PPoonnttyyvviilláággPONTYHORGÁSZMAGAZIN

ÁRA: 290 FT

PPoonnttyyppoorrttyyáánnEEggyy eelldduuggootttt ttóó aajjáánnddéékkaa PPoonnttyyppoorrttyyáánnEEggyy eelldduuggootttt ttóó aajjáánnddéékkaa

FFeeeeddeerreezzééss aa TTiisszzáánnFFeeeeddeerreezzééss aa TTiisszzáánn

IÉV

F7

SZÁM

2007

SZEP

TEM

BER

Bajnok lett a DynamiteBaits Team

Pontyozásfinomszerelékkel

Egyéni és tórekord PalotásonA legnagyobb hal: 26,85 kg

Bajnok lett a DynamiteBaits Team

Pontyozásfinomszerelékkel

Egyéni és tórekord PalotásonA legnagyobb hal: 26,85 kg

Fõszerkesztõ:BBrroonneesscchh OOttttíílliiaappoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Szakmai szerkesztõ:BBuujjáákkii GGéézzaappoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Szakmai konzultáns:FFüüssttööss GGáábboorr

Tördelõszerkesztõ:HHoollcczzeerr GGáábboorrhhoollcczzeerr..ggaabboorr@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Fõmunkatárs:IIlloossvvaayy MM.. MMóónniikkaa

Olvasószerkesztõ:FFüülleekkiinnéé MMéésszzáárrooss ZZiittaa

Képszerkesztõ:KKõõsszzeeggii RRóóbbeerrttkkoosszzeeggii..rroobbeerrtt@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Karikatúra:PPiinnttéérr PPéétteerr

Szerkesztõségi titkár:LLeekkllii IIllddiikkóólleekkllii..iillddiikkoo@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Hirdetésfelvétel:SSzzeemmeessii IIllddiikkóósszzeemmeessii..iillddiikkoo@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Rovatszerkesztõk:ÁÁccss JJóózzsseeff –– SSzzeerreelléékkeekk,, kkööttéésseekkBBuujjáákkii GGéézzaa –– CCssaalliizzóóBBoollttiizzáárr OOttttóó –– PPoonnttyyoossssáággookkDDoommoonnkkooss IImmrree –– PPoonnttyyttöörrttéénneelleemm

Fordítók:BBoorróókk ZZoollttáánn,, DDoobboossssyy EErrzzsséébbeett,,EElliissaa NNaappoollii,, PPeetteerr DDoobbaa

E számunk szerzõi:CCssöörrggõõ TTaammááss,, DDoommoonnkkooss IImmrree,,FFeennyyvveessii AAttttiillaa,, FFiillyyóó GGáábboorr,, FFüüssttööss GGáábboorr,, SSáággii TTaammááss,, SSáággii ZZssoolltt,, SSzzaabbóó ZZssoolltt,, ddrr.. VVllaaddiimmiirr ZZuubboorr

Szerkesztõség és kiadó:SSpprriinntt KKfftt..11113377 BBuuddaappeesstt,, ÚÚjjppeessttii rrkkpp.. 77..TTeell..:: 223377--55006622,, 223377--55006600FFaaxx:: 223377--55006699ppoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Árusításban terjeszti:LLaappkkeerr ZZRRtt..

Külföldön terjeszti:CCoolloorr IInntteerrpprreessss KKfftt..11003399 BBuuddaappeesstt,, HHaattvvaannyy LLaajjooss uu.. 1144..TTeell..//ffaaxx:: 224433--99223322ccoolloorriinntteerrpprreessss@@aaxxeelleerroo..hhuu

Elõfizethetõ:aa sszzeerrkkeesszzttõõssééggbbeenn sszzeemmééllyyeesseenn,, lleevvééllbbeenn vvaaggyy ee--mmaaiillbbeenn

Elõfizetési díj:eeggyy éévvrree 33220044 FFttffééll éévvrree 11774400 FFtt

A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget!

Nyomás:PPhhaarrmmaa--PPrreessss KKfftt..TTeell..:: 221100--44119900FFeelleellõõss vveezzeettõõ:: DDáávviidd FFeerreenncc

IISSSSNN 11778888--77000033

Arról akartam írni, hogy itt a szeptember, az öreg, tapasz-talt halkergetõk szerint a nagy pontyok és a profi horgá-

szok hónapja. Hogy benépesültek az iskolák, és elnéptele-nedtek a vízpartok. Hogy a nagy horgászvizek közelébenélõk pecázás helyett szüretelnek, hogy vége a halakat túlza-báltató etetéseknek, a riasztó zsivajnak, és talán a horgászat-hoz nem igazán ideális kánikulának is. Ide kívánkozott vol-na annak a nem mellékes helyzetnek a megemlítése, hogyfellélegezhetnek a feleségek, barátnõk és szeretõk, mert anyaranta pecabotot ragadó szeretteik ezután velük is foglal-koznak. Bár nem kifejezetten pontyfogó verseny, de az il-lendõség úgy kívánta volna, hogy írjak a szeptemberi rangoshorgász eseményekrõl, a Velencei-tavon megrendezésre ke-rülõ horgász vb-rõl és az ismert színészeket, sportolókat ésmédiasztárokat botvégre csábító Aranyponty Kupáról. De

annyi vérlázító, felháborító informá-ciót kaptam, meséltek, olvastam, amia horgász társadalmat érinti, hogyúgy döntöttem: inkább ezeket te-szem szóvá.

Olvasónk egyhetes pontyportyájavégén kudarcélménnyel volt kényte-len hazautazni a ráckevei Dunáról,mert hiába tett meg mindent, ami asikeres horgászathoz szükséges,mintha ciánoztak volna, eltûntek ahalak a vízbõl. Úgy véli, rapsicok ga-rázdálkodhatnak, hisz a halõr ritkaarrafelé. Munkatársunkat egy du-nántúli csodálatos nagyhalas vízenérte meglepetés. Az éjszakai horgá-szat sikerérõl frissiben értesített min-ket, ám reggel, mire felébredt, s mér-legelhetett volna, hûlt helye volt a hathalnak. Mondhatnák, szomorú, deegyéni szoc. probléma. Az viszont,amit Szent István ünnepe elõtt egy

nappal a Baranya megyei Ivánbattyánban követtek el az orv-halászok, már nem nevezhetõ annak. A ma még ismeretlenalakok ugyanis több száz kiló nemes halat loptak el egyszer-re. Nem válogattak az eszközökben. Vandál módon teljesentönkretették a zsilipajtót, így az egyhektáros tó vize egy éjsza-ka alatt elfolyt, s a tolvajok gond nélkül vihették el a féltonná-nyi halat, melyeket három éve telepítettek a tóba. A halõrt aszáraz meder és a hátrahagyott, elpusztult halak látványa fo-gadta. A horgászegyesület vesztesége meghaladja a fél millióforintot, de ennél sokkal jelentõsebb kárt okoztak a tolvajoka természetben: szakemberek szerint ugyanis 1-2 évig nemlehet az eredeti méretére visszaduzzasztani a tavat. Remé-lem, a haltolvajok – kisstílûek és nagyban munkálkodók –rendõrkézre kerülnek, s bízom abban, hogy egyre kevesebbenlesznek az olyanok, akiknek mások zsákmányára fáj a foguk,és akik a cél érdekében az esztelen pusztításra is képesek…

Kívánom, hogy ne váljanak a tolvajok áldozatává, és anagy halak hónapjában is görbüljön a bot.

KKeeddvveess ppoonnttyyhhoorrggáásszzookk!!

TTaarrttaalloomm6Bajnok lett

a Dynamite Baits TeamA feladat adott volt: összeállítani a 2+1 fõs csapatot, s megpróbálni atavalyihoz hasonlóan dobogós helyet elérni az ecsédi bojliskupán. A vá-lasztott taktika hozott néhány halat, de közel nem akkorákat, amire vá-gyott a csapat. Némi bójaáthelyezést követõen viszont egymást érték ahalak, így szoros küzdelemben mázsa feletti eredménnyel bajnok lett aDynamite Baits Team.

6

PPoonnttyyttöörrttéénneelleemm mmáásskkéépppp VVIIII.. rréésszzPontykeresés a nádban 44BBoojjlliikkéésszzííttééss öösssszzeetteevvõõii AA––ZZ--iiggMadáreledelek (bird foods) horgászoknak mixekhez 1100Pontyozás mindenkinek V. rész 1188SSzzeerreelléékkeekk,, kkööttéésseekkA Nutrabaits Team Palotáson 2244PPoonnttyyppoorrttyyáánnEgy eldugott tó ajándéka 2288I. Nagybivalyos bojliskupa 3300Gerézdi tavak 3311KKiipprróóbbáállttuukkGreys Prodigy Carp 12’ 3 lb 3322PPoonnttyyoozzóó tteecchhnniikkáákkPontyozás feederrel V. 3344KKaappááss vvaann –– oollvvaassóóiinnkk ééllmméénnyyeeiiHorgásztúra kudarccal 3388Újdonságok 3399Big Carp bojlisuli 4400Bojlisuli a zöld pokolban 4422Rekordlista 4444PPoonnttyyoossssáággookkHoldjárás 4466IIddõõrrõõll iiddõõrreeSzolunáris tábla, apróhirdetés 4477Szóvarázs – rejtvény 4488

1414Csalizó

Oldószerek, melyeknélkül nincs aromaMindennapos, ám jogos kérdés horgásza-tok alkalmával: vajon megfelelõ aromáthasználtam? Mert mik is az aromák, mi-kor, hogyan oldódnak, miként reagálnak akülönbözõ vízhõmérsékletekre, és hogyanhatnak a halak érzékszerveire? A választszakmai szerkesztõnk írásából tudhatjákmeg.

22PontyportyánEgyéni és tórekord

PalotásonNagy Zoltán és csapattársa tesztnek és akövetkezõ verseny bemelegítésének szán-ta az egyhetes pontyportyát. A PalotásiVíztározó azonban a nehezen induló kez-dés végjátékaként egy csodálatos, 26,85kg-os ponttyal ajándékozta meg a kitartóhorgászt.

26Feederezés a TiszánTisza-tó 4. rész

A cikksorozat zárásaként a feederbot nemteljesen rendeltetésszerû felhasználásá-ról, a tiszai pontyozásról írt a szerzõ. Meg-tudhatjuk, mit tegyünk, hogy sikerrel hor-gásszunk e sejtelmes vízen, ahol máramár csak az elbeszélésekbõl hallani azegykori legendás pontybõségrõl.

36Pontyozó technikákPontyvadászat

matchbottalA kétnapos horgásztúra az idõjárás miattkiszámíthatatlanná vált, ráadásul sikerült„megtalálni” a legnehezebben megköze-líthetõ, bokrokkal, bedõlt fákkal szabdalthelyet. Ám ez nem hogy kedvét szegtevolna, inkább ösztönözte a matchbotospontyvadászokat. Hogy milyen menüt kí-náltak a halaknak és milyen technikát al-kalmaztak, bemutatják a 36. oldalon.

22 36

26

Pontyvilág4

Pontytörténelem, másképp VII. RÉSZ

Alig ha vi tat ha tó, hogy a kor lá to zottle he tõ sé ge ket kí ná ló és kény szer -hely ze te ket te rem tõ par ti hor gá -

szat mû fa já nál szí ne sebb han gu la to -kat, vál to za to sabb él mé nye ket ígér apor tyá zó, csó na kos te rep hor gá szat, kö -ze lebb rõl a ví zi nö vény kö zöt ti pon tyo -zás. Ponty tör té nel mi so ro za tom elõ zõha vi írá sá ban – több év ti ze des sze mé -lyes él mé nye im nyo mán – meg kí sé rel -tem ér zé kel tet ni en nek a vad ví zi vi lág -nak, va gyis a ná di ponty hor gá szat naksa já tos, sem mi más hoz nem ha son lít -ha tó han gu la ta it, szí ne i nek, hang ja i -nak, csönd je i nek, és sej tel mes-rej tel -mes tit ka i nak már-már mû vé sze ti él -mé nye ket is adó va rázs la ta it.

Van eb ben a por tyá zó-cser ké szõ hor -gá szat ban egy kü lön le ges mi nõ sé gû er -köl csi ér ték is, ami az egész sé ges ösz tö -ne it, a ter mé sze tes haj la mot még el nemvesz tett em ber szá má ra pó tol ha tat lan.

Min den igé nyes, kul tu rált, és a ter mé szet -tel va ló test kö ze li kap cso la tot ke re sõ hor -gász elõbb-utóbb el jut ar ra a szint re, hogya hal fo gás di a da lá nál töb bet je lent szá má -ra az õs ter mé sze ti idõ ket idé zõ, va dócszép sé gû ví zi kör nye zet ki su gár zá sa.

A SI KER ÍZE

Fi lo zo fál ga tás tól men tes, egy sze rû,köz em be ri sza vak kal a fen ti té tel ígyhang zik: Én, X. Y., ami kor föl tá madben nem az in ger, be szál lok a csó nak ba ésel in du lok a ha lak után. Me gyek, né zek,fi gye lek. Majd a je len lé tü ket el áru ló je lekalap ján, a ma gam éber sze mé vel, és ta -pasz talt-ta nult tu dá som mal meg ta lá lomõket. Még ak kor is, ha õk ezt nem akar ják.Az tán elõ ve szem a te rep adott sá gok hoz ésa föl fe de zett hal faj ter mé sze té hez il lõ föl -sze re lést, majd az adott szi tu á ci ó ban leg -

al kal ma sabb mód szer rel és csa lik kalmeg hor gá szom õket. És ha meg fo gom aha lat, bol dog va gyok! Még be csül ni is tu -dom ma ga mat, mert min dent én csi nál -tam, önál ló an, én, az em ber, én a ter mé -szet ben élõ, a ter mé szet nek ér tel mes tag -ja ként vi sel ke dõ és cse lek võ hor gász.

Akik nek ugyan is a gé pek-mû sze rek,a ra fi nál tan al kal ma zott elekt ro ni ka se -gít, akik nek az ere de ti leg az ipa ri-pi a cihal ki ter me lés mun ka esz kö ze ként lét -jo go sult hal ra dar ke re si meg a ha lat, ésaki knek egy má sik új „tech ni kai cso da,a szin tén ipar sze rû ha lá szat se géd esz -kö ze ként hasz ná la tos hal te re lõ mû szerva rá zsol ja láb elé a „zsák mányt”, bárön ma gu kat „sport hor gász” né ven be -cé zik, so ha sem érez he tik ön be csü lés -sel a gyõ ze lem gyö nyö rét. Leg föl jebban nak örül het nek, hogy eb ben a „ro ha -nó vi lág ban”, a mo dern tech ni ka „ál -dá sai” ál tal, „idõt spó rol tak”, és mód -

Ponty ke re sés a nád ban

Ha itt sincs ponty, akkor sehol (Fotó: Domonkos Imre)

Pontyvilág 5

ti fil mek ke nu ban cser ké szõ in di án ja. Né -ha – kü lö nö sen a kis öb löcs kék kel, nyi la -dé kok kal, fo kok kal ta golt he lyek elõtt –áll junk meg né hány perc re. Fi gyel jünk akör nye zet min den ap ró ne szé re, moc ca -ná sá ra! És ha fe gyel me zet tek, tü rel me -sek, ébe rek, és fõ leg sze ren csé sek va gyunk,elõbb-utóbb lát ni fo gunk… Egy szer csakza kó gomb nyi bu bo ré kok je len nek meg avíz szí nén, majd cik cakk alak za tú vo na -lat húz va, mél tó ság tel jes las sú ság gal el -tûn nek az egyik nád nyi la dék ban, hogykét perc múl va, más fél mé ter rel ar rébb,egy má sik nyi la dék ból elõ jöj je nek… Má -sutt meg hir te len meg rez zen a zsen genád sarj vagy sás haj tás, és a víz szí ne fö léép pen csak ki kan di ká ló nö vény ka ma szokszam báz ni kez de nek… Az tán moz du lat -lan, rez ze nés te len, mély sé ges né ma ság. Avíz tük re olyan va ló szí nût le nül si ma,mint ha tény leg üveg bõl len ne, és ahogy ata va szi kí ván csi nap su gár éle se dõ pen gé jeegy re mé lyebb re ha tol a fel szín alat ti vi -lág tit ka i ba, fi gye lõ sze münk – mint haál mot lát na – föl fe de zi az imén ti szel lem -já ték tet te se it: veknikenyérnyi, barnáslilafol tok le beg nek alig tíz cen ti vel a víz szintalatt, és csak az oly kor meg rez ze nõ, na -rancs sár ga uszo nyok árul ják el, hogy a sej -tel mes, opá los fény ben gyö nyö rû pon tokél ve zik Nap is ten ko ra ta va szi si mo ga tá -sa it.

Ez már a si ker el sõ pil la na ta! Meg ta -lál tuk azo kat, aki ket ke res tünk. El mé -le ti leg, akár már meg is pró bál koz hat -nánk ilyen he lye ken a hor gá szat tal.Hogy ho gyan és mi vel, ab ba most ittnem me gyek be le, mert hi szen a ná di Kö vet ke zik: A pontyok rokona

juk volt meg vá sá rol ni eze ket a „kor sze -rû” esz kö zö ket.

Egy re gyak rab ban el töp ren gekazon, hogy az így hor gá szók vol ta kép -pen mi lyen in dí té kok nó ga tá sá ra haj -ku rás szák a ha la kat?

Az iga zi hor gász szen ve dély ugyan isha son la tos a sze rel mi vágy hoz, ám asze re lem nek is csak ak kor van íze, il la -ta, ér té ke, gyö nyö rû sé ge, ha nem pén -zen vet tük, ha nem ha meg küz döt tünka má si kért, aki után vá gyó dunk…

SEJ TEL MEK ÉS REJ TEL MEK

A hal ke re sés, a ponty ke re sés is egy -faj ta küz de lem, de nem ke ser ves, ha -nem szép! Él ve zet! A ná das, gyé ké nyesví zi vi lág tá ja i ban rá ta lál ni az oly korcsak sejt he tõ ponty je lek re, olyan já ték,mely hez éber ség, meg ér zés, ész, és azélõ vi lág tu laj don sá ga i nak, a ha lak vi -sel ke dé si szo ká sa i nak el mé lyült (nemfe lü le tes!) is me re te szük sé ges.

A ha lak után va ló já rást már a hor -gász sze zon ele jén ta ná csos meg kez de -ni. Már már ci us ban, ha az idõ sze líd, ba -rát sá gos, nap sü té ses, szél csön des, a dél -elõt ti órák ban ül jünk be a csó nak ba. Ve -gyük az irányt a dé li kitettségû, va gyis anap sü töt te, te hát gyor san föl me le ge dõ, se -kély vi zû nád fa lak, rit kás-len gõs nád szi -ge tek irá nyá ba. Tíz-ti zen öt mé ter nyi tá -vol ság ra a már sar ja dó, nö ve ke dõ ví zi nö -vény zet tõl – az eve zõ ket alig-alig moz -dít va – na gyon las san, nesz te le nül ara -szol va ha lad junk. Mint a ré gi vad nyu ga -

ponty hor gá szat mód szer ta ni, esz köz -hasz ná la ti kér dé se i vel – amik rész le te -sebb ki fej tést igé nyel nek – a so ro zat to -váb bi két-há rom írá sa fog fog lal koz ni.Pusz tán an nyit vé lek még itt fon tos nak,hogy né mi ma gya rá za tát, meg oko lá sátad jam an nak, mi ért ré sze sí tik elõny bena pon tyok a ná das víz te rü le tek egy-egyjel leg ze tes, tí pu sos nak mond ha tó te -rep ala ku la ta it, il let ve, hogy a töb bihely tõl – lát szó lag! – sem mi ben nemkü lön bö zõ ré sze ken mi ért mu tat koz -nak, ban dáz nak, ta nyáz nak meg kü -lön böz te tett elõ sze re tet tel.

PONTY SZEM PONT OK

Meg fi gyel he tõ, hogy a té li nyu gal miidõ szak után, a vi zek fel me le ge dé sé nekkez de te kor, a pon tyok ét vá gya egy re in -kább meg nö vek szik. A ter mé szet böl -cses sé ge foly tán egyi de jû leg a pon tyotér dek lõ táp lá lék ál lat kák is ak ti vi zá lód -nak.

A pon tyok el hagy ván té li fe de zé kü -ket, fehérjedús táp lá lék után néz nek.Ezt az „ön ki szol gá ló ét ter met” – nor -má lis és ter mé sze tes vi szo nyok kö zött– a se ké lyebb, nap sü töt te, gyor san föl -me le ge dõ, szél ví zi ná das-gyé ké nyes te -re pe ken ta lál ják meg. Rész ben a ví zi -nö vé nyek szá ra in élõ ván dor kagy lók ésegyéb, ap ró ál la ti szer ve ze tek, rész benpe dig – ha a fe nék ta laj (iszap) egész sé -ges, mér ge zõ, hidrogéndús gá zok tólmen tes – a nád kö zött és a nád elõtt ata laj ban te nyé szõ fér gek, ro var ál cák,rá kocs kák és kü lön fé le be ton szer ve ze -tek je len tik a pon tyok szám ára a „meg -él he tést”.

A hely vá lasz tás ban – a táp lá lék bá zismel lett – fon tos szem pont ként ve zér limég a pon tyo kat az is, hogy az adott te -rü let egy részt a rej tõz kö dés re-hû sö lés -re al kal mas bú vó hely sze re pét is be tölt -se, más részt ta golt sá ga (tor zsák, kü lön -ál ló nád ké vék, nyi la dé kok, fo lyo sók)ál tal – szük ség ese tén – me ne kü lé si út -vo nal gya nánt is szol gál ja nak. Ezértvan nak ép pen itt! Mind ezek rõl rész le -te sen a kö vet ke zõ hó nap ban lesz szó.

DO MON KOS IM RE

Kísértetpontyok járása (Fotó: Domonkos Imre)

Pontyvilág6

Baj nok letta Dynamite Baits Te amEcséd, 2007. jú li us

Névjegy

A bajnokcsapat

Név: Szabó ZsoltKor: 37 évLegnagyobb ponty: 19,2 kgKedvenc víz: Balaton,

EcsédTámogató: Rapala

Eurohold Zrt.

Nos a fel adat adott volt, csak a 2+1fõs csa pa tot kel lett ös sze ál lí ta ni. Ál lan -dó Dynamite Baits csa pat tár sam BujákiGé za más irá nyú el fog lalt sá ga mi attnem tu dott el jön ni, így a fel adat igen ne -héz nek lát szott, bár a meg ol dás gyor sanjött és igen ké zen fek võ volt. Egyik tár -sam öcsém, Sza bó Ta más lett, a má sik,jó ba rá tom Fe ke te Gyu ri, aki vel 18 év velez elõtt már együtt ker get tük a kun sá gicsa tor na amur ja it. So kat me sél tem ne -kik a tó ról, s mi vel mind ket ten egyéb -ként is sze ret tek vol na be le kós tol niEcséd va rá zsá ba, így rög tön fe jest ugor -hat tak a mély víz be. A csa pat meg volt!

Kez dõd he tett a fel ké szü lés, a jó naktû nõ ete té si és csa li zá si tak ti ka, az eh -hez szük sé ges csa lik és ete tõ anya gok,va la mint a meg fe le lõ vég sze re lék ösz -sze ál lí tá sa. Akár a gye re kek, szá mol -gat tuk a na po kat, na gyon vár tuk a ver -seny kez de tét. Egy nap pal elõbb ér kez -tünk, így volt idõ egy kis be szél ge tés re atöb bi ek kel.

Reg gel mind a tíz in du ló csa pat iz -ga tot tan vár ta a hor gász he lyek sor so lá -

Nagy örö möm re – a ta va lyi hoz ha son ló an, 2007-ben is – meg hí vást kap tam az ecsédi bojlisku pá ra. Az el múlt év ben csa pa tunk a har ma dik he lyen vég zett,így ti tok ban, leg be lül, na gyon sze ret tem vol na az idei ku pán is do bo gós he lyenvé gez ni. Bár min den ki nek ez a cél ja, szá mom ra he lye zés tõl füg get le nül min digszen zá ci ós szó ra ko zás, ha Ecséden hor gász ha tok. Nem ta ga dom ked venc hor -gász vi ze im egyi ke Ma gyar or szág e kis gyöngy sze me.

Pontyvilág 7

9 10 11 12Az erõ gu mit is kös sük rá az elõ ke zsi nór ra

Az elõ két és gu mit meg húz va akét cso mó egy más nak üt kö zik

Kész a vég sze re lé künk, mely -rõl nem volt le ma ra dá sunk

Dynamite Baits Fresh Fishbojlival csa liz tuk hor gun kat

5 6 7 8Kös sük fel az erõ gu mi vé gé re a for gó kap csot

Rög zít jük a kö tést ban dázsra gasz tó val

Kös sük rá az elõ ke zsi nórt az erõ gu mi ra

Húz zuk meg a kö tést, a gu mihos sza kb. 5 cm le gyen

1 2 3 4A vég sze re lé künk ös sze ál lí tá sá nak kel lé kei

Elõ ször kös sünk egy egy sze rû hur kot

Fûz zük át az elõ ke zsi nórta ho rog fü lén

Rög zít sük a hor got egy cso mó nél kü li kö tés sel

POWER GUMIS SZERELÉKEM A BIZTONSÁGOS AKADÁS ÉRDEKÉBEN

Öcsém egyéni rekordja, a bivalyerõs 19 kg-os tõponty

sát, ahol ne künk a 4-est si ke rült ki húz -ni, ami nek be val lom, elõ ször nem na -gyon örül tem. A he lyet nem is mer tem,de a töb bi ek biz ta tá sa, majd ké sõbb ara da rom kép er nyõ jén lá tott te rep, újerõt ön tött be lém. A tak ti ka a kö vet ke -zõ volt: nap pal a se ké lyebb ví zen sokete tés sel meg pró bá lunk rá áll ni a ki sebbpon tyok ra, majd éj jel ki csit mé lyeb bena na gyob bak ból igyek szünk el csíp niné há nyat. Saj nos a na gyob bak az íváselõ ké szü le te i vel vol tak el fog lal va, de

Min den hal lal óva to san bán tunk

azért pá rat így is si ke rült meg fog nunkkö zü lük.

