Embed Size (px)
Citation preview
TARTALOMJEGYZÉK
I. A POLITIKATUDOMÁNY ALAPKATEGÓRIÁIA POLITIKA FOGALMA.........................................................................................................8
MI A POLITIKA?..............................................................................................................................8
POLITIKATUDOMÁNY.........................................................................................................11A POLITIKATUDOMÁNY KIALAKULÁSA..............................................................................11
A POLITIKATUDOMÁNY FŐ KUTATÁSI TÉMÁI: A POLITIKAI HÁROMSZÖG. (A POLITIKAI HÁROMDIMENZIÓS SZEMLÉLETMÓDJA).....................................................12
A POLITIKATUDOMÁNY RENDSZERÉNEK TUDOMÁNYÁGAZATAI............................13
A POLITIKAI HATALOM......................................................................................................15I. A HATALOM MEGJELENÉSI TERÜLETEI, ÖSSZETETTSÉGE......................................15
II. FŐ HATALOM-FELFOGÁSOK...............................................................................................17
A POLITIKAI HATALOM RÖVID DEFINICIÓJA...................................................................20
A HATALOM FAJTÁI ÉS FORRÁSAI........................................................................................20
LEGITIMÁCIÓ........................................................................................................................22A FOGALMI KÖR...........................................................................................................................22
A LEGITIMÍTÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE. MAX WÉBER.............................................................22
A LEGITIMITÁS SZINTJEI..........................................................................................................23
AZ ÁLLAM...............................................................................................................................26AZ ÁLLAM FOGALOM.................................................................................................................26
AZ ÁLLAM FOGALMÁNAK ALAKULÁSA A POLITIKAI FILOZÓFIÁBAN....................26
A MODERN ÁLLAM.......................................................................................................................28
AZ ÁLLAM ISMÉRVEI ÉS FUNKCIÓI:.....................................................................................30
KONFLIKTUS.........................................................................................................................32A KONFLIKTUS FOGALMA........................................................................................................32
A KONFLIKTUS OKAI..................................................................................................................32
A KONFLIKTUSOK SZINTJEI.....................................................................................................32
A KONFLIKTUSOK FORMÁI......................................................................................................33
KONFLIKTUSKEZELŐ ELJÁRÁSOK........................................................................................33
POLITIKAI ÉRDEK................................................................................................................36AZ ÉRDEKEK POLITIKAI TERMÉSZETE ÉS JELLEMZŐI................................................36
AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS TÍPUSAI........................................................................................37
POLITIKAI ÉRTÉKEK...........................................................................................................39AZ ÉRTÉK FOGALMA ÉS FUNKCIÓI.......................................................................................39
ELSŐDLEGES POLITIKAI ÉRTÉKEK A DEMOKRÁCIÁKBAN.........................................39
ANTIKVITÁS...........................................................................................................................42A KOR POLITIKUMA....................................................................................................................42
PLATÓN............................................................................................................................................42
ARISZTOTELÉSZ...........................................................................................................................44
A KÖZÉPKOR POLIKAELMÉLETEI...................................................................................48A KOR POLITIKUMA....................................................................................................................48
A KERESZTÉNYSÉG POLITIKAI TANÍTÁSAI........................................................................49
RENESZÁNSZ (XIV.-XVI. sz.)...............................................................................................50A KOR POLITIKUMA....................................................................................................................50
MACHIAVELLI: „A FEJEDELEM"............................................................................................50
A SZUVERENITÁS ELMÉLETE..................................................................................................51
ÚJKOR. A XVII. – XVII. SZÁZAD POLITIKAELMÉLETEI..............................................54A KOR POLITIKUMA....................................................................................................................54
A SZERZŐDÉSELMÉLETEK.......................................................................................................55
AZ EGYMÁST EGYENSÚLYOZÓ HATALMAK ELMÉLETE:.............................................59
AZ IDEOLÓGIÁK KORA. POLITIKAELMÉLET A XIX. SZÁZADBAN...........................61A KOR POLITIKUMA....................................................................................................................61
AZ IDEOLÓGIÁK SZEREPE A TÁRSADALOMBAN..............................................................62
LIBERALIZMUS..............................................................................................................................62
A LIBERALIZMUS SZELLEMI GYÖKEREI.............................................................................62
A LIBERALIZMUS DOGMATIKÁJA..........................................................................................64
A KONZERVATIVIZMUS.............................................................................................................66
A KONZERVATIVIZMUS SZELLEMI GYÖKEREI:...............................................................66
A KONZERVATIVIZMUS DOGMATIKÁJA..............................................................................67
SZOCIALIZMUS..............................................................................................................................70
SZELLEMI GYÖKEREK:..............................................................................................................70
A SZOCIALISTA IRÁNYZATOK DOGMATIKÁJA.................................................................72
A LIBERALIZMUS, KONZERVATIZMUS ÉS A SZOCIALIZMUS, MINT IDEOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA:.................................................................................................................73
A NACIONALIZMUS......................................................................................................................74
AZ ANARCHIZMUS.......................................................................................................................75
A POPULIZMUS..............................................................................................................................76
A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, ELEMEI, FUNKCIÓI........................................79FOGALMI KÖR...............................................................................................................................79
A POLITIKAI RENDSZER ELEMEI...........................................................................................80
A POLITIKAI RENDSZER ÁLTALÁNOS FUNKCIÓI.............................................................80
A POLITIKAI RENDSZER SAJÁTOS FUNKCIÓI....................................................................81
2
A POLITIKAI RENDSZER STRUKTURÁLIS – FUNKCIONALISTA FELFOGÁSA......81
PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK, POLITIKAI CSALÁDOK................................................85A PARS PRO TOTÓ ELVE............................................................................................................85
A PÁRTOK FŐBB TÖRTÉNETI TÍPUSAI..................................................................................85
A PÁRTOK SZOCIOLÓGIAI ISMÉRVEI...................................................................................86
A PÁRTOK FUNKCIÓI..................................................................................................................87
A PÁRTRENDSZEREK TÍPUSAI.................................................................................................88
POLITIKAI CSALÁDOK...............................................................................................................89
TÁRSADALMI MOZGALMAK..............................................................................................92A MOZGALOM FOGALOM TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI:....................................................92
A TÁRSADALMI MOZGALMAK SAJÁTOSSÁGAI.................................................................92
ÚJ TÁRSADALMI MOZGALMAK..............................................................................................93
ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK...................................94AZ ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ TÍPUSAI, CSOPORTJAI ÉS JELLEMZŐI.....................................................................................................................................94
A NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK TÍPUSAI ÉS AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZE, CSATORNÁI................................................................................................................95
A PARLAMENTARIZMUS....................................................................................................98A NYUGAT-EURÓPAI PARLAMENTARIZMUS TÖRTÉNETI FUNKCIÓVÁLTÁSAI.....98
A MODERN PARLAMENTEK KORLÁTOZOTT SZUVERENITÁSA. (A TÖRVÉNYHOZÁSOK KÖZJOGI KORLÁTAI).........................................................................99
A MAGYAR PARLAMENTARIZMUS TÖRTÉNETI FUNKCIÓVÁLTOZÁSAI..................99
A MODERN PARLAMENTEK FUNKCIÓI...............................................................................100
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK.............................................................................................101VÁLASZTÁSI ALAPELVEK.......................................................................................................101
A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI...............................................................................101
VÁLASZTÓI MAGATARTÁS...............................................................................................105A választói viselkedést magyarázó elméletek...............................................................................105
POLITIKAI KULTÚRA.........................................................................................................106A POLITIKAI KULTÚRA TÍPUSAI...........................................................................................106
A POLITIKAI KULTÚRA DIMENZIÓI.....................................................................................107
A POLITIKAI RENDSZEREK TÍPUSAI............................................................................109A DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZEREK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...............109
A DIKTATÓRIKUS POLITIKAI RENDSZEREK JELLEMZŐI...........................................110
A DEMOKRATIKUS KORMÁNYZATI RENDSZEREK TÍPUSAI...................................110PARLAMENTÁRIS RENDSZEREK...........................................................................................111
AZ ELNÖKI RENDSZER.............................................................................................................112
FÉLELNÖKI RENDSZER............................................................................................................113
3
A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER.................................................................................115AZ ORSZÁGGYŰLÉS...................................................................................................................115
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK.......................................................................................................116
A KORMÁNY.................................................................................................................................117
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG.......................................................................................................118
A BÍRÓI SZERVEZET..................................................................................................................119
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÍPUSAI, A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ALAPELVEI, AZ ÖNKORMÁNYZATI ALAPJOGOK...............................................................................................119
4
I. A POLITIKATUDOMÁNY ALAPKATEGÓRIÁI
POLITIKA
POLITIKATUDOMÁNY
POLITIKAI HATALOM
LEGITIMITÁS
ÁLLAM
KONFLIKTUS
POLITIKAI ÉRDEKEK
POLITIKAI ÉRTÉKEK
5
A POLITIKA FOGALMA
MI A POLITIKA?
KÖZNYELVI SZINT
TÖRTÉNETI SZINT
A POLITIKA MUNKAFOGALMA
6
A POLITIKA FOGALMA
A politika szó a görög városállam, a polisz,- nevéből származik. A politika végig kíséri az emberiség történetét. Politikai konfliktus és hatalmi állapot nélküli viszony nem volt az emberiség történetében. A politika fogalma térben és időben változó jelenség.
„Európában két és félezer éve számos alkalommal tettek arra kísérletet, hogy a lehető pontossággal meghatározzák azt, mi a politika. Ez idő alatt a politika terjedelme és tartalma sokat változott. Egy nem változott: a politika veleje mindig a társadalom ellentmondásainak felismerése, kezelése, valamikénti megoldása, hogy az adott társadalom egyben maradhasson.….. A politika a társadalom életének a része, szférája, szintje, alrendszere, különös erőterű mezője, színpada, - a megfelelő fogalom kiválasztása a politikát értelmező elmélet igényétől függ- ahol különböző eredetű konfliktusok így, vagy úgy alakulnak, megoldódnak, nem önmaguktól, hanem a hatalmi viszonyoknak megfelelően. A politika helyileg, országosan és nemzetközileg, a hatalom tengelyén forog. A hatalom pedig harc a döntések tényleges birtoklásáért…….Aki látni kívánja a világot az a sok érdekesség mellett a politika világát is kénytelen lesz szemügyre, venni.”(Gombár: 1994: 15.-18.)
MI A POLITIKA?
A politika fogalmának megközelítési szintjei:
Köznyelvi szint:„A politika unalmas” „A politika a férfiak dolga.” „Nekünk egyszerű embereknek a politika magas. „A politikából csak baj származik” „ A politika megrontja az embereket. „A hatalom bűnössé tesz” „Minek politikát keverni a dolgokba?” „A politikusok mind csalók és gazemberek.”A közhelyek elhatárolódást, indulatot, és aggódást fejeznek ki, a politika mindenki számára ismerős, és mégis titokzatos világával szemben. E felfogásokban a politika az elitek dolga, melyre a közembernek, a rosszértelmű tapasztalatok alapján, nincs befolyása.
Történeti szint:A politika fogalmának történetét áttekintve felfogások, értelmezések sokaságával találkozhatunk.
Ókor: Arisztotelész: közösségA politika mindig közösségi viszonyokat alakítja, a közösségek, csoportok között merül fel. A politika lényege a közösség helyes rendjének kialakítása, a „jó élet” legfőbb művészete, az emberi együttélést koordináló tevékenység.
Középkor: művészet, kiszámíthatatlanság, irracionalitásA politika művészet, az emberfeletti felismerésének művészete. A kiszámíthatatlan hatásokban való eligazodás művészete. A kiszámíthatatlansága miatt művészet mivel a politikában nem lehet tudni, mennyi a döntésekhez szükséges információ.
Reneszánsz, Machiavelli, racionalitásA politikában vannak sajátos megoldások, racionális megközelítések. Machiavelli szerint a politika uralmi technika, amely a társadalom törvényes rendjének fenntartását szolgálja.
7
Kossuth: az egzigenciák tudományaA politika a lehetőségek és a szükségszerűségek felismerésének a művészete. A politika nem egyirányú céltételezés, az ellentétes hatásokat a gyakorlásánál számításba kell venni.. Az a jó politikus, aki felismeri a lehetőségeket és ki is, használja. A meg nem léphető lépéseket nem lépi meg, de mindent meglép, ami lehetséges, és ezt ismerni kell.
Érdek orientált felfogás:Minden tevékenység érdekvezérelt. A politika az érdek konfliktusok mezeje. Az érdekeket harmonizálni kell, a döntés az érdek konszenzus. A politikus, a szervezet nem tud az érdekek fölé emelkedni, valamely részérdeket állítanak be társadalmi érdeknek. Az van hatalmon, aki a részérdeket társadalmi érdeknek tudja feltüntetni. Minden politikai cselekvés érdekérvényesítő cselekvés.
Max Wéber: hatalom, a politika, mint hivatásA politika ….”törekvés a hatalomból való részesedésre, vagy a hatalom megosztásának befolyásolására, akár államok között, akár valamilyen államon belül, a hozzátartozó embercsoportok között.”(Weber: 1970:380.o.)A politika: racionalizált, szabályozott, hivatásszerű, professzionális tevékenység. Nem kivételes ember sikere.
A POLITIKA MUNKAFOGALMA: (SZOCIOLÓGIAI -POLITOLÓGIAI ÉRTELMEZÉSE). (Bihari – Pokol: 1992. 61.-66.)A fentiek alapján a politika mozzanatai: érdek összetevő, hatalmi összetevő, akarati összetevő.Érdek: Mindig valamivel szemben tudatosul. Az érdek partikuláris fogalom, a döntésekben nyilvánul meg. A politikai konfliktust követő döntés megszüntethetetlenül érdekmeghatározott tevékenység.Akarat: Akaratok uralják a politikát. A politika célt tűz ki, ezt meg akarja valósítani. A cél mögött akarat van. A célt valamely csoport forszírozza. A politikai akarattal szemben mindig egy másik akarat hat. Ha az ellenakaratot kiiktatják a politika voluntaristává válik, elveszíti társadalmi korlátjait, egyre végrehajthatatlanabb célokat tűz ki.Hatalmi összetevő:Minden politika hatalomra tőr, a hatalomból kíván részesedni. A hatalom relatív zsákmány. Az ellenzék is hatalmi tényező, mint ellenható tényező jelen van.
A politika munkafogalma: A POLITIKA ÉRDEKVEZÉRELT AKARATI TEVÉKENYSÉG, AMELY HATALOMRA TÖR
„POLITIKÁNAK NEVEZZÜK AZT A TEVÉKENYSÉGET, AMELYNEK RÉVÉN A FONTOS DÖNTÉSEKET EGY KÖZÖSSÉGBEN ÉS A KÖZÖSSÉG SZÁMÁRA MEGHOZZÁK, ILLETVE VÉGREHAJTJÁK.” (Bogdanov, V.:2001. 483.)
Irodalom:Bihari Mihály- Pokol Béla: Politológia Universitas, 1992, 1999, 2004Bogdanov, V.: Politikatudományi enciklopédia Osiris, 2001.Gombár Csaba: Mi a politika? In: Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Osiris 2004. 7.-17.Wéber, Max: Állam, politika, tudomány Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1970.
8
POLITIKATUDOMÁNY
A POLITIKATUDOMÁNY KIALAKULÁSA
A POLITIKATUDOMÁNY FŐ KUTATÁSI TÉMÁI: A POLITIKAI HÁROMSZÖG (A POLITIKAI HÁROMDIMENZIÓS SZEMLÉLETMÓDJA)
A POLITIKATUDOMÁNY RENDSZERÉNEK TUDOMÁNYÁGAZATAI
9
POLITIKATUDOMÁNYA politikatudomány a politikai jelenségek empirikus vizsgálatával és elméleti magyarázatával foglalkozik.„A tudományág szisztematikusan leírja, elemzi és magyarázza a kormányzati intézmények és az egyértelműen politikai szervezetek működését; a hatalom legitim birtoklóinak kötelező érvényű allokációit, illetve döntéseiket elősegítő társadalmi tevékenységeket és interakciókat; továbbá a politikai intézményekről, döntésekről és allokációkról folytatott vitákban megjelenő értékeket, az emberi természetről alkotott nézeteket, normatív elméleteket.”(Bogdanov, V: 2001: 554.)
A POLITIKATUDOMÁNY KIALAKULÁSA
A modern politikatudomány kialakulása a társadalmi fejlődés és a tudományos szakosodás eredménye volt. (Bihari – Pokol: 1992: 9.-29., Bayer:1999: 29.-33.)
A politikatudomány kialakulásának feltételei
A politika, mint tevékenység önállóvá válása, elkülönülése más emberi tevékenységektől. Ez a polgári társadalom és a politikai állam elválását jelenti, ami a polgári forradalmak következménye volt, és a XX. századra teljesedik be.A tudományágak differenciálódása. A tudományok a modernizáció során differenciálódtak. Az ókorban univerzális tudomány volt a filozófia. A középkorban a „gyűjtőtudomány, ”a vallás volt. Ebből kivált és önállósult a jog és a filozófia. A filozófia, később szétvált természetfilozófiára és társadalomfilozófiára. Ez utóbbiból differenciálódtak önálló tudományként a társadalomfilozófia, pszichológia, szociológia, történelemtudomány, stb. A társadalomtudományoktól a 20. században kezd elkülönülni önálló tudományként a –az egyéb feltételek megteremtődésének együttes hatásaként- a politikatudomány.Demokratikus politikai rendszerek kialakulása. A társadalomtudományok kritikai szemléletű tudományok. A demokratikus politikai berendezkedések tolerálják, és igénylik a politikai élet reálfolyamatainak feltárását.A politikáról való gondolkodás konkretizálódása, fogalmi rendszer, a módszertan kialakulása. Egy tudomány önálló diszciplínává akkor válik, ha rendszeres elemzések folynak a tudományág sajátos nézőpontja alapján, ha kialakulnak a szakmai intézmények, megvalósul a tudományterület felsőszintű szakmai oktatása.
A politikatudomány hagyományai az európai kontinenshez kötődnek, de a fenti feltételek megvalósulása következtében, mint önálló tudományterület, döntően az Egyesült Államokban alakult ki a huszadik század első éveitől kezdődően.
10
A POLITIKATUDOMÁNY FŐ KUTATÁSI TÉMÁI: A POLITIKAI HÁROMSZÖG. (A POLITIKAI HÁROMDIMENZIÓS SZEMLÉLETMÓDJA)
A politika összetett társadalmi valóság, ezért terjedt el a politológiában a politika háromdimenziós szemléletmódja, melyet politika háromszögeknek nevezünk. (Bayer: 1999. 21.-25.). Ez egyben a politikatudomány történeti fejlődésének fázisait, vizsgálati témaköreit is jelenti.
1. Polity a politika intézményes világaA kezdeti szakaszban a politikatudomány elsősorban az intézményrendszer elemzésével foglalkozott. A politika: lényegének a nemzeti keretek között kialakult intézményrendszert tekintette, amelyek. a társadalmi hatalom korlátok közötti alkalmazását jelenti. A korlátok az intézmények, melyek a cselekvést normatív keretei, előírják a helyes és eredményes viselkedés normáit, teret adnak a politikai harc megvívására, szabályozzák annak lefolyását, a politikai célok lehetséges útjait.A polity típusú vizsgálatok témakörei: az intézmények (a politika csontvázának vizsgálata):az állam és intézményei. a parlament, az államfő, a kormány, alkotmány, alkotmánybíróság,bírói hatalom, önkormányzatok, a politikai rendszer típusai, kormányzati rendszerek, államformák.
2. Politics a politika konfliktusos folyamataA tömegdemokrácia kialakulásával előtérbe kerül a tömegek politikai viselkedésének vizsgálata. A felfogás szerint, a politika, a politikai erők konfliktusos küzdelmének terepe. A társadalmi erők között folyamatos harc dúl az erőforrásokért, az érdekek és az értékek érvényesítéséért. A politika állandó konfliktusos küzdelem a döntések befolyásolásáért, az ehhez szükséges pozíciók megszerzésért.A folyamat szereplői: egyének, szervezett politikai csoportosulások a politikai mozgalmaktól a pártokig.A politics vizsgálatok tárgya: a konfliktus folyamata, szereplői, a szereplők viselkedése és motívációi.Témái: pártok, pártrendszerek, választások, választási rendszerek, választói magatartás, érdekszervezetek és funkcióik.
3. Public policy (a közpolitika):Fogalma: A közügyek intézése a politikai célok és programok elfogadása és megvalósítása érdekében - széles társadalmi részvétel mellett. A közösséget érintő politikai döntéseket és a közcélok megvalósításának stratégiáját foglalja magába. A közpolitikai kutatások a politikacsinálásra, mint döntéshozatali folyamatra irányulnak. A közpolitika szereplői: választott politikusok, a közigazgatás centralizált tagolt szervezete (makropolitika), az érdekképviseletek (mezopolitika), civilszervezetek (mikropolitika), szakértő intézmények
11
A POLITIKATUDOMÁNY RENDSZERÉNEK TUDOMÁNYÁGAZATAIA politikatudományok tudománycsoportot alkotnak a társadalomtudományokon belül. A politikatudományok rendszerében a következő tudományokat különíthetjük el.(Bihari – Pokol: 1992. 14.-18.)
I. Politikaelmélet, politológia. A politikai rendszer és a politikai folyamatok lényegi és alapvető összefüggéseit, az ennek során kialakuló alapvető politikai intézményeket kutatja. Jellege: általános, elméleti, rendszerszerű megközelítés, a strukturális kapcsolatok és funkcionalitás vizsgálata.
II. Politikai filozófia. A filozófia tudományán belül a politika törvényszerűségeit kutatja: a politikai filozófiák története, a politikai értékek elmélete (szabadság, egyenlőség, igazságosság, demokrácia), a politikai hatalom megszerveződése és elidegenülése.
III. Politikatörténet. A politikai események és folyamatok történetét, társadalmi meghatározottságát és sajátos politikai-hatalmi vetületét vizsgálja.
IV. Politikai eszmék története. Egyetemes és nemzeti eszmetörténetek
V. Politikai pszichológia. A folyamatok, a jelenségek, intézmények, a perszonális kapcsolatok és a politikai személyiségek szerepét és a folyamatok törvényszerűségeit pszichológiai szemlélettel vizsgálja, a pszichológiai törvényszerűségeket keresi.
VI. Politikai szociológia. Empirikus jellegű, szociológiai szemléletű szaktudomány.
VII. Nemzetközi viszonyok elmélete: a külpolitika-tudomány. Nemzetközi politikai rendszerek, diplomáciatörténet, nemzetközi jog, nemzetközi katonai viszonyok
VIII. Államelmélet. Az USA-ban a politikatudományok része. Európában a II. világháború után ide tartozik. Közép-Kelet-Európában: az állam- és jogtudományi diszciplína része.
IX. Alkotmánytan. A politikai hatalom és rendszer alkotmányos berendezkedéseit, kereteit, tartalmát vizsgálja.
X. Közigazgatás-tudomány. A központi, a szubnacionális (regionális és helyi), szupranacionális (EU) és transznacionális (ENSZ, WTO, Világbank, IMF) igazgatás intézményeit és eljárásait kutatja.
XI. Összehasonlító állam –és politikaelméletA nemzeti ideológiák, alkotmányos berendezkedések, politikai intézményrendszer, és kormányzás komparatív elemzése
XII. Hadtudományok: A biztonságpolitikai elméletek, a hadügy intézményei, a hadügy irányítása, a biztonságpolitika tudományos és technikai paradigmáiXIII. Közpolitika- ágazati politikák: (gazdaságpolitika, oktatáspolitika, kulturális politika, szociálpolitika, egészségügy, közlekedéspolitika, stb.)Irodalom:Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág Kiadó, 1999,2004.Bihari Mihály- Pokol Béla: Politológia, Universitas, 1992, 1999, 2004.
12
Bogdanov, V.:Politikatudományi enciklopédia, Osiris, 2001.
13
A POLITIKAI HATALOM
A HATALOM MEGNYILVÁNULÁSÁNAK TERÜLETEIINTÉZMÉNYEK MAGÁNÉLET POLITIKA VALLÁS stb.
A HATALOM DEFINIÁLHATÓSÁGAA.) NEM LEHETSÉGES B,) LEHETSÉGES
A HATALOM MEGJELENÉSI TERÜLETEA.) CSAK EMBERI TÁRSADALOM B.) BIOLÓGIAI, ÉLETTELEN VILÁG
A HATALOM MEGJELENÉSEA.) AZ EMBERI TÖRT. KEZDETÉN B.) A TÖRT. EGY SZAKASZÁBAN
A HATALOM TÁRSADALMI ALAPJAIKONFLIKTUSOK FELOLDÁSA, ELOSZTÁS, IRÁNYÍTÁS
A HATALOM FELFOGÁS FŐBB TÍPUSAIMAGATARTÁSTUDOMÁNYI, FINALISTA, INSTRUMENTÁLIS,STRUKTURALISTA, IRÁNYÍTOT BEFOLYÁSOLÁS,DÖNTÉS, KÖZVETÍTŐ, WÉBER
A POLITIKAI HATALOM RÖVID DEFINICIÓJA
A HATALOM FAJTÁI ÉS FORRÁSAI
14
A POLITIKAI HATALOMA politikai hatalom a politikatudomány egyik központi kategóriája. Bonyolult, összetett jelenség, ezért fogalmának többfajta megközelítésével, felfogásával, meghatározásával találkozhatunk.(Bihari- Pokol:1992. 182.-187., Bayer:1999. 67.-77., Bogdanov,V:2000.506.-508.)
I. A HATALOM MEGJELENÉSI TERÜLETEI, ÖSSZETETTSÉGE
1. A hatalom megnyilvánulásának területei: A hatalom a mindennapi élet szinte összes területén jelenlévő fogalom, hiszen a
társadalmi viszonyok alapvetően az alá-fölérendeltségen = a hatalmi viszonyokon alapulnak
Konkrétan a hatalom jelen van:A) Az intézményekben:
Pl.: az államigazgatáson, az igazságszolgáltatáson belül (ügyészség, börtönök), stb.B) A magánéletben (az interperszonális viszonyokban):
pl.: a szülő - gyermek / a barátok viszonyaiban. E viszonyokban az akarat (hatalom) érvényesítésének nem feltételéül van külső
eszköze; az akarat-érvényesítés általános eszköze a másik fél respektálása, elfogadása.C) A politikában:
Azonban pl. a politikai, intézményi és magánéleti hatalmat természetesen nem lehet egymástól elválasztani.
D) A vallásban: A hatalom jelenlétére vonatkozó legszélsőségesebb elmélet a predesztináció tana (az
emberek Isten akaratát tudtuk nélkül végrehajtják)
2. A hatalom fogalmának összetettsége, ellentmondásossága (vitapontok):A) A hatalom definiálhatósága:a) az egyik nézet szerint nem lehetséges:
Hiszen a hatalom számos formában jelenhet meg, minden életviszonyban jelen van, Megfoghatatlan, irracionális, misztikus fogalom
b) a másik nézet szerint: igen a hatalom fogalmában semmi irracionalitás sincs, hiszen elemei (= a hatalom
gyakorlójának személye, alanya, a hatalom eszköze és mértéke) pontosan meghatározható.
e nézetet elsősorban a behaviorista és empirista pszichológusok és szociológusok vallják
Szerintük: a hatalom gyakorlása operacionalizálható, ereje, hatékonysága, stb. számszerű adatokban kifejezhető, azaz definiált.
Konkrétan a hatalom nagyságát: a kilátásba helyezett szankció és a követettség arányával lehet mérni.
15
B) A hatalom megjelenési területe:a) Az egyik nézet szerint kizárólag az emberi társadalom.b) A másik nézet szerint a biológiai világ, sőt az élettelen univerzum is.
Igazolható a közösségben élő állatok viselkedésének tanulmányozásával. A létfenntartásért folytatott harc, a természetes szelekció egyfajta hierarchiát és irányítást alakít ki az állatok között is (pl.: az élelemszerzés, párválasztás területén).
Szélsőséges felfogás szerint a növények és a bolygók viszonylatában is lehet hatalomról beszélni.
C) A hatalom megjelenése:a) Az egyik nézet szerint az emberi történelem kezdetén történt.
E nézet szerint a hatalom, az akarat-érvényesítés minden korban, a társadalom bármely fejlettségi szintjén jelen volt, csak mások voltak az eszközei és a formája.
E nézetet a „terepkutató néprajzosok” támasztották alá az elmaradott őstársadalmak vizsgálata során szerzett tapasztalataikkal: E társadalmakban bonyolult hierarchikus viszonyok és szankció-rendszerek vannak.
Az emberi közösségek (bármilyenek is legyenek) irányítást igényelnek, mely irányítás csak hatalmi alapon lehetséges.
b) A másik nézet szerint csak a történelem egy bizonyos szakaszában jelent meg. Az őstársadalmak szervezési elveit nem lehet hatalmi viszonynak tekinteni, hiszen azok az önkéntességen és a belátáson alapultak, az erő, a tekintély, és pl. a kor fölényének az elismerésén. Igazi hatalom ott van, ahol az erőszaknak (érdekérvényesítésnek) a társadalomtól
elkülönült erőszakszerve van. E felfogás szerint az intézményes (az uralkodó réteg) érdekeit kikényszerítő) hatalom
a történelem csak egy kései szakaszától van jelen.
3. A hatalom, befolyásolás és uralom kifejezések összehasonlítása:
A hatalom: A befolyásolás: Az uralom:Bármilyen ráhatás lehetőségét jelenti, misztikus, megfoghatatlan fogalom
Irányított, célzatos ráhatást jelent, aminek eszköze, ereje és eredménye meghatározott.
Az elvont, általános ráhatási lehetőség manifesztálódását konkrét helyzetekben történő megnyilvánulását jelenti.
Fogalomköre tág Fogalomköre szűkebbLétezik továbbá olyan nézet is, mely e két fogalmat szinonimaként használja,sőt olyan is, ami szerint mindhárom fogalom szinonimaként használható.
4. A hatalom megnyilvánulásának társadalmi területei:A) Az irányítói tevékenység / célkitűzések:
Makro - társadalmi szinten az irányítás a társadalom egyik funkciója a vezérlő és célkitűző funkció mellett,
de irányításra szükség van a szervezetek szintjén, és mikro - társadalmi (csoport) szinten is. Az irányítás, mint szükséglet azonban csak a hatalom segítségével végezhető. A két
fogalom kapcsolódik egymáshoz.
B) A konfliktus-helyzetek megoldása:
16
Történhet megegyezéssel: ebben az esetben nincs szükség hatalomra, de ez ritka. Ha nincs megállapodás, a konfliktust a hatalom segítségével lehet rendezni. Hatalom segítségével megoldható konfliktus felmerülhet a magánéletben, de a
politikában is (pl.: pártok viszonyában). A konfliktusok megoldásának hatalmi eszköze lehet, pl.: a bíróság /személytelenül az
egész jogrendszer is /.C) Az integrációs igény:
Célja az integráció révén a hatékonyság növelése (pl.: hadsereg), de az integráció és annak célja csak a hatalom segítségével lehetséges.
II. FŐ HATALOM-FELFOGÁSOK
1. A behaviorista felfogás szerint: A hatalom egy különleges viselkedési mód, amellyel valaki más viselkedését előidézi. X hat Y-ra, ezért Y olyan cselekedetet hajt végre, amit egyébként nem tett volna. E felfogás szerint a hatalom pontosan körülhatárolható hatást jelent, melynek
eredménye (Y viselkedésének változása) mérhető.
