, valamint az adott

sportág országos sportági szakszövetségével vagy országos sportági szövetségével (a

továbbiakban együtt: szakszövetség) kötött megállapodásban foglaltakat is figyelembe véve -

rendelkeznek, illetve a feltételek fokozatosan megteremthetők, továbbá az iskola a központi

sportigazgatásért felelős szerv szakmai háttérintézményével az utánpótlás-neveléssel

kapcsolatos szakmai munka segítésére megállapodást kötött.

(2) A sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: sportiskola) nem láthat el kötelező

felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a tanulmányok folytatását azok részére is, akik a

sportiskolai kerettanterv tekintetében nem megfelelő sporttevékenység, illetve sportbéli

fejlődés miatt a sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt.

(3) A sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a

sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek.

(4) A sportiskola működéséhez szükséges - a sportegyesülettel, valamint az adott sportág

szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett - többletköltségeket a

fenntartónak kell biztosítania.”

A sportiskolai képzés iránt az első pillanattól kezdve óriási az érdeklődés. A kerületi és fővárosi

tendenciákkal ellentétben tanulólétszámunk nő, a sportiskolai osztályokba a túljelentkezés 180-

200 %-os. A tervezett kettő helyett 2008/2009-ben és 2009/2010-ben is három első osztályt

indíthattunk, magas létszámokkal. A sportiskolai képzésben részt vevő tanulók után 2008-ban

1.880.000 Ft, 2009-ben 3.180.000 Ft normatív támogatást, ezen felül 1.200.000 Ft pályázati

támogatást nyertünk el a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettől.

2.2. Tizenkét évfolyamos képzés A NUPI-NUSI sportiskolai koncepciója 12 évfolyamos képzésre készült. A létszámarányos

támogatás mind a 12 évfolyamra igényelhető. A 12 évfolyamos képzéssel biztosítható a magas

szinten sportoló tanulók versenyzői és tanulói életútjának érettségiig való védelme és támogatása.

„Az élsportolói képzést folytató gimnáziumokban a tanítás-tanulás rendje teljes mértékben

összehangolódik a sportágak edzésrendjével. A tanulástervezés, a tanulásirányítás és a nevelés-

oktatás módszertana is az órán történő személyiség- és képességfejlesztésre koncentrál. (…) Az

iskola pedagógiai alapelveiben rögzíti a testnevelés és a sport kiemelt szerepét, napi praxisában

összehangolja a közismereti tantárgyak és az élsport követelményeit. (…) Az ilyen típusú

intézmények számára az élsportolói osztályba járó tanulók után a speciális egyéni fejlesztések

miatt kiegészítő normatíva bevezetését terveznénk a központi költségvetés terhére.”1

A Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 85/2008 (II.27.) határozatának 13. pontjában

úgy határozott, hogy „meg kell vizsgálni évfolyamonként 1 középiskolai sport osztály indításának

1 Lehmann László: Sportiskolai rendszer szakmai koncepciója, kézirat, NUPI

26

lehetőségét és feltételeit a 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben a Vajda Péter Ének-zenei

Általános és Sportiskolában.”

A 461/2009 (XI.25.) határozattal a Képviselő-testület úgy döntött, hogy „a 2010. évben az

oktatási-nevelési ágazatban új önként vállalt feladatot nem vállal, ezért a 85/2008. (II.27.) számú

határozatának 13. pontjában foglaltak végrehajtását 2012. augusztus 31-ig felfüggeszti”.

A Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Művelődési Ügyosztály vezetőjének 09-

771/2009 iktatószámú levele alapján „a középiskolai osztály bevezetése a 2011/2012 tanév

helyett a 2012/2013 tanévben várható”.

Az iskolaépület férőhelyeit figyelembe véve a tizenkét évfolyamos sportiskolai képzés akkor

indítható be, amennyiben csak két párhuzamos első osztályt indítunk. Ez a megnövekedett

jelentkezői létszámot és a jelenleg évenként kb. 100 fős körzetlistát figyelembe véve

lehetetlennek látszik. Mivel a 11/1994 MKM rendelet 39/J § (2) alapján a sportiskolai osztályok

kötelező felvételi feladatokat nem láthatnak el, célszerű az iskola körzethatárait úgy módosítani,

hogy az egy körzetes (emelt szintű ének-zenei) osztály fogadni tudja a tanköteleseket. A földrajzi

adottságokat – és a 2008/2009-ben beindított különbusz-szolgáltatás sikerét – figyelembe véve

javaslom, hogy az iskola körzetét a Százados út és térsége utcáiból jelölje ki a fenntartó

Önkormányzat (Kb. 40-50 tanköteles/tanév ). Ez azért is célszerű, mert a Százados út

térségében más kerületi fenntartású általános iskola nem található. A jelenleg iskolánkhoz

tartozó, de más kerületi iskolákhoz is közel lévő Tisztviselőtelep, Kolónia, Orczy-negyed utcáinak

tanköteleseit a Losonci téri és a Práter utcai iskola el tudja látni (különös tekintettel arra, hogy

ezen iskolák jelenleg nem teljes kihasználtsággal működnek). A felsorolt területek szociokulturális

háttere összességében a kerületi átlagot meghaladó, így a körzetmódosításnak jogszabályi

akadálya vélhetően nincs.

A sportiskolai képzés 12 évfolyamossá szélesítése anyagi többletterhet ró a fenntartóra (amelyet

mérsékel a megnövekedett tanulócsoport-arányos állami normatíva valamint a NUSI-UPI-tól

érkező sportiskolai támogatás), ugyanakkor a következő előnyökkel kecsegtet:

a Vajda iskola már meglévő és a döntéstől várhatóan növekedő, kerületen kívül is

ható presztízse és vonzereje megállíthatja, vagy legalábbis mérsékelheti a józsefvárosi

tankötelesek kerületből való elvándorlását.

Józsefváros közoktatásának presztízse, elfogadottsága nőne

A fentiek hatásaként a kerület iskoláiban tapasztalható negatív irányú szociokulturális

változások csökkenthetők

A sportiskolai képzés körzeten kívülisége miatt a kerület más, létszámgondokkal

küzdő iskoláinak körzete a Vajda jelenlegi körzetének rovására növelhető

A fentiek hatására nemcsak a Vajda, de más kerületi iskolák kihasználtsága is javulhat.

A fenntartó ismeri a 2008-as iskolaátszervezések előtt készült hatástanulmányok negatív

szcenárióját a kerületi iskolarendszer leépülésére és színvonalesésére, az iskolabezárási spirál

fenyegetésére vonatkozóan. A 12 évfolyamos sportiskolai képzés bevezetése, ha úgy tetszik az

„elitképzés” felvállalása, az egyik – ha nem az egyetlen – lehetőség ennek a kedvezőtlen

folyamatnak a megállítására. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az elitiskola kifejezés a Vajda Péter

Ének-zenei Általános és Sportiskola vonatkozásában most és a jövőben is kizárólag a képzés és

soha nem a kiválasztás alapján állhatja meg a helyét. Az ének-zenei osztály továbbra is körzetes

feladatokat látna el, a sportiskolai képzés kiválasztási elve pedig kizárólag a jogszabályban

meghatározott sport-alkalmassági vizsga.

27

A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszámai 1-12. évfolyamra

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 4 4 3 3 4 4

Első idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 4 4

Második idegen nyelv 2,5 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 4

Történelem 1,5 1,5 1,5 3 3 3 3 3

Természet-,környezetismeret 1 1 1 1 2 1

Biológia, egészségtan 1 1 1,5 1 2 2

Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 2

Kémia 1,5 1,5 2 2

Földrajz 2 1,5 2 2

Ének-zene-ritmus 1 1 1 1 1 1,5 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1 1

Informatika 0,5 1 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2

Osztályfőnöki óra 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1

Érettségi előkészítő 4 4

Tantervi modulok

Sportismeretek 1 1

Sportági ismeretek 0,5 0,5

Sportpszichológia 1

Sporttörténet 1

Küzdelem és játék 1 1 1 1 1 1 0,5

Tanulásmódszertan 0,5 0,5

Emberismeret, etika 0,5 0,5

Művelődéstörténet 1

Társadalomismeret 1

Kötelező óra 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5 30 30

Szabadon tervezhető óra 2 2 2 2 3 3 4 4 4 4 4 4

28

2.3. A középiskolai osztály indításának személyi feltételei

TÖBBLET ÁLLÁSHELYEK Kt. 52§ (3) (7) alapján – évfolyamonként 1 középiskolai osztállyal

számolva

9.évfolyam összóraszám: 39,5 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 1,795

10.évfolyam összóraszám: 39,5 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 1,795

11.évfolyam összóraszám: 48 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 2,18

12.évfolyam összóraszám: 48 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 2,18

+ a bevezetés első évétől 1 KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓHELYETTESI álláshely

ÖSSZESEN: 175 óra – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) + igh. = 8,95 álláshely

CSÖKKENTHETŐ ÁLLÁSHELYEK évfolyamonként 2 első osztály indításával számolva

2012/13-tól évenként 2 álláshely (osztálytanító+napközis nevelő)

LÉTSZÁM-IGÉNY EGYENLEGE

2012/13 1 (igh) + 1,8 – 2 = 0,8 álláshely

2013/14 1,8 – 2 = -0,2 álláshely

2014/15 2,2- 2 = 0,2 álláshely

2015/16 2,2-2= 0,2 álláshely

2016/17 nincs változás

ÖSSZESEN 1 álláshely

PEDAGÓGUSOK VÉGZETTSÉGE

Jelenlegi munkatársaink a Kt. alapján az alábbi műveltségterületeket tudják oktatni:

Angol nyelv , Biológia*, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Emberismeret, etika, Ének-zene-ritmus,

Földrajz*, Informatika*, Magyar nyelv és irodalom, Művelődéstörténet, Német nyelv, Német nyelv,

Olasz nyelv, Sportági ismeretek, Sportismeretek, Sporttörténet, Tanulásmódszertan,

Társadalomismeret, Testnevelés, Történelem, Vizuális kultúra

*= képzettség megszerzése folyamatban

Jelenlegi munkatársaink a Kt. alapján az alábbi műveltségterületeket nem tudják oktatni:

Matematika*, Fizika*, Kémia, Sportpszichológia (heti 1 óra, óraadóval kiváltható)

*= A várható nyugállományba vonulási terveket figyelembe véve egy matematika-fizika szakos

kollégánk helyett egyetemi végzettségű matematika-fizika szakos kollégát alkalmazunk

2.4. A középiskolai osztály indításának tárgyi feltételei

ELSŐ ÉVTŐL SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK

- díszterem kialakítása a jelenlegi III. emeleti tornateremből

- sportudvar fölé fűthető sátor kialakítása (tornatermi kapacitás-bővítés kiváltására)*

- nyelvi labor kialakítása

*= A beruházás üzemeltetői lízing-konstrukcióban is megoldható az iskolaidőn kívüli bérbeadási jog

átruházásával, vagy kiadással (a saját bevétel növelésével) költséghatékonnyá tehető.

29

FELMENŐ RENDSZERBEN SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK

2012/13-as tanévtől évente

- 1 tanterem felújítása (1db bejárati ajtó és 4 db ablak mázolása (nagyon minimális javítással),

160 cm magas olajlábazat festése, teljes falfelület diszperziós festése, meglévő

padlóburkolat kiváltása greslap burkolatra, munkadíj)

- középiskolai korcsoportnak megfelelő tanulóbútorok 1 tanteremre (18 asztal, 36 szék, 1

szekrény, 1 tanári asztal, 1 tanári szék, 1 tábla)

- ruhatároló szekrény egy osztályra

A testnevelés tanításának megnövekedett eszközigényét a sportiskolai támogatás normatív

összegéből az intézmény biztosítja.

2.5. Központi és sportiskolai normatív támogatások alakulása a képzés megváltoztatása esetén

A 12 évfolyamos sportiskolai képzés terveim szerint a központi állami támogatás növelésének négy

módját ötvözi:

- tanulócsoportok számának növelése

- tanulócsoportok létszámának növelése (a Kt-ben meghatározott mértékig)

- az 1-4. évfolyamos képzés kiváltása 9-12. évfolyamos képzéssel, ahol az állami normatíva-

hozzájárulás fajlagosan nagyobb

- sportiskolai támogatás (jelenleg 30000 Ft/fő/tanév) kiterjesztése 8 helyett 12 évfolyamra

Indított osztályok száma felmenő rendszerben

Évfolyam 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

1 3 2 2 2 2

2 3 3 2 2 2

3 3 3 3 2 2

4 2 3 3 3 2

5 2 2 3 3 3

6 2 2 2 3 3

7 3 2 2 2 3

8 3 3 2 2 2

9 0 1 1 1 1

10 0 0 1 1 1

11 0 0 0 1 1

12 0 0 0 0 1

ÖSSZESEN 21 21 21 22 23

Jelen pályázati időszak terveinek nem tárgya, de meggondolandónak tartom 2016/2017-től érettségi

utáni szakképzésben középfokú sportedzői OKJ-s képzés beindításait, a Ferencvárosi Torna Club

szakosztályaival együttműködve.

30

„Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok. Egy szervezet

erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az

képesnek látszik, előhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában.

Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé.”

/Peter Ferinand Drucker/

Ha elhatároztad, hogy valakinek feladatot adsz, és meggyőződtél róla, hogy méltó módon képes azt ellátni,

hagyd, hogy önállóan tegye a dolgát. Bizalom nélkül képtelenség megosztani a felelősséget.

/Ted Williams/

„HÁLÓZATOSSÁG, HATÁSKÖR, HIVATAL” SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

1. Hatáskörök

Alapvetően nem kívánok módosítani a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott állapotokon. Az iskolavezetés továbbra is az igazgatóból és két – a középiskolai feladatok ellátása esetén: három – helyetteséből állna. Az igazgatóhelyettesek továbbra is a lineáris vezetési modell szerint látnák el feladatukat.

ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES

MÁSODIK (ÁLTALÁNOS ISKOLAI) IGAZGATÓHELYETTES

KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓHELYETTES

5-8. évfolyam szakmai munkája

Helyettesítés elrendelése Tanórán kívüli

foglalkozások munkája Nyolcadik osztályosok

továbbtanulása Kirándulások, táborok,

rendezvények Erdei iskolai foglakozások

szervezése Iskolai drogmegelőzés Képesség-kibontakoztató

felkészítések szervezése Túlóra-elszámolás Ügyeleti beosztás

elkészítése Kapcsolattartás szakmai

szolgáltató szervezetekkel


Napközi otthon szakmai munkája

Első osztályosok beiskolázása

Gyermekvédelmi ügyek Tankönyv-rendelés és –

ellátás Fejlesztő foglalkozások

megszervezése Etnikai foglalkozások

megszervezése Tanulóbalesetek

nyilvántartása Statisztikák elkészítése Kapcsolattartás a Nevelési

Tanácsadóval és a szakértői bizottságokkal


Középiskolai felvételi Sportiskolai ügyek Fakultációs oktatás

megszervezése Pályaorientáció

tevékenység koordinálása Vizsgák megszervezése,

felügyelete Minőségbiztosítás,

iskolamarketing Szaktárgyi tanulmányi

versenyek koordinálása Kapcsolattartás a

diákönkormányzattal Kapcsolattartás a

sportegyesületekkel Külföldi kapcsolatok

Nem kívánok változtatni a munkaközösségek rendszerén sem. Az iskola kibővített vezetőségét a

továbbiakban is az iskolavezetés, a közalkalmazotti tanács tagjai, a reprezentatív szakszervezet(ek)

képviselő(i), a diákönkormányzat pedagógus segítője, a gyermekvédelmi felelős(ök) és a

munkaközösségek vezetői adják majd.

Elképzeléseim szerint a vezetőség személyi összetétele így nézne ki: Szabóné Szél Julianna – általános

igazgatóhelyettes a 5-8. évfolyam, Léhnert Béláné második igazgatóhelyettes az 1-4. évfolyam és a

31

napközi munkáját irányítaná. A középiskolai igazgatóhelyettes pozíció betöltésére 2011-ben pályázati

úton kerülhet sor.

A munkaközösség-vezetők megválasztásában a munkaközösségek, a felelősök megválasztásában a

tantestület véleményét messzemenőkig figyelembe veszem. A jelenlegi munkaközösség-vezetők

megbízatása 2010. augusztus 31-ig szól, a 2010/2011-es tanév elején a munkaközösségek új

vezetőket választanak. A diákönkormányzatot segítő pedagógus személye ugyanekkor belső pályázati

úton kerül majd kiválasztásra.

2. Személyi kérdések

A meglévő státuszok mellé szeretnék jóváhagyatni a fenntartó önkormányzattal további hármat.

Mint a pedagógiai célok és elképzelések között már jeleztem, égető szükségünk lenne egy fő teljes

állású pszichológusra, egy fő pedagógus asszisztensre és a gimnáziumi képzés beindítása esetén

további egy fő adminisztrátorra.

A Nevelési Tanácsadó pszichológusának heti kétnapos iskolai tevékenysége beváltotta a hozzá fűzött

reményeket. Munkája, ismertsége, elfogadottsága még nagyobb lehetne, ha több időt töltene

iskolánkban, s valóban „vajdás” lenne. Éppen ezért szorgalmazom az iskolapszichológusi státusz

bevezetését a mentális és beilleszkedési gondoktól sújtott tanulóink és a munkájuk során egyre

nagyobb pszichés kihívásokkal szembesülő kollégáink segítésére.

Mivel a gyermekvédelmi munka igazából csak a tanulókkal való napi pedagógiai kapcsolat megléte

esetén hatékony, 2005. szeptemberétől megjelenő teljes gyermekvédelmi felelősi státuszt is két

kolléga között osztottam fel. Egyikük az étkezéstérítési és egyéb adminisztratív tevékenységet végzi,

mellette félállásban egy szociálpedagógus végzettségű kolléga feladata a családlátogatás,

iskolakerülő gyerekek megkeresése stb.

A pedagógus asszisztensek délelőtti, illetve délutáni műszakban dolgoznának, hogy mind a tanórák,

mind a napközis foglalkozások munkáját segíteni tudják. Munkakörük tartalmazná a tanulók hajnali

ügyeletét (iskolanyitástól 7.30-ig), a délelőtti uszodai, fogászati és egyéb kíséréseket, udvari és

ebédlői ügyeletet, illetve a délutáni (színház, játszóház, stb.) kíséréseket és a tanulókat szállító buszon

ellátott pedagógiai felügyeletet. Ezt a tevékenységet egészíti ki a pedagógusok tanórai illetve

napköziben végzett munkájának alkalmi segítése.

Az (esetlegesen csak félállású) adminisztrátor az iskolatitkár illetve a pénzügyi ügyintéző tanulókkal

kapcsolatos feladatainak egy részét vállalná át (tanulóbiztosítás, diákigazolvány, elsősegélynyújtás,

iskolalátogatási és egyéb igazolások kiállítása, ebédjegyek kiosztása stb.), illetve az iskolatitkár

munkaidejének lejárta után ellátná a titkársági teendőket.

Meggyőződésem, hogy Józsefváros közoktatásának egyik legnagyobb értékét azok a pedagógus-

egyéniségek jelentik, akik évtizedeken keresztül e kerületben fejtik ki oktató-nevelő tevékenységüket.

Mindig különösen jóleső érzés őket köszönteni jubileumi jutalmuk vagy józsefvárosi

törzsgárdatagságuk alkalmából. Megbecsülésük, kerületben tartásuk kulcsfontosságú. Továbbra is

kezdeményezem, hogy a fenntartó adjon lehetőséget a Kjt 71§ (1) és (2) bekezdése alapján a

legkiválóbb, kerületünkben legalább 10 éve pedagógusként dolgozó kollégák tanácsosi illetve

főtanácsosi kinevezésére.

32

Nyilván nem véletlen, hogy testületünkben magas azoknak a száma, akik már részesültek külső

elismerésben. Továbbra is hatékonyan szeretnék azért „lobbizni”, hogy minél több vajdás pedagógus

részesüljön kerületi, fővárosi vagy országos kitüntetésben.

Díjazó Díj Díjazott

Köztársasági Elnök Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt

Nékám Róbertné

Oktatási Miniszter Karácsony Sándor-díj Takács Leonóra

Pannon Példakép Alapítvány Példakép-díj Szontagh Pál

Vállalkozók Országos Szövetsége Területi Prima-díj Szontagh Pál

Apáczai Könyvkiadó Zenit ’41 Apáczai Diploma Díj arany fokozat

Szontagh Pál

Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete

Elismerő Oklevél Janó Albertné

Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Gosztonyi László

Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Farkas Géza

Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Janó Albertné

Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Léhnert Béláné

Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Szabóné Szél Julianna

Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Belényesyné Gál Éva

Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Gyöngy Józsefné

Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Györgyné Szabó Ildikó

Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárosi Gyermekekért Szalontai Sándorné

Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárosi Gyermekekért Dudás Fabiola

Józsefvárosi Önkormányzat JÓ SPORT Borka Gábor

Józsefvárosi Önkormányzat JÓ SPORT Szilas György

Ezt kiegészítendő honosítottuk meg a tanulói Vajda-díj mintájára a dolgozói Vajda-díjat. Ezt a

dolgozók szavazatai alapján kapják az arra legérdemesebbek.

2006 Janó Albertné

2007 Szabóné Szél Julianna

2008 Borka Gábor

2009 Lukácsi István

33

12.sz. ábra: Szerkezeti ábra 8 évfolyamos iskolára

34

13. sz. ábra: Szerkezeti ábra 12 évfolyamos iskolára

35

3. Információáramlás

Az elmúlt években sokat dolgoztunk azon, hogy hatékonyabbá váljon az intézményen belüli

információáramlás, de ez az a terület, ahol mindig van tenni- és javítanivaló. A tanári szobában

elhelyezett irattartó fakkokat és hirdetőtáblákat ma már kiegészíti a belső e-mailes levelezőlista,

amelyet egyre több kolléga használ. Naprakész és informatív az intézmény internetes honlapja is.

Az elektronikus vagy írásos információcsere ugyanakkor nem helyettesítheti a személyes

kommunikációt. Ennek fenntartása érdekében minden héten egyszer – előre rögzített állandó

időpontban – vezetőségi értekezletet,

- minden hónapban legalább egyszer – előre rögzített időpontban – kibővített vezetőségi

megbeszélést,

- minden negyedévben legalább egyszer – előre rögzített időpontban – tantestületi

értekezletet

kívánok szervezni.

Szeretném az irodai használatú számítógépeket hálózatba kapcsoltatni és olyan – eltérő hozzáférési

jogosultságokat megkülönböztetni képes – iktatási, tanuló-nyilvántartási és munkaügyi szoftvereket

beszerezni, amelyek hatékonyabbá képesek tenni a vezetők, beosztott pedagógusok és az

adminisztratív dolgozók munkáját.

A jogszabályi feltételek megléte esetén meggondolandó az úgynevezett e-napló bevezetése is, de ez

csak akkor válhat gyakorlattá, ha bevezetésével párhuzamosan a papíralapú adminisztrációs terhek

érezhetően csökkennek.

Egy átfogó tanügy-igazgatási szoftver (e-napló) beszerzése, amely a tanuló-nyilvántartástól az

értékelésig, a statisztikai adatszolgáltatástól a munkaidő-nyilvántartásig egyetlen áttekinthető

adatbázist képezne, megközelítőleg 2 millió forintos beruházás. Ennek megvalósítása csak fenntartói

támogatással képzelhető el – esetleg a kerület többi iskolájában egy időben, nagybani kedvezményt

igénybe véve.

A tantestületi levelezőlista sikerét alapul véve be szeretnék vezetni egy tanulói-szülői elektronikus

hírlevelet is, ahol a naprakész információk azonnal megtalálhatják partnereinket. A hírlevél tartalmát

automatikusan megjelenítenénk az iskola honlapján is. Ugyancsak szeretném – a szülők

adminisztrációs terheit megkönnyítendő – az iskola honlapján megjeleníteni az összes letölthető

űrlapot, melyekkel a szülők az intézmény felé fordulhatnak (tankönyv-támogatási űrlap, beiratkozási

és gyermekjóléti nyomtatványok, kérvény-formátumok stb.). Ez nemcsak kényelmesebbé tenné az

iskola kommunikációját, de a fénymásolási költségeket is csökkentené.

4. Kiszámíthatóság

Mindennapjainkban egyre többször találkozunk bizonytalansággal szakmai, egzisztenciális, morális

kérdésekben. Ennek ellenére továbbra is szeretném a Vajda Péter Általános Iskolát a biztonság és a

kiszámíthatóság szigeteként megőrizni. A külső hatásoktól természetesen nem zárkózhatunk el – ez

nem is lenne helyes egy közintézmény esetében –, de vezetőként minden erőmmel azon leszek, hogy

indulati hullámzások, hirtelen irányváltások, szükségtelen improvizációk ne nehezítsék a közös

munkát. A lelkesedés és az elkötelezettség is indulat: ebben az értelemben magam is indulatos ember

vagyok. Szangvinikus alaptermészetemet ugyanakkor eddig is igyekeztem – és további vezetői

megbízatásom esetén még inkább igyekszem – az értelmes fegyelem korlátai közé szorítani.

iskola-

titkár

36

A tervezésben éppúgy, mint az ellenőrzésben előzetes program alapján, kiszámítható elvárások

mentén kívánom vezetői feladataimat ellátni. Ugyanezt a tervszerűséget, kiszámíthatóságot és

átláthatóságot ugyanakkor minden beosztottamtól is elvárom.

5. Munkafegyelem

A munkafegyelem, a munkakezdés és –végzés pontos időpontjának betartatása, az adminisztrációs

fegyelem megkövetelése, valamint ezek megszegésének szankcionálása az egyik legnépszerűtlenebb

és legnehezebb vezetői feladat. Mégis fontos: az iskola dolgozóinak fegyelmezett munkavégzésén

gyermeki sorsok, adott esetben életek múlhatnak, arról nem is beszélve, hogy az iskolai dolgozók

munkavégzésük minőségével és pontosságával is nevelnek. A már említett kiszámítható és átlátható

ellenőrzési szisztéma keretein belül vezetőtársaimmal együtt kiemelt hangsúlyt fogok fordítani a

pontos megjelenésre, a helyettesítések szakszerű ellátására valamint az óraközi szünetekben a

folyosó-ügyeletesi teendők maradéktalan ellátására. (Külön megoldandó feladat a dohányzó kollégák

folyosó-ügyeletesi munkája, ők cigarettaszünet erejéig sem hagyhatják el ügyeletesi helyüket, csak

abban az esetben, ha ezt egy kollégájuk átvállalta tőlük. Ennek eseti megszervezése a kollégák

feladata, az ügyelet ellátásának felelőssége a beosztott ügyeletes pedagógust terheli). Az óraközi

szünetekben egyetlen folyosószakasz sem maradhat pedagógiai felügyelet nélkül, így a

testnevelőknek meg kell oldaniuk a hátsó lépcsőházban lévő alagsori zsibongó és az öltözőfolyosó

együttes felügyeletét is. A felső tornaterem mellett a III. emeleten tanító pedagógusok tartanak

ügyeletet.

A vagyonműködtetési dolgozók kiemelt feladata a gyermek- és partnerközpontú magatartás, az

oktató-nevelő intézmény működtetési sajátosságainak megértése. A takarító- és karbantartó

személyzettől elvárom a rongálásokra való azonnali reagálást, lehetőség szerint a rongálások

mielőbbi eltüntetését, mert nemcsak a jó, de a rossz példa is ragadós, az összefirkált falra, a szemetes

folyosóra olyanok is firkálnak, vagy szemetelnek, akiknek egyébként eszükbe sem jutna. Ezeknek a

feladatoknak az észrevétele és a munkák megszervezése, elrendelése – felsőbb utasítás nélkül is – a

gondnok feladata. Az intézmény gondnoka saját hatáskörében felelősséggel tartozik azért, hogy az

iskola működése zavartalan legyen, a technikai személyzet munkáját elsődlegesen ellenőrizze, az

igazgatót napi rendszerességgel a folyó ügyekről tájékoztassa. Napjainkban különös felelősség hárul a

portaszolgálatot ellátó munkatársakra, hogy se gyerek tanulóidőben ki-, se illetéktelen felnőtt az

iskolába be ne jusson. A portaszolgálati helyet még a legszükségesebb esetekben is csak

helyettesítéssel szabad elhagyni.

6. Továbbképzések

A hétévenként továbbképzés hatálya alá tartozó, az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló,

határozott vagy határozatlan időre kinevezett pedagógus munkakörben dolgozók (ide értve a

kisgyermekük nevelése miatt fizetés nélküli szabadságon lévőket is) jogosultak a továbbképzésre

biztosított központi támogatásra, bár ennek fedezetét a 2010-es költségvetés nem tartalmazza.

A hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább 120 órai

foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésével valósul meg.

Személyes pályám is mutatja, milyen fontosnak tartom a pedagógusok állandó önképzését. Az iskola

elfogadott továbbképzési tervét 2013-as lejáratáig természetesen érvényesnek tekintem. A

továbbképzésekre is igaz ugyanakkor, hogy nem mehetnek az alapfeladat ellátásának rovására. Az

37

eddigiekhez hasonlóan nagy szerepet szánok a módszertani, pszichológiai, fejlesztőpedagógiai

képzéseknek, melyek gyakorlati hasznosítását és a tantestületen belüli multiplikálását minden

kollégától elvárom.

A továbbképzésbe való bekapcsolódás lehetséges módjai:

- a pedagógus írásos jelentkezése alapján a munkáltató által engedélyezett formában

- a pedagógus önkéntes részvétele alapján

- a munkáltató elrendelése alapján

A továbbképzési programot és évenként a beiskolázási tervet a közalkalmazotti tanács véleményének

figyelembe vételével a nevelőtestület fogadja el.

A beiskolázásra vonatkozó intézményi prioritások:

- középiskolai tanári végzettséget adó kiegészítő mesterképzések

- szakvizsgát adó képzések

- integrált nevelést segítő módszertani továbbképzések

- fejlesztő pedagógiai továbbképzések

- környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzések (ökoiskola)

- informatikai képzések

A beiskolázásra vonatkozó személyi prioritások:

- hétévenkénti továbbképzési kötelezettség teljesítése

- megkezdett tanulmányok befejezése

A beiskolázásra vonatkozó szervezési prioritások:

- munkaidőn kívül szervezett továbbképzések

- közös tantestületi továbbképzések

7. Óra- és teremrend-szervezési kérdések

A gyakorlatban is érvényesíteni kívánom azt a pedagógiai alapelvet, hogy az órarend készítésénél a

tanulók szempontjai a döntőek, az órarend-készítés kiemelt szempontjai a folyamatos pedagógiai

ráhatás, a változatosság és az egyenletes terhelés követelménye. Csak ez után lehet érvényesíteni a

pedagógus kényelmi szempontjait. Mindez nem érinti a kollektív szerződés mellékletében biztosított

órarendi szabadnapokat.

Célszerűnek látom a 2005/2006-ban bevezetett állandó osztálytermi rendszert az alapozó szakasz, a 6. évfolyam végéig, amit csak 7-8. évfolyamon – a fejlesztő szakaszban – vált fel a szaktantermi rendszer. A középiskola bevezetése esetén az alsó tagozatos tantermek a földszinten és az I. emeleten, a felső tagozatos osztálytermek a II. emeleten, a középiskolai osztálytermek a III. emeleten kerülnének kialakításra, a szaktantermeket az 5-12. évfolyamosok közösen használhatnák. A minél hatékonyabb terembeosztás természetszerűleg azt is jelenti, hogy bizonyos szokásjogok sérülhetnek: nem tanárokhoz, hanem műveltségterületekhez kötődnek majd a szaktantermek, s előfordulhat, hogy pl. a biológia, kémia, fizika, történelem stb. szakos kolléga osztályfőnöki óráit vagy másik szakjának óráit nem a „saját” termében tartja. A jelenlegi két interaktív tábla mellé továbbiak beszerzését tervezem, de csak abban az esetben, ha a jelenlegi eszközpark hatékony kihasználtságáról meggyőződtem.

38

8. Mérés, értékelés, minőségbiztosítás

Ez a munka csak akkor lehet hatékony, ha közösen végezzük és nagyon odafigyelünk az eredmény

ismeretében a visszacsatolásra is. Évek óta hatékonyan működő pedagógiai minőségirányítási team

dolgozik iskolánkban, tevékenységüket az Intézményi Minőségirányítási Program szabályozza. Az

iskolai minőségbiztosításnak szervesen kell illeszkednie a Józsefvárosi Önkormányzat Közoktatási

Minőségirányítási Programjához valamint az OKÉV által szervezett országos mérésekhez.

Hogy munkánk nem hiábavaló, azt nemcsak a partneri elégedettségmérések eredményei, a külső

szervezésű (OKÉV, KÁOKSZI) mérések is igazolják, hanem az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009-

es teljesítmény-motivációs pályázatán elért sikerünk is.

15. sz. ábra: Vajdás mérési eredmények az országos átlageredmények százalékában

(8. évfolyamos kompetenciamérések)

16. sz. ábra: Vajdás mérési eredmények a kerületi természettudományi mérésen

104,4

99,5 101,6

107,8

102,1

80

85

90

95

100

105

110

115

120

2004 2006 2007 2008 2009

VAJDA

ORSZÁGOS

0 10 20 30 40 50 60

VAJDA

"3"

"6"

"1"

"4"

"8"

"5"

"2"

55,5

54

48

45,5

43,3

41,2

35,3

31,9

39

9. PR, iskolamarketing

9.1. Public Relations A Public Relations célja:

Megbízható, korrekt információk nyújtása (rendszeresen)

A marketing tevékenység támogatása

Kapcsolatok teremtése a szülőkkel, gyermekekkel, külső partnerekkel

Közvélemény gondozása Az iskola tanulólétszámának növelése szempontjából fontos szerepe van a leendő szülőkkel és leendő

diákokkal való személyes kapcsolatnak. Erre az iskolán belül és a kerület óvodáiban is lehetőség

nyílik.

9.1.1. Óvodai szülői értekezletek

A beiskolázással kapcsolatos munka részét képezi, hogy a kerület óvodáit meglátogassuk és

tájékoztassuk a megjelent szülőket az iskoláról, az induló első osztályokról, és a szülőket foglalkoztató

kérdésekről. Fontos hogy az óvodákkal folyamatos szakmai kapcsolatot alakítsunk ki, segítve ezzel az

átmenetet az óvoda és az iskola között. Óvodapedagógus kollégáinknak érezniük kell: nemcsak

„beszállítóként” fontosak számunkra, de egyenrangú és alapvetően fontos szakmai partnernek

tekintjük őket oktató-nevelő munkánkban.

A beiskolázási adatok azt bizonyítják, hogy az iskolának kerületszerte jó híre van, hiszen sok a

körzeten kívüli kerületi tanulónk. A tanulólétszám növelésének vagy legalábbis megtartásának kulcsa

tehát nem az ő bevonásuk iskolamarketing tevékenységünkbe – ami működő gyakorlat – hanem a

körzetünkbe tartozó gyermekek „megtartása”. Ehhez a környező óvodákkal, óvodásokkal és

szüleinkkel még intenzívebb kapcsolatra kell törekednünk.

9.1.2. Iskolai nyílt nap, szülői fórum

Iskolánkban hagyomány minden tanévben többször meghívni a szülőket, hogy megismerkedjenek a

pedagógusok és gyermekeik iskolai munkájával. Sajnálatos tapasztalat hogy egyre kevesebb szülő

érdeklődik ez iránt a lehetőség iránt, a szülői fórumra pedig szinte senki nem jön el. A nyílt napot

ennek ellenére fontosnak és folytatandónak tartom, hisz az iskolának demonstrálnia kell nyitottságát

a külvilág felé.

9.1.3. Ovi-suli, zene-ovi, tesi-ovi

Az iskola-előkészítő foglalkozások nemcsak népszerűek a gyerekek és a szülők körében, nemcsak jó

hírverést biztosítanak az iskolának, de szakmailag is hasznosak. A gyerekek ismerősként, jó kedvűen

lépnek be szeptemberben az iskolába, szívesen keresik fel a megismert tanítót, szaktanárt. Ezt a

hagyományt mindenképpen folytatnunk kell. Megőrizendő az elmúlt években kialakult családi napok

hagyománya, ami egy tematikus játszóház típusú program a beiskolázás időszakában.

9.2. Iskolamarketing

9.2.1. Személyes kontaktus

Bárki kerül kapcsolatba az iskolával, legyen az hivatalos személy, szülő, gyerek vagy érdeklődő, úgy

kell távoznia, hogy választ kapott a kérdésére, segítettek neki és udvariasak voltak vele. Ez sokszor

nem könnyű, hiszen meg kell védenünk az igazunkat, nem szabad engedni az elveinkből, de meg kell

40

próbálni megértetni a kívülállókkal, hogy mit miért csinálunk. Ehhez persze ezt nekünk is pontosan

tudnunk kell!

9.2.2. Médiajelenlét

Az elmúlt év gyakorlatának megfelelően igyekeznünk kell hírt adni magunkról a lehető legszélesebb

fórumokon, hogy felfigyeljenek ránk. Az iskolák között kialakult versenyben fontos, hogy pozitív

hangulatú üzenetekkel felhívjuk magunkra a figyelmet. Ebben a tevékenységben nagy tapasztalatot

és jelentős sikerélményeket szereztünk az elmúlt években, amire biztosan építhetünk a jövőben is.

9.2.3. Rendezvényszervezés

A legjobb iskolapropaganda a sikeres, jól előkészített, profi módon lebonyolított, sok embert

megmozgató rendezvény. Jó példái ennek a 2009-ben megrendezett ünnepi iskolahét, gálaműsor,

vendégfogadás, könyvkiadás. A hagyományainkat a kevésbé nagyszabású megmozdulások terén is

fenn kell tartanunk: Rezső téri Karácsonyi hangulatkeltés, óvodás sorverseny, tisztviselőtelepi Vajda-

futás, Ilyenek vagyunk-gála, Pünkösdőlő néptáncest.

Az eddiginél jobban oda kell figyelni arra, hogy a tanórán kívüli programok ne mehessenek az oktató

munka rovására. A programokat arányosan kell a tanévben elosztani, s ki kell jelölni „védett heteket”

amikor kizárólag a tanításé a főszerep.

A rendezvényszervezés szerencsés esetben „összeér” a pedagógiai munkával, jó példák erre az elmúlt

időszak projekt-hetei és napjai, amelyeknek lezárásaként kerületi bemutatók, gálahangversenyek, sőt

nyomtatott kiadványok is számot adtak munkánkról, eredményeinkről a szűkebb és tágabb

társadalmi környezetnek, közvéleménynek. A kiemelt projektek mára megkerülhetetlen elemei lettek

nevelő-oktató munkánknak, amelyeket feltétlenül megtartandó hagyománynak tekintek.

41

„A minőség még sokáig megmarad, amikor az árat már rég elfelejtették”

/Harry Gordon Selfridge/

„HÁTTÉR, HASZON, HATÉKONYSÁG”

GAZDÁLKODÁS ÉS INTÉZMÉNYFENNTARTÁS

A Képviselőtestület döntésének értelmében 2008. július 1-jétől intézményünk önállóan működő

költségvetési szervként működik tovább, szakmai önállósága megtartása mellett. Az önállóan

működő és gazdálkodó Németh László Általános Iskola igazgatójával és gazdasági vezetőjével

kapcsolatunk naprakész, harmonikus. Kidolgozásra és elfogadásra kerültek az egységes pénzügyi

szabályzatok, FEUVE-szabályzat. Intézményünk leltár-nyilvántartását átadtuk a Németh László

Általános Iskolának. Az intézmény napi pénztári és gazdasági feladatait egy gazdasági ügyintéző és

egy félállású adminisztrátor végzi.

A gazdálkodásban teljes bizalmamat élvezi Kovács Imréné gazdasági ügyintéző, akinek munkáját

félállású adminisztrátor segíti. A fenntartó költségvetése által szűkre szabott kereteken belül – az

eddigiekhez hasonlóan – két fontos terület élvez prioritást: egyrészt az oktató-nevelő munkához

elengedhetetlen beszerzések, másrészt (és nem másodsorban) a kiváló munka anyagi ösztönzése.

1. Létesítmény-fenntartás

Nem halogatható sokáig a 2001-es felújításkor elkészített nem megfelelő minőségű III. emeleti válaszfal kijavítása. A kabinetrendszer által megkövetelt folyosói kabát- és ruhatároló rekeszek nem esztétikusak, építészetileg diszfunkcionálisak, vagyonvédelmileg nem megfelelőek. Kiváltásuk az ügyeleti terem ruhatárrá alakításával képzelhető el, ahol az osztályoknak külön-külön zárható kabát-tároló rekeszeket készítenének a karbantartók. Ez a terem ügyeleti funkcióját – valamint szükség szerint kiscsoportos oktatásra való használhatóságát – nem veszélyezteti. Felújított udvaraink körül szinte mindenütt elkorrodált, vagyonvédelmileg aggályos, balesetveszélyes

kerítések vannak. Felújításuk szorító szükségszerűség.

Szükség lenne a mellékhelyiségek folyamatos felújítására, energiatakarékos világítás

(mozgásérzékelők) és öblítőrendszer (infraérzékelők) felszerelésére. A beruházás költségei az

üzemeltetési költség csökkentésével ellensúlyozhatók.

Ugyancsak nagy költség-megtakarítást jelentene a nyílászárók korszerűsítése. Műemlék-védelmi

okokból erre az épület külső frontján nem kerülhet sor, de meg kell vizsgálni annak a műszaki és

financiális lehetőségét, hogy a belső ablaktáblák modern, hőszigetelt műanyag nyílászárókra való

felcserélése megoldható-e.

A kisgyermekes és mozgáskorlátozott szülők, hozzátartozók segítésére az előkerti iskolafalon

szeretnék elhelyeztetni egy kaputelefont, melyen a portai dolgozótól kérhetnek segítséget a

rászorulók (pl. hogy szóljon fel a gyerekkért a napközibe vagy segítsen felvinni a babakocsit). A

műemléki épület teljes akadálymentesítése nem megoldható, de esetleg a sportudvaron keresztül

biztosítható az akadálymentes bejutás az épületre (az erre vonatkozó tervek rendelkezésre állnak).

Sajnos a lépcsőházak akadálymentesítésének forrásigénye is óriási, ezért ez a következő öt évre nem

fogalmazható meg reális célként.

42

A gimnázium indításával kapcsolatban ismertetett modellszámítások alapján a bevezetés első négy

évében a dologi ráfordítások összege 39.972.000 Ft + ÁFA, a külső támogatások várható többlete

37.446.000 Ft. A személyi juttatások többletigénye 4 év alatt összesen 5.563.200 Ft. A bevezetés

négy évében a fenntartó többletköltsége tehát összesen 45.535.200 Ft, bevételi többlete 37.446.000

Ft, a bevezetés pénzügyi egyenlege 4 év alatt 8.089.200 Ft, átlagosan évi 2.022.300 Ft kiadási többlet.

A többletkiadást ellensúlyozza a képzés tanulókat megtartó és bevonzó ereje valamint a beruházási

többlet legnagyobb tételének, a sportudvar fölé építhető fűthető sátor esti és hétvégi kiadásának

lehetősége, ami a tervezetben nem kalkulált többletbevételként jelentkezik.

A tervezett felújítások során – pénzügyi lehetőségeink függvényében - a következő prioritási

sorrendet állítom fel:

1. III. emeleti leány öltöző hideg padlóburkolatának meleg burkolatra cserélése, öltözői vizesblokk

kialakítása, előzetes tervezést igényel

2. III. emeleti tornatermi válaszfal bontása javítása

3. II. emeleti tantermi válaszfalak elbontása, főfalak helyreállítása, termek festése,

padlóburkolása, tantermek közötti hangszigetelő válaszfal megépítése

4. Fűthető sátor vagy könnyűszerkezetes csarnok kialakítása a sportudvaron

5. Informatikai eszközpark folyamatos felújítása

6. Földszint D-i szárny tantermek, folyosó festése

7. Irodák, tanári szoba festése

8. Földszint É-i szárny tantermek, könyvtár festése, padlózat javítása

9. Vajda Péter és Delej utcai kerítés javítása, szükség szerint cseréje

10. Fűtési rendszer korszerűsítése (fenntartói döntést igényel)

11. Nyílászáró-korszerűsítés (fenntartói döntést igényel)

12. Klubszoba, kondicionáló terem kialakítása, életmód-folyosó fejlesztése a gondnoki lakásban

2. Működési költségek Józsefváros 2009-es költségvetése szerint a Vajda Péter Ének-zenei Általános és

Sportiskolában Iskolában az egy ellátottra jutó önkormányzati támogatás 337.000 Ft. Sajnos ez a

kerületi átlaghoz képest felettébb alacsonynak mondható, az általános iskolák közül csak a Deák Diák

Általános Iskola egy ellátottra eső működési költsége marad a Vajdáé alatt. A felettébb kedvezőtlen

mutató még szomorúbb képet mutatna, ha az ellátottakhoz hozzászámítanánk a Józsefvárosi

Zeneiskola szervezésében iskolaépületünkben tanuló szolfézscsoportokat és hangszeres zenét tanuló

diákokat. Különösen érdekes tendencia, hogy az egy főre jutó támogatás nincs arányban – vagy

éppen fordított arányban áll – az iskolák szakmai teljesítményével és népszerűségével. Ez az

összefüggés – ha nem változik - elgondolkodtató és veszélyes tendenciákat vázol fel a jövőre nézve. A

kedvezőtlen finanszírozási feltételének a javításáért – lehetőségeink szerint – mindent el kell

követnünk, de ehhez a fenntartó Önkormányzat szándéka is kell. .

43

17.sz.ábra: Egy tanulóra jutó önkormányzati támogatás (állami normatívák nélkül)

a józsefvárosi iskolákban (ezer Ft)

Forrás:Józsefvárosi Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelete

3. Bérgazdálkodás

2007 óta a fenntartó önkormányzat hatályos rendeletei szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXIII. törvény alapján járó minimum összeghez képest a kerületi kollégák kerületi

többletjuttatásban nem részesülnek. A konkrét összegénél nagyobb eszmei súlyt tulajdonítottam a

„józsefvárosi pótléknak”, e határozott idejű kereset-kiegészítést roppant fontosnak, a kerülethez

való kötődés és a minőségi munkaerő megtartása illetve idecsábítása szempontjából kiemelkedő

jelentőségűnek tartottam. Évről évre reménykedünk benne, hogy a fenntartó lehetőségei idővel

megengedik újbóli bevezetését. Ugyanígy kicsinek tűnő, de jelentős fenntartói gesztus volt az azóta

megszűnt ruházati hozzájárulás, a szakkönyv hozzájárulás, a kedvezményes üdülési lehetőségek, a

továbbképzési hozzájárulások. Remélem, hogy a Józsefvárosi Juttatási Szabályzat átdolgozásával

visszaállíthatók ezek a juttatások.

Köztudomású, hogy a közoktatási intézményvezető lehetőségei differenciált juttatások odaítélésében

nagyon korlátozott, így a pedagógusok anyagi motivációja a kiemelkedő munkavégzésben csekély.

Noha világért sem akarom a pedagóguspálya egyik – ha nem a – legfontosabb motivációs bázisát, a

hivatástudatot lebecsülni, továbbra is minden lehetőséget meg kívánok ragadni, hogy a kiemelkedő

munkavégzést az intézményi költségvetés jutalomkeretéből illetve megbízási díjakkal honoráljam.

4. Dologi kiadások

Az energia költségek inflációt meghaladó növekedése miatt továbbra is kiemelt figyelmet kell

fordítanunk a működést nem veszélyeztető takarékosságra. A vezetőknek az egymással való

kapcsolattartás és a folyamatos készenlét miatt továbbra is szükséges a mobiltelefon-költségeikhez

való intézményi hozzájárulás. Ennek – a jelenlegi kollektív szerződésben szabályozott módon –

leginkább költséghatékony formája a vezetők számának megfelelő csoportos előfizetés, mely az

egymás közti kapcsolattartás költségeit radikálisan csökkenti. Jelenlegi flottaszerződésünk magas

300

350

400

450

500

550

600

650

Németh Práter Lakatos Losonci Molnár Vajda Deák

639

544

462 447 438 435 432

44

felmondási költsége miatt az önkormányzati flottához való csatlakozásunk teljes körűen csak két

éven túl lehetséges. Költséghatékonysága miatt a meglévő intézményi flottával párhuzamosan, hat

előfizetéssel csatlakoztunk az önkormányzati flottához is 2010. márciusában.

A fűtési rendszer korszerűsítésével és a nyílászárók cseréjével radikálisan csökkenthetők lennének a

fűtési költségek is.

Ugyanakkor állandó többletköltségként jelentkezik a modernizált konyha működtetése – a melegen

tartó pult és az új gépek megnövekedett energiafogyasztást eredményeznek, a tisztítószerek költsége

is megnőtt (pl. mosogatógép).

A költségkímélő gazdálkodás hatással van az eszközök beszerzésére, vásárlására is. Kis értékű tárgyi

eszközök beszerzésére csak a legszükségesebb estben van lehetőségünk. A költségtakarékos

gazdálkodás ugyanakkor nem mehet a szakmai munka rovására, ezért szükséges, hogy intézményünk

továbbra is megrendelje, illetve megvegye az oktatáshoz, gazdálkodáshoz szükséges folyóiratokat,

szaklapokat, biztosítsa az oktató-nevelő munkához és az adminisztrációhoz elengedhetetlenül

szükséges irodaszereket, nyomtatványokat. Az intézmény ugyan mennyiségileg rendelkezik a

szükséges minimális taneszközökkel, de elengedhetetlen informatikai eszközparkjának folyamatos

felújítása illetve a szociális helyiségek folyamatos karbantartása, felújítása, víz- és áramtakarékos

berendezések felszerelése (mozgásérzékelős villanykapcsoló és öblítő).

Költségvetésünkben jelentős összeget tesz ki a karbantartási, javítási költség. Továbbra is tudatosítani

kell az alkalmazottakban éppúgy, mint a tanulókban és a szülőkben, hogy vigyázzunk a

berendezésekre, spóroljunk az energiaköltséggel. A szándékosan okozott kárt lehetőség szerint rá kell

terhelni az elkövetőkre. Sajnos a karbantartásra is sok esetben igaz, hogy a toldozás-foldozás helyett

egyszeri nagyobb beruházással az intézmény fenntartási költségei csökkenthetők lennének.

5. Ellátottak támogatása

Az étkezési- és tankönyvtámogatást a helyi és magasabb szintű jogszabályok alapján igényeljük,

számfejtjük és fizetjük ki. Remélhetően ennek a munkának egyre nagyobb része válik szabályozott

automatizmussá, s egyre kisebb terhet jelent majd a gyermekvédelmi- és tankönyvfelelősöknek

illetve az osztályfőnököknek.

6. Átvett pénzeszközök, pályázatok

Ezen a költségvetési soron mutatjuk ki a pályázatokon elnyert pénzösszegeket. Ezt a kiegészítő forrást

a továbbiakban még jobban ki kell használni. Az elmúlt öt évben sikerült pályázati támogatást

nyernünk a HEFOP Irányító Hatóságtól, az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, a Szociális és

Családügyi Minisztériumtól, a Fővárosi Önkormányzattól, a Józsefvárosi Önkormányzattól, a

Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítványtól, a Közoktatási Modernizációs Közalapítványtól, a

Takács Etel Pedagógiai Alapítványtól, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Igazgatóságtól. Örvendetes,

hogy egyre többen vesznek részt alkotó módon egyéni és csoportos pályázatokon. Anyagi és erkölcsi

ösztönzéssel arra törekszem, hogy a dolgozók minél szélesebb köre vegyen részt ebben a munkában,

hisz az eredmények magukért beszélnek. Az Európai Unió által kiírt pályázatokkal további

lehetőségekhez jutottunk – továbbra is élnünk kell ezekkel.

45

18. sz. ábra: Pályázaton elnyert források 2005/2006 és 2008/2009 között (Ft)

7. Intézményi bevétel

Az intézményi bevétel legnagyobb része az étkezési bevételekből adódik. Egyéb bevételeink a

reklámtáblák bérleti díjából, kártérítési befizetésekből, helyiség bérleti díj befizetéséből keletkeznek.

A bérleti díjakból származó bevételek fontos források, de a bérbeadás során különös figyelemmel kell

eljárni, hogy a helyiségbérlés se az oktató-nevelő munkát, se az iskolaépület állagát, se az iskola

alapvető elvi céljait és feladatát ne veszélyeztesse. Éppen ezért – szem előtt tartva a világnézetileg

semleges oktatás törvényi és etikai elvárásait – sem politikai szervezetnek, sem a pedagógiai program

által meghatározott értékrendszert tagadó vagy relativizáló szervezetnek még ideiglenesen sem lehet

helye az iskola falai között. Ugyanakkor pozitív megkülönböztetésben kívánom részesíteni az

iskolahasználat tekintetében a közvetlen lakókörnyezetet, erősítve a környék és az intézmény szoros

és kölcsönösen előnyös kapcsolatát.

A fentebb már részletezett sportpálya fölé feszíthető sátor kiadásával bevételink radikálisan

növelhetők, a beruházás nyereségessé tehető lenne.

7.1. Reklámtevékenység A bérbeadáson kívül bevételi forrásként a – jogszabályok figyelembe vételével – az intézményben

folytatott reklámtevékenység jelentkezik. Ezt a forrást a jelenleginél hatékonyabban is ki lehetne

használni. Az épület szülői várójában elhelyezett reklámtáblák széles közönséghez jutnak el, meg kell

keresnünk azokat a hirdetőket, akik üzletet látnak ebben a lehetőségben.

Amennyiben megvalósul a folyosói öltözőszekrények kiépítése, szeretném ezeket is

reklámfelületként értékesíteni. Itt is vigyáznunk kell azonban arra, hogy az intézményi bevétel iránti

igény ne írhassa felül a nevelési és etikai szempontokat, vagyis a tanulók életkorának nem megfelelő,

vagy őket túlzott és értelmetlen fogyasztásra, az iskola szellemiségével össze nem egyeztethető

tevékenységre sarkalló reklámoknak nincs helyük az iskolában.

0

1000000

2000000

3000000

4000000

5000000

6000000

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

1127000

5310000

4037000

5340000

46

7.2. Szponzoráció, mecenatúra A közoktatási intézmények nem nélkülözhetik a vállalkozói szféra non-profit támogatását. Ha ezért

piaci ellenszolgáltatást nem is, gesztusokban kifejeződő elismerést mindenképpen nyújtanunk kell. A

főbejárat előcsarnokában díszes, bővíthető táblát kívánok elhelyeztetni, ahol az iskola rendezvényeit,

oktató-nevelő munkáját jelentős mértékben támogató intézmények, jogi és magánszemélyek nevét

tüntetnénk fel, mint a VAJDA MECÉNÁSAIT.

Szponzori tevékenységre elsősorban egy-egy rendezvény kapcsán – pl. Vajda-futás, óvodás

sorverseny stb. – van lehetőség. Ezen kívül piackutatást kívánok végezni arról, hogy van-e lehetőség

arra, hogy piaci szereplők egy-egy terem felújításához való hozzájárulás fejében a terem nevének

jogát „megvásárolják”. Ebben a kezdeményezésben elsősorban a környék vállalkozói, cégei, illetve

építőipari, sportszer- vagy iskolabútor-gyártó cégek lehetnek potenciális partnereink

47

„Ha ököllel támadsz rám, biztos lehetsz benne, hogy az én öklöm kétszer olyan gyors lesz, mint a tiéd. De ha azt

mondod, üljünk le, és beszéljük meg a dolgokat, tisztázzuk a nézeteltéréseket, és ezek okát: rögtön kiderül, hogy

tulajdonképpen nem is különbözik olyan nagyon a véleményünk, csak néhány pontban kell megegyeznünk, mert

sokban máris egyetértünk. Ha tehát megvan bennünk az együttműködéshez szükséges türelem és őszinteség,

semmi akadálya az együttműködésnek”

/Woodrow Wilson/

„HÁTORSZÁG, HÍDÉPÍTÉS, HELYZETFELISMERÉS”

AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE

1. Fenntartó Önkormányzat

Az intézmény – és az intézményvezető – kapcsolata a munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel,

az alpolgármesterekkel illetve a Művelődési, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottsággal a leginkább élő.

Kiemelt feladatnak tartom ugyanakkor az oktatásüggyel napi szinten nem foglalkozó képviselők

tájékoztatását az iskola életéről, esetenként bevonását az intézmény tevékenységébe (vetélkedők,

rendezvények védnöki tevékenysége, látogatások az iskolában stb.). Szeretném, ha a Vajda Péter

Ének-zenei Általános és Sportiskola nemcsak fenntartásában, de mindennapi valóságában is

ténylegesen a kerület iskolája lenne. Folytatandó szép hagyománynak tartom március 15-ei

megemlékezésünket a Kolónia Petőfi-szobránál, mely emlékhely gondozását iskolánk

Diákönkormányzata átvette az öregcserkészektől. Ugyancsak szorgalmazom, hogy iskolánk

tanulóifjúsága tevékenyen vegyen részt a Tisztviselőtelep szépítésében, példamutatóan használja ki a

környéken elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigeteket illetve a Sárkány utcai hulladékudvart.

Támogatom és ösztönzöm a további helyismereti vetélkedők, lokálpatrióta megmozdulások

szervezését, mely tevékenységhez ezúton is kérem az Önkormányzat képviselőinek segítségét.

2. Polgármesteri Hivatal

Ide sorolom a fenntartó Önkormányzat Művelődési Ügyosztályát, Pénzügyi Ügyosztályát, az

oktatásügyet felügyelő aljegyző hivatalát. A Józsefvárosért, a józsefvárosi gyermekekért érzett közös

felelősség az esetenként eltérő néző- és álláspontok ellenére is elegendő kohéziót ad a közös

tevékenykedéshez. Az igazgatói munkaközösség vezetőjeként kialakított emberi-szakmai

kapcsolataim a fenntartó illetékes hivatalnokaival jónak és hatékonynak mondhatók.

3. Kerületi nevelési-oktatási intézmények

A beiskolázás és az óvoda és iskola közötti átmenet szempontjából kulcsfontosságú az óvodákkal

kialakított jó kapcsolat. Fejlesztendő hagyomány az óvodai szülői értekezletek tartása, illetve az

iskola-előkészítők, valamint az ovisoknak rendezett versenyek, pályázatok. Elkötelezetten törekszem

a kölcsönösségre, pl. az óvónőknek tartott nyílt órák mellett szeretnék lehetőséget kérni tanító

48

kollégáim számára óvodai hospitálásra is. Ezeken az alkalmakon a foglalkozások megtekintésén túl

beszélgetésekre, tapasztalatcserékre, esetmegbeszélésekre is sort lehet keríteni.

Szilárd meggyőződésem, hogy a kerület oktatási intézményei versenytársai, de nem ellenfelei, még

kevésbé ellenségei egymásnak. Mindannyian egyformán érdekeltek vagyunk Józsefváros

közoktatásának minél magasabb színvonalában, az egymást kiegészítő képzési profilok gazdag

hálózatának kialakításában. Kerületi munkaközösség-vezetőként, de igazgatóként is igyekszem a

vezetőtársaimmal való minél harmonikusabb, korrekt együttműködésre. Külön ki kell emelnem itt a

nevelés-oktatást segítő kerületi intézményeket: a Nevelési Tanácsadót, a Roma Szolgálatot, a

Gyermekjóléti Szolgálatot vagy a Józsefvárosi Kulturális Kht-t, Orczy Parkot. Más-más területen, de

mindegyik szervezettel hatékony együttműködésre kell törekednünk.

Nem szorosan a kerületi intézményhálózathoz kapcsolódik, de törekedni fogok arra is, hogy a

tanulóink által leginkább preferált középiskolákkal élénkebb kapcsolatot alakítsunk ki, hogy mi is

kapjunk érdemi visszajelzést arról, hogy nyolcadikosaink hogyan állják meg a helyüket a

középiskolában. Mindenképpen szeretném folytatni a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló

Gimnáziummal és a Raoul Wallenberg Középiskolával együttműködési szerződéssel is szentesített

együttműködésünket.

4. Gyakorló intézmények

Teljes mellszélességgel támogatom szakvezető kollégáink további munkáját. Iskolánk számára nagy

megtiszteltetés, hogy nagy hírű közép- és felsőoktatási intézmények gyakorló iskolái lehetünk. Ezek

jelenleg:

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Raoul Wallenberg Középiskola (pedagógiai asszisztensek képzése)

Közoktatási típusú sportiskolai módszertani központként folyamatosan készek vagyunk

szaktudásunkat és jó gyakorlatunkat átadni úgy a felsőoktatási intézmények hallgatóinak mint a

társintézményeknek. Amennyiben a kerületi pedagógiai szakmai szolgáltatásban erre igény

mutatkozik, elképzelhetőnek tartom, hogy megfelelő anyagi kondíciók (kollégák egyszeri vagy

rendszeres kereset-kiegészítése) biztosítása esetén fenntartói gyakorlóiskolaként is működjünk a

jövőben.

5. Külföldi kapcsolatok

A jól bevált, baráti kapcsolatokat a jövőben is ápolni kívánom mind pescinai és cerchioi (collarmelei)

olasz, mind beregszászi magyar barátainkkal.

Az olasz csereutazásokon túl – a cerchioi Dante Alighieri Iskolával kötött együttműködés alapján – a

szakmai tapasztalatcseréket is szorgalmazni fogom. Nagy lehetőséget látok a határokon átívelő

pedagógiai együttműködésben, tapasztalatcserében. Továbbra is keressük a lehetőséget a

cserekapcsolat financiális hátterét megteremtő pályázatok írására.

A kárpátaljai kapcsolatot a közeljövőben – partnereink lehetőségeinek függvényében – szeretném

újra élőbbé tenni.

49

6. Az iskolánkat segítő szervezetek

E szervezetek nélkül az iskola hatékony működése nem elképzelhető. Emberi, szakmai és anyagi

segítségük a záloga a magas színvonalú vajdás nevelés-oktatás fennmaradásának. Minden

partnerünkkel a korrekt, átlátható, baráti hangvételre és hatékony együttműködésre törekszem a

jövőben – ahogy azt eddig is tettem.

Kiemelt partnereknek tekintem az Alapítvány a Vajda Péter utcai Általános Iskoláért közhasznú

alapítványt, a Vajda Péter Általános Iskola Iskolaszékét, Diákönkormányzatát és a Vajda Péter

Diáksport Egyesületet.

Sportiskolai működésünkben úgy szakmailag mint anyagilag megkerülhetetlen segítő partnerünk a

Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatóságának

Pedagógiai Munkacsoportja.

7. Szülői közösség

Talán legfontosabb külső partnereink a szülők. Megnyerésük, bevonásuk az iskola

tevékenységrendszerébe elengedhetetlen az eredményes munkavégzéshez. A formális alkalmakon –

szülői értekezletek és fogadóórák, iskolaszéki ülések – túl is szeretném minél többször kötetlen

együttlét keretében is vendégül látni őket. Ilyen alkalom lehet a hagyományos tanár-szülő fehér

asztal, de akár egy sportverseny, kirándulás, alapítványi bál, családi nap is. A gondnoki lakásban

kialakított életmód-centrum külön bejáratát kihasználva elképzelhetőnek tartom egy szülői pihenő

kialakítását, ahol tanárokkal és egymással folytatott kötetlen beszélgetésre, az iskolapszichológussal

való beszélgetésre, esetleg az otthon rendelkezésre nem álló Internet használatára nyílna lehetőség.

Reményeim szerint erre a funkcióra pályázati forrásokat is tudunk majd szerezni.

Fentebb már részleteztem a szülőkkel való elektronikus kapcsolattartás új formáit. Ezt kiegészítve

szeretnék létrehozni egy olyan webhelyet, ahol a tanítással kapcsolatos alapvető anyagok (helyi

tanterv, követelmények, dolgozat-tematikák, adott esetben elektronikus óravázlatok, számítógépes

bemutatók) könyvtárakba rendezve helyet kaphatnának, így a szülők számára is elérhetők lennének,

jobban nyomon tudnák követni a gyermekeikkel szemben állított követelményeinket, munkánkat.

Az elektronikus kommunikáció ugyanakkor nem pótolhatja a személyes kapcsolattartást.

Személyemben garantálom és kollégáimtól is elvárom az előre meghatározott időpontokban való

rendelkezésre állást, a rugalmasságot, a gyermeki és családi érdekek figyelembe vételét mindennapi

munkánk során. Mindez természetesen nem jelentheti szakmai kompetenciánk csorbítását vagy

feladását. A hangsúly a közös célokat és érdekeket szem előtt tartó, közérthető, udvarias és

partnerközpontú kommunikáción van.

A szülőkel való jó kapcsolatot akkor is minden eszközzel igyekeznünk kell fenntartani, ha sajnos egyre

gyakrabban vagyunk kitéve méltatlan támadásoknak, eleddig szokatlan hangnemű és tartalmú

felszólamlásoknak. Ezek ellen a leghatározottabban fel fogok lépni, de tevékenységem hatékonyságát

csak a dolgozók összességének támadási felületet nem nyújtó, törvényes, humánus, szakmailag

támadhatatlan tevékenysége alapozhatja meg.

50

8. Szakmai közvélemény

Intézményünk eddig is kiemelt figyelmet fordított a szakmai nyilvánosságban való részvételre,

terveim szerint nem lesz ez másként a jövőben sem. 2006-ban és 2009-ben elnyertük az ÖKOISKOLA

címet, 2009-ben az ERŐSZAKMENTES, EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLA címet. 2006-tól közoktatási

típusú sportiskolai központként működünk. Nyilván ettől nem függetlenül 2008-ban elnyertük a

Józsefvárosi Önkormányzat JÓ SPORT kitüntetését. 2008-ban a elnyertük a Budapest Esély Befogadó

Munkahely programjának elismerő díszoklevelét.

Az elmúlt időszakban az iskola pedagógusai két tanulmánykötetben (Kihívások és válaszok az

általános iskolában – 2004, Hogy az iskola mindannyiunké legyen… – 2009) és számos szakkönyvben

vagy folyóiratban publikált tanulmányban ismertették meg a pedagógiai közvéleményt intézményünk

munkájával. Büszke vagyok rá, hogy alkotószerkesztőként, szerzőként és társszerzőként majd minden

megjelenésnek részese lehettem, kiemelten fontosnak tartom, hogy minél több kollégánk

megtapasztalja: munkája, eredménye közkincs, és számot tarthat az alkotó értelmiségieket megillető

társadalmi elismerésre.

51

„Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon.

Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy

megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig.”

/Hermann Hesse/

EPILÓGUS

Jelen pályázatom elkészítését és beadását hosszas személyes vívódás előzte meg. Egy sikeres vezetői

ciklust hagyok magam után, nehéz lesz hasonlóan látványos eredményeket elérnünk a jövőben. Szép

és kényelmes volna elegánsan, kitüntetésekkel a hátam mögött és elismerő szavak kíséretében

távozni.

Úgy érzem ugyanakkor, az előző öt (tizenhárom) esztendőben többet kaptam, mint amennyit adtam.

Pedagógiai értelemben itt váltam felnőtté, itt próbálhattam ki magam vezetőként. Annyi bizalmat,

szeretetet és támogatást kaptam kollégáimtól, tanítványaimtól és szüleiktől, amennyit öt év alatt

nem volt időm megszolgálni. Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt időszakban segítette munkámat,

hálás vagyok a sok elismerésért, ugyanakkor köszönöm a külső kontrollt, az építő kritikákat is.

A csúcson kell abbahagyni – tartja a mondás. Őszintén remélem, hogy még nem vagyunk ott. Hiszem,

hogy közös erővel még magasabbra juthatunk. Ezért folytatom – ha bizalmukkal idén is

megtisztelnek.

Budapest, 2010. április 14.

Tisztelettel:

Szontagh Pál

Documents

Pályázat a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola … · 2012-12-27 · 1.1. Épület Az iskola épülete alapvetően ideális a nevelés-oktatásra. Megfelelő számú