A vég sze re lé ket a kö vet ke zõ kép penál lí tot tuk ös sze: mi vel a bó ják mes szevol tak, elég nagy ól mot kel lett hasz nál -ni, ami nek a sú lya eset leg ki tép he ti ahor got a hal szá já ból egy-egy na gyobb

ki ro ha nás nál. Ezért a meg szo kott kis6-os BIL 288-as hor got 2-es re cse rél -tem, az elõ ke zsi nór és az ólom kö zé pe -dig egy rö vid, kb. 5 cm-es powergumitik tat tam, ami nek nyú lá sa el nye li a halhir te len rán tá sa it, meg elõz ve ha lunkle ma ra dá sát. Ér de mes ki pró bál ni, hisz

Pontyvilág8

Gyuri egyéni rekordja, egy 18,70 kg-os ponty

Tö ké le tes íz tö ké le tes il lat tal,le het etet ni1 2 3 4Az ete tés re szánt bojli és

pellet íze sí tés elõttFresh Fish kagy lós liquiddeltur bóz tuk bojlijainkat

Áll ni hagy tuk, hogy ma gá baszív ja a kagy ló il la tot

a ver seny alatt egyi künk nek sem volthal le ma ra dá sa.

Az el sõ nap egyet len öt ki lós nyur gátadott. Iz ga tot tan vár tuk az éj sza ka fej -le mé nye it, de sí ri csönd volt, sõt a má -so dik nap dél után ja is így telt. Ké sõ dél -után azu tán rö vid idõn be lül egy másután há rom ka pá som volt, s mind egyikegy-egy ha lat je len tett. Nem na gyo kat,3-4 ki ló sa kat. Egy ér de kes do log ra gad -ta meg a fi gyel mün ket mér le ge lés kor.Ponty zsá kunk ban nagy men nyi sé gûap ró kagy ló da ra bot ta lál tunk, s ezazon nal csaliváltásra kész te tett ben -nün ket. A Dynamite Baits új FreshFish bojlijára vál tot tunk, ami köz tu -dot tan te le van kagy ló val. Ezt tar tot tuka leg ké zen fek võbb meg ol dás nak. A 6-os he lyen hor gá szó csa pat ezen a na -pon már 15 ki ló val ve ze tett elõt tünk,nagy sze rû pecával sok szép ha lat fog va,köz tük egy 19,90-es óri á si tük röst is.

El ha tá roz tuk, hogy Ta más és Gyu ribó já it át he lyez zük. Kö zel két órát ra -da roz tunk Gyu ri val, de meg ér te. Si ke -rült mind ket tõ jük nek na gyon jó he lyet

ta lál ni. Az éj sza ka en nek el le né re is métese mény te le nül telt, ám ko ra haj nal bameg ér ke zett az el sõ 3 ki lós ponty az újhely rõl.

Reg gel õrült ka pás ra éb red tünk.Gyu ri nak ér ke zett egy vad lá to ga tó ja.Ami kor csó nak ba szállt nem sej tet te,hogy egyé ni re kord ját fog ja meg szá kol -ni. Nagy volt az öröm, de ki ne örültvol na egy 18,70-es tõ ponty nak? Fény -ké pe zés, után új erõ vel me he tett min -den to vább. Nap köz ben még há rom 6ki ló kö rü lit si ke rült fog nunk.

Es te 6 kö rül Ta más nak ér ke zett egyér dek lõ dõ a Fresh Fish-ére. Shimanoor só ja halk csör gés sel, las san de ha tá -ro zot tan ada gol ta zsi nór ját. Gyor sancsó nak ba száll tunk, majd kez de tétvet te egy igen hos szú fá rasz tás. A hal ahu szon öt mé te res víz ben, kb. 10-15mé te ren, igen erõ sen el len állt, aminem is cso da, hi szen eb ben a mély ség -ben a víz elég hi deg és oxigéndús, amiegy ér tel mû en ha lunk nak ked ve zett.Már min den ki har csá ra gya na ko dott,ami kor több mint egy óra el tel té vel kb.

5 mé te res mély ség ben, meg pil lant hat -tunk egy gyö nyö rû arany sár ga tes tet.Ponty és nem is ki csi! – ki ál tot tam.Még két ki ro ha nás és si ke rült meg szá -kol ni ha lun kat, amit rá né zés re húszkö rü li nek sac col tam. A pon tos sú lyake re ken 19 ki ló volt. Ta más nak si ke -rült egyé ni csú csot dön te nie Gyu ri valegy na pon. Sze rin te tek meg sze ret téka vi zet?

Még tar tott a fény ké pe zés, ami korje lent ke zett egy 2 kg kö rü li poty ka.Szen zá ci ós nap volt, ér de mes volt any -nyit ra da roz ni, an nyit baj lód ni azújrabójázással. Az ered mény 75,25 ki -ló. De men nyi le het va jon a töb bi ek -nek? Az ered mény ijesz tõ volt. A ver -seny ben ve ze tõ csa pat 75,4 ki ló val ve -ze tett! Úgy lát szik, min den az utol sóéj sza ka fog el dõl ni. Fog tunk is szé pen,egy 7,20-ast, és egy 15,10-est. Mintutóbb ki de rült, az élen já rók nak na -gyon sok ka pá sa volt, de csak egyet si -ke rült meg fog ni uk. Nem raj tuk mú -lott, hi szen jó pecások, de az ál ta lukmeg hor gá szott 6-os hely ren ge teg vízalat ti aka dó val van fû sze rez ve, amirend re ha la ik le ma ra dá sát okoz ta.

Az utol só reg ge len át vet tük a ve ze -tést, kb. 17 ki ló val. Dél elõtt egyet len haljött, egy 5,15-ös. A dél utá ni ered mény -hir de tés nél 102,7 ki ló val bol do gan ve -het tük át a gyõz tes nek já ró ku pá kat ésaján dé ko kat. Má so dik he lyen a so ká igve ze tõ és vé gig ki tar tó Mainline I.-escsa pat vég zett 80,7 ki ló val, a har ma dik,az Alex Carp Te am lett 55 ki ló val, akik -nek a leg na gyobb ha la egy 18,70-es tõ -ponty volt.

Ös sze gez ve el mond hat juk, hogy aDynamite Baits Te am is mét ki tett ma -gá ért és má zsa fe let ti ered mé nyé velbüsz kén mond hat ta: „Baj nok lett aDynamite Baits Te am!”

(x)

Pontyvilág10

A ma dár ele de lek több ok ból ke re settkom po nen sek a szá raz mixekben:

1. Nö ve lik a bojli atraktivitásátA meg nö velt atraktivitást biz to sít ják

a ma gok ál tal tar tal ma zott il ló olaj ok,ame lyek nö ve lik a ha lak ét vá gyát ésdur va struk tú rá juk mi att rá se gí te nekaz atraktorok kör nye zet ben va ló fel sza -ba dí tá sá ba. Ez a tu laj don ság na gyonhasz nos a rö vi debb tú rá kon, ahol fon -tos a szin te azon na li atraktor fel sza ba -du lá sa a kör nye zet ben. Ha son ló az elõ -

Ma dár ele de lek (bird foods) – hor gá szok nak mixekhez

Névjegy

Név: Dr. Vladimir ZuborKor: 30 évLegnagyobb ponty: 19,1 kgKedvenc víz: Cassien

és nagyvíztározók

nye a hi deg víz ben, ahol csök ken azatraktorok fel sza ba du lá sá nak tu laj -don sá ga.

2. Nö ve lik a bojli emészt he tõ sé gét éstá mo gat ják az emész tést

A ma dár ele de lek dur vább struk tú -rá juk és spe ci fi kus il ló olaj-tar tal mukmi att nö ve lik a bojli emészt he tõ sé gétés tá mo gat ják az emész tést. Ezért köz -ked vel tek a hi de gebb vi zek ben, ami kora ha lak emész té se le csök ken a ke vésemész tõ en zim mi att.

3. Ja vít ják a bojli gör get he tõ sé gétA ma dár ele de lek hoz zá adá sá val a

bojli jobb gör get he tõ sé gét ér jük el aben nük ta lál ha tó nö vé nyi pro te i nek éstojásbiscuit-tartalom mi att. A tojásbis-cuit tar tal maz to jás al bu mint, ami a leg -jobb kom po nens a bojli jobb gör get he -tõ sé gé hez. Hasz nál hat juk a bojli for -rás ide jé nek csök ken té sé hez.

4. Gaz dag ener gia for rás okA ma dár ele de lek nek na gyon ma gas

a zsír tar tal ma. A ma gok több sé gé nekzsír tar tal ma, ame lyek bõl a bojli ös sze -áll, majd nem 40%. A leg több ma dár -ele delt ola jok kal (ku ko ri ca csí ra-olaj,vagy más nö vé nyi, ál la ti ere de tû ola jok,vagy méz) gaz da gít ják. Mi vel a zsí rok acuk rok hoz ha son ló an na gyon hasz no -sak a ha lak szá má ra, ezért ,,ener gia -bom bák nak” is ne vez het jük azo kat.

A ma dár ele del õrölt ma gok ke ve ré -ke kü lön fé le hoz zá adott kom po nen -sek kel. Ere de ti leg csak egész vagy õröltma gok ke ve ré ke volt, ame lye ket ma -dár ele del nek hasz nál tak, de az idõk fo -lya mán a hor gá szok rá jöt tek az ét vágy -ger jesz tõ tu laj don sá ga i ra, ezért kü lön -bö zõ kom po nen se ket ke ver tek hoz zá,hogy ja vít sák a szá raz mix tu laj don sá -

A bojlikészítés össze te võiA-tól Z-ig

Pontyvilág 11

ga it. A leg több ma dár ele del alap játhõkezelt lisz tek ad ják.

Ter mé sze tes kö les (Panicum miliaceum)

Göm bö -lyû mag vafe hér, sár -ga, bar naés szür -ke. A bú -zá valegyütt azegyik leg ré geb -bi kul túr nö vény Eu ró pá ban. A kö les –na gyon ma gas vi ta min tar tal ma mi att –köz ked velt kom po nens a ma dár ele de -lek ben. A-, B1-, B2-, PP-vitaminoknakjó ha tá sa van a cson tok és a pik ke lyeknö ve ke dé sé re, de 70%-ban tar tal mazmég szén hid rá to kat, ame lyek bõl a do -mi náns a ke mé nyí tõ és a pro te i nek.Gaz dag még mag né zi um ban, fosz for -ban és ez egész ben õröl ve is hoz zá ad -ha tó. Ha meg akar juk nö vel ni a szá razmix emészt he tõ sé gét, ak kor hán toltkö lest ad junk hoz zá. Aján lott tar tal maa szá raz anyag ban: max. 50%.

Ka ná ri kö les (Phalaris canariensis)

Na gyon ke re sett kom po nens a ma -dár ele de lek hez, fõ leg ma gas pro te in -tar tal ma mi att, amely ma ga sabb, minta zab nak és az ár pá nak, rost tar tal ma vi -szont ala cso nyabb, mint a zab nak, amijobb emészt he tõ sé get köl csö nöz ne ki.A ter mé sze tes kö les mel let ez a leg in -kább hasz nált kom po nens a ma dár ele -de lek ben. Aján lott tar tal ma a szá raz -anyag ban: max. 50%.

Bú za (Triticum aestivum) Tar tal maz kb. 70% ke mé nyí tõt,

10–14% pro te int, 3% zsírt és vi ta mi no -kat, fõ leg B- és E-vi ta mint. A mag bannin cse nek egyen le te sen el oszt va a táp -anyag ok. A mag be vo na ta te le van rost-és ás vá nyi anya gok kal, kálciummal,fosz for ral, mag né zi um mal, vas sal. Abe vo nat alat ti ré teg és a csí ra pro te i ne -

ket, zsírt és vi ta mi no kat, a mag bel se jeke mé nyí tõt tar tal maz. Ez a leg el ter jed -tebb ga bo na fé le, amely ked ve zõ ára mi -att ked velt kom po nens a ma dár ele de -lek ben. Aján lott tar tal ma a szá raz -anyag ban: max. 40%.

Rozs (Secale cereale)A bú za

után a má -so dik leg -fon to -sabb ga -bo na fé le.,,Ned ve -sebb” az íze,mint a bú zá nakés ma gas a táp ér té ke is (70%-ban cuk -ro kat, 9%-ban pro te i ne ket, 1,5%-banzsí ro kat tar tal maz). Ked velt a ma dár -ele de lek ben, mint a bú za al ter na tí vá ja.Aján lott tar tal ma a szá raz anyag ban:max. 40%.

Zab (Avena sativa)Ma gas a táp ér té ke. Tar tal maz

14–21%-ban pro te i ne ket, zsír tar tal ma 3-szor több mint más ga bo na fé lé ké és je len -tõs ás vány (Mg, Zn, Fe) for rás. Ezen tu -laj don sá gai mi att na gyon ke re sett kom -po nens a ma dár ele de lek ben. Aján lott tar -tal ma a szá raz anyag ban: max. 40%.

Ár pa (Hordeum vulgare)Je len tõs cu kor for rás (75–85%), 10%

pro te in va la mint B- és E-vi ta min.Aján lott tar tal ma a szá raz anyag ban:

max. 40%.

Rizs (Oryza sativa)Tar tal -

maz 75%-ban kön -nyenemészt -he tõ cuk -ro kat,10%-banpro te i ne ket,ma gas az ás vá nyi anyag va la mint a B-és E-vi ta min tar tal ma, nem tar tal maz

glutént. Fõ leg íz ha tá sá ért és emészt -he tõ sé gért ér té kes kom po nen se a ma -dár ele de lek nek. Ne ut rá lis az íze és azil la ta, ezért min den szá raz anyag hozhasz nál ha tó. Aján lott tar tal ma a szá -raz anyag ban: max. 30%.

HÜ VE LYES NÖ VÉ NYEKÖs sze ha son lít va a ga bo na fé lék kel, a

bab fé lék hez tar to zó nö vé nyek mag ja i -nak ma ga sabb a fe hér je tar tal ma(20–45%).

Bab és a csil lag fürtKis meny -

nyi ség benal ka lo i do -kat ésglikozi-dokat tar -tal maz,ame lyekhosz szabb hasz -ná la ta, vagy erõ tel je sebb ete té sek utánká ros ha tá sa le het a ha lak or ga niz mu -sá ra. Aján lott tar tal ma (a fen ti ek mi att)a szá raz anyag ban: max. 10%.

Szó jaA szó ja -

bab na -gyon ér -té kespro te in-(18–46%) észsír for rás.Aján la tos ahõkezelt szó ja bab ok hasz ná la ta, ame -lyek kel a nö vé nyi pro te i nek nél jobbemészt he tõ sé get érünk el és nem utol -só sor ban jobb az ízha tá sa is. Aján lotttar tal ma a szá raz anyag ban: max. 30%.

Olaj rep ce(Brassica napus L. var. napus)

Tar tal maz kb. 40%-ban zsí ro kat, 20-ban pro te i ne ket, az ás vá nyi anya gokkö zül fosz fort, nát ri u mot, kálciumot.Na gyon ked velt kom po nens a ma dár -

Pontyvilág12

ele de lek ben ked ve zõ ára és gya ko ri ürí -tést elõ se gí tõ ha tá sa mi att. Aján lott tar -tal ma a szá raz anyag ban: max. 50%.

Len (Linum usitatissimum)Ma gas a te lí tet len zsír sav, pro te in és

B1-vitamintartalma és ala csony a rost -tar tal ma. A len mag nak dietetikus ha -tá sa van és jól hat a ha lak ürí té sé re. Eza tu laj don ság le rö vi dí ti a két táp lál ko -zás köz ti idõt. Aján lott tar tal ma a szá -raz anyag ban: max. 20%.

Ken der (Canabis sativa)Fe hér je és

a zsír tar -tal ma kb.ugyan -an nyimint alen nek, dea rost tar tal -ma ma ga sabb.Egész év ben ha tá sos atraktor, köz ked -velt a szá raz anya gok ban. Hõ ke ze lés selcsök ken a zsír tar tal ma és nõ az atrak-tivitása a ha lak nál. A ma dár ele de lek -hez hi de gen saj tolt ken der ma got hasz -nál nak. Tar tal maz 5–7%-ban zsírt és15–30%-ban pro te i ne ket. A ken derezért na gyon ked velt a szá raz anya gok -ban, rá adá sul mel lék ha tá sok nél kül vanjó ha tá sa az emész tés re. Aján lott tar tal -ma a szá raz anyag ban: max. 60%.

Nap ra for gó (Helianthus annuus)

Kü lö nö sengaz dag B-,E-, D-, K-vi ta mi -nok ban,vas ban,nát ri um -ban és kál-ciumban.Ma gas a te lí tet lenzsír sav tar tal ma. A ma dár ele de lek benhasz nál ha tó hán tolt és a hán to lat lannap ra for gó mag is. A hán tolt nap ra for -gó mag na gyon ke re sett a szá raz anya -gok hoz a kön nyen emészt he tõ zsí rokma gas tar tal ma mi att. Aján lott tar tal -ma a szá raz anyag ban: max. 30%.

Mák (Papaver somniferum)

Szá ra zon 40–55%-ban tar tal mazzsí ro kat ma gas szám ban te lí tet len zsír -sa vak ból, 18–20%-ban pro te i ne ket,16–24%-ban cuk ro kat, 5–8%-ban ros -tot és kb. 6%-ban ás vá nyi anya go kat,ame lyek bõl do mi náns a kálcium és afosz for. Az érett mák nem tar tal mazópiumalkaloidokat, csak az éret len!!! Ama gas zsír tar ta lom és a pe risz tal ti kalas su lá sát oko zó anya gok mi att nemaján la tos nagy men nyi ség ben a ma dár -ele de lek be. Aján lott tar tal ma a szá raz -anyag ban: max. 15%.

Né ger mag (Guizotia abyssinica)

Tar tal maz kb. 30%-ban zsí ro kat éssok te lí tet len zsír sa vat va la mint ás vá -nyo kat. A né ger mag na gyon ked veltkom po nens a ma dár ele de lek ben a pe -risz tal ti ká ra (ürí tés re) va ló jó ha tá sa éskön nyû emészt he tõ sé ge mi att. Aján -lott tar tal ma a szá raz anyag ban: max.20%.

Az ál ta lam leg gyak rab banhasz nált ma dár ele de lekkom po nen sei:

1. ma dár ele del: 30% ter mé sze tes kö -les, 30% bú za, 30% olaj rep ce, 10% ken -der.

2. ma dár ele del: 40% ken der, 20% ter -mé sze tes kö les, 20% olaj rep ce, 10% len,10% né ger mag

Most be mu ta tom a leg gya ko ribb(leg jobb) ma dár ele de le ket hoz zá adottíze sí tõk kel, és hoz zá adott szá rí tott bo -ga rak kal.

Yellow seed mix (Yellow factor)

Ez a ke ve rék igen ma gas arány bantar tal maz za kü lön fé le ma gok õr le mé -nyét és ter mé sze tes ola ja it, ezen felülfe hér je tar tal mát nagy részt a hoz zá -adott spe ci á lis tojásbiscuit biz to sít ja.Íze, il la ta édes kés, amely ki mon dot tan

von zó csa li le het ta va szi me le ge dõ ésõszi le hû lõ vi ze ken.

Aján lott tar tal ma a szá raz anyag ban:max. 80%.

Sluis CLOEgyi ke a leg is mer tebb ma dár ele de -

lek nek, kö szön he tõ en jó gör get he tõ sé -gé nek, amely a ma gas tojásbiscuitnekés a ben ne rej lõ to já sos al bu min nak kö -szön he tõ. To váb bá tar tal maz né ger -ma go kat, ken dert, bú zát, kö lest és mégsok mást. Kön nyen emészt he tõ és aszá raz mixek több sé gé be al kal maskom po nens nek. Aján lott tar tal ma aszá raz anyag ban: max. 60%.

Red FactorEz a ma dár ele del akár a Yellow fac-

tor, tojásbiscuitbõl (sár gá ból vagy vö -rös bõl) kü lön fé le ma gok ból és ter mé -sze tes cuk rok ból va la mint eszenciálisami no sa vak ból áll ös sze. Aján lott tar -tal ma a szá razanyag ban: max. 60%.

Grease bird foodEz egy na gyon fi no man õrölt tojás-

biscuit ma gok hoz zá adá sá val, ami hezku ko ri ca csí ra-olaj van hoz zá ad va nagyadag méz zel. Aján lott tar tal ma a szá -raz anyag ban: max. 40%.

Ro bin RedNagy atraktivitását több fé le íze sí tõ -

vel és a ben nük rej lõ il ló olaj ok kal érikel, ame lyek a ha la kat jobb ét vágy rabuz dít ják. Az ere de ti Ro bin Red vá lo -ga tott, hõkezelt spa nyol vö rös pap ri ká -ból ké szül. Aján lott tar tal ma a szá raz -anyag ban: max. 20%.

Mega insect (Prosecto insect)Ki vá ló ma dár ele del mix ma ga sabb

ál la ti pro te in tar ta lom mal, bizalomger-jesztõen utá noz va a ponty táp lá lé kát,tar tal maz min. 25% szá rí tott bo ga rat,kagy lót, szá rí tott ha lat, gar né lát, han -gya to já so kat és az alap ja a mi nõ sé gihol land biscuit hoz zá adott me las szalés atraktív fû sze rek kel. Aján lott tar tal -ma a szá raz anyag ban: max. 25%.

Két jól be vált re cep tem:

1.300 g ma dár ele del mix (da rált ma gok);250 g yellow factor/Sluis CLO;100 g grease bird food;

100 g extrudált ku ko ri ca liszt; 70 g szó jaizolát; 50 g ka ze in; 30 g lak tal bu min; 50 g szó ja liszt (zsír sze gény); 30 g si ma ku ko ri ca liszt; 20 g sör élesz tõ10 to jás hoz:

20 ml ken der mag olaj; 20 ml me lasz; 15 ml ku ko ri ca csí ra-li kõr; 6 ml scopex aro ma ; 4 ml éde sí tõ.

Ez a re cept fõ leg rö vid hor gá sza tok ra aján lott,

ahol az egyik fõ kri té ri um az aro ma gyors fel ol -

dó dá sa, ame lyet a hoz zá adott ma dár ele de lek kel

érünk el.

2.250 g ma dár ele del mix (da rált ma gok); 100 g Ro bin Red; 100 g mega incest;

100 g extrudált ku ko ri ca liszt; 100 g fe hér hal liszt; 50 g la zac liszt; 50 g GLM liszt; 50 g szójaizolát; 50 g lak tal bu min; 50 g glutén; 50 g bú za csí ra; 50 g máj por; 20 g da rált ten ge ri al gák; 10 to jás hoz:

10 ml Ro bin oil; 10 ml la zac olaj; 10 ml Amino PPc; 7 ml Strawberry aro ma; 10 csepp Black pepper

Ez a má so dik re cept az idõ mú lá sá val az egyik

fa vo ri tunk lett, amel lyel az idõ já rá si vi szo nyok -

tól füg get le nül, bár mi kor le het ha lat fog ni. A ké -

pen lát ha tó pon tyot is ez zel fog tam.

Egy tipp a vé gé re:

A be ke vert mixet már az ola jok kal és aro -

mák kal hagy juk áll ni 20-30 per cig, hogy a

ma dár ele de lek min den elõ nye ér zõd jön az

íz tõl kezd ve a tész ta szá raz sá gá ig, és utá na

ha szük sé ges, még eb bõl-ab ból egy pi cit

hoz zá ad ha tunk ha szük sé ges.

Pontyvilág 13

Csalizó

Pontyvilág14

BUJÁKI GÉZA ROVATA

Ami kor na po kig sem mit sem si -ke rül fog nunk, szá mos kér déstte szünk fel ma gunk nak. Ezek

kö zött van olyan, ame lyik min den kitjob ban fog lal koz tat a töb bi nél: va jon ameg fe le lõ aro mát hasz ná lom?