2. A teleologikus / finalista /felfogás szerint: A hatalom valamely cél elérésére irányul és lényege az egyén cél kitűző és cél elérő
képessége.a) Az angol Russel szerint: a hatalom a tervezett következmények megvalósítása.b) az amerikai Parsons szerint: a hatalom tényleges képesség arra, hogy egy rendszerben
érdekeit realizálja a szabályok betartása mellett.
3. Az instrumentális felfogás szerint: a hatalom a tényleges ráhatás (különleges) eszköze = itt már nem a cél a fontos,
hanem az eszköz és annak hatékonysága szűkebb értelemben a hatalom az erőszak alkalmazásának lehetőségét = nem
feltétlenül az erőszak tényleges alkalmazását, csak kilátásba helyezését jelenti Laswell és Caplan szerint: „A hatalom a befolyásolás különleges esete és eszköze,
szigorú szankció kilátásba helyezésével.”
4. A strukturalista felfogás szerint:A) az olasz Gramsci szerint:
a hatalom egy sajátos strukturális reláció = viszony, melynek alapja a társadalmon belül kialakult elválasztottság: a hatalmon lévők és alávetettek elválasztottsága.
B) a francia. Duverger szerint: a hatalom társadalmi alapját egy hármas strukturalista tagoltság adja:
Az uralkodó(k), akiknek az érdekében a hatalmat gyakorolják.A kormányzók, akik (nem saját nevükben) a hatalmat gyakorolják.és az alávetettek, akik felett a hatalmat gyakorolják.
Ebből következik, hogy ha a társadalom strukturáltsága megszűnne (a kormányzók és a kormányzottak egybeesnének) a hatalom gyakorlásának alapja szűnne meg.
5. Befolyás A hatalom irányított befolyásolás, lényege a befolyásolási képesség. Ennek értelmében, pl. egy érzelmi jellegű ráhatás nem tekinthető hatalomnak.
6 A szociológiai felfogás szerint:
17
A hatalom azonos a döntések birtoklásával, a döntéshozó képességgel. A döntéshozatalra jogosult (a hatalom birtokosa) nem feltétlenül azonos formális
döntéshozóval (pl.: a tanácsadók informális hatalma esetében.). A formalizál és nem formalizált döntési (hatalmi struktúra) elválása a szervezetek
természetes sajátossága. Robert Dahl szerint a politika-elmélet fő kérdése, hogy:
Ki, kinek az érdekében és milyen eszközökkel hozza a döntéseket.
7. A hatalmat ignoráló felfogás szerint: a hatalom a politika-elmélet nem lényeges, mindössze közvetítő eleme, ami a 4
társadalmi alrendszer között közvetít. Parsons szerint: a 4 társadalmi alrendszert 2 médium, közvetítő köti össze:
Az egyik a pénz: általános egyenértékes, ami (mint gazdasági előny) átválthatósága miatt szabadon közvetíthet a gazdasági, kulturális, politikai, stb. alrendszerek között,a másik a hatalom, hiszen a politikai hatalom gazdasági hatalomra, tudásra, stb. váltható.
e felfogás a hatalmat (mint központi közvetítőt) túlságosan általánossá teszi.
III. Max Weber hatalom felfogása
1. Újítása, hogy élesen elhatárolta a hatalom és uralom fogalmát:A) Felfogása szerint a hatalom:
„…az az esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjék is ez az esély.”
Mindössze potencionalitás: az akarat érvényesítésének lehetősége. Akár az ellenállás legyőzése árán is, az erőszak lehet fizikai ellenállás, tiltakozás, stb.
B) az uralom: a hatalom manifesztálódása: konkretizálódása. Az a forma, amiben a hatalom megnyilvánul, a parancsolás és az engedelmesség
társadalmilag meghatározott viszonya.
C) A magatartások vizsgálata: Weber szerint a szociológia „magatartás-tudomány”, célja az emberi magatartások
megértése. A viselkedés megértéséhez azonban az azt motiváló tényezők vizsgálata is szükséges. Ennek megfelelően a hatalom vonatkozásában is azt kell vizsgálni, hogy az alávetettek
miért követik az uralkodó parancsait, miért elegendő a hatalom, a potencionalitás.
18
2. Weber uralom elmélete szerint: Az uralomnak 3 fajta legitimációs forrása lehet; ennek megfelelően létezik:
A) Karizmatikus uralom:a) Gyakorlásának alapja:
Az uralmon lévő szempontjából: A másodlagos teleológia: X nem veszi észre, hogy „saját” célkitűzéseit Y hatására
fogalmazta meg és érvényesíti (ezáltal közvetve Y érdekeit képviselve). Az alávetettek szempontjából: A hit, az uralmon lévő rendkívüli (Istentől származtatott) képességeinek elismerése.
b) A legitimációs bázis növekedésének alapja: Az ókorban: a (közvetett) tapasztalat (látta, hogy..., hallotta, hogy..., stb.). Később: a karizma már öröklött, származtatott.
c) Érvényesülésének módja: Erőszakmentes, hiszen jellegéből eredően úgy tud érvényesülni, hogy az alávetettek a
karizmatikus személyiség akaratának érvényesítését nem érzik kényszernek.d) A karizmatikus uralom csoportjai:
Az ókorban tapasztalaton alapuló karizmatikus uralma volt:A vallásalapítóknak, a görög és római demokráciák demagógoszainak.
a modern korokban jelent meg a szervezeti karizma:Ami nem egyénekhez, hanem szervezetekhez (pl.: bolsevik párt) köthető. A tömeg a karizmával a szervezetet ruházza fel, és ez a karizma száll át a szervezet (mindenkori) vezetőjére.
e) A karizmatikus uralom átalakulása: A karizmatikus uralom erősen személy-függő. Az adott karizmatikus egyéniség halálával uralmának legitimációs bázisa megszűnik,
és jó esetben a karizmát a tisztelet miatt az utódra is származtatják. Szokássá válhat, a karizmatikus uralom tradicionálissá módosulhat.
B) Tradicionális uralom: Ami a szokás elfogadásán alapul, ez az „úr személyének szóló uralom.” Ez az uralom addig tart, amíg meg nem kérdőjeleződig (pl.: egy lázadás során). Ezen uralom határát az úr önkényének elfogadása /el nem fogadása adja. Az önkény és a korlátok szokás útján történő rögzülése révén ez a fajta uralom
erőszak nélkül is érvényesíthető.
C) Legális uralom: Legitimációs tényezője: a racionalitásba vetett hit; vagyis az, hogy a jogszerű uralom
a legracionálisabb, ugyanis: a jog általánosan ismert és kiszámítható. A jog racionalitása következtében válhattak a modernigazgatási szervezetek
racionálisan működő szervezetekké. Ennek megfelelően tehát a legális uralom (modern állam működésének) alapja: a jog
és a bürokrácia racionalitásába vetett hit.
19
A POLITIKAI HATALOM RÖVID DEFINICIÓJA
„A POLITIKAI HATALOM LÉNYEGE: MÁSOK TEVÉKENYSÉGÉNEK A BEFOLYÁSOLÁSA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS CÉLJÁBÓL, A DÖNTÉSEK BIRTOKLÁSA, A DÖNTÉSHOZATALI KÉPESSÉG RÉVÉN.” (Bihari-Pokol:1992. 187.)
A HATALOM FAJTÁI ÉS FORRÁSAI(Bayer:1999. 68.)
Akcióhatalom:A fizikai erőszak aktusán, vagy az erő demonstrálásán, az erőszakkal való fenyegetésen alapul.
Szimbolikus hatalom:Az autoritáson, azaz a másik szellemi tekintélyének önkéntes tiszteletén alapul. A hatalmat jelek, kiemelkedő szellemi képességek, tudás, az erős jellem közvetítik, melyek külső hatalmi eszközök nélkül is követésre, igazodásra késztetnek.
Instrumentális hatalom:Az instrumentális hatalom forrása a technikai fölény, a fejlettebb technikai eszközök feletti rendelkezés, melyek birtokában lehetséges mások mozgásának, cselekvőképességének behatárolása, korlátozása, ellenőrzése.
Információs hatalom:Az információs hatalom az információk birtoklásán, az adatokhoz való hozzáférésé ellenőrzésén alapul.
Irodalom:Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág Kiadó, 1999, 2004.Bihari Mihály- Pokol Béla: Politológia Universitas, 1992, 1999, 2004.Bogdanov, V.: Politikatudományi enciklopédia, Osiris, 2001.Politikai filozófiák enciklopédiája, Kossuth, 1995.
20
LEGITIMÁCIÓ
A FOGALMI KÖR
A LEGITIMÍTÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE. MAX WÉBER
LEGITIMITÁS TÍPUSOK
A LEGITIMITÁS SZINTJEI
A LEGTIMITÁS MÓDJAI
21
LEGITIMÁCIÓA legitimáció több politikával foglalkozó tudományágnak és a politikai életnek is egyik kulcskategóriája. A legitimáció, a legitimitás kérdése, a politikai hatalom jogosságát igazoló elméletek, és az uralom igazolásának konkrét mechanizmusai régóta állnak a politikaelméletek érdeklődésének középpontjába. A fogalmi kör értelmezése a huszadik század kezdete óta ment végbe a politikatudományi, szociológiai elméletekben. A politikai hatalom elfogadtatásának elve a polgári társadalomban jelenik meg. Azt, hogy a társadalom hogyan viszonyul a hatalomhoz, jelenti legitimáció eszmekörét. Formálódó fogalom.
A FOGALMI KÖR
A fogalom eredete:Rokon a legális, vagy a legalitás, kifejezésekkel. Lex = törvény, legális = törvényes.
Legális: Az az intézményi uralom, hatalmi berendezkedés, amely törvényekkel alátámasztott, joggal elfogadott. Minden korban mást jelentett.
Legitimitás:Egy politikai rendszer társadalmi elismertsége, elfogadottsága. (milyen viszonyban van az uralmi rend a társadalmi berendezkedéssel.)
Legitim:Ami nemcsak legális, törvényen alapuló, hanem elfogadott is.
Legitimáció:Az a cselekvés, amely elvezet valamely hatalmi rendszer legitimitásához. Feltételez eszméket, ideológiákat, értékeket.
A LEGITIMÍTÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE. MAX WÉBER
A huszadik század elején Max Wéber fogalmazza meg a legitimáció szociológia értelmezését.
A legitimáció szociológiai értelmezése:„Legitim a rend, ha a cselekvők egy érvényes rend képzetéhez igazodnak, melynek törvényességében és jogosságában hisznek.”
„Legitim annyiban egy társadalmi politikai rendszer, amennyiben annak polgárai, illetve alattvalói az uralom igazolását belső, morális indítékból elfogadják, hisznek az uralom és a hatalom jogosságába, erkölcsileg helyénvaló voltában.”(Weber: 1987. 58.-59.)
22
Legitimitás típusok:
Weber az uralom elfogadásának motívuma szerint három tiszta esetet különböztet meg.
(Weber:1987. 221.-275., Bayer:1997. 72.-99.)
Tradicionális legitimitás:„Az örök tegnap” tekintélyén, a hagyomány és szokás szentségén, a felkent uralkodóval szembeni lojalitáson nyugszik”. Az uralkodás történelmi alapja a hagyomány, az az alávetettség, amely egy közösség tradícióin alapul. Az alávetettek számára kikezdhetetlen hagyományként jelenik meg az alávetettségi pozíció, amely mindkét fél számára evidencia. Az uralmi pozíció örökölhető. Addig működik, míg ezt a hagyományt valaki(k) ki nem kezdik. A korai államalakulatokban volt gyakori (ókori kelet, feudalizmus, vallási uralom). A tradicionális uralom ideológiája igazolja az uralmi viszonyt. Az alávettek vallásai beletörődő vallások, a vallás célja az uralmi viszony igazolása.
Karizmatikus legitimitás:Rendkívüli odaadás a személy „szentsége,” elhivatottsága, személyes képességei, „felkentsége” iránt. Az alávetetteknek a „személyes kvalitást”, és nem a hagyományokat kell elismernie. Felbukkan a „vezér”, s bár a hatalom másnak járna, de ő veszi magához. („Írva vagyon, de én azt mondom néktek.”)
Racionális, legális legitimitás:A uralom gyakorlásának jogosultsága a törvényeken alapszik. A tételes jogon alapuló, ésszerű, személytelen, kiszámítható, bürokratikus, a dologi célszerűsége szerint működő államszervezetbe vetett hit, az uralom elfogadásának alapja. „A legnagyobb esély az önkényuralom elhárítására akkor van, ha az uralom törvényeken nyugszik.”(Uö.)
A valóságban ezek a típusok keverednek egymással.
A LEGITIMITÁS SZINTJEI(Bayer:1999. 79.-80.)
Beetham: „Jogos vagy legitim, az a hatalom, amely igazolható törvényeknek megfelelően szereztek meg és gyakorolnak, amely a konszenzus bizonyítékával bír”.
A legitimitás szintjei:
1. Legalitás szintje: Érvényes a hatalom, ha birtokosa törvényesen szerezte meg. Ha nem, akkor illegitim.
2. Normatív szint: legitim a hatalom, ha megfelel a törvényeknek, azon túl , az emberek erkölcsi érzékeinek, politikai értékeinek, elvárásainak. Ha nem, akkor gyenge legitimitású.
3. Egyetértésszintje: Van-e jele, a hatalommal való egyetértésnek, megvan-e a demonstratívegyetértés. Ha nem, a rendszer delegitimálódik.
23
A LEGTIMITÁS MÓDJAI: (Bayer:1997., Bayer:1999.80.)Minden hatalom törekszik a hatalom legitimitásának megszerzésére. A legitimitás megszerzésének módja függ az uralkodó politikai tradícióktól, és a társadalom fejlettségi szintjétől.
A hatalomlegitimációjának fő formái a fejlettebb országokban: Alkotmányos demokrácia, melyben érvényesülnek a jogállamiság és a demokratikus
választás elvei. Ezt procedurális legitimitásnak is nevezik, utalva az eljárások központi szerepére. Emelett:
A jóléti állam szociális szolgáltatásai, melyek az állampolgárok szükségleteinek kielégítését és szociális biztonságukat szavatolják. (jóléti legitimitás)
A legitimitás egyéb módjai: Erőszak, szankciók kilátásba helyezése, túlvilági legitimitás, ideológiai legitimitás,
nemzeti legitimitás, identitások ápolása, monarchiák, teokratikus rendszerek, karizmatikus legitimitás, forradalmi legitimitás, modernizációs legitimáció (a változás új berendezkedést legitimál.).
Az biztosit stabil politikai rendszert, ha egyidejűleg különböző legitimációs dimenziók vannak.
Irodalom:Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág Kiadó, 1999.Bayer József: A politikai legitimitás, Napvilág, 1997.Weber, M: Gazdaság és társadalom, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1987.
24
AZ ÁLLAM
AZ ÁLLAM FOGALOM
AZ ÁLLAM FOGÁLMÁNAK ALAKULÁSA A POLITIKAI
FILOZÓFIÁBAN
A GÖRÖG POLISZOK ÁLLAMMODELLJE: POLITIKAI
KÖZÖSSÉG
A RÓMAI BIRODALOM: CIVITAS, RESPUBLICA, IMPÉRIUM
A KÖZÉPKOT: RESPUBLIKA CRISTIANA, REGNUM
RENESZANSZ
BODEN: SZUVERÉN
A MODERN ÁLLAM
KIALAKULÁSA, JELLEMZŐI
A MODERN NEMZETÁLLAM ÉS A FEUDÁLIS ÁLLAM
MI AZ ÁLLAM?: MACHIAVELLI, HEGEL, MARX, WEBER
AZ ÁLLAM ISMÉRVEI ÉS FUNKCIÓI
25
AZ ÁLLAMAZ ÁLLAM FOGALOM
Az állam fogalom a XVI. sz.-ban alakult ki de mai értelmében csak a XVIII. sz. óta használják. Az állam etimológiailag a latin status publicus, és az olasz lo stato kifejezésekből származik. Az "állam" szó fokozatosan vált a politikai közösséget jelölő általános terminussá, mégpedig a 14. század eleje és a 17. század vége között. E fejlődés két fontos kiindulópontjára mutat rá: a status szóval utaltak a fejedelem állására, hatalmára, tisztjére, jövedelmére, méltóságára (status regalis), és jelentette a status a politikai közösség formáját vagy konstitúcióját.A XVI. sz. előtti kultúrák esetében csak a mai értelemben vett állam fogalom kivetítésén keresztül lehet államról beszélni.
Az állam mai jelentése: tágabb értelemben:Az állam az egy adott területen élő politikailag szervezett közösség valamennyi tagját jelenti.
Szűkebb értelemben: Egy kormányzati intézményrendszert, ami szemben áll az irányítása alatt álló közösséggel.
AZ ÁLLAM FOGALMÁNAK ALAKULÁSA A POLITIKAI FILOZÓFIÁBAN
1. A görög poliszok klasszikus „állam” modellje /i.e. V. sz. /
A) Általános vonásai: A görög politikai filozófia az állam helyett a politikai közösség kifejezést használta. A politikai közösség átfogó kategóriáján belül egy szűkebb, de mégis alap egység a
polisz. A polisz: a politikai közösség szervezeti keretét adó, politikai és gazdasági
autonómiával (önellátó gazdasággal) rendelkező, viszonylag zárt (kis területű és népességű) területi egység.
A polisz rendszer alapját képezte a demokráciának. Ez a demokrácia egyaránt jelentett bizonyos egyenlőséget és szabadságot. Az egyenlőség a politikai egyenlőséget jelentette, aminek alapja a szólásszabadság és a
vélemények egyenlő súlya volt. A demokrácia viszonylagos volt, hiszen az idegenekre, nőkre és rabszolgákra nem
terjedt ki. A közösség demokratikus elvekre alapozza, maga szervezte saját életét, de ez a
demokrácia kötelező volt a közösség tagjai (a polgárok) számára. Az számított teljes értékű polgárának, aki részt vett a demokráciában, a politikában.
26
2. A római birodalom állammodellje:
A) Általános vonásai:a) Rómában, mint városállamban:
A római politikai filozófia az állam helyett a civitas később a respublica kifejezést használta.
A civitas jelentette a lakóterületet és magát a polgárok közösségét is. A respublica pedig a nép ügyeit, jogban való egyetértést, a közös jogon alapuló
népuralmat jelentette. A respublicában a közösség célja közjó, és a közhaszon biztosítása.
b) Rómában, mint birodalomban: A görög poliszhoz hasonló modell már nem volt követhető. A nagy terület és lakosság miatt a közvetlen (demokrácia) népuralom már nem volt
fenntartható. Az állam megnevezésére e korban már az impérium kifejezés szolgált.
3. A középkori állammodell:
A) A visszaesés korszakában (a középkor elején): A korábbi szerveződések megsemmisültek. Igazi, egységes államszervezet nem volt; elszórtan és elszigetelten fenn tudtak maradni
a római minták (civitas), de a törzsi szervezet terjedt el. Ebből következően a római közjellegű uralom magán (helyi) jellegűvé vált.
B) A fellendülés korszakában: Részben a birodalmi részben ideológiai és részben nemzeti törekvések hatására
egységesedési folyamat indult meg. A tradíciók felelevenítése és birodalmi törekvések miatt létrejött a Német Római
Császárság. Ideológiai alapon használták a Respublica Cristiana kifejezést, ami a kereszténység
közösségének összefoglaló elnevezése volt, és „nemzeti” alapokon szerveződtek a királyságok (regnum).
4. A reneszánsz állammodellje:A) Az észak-itáliai városállamok szabadság felfogása:
a) a külső szabadság: A két jelentős birodalom (Német-római Császárság és a Pápai Állam) határán, e két
birodalomtól való gyakorlati (és nem jogi) függetlenséget jelenti.b) a belső szabadság:
A feudális kötöttségektől való függetlenséget és a belső autonómiát jelenti. Ezek a városok a görög poliszokhoz hasonlóan önkormányzó közösséget alkottak.
B) A reneszánsz Firenze (mint az első modern állam):a) szervezeti rendszerének alapja:
A gyakorlatban szűk körű demokrácia, szűk körű, hiszen a lakosságnak csak egy része rendelkezett politikai jogokkal.
Firenze a republikánus tradíciót, a görög és római mintát újította fel E szerveződésben a nép önkormányzása valósult ismét meg viszonylag demokratikus
keretek között.
27
5. A reformáció korának állammodellje:
A) A reneszánsz továbbfejlesztése: A reneszánszban megvalósult: a politika autonómiája, az államok külső függetlensége
és a politikai közösségen belüli egységes hatalom. A reformáció alakította ki: a politikai társadalom politikai célkitűzéséinek szerepét.
B) Jean Bodin felfogása szerint: Az állam lényege a szuverenitás: az egy adott terület felett gyakorolt folytonos és
örök hatalom. Az állam célja a rend és a béke fenntartása, ezért a társadalom alá van rendelve az
államnak. Bodin szerint tehát az állam lényege a szuverenitás, ennek megfelelően az államot
szuverenitásnak nevezte, szemben Machiavelli-vel, aki már használta a latin status szót az állam megnevezésére,
de e kifejezés akkor még nem vált általánossá.
A MODERN ÁLLAM
A 18. század végén és a 19. század elején a francia forradalmat és az ipari forradalmat követően kezdett előtérbe kerülni az állam és a társadalom megkülönböztetése. A társadalom ebben az összefüggésben nem az embereknek az állam által létesülő alapvető egyesülését, jelentette, hanem az emberek közötti érintkezés és csere a hálózata, amelyet az egyének alakítanak ki ama jogukat gyakorolva, hogy ki-ki a maga módján keresheti egyéni szükségleteinek kielégítését.
A modern állam kialakulása, jellemzői
Az modern állam az olyan közhatalom kialakulásával jött létre: Amely már nem azonosítja magát a társadalommal, amely foglalkozásszerűen katonáskodó fegyvereseket alkalmaz védelmére és hadi céljai
elérésére, amely a népességet a vérségi kötelékek helyett területi beosztással szervezi, amely államapparátust hoz létre és kormányzati foglalkozásúakat alkalmaz; és amely céljai finanszírozására közadókat szed.
Az államok fejlődése: Különböző történelmi körülményektől, a külső viszonyok rendszerétől, az idegen minták terjedésétől, a lakosság etnikai összetételétől és a földrajzi feltételektől függött, illetve függ.
28
A modern nemzetállam és a feudális állam
Modern nemzetállam Feudális állam1. A legitim erőszak monopóliuma 1. Az erőszak „decentralizáci-ója”2. A főhatalom valódi birtokosa 2. A főhatalom megoszlik a rendek és az
uralkodó között3. „Intézményi állam”: a legitimitás hordozója, függetlenül az államformától a racionális jogrend és a bürokratikus szervezetek
3. „Személyi állam”: a legitimitás alapjai a személyközi viszonyok, partikuláris-plurális jogrend és patrimoniális igazgatás
4. Szekularizáció: az egyház elvileg a többivel azonos jogállású magánintézmény, egyház és állam elválasztása, a politikai hatalom evilági legitimációja
4. Az egyház különleges politikai jogokkal rendelkező, az állammal összeforrott intézmény, a politikai hatalom vallásos-transzcendens legitimációja
5. Nemzeti társadalom, a politikai közösség, a gazdaság és a kultúra össztársadalmi szintű alrendszerei
5. A társadalom elkülönült „kis társadalmakra”, a rendekre oszlik, nincs nemzeti szintű politikai, gazdasági és kulturális egység
6. A világ a nemzetek közössége, a világpolitika a nemzetállamok viszonyrendszere
6. A „világ” a birodalmak és államok széttagolt és politikai kapcsolat nélküli tömege, nincs „világpolitika”
Forrás: Paczolay Péter – Szabó Máté: Az egyetemes politikai gondolkodás története, Szöveggyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 27.o.
MI AZ ÁLLAM?
Machiavelli: Az állam uralmi képződmény, amely biztosítja és legitimálja meghatározott társadalmi csoportok társadalmi és hatalmi pozícióját.
Hegel: Az állam közvetítő kapocs, amely összefogja a társadalom centrifugális erőit, a társadalmi érdekellentétek felett áll. Feladata az egyéni szabadság és jogegyenlőség biztosítása.
Marx: Az állam az osztályuralom fenntartására szolgáló elnyomó szervezet, nem pártatlan, az uralkodó osztály érdekeinek védelmére szolgáló eszköz.
Weber: „…….az állam az az emberi közösség, amely egy bizonyos területen belül-ez a terület hozzátartozik az ismertető jegyéhez- a fizikai erőszak monopóliumát (sikerrel) igényli.” Az állam számit a legitim erőszak egyetlen formájának.
29
AZ ÁLLAM ISMÉRVEI ÉS FUNKCIÓI:
Az állam ismérvei:
Határolt államterület Fennhatósága alá tartozó államnépesség Állami erőszakhatalom
Az állam funkciói:
Belső funkciók: A társadalom bővített újratermelésének menedzselése A társadalom tagjainak politikai, gazdasági és más érdekeinek védelme, szolgálata,
kifejezése, szabályozása A társadalmi rend védelme, a bűnözés elleni fellépés A környezetvédelem fokozott támogatása Szociális gondoskodás
Külső funkciók:
Az állam szuverenitásának védelme A külkapcsolatok alakítása révén a belső funkciók kifejezésének optimalizálása
Irodalom:Bogdanov, V.: Politikatudományi enciklopédia, Osiris, 2001.Paczolay Péter: Államelmélet. Machiavelli és az államfogalom születése, Korona, 1998.Politikai filozófiák enciklopédiája, Kossuth, 1995.
30
KONFLIKTUS
A KONFLIKTUS FOGALMA.
A KONFLIKTUS OKAI
A KONFLIKTUSOK SZINTJEI
A KONFLIKTUSOK FORMÁI
KONFLIKTUSKEZELŐ ELJÁRÁSOK.
31
KONFLIKTUSA KONFLIKTUS FOGALMA.
A konfliktus nemzetközi szó: összeütközés, harc, nézeteltérés, küzdelem. A társadalmi konfliktus neves kutatója, Coser szerint ".. értékekért vagy státusigényekért, hatalomért és szűkös erőforrásokért folytatott harc, amelynek során az összeütközésbe kerülő felek célja nemcsak az óhajtott értékek megszerzése, hanem ellenfeleik semlegesítése, bántása, vagy kiiktatása ". A konfliktusok társadalmi életünk állandó velejárói, a társadalmi kölcsönhatás fontos eleme, amely hozzájárulhat a csoportok és közösségek fenntartásához, és a személyek közötti kapcsolat megszilárdításához. (Coser:1956.in.Kulcsár1987:401).Rahner szerint a konfliktusok az élet különböző területein adódnak, bár szabályozott mederbe terelhetők, mint szociológiai kifejezés, az összeütközések tetszőleges eredetű, különböző erősségű és különböző képen lejátszódó típusait foglalja magában (elméletek, normák, nemzedékek, szerepek konfliktusa, bérkonfliktus, faji konfliktus, fegyveres konfliktus). A társadalmi konfliktusoknak alkotó szerepük van a társadalmi képződmények továbbfejlődésében.(Rahner:1980)A konfliktus szociálpszichológiai megközelítése kimutatja a dolgok objektív és érzékelt állapota közötti eltérést, és a kettő közötti viszonyt hangsúlyozza (Deutsch:1974, in: Lányi (szerk.):1996:264-267.).A konfliktuson, - döntéselméleti értelmezésben - a döntéshozatali mechanizmusok zavarát értik, amelyek az egyén, vagy csoport számára megnehezítik a megfelelő alternatíva kiválasztását. (Kindler: 1994.)
A KONFLIKTUS OKAI
Konfliktus akkor keletkezezik (Fisichella:2000.52.-54., Kulcsár1987:402), amikor két vagy több személy, vagy csoport: Ugyanazt a tárgyat akarja birtokolni, ugyanazt a teret, vagy pozíciót akarja elfoglalni, egymással összeegyeztethetetlen szerepet játszik, kölcsönösen összeegyeztethetetlen célokat tűz ki és követ, összeegyeztethetetlen eszközöket alkalmaz céljai elérésére.
A KONFLIKTUSOK SZINTJEI
A konfliktusok több szinten (Fisichella:2000. 52., Kulcsár:1987.402.) kialakulhatnak: Az egyén szintjén,
az egyének közötti szinten, csoportok, szervezetek szintjén, a szervezeti részek között alrendszerek között, a társadalom osztály, rétegtagozódás, vallás szintjén, generációk, etnikai csoportok stb. szintjén, regionális szinten, globális szinten.
32
A KONFLIKTUSOK FORMÁIA konfliktusnak sokféle küzdőtere és formája lehet. Fisichella:2000. 53.)
Társadalmi ellentét.Gazdasági versengés.Területi követelés.Kulturálisellentét.Ideológiai ellentét.Hatalmi viszálykodás.Egzisztenciális konfliktusok.
A konfliktus helyzetek lehetnek olyanok, amelyek a politikai közösség egészére veszélyesek, vannak olyanok, amelyek politikai szintig nem jutnak el, és vannak konfliktusok, amelyek megmaradnak eredeti területükön, és ott oldódnak meg.
KONFLIKTUSKEZELŐ ELJÁRÁSOK.
Az összefoglaló szakirodalom (Kindler:1994.) szerint a konfliktuskezelés módszerei kultúrköröktől függőek. Az európai kultúrában a romboló konfliktusok kerülése, a szokásokon és a tradíciókon alapuló konfliktuskezelés, az intézményesített eljárások, a szabályozási módszerek a jellemzőek.
Az ellenfél, az ellenzék kiiktatása.
A probléma megoldása: Ennek során a felek az információgyűjtés fontosságát hangsúlyozzák, alternatívákat igyekeznek feltárni.
Meggyőzés: Feltételezik a közös célok egyezőségét, a részcélokban való eltérést, melyeket a közös célok alapján meg lehet szüntetni.
Alkudozás: Az alkudozás során a konfliktusban résztvevő felek meggyőzés nélküli megegyezésre törekszenek, az alkudozás eszközeinek felhasználásával. Ezek az eszközök: a konfliktus elismerése, fenyegetések, a vélemények meghamisítása, megtévesztő manőverek.
Kompromisszum: Megegyezés, az egyik fél dominanciájával, nem egyenlő hatalmi potenciájú felek között.
33
Integrációs eszközök: Az integrativ megoldások létrejöhetnek: önkéntesen, tudatosan, ráhatásra, intuitív módon, hagyományok, szokások alapján, szocializáció révén.
Az integrációs eszközök, közé tartozik:
Konszenzus:
A konszenzus fogalmát a szakirodalom és a köznyelv többféle értelemben használja. Jelenthet teljes egyetértést a célokban és eszközökben, megegyezést két egyenlő hatalmi potenciálú tárgyalófél között, beleegyezést, vagy hozzájárulást a politikához, amelyet a mi aktív közreműködésünk nélkül fogadtak el, amelyet valamilyen okból elfogadunk, de nem lépünk fel ellene. (Bayer:1999:77-78.).A konszenzus Lipset szerint Tocqueville elemzéseire visszavezethető álláspont, mely szerint a demokrácia a konfliktusok és konszenzusok erőinek egyensúlyán nyugszik. A demokráciában a konfliktusok megoldása a konszenzus alapján történik, és ennek kulcsmechanizmusa a szavazás. (Lipset:1995.16). A konszenzus ebben a felfogásban egyensúlyt, harmóniát, integrációt jelent.
