„Olyan oskolákra van szükség, amelyekből minél több hasznos polgár kerül ki..., hogy a
tanulók elsajátítsák a különböző foglalkozások alapelemeit, a velük kapcsolatos
legszükségesebb elméleti ismereteket...”
/Vajda Péter/
PÁLYÁZAT
A VAJDA PÉTER ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA
IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA
KÉSZÍTETTE:
Szontagh Pál
igazgató
2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ GONDOLATOK
„HIT, HŰSÉG, HIVATÁS” – szakmai önéletrajz
„HAGYOMÁNY, HELYZETKÉP, HORIZONT” – helyzetelemzés
1. Tárgyi feltételek
1.1. Épület
1.2. Eszközök
2. Személyi feltételek
2.1. Pedagógusok
2.2. Nem pedagógusok
3. Tanulói összetétel
3.1. Létszám
3.2. Körzet
„HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ, HALADÁS, HÚZÓERŐ” – pedagógiai célok,
elképzelések, intézményfejlesztési program
1. Alapfeladatok
1.1. Nevelés
1.2. Oktatás
1.2.1. Emelt szintű oktatás
1.2.2. Képesség-kibontakoztatás
1.2.3. Nemzeti, etnikai, kisebbségi program
2. A megújítás igénye és lehetősége az iskola képzési rendszerében
2.1. Sportiskolai képzés
2.2. Tizenkét évfolyamos képzés
2.3. A középiskolai osztály indításának személyi feltételei
2.4. A középiskolai osztály indításának tárgyi feltételei
2.5. Központi és sportiskolai normatív támogatások alakulása a képzés
megváltoztatása esetén
„HÁLÓZATOSSÁG, HATÁSKÖR, HIVATAL” – szervezeti felépítés
1. Hatáskörök
2. Személyi kérdések
3. Információáramlás
4. Kiszámíthatóság
5. Munkafegyelem
6. Továbbképzések
7. Óra- és teremrend-szervezési kérdések
8. Mérés, értékelés, minőségbiztosítás
9. PR, iskolamarmeting
3
9.1. Public Relations
9.1.1. Óvodai szülői értekezletek
9.1.2. Iskolai nyílt nap, szülői fórum
9.1.3. Ovi-suli, zene-ovi, tesi-ovi
9.2. Iskolamarketing
9.2.1. Személyes kontaktus
9.2.2. Médiajelenlét
9.2.3. Rendezvényszervezés
„HÁTTÉR, HASZON, HATÉKONYSÁG” – gazdálkodás és intézményfenntartás
1. Létesítmény-fenntartás
2. Működési költségek
3. Bérgazdálkodás
4. Dologi kiadások
5. Ellátottak támogatása
6. Átvett pénzeszközök, pályázatok
7. Intézményi bevétel
7.1. Reklámtevékenység
7.2. Szponzoráció, mecenatúra
„HÁTORSZÁG, HÍDÉPÍTÉS, HELYZETFELISMERÉS” – az iskola
kapcsolatrendszere
1. Fenntartó Önkormányzat
2. Polgármesteri Hivatal
3. Kerületi nevelési-oktatási intézmények
4. Gyakorló intézmények
5. Külföldi kapcsolatok
6. Az iskolánkat segítő szervezetek
7. Szülői közösség
8. Szakmai közvélemény
EPILÓGUS
4
„Vezetőnek lenni küldetés, kihívás, küzdelem. Igazi alkotómunka. A szellem
emberéhez méltó vállalás. Különösen szép feladat az iskolák, kollégiumok,
óvodák vezetése, mert a múltat a jövővel összekötő köldökzsinór életben
tartását vállalja. Szép annak ellenére, hogy ma jóval több az igazgató
munkáját nehezítő, mint segítő tényező."
/Hoffmann Rózsa/
BEVEZETŐ GONDOLATOK
„Senki sem lehet próféta a saját hazájában” – tartja a bibliai mondás. Általában akkor idézzük, ha
a saját környezete nem érti meg a jobbra törekvő, változtatni akaró, elkötelezett újítókat.
De vajon nem lehet, hogy nem a környezetben van a hiba? Lehet, hogy csak nehéz hitelesen
előadni a „világmegváltó gondolatokat” a jól ismert közegben? Olyan környezetben megfelelni a
vezető szerepének, ahol régóta és mélyen ismernek? Ahol személyes életutunkat össze lehet
hasonlítani hangzatos célkitűzéseinkkel, elvárásainkat a teljesítményünkkel, hitvallásunkat a
munkásságunkkal?
Bizony, sokszor könnyebb „messziről jött emberként” reformokat bevezetni, mindent új vágányra
állítani, mint évek aprólékos munkájával folyamatosan, lépésről lépésre fejleszteni, jobbítani. Az
előző talán látványosabb, a második talán kedvesebb feladat.
Jómagam, aki főiskolai gyakorlatomtól fogva ehhez és csakis ehhez az intézményhez kötődöm,
nem akarom, nem akarhatom fenekestül felforgatni a Vajda világát. Magamat és az elmúlt évek
közös és sikeres erőfeszítéseit árulnám el, ha így tennék.
Hiszem ugyanakkor, hogy az iskola közege soha nem statikus, mindig mozgásban lévő, változó,
forrongó világ. Nem elég reagálni külső és belső változásaira, hanem proaktív alakítójává kell lenni
folyamatainak. Ezért dolgoztam beosztott pedagógusként, igazgatóhelyettesként és vezetőként is
– ezt kínálom a következő öt esztendőre is. Kollégáimmal együtt szeretném a Vajdát megtartani
annak, ami: a kerület, sőt a főváros meghatározó jelentőségű, ismert és elismert közoktatási
intézményének.
Vagyis – ha megtisztelnek bizalmukkal – szeretnék „próféta lenni” a saját „hazámban”.
Tisztelettel:
Szontagh Pál
5
“Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű.
Érts ahhoz, amit csinálsz!
Szeresd, amit csinálsz!
És higgy abban, amit csinálsz!
Igen, ilyen egyszerű ez.”
/Will Rogers/
„HIT, HŰSÉG, HIVATÁS”
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
1975-ben születtem Budapesten. Édesapám, Szontagh Tamás biológus, édesanyám, Kotsis
Dorottya, tanítónő. Egy testvérem van, Szontagh Márton, aki csellóművész, zeneiskolai tanár.
1999 óta nős vagyok, feleségem Mosoni Dóra, területfejlesztő geográfus, az Ecorys Kft. vezető
tanácsadója. Két gyermeket nevelünk: Júlia (2002) általános iskolába, Bence (2005) óvodába jár.
2010. áprilisára várjuk harmadik gyermekünk születését.
Tanulmányaimat a Váli utcai Általános Iskolában, majd a budapesti József Attila Gimnáziumban
végeztem. 1997-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-történelem szakos tanári
oklevelet, 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos
bölcsész és középiskolai tanári diplomát, 2002-ben a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi
Karán közoktatás-vezetői szakvizsgát szereztem.
Több akkreditált pedagógus-továbbképzésben is részt vettem, ezek közül a jelentősebbek:
Vezetőképzés az ökoiskolák vezetői számára (30 óra – 2007), Hatékony együttnevelés az
iskolában (30 óra -2007), Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének
elősegítésére (30 óra – 2006), Angol – Pre Intermediate nyelvtanfolyam (30 óra – 1999).
Olasz és angol nyelven beszélek, olaszból középfokú C típusú nyelvvizsgám (1993) van.
Felhasználói szinten értek a számítógéphez (Microsoft Word, Excel, Power Point, Internet Explorer
stb.).
Tanári képesítésem megszerzése óta (1997) a Vajda Péter Általános Iskolában dolgozom. 1998-
ban kollégáim közalkalmazotti tanácstagnak választottak, 1999-ben igazgatóhelyettesi
megbízatást kaptam. 2005-ben pályázaton nyertem el az igazgatói kinevezést. 2008-tól vagyok a
józsefvárosi igazgatói munkaközösség vezetője.
2007-től szerepelek az országos közoktatási szakértői névjegyzékben (szakterületeim:
tanügyigazgatás, európai uniós pályázatírás és projektmenedzsment, hátrányos helyzetű tanulók
integrált nevelése). 2004-ben a Gyermek és Ifjúsági Minisztérium általános, határon túli,
nemzetközi és európai uniós ifjúsági szakértője lettem. 2001-ben kerültem fel az Oktatási
Minisztérium közoktatási minőségügyi tanácsadói listájára (Comenius 2000 I. Intézményi Modell).
6
Vállalkozóként vettem részt az alábbi szakértői projektekben: szakértő (OFI, ökoiskolai
kritériumfejlesztés – 2009), szakmai vezető („Együtt működünk” pedagógiai konzorcium, HEFOP
2.1.5. adaptációs pályázat 2005-2008), minőségügyi tanácsadó (Consact Minőségfejlesztési és
Vezetési Tanácsadó Iroda Kft., Comenius 2000 I. Intézményi Modell kiépítése – 2004-től), szakértő
(FPI, Comenius 2.1 program- 2003-2004). 9 hónapos tudományos ösztöndíj (Politikatörténeti
Alapítvány, téma: Józsefváros közoktatása - 2003)
Elnökségi tagja vagyok a Magyarországi Pedagógusok Egyesületének, tagja a Magyar Történelmi
Társulat Tanári Tagozatának.
Munkámat 2007-ben a Zenit 41 Apáczai Diploma Díj arany fokozatával valamint területi PRIMA
Díjjal, 2008-ban Pannon Példakép Díjjal ismerték el.
Publikációim:
Kötetek:
Hogy az iskola mindannyiunké legyen… (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 2009.
Józsefváros közoktatása 1777-1994-ig (társszerző), Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2006.
Pedagógiai kaleidoszkóp (alkotószerkesztő), Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete, 2005.
Vár a Vajda – ünnepi képes könyv (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 2004.
Kihívások és válaszok az általános iskolában (alkotószerkesztő), Ikerhold Kiadó-PONT Kiadó, Budapest, 2004.
Kotsis Iván (Tudós tanárok – tanár tudósok sorozat), Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2003.
Vajda csak egy van – jubileumi évkönyv (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 1999.
Fontosabb pedagógiai tárgyú cikkek, tanulmányok:
Bizalom hálózata, Magyar Bioetikai Szemle 2009/1-2.
Adventtől karácsonyig (társszerző), in: dr. Torgyik Judit (szerk.): Minden nap ünnep – multikulturális gyakorlatok itthon, Educatio, 2008.
Érték, rend, értékrend az általános iskolában, Magyar Bioetikai Szemle, 2006/3-4., Iskolakultúra 2007/2
A Józsefváros közoktatása 1950-1994 között. Általános iskolai oktatás a VIII. kerületben, Neveléstörténet 2006/1-2.
A pedagógiai szolgáltatás – az iskolavezető szemével, Mentor 2005/12
Gondolatok napjaink iskolai kihívásairól a gyakorló pedagógus szemével, Új Pedagógiai Szemle 2005/5
Iskolakerülés a középiskolákban – széljegyzetek egy nemzetközi kutatás magyar vonatkozásaihoz (cikksorozat), Szakoktatás 2004/8, 9, 10, 2005/1, 2
Hogy az iskola mindannyiunké legyen…, Iskolakultúra 2004/3.
Gondolatok a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek intézményi megsegítéséről (társszerző), Budapesti Nevelő 2003/2
Játszva tanulni, Könyv és Nevelés, 2003/2
Osztályozás, értékelés – és ami mögötte van…, Fejlesztő Pedagógia 2004/1.
Fogadott otthonom: Józsefváros, Mentor 2003/1.
Kihívások és válaszok az általános iskolában: minőségfejlesztés, PR, iskolamarketing, Budapesti Nevelő, 2001/4.
Iskolamarketing a gyakorlatban (társszerző), Iskolakultúra 2001/6-7.
Szükség van-e történelemtanításra?, Iskolakultúra, 1998/5
Hogyan tovább, módszertan?, Módszertani Lapok: Magyar 3. évf./4., 1997. május
7
„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” /Szent-Györgyi Albert/
„HAGYOMÁNY, HELYZETKÉP, HORIZONT”
HELYZETELEMZÉS
Intézményünket 1913-ban alapították, 1924. óta működik jelenlegi épületében. Az eredetileg leány- és fiúiskola 1971-ben egyesült, 1996-ban vette fel Vajda Péter nevét. 2008-tól intézményünk közoktatási típusú sportiskola módszertani központként működik, ennek megfelelően felvette a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola nevet.
1. Tárgyi feltételek
1.1. Épület Az iskola épülete alapvetően ideális a nevelés-oktatásra. Megfelelő számú tanterem, tornaterem, mellékhelyiség található benne. Udvarai tágasak, külső képe tiszteletet parancsoló. Külső-belső állapotán az elmúlt években sokat sikerült javítani. 2005-ben teljes felújításra került a kazánház, valamint a második emeleti folyosó, a tantermek és a hátsó lépcsőház. 2006-ban megújultak a III. emeleti tantermek. 2009 nyarán a Józsefvárosi Önkormányzat beruházásában teljes felújításra került a tálalókonyha és az étkező, korszerű, új burkolatot kapott a sportudvar. Az iskola alapítványa biztosította a napközis udvar talajfelújításának (gyöngykavics) a fedezetét. Tárgyi feltételeink közül jelenleg a legégetőbb gondot az udvari kerítések állapota jelenti. Megerősítésre vagy átépítésre vár a felső tornaterem válaszfala, illetve a II. emelet statikailag kritikus állapotú összenyitható termei is. A fűtési rendszer korszerűsítése nem halogatható tovább. A kazánház felújítása nem orvosolta a szekunder fűtési hálózat (csövek és fűtőtestek) kritikus állapotát. A folyamatos felújítás intézményi kompetenciánk keretein kívül esik, az RFV Józsefváros Kft. feladata. Információim szerint az RFV Józsefváros Kft. az Orczy út 3-5. sz. épületre tervezett beruházás erejéig rendelkezik a munkálatokhoz szükséges fedezettel.
1.2. Eszközök A 2004 júniusában elfogadott Pedagógiai Program által meghatározott felszerelések és eszközök biztosítottak az oktató-nevelő munkához, állandó pótlásuk, az eszközpark bővítése azonban soha be nem fejezhető feladat. A legnagyobb gondot továbbra is az elavult informatikai eszközpark okozza, melynek korszerűsítésére messze nem elegendő az állami informatikai normatíva. A HEFOP 2.1.5. pályázat illetve az OBmB bűnmegelőzési modellprogram pályázat keretében lehetővé vált, hogy ma már minden tantermünkben mobil tanulóbútorok vannak (kivéve az énekkari próbatermi funkciót is ellátó A1 és II.80. tantermeket). Az esélyegyenlőségi támogatásokból tantermeink tanulóbaráttá váltak, dekorációjuk, berendezésük otthonos, barátságos. Audio-vizuális eszközparkunk megfelelő, bár folyamatosan bővítésre szorul. Két tantermünk van felszerelve interaktív táblával. A korszerű nyelvoktatás megvalósítása érdekében szükségünk lenne nyelvi labor kialakítására is.
Az elmúlt évek jelentősebb épület- és eszközfejlesztései
2005/2006-os tanév
Épület – fejlesztések Épület – igények
10 tanterem és folyosók felújítása
Új kazánok + kazánház felújítása
Érintés- és villámvédelem felújítása
Konyha felújítása
Hátsó lépcsőházi mosdók felújítása
Padlózat felújítása a tantermekben
8
Esővíz-elvezető csatornarendszer felújítása
Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.)
Udvarok felújítása (napközis udvar talajának
cseréje)
Természettudományi tanterem felújítása
Nyelvi labor kialakítása
Könyvtári bútorok
Portásfülke átalakítása
II. emelet 71-72 termek átépítése
Tornatermi válaszfal javítása
Bejárati üvegajtó cseréje
Fűtési hálózat korszerűsítése
Nyílászáró-korszerűsítés
Eszközellátottság – fejlesztések Eszközellátottság – igények
Borulásmentes kézilabda-kapuk felszerelése (P)
Streetball palánkok (P)
3,6 millió Ft-os informatikai beruházás
1 tanterem bútorzata (A)
Új szervergép a számítástechnika terembe
Projektor
Fajátékok napközis udvarra
Öltözőszekrények a folyosókra
Hordozható elektromos zongora
Biológiai szemléltető eszközök
Rajz tantermi bútorok
2006/2007-es tanév
Épület – fejlesztések Épület – igények
Folyosók, mellékhelyiségek és öltözők felújítása
Világítótestek cseréje („Szemünk fénye”
program)
Fajátékok és gumitégla a napközis udvarra (P)
Konyha felújítása
Padlózat felújítása a tantermekben
Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.)
Udvarok felújítása (napközis udvar talajának
cseréje)
Természettudományi tanterem felújítása
Nyelvi labor kialakítása
Könyvtári bútorok
Portásfülke átalakítása
II. emelet 71-72 termek átépítése
Tornatermi válaszfal javítása
Bejárati üvegajtó cseréje
Fűtési hálózat korszerűsítése
Nyílászáró-korszerűsítés
Eszközellátottság – fejlesztések Eszközellátottság – igények
6 tanterem bútorzata (P)
Projektor
Hordozható elektromos zongora
Biológiai szemléltető eszközök
Rajz tantermi bútorok
2007/2008-as tanév
Épület – fejlesztések Épület – igények
4 tanterem+1 folyosó felújítása
Konyha felújítása
Padlózat felújítása a tantermekben
Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.)
9
Udvarok felújítása (napközis udvar talajának
cseréje)
Természettudományi tanterem felújítása
Nyelvi labor kialakítása
II. emelet 71-72 termek átépítése
Tornatermi válaszfal javítása
Könyvtári bútorok
Portásfülke átalakítása
Bejárati üvegajtó cseréje
Fűtési hálózat korszerűsítése
Nyílászáró-korszerűsítés
Eszközellátottság – fejlesztések Eszközellátottság – igények
4 tanterem bútorzata
Hordozható elektromos zongora
Projektor
Interaktív tábla
Biológiai szemléltető eszközök
Rajz tantermi bútorok
Könyvtári bútorok
2008/2009-es tanév
Épület – fejlesztések Épület – igények
6 tanterem festése Konyha felújítása
Padlózat felújítása a tantermekben
Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.)
Udvarok felújítása (napközis udvar talajának
cseréje)
Természettudományi tanterem felújítása
Nyelvi labor kialakítása
Portásfülke átalakítása
II. emelet 71-72 termek átépítése
Tornatermi válaszfal javítása
Bejárati üvegajtó cseréje
Fűtési hálózat korszerűsítése
Nyílászáró-korszerűsítés
Eszközellátottság – fejlesztések Eszközellátottság – igények
1 tanterem bútorzata
Könyvtári bútorok cseréje
Játszóbútorok a napközis termekbe
Interaktív tábla szett
Biológia szemléltető eszközök
Rajz tantermi bútorok
2009/2010-es tanév
Épület – fejlesztések Épület – igények
2 tanterem felújítása (A)
Portásfülke átalakítása
Bejárati üvegajtó cseréje
Konyha teljes felújítása
Sportudvar felújítása
Padlózat felújítása a tantermekben
Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.)
Nyelvi labor kialakítása
II. emelet 71-72 termek átépítése
Tornatermi válaszfal javítása
10
Napközis udvar talajcseréje (A)
Természetismereti tanterem felújítása
Fűtési hálózat korszerűsítése
Nyílászáró-korszerűsítés
Eszközellátottság – fejlesztések Eszközellátottság – igények
2 terem bútorzata (A)
Interaktív tábla szett
Rajz tantermi eszközök
Énekkari székek
Informatikai eszközpark nagyarányú fejlesztése
(P)= pályázati forrásból, (A)= alapítványi forrásból
2. Személyi feltételek
2.1. Pedagógusok Iskolánkban 51 pedagógus álláshely van, 2 fő óraadó, 4 fő félállásban, 1 fő 80%-os állásban, 44 fő
teljes állásban van alkalmazva, feladattal terhelt 48 álláshely, túlórában került kimutatásra 3
álláshely. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 8,49, ez kerületi szinten átlag feletti
mutatószám.
1.sz. ábra: Egy pedagógus álláshelyre jutó tanulólétszám 2010
Heten vannak tartós távolléten gyermekük nevelése miatt, öt főt alkalmazunk helyettesként. Hét
fő középiskolai tanári, 21 fő tanárképző főiskolai, 21 fő tanítóképző főiskolai végzettségű, egy
szakoktató és egy gyógypedagógus kollégánk van. Többeknek van két vagy több diplomája, 5
szakvizsgázott pedagógus dolgozik a testületben.
2.sz. ábra: Pedagógusok végzettsége (2009.október 1.)
0
2
4
6
8
10 9,56
8,76 8,49 8,19 7,98 7,13
6,32
1,8
középiskolai tanár; 7; 14%
általános iskolai tanár;
21; 41%
tanító; 21; 41%
szakoktató; 1; 2%
gyógypedagó-gus
1 2%
11
A magas kvalifikáció mellett jellemzője a tantestületnek a fiatal, dinamikus kollégák és a
tapasztalt, megújulásra mindig kész pedagógusok jó összhangja. A tantestületen belül végzett
felmérések szerint az iskola erősségei közé tartozik a jó légkör és a nagyszerű tantestület.
3.sz. ábra: Pedagógusok korösszetétele (2009. október 1.)
Az egy engedélyezett pedagógus álláshelyre jutó tanulólétszám 8,9. A szakos ellátottság 100
százalékos. Az utóbbi években a pedagógus-fluktuáció viszonylag alacsony. Egy kolléga elhunyt,
ketten vidékre költöztek, hárman elhagyták a pedagógus pályát, hat fő nyugállományba vonult,
mindössze egy fő keresett a fővárosban másik pedagógus állást (munkáltatói javaslatra). Az
alacsony fluktuáció alól kivételt csak a szerződéses helyettesek illetve a próbaidő alatt távozó
nyelvszakos kollégák jelentettek. Sajnos határozott időre illetve idegen nyelv tanítására nehéz
minőségileg megfelelő munkaerőt találni.
Pedagógus fluktuáció 2005-2010 (határozatlan időre alkalmazott pedagógusok)
Tanév Új belépő (név, szak/szakpár) Távozó (név, szak/szakpár, iskolánkban töltött
tanévek)
2005/2006 Simon Eszter – angol
Nagyné Höchst Ágnes - testnevelés
Kriston-Bordi Zsuzsanna – tanító (áthelyezés)
Vincze Ágota – tanító (pedagógus pályát elhagyta)
Szilágyiné Kiss Edit – matematika-kémia (nyugdíj)
2006/2007 Kondráth Dolli – földrajz-történelem
Szász Kinga – matematika-kémia
Kiss Judit – angol-földrajz (áthelyezés)
Dr. Tóth Lászlóné – tanító (nyugdíj)
Lakatos Pálné – tanító (nyugdíj)
Janó Albertné – ének-történelem (nyugdíj)
Szilas György – testnevelés (pedagógus pályát
elhagyta)
2007/2008 Drubina Éva – angol
Drubina Éva – angol (próbaidő alatt távozott)
Major Éva – német-történelem (nyugdíj)
2008/2009 Buncsák Jenő – német
Várszegi Györgyné – német
Ercseiné Tolnai Tünde – német
Szakmáry Zoltán – tanító
Bogdán Eszter – tanító
Buncsák Jenő – német (próbaidő alatt távozott)
Várszegi Györgyné – német (próbaidő alatt
távozott)
Szűcs Márta – tanító (pedagógus pályát elhagyta)
Meződi Magdolna – logopédus (áthelyezéssel)
25-29 éves; 6;
12%
30-34 éves; 8; 15%
35-39 éves; 8; 16%
40-44 éves; 4; 8%
45-49 éves; 11; 21%
50-54 éves; 8; 16%
55-59 éves; 6;
12%
12
Hata Andrea – tanító, fejlesztő pedagógus
2009/2010 Strivinszki Renáta – tanító
Pakodiné Tóth Gabriella – tanító
Tabajdi Ágnes - tanító
Sáray Lajosné – technika-informatika (nyugdíj)
Belényesyné Gál Éva – tanító (elhunyt)
félkövérrel szedve a jelenleg is intézményünkben dolgozó kollégák
2.2. Nem pedagógusok 21 álláshelyen összesen 19 fő dolgozik az iskola alkalmazásában vagyonműködtetési
munkakörben. 1 gazdasági ügyintéző, 1 osztott munkakörű gazdasági adminisztrátor-pedagógiai
asszisztens, 1 osztott munkakörű iskolatitkár-kézbesítő, 1 osztott munkakörű gondnok-kézbesítő,
1 portás, 1 osztott munkakörű portás-karbantartó, 1 osztott munkakörű kertész-karbantartó, 3
konyhai dolgozó, 1 félállású udvartakarító, 5 takarító, 1 félállású oktatástechnikus. A pedagógiai
munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak száma négy: 1 pedagógus asszisztens, 1 félállású
szabadidő-szervező, 2 félállású gyermekvédelmi felelős. Munkánkat segítik a Budapest Esély által
kiközvetített közcélú foglalkoztatottak: három fő takarító és egy fő pedagógus asszisztens.
4.sz. ábra: Dolgozói létszámok 2005-2010
0
10
20
30
40
50
60
70
80
2005 2006 2007 2008 2009
51 54 49 49 51
20 20
19 20 19
Technikai dolgozó
Pedagógus
13
3. Tanulói összetétel
3.1. Létszám A 2009/2010-es tanév október 1-jei tanulólétszáma 457 fő, a sajátos nevelési igény és a
különböző részképesség-zavarok és fogyatékosságok által érintett tanulók száma 80 fő, a
Közoktatási törvény 3. sz. melléklete II.3. pontja alapján számított tanulólétszám 537 fő. Jelenleg
22 osztályunk, 10 napközis és 1 tanulószobai csoportunk van. A hátrányos helyzetű tanulók száma
147, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 46 fő. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt
vevő tanulók száma 51, a magyar nyelven folyó roma nemzetiségi oktatásban részesülő tanulók
száma 87.
Az egy tanulócsoportra jutó létszám 20,8 fő, a Közoktatási törvény 3. sz. melléklete alapján
számított átlagos csoportlétszám 24,4.
Az elmúlt öt éves időszakban a tanulólétszám csökkenése jelentősen kisebb a józsefvárosinál, sőt
az elmúlt két esztendőben emelkedésnek indult. A további években a közoktatási intézmények
közötti verseny éleződése várható, mivel a jelenleg kb. 472 első osztályos férőhelyre 137-170
közötti első osztályos várható.
5.sz. ábra: Tanulólétszám alakulása a Vajda Péter Általános Iskolában 2005-2009
481
457
428
460 457
400
410
420
430
440
450
460
470
480
490
2005 2006 2007 2008 2009
14
6.sz. ábra: Tanulólétszám alakulása Józsefvárosban 2005-2009
140
123 122 122 111
393
363
313
268
226
426
383
350
314 305
407
384
369
397
373 381 379
387 384 391
481
457
428
460 457
507
482
455
605
512
645
619
640 631
607
286 273
259
0 0 0
100
200
300
400
500
600
700
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
Lakatos
Práter
Németh
kerületi átlag
Deák
Vajda
Molnár
Losonci
Jókai
15
7.sz. ábra: 2009. évi létszámok a 1998. évi létszám százalékában
8.sz. ábra Várható létszámtrendek Józsefvárosban
(VIII. kerületben született és lakóhellyel rendelkező gyermekek száma (fő)
3.2. Körzet Iskolánk körzete nagyon heterogén, a 2008-as kerületi iskola-összevonás után alapvetően
megváltozott.
Tisztviselőtelep: Középosztálybeli, sok esetben értelmiségi szülők gyermekei érkeznek innen, akik
döntő részben az ének-zene tagozatot keresik. Sajnos ebben a lakókörzetben viszonylag kevés
tanköteles lakik.
Százados úti lakótelep: A rossz közlekedés miatt az itteni – javarészt igényes, jól szituált – szülők
gyermekei évekig csak kis számban választották iskolánkat. A 2008/2009-től beindított iskolabusz
szolgáltatás alapvetően változtatott ezen a helyzeten, sőt egyre többen jelentkeznek át a X.
kerületi Bem iskola körzetéből illetve felsőbb évfolyamairól is a Vajdába.
Kolónia: A Delej utca - Vajda Péter utca - Bláthy Ottó utca - Golgota utca határolta épülettömbben
általában a kevésbé kvalifikált, sok esetben peremhelyzetben élő emberek élnek. A földrajzi
közelség miatt sokan járatják gyermeküket iskolánkba, bár a Kolónián belül is működik egy
magániskola (Charisz Keresztény Iskola).
Orczy-negyed: Ez a körzet döntően szociálisan hátrányos helyzetű és/vagy rendezetlen életvitelű
családoknak ad otthont. Az innen érkező gyermekek nagy része segélyre szorul, otthonról nem
137
156 168 170
150
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Erdélyi Molnár Losonci Németh Práter Vajda
40
63
81
47 42
80
16
kap sem anyagi, sem szellemi támogatást iskolai életéhez. A Diószeghy utca fővárosi szinten
hírhedt kábítószer-elosztó központ, itt élő tanulóink számára a bűnözés, a kábítószer-fogyasztás, a
prostitúcó mindennapos látvány.
Körzeten kívüliek: Összességében az iskola tanulóinak közel fele körzeten kívüli. Legnagyobb
részben a kerület más iskoláinak körzeteiből jönnek, elsősorban a Losonci téri Iskola körzetéből.
Sokan vannak kerületen, sőt Budapesten kívüli tanulók is. 2009/2010-ben a kerületen kívüli
fővárosi tanulók száma: 35, a vidékről bejáró tanulók száma: 10, összesen 45 fő – 10%. Az ő
jelenlétük üzenet: nem kényszerből, hanem tudatos választás útján iratkoztak iskolánkba. Nagy
számuk az iskola jó hírnevét, eredményes munkáját mutatja.
9.sz. ábra A 2009/2010-es tanév tanulói adatai lakóhely (körzet) szerint
10.sz. ábra: 2009/2010 évi első osztályos tanulók lakóhelyi megoszlása
Kerületen kívüli és vidékről bejáró tanulók 2009/2010
1s 1t 1z 2s 2t 2z 3t 3z 4a 4t 4z 5t 5z 6a 6t 6z 7a 7t 7z 8a 8t 8z
Más
kerület
4 1 2 1 0 1 2 1 2 0 1 2 3 0 2 1 1 3 1 2 5 0
Vidéki
2 0 2 0 1 0 0 1 0 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0
Vajda; 245; 53%
Losonci ; 57; 12%
Molnár; 45; 10%
Budapest; 44; 10%
Lakatos ; 21; 4%
Deák; 13; 3%
Vidék; 12; 3% Práter; 12; 3% Németh ; 8; 2%
0
5
10
15
20
25
30
14
2 8
1 1
4
16 4
2
10 5
5
3 4
1z
1t
1s
17
„Semmilyen szél nem kedvező annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart”
/Seneca/
„HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ, HALADÁS, HÚZÓERŐ ”
PEDAGÓGIAI CÉLOK, VEZETŐI ELKÉPZELÉSEK, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI
PROGRAM
Az iskolával szemben különféle társadalmi elvárások fogalmazódnak meg. Ezek egy része az
iskolára, mint közpénzen fenntartott intézményre vonatkozik és elsősorban az Oktatási és
Kulturális Minisztérium, a fenntartó Önkormányzat, illetve az adófizető állampolgárok artikulálják.
Az elvárások más része az iskolai munka eredményére, vagyis az iskolában végzett tanulóra
vonatkozik és elsősorban a szülők, a középfokú oktatás illetve a munkaerő-piac fejezik ki.
11. sz. ábra: Társadalmi elvárások az iskolával szemben
Az intézményvezetőnek, aki – a közoktatási törvényből következően – egy személyben pedagógiai,
munkaügyi, gazdálkodási és tanügy-igazgatási vezető is, az a feladata, hogy az iskolát úgy
működtetesse, hogy mindkét igényrendszernek minél inkább megfeleljen, sőt igyekeznie kell –
legalább helyi szinten – a két elvárás-rendszert összehangolni. Ez csak akkor lehetséges, ha az
intézményvezető transzformációs vezetési stratégiát folytat, vagyis a társadalmi, gazdasági,
szakmai és jogi elvárásokat képes összehangolni, s az iskola felé különféle érdekekkel és
elvárásokkal forduló partnerek számára érthetővé és átláthatóvá tenni. Az alábbiakban igyekszem
vázolni azokat a válaszokat, melyeket az iskolával szemben támasztott kihívásokra adhatunk a
következő vezetői ciklusban.
TÁRSADALMI
ELVÁRÁSOK
(OM,
Önkormányzat,
állampolgárok)
törvényesség
gazdaságosság
partnerközpontú
működés
VÉGZETT
TANULÓ
piacképes tudás
kommunikációs
készség
közösségi
magatartás
TÁRSADALMI
ELVÁRÁSOK
(szülők,
középiskolák,
munkerő-piac)
ÁLT.
ISKOLA
18
1. Alapfeladatok
Az iskola alapvető feladatait a Pedagógiai Program határozza meg. A 2007/2008-as tanév elején az
sportiskolai képzést tartalmazó módosított Nevelési Programot a tantestület elfogadta. Öröm,
hogy sikerült a tantestület tagjainak elsöprő többségű megállapodásra jutnia az alapvető
kérdésekben. A Pedagógiai Programot és a Helyi Tantervet Lehmann László közoktatási szakértő
pozitív véleményezése alapján a Józsefvárosi Önkormányzat 709/2007 (XI.07.) határozatával
elfogadta.
1.1. Nevelés
Egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az oktatás mellett a nevelésnek. Az értelmes fegyelem, a
kulturált viselkedés, az együttműködés és konfliktuskezelés technikáinak elsajátíttatása – a szülői
hatások gyengülésével – egyre inkább az iskolára marad. E munka dandárja az osztályfőnökökre
hárul, akiknek terheit a szabadidő-szervező által szervezett szabadidős programok könnyebbítik
meg.
Eredményes nevelői hatás csak a pedagógiai munka folyamatossága esetén valósulhat meg.
Lehetőség szerint ezért igyekszem a tantárgyfelosztásban az osztályokban kialakult tanár-diák
együttműködést minél több évre folyamatosan biztosítani. Az 1-4. évfolyamon az elmúlt vezetői
ciklusban általánossá vált a „nagyfelmenős” osztálytanítói rendszer. Ennek megfelelően
megváltoztattuk a szervezeti struktúrát vertikálisan szerveződő (humán-reál)
munkaközösségekké.
Büszkén mondhatjuk, hogy a napközis foglalkozások hatékonyan egészítik ki a délelőtti
foglalkozásokat. Mindenképpen megőrzendő hagyománynak tartom, hogy a kollégák –
érdeklődésük, szaktudásuk alapján – havonta egyszer péntekenként tematikus napközit tartanak,
foglalkoztatási terv alapján (hagyományőrző, kézműves, zenei napközi stb.) A napköziben
kollégáink rendszeresen fogadnak gyakorló hallgatókat a Raoul Wallenberg Középiskolából illetve
az ELTE-ről. A feltételrendszer javulásával (konyha, napközis udvar stb.) a napközis munka
színvonala remélhetően tovább javul. Mivel az udvarok az iskola „kirakatai”, itt nem lehetnek
randalírozó, látszólag pedagógiai felügyelet nélkül lézengő gyerekek, és tőlük távol, egymással
beszélgető nevelők. Ahogy az iskola nem gyermekmegőrző, úgy az udvarok sem lehetnek azok,
hisz a szabad levegős területek is a szervezett, irányított és felügyelt oktató-nevelő tevékenység
végzésére valók.
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kábítószer okozta veszélyt, ami tanulóinkra is leselkedik.
Bár nincs konkrét tudomásunk arról, hogy tanulóink közül bárki kapcsolatba került volna a
kábítószerrel, a megelőzés roppant fontos nevelési feladat. Az elmúlt években tovább folytattuk
sikeres együttműködésünket a T+T Bt-vel és a Családok Szövetségével pályázati keretből
finanszírozott prevenciós programsorozatunkban. Amennyiben erre sikerül pályázati forrást
szereznünk, a jövőben is élni kívánok ezzel a lehetőséggel. A személyi feltételek ehhez a
munkához pályázati forrás nélkül is adottak. Bűnmegelőzési munkánkat segíti az iskola rendőre
program keretében kijelölt rendőrségi munkatárs is.
A szociális vagy mentális okokból peremhelyzetbe sodródó gyerekek megsegítése érdekében az
eddigiekhez hasonlóan folyamatos és intenzív kapcsolatra kell törekednünk a Józsefvárosi
Gyermekjóléti Szolgálattal. Előremutató és folytatandó kezdeményezésnek tartom a józsefvárosi
„Erőszakmentes iskola” program illetve a Rév8 Zrt. – MNP II. T3 Szociális és bűnmegelőzési
program - „Áldozattá válást csökkentő prevenciós programok” keretében szervezett resztoratív
technikákat alkalmazó szabadidős foglalkozásokat a magatartási problémákkal küszködő illetve
19
peremhelyzetű tanulók részére, illetve a Rév8 Zrt.– MNP II. T3 Szociális és bűnmegelőzési
program - „Bűnmegelőzési tanórák felső tagozatos tanulók számára” programot.
Az iskola szociokulturális környezete miatt kiemelt jelentőséget tulajdonítok a táboroknak. A
hagyományos iskolai táborokon túl (vízitábor a Tisza-tónál, káptalanfüredi nyári táborok, floorball
edzőtábor) fontosak az erdei iskolák is, egyrészt a magyarkúti önkormányzati üdülőben, másrészt
a már bevált illetve még nem próbált vidéki helyszíneken. Ezt egészítik ki a tanulmányi és
osztálykirándulások. A táborozás, kirándulás megszervezésének adminisztratív feladatában a
szabadidő-szervező segíti az osztályfőnököket. Örömmel támogatok minden olyan újszerű
pedagógiai törekvést, mely a tanulókat kiemeli megszokott környezetükből, s tevékenykedtetéssel
juttatja élményhez őket. Ugyanakkor elvárom, hogy a tanórán kívüli tevékenység valóban tanórán
kívüli legyen. A mégoly színes és vonzó program sem mehet az alapfeladat – az oktatás – rovására.
1.2. Oktatás Meggyőződésem, hogy iskolánkban szakmailag magasan képzett, kiváló pedagógusok dolgoznak,
ezért az ő szaktárgyi kompetenciájukba ahogy eddig, úgy ezután sem kívánok beleszólni.
Mindenkitől elvárom ugyanakkor a Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv rendelkezéseinek való
megfelelést, a tanmenetek tanév eleji elkészítését, a tanulócsoportok összetételéhez és
képességeihez mérten arányos és elsajátítható követelmények alkalmazását.
Korunk két kiemelt oktatási feladata a nyelvoktatás és az informatikai képzés. Különösen nagy
felelősséget ró ez azokra az iskolákra, melyekben a tanulók nagy része családjától nem kap
segítséget e műveltségterületek elsajátításában.
A nyelvoktatás hatékonyabbá tétele érdekében továbbra is évfolyamonként egy időben tartott
nyelvórákat tervezek, amelyeken a csoportbontás nem osztályonként hanem haladási szintenként
(haladó-középhaladó-felzárkóztató) valósul meg. Támogatom az olasz nyelv oktatását úgy
órakeretben, mint fakultáció keretében. Nagy lehetőséget látok az anyanyelvi területen való
nyelvgyakorlásban, ami pescinai testvérvárosunkkal és collarmelei testvériskolánkkal való
kapcsolatunk révén lehetséges. A továbbiakban is keresnünk kell a forrásokat ezeknek a
diákcseréknek a megvalósítására. Az alapfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma az elmúlt években
visszaesett, ez elsősorban a pedagógusok nagy fluktuációjának és motiválatlanságának a
számlájára írható. A személyi feltételek a gyermeknevelési szabadságról visszatért
munkaközösség-vezető, illetve a hosszas keresgélés után megtalált német nyelvtanár munkába
állásával rendeződtek, remélhetőleg ez kifejeződik majd a tanév végi eredményekben is.
12.sz. ábra: Nyelvvizsgát tett tanulók száma tanévenként
0
36
26
5
0
5
10
15
20
25
30
35
40
2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
20
A mai gyerekek már az információs társadalom gyermekei. Különösen fontos ebbe a világba
mielőbb bevezetni őket, annál is inkább, mert sokan otthon nem kerülnek számítógép közelébe.
Iskolánk rendelkezik két interaktív tábla-szettel, ezek azonban még nem eléggé kihasználtak,
ezúton is bíztatom kollégáimat a digitális módszertani megújulásra.
13.sz. ábra: ECDL-vizsgát tett tanulók száma tanévenként
Oktató munkánk egyik legnagyobb problémáját az iskolai kudarcok miatt érdektelenné, majd
ellenségessé váló tanulókban látom. E problémának nem lehet megoldása a tanulmányi elvárások
csökkentése – ezt a Pedagógiai Program minimumszintjeinek módosítása nélkül nem is tehetnénk
meg. Ugyanakkor nem törődhetünk bele a lemorzsolódásba, tanórán kívüli tevékenységeinkben a
tehetség
gondozás mellett nagyobb szerepet kell kapnia a felzárkóztatásnak is.
Évismétlők 2005-2009
Tanév Évismétlők Az összlétszám
százalékában
2005/2006 32 6,9
2006/2007 34 7,4
2007/2008 39 9,2
2008/2009 30 6,6
Nagy segítséget ad a lemaradók, részképesség-zavaros tanulók felzárkóztatásában a logopédiai és
fejlesztő pedagógiai foglalkozás. Intézményünkben 3 fejlesztőpedagógus dolgozik. Az ő
munkájukat egészítik ki a Józsefvárosi Gyógypedagógiai Módszertani Központ utazó
gyógypedagógusai, akik a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkoznak, valamint a Nevelési
Tanácsadó logopédusa illetve iskolapszichológusa.
Teljes mértékben egyetértek a Józsefvárosi Önkormányzat közoktatási intézkedési tervének 2.6.
pontjával, amely az intézményekben szükséges személyi feltételek biztosításáról szól. Az egyre
szaporodó szociális és gyermekvédelmi problémák megoldásában és prevenciójában „törekedni
kell a szociális munkás végzettségű közalkalmazottak alkalmazására a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok ellátása céljából”. Ennek első lépéseként 2009-től félállásban alkalmazzuk Papp Lászlóné
szociálpedagógus kollégát gyermekvédelmi felelősként.
12
21 23
19
0
5
10
15
20
25
2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
21
Évtizedes, több fórumon már publikált meggyőződésem – bár ennek részletes kifejtése túlmutat
jelen pályázat keretein –, hogy az egyre halmozódó problémák megoldása csak a decentralizált,
oktatási intézményekhez telepített pszichológus és szociális munkás szakemberek alkalmazásával
képzelhető el. Az iskolákhoz telepített szakemberek (szociális munkás, fejlesztő pedagógus,
pszichológus) együttműködő (szakirodalmi kifejezéssel interprofesszionális /IP/) munkacsoportja a
gyermekeken keresztül rövid visszacsatolással megjelenő problémák kezelésében hatékonyabban
tudna eljárni, mint az iskolától függetlenül működő családgondozók, nevelési tanácsadók. A
megoldás nagy előnye, hogy ezek a ma is meglévő szolgáltatások nem elkülönülten, hanem
egymással együttműködve, napi információcserével működhetnének. Ezen az úton 2005 és 2010
között sok eredményt elértünk, de bőven van még tennivalónk.
Továbbra is minden tőlem telhető erkölcsi és anyagi segítséget meg kívánok adni a kerületi,
budapesti és országos tanulmányi, művészeti és sport versenyeken eredményesen szereplő
tanulóknak és tanáraiknak, hisz ők az iskola „aranyfedezete”, fennmaradásának és színvonalának
zálogai. A felzárkóztató foglalkozásokhoz hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítok a
tehetséggondozás színvonalas és alapos tanórán kívüli foglalkozásainak.
A 2008/2009-es tanévben tanulmányi, művészeti és sport versenyeken elért dobogós helyezések
Verseny szintje Dobogós helyezések száma
Nemzetközi 23
Országos 41
Fővárosi 30
Kerületi 189
1.2.1. Emelt szintű oktatás
Fontosságuk miatt külön pontban tartom szükségesnek foglalkozni a „tagozatokkal”, az emelt
szintű oktatású osztályokkal. Az iskola egyéni arculatát az emelt szintű ének- zenei oktatás és a
sportiskolai képzés adja. Minden erőmmel azon leszek, hogy ezek legalább a jelenlegi, de inkább
jobb feltételek között végezhessék munkájukat, további sok örömet és barátot szerezve a
Vajdának.
A sportiskolai képzésben szeretném minél több tartalommal megtölteni a különböző
sportszervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat.
A sportiskolai képzésben együttműködő sportszervezetek
Sportági szakszövetség Sportegyesület Magyar Torna Szövetség Ferencvárosi TC (torna, atlétika, úszás)
Magyar Triatlon Szövetség BKV Előre SC (labdarúgás)
Magyar Floorball Szakszövetség White Sharks HC (floorball)
Magyar Atlétikai Szövetség Budapesti Spartacus SC (kézilabda)
Vajda Péter DSE (diáksport)
A zene „tagozatos”, hangszeres zenét tanuló gyermekek érdekében örömmel támogatom, hogy a
Józsefvárosi Zeneiskola iskolánkban gordonkát, zongorát, hegedűt, furulyát és fuvolát valamint
szolfézst is oktasson.
A „tagozatok” léte több mint a versenytársaktól való előnyös különbözőség megnyilvánulása. A
zenei nevelés illetve az egészséges életmód és a sport kiemelt szerepe – kiegészülve a vizuális
kultúra hagyományosan magas színvonalú oktatásával – jól illeszkedik iskolánk alapfilozófiájába. A
22
6-14 éves gyermekek számára elsősorban nem lexikális ismereteteket, hanem közösségteremtő
értékeket, a valóban tartalmas életvezetés eszközeit szeretnénk átadni, olyan társadalmi
kulcskompetenciákhoz juttatva őket, mint az együttműködés, egymásra figyelés képessége, a
közös sikerek és kudarcok megélése és feldolgozása. A köztársasági elnök által felkért „Bölcsek
Tanácsa” által összeállított Szárny és teher című tanulmány erről így ír: „A művészeti nevelés
mással nem pótolható tudástartalmakat ad az érzelmi intelligencia, a rendszerben való
gondolkodás, az intuíció és a kreativitás növelésében is (…) A hosszú távra építkező,
személyközpontú iskolába az egészségnevelés (amelynek a mindennapi testmozgás és az
egészséges táplálkozás mellett a mentális és szociális egészségnevelés is része) az iskolai munka
központi eleme. Az egészségnevelés, a mozgáskultúra megbecsülése a hátrányos helyzetű és a
roma tanulók integrálásának számukra kiemelkedést, pozitív élményt, sikert adó, igen hatékony
eszköze.”
A művészeti és sport műveltségterületek emelt szintű oktatásának tehát különös jelentősége van
a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai életében is. Ahogy az Országos Oktatási Integrációs
Hálózat munkaanyaga fogalmaz: „A hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok iskolai sikerességének
támogatása az oktatás méltányosságának megvalósításával érhető el. Az oktatás méltányossága
annak az oktatási környezetek a kialakítását jelenti, amelyben minden gyerek családi, szociális,
etnikai hátterétől függetlenül ki tudja teljesíteni képességeit, tehetségét és ezáltal esélye nyílik
arra, hogy kényszerek nélküli döntéseket hozzon saját életéről.” Ennek jegyében komolyan kell
vennünk azt az ismert pedagógiai alapelvet, hogy mindenki tehetséges valamiben. Mivel a
tanulmányi munka és eredmény minden iskolának alapvetése, meg kell találni azt a többletet,
amiben ezen túl is ki lehet emelkedni. Ha előtérbe helyezzük és az általánosan megszokottnál
nagyobb ranggal ruházunk fel olyan műveltségterületeket, mint a művészeti nevelés, a dráma, a
tánc vagy a testnevelés, amelyekben a sikerélménynek nem előfeltétele a hagyományos
értelemben vett tanulmányi siker, e műveltségterületek rangjával együtt az óraszámát is
megemeljük, s kitöltjük a tanulók szinte az egész napját az iskolában, sokakat megnyerhetünk az
iskola, az oktatás, a szellemi felemelkedés ügyének.
A számszerűsíthető eredményeken túl nagyon fontosnak tartom, hogy az elmúlt időszak
eredményei visszaigazolták a művészeti nevelésre és a sportoktatásra építő
iskolakoncepciónkat. Sokak szerint két emelt szintű képzés sok egy iskolának, tiszta profilú
intézményekre van szükség. Úgy gondolom, hogy a művészet és sport kiemelt szerepe nem
gyengíti, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti a harmonikus személyiségfejlesztés iránti
elkötelezettségünket. Kodály Zoltán 1943-ban írt szavai ma is aktuálisak: „A zene és testmozgás
ősi kapcsolatai a civilizációban erősen meglazultak. Ha most magasabb síkon megpróbáljuk
helyreállítani, ahol lehet: nem visszafelé megyünk az ősállapot felé, hanem előre a civilizációból a
kultúra felé.”
1.2.2. Képesség-kibontakoztatás
A tanulmányi munka mellett nagyon fontos a kedvező iskolai légkör megteremtése, amely itt
tartja az iskola falai között a hátrányos helyzetű tanulókat. Ezt sok szeretettel, türelemmel kell
elérnünk. A környezeti hátrányokból adódó nehézségek, ismeretek hiánya szükségessé teszi, hogy
olyan életvezetési, egészségügyi, viselkedési ismeretekhez jussanak a tanulóink, melyek segítik
őket a mindennapokban. Fontos, hogy ezek a tanulók is jussanak olyan kulturális közösségi
élményekhez, amelyek új értékeket jelentenek számukra.
Lényeges, hogy a tanulókat olyan eredményekhez juttassuk, hogy megszabaduljanak a kudarcok
okozta gátlásoktól, legalább részben behozzák hátrányaikat, és sikerélményeik legyenek. Az
integráció nem egyszerűen a szegregációmentes tanulási környezet biztosítása, sokkal inkább
23
pedagógiai filozófia, melynek középpontjában a gyermek mindenek felett álló érdeke, családi
környezetétől és származásától független, személyre szabott fejlesztése áll. Integrációs
munkánknak fontos alapvetése, hogy – mint a már idézett Szárny és teher c. tanulmány fogalmaz
– „jelenleg a tanulóknak az iskolákba való bejutását garantáló olyan rövid távú, egyszeri, jogi és
financiális intézkedések dominálnak, amelyek ellenszegülést, elkerülő technikákat, neheztelést és
dühöt váltanak ki (…) a helyes integráció hosszú távú aprómunkán, a személyes tapasztalat
hitelességén alapul (…) A helyes integráció nem kényszeríti korai választásra a tanulókat, de nem
is tartja erőszakkal együtt őket, ha fejlődésük eltérő utat követelne számukra. A helyes integráció
érték- és sikerorientált, értékválasztásában megbecsüli a manualitáson, a művészeteken és a
mozgáskultúrán alapuló értékeket és pályaíveket.”
A képesség-kibontakoztató pedagógiai felkészítés egyik legfőbb célja, hogy a tanulók
szociokulturális háttere miatt otthonukban nem biztosított fejlesztést megvalósítsa. A törzsanyag
jobb megértését, a tanultak belsővé tételét, elmélyítését célzó foglalkozások alkalmasak arra,
hogy a foglalkozásokon részt vevő tanulók ne maradjanak le társaiktól, s így ne váljanak
kedvetlenné, érdektelenné az iskolai munkában.
Ez azért is fontos, mert a hátrányos helyzetű családok uralkodó attitűdje az iskolával szemben sok
esetben negatív. Ennek nagyrészt a szülők iskolai sikertelensége az oka. Ezek a problémák a
tehetséges, kiemelkedő képességű tanulókat is sújtják, az átlagos vagy gyengébb képességű
gyerekeket pedig többszörösen. A hátrányos helyzetű gyerekek alacsony tanulási motivációja
mindezek hatására tovább gyengül. Ez kedvezőtlen esetben a hetedik-nyolcadik osztály elérésekor
az iskolától való elforduláshoz, kilépéshez vezethet. Ezt megelőzendő 5. osztálytól kezdődően
szükség van az intenzív tantárgyi fejlesztésre.
A tehetséges tanulók számára – legyenek tehetségesek tanulásban, sportban, zenében vagy
másban – nagyon fontos, hogy kibontakoztathassák tehetségüket, eredményeket érjenek el. Az
így szerzett sikerélmény nagyon jó hatással van más tevékenységükre is.
A hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésének egyik legfontosabb lehetősége az egyéni
sajátosságokra, képességekre való odafigyelés, e képességek fejlesztése.
A képesség-kibontakoztató program keretében kapnak lehetőséget a tanulók arra is, hogy
eljussanak kiállításra, múzeumba, színházba. Ugyancsak nagyon fontos az egészségtelen
környezetben élő tanulók egészséges életmódra nevelésében a rendszeres testmozgás
lehetőségének biztosítása.
Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű tanulók középiskolai beiskolázása is, hisz a felemelkedéshez
vezető egyetlen út a minél több középfokú (távlatilag felsősokú) végzettséget szerző állampolgár
felnevelése. A középfokú oktatásba való belépés elősegítése érdekében a gyermekek egyéni
képességeinek megfelelő pályaválasztási orientációra és a felvételi vizsgára való felkészítésre van
szükség.
Intézményünk a 2008/2009-es tanév óta részt vesz a fenntartó esélyegyenlőséget szolgáló
intézkedések támogatására benyújtott pályázatának megvalósításában. Munkánkat Langerné
Victor Katalin IPR-szakértő szóban és írásban is példaértékűnek minősítette.
A leszakadó rétegek segítése, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása kiemelt célom tehát, ez a
tevékenység ugyanakkor soha nem jelenthet olyan engedékenységet a devianciákkal szemben,
ami a többi tanuló érdekeit sérti. A megértés és az elfogadás nem egyenlő a normaszegés
legalizálásával, ezért – törvényes lehetőségeimen belül, és kötelezettségemnek megfelelően –
igyekezni fogok következetesen érvényt szerezni az iskola házirendjének és a magasabb rendű
jogszabályoknak.
24
1.2.3. Nemzeti, etnikai kisebbségi program
A fentebb már részletezett differenciált képességfejlesztés, szakkör, korrepetálás, könyvtár,
tanulószoba, napközi mellett iskolánkban a sokszor halmozottan hátrányos helyzetű,
szociokulturálisan veszélyeztetett roma etnikai kisebbség hátrányainak kompenzálására továbbra
is szükség van a Pedagógiai Programban meghatározott etnikai foglalkozásokra. Célunk a roma
társadalom felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítése oly módon, hogy azonos tartalmú,
azonos értékű és továbbfejleszthető tudást és esélyegyenlőséget kell biztosítani.
Iskolánk tanuló-összetételét és szociokulturális környezetét ismerve alapvetően igaznak tartom a
roma származású pedagógus, Bogdán Péter szavait: „A romák problémáit – és ez messzemenőkig
vonatkozik az őket érintő pedagógiai módszerekre is – akkor lehet hatékonyan kezelni, ha nem a
kulturális másságunkat, hanem az emberi azonosságainkat hangsúlyozzák. Ebből a szempontból
lesz egyértelmű a többségi társadalom számára, hogy az ún. cigánykérdés nem „cigány”, hanem
szociális jellegű probléma. Ezzel a kiindulási alappal a velünk szemben megnyilvánuló, az etnicitást
kiemelő előítéletek élét is tompítani lehet”. Iskolánkban a roma kisebbségi oktatást igénylő
tanulók száma 2009. október 1-jén 98 fő (21,5%).
A roma tanulók iskolai közösségen belüli szegregációjának oka elsősorban a többségi tanulóktól
eltérő kommunikációs, szocializációs, viselkedési, gondolkodásmód-beli állapotuk. E kedvezőtlen
állapotok legtöbbször a gyerekek és családjuk önhibáján kívül, a kedvezőtlen lakhatási, anyagi és
műveltségi körülmények miatt alakulnak ki. Ezeket a különbségeket megszüntetni nem, de
enyhíteni képes lehet a pedagógiai odafigyelés. Iskolánk esetében elsősorban a kommunikációs
képességek fejlesztésére, a szókincs bővítésére a szituációnak megfelelő nyelvi magatartás
kialakítására, a pozitív magatartásminták bemutatására és átadására kell helyeznünk a hangsúlyt.
Itt nyílik mód a törzsanyagon kívüli általános műveltség, pl. kiegészítő mesék, olvasmányok, a
környezet, a közélet életkornak megfelelő megismertetésére is. Mindez azért is kiemelten fontos,
mert a szociológiai kutatások szerint a roma tanulók nagyfokú iskolai eredménytelenségének okait
döntően nem iskoláik gyengébb minőségi mutatóiban, hanem a roma gyerekek iskolát megelőző
családi szocializációjának gyengeségében kell keresnünk.
Pedagógiai Programunk alapján iskolánk biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális
értékeinek megismerését, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, hagyományairól szóló
ismeretek oktatását. Az iskola tanulói összetétele és társadalmi környezete miatt kiemelten
fontosnak tartom a roma kultúra és történelem megismertetését úgy a roma etnikumhoz tartozó,
mint a többségi társadalomhoz tartozó tanulók számára. Mindez a pedagógia eszközeivel segíti a
cigányság integrációját. A cigány kisebbségi oktatás alapvető tartalmait a 32/1997 (XI.5.) MKM
rendelet alapján határozzuk meg. A népismereti és kulturális tartalmak nem elkülönítetten,
hanem az adott műveltségterület szerves részeként jelennek meg, feldolgozásuk magyar nyelv és
irodalom, természetismeret, rajz, technika, ének-zene valamint osztályfőnöki órákon történik. Az
osztályfőnöki tevékenységben kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a beszélgetések és
ismeretterjesztő anyagok által elősegítsük a diákok szemléletváltozását a másság iránt, a roma
kultúra, történelem és hagyományok bemutatásával csökkentsük a cigánysággal szembeni
előítéleteket, erősítsük a roma fiatalok pozitív identitástudatának kialakítását, ösztönözzük
továbbtanulásukat. Különös hangsúlyt fektetünk a cigány és nem cigány emberek közti párbeszéd
kezdeményezésére.
25
2. A megújítás igénye és lehetősége az iskola képzési rendszerében
2.1. Sportiskolai képzés A Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola 2006-ban nyerte el a közoktatási típusú
sportiskola módszertani központ címet. A 2008/2009-es tanévtől a 11/1994 MKM rendelet 39/J
alapján sportiskolai osztályt indítottunk.
„A sportiskolai nevelés és oktatás
39/J. § (1) A közoktatási törvény 20. §-a (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák
akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben
meghatározottak alapján elkészített helyi tantervük végrehajtásához szükséges feltételekkel -
a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, valamint az adott
sportág országos sportági szakszövetségével vagy országos sportági szövetségével (a
továbbiakban együtt: szakszövetség) kötött megállapodásban foglaltakat is figyelembe véve -
rendelkeznek, illetve a feltételek fokozatosan megteremthetők, továbbá az iskola a központi
sportigazgatásért felelős szerv szakmai háttérintézményével az utánpótlás-neveléssel
kapcsolatos szakmai munka segítésére megállapodást kötött.
(2) A sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: sportiskola) nem láthat el kötelező
felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a tanulmányok folytatását azok részére is, akik a
sportiskolai kerettanterv tekintetében nem megfelelő sporttevékenység, illetve sportbéli
fejlődés miatt a sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt.
(3) A sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a
sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek.
(4) A sportiskola működéséhez szükséges - a sportegyesülettel, valamint az adott sportág
szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett - többletköltségeket a
fenntartónak kell biztosítania.”
A sportiskolai képzés iránt az első pillanattól kezdve óriási az érdeklődés. A kerületi és fővárosi
tendenciákkal ellentétben tanulólétszámunk nő, a sportiskolai osztályokba a túljelentkezés 180-
200 %-os. A tervezett kettő helyett 2008/2009-ben és 2009/2010-ben is három első osztályt
indíthattunk, magas létszámokkal. A sportiskolai képzésben részt vevő tanulók után 2008-ban
1.880.000 Ft, 2009-ben 3.180.000 Ft normatív támogatást, ezen felül 1.200.000 Ft pályázati
támogatást nyertünk el a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettől.
2.2. Tizenkét évfolyamos képzés A NUPI-NUSI sportiskolai koncepciója 12 évfolyamos képzésre készült. A létszámarányos
támogatás mind a 12 évfolyamra igényelhető. A 12 évfolyamos képzéssel biztosítható a magas
szinten sportoló tanulók versenyzői és tanulói életútjának érettségiig való védelme és támogatása.
„Az élsportolói képzést folytató gimnáziumokban a tanítás-tanulás rendje teljes mértékben
összehangolódik a sportágak edzésrendjével. A tanulástervezés, a tanulásirányítás és a nevelés-
oktatás módszertana is az órán történő személyiség- és képességfejlesztésre koncentrál. (…) Az
iskola pedagógiai alapelveiben rögzíti a testnevelés és a sport kiemelt szerepét, napi praxisában
összehangolja a közismereti tantárgyak és az élsport követelményeit. (…) Az ilyen típusú
intézmények számára az élsportolói osztályba járó tanulók után a speciális egyéni fejlesztések
miatt kiegészítő normatíva bevezetését terveznénk a központi költségvetés terhére.”1
A Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 85/2008 (II.27.) határozatának 13. pontjában
úgy határozott, hogy „meg kell vizsgálni évfolyamonként 1 középiskolai sport osztály indításának
1 Lehmann László: Sportiskolai rendszer szakmai koncepciója, kézirat, NUPI
26
lehetőségét és feltételeit a 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben a Vajda Péter Ének-zenei
Általános és Sportiskolában.”
A 461/2009 (XI.25.) határozattal a Képviselő-testület úgy döntött, hogy „a 2010. évben az
oktatási-nevelési ágazatban új önként vállalt feladatot nem vállal, ezért a 85/2008. (II.27.) számú
határozatának 13. pontjában foglaltak végrehajtását 2012. augusztus 31-ig felfüggeszti”.
A Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Művelődési Ügyosztály vezetőjének 09-
771/2009 iktatószámú levele alapján „a középiskolai osztály bevezetése a 2011/2012 tanév
helyett a 2012/2013 tanévben várható”.
Az iskolaépület férőhelyeit figyelembe véve a tizenkét évfolyamos sportiskolai képzés akkor
indítható be, amennyiben csak két párhuzamos első osztályt indítunk. Ez a megnövekedett
jelentkezői létszámot és a jelenleg évenként kb. 100 fős körzetlistát figyelembe véve
lehetetlennek látszik. Mivel a 11/1994 MKM rendelet 39/J § (2) alapján a sportiskolai osztályok
kötelező felvételi feladatokat nem láthatnak el, célszerű az iskola körzethatárait úgy módosítani,
hogy az egy körzetes (emelt szintű ének-zenei) osztály fogadni tudja a tanköteleseket. A földrajzi
adottságokat – és a 2008/2009-ben beindított különbusz-szolgáltatás sikerét – figyelembe véve
javaslom, hogy az iskola körzetét a Százados út és térsége utcáiból jelölje ki a fenntartó
Önkormányzat (Kb. 40-50 tanköteles/tanév ). Ez azért is célszerű, mert a Százados út
térségében más kerületi fenntartású általános iskola nem található. A jelenleg iskolánkhoz
tartozó, de más kerületi iskolákhoz is közel lévő Tisztviselőtelep, Kolónia, Orczy-negyed utcáinak
tanköteleseit a Losonci téri és a Práter utcai iskola el tudja látni (különös tekintettel arra, hogy
ezen iskolák jelenleg nem teljes kihasználtsággal működnek). A felsorolt területek szociokulturális
háttere összességében a kerületi átlagot meghaladó, így a körzetmódosításnak jogszabályi
akadálya vélhetően nincs.
A sportiskolai képzés 12 évfolyamossá szélesítése anyagi többletterhet ró a fenntartóra (amelyet
mérsékel a megnövekedett tanulócsoport-arányos állami normatíva valamint a NUSI-UPI-tól
érkező sportiskolai támogatás), ugyanakkor a következő előnyökkel kecsegtet:
a Vajda iskola már meglévő és a döntéstől várhatóan növekedő, kerületen kívül is
ható presztízse és vonzereje megállíthatja, vagy legalábbis mérsékelheti a józsefvárosi
tankötelesek kerületből való elvándorlását.
Józsefváros közoktatásának presztízse, elfogadottsága nőne
A fentiek hatásaként a kerület iskoláiban tapasztalható negatív irányú szociokulturális
változások csökkenthetők
A sportiskolai képzés körzeten kívülisége miatt a kerület más, létszámgondokkal
küzdő iskoláinak körzete a Vajda jelenlegi körzetének rovására növelhető
A fentiek hatására nemcsak a Vajda, de más kerületi iskolák kihasználtsága is javulhat.
A fenntartó ismeri a 2008-as iskolaátszervezések előtt készült hatástanulmányok negatív
szcenárióját a kerületi iskolarendszer leépülésére és színvonalesésére, az iskolabezárási spirál
fenyegetésére vonatkozóan. A 12 évfolyamos sportiskolai képzés bevezetése, ha úgy tetszik az
„elitképzés” felvállalása, az egyik – ha nem az egyetlen – lehetőség ennek a kedvezőtlen
folyamatnak a megállítására. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az elitiskola kifejezés a Vajda Péter
Ének-zenei Általános és Sportiskola vonatkozásában most és a jövőben is kizárólag a képzés és
soha nem a kiválasztás alapján állhatja meg a helyét. Az ének-zenei osztály továbbra is körzetes
feladatokat látna el, a sportiskolai képzés kiválasztási elve pedig kizárólag a jogszabályban
meghatározott sport-alkalmassági vizsga.
27
A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszámai 1-12. évfolyamra
Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 4 4 3 3 4 4
Első idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 4 4
Második idegen nyelv 2,5 3 3 3
Matematika 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 4
Történelem 1,5 1,5 1,5 3 3 3 3 3
Természet-,környezetismeret 1 1 1 1 2 1
Biológia, egészségtan 1 1 1,5 1 2 2
Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 2
Kémia 1,5 1,5 2 2
Földrajz 2 1,5 2 2
Ének-zene-ritmus 1 1 1 1 1 1,5 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1 1
Informatika 0,5 1 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2
Osztályfőnöki óra 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1
Érettségi előkészítő 4 4
Tantervi modulok
Sportismeretek 1 1
Sportági ismeretek 0,5 0,5
Sportpszichológia 1
Sporttörténet 1
Küzdelem és játék 1 1 1 1 1 1 0,5
Tanulásmódszertan 0,5 0,5
Emberismeret, etika 0,5 0,5
Művelődéstörténet 1
Társadalomismeret 1
Kötelező óra 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5 30 30
Szabadon tervezhető óra 2 2 2 2 3 3 4 4 4 4 4 4
28
2.3. A középiskolai osztály indításának személyi feltételei
TÖBBLET ÁLLÁSHELYEK Kt. 52§ (3) (7) alapján – évfolyamonként 1 középiskolai osztállyal
számolva
9.évfolyam összóraszám: 39,5 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 1,795
10.évfolyam összóraszám: 39,5 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 1,795
11.évfolyam összóraszám: 48 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 2,18
12.évfolyam összóraszám: 48 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 2,18
+ a bevezetés első évétől 1 KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓHELYETTESI álláshely
ÖSSZESEN: 175 óra – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) + igh. = 8,95 álláshely
CSÖKKENTHETŐ ÁLLÁSHELYEK évfolyamonként 2 első osztály indításával számolva
2012/13-tól évenként 2 álláshely (osztálytanító+napközis nevelő)
LÉTSZÁM-IGÉNY EGYENLEGE
2012/13 1 (igh) + 1,8 – 2 = 0,8 álláshely
2013/14 1,8 – 2 = -0,2 álláshely
2014/15 2,2- 2 = 0,2 álláshely
2015/16 2,2-2= 0,2 álláshely
2016/17 nincs változás
ÖSSZESEN 1 álláshely
PEDAGÓGUSOK VÉGZETTSÉGE
Jelenlegi munkatársaink a Kt. alapján az alábbi műveltségterületeket tudják oktatni:
Angol nyelv , Biológia*, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Emberismeret, etika, Ének-zene-ritmus,
Földrajz*, Informatika*, Magyar nyelv és irodalom, Művelődéstörténet, Német nyelv, Német nyelv,
Olasz nyelv, Sportági ismeretek, Sportismeretek, Sporttörténet, Tanulásmódszertan,
Társadalomismeret, Testnevelés, Történelem, Vizuális kultúra
*= képzettség megszerzése folyamatban
Jelenlegi munkatársaink a Kt. alapján az alábbi műveltségterületeket nem tudják oktatni:
Matematika*, Fizika*, Kémia, Sportpszichológia (heti 1 óra, óraadóval kiváltható)
*= A várható nyugállományba vonulási terveket figyelembe véve egy matematika-fizika szakos
kollégánk helyett egyetemi végzettségű matematika-fizika szakos kollégát alkalmazunk
2.4. A középiskolai osztály indításának tárgyi feltételei
ELSŐ ÉVTŐL SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK
- díszterem kialakítása a jelenlegi III. emeleti tornateremből
- sportudvar fölé fűthető sátor kialakítása (tornatermi kapacitás-bővítés kiváltására)*
- nyelvi labor kialakítása
*= A beruházás üzemeltetői lízing-konstrukcióban is megoldható az iskolaidőn kívüli bérbeadási jog
átruházásával, vagy kiadással (a saját bevétel növelésével) költséghatékonnyá tehető.
29
FELMENŐ RENDSZERBEN SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK
2012/13-as tanévtől évente
- 1 tanterem felújítása (1db bejárati ajtó és 4 db ablak mázolása (nagyon minimális javítással),
160 cm magas olajlábazat festése, teljes falfelület diszperziós festése, meglévő
padlóburkolat kiváltása greslap burkolatra, munkadíj)
- középiskolai korcsoportnak megfelelő tanulóbútorok 1 tanteremre (18 asztal, 36 szék, 1
szekrény, 1 tanári asztal, 1 tanári szék, 1 tábla)
- ruhatároló szekrény egy osztályra
A testnevelés tanításának megnövekedett eszközigényét a sportiskolai támogatás normatív
összegéből az intézmény biztosítja.
2.5. Központi és sportiskolai normatív támogatások alakulása a képzés megváltoztatása esetén
A 12 évfolyamos sportiskolai képzés terveim szerint a központi állami támogatás növelésének négy
módját ötvözi:
- tanulócsoportok számának növelése
- tanulócsoportok létszámának növelése (a Kt-ben meghatározott mértékig)
- az 1-4. évfolyamos képzés kiváltása 9-12. évfolyamos képzéssel, ahol az állami normatíva-
hozzájárulás fajlagosan nagyobb
- sportiskolai támogatás (jelenleg 30000 Ft/fő/tanév) kiterjesztése 8 helyett 12 évfolyamra
Indított osztályok száma felmenő rendszerben
Évfolyam 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
1 3 2 2 2 2
2 3 3 2 2 2
3 3 3 3 2 2
4 2 3 3 3 2
5 2 2 3 3 3
6 2 2 2 3 3
7 3 2 2 2 3
8 3 3 2 2 2
9 0 1 1 1 1
10 0 0 1 1 1
11 0 0 0 1 1
12 0 0 0 0 1
ÖSSZESEN 21 21 21 22 23
Jelen pályázati időszak terveinek nem tárgya, de meggondolandónak tartom 2016/2017-től érettségi
utáni szakképzésben középfokú sportedzői OKJ-s képzés beindításait, a Ferencvárosi Torna Club
szakosztályaival együttműködve.
30
„Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok. Egy szervezet
erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az
képesnek látszik, előhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában.
Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé.”
/Peter Ferinand Drucker/
Ha elhatároztad, hogy valakinek feladatot adsz, és meggyőződtél róla, hogy méltó módon képes azt ellátni,
hagyd, hogy önállóan tegye a dolgát. Bizalom nélkül képtelenség megosztani a felelősséget.
/Ted Williams/
„HÁLÓZATOSSÁG, HATÁSKÖR, HIVATAL” SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
1. Hatáskörök
Alapvetően nem kívánok módosítani a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott állapotokon. Az iskolavezetés továbbra is az igazgatóból és két – a középiskolai feladatok ellátása esetén: három – helyetteséből állna. Az igazgatóhelyettesek továbbra is a lineáris vezetési modell szerint látnák el feladatukat.
ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES
MÁSODIK (ÁLTALÁNOS ISKOLAI) IGAZGATÓHELYETTES
KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓHELYETTES
5-8. évfolyam szakmai munkája
Helyettesítés elrendelése Tanórán kívüli
foglalkozások munkája Nyolcadik osztályosok
továbbtanulása Kirándulások, táborok,
rendezvények Erdei iskolai foglakozások
szervezése Iskolai drogmegelőzés Képesség-kibontakoztató
felkészítések szervezése Túlóra-elszámolás Ügyeleti beosztás
elkészítése Kapcsolattartás szakmai
szolgáltató szervezetekkel
1-4. évfolyam szakmai munkája
Napközi otthon szakmai munkája
Első osztályosok beiskolázása
Gyermekvédelmi ügyek Tankönyv-rendelés és –
ellátás Fejlesztő foglalkozások
megszervezése Etnikai foglalkozások
megszervezése Tanulóbalesetek
nyilvántartása Statisztikák elkészítése Kapcsolattartás a Nevelési
Tanácsadóval és a szakértői bizottságokkal
9-12. évfolyam szakmai munkája
Középiskolai felvételi Sportiskolai ügyek Fakultációs oktatás
megszervezése Pályaorientáció
tevékenység koordinálása Vizsgák megszervezése,
felügyelete Minőségbiztosítás,
iskolamarketing Szaktárgyi tanulmányi
versenyek koordinálása Kapcsolattartás a
diákönkormányzattal Kapcsolattartás a
sportegyesületekkel Külföldi kapcsolatok
Nem kívánok változtatni a munkaközösségek rendszerén sem. Az iskola kibővített vezetőségét a
továbbiakban is az iskolavezetés, a közalkalmazotti tanács tagjai, a reprezentatív szakszervezet(ek)
képviselő(i), a diákönkormányzat pedagógus segítője, a gyermekvédelmi felelős(ök) és a
munkaközösségek vezetői adják majd.
Elképzeléseim szerint a vezetőség személyi összetétele így nézne ki: Szabóné Szél Julianna – általános
igazgatóhelyettes a 5-8. évfolyam, Léhnert Béláné második igazgatóhelyettes az 1-4. évfolyam és a
31
napközi munkáját irányítaná. A középiskolai igazgatóhelyettes pozíció betöltésére 2011-ben pályázati
úton kerülhet sor.
A munkaközösség-vezetők megválasztásában a munkaközösségek, a felelősök megválasztásában a
tantestület véleményét messzemenőkig figyelembe veszem. A jelenlegi munkaközösség-vezetők
megbízatása 2010. augusztus 31-ig szól, a 2010/2011-es tanév elején a munkaközösségek új
vezetőket választanak. A diákönkormányzatot segítő pedagógus személye ugyanekkor belső pályázati
úton kerül majd kiválasztásra.
2. Személyi kérdések
A meglévő státuszok mellé szeretnék jóváhagyatni a fenntartó önkormányzattal további hármat.
Mint a pedagógiai célok és elképzelések között már jeleztem, égető szükségünk lenne egy fő teljes
állású pszichológusra, egy fő pedagógus asszisztensre és a gimnáziumi képzés beindítása esetén
további egy fő adminisztrátorra.
A Nevelési Tanácsadó pszichológusának heti kétnapos iskolai tevékenysége beváltotta a hozzá fűzött
reményeket. Munkája, ismertsége, elfogadottsága még nagyobb lehetne, ha több időt töltene
iskolánkban, s valóban „vajdás” lenne. Éppen ezért szorgalmazom az iskolapszichológusi státusz
bevezetését a mentális és beilleszkedési gondoktól sújtott tanulóink és a munkájuk során egyre
nagyobb pszichés kihívásokkal szembesülő kollégáink segítésére.
Mivel a gyermekvédelmi munka igazából csak a tanulókkal való napi pedagógiai kapcsolat megléte
esetén hatékony, 2005. szeptemberétől megjelenő teljes gyermekvédelmi felelősi státuszt is két
kolléga között osztottam fel. Egyikük az étkezéstérítési és egyéb adminisztratív tevékenységet végzi,
mellette félállásban egy szociálpedagógus végzettségű kolléga feladata a családlátogatás,
iskolakerülő gyerekek megkeresése stb.
A pedagógus asszisztensek délelőtti, illetve délutáni műszakban dolgoznának, hogy mind a tanórák,
mind a napközis foglalkozások munkáját segíteni tudják. Munkakörük tartalmazná a tanulók hajnali
ügyeletét (iskolanyitástól 7.30-ig), a délelőtti uszodai, fogászati és egyéb kíséréseket, udvari és
ebédlői ügyeletet, illetve a délutáni (színház, játszóház, stb.) kíséréseket és a tanulókat szállító buszon
ellátott pedagógiai felügyeletet. Ezt a tevékenységet egészíti ki a pedagógusok tanórai illetve
napköziben végzett munkájának alkalmi segítése.
Az (esetlegesen csak félállású) adminisztrátor az iskolatitkár illetve a pénzügyi ügyintéző tanulókkal
kapcsolatos feladatainak egy részét vállalná át (tanulóbiztosítás, diákigazolvány, elsősegélynyújtás,
iskolalátogatási és egyéb igazolások kiállítása, ebédjegyek kiosztása stb.), illetve az iskolatitkár
munkaidejének lejárta után ellátná a titkársági teendőket.
Meggyőződésem, hogy Józsefváros közoktatásának egyik legnagyobb értékét azok a pedagógus-
egyéniségek jelentik, akik évtizedeken keresztül e kerületben fejtik ki oktató-nevelő tevékenységüket.
Mindig különösen jóleső érzés őket köszönteni jubileumi jutalmuk vagy józsefvárosi
törzsgárdatagságuk alkalmából. Megbecsülésük, kerületben tartásuk kulcsfontosságú. Továbbra is
kezdeményezem, hogy a fenntartó adjon lehetőséget a Kjt 71§ (1) és (2) bekezdése alapján a
legkiválóbb, kerületünkben legalább 10 éve pedagógusként dolgozó kollégák tanácsosi illetve
főtanácsosi kinevezésére.
32
Nyilván nem véletlen, hogy testületünkben magas azoknak a száma, akik már részesültek külső
elismerésben. Továbbra is hatékonyan szeretnék azért „lobbizni”, hogy minél több vajdás pedagógus
részesüljön kerületi, fővárosi vagy országos kitüntetésben.
Díjazó Díj Díjazott
Köztársasági Elnök Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt
Nékám Róbertné
Oktatási Miniszter Karácsony Sándor-díj Takács Leonóra
Pannon Példakép Alapítvány Példakép-díj Szontagh Pál
Vállalkozók Országos Szövetsége Területi Prima-díj Szontagh Pál
Apáczai Könyvkiadó Zenit ’41 Apáczai Diploma Díj arany fokozat
Szontagh Pál
Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete
Elismerő Oklevél Janó Albertné
Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Gosztonyi László
Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Farkas Géza
Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Janó Albertné
Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Léhnert Béláné
Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Szabóné Szél Julianna
Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Belényesyné Gál Éva
Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Gyöngy Józsefné
Józsefváros Polgármestere Polgármesteri Dicséret Györgyné Szabó Ildikó
Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárosi Gyermekekért Szalontai Sándorné
Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárosi Gyermekekért Dudás Fabiola
Józsefvárosi Önkormányzat JÓ SPORT Borka Gábor
Józsefvárosi Önkormányzat JÓ SPORT Szilas György
Ezt kiegészítendő honosítottuk meg a tanulói Vajda-díj mintájára a dolgozói Vajda-díjat. Ezt a
dolgozók szavazatai alapján kapják az arra legérdemesebbek.
2006 Janó Albertné
2007 Szabóné Szél Julianna
2008 Borka Gábor
2009 Lukácsi István
33
12.sz. ábra: Szerkezeti ábra 8 évfolyamos iskolára
34
13. sz. ábra: Szerkezeti ábra 12 évfolyamos iskolára
35
3. Információáramlás
Az elmúlt években sokat dolgoztunk azon, hogy hatékonyabbá váljon az intézményen belüli
információáramlás, de ez az a terület, ahol mindig van tenni- és javítanivaló. A tanári szobában
elhelyezett irattartó fakkokat és hirdetőtáblákat ma már kiegészíti a belső e-mailes levelezőlista,
amelyet egyre több kolléga használ. Naprakész és informatív az intézmény internetes honlapja is.
Az elektronikus vagy írásos információcsere ugyanakkor nem helyettesítheti a személyes
kommunikációt. Ennek fenntartása érdekében minden héten egyszer – előre rögzített állandó
időpontban – vezetőségi értekezletet,
- minden hónapban legalább egyszer – előre rögzített időpontban – kibővített vezetőségi
megbeszélést,
- minden negyedévben legalább egyszer – előre rögzített időpontban – tantestületi
értekezletet
kívánok szervezni.
Szeretném az irodai használatú számítógépeket hálózatba kapcsoltatni és olyan – eltérő hozzáférési
jogosultságokat megkülönböztetni képes – iktatási, tanuló-nyilvántartási és munkaügyi szoftvereket
beszerezni, amelyek hatékonyabbá képesek tenni a vezetők, beosztott pedagógusok és az
adminisztratív dolgozók munkáját.
A jogszabályi feltételek megléte esetén meggondolandó az úgynevezett e-napló bevezetése is, de ez
csak akkor válhat gyakorlattá, ha bevezetésével párhuzamosan a papíralapú adminisztrációs terhek
érezhetően csökkennek.
Egy átfogó tanügy-igazgatási szoftver (e-napló) beszerzése, amely a tanuló-nyilvántartástól az
értékelésig, a statisztikai adatszolgáltatástól a munkaidő-nyilvántartásig egyetlen áttekinthető
adatbázist képezne, megközelítőleg 2 millió forintos beruházás. Ennek megvalósítása csak fenntartói
támogatással képzelhető el – esetleg a kerület többi iskolájában egy időben, nagybani kedvezményt
igénybe véve.
A tantestületi levelezőlista sikerét alapul véve be szeretnék vezetni egy tanulói-szülői elektronikus
hírlevelet is, ahol a naprakész információk azonnal megtalálhatják partnereinket. A hírlevél tartalmát
automatikusan megjelenítenénk az iskola honlapján is. Ugyancsak szeretném – a szülők
adminisztrációs terheit megkönnyítendő – az iskola honlapján megjeleníteni az összes letölthető
űrlapot, melyekkel a szülők az intézmény felé fordulhatnak (tankönyv-támogatási űrlap, beiratkozási
és gyermekjóléti nyomtatványok, kérvény-formátumok stb.). Ez nemcsak kényelmesebbé tenné az
iskola kommunikációját, de a fénymásolási költségeket is csökkentené.
4. Kiszámíthatóság
Mindennapjainkban egyre többször találkozunk bizonytalansággal szakmai, egzisztenciális, morális
kérdésekben. Ennek ellenére továbbra is szeretném a Vajda Péter Általános Iskolát a biztonság és a
kiszámíthatóság szigeteként megőrizni. A külső hatásoktól természetesen nem zárkózhatunk el – ez
nem is lenne helyes egy közintézmény esetében –, de vezetőként minden erőmmel azon leszek, hogy
indulati hullámzások, hirtelen irányváltások, szükségtelen improvizációk ne nehezítsék a közös
munkát. A lelkesedés és az elkötelezettség is indulat: ebben az értelemben magam is indulatos ember
vagyok. Szangvinikus alaptermészetemet ugyanakkor eddig is igyekeztem – és további vezetői
megbízatásom esetén még inkább igyekszem – az értelmes fegyelem korlátai közé szorítani.
iskola-
titkár
36
A tervezésben éppúgy, mint az ellenőrzésben előzetes program alapján, kiszámítható elvárások
mentén kívánom vezetői feladataimat ellátni. Ugyanezt a tervszerűséget, kiszámíthatóságot és
átláthatóságot ugyanakkor minden beosztottamtól is elvárom.
5. Munkafegyelem
A munkafegyelem, a munkakezdés és –végzés pontos időpontjának betartatása, az adminisztrációs
fegyelem megkövetelése, valamint ezek megszegésének szankcionálása az egyik legnépszerűtlenebb
és legnehezebb vezetői feladat. Mégis fontos: az iskola dolgozóinak fegyelmezett munkavégzésén
gyermeki sorsok, adott esetben életek múlhatnak, arról nem is beszélve, hogy az iskolai dolgozók
munkavégzésük minőségével és pontosságával is nevelnek. A már említett kiszámítható és átlátható
ellenőrzési szisztéma keretein belül vezetőtársaimmal együtt kiemelt hangsúlyt fogok fordítani a
pontos megjelenésre, a helyettesítések szakszerű ellátására valamint az óraközi szünetekben a
folyosó-ügyeletesi teendők maradéktalan ellátására. (Külön megoldandó feladat a dohányzó kollégák
folyosó-ügyeletesi munkája, ők cigarettaszünet erejéig sem hagyhatják el ügyeletesi helyüket, csak
abban az esetben, ha ezt egy kollégájuk átvállalta tőlük. Ennek eseti megszervezése a kollégák
feladata, az ügyelet ellátásának felelőssége a beosztott ügyeletes pedagógust terheli). Az óraközi
szünetekben egyetlen folyosószakasz sem maradhat pedagógiai felügyelet nélkül, így a
testnevelőknek meg kell oldaniuk a hátsó lépcsőházban lévő alagsori zsibongó és az öltözőfolyosó
együttes felügyeletét is. A felső tornaterem mellett a III. emeleten tanító pedagógusok tartanak
ügyeletet.
A vagyonműködtetési dolgozók kiemelt feladata a gyermek- és partnerközpontú magatartás, az
oktató-nevelő intézmény működtetési sajátosságainak megértése. A takarító- és karbantartó
személyzettől elvárom a rongálásokra való azonnali reagálást, lehetőség szerint a rongálások
mielőbbi eltüntetését, mert nemcsak a jó, de a rossz példa is ragadós, az összefirkált falra, a szemetes
folyosóra olyanok is firkálnak, vagy szemetelnek, akiknek egyébként eszükbe sem jutna. Ezeknek a
feladatoknak az észrevétele és a munkák megszervezése, elrendelése – felsőbb utasítás nélkül is – a
gondnok feladata. Az intézmény gondnoka saját hatáskörében felelősséggel tartozik azért, hogy az
iskola működése zavartalan legyen, a technikai személyzet munkáját elsődlegesen ellenőrizze, az
igazgatót napi rendszerességgel a folyó ügyekről tájékoztassa. Napjainkban különös felelősség hárul a
portaszolgálatot ellátó munkatársakra, hogy se gyerek tanulóidőben ki-, se illetéktelen felnőtt az
iskolába be ne jusson. A portaszolgálati helyet még a legszükségesebb esetekben is csak
helyettesítéssel szabad elhagyni.
6. Továbbképzések
A hétévenként továbbképzés hatálya alá tartozó, az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló,
határozott vagy határozatlan időre kinevezett pedagógus munkakörben dolgozók (ide értve a
kisgyermekük nevelése miatt fizetés nélküli szabadságon lévőket is) jogosultak a továbbképzésre
biztosított központi támogatásra, bár ennek fedezetét a 2010-es költségvetés nem tartalmazza.
A hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább 120 órai
foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésével valósul meg.
Személyes pályám is mutatja, milyen fontosnak tartom a pedagógusok állandó önképzését. Az iskola
elfogadott továbbképzési tervét 2013-as lejáratáig természetesen érvényesnek tekintem. A
továbbképzésekre is igaz ugyanakkor, hogy nem mehetnek az alapfeladat ellátásának rovására. Az
37
eddigiekhez hasonlóan nagy szerepet szánok a módszertani, pszichológiai, fejlesztőpedagógiai
képzéseknek, melyek gyakorlati hasznosítását és a tantestületen belüli multiplikálását minden
kollégától elvárom.
A továbbképzésbe való bekapcsolódás lehetséges módjai:
- a pedagógus írásos jelentkezése alapján a munkáltató által engedélyezett formában
- a pedagógus önkéntes részvétele alapján
- a munkáltató elrendelése alapján
A továbbképzési programot és évenként a beiskolázási tervet a közalkalmazotti tanács véleményének
figyelembe vételével a nevelőtestület fogadja el.
A beiskolázásra vonatkozó intézményi prioritások:
- középiskolai tanári végzettséget adó kiegészítő mesterképzések
- szakvizsgát adó képzések
- integrált nevelést segítő módszertani továbbképzések
- fejlesztő pedagógiai továbbképzések
- környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzések (ökoiskola)
- informatikai képzések
A beiskolázásra vonatkozó személyi prioritások:
- hétévenkénti továbbképzési kötelezettség teljesítése
- megkezdett tanulmányok befejezése
A beiskolázásra vonatkozó szervezési prioritások:
- munkaidőn kívül szervezett továbbképzések
- közös tantestületi továbbképzések
7. Óra- és teremrend-szervezési kérdések
A gyakorlatban is érvényesíteni kívánom azt a pedagógiai alapelvet, hogy az órarend készítésénél a
tanulók szempontjai a döntőek, az órarend-készítés kiemelt szempontjai a folyamatos pedagógiai
ráhatás, a változatosság és az egyenletes terhelés követelménye. Csak ez után lehet érvényesíteni a
pedagógus kényelmi szempontjait. Mindez nem érinti a kollektív szerződés mellékletében biztosított
órarendi szabadnapokat.
Célszerűnek látom a 2005/2006-ban bevezetett állandó osztálytermi rendszert az alapozó szakasz, a 6. évfolyam végéig, amit csak 7-8. évfolyamon – a fejlesztő szakaszban – vált fel a szaktantermi rendszer. A középiskola bevezetése esetén az alsó tagozatos tantermek a földszinten és az I. emeleten, a felső tagozatos osztálytermek a II. emeleten, a középiskolai osztálytermek a III. emeleten kerülnének kialakításra, a szaktantermeket az 5-12. évfolyamosok közösen használhatnák. A minél hatékonyabb terembeosztás természetszerűleg azt is jelenti, hogy bizonyos szokásjogok sérülhetnek: nem tanárokhoz, hanem műveltségterületekhez kötődnek majd a szaktantermek, s előfordulhat, hogy pl. a biológia, kémia, fizika, történelem stb. szakos kolléga osztályfőnöki óráit vagy másik szakjának óráit nem a „saját” termében tartja. A jelenlegi két interaktív tábla mellé továbbiak beszerzését tervezem, de csak abban az esetben, ha a jelenlegi eszközpark hatékony kihasználtságáról meggyőződtem.
38
8. Mérés, értékelés, minőségbiztosítás
Ez a munka csak akkor lehet hatékony, ha közösen végezzük és nagyon odafigyelünk az eredmény
ismeretében a visszacsatolásra is. Évek óta hatékonyan működő pedagógiai minőségirányítási team
dolgozik iskolánkban, tevékenységüket az Intézményi Minőségirányítási Program szabályozza. Az
iskolai minőségbiztosításnak szervesen kell illeszkednie a Józsefvárosi Önkormányzat Közoktatási
Minőségirányítási Programjához valamint az OKÉV által szervezett országos mérésekhez.
Hogy munkánk nem hiábavaló, azt nemcsak a partneri elégedettségmérések eredményei, a külső
szervezésű (OKÉV, KÁOKSZI) mérések is igazolják, hanem az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009-
es teljesítmény-motivációs pályázatán elért sikerünk is.
15. sz. ábra: Vajdás mérési eredmények az országos átlageredmények százalékában
(8. évfolyamos kompetenciamérések)
16. sz. ábra: Vajdás mérési eredmények a kerületi természettudományi mérésen
104,4
99,5 101,6
107,8
102,1
80
85
90
95
100
105
110
115
120
2004 2006 2007 2008 2009
VAJDA
ORSZÁGOS
0 10 20 30 40 50 60
VAJDA
"3"
"6"
"1"
"4"
"8"
"5"
"2"
55,5
54
48
45,5
43,3
41,2
35,3
31,9
39
9. PR, iskolamarketing
9.1. Public Relations A Public Relations célja:
Megbízható, korrekt információk nyújtása (rendszeresen)
A marketing tevékenység támogatása
Kapcsolatok teremtése a szülőkkel, gyermekekkel, külső partnerekkel
Közvélemény gondozása Az iskola tanulólétszámának növelése szempontjából fontos szerepe van a leendő szülőkkel és leendő
diákokkal való személyes kapcsolatnak. Erre az iskolán belül és a kerület óvodáiban is lehetőség
nyílik.
9.1.1. Óvodai szülői értekezletek
A beiskolázással kapcsolatos munka részét képezi, hogy a kerület óvodáit meglátogassuk és
tájékoztassuk a megjelent szülőket az iskoláról, az induló első osztályokról, és a szülőket foglalkoztató
kérdésekről. Fontos hogy az óvodákkal folyamatos szakmai kapcsolatot alakítsunk ki, segítve ezzel az
átmenetet az óvoda és az iskola között. Óvodapedagógus kollégáinknak érezniük kell: nemcsak
„beszállítóként” fontosak számunkra, de egyenrangú és alapvetően fontos szakmai partnernek
tekintjük őket oktató-nevelő munkánkban.
A beiskolázási adatok azt bizonyítják, hogy az iskolának kerületszerte jó híre van, hiszen sok a
körzeten kívüli kerületi tanulónk. A tanulólétszám növelésének vagy legalábbis megtartásának kulcsa
tehát nem az ő bevonásuk iskolamarketing tevékenységünkbe – ami működő gyakorlat – hanem a
körzetünkbe tartozó gyermekek „megtartása”. Ehhez a környező óvodákkal, óvodásokkal és
szüleinkkel még intenzívebb kapcsolatra kell törekednünk.
9.1.2. Iskolai nyílt nap, szülői fórum
Iskolánkban hagyomány minden tanévben többször meghívni a szülőket, hogy megismerkedjenek a
pedagógusok és gyermekeik iskolai munkájával. Sajnálatos tapasztalat hogy egyre kevesebb szülő
érdeklődik ez iránt a lehetőség iránt, a szülői fórumra pedig szinte senki nem jön el. A nyílt napot
ennek ellenére fontosnak és folytatandónak tartom, hisz az iskolának demonstrálnia kell nyitottságát
a külvilág felé.
9.1.3. Ovi-suli, zene-ovi, tesi-ovi
Az iskola-előkészítő foglalkozások nemcsak népszerűek a gyerekek és a szülők körében, nemcsak jó
hírverést biztosítanak az iskolának, de szakmailag is hasznosak. A gyerekek ismerősként, jó kedvűen
lépnek be szeptemberben az iskolába, szívesen keresik fel a megismert tanítót, szaktanárt. Ezt a
hagyományt mindenképpen folytatnunk kell. Megőrizendő az elmúlt években kialakult családi napok
hagyománya, ami egy tematikus játszóház típusú program a beiskolázás időszakában.
9.2. Iskolamarketing
9.2.1. Személyes kontaktus
Bárki kerül kapcsolatba az iskolával, legyen az hivatalos személy, szülő, gyerek vagy érdeklődő, úgy
kell távoznia, hogy választ kapott a kérdésére, segítettek neki és udvariasak voltak vele. Ez sokszor
nem könnyű, hiszen meg kell védenünk az igazunkat, nem szabad engedni az elveinkből, de meg kell
40
próbálni megértetni a kívülállókkal, hogy mit miért csinálunk. Ehhez persze ezt nekünk is pontosan
tudnunk kell!
9.2.2. Médiajelenlét
Az elmúlt év gyakorlatának megfelelően igyekeznünk kell hírt adni magunkról a lehető legszélesebb
fórumokon, hogy felfigyeljenek ránk. Az iskolák között kialakult versenyben fontos, hogy pozitív
hangulatú üzenetekkel felhívjuk magunkra a figyelmet. Ebben a tevékenységben nagy tapasztalatot
és jelentős sikerélményeket szereztünk az elmúlt években, amire biztosan építhetünk a jövőben is.
9.2.3. Rendezvényszervezés
A legjobb iskolapropaganda a sikeres, jól előkészített, profi módon lebonyolított, sok embert
megmozgató rendezvény. Jó példái ennek a 2009-ben megrendezett ünnepi iskolahét, gálaműsor,
vendégfogadás, könyvkiadás. A hagyományainkat a kevésbé nagyszabású megmozdulások terén is
fenn kell tartanunk: Rezső téri Karácsonyi hangulatkeltés, óvodás sorverseny, tisztviselőtelepi Vajda-
futás, Ilyenek vagyunk-gála, Pünkösdőlő néptáncest.
Az eddiginél jobban oda kell figyelni arra, hogy a tanórán kívüli programok ne mehessenek az oktató
munka rovására. A programokat arányosan kell a tanévben elosztani, s ki kell jelölni „védett heteket”
amikor kizárólag a tanításé a főszerep.
A rendezvényszervezés szerencsés esetben „összeér” a pedagógiai munkával, jó példák erre az elmúlt
időszak projekt-hetei és napjai, amelyeknek lezárásaként kerületi bemutatók, gálahangversenyek, sőt
nyomtatott kiadványok is számot adtak munkánkról, eredményeinkről a szűkebb és tágabb
társadalmi környezetnek, közvéleménynek. A kiemelt projektek mára megkerülhetetlen elemei lettek
nevelő-oktató munkánknak, amelyeket feltétlenül megtartandó hagyománynak tekintek.
41
„A minőség még sokáig megmarad, amikor az árat már rég elfelejtették”
/Harry Gordon Selfridge/
„HÁTTÉR, HASZON, HATÉKONYSÁG”
GAZDÁLKODÁS ÉS INTÉZMÉNYFENNTARTÁS
A Képviselőtestület döntésének értelmében 2008. július 1-jétől intézményünk önállóan működő
költségvetési szervként működik tovább, szakmai önállósága megtartása mellett. Az önállóan
működő és gazdálkodó Németh László Általános Iskola igazgatójával és gazdasági vezetőjével
kapcsolatunk naprakész, harmonikus. Kidolgozásra és elfogadásra kerültek az egységes pénzügyi
szabályzatok, FEUVE-szabályzat. Intézményünk leltár-nyilvántartását átadtuk a Németh László
Általános Iskolának. Az intézmény napi pénztári és gazdasági feladatait egy gazdasági ügyintéző és
egy félállású adminisztrátor végzi.
A gazdálkodásban teljes bizalmamat élvezi Kovács Imréné gazdasági ügyintéző, akinek munkáját
félállású adminisztrátor segíti. A fenntartó költségvetése által szűkre szabott kereteken belül – az
eddigiekhez hasonlóan – két fontos terület élvez prioritást: egyrészt az oktató-nevelő munkához
elengedhetetlen beszerzések, másrészt (és nem másodsorban) a kiváló munka anyagi ösztönzése.
1. Létesítmény-fenntartás
Nem halogatható sokáig a 2001-es felújításkor elkészített nem megfelelő minőségű III. emeleti válaszfal kijavítása. A kabinetrendszer által megkövetelt folyosói kabát- és ruhatároló rekeszek nem esztétikusak, építészetileg diszfunkcionálisak, vagyonvédelmileg nem megfelelőek. Kiváltásuk az ügyeleti terem ruhatárrá alakításával képzelhető el, ahol az osztályoknak külön-külön zárható kabát-tároló rekeszeket készítenének a karbantartók. Ez a terem ügyeleti funkcióját – valamint szükség szerint kiscsoportos oktatásra való használhatóságát – nem veszélyezteti. Felújított udvaraink körül szinte mindenütt elkorrodált, vagyonvédelmileg aggályos, balesetveszélyes
kerítések vannak. Felújításuk szorító szükségszerűség.
Szükség lenne a mellékhelyiségek folyamatos felújítására, energiatakarékos világítás
(mozgásérzékelők) és öblítőrendszer (infraérzékelők) felszerelésére. A beruházás költségei az
üzemeltetési költség csökkentésével ellensúlyozhatók.
Ugyancsak nagy költség-megtakarítást jelentene a nyílászárók korszerűsítése. Műemlék-védelmi
okokból erre az épület külső frontján nem kerülhet sor, de meg kell vizsgálni annak a műszaki és
financiális lehetőségét, hogy a belső ablaktáblák modern, hőszigetelt műanyag nyílászárókra való
felcserélése megoldható-e.
A kisgyermekes és mozgáskorlátozott szülők, hozzátartozók segítésére az előkerti iskolafalon
szeretnék elhelyeztetni egy kaputelefont, melyen a portai dolgozótól kérhetnek segítséget a
rászorulók (pl. hogy szóljon fel a gyerekkért a napközibe vagy segítsen felvinni a babakocsit). A
műemléki épület teljes akadálymentesítése nem megoldható, de esetleg a sportudvaron keresztül
biztosítható az akadálymentes bejutás az épületre (az erre vonatkozó tervek rendelkezésre állnak).
Sajnos a lépcsőházak akadálymentesítésének forrásigénye is óriási, ezért ez a következő öt évre nem
fogalmazható meg reális célként.
42
A gimnázium indításával kapcsolatban ismertetett modellszámítások alapján a bevezetés első négy
évében a dologi ráfordítások összege 39.972.000 Ft + ÁFA, a külső támogatások várható többlete
37.446.000 Ft. A személyi juttatások többletigénye 4 év alatt összesen 5.563.200 Ft. A bevezetés
négy évében a fenntartó többletköltsége tehát összesen 45.535.200 Ft, bevételi többlete 37.446.000
Ft, a bevezetés pénzügyi egyenlege 4 év alatt 8.089.200 Ft, átlagosan évi 2.022.300 Ft kiadási többlet.
A többletkiadást ellensúlyozza a képzés tanulókat megtartó és bevonzó ereje valamint a beruházási
többlet legnagyobb tételének, a sportudvar fölé építhető fűthető sátor esti és hétvégi kiadásának
lehetősége, ami a tervezetben nem kalkulált többletbevételként jelentkezik.
A tervezett felújítások során – pénzügyi lehetőségeink függvényében - a következő prioritási
sorrendet állítom fel:
1. III. emeleti leány öltöző hideg padlóburkolatának meleg burkolatra cserélése, öltözői vizesblokk
kialakítása, előzetes tervezést igényel
2. III. emeleti tornatermi válaszfal bontása javítása
3. II. emeleti tantermi válaszfalak elbontása, főfalak helyreállítása, termek festése,
padlóburkolása, tantermek közötti hangszigetelő válaszfal megépítése
4. Fűthető sátor vagy könnyűszerkezetes csarnok kialakítása a sportudvaron
5. Informatikai eszközpark folyamatos felújítása
6. Földszint D-i szárny tantermek, folyosó festése
7. Irodák, tanári szoba festése
8. Földszint É-i szárny tantermek, könyvtár festése, padlózat javítása
9. Vajda Péter és Delej utcai kerítés javítása, szükség szerint cseréje
10. Fűtési rendszer korszerűsítése (fenntartói döntést igényel)
11. Nyílászáró-korszerűsítés (fenntartói döntést igényel)
12. Klubszoba, kondicionáló terem kialakítása, életmód-folyosó fejlesztése a gondnoki lakásban
2. Működési költségek Józsefváros 2009-es költségvetése szerint a Vajda Péter Ének-zenei Általános és
Sportiskolában Iskolában az egy ellátottra jutó önkormányzati támogatás 337.000 Ft. Sajnos ez a
kerületi átlaghoz képest felettébb alacsonynak mondható, az általános iskolák közül csak a Deák Diák
Általános Iskola egy ellátottra eső működési költsége marad a Vajdáé alatt. A felettébb kedvezőtlen
mutató még szomorúbb képet mutatna, ha az ellátottakhoz hozzászámítanánk a Józsefvárosi
Zeneiskola szervezésében iskolaépületünkben tanuló szolfézscsoportokat és hangszeres zenét tanuló
diákokat. Különösen érdekes tendencia, hogy az egy főre jutó támogatás nincs arányban – vagy
éppen fordított arányban áll – az iskolák szakmai teljesítményével és népszerűségével. Ez az
összefüggés – ha nem változik - elgondolkodtató és veszélyes tendenciákat vázol fel a jövőre nézve. A
kedvezőtlen finanszírozási feltételének a javításáért – lehetőségeink szerint – mindent el kell
követnünk, de ehhez a fenntartó Önkormányzat szándéka is kell. .
43
17.sz.ábra: Egy tanulóra jutó önkormányzati támogatás (állami normatívák nélkül)
a józsefvárosi iskolákban (ezer Ft)
Forrás:Józsefvárosi Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelete
3. Bérgazdálkodás
2007 óta a fenntartó önkormányzat hatályos rendeletei szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény alapján járó minimum összeghez képest a kerületi kollégák kerületi
többletjuttatásban nem részesülnek. A konkrét összegénél nagyobb eszmei súlyt tulajdonítottam a
„józsefvárosi pótléknak”, e határozott idejű kereset-kiegészítést roppant fontosnak, a kerülethez
való kötődés és a minőségi munkaerő megtartása illetve idecsábítása szempontjából kiemelkedő
jelentőségűnek tartottam. Évről évre reménykedünk benne, hogy a fenntartó lehetőségei idővel
megengedik újbóli bevezetését. Ugyanígy kicsinek tűnő, de jelentős fenntartói gesztus volt az azóta
megszűnt ruházati hozzájárulás, a szakkönyv hozzájárulás, a kedvezményes üdülési lehetőségek, a
továbbképzési hozzájárulások. Remélem, hogy a Józsefvárosi Juttatási Szabályzat átdolgozásával
visszaállíthatók ezek a juttatások.
Köztudomású, hogy a közoktatási intézményvezető lehetőségei differenciált juttatások odaítélésében
nagyon korlátozott, így a pedagógusok anyagi motivációja a kiemelkedő munkavégzésben csekély.
Noha világért sem akarom a pedagóguspálya egyik – ha nem a – legfontosabb motivációs bázisát, a
hivatástudatot lebecsülni, továbbra is minden lehetőséget meg kívánok ragadni, hogy a kiemelkedő
munkavégzést az intézményi költségvetés jutalomkeretéből illetve megbízási díjakkal honoráljam.
4. Dologi kiadások
Az energia költségek inflációt meghaladó növekedése miatt továbbra is kiemelt figyelmet kell
fordítanunk a működést nem veszélyeztető takarékosságra. A vezetőknek az egymással való
kapcsolattartás és a folyamatos készenlét miatt továbbra is szükséges a mobiltelefon-költségeikhez
való intézményi hozzájárulás. Ennek – a jelenlegi kollektív szerződésben szabályozott módon –
leginkább költséghatékony formája a vezetők számának megfelelő csoportos előfizetés, mely az
egymás közti kapcsolattartás költségeit radikálisan csökkenti. Jelenlegi flottaszerződésünk magas
300
350
400
450
500
550
600
650
Németh Práter Lakatos Losonci Molnár Vajda Deák
639
544
462 447 438 435 432
44
felmondási költsége miatt az önkormányzati flottához való csatlakozásunk teljes körűen csak két
éven túl lehetséges. Költséghatékonysága miatt a meglévő intézményi flottával párhuzamosan, hat
előfizetéssel csatlakoztunk az önkormányzati flottához is 2010. márciusában.
A fűtési rendszer korszerűsítésével és a nyílászárók cseréjével radikálisan csökkenthetők lennének a
fűtési költségek is.
Ugyanakkor állandó többletköltségként jelentkezik a modernizált konyha működtetése – a melegen
tartó pult és az új gépek megnövekedett energiafogyasztást eredményeznek, a tisztítószerek költsége
is megnőtt (pl. mosogatógép).
A költségkímélő gazdálkodás hatással van az eszközök beszerzésére, vásárlására is. Kis értékű tárgyi
eszközök beszerzésére csak a legszükségesebb estben van lehetőségünk. A költségtakarékos
gazdálkodás ugyanakkor nem mehet a szakmai munka rovására, ezért szükséges, hogy intézményünk
továbbra is megrendelje, illetve megvegye az oktatáshoz, gazdálkodáshoz szükséges folyóiratokat,
szaklapokat, biztosítsa az oktató-nevelő munkához és az adminisztrációhoz elengedhetetlenül
szükséges irodaszereket, nyomtatványokat. Az intézmény ugyan mennyiségileg rendelkezik a
szükséges minimális taneszközökkel, de elengedhetetlen informatikai eszközparkjának folyamatos
felújítása illetve a szociális helyiségek folyamatos karbantartása, felújítása, víz- és áramtakarékos
berendezések felszerelése (mozgásérzékelős villanykapcsoló és öblítő).
Költségvetésünkben jelentős összeget tesz ki a karbantartási, javítási költség. Továbbra is tudatosítani
kell az alkalmazottakban éppúgy, mint a tanulókban és a szülőkben, hogy vigyázzunk a
berendezésekre, spóroljunk az energiaköltséggel. A szándékosan okozott kárt lehetőség szerint rá kell
terhelni az elkövetőkre. Sajnos a karbantartásra is sok esetben igaz, hogy a toldozás-foldozás helyett
egyszeri nagyobb beruházással az intézmény fenntartási költségei csökkenthetők lennének.
5. Ellátottak támogatása
Az étkezési- és tankönyvtámogatást a helyi és magasabb szintű jogszabályok alapján igényeljük,
számfejtjük és fizetjük ki. Remélhetően ennek a munkának egyre nagyobb része válik szabályozott
automatizmussá, s egyre kisebb terhet jelent majd a gyermekvédelmi- és tankönyvfelelősöknek
illetve az osztályfőnököknek.
6. Átvett pénzeszközök, pályázatok
Ezen a költségvetési soron mutatjuk ki a pályázatokon elnyert pénzösszegeket. Ezt a kiegészítő forrást
a továbbiakban még jobban ki kell használni. Az elmúlt öt évben sikerült pályázati támogatást
nyernünk a HEFOP Irányító Hatóságtól, az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, a Szociális és
Családügyi Minisztériumtól, a Fővárosi Önkormányzattól, a Józsefvárosi Önkormányzattól, a
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítványtól, a Közoktatási Modernizációs Közalapítványtól, a
Takács Etel Pedagógiai Alapítványtól, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Igazgatóságtól. Örvendetes,
hogy egyre többen vesznek részt alkotó módon egyéni és csoportos pályázatokon. Anyagi és erkölcsi
ösztönzéssel arra törekszem, hogy a dolgozók minél szélesebb köre vegyen részt ebben a munkában,
hisz az eredmények magukért beszélnek. Az Európai Unió által kiírt pályázatokkal további
lehetőségekhez jutottunk – továbbra is élnünk kell ezekkel.
45
18. sz. ábra: Pályázaton elnyert források 2005/2006 és 2008/2009 között (Ft)
7. Intézményi bevétel
Az intézményi bevétel legnagyobb része az étkezési bevételekből adódik. Egyéb bevételeink a
reklámtáblák bérleti díjából, kártérítési befizetésekből, helyiség bérleti díj befizetéséből keletkeznek.
A bérleti díjakból származó bevételek fontos források, de a bérbeadás során különös figyelemmel kell
eljárni, hogy a helyiségbérlés se az oktató-nevelő munkát, se az iskolaépület állagát, se az iskola
alapvető elvi céljait és feladatát ne veszélyeztesse. Éppen ezért – szem előtt tartva a világnézetileg
semleges oktatás törvényi és etikai elvárásait – sem politikai szervezetnek, sem a pedagógiai program
által meghatározott értékrendszert tagadó vagy relativizáló szervezetnek még ideiglenesen sem lehet
helye az iskola falai között. Ugyanakkor pozitív megkülönböztetésben kívánom részesíteni az
iskolahasználat tekintetében a közvetlen lakókörnyezetet, erősítve a környék és az intézmény szoros
és kölcsönösen előnyös kapcsolatát.
A fentebb már részletezett sportpálya fölé feszíthető sátor kiadásával bevételink radikálisan
növelhetők, a beruházás nyereségessé tehető lenne.
7.1. Reklámtevékenység A bérbeadáson kívül bevételi forrásként a – jogszabályok figyelembe vételével – az intézményben
folytatott reklámtevékenység jelentkezik. Ezt a forrást a jelenleginél hatékonyabban is ki lehetne
használni. Az épület szülői várójában elhelyezett reklámtáblák széles közönséghez jutnak el, meg kell
keresnünk azokat a hirdetőket, akik üzletet látnak ebben a lehetőségben.
Amennyiben megvalósul a folyosói öltözőszekrények kiépítése, szeretném ezeket is
reklámfelületként értékesíteni. Itt is vigyáznunk kell azonban arra, hogy az intézményi bevétel iránti
igény ne írhassa felül a nevelési és etikai szempontokat, vagyis a tanulók életkorának nem megfelelő,
vagy őket túlzott és értelmetlen fogyasztásra, az iskola szellemiségével össze nem egyeztethető
tevékenységre sarkalló reklámoknak nincs helyük az iskolában.
0
1000000
2000000
3000000
4000000
5000000
6000000
2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
1127000
5310000
4037000
5340000
46
7.2. Szponzoráció, mecenatúra A közoktatási intézmények nem nélkülözhetik a vállalkozói szféra non-profit támogatását. Ha ezért
piaci ellenszolgáltatást nem is, gesztusokban kifejeződő elismerést mindenképpen nyújtanunk kell. A
főbejárat előcsarnokában díszes, bővíthető táblát kívánok elhelyeztetni, ahol az iskola rendezvényeit,
oktató-nevelő munkáját jelentős mértékben támogató intézmények, jogi és magánszemélyek nevét
tüntetnénk fel, mint a VAJDA MECÉNÁSAIT.
Szponzori tevékenységre elsősorban egy-egy rendezvény kapcsán – pl. Vajda-futás, óvodás
sorverseny stb. – van lehetőség. Ezen kívül piackutatást kívánok végezni arról, hogy van-e lehetőség
arra, hogy piaci szereplők egy-egy terem felújításához való hozzájárulás fejében a terem nevének
jogát „megvásárolják”. Ebben a kezdeményezésben elsősorban a környék vállalkozói, cégei, illetve
építőipari, sportszer- vagy iskolabútor-gyártó cégek lehetnek potenciális partnereink
47
„Ha ököllel támadsz rám, biztos lehetsz benne, hogy az én öklöm kétszer olyan gyors lesz, mint a tiéd. De ha azt
mondod, üljünk le, és beszéljük meg a dolgokat, tisztázzuk a nézeteltéréseket, és ezek okát: rögtön kiderül, hogy
tulajdonképpen nem is különbözik olyan nagyon a véleményünk, csak néhány pontban kell megegyeznünk, mert
sokban máris egyetértünk. Ha tehát megvan bennünk az együttműködéshez szükséges türelem és őszinteség,
semmi akadálya az együttműködésnek”
/Woodrow Wilson/
„HÁTORSZÁG, HÍDÉPÍTÉS, HELYZETFELISMERÉS”
AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE
1. Fenntartó Önkormányzat
Az intézmény – és az intézményvezető – kapcsolata a munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel,
az alpolgármesterekkel illetve a Művelődési, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottsággal a leginkább élő.
Kiemelt feladatnak tartom ugyanakkor az oktatásüggyel napi szinten nem foglalkozó képviselők
tájékoztatását az iskola életéről, esetenként bevonását az intézmény tevékenységébe (vetélkedők,
rendezvények védnöki tevékenysége, látogatások az iskolában stb.). Szeretném, ha a Vajda Péter
Ének-zenei Általános és Sportiskola nemcsak fenntartásában, de mindennapi valóságában is
ténylegesen a kerület iskolája lenne. Folytatandó szép hagyománynak tartom március 15-ei
megemlékezésünket a Kolónia Petőfi-szobránál, mely emlékhely gondozását iskolánk
Diákönkormányzata átvette az öregcserkészektől. Ugyancsak szorgalmazom, hogy iskolánk
tanulóifjúsága tevékenyen vegyen részt a Tisztviselőtelep szépítésében, példamutatóan használja ki a
környéken elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigeteket illetve a Sárkány utcai hulladékudvart.
Támogatom és ösztönzöm a további helyismereti vetélkedők, lokálpatrióta megmozdulások
szervezését, mely tevékenységhez ezúton is kérem az Önkormányzat képviselőinek segítségét.
2. Polgármesteri Hivatal
Ide sorolom a fenntartó Önkormányzat Művelődési Ügyosztályát, Pénzügyi Ügyosztályát, az
oktatásügyet felügyelő aljegyző hivatalát. A Józsefvárosért, a józsefvárosi gyermekekért érzett közös
felelősség az esetenként eltérő néző- és álláspontok ellenére is elegendő kohéziót ad a közös
tevékenykedéshez. Az igazgatói munkaközösség vezetőjeként kialakított emberi-szakmai
kapcsolataim a fenntartó illetékes hivatalnokaival jónak és hatékonynak mondhatók.
3. Kerületi nevelési-oktatási intézmények
A beiskolázás és az óvoda és iskola közötti átmenet szempontjából kulcsfontosságú az óvodákkal
kialakított jó kapcsolat. Fejlesztendő hagyomány az óvodai szülői értekezletek tartása, illetve az
iskola-előkészítők, valamint az ovisoknak rendezett versenyek, pályázatok. Elkötelezetten törekszem
a kölcsönösségre, pl. az óvónőknek tartott nyílt órák mellett szeretnék lehetőséget kérni tanító
48
kollégáim számára óvodai hospitálásra is. Ezeken az alkalmakon a foglalkozások megtekintésén túl
beszélgetésekre, tapasztalatcserékre, esetmegbeszélésekre is sort lehet keríteni.
Szilárd meggyőződésem, hogy a kerület oktatási intézményei versenytársai, de nem ellenfelei, még
kevésbé ellenségei egymásnak. Mindannyian egyformán érdekeltek vagyunk Józsefváros
közoktatásának minél magasabb színvonalában, az egymást kiegészítő képzési profilok gazdag
hálózatának kialakításában. Kerületi munkaközösség-vezetőként, de igazgatóként is igyekszem a
vezetőtársaimmal való minél harmonikusabb, korrekt együttműködésre. Külön ki kell emelnem itt a
nevelés-oktatást segítő kerületi intézményeket: a Nevelési Tanácsadót, a Roma Szolgálatot, a
Gyermekjóléti Szolgálatot vagy a Józsefvárosi Kulturális Kht-t, Orczy Parkot. Más-más területen, de
mindegyik szervezettel hatékony együttműködésre kell törekednünk.
Nem szorosan a kerületi intézményhálózathoz kapcsolódik, de törekedni fogok arra is, hogy a
tanulóink által leginkább preferált középiskolákkal élénkebb kapcsolatot alakítsunk ki, hogy mi is
kapjunk érdemi visszajelzést arról, hogy nyolcadikosaink hogyan állják meg a helyüket a
középiskolában. Mindenképpen szeretném folytatni a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló
Gimnáziummal és a Raoul Wallenberg Középiskolával együttműködési szerződéssel is szentesített
együttműködésünket.
4. Gyakorló intézmények
Teljes mellszélességgel támogatom szakvezető kollégáink további munkáját. Iskolánk számára nagy
megtiszteltetés, hogy nagy hírű közép- és felsőoktatási intézmények gyakorló iskolái lehetünk. Ezek
jelenleg:
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Raoul Wallenberg Középiskola (pedagógiai asszisztensek képzése)
Közoktatási típusú sportiskolai módszertani központként folyamatosan készek vagyunk
szaktudásunkat és jó gyakorlatunkat átadni úgy a felsőoktatási intézmények hallgatóinak mint a
társintézményeknek. Amennyiben a kerületi pedagógiai szakmai szolgáltatásban erre igény
mutatkozik, elképzelhetőnek tartom, hogy megfelelő anyagi kondíciók (kollégák egyszeri vagy
rendszeres kereset-kiegészítése) biztosítása esetén fenntartói gyakorlóiskolaként is működjünk a
jövőben.
5. Külföldi kapcsolatok
A jól bevált, baráti kapcsolatokat a jövőben is ápolni kívánom mind pescinai és cerchioi (collarmelei)
olasz, mind beregszászi magyar barátainkkal.
Az olasz csereutazásokon túl – a cerchioi Dante Alighieri Iskolával kötött együttműködés alapján – a
szakmai tapasztalatcseréket is szorgalmazni fogom. Nagy lehetőséget látok a határokon átívelő
pedagógiai együttműködésben, tapasztalatcserében. Továbbra is keressük a lehetőséget a
cserekapcsolat financiális hátterét megteremtő pályázatok írására.
A kárpátaljai kapcsolatot a közeljövőben – partnereink lehetőségeinek függvényében – szeretném
újra élőbbé tenni.
49
6. Az iskolánkat segítő szervezetek
E szervezetek nélkül az iskola hatékony működése nem elképzelhető. Emberi, szakmai és anyagi
segítségük a záloga a magas színvonalú vajdás nevelés-oktatás fennmaradásának. Minden
partnerünkkel a korrekt, átlátható, baráti hangvételre és hatékony együttműködésre törekszem a
jövőben – ahogy azt eddig is tettem.
Kiemelt partnereknek tekintem az Alapítvány a Vajda Péter utcai Általános Iskoláért közhasznú
alapítványt, a Vajda Péter Általános Iskola Iskolaszékét, Diákönkormányzatát és a Vajda Péter
Diáksport Egyesületet.
Sportiskolai működésünkben úgy szakmailag mint anyagilag megkerülhetetlen segítő partnerünk a
Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatóságának
Pedagógiai Munkacsoportja.
7. Szülői közösség
Talán legfontosabb külső partnereink a szülők. Megnyerésük, bevonásuk az iskola
tevékenységrendszerébe elengedhetetlen az eredményes munkavégzéshez. A formális alkalmakon –
szülői értekezletek és fogadóórák, iskolaszéki ülések – túl is szeretném minél többször kötetlen
együttlét keretében is vendégül látni őket. Ilyen alkalom lehet a hagyományos tanár-szülő fehér
asztal, de akár egy sportverseny, kirándulás, alapítványi bál, családi nap is. A gondnoki lakásban
kialakított életmód-centrum külön bejáratát kihasználva elképzelhetőnek tartom egy szülői pihenő
kialakítását, ahol tanárokkal és egymással folytatott kötetlen beszélgetésre, az iskolapszichológussal
való beszélgetésre, esetleg az otthon rendelkezésre nem álló Internet használatára nyílna lehetőség.
Reményeim szerint erre a funkcióra pályázati forrásokat is tudunk majd szerezni.
Fentebb már részleteztem a szülőkkel való elektronikus kapcsolattartás új formáit. Ezt kiegészítve
szeretnék létrehozni egy olyan webhelyet, ahol a tanítással kapcsolatos alapvető anyagok (helyi
tanterv, követelmények, dolgozat-tematikák, adott esetben elektronikus óravázlatok, számítógépes
bemutatók) könyvtárakba rendezve helyet kaphatnának, így a szülők számára is elérhetők lennének,
jobban nyomon tudnák követni a gyermekeikkel szemben állított követelményeinket, munkánkat.
Az elektronikus kommunikáció ugyanakkor nem pótolhatja a személyes kapcsolattartást.
Személyemben garantálom és kollégáimtól is elvárom az előre meghatározott időpontokban való
rendelkezésre állást, a rugalmasságot, a gyermeki és családi érdekek figyelembe vételét mindennapi
munkánk során. Mindez természetesen nem jelentheti szakmai kompetenciánk csorbítását vagy
feladását. A hangsúly a közös célokat és érdekeket szem előtt tartó, közérthető, udvarias és
partnerközpontú kommunikáción van.
A szülőkel való jó kapcsolatot akkor is minden eszközzel igyekeznünk kell fenntartani, ha sajnos egyre
gyakrabban vagyunk kitéve méltatlan támadásoknak, eleddig szokatlan hangnemű és tartalmú
felszólamlásoknak. Ezek ellen a leghatározottabban fel fogok lépni, de tevékenységem hatékonyságát
csak a dolgozók összességének támadási felületet nem nyújtó, törvényes, humánus, szakmailag
támadhatatlan tevékenysége alapozhatja meg.
50
8. Szakmai közvélemény
Intézményünk eddig is kiemelt figyelmet fordított a szakmai nyilvánosságban való részvételre,
terveim szerint nem lesz ez másként a jövőben sem. 2006-ban és 2009-ben elnyertük az ÖKOISKOLA
címet, 2009-ben az ERŐSZAKMENTES, EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLA címet. 2006-tól közoktatási
típusú sportiskolai központként működünk. Nyilván ettől nem függetlenül 2008-ban elnyertük a
Józsefvárosi Önkormányzat JÓ SPORT kitüntetését. 2008-ban a elnyertük a Budapest Esély Befogadó
Munkahely programjának elismerő díszoklevelét.
Az elmúlt időszakban az iskola pedagógusai két tanulmánykötetben (Kihívások és válaszok az
általános iskolában – 2004, Hogy az iskola mindannyiunké legyen… – 2009) és számos szakkönyvben
vagy folyóiratban publikált tanulmányban ismertették meg a pedagógiai közvéleményt intézményünk
munkájával. Büszke vagyok rá, hogy alkotószerkesztőként, szerzőként és társszerzőként majd minden
megjelenésnek részese lehettem, kiemelten fontosnak tartom, hogy minél több kollégánk
megtapasztalja: munkája, eredménye közkincs, és számot tarthat az alkotó értelmiségieket megillető
társadalmi elismerésre.
51
„Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon.
Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy
megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig.”
/Hermann Hesse/
EPILÓGUS
Jelen pályázatom elkészítését és beadását hosszas személyes vívódás előzte meg. Egy sikeres vezetői
ciklust hagyok magam után, nehéz lesz hasonlóan látványos eredményeket elérnünk a jövőben. Szép
és kényelmes volna elegánsan, kitüntetésekkel a hátam mögött és elismerő szavak kíséretében
távozni.
Úgy érzem ugyanakkor, az előző öt (tizenhárom) esztendőben többet kaptam, mint amennyit adtam.
Pedagógiai értelemben itt váltam felnőtté, itt próbálhattam ki magam vezetőként. Annyi bizalmat,
szeretetet és támogatást kaptam kollégáimtól, tanítványaimtól és szüleiktől, amennyit öt év alatt
nem volt időm megszolgálni. Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt időszakban segítette munkámat,
hálás vagyok a sok elismerésért, ugyanakkor köszönöm a külső kontrollt, az építő kritikákat is.
A csúcson kell abbahagyni – tartja a mondás. Őszintén remélem, hogy még nem vagyunk ott. Hiszem,
hogy közös erővel még magasabbra juthatunk. Ezért folytatom – ha bizalmukkal idén is
megtisztelnek.
Budapest, 2010. április 14.
Tisztelettel:
Szontagh Pál