És iga zunk van… a hor gá szat ered -mé nyes ki me ne te lé nél bojlijaink za -

ma ta dön tõ sze re petját szik. A ponty hor -gá szok szin te õs idõkóta íze sí tik a bojlikatan nak re mé nyé ben,hogy a csa lik vis sza -uta sít ha tat lan táp lál -ko zá si kény szert vált -sa nak ki a ha lak ból.Az íze sí tett bojli ál ta -lá ban „le gyõ zi” asem le ges ízût, va gyisaki aro más csa lithasz nál, gaz da gabbzsák mán nyal tér hetha za. Van egy fon tos

sza bály, amit azon ban nem sza badszem elõl té vesz te nünk: az aro ma nemja vít ja fel a bojli mi nõ sé gét, csak „gyor -sít ja” a ha té kony sá gát, va gyis mál lás

köz ben olyan il lat anya gok ol dód nak kibe lõ le, ame lyek a víz ben szét ter jed veoda vonz zák az „étel sza got” ér zõ pon -tyo kat. Ezt a mai pon tyo zók leg alábbolyan jól tud ják, mint a ré geb bi ge ne rá -ció tag jai, akik olyan ter mé sze tes, porala pú aro má kat hasz nál tak, mint a fa -héj, a szeg fû szeg, vagy a sze re csen dió.Ma nap ság min dent meg vá sá rol ha -tunk: ren ge teg ké mi ai úton elõ ál lí tottfo lyé kony aro mát, me lyet egy sze rû enbe le ke ver he tünk a csa li ala punk ba.Nem szán dé ko zunk ki seb bí te ni a ter -mé sze tes aro mák ha tás fo kát, de fon tosmeg je gyez ni: a mes ter sé ge sek is re me -kül mû köd nek, rá adá sul ha tal mas vá -lasz ték ban kap ha tó ak a hal ízû tõl azepe rig, a va ní li á tól a fû sze re sen át a cso -ko lá dé sig, ka vi á ro sig, sõt, még whis kysíze sí tés ben is. So kun kat el gon dol koz -tat nak a szí nes cso ma go lá sok, fur csaíze ket rek lá mo zó do bo zok, me lyek aztaz il lú zi ót kel tik, hogy va ló sá gos „báj -ital lal” ál lunk szem be, mely nek egy va -la mi re va ló ponty nem tud el len áll ni.Nos, az igaz ság az, hogy az aro má katát gon dol tan és mér ték le tes ség gel kellfel hasz nál ni. Mi e lõtt el mé lyed nénk

ab ban, hogy meg ál la pít suk, me lyi ketked ve lik leg in kább a pon tyok, is mer -jük meg job ban az ada lé ko kat. Néz zükmeg, ho gyan ké szül nek, mi lyen ol dó -sze re ket tar tal maz nak, ho gyan vi sel -ked nek a víz ben.

Mik is az aro mák?A kész aro ma két ös sze te võt tar tal -

maz: kis rész ben ma gát az e szen ci át,az az kon cent rált aro mát, és egy rész ol -dó szert. Az e szen ci á kat két nagy cso -port ba oszt juk: ter mé sze tes és ter-mészetazonos aro mák ra. Az el sõ cso -port, aho gyan a ne ve is mu tat ja, csakter mé sze tes alap anyag ok, vi rá gok, le -ve lek, gyü möl csök és gyü mölcs hé jakfel hasz ná lá sá val ké szül. Az aro mát kü -lön fé le el já rá sok kal, desz til lá lás sal,szá rí tás sal, pré se lés sel és fõ zés sel nye -rik ki be lõ lük. Ilyen ter mé sze tes aro -mák pél dá ul a cit rus fé lék nél a fa héj ésa va ní lia.

Más ka te gó ri át kép vi sel nek a ter-mészetazonos aro mák. Eze ket la bo ra -tó ri u mok ban ál lít ják elõ szin te ti kusmo le ku lák fel hasz ná lá sá val, me lyek a

Olaj, a le be gõ ol dó szer

Ola jos bá zi sú csa li: a ré szecs kék a bojliegész fe lü le té rõl dif fun dál nak, és fel fe léha lad nak. Emel ke dés köz ben ma guk kal„szál lít ják” az il lat anya got, pon to san a vízfel szí nén és köz vet le nül alat ta úsz ká ló ha -lak út já ban.

Nyá ri hor gá szat hoz a leg jobb

Ho gyan vi sel ke dik a víz ben?Ap ró csep pek re bom lik, és fel -fe lé száll, majd egy be füg gõ ré -te get ké pez a fel szí nen. Ez a je -len ség azon ban csak 20 C° fe -let ti víz hõ mér sék let nél kö vet -ke zik be, ezért ta ná cso sabbnyá ron hasz nál ni.

Mi szál lít ja azo kataz aro má kat, ame -lye ket bojlijainkíze sí té sé re vá lasz -tot tunk ki? Íme„kik” õk: ho gyanmû köd nek, mi korme lyi ket hasz nál -juk az ol dó sze rekötös fo ga tá ból.

Pontyvilág 15

Glicerin-trioleát – nem szeret egyedül lenni

Ah hoz, hogy glicerin-trioleát bá zi sú csa li ren de sen mû köd -jön, va la mi lyen más ol dó szer re is szük sé ge van. Az ada lékol dó szer a tá vo lab bi ha la kat csa lo gat ja, míg a glicerin-tri-oleát a bojli kö ze lé ben lé võ ket.

Nem a legjobb, de hasznosnak bizonyulhat

Ho gyan vi sel ke dik a víz ben?Kis csep pek for má já ban hul lika me der al ja fe lé, ott, ki sebb-na gyobb „tó csát” ké pez veszét te rül.

Alkohol, a vonzó felleg

Al ko ho los bá zi sú csa li: azol dó szer a csa li kö rül ter jedszét, mint egy fel hõ. Nememel ke dik ma gas ra, de ezté len nem is szük sé ges, mi -vel a ha lak a me der al jánidõz nek. Ha nyá ron hasz nál -juk, ke ver jük olaj jal.

Mindig hatékony, de a hidegben csúcs

Ho gyan vi sel ke dik a víz ben?Azon nal min den irány ban ter -jed. Ki vá ló an mû kö dik a hi deg -ben. Té len, ami kor a töb bi ol -dó szer csak las san ké pes ter -jed ni, szin te hi he tet len ha té -kony sá gú.

ter mé sze tes aro má kat „utá noz zák”, sbi zony gya kor ta még job bak is azok -nál.

Csepp a ten ger benA ter mé sze tes és a természetazonos

aro mák kon cent rá ci ó ja 1:100 000 és 1:1000 000 kö zött mo zog. Ez az arány mu -tat ja, men nyi aro mát kell fel hasz nál niegy adott men nyi sé gû ter mék elõ ál lí tá -sá hoz. A nagy mér ték ben kon cent rálteszen ci ák ön ma guk ban nem hasz nál -ha tók fel sem az em be ri fo gyasz tás raszánt ter mé kek ben, sem a hor gá szat -ban. A hí gí tó sze rek épp ah hoz kel le -nek, hogy fel old ják az es szen ci á kat an -nak függ vé nyé ben, mi lesz a fel hasz ná -lá si te rü le tük. Azok ba a ter mé kek bepél dá ul, ame lye ket sü tõ ben ké szí tünkel, kis kon cent rá ci ó jú eszen ci á kat ke -ver nek, míg a bojlikba ma gas kon cent -rá ci ó jú a kat. Mind ezt azért, hogy a csa -link meg tart sa aro má ját még a „mo sás”

után is, va gyis azu tán, hogy vi zet ve -szít.

Mi kor ol dó dik ki?Olaj, al ko hol, gli ce rin trioleát, fagy -

ál ló… ezek azok az ol dó sze rek, me lyekle he tõ vé te szik, hogy az eszen ci ákegyen le te sen ol dód ja nak. Azon banugyan azok az eszen ci ák más ol dó sze -rek hez ada gol va más képp vi sel ked het -nek: né ha in sta bil lesz a szer ke ze tük,és ma guk tól mál la nak, vagy üle dé ke -sen vál nak szét. Ezért van nak olyaneszen ci ák, ame lye ket csak egy adott ol -dó szer rel le het ve gyí te ni. Er rõl tud ná -nak me sél ni azok a hor gá szok, akikegész év ben hor gász nak, és nem min -dig ta lál nak aro má juk hoz az év szak -nak meg fe le lõ ol dó szert. Fon tos tud ni,hogy a víz zel kap cso lat ba lép ve min -den ol dó szer me cha ni kai jel lem zõ jemás. Van nak zsír ban és víz ben ol dó dó -ak. Az el sõ cso port ba tar to zók nem ol -

dód nak a víz ben, a má so dik cso port -ban lé võk igen. A zsír ban ol dó dó ak ál -ta lá ban ap ró göm bök re vál nak szét, ésol dó dás nél kül szét te rül nek a víz te te -jén vagy az al ján: ilyen pél dá ul az olajés a glicerin-trioleát. A víz ben ol dó dó -ak tel je sen fel ol dód nak, még ha nem isugyan olyan se bes ség gel: az al ko holgyor san, míg a fagy ál ló és a gli ce rin las -san, fo ko za to san.

A hõ mér sék let is meg ha tá ro zóAmit ed dig le ír tunk, ös szeg zi azo -

kat a jel lem zõ ket, ame lyek meg ha tá -roz zák az ol dó sze rek mû kö dé si jel lem -zõ it. Fon tos, hogy tud juk, hogy az ál ta -lunk ki vá lasz tott és fel hasz nált sze rekmen nyi idõ után és men nyi ide ig fej tikki a kí vánt ha tást. Eze ket a ha tá so katmeg ha tá ro zó an be fo lyá sol ja a víz hõ -mér sék le te is: plusz 5 fok fe lett min digja vul az aro ma mo le ku lák ter je dé se, bárez elég ál ta lá nos meg fo gal ma zás, hi -

Pontyvilág16

szen min den ol dó szer más képp vi sel -ke dik a kü lön bö zõ hõ fok okon. Néz -zük kö ze lebb rõl.

Az olaj ki vá ló an ter jed me le gebbvíz ben, 20–25 fo kon. Fel fe lé ter jed, mígel nem éri a fel színt. Hi deg víz ben vi -szont meg der med, zse la ti nos ál la gú váés las sú vá vá lik, nem ter jed szét olyanmér ték ben, hogy ha té ko nyan csa lo gas -sa a ha la kat.

A fagy ál lót egész év ben hasz nál hat -juk, na gyon jól ter jed már 7 fok fe lett,nem hi á ba a leg gyak rab ban fel hasz náltalap anyag a na gyi pa ri gyár tók ré szé -rõl.

A gli ce rin szer ke ze te tes te sebb afagy ál ló é nál, leg ha té ko nyab ban 15 fokfe lett hasz nál hat juk.

Az al ko hol ki vá ló an ter jed ala csonyvíz hõ mér sék le ten, akár már 3-4 fo konis.

A glicerin-trioleát vi szont csak ak -kor „sza ba dul ki” a bojliból, ha van még

mel let te va la mi lyenmá sik ol dó szer is,ame lyik „ma gá valvon szol ja”.

Néz zük egyen -ként az ol dó sze rekjel lem zõ it, hogy op -ti má li san hasz nál -has suk azo kat min -den idõ szak ban.

OlajMint már em lí tet tük, az olaj csak

me leg víz ben ter jed, te hát meg fe le lõvá lasz tás nak bi zo nyul a nyá ri idõ szak -ban. Hogy egy sze rû sít sük a dol got, ve -

gyünk egy tel je -sen vi lá gos pél -dát: gon dol junkegy nagy tál le ves -re, ami be jó zsí roshú so kat fõz tünkbe le és ola jat. Mi -kor be tes szük ahû tõ szek rény be,a te te jén egy be -füg gõ, zse la ti nosré teg kép zõ dik,amely a kö vet ke -zõ me le gí tés so -rán új ra fel ol dó -dik. Ugyan így vi -sel ke dik az eszen -cia is: ala csonyhõ mér sék le tenmeg ko cso nyá so -dik, nem ter jed,te hát nem „érez -ni”. Me leg víz benvi szont az olaj mo le ku lák mikro-nizálódnak, va gyis szám ta lan pi cicsöpp re vál nak szét, így szál lít ják azeszen ci át.

Sok olaj fé le lé te zik, ezek kö zül acomplexek (ös sze tet tek) ter jed nek aleg job ban, mi vel fû sze rek bõl, nö vé -nyek bõl ki nyert ola jos gyan tá kat tar tal -maz nak. Ezek a gyan ták ne he zeb bekaz olaj nál, az át lag tól el té rõ en vi sel ked -nek, az az a me der al ja fe lé szó ród nak.Ezért ter jedt el a pon tyo zók kö ré ben,hogy az eszen cia ola jak ös sze tett ola ja -kat tar tal maz nak: az egy sze rû ol dó szerma gá ba fog lal ja a gyan ta mo le ku lá katés „fel von szol ja” azo kat a fel szín re,ahol „fel rob ban”, s a gyan ta ki sza ba -

dul va az alj zat fe lé sül lyed. Va gyis azil lat anya gunk be ke rí ti az egész te rü le -tet alul ról, fe lül rõl. Ponty le gyen azuszo nyán, aki el len tud áll ni egy ilyenil lat or gi á nak!

Al ko hol

A té li idõ szak ban a ho mok szem -csék, a föld és a nö vé nyi ere de tû hor da -lék ok le üle ped nek a me der al ján: apon tyok alig mu tat nak ak ti vi tást, szí -ve seb ben búj nak el rej tek he lye i ken.Mi re is van szük sé günk, hogy elõ csa lo -gas suk õket? Egy al ko ho los bá zi sú aro -má ra. Meg fi gyel ték már, ho gyan vi sel -ke dik a whis ky, ha be le ön tik egy jég -

A víz hõ mér sék le -te je len tõ sen be -fo lyá sol ja az öt ol -dó szer ter je dé sé -nek se bes sé gét ésmód ját.

Fagyálló, a pontyok kedvence Egész évben használható

Ho gyan vi sel ke dik a víz ben?Tar tós fel le get ké pez a csa likö rül, egy ki csit ugyan las -sab ban, mint az al ko hol. Acsa li és aro ma gyár tók ál talleg gyak rab ban hasz nált ol -dó szer, a pon tyok kön nyenfel is me rik, és na gyon ked -ve lik.

Fagy ál ló bá zi sú csa li: las san, de biz to san! A fagy ál ló nakegy kis idõ re van szük sé ge,míg ki sza ba dul abojliból, és ter jed nikezd a víz ben.Elõbb fel fe ledif fun dál,majd alá hul likaz alj zat fe lé,ová lis il lat fel -hõt ké pez ve.

Pontyvilág 17

A glicerin alulról kezdi Úgy mûködik, mint a fagyálló, de...

Ho gyan vi sel ke dik a víz ben?Majd nem úgy, mint a fagy -ál ló, ezért ugyan csak elõ -sze re tet tel hasz nál ják agyár tók. Ab ban kü lön bö zik aglikoltól, hogy a bojlibóldif fun dál va elõbb az alj zat raülep szik le, csak ez utánszáll fel.

koc kák kal te li po hár ba? Tel je sen fel ol -dó dik an nak el le né re, hogy a víz hi deg.Ezért az olyan csö kö nyös ponty ászok,akik té len is ren dü let le nül foly tat ják ahor gá sza tot, al ko ho los bá zi sú aro má -kat hasz nál nak.

Glicerin-trioleátGli ce rin szár ma zék, amely zsír ban

ol dó dik. Va gyis úgy vi sel ke dik, mint azolaj, nem ol dó dik fel a víz ben, ha nemgöm böcs kék re sza kad. Az olaj jal el len -tét ben vi szont nem a fel szín fe lé tö rek -szik, ha nem az alj za ton te rül szét. Ha -té ko nyabb, ha más ol dó sze rek kelegyütt hasz nál juk. Leg jobb er re a cél raa gli ce rin, így ket tõs lesz a szó ró dá siirány: a glicerin-trioleát alul, míg a gli -ce rin kö rü löt te hat. Jó szö vet sé ges nekbi zo nyul ide á lis vi szo nyok kö zött.

Fagy ál ló (glikol) és gli ce rinEr rõl a két ol dó szer rõl nyu god tan

be szél he tünk egy fe je zet ke re té ben,mi vel majd nem ugyan olyan mó don vi -sel ked nek a víz ben: tel je sen szét ter jed -nek, de csak na gyon las san. A gli ce rinvi szont a gli ce rin trioleáttal szem benjob ban ten dál az alj zat fe lé. Az év min -den sza ká ra aján lot tak, min den fé learo má hoz. Nem vé let len, hogy ezt a kétve gyü le tet hasz nál ják fel a leg na gyobbaro ma- és csalikészítõ cé gek. A pon tyokis szí ve sen fo gyaszt ják a ve lük ké szültele de le ket, mert ke vés bé ag res szí vak,mint a töb bi ol dó szer. Na gyon fon tos,hogy kö rül te kin tõ en hasz nál juk, so hane tú loz zuk el a fel hasz nált men nyi sé -

get, ha ugyan is túl so kat hasz ná lunkbe lõ le, az il lat olyan in ten zív vé vál hat,hogy az gya nús sá vál hat, s a ha la kat in -kább el ri aszt ja, mint sem oda csa lo gat -ja.

Vér eb szag lásHo gyan ta lál ja meg a ponty a táp lá -

lé kot? Há rom fon tos szer vé nek, az ol -da lán vé gig hú zó dó ér zé ke lõk nek, azorr üreg ének és az íz le lõ bim bó inak kö -szön he tõ en. Az ol dal só ér zé ke lõk kel ame der al ját „ér zi” és ezt ös sze kö ti azeset le ges „étel rak tár” hely ze té vel, majdki sza gol ja a víz pH-ér té ké nek vál to zá -sát, me lyet az aro ma okoz. Ezt a nyo -mot kö ve ti ad dig, míg rá nem ta lál abojlira. Ezek után íz le lõ bim bó i val„meg rönt ge ne zi” a csa lit. Ez az oka an -nak, hogy az év szak függ vé nyé ben kellki vá lasz ta nunk a leg meg fe le lõbb ol -dószert, ami nek a lé nye ge az, hogykönnyen kö vet he tõ nyo mok ban szór -juk szét az aro mát. Ami kor a ha lak ame der al ján idõz nek, azok az ol dó sze -rek ame lyek a bojli kö rül „le beg nek”,ke resz tez ni fog ják az út vo na lu kat, míga ma ga sab ban úszó ha lak azok ba az ol -dó sze rek be üt köz nek, me lyek a fel színfe lé tör nek. Mi kor egy ponty be le üt kö -zik egy aromatizált bojliba, rög tönmeg ér zi a meg vál to zott pH-ér té ket,va gyis az ol dó szert, és ad dig úszik,mint egy sza got fo gott va dász ku tya,míg meg nem ta lál ja a pH-ér ték vál to -zá sát ki vál tó csa lit. Ezt a je len sé getmeg fi gyel het jük egy egy sze rû, ott ho niak vá ri um ban is, ha be le do bunk egybojlit.

Nem ilyen egy sze rûA ke vés bé le hor gá szott vi zek ben

egy erõ sen aromatizált go lyócs ka úgyoda vonz za a pon tyo kat, mint a mág -nes, vi szont, ha rá jön nek a „cse lünk -re” ugyan azt az il la tot ve szély jel zés -ként fog ják ér tel mez ni, és a le he tõ leg -messzebb el ke rü lik. Ez sok kal gyak -rab ban esik meg, mint aho gyan aztbe is mer jük: a „túl ada golt” bojlik el ri -aszt ják a ha la kat! Ezt a je len sé get azeto ló gu sok „ta pasz ta lat út ján szer zettas szo ci á ci ó nak” ne ve zik. Egy sze rûb -ben mond va: ha egy elõ ze te sen po zi -tív in ger idõ vel va la mi lyen ne ga tív él -mén nyel pá ro sul, a kö vet ke zõ al ka -lom mal a re ak ció a me ne kü lés lesz.Te hát nem túl bölcs do log tú loz ni azaro mák ada go lá sá val, mert a pon tyoknem bu ták: s ez eset ben mi húz zuk arö vi deb bet. Per sze, ha nincs túl sokhor gá szat ra szánt idõnk, jobb, ha acsa link szu per von -zó, ám hos szú tá vonez a csel nem ki fi ze -tõ dõ. Sok szor el sik -kad a „von zó” szóva ló di je len té se: apon tyok sze mé benegy sem le ges bojli isvon zó, fõ leg ha táp -lá ló alap anyag ok kalké szült. A liszt fé lék, ami no sa vak, apro te i nek, sok szor jó val ét vágy ger -jesz tõb bek, mint a mes ter sé ges ol dó -sze rek kel kom bi nált aro mák. Vi szontezt a ter mé sze tes „von zal mat” csakak kor tud juk re a li zál ni, ha van elégidõnk.

Az aro mák meg -vál toz tat ják a vízpH-ér té két…pon tya ink ezt rög -tön ész re ve szik.

Gli ce rin bá zi sú csa li: aho gyan afagy ál ló, a gli ce rin is ová lisfel le get ké pez a bojlikö rül. Elõbb azon -ban „le esik” azalj zat ra majdlas san fel szállon nan.

Pontyvilág18

Pontyosságok

Pontyozás mindenkinekV. rész Név: Filyó Gábor

Kor: 31 évLegnagyobb ponty: 18,7 kgKedvenc víz: Tata, Derítõ-tóTámogató: Sema, Stroft,

Carp-Zoom

Névjegy

Kö rül be lül két hó nap ja, hogy Szat -má ri Zsolt, akit ek kor még nem is -mer tem sze mé lye sen, az zal a ké -

rés sel for dult hoz zám: se gít sek ne ki 10kg fe let ti pon tyot fog ni a Ta tai De rí tõta von. Mint mond ta, évek óta rend sze -re sen hor gá szik a ta von, de ed dig„csak” 5-7 kg-os pon tyo kat si ke rültmeg fog nia, a na gyobb tes tû ba ju szo sokmin dig be me ne kül tek az aka dók so ka -sá gá ba. Elég szo ros az idõ be osz tá som,ezért nem tu dok az ilyen jel le gû ké ré -sek nek ele get ten ni, de mi u tán meg -tud tam, hogy a Zsol ti ál tal fo gott pon -tyok mé ret tõl füg get le nül min digvissza kap ják sza bad sá gu kat, meg ígér -tem, hogy meg pró bá lok se gí te ni.

Új hor gász ba rá tom na gyon ko mo -lyan ké szült a tú rá ra, pár nap alatt be -sze rez te az ál ta lam aján lott fel sze re -lést: Sema Therapy Carp 3,6 m-es 3 lb-spon tyo zó bot, Sema Hard co re-X 1060- Zsol ti egyé ni re kord ját je len tõ 12,25-ös tük rös

A leg jobb nak bi zo nyult hal tar tó hely

Pontyvilág 19

as 9+1 csap ágyas, nyeletõfékes or só,amely re Stroft Flu or 0,35 mm-es da -milt csé vél tünk. Jú li us 15-én dél elõtt11 órá ra ér kez tünk meg ked venc hor -gász vi zem hez, aho vá el kí sért min ketZsol ti hor gász tár sa Vik tor is. Gyor sanbe pa kol tuk a csó na kok ba, a 3 nap ra ho -zott ha tal mas men nyi sé gû fel sze re léstés el in dul tunk a tó szem köz ti ol da lánta lál ha tó ma gas part ra. A hor gász helyki vá lasz tá sa az én fel ada tom volt. Mi -vel na pok óta iszo nya tos, 35-38°C volta hõ ség, biz tos vol tam ben ne, hogy apon tyok a se kély víz bõl a mé lyebb, hû -vö sebb ré szek re hú zód tak vis sza. A vízmély sé ge a szi get tel szem köz ti part sza -ka szon meg ha lad ta a 2-2,2 mé tert.

Mi u tán ki pa kol tunk, ne ki áll tamössze ál lí ta ni az ala po zó ete tés hezszánt ös sze te võ ket. In for má ci ó im sze -rint a nagy me leg nek kö szön he tõ en azutób bi na pok ban nem fog tak na gyobbmen nyi sé gû, il let ve mé re tû ha lat, ezértaz ete tést mi ni má lis ra vet tem vis sza.In kább a mi nõ ség re, és fõ leg a vál to za -tos ság ra ügyel tem. A 7 bot ra szánt ete -tés, a kö vet ke zõ volt: fél-fél ki ló fû sze -res, ill. kagy lós Carp Zoom bojli fél be -vág va, 1 kg fõtt ku ko ri ca, 2 kg fõtt bú za,2 kg ha las pellet és fél kg Frolic ku tya -táp. Mi vel ott hon fe lej tet tük a csó nak -mo tort (vi szont sok fe les le ges hol mitci pel tünk he lyet te), Zsol ti és az eve zõkse gít sé gé vel ne ki áll tam bó jáz ni és etet -ni. A ki je lölt he lyek a part tól 70–90 mtá vol ság ra es tek, az aka dók kö zött ta -lál ha tó mi ni má lis sza bad te rü let re.Hor gász tár sa im ki csit hi tet len ked vefo gad ták tény ke dé se met. Õk ugyan ismin dig tá vo labb hor gász tak az aka -dók tól, a na gyobb ha la ik még is be le -men tek. Mi lesz, ha ele ve az aka dók kö -zött hor gá szunk!? Meg nyug tat tamõket, hogy ame lyik hal ki akar jön ni azon nan is ki jön...

Ne ki áll tunk ös sze ál lí ta ni a fel sze re -lé se ket. A fõ zsi nó rok elé, kb. 10–15 mhos szú sá gú 0,40 mm-es Stroft ABRmonofil da milt tet tünk. Ezt a damiltí-pust ki mon dot tan a kagy lós, fás, szik -lás te rep re fej lesz tet ték ki és tö ké le te -sen el len áll a sé rü lé sek nek. En nél ahor gász mód szer nél min den hal utáncsó nak kal kell men ni, így a fõ zsi nór ésaz elõtétdamil tol dá sa is a se gít sé günk -re le het. Eb bõl lát hat juk, mi lyen mesz -

sze va gyunk az aka dók kö zött a meg -akasz tott hal tól. Fon tos, hogy a fás,bok ros te re pen ne fo nott elõ tét zsi nórthasz nál junk, mert az be le vág a fá ba ésnem csú szik el raj ta, ez ál tal meg szo rulés a hal le tép he ti ma gát mi re oda érünk.Vég sze re lék nek mind an nyi an a Ponty -vi lág jú ni u si szá má ban ál ta lam már is -mer te tett mód szert hasz nál tuk. A lé -nye ge, hogy az ólom ka pás után le ma -rad a sze re lék rõl, így a hal nem tud jabe húz ni az aka dók kö zé. Csa li nak rá -kos, ha las bojlit va la mint 21 mm-es fúrtpelletet hasz nál tunk. Dél után 4 órá raaz ös szes sze re lék a he lyé re ke rült ésfel ál lí tot tuk a sát ra kat.