Kooperáció:
A kooperációs stratégia a nem zéró (változó összegű) játszmák kategóriáján alapszik, melyben, kooperáció hiányában egyik félnek sincs biztosítéka arra, hogy nem olyan változásba megy bele, amely a kialakult állapotnál még rosszabb kimenetelű lenne. Két, vagy több konfliktusban levő fél kooperatív kapcsolatba kerülhet egymással, ha felismernek olyan fontosabb, kölcsönösen támogató és elősegítő kölcsönös függésben lévő célokat, melyek elérése valamennyi félnek az érdeke, de csak együttműködve érhetik el. Kooperálva összességében többet nyer külön - külön minden szereplő, mintha kompetitív egymás kárára megszerezhető haszon jegyében folyó zéróösszegű játszmát folytatna.
A kooperáció "A verseny és az együttműködés valamiféle összjátéka", ami egyben a mindenki ellen jegyében megfogalmazódó domináns stratégia csapdájának elkerülését is jelenti. Nem a kíméleten verseny, vagy a szellemet megbénító túlzott együttműködés.” (Hankiss:1983).
Irodalom:
Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág, 1999
Fisichella, D: A politikatudomány alapvonalai, Osiris, 2000
Hannkis Elemér: Társadalmi csapdák. Diagnózisok, Magvető, 1983.
Kindler József: Fejezetek a döntéselméletből, Aula, 1994.
Kulcsár Kálmán: Politikai és jogszociológia, Kossuth, 1987.
Lányi Gusztáv (szerk.): Politikai pszichológia, Ballasi, 1996.
Lipset S. M.: Homo politicus, Osiris, 1995.
Rahner, K - Vorgrimmer, H.: Teológiai Kisszótár, Szent István Társulat, 1980.
34
POLITIKAI ÉRDEK
AZ ÉRDEKEK POLITIKAI TERMÉSZETE ÉS JELLEMZŐI
AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS TÍPUSAI
35
POLITIKAI ÉRDEK
A politikai rendszer, a politikai hatalmi viszonyok érdekviszonyokkal telitettek, érdekviszonyokkal átitatottak. A politikai szervezetek a hatalmi pozícióban képesek a társadalom érdekviszonyait döntésekkel befolyásolni. Az érdek személyiségelem, amely meghatározza az egyének csoportok politikai gondolkodását, magatartását. Az egyén érdekrendszere a személyiség meghatározó jelentőségű eleme. Az egyén érzelmi, ismereti értékrendszere magatartás meghatározó.Az alábbiakban az érdekek politikai természetét és jellemzőit, és az érdekérvényesítés eszközeit (Bihari-Pokol: 1992. 44.-53.) tekintjük át.
AZ ÉRDEKEK POLITIKAI TERMÉSZETE ÉS JELLEMZŐI
1. Az érdektörekvések mindig szükséglet-kielégítési szempontból konfliktusos szituációkban keletkeznek.A legfontosabb javak (kulturális, gazdasági, hatalomból részesedés, iskolába bejutás) szűkösen állnak rendelkezésre. Az igények mindig meghaladják a rendelkezésre álló javakat, ezért az egyéni és csoport érdekek, csak egymás rovására tudnak érvényesülni. Ebből alakulnak ki az érdektörekvések és konfliktusok. Azok a szükségleti igények válnak érdektörekvéssé, melyek konfliktusba kerülnek (harc, nézeteltérés, küzdelem).
2. A politikailag releváns egyéni érdektörekvések, éppen a más érdektörekvésekkel való konfliktusos természetükből következően, minden esetben a csoport- és közösségi viszonyokhoz kötődnek.Azonos érdekűek csoportosulnak, mivel a csoport érdekek hatékonyabban tudják kiszorítani az ellen egyéni érdeket, aminek sikere az egyéni érdek teljesüléséhez is vezet. Az egyéni érdekek, csoport, osztályérdekké integrálódnak, leválnak az egyénekről, de az egyén tudatában, mint egyéni érdekek tudatosulnak. Az integrálódásnál az egyéni érdek letisztul, pontosabbá válik, érzelmi elemek kiszűrődnek, összeűrösödik, és mint érdektörekvés jelenik meg. Az érdektörekvések egymásnak feszülnek. A demokrácia alapkövetelménye az egyéni érdekek integrálódása, mert így politikailag kezelhetővé válnak
3. Az érdekek az egyének szubjektumának részeként léteznek és funkcionálnak, ennyiben tehát az érdek a szubjektum összetevője.Az egyén szubjektív érdeke objektiválódásra törekszik. Ennek formái: pl. verbális kifejezések, igények, magatartás, politikai megfogalmazás, munkalassítás, plakátragasztás, politikai szervezet támogatása stb.
4. A „mi”-érdek minden esetben az „ők”-érdek konfliktusos kapcsolatában fogalmazódik meg.Az egyik csoport érdekeinek megfogalmazása felszínre hívja a vele szemben ható csoportérdeket. Ez elősegíti a köztük levő ellentmondás tisztázását, kiélezését, megszüntetését. Az ütközéssel együtt lejátszódik az érdekek integrálódás: egyéni, csoport, réteg, osztályérdekké összegződése. Az érdekintegrálódás legfőbb eszköze: a politikai szervezet. A közös érdek politikai azonosulást biztosít. A politikai szervezet, a szervezeti fegyvert adja tagjai kezébe, a saját egyéni érdek érvényesítésére, a konfliktusok végigharcolására.
36
5. Az érdektörekvések, érdekérvényesítési esélyeik megnövelése céljából a társadalomban kialakult hatalmi pozíciók megszerzésére törekednekA legjelentősebb érdektörekvések a legnagyobb hatalmi státuszok körül szerveződnek meg, mivel céljuk, hogy a döntések tartalmává váljanak, ezért ezeket meg kell nyerni céljaiknak.
6. Az érdektörekvések alapvető célja, hogy a nekik megfelelő tartalmú döntést érjék el a politikai rendszerben.Az érdektörekvések akkor tudnak hatékonyan visszahatni keletkezési színterükre, ha a politikai döntések tartalmává válnak, ha mint politikai akarati előírások fogalmazódnak meg. A politikai döntések mindig érdektartalmú, akarati elhatározások.
AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS TÍPUSAI
Spontán, burkolt, nem szabályozott érdekérvényesítésGyakran váratlanul, előkészület, és egyeztetés nélkül tőr ki. Gyakori formája a munkalassítás, teljesítmény visszatartás, munkabeszüntetés nélkül.
Tárgyalásos érdekképviselet és érdek érvényesítésTöbbnyire nagy, csoportok által alkalmazott eszköz. Nem szervezeti, de előkészített érdekérvényesítési akció, egyértelmű követelések megfogalmazásával. Gyakran képviselő, vagy tárgyaló delegációt választanak, de ezek megbízása eseti jellegű. Politikailag kezelhető, mert tárgyalásos eljárásra terelhető.
Szervezeti érdekérvényesítés A szakszervezetek, szakmai szövetségek, korporációk tömegekre támaszkodó érdekérvényesítő eszköze. Hivatásos politikusok, vagy választott, kinevezett vezetők, szakértők tárgyalásai zajlanak, intézményes érdekegyeztető formákban. Végső esete az előre tervezett sztrájk.
ÉrdeklobbizásProfesszionalista lobbik, vállalkozásként vállalják a döntések befolyásolását.
Informális érdekkijárásKözös érdekei által integrált szakmai, politika, területi, vagy egyéb csoport befolyásos képviselőinek érdekérvényesítő akciója és tevékenysége. Nem nyilvános, de hatékony lehet. Nehezen ellenõrizhető, ezért antidemokratikus.
Az állami (parlamenti, önkormányzati) érdekképviseletKözvetlen, nyilvános, szabályozott, integrált, testületi fórumokon megvalósuló eszköz. Nem az egyetlen és nem a leghatékonyabb, de nélkülözhetetlen érdekérvényesítési forma.
Irodalom:Bihari Mihály- Pokol Béla: Politológia, Universitas, 1992, 1999.
37
POLITIKAI ÉRTÉKEK
AZ ÉRTÉK FOGALMA ÉS FUNKCIÓI
ELSŐDLEGES POLITIKAI ÉRTÉKEK A DEMOKRÁCIÁKBAN
38
POLITIKAI ÉRTÉKEK
Az érték a filozófia és több társadalomtudomány legelvontabb tudományos kategóriája. Az értékek rendszert alkotnak, az egyes társadalmi alrendszerekhez kötődnek. Megkülönböztethetünk politikai értékeket, erkölcsi értékeket, vallási, jogi, stb. értékeket.Az érték a politikai magatartásokat, a politikai tagoltságot az érdek mellett leginkább meghatározó jelenség. Az érték bonyolult összetett fogalom, ezért csak ismérvei és funkciói határozhatók (Bihari-Pokol: 1992. 37.-158.) meg.
AZ ÉRTÉK FOGALMA ÉS FUNKCIÓI
1. Az érték választáson alapul, amelynek során tudatosan előnyben részesítünk valamit, valamivel szemben. (Pl.: a béke választása háborúval szemben.)
2. Az értékek, értékkategória-párokban fejezhetők ki és tudatosíthatók. (demokrácia- diktatúra, szabadság-elnyomás, humanizmus-embertelenség, korlátozott hatalom-abszolút hatalom, sajtószabadság-cenzúra stb.)
3. Az értékek funkciói többrétűek, együttesen érvényesülnek. Az értékek funkciói: magatartásbefolyásolók, értékmérceként szolgálnak, csoportintegrálók, életminőséget meghatározó funkciót töltenek be.
4. Az értékek "kell”- jellegű objektivációk. (normatív jellegűek, általános érvényüek, ismétlődően be kell tartani, be nem tartásuk szankciót von maga után.)
5. Az értékek megfogalmazói, fenntartói, hordozói és továbbadói: valóságos társadalmi csoportok és közösségek.
6. Az értékek társadalmi és történeti objektivációk. (emberi élet, szabadság, majd: biztonság, humanizmus, béke.)
7. Az értékek a mindennapi lét folyamataiban keletkeznek.
8. Az értékek rendszert alkotnak, kölcsönösen feltételezve egymást, összekapcsolódva más értékekkel. (A szabadság, vele szemben az elnyomás, a hatalmi önkény.)
ELSŐDLEGES POLITIKAI ÉRTÉKEK A DEMOKRÁCIÁKBAN Az egyenlőség, vele szemben a társadalmi és politikai egyenlőtlenség. A demokrácia, vele szemben a diktatúra. Az igazságosság, vele szemben az igazságtalanság. A humanizmus, vele szemben az embertelen politika. A béke, vele szemben a háború. A természetes emberi környezet, vele szemben a szennyezett környezet.
Irodalom:Bihari Mihály- Pokol Béla: Politológia, Universitas, 1992, 1999.
39
II. A POLITIKAELMÉLET FÖBB TÖRTÉNETI ETÁPJAI
ANTIKVITÁS
KÖZÉPKOR
RENESZANSZ
ÚJKOR
AZ IDEOLÓGIÁK KORA. - XIX. SZÁZAD
40
ANTIKVITÁS
A KOR POLITIKUMA
ARISZTOTELÉSZ
PLATON
41
II. A POLITIKAELMÉLET FŐBB TÖRTÉNETI ETÁPJAI
A politikaelméletek koruk társadalmi és politikai kérdéseiben foglalnak állást. A politikaelméletek gyakran filozófiai rendszerek részekéként fogalmazódtak meg, a középkor, a reneszánsz és a reformáció időszakában elválaszthatatlanok a vallási eszméktől, a polgári politikatudomány története pedig összefonódik a szociológia, pszichológia és az államtudományok történetével.
ANTIKVITÁS
A KOR POLITIKUMA
Az ógörög politikai hagyomány alapja a polisz. Az i.e. II. évezredben kialakult tulajdonviszonyokra az a jellemző, hogy a földet felosztották a polgárok magántulajdonára, és kommunális, városi földekre. A földmagántulajdon megszerzésének előfeltétele a közösséghez való tartozás. A föld-magántulajdonos a közös javakból, ezzel a közös döntés jogából, mint társtulajdonos a többiekkel együtt részesül. A közügyekben való részvétel lehetősége és kötelessége felkeltette az érdeklődést az állami és jogi kérdések iránt. Athén ie. V században rabszolgatartó demokrácia, a közrendű szabadok többsége által gyakorolt népuralom. A közdemokráciát a népgyűlés valósította meg, a hivatalokat választás és sorsolás kombinálásával töltötték be, a bíróság választott volt.Periklész: ..„törvényeink szerint mindenki egyenjogú… közügyeinket a szabadság szellemében intézzük”. E közügyek intézése a viták, vélemények ütközése révén zajlik. „..szerintünk a cselekvés legnagyobb akadálya nem a vitatkozás, hanem a tudásnak a hiánya, amelyre a cselekvést előkészítő vita során lehet szert tenni.”(In: Bayer:1998. 34.)A demokrácia légkörében alakul ki a kor szabad politikai gondolkodása.
PLATÓN
Platón (I. E. 427-347) alapvető politikai gondolatait Állam című művében fejti ki, amely az első, írásban is ránk maradt politikaelmélet. Témái: az állam morális célja, a politikai berendezkedés jobbá tétele, az állam, az ideális állam, a kor államszervezetei, az ideális, az igazságos, államforma, a törvényes és törvénytelen államformák, a jog szerepének értékelése a társadalom irányításában.Az alábbiakban alapvető politikai gondolatait vázoljuk fel. (Bayer:1998. 40.-49.,Paczolay-Szabó:1996. 26.-31., Platon:1984.)
Politika felfogása:A politikai tevékenység, lényege: az emberi tevékenység elkülönült ága. Az egyes tevékenységek felett uralkodik és irányítja őket, gondot visel az államügyekre, mindent a legmegfelelőbben összesző, működése a közre irányul.
Állam című műve: a tökéletesen berendezett állam utópiája. Úgy véli, hogy kora államai rosszul kormányozottak. A „gyalázatosan kormányzott” államokon csak az segíthet, ha a helyesen filozofálók kerülnek hatalomra, vagy pedig az államok vezetői rászánják magukat az igazi filozófiával való foglalkozásra.
42
Az ideális állam:Az állam létrehozója a szükséglet. Az állam a lélekrészeknek megfelelően három részre tagozódik.
Alsó réteg: földművesek, kézművesek. Lélekrészük a vágyakozás, erényük a józan mértéktartás. Feladatuk a szükséges javak megtermelése.
Az őrök: lélekrészük az indulat, erényük a bátorság. Ők hárítják el az államot fenyegető veszélyeket.
A vezetők: az értelem lélekrészének megfelelően, a bölcsesség erényével irányítják az államot.az államszervezet irányítására csak az képes, aki a megismerésben eljut a tökéletesig. (a filozófus)
A vezetőknek és az őröknek az állam zavartalan működése érdekében le kell mondaniuk a magántulajdonról és a családról. A tulajdon és a család helyébe a fogyasztási kommunizmus (a dolgozók termelte javakat kollektíven élik fel), valamint a nő és gyerek közösség lép. A család és magántulajdon béklyóitól megszabadulva ezek a rétegek kizárólag feladatukkal foglalkozhatnak.
Igazságosság: akkor valósul meg, ha a részek a maguk dolgát végzik: uralkodnak és szolgálnak egymásnak. Így nemcsak a népréteg külön boldog, hanem az egész állam (még a rabszolga is), és az igazságosságban megvalósul az állam létezésének célja.
Államformák:
Az ideális állam formája kétféle lehet. Ha egy vezetésre alkalmas férfi akad: monarchia ha több, arisztokrácia.
Romlott államformák:
Timokrácia: az arisztokrata állam működési zavarából jön létre, amikor a hatalom az őrök kezébe kerül, és bölcsek nem lehetnek vezetők.
Oligarchia: amikor a pénzimádat és a vagyonszerzés lesz az emberek fő célja, és a gazdagok lesznek a vezetők.
Demokrácia: A gazdagok elkorcsosulnak, és a szegények felülkerekednek, ellenlábasaikat megölik, vagy száműzik. A maradéknak egyenlően osztanak részt a jogokból. A vezetőket sorsolással választják. A részek közötti rend felbomlik, anarchia keletkezik. Kiporciózott egyenlősdi jön létre. Az emberek nem szükségszerű vágyak rabjai lesznek (mértéktelen szeretkezés, evés, ivás.) A káoszban a nép vezérért kiált. Megjelenik a népvezér. A népvezér kihasználva a tömegek esztelenségét, korlátlan uralomra tesz szert. Ez azonban szolgasághoz vezet. A legtúlzóbb szabadságból a legteljesebb, legkegyetlenebb szolgaság alakul ki.
A türannisz (a zsarnokság) a legrosszabb államforma.
43
Az államférfi: A dialógus az államvezetés művészetének és az uralkodó szerepének taglalásával foglalkozik. Az igazi, ezért korlátlan hatalmú uralkodó tulajdonságait tárgyalja. A biztos tudással rendelkező államférfi helyesebben irányítja, az állam életét, mint a törvények.
Törvények:Késői művében fenntartja alapgondolatát, hogy az állam célja az igazságosság és a boldogság, és ez csak a filozófusok vezetésével érhető el. Fontos szerepet tulajdonit az alkotmányoknak. Az állam vezetését a törvényekre és a jogra bízza: a jólét és fennmaradás, csak ott remélhető, ahol a törvény áll mindenki felett, és mindenki – a vezetők is – a törvény szolgái. A törvényhozás és igazságszolgáltatás olyan normáit állítja fel, melyek ma is érvényesek.
Jelentősége:
Állameszménye követökre és kritikusokra talál. A tudás, a megismerés a társadalomtökéletesedésének alapja, a tudás a társadalom és
politika vezető elve. Társadalom elméleti kiinduló pontja: a társadalom nem egyének halmaza, hanem
meghatározott helyzetű és funkciójú osztályokból áll, amelyek egymásra utaltak a társadalom harmonikus működése érdekében.
A jogilag szabályozott állam gondolata, a jogállam előfutára. Az első szociológus: a politikai berendezkedés gazdasági, intézményi, földrajzi hátterének
elemzése. A belső viszály oka a vagyoni különbség, ezért elkerülhetetlen a magántulajdon eltörlése. A társadalmi változások törvényszerűségeinek kutatása.
ARISZTOTELÉSZ Arisztotelész (i.e. 384-322) fő gondolatait a politikáról elsősorban a Politika című műve tartalmazza.Témái: az állam célja, a politikai berendezkedés jobbá tétele, 158 görög állam alkotmányának empirikus kutatása, elemző összehasonlító vizsgálata, az államtudomány tárgya, etika és politika, melyik a tökéletes alkotmány, melyik népnek milyen alkotmány megfelelő, az uralmi formák elvei. A következőkben politikaelméletének jellemző vonásait tekintjük át. (Arisztotelész:1969., Bayer:1998. 49.-59., Paczolay-Szabó:1996. 31.-37.)
POLITIKAELMÉLETÉNEK JELLEMZŐ VONÁSAI
Módszertana: Az empirikus módszert: a megfigyelést, az indukciót (következtetés egyedi esetekből az általánosra) alkalmazta a társadalom vizsgálatánál.
Politikum:A politika: a gyakorlat tudománya, mely a cselekvést szolgálja, célja a poliszban folyó élet helyes rendjének meghatározása. Az erről szóló tudomány, a politika tudománya a legfőbb és legnagyszerűbb tudomány a világon, mert ez határozza meg a boldog élet feltételeit a városállamban, a többi tudománynak is ez jelöli ki a poliszon belül elfoglalt helyét.
44
Az állam:Állam létrejötte: a különböző közösségek kialakulása és egyesülése nyomán jön létre, a természet rendje szerint. Először a férfi és nő társul a fajfenntartásra, majd úr-szolga viszony a biztonság érdekében, majd a minden napi szükségletre a háznép, majd az ennél többre hivatott falu. A több faluból álló közösség a városállam, melynek létrejöttének célja pusztán az élet, fennmaradásának célja a boldog élet. Az állam magasabb rendű minden közösségnél. „Az emberi boldogság összes formái a poliszban teljesedhetnek be…..Aki nem képes közösségben élni, vagy állat, vagy isten.” Az ember-és az értelmes beszéd képességénél fogva csakis az ember- természeténél fogva állami létre hivatott élőlény, aki tudja mi a jó és mi a rossz, igazságos és igazságtalan. Az ember az, aki képes közösség alkotásra (zoón politikon). Az egyes ember a benne rejlő lehetőséget, hogy ésszel és erénnyel éljen, csak az államban valósíthatja meg.
Ideális államAzt kutatta melyik államforma, biztosítja a városállam legmegfelelőbb rendjét. Ennek megválaszoláséhoz a konkrét történeti alkotmányok tapasztalataiból indul ki.
Államformák: Hat fő államformát különített el, a hatalmon levők száma és a hatalomgyakorlás célja szerint.
A királyság jó államforma, amit egy „uralkodásra alkalmas férfiú” kormányoz. A lényeg, hogy a király betart-e bizonyos írott, vagy íratlan szabályokat. Ha önkénye szerint kormányoz, türanosz lesz, és az államforma a türannisz.
Az arisztokrácia esetén egy kisebb nemes férfiakból álló csoporté a hatalom, akik a gazdagok közül valók és hatalmukat a köznépre tekintettel gyakorolják. Ha a vezetőkből hiányzik az erény, a kormányzás nincs tekintettel a köznépre, a vezetők megválasztásában a pénz dominál, az arisztokrácia oligarchiává alakul.
A demokrácia az egyenlőséget, a vagyontalan tömeg uralmát jelenti, ahol az osztályok jogaikban egyenlők. Az a legrosszabb, ha a vezetők kiválasztásában semmi szerepe nincs a rátermettségnek és sorsolják azokat, illetve, ha a választójogot minden szabad megkapja, mert a tömeg azt eladja és a demagógok hatása alá kerül.
A politeia a legnemesebb államforma, az arisztokrácia és a demokrácia keveréke. A középút állama, mely a középrétegekre támaszkodik. Ez vegyes államforma, egyesíti a többi előnyös tulajdonságait. Legboldogabb az erényszerinti élet, az erény pedig mindig a középút, a középúton járó élet a legboldogabb. Vagyoni állapotban is ér a legtöbbet. Az a politikai közösség a legjobb, amely a középosztályra támaszkodik. Ha legnépesebb a középosztály, akkor képes megakadályozni mind a szegények, mind a gazdagok túlkapásait. A középosztály uralma a mértékletességet, a stabilitást biztosítja.
45
Az államformák elveiAz államforma függ: a családok jellemzőitől, a vagyonosok, és a középosztály arányától, a foglalkozások megoszlásától. Az alkotórészek különbözősége szerint többféle rendszer lehetséges.
Alkotmány: az a rend, amely a vezetés kérdését szabályozza, ki gyakorolja a főhatalmat és mi a közösség célja.
Polgár: Szabad ember, aki részt vesz a politikában, képes arra, hogy parancsoljon és engedelmeskedjék, mikor milyen pozícióban van.
Időtálló felismerései:
Empirikus módszertana iskolát teremt. A jó állami berendezkedés feltétele a harmonikus egyensúly, az egyenlőség és
egyenlőtlenség középmértéke. A politikában semmi sem abszolutizálható, mindent tényszerűen és összefüggéseiben kell
vizsgálni. A valóságban mindig rejlik további lehetőség, és minden lehetőség valamiképp
ténylegesség is. A politikai rendszerek, az államformákat szisztematikus osztályozásával mintát teremt. Elkülöníti az egyes állami funkciókat (tanácskozó testület, vezető hivatalnoki kar, igazság
szolgáltatás).
Irodalom:Arisztotelész: Politika, Gondolat, 1969Bayer József: A politikai gondolkodás története, Osiris, 1998Paczolay Péter-Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása, Korona, 1996Platon: Összes művei, Európa, 1984.
46
A KÖZÉPKOR. A KÖZÉPKOR POLITIKAELMÉLETEI
A KOR POLITIKUMA
A POLITKAELMÉLET JELLEMZŐI
A POLITIKAIELMÉLET FŐ TÉMÁI
A POLITIKAELMÉLET VÁLASZAI
A KERESZTÉNYSÉG POLITIKAI TANÍTÁSAI
GELASAIUS PÁPA
SZENT ÁGOSTON
AQINÓI SZENT TAMÁS
MARSILIUS
RENESZANSZ (XIV.-XVI. sz.)
A KOR POLITIKUMA
MACHIAVELLI: „A FEJEDELEM"
MACHIAVELLI POLITIKAELMÉLETI JELENTŐSÉGE
A SZUVERENITÁSA ELMÉLETE. BODIN
47
A KÖZÉPKOR POLIKAELMÉLETEIAz alábbiakban a középkori politikai gondolkodás főbb vonulatait és jellemzőit. (Bayer:1998. 75-88. Paczolay-Szabó:1996. 37.-52.) tekintjük át.
A KOR POLITIKUMA
A társadalmi és politikai közösség egybeesik. A közszféra eltűnik, a közhatalmi jogosultságok és funkciók a magánviszonyok elemeivé
válnak (földesúr-jobbágy). A politika és a vallás teljesen összefonódott. Az egyház része volt a közrendnek. A korai szakaszban politikailag széttöredezett Nyugaton az egyház marad az egyetlen
működő univerzális hatalom. Az erkölcsök betartásáról a világi uralkodó köteles gondoskodni. Az alattvalók polgári kötelessége a vallási kötelezettség teljesítése, hithűség, jámborság. A keresztények mind egy hatalmas államközösséget alkottak, melynek megvoltak –a
világi hatalomhoz hasonlóan- saját törvényei, alkalmazottai, büntetőeszközei, kiváltságai. A politikát írástudatlanság és elfogadott szokások uralják.
A POLITIKAELMÉLET JELLEMZŐI
Összefüggő, koherens politikaelmélet nincs. A politikaelmélet vallási és jogi köntösben jelenik meg. A politikaelméleti művek tartalmukban vallási jellegűek, és egyházi személyek alkotásai. Az egyes királyságokat az univerzális kereszténység fogalmával határozzák meg. A politikaelmélet napi politikai célokat szolgáló érveket ad. Jellemző a politikai gondolkodásnak keresztény szemlélete. Nincs állam fogalom. A politika fogalma a tizenharmadik században jelenik meg.
A POLITIKAELMÉLET FŐ TÉMÁI
A politikai (világi) hatalom és intézményrendszer eredete és célja. A világi és egyházi hatalom viszonya.
A POLITIKAELMÉLET VÁLASZAI
A hatalom:a. A hatalom felülről Istentől származik, attól a királyra, ezen keresztül az alattvalókra
száll át. A politikai hatalmat erkölcsi szereppel ruházták fel.b. A hatalom a közösségtől (gyülekezet, nép) származik.
A világi és egyházi hatalom viszonya:a. Az egyházi hatalom elsődleges, a világi hatalom másodlagos.b. A világi hatalom elsődleges, az egyházi hatalom másodlagos.c. Egyenrangúak.
48
A KERESZTÉNYSÉG POLITIKAI TANÍTÁSAI
A korai keresztény egyházatyák tanítása két tételen alapult: Az államhatalom isteni eredetén és azon, hogy az állam célja az igazságosság megvalósítása.
Gelasaius pápa. V. sz. "két kard""…..két tekintély uralkodik a világ felett, a megszentelt papi tekintély és a királyi hatalom.”A papok felelőssége nagyobb, mert az utolsó ítéletkor nekik kell felelni az emberek királyainak tetteiért. A császári hivatalt Isten tartja a kezében, s bár a papok a közrend érdekében engedelmeskednek a császári törvényeknek, a császár engedelmességgel tartozik a klérusnak, melynek feladata a szent misztériumok őrzése és kiszolgálása. Két kard kormányozza a világot, és lelki hatalom a világi hatalom felett áll.
Szent Ágoston: (V sz.) Az emberi intézmények (állam rabszolgaság, a tulajdon) a bűnbeesés következménye. Az ember, ez a bukott lény nem cselekedhet jól korlátok híján. Szükség van törvényre, hogy a jóság ösvényén tartson minket. Isten tekintélyen kívül nincs más végső tekintély. Isten elrendelte, hogy legyenek alárendelt világi tekintélyek, ezeknek kell az igazságot átültetni a gyakorlatba. A kormányok Isten rendelései, célja a világi béke megőrzése. A keresztényeknek kötelezettségei vannak az állammal szemben (közhivatal vállalása, háború). A világi intézményeket az igazságosságnak és a kereszténységnek kell áthatnia. Ha az igazságosság hiányzik, az állam nem egyéb, mint nagystílű bűnbanda.
Aqinói Szent Tamás: (1225-1274)Az arisztotelészi társadalom felfogást összekapcsolja a keresztény világképpel. A politika, a polgár, az állam fogalmát átveszi Arisztotelésztől Az állam nem a bűn megjelenése, természetből eredő, lehet jó is. Az állam feladata: a társadalom rendjének biztosítása, ez teszi lehetővé, hogy a közösség elérje végső célját, az istent. A fejedelem hatalma istentől származik, ha visszaél hatalmával, a nép megtagadhatja az engedelmességet. Az egyes államok nem függetlenek, mind része isten államának.
Marsilius:(1280-1342)A hatalom forrása maga a nép, a városállamon belül is. A nép többségének törvényei határozzák meg a közösség életét (eretnek felfogás). Teóriáját az egyházra is kiterjesztette. A népek közössége irányíthatja az egyházat. Az egyház az állami és világi hatalomnak alárendelt. Nem a pápáé a hatalom, hanem a hívek közösségéé. Megjelenik az egyházon belüli demokrácia, a zsinati mozgalom gondolata.
Irodalom:Bayer József: A politikai gondolkodás története, Osiris, 1998Paczolay Péter-Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása, Korona, 1996
49
RENESZÁNSZ (XIV.-XVI. sz.)
A KOR POLITIKUMA
A reneszánsz kifejezés az antikvitás, újjászületésére utal, de a polgári törekvések is megjelennek. A kor jellemzője az egyéni szabadságra, az életörömre törekvés. Politikai elmélete az itáliai félszigethez kapcsolódik. Az abszolutista államokban az erősödő városi polgárság nemesség feletti győzelme, a polgári fejlődés alapjait teremtette meg. A városállamok polgárainak nem volt szüksége központosított hatalomra, megmaradtak a városállami keretek.A politika új vonásai: A politika eddig szűk réteg kiváltsága volt. A kor kérdése: miként őrizhető meg a szabadság külsőleg, belsőleg. Nem a jó uralkodó, hanem az intézmények garantálják a jó életet. A reneszánszban megjelenik a politikával való hivatásszerű foglalkozás. Megjelenik a politikában felmerülő elméleti és gyakorlati kérdéseket megfigyelésekre
alapozottan, sajátos módszerekkel, operatív módon vizsgáló embertípus a homo politicus.
MACHIAVELLI: „A FEJEDELEM"
A fejedelem című mű (1513) (Machiavelli:1978.) a politika öntörvényű világát feltáró modern politikatudomány egyik alapítójává teszi Machiavellit.
Az egyik Medici uralkodó herceghez címzett, tanácsadás formában írt politikai tanulmány, az újkori politikai hatalom alapelveit, az uralomgyakorlás technikáit fogalmazza meg. (Machiavelli:1978., Bayer:1998. 85.-88. Paczolay-Szabó:1996. 61.-68., Paczolay.1998. 34.-68.)
Módszere: A „van” világának vizsgálata, nem a „mi legyen” „hogyan kellene cselekedni elmélkedés. A politika meghatározott törvények szerint alakul. A törvények felismerésének és a hatékony cselekvés feltétele az előítéletek nélküli megfigyelés és vizsgálódás.