Az el sõ ka pás nem vá ra tott so ká igma gá ra. Vik tor fúrt pellettel csa li zottbot ján je lent ke zett a ponty, fo lya ma toshú zós ka pás sal. Be vá gás után szól tam,hogy la zít son ki csit a fé ken és csak tart -sa a bo tot, ne pró bál ja ki fe lé húz ni a ha -lat, köz ben Zsol ti oda hoz ta a csó na kot.Vik tor is be szállt, így in dul tak a hal fe -lé. Mi re oda ér tek, a hal át ment 2-3 aka -dó so ron, de utá na meg állt. Óva to san,rán ga tás nél kül ki szed ték a zsi nórt afák kö zül, és csak ak kor vet ték fel a kon -tak tust, ami kor a hal kö ze lé ben vol tak.Pár per ces fá rasz tás után csó nak baemel ték az 5,2 kg-os pik ke lyest. Gyorsmér le ge lés és seb fer tõt le ní tés utánazon nal vis sza en ged ték. A szá muk ratel je sen új hor gász mód szer nagy si kertara tott és meg gyõz te õket ar ról, hogyaz aka dók kö zül is meg le het fog ni apon tyo kat, csak egy ki csit melósabb,mint az át la gos hor gá szat.

Es tig még 6 ka pá sunk volt, ami bõl 4ha lat si ke rült meg fog ni, de egyik semér te el a 7 kg-ot. Nyolc óra kö rül új raetet tünk úgy, hogy csök ken tet tük a bú -za és a pellet men nyi sé gét, a bojliét pe -dig fél ki ló val nö vel tük. Új ra húz tuk a„nem mû kö dõ” sze re lé se ket és vár tukaz éj sza kai ka pá so kat. Le het, hogy aha lak is alud ni men tek, mert ös sze sen1 ka pá sunk volt. Reg gel 5 óra kor új racsa liz tunk, vi szont nem etet tünk, csak3-5 szem bojlit szór tunk a ho rog kö ré.9 óra kor is mét ne ki áll tak táp lál koz ni apon tyok. Elõbb én fog tam egy 6,4 kg-os nyur gát, majd Zsol ti kö vet ke zett egy5,7 kg-os tük rös sel. Tíz óra kor is métZsol ti nak ked ve zett a sze ren cse. Füs -tö lõs ka pás sal je lent ke zett a hal a tá vo -

A ku tya táp, me lyet ete tés re hasz nál tunk

A löncs hús jel le gû ku tya ele delt csa li ként ishasz nál tuk

Ete tés re ös sze ál lí tott anya gok

li sze re lé kén, de mo tor hi á nyá ban nemtud tunk kel lõ se bes ség gel oda jut ni aben ti bó já hoz, így le ma radt míg oda -ér tünk. Né hány perc múl tán ha son lókö rül mé nyek kö zött ve szí tet tünk elegy ha lat, ez út tal az én sze re lé sem rõl.

Ek kor úgy dön töt tem, Baksai An tal -tól a tó tu laj do no sá tól ké rek se gít sé get.Ne gyed óra el tel té vel már hoz ták is azelekt ro mos mo tort – ez úton is kö szö -net ér te. Már min den adott volt a si ker -hez. Dél után pár perc cel is mét Zsol tibot ján je lent ke zett a tó hír ne vé hezmél tó ka pás sal az el len fél. Azon nalcsó nak ba száll tunk és el in dul tunk a halnyo má ba. Kö rül be lül ne gyed órás csó -na ká zás után si ke rült „utol ér ni” és kez -dõd he tett a fá rasz tás. A ponty több szörpró bált vis sza tör ni az aka dók kö zé, deZsol ti mind an nyi szor si ke re sen vis sza -for dí tot ta. Tíz per ces ke mény küz de -lem vé gén si ke rült meg szá kol ni a 12,25kg-os egész sé ges tü kör pon tyot, amelyZsol ti egyé ni re kord ját je len tet te!

A 36 órás hor gá szat alatt 12 pon tyotfog tunk, kö zü lük 4 db 5 kg és 1 db 10 kgfe let ti volt. Hor gász tár sa im nak na -gyon tet szett a ko ráb ban nem al kal ma -zott hor gász mód szer, me lyet pár óráshor gá szat alatt tel je sen el sa já tí tot tak.Ami kor Zsol tit új fel sze re lé sé rõl kér -dez tem, mo so lyog va csak an nyit mon -dott: „A jó hoz kön nyû hoz zá szok ni!”.

Szá mom ra a tú ra leg fon to sabb ta -nul sá ga: el in du lás elõtt el len õriz zük,hogy min den fon tos dol got be pa kol -tunk-e, mert ap ró sá go kon múl hat ahor gá szat si ke re. Kö vet ke zõ írá som -ban a ti szai holt ágon tör tént hor gász -tú ránk ról szá mo lok be. Ad dig is si ke responty va dá sza tot min den hor gász tár -sam nak!

Az ál ta lam aján lott fõ zsi nór

Zsol ti a 20 lb-s elõ két vá lasz tot ta

Tö me ges hal pusz tu lásTö me ge sen pusz tul nak a ha lak egyzalame-rényi tó ban, amely köz vet len ösz -sze köt te tés ben van a Kis-Ba la ton nal. Ahal pusz tu lás okát még vizs gál ják, a Kis-Ba la ton ba ve ze tõ gá tat vi szont le zár ták.Bár mi okoz za is a bajt, nem jut hat to vább;mond ta el a FigyelõNetnek Ódor Lász ló, ate le pü lés pol gár mes te re.

Hor gász bal eset Za lá banÚgy tû nik, hi á ba a fi gyel mez te tés. Újabbhor gász lel te ha lá lát hob bi ja gya kor lá saköz ben. Hogy döb be ne tes bal sze ren csevagy fi gyel met len ség a tra gé dia oka, mégnem tud ni. Tény, hogy ha lá los áram ütésért egy hor gászt au gusz tus 4-én es te a Za -la me gyei Pötréte mel let ti ha las ta vak nál. AZa la me gyei Rend õr-fõ ka pi tány ság köz le -mé nye sze rint a 48 éves táplánszent-kereszti fér fi 6 és fél mé te res szén szá lashor gász bot ját len dí tet te, de a vé gé vel el ér -te a fö löt te hú zó dó elekt ro mos ve ze té ket,és áram ütést szen ve dett. A hor gász a hely -szí nen éle tét vesz tet te. A Nagy ka ni zsaiRend õr ka pi tány sá gon köz igaz ga tá si el já -rást in dí tott a ha lál eset kö rül mé nye i nekpon tos tisz tá zá sá ra.

Aranyponty-Balzer Tár sa sá gi és Mé dia Ku pa Szep tem ber 8-án, szom ba ton Rétimajorbanke rül meg ren de zés re a ha gyo má nyos ver -seny, me lyen az ed di gi ek hez ha son ló an ne -ves spor to lók, új ság írók és te le ví zi ós mun -ka tár sak töl te nek együtt egy kel le mes na pot.A tó gaz dák gon dos kod tak a bõ sé ges hal ál -lo mány ról, a szpon zo rok az aján dé kok ról, aver seny zõk rajt ra ké szen áll nak, már csak azégi ek jó szán dé ká ban kell re mény ked ni, s haaz sem hi ány zik, nem lesz aka dá lya a kel le -me sen szó ra koz ta tó hal fo gó ver seny nek.

Hor gász vb a Ve len cei-tó nálFel nõtt hor gász vi lág baj nok sá got ren dez -nek szep tem ber 8–9-e kö zött Sukorón. AMa gyar Or szá gos Hor gász Szö vet ségmeg kö ze lí tõ leg 40 csa pat je lent ke zé sétvár ja fõ leg eu ró pai or szá gok ból, de azEgye sült Ál la mok ból, Auszt rá li á ból és Af -ri ká ból is szá mí ta nak ver seny zõk re. Bár ahi va ta los edzé sek csak szep tem ber 3-ánkez dõd nek, a ver seny re va ló te kin tet tel au -gusz tus 20-tól ti los a ver seny pá lyán hor -gász ni. A 2002-ben nem zet kö zi hor gász -cent rum má nyil vá ní tott Ve len cei-ta vi ver -seny pá lyán rend kí vül gaz dag hal fa u nát ta -lál nak az 54. vi lág baj nok ság ra ér ke zõk.

Kiváló angol minõség, különleges ízkombináció minden víztípusrawww.champfish.com

Viszonteladók jelentkezését várjuk: tgabor@champfish.com

Területi képviselõink:– Románia: Nagy Levente: 004074-018-93-20– Magyarország: Bali Zsolt: 06-70- 361-4183

Hároméves kutatómunka után megszületett és piacra lépett az angol Cotswoldbait, remélhetõleg nagyon sok horgász örömére. Célunk a horgászat élvezete-sebbé és eredményesebbé tétele, amelyhez nagy segítséget adnak ter-mékeink. Reméljük, mindenki megtalálja a saját elképzelését tükrözõ ter-méket!

HÍRMORZSÁK � HÍRMORZSÁK Az áram nem já ték!Ha zánk ban a ma gas fe szült sé gû ve ze té -kek elõ írás sze rint, a föld fel szín tõl szá mí -tott 6 mé ter ma gas ság ban hú zód nak, bár -mely tárg gyal va ló érin té sük, il let ve 1mé te ren be lü li meg kö ze lí té sük ve szély -lyel jár.A leg na gyobb oda fi gye lést a karbon-szálas anyag ból ké szült hor gász bot okhasz ná la ta igény li, hisz azok jól ve ze tikaz ára mot. Er re a bot tes ten kis pik to -gram hív ja fel a hasz ná ló fi gyel mét.

Fon tos, hogy a hor gász ni vá gyók min deneset ben kel lõ kö rül te kin tés sel jár ja nak el ahor gász hely ki vá lasz tá sa kor és ügyel je neka hor gász hely kö ze lé ben lé võ táv ve ze té -kek re.Prob lé mát je lent het a vi ha ros idõ já rás is,mely ben az idei nyár bõ vel ke dik. A kar-bonszálas anyag ból ké szült hor gász bo -to kat vi ha ros idõ és vil lám lás ese tén nehasz nál janak. Nincs olyan hor gász él -mény, amely meg ér né a koc ká za tot!

Pontyportyán

Pontyvilág22

Egyé ni és tó re kordPa lo tá son

Gyer mek ko ra óta hor gá szik, s nyolc éve – ami ó ta bojlival pe cá zik – kö te lez te el ma gát a „Fogd meg és en gedd vis sza”szem lé let mel lett. Szû kebb pát ri á ján, a Gyön gyös kör nyé ki ta va kon több-ke ve sebb si ker rel ker get te a ha la kat, de 13,60 ki lós volt a leg na gyobbponty, amit meg szá kolt. A Palotási Víz tá ro zó azon ban az idei, jú li u si tú rán cso dá la tosél mén nyel, no, meg egy 26,80 kg-os pont tyal aján dé koz tameg. Nagy Zol tánt a ponty va dá szatrész le te i rõl, a si ker ízé rõl fag gat tuk.

– Ki vel tú rá zott, és mi ért épp Pa lo tástvá lasz tot ták?

– Csa pat tár sam mal, Szil ágyi Zol -tán nal teszt nek és egy ben a Pa lo tás Ku -

pa be me le gí té sé nek szán tuk az egy he -tes tú rát.

– Mi lyen csa lit hasz nál tak?– Mint ál ta lá ban a ponty va dá sza to -

kat, ezt az utat is ko moly elõ ké szü letelõz te meg, mely nek kar di ná lis pont javolt a csaliválasztás. A Hor gász Cent -rum Gyön gyös csa pat fõ szpon zo rá nak,

Ban di bá csi nak (Szabó András) kö -szön he tõ en az or szág ban meg je le nõbojlikat vé gig pró bál hat tuk már, még is– mint a hor gá szok ál ta lá ban – mi ismin dig jobb ra vá gyunk. Ban di bá csimel lett eb ben volt se gít sé günk reMichel Zadravecz. A nagy ta pasz ta la -tok kal ren del ke zõ szlo vén bojlikészítõés hor gász alap anya ga i val já rult hoz záa si ker hez. A bojlikat ma gunk gyúr tuk.A 16-20-24-es go lyók kö zül ez út tal azutób bi ket tõ hoz ta láz ba a re kord pon -tyot, Scuide Octopus íze sí tés sel.

– A jú li us bõ vel ke dett rekordmeleg-ben, ami – a ta pasz ta la tok sze rint – nemked vez a hor gá szat nak. Mi lyen cse me gék -kel pró bál ták fel kel te ni a ha lak ér dek lõ -dé sét?

– Jú li us 22-én min ket is 38 C fo kosaf ri kai hõ ség, 28,5 fo kos víz és szél -csend fo ga dott Pa lo tá son. Ete tés nél éscsa li zás nál több fé le ma got hasz nál -tunk (8-as magfix), 5–20 mm-ig pel-letet, va la mint 18–24 mm-ig több fé le

Pontyvilág 23

íze sí té sû (rák, kagyló, tutti-frutti,frankfurti kolbász stb.) bojlit.

– Si ke rek, ku dar cok?– Az el sõ nap el ment a szo ká sos elõ -

ké szü le tek kel, de a más nap már ho zottnégy ha lat (7, 10, 5,5, 7,4 kg-osok).24–25-én erõs észa ki szél ér ke zett, s azös szes hal a gá ton volt. 25-én a kö rül -mé nyek el le né re si ke rült egy 6 és egy 10ki lós pon tyot fog ni, ám a 26-a tel je senüres volt. Majd nem fel ad tam. Ar rébbakar tam he lyez ni a bó já kat, vé gül még -is ma rad tak a he lyü kön, mert úgy gon -dol tam, jól dön töt tem. Fél 10-kor erõ -tel jes, hú zós ka pás, akasz tás után érez -tem, hogy nem min den na pi hal lal vandol gom. Szól tam Zo li nak, hogy csó -

nak ba kell száll ni… A fá rasz tást on nanfoly tat tam to vább. Kb. 20 perc el tel té velsi ke rült elõ ször fel szín kö ze lé be hoz nia ha lat, ak kor csa pott egyet a far ká val,be te rí tett víz zel, majd új ra a mély betört. Hi he tet len erõ ben volt, elõ for dult,hogy kön nye dén húz ta a csó na kun kat.Még két szer-há rom szor meg pró báltvis sza men ni, de már csak víz kö zé ju -tott, mert nem en ged tem mé lyebb re.Vé gül el jött a vég sõ vis sza szám lá lás, ötperc múl va meg ad ta ma gát.

– Mit ér zett?– Ami kor meg lát tuk a fej lám pám fé -

nyé nél, mind ket ten ide ge sek let tünk.Azt hit tük, nem fér a me rí tõ be. Vé gülsi ke res volt a szá ko lás. Az óri ás ha lat

kí mé le te sen vit tük part ra. Ad dig ra márös sze sza lad tak a szom szé dok is. Ér te -sí tet tük a hal õrt. Én fog tam a ha lat, ahal õr mér te, s bár a töb bi ek sze rint amér leg még 50 dkg-ot moz gott, a leg al -só ha tárt, 26,85 kg-ot hi te le sí tet tek.Még es te meg tud tam, hogy ez a tó re -kord. Bár az örö möm ha tár ta lan volt,az járt a fe jem ben, jobb lett vol na egy20–21 kg-os hal, mert on nan kön nyebbaz ug rás, mint a 27-rõl. Hol fo gom ezttúl szár nyal ni?

– És hol fog ja?– Még nem tu dom. Jö võ re ta lán

Gyé ké nye sen…

BRONESCH OTTÍLIA

Kíméletesen vittük partra... Maradj nyugodtan!

Semmihez nem hasonlítható érzésMár a második nap négy pontyot szákolhattunk

Szerelékek, kötések

Pontyvilág24

A Nutrabaits Te am Pa lo tá son

Névjegy

ÁCS JÓZSEF ROVATA

15,5 kg-os tük rös és a 15,3 kg-os tõ ponty

Név: Ács JózsefKor: 39 évLegnagyobb ponty: 17,6 kgKedvenc víz: víztározókTámogató: Nutrabaits,

TF Gear

Pa lo tás ra in dul tunk hor gász ni, gon -dol tuk a ver seny elõtt tesz tel jük abojlit és a fel sze re lést. A nutrabaits-

nek új ter mé kei je len tek meg, eze ketpró bál tuk ki ba rá tom mal és egy benhor gász tár sam mal Raduval. Dél elõttér kez tünk a tó ra és rög vest meg kezd tüka tá bor ki ala kí tá sát. Ki csit bo rús volt azidõ, 20 fok kö rül le he tett a hõ mér sék let.Fel fúj tuk a csó na kot és le rak tuk a bó já -kat. 4 bot tal 140-160 mé ter re hor gász -tunk. 2 faj ta bojlit hoz tunk – ös sze sen8 kg-ot – fe le fe le arány ban. Az egyikNutrabaits Pink pepper a má sik N-Butyric Acid pineapple volt. So kat nem

szór tunk, in kább pró bál tuk a na gyobbha la kat az ete tés re csal ni. Szél nem volt,ezért 100-110 gr-os ól mot hasz nál tunk.A fel sze re lés 30-as fõ zsi nór ból, 20 cm-es ho rog elõ ké bõl és Gamakatsu 6-osLong Shank ho rog ból állt ös sze. Elõ -tét zsi nór nak 15 m 9,1 kg sza kí tó szi lárd -sá gú Amnesia zsi nórt kö töt tünk fel.Négy na pos ra ter ve z tük a hor gá sza totés már az el sõ éj sza ka je lent kez tek apon tyok. Nem vol tak na gyok, de jó volttud ni, hogy íz lik ne kik a 20 mm-es bojli.Reg gel ne kem jött 11,1 kg-os tük rös,amit a mé rés után vis sza en ged tünk.Nap köz ben kö töt tünk egy pár elõ két,

pró bál tuk a fo gós sá gu kat. Egy szemsül lye dõ bojlival és „hó em ber rel” csa -liz tunk. Nap pal nem volt ka pá sunk, sö -té te dés elõtt meg szór tuk a bó já kat, decsak bojlival. Éj jel ka pás ra éb red tünk,Radunál volt az ér dek lõ dõ. Gyor sancsó nak ba ug rot tunk és a hal után men -tünk. Fel tá madt a szél és mi re a ha latutol ér tük már a mel let tünk lé võ ál láselõtt vol tunk. Érez tük, hogy jó ha latakasz tot tunk, csak 15 per ces fá rasz tásután tud tuk a csó nak hoz húz ni. Ek kormeg szá kol tuk az igen fur csa ala kú hos -szú kás tü kör pon tyot. A par ton még azéj jel le fo tóz tuk és mér le ge lés után vis -

1 2 3 4Jól mû kö dött a pink pepperbojli Pellettel is etet tünk

Egy szem sül lye dõ bojlival és„hó em ber rel csa liz tunk”

A fo gós sá got nö vel tük a Pinkpepperr spray-vel

Pontyvilág 25

Ezzel a végszerelékkel horgásztam.

Men jünk lé pés rõl lé pés re:

1 2 3 4

5 6 7

A sze re lék kel lé keiCso mó men tes kö tés sel kös -sük meg a hor gun kat

Az elõ ke zsi nór má sik vé gé rekös sünk egy ka ri kás for gót

Az elõ tét zsi nór ra fûz zük fel azól mot és a Run Rig üt kö zõt

Az üt kö zõ be húz zuk be le a for -gót, hogy fix le gyen a sze re lék

A zsi nór vé gé be kös sük be le aho rog elõ két

sza en ged tük a 13,8 kg-os pon tyot. Reg -ge lig még két 10 kg fe let ti pon tyot fog -tunk. Egy sül lye dõ és egy le be gõ bojlikom bi ná ci ó já ra jöt tek. Min den bó já rólvolt ka pá sunk, de a ben ti bo to kon többvolt a je lent ke zõ. Radu csak N-ButyricAcid pineapple bojlival, én pink pep-perrel hor gász tam. Ko ra dél után erõ -tel jes ka pás ra ri ad tunk, Radu kéz be vet -te a bo tot és már men tünk is a víz re. Vi -

szony lag rö vid fá rasz tás után te rel tük ame rí tõ be a 15,3 kg-os tõ pon tyot. Ahogypart ra ér tünk ná lam volt ér dek lõ dõ. Mi -vel a hal még a mat ra con volt egye dülmen tem a víz re. Érez tem, hogy ez is jóhal lesz, pró bál tam ve le óva to san bán -ni. Na gyon lágy, 1,75 lb-s bo tok kal hor -gász tam, en nek el le né re 20 perc alattme rí tet tem meg a 15,5 kg-os tü kör pon -tyot. A má sik baj szos már a ponty zsák -

ban volt, így tud tunk kö zös ké pet ké szí -te ni a pon tyok ról. Mind ket tõ „hó em -ber re” jött.

Köz ben el kez dett sze mer kél ni azesõ ezért a nagy iz gal mak után be búj -tunk az er nyõ alá, és fõz tem egy jó ká -vét. Reg ge lig még négy pon tyot fog tunk8 és 12 kg kö zött. Jól mû köd tek aNutrabaits bojlik, egy for mán fog tunkmind a két csa li val.

11,1 kg-os tü kör pontyA jól küz dõ 13,8 kg-os hos szú tü kör ponty

Így néz ki a kész vég sze re lék

Horgászparadicsomok

Pontyvilág26

Feederezés a Ti szán

TI SZA-TÓ4. részA Ti sza-ta vat be mu ta tó cikk so ro za tunk zá rá sa ként a feederbot nem tel je senren del te tés sze rû fel hasz ná lá sá ról, a ti szai pon tyo zás ról lesz szó.

A Ti sza-ta von át fo lyó Ti sza-sza -kasz ponty hor gá sza tá ra ál ta lá ban aklas szi kus fe ne ke zés jel lem zõ. A hor -gász ki ül a part ra, beetet úgy jó 60-70mé ter re a me der be, be do bál ja a klas szi -kus fe ne ke zõt, és vár ja a ka pást. Éve -ken ke resz tül, amíg tar tott a Ti sza-tóle gen dás ponty bõ sé ge, nem is volt ez -zel sem mi baj, si mán meg fog ták így is apon tyo kat, nem is ke ve set és nem is ki -csi ket. Azu tán az ívóterületek be szû -kü lé se, a ta va szi ár vi zek hi á nya mi attmeg fo gyat ko zott a ponty ál lo mány, ésez zel az egy sze rû mód szer rel egy re ne -he zebb lett a pon tyok zsák má nyul ej té -

se. (Ez zel egyidõben ter mé sze te sen ahor gász lét szám is je len tõ sen emel ke -dett.) Az ered mé nyes hor gá szat hozmu száj volt va la mi lyen új mód szert ta -lál ni.

El kezd tük egy re job ban fi no mí ta nia fel sze re lést, és a me der kö ze pé nek ahor gá sza ta he lyett in kább a part szé limé lyebb vi zek be, aka dók mel lé, vagy apart vé dõ kö ve zé sek tö vé re tet tük át ahor gász he lyün ket. Csó nak kal kö töt -tünk ki a bok rok víz fö lé ló gó ága i hoz,és gya kor la ti lag ma gunk alá etet tünkés hor gász tunk. A Ti sza-tó fel duz zasz -tott vi ze mi att eze ken a he lye ken gyak -ran 6-8 mé te res víz volt a csó nak alatt.Már egyna pos ete tés után ren ge teg ke -sze get és pon tyot le he tett fog ni, de ele -in te a fi nom sze re lés sel a na gyobb pon -tyok el len alig volt esé lyünk. A vé konyzsi nór ral és a fi nom ka pá so kat is jól jel -zõ kön nyû bo tok kal meg se tud tuk ál lí -

ta ni a ha la kat, ame lyek vagy az aka dó -ba, vagy a me der kö ze pe fe lé vet ték azirányt. Erõ sebb bot tal a ka pá sok több -sé ge lát ha tat lan, ész re vét len ma radt, avas ta gabb zsi nór ra pe dig sok kal ke ve -sebb volt a ka pás.

Ek kor kezd tünk feederbotokkalhor gász ni. A feeder spic ce tö ké le te senje lez te a leg fi no mabb ka pá so kat is, de abot törzs elég ke mény volt ah hoz, hogya meg ug ró ponty nak el len le hes sen tar -ta ni, és a mély be tö rõ ha lat meg le hes -sen emel ni. Zsi nór ból ál ta lá ban 0,18–0,25 közöttit hasz nál tunk.

Én ál ta lá ban a 0,18–0,20 kö rü li velkezd tem a hor gá sza tot, és ha be jöt tek ana gyobb pon tyok az ete tés re, ak kor vál -tot tam a 0,22–0,25 kö rü li vas tag ság ra.Az ete tõ anyag – ha pon tyot akar tamfog ni –, pu há ra fõ zött ku ko ri ca volt,eset leg kon zerv ku ko ri ca, bár ez utób bije len tõs men nyi sé gû ke sze get is oda -

Jó etetõanyag a csalizáshozhasználatos konzervkukorica

A szerelék összeállításához egy10 grammos ólom és egy 8-10-es méretû horog kell

Majd a hurkot áthúzom azösszetekert rész közepén Meghúzás elõtt így néz ki

Ha kizárólag pontyozunk alegjobb a puhára fõzöttöregkukorica

A legelsõ etetést ajánlott gombó-cokkal kezdeni, hátránya, hogyfõleg a keszegeket csalja a helyre

A fogás feltétele az etetés. Azetetés során mindig figyelembekell venni a folyó sodrását.

Így készül a zsinór közi hurok: Fogok egyfület a zsinóron, az egymást keresztezõszálakat összetekerem egymással

Pontyvilág 27

Az etetésen mindig a karikákjelennek meg elõször

Az elsõ dévér Végül megérkeztek a pontyok is

Egy jó karika a horgon. A képen jóllátszik az ólomelõke és a horog-elõke hossza közötti különbség

csá bí tott. A csa lit szin te min dig a kon -zerv ku ko ri ca na gyobb ép sze me i bõlvá lo gat tam. Eb bõl ke rült egy szem a kis8-as, 10-es ho rog ra. Ha már egy ér tel -mû en a na gyobb pon tyok vol tak az ete -té sen eset leg nö vel tem a ho rog mé re tet6-os ra, és min den kép pen meg vál toz -tat tam a ho rog tí pu sát, vas ta gabb hú -sú ra.

A vé kony hú sú kis ho rog ugyan is egyhos szabb fá rasz tás so rán szin te biz to -san szét vág ta a hal szá ját. A sze re lékössze ál lí tá sa az egyik leg egy sze rûbb, aklas szi kus vég ól mos volt, de úgy, hogya ho rog elõ ke jó val hos szabb le gyen,mint az ólo mig fu tó zsi nór sza kasz. Ígyaz egy szem ku ko ri cát a sod rás meg-meg moz dí tot ta, és gya ko ribb volt a ka -pás. A ho rog elõ ke hos sza je len tõ senbe fo lyá sol ta a ka pá sok men nyi sé gét,sõt még az egyes hal fa jok ará nyát, eset -leg mé re tét is. Nagy dévért pél dá ul leg -job ban hos szú, 60-80 cen tis elõ ké vel le -he tett fog ni, de a sok szor igen óva to sanka pó pon tyok is in kább az 50 cen ti kö -rü li, vagy akár hos szabb elõ kén fel kí -nált csa lit vet ték fel szí ve seb ben.

A sze re lék ös sze ál lí tá sá hoz kis, 5gramm kö rü li ól mot hasz ná lok. Azössze ál lí tás so rán elõ ször kö tök a zsi -nór ra egy úgy ne ve zett zsi nór kö zi fü let,et tõl meg fe le lõ tá vol ság ra a hor got, és afül be a fõ zsi nór nál vé ko nyabb zsi nór raaz ól mot. Ez azért is cél sze rû, mert azólom be szo rul hat a kö ve zés szórt kö veikö zé, és ek kor a vé ko nyabb zsi nór sza -kad el, a ho rog pe dig a meg akasz totthal lal együtt meg ma rad.

Ez a hor gá szat ak kor is kel le mes él -mény, ha a ki sze melt és vár va várt pon -tyok nem ér kez nek meg, de ter mé sze -te sen az iga zi szó ra ko zást a pon tyok fá -rasz tá sa je len ti. Az ete té sen elõ ször ál -ta lá ban a ki sebb karikakeszegek je len -nek meg, dur ván, erõ sza ko san kap nak,

és mé re tük höz ké pest ke mé nyen vé de -kez nek. Ahogy mú lik az idõ, ál ta lá banúgy nõ nek a ka ri kák, és az erõ tel jes ka -pá sok kö zé egy-egy fi no mabb hú zásutá ni óva tos eme lés is ve gyül. Ezek adévérek. Meg fo gá suk hoz rend kí vülfon tos, hogy a lágy spic cet, a fe szes zsi -nórt tart suk egy ki csit meg haj lít va, hi -szen csak így tud juk jól mu tat ni azeme lést. A dévér – ami kor már meg -eme li – min den kép pen fel vet te a csa lit.A jól be ál lí tott, és az eme lést is szé penjel zõ spicc azért fon tos, hogy ne a haltor ká ból kell jen ki bá nyász ni a hor got,mert ez je len tõ sen ront ja a túl élé si esé -lye it. A dévér en nél a mód szer nél semvé de ke zik erõ tel je sen, szin te csak ké re -ti ma gát.

Azu tán egy szer csak jön egy olyanka pás, mint a dévéré, alig egy-két cen tithúz a hal a lágy spic cen, de utá na nememel, ha nem meg tart ja. A hor gász lel -ke sen akaszt, és az ese tek egy ré szé benilyen kor el sza ba dul a po kol a víz alatt.A meg akasz tott ponty hi he tet len erõ -vel ug rik meg a leg kö ze leb bi aka dó,vagy a me der kö ze pe fe lé. Az or só fék jesi vít va en ge di a zsi nórt a hal után, ahor gász pe dig egyik ke zé vel a bo tottart va pró bál ja a má sik kal el ol doz ni acsó na kot, hogy va la mit ja vít son az esé -lye in.

Azt hi szem, nem áru lok el tit kot, hameg mon dom: az így kez dõ dõ csa tá katna gyobb arány ban nye rik a pon tyok.Ez zel a mód szer rel szá mos pon tyotakasz tot tam már az évek so rán, és ta -pasz ta la ta im sze rint az ilyen hir te len,meg fé kez he tet len meg ug rás mö gött ál -ta lá ban 5 kg fe let ti nyur gát le het sej te -ni. A fel sze re lés, va la mint a te rep vi szo -nyok en nél a mé ret tar to mány nál mártel je sen ki egyen lí tet té te szik a küz del -met, és a ponty mé re té nek a nö ve ke dé -sé vel az esé lyei is hat vá nyo zot tan nõ -

nek. Ne kem 7 ki lós volt a leg na gyobb,amit ki tud tam így ven ni, de az nemnyur ga volt, ha nem egy tük rös.

Szó val az el sõ, meg le pe tés sze rû enér ke zõ na gyobb ponty ál ta lá ban sza kít,és ez zel gya kor la ti lag le is zá rul az el sõfel vo nás.

A má so dik fel vo nást vi szont már afel erõ sí tett fel sze re lés sel kell el kez de -ni. Egy gyors dob cse re, még gyor sabbsze re lés, egy fél ma rék ku ko ri ca az ete -tés re, és már meg vál to zott esé lyek kelvá rom a kö vet ke zõ ka pást. Elõ for dulper sze, hogy nem jön, de ez a rit kábbeset. Egy jól kar ban tar tott, rend sze re -sen ete tett he lyen a pon tyok egy idõután me net rend sze rû en je len nek meg,és ha szét is ug ra nak egy rö vid idõ re,na gyon ha mar is mét ös sze áll nak.

A má so dik ka pás min dig iz gal ma -sabb, mint az el sõ, pon to sab ban a vá ra -ko zás te szi iz gal mas sá. A fel sze re lés –és a hor gász – most már tel je sen aponty ra van ki he gyez ve. A ponty pe diglas san tur kál va kö ze le dik a fe né ken,sze de ge ti az ete tõ anyag ként be szórtku ko ri ca sze me ket. Egy szer csak afeeder spic ce fi no man meg haj lik. Be -vá gok. Ér zem a hal sú lyát, ér zem ameg ug rás ener gi á ját, de azt is, hogy azerõ sebb fel sze re lés rõl ne he zeb ben lop -ha tó zsi nór és a meg haj ló bot törzsegyüt tes ha tá sá ra a ponty már is vesz ti amély sé get, a zsi nór ívé nek men tén egy -re fel jebb emel ke dik. Per cek be te lik,mi re an nyi ra fel tu dom emel ni, hogymeg ug rá sá nak nyo ma burványt kelt -sen a fel szí nen. Ezek a fá rasz tás leg -szebb per cei. A hú zás alap ján pró bá -lom meg be csül ni a mé re tét. A pontyné hány szor még vis sza tör a mély be,majd elõbb-utóbb en ge del me sen ki -fek szik a fel szín re. Meg fog tam.

Ilyen a feederezés a Ti szán. Sze rin -tem ér de mes ki pró bál ni.

Pontyportyán

Pontyvilág28

Egy el du gott tó aján dé kaKed venc ta va im egyi ke az Õr ség fes -

tõ i en szép, csen des he lyén ta lál ha -tó, kb. 30 hek tá ros. In kább oszt rák

és szlo vén hor gá szok lá to gat ják a né -hány na pos hor gá sza tok ra ki vá ló an al -kal mas he lyet. A tó bõ vel ke dik pon -tyok ban, a ha lak át lag 8–12 kg kö zöt ti -ek. A na gyobb pél dá nyok ho rog ra ke rí -té se sok idõt, tu dást és per sze sze ren -csét igé nyel! Leg utóbb egy fül ledt au -gusz tu si na pon ér kez tem a tó ra, bíz vaa me te o ro ló gi ai elõ re jel zés ben, ami az -nap es té tõl hi deg fron tot és zi va ta ro katjó solt.

Tá bo ro mat a gát kö ze pén ál lí tot tamfel, re mél ve, hogy az erõs észa ki szélmajd a gát fe lé „hajt ja” a ha la kat. Vé le -mé nyem sze rint az erõs szem be szélszin te min den ta von jó fo gás sal aján -dé koz za meg a hor gászt. Csó na komös sze sze re lé sé ben és vízre bo csá tá sá -ban Ro bi ba rá tom nagy se gít ség nek bi -zo nyult. Las san õ is kez di el sa já tí ta ni abojlizás alap ja it, s ha ide je en ge di el kí -sér a rö vi debb tú rák ra. A 3,5-4 m-es víz -ben bó já zá si, ete té si stra té gi ám a kö vet -ke zõ volt: a bal ol da li bó já mat kb. 230mé ter re, a jobb ol da lit pe dig kb. 200mé ter tá vol ság ban he lyez tem el. A kétbó ja 40-50 mé ter re volt egy más tól és kb.30 fo kos szö get zár tak be. A bó ják köz -ti sá vot 60% mi ni, 30% nor mál és 10%jumbó nagy sá gú tig ris mo gyo ró és kü -lön bö zõ ol dó dá sú pelletek ke ve ré ké velkö töt tem ös sze. Har ma dik bó ját ilyen -kor szán dé ko san nem hasz ná lok,ugyan is a kö zép sõ bo to mat ál ta lá banaz ete té si sáv kö ze pé re ra kom 2-3 szem

A rekord 19,20 kg-os

35 mm-es csalizó bojli Pellet mix + Robin Red + májliszt Tigrismogyoró keverék az egyik kedvencem

jumbó tig ris mo gyo ró val csa liz va. Azete té si sáv ba ér ke zõ pon tyok jobb ravagy bal ra in dul va be le fe led kez nek azevés be, s kön nyeb ben ho rog ra csal ha -tók. Ho rog elõ ké nek Nash Triggalinkés Kryston 15 lb Super No va Com bi-lin ket hasz nál tam csú szó gyû rûs meg -ol dás sal kí nál va fel az 1 szem nagy mé -re tû bojlit. Az egyik bo to mon kagy ló +Black pepper (S-Carp Product) a má -sik ra rák + Ro bin red (S-CarpProduct) íze sí té sû bojlit csa liz tam 35mm át mé rõ ben, ez zel is pró bál tam sze -lek tál ni a ki sebb pon tyo kat. A csalibojlimel lé 18–20 mm-es bojlit és halibutpelletet szór tam.

Az idõ na gyon fül ledt volt, eny henyu ga ti szél lel, tik kasz tó hõ ség gel.Dél után 2 órá ra vé gez tem az elõ ké szü -le tek kel. Alig telt el 2 óra, meg ér ke zettaz el sõ hal egy 11,50 kg tük rös sze mé -lyé ben. Újracsalizás után az ég bolt rate kint ve ész re vet tem, hogy a tá vol banmár ha tal mas sö tét fel hõk gyü le kez nekés kö ze led nek las san fe lénk. A szél las -san észa ki ra for dult, ami kor a kö zép sõbo ton ka pást ész lel tem. Egy erõ senküz dõ, hi bát lan pikkelyzetû 12,20 kg-os vet te fel a nagy mé re tû mo gyo rót. Jókez det, gon dol tam és bíz tam a si ke resfoly ta tás ban. Es te fél 7-re fel hõ sza ka -dás sal kí sér ve meg ér ke zett a meg jó solt

Pontyvilág 29

S-Carp Product

Ter mé ke ink 1 kg, 5 kg, 10 kg és 25 kg-os ki sze re lés benked ve zõ áron kap ha tók. Fo lya ma to san bõ vü lõ áru kész let.

El ér he tõ ség: Sá gi Ta más: +36-30-365-4199

� bojli alap anyag ok� máj por� kü lön bö zõ nagy sá gú

és ol dó dá sú pelletek� tig ris mo gyo ró

(mi ni, nor mál, XL nagy ság ban)

� tig ris mo gyo ró olaj, juice, liszt� ju har mag (maple)� mi nõ sé gi bojlikészítés több fé le íze sí tés sel

Az utolsó fogás 14,50 kg

A hibátlan 12,20 kg-osKánikulában 11,50 kg

or kán ere jû szél. Olyan erõ sen ver te asát rat az esõ, hogy egy más sza vát is aligér tet tük. 23 óra fe lé el állt az esõ és érez -he tõ en hû vös le ve gõt ho zott az észa kiszél. Éj sza ka nem volt nagy moz gás, ará kos bojlira jött egy 10,50-es és egy9,70 kg-os ponty.

Reg gel új ra csa liz tam mind a há rombo to mat és rá etet tem a sáv ra és a bó jákelé. Alig, hogy ki ér tem a har ma dik bot -tal, ej tõs ka pás volt a kagy lós bojlira,egy 11,20 kg-os tük rös nek íz lett meg acsa lim. Jó sport volt fá rasz ta ni, mi velaz it te ni ha lak egy pi cit job ban vé de -kez nek az át lag nál. Újracsalizás köz -ben a rá kos bojlira is ér ke zett egy je -lent ke zõ, mind ez 30 perc alatt. Érez -he tõ volt, hogy a ha lak tel je sen fel élén -kül tek a ha tal mas esõ tõl és szél tõl. Új -ra csa liz tam a bo to kat és is mét etet tem,hisz tud tam, ha ilyen sû rûn van ka pásko moly raj le het az ete té sen. Tíz óratáj ban a reg ge lin ket fo gyasz tot tuk,ami kor füs tö lõs ka pás sal el húz ta a

kagy lós bojlit a kö vet ke zõ ér dek lõ dõ.A fá rasz tá sok köz ben szin te min denhal a jobb ol da li mély víz fe le tört, deez a hal meg ál lít ha tat la nul hú zott a tóleg mé lyebb pont ja fe lé. Ki tar tó an ab baaz irány ba ment, amer re õ sze re tettvol na, hi á ba pró bál tam rá erõl tet ni avis sza for du lást. Erõ tel jes hú zá sá bólmár tud tam, hogy nem át lag pon tyotsi ke rült be csap nom. 15 per ces kí mé le -tes, de ha tá ro zott fá rasz tást kö ve tõ envé gül meg szá kol tuk. A ponty mat rac raté ve re me gõ kéz zel mér tük meg a ha -tal mas ha lat. Va jon meg lesz a „bû vös”20-as? Há rom szo ri mér le ge lés sel19,70 kg-on állt meg a mér leg, eb bõl0,5 kg a mé rõ zsák, így 19,20 kg-os cso -dá la tos, mas szív, jó kon dí ci ó jú tü kör -pont tyal aján dé ko zott meg a tó. Örö -möm ha tár ta lan volt, hisz eb ben a víz -ben ilyen sú lyú ha lak ból nem sok él. Ahal õr és a tó gaz da gra tu lá ci ó ja, va la -mint a kö te le zõ fény ké pe zés után le ül -tem a szé kem be, hát ra dõl tem és ar ra

gon dol tam: va jon hány nap hor gá szatvár rám, mi re 20 kg fö löt ti súl lyal új raho rog ra csal ha tom ezt a szép ha lat.Tu dom, ha is mét min den ös sze jön, segy kis sze ren cse is mel lém sze gõ dik,biz to san meg lesz!

Az nap dél után még 6-7 db 10 kg kö -rü li ponty jött a bo rús idõ ben. Az éj sza -ka csen de sen telt, csu pán 2-3 ki sebb ka -pás volt. A má so dik nap reg ge lén, pa -ko lás köz ben el eredt az esõ, de mi e lõttaz utol só bo to mat ki te ker tem vol na, is -mét erõ tel jes hú zós ka pá som volt. Akagy lós bojli se gít sé gé vel egy 14,50 kg-os tü kör pont tyal is si ke rült fény-képezkednem. Azt hi szem, en nél jobbbe fe je zé se nem is le he tett vol na a két -na pos ki ruc ca nás nak, me lyen a jólmeg ter ve zett tak ti ká nak és a mi nõ sé gicsa lik nak kö szön he tõ en ös sze sen 150kg ha lat si ke rült fog nom.

Sá gi Ta másSzom bat hely

Pontyvilág30

I. Nagy bi va lyos bojliskupaHely szín: Nagy bi va lyos SII-felsõIdõ pont: 2007. ok tó ber 10–14.

Ne ve zé si ha tár idõ: 2007. szep tem ber 30.Ne ve zé si díj: 80 000 Ft/csa pat

Mé dia tá mo ga tó: Ponty vi lág pontyhorgászmagazinA non stop 96 órás csa pat ver seny nem zet kö zi, meg hí vá sos és elõ ne ve -zé ses. Ne vez ni szep tem ber 30-ig le het. A ne ve zés el fo ga dá sá nak fel té -te le a ne ve zé si díj be ér ke zé se a K & H: 10403136-31309673-00000000szá mú bank szám lá ra. Ked vez mé nye zett: Gom bás At ti la. A köz le mény ro -vat ba kér jük be ír ni a csa pat ne vét. A ver seny re 15 csa pat ne ve zé sét tud -juk el fo gad ni!

Csa pa tok lét szá ma: 2 fõ.

Dí ja zás: I. hely: 400 000 Ft, II. hely: 250 000 Ft, III. hely: 150 000 Ft.

A leg na gyobb ha lat fo gó csa pat 100 000 Ft kü lön díj ban ré sze sül. Egycsa pat ré szé re ki sor sol nak egy-egy 2008-ra ér vé nyes éves te rü le ti en -ge délyt a tó rend szer tel jes te rü le té re. Min den in du ló ver seny zõ 1 évesPonty vi lág elõ fi ze tést kap.

A VER SENY PROG RAM JA:

Meg nyi tó, sor so lás okt. 10-én 9.00 óra.Hely fog la lás, tá bor ki ala kí tá sa okt. 10-én 9.30–12.00 órá ig.Ver seny kez de te okt. 10-én 12.00 óra.Ver seny be fe je zé se okt. 14-én 12.00 óra kor.Ün ne pé lyes ered mény hir de tés okt. 14-én 14.00 óra.Ebéd okt. 14-én 14.30 óra.

Sor so lás: a csa pa tok kép vi se lõi ne ve zé si sor rend ben ki húz zák a hú zá sisor ren det, majd an nak alap ján a rajt hely szá mát.

VER SENY SZA BÁLY ZAT:

A ver seny zõk nek 2 óra 30 perc áll ren del ke zés re a rajt hely el fog la lá sá ra,és fel sze re lé se ik elõ ké szí té sé re. Ez idõ alatt ös sze ál lít hat ják fel sze re lé -se i ket, sát ra i kat, elõ ké szít he tik csa li ja i kat, ete tõ anya ga i kat.Ete tés, bó ja el he lye zés csak a ver seny kez de te után. Csa pa ton ként négybó ja el he lye zé se meg en ge dett.Hor gász ni ki zá ró lag part ról, fá rasz ta ni csó nak ból szek tor el ha gyá sa nél -kül le het.Be hor dás en ge dé lye zett, ete tõ ha jó hasz ná la ta ti los!A csa pa tok ki zá ró lag a szá muk ra ki je lölt hor gász he lyen be lül hor gász -hat nak! A ha tá ro kat a par ton vo na lak, a víz ben bó ják jel zik. A par ton a hor -gász he lyet je lö lõ vo na lak meg hos szab bí tá sá ra is fi gyel ni kell. E ver seny -te rü le ten kí vül a hor gá szat és az ete tés egy aránt ti los!Sát rak, sze mé lyes hol mi el he lye zé se a hor gász he lyen le het sé ges. Sör -sá tor fel ál lí tá sa nem meg en ge dett.Egy csa pat egy szer re 4 bot tal, bo ton ként 1 db egy szá rú ho rog gal hor -gász hat.A meg akasz tott hal si ke res ki eme lé sé ben se gít ség igény be ve he tõ.A se gít ség le het csa pat társ, vagy a szom szé dos csa pat tag ja (ha vál lal ja).A ver seny ide jén hor gász ni, (csa liz ni) ki zá ró lag BOJLIVAL le het sé ges!(Ezt a ver seny bi zott ság szú ró pró ba sze rû en el len õr zi!)A ver seny alatt etet ni élõ anyag ki vé te lé vel bár mi lyen sze mes ete tõ -anyag gal le het sé ges.Ete tõ anyag en ge dé lye zett men nyi sé ge: 100 kg/csa pat! (Ös sze té te le, fel -hasz ná lá si üte me zé se önál ló an meg ha tá roz ha tó)

A ki fo gott ha lat mér le ge lé sig sér tet le nül kell tar ta ni (1 ponty zsák ban ma -xi mum egy hal tart ha tó!), majd a mér le ge lés, be jegy zés és eset le ges fo -tó zás után a mér le ge lõ en ge di vis sza!A ha lak el he lye zé sé re meg ned ve sí tett ponty mat rac és ponty zsák hasz -ná la ta kö te le zõ! Mé re tük nek és mi nõ sé gük nek biz to sí ta ni kell a ha lakbiz ton sá gát!A ha la kat ponty zsák ban kell él ve tar ta ni. A ver seny ide je alatt a ponty -zsák nak tel jes ter je del mé ben a víz ben kell len nie. A ki fo gott ha lak tá ro lá -sá ra sem mi lyen más esz köz nem hasz nál ha tó. A ver seny zõk nek ele gen -dõ ponty zsák kal kell ren del kez ni ük (mi ni mum 6 db/csa pat).A víz be men ni csak szá ko lás kor vagy a ponty zsák meg fe le lõbb el he lye -zé sé nek ide jé re le het!Kö te le zõ a mi ni mum 1 mé te res me rí tõ és a fer tõt le ní tõ meg lé te (az el sõmér le ge lés al kal má val el len õr zés re ke rül).Ha a ki fo gott hal el pusz tul, nem szá mit a ver seny ben, so ro za tos hal pusz -tu lás a csa pat azon na li ki zá rá sát von ja ma ga után.Mér le ge lés nél je len kell len nie 1 fõ csa pat tag nak, a mér le ges nek, aszom széd csa pat tag já nak.A fo gás ada tai fel ke rül nek a csa pat fo gá si lap já ra, ame lyet alá írá sá val hi -te le sít a ki fo gó hor gász, a ver seny bí ró és a má sik csa pat tag.A bí ró fel ké ré sé re va la me lyik csa pat tag nak min den kor meg kell je len ni amér le ge lõ kont rol lá lás cél já ból. Ki vé telt ké pez, ha csak az egyik csa pat -tag van je len, il let ve ha a csa pat épp ha lat fog.A ver seny be fe jez té vel a hor gász he lyet tisz tán, ren de zet ten sza bad el -hagy ni!Sza bály ta lan ko dás vagy egyéb eti kát lan ma ga tar tás ver seny bõl va ló ki -zá rást von hat ma ga után! A ki zá rás a csa pa tok több sé gi be le egye zé sealap ján tör té nik!

MÉR LE GE LÉS, PON TO ZÁS:

A mér le ge lés min dig 10 gramm ra ke re kít ve tör té nik. 1 gramm 1 pont nakfe lel meg.A ver se nyen csak a pon tyo kat ér té kel jük.Mér le ge lés re csak 5 kg fe let ti ha lak ke rül nek.Min den 10 kg fe let ti hal nál + 500, a 15 kg fe let ti ek nél + 1000 pont jár.A pon to zást a ver seny bi zott ság vég zi. A he lye zé si sor rend a ki fo gott súl lyal meg egye zõ pont szám alap ján ke rülmeg ál la pí tás ra. Azo nos súly ese tén az át lag súly dönt, a ma ga sabb át lag -súlyt el érõ csa pat ja vá ra.Mér le ge lés na pon ta 3 al ka lom mal.Ami kor egy csa pat utol só ponty zsák já ba is hal ke rül, el he lye zés elõtt kö -te le zõ so ron kí vü li mér le ge lést kér ni!A ver seny nap ra kész ál lá sá ról egy reg ge len te ki osz tott táb lá zat ból ér te sül -het nek a csa pa tok, de az ak tu á lis lis tát a bü fé ben is meg ta lál hat ják, me lyensze re pel a he lye zé sek ala ku lá sa, a ki fo gott ha lak men nyi sé ge és sú lya.A sza bály zat ban nem sze rep lõ, a hely szí nen eset leg fel me rü lõ egyébprob lé má ra, fel ve tés re a ver seny bi zott ság ad vá laszt.

SZOL GÁL TA TÁ SOK:

A csa pat ta gok ré szé re na pi egy sze ri me leg ét ke zés a hal õr ház nál (ben nevan a ne ve zé si díj ban).Bü fé, zu ha nyo zá si le he tõ ség.