A politika: A politika, a hatalom birtoklása és az alattvalók jólétének szolgálata, a célszerűség, az ésszerűség, a hasznosság gyakorlásának a világa. A politika az érzelem nélküli, józan hatalomgyakorlás rendszere.
A kormányzás művészetéhez megkívánt képességek, tulajdonságok:A jóság és etikai követelmények érvényre juttatása a politikai cselekvésben hiba. A fejedelemnek a politika öntörvényeit kell követni ahhoz, hogy eredményes legyen. A mérce: a politikai hasznosság: a fejedelemnek, ha a hatalom megóvása úgy kívánja, gonosznak kell lennie. A cselekvés mércéje a végcél. A földi, és emberi értékeket hirdeti, a vallás csak a kormányzás hasznos eszköze. Az erőszak szükségszerű: „Az újítók bukásra itéltetettek, ha tervüket fegyvertelen prófétaként hajtják végre.” Az értékek megjelenésének és a célok elérésének döntő eszköze, az erőszak. A fejedelem leglényegesebb tulajdonsága a „virtu”.
50
A virtu: A politikai cselekvést tápláló erő, a politikus akarata, nem erény. Olyan tulajdonság, amelynek lényege: a körülményekhez való alkalmazkodás, a változó helyzet felismerése, az ahhoz igazított cselekvés, Az idő változásait követő eljárás.
Mikor legyen erkölcsös a fejedelem? Amikor a körülmények és az érdeke (a politika érdeke) úgy kívánja, amikor az erkölcs szerint cselekedni hatékonyabb.
A politika és morál: A politikának semmi köze az erkölcshöz. A politikában hasznosságról, károsról, fölöslegesről van szó. A politikusnak bűnöket nem, csak hibákat lehet szemére vetni.
MACHIAVELLI POLITIKAELMÉLETI JELENTŐSÉGE (Paczolay: 1998. 68.)
A politika önálló, autonóm, elkülönült szféra, saját törvényekkel és értékekkel rendelkezik
A politika a közösségek kormányzásának törvényszerűségeivel foglalkozik. Módszere az előfeltételek nélküli, realista megfigyelés a történelmi és kortárs
tapasztalatok alapján. Gyakorlati eredménye a hatalmi viszonyokban tanúsítandó hatékony magatartás
technikájának a megfogalmazása. A politika önállósága és az állam fogalmi előkészítése: a politika a közösség
kormányzásának művészete, mestersége. Ez a mesterség a morális eszmények helyett a reális, a valódi törvényszerűségekre
támaszkodva lehet csak eredményes. A politikai közösséget irányító hatalom (állam) működését befolyásoló, jellemzők,
meghatározó törvényszerűségek autonóm tárgyként történő leírását adja.
Irodalom:Bayer József: A politikai gondolkodás története, Osiris, 1998.Machiavelli, N: Művei. I.-II., Európa, 1978.Paczolay Péter: Államelmélet I. Machiavelli és az államfogalom születése, Korona, 1998Paczolay Péter-Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása, Korona, 1996
A SZUVERENITÁS ELMÉLETE
BODIN (1530-1596).A kor politikaelméleti alapproblémája egy erős nemzeti hatalom felépítése és legitimációja, szemben a feudális anarchia, a polgárháborúk, az önkény állapotával. A korszak kérdése, hogyan lehet olyan erős hatalmat létrehozni, amely biztosítja a rendet, megszünteti a magánháborúkat, a politikai és vallási csoportok közötti harcokat, és megteremti a békés polgári fejlődés feltételeit. (Bayer:1998. 104.)
Bodin „Hat könyv a köztársaságról” című fő művében (Bodin:1987.) fejti ki a szuverén hatalom elméletét. Elmélete a kor alkotmányos, politikai és jogi kérdéseit vizsgáló elmélet, az állami főhatalomnak jogi kategóriákkal történő leírása.
51
A szuverenitás fogalma az állammal kapcsolódik össze: „Az állam több családnak és az ő közös ügyeiknek jogszerű kormányzata szuverén hatalommal.”(Bodin:1987. 73.-74.)„A szuverenitás egy állam állandó és abszolút hatalma….azaz a parancsolás legfőbb hatalma.” (uo.)„Ez a hatalom abszolút és szuverén, mivel nincs más feltételhez kötve, mint amit Isten és a természet törvénye parancsol”.(uo.78.)
„A szuverenitás birtokosai tehát semmiképpen sem lehetnek alárendelve senki más parancsolatának; elengedhetetlen, hogy törvényt írhassanak elő az alattvalóknak, hogy eltörölhessék, és megsemmisíthessék a szükségtelen törvényeket, és újakat alkothassanak…..az uralkodó fel van mentve a törvények hatalma alól; a törvény szó latinul a szuverenitás birtokosának parancs-kibocsátási jogát is tartalmazza” (Uo.)
Az uralkodó saját törvényeinek sincs alávetve, megváltoztathatja meghozott döntéseit: „Ezért is szerepel a rendeletek és utasítások végén ez: mert nekünk így tetszik…A szuverén uralkodó törvényei….pusztán az ő szabad akaratától függenek.”(Uo. 80.). A szuverén csak Istennek tartozik elszámolással, hatalmát csak isteni és természeti törvény korlátozhatja.
A szuverenitás: Egy közösségben, állampolgárok és alattvalók felett gyakorolt, legmagasabb, abszolút és örökös hatalom. Az abszolút elem azt jelenti, hogy független minden külső és belső hatalomtól. A szuverenitás egy állam állandó és abszolút hatalma.
A szuverenitás jegyei: Az összes jogrendszer szükségszerű jellemzője, az összes nemzetek jogának alapelvei. (Uo. 119.)
1. A törvényhozás és a törvények eltörlése, módosítása.2. A hadüzenet és békekötés joga, szövetségek kötése és felbontása.3. A magasabb tisztségviselők kinevezése, és leváltása.4. A legfőbb bírói fórum.5. A kegyelmezés, amnesztia joga.6. A hódolat fogadása, az alattvalói és hűségeskü betartatásának joga.7. Pénzkibocsátás és értékének meghatározása.8. A súlyok és mértékegységek meghatározása.9. A közterhek és rendkívüli adók kivetése.
Ezeket a jogokat ma „kizárólagos állami hatásköröknek nevezzük, azaz egy állam szuverén, ha ezeket a jogokat birtokolja. A jogok a modern demokráciákban több testület között oszlanak meg, a szuverén különböző szervei együtt gyakorolják az oszthatatlan állami főhatalmat, amely teljes, korlátozhatatlan, egyetemes, és egységes.
Irodalom:Bodin, J: Az államról. (Válogatás), Gondolat, 1987.Bayer József: A politikai gondolkodás története, Osiris, 1998.
52
ÚJKOR.
A XVII. – XVII. SZÁZAD POLITIKAELMÉLETEI
A KOR POLITIKUMA
A POLITIKAELMÉLET IRÁNYZATAI
SZERZŐDÉSELMÉLETEK
HOBBES
LOCKE
ROUSSEAU
TÖRTÉNETI – INTÉZMÉNYI IRÁNYZAT
MONTESQUIEU
53
ÚJKOR. A XVII. – XVII. SZÁZAD POLITIKAELMÉLETEI
A KOR POLITIKUMAA politikaelméletek hátterét, témáit, a kor alapproblémái, történelmi eseményei, intézményi változási, szellemi irányzatai adják. (Bayer.1998. 99.-167., Paczolay-Szabó:1996. 73.-112.)A kor alapproblémája a kezdetben az abszolutista államok keretei között lassan, majd ezek megdöntésével, a társadalmi politikai berendezkedés forradalmasításával zajló polgárosodás.Az angol polgári forradalom (a „szabadság forradalma”), melyben a rendek előjogainak védelme és a vallási vita kerül előtérbe. A parlamentáris berendezkedés a rendi jellegű intézményekből jön létre. Kialakul az alkotmányos monarchia: (1689. Jognyilatkozat (Bill of Rights): törvényeket a választott parlament hozza, hadi és pénzügyekben a parlament dönt, a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése, létre kell hozni a független bíróságot, a király köteles időnként összehívni a parlamentet. A király egyszemélyű hatalom, de vétójoga van csak, nem igazi ellenerő. Később kialakul a miniszteri felelősség elve.)A francia forradalom: („Az egyenlőség forradalma”). A polgárságot politikai eszmék vezetik a forradalomban. (1789. aug. 26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata: - alapelvek egy majdani alkotmányhoz, a feudalizmus felbomlása: egyenlőnek születés, különbség a hasznosság, polgárjogok: szabadság, tulajdon, biztonság, elnyomással való szembenállás, népszuverenitás, szabadság - ami másnak nem árt, csak a törvény korlátozza, választójog cenzus alapján, polgár az, akinek tulajdona van, vallásszabadság, szólás- és sajtószabadság, karhatalom és közigazgatás a jogok biztosítására, tulajdonjog szent és sérthetetlen.)A forradalom fejlődése az alkotmányos monarchiától a diktatúrába átcsapó radikális demokrácián át a bonapartizmusig vezetett, megelőlegezve a 19. századi politikai berendezkedések alaptípusait. A forradalmak az új típusú, polgári jellegű politikai berendezkedés alapjait rakták le.
Kialakulnak a polgári demokrácia alapintézményei:A kollektív rendi képviselet helyett egyénekre épülő képviselet.Az abszolutista önkénnyel szemben deklarált szabadságjogok.A szuverénuralkodó helyett népszuverenitás.Rendi egyenlőség helyett politikai egyenlőség.A korszakban kialakul a parlamentarizmus, a hatalommegosztás. Megjelennek a polgári politika irányzatainak kezdeményei: a liberalizmus, a konzervativizmus és a nacionalizmus gyökerei, az eltérő, alternatív politikai irányzatok. Lezajlik a modern nemzetállamok születése.
A politikaelméletre ható szellemi irányzatokFelvilágosodás: Angliában születik. A polgári gondolkodók hisznek a tapasztalatra támaszkodó ész mindenhatóságában. A gondolkodás természettudományos módszertani előzményei: a megfigyelés, a kísérlet, az egységes fizikai világkép. Teret nyer az a felismerés, hogy a világegyetem világos törvények alapján működik, ezért az ember alkotta törvényeknek összhangban kell lenniük a természeti törvényekkel. A felvilágosodás gondolkodóinak műveiben fellelhető a hagyományos értékrend elleni támadás, a feudális viszonyok és az egyház bírálata, tolerancia hirdetése, minden kényszerítés, állami ellenőrzés elutasítása. Megjelenik az emberi ész korlátlan erejébe vetett hit: a felvilágosodás által megvalósul az emberiség tökéletesedése: a születési előjogoktól mentes, politikai egyenlőséget megteremtő társadalom.
54
Természetjogi gondolkodás:Az ember képes megismerni a természet törvényeit. Az ész elvei és természet törvényei azonosak. Ezek szembeállíthatók a feudális rend ésszerűtlen törvényeivel. A természetjog az értelem parancsa, és nem Isten parancsa. De a teremtő befolyásolja az emberi értelmet, az isteni jog a természetjog felett áll. A természetjog olyannyira állandó, hogy még Isten sem változtathatja meg.
Reformáció:A reformátorok támadták az egyházat gazdagságáért, a világi ügyekben való elmerüléséért. Támadták az egyházi hierarchiát, amely a hívő ember és Isten közé tolakodott. Az emberek eredendő egyenlőségét hirdeti, hangsúlyozza a személyi méltóságot, a szabadsággal együtt járó felelősséget, az egyéni döntéseket. A reformáció az új polgári tudatosság hordozója.
A politikaelmélet témái
Az új polgári berendezkedés legitimálása. Politikaelméleti szintű megfogalmazása az abszolút hatalomnak A liberális parlamenti rendszer teóriája. Az egyes intézmények elválasztása. Pártok, képviselői csoportosulások kérdése. Szabadság, egyenlőség, tulajdon, biztonság. Elnyomással szembeni ellenállás. Lelkiismereti és vallásszabadság. Véleménynyilvánítás szabadsága. A tulajdonosi individualizmus értékrendje. Nemzet, állam, politikai hatalom. A többségi, közvetlen demokrácia elvei. A tulajdon szentsége.
A politikaelmélet főbb irányzatai Szerződéselméletek Történeti – intézményi irányzat
A SZERZŐDÉSELMÉLETEKA szerződéselméletek (Bayer:1998. 108.-135., Paczolay-Szabó:1996. 73.-89.) megfogalmazzák a polgári berendezkedés alternatíváit, eltérő politikai modelleket írnak le az abszolutista megoldástól a képviseleti demokráciáig.A szerződés elmélet alapján a XVII-XVIII. századi politikaelmélet spekulatív választ adott a társadalom és az állam eredetére, érveket nyújtott a politikai kötelességek és jogok magyarázatához. A szerződéselméletek alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. A bizonytalan körülmények és a kiszolgáltatottság arra indítja az embereket, hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat, illetőleg az államot, biztonságuk érdekében lemondva természetes jogaikról, vagy azok egy részéről. Ettől eltér az alávetési szerződés fogalma, melyet a társadalomban, vagy államban élő emberek az uralkodóval, a kormányzattal kötnek szerződést. A nép engedelmességet ígér, az uralkodó pedig jó kormányzást és biztonságot, amennyiben megszegi a nép, elmozdítja. E kettős szerződést jól lehetett használni úgy az abszolút uralkodó hatalmának alátámasztására, (Hobbes), mint a kormányzat megbízás jellegének,(a parlamentarizmus igazolása, a többség, a képviselet, a kormányzat, hatalommegosztás, ellenállás joga, szabályozott polgári jogok) (Locke), mint a népszuverenitásnak igazolására (Rousseau)
55
A SZERZŐDÉSELMÉLETEK
1. A szerződéselméletek általában: Az egyének és a hatalom viszonyának legitimációját keresik. Azt, hogy mi az egyének kötelezettségeinek legitimációs bázisa. A szerződéselméletek alapkonfliktusa az egyének szabadsága és az uralkodó hatalma
(mint két alapérték) egymáshoz való viszonya.2. A reformáció szerződéselmélete szerint:
Az uralkodó hatalma nem tisztán isteni eredetű; az uralkodót szerződésszerű kötelezettségek is terhelik a néppel szemben.
Ha e kötelezettségeit az uralkodó megszegi, a népnek joga van vele szembeszállni.
3. Hobbes (1588-1679) szerződéselmélete (Leviatán, 1651. Hobbes:1970) (a hatalom abszolút jellegű)
A hatalomnak prioritása van a szabadsággal szemben, ugyanis: A kezdeti természeti állapotban az emberek egymástól elszigetelten éltek. Az elszigeteltség következménye volt a „mindenki harca mindenki ellen.” Az állandó háború természetes következménye volt a béke utáni igény megjelenése. Ennek eredménye az emberek által kötött „szerződés” a békés közösségi életről. A szerződésben a nép teljes szuverenitását ruházta át a hatalom gyakorlójára (az
uralkodóra). Az így létrejött hatalom teljes, oszthatatlan (hiszen több, hatalmi központ esetén a
természeti, háborús állapot térne vissza) és végleges (az átruházott jogok visszavonhatatlanok).
A szerződéssel létrejött abszolút uralkodói hatalom egyetlen korlátja, hogy a gazdaságra és a tulajdonra nem terjed ki. Az uralkodó és az alattvalók közé közbeiktatódik a jog.
4. Locke (1632-1704) szerződéselmélete (Két értelezés a kormányzatról, 1690. Locke:1986.) szerint: (a hatalom korlátozott)
A) A szerződés létrejötte: A kezdeti természeti állapotban az emberek egymástól függetlenül, békében éltek. 3 alap értékkel rendelkeztek: az élettel, a szabadsággal és a tulajdonnal. A 3 érték közül a tulajdon terjed túl az egyén személyén (pl.: föld) a tulajdon vitákhoz
vezetett. Mivel külön vitarendező fórum nem volt, a tulajdon megvédése önvédelemmel történt. A döntő szerv hiánya és az ököljog uralma az oka a kormányzatok felállításának. Az egyének és a kormányzati (vitarendező és rendfenntartó) szerv közötti szerződés
célja korlátozott. A szerződés alapján létrejött kormányzati hatalom sem abszolút jellegű (korlátozott),
ennek ellenére létrejöttének célját tökéletesen be tudja tölteni.B) A szerződés tartalma:a) A szerződésben a polgárok:
Lemondanak az önbíráskodás és a büntetés jogáról, és részlegesen lemondanak az önvédelem jogáról (a védelem jogát részben átengedik
az államnak).
56
b) a szerződés feltételei (a szerződés inkább megbízás jellegű, nem feltétlen): Ha a kormányzat feladatait (az egyén életének, szabadságának és tulajdonának
védelme) nem teljesíti, a szerződés visszavonható. A (vitarendezésre létrejött) kormányzat és a nép közötti vitában a nép jogosult dönteni a kormányzat hatalmának vannak intézményes korlátjai is:
c) a képviseleti elv Kialakulásának indoka, hogy a polgárok (a távolság és elfoglaltságuk miatt) nem
tudták személyesen gyakorolni politikai jogaikat. A képviseleti rendszer megoldotta a jogok gyakorlásának problémáját és viszonylag
egységes kormányzást tett lehetővé.
d) a jogállamiság kritériumainak megfelelően a törvényhozás korlátjai: A törvényhozás nem rendelkezhet önkényesen a polgárok életével és vagyonával. A törvényhozás senki vagyonát sem vonhatja el beleegyezése. A törvényhozásnak a polgárok számára megismerhető törvényeket kell hoznia. A törvényhozás hatalmát nem ruházhatja át más szervre (pl.: a végrehajtó hatalomra).
e) a hatalom megosztásának elve Bodin-nel és Hobbes-szal szemben, Locke szerint nem értelmetlen. Locke a törvényhozó és a végrehajtó hatalom megosztását tartotta fontosnak, Ugyanis a hatalom birtoklása a hatalommal való visszaéléshez vezethet; és minél több
hatalom van egy személy kezében, annál nagyobb a késztetés a visszaélésre.
5. Rousseau(1712-1778) szerződéselmélete (Társadalmi szerződésről (1672), Rousseau:1978.) szerint:A) A természeti állapot:
Ellentétben a korábbi elméletekkel nem háborús / csupán viszonylag békés állapot volt.
A természeti állapotban az emberek ugyan magányosan, de teljes szabadságban éltek. Mivel az emberek között semmiféle viszony sem volt, nem lehetett köztük konfliktus
sem. A „paradicsomi állapot” az emberek közti kapcsolatok (család, társadalom, stb.)
kialakulásával szűnt meg. A törvényes hatalom kialakulását a magántulajdon megjelenése tette szükségessé. A magántulajdon miatt megjelenő törvényes hatalom önkényuralommá vált.
B) A szabadságról: Rousseau elképzelése szerint: az emberek szabadnak születnek, de a társadalomban
szolgává válnak. Az emberek alapvetően szabadok, ha az általuk egyhangúan elfogadott törvények
szerint élhetnek (pl.: az athéni demokráciában). Ha nincs a társadalom minden tagjának egy közös akarata, akkor a szabadság a
mindenki érdekeit képviselő általános akarat léte esetén valósulhat meg. Az általános akarat a mindenki felett álló közjót megvalósító akaratot jelenti. A törvényhozás nem más, mint az általános akarat többség általi felismerése és
(törvényben történő) rögzítése. Az általános akaratot fel nem ismerő kisebbséget kényszeríteni kell a szabadságra, meg
kell akadályozni, hogy a többség érdekeit képviselő általános akarat ellen lépjen fel.
57
Ennek alapja, hogy az általános akarat a nép szuverenitásán (hatalmán) és szabad döntésén alapul.
C) A képviseleti rendszerről: A Locke által ideálisnak tartott képviseleti rendszert Rousseau elveti mondván, hogy: A választó csak a választás pillanatában szabad, de a két választás között már
kiszolgáltatott. Rousseau szerint: az egyéneknek közvetlenül kell részt venniük a döntések
meghozatalában, mert csak akkor tekinthetők szabadnak. A döntések tehát szabadon születnek, de megszületésüktől kezdve már mindenkire
nézve kötelező erejűek.
D) A népszuverenitásról: Boden szerint a szuverenitás egy a néptől funkcionálisan elkülönülő és a nép felett álló
hatalmat jelent. Rousseau szerint: a szuverenitás valóban egy felettes főhatalom, mely hatalomnak
mindenkinek engedelmeskednie kell, de ez a hatalom maga a nép: maga a nép a szuverén. A nép főhatalmát a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmon keresztül gyakorolja.
TÖRTÉNETI – INTÉZMÉNYI IRÁNYZAT
Az irányzatok az intézményeket nem spekulatív módon, hanem tapasztalati úton, a tényeket összehasonlítva vizsgálták. A politikai intézmények történeti fejlődésének, és e fejlődés mozgatórugóinak vizsgálata az irányzatot a modern politika előfutárává avatja.(Paczolay-Szabó:1996.89.)
Montesquieu (1689-1755) – „A törvények szelleméről”(1748) című művében politikai szokásokat, intézményeket tanulmányozta. Az angol politikai berendezkedés tanulságaiból szűri le a hatalommegosztásnak a demokratikus államok normájává vált elvét.(Montesquieu:1962, Paczolay-Szabó:1996.89.-90, Bayer:1998. 132.-135.)
Módszere: történeti és intézményi fejlődés, az empirikus megfigyelés, a környezeti tényezők szerepének hangsúlyozása. A jogi és alkotmányos intézmények előtérbe állítása. A törvények szellemét a szociológiailag ható tényezők: a nemzet sajátossága, a kormányzat vezérelve, természeti körülmények, lakosság száma, éghajlat, szokások, vallás, erkölcs.
58
AZ EGYMÁST EGYENSÚLYOZÓ HATALMAK ELMÉLETE:
A hatalommegosztás alapjaA hatalmat csak egy másik hatalom korlátozhatja és ellenőrizheti. „ A szabadság biztosítása csak az által történhet, ha az államon belül nem egyetlen kézben összpontosul minden hatalom….Erőtlen jó szándék kevés ahhoz, hogy megakadályozza a hatalmi túlkapásokat.”(Montesquieu:1962. 312.)
Hatalmi ágak„Minden államban háromféle hatalom van”
„törvényhozó hatalom”: „..által a fejedelem és a hatóság bizonyos időre, vagy egyszer és mindenkorra törvényeket alkot, vagy módosítja, eltörli a fennálló törvényeket”
„az állam végrehajtó hatalma”: „A fejedelem békét köt, vagy háborút indít, követeket küld, vagy fogad, fenntartja az állambiztonságot és megelőzi az ellenséges betöréseket.”
„A polgári jog alá tartozó bírói hatalom”.”…a fejedelem megbünteti a bűncselekményeket, vagy ítélkezik a magánosok jogvitáiban.”(Uo.313 .)
A szétválasztás indoka„Ha a törvényhozói hatalom és a végrehajtói hatalom ugyanabban a személyben, vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó, vagy testület zsarnoki törvényeket fog hozni, azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.””Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódnék, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró törvényhozó is volna”
„Ha a bírói hatalom a végrehajtói hatalomhoz kapcsolódnék, bírónak elnyomó hatalma lenne.”
„De mindez elvesznék, akkor, ha ugyanaz az ember, vagy főembereknek, nemeseknek, vagy népnek ugyanaz a testülete gyakorolná ezt a három hatalmat, vagyis a törvényhozó hatalmát, a közhatalom végrehajtásának hatalmát, és a magánosok bűncselekményének, vagy jogvitái feletti ítélkezés hatalmát.”(Uo.313.-314.)
A hatalommegosztás: A szabadság objektív technikája, melynek hiánya zsarnoki uralomhoz vezet.
Irodalom:Bayer József: A politikai gondolkodás története, Osiris, 1998.-Hobbes, T: Leviatán vagy az egyházi és világi állam anyaga, formája és hatalma, Helikon, 1970.Locke, J: Értekezés a polgári kormányzatról, igazi eredetéről, hatásköréről és céljairól, Gondolat, 1986.Montesquieau, C. S.: A törvények szelleméről, 1.-2. Akadémia, 1962.Paczolay Péter-Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása, Korona, 1996Rousseau, J: Értekezések és filozófiai levelek, Helikon, 1978.
59
AZ IDEOLÓGIÁK KORA. A XIX. SZÁZAD POLITIKAELMÉLETEI
A MODERN IDEOLÓGIÁK
A KOR POLITIKUMA
A MODERN IDEOLÓGIÁK
LIBERALIZMUS
SZELLEMI GYÖKEREK
A LIBERALIZMUS DOGMATIKÁJA
KONZERVATIVIZMUS
SZELLEMI GYÖKEREK
A KONZERVATIVIZMUS DOGMATIKÁJA
A LIBERALIZMUS ÉS A KONZERVATIVIZMUS
ÖSSZEHASONLÍTÁSA
SZOCIALIZMUS
SZELLEMI GYÖKEREK
A SZOCIALIZMUS DOGMATIKÁJA
A LIBERALIZMUS, A KONZERVATIVIZMUS ÉS A
SZOCIALIZMUS ÖSSZEHASONLÍTÁSA
SZELLEMI ÁRAMLATOK
NACIONALIZMUS
ANARCHIZMUS
POPULIZMUS
60
AZ IDEOLÓGIÁK KORA. POLITIKAELMÉLET A XIX. SZÁZADBAN
A KOR POLITIKUMAA kor problémáit (Paczolay-Szabó:1996.123.-125.)a politikai forradalmak és az ipari forradalmak vetik fel, a modern politikai rendszer kialakulásával összefüggő kérdések.XIX.. század végére bekövetkező illetve kiteljesedő gazdasági és társadalmi változások: A gazdaság terén az ipari forradalom elsősorban a nehézipar, a közlekedés és a távközlés forradalmi átalakulását jelenti. A nemzetközi nagykereskedelem kialakulása és az új aranylelőhelyek felfedezése óriási lendületet ad a gazdasági fejlődésnek.
A kapitalista fejlődés legfontosabb jellemzői: A gazdaság integráló elvévé a piac válik:A tőkés gazdaságban a piac válik a gazdaság integrálójává és szabályozójává. Azt kell termelni, amit a legjobb áron lehet értékesíteni, a lehető legolcsóbban kell előállítani, és annak a számára, aki meg tudja fizetni. Formális gazdaság:Formális gazdaság: célja a lehető legnagyobb haszon elérése a költségek minimalizálásával és az ár maximalizálásával. A gazdaság mindenféle nem gazdasági érdek rovására működik. Időszakos gazdasági válságok A tőkés fejlődés földrajzilag is és időben is egyenetlenül zajlik: a konjunktúraciklusokat időszakosan visszatérő gazdasági válságok törik meg. Monopóliumok kialakulása A monopolkapitalizmusban a nagyvállalatok szövetsége gazdasági hatalmat gyakorol a gazdasági erőforrások, a termelés, a forgalom és az elosztás felett, és a szabad verseny korlátozása vagy kiküszöbölése útján monopolprofitot biztosít. Állam és gazdaság viszonyának átalakulása A XIX. században a piaci önszabályozás jogi kereteinek megteremtése után a gazdasági és a politikai szféra viszonylagos autonómiával létezett egymás mellett, a XX. században azonban megszűnt mind a gazdaság önszabályozása, mind pedig az állam viszonylagos különállása. A társadalmi változások:A bérmunka és a bérmunkások tömeges megjelenése meghatározó.A gazdaságon kívüli kényszerek különböző formáit - nyílt erőszak, politikai, jogi, ideológiai kényszer- a tisztán gazdasági kényszer váltja fel. Megjelennek a politikai jogok (pl. sztrájkjog, szervezkedési jog stb.), megalakulnak a munkásság politikai szervezetei: a munkáspártok és a szakszervezetek
A politikaelmélet témái: A polgári társadalom tagjainak az államtól való szabadságát biztosító jogosultságok és
intézmények, politikai beleszólás jogának kiterjesztése. Az állam közhatalmi funkciói. Az állami tevékenység terjedelme és minősége, az állami beavatkozás a polgári
társadalom magánszférájába. A modern állam és az egyház viszonya. Államformák, parlamentarizmus. A pártok megjelenése és szerepe. A politikai eszmék szerepének növekedése. Az államközi viszonyok problémái.
61
A 19. század a nagy ideológiák évszázada volt - mai, korszerű politikai fogalmaink tekintélyes része ekkor alakult ki. Az addig érvényes társadalmi berendezkedések megszűntével megváltozott az ember és a rend viszonya: Korábban, ez a viszony egyféle volt, és nem lehetett megkérdőjelezni (a politikai rendszerre való rákérdezés fel sem merült az egyénben), hiszen a politikai ideológia a világkép, illetve a vallás egy volt. A felvilágosodás hatására a vallás magánüggyé vált („hitélet” lett), a politika pedig közüggyé vált.
AZ IDEOLÓGIÁK SZEREPE A TÁRSADALOMBAN
Az ideológiák összefüggő politikai és elméleti irányzatok. A politikai ideológiák a társadalomban több funkciót töltenek be. Politikai célokat, értékeket jelenítenek meg. Az eszmerendszerek univerzális tervezetek a társadalom fejlődéséről, a politikai cselekvés céljairól, a kívánatos társadalmi berendezkedésről. Az ideológiák közösséget formálók, szervezik, mozgósítják, orientálják a politikailag tudatossá vált embercsoportokat a cselekvésre. Legitimálják, vagy kritizálják a fennálló politikai rendszert. Rögzítik az értékeket, gyakorlati útmutatást adnak a cselekvéshez.A XIX század a politikai eszmék klasszikus korszaka. A század uralkodó eszméi a liberalizmus, a konzervativizmus, szocializmus, és a nacionalizmus. Ezek a franciaforradalomra és az ipari forradalomra adott válaszok.
LIBERALIZMUSA liberalizmus kifejezés a latin liber (szabad) szóból származik, történetileg egy 19. századi spanyol párt fellépésétől terjedt el széleskörűen. A liberalizmus eszméi az angol és francia felvilágosodásból eredeznek. A liberalizmus a feudalizmus ellen lép fel, a születési előjogok megszüntetésért, az állam és az egyház szétválasztásáért, az egyéni szabadságjogokért. A liberalizmus „tiltakozás a tekintély és kiváltságok ellen.”
A LIBERALIZMUS SZELLEMI GYÖKEREI
A liberális világszemlélet szellemi gyökerei (Bayer:1998. 190.-206.,Paczolay-Szabó:1996. 146.-156.) a klasszikus liberális gondolkodók filozófiai elveire nyúlnak vissza.
Bentham (1742-1842) utilitarizmus hasznosság elve
Az emberi cselekvés mércéje a társadalom minden területén a hasznosság kormányozta önérdek. A jog a morál a politika mércéje a hasznosság, ez mind nagyobb számú ember minél nagyobb boldogságát eredményezi. Az állam szabadság korlátozása rossz dolog, de szükséges, mert nem minden egyén képes megvédeni önmagát, saját érdekét felismerve cselekedni. A politikai berendezkedés a képviseleti kormányzás és a demokratikus intézmények. A demokratikus intézmények funkciói: a vezetés visszaéléseinek elkerülése, a legjobb vezetés kiválasztása, az egyéni és közérdek összekapcsolása. Ezek a hasznosságok igazolják létüket. A szuverenitás hordozója, a parlament, bármely eszközt felhasználhat tevékenységében a hasznosság elvének szem előtt tartásával.