Gerézdi tavakGerézdpuszta a Kop pány völ gyét

dél rõl le zá ró domb sor egyik ki -sebb emel ke dõ jé re te le pült egy -

ut cás fa lu hoz, Somogyacsához tar to -zik. A So mogy ság fes tõ i en szép tá ja,ahol a pa tak völgy ben a rét fe lett rit kaszép lep kék rep ked nek, a hal mok lá -bá nál szán tó föl dek zöl dell nek, a me -re dek lej tõ kön szõ lõ te rem, a hegy te -tõ kön er dõk ad nak ott hont a cso dá la -tos ma dár vi lág nak. Száz éves ha las ta -vai, a táj har mo ni kus egy sé ge és az1892-ben épült Szent Már ton-ká pol -na mû vé sze ket ih let tek al ko tás ra.

Az egy ko ri ura dal mi ha las ta va kat– a kö zel múlt ban tör tént tu laj do nos -vál tást kö ve tõ en – a hor gá szok szá -má ra von zób bá, va ló di hor gász pa ra -di csom má ala kít ják. Je len leg két tókot rá sa zaj lik, ám a har ma dik, 2 hek -tá ros gyöngy sze met már au gusz tus

18-ától bir tok ba ve he tték a nyu ga -lom ra, sze met gyö nyör köd te tõ kör -nye zet re és per sze jó fo gá sok ra vá gyóhor gá szok. A pecások nap kel té tõlnap nyug tá ig az or szá gos hor gász -rend del egye zõ hor gá sza ti sza bá lyoksze rint ûz he tik a ha la kat. A fel nõt tekket tõ, az if jú sá gi ak egy bot tal pe cáz -hat nak. A gye rek hor gá szok ré szé rein gye nes a hor gá szat. Fog ha tó: 2 dbbé kés, ne mes hal (ponty, amur), 1 dbra ga do zó hal (csu ka, sül lõ, har csa) és3 kg egyéb hal (ke szeg, ká rász). Com -pót egész év ben ti los el vin ni. A hos -szabb tú rá ra ér ke zõk a kö ze liSomogydöröcske if jú sá gi szál ló jánol csó szál lást és ét ke zé si le he tõ sé getta lál nak.

A napijegy ára 2300 Ft.Érdeklõdni: Rozsits Károly

Pontyvilág32

KI PRÓ BÁL TUK…

GREYS Prodigy Carp 12’ 3 lb2. részHor gá szat

A hor gá szat ál ta lá ban a teszt „leg rá -zó sabb” ré sze, hi szen ek kor már a sze -ren csé nek is ko moly sze rep jut a si ker -ben. Itt már el en ged he tet len a ha lak se -gít sé ge, már pe dig – ért he tõ mó don –õk el len ér de kel tek a köz re mû kö dés -ben.

Eb ben az eset ben azon ban nem aha lak hát rál tat ták a teszt hor gá sza tot,ha nem az idõ já rás. A jú ni u si fron tos,sze les, vi ha ros idõt jú li us ban ed dignem lá tott ká ni ku la kö vet te. A vi zekhõ mér sék le te ve szé lye sen ma gas lett, aha lak alig et tek. Ezt még meg fe jel te aTi sza-ta von a kagy lók tö me ges pusz -tu lá sa. Jú ni us-jú li us so rán alig le he tettered mé nye sen hor gász ni. Per sze sem -mi sem tart örök ké, az idõ já rás nor ma -li zá ló dott, a ha lak új ra en ni kezd tek, ésvé gül min den se gít sé get meg kap tamtõ lük a bot ki pró bá lá sá hoz.

Mi e lõtt rá tér nék a teszt hor gá sza tokrész le tes is mer te té sé re, egy dol got sze -ret nék elõ re bo csá ta ni. Én hi szek ab -ban, hogy a bo tok nak „lel kük” van, ésez meg ha tá roz za a ha lak hoz va ló vi -szo nyu kat. Az egyik bot tal jól le het ha -lat fog ni, a má sik kal nem. Én ad tammár el azért hor gász bo tot, mert az el sõ2-3 hor gá szat so rán egyet len ka pástsem kap tam rá. A Prodigy Carp eb bõl aszem pont ból egyi ke a leg si ke re sebbbo tok nak, ame lyek va la ha meg for dul -tak a ke zem ben, rög tön az el sõ hor gá -sza ton fo gott pon tyot, és szin te min denhor gá szat al kal má val volt rá ka pás, ésfo gott ha lat!

Mi vel ez eset ben nem tel jes fel sze re -lést, csak egy bo tot tesz tel tem, sa ját or -só i mat hasz nál tam a teszt hez. Olyanor só kat vá lasz tot tam, me lyek il let tek abot hoz és a mód sze rek hez, és nagydob át mé rõ vel ren del kez nek. Az or sók

dob jai 0,30-as és 0,35-ös monofil zsi -nó rok kal vol tak fel tölt ve.

A teszt hor gá szat el sõ lé pé se min diga do bás. Ren ge te get dob tam a bot tal,ki pró bál tam 60 gram mos, 80 gram mosés 100 gram mos ólom mal. A bot a do -bó tesz ten vá ra ko zás fe lett sze re pelt.Még a vas tag (0,35-ös) zsi nór és a kis(60 g) ólom kom bi ná ci ó ja mel lett is fo -lya ma to san meg dob tam ve le a 100 mé -tert, a töb bi kom bi ná ci ó ban pe dig mégna gyob ba kat. A 100 gram mos ól mot a0,30-as zsi nór ral már csak do bó elõ ké -vel tud tam kel lõ en meg len dí te ni, de ígyis jó val túl sza ladt a 130 mé te ren. Ne -kem leg job ban a 0,30-as zsi nór és a 80gram mos ólom kom bi ná ci ó ja tet szett,ezek a do bá sok na gyobb erõ fe szí tésnél kül is 150 mé ter kö rü li re si ke rül tek.

Mind eh hez sze ret ném hoz zá fûz ni,hogy so ha sem tör tem táv do bó ba bé -rok ra, egy sze rû, hét köz na pi tech ni ká -val dob tam, és mint már mond tam, egykom bi ná ci ót ki vé ve do bó elõ ke nél kül,hi szen nem tá vol sá gi re kor dot akar tamfel ál lí ta ni, a do bás tá vol ság nál a bot do -bás köz be ni vi sel ke dé se sok kal job banér de kelt. A do bás so rán el sõ sor ban abot törzs nek kell dol goz nia, és a bot he -gyé nek a len dí tés után szin te azon nalmoz du lat lan ná kell vál nia, mert a spicclas san csil la pu ló rez gé se fé ke zi a do -bást.

Ez a bot ki vá ló csil la pí tás sal ren del -ke zik, a do bás utol só fá zi sá ban a botspic cé nek moz gá sa gya kor la ti lag nemér zé kel he tõ. Eh hez egy re mek di na mi -ká jú bot törzs ere je tár sul, no és a nagyát mé rõ jû gyû rûk – eb bõl már egye ne -sen kö vet ke zik a nagy do bás tá vol ság.

A tény le ges hor gá szat ra két hely szí -nen ke rült sor.

Elõ ször az Ohati III. ta von pró bál -koz tam, két szer is hor gász tam a ví zenké sõ dél után tól ko ra dél elõt tig.

Az el sõ al ka lom mal ku ko ri cá val etet -tem és csa liz tam – igaz a bojlizáshozha son ló an fûz tem fel a ku ko ri cát, és afel sze re lés ös sze ál lí tá sa két ap ró ki vé -tel tõl el te kint ve tel je sen azo nos volt egyklas szi kus bojlis sze re lé ké vel. Nem tet -tem fel a nyeletõfékes or sót, és nemhasz nál tam üt kö zõt az ólom fe lett. Aha la kat ez alig ha be fo lyá sol ta, merttöbb pon tyot is fog tam, de saj nos a leg -na gyobb is csak 7 kg volt. Mi vel tu dom,hogy a tó ban jó né hány 10–15 kg fe let tiponty is la kik, né hány nap múl va is métvis sza tér tem, ez út tal már Carp ZoomHalibut pellettel és bojlival fel sze rel -kez ve. Ek kor már nyeletõfékes or só volta bo ton, de né mi ví vó dás után az ólomfe let ti üt kö zõt most sem tet tem fel. Apon tyo kat ez most sem za var ta, meginttöb bet is si ke rült fog ni, de a mé re teknem ha lad ták meg az elõ zõ e ket. Kel le -mes volt fá rasz ta ni a bot tal, de a nyílt ví -zen a 0,30-as zsi nór ral gond nél kül vet -tem ki a pon tyo kat, és nem érez tem,hogy a bot szá má ra mind ez erõ pró bavol na. Rá adá sul az Ohati III. ta von fo -gott ha la im mind egyi ke tü kör pontyvolt, és bár né me lyik igen tisz tes sé ge senhar colt, sze rin tem még sem olyan erõ -sek, mint a nyur gák, ame lyek bõl szin -tén szép szám mal van a tó ban, csak énnem ta lál koz tam ve lük a tesz te lés alatt.

Szó val a bot tal min den szem pont -ból meg vol tam elé ged ve, de ér de kelt,hogy mit bír iga zán, így vis sza tér tem aTi sza-tó ra, és egy sû rû hí nár me zõ szé -lén ala po san beetet tem. Sok kal na -gyobb pon tyok ra itt sem szá mí tot tam,azon ban a ná di-hí nár szé li pon tyo zás -ra jel lem zõ, rö vid és erõ sza kos fá rasz -tás az egész fel sze re lést – köz te a bo totis – sok kal job ban igény be ve szi.

Né hány na pon ke resz tül reg gel is éses te is ki jár tam etet ni, majd el kezd tema hor gá sza tot. Új, jó mi nõ sé gû, ke -

Pontyvilág 33

mény, nagy sza kí tó szi lárd sá gú, 0,35-ösmonofil zsi nór ke rült az or só ra. A sze -re lék klas szi kus fel to lós volt. Csa li kéntpu há ra fõ zött öreg ku ko ri cát hasz nál -tam, ugyan azt, ami vel etet tem. Az el sõreg gel mér le ge né hány ká rász mel lettegyet len ér té kel he tõ, úgy két ki lósponty volt. Az úszót úgy tet te ki, mint ana gyok, de akasz tás után már nem voltesé lye a fel sze re lés sel szem ben. Meg -pró bált be tör ni a hí nár ba, de a fel ke mé -nye dõ bot tal kön nye dén vis sza húz tam.

Es te rö vid del a ki ér ke zés után az el -sõ ponty szé pen fel tol ta az úszót, be -vág tam, de et tõl gya kor la ti lag meg semle põ dött, ugyan olyan ko mó to san foly -tat ta az út ját. Né hány pil la nat múl va abot ka ri ká ban, a hal a hí nár ban, és a ke -mény re ál lí tott fék nyög ve en ge di utá -na a zsi nórt. Már tu dom, hogy nemnyer he tek, de a bot ki pró bá lá sá hoz tö -ké le tes a hely zet. Be tá masz tom a botnye lét a csí põm höz, és le fo gom az or sódob ját. Pró bá lom meg tar ta ni a ha lat, abot gyö nyö rû en haj lik, már-már meg -

A kilós compók amúgy gyönyörû ek, de ennek a botnak még a hínárban semvoltak ellenfelek 2 ki lós ponty a hí nár szé lé rõl

Az el sõ ohati tük rös úgy 3-4 ki ló kö zött le he tettA hor gász ül hos szú, mé la les ben...

ál lít ja a ha lat, de az ek kor meg ijed,meg ug rik, és el té pi a meg gyö tört zsi -nórt. Le vá gom a meg fá radt pár mé tert,és gyor san új ra sze re lek. Mint egy félórát kel lett vár ni a kö vet ke zõ ka pá sig.A for ga tó könyv ha son ló an in dul, deami kor a hal el éri a hí nár szé lét, le fo -gom a do bot és erõ sza ko san meg eme -lem. He ves til ta ko zás a vá lasz, de si ke -rül meg for dí ta ni. Az egész bot haj lik,de lát ha tó an még min dig van ben netar ta lék. A ponty ol dal ra ug rik, és a kisöböl má sik fe lén el éri a hí nár szé lét.Meg tar tom, és érez he tõ en fel ad ja. Né -hány szál hí nárt ki tép, ezek kel együtthú zom oda a csó nak hoz és meg szá ko -lom. Jó négy ki lós. Ez a két fá rasz tásmár ala po san pró bá ra tet te a bo tot.

Kö vet ke zõ reg gel meg tá mad nak acom pók. Fo gok két olyan ki ló kö rü lit,azu tán ab ba ha gyom a hor gá sza tot, en -nek a bot nak a com pó nem el len fél. Es -te jó hár mas pont tyal kez dek, majd ké -sõbb egyet nem tu dok meg tar ta ni, be -tör a hí nár ba, és ott le akad.

A har ma dik na pon reg gel egyet lenka pást ka pok, ezt meg fo gom, olyan kétés fél ki lós nyur ga. Es té re megint jönegy jobb ponty, ki csit el mé lá zom a ka -pást, mi re akasz tok, gya kor la ti lag bentvan a hí nár ban. Hu za ko dunk egy da ra -big, majd el ol dom a csó na kot és be me -gyek ér te. Ez is há rom ki ló kö rül le het.

A ne gye dik na pon is mét jön két szépcom pó, a na gyob bik kö zel más fél ki lós,majd egy hár mas for ma ponty. Ez zelnem kell vé sze sen na gyot küz de ni, el -vé ti a me ne kü lé si irányt és ki sza lad anyílt víz re. Ha gyom fut kos ni, las san fá -rasz tom, fi gye lem, ahogy a bot di na mi -

ku san kö ve ti min den moz du la tát. Es temegint fo gok egy ket tes pon tyot.

A kö vet ke zõ na pok ban a tesz te lésmár csak ürügy, gya kor la ti lag már csaksi mán hor gá szom, és fo gom a pon tyo -kat, com pó kat, ká rá szo kat.

Hor gász ni is jó a bot tal, de ha lat fog -ni ki fe je zet ten él mény. A tesz te lés so -rán egy szer sem érez tem, hogy a bot talel ér tem, vagy meg kö ze lí tet tem vol na atel je sí tõ ké pes ség ének a ha tá ra it. Ezenkí vül a bot ár-ér ték ará nya is ki vá ló, mi -nõ sé ge je len tõ sen meg ha lad ja az eb beaz ár ka te gó ri á ba tar to zó bo tok át la gát.(A bot ára egyéb ként nem éri el az50 000 fo rin tot, ami a mi nõ sé get te kint -ve egy ér tel mû en ked ve zõ.) A bot to váb -bi eré nye az egész élet re szó ló ga ran cia,de ren del te tés sze rû hasz ná lat mel lettezt úgy se kell igény be ven ni.

A tesz te lés vé gén vo na kod va adomvis sza a bo tot. Nem mint ha va ló banszük sé gem len ne még egy hor gász bot -ra, de olyan jó volt ve le hor gász ni, és aha lak is sze ret ték…

Pontyozó technikák

Pontyozás feederrel V.A pickerbot köl té sze te

Szen ve dé lyes, meg szál lott hor gászva gyok. Ezt tu dom ma gam ról. Má sokis tud ják, sõt, hí resz te lik is ró lam. Még -is... Be kell val la nom, õszin tén, hogyszá mom ra a hor gá szat min den kor csakmel lé kes, az agya mat pi hen te tõ, ideg -mû kö dést le fé ke zõ, szel le met re ge ne -rá ló idõ töl tés volt. Pusz tán já ték. Sem -mi más! Olyan já ték, amit min dig ko -mo lyan csi nál tam ugyan, de so ha semvet tem ko mo lyan… A víz-hal-siker„hármasegységnél” min den kor job ban ésõszin téb ben ér de kelt a dísz let, a kör nye -zet. A bé kés ter mé szet va rá zsa. A csönd, ama gány. A víz sza ga, az ég kék je, a fel hõkfe hér je, a nö vé nyek zöld je. A fa lom bokmeg a ná dak su ho gá sa, sut to gá sa… És aTI TOK…! A ki szá mít ha tat lan ság, a vá -rat lan ság ti tok za tos sá ga. És a két esé lyû -ség koc ká za tai. A szin te már fe le lõt len,ha zar dí ro zó, pó ker-blöf fös koc ká za tokbor zon ga tó bû vé sze te… Eze ket sze ret -tem iga zán, és sze re tem ma is, egy re visz -sza tart ha tat la nab bul, egy re má mo ro sab -ban. Szá mom ra ez a hor gász él mény…

Az évek, év ti ze dek so rán per sze én isvé gig pró bál tam a hor gász mód sze rekszin te tel jes ská lá ját. Ki pró bál tam ma -ga mat, fi zi kai és szel le mi erõ i met, szí -vós sá go mat, ki tar tá so mat. Küz döt temén ba la to ni, ve len cei-ta vi õs ná da sok -

ban ha tal mas ter me tû, ra fi nált tõ pon -tyok kal, kuttyogattam a Ti szán meg aMa ro son fé lel me tes óri ás har csák ra va -dász va, és bir kóz tam szen ved ve az em -lí tett fo lyók be dõlt fás, víz alat ti la bi rin -tu sai fö lött fe ne vad nyur ga pon tyok kal,ka pi tá lis sül lõk kel. Ke ser ve sen szépvolt mind ez, és fe lejt he tet len gyõ zel -me ket meg ve re sé ge ket ho zott. Még -sem tu dott ra bul ej te ni a ne héz sú lyúhor gá szat. Mert hi ány zott be lõ le va la -mi, hi ány zott be lõ le a lé gi es ség, a köl -té szet…

Nem vé let len hát, hogy né hány évemár az úgy ne ve zett fi nom sze re lé keshor gá szat hí ve és el kö te le zett mû ve lõ jeva gyok. Eb ben a mû faj ban ki emel tenaz el sõ he lyen áll ná lam a pickerbotosponty hor gá szat, va gyis a rez gõ spic cestech ni ka e le he let fi nom má lé gi e sí tett vál -to za ta, a pon tyo zás hab kön nyû, len geköl té sze te.

Mos ta ni írá som a ponty bû vö lõpickerbot elé te szi le hor gász lel kem hó -do la tát.

Amit csak „õ” tud…Csak õ, már mint a pickerbot. Gon -

do lom, már az al cím bõl is egy ér tel mû -en ki tû nik, hogy eb ben a fe je zet ben apickerbot adott sá ga i ról, ké pes sé ge i rõl,te hát hal fo gó „tu dá sá ról”, és mû kö dé -

Játék... szenvedély... szeretet...

sé nek meg le põ en új sze rû, ere de ti,egyé ni stí lu sá ról lesz szó. Meg elõ zõ enazon ban el ke rül he tet le nül szük sé gesné hány szót szól ni, úgy ál ta lá ban, aponty hor gá szat újabb idõk ben egy renép sze rûbb kön nyû mû fa já ról. A kö -zel múlt két-há rom év ti ze de so rán –mi ként ar ra már egy ko ráb bi írá som -ban is utal tam (A ponty hor gá szat kor -sza kai és mû fa jai. – Ponty vi lág, 2007. jú -li us, 4-5 ol dal) – az an go lok, a fran ci ákés az ola szok jó vol tá ból for ra dal mi for -du lat kö vet ke zett be a ponty hor gá szat(ez zel együtt a ke szeg hor gá szat és aver seny hor gá szat) mû fa já ban. A köny -nyed ség, az ér zé keny ség, a fi nom ság for -ra dal ma volt ez.

Ez zel ös sze füg gés ben na gyon fon -tos hang sú lyoz ni azt, hogy az iméntföl so rolt stí lus je gyek ér vé nye sü lé sé nekle he tõ sé gét a bot gyár tó tech ni ka fej lõ -dé se hoz ta meg. Egy részt az ûr tech ni -ká ban, a re pü lõ gép- és a versenyautó-gyártásban hasz nált rend kí vül kön nyû,ugyan ak kor szin te sért he tet le nül-tör -he tet le nül erõs, kü lön le ges anya gok ke -rül tek al kal ma zás ra a hor gász bot okelõ ál lí tá sa so rán. Más részt pe dig akonst ruk tõr mér nö kök öt le tes sé ge, le le -mé nyes sé ge, meg le põ meg ol dá sai min -den ko ráb bi szín vo na lat fö lül múl tak.

Ezek kel az új, for ra dal mi an „más”hor gász esz kö zök kel mû velt hor gász stí -lust fi nom sze re lé kes hor gá szat né venkezd ték em le get ni. A fran ci ák ne vé hezfû zõ dik az or só nél kü li ra kós bot meg al -ko tá sa, a hoz zá tar to zó meg szám lál ha -tat lan (és nem ol csó!) se géd esz köz ki ta -lá lá sa, és az ez zel az ar ze nál lal mû vel -he tõ fi nom hor gá szat mû ve lé se. Va ló -szí nût le nül vé kony (0,12; 0,10; 0,08 mm

Pontyvilág 35

át mé rõ jû) zsi nó rok kal, pa rá nyi hor gok -kal akár 10–18 ki lós pon tyo kat is ké pesmeg adás ra kény sze rí te ni a 12–15 mé terhos szú ra kós bot, per sze csak ak kor, haa hor gász ér ti a „csí zi ót”. Leg in kább aver seny hor gá szok hasz nál ják. A köz hor -gá szok szá má ra ke ze lé se, mû köd te té semeg le he tõ sen macerás, hely igé nyes, ésa ve le já ró ren ge teg cók mók szál lí tá sa,ci pe lé se is kel le met len, ké nyel met len.(Ha ma rabb kell hoz zá kis te her au tómint víz és hal…!)

Az an go lok fi nom sze re lé kes meg ol -dá sai már jó val ke ve sebb hát rányt hor -doz nak ma guk ban. Ke ze lé sük hét köz -na pi an kön nyû, egy sze rû és prak ti kus,ugyan ak kor ha té kony sá guk ki emel ke -dõ en ered mé nyes. Az egyik an gol le le -mény (esz köz, mód szer, stí lus) amatchbotos-wagglerúszós tech ni ka.Kön nyed, lát vá nyo san ér zé keny, és ahar mo ni kus ös sze ál lí tás, az az az egyesele mek (bot, or só, zsi nór, úszó, ho rog)egy más hoz il lõ mé re te zé se ese tén cso -dák ra ké pes a ponty hor gá szat ban. Ez -zel vi szont az a gond, hogy ked ve zõt -len idõ já rá si vi szo nyok (sze les idõ, hul -lám zó, „lö työ gõs” víz) kö ze pet te, jó -sze ri vel hasz nál ha tat lan, jel zõ ké pes sé -ge le nul lá zó dik. A má sik an gol ta lál -mány, a rez gõ spic ces tech ni ka (és stí -lus) vég te len sé gig ki fi no mí tott vál to -za ta, az az a pickerbotos hor gá szat,már-már tö ké le tes nek mond ha tó. Egy -sze rû, ala csony ön sú lyú (né hány de -ka!), vi szony lag rö vid (2,70 vagy 3 mé -ter) bot, 20-as, 25-ös ka pa ci tá sú köny -nyû de biz ton sá gos fék rend sze rû or só,vé kony, lágy szu per zsi nór 0,16; 0,18eset leg 0,20 mm át mé rõ vel, és ki vá lómi nõ sé gû, 12-es, 10-es eset leg 8-as mé -re tû ho rog. Ez az ös sze ál lí tás, kü lö nö -sen a kön nyû, haj lé kony, fi nom kis botlát szó lag af fé le gye rek já ték. A fe lü le tes,elõ í té le tes és a bi ka ölõ, hal csör lõ do -ron gok hoz szo kott tu dat lan rá né zõksze rint ez a „mü tyür ke” kis gye re kekke zé be va ló, „hadd fog dos sák ve le acsa li hal nak va ló ap rócs ka kü szö ket”.Ami kor azon ban ez a le be csült szer -

szám dol goz ni kezd, ha küzd, har col,akár egy 6-8 ki lós vad pont tyal –és fel -õröl ve an nak bru tá lis ere jét – gyõz, ak -kor tát va ma rad a két ke dõk szá ja…

Mert ez a kön nyen ke zel he tõ, az al sóré szén is csak kis ujj nyi vé kony, al kal maz -ko dó an ru gal mas és lágy, akár ka ri ká bahaj la ni ké pes, ugyan ak kor fé lel me tes ere -jû és ki tar tó, bo szor ká nyos szí vós sá gú hor -gász bot cso dák ra ké pes. El lá gyu ló an en -ge dé keny majd szi go rú an föl ke mé nye dõ,az tán megint en ge dé keny majd is mét ke -mé nyen szi go rú. Ön ve zé relt moz gá sá val,szin te még az or só fék se gít sé ge nél kül is,egy ma ga ké pes ki fá rasz ta ni a ha lat. És lé -vén fe ne ke zõ kész ség, nincs ki szol gál tat vakül sõ fi zi kai ha tá sok nak, te hát sze les-hul lá mos kö rül mé nyek kö zött is hasz nál -ha tó. Kü lön le ge sen ér zé keny rez gõ spic celát vá nyo san jel zi a ka pást. Ál ta lá ban 2spicc tol da lék kal ke rül for ga lom ba: api ros a va la mi vel ke mé nyebb, a zöld azab szo lút lágy és szin te már ideg be tegér zé keny sé gû.

Anyag ös sze té te le és szer ke ze ti konst -ruk ci ó ja kö vet kez té ben a pickerbotolyan dol go kat tud, amik ré vén fö lül -múl ja va la men nyi fi nom sze re lé kes hor -gász esz köz ha té kony sá gát. A pickerbotmél tó ar ra, hogy meg sze mé lye sít sük, mertmû vész, va rázs ló, ör dön gös zse ni…!

Egy szer már le ír tam egyik ko ráb biírá som ban, és most – ön ma ga mat idéz -ve – meg is mét lem a mi nõ sí tést:Sóhajfinom, szûzlányérzékeny picker-bottal, in tel li gens, ra vasz, erõ tõl duz za -dó, vad nyur ga pon tyok ra hor gász ni, ma -ga a meg tes te sült kön nyed ele gan cia bra -vúr ja. Olyan fenn költ att rak ció, mint aköl té szet, ugyan ak kor olyan iz gal mas,koc ká za tos mu tat vány, mint a kö tél tánc,be hunyt szem mel, 30 eme let ma gas ság -ban… Hát ezért sze re tem! Mert em be -ri ka rak te rem hez, szel le mi és lel ki al -ka tom hoz, íz lé sem hez, stí lu som hozleg in kább a pickerbot, a pickerbotoshor gá szat „rí mel”.

Ahogy én csi ná lomA hos szú idõk so rán, szin te ész re vét -

le nül föl hal mo zód tak „fegy ver tá ram -ban” a hor gász föl sze re lé sek. Ha jólutá na né zek, van vagy 20 hor gász bo -tom, és több mint 20 hor gász or sóm.Va ló sá gos „hal fo gó há rem”…! Leg -több jük ma már csak ked ves, kel le mes,fe lejt he tet len em lé ke ket idéz föl ben -nem. Né ha-né ha rá juk né zek, meg si -mo ga tom õket, de már „nem élek ve -lük”…

Az újabb idõk ben, mi kor ra min denevi lá gi do log le egy sze rû sö dött, le tisz -tult ben nem, azon kap tam ma gam,hogy a „vég sõ ér te lem” hig gadt, bölcs,kris tály tisz ta ál la po ta be állt ná lam ahor gász já ték ban is. Ma már csak há -rom ked velt „há rem höl gyem”, há romked venc hor gász kész sé gem él ve zi ra -jon gó hor gász sze rel me met. Be mu ta -tom õket. Van két ki vá ló mi nõ sé gû,azo nos már ká jú pickerbotom (az egyik2,70 a má sik 3 mé ter hos szú sá gú), raj -tuk szin tén azo nos már ká jú, 25-ös ka -pa ci tá sú szu per or só. Az egyi ken 0,16mm, a má si kon 0,20 mm át mé rõ jû lágyzsi nór, és 10-es il let ve 8-as mé re tû ho -rog szol gál. Sem mi fé le ete tõ ko sa rat,feederkosarat nem hasz ná lok a pi-ckerkészségeimen, csak 10 vagy 15gram mos kör te ól mot. A csa li zást se cif -rá zom. Vagy egy szem cse me ge ku ko ri -cát vagy más fél cen ti át mé rõ jû ke nyér -talp-koc kát tû zök a ho rog ra. Min digkö zel re hor gá szom, és kéz zel vagycsúz li val jut ta tok el idõn ként te nisz -lab dá nyi gyur ma gom bó co kat a ho rogkö ze lé be. – Meg je gyez ni kí vá nom mégazt is, hogy egy idõ ben, egy szer re, min -dig csak egy bot tal hor gá szom!

A har ma dik dé del ge tett ked ve sem amatchbotom. Ró la és „vi selt dol ga i ról”azon ban – e ro vat ke re te in be lül – majda kö vet ke zõ hó nap ban val lok.

DO MON KOS IM RE

(Kö vet ke zik: Is ten kí sér tés matchbottal)

Pontyozás finomszerelékkel

Pontyvilág36

Ponty va dá szatmatchbottal

Névjegy

Név: Sági Zsolt

Kor: 31 év

Legnagyobb ponty: 17,6 kg

Kedvenc víz: kisebb tavak,

Szalki tavak

Két na pos hor gász tú ránk igen csakki szá mít ha tat lan ná vált az idõ já -rás ál lan dó vál to zá sa mi att.

Szalkra meg ér kez ve vi szony lag jó idõ -nek néz tünk elé be, de té ved tünk…Fel tá madt a szél és el kez dett es ni az esõis. Dél után, ami kor el állt, kör be jár tuka ta vat. Si ke rült ki vá lasz ta nom a leg -ne he zeb ben meg kö ze lít he tõ, bok rok -kal, be dõlt fák kal szab dalt he lyet. An -nyit in for má ci ót si ke rült se gít ség képpmeg tud ni, hogy 3-4 m-es a víz, van nakaka dók és jó mé re tû ha lak.

Reg gel a ki sze melt hely re ér ve kez -dõ dött a szo ká sos prog ram: ete tõ -anyag-ke ve rés. Ki pa ko lás, sze re lés.

A mai me nü:1 kg WDE Tortu de mais3 kg Tí már ponty ext ra1 do boz WDE ku ko ri ca1 kg WDE pellet

A ku ko ri ca po gá csát (tortut) ös sze kevertem apellettel, ráöntöttem 2 li ter vizet és 20 per cighagy tam ázni. Mikor már egy pelletes pépvolt, ös sze ke ver tem a 3 kg ete tõ anyag gal ésát ros tál tam egy kicsit. Elég mas szív anyaglett.

Míg pi hen tet tem a ka ját, föl sze rel tem abo to kat. Az egyi ket víz kö zi re, a má si katfe nék re.

Ezek bõl kö töt temNatural dra gon 015-ös elõ ke zsi nórWaggler Line 0,16 süllyedõ zsi nórGamakatsu 2260B, 8-as ho rogSerie Walter 14 g waggler úszóExner fix PB csepp ólomSpro 12-es for gó

Két szer át fûz tem a forgó a fü lén a fõzsi -nórt , és haj tot tam egy hur kot.

A fõzsi nór vé gét 6-7-szer át fûztem ahur kon Ös sze húz tam és kész a kö tés.

Pontyvilág 37

Kö vet ke zett az ól mo zás:

Csa li zás hoz is horogpelletet tet tem a szilikongyûrû se gít sé -gé vel

A tá vol ság nem volt túl nagy,ezért fo lya ma to san, ap rán -ként le he tett lõ ni az ete tés -hez a pelletet

De a (sab lon) ku ko ri ca ismel let tem volt.

Jó pelletezést!

Ez után be ál lí tot tam a meg fe le lõ mély sé get

A la mel lák ból most töb betvet tem le, mert a fe né kenfek te tett elõ két al kal maz tam.

Jel zõ ólom nak 2 db kis sö ré -tet tet tem

Fõolmozásnak 4g-exner fixól mot hasz nál tam, és sö rét -tel pó tol tam Kész a sze re lék

Az ilyen nyu god tabb vi ze kenvi gyáz ni kell az ete tés sel,mert el me ne kül a hal a fo lya -ma tos cso bo gás tól. Ezért ké -szí tet tem ne héz, tö mény ete -tõ anya got

Ala po zás nak 10–15 gom bó -cot lõt tünk be, hogy csakegy szer le gye nek meg za var -va a ha lak

Az ös szes ól mot a for gó hoz húz tam, és túl sú lyoz tam az úszót.Ezt két fé le kép pen le het: ki cse rél jük a 4g ól mot 1-2 mé ret tel na -gyobb ra, vagy föl te szünk még egy na gyobb sö ré tet. Már csak az úszót kel lett do bá son ként ál lí ta ni, amíg a je lölt tá -vol ság nál elõ nem buk kant az úszó an ten ná ja. Az úszó rög zí tõt isle fi xál tam, és vis sza cse rél tem az ól mot

Kapás van – olvasóink élményei

Pontyvilág38

Jú li us 20. pén tekÉr ke zés Rafás szi get re. Ven dég lá -

tó ink na gyon ked ves em be rek! Nemtúl rég óta is me rem õket, de su gár zikbe lõ lük a jó in du lat. Egyi kük oda ad taa ví kend há zát egy hét re.

Jú li us 21. szom batÚgy ter vez tem, hogy na pon ta két -

szer fo gok etet ni, reg gel és es te. Hoz -tam szá raz ta kar mányt és bojlit. Fõ lega ta kar mány fog do mi nál ni, ar ra szó -rok né hány szem Dynamit Baits Sqid& Octopus sül lye dõs bojlit. Két na pigcsak ete tek, azu tán kez dem a hor gá -sza tot.

Jú li us 22. va sár napReg gel és es te ete tés. Fél vö dör bú -

za és ku ko ri ca a je lölt hely re, pluszné hány szem bojli. Az ös szes bojlitdippeltem a hoz zá va ló aro má val.Nem tu dok to vább vár ni, éj jel meg -kez dem a hor gá sza tot.

Jú li us 23. hét fõReg gel ete tés majd csa li zás. Az el sõ

éj jel ered mény te len volt, és a nap palsem ho zott ered ményt. Es te is métcsa li zás majd do bás. A csa lim ugyan -az, mint az etetõbojlim, csak ez le be -gõs. A két bo ton két kü lön bö zõ mé re -tû bojlit hasz nál tam. Ez az es te semho zott ered ményt! Las san kez dek

Hor gász tú ra ku darc cal

két ség be es ni! A reg ge li ko re og rá fiaugyan az, mint ed dig. Ete tés, csa li zás,do bás, de ez a nap is hal nél kül telt el,s így ment csü tör tö kig! Ak kor már –ért he tõ en – bor zasz tó mér ges let tem!Csak a jegy 2000 fo rint ba ke rült na -pon ta! Ez nem kis pénz ah hoz, hogygya kor la ti lag él mény nél kül tel jen ela hét! Így hát fog tam ma gam és el -kezd tem ös sze pa kol ni a föl sze re lé se -met, de ak kor jött va la ki és azt ja va -sol ta, hogy men jek 4-5 stég gel odébb,ott biz to san lesz si ker él mé nyem. Át -men tem. Kez det nek volt két moz dí -tá som, de az le he tett be le úszás is. Anap le ment, mind járt 23 óra van, demég min dig sem mi. Pe dig, ál lí tó lagezen a he lyen fo gott egy „ven dég hor -gász” egy 23 kg-os pon tyot. Köz benfel tá madt a szél! Ha ez így ma rad, egyidõ re fi ók ba zá rom az en ge dé lyem!

Jú li us 27. pén tekHaj na li fél egy van. Elég volt! En -

ge dély a fi ók ba! Azt hi szem, a kö zel -jö võ ben nem na gyon fo gok pe cáz ni!A rác ke vei Du nán biz to san nem! Egytel jes hét ered mény te len ség! Vagy na -gyon kell is mer ni ezt a vi zet, vagy na -gyon rossz ez a hely!

Jú li us 27. pén tekDél után ne gyed négy. Na gyon ne -

ki va gyok ke se red ve. Azt hi szem, egy

kis csa lás hoz fo lya mo dok. A fo gá sinap lóm ba be írok min den nap ra zsák -mányt! Bocs min den ki tõl! Ez nemhor gász na gyot mon dás akar len ni,csu pán azt sze ret ném el ér ni, hogy hate le pí te nek, ak kor az tény le ges le -gyen!

Az len ne a jó, ha sen ki nem ke rül -ne ilyen hely zet be. Még va la mi, amisze rin tem min den nél fon to sabb.Nem ta lál koz tam hal õr rel! Hop pá!Le het, hogy nem a te le pí tés sel vanprob lé ma, csak sok a rapsic?! Sze rin -tem az õr zés re is kel le ne ál doz ni! AVe len cei-ta von elég gyak ran ta lál -koz tam hal õr rel, sõt még a rend éberõre is el len õr zött egy szer! Egy kis ösz -sze ha son lí tás: a leg utóbb vá sá rolt Ve -len cei-ta vi je gyem 1500 fo rint kö rülvolt, míg a Rác ke vei Du ná ra 2000 fo -rint. Mind ket tõ 0–24 órá ig ér vé nyes.Sze rin tem, be le kel le ne fér nie a hal -õr nek is eb be az ös szeg be!

A fel sze re lé sem: Eurohold 3 lb-s,3,6 m hos szú, két ré szes bot, Spronyeletõfékes or só 4 és 7 csap ágyas,Rod-Pod Spro ka pás jel zõk kel és Foxswingerrel, Shimano 30-as da mil 17-es fo nott Berkley Fire Line Crystaldo bó elõ ké vel és Hayabusa M1/4 ho -rog gal.

Nap ló mat azért küld tem el aPonty vi lág nak, hogy hor gász tár sa imokul ja nak a tör tén tek bõl.

Pontyvilág 39

Újdonságok

Shimano Baitrunner

Aero GTE-C

Nagy vá ra ko zás elõz te meg ezt a retró kül se jû, fe ke te gra fit szí ne zé -sû, alu mí ni um há zas, le gen dás nyeletõfékes mo dellt, me lyen új,pe hely kön nyû, dup la ka rú haj tó kar és hi de gen saj tolt or só dob van. A fi no man sza bá lyoz ha tó, sok la mel lás hátsófék biz to sít ja a leg fi no -mabb vál tást, ame lyek nek kö szön he tõ en egy hi bát lan, já té ko sabbnyeletõfékes or sót kap tunk. Az át té tel nél egy ki sebb vál toz ta tást vit -tek vég hez, a 4,5:1-rõl 4,6:1-re nö vel ték, hogy egy te ke rés sel mégtöbb zsi nórt le hes sen fel te ker ni. Min den ál ta lá nos jel lem zõt, tu laj -don sá got ma gá ba fog lal a GTE-C ter mék csa lád, az azon na li visszaforgásgátló-rendszert, a 4+1 csap ágya kat, a ki egyen sú lyo -

zott for gó ré sze ket, az AeroWrap, il let ve a két -se bes sé ges dob eme lõ rend sze re -

ket, ame lyek nek kö szön he tõ en ezek tö ké -le tes, ki vá ló mi nõ sé gû pon tyo zó or sók.

Négy mé ret ben kap ha tó ak (5000,6000, 8000 és 10000) és mind -

egyik hez alu mí -ni um pót dob jár.

Gyárt ja: Shimano.Ára: 29 990 Ft-tól.

A Cotswold Bait Creations új termékei

Ha meg szeretnéd növelni a kapásszámodat, akkor használd a Cotswold Bait Creations új termékeit aLiquids termékcsaládból. Ezek a folyadékok minden horgászhelyzetben a segítségedre lesznek. A ter-mékcsalád minden tagja természetes és halbarát anyagok felhasználásával készült. Keverj néhány csepp

folyadékot a bojlikeverékhez, dipekhez vagy bármilyen más etetõanyaghoz, de akárPVA zacskóba csepegtetve is felhasználhatod. Már kis mennyiség is elég ahhoz,hogy felturbózd vele az etetõanyagod, eredményül tökéletes halcsalit kapsz.Próbáld ki õket, és meglátod, hogy a folyadékok horgásztúráid elengedhetetlenkellékeivé válnak.

Biosquid � Bloodworm � Bloodworm � Molasses � Monster crab � Salmon oil � Sweetcorn oil � Tiger nut oilwww.champfish.com

Chub Lounger

hor gász szék

A Lounger szék egyi ke a leg ké nyel me sebb hor -gász szé kek nek. Ma gas, ál lít ha tó tám lá ja és kar fáinem csak ül dö gé lés re, ha nem rö vi debb szu nyó -ká lás ra is al kal mas sá te szik. Vá za he lyen kéntacél lal meg erõ sí tett re pü lõ gép-alu mí ni um.Hosszú lá bai egyen ként ál lít ha tó ak, ön be ál ló,gömb csuk lós talp rés szel. A váz ra fe szí tett mat racvé gig pár ná -zott. Ára:19 990–24 500 Ft.www.fisch.hu

Imperial Baits Carptrack bojli 300 g

Mos tan tól 300 g-os ki sze re lés ben is kap ha tó a már le -fu tott Carptrack-széria. A cso mag tar tal maz 300 g

28 mm-es bojlit, amely ki tû nõ csa liz ni, il let ve rö vid hor -gász tú rák so rán hasz nál ha tó.

8 fé le íz ben ke rült Ma gyar or szá gon for ga lom ba.

Pontyvilág40

Big Carp bojlisuliNagy bi va lyo sonJú li us har ma dik he té ben be né pe -

sült az SII-felsõ part ja. Nagy Gá -bor ve ze té sé vel 11 gye rek rész vé -

te lé vel el kez dõ dött a Big Carp Kft. ál taltá mo ga tott bojlisuli Vár pa lo tán.

A su li ban az alap is me re tek el sa já tí -tá sán túl meg is mer ked het tek a ne bu -lók a bojlikészítés rej tel me i vel is. Ki-kisa ját öt le té tõl ve zérel ve íze sí tet te az50/50 mixbõl ké szült csa li ját, akár bü -dös nek, akár édes nek akar ta. A srá coksa ját ke zû leg kö töt ték meg a ho rog elõ -ké ket, amely hez NASH ultrasilk 25 lb-selõ ke zsi nórt és Misel Zadravec ja pánhor got hasz nál tak két mé ret ben. A sze -

re lék ös sze ál lí tá sa kor Inline 105 g-oshos szú kás ólom ke rült az Ichthys for -gó ba, mi vel a ha tal mas ki ter je dé sû hí -nár me zõn csak így volt esé lyük el aka -dás nél kül át ve zet ni a ha la kat. A gye re -kek nagy kedv vel vág tak ne ki a hor gá -szat nak, él ve zet tel csó na káz tak a part -tól 380 m-re lé võ nád sáv hoz a sze re lé -kek kel. Mi vel a ha tal mas hõ ség (33-38fok) igen csak meg vi selt min den kit,sor so lás sal dön töt ték el, hogy éj sza kán -ként ki az a há rom „ver seny zõ”, aki reg -ge lig kinn ma rad hat „nagy halle sen”.

A há zi ver senyt Turkovics Dá vidnyer te, aki 5 szép poty kát se gí tett part -

ra 5–8,6 kg kö zött. Egyé ni re kord ját issi ke rült meg dön te nie, hi szen Ga lam -bo kon ed dig „csak” 6,6 kg-os ha lat si -ke rült fog nia. A ba ko nyi he gyek lá bá -nál haj na li fél ket tõ kor fog ta a leg na -gyobb ha lát, me lyet 20 perc fá rasz tásután part ról szá kol tak meg.

A „Tá bor leg na gyobb ha la” cí met azalakarosi Hor váth Ádám sze rez temeg, aki hét fõn éj fél elõtt fél órá val egy13,5 kg-os tü kör pon tyot fá rasz tott ki si -ke re sen csó na kos se gít sé get igény be vé -ve. 30 per ces él mé nyét köl csön ka pottbot tal, GLM-szilva Big Carp le beg te -tett gyá ri bojlival sze rez te.

FENYVESI ATTILA

Pontyvilág42

Nem volt kön nyû fel ada ta an nak ati zen két if jú pecásnak, aki je lent -ke zett az idén ha tod szor meg szer -

ve zett bojlisulira.Há la a tó tu laj do no sá nak és a tó -

gaz dá nak, ez út tal is a háromfai tá ro zóadott he lyet a fi a tal srá cok nak, hogymeg ta nul has sák a bojlis hor gá sza tot,és az az zal já ró fel ada to kat a csa lielkészí té sé tõl a hal lal va ló kí mé le tesbá nás mó dig, min den egyes ap ró rész -le tig!

A két szer egy he tes tur nu sok ban 6-6ta nonc, il let ve 2-2 ok ta tó vett részt.

Az el sõ Hor váth Zsolt és Batta Lász -ló ve ze té sé vel zaj lott, és re me kül vég -zõ dött, hisz min den ki fo gott ha lat.

A má so dik hé ten Fekecs Já nos és jó -ma gam vet tük át az irá nyí tást.

Re mek kis csa pa tot fog tunk ki, olyanmin den ki egyért egy min den ki ért tí pu -sút!

Az el sõ na pon az is mer ke dést és fel -sze re lés át vizs gá lá sát kö ve tõ en min -den ki el sa já tí tot ta a vég sze re lék pon tosés pre cíz ös sze ál lí tá sát, majd kö vet ke -

Bojlisuli a zöld po kol ban

Mester és tanítványai

Pontyvilág 43

zett az eve zõ lec ke, a hely ke re sés és abe hor dás.

Mi vel az idei ren dez vény egyik fõ tá -mo ga tó ja az Imperial Baits volt, így ki -zá ró lag e cég ter mé ke it hasz nál hat tuk,vi szont a gye re kek sa ját ma guk dön töt -ték el, mi lyen ízû, il let ve il la tú go lyótsze ret né nek ki pró bál ni. Majd nemmin den ki a büdös-halas-kagylós jel le -gû re sza va zott.

Az el sõ éj sza kát saj nos ka pás nél külsi ke rült meg úsz ni, de ez nem szeg tesen ki ked vét, hi szen min den ki na gyonvár ta a más nap ra ter ve zett boj-likészítést, amit az alap anyag ok meg is -mer te té se elõ zött meg két órá ban.

Köz ben be fu tott a tó gaz da PálinkóKár oly is, aki na pon ta ebéd del ér ke zett,es te pe dig a sza bad ban fõ zés rej tel me i -be ve zet te be a tár sa sá got! A va cso ramin dig a bog rács ki tör lé sé vel vég zõ -dött, bi zo nyít va: re mek be sza bott ét kekke rül tek az asz tal ra. Ez úton is sze ret -

ném meg kö szön ni min den ki ne vé benKar csi pél da mu ta tó mun ká ját abojlisuli alatt.

A gye re kek bá na tá ra a má so dik éj -sza ka is kü lö nö sebb ese mény nél kültelt, de reg gel si ke rült ki bû völ ni a tök -le vél bõl az el sõ ha lat, egy ke re ken tíz-ki lós tük röst.

Nagy volt az öröm, a hal kel lõ mo ti -vá ci ót adott, így a har ma dik na pon ok -ta tók nél kül, önál ló an kezd tek új he -lye ket ke res ni a ne bu lók. Jó volt néz ni asrá co kat, akik lep le zet len lel ke se dés selevez tek, és se gí tet tek egy más nak. Ter -mé sze te sen már min den ki a friss csa litpró bál gat ta. Es tig még egy ha lat si ke -rült a part ra kény sze rí te ni, egy 14,7 ki -lós ti pi kus háromfai bõr pon tyot.

Szer da es te meg ér ke zett az ImperialBaits Te am el sõ szá mú teszt hor gá sza,Drahota Mi si is, aki Fekecs Ja nit vál -tot ta. A gye re kek azon nal kér dé seközö né vel bom báz ták, s a Nagy Ho ho -

ho rend kí vü li tü re lem mel elé gí tet te kimin den ki kí ván csi sá gát. A csa lifris sí -tést min den ki a pár já val vé gez te az ötö -dik es te is, és min den ki bí zott az éj sza -ká ban, hát ha meg fog ja ál mai ha lát.Reg gel re az éj ál do za tán, egy 15 ki lósamu ron gya ko rol hat ták a gye re kek afény ké pe zés trükk je it.

Az utol só elõt ti nap ra már min den kifo gott ha lat, s nem is ki csi ket, hi szencsu pán egy ha lat mér tünk tíz ki ló alatt!

Az utol só nap reg gel meg ér kez tek aszü lõk, ami nek a gye re kek ezúttal nemna gyon örül tek, hi szen min den ki szí -ve sen ma radt vol na még egy-két he tet.A srá cok az egy hét alatt re me kül egy -más ra han go lód tak, ös sze szok tak, azidõ já rás is ke gyes volt. Re mél he tõ leg si -ke rült be lé jük suly kol ni a pon tyok irán -ti tisz te le tet és el sa já tí tot ták a hor gá szatrej tel me it.

Csör gõ Ta másImperial Baits Te am

Az amúrok sem kíméltek minket... ...de az ilyen szép pontyok sem kerültek el

Alszik a tábor Bojlikészítés

Rekordfogások

SSzzeerreettnnéénnkk,, hhaa mmeeggoosszzttaannááttookk vveellüünnkk sszzéépp ffooggáássaaiittookk ttöörrttéénneettéétt.. ÉÉllmméénnyyeeiitteekkeett aa ttööbbbbii sszzaakkllaappttóóll eellttéérrõõeenn vvaallaammiivveell hhoosssszzaabbbbaann,, rréésszz--lleetteesseebbbbeenn sszzeerreettnnéénnkk kköözzööllnnii ééss oollyyaann ffoottóóvvaall iilllluusszzttrráállnnii,, mmeellyy ttüükkrröözzii,, hhooggyy aa ppoonnttyyoott sszzeerreettõõ,, aazz ééllõõvviilláággoott ttiisszztteellõõ eemmbbeerrrreell vvaann ddooll--gguunnkk,, aakkii vviisssszzaaeennggeeddii aa sszzéépp ppééllddáánnyytt.. FFoottóótt ééss ééllmméénnyybbeesszzáámmoollóótt aa 1100 kkiillóó ffeelleettttii ppoonnttyyookkrróóll vváárruunnkk.. ÍÍrrjjááttookk mmeegg mmiikkoorr,, hhooll,, mmiillyyeennkköörrüüllmméénnyyeekk kköözzöötttt ((iiddõõjjáárrááss,, ffrroonntthhaattááss,, vvíízzhhõõmméérrsséékklleett,, hhoollddáállllááss ssttbb..)),, mmiillyyeenn ccssaalliivvaall ééss mmeennnnyyii ffáárraasszzttáásstt kköövveettõõeenn ssiikkeerrüülltt mmeegg--sszzáákkoollnnoottookk aa hhaallaatt.. RReekkoorrddjjaaiittookkaatt jjeelleezzzzéétteekk tteelleeffoonnoonn [[223377--55006622,, ee--mmaaiillbbeenn ((ppoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu)),, vvaaggyy lleevvééllbbeenn ((SSpprriinntt KKfftt..–– PPoonnttyyvviilláágg,, 11113377 BBuuddaappeesstt,, ÚÚjjppeessttii rrkkpp.. 77..))]]..