62
Tocqueville (1805-1859) demokratikus egyenlőség és/vagy liberális szabadság
A demokrácia Amerikában (1840) című művében (Tocqueville:1993.)a korabeli amerikai társadalom struktúráit elemzi, a demokratikus egyenlőség, és a liberális szabadság ellentmondásait, összehangolási lehetőségeit vizsgálja. A kor folyamata: a társadalmi és politikai demokratizálódás, az egyének esélyeinek egyenlővé válása, a politikai részvétel kiterjesztése. Az egyenlőségen alapuló demokrácia a „többség zsarnokságát” kényszeríti az egyénekre. Ez a többség uralja az államot, a közvéleményt, a művelt kisebbség nem talál védelmi támaszt. A szabadság az „önkény” hiányát jelenti. A „demokratikus despotizmus”: az egyenlősdi folyamat olyan politikai berendezkedést eredményez, amelyben az egyének egyenlően jelentéktelenek az államhatalommal szemben, amelynek célja a gyámkodás, és a társadalom „örök gyerekségben tartása”, ez a közakaratra, népszuverenitásra hivatkozik. A szabadság intézményi biztosítékai: az önkormányzatok szerepének növelése, politikai polgári társulások létrehozása, független igazságszolgáltatás, a hivatalnokok választása.Szocializmus kritika: lehetséges a magántulajdonon alapuló demokrácia. A szocializmus beszűkíti az egyéni szférát, az emberből puszta eszközt, „számot csinál.” Az új politikatudomány feladata: az emberek szabadságra és demokráciára nevelése.
Benjamin Constant (1767-1830) jogállam és egyéni szabadságA régiek és a modernek szabadsága című művében (Constant:1997) szembeállította egymással a klasszikus politikai szabadságot, amely az állampolgári részvétellel azonos, és modern liberális negatív szabadság fogalmat, amely a politikától való szabadság jogát hangsúlyozza. „Mi már nem élvezhetjük az ókoriak szabadságát, amelynek lényege a kollektív hatalomba való tevékeny, állandó részvétel volt. A mi szabadságunknak a magánfüggetlenség békés élvezetében kell állnia” A politika célja a magánboldogság eszközeinek biztosítása. A szabadság az egyén szabadsága, melybe beletartozik az anyagi függetlenség, a vallási és véleményszabadság, a kereskedés, az iparűzés szabadsága, a tulajdon sérthetetlensége s biztonsága. E szabadságokat az intézmények osztottsága, és jogi garanciák biztosíthatják. A közjog és a magánjog szétválasztása, a politika és gazdaság egymással szembeni önállósága minden embernek egyenlő esélyt nyújt a tulajdonszerzésre.
John Stuart Mill (1806-1873). a liberalizmus és demokrácia egyesítése
„A szabadságról” szóló esszéje (Mill:1994)a liberalizmus alapgondolatainak összefoglalója.A liberalizmus központi problémája: miként védhető meg az egyéni szabadság az állam és a társadalom befolyásától, a „többség zsarnokságától”. A modern demokráciák veszélye: a többség véleményének eluralkodása, a közvélemény szerepének növekedése, az eredeti, nonkonformista magatartás és vélemény felszámolását hozhatja magával. Európa egész fejlődése, a történelem előrehaladása az egyéni szabadság és az eredeti egyéniségek következménye. Alapelv: az önvédelem az egyetlen olyan cél, amelynek érdekében az emberiségnek joga van beavatkozni bárhely tagja cselekvési szabadságába.Az emberi szabadság sajátos körei: a gondolkodás és az érzés szabadsága, az érzelmek és vélemények korlátlan szabadsága, véleménynyilvánítás és közzététel szabadsága, az ízlés és foglalatosság szabadsága, egyének közötti társulás szabadsága „..azt tegyük, amit tenni akarunk embertársaink akadályoztatásától mentesen, mindaddig, míg az nincs kárukra”…..nem szabad az a társadalom – bármilyen kormányformával rendelkezik is – amely nem tartja tiszteletben ezeket…”
63
A magyar liberális gondolkodókA reformkor nagy liberális gondolkodói (Széchenyi, Eötvös, Kölcsey, Szemere, Wesselényi, Kossuth, Deák, Kemény stb.) műveikben tematizálták az egyetemes liberalizmus kérdéseit.Közös jellemzőjük: A haladásba, a tökéletesedésbe vetett hit („magasabban az emberiség nem állott még, mint
ma.”). A tudományba, a társadalmi törvények megismerésébe vetett bizalom. Az „előitéletektül mentes” szabad ész dicsőítése, „a felvilágosodásban való elmaradottság” ostorozása.
A polgárság, a mesterség, a haszonelv, a kalmárszellem heroizálása. A „rossz” tradíciók iránti kemény kritika („fel kell oldanunk a múlt és a jelen közötti
köteléket.. a múltnak históriává kell válnia elvégre”). Univerzalizmus („az emberek egy közönséges nagy hazába élnek). Erkölcsi
egalitarianizmus („mindem ember egyformán becsületesnek születik”). Az esélyegyenlőség a cél („egy nemzeti famíliának minden tagja a szerencse s dicsőség
templomátul egyenlő távolságra helyeztetve, abba mindegyik beléphet, ki belbecse által oda felemelkedhetik”).
Az állam mindent átható szerepének korlátozása.
A LIBERALIZMUS DOGMATIKÁJAA liberalizmus sokféle elméletet, filozófiai, gazdasági és etikai tanokat tartalmaz. Maradandó elveit, dogmatikáját (Bayer:1998: 184.-187., Gyurgyák:1994. 295.-299., Paczolay-Szabó:1996. 143.-145.) foglaljuk össze.
AZ EMBERI TERMÉSZET:Hedonizmus: a fájdalom elkerülése és az élvezet keresése. Racionalizmus: a tudatos döntések meghozatalára való hajlam. Atomizmus: az emberek önállósága, elkülönülése. Mindenki saját hajlamait követve törekszik, autonóm személyiség. A társadalom egésze önálló emberi cselekvések eredője.
A POLITIKA ÉS KORMÁNYZAT:A politika mesterséges képződmény, racionálisan megszervezhető, bármikor módosítható A politika világi célokat követ (szekularizált) A politika világi céljai: a szabadság védelme, a társadalmi béke, prosperitás A kormányzat hatásköre csak korlátozott lehet. Nem avatkozhat az egyén életébe, nem feladata az egyének befolyásolása.
AZ ÁLLAM DEMISZTIFIKÁLÁSA:Az állam szolgáltatást nyújtó intézmény. Az államot ellenőrizni kell, ha a kormányzat rosszul teljesít, le kell váltani. Ennek módja a parlamenti váltógazdálkodás.
GAZDASÁG:A gazdaságban az egyéni törekvések és a közérdek közötti összhangot a piac teremti meg, a politikában pedig a liberális demokrácia.
AZ INDIVIDUALIZMUS ÉS A SZABADSÁG ÉRTÉKÉNEK TISZTELETE Az egyén elsődleges bármely kollektivitással (osztály, nemzet) szemben A magánszféra sérthetetlen. az ember szabadságába és alapvető jogaiba vetett hit. ezek minden mást megelőznek. sérthetetlenek, elidegeníthetetlenek, általánosak.
64
A HATALOM: Szükségszerű képződmény, korlátozásra szorul: A hatalmi ágak (törvényhozói, bírói, végrehajtói) közötti hatalommegosztás. A politikai szféra elkülönítése a társadalmi szférától, de a társadalom ellenőrizheti a politikát. Olyan rendszer kialakítása, ahol a politika szereplői egymást ellenőrzik.
A SZABADSÁG ÉS TULAJDON ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSAA tulajdon megszerzésében mindenki szabadon tevékenykedhet, ebben csak az általános együttélési szabályok korlátozhatják.
UNIVERZALIZMUS ELVEA jogok és a kötelességek univerzálisak. Az emberi faj morális egységének hirdetése. Másodlagosak a történelmi és kulturális képződmények.
RACIONALÍTÁS ELVE.Hisznek az ember fejlődésében, reformba, az ellenőrzött változásban. Az emberek képesek a hibáikból tanulni, és aszerint cselekedni. A legjobb megoldás megtalálásához elengedhetetlen az eszmék szabad versenye, a többit az emberek jobb belátására bízhatjuk.
TOLARENCIA ELVE: Az más vallásúak, más véleményűekkel szembeni türelem, az emberi társadalom pluralitása természetes.
A LIBERALIZMUS TÍPUSAI
Klasszikus liberalizmus: Egyenlő polgári jogok, de nem egyenlő politikai jogok illetik meg az embereket, a gazdaságnak, a piacnak szabadnak, minden beavatkozástól mentesnek kell lennie.
Demokratikus liberalizmus: Általános, egyenlő és titkos választójog a tömegek beemelése a politikába.
Szociál-liberalizmus: A cél a jóléti állam és a gazdasági biztonság, ehhez gazdasági reformok, állami intervenció szükséges.
Neoliberalizmus. A szocializmus és a totalitarizmus ellenhatásaként hirdette, hogy vissza kell térni a szabad piac korábbi elveihez.
65
A KONZERVATIVIZMUSA konzervativizmus a modern társadalom kihívásaira adott válaszként jelenik meg, csak az 1830-as évektől terjed el önálló irányzatként való megkülönböztethetése. Fő jelentéét nevében hordozza: a hagyományosan fennálló rendet kívánta megőrizni, ha nem is változatlanul, de óvatos, részleges reformok árán. (Bayer:1998. 207.)
A KONZERVATIVIZMUS SZELLEMI GYÖKEREI:
Burke (1729-97) „Elmélkedések a francia forradalomról” (1790) című műve (Burke:1991) a konzervativizmus bibliája, elmélete a megőrizve fejlődés, a konzerválva átalakulás programja. Jelszava: „harc minden új és forradalmi ellen” alapján a konzervativizmus megalapozója."1688 forradalmát őseink régi és vitathatatlan törvényeink és szabadságjogaink megőrzése érdekében csinálták, az ország ősi kormányformájának megőrzése érdekében, melyet mindig is a törvényes rend és a szabadság biztosítása egyedüli eszközének tekintettek… Maga az a gondolat, hogy új kormányzatot alakítsunk, undorral és rémülettel tölt el bennünket. A Dicsőséges Forradalom idején, csakúgy, mint napjainkban, minden, amit kívánunk, őseink örökségének megőrzése. Minden reform, melyet mi csináltunk, a régiség tiszteletének elvén alapult; és remélem, hogy mindama reform, mellyel ezután próbálkozunk, gondosan a régi példákhoz és precedensekhez tartja magát, a tekintély és a tradíció tiszteletén nyugodván." (Burke:1991, 115. o.)"A múltat végképp eltörölni", csak terrorral lehet: "Nem tudom felfogni, hogy egy spekulációi által elragadott ember hogyan tekinthet úgy a hazájára, mint egy fehér lapra, melyre azt írhat, ami neki tetszik. Egy ember tele spekulatív jóakarattal talán kívánhatja, hogy országa másképp legyen megalkotva, mint ahogy születésekor találta, ám egy igaz hazafi és józan politikus mindig azt vizsgálja, hogy mi az a legtöbb, amit csinálhat országa meglévő nyersanyagából." (i. m. 256. o.) A régi intézményeknek nem a szétverése, hanem a szerves továbbfejlesztése a szabadságok - legbiztosabb garanciája: "A régi intézményeket hatásaik igazolják… Mi onnan vesszük a jót, ahol találjuk. A régi intézmények kétségkívül sok szabálytalansággal bírnak az elmélet szemszögéből nézve. Ezeket nem az elmélet alapján hozták létre, inkább belőlük vonták le az elméleti következtetéseket. A tapasztalat által kikísérletezett eszközök jobban megfelelnek a politikai céloknak, mint azok, amelyeket egy elméleti terv alapján konstruáltak." (i. m. 274. o.) A konzervativizmus a szerves fejlõdés, a történeti kontinuitás híve. A politikai célok a társadalmi harmónia és nyugalom. Ennek garanciáját a vallásban, a családban, a hagyományos erkölcsben, a tekintélytiszteletben és a társadalmi egyensúlyok rendszerében látja. A vallás hozzájárul a hagyományos közerkölcs és a rend fennmaradásához.
A konzervatív alapértéknek tekinti a szabadságot, de szabadságfogalma eltér a liberalizmusétól. Míg a liberálisok szabadságfogalma összefonódik az egyenlõség gondolatával. A konzervatívok szerint a szabadság az egyének közt meglevõ tehetségbeli különbségeknek ad kifejezõdési formát (Mannheim 1994, 91).
A szabadság korlátja és kerete a rend. A konzervatívok célja "eszközleni a rend frigyét a szabadsággal" (Dessewffy Aurél, idézi Schlett 1999, 289).
66
A KONZERVATIVIZMUS DOGMATIKÁJAAz alábbiakban röviden összegezzük a konzervativizmus főbb gondolati sajátosságait, dogmatikáját (Bayer:1998. 212.-214., Gyurgyák:1994. 300.-303., Paczolay-Szabó:1996. 143.-145.)
TRADICIONALIZMUS: A meglevő szokások és intézmények (vallási, politikai, kulturális) tisztelete. A tradíció a történelem az előző nemzedék bölcsességének eredménye. Az intézmények hosszú idő alatt formálódnak. A szokások, tapasztalatok jobban irányítják a társadalmat, mint az ész a logika. Elutasítják a forradalmi változásokat, az egalitarizmust, a haszonelvűséget.
A TÖRTÉNELEM: Folytonos, a hagyományok szentek. A természetesen nőtt intézmények magasabb rendűek minden mesterségesen megalkotott rendszernél.
A SZERVESSÉG ELVE: A társadalom komplex rendszer, melyet nem lehet gyökerestől felfordítani, csak a társadalom természetes változása elfogadható.
POLITIKAI SZKEPTICIZMUS: A politikai bölcsesség nem a spekulációban, hanem a felhalmozódott tudásban van. a politika szükséges rossz. Az ember tökéletlen lény, tőle elválaszthatatlan a gyűlölet, erőszak, önzés, kapzsiság. Ezek nem a tökéletlen intézmények következményei.
A TÁRSADALMI HIERTARCHIA, AZ URALKODÓ ELIT SZÜKSÉGESIDEOLÓGIA ELLENESSÉG a politika speciális, korlátozott tevékenység, nem célja tervek kidolgozása, az emberek jobbá tétele, csak eszköz, amely elősegíti a béke és rend fenntartását.
AZ ÁLLAM: Nemcsak a hatalom a hatalom szimbóluma, hanem a társadalom erkölcsi nevelője
A CSALÁD: Minden tekintély és morál alapja, a társadalom alapvető sejtje, az államrend legfőbb támasza.
A VALLÁS: Minden erkölcs és minden közösségi érzés forrása és legfőbb támasza. A vallás szentesíti a tradíciókat, és motiválja az egyént a kötelezettségei teljesítésére.
A TULAJDON: A tulajdon, különösen a földtulajdona, szent. A birtoklás a személyiség kifejlődésének alapja.
A SZABADSÁG: Minőségi fogalmát kell érvényesíteni. Szabadság a kötődésben és a közösség szolgálatában.
EGYENLŐTLENSÉG TANA Az emberek fizikai, szellemi képességekben, lehetőségekben egyenlőtlenek, a csoportok közötti egyenlőtlenség sem küszöbölhető ki. (Csak jogi lehet)
A KONZERVATIVIZMUS A TÍPUSAI:Status quo: statika, rend, tekintély, törvényekReform konzervativizmus: A régi alkotmány megőrzése, a szabadság védelme. Nem zárkózik el a reformoktól (Anglia)Reakciós konzervativizmus: Ellenez minden változást, visszafelé kíván lépni.
67
A LIBERALIZMUS ÉS A KONZERVATIVIZMUS ÖSSZEHASONLÍTÁSA, VISZONYA AZ ALAPÉRTÉKEKHEZALAPÉRTÉK LIBERALIZMUS KONZERVATIVIZMUSSZABADSÁG Individuális társadalomkép
Az egyén szabadsága korlátlan, csak a másik egyén szabadsága korlátozza
A közösség szabadságát hirdeti. A rendek, a család stb., az organikus közösség szabadsága(a szocializmus a munkások, a nacionalizmus a nemzet szabadságát hirdeti)
EGYENLŐSÉG A jogi és politikai egyenlőséget fogadja el(a jelenkor liberális felfogása demokratikus, a korábbi az autonóm , vagyonos, önellátó egyenlőségét fogadta el, pl.: a cenzusos választójog)
Az egyént, mint egy kollektivum részesét vizsgálja. Egyenlőség csak rendek, vallási csoportok szintjén
lehetséges. (A paraszt a paraszttal, az úr csak az úrral lehet egyenlő.)
Nem illethet meg mindenkit azonos mértékben az egyenlőség és más jog, a közösségen belül mindenkinek meghatározott helye van
INTEGRÁCIÓ(SZOLIDARITÁS, TESTVÉRISÉG)
A szerződéselméletre vezeti vissza az államot Az egyének elsőbbsége az intézményekkel sz. Az intézmények konszenzus alapján jönnek
létre, nem eleve adottak Az egyén-állam, egyén-egyház, egyén-
szervezet vitájában az egyén szabadsága szerint dönt
"éjjeliőr állam": csak kül-és bel biztonság
az egyén a közösség része, ezért a közösséget illetik meg jogok és terhelik kötelezetségek, az egyén szabadsága és egyenlősége annak a közösségnek a
státuszán múlik, amelynek tagja, a közösségből kiszakadt egyén nem tud kibontakozni a
társadalomban, a közösség (a kollektivum) az elsődleges, az egyén a
származtatott.Forrás: Paczolay-Szabó (szerk.): Az egyetemes politikai gondolkodás története. Szöveggyűjtemény. 29. o.
68
A LIBERALIZMUS ÉS A KONZERVATIVIZMUS VISZONYA MAI TARTALMA
AZ ÉRTÉKREND NEM VÁLTOZOTT, AZ IDEOLÓGIÁK TARTALMA IGEN
ALAPÉRTÉK LIBERALIZMUS KONZERVATIVIZMUSKOLLEKTIVIZMUS, INDIVIDUALIZMUS
INDIVIDUALISTA Az irányzatok individualizmusa eltérő lehet. A pártok individualizmusának mértékét
esetenként kell vizsgálni.
KOLLEKTIVISTA Kezdetben a rendi közösség volt az érték, mára az egyház, a
család.
AZ EGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE
A demokrácia általánosan elfogadott alapérték a liberalizmus participatórius: szükségesek a
különböző részvételi formák.
A demokrácia általánosan elfogadott alapérték elitista: elég a négyévenkénti választás, a választások között
nem szükséges a nép politikában való részvétele.TOTALITARIZMUS ÉS PLURALIZMUS
Pluralista nem kizárólagos, konkrét döntési helyzetekben
alapbeállítódásuktól eltérő döntést is hozhatnak.
Alapvetően totalitarianista, bár irányzatonként eltérő mértékben nem kizárólagos, konkrét döntési helyzetekben
alapbeállítódásuktól eltérő döntést is hozhatnak.
TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK
Gyors változásokat akar. Lassú, megfontolt reformok
TÉMA Kábítószer létjogosultsága, kisebbség…. Család, vallás,..Forrás: Paczolay-Szabó (szerk.).: Az egyetemes politikai gondolkodás története. Szöveggyűjtemény. 29. o.
69
SZOCIALIZMUS
A szocializmus latin eredetű szó, a socialis (társadalmi) szóból ered. Tizenkilencedik századi elnevezés, szellemi áramlat, társadalmi politikai mozgalom. A „kommunizmus” szó valamivel később jelenik meg.
(„A két fogalom története eléggé ellentmondásos: az azonos értelemben vett használat mellett a kommunizmus fogalma inkább a radikális egyenlősítő törekvéseket és mozgalmakat illette, míg a szocializmus fogalma inkább teoretikus elképzeléseket, valamint az ezeken alapuló kevésbé radikális mozgalmakat jelöli elsősorban. Később a munkásmozgalmon belüli nagy törés alapján a kommunista mozgalom kivált a szociáldemokráciából, és a kommunista mozgalom elnevezést választotta. Ettől számítható a fogalom tartalmának átértelmeződése, mely végül is egy totalitárius rendszer jelölésében kompromittálódott.”) (Haskó-Hülvely:1996. 128.)
A különböző szocialista irányzatok közös eleme a bérmunkások kiszolgáltatottsága elleni lázadás. Bírálják bérmunkások elnyomorodását, politikai, társadalmi kirekesztését. Vizionálnak egy kapitalizmust meghaladó, osztálynélküli társadalomról, amely képes a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek megvalósítására.A szocialista ideológia szellemi gyökereit a fellépésük és politikai radikalizmusuk alapján különböztethetjük meg. (Bayer:1998. 226.-245., Haskó-Hülvely:1996. 128.-134.)
SZELLEMI GYÖKEREK:
A radikális demokraták egalitárius képviselői: Demokratizálni akarták a tulajdont, a földtulajdon igazságos elosztása révén. Az egyenlő tulajdonosok közösségében látták a társadalmi igazságosság megvalósulását. A politika eszköz, esetleg zsarnoksággal is, az igazságos tulajdonviszonyi korrekció megvalósításához.
Saint-Simon: /1760-1825/: Az ipari társadalom jövőjét a termelők közösségében látta, melyet a tőkés vállalkozók, bankárok, tudósok, mérnökök, ipari munkások alkotnak. A társadalom a végzett teljesítmények alapján tagozódik. A társadalmat a legkompetensebbeknek kell vezetniük.
Fourier:/1772-1837/ A korabeli társadalmi és gazdasági rend törvényesített rablógazdálkodás. A jövő társadalom alapegysége a falanszter. Ez szövetkezeti társulás, melyben egyesül a mezőgazdasági és ipari munka, nincs kereskedelem, a termelés és fogyasztás egységet alkot. A munkát közösen végzik, a termék elosztás teljesítményelvű.
Owen /1771-1858/: Társadalmi kísérleteket folytatott a szolidáris termelési mód és életközösség megvalósítására.
Proudhon: /1809-1865/. A tulajdon lopás. A nagy tulajdonok a kistulajdonok megrablásával jönnek létre. A kistulajdonosok egyenlősége már nem állítható vissza, de a nagytőkét társadalmasítani kell. Eszménye a kistermelők társadalma.
70
Blanc /1811-1882/: A konkurencia pusztító hatásaival szemben az állam által támogatott szövetkezetek és társadalmi műhelyek, megszervezését javasolja. E modellhez a munkásoknak birtokukba kell venniük az államot, ehhez a választójog megszerzésén keresztül vezet az út. A szocializmus átmeneti szakaszában az állam szabja meg a béreket és árakat, a munkát végzők egyben állami feladat végrehajtói is lesznek.
Blanqui /1805-1881/: A politikai kommunizmus, a proletárdiktatúra eszméjének első meghirdetője. A társadalmi osztályok közötti harc kibékíthetetlen, a szocializmust a politikai hatalom forradalmi meghódításával akarta bevezetni. A hatalom meghódítása a proletáriátus fegyveres felkelésével kezdődik, kisajátítják a nagybirtokokat, államilag ellenőrzik a gyárakat, eltörlik a köztartozásokat, és progresszív adót vezetnek be.
Marx /1818-1883/: A tudományos szocializmus elméletét dolgozta ki Engelsszel együtt.
Az elmélet sarokkövei:
A determinizmus: A történelmi fejlődés dinamikáját a termelőerők és termelési viszonyok ellentmondása képezi. A termelőerők fejlődése kiélezi az osztályharcot a burzsoá és proletár között. A gazdaság felhalmozódása az egyik oldalon, nincstelenek tömege a másikon a tőke és a munka, a proletáriátus és burzsoázia osztályellentétei társadalmi feszültséget keltenek, amely forradalomhoz vezet. A forradalom nyomán, az ipari civilizáció bázisán egy magasabb rendű közösségi társadalom szocializmus vagy kommunizmus jön létre.
A munkásosztály történelmi küldetésének tézise: A proletáriátus osztályhelyzetében kulminálódik az emberiség összes nyomorúsága, nem szabadíthatja fel magát anélkül, hogy az egész emberiséget is fel ne szabadítaná.
A kizsákmányolás fő forrása a magántulajdon, ezért ezt meg kell szüntetni.
A kommunista program csak erőszakos forradalommal valósítható meg. A forradalmat proletárdiktatúra követné, melyben a proletáriátus megragadja a hatalmat, megtöri a régi rend uralmát, ellenállását, progresszív adózást vezet be, az örökösödési jog eltörlése, minden gyermek ingyenes nevelése valósul meg.
A jövő társadalma: A forradalom utáni rend:Átmeneti korszak: a szocializmus: magában hordja a régi társadalom jegyeit. Még létezik állam és jog. Az elosztás a végzett munkateljesítmény alapján történik. Vannak (még) egyenlőtlenségek, hiszen a családok nagysága, az életkörülmények a munkajövedelmeket is egyenlőtlenné teszik.Második, fejlettebb fok a kommunizmus: Amelyben már a gazdaság forrása bőven buzog, ahol már a szükségletek szerinti elosztás rendszere uralkodik. Az állam elhal, nincs sem pénz, sem piac, nincs szükség jogra és kényszerítő apparátusokra. Megszűnik a jog és a politika, az önkéntes kooperáció állapota jön létre.
71
A SZOCIALISTA IRÁNYZATOK DOGMATIKÁJA
TELJES TÁRSADALMI EGYENLŐSÉGAz egyenlőség nemcsak jogegyenlőség, esélyegyenlőség, gazdasági egyenlősdi is.
IGAZSÁGOSSÁG: A kizsákmányolás (melynek forrása a magántulajdon) hiánya (ma: A magántulajdon társadalmi kontrollja)
SZABADSÁG: Nemcsak külső kényszertől való mentességet jelent, hanem pozitív szabadság, amely magában foglalja az önmegvalósítás anyagi feltételeit is.
A TÁRSADALMI RENDSZER FONTOSABB, MINT AZ INDIVIDUMÖnzés helyett együttműködés, verseny helyett kooperáció, individualizmussal szemben szolidáris közösségek
A KÖZÖSSÉGI TÁRSADALOM ESZMÉNYKÉPEMinden egyes egyén szabad fejlődése az egész közösség fejlődésének feltétele
MAGÁNTULAJDON HELYETT KÖZTULAJDON
A PIAC ANARCHIÁJÁVAL SZEMBEN ÁTFOGÓ GAZDASÁGI TERVEZÉS Piacgazdaság helyett tervgazdaság: a politikának joga van szabályozni a termelést.
PARLAMENTARIZMUS HELYETT MUNKÁSHATALOM
A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK, KIZSÁKMÁNYOLÁS, MAGÁNTULAJDON MEGSZÜNTETÉSE.
Az ezernyolcszázas évek végétől megindul a szocialista és kommunista irányzatok szétválása. A szociáldemokrata irányzatok lemondanak a forradalomról. A hatalmat parlamentáris után megszerezve kívánják a végcélt, a szocialista társadalmat megvalósítani. A kommunisztikus irányzatok erőszakos úton hatalomra kerülve totalitárius rendszert valósítanak meg. 1917.-től szociáldemokrata és kommunista irányzatok elkülönülnek. A szocialista irányzatok azonosulnak parlamentáris demokráciával, integrálódnak a politikai rendszerbe, a cél elérése zárójelbe kerül. Az 1950-60-as években a „jóléti konszenzus” alapján lemondanak az ideológiai célról, a szocializmusról, államosításokról, tervgazdaságról, és néppárttá válnak.
A KLASSZIKUS SZOCIÁLDEMOKRÁCIA (Giddens:1999. 18.) Forradalom helyett parlamentarizmus. Az állam átható részvétele a szociális és gazdasági szférában. Kollektivizmus. Korlátozott piac: vegyes gazdaság = szociális piacgazdaság, modernizáció. Internacionalizmus. Teljes foglalkoztatottság. Átfogó jóléti állam, amely a bölcsőtől a sírig oltalmazza polgárait.
72
A LIBERALIZMUS, KONZERVATIZMUS ÉS A SZOCIALIZMUS, MINT IDEOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA:
Szempontok Liberalizmus Konzervativizmus Szocializmus
Kiváltó ok Feudalizmus ellen Liberalizmus ellen Kapitalizmus ellenViszony időhöz Jelen-jövőorientált Múltorientált JövőorientáltViszonyváltozáshoz Tudatos jogi reform Lassítás Demokratikus gyorsítás
Történelemfelfogás Dinamikus Statikus Dinamikus, szocdem.
Emberfelfogás Egyenlő, javítható Bűnös, nem javítható Egyenlő, nevelhetőTársadalom alapja Egyén Tradicionális
közösség Egyén és társadalmi közösség
Hatalomfelfogás Személytelen hierarchia Személyes hierarchia Állami kontroll,
szerepvállalásIntegráló intézmény Szabad piac Tradicionális.
közösség Politikai intézményrendszer
Állam szerepe Minimális Lényeges SzükségesAlapértékek Egyéni szabadság Harmónia Egyenlőség, szolidaritásPiac szerepe Önszabályozó Korlátozható Piac állami beavatkozásaEgyenlőség értelmezése Esélyegyenlőség Semmilyen Föltételek és kimenetelek
egyenlőségeSzolidaritás értelmezése Tolerálható Paternalizmus és
caritas Minden szinten fontos
Ráció szerepe Általános, elvont gondolkodás
Empirizmus, gyakorlati tudás Általában elvont gondolkodás
73
A NACIONALIZMUS
A nacionalizmus (Bayer:1998. 250-261.,Gyurgyák:1994. 313-317., Haskó-Hülvely:1996.138-144.) a nemzetté válás folyamatának ideológiája, a modern nemzetállamok kialakulásával és ennek ellentmondásaival kapcsolatos. A nacionalizmus a kollektív önazonosság-tudat új formájára épülő ideológia. Ez az ideológia a gyorsan fejlődő világban az egzisztenciálisan elbizonytalanodó ember számára új kapaszkodót kínál, identitásának új közösséget ad. Ez a közösség a modern nemzet. A nemzet és az állam azonosságából indul ki, azt hirdeti, hogy a nemzetet a teljes szuverenitás joga illeti meg.
Gellner szerint (in: Gyurgyák: 1994. 313.) „..a nacionalizmus mindenekelőtt egy politikai elv, amely szerint a nemzeti és politikai közösségnek egybe kell esnie… A nacionalista érzés ezen elv megsértéséből, vagy kielégítetlenségéből táplálkozik”.Hroch: „A nacionalizmus olyan nézetrendszer, amely a nemzet értékeinek abszolút elsőbbséget ad, minden nézet és érték felett.”(Bayer: 1998. 251.)
Kiinduló pontja: Mindenkinek van nemzetisége (és csak egy van!), a politikai közösség, az állam pedig ezen az alapon szerveződik. Az állampolgárok csak ezen az alapon, tartoznak lojalitással.
A NACIONALIZMUS DOGMATIKÁJA
A NEMZET ÉS AZ ÁLLAM EGYSÉGE: Az állam alapja a nemzet, és viszont: a nemzetnek államot kell alapítaniuk.
A POLITIKAI HATÁROK NEM KERESZTEZHETIK AZ ETNIKAI HATÁROKAT
AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK GARANCIÁIT CSAK A NEMZETÁLLAM ADHATJA
NEMZETI IDENTÍTÁS ELSŐDLEGESSÉGA nemzethez tartozás megelőz minden más csoporthoz (osztály, párt, vallás) való tartozást, kötődést. A nemzetet a területi integritás, a közös nyelv, kultúra, szokások, mítoszok, a történelem és mindezek tudata jelenti.
A NEMZETI ÉRDEK ELSŐDLEGESSÉGEA nemzethez tartozáshoz kötelezettségek járulnak, megkövetelhető az állampolgártól, hogy a nemzeti érdeknek vessék alá egyéb érdekeiket.
ÖNMEGHATÁROZÁS ÉS ELHATÁROLÓDÁSMi jellemez bennünket és miben különbözünk másoktól? Kiindulás: mi különbek vagyunk másoknál, enyhébb: mások vagyunk.
A nemzeti érdek sérelme, a nemzeti eszme túlhajszolása a nacionalizmus soviniszta, rasszista, antidemokratikus változataihoz vezethet.
74
AZ ANARCHIZMUS
Az anarchizmus politikai ideológiaként a XXVIII. század végén jelenik meg Európában majd a tizenkilencedik század közepére jelentős hatást gyakorol a politikai életre. Az anarchizmus a konzervativizmus ellen születik meg, később szembekerül a kor más ideológiáival is.Az alábbiakban összefoglaljuk szellemi gyökereit és főbb jellemzőit (Bozóki-Sükösd:1994., Bayer:1998. 247-250., Gyurgyák:1996:290-294.)
SZELLEMI GYÖKEREKAz anarchia szó görög eredetű. Jelentése „uralom nélkül”, vagyis egy olyan állapotot jelöl, amelyben az emberek intézményesített hatalom, állam nélkül élnek.Az anarchizmus szó ma leggyakrabban, mint a káosz vagy rendetlenség szavak szinonimájaként kerül elõ. Azonban az anarchisták ezt soha nem gondolták így - sõt: az eszme (mint a kor többi eszméje) racionális alapokon nyugszik. 1793-ban William Goldwin közzéteszi 'Vizsgálódás a politikai igazságosságról, és annak a közerkölcsre és a boldogságra gyakorolt hatásáról' című művét, amely a francia forradalom „Szabadság- Egyenlõség –Testvériség” racionális elvén nyugszik. Goldwin elutasítja az állami erőszakot az egyén az egyén szabad véleményalkotásával szemben. A társadalmat a jogi-politikai elnyomó hatalommal szemben kis közösségek laza konglogerátumává szerette volna változtatni.Az anarchia a szabad emberek társadalma. Nem tökéletesség, az abszolút eszme megvalósulása, hanem mindenki javát szolgáló fejlődésre, kiteljesedésre törekszik.Mihail Bakunyin szerint: „Csak akkor lehetünk szabadok, ha nemcsak saját szabadságunkért, hanem embertársaink szabadságáért is harcolunk. Szabadságom egyben mások szabadsága, minthogy sem gondolatban, sem valóságban nem lehetek igazán szabad, csak ha szabadságom és jogaim mások szabadságában és jogaiban nyer igazolást, megerősítést.”Batthyányi Ervin szerint: „Az anarchizmus, uralomnélküliség, alatt azon társadalmi rendet kell értenünk, amely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttműködésén alapul. Az erőszakon épülő uralmi rendszer helyett, mely a tulajdon, a jog és állam kényszerintézményeiben nyer kifejezést, az anarchikus társadalom formái az emberek természetében rejlő szolidaritás és az ebből folyó szabadság, egyenlőség és önkéntes összeműködés által jönnek létre.”
Az anarchizmus irányzatai:Az individualista anarchizmus szerint az egyénnek önmagát kell felszabadítania, azaz az egyén oly mértékben szabad, amilyen mértékben önmagává válik, rátalál önmagára.Kollektivista anarchizmus: mely a társadalmon kollektív tulajdonossá válását célozza.Kommunista anarchizmus: amely az előzőt kiegészítve, a bérrendszer helyett a szükségletek szabad kielégítését állította célul.Anarchoszindikalizmus: A szakszervezeteket tekinti részben harci eszköznek, részben olyan szervezetnek, amelyből a szabad társadalom létrejöhet.Pacifista anarchizmus: tagad minden erőszakot, de egyben vallásos is.
Jászi: „Az a társadalomelmélet, amely az igazságosságra törekszik az emberi viszonylatokban (bízva abban, hogy ez egyben a szabadság elérésének útja is), célját az állam teljes kiküszöbölésével véli elérhetőnek.”
75
AZ ANARCHIZMUS DOGMATIKÁJA
URALOM- ÉS HATALOMELLENESSÉG A különböző autoritások (állami, egyházi, társadalmi, gazdasági) korlátozzák az egyént és annak fejlődését. Az igazságos társadalom a cél, ez az egyén teljes felszabadítása a kötöttségek (a hatalom, egyház, magántulajdon, a család) alól. A kötöttségek nélküli egyének az állam gyámkodása nélkül is képesek megszervezni a termelést, és saját igazgatásukat. Az állam gonosz, elnyomó, ezért megszüntetésre méltó.
AZ ÁLLAM, A KÖZIGAZGATÁS, A JOG TELJES ELVETÉSE
A TÁRSADALOMBAN NEM SZABAD OSZTÁLYKÜLÖNBSÉGET TENNI
TULAJDON: MINDEN ROSSZ FORRÁSA. CÉL: A TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE, KÖZÖSSÉGI TULAJDON. Az áruforgalma felszámolása, pénz megszüntetése.
KÉPVISELETI DEMOKRÁCIAA képviseleti demokrácia színjáték. Közvetlen demokrácia kell. Nincs szükség az állam védelmi funkciójára, mert a szabad egyének nem forgatják fel a társadalmat.
HIERARCHIA ÉS BÜROKRÁCIA ELLENESSÉGMindkettő korrumpálja, elnyomja az embereket. A feladat a társadalmi piramis lebontása. Eszmény: A közösségi társadalom, ahol az emberek spontán módon szerveződő termelői közösségeket, önkéntes területi közösségeket hoznak létre, föderalizmus valósul meg.
ANTROPOLÓGIAI OPTIMIZMUSAz ember alapvetően jó, csak a hatalmi intézmények rontják el, teszik erőszakossá. Az intézmények lerombolásával megszűnne az erőszak is.
TÖRTÉNETSZEMLÉLETAz intézmények átalakítása, vagy az ember átalakítása elsődleges? A változás: forradalommal (Bakunyin), alulról jövő reformokkal (Proudhon), egyéni lázadással, vagy a morál átalakításával menjen végbe?
A POPULIZMUSA populizmus részérdek alapján szerveződő ideológia (Gyurgyák:1996:317-320., Haskó-Hülvely:1996.144-147.), különösen a paraszti társadalmak modernizációs problémáinak terméke. A modernizáció értékeivel szemben kialakuló ideológia, a nép eredeti értékeire, tradícióira hivatkozva, a néptől idegen értékeket szolgáló ellenség ellen. A népre való hivatkozás, a manipuláció a bizonytalanná váló tömegeket célozza meg.
76
A POPULIZMUS DOGMATIKÁJA
A NÉPRE, AZ ALSÓBB NÉPRÉTEGEKRE VALÓ HIVATKOZÁS.Az alsó népréteg, a kisember, a paraszt, a munkás, szemben a nagyhatalmú, idegen tőkével, a manipulációval, a médiával.
A NÉP A SÉRTHETETLEN ENTITÁS, MELYEN A KISEBBSÉG ÉLŐSKÖDIK.
AZ IGAZSÁGOSSÁG A NÉPNEK TULAJDONÍTOTT AKTUÁLIS VÁGY.
A SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉG HANGOZTATÁSA.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁVAL ÉS A PÁRTOKKAL SZEMBENI BIZALMATLANSÁG.
ALAPEGYSÉGE A MOZGALOM. INTÉZMÉNYELLENESSÉG, IDEOLÓGIA ELLENESSÉG, ANTIINTELLEKTUALIZMUS.
AZ ÁLLAMI FELELŐSSÉG, A TRADICIONÁLIS ERÉNYEK HANGOZTATÁSA.
SZEMBENÁLLÁS A STATUS QUOVAL.
VIZIÓK: A KETTÉSZAKADT NEMZET, MELYBEN ÖSSZECSAP A JÓ ÉS ROSSZ.
MODERNIZÁCIÓ, POLGÁROSODÁS PROBLÉMÁJA.A modernizáció a városi és vidéki ellentétének formáját ölti. Jellemző a modernizáció által megsemmisítésre ítélt tradíciók védelme, nemzetközi tőke („rabló tőke, harácsoló tőke stb.) elleni fellépés.
A PARTICIPÁCIÓ (RÉSZVÉTEL) ELVE. Direkt demokrácia formáinak kedvelése (referendum, népgyűlés stb.)
Irodalom:Bayer József: A politikai gondolkodás története, Osiris, 1998.-Burke, E.: Töprengések a francia forradalomról, Atlantisz, 1990.Constant, B: A régiek és a modernek szabadsága, Atlantisz, 1997.Giddens, A: A harmadik út, Agóra, 1999.Gyurgyák János: Politikai ideológiák. In: Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika, 262.-325. Századvég, 1994.Haskó Katalin-Hülvely István: Bevezetés a politikatudományba, Villányi úti könyvek, 1994.Mannheim Károly: A konzervativizmus, Cserépfalvi, 1994.Mill, J. S.: A szabadságról. Haszonelvűség, Helikon, 1980.Paczolay Péter-Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása, Korona, 1996Schlett István: A magyar politikai gondolkodás története, I., Korona, 1996.Tocqueville, A: Az amerikai demokrácia. Európa, 1993.
77
III. A POLITIKAI RENDSZER ÉS ELEMEI
A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI
A POLITIKAI RENDSZER STRUKTURALISTA-FUNKCIONALISTA FELFOGÁSA
PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK, POLITIKAI CSALÁDOK
TÁRSADALMI MOZGALMAK, ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK
A PARLAMENT
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK
VÁLASZTÓI MAGATARTÁS, POLITIKAI KULTÚRA
A POLITIKAI RENDSZEREK TÍPUSAI
KORMÁNYZATI RENDSZEREK
A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER
78
A POLITIKAI RENDSZER ÉS ELEMEI
A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, ELEMEI, FUNKCIÓI
A rendszerelmélet a huszadik század természettudományi fejlődésének terméke. A politikatudományban, az utóbbi évtizedekben terjedt el a politikai valóságos folyamatok rendszerelméleti megközelítése.A rendszerelméleti felismerést elsőként Parsons amerikai kutató alkalmazta a társadalomra, majd Easton nevéhez fűződik az első politikai rendszerről szóló elmélet. A mai politikatudományban a rendszerelmélet többféle változatát alkalmazzák, közülük Almond, Müncz, Luhmann elméletei a legelterjedtebbek.
Az alábbiakban a rendszerelmélet fogalmi körét, a politikai rendszer elemeit, a politikai rendszer általános és sajátos funkcióit (.(Bayer:1999.93-95, Bihari –Pokol:1992. 88-94.), Fisichella:2000. 71.-76, Almond-Powell:1999. 21-29.) foglaljuk össze.
FOGALMI KÖR
A rendszer:Az azt alkotó elemek, tárgyak, változók összessége, amelyek egymással kölcsönhatásban, kölcsönös függőségi viszonyban vannak.A rendszer alapvető kérdése saját belső rendjének fenntartás, és határ megvonása a külső környezettel szemben, amelyben működik.
A politikai rendszer:
„A politikai rendszer azoknak az intézményeknek és eljárásoknak az összessége, amelyek révén a társadalom számára kötelező döntéseket meghozzák, és betartásukat kikényszerítik.”(Bayer: im)
„A politikai rendszer a politikai hatalmi viszonyok mentén, a hatalmi viszonyok dimenziójában, a politikai tevékenységek és a hozzákapcsolódó viszonyok és intézmények formájában intézményesülő társadalmi alrendszer….A politikai rendszer a társadalom egészétől sajátos funkciói révén elkülönült alrendszer.”(Bihari-Pokol: im)
Intézmény: Tartós, az érintettek által elfogadott szabályrendszer (normarendszer), amely rutinszerűvé teszi a cselekvést, és bizonytalan helyzetben a cselekvőket mentesíti a kudarc kockázatától. Az intézmények formálják, terelik az egyének magatartását, preferenciáit.
Struktúra: Az egymással kapcsolatos szerepek rendszere, amely észlelhető, megfigyelhető.
Modell: Analógián alapuló szimbolikus konstrukció.
79
A POLITIKAI RENDSZER ELEMEI
Politikai szervezetek: állami szervezetek, pártok, pártrendszerek, érdekképviseleti szervek, politikai sajtó, tömegkommunikáció, nemzetközi szervezetek, egyéb: egyesületek, intézmények, lobbik.
Politikai normák: Jogi normák, nem állami politikai szervezetek normái, nem írott, de kollektíven ismert, követett normák.
Politikai magatartások: egyéni - csoportos, státuszhoz kötődő - nem kötődő, legális - nem legális, szervezeti - nem szervezeti magatartások.
A politikailag releváns érdektörekvések és akaratok politikai transzformációs mechanizmusa.
A politikai döntési folyamatok, a döntési mechanizmusok hierarchizált rendszere.
A politikai kultúra: politikai nézetek, eszmék, ismeretek, érzelmek, vitakultúra, tolerancia, előítéletek. átörökítése spontán, vagy politikai szocializáció során intézményesül normákban, nézetekben.
Politikai ideológiák: Az ideológia koherens nézetrendszer, amely valamely politikai akarat köré szerveződik. Integráló, kritikai, programadó, legitimáló, motiváló funkciója van.
A politikai közösségek rendszere: A politikai közösség azonos célú, nézetű emberek csoportjai. Politikai szocializáció, érték tudatosító, érdekintegráló, szervező tényező.
A POLITIKAI RENDSZER ÁLTALÁNOS FUNKCIÓI
A társadalmi reprodukciós folyamatok politikai szervezése és irányítása a politikai döntésekkel.
A politikailag releváns érdektörekvéseket, politikai véleményeket és akaratokat összegyűjtése és becsatornázása a politikai rendszerbe, intézményes eljárások révén.
A politikai szocializáció irányítása, a politikai kultúra intézményes átadása. Szocializációs intézmények: állami, társadalmi, politikai szervezetek, a politikai képzés, nevelés szervezetei, a politikai kommunikáció szervezetei, társadalmi és személyközi kapcsolatok, spontán és tudatos folyamatok összefonódása.
A társadalom politikai integrációjának megvalósítása és a politikai rendszer legitimációja. Eszközök: 1. A legális erőszak alkalmazása, vagy kilátásba helyezése. 2. A lojalitás megszerzése meggyőzés révén. 3. A politikai csoportok bevonása a döntéshozatali eljárásokba. 4. A szakszerű, jogszerű bürokrácia, a jogrendszer fenntartása, működtetése.
80
A POLITIKAI RENDSZER SAJÁTOS FUNKCIÓI
A politikai rendszerbe becsatornázott érdektörekvések politikai integrálása, csoportosítása és döntési javaslatokká, kezelhető politikai követelésekké alakítása, meghatározott eljárásokban.
Az előző funkció ellátásához szükséges szervezetek, eljárások, jogi normák, intézmények létrehozása és működtetése.
A politikailag releváns információk begyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és továbbítása a politikai rendszer egésze felé.
Az állampolgárok politikai szerepekre toborzása (rekrutáció) és kiképzése. Pl.: a választók felkészítése a választásra, oktató, képző intézmények működtetése.
A politikai tradíciók, szimbólumok ápolása, fenntartása, működtetése, politikai és történelmi jelképek őrzése és megjelenítése.
A társadalom egészének és a politikai rendszer stabilitásának a biztosítása, a dinamikus egyensúly fenntartása.
A politikai rendszer bekapcsolása a nemzetközi politikai rendszerbe.
A politikai rendszer infrastruktúrájának a fenntartása és működtetése. (pl.: népszavazás feltételeinek biztosítása, közhivatalok fenntartása, pártok támogatása stb.)
A POLITIKAI RENDSZER STRUKTURÁLIS – FUNKCIONALISTA FELFOGÁSAAz amerikai politológiában a legelterjedtebb, legjellemzőbb politikai rendszerfelfogás a strukturális - funkcionalista irányzat, melynek lényegét kíséreljük meg összefoglalni, ismertetve az elmélet kiindulópontjait, és a politikai rendszer és környezete folyamat modelljét (Bihari-Pokol:1992. 11-126., Bayer:1999. 93-95., Fisichella:2000. 84.-87, Almond-Powell:1999. 36-150.,Paczolay-Szabó:1996. 235-246.)
Az elmélet kiinduló pontjai
A politikai rendszer a társadalom egyik funkcionális alrendszere. A társadalom által ellátott négy fő funkció (reprodukciós, adaptációs, célkitűző és integrációs funkció) közül a politikai alrendszer (mint a társadalom egyik funkcionális alrendszere) elsődlegesen látja el a célkitűző, társadalomvezérlő, irányító funkciót.
A politikai alrendszerhez, mint funkcionális alrendszerhez struktúrák (pártok, érdekszövetségek, állami szervek, stb., mindezek szereprendszere) tartoznak, amelyek részt vesznek a hatalom működtetésében.
81
A politikai rendszer általános jellemzői:
Minden politikai rendszernek politikai struktúrája van. Minden politika rendszer ugyanazon 7 funkciót tölti be. Minden politikai rendszer több funkciós (adaptációs, reprodukciós, integráló funkciókat is
ellát a célkitűző funkció mellett). A politikai rendszert a társadalom többi alrendszere és struktúrája, mint a politikai
rendszer környezete veszi körül. Minden politikai rendszernek kettős környezete van. A belső környezet az adott
társadalom alrendszerit jelenti. A külső környezet a nemzetközi környezet. A politikai rendszer nyílt, és adaptív rendszer. Olyan speciális rendszer, amely célokat tűz
ki, átalakítja önmagát, és kreatív módon alkalmazkodik a környezetéhez. A rendszer működése. A környezetből ingerhatások (inputok) érik, a rendszer az inputokra
válaszokat dolgoz ki (konverzió), a válaszokat kibocsátja a környezetébe (output), a válaszok által előidézet változások visszajelzései visszacsatolódnak a politikai rendszerbe.
A politikai rendszer és környezete folyamatmodellje a következő ábrán látható
Irodalom:Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág, 1999.Bihari Mihály –Pokol Béla: Politológia, Universitas, 1992.Fisichella, D: A politikatudomány alapvonalai, Osiris, 2000Almond, G. A.-Powell G. B. Összehasonlító politológia, Osiris, 1999.Paczolay Péter-Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása, Korona, 1996.
82
INPUT OUTPUT
KÖVETELÉSEK
1. ANYAGI JAVAK, SZOLGÁLT.(munkabér, utak)
2. MAGATARTÁSOK SZABÁLYOZÁSA(közbiztonság)
3. POLITIKAI RÉSZVÉTEL(választójog)
4. SZIMBOLIKUS AZONOSULÁSOK(a hatalom megj. köv.)
TÁMOGATÁSOK
1. ANYAGI JELLEGŰ2. ENGEDELMESSÉG3. RÉSZVÉTEL A POL. ÉLETBEN4. TISZTELETADÁS
POLITIKAI RENDSZER(célmeghatározás, célkitűzés)
FUNKCIÓI:POLITIKAI FUNKCIÓK (INPUT)Politikai szocializáció, toborzásÉrdekek kifejezéseÉrdekek csoportosításaPolitikai kommunikációÁLLAMI FUNKCIÓK (OUTPUT)Szabályozás, szabályalkotásSzabály alkalmazás (közig.)Ítélkezés egyedi ügy (bíróság)
Politikai rendszeren belüliÁTVÁLTOZTATÁSI FUNKCIÓKÉrdekek és követelések kifejezése a politikai rendszeren belülÉrdekek csoportosítása politikai jav. alakításaPolitikai jav. irányadó hatalmi szabályokká alakításaAz általános szabályok spec. esetre alkalmazásaEgyedi döntések hozatala az általános szabályok alapján1-5 információ áramoltatás a rendszer belső és külső környezete között
DÖNTÉSEK
1. ELVONÁSOK(adók)
2. MAGATARTÁS SZABÁLYOZÁS3. JAVAK, SZOLGÁLTATÁSOK
ALLOKÁCIÓJA
POLITIKAI VEZÉRLÉSEK
4. SZIMBOLIKUS TELJESÍTMÉNYEK(politikai nyilatkozatok, politikai szimbólumok)
VISSZACSATOLÁS
A politikai rendszer határa = ameddig a legitim erőszak elér
Társ
adal
mi k
örny
ezet
Társ
adal
mi é
s nem
zetk
özi k
örny
ezet
83
PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK, POLITIKAI CSALÁDOK,
A PARS PRO TOTÓ ELVE
A PÁRTOK FŐBB TÖRTÉNETI TÍPUSAI
A BOLSEVISTA TÍPUSÚ PÁRT JELLEMZŐI
A PÁRTOK SZOCIOLÓGIAI ISMÉRVEI
A PÁRTOK FUNKCIÓI
A PÁRTRENDSZEREK TÍPUSAI
84
PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK, POLITIKAI CSALÁDOKA politikai pártok a képviseleti demokrácia alapintézményei, a demokratikus hatalomért folytatott szervezett versengés alanyai. A pártok a politikai rendszer éS a társadalom többi alrendszere között közvetítő funkciót töltenek be, A társadalomban létező különböző érdektörekvéseket reprezentálják, és becsatornázzák a politikai rendszerbe, igy a politikai participáció alapvető fontosságú intézményeit jelentik. (L. Bihari, Körösényi)
A PARS PRO TOTÓ ELVEA párt szó pars (rész) latin szóból ered. Kettős értelemben is találó elnevezés. Minden párt csak a társadalom egy részét képviseli nem az egészet, de alakító, szervező tevékenysége az egészre irányul. Mint rész, feltételezi más "párs”-ok, részek működését, csak együtt jelenítik meg a társadalom egészét. Bármely párt tehát eleve legalább kettős értelemben rész. Része valamely konkrét politikai rendszernek, amely rajta kívül még olyan fontos elemeket tartalmaz, mint pl. a parlament, kormány, önkormányzatok, stb., s minden párt egyben a sokféle politikai szervezet egyikeként, a pártrendszer egy eleme csupán, önmagában is tételezi más pártoknak /rész/ elemnek a létét és folyamatos együttműködését.(Bihari-Pokol:1992. 201)
A PÁRTOK FŐBB TÖRTÉNETI TÍPUSAIA legelterjedtebb párttípusok csoportosítása a pártok történeti alakulásán és alakváltozásán alapul. .(Bihari-Pokol:1992. 204-206)
1. Honorációr pártok. A hivatásos politikusok és parlamenti képviselők pártja, akiket a hivatali ”igénykielégítés” tart, össze, hivatásos politikusok parlamenti pártja. „Többnyire laikus politikusokból áll, „akik nem a politikából éltek, hanem a „politikáért éltek” (Max Weber)
2. Szervezett pártok. Jellemzőik: szervezeti kontinuitás, állandó szervezet, állandó apparátus, a "szervezeti fegyver hatékony alkalmazása. (fasiszta, vagy kommunista pártok)
3. Tömegpártok. Alapja: a választójog kiterjedése, a politikai névtelenek megszervezése, a politika utcára vitele. A tömegélmény, a participáció, a szolidaritás élményét adják.
4. Világnézeti párt. Ideológiai párt, közösen elfogadott ideológia, világnézeti elvei vannak, melyet a tagok elfogadnak. (liberális, konzervatív, keresztény, kommunista, fasiszta pártok)
5. Catch - all pártok: (mindent megragadni). Versengő, szavazói, gyűjtő "esernyő" párt. Nincs határozott szociális bázisuk, minden rétegből szavazókat kívánnak nyerni, programjuk ideológiájuk általános. Fő a jó választási program, és a hatékony választási agitáció.
6. Totalitáriánus pártok:(fasiszta, bolsevista). Élcsapat, kizárólagossági igény, történelmi küldetéstudat, demokratikus centralizmus, kizárólagos, monopolisztikus hatalomgyakorlás, szervezeti karizma, jogrendszeren felüliség, személyi függőségek.
85
A BOLSEVISTA TÍPUSÚ PÁRT JELLEMZŐI (Bihari-Pokol:1992. 206.-213)A) Lenin „Mi a teendő?” című könyve alapján:
Szoros szervezés (később demokratikus centralizmus elve). Szilárd, formalizált keretei vannak, ennek ellenére megőrzi demokratikus jellegét. A szokásjog helyett írott szabályai vannak. A munkamegosztáson alapuló racionális szervezet. A párt feladata, hogy az öntudatlan munkásságot eszmékkel és öntudattal lássa el.
B) (egyéb sajátosságok:) „élcsapat jelleg” A párt „a forradalmi munkásosztály legfelkészültebb, legöntudatosabb tagjaiból álló”
tömörülés. Ebből következik, hogy a pártba való belépés után egy sajátos hierarchikus viszony
alakul ki a párttag és a nem párttag között. A párt mondja meg a munkásságnak, hogy mit tegyen.
C) a párt omnipotens (mindenható) és omni kompetens (mindenhez értő). A forradalmi öntudatból következik, hiszen a „proletárforradalom” az egyetlen út,
amelyen a világtörténelem továbbhalad.” A proletárforradalom egyetlen vezérlő szerve csak a párt lehet.
D) A párt megszemélyesedik. Már nem a munkásosztály, hanem a párt a forradalom /a fejlődés/ mozgatója. A párt válik a történelem igazi szubjektumává (alanyává). a párt karizmatikus tulajdonságokat vesz fel (a párt gondolkodik, dönt, stb.)
E) Hatalom koncentráció valósul meg. mind a párton belül, mind a párt és az állam viszonyában. a párt és az államirányítás összemosódott (megszűntek a feladat és hatásköri határok).
F) A demokratikus centralizmus elve Lényege, hogy minden alsóbb szerv egy felsőbbnek van alárendelve. A felsőbb szervek a pártellenes döntéseket megsemmisíthetik. Az alsóbb szervek autonómiája teljesen megszűnik; nagyfokú centralizáltság valósul
meg.G) Etikai kötetlenség: a „cél szentesíti az eszközt” elv érvényesül.H) A párt hatalomra jutása után nemzetközi pártszervezetként működött.
A PÁRTOK SZOCIOLÓGIAI ISMÉRVEIA modern pártok általános szociológiai jellemzőkkel definiálhatók, amelyek együttese jellemzi a pártokat, és elkülöníti őket más politikai szervezetektől.(Bihari-Pokol:1992. 219-222.)
1. A pártok nem állami szervezetek, közhatalmi jogosítványai nincsenek.
2. Önkéntes alapon szerveződnek, nyilvántartott tagságuk van.
3. Belső felépítésük, tevékenységük jogilag nem szabályozott. (csak alapításuk)
4. Általuk kidolgozott programjuk, ideológiájuk, értékrendjük van.
5. A pártoknak jelölt és listaállítási joguk van.6. Állandó szervezetük van, melynek elemei: pártvezetés, apparátus, szakértők,
aktivisták, tagság.
86
7. Stabilitás. (időbeni, szervezeti, tagsági)
8. A pártok fő célja a hatalom megszerzése,intézményesen, állandó, szabályozott keretek között és nyilvánosan folytatott versenyben a hatalomért. A párt a politikai élet leghatékonyabb szervezeti fegyvere.
9. A modern pártok több funkciósak.
A PÁRTOK FUNKCIÓIA pártok funkciói tevékenységük fő irányait jelölik meg. (Bihari--Pokol:1992. 222-227)
1. Versengés a hatalomért.
2. Rekrutáció, toborzás, kiválasztás, szelekció.
3. Érdekintegráció, érdekképviselet.
4. Közvetítő funkció a társadalom és az állami szervek között.
5. Kormányzati funkció. (Kormányzó pártoknak több, ellenzéknek kritikai funkció, alternatívaállítási funkció.)
6. Politikai döntési funkció.
7. Választási funkció: Választási rendszer meghatározása, sikeres választási részvétel, jelöltek állítása, versenyeztetése, választási programok kidolgozása.
8. Közvélemény befolyásoló és információs funkció.
9. Szocializációs funkció.
10. Nemzetközi funkció.
A funkciók teljes körét elvégzők a komplex pártok.
87
A PÁRTRENDSZEREK TÍPUSAI
A pártrendszer az adott politikai rendszerben létező pártok összessége. A pártrendszer történetileg változó rendszer, amelynek összetartó eleme a politikai hatalomért folytatott versengés. A pártrendszereket sokféle ismérv, szempont szerint csoportosíthatjuk. A legfontosabb csoportosítási szempontok alapján a pártrendszerek alábbi típusait ((Bihari--Pokol:1992. 230-240) különböztethetjük meg.
I. A pártok száma alapján.1. Egypártrendszerek.2. Kétpártrendszerek.3. Több pártrendszerek. (3-5 versengő párt)4. Sokpártrendszerek. (5-8 vagy több párt esetén)
II. A hatalombirtoklás jellege szerint:
1. Monoplisztikus pártrendszer: Egy párt monopóliuma kikezdhetetlen.2. Hegemónisztikus pártrendszer: Domináns szerepet tölt be egy párt. Van több is, de
nincs esélyük a hatalomba kerülésre.3. Pluralista-versengő pártrendszer: Nyílt és szabályozott verseny, a párt rendszer
nyitott, a kormányzati hatalomváltás reális.
III. A pártrendszerek koncentráltsága és polarizációja alapján:(Sartori)
A: Nem versengő pártrendszerek:1. Egypártrendszerek: A hatalmi rendszer egy párt működését engedélyezi.2. Hegemón pártrendszerek: a többi párt csak létében engedélyezett, hatalmi
váltás, verseny nincs. (pl: volt Lengyelország, Mexikó).
B. Versengő pártrendszerek:1. Predomináns pártrendszer:
Olyan többpártrendszer, amelyben egy párt huzamosabb ideig képes birtokolni a parlamenti helyek többségét (India, Japán, Uruguay).
2. Kétpártrendszerek:Két párt versenye, egyik szerez többséget, egyedül kormányoz, hatalmi váltás lehetséges (Anglia, Új-Zéland, Kanada).
3. Mérsékelt többpártrendszer:Nem kétpárti, de kétpólusú koalíciós forma, kis ideológiai különbségek (Németország, Belgium, Svédország).
4. Polarizált többpártrendszer:Rendszerellenes pártok, kétoldali ellenzék, ideológiai polarizáció, nem felelős ellenzék, túllicitálás. (Olaszország, Franciaország).
88
POLITIKAI CSALÁDOK
A pártok csoportosíthatók aszerint, hogy milyen értékek mentén alakítják ki programjaikat, a konfliktusokra milyen válaszokat adnak, milyen nemzetközi pártszövetséghez tartoznak. A pártcsaládokat baloldali, jobboldali és centrális pártcsaládokra különíthetjük el. A bal és jobb tengely a pártok közötti verseny fő dimenziója. „A jobboldal és a baloldal fogalmaival a politikatudomány olyan világnézeti tradíciókat jelöl, amelyek az emberről, a világról és a helyes társadalomról alkotott eltérő eszmékre és nézetrendszerekre épülnek. Nem egységes politikai ideológiákról van szó, hanem értékek és elvek együtteséről, amelyek alapján az egyes politikai korszakokban koherens politikai nézetrendszerek, a konkrét szituációkban felmerülő kérdésekre és konfliktusokra pedig konkrét politikai válaszok születtek.”(Körösényi:2001. 212)Az alábbiakban a bal – jobb skálát, és a pártirányzatok kialakulását és szerepét foglaljuk össze.(Körösényi:2001. 75.-109.,212-222)
Politikai konfliktusok és tömeges politikai attitűdök a bal - jobb skálán
DIMENZIÓ,KONFLIKTUS TERÜLETEK
BAL JOBB
Ideológiai mező A felvilágosodás és a forradalom szellemi hagyományait követi: Racionalista világkép, a társadalom megjavíthatóságában vetett hit, politikai radikalizmus
A konzervatív világkép:A racionális cselekvés korlátozott,A szokások, tradíciók jelentőségének hangsúlyozása, evolucionalista, reformista,a rend, az autoritás híve
Gazdaság Az állam szerepét növelő Az állam szerepét csökkentőVallás Antiklerikális KlerikálisEtnikum/ nyelv Nemzetközi NemzetiVáros-vidék Városi Városi/vidékiOsztály Munkavállaló MunkaadóPosztindusztriális Posztindusztriális IndusztriálisKatonai védelem Puhább KeményebbTársadalmi kérdések "liberális": emberi jogok,
halálbüntetés ellenes, abortuszpárti
Konzervatív: tekintély, és halálbüntetés-párti, abortuszellenes
Tömeges politikai attitűdökTársadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
Status quo fenntartatásának fontossága, a vallás fontossága
Nők és férfiak közötti jogegyenlőség megteremtése.
Aktív vallásgyakorlat fontossága
Szakszervezetek + -Big bussines / nagy tőke - +Papság - +Rendőrség - +
89
A pártirányzatok kialakulása és szerepe
1. BaloldalSzociáldemokrata pártok: Ideológiai alapja a marxista szocializmus, amelynek célja: A magántulajdon helyett kollektív tulajdon, piacgazdaság helyett tervgazdaság, képviseleti demokrácia helyett munkáshatalom. 1917-től: A szociáldemokrácia parlamentáris demokráciával kivájna "végcélt" elérni. 1950-60.: Lemondanak a szocializmusról, államosításokról, osztályprofil oldása, a politikai liberalizmus, a vegyes-gazdaság, a jóléti állam elveinek elfogadása.Kommunista pártok: A szociáldemokráciából kiválva a forradalmat tekintették az egyetlen lehetséges útnak, tömegmozgalmak szervezése, fegyveres puccskísérletek módszerével. Az orosz forradalom hatására születtek. A parlamentáris demokrácia elutasítása miatt rendszerellenes ellenzéknek tekintették ezeket a pártokat, ezért marginalizálódtakÚj baloldal és a zöldek: A piacgazdaság, a magántulajdon elutasítása, kollektivizmus, decentralizáció, a posztmateriális értékek hangoztatása jellemzi.Zöldek: A jóléti állam elfogadása, gazdasági növekedés korlátozása, fegyverkezés ellenesség.
2. JobboldalA kereszténydemokrácia: Antikapitalizmus, antikollektivizmus jellemzi. A magántulajdon talaján áll. Eklektikus ideológia jellemzi: Konzervatív: védi a tradicionális értékeket (egyház, család). Progresszív: támogatja a jóléti programokat. Az osztálybéke híve. Transznacionalista: nemzetek felettiséget képvisel.Keresztényszocializmus: A tehetősek és az állam kötelessége a gyengék, elesettek védelme, de a régi uralkodó rétegek védelmét, katolikus egyház kiváltságait fontosnak tartja.Konzervatív pártok: Főbb jellemzőik: Kontinuitás, forradalomi változások elutasítása, az állam fontos szerepe. Később átveszi a jogállam, a szociális politika elveit, népszuverenitás, a parlamentarizmus, a hatalommegosztás elveit. A középosztály pártjai.Szélsőjobb: A nemzetiszocialista, fasiszta, radikális, populista mozgalmak gyűjtő fogalma, Eklektikus program: bevándorló ellenesség, nacionalista, etatista és globalizáció ellenes. Társadalmi bázisa: alsóközéposztály, kispolgárság.
3. Centrális pártok:Liberálisok. Jellemzőik: A haladásba, az ember morális jóságába, korlátlan értelmi képességébe vetett hit, az egyéni jogok elsőbbsége. Antiklerikális. Nem tudtak tömegpárttá válni. Jobboldali liberális pártok: egyéni jogok, minimális állami beavatkozás (Ausztria, Belgium, Franciaország). Centrista és baloldali, szociál-liberalizmus: Egyenrangú egyenlőségeszme, emberi jogok, szociális igazságosság keresése. Szavazóbázisa egyenletesen oszlik meg a társadalmi csoportok közöttAgrárpártok: Eklektikus program. Az agrárprotekcionizmus hívei. Gazdasági szabályozás, társadalmi gondoskodás, jóléti állam hangsúlyozása. Törekvésük a hagyományos értékrend, az erkölcs védelme. A tradicionálisabb vidék pártjai.
90
TÁRSADALMI MOZGALMAK
A MOZGALOM FOGALOM TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI:
A TÁRSADALMI MOZGALMAK SAJÁTOSSÁGAI ÉS
DISZFUNKCIONÁLIS FUNKCIÓNALÍTÁSA A POLITIKAI
RENDSZERBEN
ÚJ TÁRSADALMI MOZGALMAK
ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK
AZ ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ TÍPUSAI, CSOPORTJAI ÉS JELLEMZŐI
A NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK TÍPUSAI ÉS AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZE, CSATORNÁI
91
TÁRSADALMI MOZGALMAKA MOZGALOM FOGALOM TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI:(Bihari-Pokol:1992. 254-259)
XVIII. századig: felkelés, lázadás, társadalmi nyugtalanság. Később: Progresszió a konzervatív erőkkel szemben. XIX. század: Tömegeket megmozgató mozgalom (társadalmi mozgalom,
munkásmozgalom) XX. sz.: Mozgósításon alapuló, a meglevő megváltoztatására, megőrzésére, a végbement
változás visszaállítására irányuló, célirányos, tartós kollektív cselekvés.Az európai kultúrában a társadalmi mozgalmakból fejlődtek ki az érdekképviseleti szervek és pártok is.
A TÁRSADALMI MOZGALMAK SAJÁTOSSÁGAI(Szabó:1989.,1993.)Fő elem: A tiltakozás. Oka: ha az egyén a meglévő intézményi, jogi formában nem tudja érdekeit érvényesíteni, ezért mozgósítanak, mozgalmat szerveznek, új intézményes formákat keresnek.Jellemzőik: Társadalmi-politikai konfliktusok és tiltakozás kifejezési formái Kollektív cselekvés, közösségi jelleg Intézményesedett, de nem szervezett (alacsony munkamegosztás, szabályozottság)
kollektív cselekvési forma. Mobilizáció (folytonosan növelni igyekszik társadalmi bázisát.) A célok, a szervezet, akcióformák flexibilitása. Magas problémaérzékenység, alacsony probléma-megoldási kapacitás Kihívás a szervezett politikával szemben A társadalmi változtatás dinamikai elemét képviselik
A TÁRSADALMI MOZGALMAK DISZFUNKCIONÁLIS FUNKCIÓ A POLITIKAI RENDSZERBEN
1. Kihívásokat közvetítése a politikai rendszerhez: A személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében, Az állam korlátozása az ellenőrzés és a kiegészítő, vagy alternatív szolgáltatás révén, A pluralizmus biztosítása az állami szférával szemben, A társadalmi innováció, a kreativitás a kísérletezés szabadságának megőrzése a
bürokratizálódás ellenében.
2. A politikai rendszer stabilizálása / ínstabilizálásaAlternatív modernizációs/vagy reprimitivizált társadalmi igények, politikai tartalmak, formák, értékek megfogalmazása, közvetítése.
3. Alternatív modernizációs és/vagy reprimitivizált társadalmi konfliktusok, az intézményes politika lemaradásának és/vagy túlfutásának jelzése.
4. Alternatív modernizációs és/vagy reprimitivizált értékek felerősítése, érlelése, kihordása, katalizálása.
92
5. A sajátos belső logika alapján működő politikai intézményrendszer progresszív/degresszív korrekciója.
6. Politikai szocializáció.
7. Politikai rekrutáció
8. Társadalmi mozgósítás.
ÚJ TÁRSADALMI MOZGALMAK(Szabó:1989.,1993.)
Az új társadalmi mozgalmakat többféle család alkotja. Közös jellemzőik: Posztmateriális értékrend, formális szervezeti elvek elutasítása. Bázisaik: nagyvárosok, szociokulturális területek.
Főbb típusaik:
Ökologiai mozgalmak: Helyi beruházások ellen, atomenergia ellen.
Alternatív életmód mozgalmak.
Új békemozgalmak.
Feminizmus: A női sajátosságok intézményesítése, a „férfiuralom” a „szexizmus” elutasítása.
Emancipációs mozgalom (terápiás csoportok).
Szekták.
Új spiritualizmus.
Harmadik-világ csoportok.
Állampolgári jogvédő csoportok
Diákmozgalmak
Irodalom:Szabó Máté: Politikai ökológia, Bölcsész index. 1989.Szabó Máté: A társadalmi mozgalmak szektora és a politikai tiltakozás kultúrája Magyarországon. 1993. Politikatudományi szemle, 2/3Szabó Máté: Alternativ mozgalmak Magyarországon, Gondolat, 1993.
ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK
93
A modern demokráciában a politikai folyamat szereplői között a politikai pártok mellett fontos szerepet játszanak a különböző érdekszervezetek és nyomásgyakorló csoportok. Ezek befolyásolni kívánják a politikai döntéshozatali folyamatot anélkül, hogy törvényhozói, vagy kormányzati pozícióra kívánnának szert tenni.
AZ ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ TÍPUSAI, CSOPORTJAI ÉS JELLEMZŐI
TÍPUS CSOPORT JELLEMZŐKCIVIL SZERVEZETEKaz államtól független, önkéntes szervezetek
EGYESÜLETEK 1989-ig 80001996 30000sport, tűzoltó, ipartestületek
ALAPÍTVÁNYOK Gazdasági, szakmai, oktatási, kulturális, szociális területek,400 17200
EGYHÁZAK A hitélethez kapcsolódó tevékenység, oktatás, szociális munka, egészségügy, kultúra
GAZDASÁGI ÉRDEKSZERVEZETEK
SZAKSZERVEZETEK MSZOSZ, SZEF, AUTOMOK, ÉSZT, LIGA, MUNKÁSTANÁCOK1990 40001995 2000ÜZEMI ÉS MAKROSZINTŰ ÉE.
VÁLLALKOZÓI ÉS MUNKAADÓ SZERVEZETEK
KAMARÁK, GYOSZ, IPARSZÖVETSÉG, PARASZTSZÖVETSÉG, GAZDAKÖRÖK
CSOPORT-HOVATARTOZÁS, ÉS ÉRTÉKKÖZÖSSÉGEN ALAPULÓ SZERVEZETEK ÉS MOZGALMAK
RÉTEGSZERVEZETEK Hitbuzgalmi, felekezeti, kulturális, generációs (nyugdíjas, ifjúsági) etnikai, élethelyzeti (rokkantak, hajléktalanok)
ÉRTÉKKÖZÖSSÉGEK KÖZÖS CÉLKITŰZÉSHagyományápoló, kulturális, veteránszervezetek, vallási közösségek, Levegő Munkacsoport, Nyilvánosság Klub
POLITIKAI MOZGALMAK Közvetlen politikai cél,PártkötődésDemokratikus ChartaMagyar Út Körök
Forrás: Körösényi András: A magyar politikai rendszer, Osiris, 1998.
94
A NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK TÍPUSAI ÉS AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZE, CSATORNÁIINTÉZMÉ-NYES ÉRDEKALKÚ
TILTAKOZÁS LOBBY MÉDIA PÁRTOK FŐ ERŐFORRÁS
SZAKSZERVEZETEK ÉT Sztrájk, tüntetés Pártkapcsolat,Személyes kapcsolatok
Nyilvánosság Pártkapcsolat Szervezettség, mobilizációs potenciál (sztrájk)
ÖNÁLLÓ TERMELŐK,VÁLLALKOZÓK
- Útlezárás,Tüntetés
Személyes kapcsolatok
Nyilvánosság Pártkapcsolat Proteszt potenciál,Élelmiszertermelés
TÁRSADALMI, ILLETVERÉTEGSZERVEZETEK
Parlament,KisebbségiÖnkormányzat
- Parlament Nyilvánosság Pártkapcsolat Potenciális szavazókör,Médiahatás
ÉRTÉKORIENTÁLT”„SINGLE-ISSUE”
- Tiltakozás - Nyilvánosság Pártkapcsolat Médiahatás
POLITIKAI MOZGALMAK - Tüntetés - Nyilvánosság Pártkapcsolat Média, mobilizációs potenciálPártkapcsolatok
PÁRTOK ParlamentKormányzat
Demonstráció,Népszavazási kezdeményezés
Kormányzat Nyilvánosság - Parlament, kormányzat,Politikai nyilvánosság(mobilizációs potenciál)
Forrás: Körösényi András: A magyar politikai rendszer, Osiris, 1998. 183.o.
95
A PARLAMENT
A NYUGAT-EURÓPAI PARLAMENTARIZMUS TÖRTÉNETI FUNKCIÓVÁLTÁSAI
A MODERN PARLAMENTEK KORLÁTOZOTT SZUVERENITÁSA
A MAGYAR PARLAMENTARIZMUS TÖRTÉNELMI FUNKCIÓ VÁLTOZÁSAI
A PARLAMENTEK FUNKCIÓI
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK
A VÁLASZTÁSOK ALAPELVEI
A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI
VÁLASZTÓI MAGATARTÁS
POLITIKAI KULTÚRA
97
A PARLAMENTARIZMUS
A parlament a népszuverenitás letéteményese, az egyetlen, általános választásokkal legitimált népképviselet. Az alábbiakban a nyugat-európai parlamentek történeti funkcióváltozásait, (Bihari-Pokol:1992. 327-334) összegezzük.
A NYUGAT-EURÓPAI PARLAMENTARIZMUS TÖRTÉNETI FUNKCIÓVÁLTÁSAI
XI. századtól: Rendi parlamentFunkció: az uralkodói önkény korlátozása. Bizonyos döntések (adók, hadsereg) hozzájáruláshoz kötése.
A képviseleti funkció kiépülése:Fokozatosan kiépül a képviseleti funkció, az érdekek politikai megjelenítésének lehetősége, majd a választójog kiteljesedésével a képviselt érdekek társadalmi bázisának növelése.
A parlamenti szuverenitás megjelenéseAzokban az államokban, ahol megvalósul a parlament teljes szuverenitása, a parlament a bíróság által elismert korlátlan hatalommal rendelkezik. Új nagy történelmi igazodási kényszer a hatalommegosztás intézményrendszerének kialakulása, a hatalom forrásainak pluralista felfogása, a főhatalom megosztása.
A modern pártok megjelenéseA pártok megjelenés leszűkíti a parlament funkcióit. A pártok alternatívát nyújtó szervezetek. A modern politikai rendszerekben a politikai struktúrákat a pártok uralják, a parlament megőrzi relatív autonómiáját és sajátos funkcióit.
A direkt participáció eszközeinek megjelenése. (döntéshozatali és törvényhozó funkció további korlátozása)
A népszavazás intézménye közvetlenül, tömegdemonstrációk, a politikai akciók, sztrájkok közvetve befolyásolják a parlament működését.
Ma: a parlament intézményesült, jogilag szabályozott rendszerben, részszuverenitással működő intézmény.
98
A MODERN PARLAMENTEK KORLÁTOZOTT SZUVERENITÁSA. (A TÖRVÉNYHOZÁSOK KÖZJOGI KORLÁTAI)
ALKOTMÁNY
PÁRTOK ALKOT-
MÁNYBÍ-
RÁSKODÁS
PARLAMENTKÖZVETLEN
DEMOK-
RÁCIA INTÉZ-
MÉNYEI:
Népi
kezdeményezés.
Népszavazás.
ÁLLAMFŐ
Vétó
Elnapolás
Feloszlatás
ÖNKORMÁNY
-ZATOK
TÖMEG-
MEGMOZ-
DULÁSOK
ÉRDEKSZERVEZEK ÉS
NYOMÁSGYAKORLÓ
CSOPORTOK
NEMZETKÖZI JOG
A MAGYAR PARLAMENTARIZMUS TÖRTÉNETI FUNKCIÓVÁLTOZÁSAI
XIII. századtól 1848.-ig: Nemesi, rendi, monarchiális parlamentarizmus. Az uralkodó hatalmának korlátozója.
1848. Népképviseleti elv alapján működő parlament. A parlamentnek felelős intézmények megteremtése.
1867.-1918. A modern parlamentarizmus kiterjedése, pártelvű, hatalmi versengésen alapuló, többpárti parlament.
Két világháború között. Sajátos kétkamarás parlament, hegemonisztikus pártrendszer.
99
1945 – 1949. Rendszer-átalakító, tulajdon-átalakító, demokratikus, versengő többpártrendszerű, a szovjet megszállással, és a párizsi békeszerződéssel szuverenitásában korlátozott parlamentarizmus.
1949 – 1989. Pártközpontú politikai rendszer. A parlament hatalom nélküli, pártdöntéseket legalizáló szerv.
1989- 90. Rendszer átalakító, alkotmányos keretek között működő parlament.
1990- modern parlamentarizmus.
A MODERN PARLAMENTEK FUNKCIÓI
Képviseleti funkcióAz érdek törekvések politizációja, politikai akarattá formálása, nyílttá tétele. Több féle érdeket képvisel: pártképviselet, területi képviselet, korporativ érdekképviselet és az etnikai képviselet elve. A képviselet: egykamarás, kétkamarás.
Hatalmi funkcióNagy társadalmi alternatívák közötti döntéshozó hatalom. Az alternatívákat a pártok vetik fel, a parlament ezek közül választ.
Jogalkotó, törvényalkotó funkcióA „legitim erőszak monopóliumával” rendelkezve jogforrási formában magatartásokat szabályoz, kizár, tilt, keretek közé szorít.
Politikai ellenőrzés, felelősségre vonásKizárólagos (a köztársasági elnök felelősségre vonása), különleges (a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány), speciális (mentelmi jog, interpelláció, bizottság).
A politikai nyilvánosság biztosítása„a nyilvános okoskodás szerve”, „a megokolásra késztetés” a politikai nyilvánosság koncentrált kifejezője.
Legitimációs funkcióA parlament egészének elfogadtatása a társadalommal. Elemei: demokratikus választás útján jön létre. Léte, működése, nem a kormányt, hanem a rendszert, a parlamentet, mint sokfunkciós szervezetet legitimálja.
Irodalom:Bihari Mihály-Pokol Béla: Politológia, Universitas, 1992.
100
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK
VÁLASZTÁSI ALAPELVEK
A választójog általánossága: Nem cenzushoz kötött. Minden nagykorú. Természetes kizáró okok: elmebetegség, jogerős büntetés, közügyektől való eltiltás.
Egyenlőség: Azonos értékű szavazati jog, választó, és választható.
Közvetlenség: Közvetlenül a jelöltre szavaznak.
Titkosság: A szavazat tartalmának titkosságra hozatala nélkül szavazhatnak.
A VÁLASZTÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI
A választási rendszer technika, gyakorlati eszköz, amely a választók által leadott szavazatok és a mandátumok elosztása között teremt kapcsolatot. A választási rendszerek kulcskérdése: hogyan oszlanak meg a mandátumok. A technika azt mutatja meg: hány szavazatból mennyi mandátum legyen. Tekintsük át a főbb választási rendszerek működését.(Körösényi.2001. 243-260)
A technikák típusai:
1. Egyszerű többségi rendszerAz adott ország területét annyi egyéni választókerület, ahány képviselő van a parlamentben. Minden választókerület egy képviselőt választ Aki a legtöbb szavazatot kapta az nyeri a mandátumot, a többi jelölt pedig kiesik. A választók technikailag személyek között választanak, bár a jelöltek általában valamely párt jelöltjeként versenyeznek a szavazatokért. Országok: Anglia, USA, India, Ausztrália, Új-Zéland.
2. Abszolút többségi rendszerKétfordulós: A második fordulóra azokban a kerületekben kerül sor, ahol az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a leadott szavazatok több mint felét. A második fordulóban csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat, a nyertes automatikusan abszolút többséget szerez.
3. Arányos (listás) rendszerCélja: arányos képviselet, ne vesszenek el szavazatok. Nem egyéni, hanem nagyobb, többmandátumos területek tartoznak hozzá. A választók nem egyéni jelöltekre, hanem pártokra, (pártlistákra) szavaznak. A mandátumot a pártok a leadott szavazatok arányában nyerik el.
101
A listás rendszer különböző variánsai
A,) matematikai formula: A legegyszerűbb formula: Összes szavazat / elosztandó mandátum szám = kvótaMinden párt annyi mandátumot kap, ahányszor nagyobb a ráadott szavazatok száma a kvótánál. A fennmaradó mandátumokat a „maradékszavazatok” szerinti sorrendben osztják ki.
B,) kerületnagyság: az egy választási körzetben szétosztott mandátumok száma.-országos lista, országos elosztás: Hollandia, Izrael.-területi lista, országos elosztás: Németország, Olaszország, Svédország, Dánia.-területi lista, területi elosztás: Belgium, Görögország, Spanyolország, Portugália.
C. Küszöbhatár: azt a szavazatarányt jelenti, amely alatt nem lehet mandátumhoz jutni
D,) a személyi választás lehetőségei:
-zárt lista: a személy nem függ a szavazótól. Németország, Izrael.-flexibilis lista: a személyek sorrendje befolyásolható. Belgium.-nyitott lista: jelöltek abc sorrendben, a szavazók egy nevet jelölnek meg. Olaszország, Finnország.-szabad lista egy párt jelöltjei között a rangsor a választoktól függ. Annyi szavazatot adhat le, ahány mandátum vár elosztásra. Pl. a 4 szavazatát leadhatja négy jelöltre, kettöt ugyanarra, de megoszthatja különböző pártok jelöltjei. között is. (Svájc, Luxemburg).
4. Vegyes rendszer
Magyarország választási rendszere: (vegyes rendszer)
A magyarországi rendszer kettős szavazati rendszeren alapul, vagyis mindenki két szavazatot ad le. Egy szavazat az egyéni körzetben induló jelöltnek szól, a másik a területi vagy megyei listára történik.A 386 parlamenti képviselő közül 176-ot választanak meg egyéni körzetben és 152-t megyei (fővárosi) listán.A hivatalosan bejegyzett magyar pártok minden megyében és a fővárosban állíthatnak egy-egy pártlistát, ám csak abban az esetben, ha a megye választókörzeteinek legalább negyedében állítanak egyéni jelöltet vagy legalább két egyéni választókörzetben.
A listás szavazás egyfordulós. A mandátumokat a szavazatok arányában osztják el a pártok listáin szereplő jelöltek között. Az összes szavazat 5 százaléknál kevesebbet kapott pártok nem jutnak be a parlamentbe. Az 5 százalék alatt maradó pártok területi vagy országos listáról nem juthatnak mandátumhoz. Ez azonban nem érinti az 5 százalék alatt teljesítő pártok jelöltjeinek egyéni választókörzetből való bejutását.
Az egyéni jelölteknek 750 ún. kopogtatócédulát kell összegyűjtenie ahhoz, hogy választható legyen.
102
Az egyéni jelöltek megválasztása kétfordulós. Az első forduló abban az esetben érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele elmegy szavazni. A jelölt pedig akkor jut mandátumhoz, ha a szavazatok több mint felét megszerzi.
Amennyiben az első forduló érvényes, de egyik jelölt sem kapta meg mandátumhoz szükséges számú szavazatot, akkor a szavazatok 15 százalékánál többet, illetve a három legtöbb szavazatot elnyert jelöltek bejutnak a második fordulóba, amely a szavazásra jogosultak 25 százalékának részvétele esetén érvényes, és amelyben a legtöbb szavazatot elnyerő jelölt nyer.
176 parlamenti képviselőt egyéni körzetből, 152-t pedig területi listáról választanak meg, további 58-at pedig az ún. országos listáról, amelyet a legalább hét megyében területi listát állított pártok állíthatnak.Az országos listáról származó mandátumokat a pártok szavazati arányukban kapják. Az országos listák szerepe kiegészítő és kiegyensúlyozó.
Irodalom:Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, 2001
103
AZ EGY SZÁZALÉKOT ELÉRT PÁRTOK PÁRTLISTÁIRA AZ ELSŐ FORDULÓBAN LEADOTT SZAVAZATOKÉS AZ ÖSSZESÍTETT SZAVAZATOK ALAPJÁN ELÉRT MANDÁTUMOK HÁROM PARLAMENTI VÁLASZTÁSON
Pártok 1990 1994 1998Szavazat Mandátum Szavazat Mandátum Szavazat MandátumSzám Arány % Szám Arány % Szám Arány % Szám Arány % Szám Arány % Szám Arány %
Fidesz 439 549 8.95 21 5.4 379 374 7.02 20 5.2 1.340826 29.48 148 38.3FKGP 576 315 11.73 44 11.4 476 272 8.82 26 6.7 597.820 13.15 48 12.4KDNP 317 278 6.46 21 5.4 379 523 7.02 22 5.7 104.892 2.31 - -MDF 1.214359 24.73 164 42.5 633 770 11.74 38 9.8 127.118 2.8 17 4.4MIÉP - - - - 85 773 1.59 - - 248.901 5.47 14 3.6MSZP 535 064 10.89 33 8.6 1.781504 32.99 209 54.2 1.497231 32.92 134 34.7SZDSZ 1.050799 21.39 92 23.8 1.065889 19.74 69 17.9 344.352 7.57 24 6.2
MP(mszmp) 180 964 3.68 - - 172 109 3.19 - - 176.672 3.95 - -MSZDP 174 434 3.55 - - - - - - - - - -ASZ 154 004 3.14 - - 113 384 2.1 - - - - - -VP 92 689 1.89 - - - - - - - - - -HVK 91 922 1.87 - - - - - - - - - -KP - - - - 137 561 2.55 - - - - - -MDNP - - - - - - - - 61.004 1.34 - -1% alatt 83 764 1.72 - - 175 101 3.24 - - 45.866 1.01 - -
-ÖSSZES 4.911214 100 - - 5.400194 100 - - 4.507682 100 - - *Kiegészűl 1990-ben 11, 1994-ben 2, 1998-ban 1 független képviselői mandátummal Forrás: Bihari Mihály: Politikai libikóka. In: Magyarország politikai évkönyve, 1999. 265. o.
104
VÁLASZTÓI MAGATARTÁSA választási magatartásnak a képviseleti demokráciákban funkcionálisan meghatározó szerepe van. A választási magatartás funkcionális szerepe: A választói magatartás dönti el a politikai elitek közötti harc kimenetelét. A választói magatartástól függ a kormányzó elit társadalmi legitimitása. A választói magatartás rendezi át a pártok közötti erőviszonyokat.
A választói viselkedést magyarázó elméletek(Gazsó: 1993)
1. Pártidentitás modellAz elmélet szerint társadalmilag beágyazottnak csak az olyan párt tekinthető, amely pártidentitás típusú választói támogatásra épül. A pártidentitás modell sajátosságai: 1. A választók egy csoportja hosszú időn át kitart egy párt mellet. 2. Azonosítja magát a párt törekvéseivel. 3. Karizmatikus jelentséget, tulajdonit a pártnak. 4. Többféle motívum köti a párthoz. 5. A kötödés átöröklődik.
2. A racionális választói magatartás elméleteA racionális demokrácia modellje (Downs:1990) szerint demokráciában a politikai cselekvés minden szereplője racionálisan, hatékonyan- viselkedik. A választópolgárok többsége tisztában van érdekeivel, kevésbé manipulálható, és képes az érdek-racionális döntésre. Csak azokra a cselekedetekre vállalkozik, melyben a határbevétel meghaladja a határköltséget. A szavazó választása a hatalmon levő párt tevékenységéből származó tényleges jövedelem (tapasztalat) és azon jövedelmek összehasonlításán, alapul melyet az ellenzéki pártok hatalomra jutása esetén kapnának.
3. Generációs értékváltás elméleteAz információs forradalom tükröződik a magatartásokban, a tudástőke mindenki számára hozzáférhető. Az emberek politikai magatartásának fő faktora a kulturális faktor. A régi ideológiák nem öröklődnek át. A működő pártoknak ezért karaktert kell változtatni. Az új nemzedék elfordul a hagyományos pártoktól, illetve új pártok megjelenése várható.
4. Káoszelméleti megközelítésA választói viselkedés kifürkészhetetlen. A pártok vonzereje kicsi, a választók kötődése képlékeny, társadalmi beágyazottságuk problematikus. Az állampolgári döntés szituációhoz kötött döntés, és a legkisebb rossz választásának elvén működik.
5. Politikai apátia elméletA pártközpontú parlamentarizmus válságban van. A sűrűsödő válság együttjár a tömegek politikai apátiájával, amely a választói magatartásban is megnyilvánul.
A választói magatartás valójában csak multidimenzionális megközelítéssel magyarázható.
Irodalom:Gazsó Ferenc – Gazsó Tibor: Választói magatartás és pártpreferenciák Magyarországon, Politikatudományi Szemle, 1993./4.Downs, A: Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell, Közgazdasági Szemle, 1990/4
105
POLITIKAI KULTÚRAA politikai kultúra munkadefinícióját Almond és Verba dolgozta ki.(Bogdanov:2001 ,514-516):A politikai kultúra a politikai dolgokhoz, például a pártokhoz, bíróságokhoz, az alkotmányhoz, vagy egy állam történelméhez való „viszonyosulási minta”. A viszonyosuláson a politikai cselekvéssel kapcsolatos predesztináció értendő, amelyet olyan tényezők, mint például a hagyomány, történelmi emlékezet, célok normák, érzelmek, szimbólumok határoznak meg.A politikai kultúra részének tekinthetjük továbbá (Körösényi:1998. 22) a politikai közérzületet, a politikai viselkedésmódokat és viselkedési stílust, valamint a politikai szimbólumokat is. Ugyanígy, a politikai és társadalmi elitek, illetve a nagyobb társadalmi csoportok politikai gondolkodása, politikai tudatformái is a politikai kultúrához tartoznak.
Almond és Verba politikai kultúra különböző típusait konstruálta meg.(Bayer:1999. 397-399)
A POLITIKAI KULTÚRA TÍPUSAI
Parochiális politikai kultúra: Elfogult a helyi hatalomhoz, csak azt fogadja el. Az elszigetelt faluközösség kultúrája.
Alattvalói politikai kultúra: Tudnak a közhatalomról, adóznak, katonát adnak. Nincs részvételi igény.
Részvételi politikai kultúra: Bekapcsolódás sokféle szinten (helyi politika, nagypolitikai részvétel igénye) a politikába. Részvételi politikai kultúra jellemzői: mérséklet, tolerancia, a konfliktusok türelmes megoldása, a szélsőségek elutasítása, az értékrendek pluralizmusa.
A POLITIKAI KULTÚRA FORMÁLÓDÁSA
A politikai kultúra formálódásában kollektív szinten a történelmi tradíciók, a politikai közösséget ért kollektív élmények játszanak hosszú távon is maradandó szerepet.Az egyén szintjén a politikai beállítottság formálódásában a politikai szocializáció különböző intézményei, a család, a kortárs-csoport és más primer közösségek, az iskola, a munkahely, és a politikai egyesületek, pártok szerepe meghatározó.
106
A POLITIKAI KULTÚRA DIMENZIÓI
A politikai kultúra fontos jellemzője, hogy az állampolgárok milyen mértékben azonosulnak a politikai rendszerrel, a politikai közösséggel, milyen a rendszer támogatottsága, és a politikai részvétel. (Körösényi:1998. 28-36)
Rendszertámogatás: A politikai kultúra egyik fontos jellemzője, hogy az állampolgárok milyen mértékben azonosulnak a politikai rendszerrel és a politikai közösséggel. A politikai rendszer általános, diffúz támogatottsága, valamint a politikai közösséggel való azonosulás nem függ közvetlenül a kormányzat és az egyes intézmények teljesítményétől. A demokrácia intézményeinek, absztrakt értékeinek és eszméinek (népszuverenitás, jogállamiság, szabad választások, többpártrendszer stb.
A politikai közösséghez való viszonyulás: A politikai közösséghez való viszony azt mutatja, hogy mennyire érzik magukat az egyének egy politikai közösség tagjának? Mennyire lojálisak irányában? A nemzettel kapcsolatos pozitív beállítottságot, csakúgy, mint a diffúz rendszertámogatást, a legitimitás és a rendszerstabilitás fontos összetevőjének tekintik a politikatudományban.
Bizalom az egyes intézményekben, a kormányzati teljesítmény megítélése: Az egyes intézményekkel kapcsolatos ítéleteket a mindennapos tapasztalatok formálják, s ezek hatására az egyes intézményekkel kapcsolatban eltérő bizalmi szint alakul ki. A politikai rendszer teljesítményét is mutatja, hogy milyen mértékben bíznak az állampolgárok azokban az intézményekben – közigazgatás, bíróságok, rendőrség – amelyek az egész politikai közösséget szolgálják, amelyek az ügyeiket intézik, illetve a törvényeket végrehajtják.
A politikai részvétel: A politikai akaratképzés „input” intézményei – pártok, szakszervezetek, parlament - iránti bizalom, és a választási részvétel a politikai kultúra egyik jellemzője.
Irodalom:Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág, 1999.Bogdanov, V: Politikatudományi enciklopédia, Osiris, 20010Körösényi András: A magyar politikai rendszer, Osiris, 1998.
107
A POLITIKAI RENDSZEREK TÍPUSAI
A DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZEREK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A DIKTATÓRIKUS POLITIKAI RENDSZEREK JELLEMZŐI
A DEMOKTRATIKUS KORMÁNYTATI RENDSZEREK TÍPUSAI
PARLAMENTÁRIS RENDSZER
ELNÖKI RENDSZER
FÉLELNÖKI RENDSZER
108
A POLITIKAI RENDSZEREK TÍPUSAI
A politikai rendszer alapfunkciói sokféleképpen teljesíthetők, ezért az uralom és a kormányzás rendje többféle formát ölthet. A politikai rendszer minősége alapján demokratikus és diktatórikus rendszereket különböztethetünk meg. Az alábbiakban a demokratikus és diktatórikus rendszerek általános jellemzőit (Körösényi:1994. 32-40, Fisichella:2000. 251-293.) tekintjük át, majd a demokratikus kormányzati rendszerek főbb típusait (Bayer.1999.110.-118., Körösényi:1994. 25-32., Bihari-Pokol:1992. 278-308, Körösényi:2001. 51-53, Goldman:1996.) összegezzük.
A DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZEREK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A demokrácia jelentése: Ó korban népuralmat, közvetlen demokráciát jelentett. Ma: képviseleti demokrácia, ahol az állampolgárok választások útján a képviselőkre bízzák a közügyek intézését.A modern demokrácia: Az állampolgárok beleegyezésén nyugvó kormányzati rendszer.
1. A demokratikus politikai rendszerek jegyei
Képviseleti rendszerek: A közhatalmi döntéseket az állampolgárok átruházzák a képviselőkre.
A legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be. Versenyelvek /nyílt és szabályozott verseny a hatalomért /. Részvétel és az állampolgárok közötti politikai egyenlőség. Az államhatalom ellenőrizhető. A hatalom, szabályozott eljárásban, leváltható. A hatalomváltás békés. Az állam korlátozott más szférák irányában. A hatalom tiszteletben tart bizonyos szabadságjogokat. A többségi elv mérséklése. A hatalom elismeri és védi a társadalmi és kulturális pluralizmust.
2. A demokratikus politikai rendszerek jellemzői A hatalmi ágak szétválasztása
Funkcionális elkülönülés. Személyi elkülönülés. Felhatalmazás szerinti elkülönülés:
Parlament: választókkormány: parlamentbíróság: szakmai tudás alapján
Kontroll: a három ág nem kerül azonos testületek, vagy személyek ellenőrzése alá. A szétválasztás jelenti: az államhatalom korlátozását, megosztását, az ellensúlyok rendszerét.
További megosztás: Két kamarás parlament, föderalizmus.
109
3. A demokratikus politikai rendszer alapintézményei Periodikusan ismétlődő választások. A parlament primátusa. A parlamentnek felelős kormány Az államfő intézménye. Alkotmánybíráskodás.
A DIKTATÓRIKUS POLITIKAI RENDSZEREK JELLEMZŐI
A modern kori diktatúrák önkényuralmat, alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek.
A diktatúrák jellemzői:
A közhatalmi döntéseket nem nyilvános vita, vagy szavazási eljárás eredményeként hozzák, hanem a hatalmon levők önkényes elhatározásából.
A döntéseknek nincsenek alkotmányos korlátai. A hatalom legitimációjának forrása nem állampolgári beleegyezés. (forrás, pl.: erőszak,
isteni, vagy egyéb karizma.)
A diktatúrák típusai
Autoriter vagy tekintélyelvű rendszerek: egyszerű politikai diktatúrák, amelyben a cél a kormányzati államhatalom birtoklása és hasznosítása.
Totalitárius rendszerek: A rendszer célja a társadalmi pluralitás felszámolása, minden szféra politikai kontrollja. Az abszolút uralom kiépítésére törekszik az élet minden területén, kontrollálni kivánja az egyén egész életét, minden tevékenységét.
A DEMOKRATIKUS KORMÁNYZATI RENDSZEREK TÍPUSAI
A demokratikus kormányzati rendszer fő típusait az államhatalmi ágak egymáshoz fűződő viszonya, illetve a végrehajtó hatalom egységes vagy összetett jellege különbözteti meg. Fő változatai: a parlamentáris demokrácia, az elnöki rendszer és a fél-elnöki rendszer.
110
PARLAMENTÁRIS RENDSZEREK
A „parlamentáris rendszer” kifejezést két értelemben használjuk. Tágan értelmezve idesorolunk minden olyan politikai rendszert, amelyben a nép által választott képviselők testülete, elvben és/vagy gyakorlatban jelentős mértékben felelős a törvényhozásért. Köznapibb értelemben azt a rendszert nevezzük, amely eltér az amerikai (és egyéb) elnöki rendszerektől. (Bogdanov:2001.)
A parlamentáris rendszer jellemzői:
A kormányfelelős a törvényhozásnak. A kormánynak a parlamenti többség bizalmát kell bírnia: A kormány programját / összetételét / a parlamenti többség / szavazással / elfogadja
(bizalmat szavaz a kormánynak /kormányfőnek, minisztereknek) A parlament meghatározott eljárás keretében ellenőrzi a kormány tevékenységét
(működéséért felelős a parlamentnek: javaslatait, előterjesztéseit, beszámolóit, törvényjavaslatait, (költségvetés) elfogadja (megszavazza a többség). Az ellenőrzés, intézményes formái: információszerzés intézményes formái: beszámoló, kérdés, azonnali kérdések. , interpelláció, politikai vita, bizottságok.
Ha a kormány (fő) elveszti a parlamenti többség politikai bizalmát, a parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatja a kormányt.
A parlamenti támogatás létfeltétele a kormánynak. A végrehajtó hatalom súlypontja a kormány. Az államfő intézménye és a kormány: A végrehajtó hatalom szerkezete kettős: az
államfő és a kormányzati hivatal elkülönül egymástól. Az államfői tisztség lehet örökletes (parlamentáris monarchia, vagy választott (parlamentáris köztársaság)
Az államfő önálló jogköre csekély, intézkedései ellenjegyzéshez kötöttek. A nemzeti egység jelképeként ceremoniális feladatai vannak.
A kormánynak, illetve bizonyos feltételek mellet az államfőnek joga van feloszlatni a parlamentet.
A hatalmi súlyelosztás a parlamentáris kormányzati rendszerben.
PARLAMENT KORMÁNY ÁLLAMFŐA parlamentben a társadalom akaratainak, véleményének megoszlása tükröződik
A kormány kötve van a parlamenti többség akaratához, így a többség akaratának elvesztése esetén kötelezően le kell mondania
Szerepe alkotmánytechnikai:Ki kell nevezni a többséggel rendelkező párt vezérét kormányfővé, majd annak javaslata alapján a minisztereket a bizalom megvonása esetén el kell fogadnia a kormány lemondását. (ha nincs biztos parlamenti többség, az államfőnek mérlegelési joga van. A kormány és a parlament konfliktusa esetén joga van feloszlatni a parlamentet.
AZ ELNÖKI RENDSZER
111
Az elnöki rendszerben a végrehajtó hatalom monisztikus, az államfői és kormányfői tisztség egybeesik. A végrehajtó hatalomért felelős elnököt közvetlenül választják, meghatározott ideig marad hivatalában. Megválasztása és működése független a törvényhozástól. A képviselőknek nincs interpellációs joga, az elnök nem felelős a kongresszusnak. A törvényhozás sem függ az elnöktől, aki nem oszlathatja fel a törvényhozást. A törvényhozást a a kongresszus két házból áll: képviselőház és szenátus. A képviselőket kétévente közvetlenül választják. A szenátus (felsőház) tagjait a tagállamok törvényhozási hat évre választják, de egyharmaduk kétévente cserélődik. Az elnöki rendszerben megvalósul a hatalmi ágak elválasztása, és a fékek, ellensúlyok rendszere.
A HATALMI ÁGAK ELVÁLASZTÁSA, A FÉKEK ELLENSÚLYOK RENDSZERE (PREZIDENCIÁLIS RENDSZER, USA)
TÖRVÉNYHOZÁS(képviselőház, szenátus)
VÉGREHAJTÁS(elnök)
IGAZSÁGSZOLGÁL-TATÁSLegfelsőbb Bíróság.
Kormányzati hatáskörök
Az elnök jogkörei:a nemzet adminisztratív vezetője,a hadsereg főparancsnoka, összehívja a kongresszust, képviseli az országot.
Törvényhozói hatáskör
Törvényeket hozhat, hadüzenet joga, haderő csak felhatalmazásával működhet.
Megvétózhatja a törvényeket Felülvizsgálhatja a törvényeket
Végrehajtói hatáskör
Megerősítheti a végrehajtói kinevezéseket. (szenátus) leszavazhatja a végrehajtói vétót
Végrehajtja a törvényeket, kinevezi a hivatalnokokat, minisztereket, nemzetközi szerződéseket köthet
Felülvizsgálhatja a végrehajtó ág lépéseit, jogszabályokat felfüggesztő határozatokat hozhat
Bírói hatáskör Vád aláhelyezhet, bíróságokat hozhat létre
Kegyelmet gyakorolhat, bírákat nevezhet ki
Értelmezheti a törvényeket
Forrás: Godman: Az amerikai demokrácia, Osiris, 1996.
112
FÉLELNÖKI RENDSZER
A félelnöki rendszer olyan alkotmányos berendezkedés, amelyben a parlamenttől függetlenül a végrehajtó hatalom fejévé választott elnök mellett egy, a parlamentnek felelős kormány is működik. A hatalmi súlypont az államfő. Az elnök feloszlathatja a törvényhozást. Az elnököt közvetlenül választják. A végrehajtó hatalom megosztott a kormány és az elnök között, a köztársasági elnök túlsúlya mellett. Kinevezi és felmenti a miniszterelnököt és a minisztereket. A kormányfő nemcsak a parlamentnek, hanem az elnöknek is felelős. Az elnök a kormányt és miniszterelnököt bármikor leválthatja.A köztársasági elnök jogköre széles: megilleti a nemzetgyűlés feloszlatási joga, új választásokat írhat ki, ő elnököl a kormány ülésein, ő írja alá a kormány rendeleteit, ő a fegyveres erők főparancsnoka, lehetősége van rendeletek útján történő kormányzásra, a parlament megkerülésére. A kormány parlamenti felelőssége megmarad. A kormány autonómiával, bír a parlamenttel szemben. A parlament kontroll szerepe, az ülések időtartama korlátozott.
Irodalom:
Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág, 1999.Bihari Mihály-Pokol Béla: Politológia, Universitas, 1992.Bogdanov, V: Politikatudományi enciklopédia, Osiris, 2001.Fisichella, D.: A politikatudomány alapvonalai, Osiris, 2000Godman, J. G.: Az amerikai demokrácia, Osiris, 1996. Körösényi András: Kormányzati rendszerek, in: Gyurgyák János (szerk.) Mi a politika?, Századvég, 1994. 21.-41.Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, 2001
113
A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER
ORSZÁGGYŰLÉS
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
A KORMÁNY
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
A BÍRÓSÁGI SZERVEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÍPUSAI, A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ALAPELVEI, AZ ÖNKORMÁNYZATI ALAPJOGOK
114
A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER
A Magyar Köztársaságban az alkotmány szerint az államhatalom gyakorlásának önálló szervei: az országgyűlés, a kormány, a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, bíróság a helyi és területi önkormányzatok. a következőben ezen intézmények jellemzőit tekintjük át.(Kukorelli.1992. 185-342)
AZ ORSZÁGGYŰLÉS
Az alkotmány szerint az országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a pártelvű választási rendszer szerint az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással négyévi időtartamra választanak meg.
Az országgyűlés feladat- és hatásköreAz országgyűlés feladat és hatáskörét az alkotmány állapítja meg.Feladat és hatáskörök az alábbiak: Az Magyar Köztársaság alkotmányának megalkotása.
Törvények alkotása.
Parlamenti ellenőrzés.
A kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása.
Külügyi és hadügyi feladatok.
A rendkívüli jogrend bevezetése.
Egyéb parlamenti jogkörök.
Alkotmány megalkotása. Az alkotmány elfogadásához és megváltoztatásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.Törvények alkotása.Az alkotmány meghatározza azokat az életviszonyokat, kérdéseket, amelyekről elsődlegesen csak törvényben lehet rendelkezni. A törvények egy részének elfogadásához a képviselők egyszeri szótöbbsége elegendő. Az állami szervek szervezetére, vezetőik jogállására, az állampolgárok alapvető jogaira, a jogalkotásra, a népszavazásra, a választási rendszerre stb. vonatkozó törvények elfogadása a jelenlevő képviselők 2/3-os többsége szükséges. A törvények és más jogszabályok megalkotási rendjét törvény határozza meg.A parlamenti ellenőrzés.A parlamenti ellenőrzés formái:Beszámoló: a kormánynak beszámolási kötelezettsége van a jogalkotási programról, az állami vagyonügynökség, a zárszámadásról. Beszámolási kötelezettség terheli az ombudsmant, a Számvevőszéket, az MNB. elnökét, a gazdasági verseny hivatal elnökét, a társadalombiztosítási önkormányzatot, a legfőbb ügyészt, az országos választási bizottságot. A beszámolóról, vita után, a parlamentnek döntenie kell.Politikai vita: ez bármely politikai ügyben kezdeményezhető, elrendelhető. A vita során ellenőrizhető a kormány álláspontja az adott kérdésben.
115
Interpelláció és kérdés: az interpelláció leglényegesebb kelléke a választ minősítő esetleg elutasító határozat. Ez nem vonja maga után az interpellált lemondási kötelezettségét, a miniszterelnököt politikailag befolyásoló tartalma van. A kérdésnél a képviselő viszontválaszra nem jogosult. A kérdezett felvilágosítást (és nem választ) ad. A képviselők az Ombudsmanhoz, a Számvevő Szék Elnökéhez , az MNB Elnökéhez, a kormány bármely tagjához, és legfőbb ügyészhez intézhetnek kérdést a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.Az országgyűlési bizottságok ellenőrző szerepe: az interpelláció elutasítása esetén a témát az illetékes bizottságnak kell megvizsgálni. A beszámolókat az illetékes bizottságnak véleményeznie kell. A hatáskörrel rendelkező bizottság meghallgatja és véleményezi az alkotmánybírónak, a legfőbb ügyésznek, a legfőbb bírónak, az ombudsmannak jelölt személyeket. A bizottságok állásfoglalása a döntést nem köti. Saját kezdeményezésükre bármilyen, jelentősnek tartott kérdéssel foglalkozhatnak. A kormány tárgyszerinti tagja - a bizottság hívására - köteles a bizottság ülésén megjelenni, és felvilágosítást adni. Ellenőrző szerepet tölthetnek be az - ideiglenesen létrehozott - vizsgáló és ad hoc bizottságok is.A kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányításaAz országgyűlés meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Meghatározza az ország gazdasági-társadalmi tervét, az állami költségvetést. Dönt a kormány programjáról. E funkción belül megválasztja: Saját tisztségviselőit (elnökét, alelnökeit, jegyzőit) és bizottságait, a köztársaság elnökét, az alkotmánybíróság tagjait, a miniszterelnököt (a kormány programjának elfogadásával együtt), Legfelsőbb Bíróság elnökét, a Legfőbb Ügyészt, az állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, az Állami számvevőszék elnökét, alelnökeit.Külügyi és hadügyi feladatok: Nemzetközi szerződések kötése, békekötés, államok elismerése, a fegyveres erők honi, vagy külföldi alkalmazásáról való döntés, idegen fegyveres erők ország területén történő átvonulásához, tartózkodásának engedélyezéséhez hozzá árulás, a hadsereg létszámának megállapítása.Rendkívüli jogrend: Az alkotmány a rendkívüli jogrend három formáját nevesíti: rendkívüli állapot ( külső támadás, hadiállapot esetén ), szükségállapot (belső válság helyzet), veszélyhelyzet, a rendkívüli jogrend bevezetése, kihirdetése, az országgyűlés hatásköre, melyeket a parlament akadályoztatása esetén az államfő gyakorol.Egyéb parlamenti jogkörök: Az önkormányzatok feloszlatási joga, közkegyelem gyakorlása, a népszavazás elrendelése, a bíróságok szervezése, megszüntetése, Országos Választási Bizottság megválasztása
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKAz alkotmány szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A köztársasági elnököt öt évre az országgyűlés titkos szavazással, minősített többséggel választja.A köztársasági elnök hatásköreMiniszterelnöki, vagy miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolható hatáskörök: Nagykövetek megbízása, államtitkárok kinevezése, Az MNB elnökének, alelnökének kinevezése, egyetemi tanárok, egyetemi rektorok kinevezése és felmentése, tábornokok kinevezése, felmentése, a honvédség és a határőrség országos parancsnokának kinevezése és felmentése, a közszolgálati hírközlő szervek vezetőinek kinevezése, címek, érdemek, kitüntetések adományozása, egyéni kegyelmezés, állampolgársági ügyekben való döntés.Ellenjegyzést nem igénylő jogkörök: Törvény és népszavazás kezdeményezése, javaslatot tesz kinevezésekre (legfőbb bíró, legfőbb ügyész stb.), a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. Az országgyűlés akadályoztatása esetén dönt a rendkívüli jogrend kihirdetéséről.
116
Aláírja a törvényeket és gondoskodik azok kihirdetéséről. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel megfontolásra az országgyűlésnek visszaküldheti, vagy aláírása előtt megküldheti az alkotmánybíróságnak. Az országgyűlés alakuló ülésének, rendkívüli ülésének összehívása, az ülés elnapolása. Az országgyűlés - korlátozott jogkörű – feloszlatása.
A KORMÁNYA kormány helye az államszervezetben:A kormány a működéséért az országgyűlésnek felel. A kormány funkciója kettős: legfőbb operatív testületként kormányzati tevékenységet végez, és mint a közigazgatás legfelsőbb szerve ellátja a közigazgatás irányításával kapcsolatos feladatokat. A kormány hatáskörét az országgyűlés nem vonhatja el, megvonhatja tőle a bizalmat, de döntési hatáskörét nem veheti át. Az országgyűlés által alkotott törvényeket a kormány köteles végrehajtani. A kormánynak az országgyűlés politikai bizalmát kell élveznie, programját a miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg fogadja el, csak az un. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg.A kormány feladat és hatásköre: A kormány hatáskörét az alkotmány határozza meg. A rendelkezéseket a kormány kettős jellege szerint csoportosíthatjuk.A kormány feladatai a kormányzati feladatok körében: Védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait. Biztosítja a törvények végrehajtását, és a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról. Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami feladatait. Irányítja a fegyveres erők, a rendőrség működését. Közreműködik a külpolitika meghatározásában, nemzetközi szerződéseket köt. Vészhelyzetben, a közrend és közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény hatáskörébe utal.A kormány feladatai a közigazgatás irányításában:Irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket. Meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. A közigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonhatja. A közigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy valamely tagja által intézkedhet.A kormány szervezete és működéseA kormány megalakulásaA kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról az országgyűlés egyszerre határoz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A kormány tagjai a kormány a kormány megalakulása után az országgyűlés előtt esküt tesznek. A kormány tagja (kivéve az országgyűlési képviselőséget) nem lehet más hatalmi ághoz tartozó állami szerv alkalmazottja (pl. Alkotmánybíró, bíró, ügyész stb.)
A kormány megbízatásának megszűnéseA kormány megbízatása megszűnik:Az újonnan megválasztott országgyűlés megalakulásával,A miniszterelnök, illetve a kormány lemondásával,A miniszterelnök halálával,Az országgyűlés többségének szavazatával elfogadott konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal.
117
Konstruktív bizalmatlansági indítvány. Ezt a képviselők legalább egyötöde nyújthat be a miniszterelnökkel szemben a miniszterelnöknek javasolt személy egyidejű megjelölésével. Az ilyen indítvány a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak tekintendő. Ha az indítványt a képviselők többsége megszavazza, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A kormány is javasolhat bizalmi szavazást, vagy javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen. Ha az országgyűlés ezekben az esetekben nem szavaz bizalmat a kormánynak, az köteles lemondani. A kormány - megbízásának megszűnése esetén - az új kormány megalakulásáig, korlátozott jogkörrel, hivatalban marad.
A miniszterelnök és miniszterek jogállásaA kormány működésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe (kancellári kormány ). A jogi szabályozás szerint: A minisztereket a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök.
A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és
határozatainak végrehajtásáról.
Bizalmatlansági indítványt csak a miniszterelnökkel szemben lehet kezdeményezni, az
egyes miniszterekkel szemben nem.
A kormány megbízása, lemondása is a miniszterelnökhöz kötődik.
A miniszterek a kormány tagjai, a kormánynak tartoznak felelősséggel. Az országgyűlésnek kötelesek beszámolni, de politikai felelősségük csak a miniszterelnökkel szemben van. Rendeleteket adhatnak ki, melyek azonban csak felhatalmazáson alapulhatnak, és törvénnyel nem lehetnek ellentétesek. Feladataik ellátása során szabályozási jogkör illeti meg a kormány tagjait. A minisztériumok felsorolását külön törvény tartalmazza.
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGAz Alkotmánybíróság az alkotmányos berendezkedés kiemelkedő jogintézménye. Az alkotmány védelem sajátos szerve. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az országgyűlés kilenc évre választja. Alapvető feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata.Az Alkotmánybíróság hatásköre: Előzetes normakontroll. A törvényjavaslat, a már elfogadott, de még ki nem hirdetett
törvény, az országgyűlési ügyrend, a nemzetközi szerződések alkotmányellenességének előzetes vizsgálata.
Utólagos normakontroll. Valamennyi jogszabály, valamint az államirányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata.
Jogszabály nemzetközi szerződésekkel való estleges ütközésének vizsgálata. Alkotmányjogi panasz elbírálása emberi jogok megsértésének tárgyában. Hatásköri összeütközés megszüntetése állami szervek és az önkormányzatok között. Mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése. Alkotmányértelmezés. Eljár mindazon ügyekben, amelyeket az alkotmánybírósági törvény hatáskörébe utal.
118
A BÍRÓI SZERVEZET
A jogállami intézményrendszerben önálló hatalmi ág, a független bírói szervezet.A bíróságok az igazságszolgáltatás során:Védik és biztosítják az alkotmányos rendet,Büntetik a bűncselekményt,Ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét, Érvényre juttatják a törvényesség alapelveit.Az igazságszolgáltatás alapelvei:Igazságszolgáltatásra kizárólag a bíróságok jogosultak.Társas bíráskodás és néprészvétel.Bírói függetlenség.Bírói pártatlanság.Védelemhez és képviselethez való jog.Anyanyelv használati jog.Jogorvoslati jog.A Legfelsőbb Bíróság elnökét, a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés hat évre választja.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÍPUSAI, A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ALAPELVEI, AZ ÖNKORMÁNYZATI ALAPJOGOK
Az önkormányzatok típusai
1. A község
Számuk megközelíti a 3000-et. A 10 e-nél kisebb lélekszámú községekben fokozatosan növekvő számban 3-13 tagú képviselő-testületet kell választani.
2. A városA városalapítás jogát a köztársasági elnök gyakorolja. Városaink száma 195, továbbá kiemel város Budapest főváros, és a 22 megyei jogú város.Budapest, az ország fővárosa külön jogállást élvez. A fővárosi törvény (1991. évi 24.a fővárosi kétszintű önkormányzatról rendelkezik.
3. A megye
A megyei önkormányzat a megye választópolgárai közösségének önkormányzata, amely 1990-ben közvetett választás útján jött létre. A megyei önkormányzat olyan közszolgáltatásokat szervez, amelyek a megye lakosságának szükségleteit elégítik ki, és amelyeket egyik város vagy önkormányzati társulás sem tud egyedül hatékonyan és demokratikusan ellátni. Ilyen szolgáltatás a megyei kórházi ellátás, a középiskolák, a múzeumok fenntartása, speciális szociális vagy egészségügyi ellátás biztosítása.A megyei önkormányzat döntési jogosítványokat kapott és koordinációs feladatokat lát el a területfejlesztés, és rendezés terén.
119
A megyei önkormányzat nem ékelődik kötelező fórumként a települési önkormányzatok és az országos hatáskörű szervek közé, ugyanakkor a törvény nem is rekeszti ki a megyei önkormányzatot a megye települései érdekeinek képviseletéből. A megyei önkormányzat együttműködik a megyei jogú városi önkormányzattal a városi intézmények munkájának segítésében. Az országgyűlés határozattal állapította meg a 19 megye nevét és székhelyét.
A helyi önkormányzás alapelvei, az önkormányzati alapjogok
Az önkormányzati törvény az önkormányzáshoz való jogot az országgyűléstől eredezteti. Az önkormányzáshoz való jog alkotmányos alapjog.
A helyi önkormányzatok feladatai és hatáskörei, hatósági jogkörei
Szabadon vállalhat feladatokat, mindent megtehet, amit a jogszabály nem tilt, vagy nem utal más szerv körébe.
Az önkormányzatok jogi személyek, tulajdonosi jogosítványaikból következően vállalkozásokban is részt vehetnek pénzforrásaik megteremtése érdekében.
A helyi önkormányzatok általános jogai a törvény szerint:
Az önkormányzat szabadon vállalhatja a helyi közügyek szabályozását, igazgatását, erejéhez mérten önkéntesen gondoskodhat a helyi közösségi szükségletek kielégítéséről (fakultatív feladatok).Nem tehet viszont semmi olyat, amit jogszabály tilt.Nem vonhatja hatáskörébe más szervek jogszabályban megállapított hatáskörét (pl. igazságszolgáltatás).Az önkormányzat döntésével szemben csak jogsértés címén lehet a közigazgatási bírósághoz, ill. az Alkotmánybírósághoz fordulni.A helyi önkormányzatok kötelező feladatait és hatáskörét a törvény differenciáltan, a települési önkormányzatok (község, város, megyei jogú város, főváros és fővárosi kerület), valamint a megyei önkormányzatok körére bontva állapítja meg.
A települési önkormányzat feladata
a településfejlesztés-és rendezés, az épített és a természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a helyi közlekedés és a köztisztaság biztosítása, valamint a tűzvédelem. Az önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai
oktatásról és nevelésről, az alapfokú egészségügyi és szociális ellátásról, a közvilágításról, a helyi utak, közterületek és köztemetők fenntartásáról. Kötelező feladat: a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetése, a csatornázás, az egészséges
ivóvízzel való ellátás biztosítása. A helyi önkormányzat kötelező feladatokat lát el a közbiztonság érdekében, Közreműködik a foglalkoztatás megoldásában, Az energiaellátásban, Támogatja a közművelődést, a sportot, a tudományos és művészeti tevékenységet.
120
Biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
A képviselő-testületAz önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot vagy más szervezetet alapíthat.
A képviselő-testületEgyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira vagy a részönkormányzat testületére a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, illetőleg a törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzatok társulására ruházhatja, kivéve a törvényben felsorolt, át nem ruházható, kizárólagos hatásköröket: a rendeletalkotást; a szervezetének kialakítását és működésének meghatározását; a képviselő-testület hatáskörébe utalt választást és kinevezést; a helyi népszavazás kiírását; az önkormányzati jelképek, kitüntetések, címek meghatározását; a gazdasági program és a költségvetés megállapítását, valamint az ezekről szóló
beszámolók elfogadását; a helyi adók, a településrendezési terv meghatározását; a hitelfelvételt és a
kötvénykibocsátást; Önkormányzati társulás létrehozása; Csatlakozástársuláshoz vagy érdek-képviseleti szervezethez; Együttműködési megállapodás külföldi önkormányzattal; Intézményalapítás; Eljárás kezdeményezése az alkotmánybíróságnál.
Önkormányzati döntést: a helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, a polgármester, ill. a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, a megyei közgyűlés elnökének
kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
121
Az önkormányzatok szervezete és működése
A helyi önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület. Budapesten, a megyékben és a megyei jogú városokban a közgyűlés. A képviselő-testület évenként legalább hat ülést tart. Kötelező összehívni az ülést a képviselők negyedének vagy a bizottságnak a kezdeményezésére. Az ülések nyilvánosak, a törvénymódosítás folytán azonban kötelező zárt ülés tartása személyi kérdésekben. A képviselő-testület évente legalább egyszer nyilvános közmeghallgatást tart, amelynek során a polgárok és a helyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A törvény a közvetlen demokrácia formájaként ajánlja még a képviselő-testület által szervezett fórumot, a városrészi tanácskozást, ill. a községekben a falugyűlést. A legfontosabb ügyekben a törvény minősített többséget ír elő (a megválasztott képviselői létszám egyszerű többsége). A képviselő-testület tanácsnokot választhat, aki az egyes önkormányzati feladatkörök, ellátását felügyeli. A képviselő-testület bizottságokat választhat, amelyek előkészítik a döntéseket és ellenőrzik azok végrehajtását. A törvény lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület feloszlassa önmagát. Ez egyben a polgármester megbízatását is megszünteti. A feloszlatáshoz név szerinti szavazás és minősített többség szükséges. A törvény a hivatali feladatok ellátására jegyző választását írja elő. Az ezernél kevesebb lakosú szomszédos községek körjegyzőséget alkotnak. A jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki meghatározatlan időre, aki felelős a törvényesség érvényesüléséért és az egységes igazgatási szeret, a képviselő-testület hivatalát vezeti. A törvény a polgármester és a jegyző feladatkörének lehatárolását a polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványaival segíti elő a képviselő-testületi hivatal munkájának irányításában.
Irodalom:Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan, Századvég, 1992.
122
![Szervezetek státusjoga az új Ptk - Kezdőlap [ESTIEM Wiki] · polgári jog, amennyiben kivételesen egészként vesz részt a vagyonjogi forgalomban, jogi személynek minősíti,](https://img.pdfslide.net/doc/110x75/5e22533b8cb592381d2ebc8d/szervezetek-sttusjoga-az-j-ptk-kezdlap-estiem-wiki-polgri-jog-amennyiben.jpg)