Tisztelt horgásztársak!

NNAAGGYY RRÓÓBBEERRTT

Fogás: Zsennye (Vas megye),

2007. júl. 16.

A hal súlya: 18,10 kg

Hossza: 85 cm

Kerülete: 78 cm

Idõjárás: derült

Bár az idõjárás-elõrejelzés nagy

hõséget jósolt, Robi elindult hor-

gászni a sógorával. Zsennyén

hajnali 6 órakor derült ég és szélcsend, no meg 23-24 C

fok fogadta õket. A kánikulában sem tudott ellenállni

a házi készítésû csokis bojlinak az egyik uszonyos 7.15-

kor erõteljes kapással jelentkezett. A bevágást követõen

a hal elsõ kirohanásakor még 1-2 méter zsinórt lehú-

zott az orsóról, aztán 20 perces fárasztást követõen si-

került szákba terelni a hibátlan tükröst. Robinak ezen

a vízen másodszor sikerült 10 kg feletti pontyot fognia.

FFAARRAAGGÓÓ RROOLLAANNDD

Fogás: Palotás, 2007.

júl. 14., 1.30 óra

Idõjárás: derült, szeles

Hal súlya: 18,25 kg

Csali: Dynamite Baits

Halibut Marine

Az egyhetes palotási tú-

rája alatt több tíz kilón

felüli pontyot sikerült fog-

nia. Csalizásban, etetésben és a szerelékek összeállítá-

sában egy tapasztalt horgász segítette. A tõle kapott 1

szem 20 mm átmérõjû bojlival sikerült megfognia az

egyéni rekordját jelentõ 18,25 kg súlyú tükörpontyot.

KKIISSSS PPÁÁLL

Fogás: Magas-part

2007. júl. 7. 15.25 óra

Hal súlya: 18,1 kg

Hossza: 78,5 cm

Kerülete: 84 cm

Csali: pellet

Pál Shimano

Beast Master

bot, Shimano Long

Cast orsó, Fox 34-es zsinór és pellet

segítségével akasztotta meg a méretes pontyot.

A fárasztás kb. 7-8 percig tartott, majd szákba került

a szép példány.

AADDAAMMEEKK PPEETTRR (Csehország)

Fogás: Háromfa, 2007. aug. 1.

02.00 óra

A hal súlya: 24,6 kg

Idõjárás: derült

Csali: MIK Baits Olihen bojli

A cseh horgász kedvenc hor-

gászhelye a víztározó. Tár-

sával 34 darab, átlagosan

12,40 kg súlyú halat fogtak hatnapos túrá-

juk során. Közöttük a képen látható gyönyörû, rekordlis-

tára érdemes példányt.

SSZZÕÕCCSS IILLDDIIKKÓÓ

Fogás: Merenye, 2007.

júl. 19.

Idõjárás: derült

A hal súlya: 11,34 kg

Csali: saját készítésû

bojli

Ildikó nemrég kötelezte

el magát a bojlis-

horgászat mellett. A

„szerelem” hamarosan

„függõséggé” alakult. Kedvenc horgászvize Merenye,

amely mindig tartogat számára meglepetést. Legutóbb

egy 11,34 kg-os gyönyörû pontyot. Az uszonyos 2 szem

saját készítésû, 16 mm-es halas bojlira érkezett visító

kapással a parttól kb. 200 méterre. Partról, mintegy 5

perces fárasztás után került szákba.

TTÓÓTTHH TTAAMMÁÁSS

Fogás: Hársas-tót

(Szentgotthárd-

Máriaújfalu)

2007. júl. 18. 01.00 óra

A hal súlya: 12,7 kg

Hossza: 80 cm

Kerülete: 60 cm

Csali: saját készítésû bojli

Pontyvilág 45

Keressük 2007 legjeit

AA FFiisscchh KKfftt.. aa CCaarrpp ZZoooomm--tteerrmméékkeekk ffoorrggaallmmaazzóójjaa,, éérrttéékkeess,, ttööbbbbttíízzeezzeerr ffoorriinnttooss ddííjjaakkaatt aajjáánnll ffeell aazz aalláábbbbii kkaatteeggóórriiáákk ggyyõõzztteesseeiinneekk..AA lleeggnnaaggyyoobbbb ttüükköörrppoonnttyy kkiiffooggóójjaa,, AA lleeggnnaaggyyoobbbb ttõõppoonnttyy kkiiffooggóó--jjaa,, AA lleeggnnaaggyyoobbbb ppoonnttyyoott kkiiffooggóó hhööllggyyhhoorrggáásszz,, AA lleeggnnaaggyyoobbbbppoonnttyyoott kkiiffooggóó iiffjjúússáággii ((1144––1188 éévv kköözzöötttt)) hhoorrggáásszz ééss AA lleeggnnaa--ggyyoobbbb ppoonnttyyoott kkiiffooggóó ggyyeerrmmeekk hhoorrggáásszz ((88––1144 éévv kköözzöötttt)).. ÉÉrrttéékkeellééss ddeecceemmbbeerr 3311--éénn.. AA ggyyõõzztteess ffooggáássookk ttöörrttéénneettéétt aa bbeekküüllddõõkk mmeeggoosszztthhaattjjáákk oollvvaa--ssóóiinnkkkkaall.. AA nnyyeerrtteesseekkeett ppoossttáánn éérrtteessííttjjüükk..

KKUUBBIICCEEKK RREENNEE

(Csehország)

Fogás: Háromfa,

2007. aug. 2.

01.00 óra

A hal súlya:

17,50 kg

Idõjárás: derült

Csali: MIK Baits

Bigs bojli

Rene, akárcsak

horgásztársa,

nem elõször, s

feltehetõleg nem utoljára jött horgászni a víztáro-

zóhoz. Hatnapos túrájukon 421 kg halat sikerült

szákba terelniük. Közülük az egyik szép példány a

képen látható ponty, melyet rövid fárasztás után si-

került megszákolni és fotózni.

SSUUFFLLIIÁÁSSZZKKYY MMÁÁRRIIÓÓ

(1993. 11. 17.)

Fogás: Palotás,

2007. 06. 30.

A hal súlya: 8,15 kg

Csali: bojli

Márióék június 29-

én délután indultak Palotásra horgászni.Kipakol-

tak, majd kukoricával beetettek és várták a kapáso-

kat. A nap hátralévõ része unalmasan telt, s az éjsza-

ka sem hozott halat. Másnap délelõtt 10 órakor egy

szem bojlit fûzött fel a 14 éves horgász, majd távirá-

nyítós kiscsónakkal behúzták a horgot jó 150 méterre.

Fél óra elteltével erõteljes kapásra lett figyelmes. Be-

vágást követõen ötperces fárasztás után sikerült meg-

szákolni a 8,15 kg-os tõpontyot.

GGÓÓLLYYAA PPÉÉTTEERR

(1992. 09. 06.)

Fogás: Isaszeg,

2007. 06. 18.

A hal súlya:

7,75 kg

Csali: fõzött ku-

korica

Péterék hajnal-

ban indultak horgászni. Kipakoltak és bedobták a

csalit. Kicsit etettek büdös kukoricával, és vártak. A

15 éves horgász 8 órakor, intenzív, húzós kapásra

lett figyelmes. Bevágott és 10 perces fárasztás után

sikeresen szákolta meg a 7,75 kg-os tõpontyot.

KKAATTEEGGÓÓRRIIAA::

88––1144 ÉÉVV KKÖÖZZÖÖTTTT

KKAATTEEGGÓÓRRIIAA::1144––1188 ÉÉVV KKÖÖZZÖÖTTTT

A pontyok étvágyára ható környezeti tényezõk:11.. IIddõõjjáárráássii ffrroonnttookk.. 22.. ÉÉvvsszzaakk,, nnaappsszzaakk,, aa nnaappppaallookk ééss aazz ééjjsszzaakkáákk hhoosssszzaa.. 33.. NNaappfféénnyy,, aazz ááttvviilláággííttootttt ((ffoottiikkuuss)) vvíízz--rréétteegg vvaassttaaggssáággaa,, vvaaggyyiiss aazz ááttllááttsszzóóssáágg.. 44.. AA nnaappii hhõõiinnggááss,, aa vvíízz hhõõmméérrsséékklleettee,, ttoovváábbbbáá aa kküüllöönnbböözzõõ hhõõttaarrttaallmmúú vvíízzrréétteeggeekk vvaassttaaggssáággaa.. 55.. SSzzéélljjáárrááss,, uurraallkkooddóó sszzéélliirráánnyy,, sszzéélleerrõõsssséégg.. 66.. LLééggnnyyoommáássvváállttoozzááss..

77.. HHoollddjjáárrááss..88.. AAzz áárraaddááss ééss aappaaddááss ggyyaakkoorriissáággaa,,iiddõõttaarrttaammaa..99.. AA ssooddrrááss eerrõõssssééggee..1100.. AA vvíízz oollddootttt ooxxiiggéénnttaarrttaallmmaa.. 1111.. AA vvíízzbbeenn ffeellhhaallmmoozzóóddóó sszzeerrvveessaannyyaagg mmeennnnyyiissééggee..1122.. AAzz aaddootttt hhoorrggáásszzvvíízz tteerrmméésszzeetteessttáápplláálléékkbbáázziissaa.. 1133.. AA ppoonnttyyookk éélleettkkoorraa,, éélleettkkoorrhhoozz kkööttöötttt kkoonnddíícciióójjaa,, eeggéésszzssééggii áállllaappoottaa..

A pontyok étvágyára ható emberi tényezõk:11.. TTáájjiiddeeggeenn hhaallffaajjookk bbeetteelleeppííttééssee tteerrmméésszzeetteess vviizzeeiinnkkbbee,, mmeellyyeekkttáápplláálléékkkkoonnkkuurreennsseeii õõsshhoonnooss hhaallffaauunnáánnkknnaakk,, ttoovváábbbbáá aazz iivvaaddéékkookk jjeelleennttõõss hháánnyyaaddáátt kkáárroossííttjjáákk.. 22.. AA mmeesstteerrssééggeess hhoorrggáásszzvvíízzii eetteettééssggyyaakkoorriissáággaa,, aazz eetteettõõaannyyaagg öösssszzeettéétteellee,,eemméésszztthheettõõssééggéénneekk iiddeejjee..33.. AA hhoorrggáásszzttaavvaakk iiddõõsszzaakkooss ffeerrttõõttlleennííttéésséérree ffeellhhaasszznnáálltt kkllóórrmméésszz ééss mméésszzhhiiddrráátt mmeennnnyyiissééggee,, aa sseemmlleeggeessüüllééss iiddõõttaarrttaammaa.. 44.. AA ffeelleellõõttlleenn mméérrttéékkûû mmûûttrráággyyaa-- ééss nnöövvéénnyyvvééddõõsszzeerr--ffeellhhaasszznnáállááss,, iilllleettvvee eeggyyéébb sszzeerrvveess sszzeennnnyyeezzõõ aannyyaaggookk ((iippaarrii sszzeennnnyyvviizzeekk))bbeesszziivváárrggáássaa tteerrmméésszzeetteess vviizzeekkbbee,,aammeellyy aa nnöövvéénnyyii ppllaannkkttoonnookk ééss eeggyyeesshhíínnáárrfféélléékk eellbbuurrjjáánnzzáássáátt,, aazz úúnn.. eeuuttrrooffiizzáácciióótt ggeerrjjeesszzttii..

Általános megfigyelések szerint a

Hold és a Nap egymáshoz viszonyí-

tott állása változást produkálhat a ví-

zi élettérben, amely kihat a halak táplál-

kozására, viselkedésére. Ez a bonyolult,

fizikai eredetû láncfolyamat valódi rej-

tély, még a mai tudomány számára is. A

különbözõ holdállások által kiváltott

táplálkozási reakciók tájegységenként,

víztípusonként, és halfajonként is külön-

bözõek lehetnek. Sikerünk érdekében,

konkrét bizonyítékok hiányában, csupán

az évszázados horgász-halász tapaszta-

latokra hagyatkozhatunk.

Egy adott éven belül, attól függõen,

hogy a Hold a horizonttal milyen szöget

zár be, megkülönböztethetjük a téli nap-

fordulótól (dec. 21.) a napéjegyenlõségig

(jún. 21.) az ún. felszálló Holdat, majd

innentõl a téli napfordulóig tartó leszálló

hold periódusát. A napéjegyenlõség ide-

jén pontosan felettünk van a hold. A fel-

szálló, illetve a leszálló Hold és az egyes

holdfázisok között nincs összefüggés. A

Hold 28 napos ciklusa négy fázisból te-

võdik össze, egy fázis idõtartama 7 nap.

Az elsõ fázis az újholdtól az elsõ negye-

dig tart, a második szakasz a elsõ negyed-

tõl a holdtöltéig, majd elkülönítjük a

holdtöltétõl az utolsó negyedig tartó idõ-

szakot, és végül visszajutunk a teljes sö-

tétséget adó újholdhoz. A horgászok, ta-

pasztalataik alapján az egyes holdfázi-

sokhoz különbözõ fogási esélyeket társí-

tottak. Ezen megfigyeléseken alapszik a

szolunáris táblázat is, mely szerint az új-

hold és a holdtölte körüli napok kedvez-

nek leginkább a halak étvágyának. A fo-

gási adatok azt bizonyítják, hogy az elsõ

negyed és a holdtölte, valamint a holdtöl-

te és az utolsó negyed között gyengébb a

fogási esély. A szolunáris táblázat adata-

iból azonban nem derül ki, hogy az álta-

lános megállapítás, milyen halfajra és

milyen idõjárási körülmények között ér-

vényes. Néhány tapasztalt Körös menti

horgász megfigyelése, illetve fogási ada-

tai némi ellentmondásba ütköznek a

szolunáris táblázat útmutatásával, de ta-

lán egy kicsit kézzelfoghatóbb titkokat

tárhatnak fel a horgászok számára. Sze-

rintük a békés halfajok közül az amur re-

agál a legjobban az egyes holdfázisok kö-

zötti különbségekre. Ennek alapján a

legjobb amuros idõszakok a teliholdat,

illetve az újholdat megelõzõ 2-3-4. napra

esnek.

Ekkor is, a legnagyobb fogással ke-

csegtetõ napszakok az éjszaka második

felében, a legmagasabb holdállástól a

holdnyugtáig tartanak. A holdnyugta

nyári idõszakban általában egybeesik a

virradattal. Ponty esetében a legígérete-

sebb napok a teliholdat követõ 2-3. naptól

az utolsó negyedig tartanak, ugyancsak a

holdnyugta idejéig. Fõleg augusztusban

ez az idõszak gyakran nagy tömegben

csábítja elõ a félénk, kapitális méretû pon-

tyokat. Ilyenkor a pontyugrások is meg-

szaporodnak, valamint az etetések körül

gyakran forgolódnak. Visszatérve az

amurhoz, az újhold utáni idõszak 3-4.

napja szintén szolgáltathat sikert, de ek-

kor inkább a délelõtti órák a fogósabbak,

virradattól 10–11 óráig. Az említett idõ-

szakok alatt borús idõben is táplálkoznak

a halak, nem számít, ha nem vagy csak

alig látszik a Hold. Elmarad viszont a várt

fogási eredmény, ha több napig tartó,

sarkvidéki eredetû, markáns hidegfront

vonul át. A mediterrán ciklonok nem,

vagy csak kevésbé befolyásolják a folya-

matot. Ha a kedvezõ holdfázis emelkedõ

légnyomással párosul, az még intenzí-

vebb táplálkozási ingert válthat ki a ha-

lakból. A hajnalig tartó holdnyugta idõ-

szaka a ragadozó halak horgászatában is

nyújthat sikert. Gyakoriak a rablások. A

holdfázisok közötti különbségekre a har-

csa reagál a legjobban. Ilyenkor eredmé-

nyes lehet a kuttyogatás. Az említett fo-

lyamatok a Fekete-, illetve a Hármas-Kö-

rös természetet ismerõ horgászai által ke-

rültek megfigyelésre. Arra, hogy az év-

szakok összefüggésben állnak-e az egyes

holdfázisok által kiváltott táplálkozási in-

ger erõsségével, nincs bizonyíték.

Tapasztalatok alapján valószínûsít-

hetõ, hogy a Hold adott állása befolyást

gyakorol a halak havi, illetve napszakos

táplálkozási kedvére, azonban horgásza-

tainkat nem alapozhatjuk csak erre. Ah-

hoz, hogy közelebbi képet kaphassunk e

bonyolult folyamatról, több évig, vagy

akár évtizedekig kell megfigyeléseket vé-

geznünk. Legelõnyösebb, ha a tapaszta-

latokat az általunk leggyakrabban láto-

gatott horgászvizeken gyûjtjük.

Pontyvilág46

Pontyosságok

HoldjárásBOLTIZÁR OTTÓ ROVATA

Pontyvilág 47

hónap/nap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

december

Idõrõl idõre

INGYENES APRÓHIRDETÉSI KUPONNév: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hirdetés szövege (max. 15 szó): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Rovatok: keres-kínál eladó-kiadó ingatlan cserebere

Elküldhetõ postán: Sprint Kft., 1137 Budapest, Újpesti rkp. 7. szám alá, vagy pontyvilag@sprintkiado.hu e-mail címre.

Szolunáris tábla a 2007. évre

elsõ negyed holdtölte utolsó negyed újhold

gyenge fogási esély jó fogási esély nagyon jó fogási esély

KKIIAADDÓÓ--EELLAADDÓÓ

Budapesttõl 80 km-re Csemõn horgász, lovas telkek bérel-hetõk tóhasználattal 27 000 Ft/év. Tel.: 06 (20) 260-0960.Tasson a Horgász Pákász Üdülõszövetkezetben eladó a 68számú ház. Telefon: 06 (20) 472-9871.Tisza-tó kapujában Poroszlón összkomfortos apartmancsónakhasználattal kiadó. Üdülési csekket elfogadunk.Tel.: (36) 353-595, 06 (30) 445-5080.Ráckevén 50 nm-es lakásnak használt nyaraló 1000 nm te-lekkel sürgõsen eladó! 3 M Ft. Tel.: 06 (70) 500-6348.Kõszegen nyaraló 4-5 fõ részére olcsón kiadó! Túrázási,horgászati lehetõség, pisztrángozás. Érdeklõdni: 06 (94)316-401. Mobil: 06 (30) 544-3462.Gyékényesen, közvetlen vízparton nyaralóházak csónakkal,fûtéssel kiadók! Üdülési csekket elfogadunk. Tel.: 06 (20)370-8851, www.horgaszto-gyekenyes.huPalotási horgásztónál 4 személyes nyaraló kiadó. Tel.: 06(70) 943-1265.Eladó 2 db Sportex Kev. Carp 390-es, 3,5 lb-s horgászbot.Irányár: 85 000 Ft. Tel.: 06 (20) 247-6152.Eladó 2 db Colmic Bayahibe carp + Okuma párnázott,duplaválpántos botzsák, 3 részes bojlis bot. Anyaga kar-bon; 3 lb-s; méret: 3,6 m; sic gyûrû; színe: bordó. A botok1 évesek, kiváló állapotúak! Ár: 20 000 Ft. Tel.: 06 (20)318-5788.Eladó 1 db Simano Carp Cruncher matchbot. Irányár: 22 EFt. Tel.: 06 (30) 589-5253.

KKEERREESS--KKÍÍNNÁÁLLCamping gázkészülékek, camping gázpalackok javítása,értékesítése. Gázcentrum 1149 Bp., Egressy tér 8/b.Horgászattal, halászattal kapcsolatos régi irodalmat kere-sek, illetve cserélnék gyûjtõtársakkal. Tel.: 06 (20) 985-4766.Horgásszon Kiskunfélegyházán, a Körösi úti horgásztavon.Ingyenes sátorozási lehetõséggel! Érdeklõdni: 06 (20)476-9181.Újszerû állapotban lévõ etetõhajó eladó. Érdeklõdni: 06(30) 471-5663.Borovifenyõ-csónakok minden méretben a vevõ igényeszerint. Csere érdekel: 5 L Yamaha, Honda csónakmotor.Érdeklõdni: 06 (30) 393-7224.Hazai vizekre kifejlesztett táplálék állatokból álló ,,büdösbojlik’’ a BOJLI ÁSZTÓL. Rendelhetõ: 06 (20) 947-4144,06 (70) 703-9184-es telefonszámokon.

Apróhirdetés

e l õ f i z e t õ i k u p o n

MMeeggrreennddeelleemm aa PPoonnttyyvviilláágg mmaaggaazziinntt66 hhóónnaapprraa 11774400 FFtt--éérrtt1122 hhóónnaapprraa 33220044 FFtt--éérrtt

NNéévv:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CCíímm:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TTeelleeffoonnsszzáámm:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

FFiizzeettééss mmóóddjjaa:: ccsseekkkk

KKéérrjjüükk,, hhooggyy aa kkuuppoonntt oollvvaasshhaattóóaann kkiittööllttvvee kküüllddjjee vviisssszzaa aa sszzeerrkkeesszzttõõsséégg ccíímméérree ppoossttáánn vvaaggyy ee--mmaaiillbbeenn.. SSzzeerrkkeesszzttõõsséégg:: SSpprriinntt KKfftt..,, 11113377 BBpp..,, ÚÚjjppeessttii rrkkpp.. 77..

TTeelleeffoonn:: 223377--55006600,, ffaaxx:: 223377--55006699,, ee--mmaaiill:: lleekkllii..iillddiikkoo@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

PPoonnttyyvviilláággPONTYHORGÁSZMAGAZIN

HHeellyyeezzzzee eell aa ffeellssoorroolltt sszzaavvaakkaatt,, bbeettûûccssooppoorrttookkaatt ––nnééggyy kkiivvéétteelléévveell –– aazz áábbrráábbaann!! AA nnééggyy kkiimmaarraaddttsszzóóbbóóll –– ééss eeggyy eeggyybbeettûûss nnéévveellõõbbõõll –– aa kkaarriikkaattúúrraappooéénnjjáátt áállllíítthhaattjjaa öösssszzee.. ((AA kkéétt-- ééss hháárroommbbeettûûss bbee--ttûûccssooppoorrttookk éérrtteellmmeettlleenneekk iiss lleehheettnneekk..)) SSeeggííttsséé--ggüüll eeggyy sszzóótt eellõõrree bbeeíírrttuunnkk aazz áábbrráábbaa..A megfejtéseket a Pontyvilág szerkesztõség, 1137Budapest, Újpesti rkp. 7. címre, illetve a pontyvi-lag@sprintkiado.hu e-mail címre várjuk. Bekül-dési határidõ: szeptember 15. Kérjük, hogy a meg-fejtést e-mailben beküldõk is írják meg nevüket éspostacímüket. A helyes megfejtõk között GGiiggaannttBBaaiittss ajándékcsomagot, TTíímmáárr BBaaiittss ajándékcso-magot és a Pontyvilág 1 éves elõfizetését sorsol-juk ki. Az elõzõ számunkban megjelent Szóvarázshelyes megfejtése: CCssóónnaakkbbóóll bbee lleehheett ccsseerrkkéésszznniiaa vvoonnuullóó hhaallrraajjookkaatt.. Nyerteseink: iiffjj.. MMaarrttoonn JJóózzsseeff5100 Jászberény, Fazekas u. 17. (nyereménye:TTíímmáárr BBaaiittss ajándékcsomag); KKoovvááccss AAttttiillaa 9941Õriszentpéter, Baksa Szer 51. (nyereménye:GGiiggaanntt BBaaiittss ajándékcsomag); RRóózzssaavvööllggyyiiZZoollttáánnnnéé 5720 Sarkad, Attila u. 5. (nyereménye:Pontyvilág magazin 1 éves elõfizetése).

KKééttbbeettûûsseekk::AM, BÉ, BI, CS, ED, EK, ÉL, LZ, MC, NI, OS, TI, VDHHáárroommbbeettûûsseekk::ATA, EME, ERÕ, ETA, ÉTA, FAY, GIS, LEI, LEL, OTI, ÓTA, ÕSI,SEN, TÁSNNééggyybbeettûûsseekk::ACSA, ALFA, ARAL, ASAM, BACH, ELÉR, ESIK, ESTE, HA-ZA, IBÉR, ISME, LAZA, LILI, MESE, RÁNT, RICK, RIGA, TATI,TELE, TLAN, TREK ÖÖttbbeettûûsseekk::ATALA, DÉNES, ITALO, LICSI, SZINTHHaattbbeettûûsseekk::ADOGAT, DESZKI, ELMEGY, GYIMÓT, HÁBORÚ, HOMORÚ,OTELLÓ, ÕSIDÕKHHééttbbeettûûsseekk::ALAKZAT, ANTENNA, CSÁRDÁS, DARABOL, INDIANA, NE-HEZENNNyyoollccbbeettûûsseekk::BALATONI, BOJLIKAT, ÍZESÍTIK, NEVEZETT

Pontyvilág48

Szóvarázs

� FFiinnoommsszzeerreelléékkkkeell ppoonnttyyrraa� PPoonnttyyoozzááss vvaaddvviizzeenn� TTáárrssaassáággii ééss MMééddiiaa HHoorrggáásszz KKuuppaa� FFoonnaattookk vviisseellkkeeddééssee aa vvíízzbbeenn� KKaappááss vvaann –– oollvvaassóóiinnkk ééllmméénnyyeeii

Októberi számunk tartalmából: