Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
PORTA LINGUA ndash 2014
Szaknyelvi regiszterek
eacutes hasznaacutelati sziacutenterek
cikkek tanulmaacutenyok
a hazai szaknyelvoktataacutesroacutel
eacutes ndashkutataacutesroacutel
2014
BUDAPEST
Szerkesztő
Dr Bocz Zsuzsanna
Lektorok
Dr KurtaacutenZsuzsa
Dr Sturcz Zoltaacuten
Stephen Patrick
Dr Troy B Wiwczaroski
Technikai munkataacuters
Kerteacutesz Edina
ISSN 1785-2420
Kiadja
Szaknyelvoktatoacutek eacutes ndashKutatoacutek Orszaacutegos Egyesuumllete
Budapest
2014
3
Tartalomjegyzeacutek
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK 5
ALBERT SAacuteNDOR MILYEN SEGIacuteTSEacuteGET ADHAT A FORDIacuteTAacuteS ELMEacuteLETE A SZAKFORDIacuteTOacuteKNAK 7
BORONKAI DOacuteRA A KONVERZAacuteCIOacuteELEMZEacuteS ALKALMAZAacuteSA AZ ORVOS-BETEG KOMMUNIKAacuteCIOacute
KUTATAacuteSAacuteBAN 17
KURTAacuteN ZSUZSA SZAKNYELVI REGISZTEREK EacuteS NYELVHASZNAacuteLATI SZIacuteNTEREK 35
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute SZAKFORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS 47
BETAacuteK PATRIacuteCIA KOumlZOumlSSEacuteGI TOLMAacuteCSOLAacuteS SZOCIAacuteLIS EacuteS HATOacuteSAacuteGI TOLMAacuteCSOLAacuteS 49
DEacuteVEacuteNYI MAacuteRTA AZ UumlZLETI TAacuteRGYALAacuteS SZOCIAacuteLPSZICHOLOacuteGIAI VONATKOZAacuteSAI 61
HRIVIacuteKOVAacute TATIANA DEVELOPING CULTURAL LITERACY THROUGH MULTIMODAL TEXTS 69
HRIVIacuteKOVAacute TATIANA MULTICULTURALISM AND EDUCATION 77
HUSZTI JUDIT ndash WEacuteBER KATALIN INTERKULTURAacuteLIS ORVOSI KOMMUNIKAacuteCIOacute EUROacutePAacuteBAN EGY
TANANYAGFEJLESZTEacuteS TANULSAacuteGAI 87
JAacuteMBOR EMŐKE SPANYOLORSZAacuteGI SZAKMAI GYAKORLAT NEacuteHAacuteNY EacuteV TAacuteVLATAacuteBOacuteL A BME-N
VEacuteGZETT HALLGATOacuteK TAPASZTALATAINAK TUumlKREacuteBEN 97
KERESZTES CSILLA KOumlZOumlLJ VAGY ELVESZEL PUBLIKAacuteLJUNK DE MELYIK NYELVENNYELVEKEN EacuteS
HOGYAN 109
LUKAacuteCS ANDRAacuteS A KULTURAacuteLIS SZOacuteTAacuteR JELLEMZŐI KEacuteT OLASZ KULTURAacuteLIS SZOacuteTAacuteRUNK ALAPJAacuteN
123
NEUMAYER DEacuteNES FIZIKA KOumlZLEMEacuteNYEK EGYKOR EacuteS MA 143
NEacuteMETH TIMEA-KAJOS ATTILA HOW TO DEVELOP THE INTERCULTURAL COMPETENCE OF
HUNGARIAN STUDENTS 155
NEacuteMETHOVAacute ILDIKOacute ETHICAL ISSUES IN INTERCULTURAL COMMUNICATION 165
SAacuteRVAacuteRI JUDIT DIFFERENT CULTURES DIFFERENT LEARNING STYLES AND STRATEGIES 175
SZIGETHI ANDRAacuteS IRODALMI HERMENEUTIKA ndash FORDIacuteTAacuteSHERMENEUTIKA ndash SZAKNYELV 187
VINCZE ANDRAacuteS RAISING CULTURAL SENSITIVITY AND THE AWARENESS OF DIFFICULTIES IN
TRANSLATION IN ESP CLASSES FOR TOURISM AND CATERING MAJORS 195
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA 203
B PAPP ESZTER ndash FOacuteRIS AacuteGOTA ndash BOumlLCSKEI ANDREA TERMINOGRAacuteFIAI MOacuteDSZEREK EacuteS ESZKOumlZOumlK
A TERMINOLOacuteGUSKEacutePZEacuteSBEN 205
BAKOacute ALEXANDRA VIVIEN TUDATOS TERMINOLOacuteGIAI VAacuteLASZTAacuteS VAGY ESETLEGES
SZOacuteHASZNAacuteLAT ndash EGEacuteSZSEacuteGTUDOMAacuteNYI HALLGATOacuteK REGISZTERHASZNAacuteLATAacuteNAK
VIZSGAacuteLATA 213
4
DOacuteSA ILDIKOacute A SZAacuteMVITELI MEacuteRLEG TERMINOLOacuteGIAI JELLEGZETESSEacuteGEI 229
GILIOLI ALESSANDRO GLI ANGLICISMI NEL LINGUAGGIO GIURIDICO ITALIANO 237
JAKUSNEacute HARNOS EacuteVA A TUDAacuteSSZERVEZŐDEacuteS FORMAacuteINAK SZEREPE A SZAKMAI
NYELVHASZNAacuteLATBAN 245
MOLNAacuteR ANNAMAacuteRIA ANGLICIZMUSOK A NEacuteMET ORVOSI SZAKNYELVBEN 255
SAacuteRVAacuteRI JUDIT AZ AGORA PROJEKT (NEMZETKOumlZI GYAKORNOKI PROGRAM SZAKFORDIacuteTOacute
KEacutePZEacuteSBEN REacuteSZTVEVŐ HALLGATOacuteK SZAacuteMAacuteRA) 263
STURCZ ZOLTAacuteN SZAKNYELV METAFORA ESZTEacuteTIKUM NYELVPEDAGOacuteGIA 269
VARGAacuteNEacute KISS KATALIN FIGURATIVE LANGUAGE IN BUSINESS ARTICLES 281
SZAKNYELVI TANTERV- EacuteS TANANYAGFEJLESZTEacuteS 295
BOCZ ZSUZSANNA A NYELVI TANTAacuteRGYAK TANANYAGHARMONIZAacuteCIOacuteJA A BUDAPESTI MŰSZAKI EacuteS
GAZDASAacuteGTUDOMAacuteNYI EGYETEMEN 297
HALAacuteSZ RENAacuteTA KOPPAacuteN AacuteGNES A MAGYAR ORVOSI KOMMUNIKATIacuteV SZAKNYELVI
KOMPETENCIA-FEJLESZTEacuteS LEHETŐSEacuteGEINEK VIZSGAacuteLATA A SZAKNYELVHASZNAacuteLATI
SZUumlKSEacuteGLETEK EacuteS A TANULAacuteSI SZITUAacuteCIOacute FELTEacuteRKEacutePEZEacuteSE ALAPJAacuteN 311
KAŠČAacuteKOVAacute EVA ICT IN ESP COURSES AND TEACHERSTUDENT ROLES 319
KRAacuteNICZ RITA ndash BORONKAI DOacuteRA ndash REacuteBEacuteK -NAGY GAacuteBOR KOacuteRHAacuteZPEDAGOacuteGUS TANOacuteRAacuteINAK
INTERAKCIOacuteS MINTAacuteZATA 327
MAacuteRTON EMESE INTERJUacuteKEacuteSZIacuteTEacuteS A SZAKNYELVOKTATAacuteSBAN 337
POacuteKAY MARIETTA NYELVI KOumlZVETIacuteTŐKEacuteSZSEacuteG FEJLESZTEacuteSE A SZAKNYELVI KEacutePZEacuteS REacuteSZEKEacuteNT 347
SAacuteRVAacuteRI JUDIT HALLGATOacuteK IDEGEN NYELVI IGEacuteNYEI EacuteS LEHETŐSEacuteGEI 357
VELJANOVSZKI DAVID - ZSUBRINSZKY ZSUZSANNA DEVELOPING A QUESTIONNAIRE ON SUMMARY
WRITING STRATEGIES 365
WIWCZAROSKI TROY BRIAN CLASSIFYING ENGLISH LANGUAGE NEGOTIATION SKILL LEVELS IN
EMPLOYEES 377
MEacuteREacuteS EacuteRTEacuteKELEacuteS 389
HEGEDŰS ANITA NYELVI KOumlZVETIacuteTŐKEacuteSZSEacuteG MEacuteREacuteSE ANGOL ORVOSI SZAKNYELVI VIZSGAacuteKON 391
LUKAacuteCSI ZOLTAacuteN A TESZTLEacutePEacuteSEK ISMEacuteTLEacuteSEacuteNEK JELENTŐSEacuteGE A SZAKNYELVI VIZSGAacuteK
EGYENEacuteRTEacuteKŰSIacuteTEacuteSEacuteBEN 397
SZAacuteNTOacuteNEacute CSONGOR ALEXANDRA - DR WARTA VILMOS TENTATIVENESS IN MEDICAL RESEARCH
ARTICLES AND CORRESPONDING POPULAR ARTICLES 407
ABSTRACTS 415
5
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
6
PORTA LINGUA - 2014
7
Albert Saacutendor
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Francia Nyelvi Tanszeacutek
Milyen segiacutetseacuteget adhat a fordiacutetaacutes elmeacutelete a
szakfordiacutetoacuteknak Ez a cikk ndash amely a XIII Nemzetkoumlzi SZOKOE Szaknyelvi Konferencia (Peacutecs
2013 november 22-23) plenaacuteris uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes iacuteraacutesos vaacuteltozata ndash arra
a keacuterdeacutesre proacutebaacutel vaacutelaszt adni milyen segiacutetseacuteget nyuacutejthat a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos
elmeacutelete a szaknyelvoktatoacutek eacutes -kutatoacutek szaacutemaacutera Olyan keacuterdeacuteseket tekint aacutet mint
az emberi fordiacutetaacutes eacutes geacutepi fordiacutetaacutes koumlzoumltti főbb kuumlloumlnbseacutegek a szakszoumlveg
speciaacutelis fordiacutetaacutesi neheacutezseacutegei a heacutetkoumlznapi szoacute eacutes a szakszoacute (szakkifejezeacutes) koumlzoumltti
kuumlloumlnbseacutegek a szakszoacute felismereacutese eacutes fordiacutetaacutesi lehetőseacutegei a pszicholoacutegiai-
pszichoanalitikus szakszoumlveg lexikai probleacutemaacutei stb
Kulcsszavak fordiacutetaacuteselmeacutelet szoumlvegfordiacutetaacutes emberi fordiacutetaacutesgeacutepi fordiacutetaacutes
szakszoumlveg heacutetkoumlznapi szoacute eacutes szakszoacute egy pszichoanalitikus szakkifejezeacutes fordiacutetaacutesi
lehetőseacutegei
Bevezető
Ez cikk annak az előadaacutesnak az iacuterott vaacuteltozata amely a XIII
SZOKOE Szaknyelvi Konferencia plenaacuteris uumlleacuteseacuten hangzott el
Peacutecsen 2013 november 22-eacuten Mivel nem vagyok szakfordiacutetoacute ndash
elsősorban a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos filozoacutefiai jellegű keacuterdeacutesei valamint a
teoretikus (elsősorban filozoacutefiai) diszkurzus fordiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos
keacuterdeacutesek eacuterdekelnek ndash csak neacutehaacuteny aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutest fogok
tenni arroacutel milyen segiacutetseacuteget adhat a fordiacutetaacutes elmeacutelete a
szakfordiacutetoacuteknak Mivel a szakfordiacutetaacutes legnagyobb neheacutezseacutegeacutet a
terminoloacutegia fordiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos keacuterdeacutesek jelentik egy
pszichoanalitikus (freudi) szakterminus kuumlloumlnboumlző nyelvű
fordiacutetaacutesainak elemzeacuteseacuten keresztuumll megproacutebaacutelom bemutatni a
szakkifejezeacutesek fordiacutetaacutesi lehetőseacutegeit is
Segiacutetheti-e a fordiacutetaacutes elmeacutelete a fordiacutetaacutesi gyakorlatot
Ki kell mondanunk hogy a fordiacutetaacutes aacuteltalaacutenos elmeacutelete koumlzvetlen
segiacutetseacuteget soha nem adhat a fordiacutetoacuteknak gyakorlati probleacutemaacuteik
megoldaacutesaacutehoz A fordiacutetaacuteselmeacutelet ugyanis nem valamifeacutele felsőbb
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
8
foacuterum amelyhez a fordiacutetoacute doumlnteacutesei helyesseacutegeacutet illetően
joacutevaacutehagyaacuteseacutert vagy tanaacutecseacutert fordulhat eacutes amely mindig pontosan
megmondja neki hogyan oldja meg a szoumlveg fordiacutetaacutesa koumlzben
felmeruumllt probleacutemaacutekat Ahogy 1991-ben a daacuteniai Helsingoumlrben
rendezett nemzetkoumlzi fordiacutetaacutestudomaacutenyi konferenciaacuten az egyik
reacutesztvevő talaacuteloacutean megfogalmazta a fordiacutetaacuteselmeacutelet abban segiacutetheti
a fordiacutetoacutekat hogy a helyes hangot helyesen uumlsseacutek le (a zongoraacuten)
Szoacute szerint ideacutezem bdquotranslation theory can help translators to hit the
right sound by the right wayrdquo
A fordiacutetaacutes elmeacutelete ndash amely filozoacutefiai beszeacutedmoacutedban eacutertekezik a
fordiacutetaacutes gyakorlataacuteroacutel ndash tehaacutet konkreacutet segiacutetseacuteget nem adhat csak
utakat moacutedokat fordiacutetaacutesi strateacutegiaacutekat adhat lehetőseacutegeket mutathat
meg szeacutelesiacutetheti a fordiacutetoacutek laacutetoacutekoumlreacutet bőviacutetheti technikai
arzenaacuteljukat raacuteiraacutenyiacutethatja a figyelmuumlket aacuteltaluk addig nem eacuterzeacutekelt
probleacutemaacutekra aacuternyaltabbaacute tehet bizonyos fogalmakat kategoacuteriaacutekat
(kezdve az olyan laacutetszoacutelag bdquoegyszerűrdquo keacuterdeacutesekkel hogy mi szaacutemiacutet
egy maacutesik mondat fordiacutetaacutesaacutenak ki doumlnti ezt el eacutes milyen kriteacuteriumok
alapjaacuten egeacuteszen az olyan aacutetfogoacute kategoacuteriaacutek aacuternyalaacutesaacuteig mint a
szoumlveghűseacuteg a pontossaacuteg az ekvivalencia a megfeleleacutes az
adekvaacutetsaacuteg stb)
Ugyanuacutegy fordiacutet-e a geacutep mint az ember
A szakszoumlvegek igen nagy reacuteszeacutet ma maacuter geacutep fordiacutetja A geacutep
meglehetősen joacute hataacutesfokkal keacutepes műszaki orvosi adminisztratiacutev
stb szoumlvegek fordiacutetaacutesaacutera viszont nem nagyon tud mit kezdeni
versekkel szeacutepirodalmi vagy filozoacutefiai szoumlvegekkel Eacuteppen ezeacutert ndash
vaacutellalva a tuacutelzott leegyszerűsiacuteteacutes veszeacutelyeacutet ndash talaacuten eacuterdemes
aacutettekintenuumlnk a legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket emberi eacutes geacutepi fordiacutetaacutes
koumlzoumltt
Abboacutel a filozoacutefiai jellegű keacuterdeacutesből eacuterdemes kiindulnunk hogy nem
is olyan koumlnnyű arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszolni milyen megfontolaacutesok
alapjaacuten tekintuumlnk egy mondatot egy maacutesik (maacutes nyelvű) mondat
vagy szoumlveg fordiacutetaacutesaacutenak Ki doumlnti ezt el eacutes milyen megfontolaacutesok
alapjaacuten Ez a probleacutemakoumlr rendkiacutevuumll bonyolult eacutes szerteaacutegazoacute ezeacutert
PORTA LINGUA - 2014
9
most csak egyetlen aspektusaacuteval foglalkozom A vaacutelasz a feltett
keacuterdeacutesre attoacutel is fuumlgg ki fordiacutetja le azt a bizonyos mondatot A geacutep
ugyanis teljesen maacutes moacutedon maacutes elvek szerint roumlviden maacuteshogy
fordiacutet mint az ember Neacutezzuumlnk meg egy nagyon egyszerű konkreacutet
peacuteldaacutet
Time flies like an arrow
Ez egy első olvasaacutesra is teljesen egyeacutertelmű angol mondat amelyet
magyarul nagyjaacuteboacutel uacutegy adhatnaacutenk vissza hogy
Az idő uacutegy repuumll mint a nyiacutelvessző Uacutegy szaacutell az idő akaacuter a
nyiacutelvessző stb
Egy koumlzepes teljesiacutetmeacutenyű szoumlvegszerkesztő program (reacutegebbi
neveacuten fordiacutetoacutegeacutep) azonban az alaacutebbi megoldaacutesokat is felkiacutenaacutelja
Az idő-legyek (= a legyek egy bizonyos fajtaacuteja alcsoportja)
szeretnek egy nyilat
Meacuterjuumlk a legyek sebesseacutegeacutet uacutegy ahogyan a nyiacutelvessző meacuteri a legyek
sebesseacutegeacutet
Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az ehhez hasonloacute bdquomegoldaacutesokrdquo meg sem
fordulnaacutenak az emberi fordiacutetoacute fejeacuteben Eacutepeszű magyar embernek
soha eszeacutebe sem jutna hogy a Leacutegy joacute mindhalaacutelig ciacutemű Moacutericz-
regeacuteny ciacutemeacuteben a leacutegy nemcsak a lenni ige felszoacuteliacutetoacute moacutedja lehet
hanem a rovar is Ennek elleneacutere nem sziacutevesen aacutelliacutetanaacutenk teljes
meggyőződeacutessel hogy a geacutep aacuteltal produkaacutelt fenti magyar mondatok
nem fordiacutetaacutesai az eredeti angol nyelvű mondatnak
Szinte lehetetlen mindig egyeacutertelműen eldoumlnteni hogy egy mondat
fordiacutetaacutesa geacutep vagy ember produktuma-e A You could be mine
mondat ilyeteacuten fordiacutetaacutesaacutet Te is lehetsz baacutenya a fentiek feacutenyeacuteben
inkaacutebb a geacutep megoldaacutesaacutenak veacutelneacutenk pedig egy egyetemi felveacuteteli
dolgozatban bukkant fel (szaacutemos hasonloacute taacutersaacuteval egyuumltt) a 80-as
eacutevekben Egy Antoine de Saint-Exupeacutery francia iacuteroacute eacutes piloacuteta eacuteleteacuteről
szoacuteloacute roumlvid szoumlvegnek Antoine vole volt a ciacuteme amit egy
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
10
gimnaacuteziumi tanuloacute az Antal lop magyar fordiacutetaacutessal adott vissza
ugyanis a voler homoniacutem ige lopni jelenteacuteseacutet hamarabb talaacutelta meg a
szoacutetaacuterban mint a repuumllni-t Mivel mondatroacutel mondatra haladt előre
a fordiacutetaacutest pedig a ciacutemmel kezdte nem is eacuterzeacutekelte a probleacutemaacutet A
90-es eacutevekben a Magyar Televiacutezioacuteban vetiacutetett Amour avec un grand
A ciacutemű filmsorozat ciacuteme a Sziacutenes RTV műsoruacutejsaacutegban heteken aacutet
Szerelem nagy A-val vaacuteltozatban szerepelt (a helyes Szerelem nagy
Sz-szel helyett) ezt is nagy valoacutesziacutenűseacuteggel ember fordiacutetotta iacutegy
A geacuteppel ellenteacutetben az ember mindig egy iraacutenyban fordiacutet eacutes ha az
aacuteltala produkaacutelt mondatot bdquovisszafordiacutetjukrdquo akkor az esetek
tuacutelnyomoacute reacuteszeacuteben nem pontosan ugyanazt a forraacutesnyelvi mondatot
kapjuk vissza Olykor meghoumlkkentően nagy a nyelvi taacutevolsaacuteg a
forraacutesnyelvi eacutes a ceacutelnyelvi mondat koumlzoumltt Balzac Elveszett illuacutezioacutek
ciacutemű regeacutenyeacutenek Benedek Marcell aacuteltal keacutesziacutetett magyar
műfordiacutetaacutesaacuteban peacuteldaacuteul egy ilyen mondatra bukkanunk
Az apja patikus volt ndash mondta Jacques ndash ő pedig antipatikus
Nem kell kuumlloumlnoumlsebb joacutestehetseacuteg ahhoz hogy megaacutellapiacutetsuk ez a
mondat az eredetiben egeacutesz biztosan nem iacutegy hangzott A patikus
ugyanis franciaacuteul pharmacien ami teljesen alkalmatlan hasonloacute
szoacutejaacuteteacutek gyaacutertaacutesaacutera az antipathique melleacutekneacutevvel Az eredeti
szoumlvegben az ideacutezett mondat helyeacuten az alaacutebbi hosszuacute mondatot
talaacuteljuk
Puisque le pegravere vendait des biscuits contre les vers il aurait ducirc en
faire manger agrave son fils
[lsquoMivel az apa beacutelfeacutereghajtoacute kekszet aacuterult valoacutesziacutenűleg megetette
vele a fiaacutetrsquo]
Persze nyelvi jaacuteteacutek ebben a mondatban is van (a homoniacutem francia
vers főneacutev nemcsak verset hanem kukacot feacuterget is jelent) annyit
megaacutellapiacutethatunk hogy meacuteg ha a magyar mondatot elfogadhatjuk is
a francia mondat fordiacutetaacutesaacutenak ndash baacuter ebben a keacuterdeacutesben erősen
megoszlanak a veacutelemeacutenyek ndash szinte nulla a valoacutesziacutenűseacutege annak
hogy ha a magyar mondatot visszafordiacutetjuk franciaacutera akkor a
PORTA LINGUA - 2014
11
visszafordiacutetaacutes eredmeacutenyekeacuteppen az eredeti Balzac-mondatot fogjuk
kapni
Azt is tudomaacutesul kell vennuumlnk ndash eacutes erről nemcsak a műfordiacutetoacutek de a
szakfordiacutetoacutek is gyakran hajlamosak megfeledkezni ndash hogy a fordiacutetaacutes
soraacuten a fordiacutetoacutenak nemcsak szavakat hanem nyelvrendszert is
vaacuteltania kell Mi aacuteltalaacuteban indoeuroacutepai struktuacuteraacutejuacute nyelvekből
fordiacutetunk finnugor struktuacuteraacutejuacute magyar anyanyelvuumlkre Ez azonban
olykor megneheziacuteti a fordiacutetoacute dolgaacutet Ezt az ismert graffitit peacuteldaacuteul
This is the first day of the rest of your life
a legtoumlbb indoeuroacutepai nyelvre szinte morfeacutema-szinten aacutet lehet
koacutedolni
Crsquoest le premier jour du reste de ta vie
Das ist der erste Tag vom Rest deines Lebens
Это первый день остатка твоей жизни stb
Magyarra is le lehet fordiacutetani szinte szoacute szerint nagyjaacuteboacutel iacutegy
Ez a nap eacuteleted maradeacutekaacutenak első napja
Ma van eacuteleted maradeacutekaacutenak kezdete stb
Meacutegis eacuterezzuumlk hogy ennek a mondatnak az igazaacuten szeacutep magyaros
fordiacutetaacutesa nem ezek koumlzuumll lenne valamelyik hanem uacutegy hangzana
hogy
Ma kezdődik eacuteleted haacutetraleacutevő reacutesze
Ebben a formaacuteban is talaacutelhatoacute a magyar graffiti-gyűjtemeacutenyekben
annak elleneacutere hogy az eredeti mondatban nem szerepel sem a ma
sem a kezdődik sem a haacutetraleacutevő sem a reacutesz szoacute
E neacutehaacuteny konkreacutet peacutelda utaacuten eacuterdemes oumlsszefoglalnunk a
legfontosabb kuumlloumlnbseacutegeket az emberi eacutes a geacutepi fordiacutetaacutes koumlzoumltt A
geacutep nyelvet fordiacutet (nem szoumlveget nem mondatot hanem izolaacutelt
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
12
nyelvi egyseacutegeket koacutedol aacutet egyik nyelvi rendszerből a maacutesikba
mindig ugyanuacutegy oda-vissza mindig vaacuteltozatlanul) az ember
viszont nem nyelvet hanem szoumlveget fordiacutet (fordiacutetaacutes előtt megeacuterti eacutes
eacutertelmezi a szoumlveget soha nem teljesen ugyanazt ugyanuacutegy fordiacutetja
teveacutekenyseacutege egyiraacutenyuacute) A geacutep oacuteriaacutesi előnye az emberrel szemben
az hogy nem faacuterad el eacutes hihetetlen gyors Az emberi fordiacutetaacutes
azonban nem nyelvek hanem szoumlvegek koumlzoumltt megy veacutegbe eacutes a
fordiacutetoacute csak akkor keacutepes sikeresen lefordiacutetani a szoumlveget ha
előzőleg megeacutertette eacutes eacutertelmezte Az emberi fordiacutetoacute eseteacuteben ezeacutert
mindig szaacutemiacutetaacutesba kell venni az uacuten bdquoemberi teacutenyezőtrdquo eacuteletkoraacutet
szemeacutelyiseacutegjegyeit megszerzett gyakorlataacutet asszociaacutecioacutes
kapcsolatainak kieacutepiacutetettseacutegeacutet idegpaacutelyaacuteinak teliacutetettseacutegeacutet
koncentraacuteloacutekeacutepesseacutegeacutet faacuteradtsaacutegi szintjeacutet stb
A szakszoumlveg fordiacutetaacutesi probleacutemaacutei
Az uacuten szakszoumlvegek ndash műszaki adminisztratiacutev jogi orvosi
pszichoanalitikus stb szoumlvegek ndash szoacutekeacuteszleteacutet egyfelől megszokott
bdquonormaacutelisrdquo heacutetkoumlznapi szavak (words) keacutepezik maacutesfelől
szakkifejezeacutesek (terms) Ez utoacutebbiak egy reacutesze megtalaacutelhatoacute a
kuumlloumlnboumlző egy- eacutes keacutetnyelvű szoacutetaacuterakban internetes eacutes egyeacuteb
adatbaacutezisokban eacutes ebben az esetben a fordiacutetoacute maga doumlnthet arroacutel
aacutetveszi-e ezt vagy azt a szakszoacutet vaacuteltozatlan formaacuteban vagy sem
Egy maacutesik reacuteszuumlk azonban semmifeacutele szoacutetaacuterban vagy adatbaacutezisban
sem talaacutelhatoacute meg a fordiacutetoacutenak meacutegis le kell fordiacutetania őket
ilyenkor sajaacutet nyelvi kreativitaacutesaacutera hagyatkozhat csupaacuten
A szakszoumlveg fordiacutetaacutesaacutenak szaacutemos szintaktikai lexikai stilaacuteris eacutes
egyeacuteb probleacutemaacutei vannak de itt most csak a lexikai jellegű
probleacutemaacutekkal tudunk foglalkozni Nem minden esetben lehet
egyeacutertelműen meghataacuterozni hogy egy szakszoumlvegben mi szaacutemiacutet
bdquoheacutetkoumlznapirdquo szoacutenak eacutes mi szakkifejezeacutes Bonyoliacutetja a dolgot hogy
egy szoumlvegnek baacutermely szava lehet az adott szoumlvegben terminus
technicus Talaacuten egyetlen a pszichoanaliacutezis szakszoacutekincseacuteből vett
peacutelda is elegendő lesz a jelenseacuteg megvilaacutegiacutetaacutesaacutera Sigmund Freud
1923-ban megjelent Das Ich und das Es műveacutenek ciacutemeacuteben szereplő
es (3 szemeacutelyű semleges nemű) neacutevmaacutes itt nyilvaacutenvaloacutean nem
PORTA LINGUA - 2014
13
egyszerű szoacute hanem szakszoacute Freud ndash azzal hogy nagy
kezdőbetűvel iacuterja ndash főnevet csinaacutel belőle De ettől a helyzet csak
meacuteg bonyolultabb lett Milyen ceacutelnyelvi megfelelő szerepeljen a
helyeacuten a magyar fordiacutetaacutesban Nincs koumlnnyű helyzetben az a fordiacutetoacute
aki ndash taacutejeacutekozoacutedni akarvaacuten erről a műről eacutes keresve az es
szakkifejezeacutes megfelelő ceacutelnyelvi ekvivalenseacutet ndash utaacutenaneacutez egy kicsit
a szakirodalomban Bőven fog talaacutelni az alaacutebbihoz hasonloacute
leiacuteraacutesokat
Ez a mű a lelki szerkezetnek a fejlődeacutestani eacutes dinamikai oumlsszefuumlggeacuteseknek
szemleacuteletes keacutepeacutet taacuterja fel az olvasoacute előtt Ebben a műben vaacutelik
nyilvaacutenvaloacutevaacute hogy magaacutenak az eacuten-nek is egy reacutesze tudattalan aminek
vizsgaacutelataacuteban jutott el itt Freud a lelki őstalajhoz a lelkinek a testivel
hataacuteros fundamentumaacutehoz Ezt a lelki őstalajt Freud Groddeck nyomaacuten Es-
nek nevezte el Freud toumlmoumlr sziacutenekben eacutes aacuternyalatokban gazdag nyelve
neheacutez feladat eleacute aacutelliacutetotta a fordiacutetoacutekat a legnagyobb szinte
megoldhatatlannak laacutetszoacute probleacutemaacutet az Es-nek minden tekintetben
megfelelő magyar kifejezeacutese okozta A magyar leacutelekelemző irodalom eddig
leginkaacutebb az bdquooumlsztoumln-eacutenrdquo neacutevvel kiacuteseacuterelte meg hogy az uacutej leacutelektani
fogalom eacutertelmeacutet megadja Az Es azonban eacuteppen eacuten-nek nem nevezhető
Az Es az ősi lelki amelyben sajaacutetos toumlrveacutenyek uralkodnak az eacuten pedig az
Es-ből lett uacutejabb szerzemeacuteny eacutes teljesen megvaacuteltozott tulajdonsaacutegaival
moacutedot talaacutelt hogy a kuumllvilaacuteggal koumlzvetlen kapcsolatba jusson Az Es
elsődleges jellegeacutevel mintegy szemben aacutell az eacuten-nel amin nem vaacuteltoztat az
sem hogy az eacuten-nek van egy az Es-be meruumllő tudattalan reacutesze
Ha ettől a szakszerű ismerteteacutestől elbizonytalanodik megneacutezheti
hogyan fordiacutetottaacutek le a ciacutemet a mű koraacutebbi magyar eacutes maacutes idegen
nyelvű fordiacutetoacutei
Holloacutes Istvaacuten eacutes Dukes Geacuteza 1923 (reprint kiadaacutes 1991) Az
ősvalami eacutes az eacuten
Erőss Ferenc 2003 Az eacuten eacutes az oumlsztoumln-eacuten
Jeacuterocircme Frossard (francia) Le Moi et le Ccedila
Joan Riviere (angol) The Ego and the Id
Ramoacuten Rey Ardid (spanyol) El yo y el ello
Cesare Musatti (olasz) LrsquoIo e lrsquoEs
Paulo Ceacutesar de Souza (portugaacutel) O Eu e o Isso (O Ego e O Id)
П Я Гальперин (orosz) Я и Oнo
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
14
Megaacutellapiacutethatjuk hogy azokban a nyelvekben amelyekben van
semleges nem eacutesvagy semleges nemű neacutevmaacutes a fordiacutetoacutek aacuteltalaacuteban
fel is hasznaacuteltaacutek a ciacutem fordiacutetaacutesaacutera (ld orosz spanyol eacutes francia
fordiacutetaacutes) eacutes a nyelv szintjeacuten ndash ahogyan a geacutep is tette volna ndash
egyszerűen aacutetkoacutedoltaacutek De laacutetunk maacutes megoldaacutesokat is Az angol
fordiacutetoacute peacuteldaacuteul nem az angol I eacutes It szemeacutelyes neacutevmaacutesokat
alkalmazta hanem a latin Ego-t eacutes Id-et Az olasz fordiacutetoacute megoldaacutesa
(Io eacutes Es) ebből a szempontboacutel felemaacutes a portugaacutel pedig megadta a
portugaacutel eacutes a latin nyelvű megfelelőket is A mi nyelvuumlnkben viszont
nincsenek grammatikai nemek iacutegy jobb hiacutejaacuten csak a meglehetősen
szerencseacutetlen az megoldaacutes joumlhetne szoacuteba (Az eacuten eacutes az az) Ezt a
lehetőseacuteget a szoacutetaacuter fel is tuumlnteti az es langue-szintű formaacutelis
megfelelői (szoacutejelenteacutesei) megtalaacutelhatoacutek a szoacutetaacuterban
Es = 1 (ő az) semleges szemeacutelyes neacutevmaacuteskeacutent
2 (az) aacutelliacutetmaacuteny neacutevszoacutei reacuteszekeacutent
3 (az) hataacuterozatlan aacuteltalaacutenos taacutergykeacutent
4 () szemeacutelytelen szerkezet alanyakeacutent
5 (az) formaacutelis alanykeacutent stb
A magyar fordiacutetoacutek azonban nem a szoacutetaacuter aacuteltal megadott jelenteacutest
hasznaacuteltaacutek fel hanem ndash nagyon helyesen ndash megproacutebaacuteltak raacutejoumlnni
megeacuterteni eacutes eacutertelmezni mit akart kifejezni Freud ezzel a semleges
nemű neacutevmaacutesboacutel gyaacutertott főneacutevvel majd ehhez keresteacutek meg a sajaacutet
interpretaacutecioacutejuk eredmeacutenyeacutet legjobban kifejezni keacutepes magyar
nyelvi megfelelőt Joacutel tudtaacutek hogy az es mint diszkurziacutev ekvivalens
(vagyis interpretaacutelt szoacutejelenteacutes) nincs eacutes nem is lehet benne a
keacutetnyelvű szoacutetaacuterban ezt nekik maguknak kell leacutetrehozniuk A
koraacutebbi ősvalami eacutes a keacutesőbbi oumlsztoumln-eacuten vaacuteltozatot iacutegy keacutet
kuumlloumlnboumlző fordiacutetoacutei eacutertelmezeacutes lexikalizaacutelt eredmeacutenyeacutenek
tekinthetjuumlk A fordiacutetoacute ndash ha egy neacutemet nyelvű szakszoumlvegben ezzel a
szakkifejezeacutessel talaacutelkozik ndash toumlbb lehetőseacuteg koumlzuumll is vaacutelaszthat
Vagy egyszerűen aacutetveszi a keacutet maacuter megleacutevő rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute
magyar megfelelő valamelyikeacutet (az ősvalamit vagy az oumlsztoumln-eacutent)
vagy ndash maacutes moacutedon eacutertelmezve ezt a freudi szakszoacutet ndash egy harmadik
magyar ceacutelnyelvi megfelelővel hozakodik elő persze valahol (elő-
vagy utoacuteszoacuteban laacutebjegyzetben stb) megindokolva az uacutej megfelelő
PORTA LINGUA - 2014
15
leacutetrehozaacutesaacutenak okait Ezeacutert nem lehet kizaacuterni hogy a mű esetleges
keacutesőbbi uacutejrafordiacutetaacutesaiban tovaacutebbi magyar fordiacutetaacutesjavaslatok is
felbukkanhatnak A fordiacutetoacute azonban ilyenkor hajlamos aacutetalakulni
kommentaacutetorraacute ezeacutert vigyaacuteznia kell hogy sajaacutet eacutertelmezeacuteseacutet ne
keacutenyszeriacutetse raacute a szoumlveg befogadoacutejaacutera A koumlvetendő moacutedszer az
ilyen esetekben az hogy ndash ha nem akarja megtartani a maacuter megleacutevő
szakszoacutet ndash a fordiacutetoacute javasol raacute egy uacutejat (ezt meg is indokolja) de
nyitva hagyja a lehetőseacuteget maacutesfajta eacutertelmezeacutes maacutesfajta lexikalizaacutelt
ceacutelnyelvi ekvivalens kialakiacutetaacutesa előtt Egyeduumll ez a moacutedszer vezethet
a veacuteguumll legjobbnak bizonyuloacute ceacutelnyelvi megfelelő aacuteltalaacutenos szeacuteles
koumlrű elfogadaacutesaacutehoz eacutes ndash adott esetben ndash a magyar pszicholoacutegiai-
pszichoanalitikai terminoloacutegia eacutes szaknyelv megszilaacuterdulaacutesaacutehoz
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
16
PORTA LINGUA - 2014
17
Boronkai Doacutera
Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Illyeacutes Gyula Kar
A konverzaacutecioacuteelemzeacutes alkalmazaacutesa az orvos-beteg
kommunikaacutecioacute kutataacutesaacuteban A gyoacutegyiacutetaacutesban alapvető fontossaacuteguacute az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti kommunikaacutecioacute
amelynek hateacutekonysaacutega a gyoacutegyulaacutes folyamataacutet is nagyban meghataacuterozza A
tanulmaacuteny bemutatja az orvos-beteg kapcsolat főbb modelljeit majd az ehhez
kapcsolhatoacute moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes bemutataacutesaacutera vaacutellalkozik
Olyan nemzetkoumlzi eacutes hazai kutataacutesi teruumlleteket ismertet amelyek az orvos-beteg
kommunikaacutecioacute vizsgaacutelataacuteban a konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesi
lehetőseacutegeire hoznak peacuteldaacutekat (pl az orvos-beteg konzultaacutecioacute nyitaacutesaacutenak eacutes
zaacuteraacutesaacutenak a taacutersalgaacutesok szekvenciaacutelis rendezettseacutegeacutenek eacutes a beszeacutelővaacuteltaacutesok
mechanizmusaacutenak tanulmaacutenyozaacutesa) Ceacutelja a koraacutebbi maacutes teruumlletekre iraacutenyuloacute
konverzaacutecioacuteelemző kutataacutesokboacutel kiindulva annak bemutataacutesa hogy a moacutedszer
milyen moacutedon eacutes formaacuteban alkalmazhatoacute eredmeacutenyesen az orvos-beteg
kommunikaacutecioacute tanulmaacutenyozaacutesaacuteban
Kulcsszavak orvos-beteg konzultaacutecioacute paternalisztikus modell fogyasztoacutei modell
koumlzoumls doumlnteacutes modellje konverzaacutecioacuteelemzeacutes interakcioacute-elemzeacutes forduloacute
belebonyoloacutedaacutesi eacutes kihaacutetraacutelaacutesi strateacutegiaacutek szekvenciaacutelis rendezettseacuteg a
beszeacutelővaacuteltaacutes mechanizmusa
Bevezeteacutes
A gyoacutegyiacutetaacutesban alapvető fontossaacuteguacute az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti
kommunikaacutecioacute amelynek hateacutekonysaacutega a gyoacutegyulaacutes folyamataacutet is
nagyban meghataacuterozza Az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti viszony az
elmuacutelt eacutevtizedekben jelentős vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll A tudaacutes eacutes
presztiacutezs alapuacute hierarchia helyett egyre inkaacutebb a betegkoumlzpontuacute
gyoacutegyiacutetaacutes eacutes a partneri kapcsolat kialakulaacutesa figyelhető meg mivel a
legtoumlbb orvosi gyakorlatban a gyoacutegyiacutetaacutes eacutes annak eredmeacutenyesseacutege
alapvetően a verbaacutelis kommunikaacutecioacuten nyugszik Jaspars eacutes
munkataacutersai arroacutel keacuterdeztek meg betegeket hogy mi befolyaacutesolja
leginkaacutebb az orvosokkal valoacute eleacutegedettseacuteguumlket A vaacutelaszokboacutel az
tűnt ki hogy a kapcsolati teacutenyezőknek elsoumlprő jelentőseacutege van A
megemliacutetett teacutenyezők 72-a pszicholoacutegiai vagy kapcsolati jellegű
volt miacuteg oumlsszesen a maradeacutek 28 volt kapcsolatban technikai
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
18
reacuteszletekkel a szűkebb eacutertelemben vett orvoslaacutessal (Jaspars et al
1983)
A tanulmaacuteny elsőkeacutent a vonatkozoacute elmeacuteleti haacutetteacuter
feltaacuteraacutesaacuteval az orvos-beteg kapcsolat főbb modelljeit vaacutezolja fel
majd az ehhez kapcsolhatoacute moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes
bemutataacutesaacutera vaacutellalkozik Ezt koumlvetően olyan nemzetkoumlzi eacutes hazai
kutataacutesi teruumlleteket ismertet amelyek az orvos-beteg kommunikaacutecioacute
vizsgaacutelataacuteban a konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesi
lehetőseacutegeire hoznak peacuteldaacutekat A tanulmaacuteny ceacutelja tehaacutet nem egy
konkreacutet empirikus kutataacutes leiacuteraacutesa eacutes eredmeacutenyeinek felvaacutezolaacutesa
hanem a koraacutebbi maacutes teruumlletekre iraacutenyuloacute konverzaacutecioacuteelemző
kutataacutesokboacutel (Boronkai 2009) kiindulva annak bemutataacutesa hogy a
moacutedszer milyen moacutedon eacutes formaacuteban alkalmazhatoacute eredmeacutenyesen az
orvos-beteg kommunikaacutecioacute tanulmaacutenyozaacutesaacuteban
Elmeacuteleti haacutetteacuter az orvos eacutes a beteg koumlzoumltti kapcsolat modelljei
Az elmuacutelt eacutevtizedekben szaacutemos pszicholoacutegiai orvosi eacutes nyelveacuteszeti
munka aacutelliacutetotta kutataacutesaacutenak koumlzeacuteppontjaacuteba az orvos eacutes a beteg
koumlzoumltti viszonyt eacutes annak vaacuteltozaacutesaacutet A kutataacutesok azt mutatjaacutek hogy
a gyoacutegyiacutetoacute kapcsolat jellege eacutes a kezeleacutes soraacuten alkalmazott
kommunikaacutecioacutes stiacutelus jelentősen befolyaacutesolja a teraacutepia hataacutesossaacutegaacutet
eacutes eredmeacutenyeacutet Az erre vonatkozoacute empirikus felmeacutereacutesek maacuter az
1960-as eacutevektől kezdve megjelennek a nemzetkoumlzi eacutes a hazai
szakirodalomban (pl LennardndashBernstein 1960 HidasndashBuda 1968
Harmatta 1975) A korai empirikus kutataacutesok mellett megszuumlletnek
az orvos-beteg kommunikaacutecioacutet leiacuteroacute modellek is amelyek
kuumlloumlnboumlző szempontok szerint iacuterjaacutek le a folyamatot A sokfeacutele
modell koumlzoumls pontjainak egyesiacuteteacuteseacutevel joumltt leacutetre 1999-ben a
Kalamazoo-egyezmeacuteny (Joacutezsa 2011 82ndash83) amely heacutet fő
kommunikaacutecioacutes leacutepcsőfokban foglalja oumlssze az orvos-beteg
interakcioacute szakaszait kapcsolateacutepiacuteteacutes a beszeacutelgeteacutes megkezdeacutese
informaacutecioacutegyűjteacutes a beteg neacutezőpontjaacutenak a megeacuterteacutese az
informaacutecioacute megosztaacutesa koumlzoumls megegyezeacutes a panaszokkal eacutes a
kezeleacutesi tervvel kapcsolatban a beszeacutelgeteacutes befejezeacutese
A vonatkozoacute szakirodalom haacuterom alapvető doumlnteacuteshozatali
tiacutepust kuumlloumlniacutet el amelyek az orvosi kommunikaacutecioacute stiacutelusaacuteval is
PORTA LINGUA - 2014
19
szoros oumlsszefuumlggeacutest mutatnak (Klemperer 2005) A paternalisztikus
modell eseteacuteben a kontroll az orvos kezeacuteben van az orvos
foumlleacuterendelt a beteg alaacuterendelt helyzetű a beszeacutelgeteacutest az orvos
iraacutenyiacutetja a beteg csak korlaacutetozottan jut hozzaacute az informaacutecioacutekhoz s
veacuteguumll a doumlnteacuteseket is az orvos hozza meg A kutataacutesok alapjaacuten a
paternalisztikus stiacutelus alkalmazaacutesa gyakran fokozza a diagnosztikai
teacutevedeacutesek lehetőseacutegeacutet eacutes rontja a betegek egyuumlttműkoumldeacutesi keacuteszseacutegeacutet
is (Pilling 2008) A fogyasztoacutei (informatiacutev) modell alkalmazaacutesakor
az előző helyzet fordiacutetottja jelenik meg a kontroll a beteg kezeacuteben
van a beteg elvaacuteraacutesokat fogalmaz meg az orvos teveacutekenyseacutegeacutevel
kapcsolatban az orvos szaktudaacutesaacutet kiacutenaacutelja fel a betegnek teljesiacuteti
elvaacuteraacutesait A harmadik modellben a koumllcsoumlnoumlsseacuteg (koumlzoumls doumlnteacutes)
modelljeacuteben (SDM Shared Decision Making) az orvos eacutes a beteg
egyaraacutent kontrollt gyakorol a helyzet foumlloumltt az orvos a beteg
elvaacuteraacutesait sajaacutet szaktudaacutesaacutenak keretei koumlzeacute helyezi a beteg szeacuteles
koumlrű eacutes eacuterthető informaacutecioacutekat kap orvosaacutetoacutel a beteg aktiacutev
reacutesztvevője sajaacutet kezeleacuteseacutenek Klemperer (2005) szerint a
paternalista illetve az informatiacutev modellt keveacutes beteg igeacutenyli
toumlbbseacuteguumlk arra vaacutegyik hogy megfelelő informaacutecioacutekkal ellaacutetva az
orvos bevonja őt a doumlnteacutesi folyamatba A nemzetkoumlzi kutataacutesi
eredmeacutenyek szerint ez a modell segiacuteti elő leginkaacutebb a megfelelő
diagnoacutezisalkotaacutest eacutes az eredmeacutenyes kezeleacutest ezeacutert a legtoumlbb orvos-
beteg kapcsolatban ennek a modellnek az alkalmazaacutesa ajaacutenlhatoacute
(Pilling 2008) Egy hazai koumlzel 400 adatkoumlzlőre kiterjedő nem
reprezentatiacutev felmeacutereacutes eredmeacutenyei szerint azonban a magyar betegek
koumlreacuteben napjainkban is a paternalista stiacutelus a legelfogadottabb eacutes a
legneacutepszerűbb A keacuterdőiacuteves felmeacutereacutesben kapott vaacutelaszok koumlzel 60
szaacutezaleacuteka a paternalista kommunikaacutecioacute leiacuteraacutesaacutet reacuteszesiacutetette előnyben
szemben az informatiacutev stiacutelussal vagy a koumlzoumls doumlnteacuteshozatallal
(MaacutelovicsndashVajdandashKuba 2009)
A hazai eredmeacutenyek elleneacutere a gyoacutegyiacutetoacute kapcsolat
modelljeiben megfigyelhető az a vaacuteltozaacutes amely az orvos eacutes a beteg
viszonyaacutet sokaacuteig uraloacute autoriter viszony helyett egyre nagyobb
hangsuacutelyt helyez az egyuumlttműkoumldő partneri kapcsolatra (Stewart
2003 HeritagendashMaynard 2006b CsabaindashCsoumlrszndashSzili 2009) Ebből
az is koumlvetkezik hogy fokozatosan csoumlkken a tudaacutes alapuacute hierarchia
eacutes a beteg nagyobb meacuterteacutekben bevonoacutedik a gyoacutegyiacutetaacutes eacutes gyoacutegyulaacutes
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
20
folyamataacuteba A taacutejeacutekoztataacutes moacutedja a koumlzoumls doumlnteacuteshozatal vagy
eacuteppen ellenkezőleg ezek hiaacutenya alapvetően az orvos eacutes a paacuteciens
koumlzoumltti interakcioacuteban valoacutesul meg A fentiek alapjaacuten elmondhatoacute
hogy az orvos eacutes a beteg kapcsolataacuteban valamint a beteg gyoacutegyulaacutesi
folyamataacuteban a felek koumlzoumltti kommunikaacutecioacute kiemelkedő
jelentőseacuteggel biacuter ezeacutert kutataacutesaacuteban a koraacutebbi teacutemaacutek eacutes moacutedszerek
mellett uacutejabb elsősorban empirikus adatokra taacutemaszkodoacute
vizsgaacutelatok is szuumlkseacutegesek A koraacutebbi kutataacutesok toumlbbseacutege elsősorban
a fenti modellek kommunikaacutecioacutes jellemzőinek vizsgaacutelataacutet helyezte a
koumlzeacuteppontba leiacuterta az orvosi interjuacute szakaszait eacutes
szabaacutelyszerűseacutegeit eacutes az empirikus vizsgaacutelatokban kuumlloumlnoumls
figyelmet fordiacutetott a kommunikaacutecioacutes hibaacutek feltaacuteraacutesaacutera (pl
feacutelbeszakiacutetaacutes az első panasz tuacuteleacuterteacutekeleacutese a nyitaacutes eacutes zaacuteraacutes
probleacutemaacutei keacuterdezeacutestechnikai hibaacutek stb) Ezek a kutataacutesok
kiemelkedő jelentőseacuteggel biacuternak az orvosi kommunikaacutecioacute
hateacutekonysaacutegaacutenak fokozaacutesa szempontjaacuteboacutel ami pedig jelentős
meacuterteacutekben segiacuteti a betegek gyoacutegyulaacutesaacutet is E hateacutekonysaacuteg
fokozaacutesaacutehoz a funkcionaacutelis-kognitiacutev szemleacuteletű konverzaacutecioacuteelemzeacutes
azzal jaacuterulhat hozzaacute hogy az eddigi vizsgaacutelatokhoz keacutepest olyan uacutej
szempontok bevonaacutesaacuteval gazdagiacutethatja az orvos-beteg interakcioacutek
elemzeacutesi eredmeacutenyeit mint az interakcioacutek szekvenciaacutelis
rendezettseacutegeacutenek bemutataacutesa a beszeacutedleacutepeacutesek szerkezeti
jellemzőinek feltaacuteraacutesa a beszeacutelővaacuteltaacutesi strateacutegiaacutek leiacuteraacutesa vagy az
aacutetfedeacutesek egyuumlttbeszeacuteleacutesek tiacutepusainak eacutes funkcioacuteinak feltaacuteraacutesa A
fenti interakcioacutes jellemzők ismerete uacutejabb eszkoumlz lehet az orvos-
beteg kommunikaacutecioacute hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacuteseacuteben eacutes elősegiacutetheti a
gyoacutegyulaacutesi folyamatokat is
Moacutedszertani keret a konverzaacutecioacuteelemzeacutes
A tudomaacutenyaacuteg legfontosabb előzmeacutenye a szocioloacutegiaacuteboacutel eredő eacutes
Harold Garfinkel (1967 1972) neveacutehez fűződő etnometodoloacutegia
tudomaacutenya amely a gyakorlati gondolkodaacutes heacutetkoumlznapi moacutedszereit
kutatja A beszeacutedbe elegyedeacutes a beszeacutelővaacuteltaacutes a beszeacutedlezaacuteraacutes
strateacutegiaacuteit tanulmaacutenyozva arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut hogy a
beszeacutelgeteacutesek ceacutelja a valoacutesaacuteg leacutetrehozaacutesa eacutes fenntartaacutesa vagyis nem
a szociaacutelis koumlrnyezet hataacuterozza meg mindennapi cselekedeteinket
PORTA LINGUA - 2014
21
hanem azok aacuteltal alakul ki a minket koumlruumllvevő szociaacutelis vilaacuteg Tehaacutet
a szociaacutelis rend előfelteacutetele a sikeres kommunikaacutecioacute Az
etnometodoloacutegia egyik altudomaacutenyakeacutent alakult ki a heacutetkoumlznapi
beszeacuted rendezettseacutegeacutenek a beszeacutelgetőpartnerek viselkedeacutesi
reagaacutelaacutesi moacutedszereinek vizsgaacutelataacutera specializaacuteloacutedoacute etnometodoloacutegiai
konverzaacutecioacuteelemzeacutes (conversation analysis) amely a keacutesőbbiekben
tovaacutebbi reacuteszteruumlletek kutataacutesaacutera szakosodoacute iraacutenyzatokra bomlott
Az etnometodoloacutegiai konverzaacutecioacuteelemzeacutesből kifejlődő
nyelveacuteszeti konverzaacutecioacuteelemzeacutes (Ivaacutenyi 2001 Have P ten 2005
HutchbyndashWooffitt 2006 Boronkai 2009) keacutepviselői a beszeacutelt
nyelvi taacutersalgaacutesoknak paacuterbeszeacutedeknek sajaacutetos toumlrveacutenyszerűseacutegeket
tulajdoniacutetanak amelyek nem a nyelv hanem a beszeacutelgeteacutes
szerkezeti mechanizmusaiboacutel erednek ezeacutert felfogaacutesukban a
taacutersalgaacutesok sajaacutetos vizsgaacutelati moacutedszereket igeacutenyelnek A kutataacutesok
taacutergya aacuteltalaacuteban a termeacuteszetes koumlzegben zajloacute spontaacuten heacutetkoumlznapi
kommunikaacutecioacute amelyet a kutatoacutek magnetofonszalagra vagy
diktafonra roumlgziacutetenek eacutes transzkripcioacute uacutetjaacuten (Jefferson 1972) nyelvi
elemzeacutesre alkalmassaacute tesznek A transzkripcioacute funkcioacuteja hogy a
lejegyzeacutes soraacuten a szoumlveg ne vesziacutetse el szupraszegmentaacutelis elemeit a
beszeacuted tempoacutejaacutet a szuumlnetek hosszaacutet eacutes helyeacutet a hangsuacutely eacutes hangerő
jellemzőit az intonaacutecioacutet a beleacutegzeacutes eacutes a kileacutegzeacutes megjeleniacuteteacuteseacutet
Ezek a teacutenyezők jelentősen befolyaacutesoljaacutek a taacutersalgaacutes szerkezeteacutet eacutes a
szoumlvegreacuteszek jelenteacuteseacutet is A transzkripcioacute a felveacutetelek aacutetiacuteraacutesakor
arra toumlrekszik hogy a beszeacutelgeteacutes valoacutedi folyamataacutet tartalmaacutet eacutes a
lehető legpontosabb realizaacutecioacutes formaacutejaacutet is megtartsa Ennek
eacuterdekeacuteben olyan kuumlloumlnleges jeleket hasznaacutel amelyek a
megnyilatkozaacutes moacutedjaacutet a hangkeacutepzeacutes jellemzőit a beszeacuted
hangsuacutelyaacutet hangerejeacutet tempoacutejaacutet az intonaacutecioacute intenzitaacutesaacutet
emelkedeacuteseacutet eacutes ereszkedeacuteseacutet a kuumlloumlnboumlző zavarokat
megszakiacutetaacutesokat a beleacutegzeacutest eacutes kileacutegzeacutest is jeloumlli de az iacuteraacutesnaacutel
szokaacutesos koumlzpontozaacutesi jegyeket aacuteltalaacuteban nem alkalmazza A
transzkripcioacuteban fel szoktaacutek tuumlntetni a felveacutetel helyeacutet eacutes idejeacutet is A
taacutersalgaacutesok teacutemaacuteja igen vaacuteltozatos a rendőri kihallgataacutesoktoacutel kezdve
a tanoacuterai kommunikaacutecioacuten eacutes a csalaacutedi taacutersalgaacutesokon keresztuumll az
aacutellaacutesinterjuacutek vagy az orvos-beteg esetleg teraacutepiaacutes beszeacutelgeteacutesek is
keacutepezhetik a vizsgaacutelat taacutergyaacutet Miacuteg az előző elsősorban
antropoloacutegiai eacutes szocioloacutegiai indiacutettataacutesuacute iraacutenyzatok azt vizsgaacuteltaacutek
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
22
hogy a taacutersalgaacutesok reacutesztvevői hogyan viselkednek a kommunikaacutecioacute
soraacuten a konverzaacutecioacuteelemzeacutes inkaacutebb arra helyezi a hangsuacutelyt hogy
mit mondanak eacutes azt milyen szabaacutelyszerűseacutegek alkalmazaacutesaacuteval
teszik A szabaacutelyok vizsgaacutelata soraacuten a kutataacutesok feltaacutertaacutek azokat az
univerzaacutelis tulajdonsaacutegokat amelyek minden beszeacutelgeteacutes jellemző
vonaacutesaikeacutent megjelennek (Deppermann 1999 712)
A beszeacutelgeteacutesek a partnerek aktiacutev alkotoacute teveacutekenyseacutege
soraacuten keletkeznek annak eredmeacutenyei
Olyan időben zajloacute esemeacutenyek melyek a partnerek
aktivitaacutesaacutenak egymaacutesutaacutenisaacutegaacuteban joumlnnek leacutetre
A felek interaktiacutev teveacutekenyseacutegeacutenek eredmeacutenyei
A partnerek tipikus kulturaacutelisan elfogadott moacutedszereket
hasznaacutelnak a beszeacutelgeteacutes szervezeacuteseacuteben
A beszeacutelgeteacutes egyeacuteni eacutes koumlzoumls ceacutelokat koumlvet s ezek
eleacutereacuteseacutehez probleacutemaacutekat old meg
A konverzaacutecioacuteelemzeacutes keacutepviselői tehaacutet a beszeacutelgeteacutest olyan
folyamat eredmeacutenyekeacutent kialakuloacute entitaacutesnak tekintik amely a felek
interakcioacutejaacuteban leacutepeacutesről leacutepeacutesre joumln leacutetre Ehhez szuumlkseacuteg van a
beszeacutelgetőpartnerek egyuumlttműkoumldeacutesi szaacutendeacutekaacutera a szemeacutelybeli
valamint a teacuter- eacutes időbeli vonatkozaacutesok koumlzoumls ismereteacutere eacutes a
beszeacutelgeteacutes időbeli sorrendjeacutenek megszervezeacuteseacutere Az iacutegy leacutetrejoumlvő
dialoacutegusok egy nyelvi interakcioacutes folyamat elvei eacutes szabaacutelyai szerint
eacutepuumllnek fel ennek megfelelően fő jellemzőik amelyek az iacuterott
szoumlvegektől megkuumlloumlnboumlztetik őket a koumlvetkezők
Szorosan koumltődnek a beszeacutelővaacuteltaacutes egyseacutegeihez a
beszeacutedleacutepeacutesekhez
Soha nem leacutepnek fel elkuumlloumlnuumllten csak a mindenkori
helyzet aacuteltal meghataacuterozott kontextusokban leacutetrejoumlttuumlket
nagymeacuterteacutekben meghataacuterozzaacutek a megelőző
nyilatkozatok maguk pedig a szekvenciaacutelis implikaacutecioacute
reacuteveacuten a koumlvetkező nyilatkozatokat keacutesziacutetik elő
A mindenkori befogadoacutehoz s annak igeacutenyeihez
szabottak
Tele vannak bdquohibaacutekkalrdquoeacutes javiacutetaacutesokkal
PORTA LINGUA - 2014
23
Csak bennuumlk jelennek meg a verbalizaacutecioacutes folyamat
bizonyos ismertetőjegyei valamint egyes partikulaacutek eacutes
keacuterdeacutestiacutepusok (Ivaacutenyi 2001)
A taacutersalgaacuteselemző vizsgaacutelatok aacuteltalaacuteban a beszeacutelgeteacutesek globaacutelis eacutes
lokaacutelis struktuacuteraacutejaacutenak elemzeacuteseacutere iraacutenyulnak A globaacutelis
struktuacuteraacuteban a belebonyoloacutedaacutesi eacutes kihaacutetraacutelaacutesi strateacutegiaacutekat a lokaacutelis
szerkezetben pedig főkeacutent a fenti szempontok koumlzoumltt is szereplő
beszeacutelővaacuteltaacutes mechanizmusaacutet a szekvenciaacutelis rendezettseacuteget eacutes a
hibajaviacutetaacutesok diskurzusszervező szerepeacutet vizsgaacuteljaacutek A legtoumlbb
konverzaacutecioacuteelemzeacutes ez utoacutebbi haacuterom a beszeacutelt nyelvi dialoacutegusokat
az iacuterott szoumlvegektől megkuumlloumlnboumlztető sajaacutetossaacuteg vizsgaacutelataacutera
iraacutenyul
Fontos megjegyezni hogy a konverzaacutecioacuteelemzeacutes kutataacutesi
gyakorlataacuteban haacuterom markaacutens iraacutenyzatot kuumlloumlniacutethetuumlnk el A
klasszikus konverzaacutecioacuteelemzeacutes a beszeacutelgeteacutesek felsziacuteni struktuacuteraacutejaacutet
vizsgaacutelja s az abban megjelenő toumlrveacutenyszerűseacutegek leiacuteraacutesaacutera
toumlrekszik A nemzetkoumlzi szakirodalomban szaacutemos ilyen elemzeacutest
talaacutelunk melyek kuumlloumlnboumlző kommunikaacutecioacutes kontextusokban pl
taniacutetaacutesi oacuteraacutekon (GriffinndashMehan 1981) vizsgaacuteljaacutek az interakcioacutek
szerkezeteacutet A hazai kutataacutesi gyakorlatban a moacutedszer igen szeacuteles
koumlrű alkalmazaacutesa figyelhető meg A gender-kutataacutesok sziacutevesen
hasznaacuteljaacutek a taacutersadalmi nemek eacutes a nyelvhasznaacutelat oumlsszefuumlggeacuteseinek
feltaacuteraacutesaacutera kuumlloumlnboumlző korpuszokon peacuteldaacuteul filmek szoumlvegeinek
elemzeacuteseacuteben (Szamosi 2007) de gyakori a moacutedszer alkalmazaacutesa
olyan pszicholingvisztikai keacuterdeacutesek mint a szoacutekereső folyamatok a
szoacutekincshiaacuteny vagy a bdquonyelvemen van jelenseacutegrdquo empirikus
tanulmaacutenyozaacutesaacuteban is (Ivaacutenyi 2000 2002) A
konverzaacutecioacuteelemzeacutesben keacutesőbb kialakult beszeacutedretorikai1
vizsgaacutelatok maacuter arra iraacutenyultak hogy a kommunikaacuteloacute felek hogyan
hasznaacuteljaacutek fel a beszeacutelgeteacutest strukturaacuteloacute elemeket ceacuteljaik eleacutereacuteseacuteben
Az ilyen kutataacutesok leginkaacutebb az egyenlőtlen poziacutecioacuteban leacutevő felek
kommunikaacutecioacutejaacutera iraacutenyulnak iacutegy elsősorban a jogi nyelvhasznaacutelat
jellegzetesseacutegeit kutatjaacutek Ide sorolhatoacute a konfliktusorientaacutelt jogi
1 Beszeacutedretorika a klasszikus retorika eacutes az interakcioacuteelmeacutelet eredmeacutenyeit oumltvoumlző
tudomaacutenyaacuteg amely uacutej elemzeacutesi szempontok kereseacuteseacutere toumlrekszik (Kallmeyer
1996 7-19)
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
24
nyelvhasznaacutelat vizsgaacutelata eacutes a taacutersadalmi poziacutecionaacutelaacutes kutataacutesa
(Sajgaacutel 2006) vagy az uumlgyeacuteszseacutegi kihallgataacutesok nyelveacuteszeti eacutes
stilisztikai elemzeacutese (Haacutemori 2006) Napjaink uacutejabb vizsgaacutelatai
pedig maacuter arra keresik a vaacutelaszt hogyan hasznaacutelhatoacute fel a
konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszere bizonyos taacutersadalmi reacutetegek vagy
csoportok kommunikaacutecioacutes stiacutelusaacutenak tanulmaacutenyozaacutesaacuteban eacutes
leiacuteraacutesaacuteban
A konverzaacutecioacuteelemzeacutes alkalmazaacutesi lehetőseacutegei az orvos-beteg
kommunikaacutecioacute kutataacutesaacuteban
A konverzaacutecioacuteelemzeacutes fenti iraacutenyzatai koumlzuumll az orvos-beteg
kommunikaacutecioacute kutataacutesaacuteban a klasszikus interakcioacute-elemzeacutesi
moacutedszerek hasznaacutelata mutatkozik eredmeacutenyesnek A nemzetkoumlzi
szakirodalomban maacuter a rsquo80-as eacutevek koumlzepeacutetől kezdve jelen vannak
azok az empirikus kutataacutesok amelyek az orvos-beteg
kommunikaacutecioacutet a konverzaacutecioacuteelemzeacutes eszkoumlzeivel vizsgaacuteljaacutek
(Frankel 1983 1985 Heath 1982 1986 West 1983) A kutataacutesok
elsősorban az alapvető eacutes aacuteltalaacutenos orvosi ellaacutetaacutesok koumlreacuteben folytak
(HeritagendashMaynard 2006a MaynardndashHeritage 2005) de az
egeacuteszseacuteguumlgy olyan speciaacutelis teruumlleteire is kiterjedtek mint a
suumlrgősseacutegi ellaacutetaacutes (Mondada 2003 Koschmann et al 2005) vagy az
AIDS-betegek vizsgaacutelata (Peraumlkylauml 1995 Silverman 1997)
A vonatkozoacute hazai szakirodalomban szaacutemos olyan
vizsgaacutelatot talaacutelunk amely a konverzaacutecioacuteelemzeacutes valamely
szempontjaacutet is alkalmazza egy komplex kutataacutes reacuteszekeacutent
Napjainkban pedig egyre nő az olyan kutataacutesok szaacutema amelyek a
konverzaacutecioacuteelemzeacutest aacutetfogoacute moacutedszertani keretkeacutent alkalmazzaacutek a
csalaacutedorvosi vagy koacuterhaacutezi kommunikaacutecioacute kutataacutesaacuteban
A belebonyoloacutedaacutesi eacutes kihaacutetraacutelaacutesi strateacutegiaacutek
A konverzaacutecioacuteelemzeacutes egyik kiemelt kutataacutesi teruumllete a
szemeacutelykoumlzi kommunikaacutecioacute első leacutepeacutese a belebonyoloacutedaacutes szakasza
(SchegloffndashSacks 1973 Horaacutenyi 2001 74-6) amely a
kommunikaacutecioacute feleacutepuumlleacuteseacutenek folyamataacutet foglalja magaacuteba A nyelvi
teveacutekenyseacuteg e szakaszaacuteban keruumllnek a reacutesztvevők partneri
PORTA LINGUA - 2014
25
kapcsolatba egymaacutessal (koumlszoumlneacutesformaacutek) A kapcsolat kialakiacutetaacutesa
soraacuten definiaacuteljaacutek sajaacutet szerepuumlket felkiacutenaacutelnak eacutes
elfogadnakelutasiacutetanak egy sajaacutetos szerepet vagy
szerepmegvaloacutesiacutetaacutest (megszoacuteliacutetaacutesi formaacutek magaacutezoacutedaacutes tegeződeacutes)
meghataacuterozzaacutek a szituaacutecioacutet eacutes a teacutemaacutekat (informaacutecioacutegyűjteacutes) vagy
azok sorrendjeacutet A szituaacutecioacute eacutes a teacutema a kommunikaacutecioacute sziacutentereacutenek
szerves reacutesze meghataacuterozaacutesuk azonban nem minden esetben
toumlrteacutenik meg explicit formaacuteban
A kihaacutetraacutelaacutes (SchegloffndashSacks 1973) a taacutersalgaacutes lezaacuteraacutesaacutenak
előkeacutesziacuteteacuteseacutet a feleacutepuumllt kommunikaacutecioacute termeacuteszetes megszűneacuteseacutenek
folyamataacutet jelenti A spontaacuten taacutersalgaacutesokban a belebonyoloacutedaacuteshoz
hasonloacutean a kihaacutetraacutelaacutesi strateacutegiaacuteknak eacutes rituaacuteleacuteknak is toumlbb vaacuteltozata
lehetseacuteges A kihaacutetraacutelaacutes folyamata a szemeacutelykoumlzi kommunikaacutecioacuteban
eacuteppen olyan szigoruacute illemszabaacutelyokhoz koumltoumltt mint a
belebonyoloacutedaacutes szakaszaacuteban az uumldvoumlzleacutes vagy a megszoacuteliacutetaacutes A
kihaacutetraacutelaacutes folyamataacutenak kezdeteacutere aacuteltalaacuteban nonverbaacutelis vagy
intonaacutecioacutes jelzeacutesek utalnak amelyek lehetnek a verbaacutelis befejezeacutes
konkreacutet előjelei is A leggyakoribb nonverbaacutelis jelzeacutes a testtartaacutes
megvaacuteltoztataacutesa eacutes a tekintet iraacutenyiacutetaacutesa de a kihaacutetraacutelaacutes kezdeteacutere
utalhatnak egyeacuteb cselekveacutesek is (pl pillantaacutes a karoacuteraacutera) Az
intonaacutecioacutes jelzeacutesek koumlzuumll aacuteltalaacuteban a hosszabb szuumlnet a leggyakoribb
kihaacutetraacutelaacutest jelző strateacutegia A lezaacuteraacutes szaacutendeacuteka ezek utaacuten gyakran
szoacuteban is megfogalmazoacutedik az addigiak oumlsszefoglalaacutesaacuteval egy
szemeacutelyes levezető jellegű koumlzleacutes megfogalmazaacutesaacuteval vagy egy
kuumllső keacutenyszeriacutető koumlruumllmeacuteny megnevezeacuteseacutevel Szorosabb kapcsolat
eseteacuten a verbaacutelis jelzeacutest megelőző jelek el is maradhatnak Egyes
esetekben megfigyelhető a toumlbbleacutepcsős lezaacuteraacutes jelenseacutege is amely
aacuteltalaacuteban hasonloacute szekvenciapaacuterok ismeacutetlődeacuteseacuteből alakul ki A
belebonyoloacutedaacutes a kihaacutetraacutelaacutessal egyuumltt a kommunikaacutecioacutes folyamat
kereteacutet nyuacutejtja a belebonyoloacutedaacutes kezdete eacutes a kihaacutetraacutelaacutes veacutege
kijeloumlli a szemeacutelykoumlzi kommunikaacutecioacuteban veacutegbemenő nyelvi
teveacutekenyseacuteg hataacuterait
Az orvos-beteg kommunikaacutecioacuteban kuumlloumlnoumlsen nagy
jelentőseacutege van az interakcioacute nyitaacutesaacutenak eacutes zaacuteraacutesaacutenak vagyis a
belebonyoloacutedaacutes eacutes a kihaacutetraacutelaacutes szakaszaacutenak Egy napjainkban
veacutegzett a hazai csalaacutedorvosi gyakorlat kutataacutesaacutera vonatkozoacute
empirikus vizsgaacutelat (KunandashKaloacute 2012) egyik fő szempontja is e keacutet
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
26
szakasz jellemzőinek feltaacuteraacutesa volt A vizsgaacutelat alapvető ceacutelja a
partneri eacutes az autoriter orvosi kommunikaacutecioacute nyelvi mintaacuteinak
feltaacuteraacutesa amelyet a kutatoacutek neacutegy orvos munkaacutejaacutenak reacuteszt vevő
megfigyeleacuteseacutevel hangfelveacutetelek keacutesziacuteteacuteseacutevel 100 orvos-beteg
interakcioacute tanulmaacutenyozaacutesa soraacuten veacutegeztek A belebonyoloacutedaacutes
szakaszaacutet a koumlvetkező megfigyeleacutesi szempontok alapjaacuten jellemezteacutek
koumlszoumlneacutes (vannincsmilyen) magaacutezoacutedaacutestegeződeacutes neacuteven szoacuteliacutetaacutes
(megszoacuteliacutetaacutes) az informaacutecioacutegyűjteacutes kezdete (a beteg hogyleacuteteacutere
vonatkozoacute keacuterdeacutesek) a kihaacutetraacutelaacutes szakaszaacuteban pedig a koumlvetkező
kategoacuteriaacutekat eacuterveacutenyesiacutetetteacutek koumlvetkező talaacutelkozaacutes egyezteteacutese
elkoumlszoumlneacutes jobbulaacutes kiacutevaacutenaacutesa A fenti szempontok joacutel mutatjaacutek a
konverzaacutecioacuteelemzeacutes keacutet szakaszaacutenak seacutemaacutejaacuteval valoacute egyezeacutest A
kutataacutes az interakcioacutek egyes szakaszait a keacuterdeacutesek szaacutema eacutes
milyenseacutege a metapragmatikai tudatossaacuteg kifejezeacuteseacutenek moacutedja a
tuumlrelem eacutes az empaacutetia megleacutete vagy hiaacutenya az informaacutecioacute
eljuttataacutesaacutenak moacutedja eacutes veacutegezetuumll a kifejezeacutesek stilisztikai
variabilitaacutesa alapjaacuten vizsgaacutelta eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy
az orvosok kommunikaacutecioacutejaacutet kortoacutel fuumlggetlenuumll jellemezte a
reacuteszletes strukturaacutelt magyaraacutezat a sok visszakeacuterdezeacutes az
udvariassaacutegi formulaacutek a pozitiacutev megerősiacuteteacutes eacutes az ismeacutetleacutes Az
autoriter kifejezeacutesmoacuted szoros oumlsszefuumlggeacutest mutatott a
tudaacutesreprezentaacutecioacuteval eacutes a sajaacutet tudaacuteshoz valoacute viszonnyal
(bizonyossaacuteg teacutevedhetetlenseacuteg) A partneri viszonyt ezzel szemben
az empaacutetia eacutes a tuumlrelem jellemezte amely a lehetőseacuteg eacutes a
valoacutesziacutenűseacuteg nyelvi modalitaacutesaiban ragadhatoacutek meg
A szekvenciaacutelis rendezettseacuteg
A szekvenciaacutelis rendezettseacuteg fő szempontjai a
konverzaacutecioacuteelemzeacutesben a forduloacutek (beszeacutedleacutepeacutesek) hossza eacutes
szerkezete a szomszeacutedsaacutegi paacuterok tiacutepusai valamint a beteacutet- eacutes
melleacutekszekvenciaacutek előfordulaacutesi jellemzői
PORTA LINGUA - 2014
27
A forduloacutek hossza eacutes szerkezete
A taacutersalgaacutes alapegyseacutegei azok az egy beszeacutelőtől szaacutermazoacute
megnyilatkozaacutesok2 melyek forduloacute neacuteven vaacuteltak ismertteacute a
vonatkozoacute kutataacutesok szakirodalmaacuteban A forduloacutek
megnyilatkozaacutesait ugyanaz a beszeacutelő hozza leacutetre aneacutelkuumll hogy
koumlzben aacutetadnaacute a szoacutet valaki maacutesnak A taacutersalgaacutesok legalaacutebb keacutet
kuumlloumlnboumlző beszeacutelő aacuteltal leacutetrehozott megnyilatkozaacutest tartalmaznak
melyek felteacutetelezik egymaacutes leacuteteacutet eacutes szerves egyseacuteget uacuten
megnyilatkozaacuteslaacutencot alkotnak A taacutersalgaacutesok legkisebb reacutesze a keacutet
forduloacuteboacutel aacutelloacute dialoacutegus melynek reacuteszei szemantikailag eacutes
grammatikailag is szoros egyseacuteget alkotnak Az egyseacutegnyi dialoacutegus
nyitoacute eacutes zaacuteroacute reacutesze olyan szomszeacutedsaacutegi paacuterokat alkot melyek
laacutencszerűen kapcsoloacutednak egymaacuteshoz eacutes tematikus toumlmboumlket
hoznak leacutetre A toumlmboumlk hataacuterait a kommunikatiacutev teacutemavaacuteltaacutesok
szabjaacutek meg a bennuumlk talaacutelhatoacute dialoacutegusok terjedelme pedig a felek
aktivitaacutesaacutetoacutel fuumlggően leacutenyeges kuumlloumlnbseacutegeket mutat Ez alapjaacuten
azokat a paacuterbeszeacutedeket amelyek keacutet forduloacute alatt fejtenek ki egy
adott teacutemaacutet keacutetforduloacutes vagy egyfokuacute (mikro) dialoacutegusoknak
nevezzuumlk A keacutetfokuacute dialoacutegusok mellett a taacutersalgaacutesokban
szerepelnek haacuterom- eacutes neacutegyfokuacute paacuterbeszeacutedek is melyekben az adott
teacutema kifejteacutese hat ill nyolc forduloacuten keresztuumll toumlrteacutenik
A szomszeacutedsaacutegi paacuterok
A paacuterbeszeacutedes szoumlvegek az egyes forduloacutek egymaacutesra
koumlvetkezeacuteseacuteből vagyis egy nyitoacute eacutes egy zaacuteroacute szekvenciaacuteboacutel aacutelloacute
szomszeacutedsaacutegi paacuterboacutel eacutepuumllnek fel Ezeket a keacutet kuumlloumlnboumlző beszeacutelőtől
szaacutermazoacute uacuten paacuterszekvenciaacutekat egy nyitoacute eacutes egy zaacuteroacute egyseacuteg eacutepiacuteti
fel az utoacutebbi bizonyos formaacuteban megvilaacutegiacutetja az első tartalmaacutet az
előbbi pedig aacuteltalaacuteban hataacutessal van arra hogy mi koumlvetkezzen a
maacutesodikban A szomszeacutedsaacutegi paacuterok a beszeacutelővaacuteltaacutes folyamaacuten
2 A megnyilatkozaacutes a nyelvi teveacutekenyseacuteg behataacuterolhatoacute szakaszakeacutent
eacutertelmezendő melynek hataacuterait a beszeacutedalanyok vaacuteltakozaacutesa jeloumlli ki A
megnyilatkozaacutes fogalma ebben az eacutertelmezeacutesben a produkcioacutera eacutes a produktumra
egyaraacutent hasznaacutelatos (vouml Taacutetrai 2011)
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
28
kapcsoloacutednak oumlssze A szomszeacutedsaacutegi paacuterok leggyakoribb tiacutepusai a
konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszereacutevel megvizsgaacutelt taacutersalgaacutesok alapjaacuten a
koumlvetkezők keacuterdeacutes ndash vaacutelasz uumldvoumlzleacutes ndash uumldvoumlzleacutes keacutereacutes ndash
teljesiacuteteacutestiltakozaacutesvisszautasiacutetaacutes ajaacutenlat ndash elfogadaacuteselutasiacutetaacutes
parancs ndash engedelmeskedeacutestiltakozaacutesvisszautasiacutetaacutes vaacuted ndash
beismereacutestagadaacutesveacutedekezeacutes boacutek ndash elfogadaacutesvisszautasiacutetaacutes
Beteacutet- eacutes melleacutekszekvenciaacutek
A kettőneacutel toumlbb forduloacuteboacutel aacutelloacute paacuterbeszeacutedek szerkezeteacutet
bonyoliacutethatja hogy a forduloacutekat gyakran megszakiacutetjaacutek az uacuten beteacutet-
eacutes melleacutekszekvenciaacutek (Jefferson 1972) A beteacutetszekvencia a
diskurzus szekvenciaacutelis rendezettseacutegeacutet megtoumlrő a taacutersalgaacutesba
tematikusan nem illeszkedő beszeacutedleacutepeacutes amely a kommunikaacutecioacutes
ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban nem toumllt be relevaacutens szerepet A szekvencia
egy szituatiacutev koumlruumllmeacutenyre valoacute reagaacutelaacutessal aacuteltalaacuteban megtoumlri a
taacutersalgaacutesban feleacutepiacutetett szoumlvegvilaacutegot eacutes szoros kapcsolatban aacutell a
hibajaviacutetaacutesok taacutersalgaacutesszervező szerepeacutevel A melleacutekszekvencia
oumlnaacutelloacute szerkezetű kiegeacutesziacutető reacutesz a metapragmatikai tudatossaacuteg
(Verschueren 1999 187ndash198 Taacutetrai 2006) megnyilvaacutenulaacutesakeacutent
ceacutelja a megeacuterteacutes biztosiacutetaacutesa a magyaraacutezatok feacutelreeacuterteacutesek tisztaacutezaacutesa
vagy a szoacutekereső folyamatok jeloumlleacutese Kapcsoloacutedik a fő teacutemaacutehoz de
nem folytatja szekvenciaacutejaacutet hanem elhagyja vagy megszakiacutetja a
tematikus folyamatot hogy valamilyen maacutes aspektusra iraacutenyiacutetsa a
figyelmet
A nemzetkoumlzi szakirodalomban a konverzaacutecioacuteelemző
vizsgaacutelatok azon tiacutepusai amelyek a beszeacutelgeteacutesek szekvenciaacutelis
rendezettseacutegeacutet helyezik a vizsgaacutelat foacutekuszaacuteba az interakcioacutekat az
egyuumlttműkoumldeacutes eacutes probleacutemamegoldaacutes szemszoumlgeacuteből a koumllcsoumlnoumlsseacuteg
modellje alapjaacuten vizsgaacuteljaacutek Egy finn tanulmaacuteny (Peraumlkylauml 1997) 65
videofelveacutetel segiacutetseacutegeacutevel a konzultaacutecioacutek szekvenciaacutelis
rendezettseacutegeacutet elemezte a diagnoacutezis megaacutellapiacutetaacutesaacuteval eacutes koumlzleacutesi
moacutedjaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy a
partneri viszony eacutes a probleacutemamegoldaacutes szempontjaacuteboacutel nagy szerepe
van annak hogy a diagnoacutezis koumlzleacutese milyen szomszeacutedsaacutegi paacuterok
segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutenik (pl keacuterdeacutesvaacutelasz koumlzleacutes utasiacutetaacutes) eacutes hol
helyezkedik el a beszeacutelgeteacutesek szekvenciaacutelis rendezettseacutegeacuteben Ez a
PORTA LINGUA - 2014
29
megaacutellapiacutetaacutes oumlsszecseng Byrne eacutes Long angol kutatoacutek 1976-os
elemzeacutesi eredmeacutenyeivel amelyben 2500 orvos-beteg talaacutelkozaacutes
elemzeacutese alapjaacuten keacutetfeacutele kommunikaacutecioacutes stiacutelust iacutertak le az
orvoscentrikus valamint a betegcentrikus stiacutelust Az orvoscentrikus
kommunikaacutecioacute keacutepviselőinek fő jellemzői hogy ceacuteljuk a gyors
informaacutecioacuteszerzeacutes melynek alapjaacuten felaacutelliacutetjaacutek a diagnoacutezist amelyet
roumlviden koumlzoumllnek a beteggel a tovaacutebbi szuumlkseacuteges tennivaloacutekkal
egyuumltt A maacutesik tiacutepusuacute betegkoumlzpontuacute konzultaacutecioacute leacutenyege hogy
toumlbb teret hagy a beteg aktivitaacutesaacutenak figyelembe veszi az ő
elvaacuteraacutesait feacutelelmeit igeacutenyeit is Egy maacutesik kutataacutes (DrewndashChatwinndash
Collins 2001) a paacuteciensek belebonyoloacutedaacutesaacutenak az interakcioacuteba valoacute
bevonoacutedaacutesaacutenak meacuterteacutekeacutet vizsgaacutelva azt az eredmeacutenyt kapta hogy a
gyoacutegyulaacutes eseacutelye joacuteval nagyobb araacutenyuacute volt azokban az esetekben
ahol az orvos eacutes a beteg megnyilatkozaacutesainak hossza nagyjaacuteboacutel
megegyezett vagyis a beteg kellően bevonoacutedott az interakcioacuteba eacutes a
diagnoacutezis utaacuteni doumlnteacutesen is egyuumltt dolgoztak azt is koumlzoumlsen hoztaacutek
meg a felek
A hazai kutataacutesok koumlzuumll a konverzaacutecioacuteelemzeacutes e komplex
szempontrendszere az egyik fő teruumllete annak a vizsgaacutelatnak amely
koacuterhaacutezpedagoacutegusok tanoacuteraacuteinak interakcioacutes jellemzőit kutatja
oumlsszehasonliacutetva azokat a hagyomaacutenyos tanoacuteraacutek jellemző
sajaacutetossaacutegaival (Kraacutenicz 2013) Egy maacutesik kutataacutes a szubjektiacutev
betegseacutegelkeacutepzeleacutesek lehetseacuteges nyelvi reprezentaacutecioacuteit magas
veacuternyomaacutesban szenvedő legalaacutebb egy eacuteve hipertoacuteniaacutes gondozaacutesban
aacutelloacute betegek peacuteldaacutejaacuten vizsgaacutelja A hangfelveacutetelek aacutetiacuteraacutesa eacutes
vizsgaacutelata a konverzaacutecioacuteelemzeacutes moacutedszereacutevel toumlrteacutent eacutes első
leacutepeacuteskeacutent a taacutersalgaacutesok epizodikus illetve szekvenciaacutelis szerkezeteacutere
iraacutenyult A taacutersalgaacutesok interaktiacutev szerkezeteacutenek vizsgaacutelata a betegek
gyoacutegyszerszedeacutessel kapcsolatos negatiacutev statisztikaacuteinak ismereteacuteben
meglepő eacutes tovaacutebbgondolandoacute eredmeacutenyeket hozott (Hambuch
2010)
A beszeacutelővaacuteltaacutesok
A taacutersalgaacutesok fő rendezőelve a megnyilatkozaacutesok aacutellandoacute
csereacutelődeacutese vagyis a beszeacutelővaacuteltaacutes mechanizmusa Ez minden
eacutelőszoacutebeli megnyilatkozaacutesra jellemző hiszen aacuteltalaacuteban egyszerre
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
30
csak az egyik feacutel ragadhatja magaacutehoz a beszeacuteleacutes jogaacutet A
forduloacutevaacuteltaacutes (Have P ten 2005 111-3) soha nem előre
meghataacuterozott helyen forgatoacutekoumlnyv-szerűen zajlik hanem az arra
alkalmas pillanatban toumlrteacutenik meg amelyet a beszeacutelő jelei
eacuterzeacutekeltetnek Ilyen jel a teacutema lezaacuteraacutesa a szuumlnet vagy a toumllteleacutek
elemek hasznaacutelata az intonaacutecioacute jelei de a verbaacutelis elemeken kiacutevuumll
nagyon fontos szerepet jaacutetszanak a nem nyelvi uumlzenetek is mint a
testtartaacutes vagy a szemkontaktus Az interakcioacutes mintaacutezat
szempontjaacuteboacutel a beszeacutelővaacuteltaacutessal kapcsolatban fontos vizsgaacutelati
szempont hogy melyik reacutesztvevő kezdemeacutenyezeacuteseacutere toumlrteacutenik meg a
taacutersalgaacutesokban a szoacute aacutetveacutetele A beszeacutelő kuumllső kivaacutelasztaacutessal
kijeloumllheti azt a szemeacutelyt akinek aacutet kiacutevaacutenja adni a szoacutet de a
koumlvetkező beszeacutelő a szoacute magaacutehoz ragadaacutesaacuteval alkalmazhat
oumlnkivaacutelasztaacutest is (Ivaacutenyi 2001) A taacutersalgaacutesokra a kuumllvaacutelasztaacuteson eacutes
az oumlnkivaacutelasztaacuteson kiacutevuumll gyakran jellemző a beszeacutedjog
megszerzeacuteseacutere eacutesvagy megtartaacutesaacutera valoacute toumlrekveacutes amely nyelvi eacutes
nem nyelvi jelekben is megnyilvaacutenulhat A beszeacutedjog
megszerzeacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent gyakran megjelennek az egymaacutest
aacutetfedő megnyilatkozaacutesok is (HutchbyndashWooffitt 2006 54-7) Az
egyuumlttbeszeacuteleacutes jelenseacutege kuumlloumlnboumlző meacuterteacuteket oumllthet előfordulhat egy
szoacutetagra vagy szoacutera korlaacutetozva de nem ritka a huzamosabb ideig
tartoacute akaacuter teljes tagmondatokat mondatokat feloumllelő aacutetfedeacutes sem
A beszeacutelővaacuteltaacutes mechanizmusa azon beluumll az
egyuumlttbeszeacuteleacutesek aacutetfedeacutesek vizsgaacutelata jellemző teruumllete az orvos-
beteg kommunikaacutecioacute kutataacutesaacutenak is Az egyuumlttbeszeacuteleacutes gyakori
jellemzője azoknak az orvos-beteg interakcioacuteknak amelyek a
paternalisztikus modell alapjaacuten eacutepuumllnek fel eacutes az orvos iraacutenyiacutetaacutesaacuteval
zajlanak A hazai kutataacutesok koumlzuumll a teacutemaacuteban kiemelhető Saacuterkaacutenyneacute
Lőrincz Anita vizsgaacutelata amelyben haacuterom haacuteziorvos beszeacutedvaacuteltaacutesi
mechanizmusainak elemzeacuteseacutet hasznaacutelta fel annak bemutataacutesaacutera
hogy mennyire fontos az orvos megerősiacutető szerepe eacutes szociaacutelis
jaacutertassaacutega az orvos-beteg interakcioacute soraacuten (Saacuterkaacutenyneacute Lőrincz
2010)
PORTA LINGUA - 2014
31
Oumlsszefoglalaacutes
A tanulmaacuteny ceacutelja az volt hogy aacutettekinteacutest nyuacutejtson az orvos-beteg
kommunikaacutecioacute kutataacutesaacuteban alkalmazhatoacute hazaacutenkban meacuteg keveacutesbeacute
ismert moacutedszertani keretről a konverzaacutecioacuteelemzeacutesről Nem
toumlrekedett a tudomaacutenyaacuteg reacuteszletes leiacuteraacutesaacutera sem a teacutemaacuteban szuumlletett
kutataacutesok bemutataacutesaacutera csupaacuten kiemelt neacutehaacuteny olyan aspektust
amelynek vizsgaacutelataacuteban a moacutedszer eredmeacutenyesen alkalmazhatoacute A
nemzetkoumlzi eacutes hazai kutataacutesok koumlzuumll haacuterom teacutemakoumlrben mutatott be
vizsgaacutelatokat a belebonyoloacutedaacutes eacutes kihaacutetraacutelaacutes a szekvenciaacutelis
rendezettseacuteg eacutes a beszeacutelővaacuteltaacutesok teacutemakoumlreacuteben Az ismertetett
tanulmaacutenyok azt bizonyiacutetottaacutek hogy a moacutedszer az orvos-beteg
kommunikaacutecioacute hateacutekonysaacutegaacutenak fokozaacutesaacuteban eredmeacutenyesen
alkalmazhatoacute
Hivatkozaacutesok
Boronkai D (2009) Bevezeteacutes a taacutersalgaacuteselemzeacutesbe Budapest Ad Librum
Byrne PSLong B (1976) Doctors Talking to Patients A Study of the Verbal
Behaviours of Doctors in the Consultation HMSO London
Csabai Maacuterta ndash Csoumlrsz Ilona ndash Szili Katalin (2009) A gyoacutegyiacutetoacute kapcsolat
eacutelmeacutenye Keacutezikoumlnyv eacutes oktatoacutelemez a kapcsolati keacuteszseacutegek fejleszteacuteseacutehez
Oriold eacutes Taacutersa Kiadoacute Budapest
Deppermann A (1999) Gespraumlche analysieren Eine Einfuumlhrung in
konversationsanalytische Methoden Opladen LeskendashBudrich
Drew P Chatwin J Collins S (2001) Conversation analysis a method for
research into interactions between patients and health-care professionals
Health Expectations 4 58-70
Frankel R (1983) The laying on of hands aspects of the organization of gaze
touch and talk in a medical encounter In Fisher S Todd (eds) (1983) The
Social Organization of Doctor-Patient Communication Center for Applied
Linguistics Washington DC
Frankel R (1985) From sentence to sequence understanding the medical
encounters through microinteractional analysis Discourse Processes 7
135-70
Griffin P ndash Mehan H (1981) Sense and ritual in classroom discourse In F
Coulmas (ed) (1981) Conversational routine Mouton Haacutega 187-213
Garfinkel H (1967) Studies in Ethnometodology New York Prentice Hall
Englewood Cliffs
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
32
Garfinkel H (1972) Remarks on Ethnometodology In Gumperz-Hymes (eds)
Directions in Sociolinguistics New York Halt 39-324
Hambuch A (2010) bdquoMost ez az idő vagy mirdquo Szubjektiacutev betegseacutegteoacuteriaacutek
nyelveacuteszeti elemzeacutese haacuteziorvos-beteg interakcioacutekban A MANYE XX
KONGRESSZUSA 2010 augusztus 26-28 Debrecen
Haacutemori Aacute (2006) Dominancia eacutes baraacutetsaacutegossaacuteg a Kulcsaacuter-kihallgataacuteson Magyar
Nyelvőr 130 129-65
Harmatta J (1975) A csoportfolyamat esemeacutenyeinek regisztraacutelaacutesa Magyar
Pszicholoacutegiai Szemle 32 598-604
Heath C (1982) Preserving the consultation medical record cards and
professional conduct Sociol Health Illness 4 56-74
Heath C (1986) Body Movement and Speech in Medical Interaction Cambridge
University Press Cambridge
Have P ten (2005) Doing conversation analysis A practical guide Sage
London
Heritage J ndash Maynard D (eds) (2006a) Practicing Medicine Structure and
Process in Primary Care Encounters Cambridge University Press
Cambridge
Heritage J ndash Maynard D (eds) (2006b) Communication in medical care
Interaction between primary care physicians and patients Cambridge
University Press Cambridge
Hidas Gy ndash Buda B (1968) A csoportpszichoteraacutepiaacutes folyamat vizsgaacutelata az
interperszonaacutelis kommunikaacutecioacuteelmeacutelet szempontjai szerint Magyar
Pszicholoacutegiai Szemle 25 104-122
Horaacutenyi Ouml (2001) A szemeacutelykoumlzi kommunikaacutecioacuteroacutel In Beacuteres I ndash Horaacutenyi Ouml
(szerk) (2001) Taacutersadalmi kommunikaacutecioacute Osiris Kiadoacute Budapest 57-86
Hutchby I ndash Wooffitt R (2006) Conversation analysis Principles practices
and applications Polity Press Cambridge
Ivaacutenyi Zs (2000) A szoacutekereső folyamatok szintaxisa Konverzaacutecioacuteelemzeacutesi
kutataacutes Modern Filoloacutegiai Koumlzlemeacutenyek 1 52-64
Ivaacutenyi Zs (2001) A nyelveacuteszeti konverzaacutecioacuteelemzeacutes Magyar Nyelvőr 125 74-
93
Ivaacutenyi Zs (2002) A szoacutekincs hiaacutenyossaacutegainak probleacutemaacuteja heacutetkoumlznapi
beszeacutelgeteacutesekben Konverzaacutecioacuteelemzeacutesi eacutes kognitiacutev nyelveacuteszeti kutataacutesok
egybeveteacutese Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 99 281-304
Jaspars J ndash King J ndash Pendleton D (1983) The consultation A social
psychologycal analysis In Pendleton D ndash Hasler D (eds) (1983)
Doctor-Patient Communication Academic Press London
Jefferson G (1972) Side Sequences In D Sudnow (ed) (1972) Studies in
Social Interaction Freeprint New York 294-338
Joacutezsa E (2011) A raport fogalma eacutes szerepe az orvosi kommunikaacutecioacuteban In
Varga Katalin (szerk) (2011) A szavakon tuacutel Medicina Budapest 78ndash99
Kallmeyer W (Hrsg) (1996) Gespraumlchsrhetorik Rhetorische Verfahren im
Gespraumlchsprozess Tuumlbingen Narr
PORTA LINGUA - 2014
33
Klemperer D (2005) Shared Decision Making ndash ein Thema fuumlr die Selbsthilfe
Deutsche Arbeitsgemeinschaft Selbsthilfegruppen 132-136
Koschmann T ndash Lebaron CD ndash Goodwin C (2005) Formulating objects in the
operating room Presented at Int Inst Ethnomethodol Conversat Anal
Conf Bentley College MA Boston
Kuna Aacute Kaloacute Zs (2012) Az orvos-beteg kommunikaacutecioacute a csalaacutedorvosi
gyakorlatban Diskurzusok a szakmai diskurzusroacutel A tudomaacutenyok
szakmaacutek nyelveacutenek leiacuteraacutesa Uacutej neacutezőpontok a magyar nyelv leiacuteraacutesaacuteban 4
konferencia 2012 november 20ndash21 ELTE Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar
Budapest
Kraacutenicz R (2013) Koacuterhaacutezpedagoacutegus tanoacuteraacuteinak interakcioacutes mintaacutezata Peacutecsi
Tudomaacutenyegyetem Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi Doktori Iskola Peacutecs
Lennard H L ndash Bernstein A (1960) The anatomy of psychotherapy system of
communication and expectation Columbia UP New York
Maacutelovics Eacute ndash Vajda B ndash Kuba P (2009) Paternalizmus vagy koumlzoumls doumlnteacutes
Paacuteciensek az orvos ndash beteg kommunikaacutecioacuteroacutel In Hetesi E ndash Majoacute Z ndash
Lukovics M (szerk) (2009) A szolgaacuteltataacutesok vilaacutega JATEPress Szeged
250-264
Maynard D ndash Heritage J (2005) Conversation analysis doctor-patient
interaction and medical communication Med Educ 39 428ndash35
Mondada L (2003) Working with video how surgeons produce video records of
their actions Vis Stud 18 58ndash73
Peraumlkylauml A (1995) AIDS Counselling Institutional Interaction and Clinical
Practice Cambridge Univ Press Cambridge UK
Peraumlkylauml A (1997) Conversation analysis a new model of research indoctor-
patient communication Journal of the Royal Society of Medicine 90 205-
208
Pilling J (szerk) (2008) Orvosi kommunikaacutecioacute Medicina Budapest
Sajgaacutel M (2006) A beszeacutedretorika moacutedszereacutenek alkalmazaacutesa az inteacutezmeacutenyes
kommunikaacutecioacute vizsgaacutelataacuteban Argumentum 2 115-33
Saacuterkaacutenyneacute Lőrinc A (2010) A beszeacutelővaacuteltaacutes mechanizmusa haacuteziorvosok
sziacutevbetegekkel folytatott beszeacutelgeteacuteseiben A MANYE XX
KONGRESSZUSA 2010 augusztus 26-28 Debrecen
Schegloff E A ndash Sacks H (1973) Opening up Closings Semiotica 8 289-327
Silverman D (1997) Discourses of Counselling HIV Counselling as Social
Interaction London Sage
Stewart M A ndash Brown J B (et al) (eds) (2003) Patient-centered Medicine
Transforming the clinical method Rdacliffe Medical Press Ltd Oxon
Szamosi B (2007) Gender-identitaacutesok kifejeződeacutesei Pedro Almadoacutevaacuter filmjeiben
A nőifeacuterfi identitaacutes eacutes tapasztalat Grand Cafeacute 2007 szeptember 7―8
Szeged
Taacutetrai Sz (2006) A narratiacutev diskurzusokroacutel ndash pragmatikai neacutezőpontboacutel In
Tolcsvai Nagy Gaacutebor (szerk) (2006) Szoumlveg eacutes tiacutepus Szoumlvegtipoloacutegiai
tanulmaacutenyok Tinta Kiadoacute Budapest 211-32
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
34
Taacutetrai Sz (2011) Bevezeteacutes a pragmatikaacuteba Funkcionaacutelis kognitiacutev megkoumlzeliacuteteacutes
Tinta Kiadoacute Budapest
West C (1983) Ask me no questions an analysis of queries and replies in
physician-patient dialogues In Fisher S ndash Todd AD (eds) (1983) The
Social Organization of Doctor-Patient Communication Center for Applied
Linguistics Washington DC 75-106
Verschueren J (1999) Understanding Pragmatics Arnold London―New
YorkmdashSydney―Auckland
35
Kurtaacuten Zsuzsa
Szaknyelvoktatoacutek eacutes -Kutatoacutek Orszaacutegos Egyesuumllete
Szaknyelvi regiszterek eacutes nyelvhasznaacutelati sziacutenterek A felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek keacutepzeacutesi profiljaacutenak megfelelően a szaknyelvi
regiszterek hasznaacutelataacutet soksziacutenűseacuteg jellemzi ugyanakkor univerzaacutelis ismeacutervei is
vannak A tanulmaacutenyban kuumlloumlnfeacutele szak- eacutes tudomaacutenyteruumlletre kiterjedő aacutetfogoacute
kutataacutesok alapjaacuten tekintem aacutet eacutes mutatom be a szaknyelvi regiszterek
vizsgaacutelataacutenak azokat a főbb eredmeacutenyeit amelyek maacutera jellemzően befolyaacutesoljaacutek
a szakmai nyelvhasznaacutelat fejleszteacuteseacutet szaacutemos sziacutenteacuteren kiemelten az oktataacutes
kontextusaiban A kutataacutesi eredmeacutenyek alapot nyuacutejtanak a szaknyelvoktataacutes
tervezeacuteseacutehez folyamatainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz eacutes az eacuterteacutekeleacuteshez Az oktataacutes egyes
sziacutenterein a tudomaacutenyok eacutes szakmaacutek nyelvhasznaacutelataacutenak kialakiacutetaacutesa eacutes fejleszteacutese
valamennyi szaktantaacutergy eacutes a nyelvi keacutepzeacutes egyuumlttes fontos feladata Ebből
kiindulva raacutemutatok eddig meacuteg nem kellően kihasznaacutelt lehetőseacutegekre amelyek
hozzaacutejaacuterulhatnak ahhoz hogy a szakmai eacutes a nyelviszaknyelvi keacutepzeacutes egymaacutes
hateacutekonysaacutegaacutet erősiacutető folyamattaacute vaacutelhasson
Kulcsszavak regiszter regiszterelemzeacutes szaknyelvkutataacutes szaknyelvhasznaacutelati
sziacutenterek
Bevezeteacutes
A nemzetkoumlzi eacutes a magyar nyelveacuteszeti valamint interdiszciplinaacuteris
kutataacutesok eredmeacutenyeinek tuumlkreacuteben a szaknyelvek lingvisztikaacutejaacutet ma
maacuter kuumlloumln diszcipliacutenaacutenak tekintik (Bańczerowski 2001)
Ugyanakkor megaacutellapiacutethatoacute hogy ez a diszcipliacutena gyakorlatilag a
tudomaacuteny valamennyi teruumlleteacutehez kapcsoloacutedik a szakmai
kommunikaacutecioacute segiacuteteacutese eacuterdekeacuteben kifejtett teveacutekenyseacutegekkel A
szaknyelv meghataacuterozaacutesaacutera iraacutenyuloacute felfogaacutesok koumlzoumls vonaacutesa hogy
a fogalmat a koumlznyelvtől szaacutendeacutekozzaacutek elkuumlloumlniacuteteni a lexikai
szintaktikai grammatikai stilisztikai szoumlvegszerkezeti valamint
pragmatikai szintű mennyiseacutegi eacutes minőseacutegi ismeacutervek alapjaacuten
Maacutera a szaknyelvet regiszterkeacutent jellemző felfogaacutes (Halliday 1978
Ferguson 1982 Biber 1994 1995 2006) eacutertelmezi legtaacutegabban eacutes
legaacutetfogoacutebban a sajaacutetos beszeacutedhelyzeteknek megfelelően specifikus
ceacutelokra hasznaacutelt szaknyelvet A szakemberek aacuteltal kuumlloumlnfeacutele
beszeacutedhelyzetekben kuumlloumlnfeacutele ceacutelokra hasznaacutelt nyelvvaacuteltozatokat
(peacuteldaacuteul mindennapi beszeacutelt nyelv szaknyelv) regiszternek
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
36
nevezzuumlk amely magaacuteban foglalja a beszeacutedhelyzet formalitaacutesa
alapjaacuten elkuumlloumlnuumllő uacutegynevezett stiacutelusvaacuteltozatokat is
E felfogaacutes szerint minden nyelvkoumlzoumlsseacuteg szakmai beszeacutelőkoumlzoumlsseacuteg
sajaacutetos regiszterrendszerrel rendelkezik amely aacutetfogja teveacutekenyseacutege
szeacuteles skaacutelaacutejaacutet A nyelvhasznaacutelati sziacutenteacuter az azonos
nyelvhasznaacutelatot kivaacuteltoacute beszeacutedhelyzetek beszeacutedtiacutepusok
oumlsszesseacutege A szakmai nyelvhasznaacutelat a szaknyelvek jellemzőinek
feltaacuteraacutesa az antropoloacutegiai nyelveacuteszetben gyoumlkerező
regiszterelemzeacutessel toumlrteacutenik Ennek soraacuten azt vizsgaacuteljaacutek hogy a
szakember a taacutersadalmi staacutetusaacutenak eacutes kuumlloumlnboumlző szerepeinek
oumlsszefuumlggeacuteseacuteben adott beszeacutedhelyzetekben hogyan viselkedik
milyen teveacutekenyseacutegeket veacutegez eacutes a kommunikaacutecioacutes interakcioacutek
soraacuten ceacuteljai megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz ndash a beszeacutedszaacutendeacutekoknak megfelelően
ndash milyen nyelvi eszkoumlzoumlket vaacutelaszt ki eacutes azokat hogyan hasznaacutelja
A szaknyelvoktataacutes gyakorlataacuteboacutel kibontakozoacute eacutes azzal koumllcsoumlnoumls
oumlsszefuumlggeacutesben aacutelloacute szaknyelvkutataacutes a taacutersadalmi szuumlkseacutegletek
felismereacuteseacuteből alakult ki a nemzetkoumlzi eacutes a hazai oktataacutesi
rendszerekben Az egyre gyorsuloacute taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok
nyelvhasznaacutelati igeacutenyei tetteacutek szuumlkseacutegesseacute az egyre uacutejabb eacutes
dinamikusan vaacuteltozoacute beszeacutedhelyzetek feltaacuteraacutesaacutet eacutes leiacuteraacutesaacutet a keacutepzeacutesi
szakteruumlleteknek megfelelő szaknyelvi kompetenciaacutek
kialakiacutetaacutesaacutehoz a fordiacutetoacutekeacutepzeacuteshez a szakmai vizsgarendszerek
kidolgozaacutesaacutehoz a keacutettannyelvű illetve nemzetkoumlzi hallgatoacutesaacuteg
szaacutemaacutera beindiacutetott idegen nyelvű keacutepzeacutesekhez a
nyelvtanaacuterkeacutepzeacuteshez valamint a szakmai taacutergyakat idegen nyelven
oktatoacute tanaacuterok szakmai kommunikaacutecioacutes kompetenciaacuteinak
fejleszteacuteseacutehez
E tanulmaacuteny ceacutelja hogy kuumlloumlnfeacutele szak- eacutes tudomaacutenyteruumlleteken
veacutegzett regiszterelemzeacutesek eredmeacutenyei alapjaacuten oumlsszegezze azokat a
főbb hataacutesokat amelyek maacutera alapot nyuacutejtanak a szakmai
nyelvhasznaacutelat fejleszteacuteseacutehez a szakteruumlleteknek megfelelő
nyelvhasznaacutelati sziacutentereken az oktataacutes jellemző kontextusaiban
PORTA LINGUA - 2014
37
A regiszterelemzeacutesek alakulaacutesa kutataacutesok eacutes eredmeacutenyek
bemutataacutesaacutenak foacuterumai
Az 1960-as eacutevek koumlzepeacuten a regiszterelemzeacutesek beszeacutelőcsoportok
szerint iraacutenyultak a kommunikatiacutev nyelvhasznaacutelatra a nyelv
taacutersadalmi szituaacutecioacutekban valoacute vizsgaacutelataacutera (Ferguson 1966
Gumperz 1968 Halliday 1978) A szaknyelvi regiszterelemzeacutesek a
nyelvtudomaacuteny az alkalmazott nyelveacuteszet eacutes maacutes
tudomaacutenyteruumlletek uacutej diszcipliacutenaacuteinak (peacuteldaacuteul szociolingvisztika
kognitiacutev szemantika pragmatika diskurzuselemzeacutes interkulturaacutelis
nyelveacuteszet) kibontakozaacutesaacuteval eacutes fejlődeacuteseacutevel az 1970-es eacutevekben
kaptak lenduumlletet A kutataacutesok maacuter nem csak a nyelvi szerkezetek
előfordulaacutesaacutenak gyakorisaacutegi szempontjait vetteacutek figyelembe
Alapvető volt az a felismereacutes hogy a szoumlvegekben az egyes
szinteken a nyelvi szerkezetek eacutes jelenteacutesek koumlzoumltt fontos
oumlsszefuumlggeacutesek funkcionaacutelis logikai-tartalmi jellemzők vannak a
beszeacutedszaacutendeacutekoknak eacutes beszeacutedhelyzeteknek megfelelően ezeacutert a
nyelvi formaacutekat a kontextusba aacutegyazott retorikai szaacutendeacutekok
jelenteacutesei szerint vizsgaacuteltaacutek A kutataacutesok arra is kiterjedtek hogy
milyen meacuterteacutekben vannak jelen az egyes szaknyelvekben az azoktoacutel
elteacuterő szaknyelvekben is fellelhető ndash univerzaacutelis ndash jellemzők A
szaknyelvoktataacutes gyakorlataacutehoz peacuteldaacuteul leacutenyeges univerzaacutelis
jelenseacuteg hogy bizonyos beszeacutedhelyzetek hasonloacute vagy azonos
nyelvhasznaacutelatot vaacuteltanak ki ezeacutert tiacutepusokba foglalhatoacutek A
jellemző nyelvhasznaacutelat feltaacuteraacutesa valamint leiacuteraacutesa toumlbbdimenzioacutes
szinteken a kommunikaacutecioacutes szaacutendeacutekot megjeleniacutető iacuterott eacutes beszeacutelt
szakszoumlvegek alapjaacuten lehetseacuteges
Az 1980-as eacutevekre szaacutemos kutataacutes iraacutenyult a műfajok eacutes a
regiszterek elkuumlloumlniacuteteacuteseacutere Kimutattaacutek hogy a regiszter eacutes a műfaj
kuumlloumlnboumlző szemiotikai siacuteknak tekintendő (Varantola 1984) ahol a
kontextusbeli kategoacuteriaacutek (uumlzenet reacutesztvevők koumlzleacutesmoacuted stb)
specifikus konfiguraacutecioacuteja eacuterveacutenyesuumll A regiszter foglalkozaacutesi
nyelvvaacuteltozat nyelvhasznaacutelat miacuteg a műfaj szervezett szoumlveg
konvencionaacutelis megvaloacutesulaacutesa (peacuteldaacuteul kutataacutesi eredmeacutenyek
koumlzleacutese)
A kommunikaacutecioacutes szituaacutecioacute eacutes az uumlzenettiacutepus szerint fogalma
alapjaacuten hataacuterolta el a regisztert eacutes a műfajt Ferguson (1982 20ndash21)
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
38
Eacutertelmezeacuteseacuteben a regiszter a taacutersadalomban szabaacutelyosan előforduloacute
kommunikaacutecioacutes szituaacutecioacute (peacuteldaacuteul sportkoumlzvetiacuteteacutes) miacuteg a műfaj a
taacutersadalomban szabaacutelyosan előforduloacute uumlzenettiacutepus (peacuteldaacuteul
beszeacutelgeteacutes uacutetbaigaziacutetaacutes uacutejsaacutegcikk jelenteacutes) Biber kutataacutesai
nyomaacuten a műfaj az uumlzenet feladoacutejaacutenak kommunikaacutecioacutes
szaacutendeacutekaihoz koumlthető kuumllső kriteacuteriumok alapjaacuten hataacuterozhatoacute meg
miacuteg a szoumlvegtiacutepusok a műfajon beluumll a nyelvi siacutekok jellemzői
(lexika szintaktika) alapjaacuten joacutel elvaacutelaszthatoacutek egymaacutestoacutel (Biber
1989 5ndash6)
Regiszterelemzeacuteseik soraacuten a műfajok eacutes a szoumlvegtiacutepusok koumlzoumltti
szerkezetbeli elteacutereacutesek problematikaacutejaacuteval toumlbben is foglalkoztak
(Biber 1988 Paltridge 1994 1996 1997) Megerősiacutetetteacutek hogy a
műfaj kuumllső kriteacuteriumok alapjaacuten szerveződik miacuteg a szoumlvegtiacutepusok
(peacuteldaacuteul leiacuteraacutes elbeszeacuteleacutes magyaraacutezat eacuterveleacutes) nyelvi
megformaacuteltsaacuteguk alapjaacuten hasonloacuteak Egy-egy műfaj kuumlloumlnboumlző
szoumlvegtiacutepust is magaacuteban foglalhat
Nagy jelentőseacutege van annak a felismereacutesnek hogy az iacuterott eacutes
beszeacutelt szoumlveget a valoacutesaacutegosnak megfelelő koumlrnyezetben kell
vizsgaacutelni iacutegy az egyes regiszterek jellemzőit szakszoumlveg korpuszok
alapjaacuten taacuterjaacutek fel Ma maacuter a regiszterelemzeacuteseket
multidimenzionaacutelis oumlsszefuumlggeacutesekben toumlbbfeacutele perspektiacutevaacutet
figyelembe veacuteve a korpuszelemzeacutes moacutedszereacutevel veacutegzik (Candlinndash
Sarangi 2011)
A koumlznyelv hasznaacutelataacutetoacutel elteacuterően a szaknyelvi regiszterek
leacutenyeges ismeacuterve hogy tudomaacuteny- eacutes szakteruumlletenkeacutent a szakmai
kultuacutera tudaacutes- eacutes szabaacutelyrendszerkeacutent műkoumldik a szakmai
beszeacutelőkoumlzoumlsseacutegek kommunikaacutecioacutes interakcioacutei soraacuten megteremtett
koumlzoumls tudaacutes a haacutetteacuterismeretek jaacutetszanak doumlntő szerepet A koumlzoumls
tudaacutesboacutel azonban az egyes szemeacutelyek vagy csoportok elteacuterő
meacuterteacutekben meriacutethetnek taacutersadalmi helyzetuumlk eacutes a tudaacuteshoz valoacute
hozzaacutefeacuterhetőseacuteguumlkkel a szakmai ismereteik szintjeacutevel
oumlsszefuumlggeacutesben
Mindez raacuteiraacutenyiacutetja a figyelmet a szaknyelvi regiszterek
reacutetegzettseacutegeacutere Egy-egy munkahelyen inteacutezmeacutenyben egyszerre
toumlbbfeacutele szaknyelvi regiszter eacutel egyuumltt a dinamikusan vaacuteltozoacute
beszeacutedhelyzetekben egy vagy toumlbb nyelvhez is koumltoumltten (Clyne
PORTA LINGUA - 2014
39
1994) A kutataacutesok feltaacutertaacutek hogy a kommunikaacutecioacutes zavarok
feacutelreeacuterteacutesek aacutethidalaacutesa eacuterdekeacuteben folyamatos perspektiacuteva-vaacuteltaacutesra
van szuumlkseacutege a beszeacutelőknek akik eacutertelmezeacutesi pontokat keresnek
interakcioacuteik soraacuten (Bowles 2012)
A kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutekhoz koumltoumltt tudomaacutenyteruumlletek regiszterek
koumlzoumltti kommunikaacutecioacuteban a kognitiacutev folyamatokat logikai-tartalmi
kapcsolatokat tuumlkroumlző szoumlvegszerkezet is megvaacuteltozik a szituaacutecioacutek
vaacuteltozaacutesaacuteval iacutegy az eacutertelmezeacutesi folyamatoknak ezt is koumlvetnie kell
A szaknyelvi regiszterek leiacuteraacutesaacutehoz ezeacutert van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege a
műfajkutataacutesoknak az interakcioacute-kutataacutesoknak konverzaacutecioacute-
elemzeacuteseknek amelyek vizsgaacuteljaacutek a műfaji-kognitiacutev szerkezeti
seacutemaacutek szintjeacutet textuaacutelis szerveződeacuteseacutet leiacuterjaacutek az interakcioacutek
szekvenciaacutelis elrendeződeacuteseacutet teacutemaszerkezeteacutet a szereplők
valoacutesaacutegeacutertelmezeacutese alapjaacuten
A kutataacutesi eredmeacutenyek bemutataacutesaacutet a tapasztalatcsereacutet teszik
lehetőveacute a jelentős nemzetkoumlzi eacutes hazai konferenciaacutek peacuteldaacuteul az
AILA (Alkalmazott Nyelveacuteszek Nemzetkoumlzi Egyesuumllete)
kongresszusok az Euroacutepai Szaknyelvi Szimpoacutezium (European LSP
Symposium) a beacutecsi Terminoloacutegiakutatoacute Koumlzpont a felsőoktataacutesi
inteacutezmeacutenyek aacuteltal szervezett konferenciaacutek sorozata a MANYE
(Magyar Alkalmazott Nyelveacuteszek eacutes Nyelvoktatoacutek Egyesuumllete)
vagy a SZOKOE (Szaknyelvoktatoacutek eacutes -Kutatoacutek Egyesuumllete)
konferenciaacutek eacutes publikaacutecioacutes koumltetek A Porta Lingua sorozat a
tudomaacutenyteruumlletek nyelvhasznaacutelataacutenak sokoldaluacute kutataacutesi
eredmeacutenyeit teszi koumlzzeacute 2002 oacuteta lapjain toumlbbfeacutele regiszterre
iraacutenyuloacute vizsgaacutelatok olvashatoacutek A hazai doktori iskolaacutek
szaknyelvkutataacutesra iraacutenyuloacute programjai kereteacuteben ugyancsak
figyelemre meacuteltoacute kutataacutesi eredmeacutenyek szuumllettek
A leguacutejabb kutataacutesokroacutel nyuacutejt aacutetfogoacute helyzetkeacutepet a Szaknyelvi
kommunikaacutecioacute ciacutemű tanulmaacutenykoumltet (Dobos 2010) amelynek első
reacuteszeacuteben a szerzők kuumlloumlnboumlző elmeacuteleti keretekben sokfeacutele szempont
eacutes megkoumlzeliacuteteacutes alapjaacuten taacutergyaljaacutek a szaknyelvi kommunikaacutecioacute
alapkeacuterdeacuteseit (peacuteldaacuteul kommunikaacutecioacuteelmeacutelet diskurzuselemzeacutes
szoumlvegnyelveacuteszet lexikograacutefia terminoloacutegia frazeoloacutegia
korpusznyelveacuteszet) Tanulmaacutenyok ismertetik a szaknyelvi szoumlvegek
fordiacutetaacutesaacutenak probleacutemaacuteit a szaknyelvkutataacutes stilisztikai eacutes
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
40
nyelvhelyesseacutegi keacuterdeacuteseit a szaktudaacutes a nyelvtudaacutes eacutes a
szaknyelvtudaacutes oumlsszefuumlggeacuteseit tovaacutebbaacute a magyar szaknyelv eacutes
szaknyelvkutataacutes hataacuterainkon tuacuteli helyzeteacutet
A regiszterelemzeacutesekre vonatkoztathatoacutean a szerzők aacuteltal kutatott
eacutes joacutel ismert toumlbbfeacutele tudomaacutenyteruumllet jellemző nyelvhasznaacutelataacutenak
aacutetfogoacute leiacuteraacutesa olvashatoacute ebben a koumltetben (az orvostudomaacuteny a
gazdasaacutegtudomaacuteny a jogtudomaacuteny a politikatudomaacuteny a
diplomaacutecia az Euroacutepai Unioacute nyelvhasznaacutelata a zene a matematika
az informatika a műszaki tudomaacutenyok a reklaacutem nyelve) A
tovaacutebbiakban toumlmoumlren aacutettekintem e koumlrkeacutepet a koumlvetkező
szempontok kiemeleacuteseacutevel hogyan hataacuterozzaacutek meg a tanulmaacutenyok
szerzői a szaknyelvi regiszterek jellegeacutet milyen moacutedszereket
mutatnak be a nyelvhasznaacutelat leiacuteraacutesaacutehoz milyen szintekre teacuternek ki
a leiacuteraacutesok milyen tovaacutebbi kutataacutesok szuumlkseacutegesseacutege meruumll fel
Aacutetfogoacute szaknyelvi regiszterelemzeacutesek főbb jellemzői
Az egyes szak- eacutes tudomaacutenyteruumlleteket aacutetfogoacutean bemutatoacute
tanulmaacutenyok alapvetően oumlsszhangban aacutellnak a nemzetkoumlzi kutataacutesi
eredmeacutenyekkel A szaknyelvi regisztereket a nyelvvaacuteltozatok koumlzoumltt
helyezik el melyeket a szakmai diskurzuskoumlzoumlsseacuteg keacutepviselői
hasznaacutelnak az egymaacutessal folytatott kommunikaacutecioacutejukban
Valamennyi szakteruumlletre eacuterveacutenyesiacutethető peacuteldaacuteul hogy a szaknyelvi
regiszter kognitiacutev szociaacutelis eacutes makroszociaacutelis dinamikus folyamatok
kereteacuteben vizsgaacutelhatoacute Ezek a folyamatok magukban foglaljaacutek egy
adott tudomaacutenyteruumllet tudaacuteshalmazaacutet kognitiacutev rendszereacutet az adott
szakmai koumlzoumlsseacutegre jellemző specifikumokat valamint az adott
koumlzoumlsseacutegnek a taacutersadalom egeacuteszeacuteben betoumlltoumltt szerepeacutet
Aacuteltalaacutenosan alkalmazhatoacute eredmeacutenyeket mutatnak a kuumlloumlnboumlző
szakteruumlleteken beluumll veacutegzett oumlsszehasonliacutetoacute regiszterelemzeacutesek
műfajkutataacutesok eacutes ugyancsak univerzaacutelis jelentőseacutegűek a
szakszoumlvegekben megnyilvaacutenuloacute szakmaisaacuteg szintjeacutenek vizsgaacutelatai
Előteacuterbe keruumllt annak felismereacutese hogy az aacutetvaacuteltaacutesi műveleteket
koumlzvetiacutető teveacutekenyseacutegeket nemcsak a nyelvek koumlzoumltt hanem
nyelven beluumll az egyes szaknyelvi regiszterreacutetegek koumlzoumltti aacutetvaacuteltaacutesi
folyamatokban is szuumlkseacuteges bemutatni
PORTA LINGUA - 2014
41
A toumlrteacuteneti jellegű aacutettekinteacuteseket is tartalmazoacute tanulmaacutenyok
valamint a regisztereket szinkroacuten megkoumlzeliacuteteacutesben leiacuteroacute elemzeacutesek
vizsgaacutelati moacutedszereire alapvetően jellemző hogy a beszeacutelt eacutes iacuterott
szoumlvegeket a valoacutes nyelvhasznaacutelati helyzetben tanulmaacutenyozzaacutek
Előteacuterbe keruumlltek az interakcioacute kutataacutesok melyek kereteacuteben a
szakszoumlvegelemzeacuteseket annak megaacutellapiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben veacutegzik
hogy milyen nyelvhasznaacutelati koumlvetelmeacutenyeket aacutelliacutetanak a szoumlvegek
a befogadoacutek eleacute a szoumlvegeacutertelmezeacutesi folyamatokban eacutes milyen
teveacutekenyseacutegeket veacutegeznek a reacutesztvevők a megfelelő interpretaacutecioacute
eacuterdekeacuteben
bdquoA nyelvhasznaacutelat leiacuteraacutesaacutehoz etnograacutefiai iraacutenyultsaacuteguacute gyakorlat-
orientaacutelt kutataacutesi moacutedszerre empirikus elemzeacutesre van szuumlkseacuteg
amely a szociaacutelis vaacuteltozaacutesokra eacutes a szervezeti aacutetalakulaacutesokra
egyaraacutent eacuterzeacutekeny eacutes koumlveti a kontextus dinamikaacutejaacutetrdquo (Demeter
2010 221)
Kiemelt jelentőseacutege van annak hogy korpusznyelveacuteszeti
moacutedszerekkel paacuterhuzamos szakszoumlveg-korpuszokban is elemzik a
szakszavak eacutes egyeacuteb nyelvi szintek szerkezeteacutet kapcsoloacutedaacutesait
szoumlvegkoumlrnyezeteacutet A regiszterek leiacuteraacutesai toumlbbnyire valamennyi
nyelvi szintre kiterjednek pragmatikai szint interakcioacutek műfajok
szoumlvegszint szintaktikai szint szemantikai dimenzioacutek morfoloacutegia
lexika eacutes terminoloacutegia
A tovaacutebbi kutataacutesok iraacutenyainak kijeloumlleacutesekor a tanulmaacutenyok szerzői
a technoloacutegiai fejlődeacutes adta lehetőseacutegek erőteljes alkalmazaacutesaacutet
javasoljaacutek a diskurzuselemzeacutesek taacutersas teveacutekenyseacutegkeacutent toumlrteacutenő
vizsgaacutelataacutenak kiterjeszteacuteseacutet eacutes a regiszterelemzeacutesek valamint
aacuteltalaacuteban a szaknyelvi interdiszciplinaacuteris kutataacutesok soraacuten toumlbbfeacutele
szakember egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet hangsuacutelyozzaacutek
Az egyes szaknyelvi regiszterek ismerteteacuteseacuteben az alkalmazott eacutes
elfogadott kutataacutesi moacutedszerekben a nyelvi szintek leiacuteraacutesaacutenak
megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben valamint az eredmeacutenyek oktataacuteshoz valoacute
ajaacutenlaacutesaacuteban az elteacuterő szakteruumlletek bemutataacutesaacutenak szerzői
alapvetően egyseacuteges felfogaacutest szemleacuteletet sugaacuteroznak ami joacute
alapul szolgaacutelhat a szaknyelvoktataacutes gyakorlataacutehoz
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
42
Szaknyelvkutataacutesi eredmeacutenyek alkalmazaacutesa az oktataacutes
sziacutenterein
Nemzetkoumlzi oumlsszeveteacutesben megaacutellapiacutethatjuk hogy a hazai
szaknyelvi kutataacutesok oumlsszhangban aacutellnak a nemzetkoumlzi kutataacutesok
iraacutenyaival eredmeacutenyeivel eacutes szaknyelvoktataacutesunk alapvetően
harmonizaacutel az Euroacutepai Keretrendszer koumlzoumlsen kialakiacutetott neacutezeteivel
koumlvetelmeacutenyeivel Ahol meacuteg tovaacutebbi leacutepeacutesekre van szuumlkseacuteg a
nemzetkoumlzi mezőnytől valoacute lemaradaacutes miatt az a kutataacutesi
eredmeacutenyek megfelelően aacuternyalt beeacutepiacuteteacutese az oktataacutes gyakorlataacuteba
tovaacutebbaacute a szeacuteles koumlrű szemleacuteletformaacutelaacutes az egyuumlttműkoumldeacutesi
lehetőseacutegek kidolgozaacutesaacuteval eacutes alkalmazaacutesaacuteval ami a szakmai
keretek mellett tovaacutebbi oktataacutespolitikai eacutes gazdasaacutegi
oumlsszefuumlggeacutesekben taacutergyalhatoacute
Az előzőekben oumlsszegzett kutataacutesi eredmeacutenyek azt taacutemasztjaacutek alaacute
hogy szaknyelvet oktatoacute nyelvtanaacuterok egy-egy szakteruumllet idegen
nyelvű szakmai nyelvhasznaacutelataacuteban igen komoly jaacutertassaacutegot
szereznek minthogy ez teveacutekenyseacuteguumlk elengedhetetlen reacutesze A
szaknyelvi keacutepzeacutest nem elkuumlloumlniacutetve hanem a szakmai keacutepzeacutes
szerves reacuteszekeacutent azzal szinergikus egyseacuteget alkotoacute rendszerkeacutent
eacutertelmezik Megaacutellapiacutethatjuk azonban hogy ez a meggyőződeacutes
szemleacutelet tovaacutebbi megerősiacuteteacutesre inteacutezmeacutenyi taacutemogataacutesra szorul
doumlnteacuteshozoacutei rendszer szinten A felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek
nyelvoktataacutesi koncepcioacuteja ugyanis jellemzően a kimeneti
koumlvetelmeacutenyekre korlaacutetozoacutedik Iacutegy az a diaacutek aki maacuter rendelkezik a
kimeneti koumlvetelmeacutenyeknek megfelelő nyelvvizsga-bizonyiacutetvaacutennyal
mentesuumll attoacutel hogy felsőfokuacute tanulmaacutenyai soraacuten iraacutenyiacutetottan
szembesuumlljoumln vaacutelasztott szakteruumllete sajaacutetos nyelvhasznaacutelati
koumlvetelmeacutenyeivel a szaknyelvi regiszter reacutetegzettseacutegeacutenek megfelelő
nyelvi mintaacutek hasznaacutelataacutenak megtapasztalaacutesaacuteval
Az inteacutezmeacutenyek kuumlldeteacutesi nyilatkozatukban tipikusan ismeacutetlik a
szakkeacutepzeacutes egyseacutegesen megfogalmazott ceacuteljakeacutent olyan
szakemberek keacutepzeacuteseacutet akik bdquokeacutepesek a szakmai teveacutekenyseacutegnek
megfelelő korszerű ismeretek hazai eacutes nemzetkoumlzi szintű
alkalmazaacutesaacuterardquo
A szaknyelvkutataacutesi eredmeacutenyek neacutezőpontjaacuteboacutel e ceacutelt uacutegy
eacutertelmezzuumlk hogy valamennyi szinten eacutes szakteruumlleten a szakmai
PORTA LINGUA - 2014
43
keacutepzeacutes elvaacutelaszthatatlanul magaacuteban foglalja a szaknyelvi regiszterek
anyanyelvi magyar eacutes idegen nyelvű hasznaacutelataacutet az oktataacutes kutataacutes
eacutes a taacutersadalmi nemzetkoumlzi kapcsolatok valamennyi sziacutentereacuten A
szuumlkseacuteges nyelvtudaacutes az ismeretek a tudaacutes konstruaacutelaacutesaacuteval szoros
koumllcsoumlnhataacutesban műkoumldő olyan specifikus ceacuteluacute nyelvhasznaacutelat ami
aacuteltal a diaacutekok szocializaacuteloacutednak leendő tudomaacutenyos szakmai
koumlzoumlsseacuteguumlkbe
A szaknyelv sajaacutetos szerepet toumllt be a diaacutekok ismeret- eacutes
tapasztalatszerzeacuteseacuteben nemcsak az oktataacutesi rendszeren beluumll hanem
az inteacutezmeacutenyes oktataacuteson tuacutel eacuterveacutenyesuumllő nyelvhasznaacutelati hataacutesok
oumlsszefuumlggeacuteseiben is Az oktataacutes nemzetkoumlziveacute vaacutelaacutesa eacutes az uacutej
informaacutecioacutes technoloacutegiaacutek hataacutesai uacutejfajta nyelvhasznaacutelati
teveacutekenyseacutegekre is keacutesztetik a diaacutekokat Ezeacutert az inteacutezmeacutenyeknek
szaacutemba kell venniuumlk hogyan lehetseacuteges a hallgatoacutei tapasztalatokat
mineacutel hateacutekonyabban bevonni az oktataacutesba milyen nyelvhasznaacutelati
alkalmak teremthetők a diaacutekok szaacutemaacutera az oktataacutesi rendszerben eacutes
az azon tuacutel megszerzett szaknyelvi ismereteik integraacutelaacutesaacutera Olyan
keretek kialakiacutetaacutesa kiacutevaacutenatos amelyek lehetőveacute teszik a diaacutekok
szaacutemaacutera a digitaacutelis kompetencia eacutes a kooperatiacutev tanulaacutes alkalmazaacutesaacutet
is
Jelenleg a felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben a szaktanszeacuteki oktatoacutek eacutes a
szaknyelvi keacutepzeacutest is ellaacutetoacute nyelvtanaacuterok koumlzoumltti kapcsolat jellege
igen erősen szemeacutely- eacutes inteacutezmeacuteny-fuumlggő Leacutenyeges lenne hogy a
nyelvtanaacuterok eacutes a szaktanszeacuteki oktatoacutek egyuumlttműkoumldve segiacutetseacutek a
hallgatoacutekat a szaktudaacuteshoz koumltoumltt nyelvhasznaacutelat kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes
fejleszteacuteseacuteben az egyes keacutepzeacutesi szinteken alkalmazott feladatokkal
eacutes teveacutekenyseacutegekkel
Peacuteldaacuteul a koumlvetkező ndash inteacutezmeacutenyileg szabaacutelyozott ndash kriteacuterium-
felteacutetelekhez koumltoumltt feladat- eacutes teveacutekenyseacutegsorok kialakiacutetaacutesa adhatna
eacuterteacutekes nyelvhasznaacutelati lehetőseacutegeket a diaacutekoknak
szakirodalom szaacutemonkeacutereacutese
szakmai konvencioacutek szaacutemonkeacutereacutese
hallgatoacutek idegen nyelvű szakmai munkaacuteinak eacuterteacutekeleacutese
beszaacutemoltataacutes kuumllfoumlldioumlsztoumlndiacutejas tanulmaacutenyutakroacutel
diplomateacutema oumlsszefoglaltataacutesa idegen nyelven
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
44
diplomadolgozat megveacutedeacuteseacutenek soraacuten idegen nyelvű
oumlsszefoglalaacutes
valamely szakmai probleacutema megoldaacutesaacutera iraacutenyuloacute idegen
nyelvű (on-line) vitafoacuterum szervezeacutese
Ezek a teveacutekenyseacutegek alapvetően oumlsszhangban aacutellnak a diaacutekok
leendő szakkeacutepzettseacutegeacutenek megfelelő ismeretek megszerzeacuteseacutevel eacutes
előmozdiacutethatjaacutek annak kialakiacutetaacutesaacutet maacuter a szakmai keacutepzeacutes szerves
reacuteszekeacutent Az oktataacutes szaacutemos sziacutentereacutenek tipikus beszeacutedhelyzeteiben
a megfelelő regiszterhasznaacutelatot igeacutenylő feladatok alkalmat
nyuacutejthatnak a szaknyelvi jellemzők tudatosiacutetaacutesaacutehoz tovaacutebbaacute
hozzaacutejaacuterulhatnak a hasznaacutelhatoacute szaknyelvtudaacutes fejleszteacuteseacutehez
nemzetkoumlzi szakmai teveacutekenyseacutegekhez valamint az ott szerzett
tapasztalatok visszacsatolaacutesaacutehoz a szakmai keacutepzeacutes egyes aacutellomaacutesain
Oumlsszegzeacutes
A tanulmaacutenyban aacutettekintettem a szaknyelvi regiszterek helyeacutet
eacutertelmezeacuteseacutet a szaknyelvkutataacuteson beluumll vaacutezlatosan bemutattam a
kutataacutes iraacutenyainak vaacuteltozaacutesaacutet a regiszterelemzeacutesek alakulaacutesaacutet
Kiemeltem a napjainkra jellemző főbb csomoacutepontokat a
korpusznyelveacuteszeti moacutedszerekkel toumlbbfeacutele perspektiacutevaacuteboacutel toumlbbfeacutele
szakember egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel veacutegzett multidimenzionaacutelis
kutataacutesok szuumlkseacutegesseacutegeacutet
A szaknyelvi regiszterek nyelvhasznaacutelataacutenak eacutertelmezeacuteseacutere
tudatosiacutetaacutesaacutera eacutes megfelelő hasznaacutelataacutera a nyelvhasznaacutelati sziacutenterek
szeacuteles skaacutelaacutejaacuten van igeacuteny A szaknyelvkutataacutes eredmeacutenyei az
alapkutataacutesok eacutes az oktataacutes gyakorlata koumlztes teruumlleteacutenek
alkalmazott kutataacutesai a nyelvhasznaacutelat gyakorlati probleacutemaacuteinak
megoldaacutesaacutera iraacutenyuloacute tovaacutebbi vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesseacutegeacutet erősiacutetik
meg Az uacutej tudomaacutenyos eredmeacutenyek oktataacutesba valoacute bevitele
tovaacutebbra sem neacutelkuumlloumlzheti a szakmai nyelvhasznaacutelat
toumlbbdimenzioacutejuacute elemzeacuteseacutet A szakemberkeacutepzeacutes oktataacutesi kutataacutesi eacutes
taacutersadalmi kapcsolatainak valamennyi helysziacuteneacuten ajaacutenlott a
szaknyelvi regiszterek hasznaacutelataacutenak szisztematikus
figyelembeveacutetele eacutes a dinamikusan vaacuteltozoacute beszeacutedhelyzetek szerint
a nyelvhasznaacutelat fejleszteacutese a szakmai eacutes a nyelvi keacutepzeacutes egymaacutest
erősiacutető folyamataiban
PORTA LINGUA - 2014
45
Hivatkozaacutesok
Bańczerowski J (2001) A szaknyelvek szerepe a civilizaacutecioacutes fejlődeacutesben
Magyar Nyelvőr 1273 277ndash282
Biber D (1988) Variation across Speech and Writing Cambridge Cambridge
University Press
Biber D (1994) An analytic framework for register studies In Biber D ndash
Finegan E (eds) Sociolinguistic Perspectives on Register OxfordndashNew
York Oxford University Press 31ndash56
Biber D (1995) Cross-linguistics Patterns of Register Variation a Multi-
Dimensional Comparison of English Tuvaluan Korean and Somali
Cambridge Cambridge University Press
Biber D (2006) University Language A Corpus-Based Study of Spoken and
Written Registers Amsterdam John Benjamins
Bowles H (2012) Analyzing Languages for Specific Purpose Discourse Modern
Language Journal (96) 1 43ndash58
Candlin C ndash Sarangi S (eds) (2011) Handbook of Communication and
Organisation Berlin Mounton
Clyen M (1994) Intercultural Communication at Work Cambridge Cambridge
University Press
Demeter Eacute (2010) Az orvosi szaknyelv In Dobos Cs (szerk) (2010) Szaknyelvi
kommunikaacutecioacute Segeacutedkoumlnyvek a nyelveacuteszet tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz 110
MiskolcndashBudapest Miskolci Egyetem Tinta Koumlnyvkiadoacute 219ndash241
Dobos Cs (szerk) 2010 Szaknyelvi kommunikaacutecioacute Segeacutedkoumlnyvek a nyelveacuteszet
tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz 110 MiskolcndashBudapest Miskolci Egyetem Tinta
Koumlnyvkiadoacute
Ferguson C A (1966) National sociolinguistic profile formulas In Bright W
(ed) Sociolinguistics The Hague Mounton 309ndash315
Ferguson C A (1982) Simplified registers and linguistic theory In Obblerr L
K ndash Menn I (eds) Exceptional language and linguistics New York
Academic Press 49ndash66
Gumperz J J (1968) Types of Linguistic Communities In Fishman J A (ed)
Readings in the Sociology of Language The Hague Mounton
Halliday M A K (1978) An Introduction to Functional Grammar London
Edward Arnold
Halliday M A K (1978) Language as Social Semiotics The Social
Interpretation of Language and Meaning London Edward Arnold
Paltridge B(1994) Genre analysis and the identification of textual boundaries
Applied Linguistics 3 288ndash299
Paltridge B (1996) Genre text type and the language learning classroom ELT
Journal 3 237ndash243
Paltridge B (1997) Genre Frames and Writing in Research Settings
AmsterdamndashPhiladelphia John Benjamins
Varantola K (1984) Special language and general language Linguistic and
diactic aspects Unesco ALSED ndashLSP Newsletter 2 23 ndash29
PLENAacuteRIS ELŐADAacuteSOK
46
PORTA LINGUA - 2014
47
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute
SZAKFORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
48
PORTA LINGUA - 2014
49
Betaacutek Patriacutecia
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Idegen Nyelvi Koumlzpont
Nemzetkoumlzi Tolmaacutecs- eacutes Fordiacutetoacutekeacutepző Koumlzpont
Koumlzoumlsseacutegi tolmaacutecsolaacutes szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes Koumlzoumlsseacutegi tolmaacutecsolaacutes szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes community interpreting
public service interpreting cultural interpreting dialogue interpreting ad-hoc
interpreting ndash eacutes meacuteg folytathatnaacutenk a sort A fenti elnevezeacutesekben tapasztalhatoacute
egyfajta koumlvetkezetlenseacuteg is joacutel mutatja hogy az emliacutetett teruumllet meacuteg eacutepp csak
kikristaacutelyosodoacuteban van Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll hogy
szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes (orvosi jogi biacuteroacutesaacutegi rendőrseacutegi koumlzszolgaacutelati
teruumlletek) iraacutenti igeacuteny a koumlzelmuacuteltban jelentősen megnoumlvekedett eacutes ez bizonyos
eacutertelemben aacutetrajzolja a tolmaacutecsolaacutes teacuterkeacutepeacutet Egyetemuumlnk szaacutemaacutera rendkiacutevuumll
fontos hogy a nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren megfigyelhető vaacuteltozaacutesokat (globalizaacutecioacute az
EU bővuumlleacutese a migraacutecioacutes folyamatok erősoumldeacutese) tolmaacutecskeacutepzeacuteseink is lekoumlvesseacutek
annak eacuterdekeacuteben hogy hallgatoacuteink piackeacutepes tudaacutessal leacutephessenek ki a
tolmaacutecsolaacutes vilaacutegaacuteba
Kulcsszavak koumlzoumlsseacutegi tolmaacutecsolaacutes szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes
koumlzszolgaacutelati teruumllet jelnyelvi tolmaacutecsolaacutes elhanyagolt tolmaacutecsolaacutesi műfajok
moacutedszertani taacutemogataacutes metodoloacutegiai buktatoacutek semlegesseacuteg paacutertalansaacuteg a
veacutelemeacutenyalkotaacutes tilalma
Bevezeteacutes
Jelen tanulmaacuteny a koumlzoumlsseacutegi maacutesneacuteven szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi
tolmaacutecsolaacutes valamint a konferenciatolmaacutecsolaacutes kuumlloumlnboumlző
aspektusait vizsgaacutelja meg azok aacuteltalaacutenos ismeacutervei majd specifikus
haacutetteruumlk szempontjaacuteboacutel Kiteacuter ezen kiacutevuumll a szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi
tolmaacutecsolaacutes egyre nagyobb jelentőseacuteget eacutelvező teruumlleteacutere a szoacuteban
forgoacute műfaj gyakorlataacuteban tapasztalhatoacute hatvaacutenyozott neheacutezseacutegekre
valamint az adott teruumllet oktataacutesaacutenak szintjeacuten megjelenő
metodoloacutegiai buktatoacutekra
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
50
Meghataacuterozaacutes
Bevezeteacuteskeacuteppen eacuterdemes megemliacutetenuumlnk hogy a szoacuteban
forgoacute műfajt egyfajta koumlvetkezetlenseacuteg jellemzi az elnevezeacutesek
tereacuten leacuteveacuten szaacutemos elnevezeacutes terjedt el ugyanazon teruumlletek eacutes
alteruumlletek megnevezeacuteseacutere A koumlvetkező eacutertelmuumlket tekintve
szeerteaacutegazoacute elnevezeacutesekkel talaacutelkozhatunk az emliacutetett kutataacutesi
teruumlleten social interpreting cultural interpreting community
interpreting public service interpreting ad-hoc interpreting
dialogue interpreting court legalmedical interpreting koumlzoumlsseacutegi
tolmaacutecsolaacutes szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes ndash jeloumllve mindazon
kommunikaacutecioacutes helyzetek oumlsszesseacutegeacutet amelyek soraacuten egy
magaacutenember egy szaacutermazaacutesi orszaacutegaacutetoacutel elteacuterő orszaacutegban
kommunikaacutel egy adott szervezettel inteacutezmeacutennyel hatoacutesaacuteggal
aacutellami hivatallal vagy egy adott koumlzoumlsseacuteggel uumlgyinteacutezeacutes kapcsaacuten
aacutellami hivatalokban egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes alkalmaacuteval az oktataacutesi
inteacutezmeacutenyekkel valoacute kapcsolattartaacutesban stb Azonban az orvosi
menekuumlltuumlgyi jogi biacuteroacutesaacutegi rendőrseacutegi koumlzoumlsseacutegi eacutes szociaacutelis
(koumlzszolgaacutelati) tolmaacutecsolaacuteson kiacutevuumll meacuteg ide soroljuk a tolmaacutecsolaacutes
egy speciaacutelis teruumlleteacutet a jelnyelvi tolmaacutecsolaacutest is
Ebből a soksziacutenűseacutegből adoacutedoacutean a tolmaacutecsolandoacute feacutel az
uumlgyfeacutel szemeacutelye is sok arcot oumllthet Az adott szemeacutely lehet
bevaacutendorloacute menekuumllt menedeacutekjogeacutert folyamodoacute kuumllfoumlldi
aacutellampolgaacuter vendeacutegmunkaacutes paacuteciens szuumllő gyermek vaacutedlott peres
feacutel sőt akaacuter emberkereskedők vagy csempeacuteszek aacuteldozata is
Emiatt a lehetseacuteges kommunikaacutecioacutes helyzetek koumlre is
rendkiacutevuumll taacuteg mely kommunikaacutecioacutes helyzetek soraacuten olyan fogalmak
keruumllhetnek elő mint munkavaacutellalaacutesi ceacuteluacute bevaacutendorlaacutes
csalaacutedegyesiacuteteacutes tiltott hataacuteraacutetleacutepeacutes oltalomban reacuteszesuumllő szemeacutely
vagy akaacuter szemeacutelyes biztonsaacuteg uumlldoumlzteteacutes megalapozott feacutelelem
katonai taacutemadaacutes fizikai erőszak jogtalan letartoacuteztataacutes terrorizmus
eacutes meacuteg folytathatnaacutenk a sort
PORTA LINGUA - 2014
51
Ismeacutervek
A tovaacutebbiakban oumlsszevetem a szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes
illetve a konferenciatolmaacutecsolaacutes ismeacuterveit Aacuteltalaacutenossaacutegban veacuteve
elmondhatoacute hogy a koumlvetkező jellegzetesseacutegek mindkeacutet
tolmaacutecsolaacutesi műfaj szintjeacuten megfigyelhetőek
1 taacuteblaacutezat
Konferenciatolmaacutecsolaacutes
Szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes
a teveacutekenyseacuteg soraacuten nyelvi koumlzvetiacuteteacutes folyik (comprehensionconversion
production)
a műfaj gyakorlaacutesa soraacuten eacutertelemkoumlzpontuacute teveacutekenyseacuteget veacutegzuumlnk
tolmaacutecskeacutent ceacutelunk az hogy a keacutet feacutel megeacutertse egymaacutest
kultuacuteraacutet tolmaacutecsolunk kultuacuteraacutera
az adott műfaj gyakorlaacutesaacutehoz konkreacutet keacuteszseacutegek eacutes ismeretek előzetes
elsajaacutetiacutetaacutesa szuumlkseacuteges
a szoacuteban forgoacute műfajhoz specifikus technika jaacuterul
az adott kommunikaacutecioacutes helyzetben tolmaacutecskeacutent doumlntő szerepet tudhatunk
magunkeacutenak
Elteacutereacutesek
Ezzel szemben a keacutet teruumlletet eacutelesen megkuumlloumlnboumlztetik egymaacutestoacutel az
alaacutebbi aspektusok
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
52
2 taacuteblaacutezat
ELTEacuteREacuteSEK Konferencia-tolmaacutecsolaacutes Szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi
tolmaacutecsolaacutes
a teruumllethez
rendelt forraacutesok
kulturaacutelis tőke
(tanulmaacutenyok
kutataacutesok)
- inteacutezmeacutenyesiacutetett
akkreditaacutelt keacutepzeacutesek
- eacutevtizedek oacuteta kutataacutesi
teruumlletkeacutent eacutel
- jelenleg nem leacutetezik
inteacutezmeacutenyesiacutetett
akkreditaacutelt keacutepzeacutes
- uacutejkeletű kutataacutesi
teruumllet
a teruumllethez
rendelt forraacutesok
taacutersadalmi tőke
- neacutepszerűseacuteg
- kitűnő megiacuteteacuteleacutes
-tolmaacutecsolaacutes rdquopar
excellencerdquo
- ismeretlen teruumllet
- negatiacutev megiacuteteacuteleacutes
- maacutesodlagos műfaj
toumlrteacutenelmi haacutetteacuter paacuterizsi konferencia
(toumlbbnyelvű konferenciaacutek)
XX-XXI szaacutezadi
globalizaacutecioacutes
folyamatok
koumlrnyezet nemzetkoumlzi koumlrnyezet
egy adott orszaacutegon
beluumlli koumlrnyezet
lehetseacuteges
nyelvek
nyelvkombinaacutecioacute
k
kiszaacutemiacutethatoacutesaacuteg nyelvi soksziacutenűseacuteg
nyelvi norma
tisztelete
elvaacuterhatoacute (politikusok
szakeacutertők)
nem mindig vaacuterhatoacute
el (iskolaacutezottsaacuteg
hiaacutenya)
interakcioacute monologikus dialogikus
felek koumlzoumltti
erőviszonyok
egyenlő alaacute-foumlleacuterendelt
viszony
kihiacutevaacutesok
eacuterzelmek
intellektuaacutelis kihiacutevaacutes intellektuaacutelis eacutes
egyben eacuterzelmi
kihiacutevaacutes belső stressz
tolmaacutecsolaacutes tiacutepusa szimultaacuten liaison tolmaacutecsolaacutes
chuchotage blatt
TEacuteT a felek nem eacutertik meg
egymaacutest
emberi eacuteletek
PORTA LINGUA - 2014
53
Kihiacutevaacutesok etikai keacuterdeacutesek
Miutaacuten a szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes kapcsaacuten aacuteltalaacuteban
elmondhatoacute hogy a tolmaacutecs sokszor haacutetraacutenyos helyzetű keveacutesseacute
iskolaacutezott vagy a nyelvet nem (eleacuteggeacute) beszeacutelő az adott orszaacutegot
nem ismerő embereknek tolmaacutecsol eacutes az eacuterintett teruumlletek is
eacuterzeacutekenyek ennek kapcsaacuten nem csak nyelvi hanem etikai keacuterdeacutesek
is felmeruumllnek
aacutetlaacutethatoacutesaacuteg (a tolmaacutecs szerepe megbiacutezhatoacutesaacutega)
paacutertatlansaacuteg eacutes a veacutelemeacutenyalkotaacutes bdquotilalmardquo
semlegesseacuteg
hitelesseacuteg
szavahihetőseacuteg
titoktartaacutes (plusz teher)
hatalom keacuterdeacutese3
eacuterzelmi taacutevolsaacuteg kialakiacutetaacutesa eacutes megtartaacutesa
a tolmaacutecsszerep kiszeacutelesedeacutese nem szokvaacutenyos tolmaacutecs-
szituaacutecioacute a tolmaacutecs bdquoiraacutenyiacutethatjardquo a megbeszeacuteleacutes meneteacutet
bizonyos tekintetben doumlntő egyeacuteni sorskeacuterdeacutesek muacutelhatnak rajta
a tolmaacutecsolaacutes mellett koordinaacutecioacutes szerep (communicative
pas de trois- Wadensjouml C 1998)
Oumlsszesseacutegeacuteben veacuteve elmondhatoacute hogy az emliacutetett etikai kihiacutevaacutesok
elleneacutere a szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecstoacutel ugyanuacutegy minőseacutegi
munkaveacutegzeacutest vaacuter el a megrendelő mint a konferenciatolmaacutecstoacutel
Az emliacutetett teruumlletek az oktataacutesban
Oktataacutesi szempontboacutel mindkeacutet teruumlleten megjelennek az alaacutebbi
elvaacuteraacutesok eacutes jellegzetesseacutegek
3 bdquo
A tudaacutes hatalomrdquo Hatalmat hoz magaacuteval az a teacuteny hogy a tolmaacutecs az egyetlen
szemeacutely aki az első mozzanattoacutel az utolsoacuteig pontosan koumlvetni tudja mi toumlrteacutenik
azaz fontos feltennuumlnk bizonyos keacuterdeacuteseket ki a megrendelő kinek a paacutertjaacuten aacutell a
tolmaacutecs stb
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
54
a nyelvi keacuteszseacutegek eacutes ismeretek fejleszteacuteseacutenek eacutes
bőviacuteteacuteseacutenek fontossaacutega
az adott teruumlletre jellemző terminoloacutegia elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak
fontossaacutega
kulturaacutelis haacutetteacuterismeretek oktataacutesaacutenak fontossaacutega
a beszeacutedsebesseacuteg neheziacutető teacutenyezőkeacutent jelenhet meg
az akcentus neheziacutető teacutenyezőkeacutent jelenhet meg
a faacuteradtsaacuteg neheziacutető teacutenyezőkeacutent jelenhet meg
bizonyos etikai elvaacuteraacutesok tiszteletben tartaacutesaacutenak fontossaacutega
(pl titoktartaacutes)
Oumlsszefoglaloacutean elmondhatoacute hogy ezekre toumlbbeacute-keveacutesbeacute fel tudjuk
keacutesziacuteteni tolmaacutecshallgatoacuteinkat A szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes
kapcsaacuten leacuteteznek azonban olyan aspektusok amelyek nem jelennek
meg a konferenciatolmaacutecsolaacutes eseteacuteben Miutaacuten az emliacutetett műfaj
neheacutezseacutege pontosan ezekben a kihiacutevaacutesokban rejlik ndash leacuteveacuten nehezen
taniacutethatoacute keacuteszseacutegekről van szoacute ndash ezekre kuumlloumlnoumlsen nagy hangsuacutelyt
kell fektetnuumlnk mind az oktataacutesban mind a joumlvőbeli metodoloacutegiai
kutataacutesok soraacuten melyek kereteacuteben ceacutelzottan oumlsszpontosiacutetanunk
szuumlkseacuteges ezen buktatoacutek kifejteacuteseacutere eacutes feloldaacutesaacutera
a kulturaacutelis haacutetteacuter alapos ismerete
igen vaacuteltozatos nyelvek dialektusok
igen vaacuteltozatos nyelvi regiszterek
iskolaacutezottsaacuteg hiaacutenya az uumlgyfeacutel eseteacuteben
eacuterzelmi toumlltet a tolmaacutecs szintjeacuten
eacuterzelmi stressz munkaveacutegzeacutes soraacuten
eacuterzelmi taacutevolsaacutegtartaacutes
konfliktuskezeleacutes
egyeacuteb etikai keacuterdeacutesek figyelembeveacuteteleacutenek fontossaacutega
PORTA LINGUA - 2014
55
Oumlsszegzeacutes
A szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes teruumlleteacuten megjelenő
neheacutezseacutegeket tehaacutet haacuterom egymaacutestoacutel markaacutensan elkuumlloumlnuumllő
kategoacuteriaacuteba sorolhatjuk
1 nyelvi eacutes kulturaacutelis aspektusok
2 etikai elvaacuteraacutesok
3 eacuterzelmi kihiacutevaacutesok
A keacutepzőinteacutemeacutenyekre haacuterul az a feladat hogy az erre a teruumlletre
iraacutenyuloacute joumlvőbeli keacutepzeacuteseik megtervezeacutese soraacuten ezeket a
kategoacuteriaacutekat mind-mind beeacutepiacutetseacutek oktataacutesi programjaikba Azonban
a szakma egeacuteszeacutenek feladata az hogy megtegye a szuumlkseacuteges
leacutepeacuteseket a szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes hivatalos
elismerteteacuteseacuteeacutert mely ugyanolyan eacuterteacutekkel biacuter mint a
ldquohagyomaacutenyosrdquo tolmaacutecsolaacutes sőt bizonyos eacutertelemben hozzaacuteadott-
eacuterteacuteket is keacutepvisel abboacutel adoacutedoacutean hogy rendkiacutevuumll fontos sorsdoumlntő
keacuterdeacutesek szintjeacuten szuumlkseacuteges a gyakorlata
Emiatt uacutegy gondolom hogy a szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecsolaacutes a
koumlvetkező aproacute leacutepeacuteseken keresztuumll kaphatja meg a meacuteltoacute kiemelt
figyelmet
kutataacutesok szuumlkseacutegesek a teruumlleten
a kutataacutesi eredmeacutenyek implementaacutelaacutesa szuumlkseacuteges
elengedhetetlen a nagykoumlzoumlnseacuteg a politikai doumlnteacuteshozoacutek eacutes
az egyes kommunikaacutecioacutes helyzetekben reacutesztvevő felek
ldquoeacuterzeacutekenyiacuteteacuteserdquo 4
4
Dr Kelemen Eacuteva docens az elsők koumlzoumltt volt hazaacutenkban aki a koumlzoumlsseacutegi
tolmaacutecsolaacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozott Az aacuteltala megkezdett munka szellemeacuteben
megeacutertettuumlk hogy az első eacutes legfontosabb leacutepeacutes az uacuten eacuterzeacutekenyiacuteteacutes4
Keacutepzőinteacutezmeacutenykeacutent a mi feladatunk taacutejeacutekoztatni nemcsak hallgatoacuteinkat hanem
mindazon eacuterdeklődőket eacutes szakmabelieket akiket valamilyen moacutedon el tudunk
eacuterni Fontos hogy az emberek eacuterzeacutekenyek legyenek az emliacutetett probleacutemakoumlrre
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
56
szakiraacutenyuacute keacutepzeacutesek szuumlkseacutegesek a teruumlleten
a teruumlleten keacutepzettseacuteg neacutelkuumll tolmaacutecsoloacutek
ldquoprofesszionalizaacutecioacutejaacutenrdquo kiacutevuumll egyfajta ldquoszolidarizaacutecioacutesrdquo
folyamat elindiacutetaacutesa is elengedhetetlen szakmai koumlroumlkben
valamint
egyes megvaacutelaszolatlan keacuterdeacutesekre nekuumlnk a szakma
keacutepviselőinek (keacutepzőinteacutezmeacutenyek hatoacutesaacutegok szakemberek
gyakorloacute tolmaacutecsok fordiacutetoacutek stb) koumlzoumlsen kell
megtalaacutelnunk a vaacutelaszt
Hivatkozaacutesok
Dr Kelemen Eacuteva docens kutataacutesai eacutes konferenciaacutekon tartott beszeacutedei
toumlbbek koumlzoumltt a 2011-ben Debrecenben megrendezett SZOKOE-
(Szaknyelvoktatoacutek eacutes -Kutatoacutek Orszaacutegos Egyesuumllete) konferenciaacuten
Jancsi B (2003) A koumlzoumlsseacutegi tolmaacutecsolaacutes Tudaacutesmenedzsment a Peacutecsi
Tudomaacutenyegyetem TTK Felnőttkeacutepzeacutesi eacutes Emberi Erőforraacutes Fejleszteacutesi
Inteacutezeteacutenek Periodikaacuteja Peacutecs 76-83
Tuzinskaacute H PhD (2011) Kommunikaacutecioacute kuumllfoumlldiekkel a tolmaacutecsolaacutes jelentőseacutege
a visegraacutedi orszaacutegokban (Lengyelorszaacuteg Magyarorszaacuteg Csehorszaacuteg
Szlovaacutekia) eacutes az Ukrajnaacuteban alkalmazott gyakorlat oumlsszehasonliacutetaacutesa
Pozsony
UNHCR (1993) Tolmaacutecsolaacutes menekuumllt koumlrnyezetben Tovaacutebbkeacutepzeacutes
Munkafuumlzet Budapest
Illeacutes K (2001) Tolmaacutecsolaacutes menekuumlltuumlgyben Menedeacutek Migraacutensokat Segiacutető
Egyesuumllet Budapest
hiszen a megeacuterteacutesen keresztuumll vezet az uacutet a megoldaacutesig A BME-TFK ennek az
eacuterzeacutekenyiacuteteacutesnek a kereteacuteben 2013 februaacuterjaacuteban szervezett egy szakmai előadaacutest
mely a Jaacuteratlan utak a tolmaacutecsolaacutesban A szociaacutelis eacutes hatoacutesaacutegi tolmaacutecskeacutepzeacutes
uacutetvesztői ciacutemet viselte eacutes melyre szaacutemos szakember eacutes eacuterdeklődő eacuterkezett A
kerekasztal-beszeacutelgeteacutes meghiacutevottjai soraacuteban uumlltek a koumlvetkező szervezetek
keacutepviselői Menedeacutek Egyesuumllet Magyar Helsinki Bizottsaacuteg Cordeacutelia Alapiacutetvaacuteny
ENSZ Menekuumlltuumlgyi Főbiztossaacuteg (UNHCR) Bevaacutendorlaacutesi eacutes Menekuumlltuumlgyi
Hivatal illetve keacutet a teruumlleten jaacutertas tolmaacutecs Az előadaacutes soraacuten az egyes
szervezetek keacutepviselői felhiacutevtaacutek a koumlzoumlnseacuteg soraiban uumllők figyelmeacutet arra a
megoldandoacute keacuterdeacutesre melyet a taacutergyalt tolmaacutecsolaacutesi vaacutelfaj jelent (az esemeacutenyről
keacuteszuumllt videoacutefelveacutetel megtekinthető httpwwwfordithucikkek2013-03-12-
szocialis-es-hatosagi-tolmacsolas)
PORTA LINGUA - 2014
57
Internetes hivatkozaacutesok
wwwnajitorg
Mikkelson Holly Is Court Interpreting finally coming of age in Europe
httpaiicnetpage1546
The professionalisation of community interpreting
httphelsinkihu
Practices in interviewing immigrants legal implications
httpwwwhhrforgkisebbsegkutataskk_2005_02cikkphpid=1262
Kaacutentaacutes--Toacuteth Nyelvhasznaacutelati jogok a hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesban
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
58
MELLEacuteKLETEK
1szaacutemuacute melleacuteklet
KONFERENCIATOLMAacuteCSOLAacuteS SZOCIAacuteLIS EacuteS
HATOacuteSAacuteGI
TOLMAacuteCSOLAacuteS
nemzetkoumlzi koumlrnyezet
hazai egy orszaacutegon
beluumlli koumlrnyezet
koumlzszereplők koumlzoumltti uumlzleti vagy politikai jellegű
nemzetkoumlzi kommunikaacutecioacute lebonyoliacutetaacutesa
egy magaacutenember eacutes egy
szervezet inteacutezmeacuteny
vagy hatoacutesaacuteg koumlzoumltti
kommunikaacutecioacute kereteacuteben
toumlrteacutenő nyelvi koumlzvetiacuteteacutes
a politikai vagy gazdasaacutegi eacutelet befolyaacutesos szereplői a taacutersadalom hatalommal
nem rendelkező
perifeacuteriaacutera szorult tagjai
kedvezőtlen taacutersadalmi
megiacuteteacuteleacutes (alacsony
iskolaacutezottsaacuteguacute)- maacutes
tiacutepusuacute kihiacutevaacutes
a felek koumlzoumltti viszonyt az egyenlőseacuteg jellemzi
a felek koumlzoumltti viszonyt
fuumlggőseacuteg alaacuterendelt
viszony jellemzi
monologikus (alapanyaga a szoumlveg)
dialogikus gyakori
vaacuteltaacutes keacuterdeacutes-vaacutelasz
nyelvi norma tisztelete (akcentus nyelvhasznaacutelat tereacuten)
elvaacuterhatoacute
vaacuteltozatos nyelvi
regiszter regionaacutelis
kisebbseacutegi nyelvek
dialektusok hasznaacutelata
iskolaacutezottsaacuteg (előadoacute tolmaacutecs hallgatoacutesaacuteg eseteacuteben
egyaraacutent)
iskolaacutezottsaacuteg hiaacutenya
iacuteraacutestudatlansaacuteg
passziacutev koumlzoumlnseacuteg
interaktiacutev keacutetiraacutenyuacute
tolmaacutecsolaacutes
a konszekutiacutev araacutenya mindoumlssze 10-15
a konszekutiacutev araacutenya
szinte 100
az igeacutenyelt tolmaacutecsnapok szaacutema doumlntően gyorsan nem
vaacuteltozik előre kalkulaacutelhatoacute
az igeacuteny folyamatosan nő
PORTA LINGUA - 2014
59
60
PORTA LINGUA - 2014
61
Deacuteveacutenyi Maacuterta
Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi Kar
Az uumlzleti taacutergyalaacutes szociaacutelpszicholoacutegiai vonatkozaacutesai
A uumlzleti taacutergyalaacutesok folyamaacuten a befolyaacutesolaacutes moacutedja kommunikaacutecioacutes formaacuteja eacutes a
kettő pszichikai hataacutesa koumlzponti keacuterdeacutes a taacutergyaloacutek szaacutemaacutera A dolgozat ceacutelja
annak vizsgaacutelata hogy a meggyőzeacutes eacutes a manipulaacutecioacute valamint nyelvi eszkoumlzeik
milyen hataacutest gyakorolnak a taacutergyaloacute felek eacutenkeacutepeacutere oumlnbecsuumlleacuteseacutere eacutes ez mikeacutent
befolyaacutesolhatja a taacutergyalaacutes eacutes az uumlzleti kapcsolat eredmeacutenyesseacutegeacutet
Kulcsszavak befolyaacutesolaacutes meggyőzeacutes manipulaacutecioacute homlokzat elvesziacuteti
homlokzataacutet megoacutevja homlokzataacutet homlokzatot ad negatiacutev eacutes pozitiacutev homlokzat
homlokzatfenyegető aktusok udvariassaacutegi strateacutegiaacutek
Bevezeteacutes
Az uumlzleti taacutergyalaacutesok folyamaacuten a maacutesik taacutergyaloacute feacutel befolyaacutesolaacutesa a
szakmai eredmeacuteny eleacutereacutese eacuterdekeacuteben alapvető feladata a
taacutergyaloacuteknak A keacutet alapvető interperszonaacutelis kommunikaacutecioacutes
cselekveacutes amellyel a taacutergyaloacute felek befolyaacutesolhatjaacutek egymaacutes
aacutellaacutespontjaacutet eacutes doumlnteacuteseacutet a taacutergyalaacutesokon a meggyőzeacutes eacutes a
manipulaacutecioacute Mindkettő ceacutelja a befolyaacutesolaacutes de a cselekveacutes moacutedja
eacutes annak pszichikai hataacutesa kuumlloumlnboumlző A koumlvetkezőkben a
meggyőzeacutes eacutes a manipulaacutecioacute hataacutesmechanizmusaacutet vizsgaacutelom az
uumlzleti taacutergyalaacutesok kontextusaacuteban elmeacuteleti kutataacutes alapjaacuten
A meggyőzeacutes mint a befolyaacutesolaacutes elfogadott formaacuteja az uumlzleti
taacutergyalaacutesok kontextusaacuteban
A Magyar eacutertelmező keacuteziszoacutetaacuter a rsquomeggyőzrsquo igeacutet a valoacutesaacuteghoz az
igazsaacuteghoz valoacute viszony megvaacuteltoztataacutesaacutenak szempontjaacuteboacutel
eacutertelmezi bdquoBelaacutettatja valakivel hogy valami valoacute igazrdquo (Magyar
eacutertelmező keacuteziszoacutetaacuter 2003 884) Az angol Collins Cobuild English
Language Dictionary a rsquoconvince rsquomeggyőzrsquo ige jelenteacuteseacuteben az
igazsaacuteghoz valoacute viszony megvaacuteltoztataacutesaacuten kiacutevuumll cselekveacutesre valoacute
raacutebeszeacuteleacutest is eacutertelmez bdquoValaki vagy valami 1 elhiteti hogy valami
igaz vagy valamit meg kellene tenni 2 raacutebeszeacutel hogy tegyeacutel meg
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
62
valamitrdquo (Collins Cobuild 1991 311 ford a szerzőtől)
Megaacutellapiacutethatjuk hogy a rsquomeggyőzeacutesrsquo fogalmaacutenak helyes
eacutertelmezeacuteseacutehez a Magyar eacutertelmező keacuteziszoacutetaacuter jelenteacutesmagyaraacutezataacutet
ki kell egeacutesziacutetenuumlnk az angol eacutertelmező szoacutetaacuter
jelenteacutesmagyaraacutezataacuteval
Siacuteklaki meghataacuterozaacutesa szerint bdquomeggyőzeacutesről akkor
beszeacuteluumlnk ha a befolyaacutesoloacute feacutelnek szaacutendeacutekaacuteban aacutell a befolyaacutesolt feacutel
viselkedeacuteseacutet megvaacuteltoztatni a befolyaacutesolt feacutel pedig ennek tudataacuteban
sajaacutet doumlnteacutese nyomaacuten vaacuteltoztat magatartaacutesaacutenrdquo (Siacuteklaki 1994 11)
Tehaacutet szuumlkseacuteges mindkeacutet feacutel szellemi koumlzreműkoumldeacutese az egyik feacutel
meggyőz a maacutesik pedig meggyőződik valamiről
Siacuteklaki (1994) raacutemutat hogy a dialoacutegus formaacuteban toumlrteacutenő
meggyőzeacutes koumllcsoumlnhataacuteson alapul bdquoAzaz a meggyőzeacutes
folyamataacuteban nem csupaacuten egyiraacutenyuacute a meggyőző feacuteltől a
meggyőzendő feacutel feleacute haladoacute hataacutesroacutel beszeacutelhetuumlnk hanem e
folyamat soraacuten toumlbbeacute-keveacutesbeacute a meggyőző feacutel neacutezetei eacutes viselkedeacutese
is moacutedosulnakrdquo (Siacuteklaki 1994 3) Ebből koumlvetkezően koumllcsoumlnhataacutes
jellegű a meggyőzeacutes a taacutergyalaacutes alku szakaszaacuteban is amikor a
taacutergyaloacute felek igyekeznek meggyőzni egymaacutest aacutellaacutespontjuk
helyesseacutegeacuteről Az aacutellaacutespontok koumllcsoumlnoumls moacutedosulaacutesaacutenak
koumlvetkezteacuteben iacutegy joumln leacutetre konszenzuson alapuloacute megegyezeacutes vagy
kompromisszumos doumlnteacutes a felek koumlzoumltt
Manipulaacutecioacute mint a befolyaacutesolaacutes nem elfogadott de jelenlevő
formaacuteja az uumlzleti taacutergyalaacutesok kontextusaacuteban
Baacuter a manipulaacutecioacute a manipulatiacutev taktikaacutek hasznaacutelata a befolyaacutesolaacutes
etikaacutetlan moacutedjaacutenak szaacutemiacutetanak jelen vannak az uumlzleti taacutergyalaacutesok
kontextusaacuteban A manipulaacutecioacute bdquoRavasz mesterkedeacutes valamely
(uumlzleti) uumlgybenrdquo (Magyar eacutertelmező keacuteziszoacutetaacuter 2003 862) Miacuteg a
meggyőzeacutes eseteacuteben mindkeacutet feacutel tudataacuteban van szerepeacutenek az a
taacutergyaloacute feacutel akit manipulaacutelnak nincs tudataacuteban annak
Mastenbroek (1989) megaacutellapiacutetja hogy az erőfoumlleacutenyt
bizonyos esetekben manipulaacutecioacute segiacutetseacutegeacutevel is lehet fokozni a
taacutergyalaacutesokon Az uumlzleti taacutergyalaacutesokon azonban elsősorban a
meggyőzeacutes eacutes a meggyőzeacutes taktikaacutei a befolyaacutesolaacutes eszkoumlzei eacutes csak
maacutesodsorban az etikaacutetlan eszkoumlzkeacutent szaacutemon tartott manipulaacutecioacute eacutes
PORTA LINGUA - 2014
63
annak taktikaacutei jelentkeznek A manipulatiacutev taktikaacutek alkalmazaacutesa
kockaacutezatos mert a manipulaacutecioacute kitudoacutedaacutesa veszeacutelyezteti a
taacutergyalaacutesok folytataacutesaacutet s az uumlzleti kapcsolat fenntartaacutesaacutet
A meggyőzeacutes eacutes a manipulaacutecioacute pszichikai koumlvetkezmeacutenyeinek
vizsgaacutelata szociaacutelpszicholoacutegiai neacutezőpontboacutel
Harreacute (2001) szociaacutelpszicholoacutegiai neacutezőpontboacutel vizsgaacutelta a keacutet
kommunikaacutecioacutes folyamat a meggyőzeacutes eacutes a manipulaacutecioacute
lelkiaacutellapotra gyakorolt hataacutesaacutet Harreacute (2001) Arisztoteleacutesz
meghataacuterozaacutesaacutet koumlvetve a meggyőző interakcioacute keacutet szereplőjeacutet
szoacutenoknak eacutes hallgatoacutenak nevezi (Arisztoteleacutesz 1982 19) A
meggyőzeacutes koumlvetkezmeacutenye a meggyőzoumlttseacuteg pszichikai aacutellapota
amely a meggyőzoumltt beleegyezeacuteseacutevel joumln leacutetre ugyanakkor bdquoa
manipulaacutecioacute aacuteldozata nincs tudataacuteban az őt eacutert befolyaacutesnakrdquo (Harreacute
2001 627) A meggyőző interakcioacute folyamaacuten a szoacutenok hataacutest
gyakorol a hallgatoacutera ezt a hallgatoacute eacuterdekeacuteben teszi ugyanakkor
nem kizaacutert hogy a szoacutenoknak is eacuterdekeacuteben aacutell a hallgatoacute
meggyőzeacutese Fontos hangsuacutelyoznunk hogy a szoacutenok szemeacutelykeacutent
baacutenik a hallgatoacuteval eacutertelmeacutere eacutepiacutetve proacutebaacutelja meggyőzni A
szoacutenoknak a hallgatoacute iraacutenti tisztelete ad a meggyőzeacutesnek erkoumllcsi
minőseacuteget (Harreacute 2001 628)
Ezzel szemben manipulaacutecioacuteroacutel akkor beszeacuteluumlnk ha hataacutesaacutera
valaki megvaacuteltozik s ez a vaacuteltozaacutes nem a hallgatoacute hanem a szoacutenok
eacuterdekeacutet szolgaacutelja A befolyaacutesolt szemeacutely nincs tudataacuteban ennek a
vaacuteltozaacutesnak vagy legalaacutebbis nem tud a szoacutenok eacuterdekeiről A
manipulaacutecioacute soraacuten a szoacutenok a hallgatoacutet nem szemeacutelykeacutent hanem
dologkeacutent kezeli (Harreacute 2001 628) A manipulaacutelt szemeacutely helyzeteacutet
tekintve a manipulaacutecioacutenak negatiacutev pszicholoacutegiai koumlvetkezmeacutenyei
vannak
Az egyeacuten taacutersadalmilag megerősiacutetett eacutenkeacutepeacutenek vizsgaacutelata
Goffman homlokzatelmeacutelete alapjaacuten
Goffman (19672008) meghataacuterozaacutesa szerint a taacutersas eacuterintkezeacutesek
folyamataacuteban reacutesztvevő egyeacutenek sajaacutet homlokzatot (face) tudnak
magukeacutenak Az egyeacuten sajaacutet homlokzata (face) bdquoolyan eacutenkeacutep
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
64
amelyet a taacutersadalmilag megerősiacutetett tulajdonsaacutegok koumlrvonalaznakrdquo
(Goffman 2008 11) A homlokzatot Goffman pozitiacutev taacutersadalmi
eacuterteacutekkeacutent hataacuterozza meg amelyet az egyeacuten fenn kiacutevaacuten tartani Ha az
egyeacuten rossz homlokzatot mutat akkor elvesziacuteti homlokzataacutet (rsquolose
facersquo) megszeacutegyenuumll A homlokzat megoacutevaacutesa (rsquosave facersquo) bdquoarra a
folyamatra utal melynek segiacutetseacutegeacutevel fenntarthatjuk maacutesokban azt a
benyomaacutest hogy nem vesziacutetettuumlk el homlokzatunkatrdquo (Goffman
2008 13) megőriztuumlk a taacutersadalmilag megerősiacutetett eacutenkeacutepuumlnket
Homlokzatot adni valakinek (rsquogive facersquo) azt jelenti hogy az egyeacuten
lehetőseacuteget kap arra hogy homlokzatotarcot kapjon vagy
visszakapja homlokzataacutetarcaacutet A taacutersas interakcioacuteban az egyeacutenek
magatartaacutesukkal mind a sajaacutet mind a toumlbbi reacutesztvevő homlokzataacutet
igyekeznek megoacutevni Oumlnbecsuumlleacutesuumlk eacutes figyelmesseacuteguumlk toumlbbnyire azt
eredmeacutenyezi hogy koumllcsoumlnoumlsen elfogadjaacutek az egymaacutes aacuteltal vitt
rsquovonalatrsquo (szerepet) Egymaacutes homlokzataacutenak koumllcsoumlnoumls megoacutevaacutesa az
eacuterintkezeacutes eacutes kapcsolatfenntartaacutes felteacutetele Ha valakinek a vonala
hiteleacutet vesziacuteti az zavart okoz a taacutersas interakcioacuteban
Az uumlzleti taacutergyalaacutes is a taacutersas eacuterintkezeacutes interakcioacute egyik
fajtaacuteja iacutegy az uumlzleti taacutergyalaacutesra is igaz az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a
felek koumllcsoumlnoumlsen az egymaacutes aacuteltal vitt rsquovonalrarsquo eacutepiacutetik a
kommunikaacutecioacutes interakcioacutet s ezeacutert ragaszkodnak is fenntartaacutesaacutehoz
A reacutesztvevők veacutedik egymaacutes homlokzataacutet vagy azeacutert mert ezt
elvaacuterni erkoumllcsi joguk vagy azeacutert mert keruumllni akarjaacutek az
ellenseacutegeskedeacutest Az egyik taacutergyaloacute feacutel homlokzatnyereacutese nem
seacutertheti a maacutesik feacutel homlokzataacutet Az egyeacutenek veacutedekező eacutes
veacutedelmező szerepet egyaraacutent betoumlltenek veacutedik sajaacutet homlokzatukat
eacutes veacutedelmezik maacutesokeacutet Homlokzatfenyegeteacutest elkeruumllő eljaacuteraacuteskeacutent a
taacutergyaloacutek a homlokzatoltalmazoacute manővereket alkalmazzaacutek Ilyenek
a tisztelet kifejezeacutese az udvariassaacutegi formaacutek alkalmazaacutesa eacutes a nyiacutelt
ellentmondaacutes elkeruumlleacutese (Goffman 2008 17)
Toumlbb taacutergyalaacutesi taktikakeacutent alkalmazott beszeacutedaktus is
homlokzatoltalmazoacute mert a nyiacutelt ellentmondaacutes elkeruumlleacuteseacutenek
eszkoumlze Ilyenek az uumlzleti taacutergyalaacutesokon elhangzoacute ajaacutenlatteacutetelek
taktikaacutei koumlzuumll azok amelyek nem leacutepnek fel megmaacutesiacutethatatlan
koumlveteleacutessel hanem biztosiacutetjaacutek a keacutetoldali alku lehetőseacutegeacutet Ilyen
peacuteldaacuteul induloacute ajaacutenlatkeacutent az eacuterteacutekesiacutető legmagasabb veacutedhető
aacuterajaacutenlata mert lehetőseacuteget ad alkura A nyiacutelt uumltkoumlzeacutes elkeruumlleacutese a
PORTA LINGUA - 2014
65
ceacutelja a rsquonincs felhatalmazaacutesomrsquo a rsquonincs raacute mandaacutetumomrsquo a rsquonem
tehetemrsquo taktikaacuteknak mert elodaacutezzaacutek vagy maacutesra haacuteriacutetjaacutek a
taacutergyaloacutepartneruumlk szaacutemaacutera negatiacutev doumlnteacutest s iacutegy elkeruumllik a nyiacutelt
konfrontaacutecioacutet Megaacutellapiacutethatjuk hogy a taacutergyaloacute felek koumllcsoumlnoumls
homlokzatoltalmazaacutesa egyuumlttműkoumldeacutesi szaacutendeacutekukat erősiacuteti meg a
taacutergyalaacutes folyamaacuten Erre szolgaacutelnak a homlokzatoltalmazaacutes verbaacutelis
eszkoumlzei a tisztelet kifejezeacutese az udvariassaacutegi formaacutek alkalmazaacutesa
eacutes a nyiacutelt ellentmondaacutes elkeruumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute taktikaacutek
Az egyeacuten taacutersadalmilag megerősiacutetett eacutenkeacutepeacutenek vizsgaacutelata
Brown eacutes Levinson keacutet aspektusuacute homlokzatelmeacutelete alapjaacuten
Goffman (19672008) homlokzatelmeacuteleteacuteből kiindulva Brown eacutes
Levinson (19782008) a homlokzat a rsquonyilvaacutenos eacutenkeacuteprsquo keacutet
egymaacutessal oumlsszefuumlggő aspektusaacutet hataacuteroztaacutek meg amelyeket negatiacutev
eacutes pozitiacutev homlokzatnak neveztek el (BrownndashLevinson 2008 43)
A keacutet aspektus egyuumltt eredmeacutenyezi azokat az elvaacuteraacutesokat
amelyeknek a teljesuumlleacuteseacutet az egyeacuten megkoumlveteli a taacutersas
interakcioacutekban A negatiacutev homlokzat elvaacuteraacutesai bdquoa teruumllethez
szemeacutelyes vadaacuteszmezőhoumlz a nem elteacuteriacuteteacuteshez valoacute alapvető jogok
azaz a cselekveacutes szabadsaacutega eacutes a keacutenyszertől valoacute mentesseacutegrdquo
(BrownndashLevinson 2008 43) A pozitiacutev homlokzat elvaacuteraacutesai bdquoaz
interakcioacute reacutesztvevői aacuteltal maguknak koumlvetelt pozitiacutev konzisztens
eacutenkeacutep vagy rsquoszemeacutelyiseacutegrsquo (leacutenyeges hogy magaacuteban foglalja azt a
vaacutegyat hogy ezt az eacutenkeacutepet tartsaacutek tiszteletben eacutes taacutemogassaacutek meg)rdquo
(Brown-Levinson 2008 43)
Brown eacutes Levinson (2008) meghataacuteroztaacutek a keacutet aspektusuacute
homlokzat igeacutenyeit kieleacutegiacutető udvariassaacutegi strateacutegiaacutek rendszereacutet Miacuteg
a negatiacutev homlokzat igeacutenyeit a formaacutelis udvariassaacutegi strateacutegiaacutek
eleacutegiacutetik ki a pozitiacutev homlokzat igeacutenyei akkor teljesuumllnek ha az
egyeacutent elfogadjaacutek megeacutertik helyeselnek neki kedvelik vagy
megbecsuumllik (BrownndashLevinson 2008 44)
A taacutersas interakcioacutekban a verbaacutelis vagy nem verbaacutelis
kommunikaacutecioacutenak vannak olyan aktusai amelyek termeacuteszetuumlkneacutel
fogva fenyegetik az egyeacuten pozitiacutev vagy negatiacutev homlokzataacutet
(BrownndashLevinson 2008) A jelen dolgozat kizaacuteroacutelag a verbaacutelis
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
66
kommunikaacutecioacute aktusaival foglalkozik s azokat a
homlokzatfenyegető aktusokat emeli ki amelyek verbaacutelis
taktikakeacutent elhangozhatnak az uumlzleti taacutergyalaacutesokon Brown eacutes
Levinson (2008) szerint az alaacutebbi beszeacutedaktusok az egyeacuten negatiacutev
homlokzataacutet fenyegetik mert arra keacutesztetik hogy megtegyen vagy
ne tegyen meg valamit s iacutegy nyomaacutest gyakorolnak raacute (Brownndash
Levinson 2008 48)
a utasiacutetaacutes keacutereacutes
b javaslat tanaacutecs
c emleacutekezteteacutes
d fenyegeteacutes figyelmezteteacutes inteacutes
Vizsgaacutelat ceacuteljaacuteboacutel a taktikaacutek hozzaacuterendelhetők ezekhez a
beszeacutedaktusokhoz peacuteldaacuteul javaslat az eacuterteacutekesiacutető legmagasabb
veacutedhető nyitoacute aacuterajaacutenlata emleacutekezteteacutes a rsquostatus quorsquo-ra utalaacutes (rsquonem
taacutergyalhatoacutersquo) figyelmezteteacutes a rsquoVan jobb ajaacutenlatom az egyik
versenytaacutersaacutetoacutelrsquo fenyegeteacutes rsquoMenjuumlnk a biacuteroacutesaacutegrarsquo
Megaacutellapiacutetaacutesom szerint azonban a Brown eacutes Levinson (2008) aacuteltal
egy csoportba sorolt beszeacutedaktusok kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben fenyegetik
az egyeacuten negatiacutev homlokzataacutet s iacutegy ugyanezt megaacutellapiacutethatjuk a
veluumlk kifejezett taacutergyalaacutesi taktikaacutekroacutel is Egy kategoacuteriaacuteba keruumllt a
fenyegeteacutes a figyelmezteteacutes eacutes az iacutegeacuteretet valamint az utasiacutetaacutes eacutes a
javaslat mint kommunikaacutecioacutes aktus Ebből koumlvetkezik hogy a veluumlk
kifejezett alkutaktikaacutek erősen elteacuterő meacuterteacutekben fenyegetik a maacutesik
feacutel homlokzataacutet reacuteszben nyiacutelt oumlsszeuumltkoumlzeacuteshez vezethetnek
(utasiacutetaacutes emleacutekezteteacutes figyelmezteteacutes fenyegeteacutes inteacutes) reacuteszben
biztosiacutetjaacutek az alku lehetőseacutegeacutet (keacutereacutes tanaacutecs javaslat)
A nyiacutelt ellentmondaacutes elkeruumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute alkutaktikaacutekat
elsősorban a homlokzatoltalmazaacutes eszkoumlzeacutenek tartom Igaz hogy
annyiban ezek a taktikaacutek is fenyegetik a taacutergyaloacute negatiacutev
homlokzataacutet hogy valami megteacuteteleacutere vagy meg nem teacuteteleacutere
keacutesztetnek de azzal hogy mindkeacutet feacutel szaacutemaacutera biztosiacutetjaacutek az
alkuhelyzetben valoacute eacuterveleacutes lehetőseacutegeacutet ezeknek a taktikaacuteknak
elsősorban a homlokzatoltalmazoacute szerepe eacuterveacutenyesuumll a
taacutergyalaacutesokon
PORTA LINGUA - 2014
67
Brown eacutes Levinson (2008) elmeacutelete szerint a taacutergyaloacute felek
pozitiacutev homlokzataacutet azok a beszeacutedaktusok fenyegetik amelyek azt
fejezik ki hogy egymaacutes pozitiacutev homlokzataacutet negatiacutevan eacuterteacutekelik
Ilyen taktikakeacutent hasznaacutelt beszeacutedaktusok a kritikaacutet eacutes az egyet nem
eacuterteacutest kifejezők A negatiacutev eacutes a pozitiacutev homlokzatot fenyegető
beszeacutedaktusok koumlzoumltt aacutetfedeacuteseket talaacutelhatunk hiszen az egyet nem
eacuterteacutest fenyegeteacutessel is kifejezhetjuumlk a kritika pedig figyelmezteteacutes
formaacutejaacuteban is jelentkezhet Az egyet nem eacuterteacutes gyakran nyiacutelt
konfrontaacutecioacuteval fejeződik ki a taacutergyalaacutesokon (rsquoMenjuumlnk a
biacuteroacutesaacutegrarsquo rsquoNem taacutergyalhatoacutersquo) s ezeacutert erősen homlokzatfenyegető
Az egyet nem eacuterteacutest maacutesra aacutethaacuteriacutetoacute taktikaacutek (rsquoNincs
felhatalmazaacutesomrsquo rsquoNincs raacute mandaacutetumomrsquo rsquoNem tehetemrsquo) viszont
eacuteppen a nyiacutelt oumlsszeuumltkoumlzeacutest igyekeznek elkeruumllni vagy elodaacutezni iacutegy
ezek a taktikaacutek amellett hogy fenyegetik a pozitiacutev homlokzatot
egyben homlokzatoltalmazoacuteak is
A taacutersas interakcioacutekban iacutegy a taacutergyalaacutesokon is a reacutesztvevők
homlokzata koumllcsoumlnoumlsen seacuteruumllhet arra toumlrekszenek hogy keruumlljeacutek a
homlokzatfenyegető aktusokat (BrownndashLevinson 2008 51) Mivel
mind pozitiacutev mind negatiacutev homlokzatunkat fenyegető nyelvi
aktusokkal szembesuumlluumlnk a taacutersas interakcioacutek soraacuten iacutegy a verbaacutelis
udvariassaacutegi strateacutegiaacuteknak mind a pozitiacutev mind a negatiacutev
homlokzatot orvosolniuk kell Pozitiacutev udvariassaacutegi strateacutegia peacuteldaacuteul
a neacutezetelteacutereacutes keruumlleacutese sziacutenlelt egyeteacuterteacutessel Brown eacutes Levinson
(2008) Sacks (1973) angol eacutes amerikai angol peacuteldaacuteira hivatkoznak
aki leiacuterta hogy a beszeacutelők hajlandoacuteak bdquokiforgatni
megnyilatkozaacutesaikatrdquo hogy az egyeteacuterteacutes laacutetszataacutet keltseacutek Peacuteldaacuteul
nyiacutelt rsquonemrsquo helyett rsquoIgen dehelliprsquo-vel kezdik negatiacutev vaacutelaszukat
(BrownndashLevinson 2008 83) Ilyen alapelven műkoumldik az elleneacutervet
udvarias formaacuteban koumlzlő rsquoIgen dersquo taktika is amely lehetőveacute teszi a
tovaacutebbi eacuterveleacutest a taacutergyalaacutesokon
Goffman (2008) valamint Brown eacutes Levinson (2008)
szociaacutelpszicholoacutegiai szempontuacute vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyei alapjaacuten
vizsgaacutelhatoacute a taktikaacutek homlokzatfenyegető eacutes homlokzatoltalmazoacute
hataacutesa eacutes megaacutellapiacutethatoacute hogy ez a hataacutes hogyan befolyaacutesolja a
taktikaacutek alkalmazaacutesaacutet az uumlzleti taacutergyalaacutesokon
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
68
Oumlsszegzeacutes
Az egyeacuten akaacuter alkalmazza akaacuter elszenvedi a manipulaacutecioacutet
homlokzataacutet nyilvaacutenos eacutenkeacutepeacutet a manipulatiacutev taktikaacutek egyeacutertelműen
veszeacutelyeztetik Ugyanakkor nemcsak a manipulaacutecioacute hanem a
meggyőzeacutes is bdquohomlokzatot fenyegető cselekedetrdquo mindkeacutet feacutel
szaacutemaacutera (Siacuteklaki 1994 21) Egymaacutes homlokzataacutenak koumllcsoumlnoumls
megoacutevaacutesa a taacutergyalaacutesi interakcioacutekban a kapcsolat fenntartaacutesaacutenak is
eacutes az eredmeacutenyes munkaacutenak is alapvető felteacutetele Megaacutellapiacutethatjuk
hogy a taacutergyaloacutek felhasznaacutelnak homlokzatfenyegető
beszeacutedaktusokat taktikakeacutent az uumlzleti taacutergyalaacutesokon ugyanakkor
toumlbb taacutergyalaacutesi taktika a nyiacutelt ellentmondaacutes elkeruumlleacuteseacutenek eszkoumlze
iacutegy homlokzatoltalmazoacute szerepet toumllt be a taacutergyalaacutes interakcioacutejaacuteban
Hivatkozaacutesok
Arisztoteleacutesz (1982) Reacutetorika Gondolat Budapest
Brown P ndash Levinson S (2008) Univerzaacuteliaacutek a nyelvhasznaacutelatban az
udvariassaacuteg jelenseacutegei In Siacuteklaki I (szerk) (2008) Szoacutebeli befolyaacutesolaacutes
II Nyelv eacutes szituaacutecioacute Typotex Budapest
Goffman E (2008) A homlokzatroacutel In Siacuteklaki I (szerk) (2008) Szoacutebeli
befolyaacutesolaacutes II Nyelv eacutes szituaacutecioacute Typotex Budapest
Harreacute R (2001) Meggyőzeacutes eacutes manipulaacutelaacutes In Pleacuteh T ndash Siacuteklaki I ndash Terestyeacuteni
(szerk) (2001) Nyelv ndash kommunikaacutecioacute ndash cselekveacutes Osiris Budapest
Mastenbroek W (1989) Negotiate Basil Blackwell New York
Pusztai F (főszerk) Kemeacuteny G (szerk) (2003) Magyar eacutertelmező keacuteziszoacutetaacuter
Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Siacuteklaki I (1994) A meggyőzeacutes pszicholoacutegiaacuteja Scientia Humana Budapest
Sinclair J (ed in chief) (1991) Collins Cobuild English Language Dictionary
HarperCollins Publishers London
69
Hriviacutekovaacute Tatiana
Department of Intercultural Communication
Faculty of Applied Languages
University of Economics in Bratislava
Developing cultural literacy through multimodal texts The paper treats the topic of multimodal literacy as a practical approach to
developing cultural literacy The first part of the paper introduces the notions of
cultural literacy multimodality and multiple literacies The main part deals with
the advantages of multimodal texts in the classroom and presents advertisements
as one kind of multimodal text examining their analysis and practical use in
intercultural communication classes
Key terms cultural literacy multiple literacies multimodality modes multimodal
texts semiotic systems semiotic resources cultural context cultural discourse
multimodal text analysis
Introduction
The term lsquoknowledge based societyrsquo has become a catchphrase of
present times referring to a society that is needed to compete and
succeed in the changing economic and political dynamics of the
modern world societies that are well educated and who therefore
rely on the knowledge of their citizens to drive the innovation
entrepreneurship and dynamism of that societyrsquos economy In
addition to face the multiple challenges of the modern world people
need to discard their ethnocentric and mostly monocultural views of
the world and start to accommodate to a plurilingual and
multicultural environment Learning about other cultures and
understanding their specifics has thus become a prerequisite of
keeping pace with the rapidly changing world
Cultural and multiple literacies
Cultural literacy can be defined as an ability to note and understand
idioms allusions and informal content that create and constitute a
culture Cultural literacy requires familiarity with a broad range
of general knowledge and implies the use of that knowledge in the
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
70
creation of language and communication The present ever more
globalising world requires us to cope with variety of cultural
contexts to communicate across variety of cultural discourses so to
succeed in that we need the ability to utilise a variety of resources
for information Therefore it is very important to teach our students
who are engaged with intercultural communication how to use those
resources to their best advantage and develop cultural literacy
through use of multiple literacies while employing them on
multimodal texts
The concept of multiple literacies has appeared in response to
the emergence of new conditions of contemporary society A
number of factors can be identified as being at play including an
accelerated transnational flow of people as well as information
ideology and materials in contexts in which up-to-date knowledge is
rapidly changing and is more diverse than ever before (Appadurai
1990 Kalantzis Cope amp Harvey 2003) Alongside this the
communication environment is also changing in significant ways
that can be described as a shift from print as the primary medium of
information dissemination toward digital media (Boulter 1999
Kress 2003a) Against this backdrop writing as the dominant mode
is increasingly brought into new textual relationships with and often
even exchanged for visual and multimodal forms of representation
(Bachmair 2006)
The potential impact of new social and material conditions
on intercultural communication and education is profound Various
literacies allow for new possibilities to represent and communicate
They also place growing demands on the communicative repertoires
of people to participate in the global economy as well as on the
construction of knowledge and the performance of oneself in face-
to-face local and virtual contexts (Bauman 1998 Beck 1992
Butler 1990 Leander amp Wells Rowe 2006) Therefore multimodal
representation and globalization are close companions providing
foundations for remixing and remaking genres and modal resources
in ways that produce new forms of global and commercial processes
Against this changing communicational landscape which can be
described as diverse and plural the dominant view of literacy in the
PORTA LINGUA - 2014
71
old sense of ability to read and write as a universal autonomous
entity is outdated and in need of reconsideration
Multimodality (Kress et al 2001a Kress amp van Leeuwen
2001a) has emerged in response to the changing social and semiotic
landscape Key to multimodal perspectives on literacy is the basic
assumption that meanings are made as well as distributed
interpreted and remade through many representational and
communicational resources of which language is but one (Kress amp
van Leeuwen 2001b) Multimodality implies that meaning is
created through combination of image gesture gaze body posture
sound writing music speech and so on From a multimodal
perspective image action etc are referred to as modes ie as
organized sets of semiotic resources for meaning making When
considering multimodality from the perspective of intercultural
communication we have to stress the fact that the semiotic resources
constituting various modes are culture bound and vary from culture
to culture
Multimodal literacy explores the design of discourse by
investigating the contributions of different semiotic resources (for
example language gesture images) as well as their interaction and
integration in constructing a coherent message Based on some of
the work in multimodal literacy it appears that the notion of
multimodal literacy has two important dimensions (Kress 2003b
2010 Jewitt amp Kress 2003 Kress et al 2001b 2005 Walsh 2009)
Media Literacy
This dimension stresses the need for literacy enabling production
and access to information specifically through multimedia texts
Multimodal literacy acknowledges the equal significance of all the
semiotic resources and modalities in meaning making The semiotic
resources are not reduced to paralinguistic resources which are
subordinated to language but are viewed as semiotic resources with
the same status as language and are just as effective The functional
affordances and constraints of each semiotic resource and their
contribution to the multimodal discourse are considered as well
Different semiotic resources bring with them their own affordances
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
72
and constraints both individually and in combination as well as
challenges in terms of the natures of their media and the
complexities arising from the integration of variety of semiotic
resources across media Kress (1999 79) argues that language ldquois
necessarily a temporally and sequentially organized modehellip while
[t]he visual is by contrast a spatially and simultaneously organized
moderdquo
Following from this it can be inferred that a lsquomultimodally literatersquo
student must thus be sensitised to the meaning potentials and choices
afforded in the production of the textmessage offering an enhanced
ability to make deliberate and effective choices in the construction
and presentation of knowledge Armed with such an understanding
students will not only become consumers of multisemiotic texts but
they will also become competent producers of multimodal texts
themselves
Multisemiotic Experience
The second dimension concerns the recognition that the experience
of teaching and learning is intrinsically multisemiotic and
multimodal As OrsquoToole (1994 15) observed ldquo[w]e lsquoreadrsquo people in
everyday life facial features and expression stance gesture typical
actions and clothingrdquo
While new media technology has brought to the foreground
the multimodal nature of our communication meanings have always
been constructed multimodally through the use of semiotic resources
like language and corporeal resources such as gesture and postures
across different sensory modalities through sight smell taste and
touch Norris (2004 2) observes that ldquo[a]ll movements all noises
and all material objects carry interactional meanings as soon as they
are perceived by a personrdquo In this sense all interaction is
multimodal Our communication is more than what is said and heard
but by what we perceive through expressions gazes gestures and
movements
Hence a need to understand how to build course content
through the teacherrsquos use of a repertoire of semiotic resources is
identified Appreciating the functional affordances and constraints of
PORTA LINGUA - 2014
73
various semiotic resources and modalities as well as how they are
used in the creation of the lesson can provide understandings which
may lead to more effective teaching and learning in the classroom
(Lim 2010)
From the perspective of the previously described dimensions of
multimodal literacy we may formulate two major aims for the
classroom
increase of sensitivity in the use of multimodal resources for
teachers
development of multimodal discourse analysis skills of
students
Intercultural communication courses tackle a wide variety of
topics These involve various information resources and thus present
an excellent opportunity for both setting and approaching the
abovementioned aims Use of literature webpages videos blogs
projects and other types of resources offer an opportunity to develop
and utilise multimodal literacy while aiming at intercultural
competence and cultural literacy
Multimodality and advertising
Advertising represents an easily accessible source of material that
can be used in the classroom to develop multimodal analysis skills
of students with reference to intercultural communication
Advertising strives to address the target audience with a persuasive
message with the aim to induce expected reaction mostly in the form
of action But the authors of the advertisement have to harmonise
two antagonistic interests on the one hand to be as culture specific
as possible to attract the attention of local population and on the
other minimise the costs through standardisation across countries
and cultures The process of lsquoglocalizationrsquo in practise is a minute
and sensitive task By practicing analyses of various advertisements
the students have the opportunity to develop a sense for separating
the various modes and extracting the meaning they offer and
understanding the synergy effect of all those semiotic systems
working together
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
74
Classroom practice
Advertisements usually combine two semiotic systems ndash text and
image To carry out an analysis the students are first given a set of
leads and basic meta-language for description and analysis of first
visual and then textual components
Tables 1 and 2 Multimodal analysis of design and text
In addition to such a factual description the students can identify a
number of additional features used by the authors to catch the
attention of the viewers and to impel them to act according to their
expectations There is a whole list of possible means
Unusual graphics
Prominent aspects
o Focus
o Colour
o Size
o Lighting
o ForegroundBackground
Address
Power
Distance
Appeal to
o Emotions
Design (Visual) Design (Textual)
Main visual
display
Language
Focus of
attention
Headline
Logo Slogan
SymbolsIcons BrandProduct
name
Shape of texts
(graphics)
Main text
Visual puns Sub-text
Cultural specifics Call to action
lsquoUniversalrsquo
features
Contact details
PORTA LINGUA - 2014
75
o Authority
o Popularity
o Uniqueness
o Status
After analysing several advertisements the students are able to detect
the specific manipulative techniques of the advertisements and
describe their effects on the audience Attention is paid to culture
specific aspects eg cultural symbols works of art or literary
allusions which can complete the message and influence the viewers
subconsciously appealing to their patriotism or childhood memories
The opposite approach is represented by placing universal and
humanistic messages into the advertisements to connect the
particular product service or political idea with higher noble values
of universal good Again the ability to discern the motives and
techniques used for the creation of advertisements may encourage
the students to handle the same multiple semiotic resources for
production of their own successful multimodal texts in a mindful
manner
Conclusion
The ever-changing modern society places high demands on each
individual in both private and professional life Staying informed
and earn good education require at present more than traditional
literacy Modern media and the high speed of information update
require development of multiple literacies including due to advanced
globalisation a cultural one Putting the various types of literacy into
use simultaneously creates space for multimodal approach to
communication believing that any type of
interactioncommunication is multimodal in nature because it
involves putting into operation more than one semiotic system
Multimodal approach to cultural studies enables a balanced use of
variety of information resources through multimodal texts So we
propose that the goals of any up-to-date course should include also
development of multimodal text analysis skills as the first step in
developing from receptive towards more productive skills
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
76
References Appadurai A (1990) Disjuncture and difference in the global cultural economy
Theory Culture and Society 7 295ndash310
Bachmair B (2006) Media socialisation and the culturally dominant mode of
representation Medien Padagogik httpwwwmedienpaedcom
2006bachmair0606pdf
Bauman Z (1998) Globalization The human consequences Polity Oxford UK
Beck U (1992) Risk society Towards a new modernity Sage London
Boulter J D (1999) Writing space The computer hypertext and the history of
writing Lawrence Erlbaum Hillsdale NJ
Butler J (1990) Gender trouble Feminism and the subversion of identity
Routledge London
Halliday M (1978) Language as a social semiotic Edward Arnold London
Hodge R - Kress G (1988) Social semiotics Polity Cambridge UK
Jewitt C - Kress G (eds) (2003) Multimodal literacy Peter Lang New York
Kalantzis M - Cope B - Harvey A (2003) Assessing multiliteracies and the
new basics Assessment in Education Principles Policy and Practice
10(1) 15ndash26
Kress G (1999) Early Spelling From Convention to Creativity Taylor amp
Francis London
Kress G (2003) Literacy in the new media age Routledge London
Kress G (2010) Multimodality A social semiotic approach to contemporary
communication Routledge London amp New York
Kress G - van Leeuwen T (2001) Multimodal discourse The modes and media
of contemporary communication Arnold London
Kress G et al (2001) Multimodal teaching and learning The rhetorics of the
science classroom Continuum London
Kress G et al (2005) English in urban classrooms A multimodal perspective on
teaching and learning Routledge Falmer London UK
Leander K - Wells Rowe D (2006) Mapping literacy spaces in motion A
rhizomatic analysis of a classroom literacy performance Reading Research
Quarterly 41(4) 428ndash460
Lim FV (2010) Language gestures and space in the classroom of Dead Poetsrsquo
Society In Y Fang - C Wu (eds) Challenges to systemic functional
linguistics Theory and practice Proceedings of the Conference ISFC36
Beijing July 2009 (165-172) Tsinghua University and Macquarie
University Beijing
Norris S (2004) Analyzing Multimodal Interaction A Methodological
Framework Routledge New York
OrsquoToole M (1994) The language of displayed art Leicester University Press
London
Walsh M (2009) Pedagogic potentials of multimodal literacy In Tan W H L -
Subramanian R (eds) (2009) Handbook of Research on New Media
Literacy at the K-12 Level Issues and Challenges Science Reference
Hershey USA
77
Hriviacutekovaacute Tatiana
Department of Intercultural Communication Faculty of Applied
Languages University of Economics in Bratislava
Multiculturalism and Education
The consequence of the present globalized world is an increased number of
migrants who move around the world for a number of reasons Various cultures
live side by side and they look for forms of successful coexistence
Multiculturalism as a governmental policy has been the answer for several
decades although there are opinions in some political circles that it has failed
Our proposition is that it is not the policy but rather the implemented strategies
which are to be blamed We believe that it is important to focus the policy on both
majority and minority cultures The role of education in disseminating positive
attitude towards multiculturalism is irreplaceable all levels of educational
systems should participate in improving cultural literacy The paper presents a
survey of the situation in the Slovak educational system and suggestions for
systematic improvement Special attention is paid to the situation at various
pedagogical faculties in Slovakia Future teachers as well as experienced ones
could be utilized as the facilitators of any positive changes
Key terms multiculturalism educational system cultural literacy state
educational plans microcultures cultural diversity migration teacher training
social cognitive theory multicultural education
Introduction
We live in a globalized world full of serious consequences
Adapting to rapidly changing conditions is one of the most
prominent challenges of our times To be able to respond adequately
to them people have to learn how to cope with a variety of
situations and discourses and utilize their experience for their own
and societyrsquos benefit
One of the major changes that globalization has initiated can be
described as the increased propensity for migration People move
from one country to another and from place to place for a variety of
reasons and time spans Consequently there are increasingly fewer
areas that can be labeled monocultural and even those who believe
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
78
they live in such locations will be sooner or later faced with
situations requiring intercultural or cross-cultural communication
Multiculturalism
One of the possible solutions on the government level for tackling
the issue of cultural coexistence is the promotion and facilitation of
multiculturalism The term can be defined either as a situation or
area where members of several cultural communities live side by
side or as ldquoideologies or policies that promote cultural diversity or
its institutionalizationrdquo (Bloor 2010) The policy of multiculturalism
was first introduced back in the 1970s in most so-called lsquowesternrsquo
democracies where it replaced the previous policies of assimilation
(Claval 2011) However since its adoption many voices have
asserted its failure especially as a reaction to modern terrorism
Among those who expressed their concern about the success of
multiculturalism are many prominent politicians such as David
Cameron Angela Merkel or Nicolas Sarkozy (Mail 2011) (Clark
2010)
Although a number of politicians believe that such a policy has
failed and therefore needs reconsideration there exist different
views as well stating that not the concept itself but only its
inappropriate implementation has failed This is because most
activities that have been included into the policy of multiculturalism
have been focused on cultural minorities limited to preservation of
specific cultural identities eg supporting ethnic groups and thus
unintentionally facilitating further isolation of various cultures from
each other If simultaneously those ethnic and other cultural groups
are not shown or taught how to reconcile their various loyalties
there is still a danger of overstressing either of them with sometimes
serious consequences for the individual the cultural community and
the main stream culture and society The question is whether the
government through its various institutions should target only those
lsquoforeign elementsrsquo in society rather than approaching all the
population both minority and majority Such a more holistic
approach requires education to be given a more prominent role as its
point of departure It is one of the fundamental functions of
educational systems to facilitate learning that brings the hoped for
PORTA LINGUA - 2014
79
results at all levels Through well aimed education it is possible to
bring up people who are more open and knowledgeable about other
cultures and who do not perceive differentness as threatening and
are at least warned against ethnocentrism
Another important aspect of the issue of multiculturalism is its
narrow interpretation referring only to national cultures We need to
realize that cultural diversity is not only about ethnicity and
nationality but ldquoit refers to the ways in which we differ from each
other including gender age ethnicity race religion exceptionality
and socioeconomic statusrdquo (Tileston 2004) Greene eg defined
diversity as a socially constructed concept that indicates the mere
presence of differences and stressed that while some of these
differences are highly visible others may escape notice altogether
(Martinez 2006) The scientific literature usually refers to these
differences as attributes of subcultures or microcultures Here again
the educational system can achieve certain increase of awareness
and sensibility towards variety at a microcultural level as well
Present situation
If we examine the system of education of majority of European
countries including Slovakia we can recognize a strong tendency in
the opposite direction ie away from multiculturalism Primary
secondary and even tertiary levels are constructed around the central
idea of developing national identity facilitating and nurturing
patriotism and considering the citizens of the country one
homogenous community This is the consequence of the
longstanding impact of educational policies which have their
foundations as far back as the 19th
century with the original aim of
creating nation states However the Europe of the 21st century needs
alternative systems that raise young people in a more cosmopolitan
manner and requires new policies and approaches
The system of education in Slovakia is based on the historical
experience of being a part of Czechoslovakia and the Habsburg
Empire Curricula are focused on developing and maintaining
Slovak identity becoming increasingly proud of our history culture
and language Although there are minority schools these still follow
the same pattern of isolation The only space that is provided for
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
80
other cultures at all levels of education is the domain of foreign
language instruction There based on the long tradition of small
nations we accept the idea of learning about others although only
for potential communicative goals and not for the benefits of
coexistence
Alternatives
It is important to pose a question about alternatives of how the
educational system can serve as a hotbed of cultural literacy and a
more cosmopolitan worldview The key idea is in the systematic
approach starting at an early even pre-school age Although the
USA is generally viewed as a melting pot of cultures with strong
assimilation tendencies there are still powerful attempts to meet the
challenges of a modern society with an increasingly diverse
composition Some of their experience can serve as an inspiration
for other countries as well
Early start
The pre-school age is considered by psychologists to be the ideal
one to begin forming childrenrsquos attitudes towards their world Their
views are developed based on examples In Social Learning Theory
(Social Cognitive Theory) learning is described as indirect ie
learning by observing the actions of others In addition the educators
of that age group do not need to be limited to school teachers In the
USA there are strong attempts to introduce multicultural education at
early age and the tendency is to involve parents into the process (Irwin
2011) Parents can be viewed as teachers in their homes they can teach
important values to their children through their own example and
present them with multicultural literature In addition to reading
encouragement of conversation about different cultures can be strongly
recommended Parents and teachers can use discussions about
multicultural texts read in their home and kindergarten as a
springboard for modeling acceptance and value of other cultures
Researchers have lsquofound that young childrenrsquos attitudes were easier
to change since these attitudes were still being formedrsquo (Okoye-
Johnson 2011) As a consequence adults who change or exhibit
their behaviors to be a positive one can elicit change in childrenrsquos
behaviors and thoughts concerning different cultures Behaviorism
PORTA LINGUA - 2014
81
lsquothe theoretical perspective on learning that focuses on observable
changes in behaviorrsquo (Tracey 2006) can be seen in practice here
Teachers and parents can be motivated by their reading experiences
These experiences with multicultural literature can then be used for
discussions between parent and child Such experience lsquohelps
children encounter emotional relationships and personal
illuminations In addition they find intellectual challenges and
associations to their wider worldrsquo (Saracho 2010) As they interact
with the text an aesthetic response to the text is created one which
is personally and emotionally based
We can foresee two major objections to such an early introduction of
multicultural education the first one being raised in so called
monocultural communities In areas where the population can be
still considered monocultural and the educators themselves belong to
the same culture an opinion may be presented that in their case
multicultural education is redundant Yet in our opinion exactly the
opposite is the case We believe that specifically this very population
needs an increased attention in relationship with multicultural
education because they are not prepared to face the reality of the
modern society and their closed community can elicit undesirable
attitudes of nationalism intolerance and prejudice People including
the young generation from such communities are not prepared for
the culture shock they can fall victim to if the world suddenly enters
their community or they are compelled to leave their homes That is
why we recommend an even more intensive program of
multicultural education in those territories to ensure a more balanced
development of the younger generation
The second objection may be a more general one and concerns the
probability of future employment or the chance to travel abroad An
objection could be raised that if one does not have the means for
such encounters multicultural education is just waste of funds and
effort that could be used for other more pressing purposes The
answer to such opposition is as mentioned earlier that multicultural
education should be focused on the local variety of cultures and
microcultures instead of thinking only in the framework of cross-
cultural communication with foreigners An interesting and relevant
example can be presented One of the Slovak television channels
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
82
broadcasted in October 2013 a debate on a latest proposal for the
solution of the so-called lsquoRoma issuersquo in Slovakia Various debaters
were present among them teachers from villages in Eastern
Slovakia with a high proportion of Roma population These teachers
expressed their concerns about the chances of re-educating Roma
children and mentioned various extracurricular clubs they prepared
under the guidance of the Ministry of Education One of them dealt
with intercultural communication They were pessimistic about such
topics as the children would probably never travel abroad and they
do not in the teacherrsquos opinion need such knowledge It was an
excellent example of a limited perception of the topic it never
crossed their mind that teaching Roma children about the culture of
the majority population and the majority population about the Roma
culture could be relevant for both groups and could bring more than
just knowledge for both parties Nevertheless there we touch on
another important issue the education of future teachers
As demonstrated by the mentioned debate some attempts have
already been made to draw the attention of the younger generation to
the diversity of cultures and they have been included into the
educational documentation on the ministerial level like the State
educational plans for individual educational levels Even at pre-
school level the graduate profile of the State educational plan
declares among interpersonal competences lsquothe ability to accept
intercultural differences among both adults and childrenrsquo (ŠPUacute
2011)
Surprisingly the educational plans for lower primary schools limit
any mentioning of culture to development of awareness of their own
culture and a statement that lsquoforeign languages taught at school can
help the children to learn about different ways of life in other
countriesrsquo (ŠPUacute 2011) This finding supports our previous assertion
that schools are fundamentally focused on developing patriotic
feelings in their students rather than facilitating multiculturalism
The higher primary schools (or middle schools) go even further in
their statement of competences they only mention communicative
competence in the mother tongue and two foreign languages and
lsquoopenness towards cultural and ethnic varietyrsquo compared to 12
clusters of competences with a total of 42 items listed (ŠPUacute 2011)
PORTA LINGUA - 2014
83
Surprisingly there is almost no change if we study the plans for
secondary schools there again we can find the mother tongue and
two foreign languages mentioned and later the openness towards
cultural and ethnic variety but it is to a certain degree overbalanced
by stressing civic competences where among others the following
item can be found (ŠPUacute 2011)
- Heshe appreciates the
fundamental human values the importance of
national cultural heritage and applies and
protects the principles of democracy (authorrsquos
translation)
We may interpret that approach as aimed at either national or
universal values while if not fully ignoring than mostly overlooking
the realities of a globalized multicultural society
Studying the Slovak educational system we can admit that it is the
tertiary level of education which shows the strongest affinity to the
idea of education towards multiculturalism Courses such as
Intercultural communication or Cultural literacy have been
introduced mostly in faculties with orientation on foreign trade
diplomacy or languages But again these courses usually deal with
other national cultures as political or trading partners rather than
taking into consideration and studying the multicultural character of
our own population The tertiary level education shows the most
advanced attitude towards studying other cultures either on national
or microcultural level but even there more focused effort should be
advisable to make sure that all graduates regardless of their
professional orientation would be able to cope with the challenges of
a changing world
Teacher education
It is impossible to advance in the area of cultural literacy in
education without touching the domain of teacher training whether
at under- or post-graduate level Changes in the process of training
are much desired because the teachers are the ones who can make
difference and introduce new ideas into the whole system Their
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
84
intercultural competencies including knowledge skills and
especially attitudes are the desired triggers to start a process of
adjustments They all have to go through an extensive training with
the specific aim of implementing cultural literacy into all their
professional activities whether they would teach languages natural
sciences history or any other subjects A research was carried out by
the Department of Sociology at the Philosophical faculty of
Comenius University in Bratislava mapping the state of
multicultural education at various pedagogical faculties in Slovakia
(Mistriacutekovaacute 2001) The authors based on their interviews with
academics from various Slovak universities arrived at the
conclusion that there is no institutionalized form of multicultural
education incorporated in pre- or post-graduate teacher training and
any advance in such activity depends on the initiatives and personal
drive of the trainers They did however assert an increased interest
in developing and strengthening multicultural education as an
integral part of teacher education among both faculty and students
and based on their collected data prepared a list of recommendations
concerning the possible forms of multicultural education There has
been distinct support for the following suggestions presented in the
order of their relevance for the interviewees
Presentation of principles of multiculturalism in various
subjects incorporated into the syllabi
Introduction of multiculturalism as another topic within one
of the studied subjects
Specific doctoral study program (PhD) or postgraduate
study program (PhD PaeDr)
Presentation of principles of multiculturalism in various
subjects without being incorporated into the syllabi
One specialized subject within undergraduate study
program
On the job requalification or additional training courses for
experienced teachers
Special complete undergraduate study program
PORTA LINGUA - 2014
85
Unfortunately these recommendations have not been as yet
incorporated into the developmental policies of pedagogical faculties
in Slovakia and they still lack full institutional support Still
without such reinforcement the track towards a more
multiculturally-oriented educational system can be long and
difficult
Another important step in that direction would be changing the
approach of authorities towards multiculturalism and cultural
literacy in general it cannot be classified just as another topic within
foreign language classes it needs to be acknowledged as an
important component of the development of a personrsquos identity with
consequences for the state educational plans and all the subsequent
documentation at all levels of the educational system The
government represented by the Ministry of education should
advertize support and facilitate the re-training process to show them
the importance and future benefits of implementing cultural literacy
in their curricula
Simultaneously a stronger effort is required from all authorities in
using informal education of the general public and presenting the
multicultural character of our society as a benefit rather than threat
for the population There is a narrow line between patriotism and
nationalism opinion and prejudice or traditionalism and narrow-
mindedness The teachers are the ones who carry the responsibility
of educating the young generation in a manner that would help them
become self-confident open-minded and knowledgeable One
should never stop learning and teachers are naturally expected to set
an example
Conclusion
The importance of flexibility has been spelled out in all possible
contexts including educational aims To achieve the most important
educational aim is to prepare the students to assume responsibility
and to cope with their lives in the best possible way As economic
environmental political and cultural contexts are permanently
changing so too must the educational system change Today it is
critical to prepare young people for the challenges of a globalized
and multicultural world This can be done by introducing more
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
86
cultural literacy oriented pedagogical activities into the teaching
process without limiting it to the area of foreign language studies
Accordingly a strong and practical support of all the authorities is
necessary to bring the changes in more vigorously The benefits
would be visible soon more successful young generation more
cooperation instead of argument and less conflicts among various
cultural and microcultural communities
References
Bloor K 2010 The Definitive Guide to Political Ideologies Central Milton
Keynes Author House 2010 9781449067618
Clark M 2010 Germanyrsquos Angela Merkel Multiculturalism has lsquoutterly failedrsquo
The Christian Science Monitor [Online] October 17 2010 [Cited
August 21 2012] httpwwwcsmonitorcomWorldGlobal-
News20101017Germany-s-Angela-MerkelMulticulturalism-has-
utterly-failed
Claval P 2011 Multiculturalism and the Dynamics of Modern Civilizations
httparchiveunuedudialoguepapersclaval-s2pdf [Online] February
11 2011 [Cited September 29 2012]
Daily Mail 2011 Nicolas Sarkozy joins David Cameron and Angela Merkel view
that multiculturalism failed 2011
Irwin L 2011 Welcome home multicultural literature The journal of
MUlticulturalism in Education [Online] 2011
httpwwwwtamueduwebresFileJournalsMCJVolume207-
2Irwin20Leslie20-
20Welcome20Home20Multicultural20Literaturepdf
Martinez JC 2006 Diversity through a childs eye Multicultural Education 13
2006 Vol 3
Mistriacutekovaacute Ľ - Vallo A 2001 Multikultuacuterna vyacutechova na slovenskyacutech
univerzitaacutech Acta Culturologica 2001 Vol 6
Okoye-Johnson O 2011 Does Multicultural Education Improve Students Racial
Attitudes Journal of Black Studies 2011
Saracho O N - Spodek B 2010 Families Selection of Childrens Literature
Books Early Childhood Education 2010
Štaacutetny Pedagogickyacute Uacutestav 2011 Štaacutetny vzdelaacutevaciacute program
httpwwwstatpeduskskStatny-vzdelavaci-program [Online] 2011
Tileston DW 2004 What every teacher should know about diverse learners
Thousand Oaks Corwin Press 2004
Tracey D H Morrow L M 2006 Lenses on Reading An Introduction to
Theories and Models New York The Guilford Press 2006
PORTA LINGUA - 2014
87
Huszti Judit ndash Weacuteber Katalin
Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Idegen Nyelvi Titkaacutersaacuteg
ECL Orszaacutegos Nyelvvizsga Koumlzpont
(Ars Linguae Kutatoacutecsoport)
Interkulturaacutelis orvosi kommunikaacutecioacute Euroacutepaacuteban
Egy tananyagfejleszteacutes tanulsaacutegai A 2012 oktoacutebereacuteben indult az EU aacuteltal taacutemogatott LEONARDO DA VINCI
Innovaacutecioacutes transzferprogram kereteacuteben oumlt inteacutezmeacuteny az Institut fuumlr Interkulturelle
Kommunikation e V iraacutenyiacutetaacutesaacuteval vaacutellalta hogy kidolgoz egy orvosi szaknyelvi
tananyagot A projekt ceacutelja a Konzorcium orszaacutegaiban dolgozoacute eacutes az EU maacutes
tagaacutellamaiban is munkaacutet vaacutellaloacute kuumllfoumlldi orvosok eacutes egeacuteszseacuteguumlgyi szakemberek
interkulturaacutelis szaknyelvi kompetenciaacuteit fejlesztő modern innovatiacutev nyelvoktataacutesi
anyagok teszteleacutesi eacutes nyelvtudaacutesmeacutereacutesi technikaacutek (ECL) kidolgozaacutesa
rendszerezeacutese modernizaacutelaacutesa kiproacutebaacutelaacutesa eacutes elterjeszteacutese
Kulcsszavak orvosi szaknyelvi kommunikaacutecioacute magyar mint idegen nyelv
blended learning
Bevezeteacutes
A kuumllfoumlldi sajtoacuteban maacuter toumlbb eacutevtizede olvashatoacutek beszaacutemoloacutek olyan
sajnaacutelatos esetekről amikor a nem kieleacutegiacutető idegennyelv-tudaacutesuacute
orvosok a nyelvi deficitjuumlk koumlvetkezmeacutenyekeacutent kockaacuteztattaacutek
paacuteciensuumlk egeacuteszseacutegeacutet szeacutelsőseacuteges esetben pedig a halaacutelukat okoztaacutek
(Marchione 2003 QuanndashLynch 2010) A probleacutema megoldaacutesaacutehoz
nemzetkoumlzi oumlsszefogaacutesra van szuumlkseacuteg hogy a nem megfelelő
nyelvtudaacutesuacute migraacutens orvosok akiket nem egy esetben valamelyik
orszaacuteg egeacuteszseacuteguumlgyi rendszereacuteből eltanaacutecsoltak ne folytathassanak
praxist maacuteshol sem Az egeacuteszseacuteguumlgyi aacutepoloacute szemeacutelyzet koumlreacuteben is
ismertek hasonloacute hiaacutenyossaacutegok Egy 70 orszaacutegra kiterjedő kiacuteseacuterlet
szerint a gyoacutegyszereleacutest veacutegző aacutepoloacutenők nagy reacutesze nem ismerte a
nil by mouth kifejezeacutest aminek koumlvetkezteacuteben nem laacutethattaacutek el
kompetensen feladatukat eacutes angol mint idegen nyelvi oacuteraacutekat kellett
venniuumlk (Borland 2010)
Neacutemet nyelvteruumlleten is toumlbb foacuterum hiacutevta fel a figyelmet az
orvosok eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi szemeacutelyzet nyelvtudaacutesbeli
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
88
hiaacutenyossaacutegaacuteboacutel eredő potenciaacutelis veszeacutelyre A neacutemet orvosi kamara
a kuumllfoumlldi orvosokat egy szaknyelvi nyelvvizsga leteacuteteleacutere koumltelezneacute
a munkaacuteba aacutellaacutes felteacutetelekeacutent A Bild Zeitung 2013 aacuteprilisi
szaacutemaacuteban Eugen Brysch a Neacutemet Betegveacutedelmi Alapiacutetvaacuteny elnoumlke
szerint a kuumllfoumlldi orvosok neacutemet tudaacutesaacutenak hiaacutenya gyakran orvosi
műhibaacutekhoz vezet (Brysch 2013) Azt felteacutetelezik hogy az orvosok
aacuteltal elkoumlvetett hibaacutek 20 a beteg eacutes az orvos koumlzoumltti kommunikaacutecioacute
neheacutezseacutegeiből fakad melynek oka a neacutemettudaacutes hiaacutenya
Amerikaacuteban is szaacutemos cikk bizonyiacutetja hogy az
egeacuteszseacuteguumlgyben dolgozoacutek nyelvi hiaacutenyossaacutegai az egymaacutes koumlzoumltti
vagy a betegekkel folytatott kommunikaacutecioacute korlaacutetai negatiacutevan
hatnak a gyoacutegyiacutetaacutesra Toumlbb amerikai aacutellamban a biztosiacutetaacutes
tartalmazza a tolmaacutecsolaacutes (fordiacutetaacutes) koumlltseacutegeit azonban a tolmaacutecsok
speciaacutelis orvosi szaknyelvi ismeretek hiaacutenyaacuteban nem mindig tudjaacutek
aacutethidalni a nyelvi-kommunikaacutecioacutes probleacutemaacutekat (Fein 1997)
E peacuteldaacutekboacutel is joacutel laacutethatoacute hogy az orvosi szaknyelvi
tananyagfejleszteacutesnek eacutes a szaknyelvoktataacutesnak nem ugyanolyan
meacuterteacutekű a kockaacutezata mint az aacuteltalaacutenos idegen nyelvű
kommunikaacutecioacuteeacutenak Az Euroacutepa szerte megfigyelhető intenziacutev nőveacuter-
eacutes orvosmigraacutecioacute miatt mindez egyre aktuaacutelisabb probleacutemaacutevaacute vaacutelik
kontinensuumlnkoumln is A magyar Egeacuteszseacuteguumlgyi Engedeacutelyezeacutesi eacutes
Koumlzigazgataacutesi Hivatal jelenteacutesei szerint (EEKH 2013)
Magyarorszaacutegroacutel egyre toumlbb egeacuteszseacuteguumlgyi dolgozoacute taacutevozik hogy
kuumllfoumlldoumln vaacutellaljon munkaacutet Az egyre fokozoacutedoacute tendenciaacutenak
neacutemikeacutepp gaacutetat vetettek a koumlzelmuacutelt beacuterpolitikai inteacutezkedeacutesei
azonban folyamatosan tapasztalhatjuk az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes romloacute
sziacutenvonalaacutet az ellaacutetoacute inteacutezmeacutenyek gazdasaacutegi neheacutezseacutegeit
infrastruktuacuteraacutejuk eszkoumlzparkjuk leromlaacutesaacutet az OEP finansziacuterozaacutesi
korlaacutetjai miatt hosszuacute vaacuteroacutelistaacutek kialakulaacutesaacutet Az elmuacutelt
eacutevtizedekben a hazaacutenkboacutel toumlrteacutenő orvoselvaacutendorlaacutes hosszuacute taacutevon
csak a kuumllfoumlldről ideeacuterkező a magyart idegen ajkuacutekeacutent beszeacutelő
orvosokkal lesz kompenzaacutelhatoacute
Az IMED-KOMM EU projekt bemutataacutesa
A projekt koordinaacutetora az Institut fuumlr Interkulturelle
Kommunikation eV (Ansbach Berlin Jena) a bolgaacuter nyelvet a
PORTA LINGUA - 2014
89
vaacuternai Orvostudomaacutenyi Egyetem a cseh nyelvet a budweisi egyetem
keacutepviseli (Jihočeskaacute univerzita v Českyacutech Budějoviciacutech) a
konzorcium tovaacutebbi tagja a szlovaacutek nyelv keacutepviseleteacuteben egy magaacuten
nyelvoktatoacute-haacuteloacutezat az EKU Nyitra A magyar nyelvi tananyagok eacutes
tesztek a Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Idegen Nyelvi Titkaacutersaacutegaacutenak
gondozaacutesaacuteban keacuteszuumllnek
A PTE Idegen Nyelvi Titkaacutersaacutegaacuten az IMED-KOMM EU
projektben hat feladatfejlesztő eacutes haacuterom programozoacute munkataacuters vesz
reacuteszt Az orvosi szakmai haacutetteret a PTE Aacuteltalaacutenos Orvostudomaacutenyi
Kar Csalaacutedorvostani Inteacutezete biztosiacutetja Ebben az inteacutezetben folyik
az orvosi kommunikaacutecioacute oktataacutesa a magyar orvostanhallgatoacutek
szaacutemaacutera Az inteacutezet munkataacutersaacutenak Nagy Lajos professzornak eacutes
nyolc orvosboacutel (csalaacutedorvosok gyermekorvosok anesztezioloacutegus
palliatiacutev szakorvos) aacutelloacute csapataacutenak aacutellandoacute szakmai kontrollja alatt
aacutell a keacuteszuumllő tananyag A tananyagfejleszteacuteshez szoumlvegforraacutest
biztosiacutet a Literatura Medica Kiadoacute wwwelitmedhu honlapja
valamint a szikeblog honlap A magyar projektoldalon megtalaacutelhatoacute
videofelveacutetelek eacutes hanganyagok egyreacuteszt ceacuteliraacutenyosan e projekt
szaacutemaacutera keacuteszuumlltek maacutesreacuteszt az UNIV TV bocsaacutetotta a projekt
rendelkezeacuteseacutere archiacutevumaacuteboacutel
A tananyag 5 egymaacutessal oumlsszekapcsolt a neacutemet a magyar a
szlovaacutek a cseh eacutes a bolgaacuter orvosi szaknyelv magas szintű
elsajaacutetiacutetaacutesaacutet segiacutető kifejezetten erre a ceacutelra kifejlesztett interaktiacutev
honlapon kapott helyet az adott orszaacutegban dolgozoacute kuumllfoumlldi orvosok
eacutes aacutepoloacutek munkaacutejaacutet segiacutető egyeacuteb hasznos informaacutecioacutek kiacuteseacutereteacuteben
Az oktatoacute-gyakorloacute anyag nagyobb reacutesze programozott eacutes ennek
koumlszoumlnhetően egyeacutenileg oumlnaacutelloacutean veacutegezhető maacutesik reacutesze tanaacuteri
segeacutedletet igeacutenylő tantermi feladatokboacutel aacutell A keretet a
projektpartnerek aacuteltal kidolgozott orvosok aacuteltal veacutelemeacutenyezett eacutes a
projektpartnerek aacuteltal koumlzoumlsen joacutevaacutehagyott bdquoTematikardquo alkotja A
bdquoMelleacutekletekrdquo olyan hasznos informaacutecioacutekat tartalmaznak amelyek
toumlbbek koumlzoumltt a Magyarorszaacutegon elhelyezkedni kiacutevaacutenoacute orvosoknak
eligaziacutetaacutest adnak arroacutel hogy hogyan kell oumlneacuteletrajzot iacuterni hogyan
eacutepuumll fel eacutes műkoumldik a magyar egeacuteszseacuteguumlgyi rendszer Ugyancsak a
bdquoMelleacutekletekrdquo-ben keruumlltek elhelyezeacutesre a Magyarorszaacutegon dolgozoacute
orvosok teveacutekenyseacutegeacutere vonatkozoacute jogszabaacutelyok a diplomaacutek
elismerteteacuteseacutenek eljaacuteraacutesrendje a szakmai szervezetek felsorolaacutesa eacutes
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
90
eleacuterhetőseacutege A 10 fejezet az emberi test eacutes a gyoacutegyaacuteszati eszkoumlzoumlk
bemutataacutesaacutet tartalmazza keacutepek segiacutetseacutegeacutevel A 11 fejezet az orvosi
munka soraacuten hasznaacutelt nyomtatvaacutenyokboacutel ad vaacutelogataacutest
A projekt tovaacutebbi ceacutelja egy orvosi szaknyelvi ECL
nyelvvizsga kidolgozaacutesa a projektben keacutepviselt nyelvekből A PTE
Idegen Nyelvi Titkaacutersaacutega mint az ECL nyelvvizsgarendszer
nemzetkoumlzi koumlzpontja meghataacuterozoacute szerepet vaacutellalt a fenti vizsga
specifikaacutecioacutejaacutenak kidolgozaacutesaacuteban eacutes validaacutelaacutesaacuteban a tesztanyagok
oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacuteban eacutes a vizsgaacutek szervezeacuteseacuteben A projekt reacutesztvevői az
előzetes igeacutenyfelmeacutereacutesek alapjaacuten uacutegy doumlntoumlttek hogy a vizsgaacutet
nemcsak orvosok hanem az orvosok mellett a kuumllfoumlldről eacuterkezett
egeacuteszseacuteguumlgyi szakdolgozoacutek szaacutemaacutera is felajaacutenljaacutek A partnerek
megaacutellapodtak abban hogy a vizsga szintje a Koumlzoumls Euroacutepai
Referenciakeret szintbeosztaacutesa szerinti C1 az orvosok szaacutemaacutera eacutes
B2 az aacutepoloacutek szaacutemaacutera A C1 szintű magyar orvosi szaknyelvi vizsga
neacutegy keacuteszseacuteget meacuter ndash olvasott eacutes hallott szoumlveg eacuterteacutese szoacutebeli eacutes
iacuteraacutesbeli kommunikaacutecioacute Minden keacuteszseacuteget keacutet-keacutet feladattal tesztel
biztosiacutetva ezzel a mintaveacutetel reprezentativitaacutesaacutet A szoacutebeli eacutes az
iacuteraacutesbeli kommunikaacutecioacute vizsgareacutesz egyik feladata egy megadott
anamneacutezishez kapcsoloacutedoacute megoldandoacute feladat A szoacutebeli vizsga
sajaacutetossaacutega hogy paacuteros vizsga melynek soraacuten a vizsgaacutezoacuteknak
kuumlloumlnboumlző eacuteletszerű orvosibetegellaacutetaacutesi szituaacutecioacutekban kell
teljesiacuteteniuumlk A vizsga eacuterteacutekeleacuteseacuteben a nyelvvizsgaacuteztataacutesi szakeacutertők
mellett a vizsgaacuteztataacutesra kikeacutepzett orvosok is reacuteszt vesznek
A projekt befejezeacuteseacutenek daacutetuma 2014 oktoacuteber veacutege Az
anyag keacuteszuumlltseacutege jelenleg (2013 ősz) mintegy 70-os Egyes
alteacutemaacutekra meacuteg csak kis szaacutemuacute feladat keacuteszuumllt illetve a minden
tanegyseacuteget kiegeacutesziacutető tantermi feladatok koumlre szorul tovaacutebbi
bőviacuteteacutesre
A tananyag előkeacutesziacuteteacutese
A magyar mint idegen nyelven iacuterott orvosi szaknyelvi
tananyag kialakiacutetaacutesaacutenak elsődleges forraacutesa a szakmaspecifikus
haacutetteacuteranyag maga az orvostudomaacuteny volt Az orvoslaacutes klasszikus
nagy teruumlleteinek felteacuterkeacutepezeacuteseacuteben eacutes szelektaacutelaacutesaacuteban az
orvosokboacutel aacutelloacute csapat segiacutetette munkaacutenkat Ezen tuacutelmenően tovaacutebbi
PORTA LINGUA - 2014
91
eseti vagy a projekt terepmunkaacutejaacutera kiterjedő illetve
szoumlveganyagaacutenak forraacutesait kijeloumllő szakmai partnerseacutegi
kapcsolatokat is koumltoumlttuumlnk
A projektpartnerekkel a projekt kezdeti szakaszaacuteban koumlzoumlsen
kialakiacutetott orvosszakmai-nyelvi tematika eacutes ennek hangsuacutelyai
tovaacutebbi taacutempontokat jelentettek a beemelendő tudaacutesanyag hataacuterainak
kijeloumlleacuteseacuteben A magyar tananyagfejlesztő csapat mindenekelőtt a
magas szintű magyar mint idegen nyelvi ismeretek eacutes a tananyagot
majdan hasznaacuteloacute szaacutemaacutera hasznos szaknyelvi szoumlveg- eacutes
beszeacutedhelyzettiacutepusok oumlsszekapcsolaacutesaacutera fektette a fő hangsuacutelyt Az
iacutegy koumlrvonalazoacutedoacute keretek tudataacuteban sajaacutet sarokpontjaink
megtalaacutelaacutesaacutet koumlvetően maacuter baacutetran tanulmaacutenyoztuk a rendelkezeacutesre
aacutelloacute magyar mint idegen nyelvi orvosi szaknyelvi tananyagokat
tananyagelemzeacuteseket eacutes a szakirodalmi haacutetteret (Győrffy eacute n
Maher 1990 Kurtaacuten 2004) Az online feluumllet adottsaacutegai vizuaacutelis
sajaacutetossaacutegai miatt azonban a kezdetektől fogva az is vilaacutegossaacute vaacutelt
hogy egyeacuteni terepmunkaacuten alapuloacute (rendelőkbe laacutetogataacutes fizikai eacutes
eszkoumlzdiagnosztikai vizsgaacutelatok megtekinteacutese kuumlloumlnfeacutele haacuteziorvosi
koacuterhaacutezi vizitek megismereacutese stb) sajaacutet videoacutefelveacuteteleket is
roumlgziacutetuumlnk majd amelyek kivaacuteloacute hangzoacute-vizuaacutelis alapot jelenthetnek
a feladatiacuteroacutek aacuteltal keacutesziacutetendő programozott feladatok szaacutemaacutera S
veacuteguumll de nem utolsoacute sorban a projekt munkataacutersai tisztaacuteztaacutek azokat
a specifikus magyar nyelvi probleacutemaacutekat amelyeket funkcioacutejukban
(hasznaacutelatukban) integraacutelni kiacutevaacutentak a tananyagba
Tananyag
A projekt magyar munkataacutersai a magyar mint idegen nyelvi
tudaacutes szempontjaacuteboacutel a Koumlzoumls Euroacutepai Referenciakeret B2+ eacutes C1
szintjeacutet ceacuteloztaacutek meg az anyag fejleszteacuteseacuteben A KER e szintjein a
deskriptorok előiacuterjaacutek hogy a beszeacutelőnek szaacutemaacutera ismeretlen
helyzetekben teruumlleteken eacutes teacutemaacutekban is el kell tudnia igazodni eacutes
ezekhez kapcsoloacutedoacute nyelvi-kognitiacutev műveleteket eacutes
beszeacutedcselekveacuteseket kell tudnia veacutegezni Az orvosi tematikaacutenak eacutes
az eacutelethelyzeteknek a szakmai teruumlleteknek ez a szinte hataacutertalan
taacutegassaacutega egy veacuteges keretek aacuteltal hataacuterolt tananyaggal nem koumlnnyen
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
92
egyeztethető oumlssze ezeacutert az anyag reprezentatiacutev mintaveacuteteleire
alapoztunk
A beszeacutedhelyzetek vaacutelogataacutesaacutenak kiemelt szempontja az volt
hogy a deskriptiacutev szemeacutelytelenebb szakmai szoumlvegek mellett
kifejezetten a szemeacutelykoumlzi kommunikaacutecioacutera mintaacutet adoacute az
interperszonaacutelis nyelvhasznaacutelat sajaacutetossaacutegait felmutatoacute szoumlvegeket is
alkalmazzunk Igyekeztuumlnk mineacutel sokfeacuteleacutebb centraacutelis eacutes perifeacuterikus
teruumlletekről egyaraacutent szaacutermazoacute szoumlveget hasznaacutelni mind a neacutegy
alapkeacuteszseacuteg koumlzegeacuteben (hallaacuteseacuterteacutes olvasaacuteseacuterteacutes beszeacutedkeacuteszseacuteg eacutes
fogalmazaacutes) az osztaacutelytermi illetve a programozott feladatok
kiinduloacutepontjaacuteul egyaraacutent Ez utoacutebbiakat kiegeacutesziacutetettuumlk a felsőfokuacute
speciaacutelis szakmai kommunikaacutecioacuteban szuumlkseacuteges olyan
reacuteszkompetenciaacutekkal is mint a helyesiacuteraacutes a kiejteacutes a B2+C1
szinteken relevaacutens nyelvtan eacutes az idiomatikus nyelvhasznaacutelat
aktivizaacutelaacutesa
A keacuteszseacutegmodulok nem elkuumlloumlniacutetetten hanem a tematikai
egyseacutegekben eacutes feladatokban szeacutetszoacuterva vannak jelen Gyakori
szerepelteteacuteseacutevel kuumlloumln hangsuacutelyt kapott viszont a hallaacuteseacuterteacutes hiszen
az egeacuteszseacuteguumlgyi dolgozoacutek gyors szakszerű eacutes nem egyszer rizikoacuteval
terhelt csapatmunkaacutejaacuteban kiemelt fontossaacuteguacute a kolleacutegaacutek eacutes a betegek
kommunikaacutecioacutejaacutenak megeacuterteacutese Ugyancsak a csapatmunkaacutet segiacutető
kommunikaacutecioacutes kompetencia fejleszteacutese eacuterdekeacuteben szerepeltettuumlnk a
nyelvi koumlzvetiacuteteacutesi keacuteszseacuteg fejleszteacuteseacutet szolgaacuteloacute olyan feladatokat
mint a regiszterek koumlzti vaacuteltaacutes (gyermekhez vagy felnőtthoumlz inteacutezett
beszeacuted hozzaacutetartozoacutekhoz egeacuteszseacuteguumlgyi segiacutető szemeacutelyhez inteacutezett
beszeacuted) aacutetfogalmazaacutes toumlmoumlriacuteteacutes (uumlgyeletvaacuteltaacutes eset oumlsszefoglalaacutesa
jelenteacutes a beteg aacutellapotaacuteroacutel)
A szoumlvegtiacutepusok magjaacutet a projektpartnerekkel koumlzoumlsen
kialakiacutetott bdquoTematikardquo jelentette ezeacutert elkeruumllhetetlen volt olyan az
orvosi kommunikaacutecioacuteban mindennapos beszeacutedhelyzetek koumlzponti
anyagkeacutent toumlrteacutenő alkalmazaacutesa mint peacuteldaacuteul anamneacutezis felveacutetele
diagnoacutezis felaacutelliacutetaacutesa fizikai vizsgaacutelat eacutes hasonloacutek E suacutelyponti
helyzeteknek a tananyagba emeleacuteseacutere meacuteg akkor is szuumlkseacuteg volt ha
nem egyszer a megceacutelzott szint alatti neheacutezseacutegű szoumlvegeket kellett
alkalmaznunk (pl utasiacutetaacutesok konziacutelium hiacuter koumlzleacutese) Mindezek
ellensuacutelyozaacutesaacutera eacutes a felsőfok megkoumlzeliacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel
metakommunikaacutecioacutes metanyelvi (explicit grammatikahasznaacutelattal
PORTA LINGUA - 2014
93
kapcsolatos) gyakorlatokat is iacutertunk A tematikai suacutelypontokat az
orvosi nyelvhasznaacutelatnak keveacutesbeacute tipikus helyzeteivel (pl
szakkoumlnyrendeleacutes tudomaacutenyos előadaacutes) is szerteaacutegazoacutebbaacute tettuumlk Joacute
neacutehaacuteny szakmailag eacutes lexikaacutelisan erősen teliacutetett neheacutez grammatikai
idiomatikus szoumlvegeket is bevaacutelogattunk a tananyagba amelyekben
a specifikus teacutema reacuteszletgazdagon eacutes nyelvileg igen igeacutenyes
formaacuteban jelenik meg
A fentiekből koumlvetkezően e-tananyagunk alapvető
modalitaacutesai a koumlvetkezők keacutepi-vizuaacutelis (pl keacutepek) auditiacutev
(hanganyagok) audiovizuaacutelis (videoacutek) verbaacutelis (pl nyelvi
metanyelvi metakommunikatiacutev) De helyet kaptak benne
ismeretkoumlzvetiacutető kiegeacutesziacutető anyagok is mint peacuteldaacuteul kviacutezek
interkulturaacutelis ismeretek eacutes a nemzetkoumlzi az orvosi latin eacutes a magyar
orvosi szaknyelvi terminoloacutegia koumlzoumltti aacutetjaacuteraacutest a figyelem
koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutetoacute feladatok is A nyelvi anyag eacutes a fent jelzett
sokfeacutele szempont illeszteacutese valamint az e-feluumlleten toumlrteacutenő
alkalmazaacutes terjedelmi korlaacutetai megkiacutevaacutentaacutek az autentikus anyagok
szerkeszteacuteseacutet szoumlveggondozaacutesaacutet
Az e-tananyag legfontosabb sajaacutetossaacutega a
feladatkoumlzpontuacutesaacuteg a felsorolt szoumlvegtiacutepusok is csak mint a
feladatok inputjaacutet jelentő nyelvi anyagok vannak jelen A feladat a
tananyagot egyreacuteszt feldolgozhatoacute egyseacutegekben adagolja maacutesreacuteszt
pedig mintaacutekat kiacutenaacutel a tematika a szakmai teruumlletek sokfeacuteleseacutegeacuteből
Ugyanez a sokfeacuteleseacuteg teszi lehetőveacute hogy az elteacuterő szakteruumlletek
specialistaacutei eacutes az elteacuterő nyelvtudaacutesuacute felhasznaacuteloacutek egyaraacutent be
tudjanak kapcsoloacutedni idegen nyelvi keacuteszseacutegeik fejleszteacuteseacutebe
A feladatokat a projektpartnerek oumlsszekapcsolt honlapjai eacutes a
koumlzoumls tematika miatt tematikusan rendeztuumlk el Egy-egy tematikai
pont alaacute eső feladat nem a tematika egeacuteszeacutere hanem annak csak egy
reacuteszeacutere (mintaadaacutes) oumlsszpontosiacutet pl lexikai elemek vagy
grammatikai formaacutek tudatosiacutetaacutesa esetleg egyes beszeacutedaktusokhoz
koumltoumltt nyelvi formaacutek (Hegedűs 2004)
A tematikai blokkok feladatai mindig a dominaacutensan nagyobb
szaacutemuacute egyeacuteni tanulaacutesra gyakorlaacutesra alkalmas programozott
feladatokkal indulnak eacutes ndash ha rendelkezeacutesre aacutell ndash akkor a
programozott feladatsor a tantermi tanaacuteri kontrollt csoportmunkaacutet
eacutelő interakcioacutet igeacutenylő tantermi feladatokkal egeacuteszuumll ki A
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
94
programozott feladatok a legtoumlbb esetben a diszkreacutetpontos teszteleacutesi
technikaacutera eacutepiacutetenek iacutegy gyakori feladattiacutepus a paacuterosiacutetaacutes az
igazhamis a feleletvaacutelasztoacutes teszt A hosszabb magyaraacutezatokat
vagy adott esetben roumlvid vaacutelaszt vaacuteroacute keacuterdeacutes-felelet tiacutepusuacute feladatok
a legtipikusabb eacutes legmegfelelőbb vaacutelaszmintaacutet adjaacutek meg
A programozaacutesnak koumlszoumlnhetően az e-tananyagon gyakorloacute
jeloumllt a programozott feladatok eseteacuteben ellenőrizheti megoldaacutesai
helyesseacutegeacutet eacutes teljesiacutetmeacutenyeacutenek szaacutezaleacutekos araacutenyaacutet A tantermi
feladatoknaacutel az oumlneacuterteacutekeleacutes sokkal kisebb szerepet kap itt a tantermi
munkaacutet iraacutenyiacutetoacute tanaacuter veacutegzi el az eacuterteacutekeleacutest a visszajelzeacutest eacutes a
korrekcioacutet
A cikkuumlnkhoumlz fűzoumltt Melleacutekletben egy programozott
feladatot helyeztuumlnk el amelyben a lenyiacuteloacute saacutevban oumlsszekeverve
talaacutelhatoacutek a feladat egeacuteszeacutere megadott megoldaacutesok Az online feluumllet
sajaacutetossaacutegainak jobban megfelelő audiovizuaacutelis feladatok jelenleg a
magyar projektoldal (httpinytptehuimedkomm) bdquoTananyagrdquo
illetve bdquoMunkaanyagrdquo menuumlpontjai alatt eacuterhetők el
Hivatkozaacutesok
Borland S (2010) Revealed-Hospital-staff-70-countries-nurses-dont-understand-
nil-mouth-forced-English-lessons
httpwwwdailymailcouknewsarticle-1263803Revealed-Hospital-staff-70-
countries-nurses-dont-understand-nil-mouth-forced-English-lessonshtml
Brysch Eugen (2013) Behandlungsfehlern Bild Zeitung 2013 04 23
EEKH (2013) Beszaacutemoloacute az egeacuteszseacuteguumlgyi aacutegazati humaacutenerőforraacutes 2012 eacutevi
helyzeteacuteről az egeacuteszseacuteguumlgyi aacutegazati humaacutenerőforraacutes-monitoring rendszer
alapjaacuten Budapest 2013 november 25
httpwwweekhhuindexphpoption=com_contentamptask=blogcategoryampid=45amp
Itemid=79
Fein E B (1997) Language Barriers Are Hindering Health Care The New York
Times November 23 1997
Győrffy Maacuteria (eacute n) bdquoMi a panaszrdquo Segeacutedanyag az orvos eacutes beteg koumlzoumltti
kommunikaacutecioacute koumlreacuteből kuumllfoumlldiek szaacutemaacutera Magyar nyelven Peacutecs Peacutecsi
Orvostudomaacutenyi Egyetem Idegennyelvi Inteacutezet
Hegedűs Rita (2004) Magyar nyelvtan Formaacutek funkcioacutek oumlsszefuumlggeacutesek
Budapest Tinta Koumlnyvkiadoacute
Kurtaacuten Zsuzsa (2004) Szaknyelvoktataacutesi tananyagok fejleszteacuteseacutenek elmeacuteleti eacutes
gyakorlati keacuterdeacutesei In A szaknyelvtudaacutes eseacutelyteremtő ereje Debrecen
Porta Lingua 77ndash87
PORTA LINGUA - 2014
95
Maher John Christopher (1990) International Medical Communication in
English Ann Arbor The University of Michigan Press
Marchione M (2003) Language linked to medical mistakes Study at Boston
clinic examines growing problem of errors made by interpreters JS Online
Health amp Science
httpwwwalcinccomPressRelease20041stQtPDF1stQt04pdf (January
6 2003)
Quan KndashLynch J (2010) The High Costs of Language Barriers in Medical
Malpractice Berkeley University of California
Internetes forraacutesok
httpwwwnyakhunyatdocker_2002asp (Koumlzoumls Euroacutepai Referenciakeret)
httpwwwimed-kommeu (neacutemet projektoldal)
httpdpmu-varnabgq=node (bolgaacuter projektoldal)
httpimed-kommekusk (szlovaacutek projektoldal)
httpimed-kommjcucz (cseh projektoldal)
httpwwweekhhu (Egeacuteszseacuteguumlgyi Engedeacutelyezeacutesi eacutes Koumlzigazgataacutesi Hivatal)
httpinytptehuimedkomm (magyar projektoldal)
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
96
Melleacuteklet
Feladatminta
Az alaacutebbiakban megadunk neacutehaacuteny emberi szervvel orvosi teruumllettel
vagy betegseacutegneacutevvel kapcsolatos listaacutet Paacuterosiacutetsa a bal oldali
szavakat kifejezeacuteseket a jobb oldalon oumlsszekevert megoldaacutesok
valamelyikeacutevel
Peacutelda ginekoloacutegia rarr nőgyoacutegyaacuteszat
csonttoumlreacutes
pajzsmirigy
műteacuteti altataacutes
caries
angina pectoris
epilepsziaacutes goumlrcs
roumlvidlaacutetaacutes
baacuteraacutenyhimlő
dysuria
lymphoma malignum
gerincferduumlleacutes
koacuterbonctan
tinnitus
Vaacutelaszok ellenőrzeacutese
97
Jaacutembor Emőke
Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem
Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar
Idegen Nyelvi Koumlzpont
Spanyolorszaacutegi szakmai gyakorlat neacutehaacuteny eacutev
taacutevlataacuteboacutel a BME-n veacutegzett hallgatoacutek tapasztalatainak
tuumlkreacuteben 2005-ben eacutes 2006-ban a spanyol nyelvet tanuloacute BME-s hallgatoacutek Leonardo
szakmai gyakorlaton vettek reacuteszt Spanyolorszaacutegban Sevillaacuteban eacutes Soriaacuteban Az
akkori zaacuteroacute beszaacutemoloacuteik alapjaacuten mind nyelvtudaacutes mind szakmai szempontboacutel
nagyon hasznosnak eacuterteacutekelteacutek a kint tartoacutezkodaacutest Arra voltam kiacutevaacutencsi hogy heacutet
nyolc eacutev taacutevlataacuteboacutel visszatekintve most mennyire eacuterzik ugyanuacutegy illetve az eacutelet
mely teruumlleteacuten tudjaacutek hasznosiacutetani a megszerzett spanyol tudaacutesukat eacutes szakmai
tapasztalatukat Egy akkoriban keacutesziacutetett keacuterdőiacuteves felmeacutereacutes alapjaacuten roumlviden azt is
bemutatom hogy a gyakornokok milyen teruumlleteken milyen munkakoumlruumllmeacutenyek
koumlzoumltt dolgoztak eacutes mennyire eacuterezteacutek hasznosnak a szakmai gyakorlatot
Kulcsszavak szakmai gyakorlat nyelvtudaacutes szakmai tapasztalat idegen nyelvi
kultuacutera munkalehetőseacutegek
Bevezeteacutes
2005 eacutes 2006 nyaraacuten spanyolul tanuloacute BME hallgatoacutek Leonardo da
Vinci szakmai gyakorlatos programon vettek reacuteszt
Spanyolorszaacutegban Soriaacuteban eacutes Sevillaacuteban A keacutet eacutev soraacuten oumlsszesen
25 diaacutek utazott ki 12-12 heacutetre juacutelius eacutes szeptember koumlzoumltt Az első
csoportban 10 fő utazott Soriaacuteba a maacutesodik eacutevben pedig a nagy
eacuterdeklődeacutesre valoacute tekintettel 15 főre emeltuumlk a kiutazoacute hallgatoacutek
leacutetszaacutemaacutet Tanulmaacutenyaikat nem szakiacutetottaacutek meg a kiutazaacutes nyaacuteri
gyakorlatnak minősuumllt A programban reacutesztvevő egyetemistaacutek
mindannyian az Idegen Nyelvi Koumlzpontban tanultaacutek a spanyol
nyelvet elsősorban maacuter haladoacute vagy magasabb szintű nyelvi
csoportokban kredites kurzusokon
Jelen cikkemben azt szeretneacutem bemutatni hogy az azoacuteta
eltelt időben azaz a heacutet- nyolc eacutev alatt milyen meacuterteacutekben tudtaacutek
hasznosiacutetani az akkoriban megszerzett szakmai tudaacutesukat eacutes a
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
98
szakmai gyakorlat alatt toumlkeacuteletesiacutetett nyelvtudaacutesukat akaacuter a
mindennapi akaacuter a szakmai eacutelet teruumlleteacuten
Előzmeacutenyek ndash A Leonardo da Vinci Programroacutel roumlviden
A Leonardo da Vinci program az Euroacutepai Bizottsaacuteg 1994-ben indult
egyuumlttműkoumldeacutesi programja a szakkeacutepzeacutes teruumlleteacuten Fő ceacutelja hogy a
koumlzeacutepiskolai eacutes egyetemista diaacutekok tanulmaacutenyaik soraacuten szakmai
gyakorlaton is reacuteszt vegyenek kuumllfoumlldoumln idegennyelvi koumlrnyezetben
A program első oumlt eacuteves szakaszaacutet ami 1994-1999-ig tartott
egy heacutet eacuteves ciklus koumlvette 2000-ig Keacutesőbb 2007-től a program
beeacutepuumllt az uacutej Egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes programba Attoacutel kezdve
maacuter csak frissen veacutegzett egyetemistaacutek paacutelyaacutezhattak Leonardo
oumlsztoumlndiacutejra
2014-től az Euroacutepai Bizottsaacuteg uacutej programja indul Erasmus+
neacuteven mely az oktataacutest az ifjuacutesaacutegi teruumlletet eacutes a sportot is magaacuteban
foglalva heacutet programot egyesiacutet (koumlztuumlk a Leonardo programot is
magaacuteban foglaloacute Egeacutesz eacuteleten aacutet tartoacute tanulaacutes programot)
Leonardo da Vinci Program a Műegyetemen
A Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem maacuter a
program első szakaszaacuteban bekapcsoloacutedott a Leonardo programba
igaz akkor meacuteg csak egyetemi szinten mindoumlssze 15 hallgatoacute (8
bejoumlvő eacutes 7 kimenő) szakmai gyakorlataacutet szervezte meg 1999-ben
A szakmai gyakorlat lehetőseacutege gyorsan terjedt a hallgatoacutek
koumlzoumltt A program maacutesodik szakaszaacuteban 2000-2006 koumlzoumltt 18
projekt kereteacuteben maacuter 385 kiutazoacuteval szaacutemolhattunk A
legsikeresebb eacutev 2005 volt amikor maacuter 105 BME hallgatoacutenknak
szerveztuumlk meg a szakmai gyakorlataacutet
Abban az eacutevben 2005-ben kapcsoloacutedott be a BME Idegen
Nyelvi Koumlzpont is a projektbe eacutes szerveztuumlk meg előszoumlr a
spanyolos hallgatoacuteink szaacutemaacutera kuumlloumln projekt kereteacuteben a kiutazaacutesi
lehetőseacuteget A nagy sikerre valoacute tekintettel 2006-ban uacutejra paacutelyaacuteztunk
spanyolos hallgatoacutek szaacutemaacutera Spanyolorszaacutegba akkor maacuter 15 fővel
Oumlsszesen a keacutet eacutev alatt a keacutet projekt kereteacuteben 25 spanyolos
hallgatoacute utazott a ceacutelorszaacutegba
PORTA LINGUA - 2014
99
Spanyolos projektek (2005 2006)
Mindkeacutet projektet koumlzvetiacutető inteacutezmeacutenyen keresztuumll a Soriai
Kereskedelmi Kamaraacuten eacutes a Sevilla-i Step koumlzvetiacutető inteacutezmeacutenyen
keresztuumll szerveztuumlk A Soriai Kereskedelmi Kamara mint maacutes
kereskedelmi kamaraacutek szaacutemos teveacutekenyseacuteggel foglalkozik A
Sevilla-i Step koumlzvetiacutető inteacutezmeacutenynek azonban a fő profilja a
szakmai gyakorlat szervezeacutese Mindkeacutet projekt nyaacuteron a
vizsgaidőszak utaacuten kezdődoumltt eacutes szeptember veacutegeacuten teacutertek haza a
hallgatoacutek
A diaacutekok kivaacutelasztaacutesaacutenak szempontjai eacutes mentoraacutelaacutesa
Spanyolorszaacutegban munkahelyi koumlrnyezetben spanyol nyelvtudaacutes
neacutelkuumll nem lehet boldogulni iacutegy a diaacutekok kivaacutelasztaacutesaacutenaacutel az
elsődleges szempont a nyelvtudaacutes volt A spanyolorszaacutegi ceacutegeket a
koumlzvetiacutető inteacutezmeacutenyekkel egyuumltt a hallgatoacutek oumlneacuteletrajza motivaacutecioacutes
levele alapjaacuten vaacutelasztottuk ki aacuteltalaacuteban azt mondhatjuk hogy
sikerrel
A diaacutekok nyelvi kulturaacutelis eacutes pszicholoacutegiai felkeacutesziacuteteacutesen
vettek reacuteszt a szakmai gyakorlat megkezdeacutese előtt Első eacutevben
Spanyolorszaacutegban maacutesodik eacutevben itthon az Idegen Nyelvi Koumlzpont
tanaacuterainak illetve felkeacutert pszicholoacutegus segiacutetseacutegeacutevel
A kiutazoacute diaacutekok nagy kalandvaacuteggyal eacutes szakmai
eacuterdeklődeacutessel indultak neki sok esetben eacuteletuumlk első toumlbb hoacutenapos
idegen nyelvi koumlrnyezetben megvaloacutesuloacute kint tartoacutezkodaacutesuknak A
szakmai gyakorlat alatt folyamatosan tartottuk a kapcsolatot veluumlk
eacutes mentoraikkal is Oumlsszesseacutegeacuteben nagyon joacutel sikeruumlltek a
gyakorlatok kisebb munkahelyi probleacutemaacutek neacutezetelteacutereacutesek voltak
de ezeket mindkeacutet feacutel joacutel kezelte A kint tartoacutezkodaacutes alatt a
projektvezető1 eacutes az Idegen Nyelvi Koumlzpont egyik tanaacutera
2 is kint jaacutert
naacuteluk ezzel is segiacutetve őket az esetlegesen felmeruumllő keacuterdeacutesek kisebb
gondok elrendezeacuteseacuteben
1 Jaacutembor Emőke
2 Neacutemeth Eszter
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
100
A hallgatoacutek egyetemi szakjai eacutes spanyolorszaacutegi munkahelyeik
A hallgatoacutek legnagyobb reacutesze a BME Gazdasaacuteg- eacutes
Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar kuumlloumlnboumlző szakjain folytatta
tanulmaacutenyait de termeacuteszetesen maacutes tanszeacutekek hallgatoacutei is
keacutepviseltetteacutek magukat Iacutegy voltak a csoportban koumlzgazdaacutesz eacutepiacuteteacutesz
eacutepiacutetőmeacuternoumlk műszaki menedzser ipari formatervező informatikus
hallgatoacutek is A hosszuacute ceacutegkivaacutelasztaacutesi proceduacutera utaacuten a szakmai
gyakorlatosok a szakiraacutenyuknak legmegfelelőbb munkahelyekre
keruumlltek3
A szakmai gyakorlat befejezeacutesekor nyitott keacuterdőiacutevet
toumlltettuumlnk ki veluumlk eacutes a fogadoacute ceacuteggel is a nyelvtudaacutesukra szakmai
fejlődeacutesuumlkre munkahelyi koumlruumllmeacutenyeikre kapcsolataikra
vonatkozoacutean A gyakornokok nagyon hasznosnak iacuteteacutelteacutek meg a kint
tartoacutezkodaacutest
A 2005-ben eacutes 2006-ban kitoumlltoumltt keacuterdőiacutevekből neacutegy a tanulmaacuteny
szempontjaacuteboacutel relevaacutens keacuterdeacutest eacutes az azokra adott vaacutelaszokat
szeretneacutem kiemelni
Hogyan eacuterteacutekeled a helyedet a ceacutegben
Veacutelemeacutenyed szerint hasznos munkaacutet veacutegzel a ceacuteg szaacutemaacutera
Mennyire fejlődoumltt a spanyol nyelvtudaacutesod a szakmai
gyakorlat alatt mennyire lesz hasznodra a joumlvőben
Veacutelemeacutenyed szerint azok a keacuteszseacutegek amelyeket
elsajaacutetiacutetottaacutel hasznodra vaacutelnak-e a joumlvőben
Az első keacuterdeacutesre hogy Hogyan eacuterteacutekeled a helyedet a ceacutegben A
koumlvetkező vaacutelaszok szuumllettek bdquoJoacute ketten haacuterman dolgozunk joacutel
kijoumlvuumlnk egymaacutessalrdquo hellip bdquoGyakornoki szerepem van de nem a
kaacuteveacutefőzeacutes a feladatomhellip bdquoA szakmai ismereteimnek eacutes
felkeacuteszuumlltseacutegemnek megfelelő helyen vagyokrdquo hellip bdquoGyakornok
vagyok de mivel biacutezom magamban hagytaacutek hogy egyeduumll
3 A ceacutegek listaacuteja a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll El Golpe Cultura del Entorno Grande
Grupo Andaluz de Estudios Genera Mobile ABX Logistics Espantildea ARQ XXI
WWF (Parque Dontildeana) Canal 4 Castilla y Leoacuten Galletas Tejedor
PORTA LINGUA - 2014
101
dolgozzakrdquohellip bdquoOlyan valaki aki segiacutet maacutesoknak a ceacutegbenhelliprdquo
bdquoKutatoacute fejlesztőhellip gyakornok vagyokhelliprdquo bdquoHasznos voltamrdquo stb
A maacutesodik keacuterdeacutesre hogy Veacutelemeacutenyed szerint hasznos munkaacutet
veacutegzel a ceacuteg szaacutemaacutera A koumlvetkezőket vaacutelaszoltaacutek bdquoSzerintem
teacutenyleg tudok nekik segiacutetenirdquohellip bdquoNem eacuterzem uacutegy hogy hasznukra
lenneacutek van amikor csak faxot kuumlldoumlk feacutenymaacutesolok archivaacutelok
adatokat keresek a szaacutemiacutetoacutegeacutepbenrdquohellip bdquoA munkaacutemat hasznosnak
iacuteteacutelem megrdquohellip bdquoSok mindenben segiacutetek de iacutegy nyaacuteron kevesebb a
munkahelliprdquohellip bdquoOlyan dolgokat csinaacutelok amelyek hasznosak lesznek
nekik aacutem ezek a feladatok nem suumlrgősekrdquohellip bdquoIgen hasznos de nem
fontos feladatokatrdquohellip bdquoIgen hasznos de ez meacuteg most nem laacutetszik a
joumlvőben fogjaacutek tudni eacuterteacutekelni (informatikus)rdquohellip stb
A harmadik keacuterdeacutesre hogy Mennyire fejlődoumltt a spanyol
nyelvtudaacutesod Iacutegy vaacutelaszoltak bdquoSajaacutetos szoacutekincse volt a
munkaacutemnak ezeacutert mindig tanultam uacutej dolgokat eacutes kifejezeacuteseketrdquohellip
bdquoA szakmai szoacutekincset fogom tudni hasznaacutelni a joumlvőbenrdquohellip bdquoSokat
hasznaacuteltam a spanyolt eacutes ez a joumlvőben is hasznomra vaacutelikrdquohellip
bdquoMunka (rajzolaacutes) koumlzben nem nagyon beszeacutelgettuumlnk de amikor
bemutattam az alkotaacutesomat spanyolul beszeacuteltemrdquohellip bdquoDu elmentuumlnk
a kolleacutegaacutekkal ott is gyakoroltam a spanyoltrdquohellip bdquoSpanyolul
hasznaacutelom a programokat (informatikai) minden nap tanulok
valami uacutejatrdquohellip bdquoA kolleacutegaacutekkal egymaacutes koumlzoumltt eacutes az uumlgyfelekkel is
spanyolul beszeacuteluumlnkrdquo stb
A negyedik keacuterdeacutesre hogy Veacutelemeacutenyed szerint azok a keacuteszseacutegek
amelyeket elsajaacutetiacutetottaacutel hasznodra vaacutelnak a joumlvőben Ezeket a
vaacutelaszokat kaptuk bdquoIgen hasznos volt a szakmai gyakorlat
megismertem hogyan műkoumldik egy logisztikai ceacutegrdquohellip bdquoIgen
hasznosak eacutes leacutenyegesek isrdquohellip bdquoIgen mivel ezelőtt nem dolgoztam
maacutesholrdquohellip bdquoIgen mivel ezt csinaacuteltam amivel a joumlvőben is szeretneacutek
foglalkoznirdquo bdquoIgen mivel toumlbb informatikai programot is
megismertemrdquohellip bdquoIgen eacutes a spanyolt is fogom tudni hasznaacutelnirdquo hellip
bdquoIgen nagy szakmai tapasztalatot szereztemrdquohellip bdquoPersze mert ez volt
az első munkahelyemrdquo stb
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
102
A szakmai gyakorlat veacutegeacuten kitoumlltoumltt keacuterdőiacutevek alapjaacuten akkor uacutegy
tűnt hogy szakmai szempontboacutel is fejlődtek a hallgatoacutek sok uacutej
ismerettel gyarapodtak eacutes akkor a keacuterdőiacutevek alapjaacuten uacutegy iacuteteacutelteacutek
hogy hasznukra fog vaacutelni ez a neacutehaacuteny hoacutenap mind szakmai mind
nyelvtudaacutes szempontjaacuteboacutel
Heacutet-nyolc eacutev eltelteacutevel arra voltam kiacutevaacutencsi hogy valoacuteban
volt-e hozadeacuteka a Leonardo szakmai gyakorlatnak azaz
munkakereseacutesneacutel munkahely vaacutelasztaacutesnaacutel előnyt jelentett-e a
spanyol nyelvtudaacutes
Heacutet-nyolc eacutev eltelteacutevelhellip
Az elmuacutelt eacutevekben volt neacutehaacuteny foacuterum ahol az Idegen Nyelvi
Koumlzpont keacutereacuteseacutere a volt bdquoleonardoacutesrdquo diaacutekok akkor maacuter frissen
veacutegzett munkavaacutellaloacutek előadaacutesokat tartottak beszaacutemoltak a
spanyolorszaacutegi szakmai gyakorlatroacutel az eacuteppen aktuaacutelis hallgatoacutek
szaacutemaacutera Ezek a beszaacutemoloacutek mindenkeacuteppen hasznosak voltak mert
a diaacutekok szaacutemaacutera mindig hitelesebb az ha maguk a volt hallgatoacutek
koumlzvetlenuumll adjaacutek aacutet tapasztalataikat az eacuteppen eacuterdeklődő diaacutekoknak
Ezeken a roumlvid talaacutelkozoacutekon kiacutevuumll csak veacuteletlenszerűen eacutertesuumlltem a
volt gyakornokok szakmai előmeneteleacuteről Igaz toumlbben a BME
valamelyik tanszeacutekeacuten dolgoznak iacutegy veluumlk gyakrabban
oumlsszefutottunk a campus teruumlleteacuten
Kiacutevaacutencsi voltam azonban arra hogy valoacuteban tudtaacutek-e
hasznosiacutetani az akkori diaacutekok a spanyolorszaacutegi szakmai eacutes egyeacuteb
tapasztalataikat Heacutet-nyolc eacutev eleacuteg sok ahhoz hogy az akkor
műkoumldő eleacuterhetőseacutegek maacuter ne műkoumldjenek de a koumlzoumlsseacutegi portaacutelok
eacutes a meacuteg eacuterveacutenyes e-mail ciacutemek segiacutetseacutegeacutevel meacutegis sikeruumllt a
hallgatoacutek toumlbb mint a feleacutet jellemzően inkaacutebb a maacutesodik eacutevben
kiutazoacute hallgatoacutekat eleacuterni Ennek reacuteszben az az oka hogy ők maacuter
egy hosszabb jobban megszervezett nyelvi kulturaacutelis eacutes
pszicholoacutegiai felkeacutesziacuteteacutesen vettek reacuteszt Budapesten ami maacuter
oumlsszehozta őket itt Magyarorszaacutegon A maacutesik oka pedig az hogy
akik Sevillaacuteban toumlltoumltteacutek a szakmai gyakorlatot ők egy nagy koumlzoumls
haacutezat beacutereltek egyuumltt laktak Ez a toumlbb hoacutenapos egyuumltteacuteleacutes olyan
meacuterteacutekben meghataacuterozta a baraacutetsaacutegukat hogy ők azoacuteta is tartjaacutek a
kapcsolatot eacutes segiacutetik egymaacutest akaacuter a munkakereseacutes teruumlleteacuten is
PORTA LINGUA - 2014
103
Arra keacutertem őket hogy keacuterdeacutesek alapjaacuten de koumltetlen
formaacuteban iacuterjaacutek le hogy volt-e hozadeacuteka a Leonardo szakmai
gyakorlatnak eacutes ha igen akkor milyen teruumlleteken akaacuter magaacuten
illetve szakmai teacuteren hasznosult-e a Spanyolorszaacutegban toumlkeacuteletesiacutetett
spanyol nyelvtudaacutesuk4
A vaacutelaszokat oumlt kategoacuteriaacuteba soroltam kezdve a nyelvvizsgaacutek
megszerzeacuteseacutetől a tudomaacutenyos előadaacutesokon valoacute reacuteszveacutetelen
munkahelyeken keresztuumll a magaacuteneacuteleti esemeacutenyekig
Nyelvvizsgaacutek
Szinte mindenki jelezte hogy aacuteltalaacutenos eacutesvagy gazdasaacutegi
nyelvvizsgaacutet tett spanyolboacutel a szakmai gyakorlat utaacuten Ez nekik
akkor ahogy ma is a diploma megszerzeacuteseacutehez kellett A kiutazaacutes
előtt toumlbben letetteacutek maacuter az aacuteltalaacutenos koumlzeacutepfokuacute nyelvvizsgaacutet de a
koumlzgazdaacutesz hallgatoacuteknak a diplomaacutehoz aacuteltalaacutenos felsőfokuacute illetve
szakmai koumlzeacutep- vagy felsőfokuacute nyelvvizsga megszerzeacutese is koumltelező
Laacutethatjuk hogy a szakmai gyakorlatnak elsődleges hozadeacuteka
mindenkeacuteppen a (gazdasaacutegi) nyelvvizsga leteacutetele volt ami a
diplomaacutehoz előfelteacutetel a munkavaacutellalaacuteshoz pedig nagy előnyt
jelentett
Tudomaacutenyos Diaacutekkoumlri Konferencia projektek publikaacutecioacutek
Az egyik volt szakmai gyakorlatos hallgatoacute 2007-ben a TDK
konferencia uacutejlatin szekcioacutejaacuteban első diacutejat nyert el Dolgozataacuteban a
spanyolorszaacutegi szakmai gyakorlatos munkahelyeacuten5 szerzett
tapasztalatokat hasznaacutelta fel Mind szakmailag mind nyelvileg
nagyon eacuterteacutekes előadaacutest tartott
4 Ezuacuteton szeretneacutek koumlszoumlnetet mondani a volt szakmai gyakorlatos hallgatoacuteinknak
kuumlloumlnoumls tekintettel Csurgoacute Krisztinaacutenak Domonkos Laacuteszloacutenak Ertl Orsolyaacutenak
Germaacuten Tibornak Herrmann Marinak Krajcsovics Zsuzsaacutenak Horvaacuteth
Gyoumlrgynek Horvaacuteth Ritaacutenak Ivanics Reacutekaacutenak Marada Eacutevaacutenak Szemes
Bernadettnek Takaacutecs Zsoacutefiaacutenak Traacutebert Doacuteraacutenak Zaletnyik Piroskaacutenak a nagyon
keacuteszseacuteges egyuumlttműkoumldeacuteseacutert eacutes a reacuteszletes beszaacutemoloacutekeacutert 5 Sevilla mellett a Dontildeana Nemzeti Parkban
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
104
Egy eacutepiacuteteacutesz hallgatoacute toumlbb alkalommal spanyolul publikaacutelt a
szakteruumlleteacuten valamint unioacutes kutataacutesi projektekben vett reacuteszt6
Munkahelyek ahol a spanyol nyelvet hasznaacutelta illetve a spanyol a
munka nyelve
Ahogy fentebb is maacuter iacutertam nagyon sok teruumlleten hasznaacuteltaacutek fel
spanyol nyelvtudaacutesukat a frissen veacutegzett volt szakmai gyakorlatos
munkavaacutellaloacutek A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll szeretneacutek felsorolni
neacutehaacuteny olyan munkahelyet poziacutecioacutet ahol eacuteppen a spanyol
nyelvtudaacutesnak koumlszoumlnhetően keruumlltek az adott poziacutecioacuteba a volt
hallgatoacutek illetve annak koumlszoumlnhetően vaacutelasztottaacutek ki őket egy-egy
akaacuter roumlvidebb munkaacutera mint pl egy kuumllfoumlldi kikuumlldeteacutes
Az egyik informatikus fiuacute a Sony Ericsson ceacutegneacutel dolgozott
Budapesten ahonnan toumlbb alkalommal kuumlldteacutek ki Valenciaacuteba
Annak elleneacutere hogy a ceacuteg uumlgyfeleivel a kommunikaacutecioacute hivatalos
nyelve az angol volt a szakmai feladatok ellaacutetaacutesaacuten tuacutel a szemeacutelyes
kapcsolatok kialakiacutetaacutesaacuteban a szimpaacutetia elnyereacuteseacuteben a
koumlzvetlenebb kapcsolatok kialakiacutetaacutesaacuteban a spanyol nyelvtudaacutesa
hozzaacutesegiacutetette a sikeres kikuumlldeteacuteshez
Ugyanez az informatikus azt a feladatot kapta a
spanyolorszaacutegi Leonardo oumlsztoumlndiacutejas munkaadoacutejaacutetoacutel aki a
magyarorszaacutegi partnerekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutest vizsgaacutelta
(plVodafonnal) hogy kuumlldoumlttjuumlket ő azaz a reacutegi Leonardo
oumlsztoumlndiacutejas hallgatoacute kiacuteseacuterje Ahol a hivatalos taacutergyalaacutesokon kiacutevuumll
alapvetően spanyolul folyt a taacutersalgaacutes
Az egyik eacutepiacuteteacutesz hallgatoacute sajaacutet tervező irodaacutejaacuteban fogadott eacutes
mentoraacutelt Leonardo szakmai gyakorlatra eacuterkező spanyol
egyetemistaacutekat Iacutegy a maacutesik oldalroacutel is megtapasztalhatta a Leonardo
szakmai gyakorlat szeacutepseacutegeit eacutes termeacuteszetesen neheacutezseacutegeit is
Egy maacutesik hallgatoacute a Citibanknaacutel egy olyan csapatban
dolgozott ahol kuumlloumlnboumlző orszaacutegokban jelen levő Citibank
vaacutellalatok jelenteacuteseacutet keacutesziacutetetteacutek el A spanyol jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacutese
hozzaacute keruumllt eacutes toumlbb hoacutenapot Madridban toumlltoumltt a jelenteacutesek
fejleszteacutese eacutes migraacutecioacuteja kapcsaacuten Annak elleneacutere hogy a szaacutemok
6 A spanyol nyelvű cikkek a BME publikaacutecioacutes adattaacuteraacuteban megtalaacutelhatoacuteak
PORTA LINGUA - 2014
105
bdquonemzetkoumlziekrdquo a jelenteacutesek sorainak sajaacutetossaacutegainak
megeacuterteacuteseacuteben a kolleacutegaacutekkal valoacute goumlrduumlleacutekenyebb kommunikaacutecioacute
tekinteteacuteben nagy előnyre tett szert a spanyolul nem beszeacutelő
kolleacutegaacuteival szemben
Az egyik volt koumlzgazdaacutesz hallgatoacute azt iacuterta hogy neki
gyoumlkeresen meghataacuterozta a spanyol nyelvtudaacutes a szakmai uacutetjaacutet
Toumlbb munkahelye is volt ahol a spanyol nyelvet hasznaacutelta hasznaacutelja
nap mint nap Keacutet munkahelyet emelneacutek ki az egyik a Vodafon
ahol a koumlnyveleacutesen dolgozott toumlbbszoumlr kikuumlldteacutek Madridba A
maacutesik a General Motors ahol napi szinten hasznaacutelja a spanyolt eacutes
ahonnan egy hoacutenapra szinteacuten kikuumlldteacutek Madridba Jelenleg is
spanyol partnerekkel dolgozik egy projekten Ugyanez a koumlzgazdaacutesz
laacuteny iacuterta hogy sok fejvadaacutesz ceacuteg keresi őt a spanyol miatt mivel
ritka a magas szinten spanyolul beszeacutelő koumlzgazdaacutesz Elsősorban a
multinacionaacutelis ceacutegek keresik őt
Egy szinteacuten volt koumlzgazdaacutesz hallgatoacute iacuterta hogy tudatosan
keresett olyan munkahelyet ahol tudja hasznosiacutetani a spanyolt Első
munkahelye a Nokia volt ott a beszerzeacutesen dolgozott jelenleg a
Lexmarknaacutel toumllt be egy aacutellaacutest a logisztikaacuten Mindkeacutet helyen az angol
mellett a spanyol a fő nyelve amit folyamatosan hasznaacutel is
Egy termeacutektervező meacuternoumlk laacuteny egy szauna termeacutekek
kereskedeacuteseacutevel foglalkozoacute ceacutegneacutel veacutegzett fordiacutetoacutei tolmaacutecsolaacutesi
feladatokat illetve bonyoliacutetotta a telefonbeszeacutelgeteacuteseket Jelenleg
műszaki kutataacutessal foglalkozik de most nem hasznaacutelja a spanyolt
Egy maacutesik koumlzgazdaacutesz hallgatoacute is iacuterta hogy hasznaacutelta a
spanyol nyelvet a munkaacutejaacuteban sőt meacuteg spanyol magaacutenoacuteraacutet is adott
egyetemistaacuteknak
Volt olyan aki oumlnkeacutentes munkaacuteban vett reacuteszt egy eacuteven
keresztuumll Mexikoacuteban az Euroacutepai Oumlnkeacutentes Szolgaacutelat (EVS)
kereteacuteben Majd utaacutena az IBM-neacutel helyezkedett el ahol jelenleg is
spanyol uumlgyfelekkel dolgozik
Az egyik koumlzgazdaacutesz volt szakmai gyakorlatos hallgatoacute
kuumllfoumlldoumln kezdett el dolgozni Angliaacuteban az ExxonMobil ceacutegneacutel
ahol a Spanyolorszaacutegeacutert felelős logisztika tervezője volt Majd
Spanyolorszaacutegba koumlltoumlzoumltt ahol az Unileverneacutel talaacutelt aacutellaacutest mint
logisztikai fejlesztő majd mint trainer a felsőoktataacutesban Oumlt eacuteve a
Vestas szeacutelenergiaacuteval foglalkozoacute ceacutegneacutel dolgozik ahonnan beutazta
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
106
a Mediterraacuten teacuterseacuteget eacutes a latin-amerikai reacutegioacutet valamint szakmai
előadaacutesokat tartott főkeacutent spanyolul eacutes angolul Jelenleg pedig
koumlzeacutepvezetői aacutellaacutesban alkalmazzaacutek a latin-amerikai teacuterseacuteg
uumlzletfejleszteacutesi tanaacutecsadoacutejakeacutent A munka mellett az irodalom az
iacuteraacutes is foglalkoztatta hamarosan megjelenik első novellaacuteskoumltete
spanyol nyelven Spanyolorszaacutegban Ez igazaacuten nagy eacuterdem magyar
anyanyelvűkeacutent
Toumlbben az egyetemen folytattaacutek paacutelyafutaacutesukat a BME egy-
egy tanszeacutekeacuten dolgoznak
Az egyik kolleacutega kuumllfoumlldi regulaacuteris eacutes vendeacuteghallgatoacutekat
oktat koumlztuumlk szeacutep szaacutemmal spanyol ajkuacuteakat jellemzően angol
nyelven Ugyanakkor szaacutemos esetben előfordult hogy baacuter a
hallgatoacutek rendelkeztek igazolaacutessal a nyelvi keacuteszseacutegeikről a
fenntarthatoacutesaacutegi szaknyelvet nem eacutertetteacutek Ilyen esetekben joacutel joumltt az
a lehetőseacuteg hogy az oacutera idejeacuten kiacutevuumll spanyolul tudott veluumlk
konzultaacutelni illetve ők a vizsgaacutet is megiacuterhattaacutek spanyolul Ez a
lelkesedeacutesuumlkoumln eacutes az eredmeacutenyeiken is meglaacutetszott a kezdeti
kedvetlenseacuteguumlket felvaacuteltotta az eacuterdeklődeacutes eacutes tuacutel azon hogy eacuterezteacutek
hogy foglalkoznak veluumlk belaacutettaacutek hogy hasznos dolgot tanulnak
Tovaacutebbaacute mivel a vizsga erősen eacutepiacutet a szakmai peacuteldaacutekra lehetőseacuteguumlk
volt spanyol peacuteldaacutet hozni (szabaacutelyozaacutesi veacutegrehajtaacutesi eacutes ellenőrzeacutesi
keacuterdeacutesekből) melyet a Leonardo gyakorlat alatt megszerzett
ismeretei segiacutetseacutegeacutevel tudott eacuterteacutekelni a ma maacuter oktatoacute kolleacutega
Azaz ha hivatalosan nem is de informaacutelis moacutedon hasznosult a
megszerzett spanyol nyelvtudaacutesa az oktataacutes teruumlleteacuten is
A maacutesik kolleacuteganő az egy eacuteves amerikai oumlsztoumlndiacuteja alatt
tudta hasznosiacutetani a spanyol nyelvtudaacutesaacutet egy Argentiacutenaacuteboacutel eacuterkező
vendeacutegkutatoacute kolleacuteganővel Időnkeacutent az Erasmus hallgatoacutekkal is
gyakorolja a spanyol nyelvet
Magaacuteneacuteleti esemeacutenyek
Az eacutelet szaacutemos teruumlleteacuteről hoztak peacuteldaacutekat a volt hallgatoacutek arra
hogy tudtaacutek hasznosiacutetani a magas szintű spanyol nyelvtudaacutesukat
volt aki egyszerűen a baraacuteti kapcsolatokat emelte ki vagy a spanyol
latin-amerikai filmek eredetiben valoacute megtekinteacuteseacutet Maacutes
megemliacutetette hogy egy a Budapesti Spanyol Nagykoumlvetseacutegen
PORTA LINGUA - 2014
107
tartott eskuumlvőn tanuacuteskodott mint spanyolul tudoacute tanuacute Maacuteskor egy
magyar-mexikoacutei lakodalomban volt konferanszieacute Volt aki
veacutegigjaacuterta az El Camino zaraacutendokutat eacutes eacutelmeacutenybeszaacutemoloacutet tartott a
BME-n Maacutesok a turistauacutetjaik soraacuten hasznaacuteltaacutek a spanyol
nyelvtudaacutesukat
Oumlsszegzeacutes
A volt gyakornokok visszajelzeacuteseiből joacutel laacutethatoacute hogy ha valaki
magas szinten sajaacutetiacutetja el az idegen nyelvet eacutes az szakmai tudaacutessal is
paacuterosul akkor a nyelv bdquoritkasaacutegaacutenakrdquo elleneacutere joacute lehetőseacutegei vannak
a fiatal munkavaacutellaloacuteknak eacutes előnyt is kovaacutecsolhatnak eacuteppen abboacutel
hogy kevesen beszeacutelik olyan magas szinten esetuumlnkben a spanyol
nyelvet mint amit elvaacuternak a nemzetkoumlzi vaacutellalatoknaacutel
Mi a BME-n az Idegen Nyelvi Koumlzpontban azt tartjuk szem
előtt hogy hallgatoacuteinkat a legmagasabb szintre keacutesziacutetsuumlk fel ahhoz
hogy Erasmus tanulmaacutenyi eacutes szakmai gyakorlatos oumlsztoumlndiacutej
elnyereacutese eseteacuten a legtoumlbbet profitaacuteljanak a kint tartoacutezkodaacutes alatt
Ehhez toumlbb kurzusunk is hozzaacutesegiacuteti a hallgatoacutekat kuumlloumlnoumls
tekintettel a bdquoKuumllfoumlldi szakmai ceacuteluacute (tanulmaacutenyok munkavaacutellalaacutes)
felkeacutesziacuteteacutes ndash (adott nyelven)rdquo ciacutemű amelyen azt tartjuk a
legfontosabbnak hogy valoacuteban hasznaacutelhatoacute nyelvtudaacutessal eacutes szeacuteles
koumlrű kulturaacutelis ismeretekkel keruumlljenek ki az idegen nyelvi
koumlrnyezetbe
Hivatkozaacutesok
15 eacuteves a Leonardo da Vinci Program Sikertoumlrteacutenetek az elmuacutelt maacutesfeacutel
eacutevtizedből Tempus Koumlzalapiacutetvaacuteny 2010 Budapest
Bocz Zs (2014) A nyelvi tantaacutergyak tananyagharmonizaacutecioacuteja a Budapesti
Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetemen In Bocz Zs (szerk) Porta
Lingua 2014 - Szaknyelvi regiszterek eacutes hasznaacutelati sziacutenterek Cikkek
tanulmaacutenyok a hazai szaknyelvoktataacutesroacutel eacutes -kutataacutesroacutel SZOKOE
Budapest 297-310
108
PORTA LINGUA - 2014
109
Keresztes Csilla
Szegedi Tudomaacutenyegyetem Aacuteltalaacutenos Orvostudomaacutenyi Kar
Orvosi Szaknyelvi Kommunikaacutecioacutes eacutes Fordiacutetoacutekeacutepző Csoport
Koumlzoumllj vagy elveszel
Publikaacuteljunk de melyik nyelvennyelveken eacutes hogyan A tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyek iacuteraacutesa minden szakma műveleacuteseacutenek alapja a tudaacutes a
szakismeret tovaacutebbadaacutesaacutenak legjelentősebb moacutedja A nemzetkoumlzi kapcsolattartaacutes
eacutes a mai tudomaacutenyos vilaacuteg nyelve az angol Ez a nyelv az orvostudomaacuteny
nemzetkoumlzi nyelve a kutataacutesban reacutesztvevő orvosok szaacutemaacutera is 2013 nyaraacuten
keacuterdőiacuteves felmeacutereacutest veacutegeztuumlnk a Szegedi Tudomaacutenyegyetem Aacuteltalaacutenos
Orvostudomaacutenyi Karaacuten a publikaacutelaacutesi szokaacutesokroacutel valamint az ehhez kapcsoloacutedoacute
probleacutemaacutekroacutel 107 teljesen kitoumlltoumltt eacuterteacutekelhető keacuterdőiacutevet kaptunk vissza a
vaacutelaszadoacutek 25 eacutes 65 eacutev koumlzoumltti kutatoacutek voltak (60-uk nő) Az oumlsszes vaacutelaszadoacute
koumlzuumll 2 fő kiveacuteteleacutevel mindenki publikaacutelt maacuter angol nyelven miacuteg magyarul csak
59 jelentetett meg tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyt Egyeteacutertettek abban hogy szuumlkseacuteg
van a tudomaacutenyokban egy koumlzoumls nyelvre s ez lehet az angol nyelv mivel angolul
sokkal toumlmoumlrebben adhatoacute vissza neacutemely fogalom mint magyarul eacutes
funkcionaacutelisan az angol nyelv valamelyest alkalmasabbnak tűnik a komplex
vizsgaacutelatok eacutes beavatkozaacutesok leiacuteraacutesaacutera Emellett maacutes eacuterveket is felhoztak az angol
nyelv hasznosiacutethatoacutesaacutega mellett angol nyelvtudaacutes birtokaacuteban szakmai eacutes anyagi
előnyoumlkre tehetnek szert iacutegy az angol nyelvismeret egyeacutertelműen előnyoumls
szaacutemukra A fentiek mellett meacuteg egy gyakorlati eacuterv szoacutel az angol nyelv mellett a
45 eacutevneacutel fiatalabb kutatoacutek toumlbbseacutege első idegen nyelvkeacutent az angolt tanulta az
iskolaacuteban s egyetemi tanulmaacutenyaik soraacuten is ez a nyelv volt a fő vaacutelasztaacutesi
lehetőseacuteg Ahhoz azonban hogy angol nyelven megjelenjen egy tudomaacutenyos
dolgozat nem elegendő a magas szintű (szak)nyelvismeret szaacutemos tovaacutebbi
keacuteszseacuteget is el kell sajaacutetiacutetani a siker eacuterdekeacuteben Jelen iacuteraacutesunkban az itt kapott
eredmeacutenyek vaacutelaszok eacutes megjegyzeacutesek aacutettekinteacuteseacutet eacutes elemzeacuteseacutet adjuk valamint
felhiacutevjuk a figyelmet az anyanyelven toumlrteacutenő publikaacutelaacutes fontossaacutegaacutera is
Kulcsszavak iacuteraacuteskeacuteszseacutegek taniacutetaacutesa lingua franca műfajok nyelvuacutejiacutetaacutes
orvostudomaacuteny publikaacutecioacute
Bevezető
A tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyek iacuteraacutesa minden szakma műveleacuteseacutenek
alapja a tudaacutes a szakismeret tovaacutebbadaacutesaacutenak legjelentősebb moacutedja
A folyoacuteiratbeli publikaacutelaacutes 1665-ben kezdődoumltt ekkor jelent meg a
Philosophical Transactions of the Royal Society of London a vilaacuteg
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
110
első tudomaacutenyos folyoacuteirataacutenak első szaacutema Napjainkban a szakeacutertői
lektoraacutelaacutessal (peer reviewed) kiadott folyoacuteiratok szaacutema 20 ezer koumlruumll
van (Matthews and Matthews 2008) Vilaacutegszerte toumlbb mint 2000
tudomaacutenyosndashműszaki eacutes orvosi kiadoacute leacutetezik s aacuteltaluk toumlbb mint 12
millioacute lektoraacutelt cikk jelenik meg eacutevente Az Elsevier a lektoraacutelt
cikkek egyik legnagyobb kiadoacuteja minden eacutevben hozzaacutevetőleg 500
ezer cikkbeadvaacutenyt kezel ezeket 200 ezer szakeacutertő biacuteraacutelja el s e
munka soraacuten 1 millioacute lektori jelenteacutes keacuteszuumll eacutevente A lektoraacutelaacutesi
folyamat soraacuten azonban az oumlsszes beadvaacuteny 40ndash90-aacutet kuumlloumlnboumlző
szakmai nyelvi okboacutel visszautasiacutetjaacutek (Elsevier 2014)
A nemzetkoumlzi kapcsolattartaacutes eacutes a mai tudomaacutenyos vilaacuteg
nyelve az angol (Research Trends 2008) Ez a nyelv az
orvostudomaacuteny nemzetkoumlzi nyelve a kutataacutesban reacutesztvevő orvosok
szaacutemaacutera is A magyar orvosoknak a toumlrteacutenelem soraacuten mindig meg
kellett tanulniuk egy maacutesodik nyelvet az anyanyelvuumlk mellett
latinul a magyar orvostoumlrteacutenelem soraacuten az első eacutevezredtől franciaacuteul
eacutes neacutemetuumll a XVIII szaacutezadtoacutel az 1950-es eacutevektől oroszul eacutes az
1980-as eacutevektől angolul
Magyar nyelven sajnaacutelatos moacutedon rendkiacutevuumll keveacutes
tudomaacutenyos koumlzlemeacuteny jelenik meg Baacuter 2010-ben 37 magyar
folyoacuteirat kapott impakt faktort (httpminervamtakhuwp-
contentuploads2011082010_if_hunpdf) ezek toumlbbseacutegeacuteben
kizaacuteroacutelag angol nyelven megiacutert koumlzlemeacutenyeket lehet publikaacutelni
A bdquokoumlzoumllj vagy elveszelrdquo (publish or perish) kifejezeacutest
előszoumlr Harold Jefferson Coolidge hasznaacutelta 1932-ben Ez a mondaacutes
az utoacutebbi eacutevtizedekben vilaacutegszerte iacutegy hazaacutenkban is a tudomaacutenyos
szakma alapvető jelmondataacutevaacute vaacutelt Tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyt iacuterni
nem koumlnnyű A szakemberek aacuteltalaacuteban nem azeacutert iacuternak mert
mondani akarnak valamit hanem mert valamit akarnak mondani
(Gaaacutel 2007) A publikaacutelaacutes soraacuten a tapasztalataikat gondolataikat
osztjaacutek meg a szakmai koumlzoumlnseacuteggel Ennek a bdquotermeacuteknekrdquo a
leacutetrehozaacutesa hasznos eacutes egyuacutettal intellektuaacutelis oumlroumlmoumlt is szerezhet a
szerzőnek A publikaacutelaacutest motivaacutelhatja a szakmai eacuterveacutenyesuumlleacutes
tudomaacutenyos előrejutaacutes lehetőseacutege is a szerző hiacuterneacutevre tehet szert
szakmai kapcsolatokat eacutepiacutethet időnkeacutent ez aacuteltal anyagi előnyoumlkre is
szert tehet
PORTA LINGUA - 2014
111
A szakmai csoportok formaacuteloacutedaacutesaacuteban szerepet jaacutetszik a
csoportidentitaacutes a csoport attitűdje a csoport aacuteltal elfogadott norma
Szuumlkseacuteg van szakmai csoportidentitaacutesra eacutes maacutes csoportoktoacutel valoacute
elkuumlloumlnuumlleacutesre az orvostudomaacutenyon beluumll is Ez az elkuumlloumlnuumlleacutesi eacutes
oumlsszetartozaacutesi igeacuteny szerepet jaacutetszik a magyarulangolul tanulmaacutenyt
iacuteroacute kutatoacutek nyelvhasznaacutelataacutenak alakulaacutesaacuteban folytonos motivaacutecioacute
eacuteri őket ha az adott szakmai csoporthoz akarnak tartozni el kell
fogadniuk a csoport normaacuteit eacutes alkalmazkodniuk kell a csoport
viselkedeacuteseacutehez Ugyanakkor ezzel bizonyos taacutevolsaacutegot is tartanak
maacutes csoportoktoacutel diskurzuskoumlzoumlsseacutegektől peacuteldaacuteul maacutes
tudomaacutenyaacutegak művelőitől vagy eacuteppen betegeiktől
Koraacutebbi vizsgaacutelatunk (Keresztes 2013) soraacuten a megkeacuterdezett
klinikusok egyeteacutertettek abban hogy szuumlkseacuteg van a tudomaacutenyokban
egy koumlzoumls nyelvre s ez lehet az angol nyelv mivel angolul sokkal
toumlmoumlrebben adhatoacute vissza neacutemely fogalom mint peacuteldaacuteul magyarul
eacutes funkcionaacutelisan az angol nyelv valamelyest alkalmasabbnak tűnik
a komplex vizsgaacutelatok eacutes beavatkozaacutesok leiacuteraacutesaacutera Emellett maacutes
eacuterveket is felhoztak az angol nyelv hasznosiacutethatoacutesaacutega mellett angol
nyelvtudaacutes birtokaacuteban szakmai eacutes anyagi előnyoumlkre tehetnek szert
iacutegy az angol nyelvismeret egyeacutertelműen előnyoumls szaacutemukra A
fentiek mellett meacuteg egy gyakorlati eacuterv szoacutel az angol nyelv mellett a
45 eacutevneacutel fiatalabb orvosok toumlbbseacutege első idegen nyelvkeacutent az angolt
tanulta koumlzeacutepiskolaacuteban s egyetemi tanulmaacutenyaik soraacuten is ez a nyelv
volt a fő vaacutelasztaacutesi lehetőseacuteg
A megkeacuterdezettek fele pozitiacutevan nyilatkozott az angol
nyelvről s egyeteacutertett a fent leiacutertakkal maacutesok azonban
aggodalmukat fejezteacutek ki a magyar nyelv romlaacutesaacuteval s az angol
nyelv dominanciaacutejaacuteval kapcsolatban Szerintuumlk feacutelreeacuterteacutesekhez
kommunikaacutecioacutes probleacutemaacutekhoz vezethet ez a helyzet mind a
szakmabeliek mind az orvosok eacutes betegeik koumlzoumltt s szerintuumlk gaacutetat
kellene szabni az angol nyelv ilyen meacuterteacutekű teacuternyereacuteseacutenek
Moacutedszerek
Jelen vizsgaacutelatunkban 2013 nyaraacuten roumlvid internetes keacuterdőiacuteves
felmeacutereacutest veacutegeztuumlnk a Szegedi Tudomaacutenyegyetem Aacuteltalaacutenos
Orvostudomaacutenyi Karaacuten a publikaacutelaacutesi szokaacutesokroacutel
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
112
(httpripethufeedbackphpkid=d0ecc64486c92cab11537e196929
682f) valamint az ehhez kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutekroacutel A demograacutefiai
keacuterdeacutesek mellett nyolc teacutemakoumlrben eacuterdeklődtuumlnk a Karon dolgozoacute
kutatoacutek eddigi szakiacuteraacutesi teveacutekenyseacutegeacuteről az itt szerzett
tapasztalatokroacutel a felmeruumllő neheacutezseacutegekről
A vaacutelaszokat rendszereztuumlk elemeztuumlk jelen dolgozatban
grafikus aacutebraacutezolaacutessal koumlzoumlljuumlk a kapott eredmeacutenyek egy reacuteszeacutet eacutes
roumlviden eacuterteacutekeljuumlk Az iacutegy szerzett informaacutecioacutet a
tananyagfejleszteacutesben uacutej tantaacutergyak indiacutetaacutesaacuteban kiacutevaacutenjuk
hasznosiacutetani 107 teljesen kitoumlltoumltt eacuterteacutekelhető keacuterdőiacutevet kaptunk
vissza a vaacutelaszadoacutek 25 eacutes 65 eacutev koumlzoumltti kutatoacutek voltak 2 fő
kiveacuteteleacutevel mindenki publikaacutelt maacuter angol nyelven miacuteg magyarul
csak 59 jelentetett meg tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyt
Eredmeacutenyek
107 teljesen kitoumlltoumltt eacuterteacutekelhető keacuterdőiacutevet kaptunk vissza a
vaacutelaszadoacutek toumlbb mint 60-a nő volt A vaacutelaszadoacutek toumlbbseacutege 40 eacutev
alatti kutatoacute eacuteletkori megoszlaacutesuk 25ndash65 eacutev (1 aacutebra)
1 aacutebra A keacuterdőiacuteves felmeacutereacutes vaacutelaszadoacuteinak korcsoport szerinti megoszlaacutesa
Eacuteletkorukboacutel adoacutedoacutean a toumlbbseacuteg meacuteg keveacutes tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyt
jelentetett meg (0ndash3 koumlzlemeacuteny) azonban koumlzel 40-uk maacuter tiacutezneacutel
toumlbb kiadott dolgozattal rendelkezik (2 aacutebra)
46 fő
4 fő
26 fő
13 fő
11 fő
25-30 eacutev
31-40 eacutev
41-50 eacutev
51-60 eacutev
61 eacutev felett
PORTA LINGUA - 2014
113
2 aacutebra A nyomtataacutesban megjelent dolgozatok szaacutema
A PhD fokozat megszerzeacuteseacutenek felteacutetele az elsőszerzős impakt
faktorral rendelkező lapban toumlrteacutent publikaacutelaacutes s a szakmai
előmenetel soraacuten is ez a legfőbb meacuterőeszkoumlze a tudomaacutenyos
munkaacutessaacutegnak
Melyik nyelve(ke)n publikaacutel
If it is not in English it canrsquot be important A mottoacute szerint
ha valamit nem angolul iacutertak akkor az nem is lehet olyan fontos
(Gaaacutel 2005) A megkeacuterdezett szakemberek szinte mindegyike (105
fő) angol nyelven publikaacutel A hivataacutesbeli eacuterveacutenyesuumlleacuteshez (főkeacutent
egyetemi paacutelyafutaacutes eseteacuten) manapsaacuteg elvaacuterjaacutek hogy a paacutelyaacutezoacute
megfelelő szaacutemuacute eacutes minőseacutegű koumlzlemeacutennyel rendelkezzen Ezt
biztosiacutetanaacutek a nagy eacuterteacutekszaacutemuacute (impakt faktorral rendelkező)
folyoacuteiratokban megjelent cikkek amelyek gyakorlatilag angol
nyelven iacuteroacutednak Ha egy cikket angolul iacutertak 6-szor gyakrabban
ideacutezik (Garfield and WilliamsndashDorof 1990) Az angol nyelvi
koumlzleacutesi keacutenyszer de legalaacutebbis a nagy nyomaacutes akkor szűnne meg
ha a tudomaacutenyos fokozatok megiacuteteacuteleacuteseacuteneacutel az eacuterteacutekszaacutemnak nem
tulajdoniacutetanaacutenak akkora jelentőseacuteget A megkeacuterdezettek valamivel
toumlbb mint fele (63 fő) magyar nyelven is iacuter tudomaacutenyos dolgozatot
Az egyeacuteb nyelveken megjelentetett publikaacutecioacutek szaacutema elenyeacutesző
(neacutemet 2 fő spanyol eacutes romaacuten 1-1 fő)
51 fő
10 fő9 fő
36 fő 0-3 db
4-6 db
7-9 db
10 db felett
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
114
Melyik nyelven iacuterja meg a dolgozataacutet
A vaacutelaszadoacutek 91-a a cikket csak a publikaacutelaacutesi nyelven
(angolul) iacuterja meg a toumlbbi szerző előszoumlr magyarul fogalmazza meg
gondolatait s utaacutena lefordiacutetja vagy lefordiacutettatja valakivel Jelen
felmeacutereacutesben nem keacuterdeztuumlk a vaacutelaszadoacutekat angol nyelvtudaacutesukroacutel
azonban egy koraacutebbi felmeacutereacutes (Keresztes 2013) alapjaacuten a magyar
kutataacutesban is reacutesztvevő orvosok napi szinten hasznaacuteljaacutek munkaacutejuk
soraacuten az angol nyelvet
Az angol nyelvű szaklapban valoacute publikaacutelaacutes soraacuten felmeruumllő
probleacutemaacutek
A megkeacuterdezettek vaacutelaszai alapjaacuten keacutet csoportba soroltuk az
emliacutetett probleacutemaacutekat nyelvi (75) eacutes nem-nyelvi probleacutemaacutek
Nyelvi nyelvhasznaacutelati probleacutemaacutek koumlzuumll a toumlbbseacuteg a megfelelő
tudomaacutenyos stiacutelus szoacutehasznaacutelat eacutes nyelvtan hasznaacutelataacutet jeloumllte
Maacutesok szaacutemaacutera a helyesiacuteraacutes (brit vagy amerikai angol) jelent
neheacutezseacuteget Neacutehaacutenyan a jelenteacutesmezők kongruenciaacutejaacutet a magyaros
leegyszerűsiacutetett fogalmazaacutestoacutel valoacute elszakadaacutest a ceacutelnyelven valoacute
gondolkodaacutest emliacutetetteacutek
A nem-nyelvi probleacutemaacutek (25) koumlzuumll a publikaacutecioacutes koumlltseacuteget
eacutes a megfelelő szaklap kivaacutelasztaacutesaacutet jeloumllteacutek Bizonyos szaklapokban
csak a sziacutenes aacutebraacutek megjelenteteacuteseacuteeacutert kell fizetni azonban peacuteldaacuteul a
legjelentősebb kiadoacute az Elsevier igen magas oumlsszeget keacuter a cikk
megjelenteteacuteseacuteeacutert is Ez ellen 2012-ben a kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak
kutatoacutei nemzetkoumlzi bojkottot hoztak leacutetre Timothy Gowers neves
matematikus koumlzreműkoumldeacuteseacutevel
Aacutetolvassa-e valaki a dolgozataacutet mielőtt elkuumlldi a szaklapnak
A vaacutelaszadoacutek 95-a aacutetolvastatja a publikaacutelaacutesra szaacutent cikkeacutet
Toumlbbseacuteguumlk az inteacutezetvezetőjeacutet vagy a teacutemavezetőjeacutet keacuteri meg erre a
munkaacutera (63) Ez valoacutesziacutenűleg szakmai lektoraacutelaacutest jelent 57-uk
egy kolleacutegaacutejaacuteval olvastatja el a cikket mely lehet szakmai eacutes nyelvi
lektoraacutelaacutes is Anyanyelvi lektorhoz 415-uk fordul eacutes 12 keacuter
PORTA LINGUA - 2014
115
nyelvi segiacutetseacuteget egyeacuteb moacutedon nyelvtanaacutertoacutel nem anyanyelvi
lektortoacutel szakfordiacutetoacutetoacutel vagy joacutel beszeacutelő esetleg angol
nyelvteruumlleten eacutelt kolleacutegaacutejaacutetoacutel vagy ismerőseacutetől (3 aacutebra)
3 aacutebra Ki olvassa aacutet a publikaacutecioacutet mielőtt azt elkuumlldi egy szaklapnak
Egyeacuteb nyelvtanaacuter (2) nem anyanyelvi lektor (2) szakfordiacutetoacute (1) joacutel
beszeacutelőnyelvteruumlleten eacutelt kolleacutegaismerős (3)
Tanulta-e Oumln szervezett formaacuteban hogyan kell angol nyelven
tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyt iacuterni Eacutes Oumln szerint hasznos lenne-e egy
ilyen kurzus
A vaacutelaszadoacutek 31-a laacutetogatott olyan kurzust ahol tanult a
szakcikkek megiacuteraacutesaacuteroacutel 97-uk hasznosnak talaacutelnaacutetalaacutelta egy ilyen
kurzuson valoacute reacuteszveacutetelt 22-uk szerint ezeket a kurzusokat PhD
hallgatoacutek kezdő szakemberek esetleg eacuterdeklődő egyetemi hallgatoacutek
szaacutemaacutera lehetne szervezni
Megbeszeacuteleacutes
A vizsgaacutelat soraacuten megkeacuterdezettek toumlbbseacutege rendszeresen publikaacutel
főkeacutent angol nyelven Koumlzlemeacutenyeiket toumlbbnyire angol nyelven sajaacutet
maguk iacuterjaacutek iacutegy kuumlloumlnfeacutele nyelvi (eacutes nem nyelvi) probleacutemaacutekkal
szembesuumllnek Szinte minden vaacutelaszadoacute szerint a tudomaacutenyos
koumlzlemeacuteny megiacuteraacutesaacutehoz speciaacutelis ismeretek szuumlkseacutegesek ezeket a
szaknyelvi műfaji sajaacutetossaacutegokat kuumlloumln kurzuson kellene oktatni
44
60
67
13
0 20 40 60 80
vaacutelaszadoacutek szaacutema (fő)
anyanyelvi lektor
kolleacutega
inteacutezetvezetőteacutemavezető
egyeacuteb
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
116
Kinek a feladata ezeknek a hiaacutenyzoacute ismereteknek a taniacutetaacutesa Vajon
nyelvtanaacuternak vagy egy szakmabelinek (egeacuteszseacuteguumlgyi
szakembernekklinikai kutatoacutenak) kellene oktatnia egy ilyen
tantaacutergyat
2001-ben iacutertam erről a teacutemaacuteroacutel egy roumlvid dolgozatot akkor
meacuteg nagyon keveacutes hazai eacutes kelet-euroacutepai egyetemen folyt ilyen
jellegű oktataacutes (Keresztes 2002) Azoacuteta sokat vaacuteltozott a helyzet
peacuteldaacuteul hazai egyetemeink orvostudomaacutenyi karain uacutej tantaacutergyak
keruumlltek bevezeteacutesre amelyek tematikaacutejaacuteban szerepel ilyen jellegű
ismeretek oktataacutesa is (SOTE A magyar orvosi nyelv PTE eacutes DT
AacuteOK szaknyelvi kurzusok) Karunkon (SZTE AacuteOK) is toumlbb uacutej
tantaacutergy jelent meg bdquoMűfajok eacutes szoumlvegtiacutepusok az
egeacuteszseacutegtudomaacutenybanrdquo (szakfordiacutetoacutekommunikaacutetor szakon) How to
write scientific papers (PhD hallgatoacutek kurzusa eacutelettudomaacutenyok)
The linguistic aspects of writing a scientific article (PhD hallgatoacutek
kurzusa AacuteOK)
A szakmai szoacutekincs eacutes a koacutedismeret elsajaacutetiacutetaacutesa ismerete
fontos de nem eleacutegseacuteges felteacutetele a sikeres szakmai
kommunikaacutecioacutenak A szakterminoloacutegia szakmai ismeretekbe
aacutegyazott szociokulturaacutelis jelenseacuteg amelyet egy diskurzuskoumlzoumlsseacuteg
hasznaacutel sajaacutet kommunikatiacutev ceacuteljainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera A sikeres
szakiacuteraacuteshoz idegen nyelven szuumlkseacuteges az adott diskurzuskoumlzoumlsseacuteg
aacuteltal elfogadott aacuteltalaacutenos kommunikaacutecioacutes szabaacutelyok eacutes konvencioacutek
megismereacutese E kommunikaacutecioacutes szabaacutelyok eacutes konvencioacutek a
diskurzuskoumlzoumlsseacuteg aacuteltal elfogadott eacutes hasznaacutelt műfajokat
szoumlvegtiacutepusokat ezek szituatiacutev hasznaacutelataacutet s a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute
viselkedeacutesi normaacutek ismereteacutet foglaljaacutek magukba (Reacutebeacutek-Nagy
1997)
A szaknyelvoktataacutesnak hasznaacutelateacuterteacutekűnek kell lennie
bizonyos műfajokkal kapcsolatos konvencioacutek taniacutetaacutesaacutet is fel kell
oumllelnie s ezek a konvencioacutek nyelvenkeacutent neacutemileg elteacuterőek lehetnek
A műfajok sajaacutetossaacutegai kultuacuteraacutenkeacutent nyelvenkeacutent elteacuterhetnek az
alapok az alapvető formai tartalmi jellegzetesseacutegek viszont eacutepp a
szakmai sajaacutetossaacutegokat figyelembe veacuteve koumlzel azonosak
Pillanatnyilag sok felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyben a szaknyelvtanaacuter
feladata az hogy raacutemutasson a keacutet nyelvkultuacutera koumlzoumltti
kuumlloumlnbseacutegekre s megadja a nyelvi koacutedot a műfajhoz (Szeacutepe 2001)
PORTA LINGUA - 2014
117
Az egyetemuumlnkoumln indiacutetott szaknyelviműfajismereti
kurzusokon hallgatoacuteinkkal megismertetjuumlk az angol orvosi
szaknyelv leggyakrabban hasznaacutelt műfaji sajaacutetossaacutegait felmeruumll
azonban a keacuterdeacutes hogy ismerik-e ugyanezen műfajok sajaacutetossaacutegait
anyanyelvuumlkoumln A magyar hallgatoacutek egy reacutesze egyaacuteltalaacuten nem vagy
nem eleacuteggeacute taacutejeacutekozott joumlvendőbeli szakmaacutejaacutenak műfaji
jellegzetesseacutegeivel kapcsolatban Ezek oktataacutesa a felsőoktataacutesi
inteacutezmeacutenyek egy reacuteszeacuteben meacuteg mindig hiaacutenyzik vagy hiaacutenyos A
hallgatoacutek nagy reacutesze meacuteg mindig az idegen nyelven keresztuumll
sajaacutetiacutetja el ezeket a keacuteszseacutegeket Baacuter mindez nem kifejezetten a
nyelvtanaacuter feladata sokat segiacutethetuumlnk hallgatoacuteinknak a
műfajismerteteacutesselndashtaniacutetaacutessal szakmai karrierjuumlk hazai eacutes kuumllfoumlldi
alakulaacutesaacuteban A magyar nyelvű szakiacuteraacutes elősegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben
karunkon javaslatot tettuumlnk s jelenleg elbiacuteraacutelaacutes alatt aacutell bdquoA magyar
orvosi nyelvrdquo ciacutemű kurzus bevezeteacutese szabadon vaacutelaszthatoacute
tantaacutergykeacutent
Kivezető
Az angol nyelv az orvostudomaacuteny lingua franca-ja Magas
presztiacutezseacuteből eacutes taacutersadalmigazdasaacutegi dominanciaacutejaacuteboacutel adoacutedoacutean az
1950-es eacutevek oacuteta az angol nyelv vaacutelt az orvostudomaacuteny nyelveacuteveacute
vilaacutegszerte Az elmeacuteleti eacutes egzakt tudomaacutenyok a matematika a
műszaki tudomaacutenyok az orvostudomaacuteny eredmeacutenyei szinte
kizaacuteroacutelag ezen a nyelven olvashatoacuteak A vilaacutegon szaacutemon tartott
koumlzel 100000 tudomaacutenyos szaklap fele angol nyelvű de a bdquokemeacuteny
magrdquo kb 4ndash5000 szaklap (amelyek referenciakeacutent szolgaacutelnak) szinte
kizaacuteroacutelag angol nyelvűek A Tudomaacutenyos Citaacutecioacutes Index (USA
Philadelphia) aacuteltal nyilvaacutentartott adatok 90-a angol nyelvű
cikkből angol nyelvű szaklapokboacutel szaacutermazik Az angol nyelv
azonban nemcsak a publikaacutecioacutekban van jelen hanem a nemzetkoumlzi
konferenciaacutek szimpoacuteziumok nyelvekeacutent is az orvos kongresszusok
hivatalos nyelve szinte kizaacuteroacutelag az angol nyelv a konferenciaacutet
rendező orszaacuteg nemzeti nyelve csak elveacutetve jelenik meg hivatalos
nyelvkeacutent
A magyar orvosok mindennapi eacuteleteacuteben szakmai
nyelvhasznaacutelataacuteban is egyre dominaacutensabb szerepet jaacutetszik az angol
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
118
nyelv a tudomaacuteny a kutataacutes mellett a mindennapi helyzetekben is
megjelent a nemzetkoumlzi szakmai levelezeacutesek (e-mail) kizaacuteroacutelagos
nyelvekeacutent valamint a nemzetkoumlzi telefon megbeszeacuteleacutesek
konzultaacutecioacutek nyelvekeacutent sőt a kuumllfoumlldi aacutetutazoacute vagy
gyoacutegykezeleacuteseacutert ideutazoacute betegek kikeacuterdezeacutesekor is ez a koumlzoumls
nyelv
Az angol nyelv dominanciaacuteja a tudomaacutenyokban
magyaraacutezhatoacute annak magas presztiacutezseacuterteacutekeacutevel Az orvosi
diskurzuskoumlzoumlsseacutegben az angol nyelvtudaacutes az angol nyelvi
kontaktushataacutesok hasznaacutelata noumlvelheti a diskurzuskoumlzoumlsseacuteg
csoportidentitaacutesaacutet eacutes szolidaritaacutesaacutet A beszeacutelők alkalmazkodnak a
diskurzuskoumlzoumlsseacuteg konvencioacuteihoz eacutes magukeacutevaacute teszik annak
normaacuteit A diskurzuskoumlzoumlsseacuteg tagjakeacutent magasabb taacutersadalmi
staacutetuszt eacuterhetnek el mely gazdasaacutegi előnyoumlkkel is jaacuter A magas
szintű angol nyelvtudaacutes előnyt jelent az oktataacutesban az
elhelyezkedeacutesneacutel a kutataacutesban eacutes aacuteltalaacuteban a szakmai karrier soraacuten
Az angol nyelvtudaacutes egyeneacuterteacutekű a magasabb szintű tudaacutessal ezeacutert
hasznaacuteloacutei buumlszkeacutek arra s időnkeacutent bdquofelvaacutegnakrdquo ezzel
Az angol nyelv eacutes a kontaktushataacutesok hasznaacutelata nemcsak
csoportazonossaacutegot eacutes szolidaritaacutest fejez ki de tekinteacutelyt is biztosiacutet
illetve maacutesok (pl a betegek vagy az egynyelvű egeacuteszseacuteguumlgyi
dolgozoacutek) kirekeszteacuteseacutet is jelentheti (Candlin 1999)
Termeacuteszetesen a legtoumlbb euroacutepai nemzet koumlztuumlk a magyarok
sem akarjaacutek hogy nemzeti nyelvuumlk helyeacutebe az angol nyelv leacutepjen
iacutegy a tudomaacutenyokban a koumlzoumls nyelv a lingua franca mellett uacutegy
eacuterzik hogy meg kell őrizni a nemzeti szaknyelveket is Miacuteg az angol
nyelv nagyon hasznos idegen nyelv a nemzetkoumlzi
kommunikaacutecioacuteban amikor a hazai diskurzuskoumlzoumlsseacuteg tagjai maacutes
nemzetek keacutepviselőivel taacutergyalnak ugyanilyen fontos a magyar
nyelv a magyar diskurzuskoumlzoumlsseacuteg tagjainak egymaacutes koumlzoumltti
paacuterbeszeacutedeacuteben is
Pusztaacuten nyelveacuteszeti szempontboacutel az angol nyelv
dominanciaacuteja az orvostudomaacutenyban hasznos lehet az angolul
beszeacutelő nem angol anyanyelvű orvosok szaacutemaacutera karrierjuumlk
szempontjaacuteboacutel azonban negatiacutev hataacutessal lehet ezen orvosok
anyanyelvhasznaacutelataacutera Amennyiben toumlbbet publikaacutelnak angol
nyelven kevesebbet fognak magyarul iacuterni s ennek komoly
PORTA LINGUA - 2014
119
koumlvetkezmeacutenyei lehetnek a magyar szaknyelvre neacutezve bizonyos
műfajok szoumlvegtiacutepusok megszűnhetnek magyar nyelven leacutetezni A
magyar tudomaacutenyos nyelvben tovaacutebb fokozoacutedhat a terminoloacutegia
hiaacutenya s ez elvezethet egy olyan aacutellapothoz amikor a magyar
anyanyelvű tudoacutesok maacuter keacuteptelenek a szakmaacutejukroacutel magyar nyelven
beszeacutelgetni egymaacutessal Ez tovaacutebb bőviacutetheti a maacuter megleacutevő
szakadeacutekot a szakemberek eacutes a laikusok vagy akaacuter bizonyos
szakmaacutek keacutepviselői koumlzoumltt is
Ez a kizaacuteroacutelagos angol nyelvhasznaacutelat az bdquoEnglish onlyrdquo
(Phillipson 2003) baacutermennyire is jellemző a tudomaacutenyokban
koumlzoumlttuumlk az orvostudomaacutenyban alapjaacuteban veacuteve kirekeszteacutest jelent
nemcsak az angolul nem beszeacutelő szakemberek szaacutemaacutera hanem az
Euroacutepai Unioacute jelenlegi polgaacuterainak fele szaacutemaacutera hiszen egy 2010-es
felmeacutereacutes alapjaacuten a tagaacutellamok lakossaacutegaacutenak kb 45-a sajaacutet
bevallaacutesa szerint nem beszeacutel angolul Vagyis szaacutemukra a
tudomaacutenyok a leguacutejabb ismeretek nem eleacuterhetőek Ezzel egyuumltt jaacuter
az anyanyelvhasznaacutelat teruumlleteacutenek szűkuumlleacutese a tudomaacutenyokban a
reacutegi (nemzetilatin nyelvű) terminusok eltűnnek az
orvostudomaacutenyboacutel vagy legalaacutebbis jelentősen csoumlkken a szaacutemuk
ezaacuteltal nem lehet kifejezni az anyanyelven bizonyos szuumlkseacuteges
ismereteket Mindez egyuumltt jaacuter a szakmabeliek eacutes laikusok
paacuterbeszeacutedeacutenek neheacutezseacutegeivel nyelvi eltaacutevolodaacutes alakul ki akaacuter a
szakmaacuten beluumll is
A tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyek magyar nyelven valoacute iacuteraacutesa
rendkiacutevuumll fontos feladata a szakembereknek Egyeacutertelmű eacutes eacuterthető
magyar szakkifejezeacutesekkel kell megfogalmazni az ismereteket
szuumlkseacuteges a szakmai nyelv fejleszteacutese korszerűsiacuteteacutese a folyamatos
szakmai nyelvuacutejiacutetaacutes (Greacutetsy 2004)
Az eacutelettudomaacutenyok kutataacutesaacuteban reacutesztvevők szaacutemaacutera az angol
nyelv nemcsak a kutataacutes nyelve hanem egy olyan munkanyelv
melyet szakmaacutejuk kuumlloumlnboumlző teruumlletein alkalmaznak kuumlloumlnboumlző
ceacutelokra (Keresztes 2013) Azonban szaacutemukra sem keacuterdeacuteses hogy a
magyar nyelv hasznaacutelata elengedhetetlen bizonyos szakmai
helyzetekben a magyar hallgatoacutek graduaacutelis eacutes a szakmabeliek
posztgraduaacutelis keacutepzeacutese soraacuten eacutes termeacuteszetesen a napi
betegkikeacuterdezeacutes vizsgaacutelat soraacuten mely munkaacutejuk tuacutelnyomoacute
toumlbbseacutegeacutet alkotja Az orvosok koumlreacuteben az angol nyelv globaacutelis
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
120
terjedeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben kialakult diglosszia aggodalomra keacutesztet
szaacutemos nyelveacuteszt eacutes orvost (vouml Bősze 2009 Kiss 2009) mivel ez
a magyar nyelvhasznaacutelat csoumlkkeneacuteseacutet eacutes bdquocsoumlkeveacutenyesedeacuteseacutetrdquo
eredmeacutenyezheti Az angol nyelv terjedeacutese a tudomaacutenyos
nyelvhasznaacutelatban tovaacutebb meacutelyiacutetheti a maacuter megleacutevő szakadeacutekot a
szakmai eacutes laikus diskurzuskoumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt s ezaacuteltal tovaacutebbi
taacutersadalmi megosztottsaacuteghoz vezethet A magyar nyelvből hiaacutenyozni
fognak bizonyos terminusok s helyuumlket angol szavak veszik aacutet
Ezaacuteltal egy idő utaacuten a magyar kutatoacutek keacuteptelenek lesznek magyarul
beszeacutelni a szakmaacutejuk leguacutejabb viacutevmaacutenyairoacutel Ezeacutert paacuterbeszeacutedet kell
folytatni ennek elkeruumlleacuteseacutere megelőzeacuteseacutere az eacuterintett szakmaacutek
keacutepviselői eacutes a nyelveacuteszek koumlzoumltt
A magyar szakmaitudomaacutenyos nyelv meguacutejulaacutesaacutet eacutes
fejleszteacuteseacutet magyar nyelvű publikaacutelaacutessal lehetne elősegiacuteteni A
szakszavak kifejezeacutesek nem maguktoacutel alakulnak ki egy adott
nyelven azokat a szakmabelieknek kell kialakiacutetaniuk s hasznaacutelniuk
csak iacutegy terjeszthetőek el bdquoA szaknyelvek az egyes tudomaacutenyaacutegak
szoacutekincseacutenek megmagyariacutetaacutesa az adott szakma tudomaacutenyaacuteg
művelőinek feladata [hellip] melynek legjobb oumlsztoumlnzője a magyar
nyelvű egyetemi oktataacutes a magyar nyelvű tankoumlnyvek egyetemi
jegyzetek keacutesziacuteteacuteserdquo (Eacute Kiss 2004 171)
A tudatos nyelvhasznaacutelatot erősiacuteteni kell a szakemberek
koumlreacuteben A kuumllső nyelvi hataacutesok kikuumlszoumlboumlleacutese termeacuteszetesen
lehetetlen eacutes valoacutesziacutenűleg nem is kiacutevaacutenatos de tudatos
nyelvpolitikaacuteval nyelvi tervezeacutessel a szaknyelveket eacutes azok
hasznaacuteloacuteit is lehetne befolyaacutesolni Fontos lenne hogy ne csak a
szoacutekoumllcsoumlnzeacutes ellen oumlsszpontosiacutetsaacutek a nyelvművelők az erejuumlket
hanem figyeljenek a haacutetteacuterben zajloacute sokkal meacutelyrehatoacutebb a műfaj
diskurzus aacuteltalaacutenos sajaacutetossaacutegait eacuterintő vaacuteltozaacutesokra is hiszen
bdquominden nemzet csak a maga nyelveacuten lett tudoacutes de idegenen
sohasemrdquo (Bessenyei 1778)
Hivatkozaacutesok
Bősze P (ed) (2009) A magyar orvosi nyelv tankoumlnyve Budapest Medicina
Candlin C N (1999) Medicine and Natural Sciences In LSP Forum rsquo99
Prague The British Council
PORTA LINGUA - 2014
121
Coolidge H J and Lord RH (1932) Archibald Cary Coolidge life and letters
Houghton Mifflin Company Boston New York
Eacute Kiss K (2004) Anyanyelvuumlnk aacutellapotaacuteroacutel Budapest Osiris
Elsevier (2014) Guide for Authors of Elsevier journals
httpowlenglishpurdueeduowl
Gaaacutel Cs (2005) Milyen nyelven iacuterjunk Magyar Orvosi Nyelv 2 11ndash48
Gaaacutel Cs (2007) Szakiacuteraacutes Budapest Medicina
Garfield E and WilliamsndashDorof A (1990) Language use in national research a
citation analysis Curr Contents 133 5
Greacutetsy Zs (2004) Az orvosi nyelv magyariacutetaacutesa Strateacutegiai keacuterdeacutesek a magyar
orvosi szaknyelvben In Balaacutezs G (ed) A magyar nyelvi kultuacutera jelene eacutes
joumlvője I Budapest MTA Taacutersadalomkutatoacute Koumlzpont 311ndash325
Hall G M (1994) How to Write a Scientific Article London BMJ Publishing
Group
Keresztes Cs (2002) Meacutegis kinek a feladata Műfajok eacutes diskurzusok a
szaknyelvoktataacutesban In Porta Lingua Silye M (ed)
Szaknyelvoktataacutesunk az EU kapujaacuteban Debrecen Debreceni Egyetem
176ndash183
Keresztes Cs (2013) English language contact-induced features int he language
of medicine Peter Lang Frankfurt am Main
Kiss J (2009) A tudomaacutenyos nyelvek az anyanyelv eacutes az eacutertelmiseacutegi elit
Magyar Tudomaacuteny 1 67ndash73
Matthews J R and Matthews R W (2008) Successful scientific writing A
Step-by-Step Guide for the Biological and Medical Sciences Cambridge
Cambridge University Press
Phillipson R (2003) English-only Europe Challenging language policy
LondonNew York Routledge
Reacutebeacutek-Nagy G (1997) Modulation of Authorsrsquo Claims in the Introduction and
Discussion Sections of Medical Research Articles Aston University
Research Trends (2008) ldquoEnglish as the international language of sciencerdquo
Research Trends 6
Szeacutepe Gy (2001) Nyelvpolitika muacutelt eacutes joumlvő Peacutecs Iskolakultuacutera
122
PORTA LINGUA - 2014
123
Lukaacutecs Andraacutes
Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola
Kereskedelmi Vendeacuteglaacutetoacuteipari eacutes Idegenforgalmi Kar
Turizmus-Vendeacuteglaacutetaacutes Szaknyelvi Inteacutezeti Tanszeacutek
A kulturaacutelis szoacutetaacuter jellemzői
keacutet olasz kulturaacutelis szoacutetaacuterunk alapjaacuten A kulturaacutelis szoacutetaacuter e mindoumlssze maacutesfeacutel eacutevtizedes hazai muacutelttal rendelkező műfaj
olaszndashmagyar vonatkozaacutesban keacutet művel is buumlszkeacutelkedhet Juhaacutesz Zsuzsanna
(2007) Olasz eacutelet ndash olasz kultuacutera (Kulturaacutelis szoacutetaacuter) ciacutemű munkaacutejaacutet a Holnap
Kiadoacute Sztanoacute Laacuteszloacute (2008) Olaszndashmagyar kulturaacutelis szoacutetaacuteraacutet a Corvina
jelentette meg E keacutet kuumlloumlnboumlző kiadoacutenaacutel eacutes szerzőtől de ugyanazon kultuacuteraacuteroacutel eacutes
nagyjaacuteboacutel egy időben megjelent koumlnyv jellemzőinek oumlsszegzeacuteseacutevel a ceacutelom nem az
egyes koumlnyvek eacuterteacutekeleacutese hanem az hogy a kuumlloumlnbseacutegek eacutes hasonloacutesaacutegok
szaacutembaveacuteteleacutevel koumlzelebb jussunk a kulturaacutelis szoacutetaacuter fogalmaacutenak aacuteltalaacutenos műfaji
sajaacutetossaacutegainak megeacuterteacuteseacutehez megismereacuteseacutehez Tanulmaacutenyomban az
oumlsszehasonliacutetaacutes szempontjai a koumlvetkezők a szoacutetaacuter szerkezete szoacutekeacuteszlete a
szoacutetaacuteron beluumlli taacutejeacutekozoacutedaacutest szolgaacuteloacute eszkoumlzei tovaacutebbaacute a szoacutecikkekben talaacutelhatoacute
fonoloacutegiai morfoloacutegiai szintaktikai etimoloacutegiai szemantikai eacutes frazeoloacutegiai
informaacutecioacutek
Kulcsszavak kulturaacutelis szoacutetaacuterak olaszndashmagyar elemzeacutes aacuteltalaacutenos jellemzők
műfaj
Bevezeteacutes
A kulturaacutelis szoacutetaacuter e viszonylag uacutej műfaj olaszndashmagyar
vonatkozaacutesban keacutet művel is buumlszkeacutelkedhet Juhaacutesz Zsuzsanna (2007)
Olasz eacutelet ndash olasz kultuacutera Kulturaacutelis szoacutetaacuter c munkaacutejaacutet a Holnap
Kiadoacute Sztanoacute Laacuteszloacute (2008) Olaszndashmagyar kulturaacutelis szoacutetaacuteraacutet a
Corvina jelentette meg
E keacutet kuumlloumlnboumlző kiadoacutenaacutel eacutes szerzőtől de ugyanazon
kultuacuteraacuteroacutel eacutes nagyjaacuteboacutel egy időben megjelent koumlnyv jellemzőinek
oumlsszegyűjteacutese sokat segiacutethet abban hogy koumlzelebb jussunk a
kulturaacutelis szoacutetaacuter fogalmaacutenak műfaji sajaacutetossaacutegainak megeacuterteacuteseacutehez
Tanulmaacutenyom ceacutelja tehaacutet nem az egyes koumlnyvek eacuterteacutekeleacutese hanem
az hogy a kuumlloumlnbseacutegek eacutes hasonloacutesaacutegok szaacutembaveacuteteleacutevel egy kis
adaleacutekot nyuacutejthassak a kulturaacutelis szoacutetaacuter műfajaacutenak megismereacuteseacutehez
E szaacutendeacutekot az indokolja hogy a recenzioacutekon eacutes az eddig megjelent
kulturaacutelis szoacutetaacuterak előszavaiban tett szerzői megnyilatkozaacutesokon
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
124
kiacutevuumll csak neacutehaacuteny lexikograacutefiai tanulmaacuteny (Bernaacuteth 2009 167ndash169
172 Magay 2004 59 Neacutemeth 2004 154 Paacutelfy 2004 72 Szaboacute
2004 168) foglalkozik ezzel a szoacutetaacutertiacutepussal de ezek is toumlbbnyire
csak eacuterintőlegesen
A keacutet olasz kulturaacutelis szoacutetaacuter sajaacutetossaacutegainak rendszerezeacuteseacuteneacutel
elsősorban Foacuteris eacutes Rihmer (2007) szempontrendszereacutere
taacutemaszkodtam az egyes jellemzők reacuteszletezeacuteseacuteneacutel Magay (2004) eacutes
Massariello Merzagora (1983) szoacutetaacuterelemzeacutesei nyuacutejtottak segiacutetseacuteget
Ez utoacutebbi szerző aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesaihoz igyekeztem gyakorlati
peacuteldaacutekat is hozni a legismertebb olasz forraacutesnyelvű szoacutetaacuterakboacutel
egynyelvű eacutes olaszndashmagyar keacutetnyelvű vonatkozaacutesban is hogy ezzel
is szemleacuteltessem hogyan illeszkedik a kulturaacutelis szoacutetaacuter olasz
szoacutetaacuteraink soraacuteba
Az olasz kulturaacutelis szoacutetaacuterak haacutettere
Olaszndashmagyar szoacutetaacuterak
Hazai olasz szoacutetaacuteraink nagy muacuteltra tekintenek vissza eacutes szeacuteles
vaacutelaszteacutekkal rendelkeznek mind az aacuteltalaacutenos mind a speciaacutelis
szoacutetaacuterak vonatkozaacutesaacuteban Reacuteszletes felsorolaacutes helyett ndash amely
megtalaacutelhatoacute Faacutebiaacuten (2004) bibliograacutefiaacutejaacuteban ndash itt csak a speciaacutelis
szoacutetaacuterak egyes tiacutepusainak emliacuteteacuteseacutere van moacuted Mellettuumlk zaacuteroacutejelben
a szerzők illetve az első kiadaacutesok eacutevszaacutemai szerepelnek
Ciacutemszoacuteaacutellomaacutenyuk tekinteteacuteben az aacuteltalaacutenos szoacutetaacuterakhoz
aacutellnak koumlzel feleacutepiacuteteacutesuumlk alapjaacuten azonban a speciaacutelis szoacutetaacuterak koumlzeacute
sorolhatjuk a keacutepes-tematikus szoacutetaacuterakat (IkerndashSzendrő 1991
Haas 2001 Nyerges 2002 Marri 2009)
Nem csak az egyes szavak megeacuterteacuteseacutet segiacutetik elő a
frazeoloacutegiai szoacutetaacuterak (FaacutebiaacutenndashGheno 1986 2003) illetve a
valenciaszoacutetaacuterak melyek koumlzuumll igei (AngelinindashFaacutebiaacuten 1981)
melleacutekneacutevi (Faacutebiaacuten 1996) eacutes főneacutevi (AngelinindashFaacutebiaacuten 2005)
vonzatszoacutetaacuter is napvilaacutegot laacutetott maacuter
Szakszoacutetaacuteraink koumlzoumltt keacutepviseli magaacutet a gazdasaacutegi (Juhaacutesz
1997) koumlzigazgataacutesi (Faacutebiaacuten 1995) idegenforgalmi (Feheacutervizindash
SzokaacutecsndashTermelneacute 2002) kuumllkereskedelmi (Joacutezan 1991)
vendeacuteglaacutetoacuteipari (Lukaacutecs 1990 Vizi 2002) vadaacuteszati (Horvaacuteth
1974) matematikai (PellesndashSzoumlreacutenyi 1997) műszaki-tudomaacutenyos
(Foacuteris 2005) szaknyelv is tovaacutebbaacute az utoacutebbi eacutevekben a Grimm
PORTA LINGUA - 2014
125
Kiadoacute neacutemetből fordiacutetott sorozatai koumlzoumltt olasz vaacuteltozatban is kiadta
gasztronoacutemiai (IkerndashSchroeder 2008) eacutes turisztikai szoacutetaacuteraacutet (Ikerndash
Schroeder 2009) eacutes megjelent ruhaipari szakszoacutetaacutera (Hertelndash
Rebmann 2009) is amely az olasz mellett angolul magyarul
neacutemetuumll franciaacuteul spanyolul roumlgziacuteti a divat oumlltoumlzkoumldeacutes eacutes szabaacutes-
varraacutes legfontosabbnak tartott kifejezeacuteseit
A szeacuteles kiacutenaacutelat elleneacutere toumlbb szakmaacutenak meacuteg nincs vagy
elavult az olasz szoacutetaacutera 1912 oacuteta nem jelent meg pl jogi szoacutetaacuter az
orvostudomaacuteny termeacuteszettudomaacuteny vallaacutes sport szakszoacutekincse
peacuteldaacuteul meacuteg sohasem jelent meg olaszndashmagyar szoacutetaacuter formaacutejaacuteban
Oumlroumlmteli teacuteny azonban hogy e sajaacutetos teruumlletről a kultuacutera vilaacutegaacuteboacutel
keacutet szoacutetaacuter is napvilaacutegot laacutetott az utoacutebbi eacutevekben
Kulturaacutelis szoacutetaacuterak
Kulturaacutelis szoacutetaacuter ciacutemmel legelőszoumlr Bart Istvaacuten angolndashmagyar
kulturaacutelis szoacutetaacutera jelent meg 1998-ban amelyet a koumlvetkező eacutevekben
a Corvina Kiadoacute uacutejabb koumltetei koumlvettek a japaacuten (Gy Horvaacuteth 1999)
amerikai (Bart 2000) neacutemet (Gyoumlrffy 2003) francia (Aacutedaacutem 2004)
orosz (Soproni 2007) eacutes olasz (Sztanoacute 2008) kultuacutera bemutataacutesaacutera
Az olasz kultuacutera ismerteteacuteseacutere azonban ndash a Corvinaacutet megelőzve ndash
egy maacutesik kiadoacute is jelentetett meg kulturaacutelis szoacutetaacutert a Holnap Kiadoacute
Juhaacutesz Zsuzsanna (2007) koumlnyveacutet
Megastruktuacutera
Juhaacutesz szoacutetaacuteraacutenak megastruktuacuteraacutejaacutet a koumlvetkezők alkotjaacutek Előszoacute
szoacutetaacuteri reacutesz A szoacutetaacuterban hasznaacutelt jeloumlleacutesek Neacutehaacuteny kiejteacutesi szabaacutely
az olasz nyelvben Felhasznaacutelt irodalom Sztanoacute szerkeszteacutese ettől
kisseacute elteacuter Előszoacute Bevezeteacutes szoacutetaacuteri reacutesz Neacutevmutatoacute
A minimaacutelis szerkezeti hasonloacutesaacuteg azonban nem felteacutetlenuumll
jelent leacutenyegi kuumlloumlnbseacutegeket a tartalomban A Juhaacutesz-feacutele kiejteacutesi
taacutejeacutekoztatoacutet leszaacutemiacutetva toumlbbeacute-keveacutesbeacute megfeleltethetők egymaacutesnak
a keacutet koumltet egyes reacuteszei Sztanoacute hosszabb előszava ugyanis
bőseacutegesen tartalmaz bibliograacutefiai adatokat bevezeteacuteseacutehez pedig
meacuteg ha szűkszavuacutean is de fűz neacutehaacuteny sort a szoacutetaacuteraacuteban hasznaacutelt
jeloumlleacuteseiről Juhaacutesz pedig a szoacutetaacuteri reacuteszbe tagolta a neveket iacutegy nem
volt szuumlkseacutege elkuumlloumlniacutetett neacutevmutatoacutera
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
126
Makrostruktuacutera ndash szoacutekeacuteszlet
Laacutetszoacutelagos nagy terjedelme (Juhaacutesz 359 oldal Sztanoacute 304 oldal)
elleneacutere mindkeacutet kulturaacutelis szoacutetaacuter a kimondottan kis
ciacutemszoacuteaacutellomaacutenyuacute szoacutetaacuterak koumlzeacute tartozik A Czochralski-feacutele
felosztaacutes szerint peacuteldaacuteul a mindoumlssze 5 ezer lemmaacutet tartalmazoacute uacuten
minimaacutelis szoacutetaacuterak (Foumlldes 2004 31) szintjeacutet sem eacuteri el hiszen
Juhaacutesz ciacutemszavainak szaacutema 3210 (ebből 2760 szoacutecikkel) miacuteg
Sztanoacutenaacutel 1291 lemma (ebből 1217 szoacutecikkel) olvashatoacute
Baacuter egy kulturaacutelis szoacutetaacuter eseteacuteben talaacuten a tematikus
szervezeacutesi elv is elkeacutepzelhető lenne mindkeacutet szerző tisztaacuten
alfabetikus rendbe sorolja a ciacutemszavakat Ennek kivitelezeacuteseacuteben
eacutertelmezeacuteseacuteben azonban vannak kuumlloumlnbseacutegek Toumlbb szoacuteboacutel aacutelloacute
ciacutemszavak eseteacuten a legtoumlbb szoacutetaacuter (Battaglia Garzanti Migliorini
Zingarelli Herczeg) nincs tekintettel a szoacutekoumlzoumlkre az alfabetikus
sorrend koumlveteacuteseacuteben Ennek megfelelően rendezi a ciacutemszavakat
Juhaacutesz is (pl missino Miss Italia venticinque aprile ventisette
Venti Settembre) miacuteg Sztanoacute inkaacutebb a ciacutemszoacute szavainak kezdőbetűit
veszi figyelembe (pl Miss Italia missino Venti settembre
Venticinque aprile ventisette) Meacutegis előfordul azonban Juhaacutesznaacutel
is hogy csak a ciacutemszoacute első tagja alapjaacuten sorol ha az egybetűs (pl a
perdere abbacchio) valamint ha aposztroacutef koumlveti (pl Crsquoeravamo
tanto (amati) Carsquo drsquoOro Carsquo Foscari cacciagione)
A betűroumlvidiacuteteacutesek illetve mozaikszoacutek (pl EUR FIAT
SPQR) a legtoumlbb szoacutetaacuterban a fuumlggeleacutekben szerepelnek Ezeket
mindkeacutet kulturaacutelis szoacutetaacuter betagolja a szoacutetaacuter toumlrzsanyagaacuteba Sztanoacute a
maacuter emliacutetett alfabetikus sorrendben Juhaacutesz toumlbbnyire az adott
betűvel kezdődő ciacutemszavak előtt legalaacutebbis ha a
betűroumlvidiacuteteacutesmozaikszoacute egyes betűi pontokkal vannak elvaacutelasztva
Ellenkező esetben Juhaacutesz is inkaacutebb bdquoelvegyiacutetirdquo a toumlbbi ciacutemszoacute
koumlzoumltt
Az elrendezeacutesneacutel azonban talaacuten fontosabb keacuterdeacutes az hogy
mit is tartalmaznak ezek a szoacutetaacuterak A ciacutemuumlkre hagyatkozva
laacutetszoacutelag egyszerű a vaacutelasz bdquokulturaacutelisrdquo szavakat kifejezeacuteseket De
mi az hogy kulturaacutelis mely szavak kifejezeacutesek szaacutemiacutetanak
bdquokulturaacutelisrdquo-nak Ha belelapozunk ezekbe a szoacutetaacuterakba hamar
vilaacutegossaacute vaacutelik hogy a szerzők kultuacutera alatt nemcsak a bdquomagasrdquo
vagy bdquoelitrdquo kultuacuteraacutet eacutertik hiszen nemcsak olyan ciacutemszavakat
PORTA LINGUA - 2014
127
talaacutelunk benne mint a Neorealismo vagy Cinecittagrave hanem olyanokat
is mint a pandoro vagy a vendetta
A kulturaacutelis szoacutetaacuterak szerzőinek koncepcioacutejaacutehoz feltehetőleg
akkor jaacuterunk legkoumlzelebb ha a lexikograacutefiai eacutes fordiacutetaacutestudomaacutenyi
szaknyelvben is hasznaacutelt kultuacutera-specifikus szavak felől koumlzeliacutetjuumlk
meg a kivaacutelasztott ciacutemszavakat Ezeknek a reaacuteliaacuteknak vagy
ekvivalens neacutelkuumlli lexikaacutenak a koumlreacutebe tartozoacute szavak jellemzője
hogy uacutegymond lefordiacutethatatlanok vagy legalaacutebbis bdquokeveacutesbeacute
fordiacutethatoacutekrdquo mert bdquoegy-egy nyelvkoumlzoumlsseacutegre sajaacutetosan jellemző
jeltaacutergyatrdquo jeloumllnek amely nem ismeretes a ceacutelnyelvi koumlzoumlsseacutegben
(Klaudy 1994 25) Ilyen olasz szoacute pl panettone bruschetta
gorgonzola pesto
A kulturaacutelis szoacutetaacuter azonban semmikeacutepp sem nevezhető csak
a lefordiacutethatatlan elemek szoacutetaacuteraacutenak Helyet kapnak benne olyan
szavak is amelyek nem a denotatiacutev hanem a konnotatiacutev jelenteacutesuumlk
miatt minősuumllhetnek kultuacutera-fuumlggőnek hiszen ugyanazt a referenst
jeloumllő szoacute is maacutes eacutes maacutes asszociatiacutev emotiacutev komponensekkel
rendelkezhet az adott nyelvkoumlzoumlsseacutegtől fuumlggően (Valloacute 2000) Pl
cavolo (ld lejjebb)
A kulturaacutelis szoacutetaacuter lexikaacuteja ideaacutelis esetben tehaacutet a taacutegabb
eacutertelemben vett kultuacutera-fuumlggő szavak koumlre amelyek koumlzeacute
sorolhatunk bdquominden olyan nyelvi megnyilvaacutenulaacutest amelyben
kifejeződik egy adott kultuacuterkoumlzoumlsseacuteg sajaacutetos eacutelmeacuteny- eacutes
ismeretanyaga taacutergyai fogalmai mentaacutelis emotiacutev seacutemaacutei amelyek
az adott kulturaacutelis kontextusban speciaacutelis jelenteacutessel biacuternakrdquo (Valloacute
2000 45)
A kulturaacutelis szoacutetaacuterak lemmaacuteit alkotoacute nyelvi
megnyilvaacutenulaacutesok soksziacutenűseacutege sokakban megkeacuterdőjelezi a szoacutetaacuter
megnevezeacutes jogossaacutegaacutet A hagyomaacutenyos aacuteltalaacutenos szoacutetaacuterra jellemző
szavak mellett ugyanis szaacutemos olyan ciacutemszoacute talaacutelhatoacute bennuumlk
amely maacutes műfajokat ideacutez A frazeoloacutegiai egyseacutegek (In bocca al
lupo) szoacutelaacutesgyűjtemeacutenyekre a tulajdonnevek (Amarcord)
lexikonokra a daacutetumok eacutevszaacutemok (venti settembre) műemleacutekek
(Vittoriano) toumlrteacuteneti munkaacutekra eacutes uacutetikalauzokra emleacutekeztetnek
Paacutelfy peacuteldaacuteul e bdquonagyon sok nyelven kiacutevuumlli vonatkozaacutesrdquo miatt
amely bdquoenciklopeacutedikus ismeretet tuumlkroumlzrdquo a nyelvi szoacutetaacuteraktoacutel
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
128
elkuumlloumlniacuteti eacutes az enciklopeacutedikus szoacutetaacuterak azaz lexikonok koumlzeacute sorolja
a kulturaacutelis szoacutetaacuterakat (Paacutelfy 2004 72)
Az enciklopeacutedikus adatok koumlzuumll kuumlloumlnoumlsen a tulajdonnevek
magas szaacutema feltűnő Ezek kuumlloumlnboumlző fajtaacuteira mindkeacutet koumltetben
bőseacutegesen talaacutelhatunk peacuteldaacutet szemeacutelyneacutevre (Dante Papa Sisto)
inteacutezmeacutenyneacutevre (La Sapienza Palazzo Chigi) foumlldrajzi neacutevre
(Tevere Parioli) ciacutemneacutevre (rsquoO sole mio Corriere della Sera)
maacuterkaneacutevre (Gucci Benetton) is nagy szaacutemban fordulnak elő
kuumlloumlnboumlző uumlnnepek rendezveacutenyek toumlrteacutenelmi esemeacutenyek is akaacuter
megnevezeacutes akaacuter daacutetum formaacutejaacuteban (venticinque aprile Festival di
San Remo)
Fontos kuumlloumlnbseacuteg a szemeacutelynevek tekinteteacuteben hogy miacuteg
Juhaacutesz igyekszik mineacutel toumlbb nevet betagolni a szoacutetaacuteri reacuteszbe Sztanoacute
gyakran csak ragadvaacutenyneveket (Recanatese Professore) lemmaacutez a
koumltet veacutegeacuten azonban szaacutemos olasz hiacuteresseacuteget tartalmazoacute kuumlloumln
neacutevmutatoacuteval informaacutelja az olvasoacutet A lista sem toumlrekszik minden
fontosnak tartott szemeacutelyt felsorolni benne van ugyan Leopardi
Giacomo eacutes Prodi Romano de hiaacutenyzik Moravia eacutes Leonardo da
Vinci is Iacutegy semmikeacuteppen sem mondhatoacute hogy a szoacutetaacuter egyfajta
eacuteletrajzi lexikon szerepeacutet is betoumllteneacute Oumlsszesseacutegeacuteben a lexikonok
tartalmaacutehoz viszonyiacutetva a kulturaacutelis szoacutetaacuterakban leacutenyegesen
nagyobb araacutenyban vannak jelen nyelvi adatok Lexikaacutejukat tekintve
tehaacutet koumlzeliacutetenek a lexikonokhoz meacutegsem azonosiacutethatoacutek veluumlk
A frazeacutemaacutek lemmaacutezaacutesa azzal magyaraacutezhatoacute hogy
reprezentatiacutevabb keacutepet nyuacutejt az olasz kultuacutera elemeiről egy olyan
szoacutetaacuter amely a ciacutemszavak a megszokott szoacutetaacuteri formaacuteja helyett
abban a formaacuteban kiacutenaacutelja az olasz kultuacutera jelenseacutegeit ahogyan
azokkal az olvasoacute a kultuacuteraacuteval valoacute ismerkedeacutese soraacuten
valoacutesziacutenűsiacutethetően talaacutelkozhat Ezeacutert szerepelnek toumlbbnyire neacutevelős
formaacuteban mindkeacutet szerzőneacutel az uacutejsaacutegciacutemek (pl Juhaacutesz Il Resto del
Carlino Sztanoacute La Stampa) eacutes ugyanezen okboacutel talaacutelhatoacute
mindkettőjuumlkneacutel az i kezdőbetűs lemmaacutek koumlzoumltt az in bocca al lupo
A hagyomaacutenyos szoacutetaacuterakeacutetoacutel elteacuterő a ciacutemszoacutevaacutelogataacutes
szempontrendszere is Hogy mennyire szubjektiacutev elgondolaacutesok
alapjaacuten szűkiacuteti le a keacutet (vagy legalaacutebb az egyik) szerző a szoacutetaacuteraacuteba
bekeruumllő kultuacutera-specifikus jelenseacutegek koumlreacutet arra talaacuten raacutevilaacutegiacutethat a
keacutet kulturaacutelis szoacutetaacuter ciacutemszoacuteaacutellomaacutenyaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa
PORTA LINGUA - 2014
129
A keacutet kulturaacutelis szoacutetaacuter hasonloacute terjedelme eacutes (szinte) azonos
ciacutemeceacutelja miatt nagyaraacutenyuacute aacutetfedeacutest vaacuternaacutenk a ciacutemszavak
tekinteteacuteben is az oumlsszehasonliacutetaacutes azonban maacutes eredmeacutenyt hoz
A toumlbb mint haacuteromezer ciacutemszavas Juhaacutesz eacutes mintegy
ezerkeacutetszaacutez ciacutemszavas Sztanoacute koumlzoumlsen előforduloacute lemmaacuteinak szaacutema
nem eacuteri el az oumltszaacutezat (486) tehaacutet a keacutet kulturaacutelis szoacutetaacuterban roumlgziacutetett
ciacutemszavaknak csak alig toumlbb mint tiacutez szaacutezaleacuteka koumlzoumls Raacuteadaacutesul e
koumlzoumlsnek mondott lemmaacuteknak sem mindegyike mutat pontos
egyezeacutest baacuter e kuumlloumlnbseacutegek nem szaacutemottevőek
Az alaacutebbiakban neacutehaacuteny peacutelda a keacutet koumltet hasonloacute lemmaacutei koumlzoumltt
aproacute elteacutereacutesekre (A zaacuteroacutejelben szereplő első peacutelda Juhaacutesz a maacutesodik
Sztanoacute szoacutetaacuteraacuteban szerepel)
- főneacutev vagy ige (imbroglio harr imbrogliare fregarsene harr
menefreghismo)
- a főneacutev neacutevelővel vagy neacutevelő neacutelkuumll (la dotta harr Dotta)
- egyes szaacutem vagy toumlbbes szaacutem (grissini harr grissino)
- alapfok vagy felsőfok (veglionissimo harr veglione)
- kisbetű vagy nagybetű (amarcord harr Amarcord)
- kuumlloumlniacuteraacutes vagy egybeiacuteraacutes (terra ferma harr terraferma)
- teljes szoacute vagy roumlvidiacuteteacutes (tabaccheria harr T)
- teljes megnevezeacutes vagy roumlvidebb alak (Grande Raccordo
Anulare harr raccordo anulare)
- toumlbb megnevezeacutes vagy egy megnevezeacutes (limoncello
limoncegrave limoncino harr limoncello)
- rokon eacutertelmű szavak (santo protettore harr santo patrono)
- ugyanarra a denotaacutetumra vonatkozoacute elteacuterő megnevezeacutesek
(Lrsquoitaliano harr Lasciatemi cantare)
- szaacutelloacuteigeacutek ideacutezetek kuumlloumlnboumlző variaacutensai (Segrave fatta lItalia ora
si devono fare gli italiani harr Abbiamo fatto lItalia si tratta
adesso di fare gli italiani)
- ugyanahhoz a jelenseacuteghez koumlthető ciacutemszavak (Berlusconi
Silvio harr berlusconata)
- vaacuteros vagy hiacuteres szuumlloumlttje (Recanati harr Recanatese)
- tartomaacuteny vagy lakoacutei (Veneto harr veneto)
- hiperonimaacutes viszony (cigno di Busseto cigno di Pesaro harr
cigno)
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
130
A fenti peacuteldaacutek aproacute neacuteha mindoumlssze helyesiacuteraacutesi kuumlloumlnbseacutegeket
illusztraacutelnak de olyan esetre is talaacutelhatunk peacuteldaacutet hogy a keacutet
kulturaacutelis szoacutetaacuter ugyanazon (vagy inkaacutebb azonos alakuacute) ciacutemszoacutehoz
maacutes-maacutes jelenteacutest taacutersiacutet Pl Madonna Juhaacutesznaacutel az amerikai
popeacutenekes Sztanoacutenaacutel a Szűzanya madama Juhaacutesznaacutel a Juventus
Sztanoacutenaacutel a rendőrseacuteg megnevezeacutese
A keacutet ciacutemszoacuteaacutellomaacuteny oumlsszehasonliacutetaacutesaacuteval azonban sokkal
toumlbb olyan az olasz kultuacuteraacutera tipikusan jellemzőnek tartott szoacutet
kifejezeacutest lehet talaacutelni amelyet csak egyik szerző iacuteteacutelt fontosnak a
maacutesik nem iacutegy nem reacutesze a keacutet kulturaacutelis szoacutetaacuter koumlzoumls
bdquoszoacutekincseacutenekrdquo gelato gnocchi piadina dolce far niente cazzo
macedonia chinotto cachi canzone napoletana santino Lira
italiana ecc Hosszan lehetne sorolni peacuteldaacutet a kuumlloumlnbseacutegekre
eacuterdemesebb azonban rendszerben laacutetni hogy melyik szerző milyen
ciacutemszavakat tartott fontosnak
Azt a keacuterdeacutest hogy mely teruumlletek keruumllnek be az ő kulturaacutelis
szoacutetaacuteraacuteba Juhaacutesz az előszavaacuteban reacuteszletes felsorolaacutessal vaacutelaszolja
meg a legfontosabb fogalmak taacutergyak szemeacutelyek a mai olasz
nyelvhasznaacutelat eacutes taacutersadalmi eacuterintkezeacutes alapvető meghataacuterozoacute
elemei sajaacutetos nyelvhasznaacutelat uumlnnepek daacutetumok helynevek
műtaacutergyak utak alagutak eacutetelek italok neacutepszokaacutesok olasz nyelv
toumlrteacutenete nyelvi jaacuteteacutekok nyelvtoumlrők mondoacutekaacutek versikeacutek slaacutegerek
nyelvemleacutekek szoacutelaacutesok joacutekiacutevaacutensaacutegok feliratok az olasz toumlrteacutenelem
maacuteig meghataacuterozoacute esemeacutenyei zenei műveacuteszeti alapfogalmak
olaszndashmagyar kapcsolatokhoz tartozoacute nyelvi elemek taacutergyak
politikai eacutes gazdasaacutegi eacutelet olasz fesztivaacutelok irodalmi diacutejak
sziacutenhaacutezak toumlrteacutenelmi kaacuteveacutezoacutek Nobel-diacutejasok Oscar-diacutejas filmek
sziacuteneacuteszek rendezők a latin oumlroumlkseacuteg maacuteig laacutethatoacute emleacutekei eacutes
megnyilvaacutenulaacutesai az aacutellam berendezkedeacutese szimboacutelumai
műkoumldeacutese koumlzeacuteleti esemeacutenyek botraacutenyok a maffia szoumlveveacutenyes
muacuteltja eacutes jelene
A kultuacutera teruumlletekre valoacute felosztaacutesa eacutes ezek felsorolaacutesa csak
ritkaacuten lehet teljes Ha Juhaacutesz listaacutejaacutet paacuterhuzamba aacutelliacutetjuk akaacuter
Vlahov eacutes Florin akaacuter maacutes szerzők reaacutelia-kategorizaacutecioacutejaacuteval
(Mujzer-Varga 2007 75-80) eacuteszrevesszuumlk hogy olyan az olasz
kultuacuteraacuteban meghataacuterozoacute teruumlletek maradtak ki a felsorolaacutesboacutel mint
peacuteldaacuteul a vallaacutes vagy a sport Ez azonban nem jelenti azt hogy a
PORTA LINGUA - 2014
131
szoacutetaacuterboacutel hiaacutenyoznaacutenak az olyan vallaacutesi szavak mint a cresima vagy
az olyan sporttal kapcsolatos kifejezeacutesek mint a calcio
A ciacutemszavak kivaacutelasztaacutesa tereacuten Sztanoacute vaacutellalaacutesaacutenak
szaacutemonkeacutereacutese nehezebb hiszen ő az előszavaacuteban a taacutergyalt teruumlletek
felsorolaacutesa helyett bdquocsupaacutenrdquo arroacutel biztosiacutetja az olvasoacutet hogy bdquoa
taacutergyalt jelenseacutegek elsősorban olasz vonatkozaacutesuacuteakrdquo eacutes bdquoaz aacutetlagos
olasz műveltseacuteg reacuteszeacutet keacutepezikrdquo Azt is hozzaacuteteszi bdquohogy mi
keruumlljoumln bele eacutes milyen előadaacutesban bizonyos hataacuterokon beluumll
illetve az alapvető anyagon tuacutel megeacuterzeacutes iacutezleacutes eacutes szemeacutelyes
tapasztalat keacuterdeacuteserdquo (Sztanoacute 2008 6)
A kulturaacutelis szoacutetaacuterak ciacutemszoacutevaacutelogataacutesaacuteban tehaacutet teljes alkotoacutei
szabadsaacutegnak lehetuumlnk tanuacutei Minthogy maga a kultuacutera nehezen
koumlruumllhataacuterolhatoacute jelenseacuteg a kulturaacutelis szoacutetaacuter nem keacutenyszeriacutet(het) a
szerzőjeacutere objektiacutev szempontrendszert a szoacutetaacuterba keruumllő lemmaacutek
koumlreacutenek szűkiacuteteacuteseacutere A szoacutetaacuteriacuteroacutek sajaacutet belaacutetaacutesuk szerint ragadhatjaacutek
meg eacutes rendezhetik a kultuacutera elemeit illetve szabadon doumlnthetnek
egy-egy kultuacutera-specifikus szoacute neacutev illetve kifejezeacutes roumlgziacuteteacutese
mellett vagy ellen
Mezostruktuacutera
A szoacutetaacuteron beluumll valoacute taacutejeacutekozoacutedaacutest ndash a toumlbbi szoacutetaacuterhoz hasonloacutean ndash
mindkeacutet szerző elősegiacuteti a fejleacutecen talaacutelhatoacute szavakkal amelyek az
adott oldalpaacuteron olvashatoacute első eacutes utolsoacute ciacutemszoacutet jeleniacutetik meg A
koumlteten beluumlli utalaacutesokat mindkeacutet kulturaacutelis szoacutetaacuterban nyiacutel (rarr) jelzi
Intern utalaacutes haacuterom helyzetben fordulhat elő a szoacutecikk helyett
amikor az adott ciacutemszoacuteroacutel egy maacutesik szoacutecikkben tudunk meg
informaacutecioacute(ka)t a szoacutecikk koumlzben amikor a magyaraacutezatban olyan
szavak kifejezeacutesek szerepelnek amelyeket oumlnaacutelloacute szoacutecikk fejt ki
valamint a szoacutecikk veacutegeacuten egyfajta ajaacutenlaacuteskeacutent maacutes hasonloacute teacutemaacutejuacute
szoacutecikkekhez
Sztanoacute ez utoacutebbi jeloumlleacutest tovaacutebb fejlesztette kettős nyiacutellal
(=gt) utal a toumlbbi eddig megjelent kulturaacutelis szoacutetaacuter (l 12)
ciacutemszavaacutera
Az utalaacutesok ndash formai jelenleacutetuumlk elleneacutere ndash nem mindig toumlltik
be a hagyomaacutenyos szoacutetaacuterakra jellemző funkcioacutejukat A
ciacutemszoacuteaacutellomaacuteny szigoruacute rendszert neacutelkuumlloumlző rendezeacuteseacutere peacutelda
Juhaacutesznaacutel a Sud eacutes a Meridione amelyek ndash noha szinomimaacutek ndash
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
132
kuumlloumln-kuumlloumln oumlnaacutelloacute szoacutecikkel rendelkeznek aneacutelkuumll hogy utalnaacutenak
egymaacutesra
Mikrostruktuacutera ndash szoacutecikkek
Juhaacutesznaacutel is Sztanoacutenaacutel is feacutelkoumlveacuter szedeacutesben olvashatoacute a ciacutemszoacute de
miacuteg Juhaacutesznaacutel a lemmaacutek listaszerűen a szoacutecikkuumlktől elvaacutelasztva
mintegy kuumlloumln hasaacutebban szerepelnek addig Sztanoacute szoacutetaacuteraacuteban a
ciacutemszoacute egy bekezdeacutesben talaacutelhatoacute a hozzaacute tartozoacute szoacutecikkel
Utoacutebbiban a szoacutecikkek keacutethasaacutebos beosztaacutesban koumlvetik egymaacutest
A szoacutecikkek nincsenek igazaacuten tagolva inkaacutebb kisesszeacuteknek
tűnnek Ez kuumlloumlnoumlsen Sztanoacutera igaz aki a Corvina kiadoacute koumlteteire
jellemző anekdotaacutezoacute stiacutelusban magyaraacutezza a ciacutemszavak nagy reacuteszeacutet
A ciacutemszoacute kifejteacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute anyaga termeacuteszetesen
mindkeacutet szoacutetaacuternak szoumlveges jellegű baacuter Sztanoacute koumlnyveacuteben
megjelenik a keacutep is az egyes kifejezeacutesekhez kapcsoloacutedoacute gesztusok
ismerteteacuteseacutet rajzos illusztraacutecioacutekkal is kiegeacutesziacuteti iacutegy az olasz kultuacutera
bizonyos nonverbaacutelis jeleit is igyekszik a szoacutetaacuterba csempeacuteszni
Fonoloacutegiaigrafeacutemikai informaacutecioacutek
A hazai olasz lexikograacutefiai hagyomaacutenyban a ciacutemszoacute helyesejteacutesi
uacutetmutataacutest is ad tartalmazza a hangsuacutelyos e eacutes o nyiacutelt vagy zaacutert
ejteacuteseacutet illetve jeloumlli az affrikaacutetaacutek zoumlngeacutesseacutegeacutet (pl Herceg ndash Juhaacutesz
ventisęmiddottte scirọmiddotcco neorealimiddotsmo bużżumiddotrro negligęmiddotnte biologimiddota
dumiddotetto)
A kulturaacutelis szoacutetaacuterak nem tartalmazzaacutek e kiejteacutesbeli
sajaacutetossaacutegokat Egyeduumll a hangsuacutelyra uumlgyelnek Megemliacutetik hogy
az olasz szavak toumlbbseacutegeacuteben az utolsoacute előtti szoacutetagra esik a hangsuacutely
eacutes a lemmaacutekban csak az ettől elteacuterő hangsuacutelyuacute szavak kiejteacuteseacutet
jeloumllik Juhaacutesz ndash a Herczeg-feacutele hagyomaacuteny szerint ndash a hangsuacutelyos
magaacutenhangzoacute utaacuteni ponttal (gomiddotndola) Sztanoacute a hangsuacutelyos
magaacutenhangzoacute alaacutehuacutezaacutesaacuteval (gondola) Juhaacutesz ugyan gondot fordiacutet
arra hogy betekinteacutest nyuacutejtson az olasz nyelv egyeacuteb kiejteacutesi
szabaacutelyaiba is a Neacutehaacuteny kiejteacutesi szabaacutely az olasz nyelvben (Juhaacutesz
2007 357ndash359) ciacutem alatt de az egyes ciacutemszavaknaacutel maacuter semmilyen
utalaacutest nem tesz ezekre a kiejteacutesi tudnivaloacutekra
PORTA LINGUA - 2014
133
Sztanoacute munkaacuteja a Corvina eddig megjelent kulturaacutelis
szoacutetaacuteraihoz hasonloacutean a szabaacutelyostoacutel elteacuterő hangsuacutelyok jeloumlleacuteseacuten tuacutel
teljesseacuteggel mellőzi a kiejteacutesbeli sajaacutetossaacutegok ismerteteacuteseacutet
Morfoloacutegiai informaacutecioacutek
Egy adott alakjait vaacuteltoztatni keacutepes szoacute kuumlloumlnboumlző alakjaihoz
egyetlen ciacutemszoacute az egyezmeacutenyes szoacutetaacuteri alak tartozik a szoacutetaacuterban
Az olaszban a főneacutevi igeneves alak az igeacutekhez egyes szaacutemuacute
hiacutemnemű alak a főnevekhez eacutes a melleacuteknevekhez
Ez a szigoruacute lemmatizaacutelaacutes sem Juhaacutesznaacutel sem Sztanoacutenaacutel
nem valoacutesul meg maradeacutektalanul Ez nem is ceacuteljuk hiszen kulturaacutelis
szoacutetaacuterak lemmaacutei koumlzoumltt nemcsak szavak hanem kifejezeacutesek
frazeacutemaacutek (frazeoloacutegiai egyseacutegek) is talaacutelhatoacutek (ld
Megastruktuacuteraacuteban)
A szoacutetaacuter nyelvtani eligaziacutetaacutesaacutenak reacuteszeacutet keacutepezi a szoacutefaj
(főneacutev ige melleacutekneacutev) eacutes a nem illetve szaacutem feltuumlnteteacutese
Szakszoacutetaacuterakban azonban gyakran elmarad a szoacutefaj megadaacutesa neacuteha
pedig a nem eacutes a szaacutem jeloumlleacutese is hiaacutenyozhat Ez utoacutebbi esetben a
definiacutecioacute tartalmazhat (implicit moacutedon) utalaacutest a szoacute nemeacutere eacutes
szaacutemaacutera (Massariello Merzagora 1983 111)
A Herczeg ndash Juhaacutesz is taacutejeacutekoztat a szoacutefajroacutel főneacutev eseteacuteben a
nemeacuteről is magyar nyelvű roumlvidiacuteteacutesek alkalmazaacutesaacuteval (amomiddotre h
fn) A kizaacuteroacutelag toumlbbes szaacutemuacute alakjukban hasznaacutelatos főnevekneacutel a
tsz roumlvidiacuteteacutes utal a rendhagyoacutesaacutegra (maccheromiddotni h fn tsz)
A kulturaacutelis szoacutetaacuter ndash egyes szakszoacutetaacuterakhoz hasonlatosan ndash
nem jeloumlli a szoacutefajt A főnevekneacutel azonban toumlbbnyire feltuumlnteti a
nemet Kuumlloumlnbseacuteg a keacutet kulturaacutelis szoacutetaacuter koumlzoumltt hogy Juhaacutesz magyar
nyelvű Sztanoacute olasz nyelvű roumlvidiacuteteacuteseket hasznaacutel Mindkeacutet szoacutetaacuterra
jellemző hogy nemcsak a kizaacuteroacutelag hanem az aacuteltalaacuteban toumlbbes
szaacutemban hasznaacutelatos főneveket is tsz (grissini focolarini) illetve pl
roumlvidiacuteteacutessel (spaghetti) illeti A szerzők szaacutemaacutera tehaacutet fontosabb
szempont a tipikus nyelvi előfordulaacutes szerinti roumlgziacuteteacutes mint a
hagyomaacutenyos szoacutetaacuteriacuteraacutesi normaacutek koumlveteacutese Ezt a szemleacuteletet
taacutemasztja alaacute Juhaacutesznaacutel az egyes eacutes toumlbbes szaacutemuacute alak paacuterhuzamos
szerepelteteacutese a ciacutemszoacuteban pl ravioloi sfogliatellae
Laacutetszoacutelagos koumlvetkezetlenseacuteg figyelhető meg Juhaacutesznaacutel
egyes melleacuteknevek lemmatizaacutelaacutesaacuteban Előfordul hogy az egyes
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
134
szaacutem hiacutemnemű eacutes nőnemű alak is jelen van a ciacutemszoacuteban (pl
cornutoa stronzoa) olyankor amikor a melleacuteknevek mindkeacutet
nemre valoacute eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet hangsuacutelyozza megintcsak inkaacutebb a
kulturaacutelis tartalmat reacuteszesiacutetve előnyben a szoacutetaacuteri konvencioacutekkal
szemben
Amikor egy ciacutemszoacute keacutet nyelvtani funkcioacutehoz is (pl
melleacutekneacutev eacutes főneacutev) kapcsolhatoacute toumlbb megoldaacutes is kiacutenaacutelkozik ezek
koumlvetkezetes elkuumlloumlniacuteteacuteseacutere A kulturaacutelis szoacutetaacuterakban azonban ezek
az esetek nincsenek vilaacutegosan elkuumlloumlniacutetve pl giallo
Juhaacutesz
giallo A Mondadori kiadoacute sorozata az i gialli di Mondadori nyomaacuten
a rsquosaacutergarsquo koumlnyvek (saacuterga volt a boriacutetoacutejuk) a krimiket jelentik Film is
lehet
Sztanoacute
giallo m a bűnuumlgyi regeacutenyeknek azaz a krimiknek jellegzetesen
olasz elnevezeacutese az Olaszorszaacutegban előszoumlr a rarr Mondadori kiadoacute
aacuteltal megjelentetett sorozat boriacutetoacutejaacutenak saacuterga sziacuteneacuteről
Az uacuten nőnemű foglalkozaacutesnevek ciacutemek rangok aacuteltalaacuteban a neki
megfelelő hiacutemnemű alakuacute ciacutemszoacute alatt szerepelnek (Massariello
Merzagora 1983 112) Zingarelli iacutegy tesz (dottogravere [vc dotta lat
doctōre(m) rsquoinsegnantersquo da dŏctus rsquodotto (1)rsquo] s m (f ndashessa scherz
dagger-a dagger-trice)) Herczeg kuumlloumln ciacutemszavakban hozza a hiacutemnemű eacutes
nőnemű alakot (dotto∙re h fn dottore∙ssa n fn)
A kulturaacutelis szoacutetaacuteraknaacutel mindkeacutet megoldaacutesra talaacutelhatoacute peacutelda
Juhaacutesz a dott eacutes a dottssa ciacutemszavakat a dottore ciacutemszoacutehoz utalja
ahol egy mondat erejeacuteig kiteacuter a nőnemű variaacutensra bdquoHoumllgyek
eseteacuteben a dottoressa hasznaacutelandoacuterdquo Sztanoacute pedig egyfajta osztott
lemmakeacutent emliacuteti a keacutet nem elteacuterő alakjait (dottore m dottoressa
f) iacutegy a szoacutecikken beluumll maacuter nem kell kiteacuternie a nőnemű alakra
A morfoloacutegiai toumlbbes szaacutemmal nem rendelkező főneveket
invariaacutebiliskeacutent szokaacutes jeloumllni (Massariello Merzagora 1983 112)
Zingarelli Herczeg hasznaacutelja e jeloumlleacutest (inv) Juhaacutesz szinteacuten Sztanoacute
nem (pl gorgonzola matusa tiramisugrave)
PORTA LINGUA - 2014
135
Ragozaacutesra vonatkozoacute informaacutecioacutek utalaacutesok is megtalaacutelhatoacutek
az aacuteltalaacutenos szoacutetaacuterakban a kuumlloumlnleges nehezebb esetekben Pl a
Zingarelli (focagraveccia sf (pl ndashce)) Herczeg (foca∙ccia [-cce] n fn) A
kulturaacutelis szoacutetaacuterak a toumlbbes szaacutemra vonatkozoacute adatokat nem
tartalmaznak
Szintaxisra vonatkozoacute informaacutecioacutek
Baacuter ragozaacutesroacutel vonzatokroacutel kuumlloumln nem informaacutelnak a kulturaacutelis
szoacutetaacuterak neacuteha egy-egy peacuteldamondattal taacutejeacutekoztatnak egyes szavak
mondatban valoacute hasznaacutelhatoacutesaacutegaacuteroacutel (Pl a cavolo ciacutemszoacute eseteacuteben
Juhaacutesz nascono sotto i cavoli (a kaacuteposzta alatt szuumlletnek eacutes ott
talaacuteljaacutek őket szuumlleik) Sztanoacute che ~ vuoi = rsquomi a feneacutet akarszrsquo) A
peacuteldamondatok előfordulaacutesa azonban nagyon ritka a szoacutecikkekben
Etimoloacutegiai informaacutecioacutek
Az etimoloacutegia jelenleacutete az etimoloacutegiai szoacutetaacuterakon kiacutevuumll az
egynyelvű szoacutetaacuterak esetleges jellemzője ez utoacutebbiban rendszerint a
ciacutemszoacute utaacuten a szoacutetaacuteri definiacutecioacute előtt szerepel hogy taacutejeacutekoztasson a
szoacute eredeteacuteről diakronikus szempontboacutel Van ilyenre peacutelda
kulturaacutelis szoacutetaacuterban is de nem jellemző eacutes nincs is roumlgziacutetett helye a
szoacutecikkben Pl Sztanoacute ciao vilaacutegszerte ismert aacuteltalaacutenos bizalmas
koumlszoumlneacutes (Naacutelunk magyarosan ejtve a rsquocsaoacutersquo illetve a rsquocsaacute cső
csaacutesztokrsquo stb torzult formaacuteban is hasznaacuteljaacutek) A velencei dialektaacutelis
srsquociao szoacuteboacutel ered mely olaszul schiavo rsquorabszolgarsquo ()
Szemantikai informaacutecioacutek (szoacutetaacuteri minősiacuteteacutes)
Szoacutetaacuteri minősiacuteteacutesre azeacutert van szuumlkseacuteg hogy a szoacutetaacuterhasznaacuteloacute
eacutertesuumlljoumln arroacutel hogy mi az adott nyelvi adatnak a nyelvi staacutetusza
illetve hasznaacutelati koumlre A stiacutelusminősiacuteteacuteseket a szoacutetaacuterak aacuteltalaacuteban
roumlvidiacuteteacuteskeacutent adjaacutek meg a szavak előtt vagy utaacuten vagyis ciacutemkeacutezeacutes
formaacutejaacuteban jelennek meg azon szavak eseteacuteben amelyek stiacutelusa
elteacuter a koumlznyelvieacutetől illetve a semleges stiacutelustoacutel (Magay 2004 64)
Pl Zingarelli tagraveta [vc infant] s f 1 (infant) Bambinaia | Donna
che ha cura di un bambino lo vezzeggia o gli si dimostra amica 2
(infant) Sorella maggiore
Herczeg tamiddotta n fn biz 1 neacuteni dadus 2 biz nőveacuter
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
136
A kulturaacutelis szoacutetaacuterak nem felteacutetlenuumll informaacutelnak a szoacute hasznaacutelati
koumlreacuteről A tata szoacutenaacutel egyik kulturaacutelis szoacutetaacuter sem utal a fent emliacutetett
stilaacuteris tudnivaloacutera A kulturaacutelis szoacutetaacuterak is tartalmazhatnak ugyan
szoacutetaacuteri minősiacuteteacutest de ndash akaacutercsak az etimoloacutegiai koumlzleacutesekneacutel ndash nem a
ciacutemszoacute utaacuten hanem a szoacutecikkbe betagolva
pl Juhaacutesz busta rsquoBoriacuteteacutekrsquo az olasz kaacutebiacutetoacuteszeres szlengben egy
adag heroin
pl Sztanoacute te pareva beszeacutelt nyelvi kiszoacutelaacutes főkeacutent iacutegy roacutemai
taacutejszoacutelaacutesban (rarr romanesco) Koumlruumllbeluumll annyit tesz rsquomieacutert mit
vaacutertaacutelrsquo
Jelenteacutesek
Magay szerint a bdquoszoacutetaacuter elsőrendű feladata a jelenteacuteskoumlzvetiacuteteacutes A
szoacutecikk feleacutepiacuteteacutese belső elrendezeacutese tagolaacutesa a
jelenteacutesmegkuumlloumlnboumlzteteacutesen alapul [] az oumlsszegyűjtoumltt nyelvi
anyag szoacutetaacuteri szoacutecikkeacute szervezeacuteseacutenek koumlzponti feladata a
szemantikai analiacutezis a jelenteacutesekre bontaacutesrdquo (Magay 2004 63) A
legtoumlbb szoacutetaacuter eseteacuteben ez joacutel laacutethatoacute abboacutel is hogy tipograacutefiailag is
kuumlloumlnbseacuteget tesznek az azonos alakuacute eacutes a toumlbbjelenteacutesű szavak
koumlzoumltt
Miacuteg az azonos alakuacute szavakat kuumlloumln szavaknak tekintve oumlnaacutelloacute
lemmaacutekkeacutent roumlgziacutetik a toumlbbjelenteacutesű szoacute eseteacuteben egy szoacutecikkben
soroljaacutek fel az egyes aljelenteacuteseket
Mindkeacutet jelenseacuteget joacutel peacuteldaacutezza a bar szoacute
Zingarelli
bar (1) s m inv1 Locale pubblico in cui si consumano caffegrave liquori
bibite panini spec al banco 2 Mobile per tenervi liquori e bevande
in genere
bar (2) s m inv Unitagrave di misura della pressione pari a 105 pascal
Herczeg
bar1 h fn inv 1 baacuter eszpresszoacute 2 [otthoni] baacuterszekreacuteny
bar2 h fn inv fiz bar
A kulturaacutelis szoacutetaacuterakban azonban nem figyelhető meg ez az
akkuraacutetussaacuteg sem a jelenteacutes rendszerezeacuteseacuteben sem a
megjeleniacuteteacuteseacuteben Mind Juhaacutesz mind Sztanoacute csak a homonimapaacuter
PORTA LINGUA - 2014
137
fentebb elsőkeacutent hozott a kulturaacutelis szempontboacutel fontosnak tartott
jelenteacuteseacutet emliacutetik a bar szoacute kapcsaacuten
Juhaacutesz
bar h A rsquobaacuterrsquo maacutest jelent egy olasz eacutes egy magyar szaacutemaacutera
Olaszorszaacutegban a kaacuteveacutezoacute buumlfeacute presszoacute eacutes kocsma egyben de
mindenkeacuteppen kulturaacutelt kellemes koumlrnyezet [hellip]
Sztanoacute
bar m jellegzetesen olasz vendeacuteglaacutetoacuteipari egyseacuteg [] A magyar
baacuterral ellenteacutetben nem eacutejszakai eacutes nem szoacuterakozoacutehely [] A ~
leacutenyege a vaacuterosi olasz szaacutemaacutera a pultnaacutel aacutellva kutyafuttaacuteban vagy
roumlvid beszeacutelgeteacutes koumlzben rituaacutelisan elfogyasztott kaacuteveacute peacuteksuumltemeacuteny
vagy ital []
Az egyetlen jelenteacutes koumlzleacutese valoacuteban jellemzőbb a speciaacutelis
szoacutetaacuterakra hiszen bdquoaz aacuteltalaacutenos lexikaacutenak a poliszeacutemiaacutejaacutet szembe
szokaacutes aacutelliacutetani a tudomaacutenyos nyelv monoszeacutemiaacutejaacuteval ahol minden
terminusnak egyeacutertelmű szemantikai eacuterteacuteke vanrdquo (Massariello
Merzagora 1983 120) A kulturaacutelis szoacutetaacuterakra ez annyiban jellemző
lehet hogy itt is csak egy-egy aspektus eacuterdekes kulturaacutelis
szempontboacutel hiszen egy szoacutenak nem minden jelenteacutese szaacutemiacutet
kultuacutera-specifikusnak
A jelenteacutesek definiaacutelaacutesa is a hagyomaacutenyos szoacutetaacuterakeacutetoacutel elteacuterő moacutedon
toumlrteacutenhet
- Nagyon ritkaacuten előfordul hogy csak fordiacutetaacutest illetve
ekvivalens jelenteacutest koumlzoumll mint a keacutetnyelvű fordiacutetoacute szoacutetaacuterak
pl Juhaacutesznaacutel uva passa rsquoAszalt szőlőrsquo mazsola
- Szerepelhet csak ndash ceacutelnyelven megadott ndash koumlruumlliacuteraacutes illetve
magyaraacutezat mint az egynyelvű szoacutetaacuterak eseteacuteben aacuteltalaacuteban
olyan szavaknaacutel amelyeknek nincs magyar megfelelőjuumlk
pl Juhaacutesznaacutel arancino Daraacutelt huacutesos zoumlldborsoacutes raacutentott
rizsgolyoacute
Sztanoacutenaacutel caprese f a nevezetes olasz salaacutetakoumlltemeacutenyek
(insalata) egyik legneacutepszerűbb vaacuteltozata Alapanyagai a
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
138
paradicsom az oliacutevabogyoacute eacutes a rarr mozzarella Aacutelliacutetoacutelag
Capri szigeteacuteről szaacutermazik
- Legtoumlbbszoumlr a ciacutemszoacute fordiacutetaacutesa eacutes a magyaraacutezat egyuumltt
alkotjaacutek a szoacutecikket
pl Juhaacutesznaacutel rompicapo rsquoFejtoumlreacutesrsquo azaz nehezen
megoldhatoacute probleacutema aacutetvitt eacutertelemben eacutes persze jaacuteteacutek is
Sztanoacutenaacutel pantera f rsquopaacuterducrsquo a rendőrseacuteg rohamkocsija
A jelenteacutesnek a fordiacutetaacutes helyett a koumlruumlliacuteraacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő
koumlzleacutese inkaacutebb a lexikonokkal enciklopeacutediaacutekkal rokoniacutetanaacute a
kulturaacutelis szoacutetaacutert de ndash amint a peacuteldaacutek mutatjaacutek ndash nem kizaacuteroacutelagos ez
az eljaacuteraacutes a jelenteacutes koumlzvetiacuteteacuteseacuteben
Raacuteadaacutesul az egyes definiacutecioacutek feleacutepiacuteteacuteseacuteben nincsenek
szabaacutelyszerűseacutegek Az eacutertelmezeacutesek inkaacutebb kisesszeacutek illetve (nem
teljesen) szabad asszociaacutecioacutek formaacutejaacuteban jelennek meg
A definiacutecioacutek szabaacutelyozottsaacutegaacutenak hiaacutenyaacutet legjobban talaacuten
Sztanoacute keacutet focicsapatra vonatkozoacute szoacutecikkeacutevel lehet illusztraacutelni
biancoazzurri m pl vagy biancocelesti a Lazio
labdaruacutegoacutecsapata vagy szurkoloacutetaacutebora a csapat keacutek-feheacuter sziacuteneacuteről
rossoneri m pl a Milan AC labdaruacutegoacute-csapataacutenak jaacuteteacutekosai
illetve maga a csapat
A keacutet szoacutecikk ndash minthogy hasonloacute seacutemaacutejuacute jelenseacuteget taacutergyal
ndash egymaacutessal teljesen megfeleltethető lehetne Elegendő lenne ha
csak a sziacutenek fordiacutetaacutesai eacutes a klubok nevei kuumlloumlnboumlzneacutenek Ez
azonban nincs iacutegy nemcsak a megfogalmazaacutesok elteacuterőek hanem a
szerkezet illetve informaacutecioacutemennyiseacuteg is kuumlloumlnboumlző Az első
esetben utal a ciacutemszoacute elsődleges jelenteacuteseacutere eacutes iacutegy eacuterthetőbbeacute vaacutelik a
jelenseacuteg a maacutesodikban nem kapjuk meg ezt a fajta taacutejeacutekoztataacutest
Frazeoloacutegiai informaacutecioacutek
A kulturaacutelis szoacutetaacuterak jellemzője hogy a frazeacutemaacutekat nagyon gyakran
nem a szoacutecikkben taacutergyalja hanem a lemma szintjeacutere emeli iacutegy ez a
keacuterdeacutes itt inkaacutebb a szoacutetaacuterak makrostruktuacuteraacutejaacutehoz tartozik
Oumlsszegzeacutes
Magay szerint csak akkor beszeacutelhetuumlnk szoacutetaacuterroacutel ha annak
szoacutecikkeiben megvan a haacuterom fő elem a lexikai a grammatikai eacutes a
PORTA LINGUA - 2014
139
szemantikai (Magay 2004 68) A vizsgaacutelt kulturaacutelis szoacutetaacuterakban
mindhaacuterom elem fellelhető de jelentős hiaacutenyossaacutegokkal iacutegy Magay
szempontjai alapjaacuten nem minősuumllneacutenek (teljes eacuterteacutekű) szoacutetaacuteraknak
A hiaacutenyossaacutegok azonban nem a szerzők kompetenciaacutejaacutet keacuterdőjelezik
meg hiszen szaacutendeacutekosak tendencioacutezusak tehaacutet az uacutej műfaj
jellemzői koumlzeacute sorolhatoacutek
A ciacutemszoacuteaacutellomaacuteny kivaacutelasztaacutesa mindkeacutet olasz kulturaacutelis
szoacutetaacuter eseteacuteben szubjektiacutev alapokon toumlrteacutent E szoacutetaacuterak aacuteltalaacuteban
nem bokrosiacutetanak sőt oumlnaacutelloacute ciacutemszoacutekeacutent hoznak keacutepzett alakokat
illetve frazeoloacutegiai egyseacutegeket is aszerint hogy a szerző mit tart
jellemzőnek az olasz kultuacuteraacutera
A grammatikai informaacutecioacutekat ndash a kisszoacutetaacuterak gyakorlataacutehoz
hasonloacutean ndash szűkszavuacutesaacuteg jellemzi A kiejteacutes szabaacutelyai koumlzuumll csak a
szabaacutelyostoacutel elteacuterő hangsuacutely jeloumlleacutese valoacutesul meg maradeacutektalanul
Rendszerint utalaacutes toumlrteacutenik a főneacutev nemeacutere a szaacutemaacutera viszont csak
toumlbbes szaacutem eseteacuten Ragozaacutesroacutel vonzatokroacutel aacuteltalaacuteban nem ad
taacutejeacutekoztataacutest
Etimoloacutegiai szoacutetaacuterminősiacuteteacutesi keacuterdeacutesekkel ritkaacuten foglalkozik
Szemantikai teacuteren fő jellemzője hogy toumlbbnyire csak azokat a
jelenteacuteseket emliacuteti a kulturaacutelis szoacutetaacuter amelyeket kulturaacutelis
szempontboacutel eacuterdekesnek tart A kultuacuteraspecifikus jelenteacuteseknek ndash
akaacutercsak a kultuacuteraspecifikus ciacutemszavaknak ndash a kivaacutelasztaacutesa azonban
valamint e jelenteacutesek definiaacutelaacutesaacutenak mikeacutentje szinteacuten a szerző
szubjektiacutev doumlnteacuteseinek eredmeacutenye
Az olasz kulturaacutelis szoacutetaacuter fentebb oumlsszegzett jellemzőiből inkaacutebb
egy bdquoLesebuchrdquo mint egy bdquoNachschlagewerkrdquo (Bernaacuteth 2004 165)
koumlrvonalai rajzoloacutednak ki ezeket bdquoegyszer keacutezbe veacuteve az ember
hajlamos izgalmas olvasmaacutenykeacutent veacutegigolvasnirdquo (Bernaacuteth 2004
172) Eacutelvezetes stiacutelusuk mellett rengeteg hasznos informaacutecioacuteval
szolgaacutelnak iacutegy az olasz kulturaacutelis szoacutetaacuterak megjeleneacutese
mindenkeacuteppen nyereseacutege a hazai italianisztikaacutenak
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
140
Hivatkozaacutesok
Aacutedaacutem P (2004) Franciandashmagyar kulturaacutelis szoacutetaacuter Corvina Budapest
Bart I (1995 2002) Magyarndashangol kulturaacutelis szoacutetaacuter Corvina Budapest
Bernaacuteth Cs (2009) Gondolatok egy uacutej tiacutepusuacute szoacutetaacuterroacutel (Burget Lajos Retroacute
szoacutetaacuter Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 2008) In Faacutebiaacuten Zsuzsanna (szerk)
Szoacutetaacuteriacuteraacutes eacutes szoacutetaacuteriacuteroacutek Lexikograacutefiai fuumlzetek 4 Akadeacutemiai Kiadoacute
Budapest 145ndash160
Dogliotti M ndash Rosiello L (1997) Lo Zingarelli Vocabolario della lingua
italiana di Nicola Zingarelli Zanichelli Bologna
Faacutebiaacuten Zs ndash Vaacutesaacuterhelyi J (1982) Olaszndashmagyar eacutes magyarndasholasz uacutetiszoacutetaacuter
Terra-Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Faacutebiaacuten Zs (2004) Az olasz-magyar szoacutetaacuterak bibliograacutefiaacuteja In Magay T (szerk)
(2004) A magyar szoacutetaacuterirodalom bibliograacutefiaacuteja Akadeacutemiai Kiadoacute 2004
Budapest 134ndash140
Faacutebiaacuten Zs (2005) Bibliografia dei dizionari tra italiano e ungherese In Gheno
D ndash Faacutebiaacuten Zs (szerk) Giano Pannonio Annali italo-ungheresi di cultura
6 Padova ndash Budapest 131ndash141
Foacuteris Aacute ndash Rihmer Z (2007) A szoacutetaacuterak minősiacuteteacutesi kriteacuteriumairoacutel
Fordiacutetaacutestudomaacuteny IX eacutevf 1 szaacutem 109ndash113
Foacuteris Aacute (2005) Olaszndashmagyar műszaki-tudomaacutenyos szoacutetaacuter Vocabolario tecnico-
scientifico italianominusungherese Dialoacuteg Campus Kiadoacute BudapestndashPeacutecs
Foumlldes Cs (2004) A szoacutetaacuterak nagysaacutegrendi osztaacutelyzaacutesaacuteroacutel eacutes elnevezeacuteseacuteről In
Foacuteris Aacute ndash Paacutelfy M (szerk) (2004) A lexikograacutefia Magyarorszaacutegon Tinta
Koumlnyvkiadoacute Budapest 29ndash38
Gy Horvaacuteth L (1999) Japaacuten kulturaacutelis lexikon Corvina Budapest
Gyoumlrffy M (2003) Neacutemetndashmagyar kulturaacutelis szoacutetaacuter Corvina Budapest
Herczeg Gy ndash Juhaacutesz Zs (szerk) (2000) Olaszndashmagyar szoacutetaacuter Akadeacutemiai
Kiadoacute Budapest
Hertel K ndash Rebmann G (2009) Ruhaipari szakszoacutetaacuter Angolndashmagyarndashneacutemetndash
franciandasholaszndashspanyol Grimm Kiadoacute Budapest
Iker B ndash Schroeder G (2008) Gasztronoacutemiai szoacutetaacuter Olaszndashmagyar Magyarndash
olasz Grimm Kiadoacute Budapest
Iker B ndash Schroeder G (2009) Turisztikai szoacutetaacuter Olaszndashmagyar Magyarndasholasz
Grimm Kiadoacute Budapest
Juhaacutesz Zs (2007) Olasz eacutelet ndash olasz kultuacutera Kulturaacutelis szoacutetaacuter Holnap Kiadoacute
Budapest
Klaudy K (1994) A fordiacutetaacutes elmeacutelete eacutes gyakorlata Scholastica Budapest
Magay T (2004) A magyar szoacutetaacuterirodalom bibliograacutefiaacuteja Lexikograacutefiai fuumlzetek
1 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest
Magay T (2004) Szoacute ami szoacute Lexikoloacutegia eacutes lexikograacutefia angol nyelvtudomaacutenyi
megkoumlzeliacuteteacutesben In Foacuteris Aacute ndash Paacutelfy M (szerk) (2004) A lexikograacutefia
Magyarorszaacutegon Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 53ndash71
PORTA LINGUA - 2014
141
Migliorini B ndash Tagliavini C ndash Fiorelli P (1969) Dizionario drsquoortografia e di
pronunzia ERI Torino
Mujzer-Varga K (2007) A reaacuteliafogalom vaacuteltozaacutesai eacutes vaacuteltozatai
Fordiacutetaacutestudomaacuteny IX eacutevf 2 (18) 55ndash84
Paacutelfy M (2004) Szoacutetaacuteri tiacutepus eacutes ciacutemszoacuteaacutellomaacuteny A ciacutemszoacutekivaacutelasztaacutes
szempontjai In Foacuteris Aacute ndash Paacutelfy M (szerk) (2004) A lexikograacutefia
Magyarorszaacutegon Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 72-80
Neacutemeth A (2004) Jelenteacutes eacutes kulturaacutelis haacutetteacuter a szoacutetaacuterhasznaacutelat probleacutemaacutei a
nyelvtaniacutetaacutesban In Foacuteris Aacute ndash Paacutelfy M (szerk) (2004) A lexikograacutefia
Magyarorszaacutegon Tinta Koumlnyvkiadoacute Budapest 151ndash155
Massariello Merzagora G (1983) La lessicografia Zanichelli Bologna
Soproni A (2007) Orosz kulturaacutelis szoacutetaacuter Corvina Budapest
Szaboacute Cs (2004) Keacutek mikulaacutes vagy szomoruacute teacutelapoacute In Foacuteris Aacute ndash Paacutelfy M
(szerk) (2004) A lexikograacutefia Magyarorszaacutegon Tinta Koumlnyvkiadoacute
Budapest 163ndash175
Sztanoacute L (2008) Olaszndashmagyar kulturaacutelis szoacutetaacuter Corvina Budapest
Valloacute Zs (2000) A fordiacutetaacutes pragmatikai dimenzioacutei eacutes kulturaacutelis reaacuteliaacutek
Fordiacutetaacutestudomaacuteny II eacutevf 1 (3) 34ndash49
142
PORTA LINGUA - 2014
143
Neumayer Deacutenes
Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola
Kereskedelmi Vendeacuteglaacutetoacuteipari eacutes Idegenforgalmi Kar
Fizika koumlzlemeacutenyek egykor eacutes ma A tudomaacutenyos vilaacuteg egyik legfontosabb kommunikaacutecioacutes eszkoumlze a tudomaacutenyos
koumlzlemeacuteny (Swales 1990 110) Egy ilyen műfajuacute szoumlveg megiacuteraacutesa igen sok nyelvi
ismeretet eacutes keacutepesseacuteget koumlvetel meg Eacutepp ezeacutert a koumlzlemeacutenyek vizsgaacutelata maacuter joacute
ideje fontos teruumllete a nyelveacuteszetnek A kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak kuumlloumlnaacutelloacute
diskurzuskoumlzoumlsseacutegeket alkotnak melyekben a tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyek elvaacutert
szerkezete igen kuumlloumlnboumlző lehet Ennek az elvaacutert szerkezetnek az ismerete
elengedhetetlen a sikeres publikaacutecioacutes teveacutekenyseacuteghez (Swales 1990 127) Az
elvaacutert szerkezet azonban az idők soraacuten vaacuteltozik eacutes ami neacutehaacuteny eacutevtizede kivaacuteloacute
peacutelda volt az ma maacuter valoacutesziacutenűleg nem elfogadhatoacute Elemzeacutesemben egy olyan
diakroacuten kutataacutest mutatok be mely az elmuacutelt feacutel eacutevszaacutezad soraacuten keletkezett fizika
koumlzlemeacutenyek bevezetőinek retorikai szerkezeteacutet vizsgaacutelta meg eacutes vetette oumlssze
Ennek a kis mintaacuten veacutegzett feltaacuteroacute jellegű kutataacutesnak a ceacutelja az volt hogy
megvizsgaacutelja hogy a magyar fizikusok aacuteltal iacutert dolgozatok retorikaacuteja vaacuteltozott-e
eacutes ha igen akkor hogyan eacutes mennyit A vizsgaacutelathoz Swales KTM (angolul CARS
magyar honosiacutetaacutes Kaacuteroly 2007) modelljeacutet hasznaacuteltuk foumll melynek
alkalmazhatoacutesaacutegaacutet maacuter szaacutemos kutataacutes bizonyiacutetotta
Kulcsszavak tudomaacutenyos koumlzlemeacuteny retorikai szerkezet diakroacuten KTM (CARS)
modell fizika termeacuteszettudomaacuteny Swales bevezeteacutes iacuteraacutes iacuteraacutesi keacutepesseacutegek
Bevezeteacutes
Mint arra Swales (1990 110) eacutes sokan maacutesok is raacutemutatnak a
koumlzlemeacuteny a tudomaacutenyos kutatoacutek egyik legfontosabb szakmai
kommunikaacutecioacutes eszkoumlze ennek a műfajnak a segiacutetseacutegeacutevel koumlzlik
egymaacutessal eredmeacutenyeiket eacutes a kutatoacutek szakmai megiacuteteacuteleacuteseacutet erősen
befolyaacutesolja hogy hol mit eacutes mennyit publikaacutelnak tanulmaacutenykeacutent
A tanulmaacutenyoknak azonban nemcsak a tartalmaacutet neheacutez megalkotni
hanem az is alapos nyelvi haacutetteacuterismereteket eacutes iacuteroacutei keacutepesseacutegeket
koumlvetel meg hogy a megceacutelzott diskurzuskoumlzoumlsseacuteg normaacuteit felmeacuterni
eacutes koumlvetni tudjuk Az ebben rejlő tudomaacutenyos lehetőseacutegeket
felismerve a diskurzuselemző kutataacutesok maacuter reacutegoacuteta foglalkoznak a
tanulmaacuteny műfajaacutenak elemzeacuteseacutevel eacutes jellemzeacuteseacutevel
A kutatoacutek diskurzuskoumlzoumlsseacutegei keacutet tengely menteacuten
csoportosiacutethatoacutek a tudomaacutenyaacutegak eacutes a kultuacuteraacutek menteacuten A
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
144
tudomaacutenyaacutegak normaacutei aacutetiacutevelnek a kultuacuteraacutekon eacutes baacuterhonnan is
szaacutermazik az adott kutatoacute ugyanuacutegy ismernie eacutes koumlvetnie kell
azokat A kulturaacutelis normaacutek orszaacutegokhoz neacutepekhez azonos nyelvet
beszeacutelő emberek koumlzoumlsseacutegeihez koumlthető normaacutek melyeket a koumlzoumls
kulturaacutelis haacutetteacuter hataacuteroz meg A tanulmaacutenyok eseteacuten aacuteltalaacuteban
erősebb a diszciplinaacuteris mint a kulturaacutelis hataacutes de valamilyen
araacutenyban mindkettő jelen van az egyedi produktumokban hiszen a
kulturaacutelis hataacutest nem koumlnnyű kikuumlszoumlboumllni Az biztos azonban hogy
minden kutatoacutei diskurzuskoumlzoumlsseacutegnek kuumlloumlnboumlző normaacutei alakultak
ki azzal kapcsolatban hogy hogyan kell feleacutepuumlljoumln egy tanulmaacuteny
eacutes hogy mit kell tartalmazzon eacutes amennyiben valaki nem koumlveti
ezeket a normaacutekat valoacutesziacutenű hogy nem publikaacutelhat az adott
koumlzoumlsseacutegben (Swales 1990 127)
Tovaacutebbaacute jellemző tendencia manapsaacuteg hogy a kutatoacutek ndash
anyanyelvuumlktől fuumlggetlenuumll ndash igyekeznek angol nyelven publikaacutelni
munkaacutejukat mert iacutegy szeacutelesebb koumlzoumlnseacuteg ismerheti meg
eredmeacutenyeiket (Swales 2004 33) Azonban ahhoz hogy valaki egy
idegen nyelven publikaacutelni tudjon előszoumlr meg kell tanulja a ceacutelnyelv
szoacutekeacuteszleteacutet eacutes nyelvtani szerkezeteit valamint azt is meg kell
tanulja hogy mik a nyelv beszeacutelőkoumlzoumlsseacutegeacutenek elvaacuteraacutesai az adott
nyelven iacutert tudomaacutenyos koumlzlemeacuteny retorikai szerkezeteacutevel
kapcsolatban Amennyiben ezt nem tanuljaacutek meg vagy nem veszik
figyelembe cikkeiket koumlnnyen unalmasnak zavarosnak vagy
eacuterthetetlennek nyilvaacuteniacutethatjaacutek a nyelv anyanyelvi beszeacutelői sőt egy
szokatlanul szerkesztett szoumlveg akaacuter feacutelreeacuterteacutesekhez is vezethet (laacutesd
peacuteldaacuteul Connor eacutes Mayberry 1996)
Az angol nyelvű kutatoacute tanulmaacutenyok prototipikus
szerkezeteacutenek leggyakrabban hivatkozott leiacuteraacutesaacutet Swales dolgozta ki
Genre Analysis ciacutemű 1990-es koumlnyveacuteben Ebben a műben tette
koumlzzeacute a cikkek bevezetőinek leiacuteraacutesaacutet szolgaacuteloacute javiacutetott CARS modellt
(Create a Research Space magyarul a kutataacutes tereacutenek megalkotaacutesa
KTM magyariacutetaacutes Kaacuteroly 2007) is Ezt a modellt (eacutes koraacutebbi 1981-
es verzioacutejaacutet) mind a tudomaacutenyaacutegak mind pedig a kultuacuteraacutek koumlzoumltti
oumlsszehasonliacutetaacutesra sokan felhasznaacuteltaacutek maacuter iacutegy peacuteldaacuteul Hopkins eacutes
Dudley-Evans 1988 Ahmad 1997 eacutes Kanoksilapatham 2005
Baacuter a nemzetkoumlzi irodalomban igen sok kutataacutest talaacutelunk a
kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegakboacutel eacutes kultuacuteraacutekboacutel szaacutermazoacute tanulmaacutenyok
PORTA LINGUA - 2014
145
jellemzőiről a magyar nyelvű koumlzlemeacutenyeket meacuteg csak kevesen
vizsgaacuteltaacutek Tovaacutebbaacute a magyar tudomaacutenyos nyelvről sem szuumlletett
meacuteg aacutetfogoacute elemzeacutes a megleacutevő irodalom reacuteszleges eacutes gyakran
elavult (pl Baintner 1982) vagy csak eacuterintőlegesen taacutergyalja a
szerzők szaacutemaacutera fontos retorikai keacuterdeacuteseket (pl Koltay 1999)
Elemzeacutesuumlnkben egy olyan kutataacutest mutatunk be mely a
fizika szakcikkek retorikai szerkezeteacutet diakroacuten szempontboacutel
vizsgaacutelta meg Ceacutelunk az volt hogy megvizsgaacuteljuk vannak-e
jellegzetes elteacutereacutesek a bevezetők retorikai szerkezeteacuteben keacutet
időszakban szuumlletett dolgozatok koumlzoumltt illetve hogy ezzel alapot
teremtsuumlnk keacutesőbbi aacutetfogoacutebb jellegű kutataacutesokhoz Oumlsszesen 14
dolgozatot vizsgaacuteltunk melyek koumlzuumll 7 dolgozat az 1950-es eacutes
1960-as eacutevekben jelent meg 7 pedig 2013-ban Mindegyik
koumlzlemeacuteny a Fizikai Szemle ciacutemű folyoacuteiratboacutel szaacutermazik
Eredmeacutenyeink azt mutatjaacutek hogy a mai dolgozatok bevezetői
jellemzően hosszabbak a reacutegiekneacutel de retorikailag nem
vaacuteltozatosabbak valamint az 50-60 eacutevvel ezelőtti dolgozatokban az
iacuteroacutek nagyobb hangsuacutelyt fektetettek a kutataacutes helyeacutenek a
megjeloumlleacuteseacutere miacuteg ma inkaacutebb az adott kutataacutes bemutataacutesaacutet tartjaacutek
fontosabbnak a fizikusok
Irodalmi aacutettekinteacutes
Swales műfajfelfogaacutesa eacutes a KTM
Swales műfajfelfogaacutesa szerint a műfajok oumlsszetett jelenseacutegek
melyeket a nyelveacuteszeti a kognitiacutev eacutes a szociaacutelis koumlrnyezet egyszerre
hataacuteroz meg (Swales 1990) Ahhoz hogy egy műfaj kialakulhasson
a diskurzuskoumlzoumlsseacuteg tagjainak ezeket a faktorokat nagyjaacuteboacutel
egyformaacuten kell eacuterzeacutekelniuumlk Ha ez megtoumlrteacutenik akkor a koumlzoumlsseacuteg
tagjainak egyeteacuterteacutese nyomaacuten lehetőveacute vaacutelik a műfaj sematikus
szerkezeteacutenek felaacutelliacutetaacutesa uacutegynevezett retorikai mozzanatok
segiacutetseacutegeacutevel melyek tulajdonkeacuteppen a műfajpeacuteldaacutenyok tartalmi
feleacutepiacuteteacuteseacutet hataacuterozzaacutek meg A mozzanatokat tovaacutebb lehet bontani
uacutegynevezett leacutepeacutesekre melyek a mozzanatok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet
szolgaacuteljaacutek eacutes gyakran opcionaacutelisak esetleg egymaacutest kizaacuteroacuteak A
leacutepeacuteseket jellegzetes nyelvtani szerkezetek eacutes szoacutekeacuteszlet alkotjaacutek
tehaacutet ezen a szinten lehetőseacuteg nyiacutelik a szisztematikus nyelvi leiacuteraacutesra
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
146
Swales a tanulmaacutenyok minden reacuteszeacutere felaacutelliacutetotta a szerinte
jellemző prototipikus struktuacuteraacutet meacutegis leginkaacutebb a bevezetőkre
alkotott modellje a KTM lett ismert a kutatoacutek koumlreacuteben A
bdquobevezetők finom kidolgozaacutesuacute retorikai remekművekrdquo (Swales
1990 157) melyekben az iacuteroacutek előszoumlr a kutataacutesi teruumlletuumlk
fontossaacutegaacutet eacutes elismertseacutegeacutet jellemzik majd kijeloumllik munkaacutejuk
helyeacutet a tudomaacutenyos kaacutenonban veacuteguumll pedig oumlsszefoglaljaacutek az
aktuaacutelis kutataacutes fontosabb jellemzőit Mint az az 1 taacuteblaacutezatban is
laacutethatoacute ez a haacuterom retorikai ceacutel inspiraacutelja a modell 3 mozzanataacutet
miacuteg a leacutepeacutesek ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak lehetseacuteges elemei (a szaacutemozott
leacutepeacutesek kiegeacutesziacutetik a betűvel jeloumlltek azonban kizaacuterjaacutek egymaacutest)
1 taacuteblaacutezat A KTM modell
Mozzanat Leacutepeacutes Kommunikaacutecioacutes ceacutel Peacutelda
1 A
vizsgaacutelandoacute
teruumllet
kijeloumlleacutese
(1) A teacutema
koumlzponti
jellegeacutenek
megaacutellapiacutetaacutesa
A kutataacutes eacuteleacutenk
eacuterdeklődeacutest kivaacuteltoacute
fontos teruumllete a
tudomaacutenyoknak
Az utoacutebbi időben
egyre nagyobb
eacuterdeklődeacutest vaacuteltott
kihellip
(2)
Aacuteltalaacutenosiacutetaacutesok
megfogalmazaacutesa
a teacutemaacuteban
Tudaacutessal moacutedszerekkel
vagy jelenseacutegekkel
kapcsolatos
aacuteltalaacutenosiacutetaacutesok
megfogalmazaacutesa
Az elektromos
aacuteram maacutegneses
teret kelt
(3) A koraacutebbi
kutataacutesok
aacutettekinteacutese
Egy vagy toumlbb műre
valoacute hivatkozaacutes
Faraday (1831)
kimutatta hogy
hellip
2 A
hiaacutenyzoacute
vizsgaacutelatok
helyeacutenek
kijeloumlleacutese
(1A) Ellenteacutetes
aacutelliacutetaacutesok
megfogalmazaacutesa
A koraacutebbi moacutedszerek
vagy ismeretek erőteljes
megkeacuterdőjelezeacutese
Ez a moacutedszer
azonban nem
megfelelőhellip
(1B) Kutataacutesi űr
megjeloumlleacutese
A koraacutebbi moacutedszerek eacutes
ismeretek
hiaacutenyossaacutegaira valoacute
utalaacutes
Meacutegis azt eddig
senki sem kutatta
hogy hellip
(1C)
Keacuterdeacutesfelveteacutes
Figyelmet iraacutenyiacutetani az
eddig meacuteg meg nem
oldott probleacutemaacutekra
Koraacutebban meacuteg
nem foglalkoztak
azzal hogyhellip
(1D)
Hagyomaacuteny
folytataacutesa
A koraacutebbi moacutedszerek
vagy ismeretek enyhe
megkeacuterdőjelezeacutese
szervesen kapcsoloacutedoacute
uacutej probleacutemaacutek
felveteacuteseacutevel
Elfogadva
hogyhellip
azonbanhellip
PORTA LINGUA - 2014
147
3 A
hiaacutenyok
poacutetlaacutesa
(1A) Ceacutelok
meghataacuterozaacutesa
A kutataacutes ceacuteljainak
bemutataacutesa
Kutataacutesom
ceacuteljahellip
(1B) A kutataacutes
bejelenteacutese
Utalaacutes a bemutatandoacute
kutataacutesra
A dolgozatban
bemutatjukhellip
(2) A kutataacutes fő
eredmeacutenyeinek
bejelenteacutese
A legleacutenyegesebb
eredmeacutenyek
oumlsszefoglalaacutesa
Ami az
eredmeacutenyeket
illetihellip
(3) A
tanulmaacuteny
feleacutepiacuteteacuteseacutenek
aacutettekinteacutese
A dolgozat
szerkezeteacutenek
ismerteteacutese
A harmadik
fejezetben
bemutatjukhellip
Baacuter az M1-M2-M3 a legjellemzőbb előfordulaacutesi sorrend koumlnnyen
lehet hogy a mozzanatok (M) nem iacutegy koumlvetik egymaacutest Tovaacutebbaacute a
mozzanatok eacutes leacutepeacutesek ciklikusak is lehetnek vagyis akaacuter toumlbbszoumlr
is szerepelhetnek egy bevezetőn beluumll iacutegy peacuteldaacuteul lehetseacuteges hogy
egy bevezető az M1-M2-M1-M2-M3 formaacutet koumlveti
Kapcsoloacutedoacute kutataacutesok
Amioacuteta a nyelveacuteszek az 1970-es eacutevekben legelőszoumlr felfedezteacutek a
koumlzlemeacutenyekben rejlő kutataacutesi potenciaacutelt igen sokfeacutele moacutedon
meacuterteacutekben eacutes meacutelyseacutegben vizsgaacuteltaacutek maacuter őket Swales volt az első
akinek sikeruumllt ezeket a megkoumlzeliacuteteacuteseket egyseacuteges moacutedszertanba
oumlsszefoglalni ezzel pedig egy olyan moacutedszert alkotott meg mely
lehetőveacute teszi sokreacutetű tudomaacutenyaacutegakon beluumlli eacutes koumlzoumltti illetve
kultuacuteraacutekon beluumlli eacutes koumlzoumltti vizsgaacutelatok lefolytataacutesaacutet
Neacutehaacuteny peacutelda a tudomaacutenyaacutegak koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesokra
Samraj (2005) a bioloacutegia keacutet aacutegaacutenak absztraktjait eacutes bevezetőit
vetette oumlssze Holmes (1997) haacuterom tudomaacutenyaacuteg bdquoeredmeacutenyekrdquo
fejezeteinek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet veacutegezte el Young eacutes Desmond (2003)
alkalmazott nyelveacuteszeti dolgozatok szerkezeteacutet vette oumlssze Swales
prototiacutepusaacuteval Flowerdew eacutes Dudley-Evans (2002) pedig a folyoacuteirat
szerkesztők aacuteltal a tudoacutesoknak kuumlldoumltt levelek szerkezeteacutet vizsgaacuteltaacutek
meg
A kultuacuteraacutek koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutest ceacutelzoacute kutataacutesok nagy
reacutesze az angolhoz hasonliacutet valamilyen maacutes kultuacuteraacutet Iacutegy peacuteldaacuteul az
olaszt (Gotti 2012) a portugaacutelt (Hirano 2009) a lengyelt (Duszak
1994 Golebiowski 1999) a csehet (Čmerjkovaacute 1996) a magyart
(AacutervayndashTankoacute 2004 Kaacuteroly 2006 Neumayer 2009 Neumayer
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
148
2013) az oroszt (Yakhontova 2006) a kiacutenait (LoindashEvans 2010)
az arabot (Fakhri 2004) eacutes a thait (Jogthong 2001) is
oumlsszehasonliacutetottaacutek maacuter az angollal Ezekből a kutataacutesokboacutel kitűnik
hogy akaacuter jelentős elteacutereacuteseket is talaacutelhatunk bizonyos kultuacuteraacutek
retorikai szokaacutesi koumlzoumltt
A magyar tudomaacutenyos nyelvről viszonylag keveacutes kutataacutes
szuumlletett eddig Aacutervai eacutes Tankoacute munkaacuteja elmeacuteleti cikkek bevezetőit
vizsgaacutelta eacutes toumlbb jellemző kuumlloumlnbseacuteget is feltaacutert az angol nyelvű
bevezetők gyakran hosszabbak toumlbb bekezdeacutesre vannak tagolva eacutes
toumlbb retorikai leacutepeacutest tartalmaznak mint a magyar nyelvű szoumlvegek
Az utoacutebbiak oumlsszesseacutegeacuteben keveacutesbeacute egyseacuteges keacutepet sugalltak
melynek okai talaacuten a keveacutesbeacute szigoruacute szerkesztői elvekben
keresendők Kaacuteroly 2006-os kutataacutesaacuteban is hasonloacute eredmeacutenyekre
jutott Neumayer cikkeiben pedig raacutemutatott hogy a fizikai
szakcikkek bevezetőiben az angol iacuteroacutek szisztematikusabban eacutes
gyakrabban hivatkoznak kevesebb M2-t hasznaacutelnak eacutes toumlbbet iacuternak
az aktuaacutelis kutataacutesroacutel mint a magyar fizikusok
Moacutedszerek
A kutataacutes kis mintaacuten toumlrteacutent oumlsszesen 14 szoumlveget vizsgaacuteltunk meg
ebből 7 szaacutermazott az 1950-es eacutes 60-as eacutevekből 7 pedig 2013-boacutel A
szoumlvegek kivaacutelasztaacutesa teljes meacuterteacutekben hozzaacutefeacuterhetőseacutegen alapult
ugyanis tudtunkkal (eacutes toumlbbek szoacutebeli taacutejeacutekoztataacutesa alapjaacuten) nem
leacutetezik maacutes magyar nyelvű fizika szakcikkeket koumlzlő folyoacuteirat mint
a Fizikai Szemle eacutes ennek ebből a korai időszakaacuteboacutel csak
korlaacutetozott szaacutemban aacutellnak cikkek digitaacutelisan rendelkezeacutesre A
viszonylag kis korpusz miatt eredmeacutenyeink aacuteltalaacutenosiacutethatoacutesaacutega
korlaacutetozott ez azonban nem is volt ceacutel
A szoumlvegeket digitaacutelis formaacutetumban gyűjtoumlttuumlk oumlssze eacutes az
annotaacutecioacutet is szaacutemiacutetoacutegeacutepen veacutegeztuumlk de manuaacutelisan (vagyis a
jeloumllőket mi vezettuumlk foumll a korpuszba nem szoftver) A jeloumllt
korpuszt kvalitatiacutev eacutes kvantitatiacutev elemzeacutesnek is alaacutevetettuumlk a
szoumlvegek hosszaacutet a mozzanatok eacutes leacutepeacutesek helyeacutet eacutes gyakorisaacutegaacutet
valamint a leacutepeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet az esetleges visszateacuterő
motiacutevumokat eacutes szoacutehasznaacutelati eacutes nyelvtani jellegzetesseacutegeket
vizsgaacuteltuk
PORTA LINGUA - 2014
149
Eredmeacutenyek eacutes elemzeacutes
A keacutet alkorpusz oumlsszehasonliacutetaacutesa az alaacutebbi eredmeacutenyekre vezetett
Előszoumlr is jelentős kuumlloumlnbseacuteget talaacuteltunk a bevezető reacuteszek
aacutetlag hosszaacuteban (szoacuteszaacutem) Miacuteg az 5-6 eacutevtizeddel ezelőtt iacuteroacutedott
cikkek eseteacuten az aacutetlag hossz 239 szoacute volt addig a 2013-ban
megjelent cikkeket maacuter aacutetlag 425 szoacuteban vezetteacutek be a fizikusok
ami 78-os emelkedeacutest jelent Eacuterdekes moacutedon azonban a hosszabb
bevezeteacutesekhez nem tartozik araacutenyosan toumlbb mozzanatleacutepeacutes Van
ugyan kuumlloumlnbseacuteg a koraacutebbi eacutes a mai egy leacutepeacutesre eső aacutetlagos szoacuteszaacutem
koumlzoumltt azonban itt az elteacutereacutes koumlruumllbeluumll fele akkora mint a
szoacuteszaacutemnaacutel Miacuteg a reacutegebbi tanulmaacutenyoknaacutel aacutetlag 78 szoacuteboacutel aacutell egy
leacutepeacutes addig ez a frissebbek eseteacuteben 108 szoacute vagyis 38-kal toumlbb
de a szoacuteszaacutememelkedeacutes 78-aacutehoz keacutepest ez kis szaacutem iacutegy
oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a szoumlvegek retorikai sűrűseacutege
(szoacuteszaacutemleacutepeacutes) kevesebb
A koumlvetkező fontos vizsgaacutelati szempont a mozzanatok szaacutema
volt Az M1 eseteacuteben leacutenyegeacuteben nem mutathatoacute ki elteacutereacutes (16 eset a
reacutegebbi eacutes 17 előfordulaacutes a mai szoumlvegekben) vagyis a kutataacutesi
teruumllet kijeloumlleacuteseacutet reacutegen is eacutes ma is ugyanannyira tartottaacutek tartjaacutek
fontosnak a fizikusok Az M2 eacutes az M3 eseteacuteben azonban jelentős
elteacutereacuteseket talaacuteltunk M2-ből oumlsszesen 5 előfordulaacutest jegyeztuumlnk fel
a reacutegi szoumlvegek alkorpuszaacuteban de csak 1-et a mai szoumlvegekeacuteben
Uacutegy tűnik tehaacutet hogy manapsaacuteg nem tekintik annyira fontosnak
kihangsuacutelyozni hogy hogyan is kapcsoloacutednak a maacuter megleacutevő
kutataacutesi kaacutenonhoz az adott koumlzlemeacutennyel
Az M3 eseteacuteben is jelentősebb kuumlloumlnbseacutegeket fedeztuumlnk fel
az előfordulaacutesok gyakorisaacutegaacuteban Itt viszont fordiacutetott az araacuteny a
reacutegebbi cikkek bevezetőiben van kevesebb (2 db) az uacutejabb cikkek
bevezetőiben pedig toumlbb ilyen mozzanat (9 db) E szerint tehaacutet a
reacutegebbi bevezetőkben joacuteval kisebb hangsuacutelyt fektetettek az aktuaacutelis
kutataacutes bemutataacutesaacutera mint 2013-ban Az oumlsszesseacutegeacuteben is
elmondhatoacute hogy a reacutegebbi bevezetőkből alig lehetett megtudni
valamit az adott cikkben bemutatott kutataacutesroacutel leszaacutemiacutetva azt hogy
hogyan is kapcsoloacutedik a kutataacutesi tradiacutecioacutekhoz Ehhez keacutepest a mai
cikkekben erről csak ritkaacuten tudunk meg valamit annaacutel toumlbbet
viszont az adott kutataacutes ceacuteljairoacutel eacutes moacutedszereiről
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
150
Meacuteg egy aproacute kuumlloumlnbseacuteget figyeltuumlnk meg a keacutet alkorpusz
koumlzoumltt meacutegpedig azt hogy a 2013-as szoumlvegekben kiugroacutean sok
M1S2-t (Aacuteltalaacutenosiacutetaacutesok megfogalmazaacutesa a teacutemaacuteban) szaacutemoltunk
oumlssze oumlsszesen 11 darabot miacuteg a maradeacutek keacutet leacutepeacutes mindoumlsszesen
6-szor fordul elő a reacutegebbi szoumlvegekneacutel pedig viszonylag
kiegyenliacutetett az araacuteny M1-M2-M3 4-7-5 darab Ez azt jelenti hogy
baacuter koumlruumllbeluumll ugyanannyi az M1 oumlsszes szaacutema a keacutet alkorpuszban
minőseacutegileg eleacuteggeacute elteacuterő a megvaloacutesiacutetaacutes eacutes az uacutejabb szoumlvegekben
sokkal toumlbb az aacuteltalaacutenosiacutetaacutes mint a reacutegebbiekben
Megfigyeltuumlnk hasonloacutesaacutegokat is a szoumlvegek koumlzoumltt Előszoumlr
is a mozzanatok ciklizaacutelaacutesa mindkeacutet alkorpuszban jellemző A
vizsgaacutelat tereacutet gyakran uacutegy jeloumllik ki a fizikusok hogy ismeacutetlik az
M1-M2M3 ciklusokat vagyis ismeacutetleacutessel hangsuacutelyozzaacutek hogy
leacutenyeges keacuterdeacutest kutatnak eacutes hogy az hogyan kapcsoloacutedik az
eddigiekhez vagy hogy milyen aktuaacutelis kutataacutessal jaacuterulnak hozzaacute a
teacutema tovaacutebbi kifejteacuteseacutehez Az ismeacutetleacutesen kiacutevuumll azt is felfedeztuumlk
hogy az M1S2 (Aacuteltalaacutenosiacutetaacutesok megfogalmazaacutesa a teacutemaacuteban) eacutes
M1S3 (A koraacutebbi kutataacutesok aacutettekinteacutese) gyakran teljesen
oumlsszeolvadnak eacutes szinte keacuteptelenseacuteg megaacutellapiacutetani hogy mely
aacutelliacutetaacutesok aacuteltalaacutenosiacutetaacutesok eacutes melyeket taacutemogatnak a hivatkozaacutesok
melyek talaacutelhatoacuteak meg a szoumlvegben Ez a megaacutellapiacutetaacutes egyeacutebkeacutent
megegyezik a Neumayer 2009 eacutes 2013 cikkekben a magyar
korpuszokkal kapcsolatban eacuteszlelt jelenseacutegekkel iacutegy ez egy olyan
jellemzőjeacutenek tűnik a magyarok aacuteltal iacutert tanulmaacutenyoknak mely maacuter
reacutegoacuteta jelen van
Veacutegezetuumll kiemelneacutenk meacuteg egy jellemzőt mely szinteacuten
egybecseng Neumayer eddigi tanulmaacutenyainak eredmeacutenyeivel ez
pedig az anekdotaacutek vagy anekdota-szerű szoumlvegreacuteszek viszonylagos
gyakorisaacutega a magyar szoumlvegekben kuumlloumlnoumlsen az M1-ben Ilyeneket
a jelen kutataacutesban is mindkeacutet alkorpuszban talaacuteltunk viszont peacuteldaacuteul
az eredeti angol cikkekben egyaacuteltalaacuten nem jelentek meg sehol
vagyis ezek semmikeacutepp sem aacuteltalaacutenos jellemzői a fizika
szakcikkeknek Egy peacutelda ezek koumlzuumll
bdquoA raacutedioacuteaktiacutev forraacutesok toumlbb MeV alfa reacuteszeivel leacutetrehozott aacutetalakulaacutesok
tanulmaacutenyozaacutesa igen nagy jelentőseacuteggel biacutert a magfizika kezdeti
időszakaacuteban Ilyen moacutedszerrel sikeruumllt előszoumlr magreakcioacutet megfigyelni
1919-ben Az ezt koumlvető eacutevekben a kiacuteseacuterleti technika kifejlődeacuteseacutevel
PORTA LINGUA - 2014
151
lehetőseacuteg nyiacutelt az alfa reacuteszekkel leacutetrehozott reakcioacutek reacuteszletes
tanulmaacutenyozaacutesaacutera isrdquo (Erő 1958 103)
Konkluacutezioacute
Az ismertetett kutataacutesban magyar nyelvű fizika koumlzlemeacutenyeket
vetettuumlnk oumlssze diakroacuten szempontboacutel Oumlsszesen 14 cikket
dolgoztunk fel ebből 7 cikket az 1950-60-as eacutevekből 7 cikket pedig
2013-boacutel vettuumlnk A ceacutel az volt hogy megvizsgaacuteljuk vannak-e
jellegzetes kuumlloumlnbseacutegek a keacutet időszakban szuumlletett koumlzlemeacutenyek
bevezetőinek retorikai szerkezeteacuteben A kis szaacutemuacute szoumlveg miatt
eredmeacutenyeink nem aacuteltalaacutenosiacutethatoacuteak azonban kivaacuteloacutean
hasznosiacutethatoacutek tovaacutebbi kiterjedtebb kutataacutesok alapjaacuteul
Eredmeacutenyeink szerint az 50-60 eacutevvel ezelőtti eacutes a mai cikkek
retorikai szerkezete toumlbb ponton is jellegzetesen elteacuter A mai
bevezetők jelentősen hosszabbak mint a reacutegiek viszont a retorikai
leacutepeacutesek szaacutema nem nőtt a hosszal araacutenyosan vagyis a szoumlveg
retorikai sűrűseacutege csoumlkkent Az első mozzanatboacutel oumlsszesen
ugyanannyit talaacuteltunk a keacutet alkorpuszban azonban miacuteg a reacutegi
szoumlvegekben viszonylag egyenletesen mind a haacuterom leacutepeacutes szerepel
addig az uacutejabb szoumlvegekben erős eltoloacutedaacutes van az aacuteltalaacutenosiacutetaacutesok
feleacute A maacutesodik mozzanatboacutel jelentősen toumlbbet talaacuteltunk a reacutegi
szoumlvegek alkorpuszaacuteban viszont a harmadik mozzanatboacutel az uacutejabb
szoumlvegek alkorpuszaacuteban talaacuteltunk toumlbbet ami arra enged
koumlvetkeztetni hogy egyfajta vaacuteltaacutes ment veacutegbe a koraacutebbi
kutataacutesokhoz valoacute kapcsoloacutedaacutes hangsuacutelyozaacutesaacuteroacutel az aktuaacutelis kutataacutes
jellemzőinek bemutataacutesaacutera
Hasonloacutesaacutegokat is talaacuteltunk a keacutet alkorpusz koumlzoumltt
Mindkettőben jellemző a mozzanatok ciklizaacutelaacutesa vagyis nem a
lineaacuteris teacutemakifejteacutes a tipikus hanem a visszateacuterő koumlrkoumlroumls
Tovaacutebbi koumlzoumls jellemző hogy az első mozzanat megvaloacutesiacutetaacutesakor a
magyar kutatoacutek oumlsszemossaacutek a hivatkozott tartalmakat az
aacuteltalaacutenosiacutetaacutesokkal hivatkozaacutesaik hataacuterai nem azonosiacutethatoacuteak be
pontosan Veacuteguumll pedig az is aacuteltalaacutenos jelenseacuteg hogy a
dolgozatokban anekdota-szerű szoumlvegreacuteszek vannak melyben a
kutatoacutek mintegy elmeseacutelik mondandoacutejukat nem pedig teacutenykeacutent
koumlzlik azokat Ezek a hasonloacutesaacutegok egyeacutebkeacutent nemcsak ezekre a
dolgozatokra jellemzőek hanem Neumayer koraacutebbi kutataacutesaiban
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
152
(2009 2014) is hasonloacute jellemzőket talaacutelt mind a magyar mind
pedig a magyarok aacuteltal angolul iacutert szoumlvegekben
Miutaacuten jelen kutataacutes bizonyiacutetotta hogy eacuterdemes diakroacuten
szempontuacute kutataacutesokat veacutegezni e teruumlleten a joumlvőben szeretneacutenk
munkaacutenkat kibőviacuteteni eacutes toumlbb szoumlveggel megismeacutetelni Tovaacutebbaacute
szeretneacutenk ugyanezt a kutataacutest egy angol alkorpusszal is kibőviacuteteni
mellyel lehetseacutegesseacute vaacutelna nemcsak a magyar hanem az angol
cikkek diakroacuten vizsgaacutelata is Eacuterdekes lenne megvizsgaacutelni hogy az
angol nyelv nagy meacuterteacutekű elterjedeacutese az elmuacutelt neacutehaacuteny eacutevtizedben
befolyaacutesolhatta-e a magyar cikkek szerkezeteacutet A megbiacutezhatoacutesaacuteg
noumlveleacuteseacutenek eacuterdekeacuteben szeretneacutenk statisztikai moacutedszereket is
alkalmazni tovaacutebbaacute hogy szociokulturaacutelis szempontboacutel meacutelyebben
elemezhessuumlk a jelenseacutegeket a diskurzuskoumlzoumlsseacuteg tagjait is meg
szeretneacutenk keacuterdezni iacuteraacutesi eacutes publikaacutelaacutesi szokaacutesaikroacutel
Hivatkozaacutesok
Ahmad U K (1997) Research article introductions in Malay In Duszak A (ed) Culture
Styles of Academic Discourse BerlinNew York Mouton de Grouyter 273-304
Aacutervai AminusTankoacute Gy (2004) A contrastive analysis of English and Hungarian research
article introductions International Rewiev of Applied Linguistics in Language
Teaching Vol 42 71-100
Baintner K (1982) Hogyan iacuterjunk tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyeket Budapest TAKE FT
Čmerjkovaacute S (1996) Academic Writing in Czech and English In Ventola
EminusMauranen A (eds) Academic Writing Intercultural and Textual
Issues Amsterdam John Benjamins 137ndash152
Connor UminusMayberry S (1996) Learning discipline-specific academic writing A
case study of a Finnish graduate student in the United States In Ventola
EminusMauranen A (eds) Academic Writing Intercultural and Textual
Issues Amsterdam John Benjamins
Duszak A (1994) Academic discourse and intellectual styles Journal of Pragmatics Vol
21 291-313
Fakhri A (2004) Rhetorical properties of Arabic research article introductions
Journal of Pragmatics 36 1119ndash1138
Flowerdew JminusDudley-Evans T (2002) Genre Analysis of Editorial Letters to
International Journal Contributors Applied Linguistics 234 463ndash489
Golebiowski Z (1999) Application of Swalesrsquo model in the analysis of research papers
written by Polish authors International Review of Applied Linguistics in Language
Teaching Vol 37 231-247
Gotti M (2012) Cross-cultural Aspects of Academic Discourse Brno Studies in
English 382
PORTA LINGUA - 2014
153
Hirano E (2009) Research article introductions in English for specific purposes
A comparison between Brazilian Portugese and English English for
Specific Purposes 28 240ndash250
Holmes R (1997) Genre Analysis and the social sciences an investigation of the
structure of research article discussion sections in three disciplines English for
Specific Purposes Vol 16 No 4 321-337
Hopkins AminusDudley-Evans T (1988) A genre based investigation of the discussion
sections in articles and dissertations English for Specific Purposes Vol 7 No2
113-121
Jogthong C (2001) Research Article Introductions in Thai Genre Analysis of
Academic Writing Dissertation submitted to the College of Human
Resources and Education at West Virginia University Morgantown West
Virginia
Kanoksilapatham B (2005) Rhetorical structure of biochemistry research articles English
for Specific Purposes Vol 24 No 3 269-292
Kaacuteroly K (2006) The rhetorical move structure of English academic discourse A
comparative analysis of expert and EFL student writing In Heltai P (ed)
A XVI Orszaacutegos MANYE Kongresszus előadaacutesainak gyűjtemeacutenyes kiadaacutesa
Goumldoumlllő Szent Instvaacuten Egyetem GTK
Kaacuteroly K (2007) Szoumlvegtan eacutes fordiacutetaacutes Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute
Koltay T (szerk) (1999) Kutataacutes eacutes koumlzleacutes a termeacuteszettudomaacutenyokban Budapest Osiris
Loi C KminusEvans M S (2010) Cultural differences in the organization of
research article introductions from the field of educational psychology
English and Chinese Journal of Pragmatics 42 2814ndash2825
Neumayer D (2009) Tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyek a fizikaacuteban műfaj alapuacute
vizsgaacutelat In Vaacuteradi T (ed) II Alkalmazott Nyelveacuteszeti Doktorandusz
Konferencia 109ndash122 Budapest MTA Nyelvtudomaacutenyi Inteacutezet
Neumayer D (2014) A Comparative Study of Physics Research Article
Introductions Native and Non-native Authors In Pletl R (ed) Nyelvi
soksziacutenűseacuteg Euroacutepaacuteban (megjeleneacutes alatt) Kolozsvaacuter Scientia Kiadoacute
Samraj B (2005) An exploration of a genre set research article abstracts and introductions
in two disciplines English for Specific Purposes Vol 24 No 2 141-156
Swales J (1981) Aspects of article introductions Aston Research Reports 1
Birmingham University of Aston
Swales J M (1990) Genre Analysis English in Academic and Research Settings
Cambridge Cambridge University Press
Swales J M (1990) Genre Analysis English in Academic and Research Settings
Cambridge CUP
Swales J M (2004) Research Genres Explorations and Applications
Cambridge CUP
Yakhontova T (2006) Cultural and disciplinary variation in academic discourse The issue
of influencing factors Journal of English for Academic Purposes 52 153-167
Young RminusDesmond A (2003) Research articles in applied linguistics moving from
results to conclusion English for Specific Purposes Vol 22 No 14 368-385
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
154
Forraacutesok Baji ZsminusMikula G J (2013) Reacutetegeacutepiacuteteacutes atomi pontossaacuteggal a mikro- eacutes
nanotechnoloacutegiaacuteban Fizikai Szemle 20139 305-309
Erő J (1958) Statikus gyorsiacutetoacute-berendezeacutesek Fizikai Szemle 19584 103-118
Gaacutespaacuter R (1952) Roumlntgen eacutes nagysebesseacutegű elektronsugarak koherens szoacuteroacutedaacutesa
atomokon Az atomalakfaktor Fizikai Szemle 195212 151-155
Gyoumlrgyi G (1960) Feacutenyhullaacutemok dinamikaacutejaacuteroacutel Fizikai Szemle 196011 337-344
Gyoumlrgyi G (1965) A Kepler-probleacutemaacuteroacutel Fizikai Szemle 19653 74-92
Herman EminusKaacutedaacuter JminusMartinaacutes KminusBezegh A (2013) A kukorica alapuacute bioetanol
magyarorszaacutegi előaacutelliacutetaacutesaacutenak exergiaelemzeacutese Fizikai Szemle 20134 125-129
Kereszturi Aacute (2013) A marsi vizek fizikaacuteja Fizikai Szemle 20133 77-82
Kerteacutesz KminusPiszter GminusVeacutertesy ZminusBiacuteroacute L PminusBaacutelint Zs (2013) Sziacutenek harmoacuteniaacuteja a
boglaacuterkalepkeacutek szerkezeti keacutek sziacuteneacutenek fajfelismereacutesi szerepe ndash I reacutesz Fizikai
Szemle 20137-8
Nagy PminusTasnaacutedi P (2013) Parrondo-paradoxon ndash avagy a kevert strateacutegiaacutek csodaacuteja
Fizikai Szemle 20132 37-42
Neugebauer T (1950) A szupravezeteacutes Fizikai Szemle 19501 2-7
Poacutecs LminusSimonyi K (1957) A szabaacutelyozhatoacute fuacutezioacutes energiatermeleacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak
lehetőseacutegeacuteről Fizikai Szemle 19572-3 39-69
Saacutendor E (1955) Finomszerkezet vizsgaacutelat roumlntgensugarakkal I Fizikai Szemle 195507
103-123
Voumllgyesi L (2013) A foumlld precesszioacutes mozgaacutesa Fizikai Szemle 20135 152-156
Zoumllei-Szeacutenaacutesi DminusSmausz K TminusBari FminusDomoki FminusHopp B (2013) A leacutezeres szoacuteraacutesi
interferencia jelenseacutegeacutenek felhasznaacutelaacutesa szoumlveti veacuterellaacutetaacutes nagy pontossaacuteguacute
koumlltseacuteghateacutekony meacutereacuteseacutere Fizikai Szemle 201310 329-333
155
Neacutemeth Timea1-Kajos Attila
2
1Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Aacuteltalaacutenos Orvostudomaacutenyi Kar
Egeacuteszseacuteguumlgyi Nyelvi eacutes Kommunikaacutecioacutes Inteacutezet 2Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Termeacuteszettudomaacutenyi Kar
Sporttudomaacutenyi eacutes Testneveleacutesi Inteacutezet
How to develop the intercultural competence of
Hungarian students Since 2004 the EU job market has been open to Hungarians including
professionals holding a degree However during undergraduate years hardly any
credit courses are offered to students to develop their intercultural awareness and
competencies to prepare them for European Citizenship before they enter the EU
market The long term impact of such courses is also vital in the everyday life of
professionals locally as from a homogenous society Hungary has been gradually
transforming into a heterogeneous multicultural society with an increasing
number of minorities ethnic groups and immigrants Due to the considerable
growth in the number of international students the town of Peacutecs has been turning
into a multicultural urban location with challenges and opportunities to deal with
the issues above This paper seeks to give an insight into the various means and
methods that Hungarian higher education can adopt to increase studentsrsquo
intercultural competence thus prepare them for the global market
Key words intercultural multicultural awareness urban university higher
education Internationalisation at Home Erasmus mobility programmes
European citizenship university students
Introduction
One can like or dislike globalization agree or disagree with it
however as Kofi Annan claims (Annan 2010) arguing against
globalization is like arguing against the laws of gravity Along with
the growing internationalisation of many economic sectors
globalization has brought not only the rapid spread of new
technologies political and information systems but significant
migration of work force which have resulted in regular contacts of
people with multicultural backgrounds Due to globalization and
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
156
geopolitical factors Europe has changed radically since the end of
World War II - not only in its geographical political economic and
demographic structures but in the mentality and life quality of its
people equally (Neacutemeth et al 2010) Many Europeans start their
studies in one country continue in another and work in a third
European societies are hence stimulating world-wide migration and
demographic changes which have an impact on all social
institutions including education (Neacutemeth 2010) The diversity of
people coming from different countries and working together in
multicultural groups may lead to cultural synergy as well as
misunderstandings As Hofstede asserts Culture is more often a
source of conflict than of synergy Cultural differences are a
nuisance at best and often a disaster (Hofstede 2011)
The challenges of cultural diversity
Cultural diversity is increasingly becoming a fundamental challenge
for European universities and schools alike European-level actions
and programmes in culture are indispensable for promoting common
values and a sense of European citizenship while supporting an
evolving European identity which is one of the main pillars of a
unified Europe (European Commission Education and Training
2010) However for people from all walks of life including those
involved in higher education the challenge of how to manage
diversity and change in a multicultural Europe remains a task What
kind of competencies should the students of higher education the
future employees of Europe possess in order to easily adapt to the
culture of their new work environment if they start their career in a
foreign country or at home working with people from different
cultural backgrounds Is higher education prepared to integrate these
needs into the curricula
The challenges of cultural diversity in Hungary
With each passing year Hungary is becoming increasingly
multicultural Comparing the latest census data with that of 2001
there is a significant increase in the number of foreign nationals
residing in the country (Koumlzponti Statisztikai Hivatal 2013) The
PORTA LINGUA - 2014
157
number of Arabic Chinese Russian and Vietnamese nationals has
more than tripled during the past ten years whereas the number of
those claiming to be Hungarians has decreased by more than a
million This latest figure also indicates the outward migration
tendencies within the country
As per Vilaacuteggazdasaacuteg Online (Vilaacuteggazdasaacuteg Online
2013httpwwwvghugazdasaggazdasagpolitikakiderult-
felgyorsult-a-kivandorlas-magyarorszagrol-404090) the number of
immigrants settling in Hungary has been increasing by 22-25000
annually since the country joined the EU It is claimed that in 2012
there were an estimated 230000 Hungarians living outside the
country in one of the EU member states With the continuously
growing number of migrants in the country and the outward
migration tendencies of Hungarians it is an imperative for higher
education to contribute to the development of those skills and
competencies for both students and staff which are inevitable in the
multicultural world Mobility programmes are essential means in
achieving the above goals
Why mobility programmes
Several international studies have proved (Nilsson 1999 Waumlchter
2000 BIHUNE 2003 Callen and Lee 2009) that a period spent
abroad enriches students lives not only in the academic field but
also in the acquisition of intercultural skills and self-reliance In the
globalised world an international education is a must-have for
talented young people however several research on the topic have
highlighted (McCabe 2006 Flaskerud 2007 Callen and Lee 2009)
that mere international knowledge is not enough and that encounters
with diverse cultures are vital in providing a learning environment
for the development of intercultural competences Most employers
already understand that hence they want and need globally-minded
and experienced employees They seek for mobile flexible
cosmopolitan-minded and multilingual staff which they can find
partly attributed to mobility programmes (Pozsgai et al 2012) The
experiences students gain during their stay abroad changes their
lives forever and have impact on their environment
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
158
The Erasmus Experience - A Cultural Phenomenon
For many European university students the Erasmus programme
provides them with their first experience in living and studying
abroad Therefore it has become a cultural phenomenon and is very
popular among European students Even popular movies such as the
French film LrsquoAuberge espagnole (The Spanish Inn) which was
released in 2002 were made about the Erasmus experience and
feeling Apparently the film has led to an increase in the number of
potential Erasmus students in France The Erasmus experience is
considered both a time for learning as well as a chance to socialize
in a multicultural background Some academics have even
contemplated that former Erasmus students will prove to be a
powerful force in creating a pan-European identity in the future
Political scientist Stefan Wolff a professor at the University of
BathUK argues that what he calls the Erasmus generation are the
founders of a first time ever seen European identity (Bennhold
2005) He also claims that within a few decades Europe will be run
by leaders with a completely different socialization from those of
today thus leading to more unity in EU policymaking Former
French President Valeacutery Giscard drsquoEstaing shares the same view
claiming that the idea of Europe is in transition and therefore a
different generation of leaders are in demand (Bennhold 2005)
Thus we have those young people for whom mobility and having
the Erasmus experience is almost innate however in my experience
in Hungary there is also another new generation growing up often
referred to as the ‟Hotel Mammardquo or parasite singles` generation
(Győrffy 2010 Horvaacuteth 2013 Mariko 2006) referring to the fact
that they are absolutely immobile cannot leave the safety net
provided to them by their friends and family enjoy living at home
start work as late as possible not to mention their perception of
establishing a family ldquothe later the betterrdquo So the question arises
what about those who are simply NOT MOBILE EVER The notion
of internationalisation at home has been around for quite some years
now and it needs further elaboration and implementation all over the
continent as this may be the key to bringing up a new European
PORTA LINGUA - 2014
159
generation with a cosmopolitan mind-set and international
background knowledge and skills (Nemeth 2010) Erasmus
students and alumni should also play a primary role in it by sharing
their know-how and expertise with those who prefer to live the
Erasmus experience from the safety of their home
How can the curriculum be internationalised
As not all of the students grab the opportunity of participating in
mobility programmes internationalisation at home (IaH) is also an
imperative in higher education The primary aim of IaH is to teach
undergraduates how to function and operate across borders and
cultures in order to be able to provide culturally competent work
(Nilsson B 1999 Waumlchter B 2000 BIHUNE 2003 Callen B and
Lee J 2009) In order to understand the idea of internationalisation
this needs to be defined first IaH has been in use for several
centuries in political science and governmental relations but has
become a buzz word in higher education since the late 1980s early
1990s However it means different things to different people and is
often confused or used interchangeably with the term of
globalisation Knight and de Wit (Knight and de Wit 1997) argue
that whilst globalisation is the flow of technology economy people
and culture across borders internationalisation of higher education is
one of the ways a country can react to the challenges and impact of
globalisation Therefore these terms can be interpreted as different
in meanings but closely interrelated dynamic processes As Knight
claims (Knight 199914) ‟globalisation can be thought of as the
catalyst whilst internationalisation as the response albeit a response
in a proactive wayrdquo One of the earliest and most commonly quoted
and accepted definitions of internationalisation also comes from
Knight (Knight 1993) according to whom it means the process of
integrating an internationalintercultural dimension into the research
teaching and services function of higher education The importance
of including both an international and an intercultural approach
highlights the fact that internationalisation is not oriented to
countries and nations exclusively but includes cultures minorities
and ethnic groups within their territories As Sheppard and Bellis
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
160
(Sheppard and Bellis 2010) argue internationalisation is a more
holistic approach to embedding international and global values into
all aspects of the institutions as it also highlights other issues and
agendas such as employability mobility lifelong learning and
curriculum development As Bentling and Lennander maintain
(Bentling and Lennander 2008) internationalisation is to promote
cultural competence Nevertheless with the continuous and rapid
changes in the past decades Knight felt the classification of
internationalisation had to be updated in the early 21st century and
she came up with the following definition (Knight 2003 2)
ldquointernationalization at the national sector and institutional levels is
defined as the process of integrating an international intercultural or
global dimension into the purpose functions or delivery of
postsecondary educationrdquo She uses the three terms of international-
intercultural-global intentionally as a triad whereby international
refers to the relationships between nations intercultural manifests
the diversity of cultures within a country and global reflects to the
worldwide scope of the term Knight (Knight 2003) also claims that
with the use of more general terms of the updated version the
meaning of internationalization can be relevant for the sector and
institution levels as well as the different providers in postsecondary
education
Internationalisation at Home is a substantial component of
the process of internationalisation as not all stakeholders of this
agenda have the opportunity to study work teach or do research
abroad The primary aim of IaH is to teach undergraduates how to
function and operate across borders and cultures in order to be able
to provide culturally competent health care (BIHUNE 2003) There
are several means of accomplishing the internationalisation of the
curricula in higher health care education such as participating in
international projects research events including international
content in the seminars and lectures by using international case
studies examples and literature employing international staff
offering international programmes and foreign language classes to
both national and international students facilitating tandem and
blended learning participating in mobility programmes and many
more which all contribute to giving an international dimension and
PORTA LINGUA - 2014
161
view to all stakeholders of higher education with the primary goal to
prepare students to live and work anywhere in the world by
providing them with the indispensable skills expertise and cultural
sensitivity to do so Exchange and mobility programmes are both
major components of internationalising the curriculum
Conclusion
This paper intended to elucidate some means and methods that
Hungarian higher education can and should adopt to increase
studentsrsquo intercultural competence thus preparing them for the
global market Authors conclude that study abroad programmes still
need to be further expanded as their intercultural impact is of
considerable importance To achieve this goal more emphasis needs
to be put on marketing and PR activities to increase studentsrsquo
awareness The importance of foreign language courses for specific
purposes has to be highlighted again as lack of sufficient foreign
language competency seems to be the bottleneck of the problems
Students with insufficient language skills will never be able to
participate neither in mobility programmes nor in any intercultural
courses or events organised locally Intercultural orientation
programmes need to be developed to prepare students for their
studies abroad However internationalization at home is also of
great significance as not all students and staff have the prospect to
study abroad Therefore internationalisation of the curricula is an
imperative for Hungarian higher education in the future to provide
its students with all the necessary skills and competencies that the
globalized world demands
References
Annan K (2010) httpthinkexistcomquoteskofi_annan
Retrieved on 15 October 2010
Bennhold K (2005) Quietly sprouting A European identity International
Herald Tribune
httpwwwihtcomarticles20050426newsenlarge2php
Retrieved on 11 December 2010
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
162
Bentling Smdash Lennander A( 2008) Visible invisible and Made visible The
Nordic Journal of Nursing Research nr 3
httpwwwvardinordennovinenglish
Retrieved on 10 December 2008
Bentling S (2008) bdquoCultural diversities in health illness amp daily liferdquo Lecture
held on 8 April 2008 at the Faculty of Health Sciences University of Peacutecs
Hungary
Betlehem J mdash Suumltő-Neacutemeth T mdash Gojaacuten R (2003) Nemzetkoumlziesedeacutes az
aacutepoloacutekeacutepzeacutesben Magyar Felsőoktataacutes Vol 7 (9-10)18-21
BIHUNE Benchmarking Internationalisation at Home (IaH) in Undergraduate
Nursing Education in Europe (2003) Final Report Socrates Programme
ldquoGeneral Activities of Observation and Analysisrdquo Action 61 Vaxjouml
Universitet
Callen BL mdashLee JL (2009) Ready for the world Preparing nursing students
for tomorrow Journal of Professional Nursing Vol 25 No 5 292-298
European Commission Education and Training 2010
httpeceuropaeueducationErasmusdoc920_enhtm Retrieved on 1
October 2010
Flaskerud JH (2007) Cultural Competence What is it Issues in Mental Health
Nursing 28 121-123
Győrffy K (2010) A Mama Hotel korszak eacutes bdquolakoacuteinakrdquo fogyasztoacutei sajaacutetossaacutega
httpelibkkfhuedipD_15279pdf
Retrieved on 10 June 2013
Hofstede G 2011 httpwwwgeert-hofstedecom Retrieved on 16 September
2011
Horvaacuteth J (2013) Otthon eacutedes otthon avagy a Mama Hotel lakoacutei
httppszichoblogbloghu20130421mama_hotel_510
Retrieved on 1 June 2013
Knight J (1993) Internationalization Management Strategies and Issues
International Education Magazine Vol9 (1) 6-22
Knight J (1994) Internationalization Elements and Checkpoints Canadian
Bureau for international Education Ottawa
Knight Jmdash de Wit H (1997) Internationalization of Higher Education in Asia
Pacific Countries EAIE Conference Amsterdam
Knight J (1999) Internationalisation of Higher Education In Quality and
Internationalisation in Higher Education (1999) OECD Paris pp13-29
Knight J (2003) Needed updated internationalization definition International
Higher Education Vol 33 pp2-3
Koumlzponti Statisztikai Hivatal (2013)
httpwwwkshhunepszamlalastablak_teruleti_00
Retrieved on 1 December 2013
Mariko T (2006) Unable or Unwilling to Leave the Nest
httpwwwjapanesestudiesorgukdiscussionpapers2006Tranhtml
Retrieved on 7 January 2014
PORTA LINGUA - 2014
163
McCabe JA (2006) An assignment for building an awareness of the intersection
of health literacy and cultural competence skills Journal of Medical
Library Assoc October 94(4) 458ndash461
Nemeth Tmdash Barakonyi Emdash Pozsgai Gy (2010) The role of education and
training in the Hungarian labour market Szellemi tőke mint versenyelőny
avagy a tudaacutesmenedzsment szerepe a versenykeacutepesseacutegben Nemzetkoumlzi
Tudomaacutenyos konferencia - Komaacuterom 2010 juacutenius 19 pp 1098-1106
ISBN 978-963-216-270-6
Nemeth T( 2010) A new era is a must Erasmus Student Publications pp 18-19
httpwwwesn-euorgpublicationsindexhtml
Retrieved on 20 November 2010
Nilsson B (1999) Internationalization at Home EAIE Conference
MaastrichtDecember
Pozsgai Gymdash Kajos Amdash Neacutemeth T (2012) The challenges of a multicultural
university environment in the area of crisis In Komloacutesi IL mdash Coudenys
W (eds) Culture inand Crisis V Annual Conference of the University
Network of the European Capitals of Culture The proceedings of the
UNEEC Forum Vol4 Antwerpen Belgium 27-28 October 2011 ISSN
2068-2123 pp 191-199
Sheppard M mdash Bellis P 2010 The Bologna Process Supporting the
internationalisation of higher education in the UK
httpeunisdkpapersp37pdf
Retrieved on 10 January 2010
Vilaacuteggazdasaacuteg Online (2013) Kideruumllt felgyorsult a kivaacutendorlaacutes
Magyarorszaacutegroacutel httpwwwvghugazdasaggazdasagpolitikakiderult-
felgyorsult-a-kivandorlas-magyarorszagrol-404090
Retrieved on 20 December 2013
Waumlchter B (2000) Internationalization at home ndash the context In Crowter J
Joris M Otten M et al (eds) Internationalization at Home A Position
Paper EAIE 5-15
164
PORTA LINGUA - 2014
165
Neacutemethovaacute Ildikoacute
University of Economics in Bratislava
Faculty of Applied Languages
Department of Intercultural Communication
Ethical Issues in Intercultural Communication This paper analyzes various approaches which help individuals interpret and
apply their current values and convictions in intercultural encounters and to
motivate them to think about the effects of their decisions on intercultural
encounters and culture Furthermore it also highlights that making a mindful
ethical judgement demands both breadth and depth of context-sensitive culture-
specific knowledge and genuine humanistic concern
Keywords intercultural communication ethics culture ethical norms
intelligence ethical communication
Introduction
The changes and challenges bought about by globalisation have
considerably influenced the study of intercultural communication as
a vibrant and energetic discipline The ability to engage successfully
in intercultural communication has become one of the most salient
skills individuals will ever develop because in the 21st century
more than ever they are being challenged by a future in which they
will have to interact with people from a wide range of dissimilar
cultural backgrounds Developing effective and mindful intercultural
communication skills will require that an individual acquires new
ways of thinking and interacting This will not be easy for two very
important reasons First because an individualrsquos view is shaped by
the perspectives of his own culture it is often very difficult to
understand and appreciate many of the actions originating from
other individuals of different cultures Second a successful
intercultural communicator must be open to new and different
communication experiences have empathy towards dissimilar
others develop a universalistic realistic worldview and learn to be
tolerant of views that differ from his own It is the individualrsquos
ability to change to make adjustments in his communication habits
and behaviour which gives him the potential to engage in successful
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
166
and effective intercultural encounters There has been a growing
sense of urgency that individuals need to increase their
understanding of people from diverse cultural backgrounds
Globalisation has brought about the realisation that modern cultures
or societies must learn to cooperate in order to prevent their mutual
self-destruction
The Role of Ethical and Emotional Intelligence in Intercultural
Communication
Many problematic issues in intercultural encounters can be resolved
or avoided through an awareness and understanding of the
components of intercultural communication Intercultural
communication is a symbolic exchange process whereby individuals
from two or more different cultural communities negotiate shared
meanings in an interactive situation Intercultural communication
competence is behaviour that is appropriate and effective in a given
context Affective and cognitive filters refer to those reactive
emotions and the perceptual lenses that individuals use in
interpreting and evaluating the behaviours of culturally diverse
others The interpretation and evaluation of the behaviours of
dissimilar others require a very general mental capability that
involves the ability to reason plan solve problems think abstractly
comprehend complex ideas learn quickly and learn from
experience It is not merely book learning or a narrow academic
skill Rather it reflects a broader and deeper capability for
comprehending our surroundings or catching on or making sense of
things Values are based on beliefs and determine the attitudes of
individuals from various different cultures A value typically
includes an evaluation of a particular communication event Value
systems form proscriptions and prescriptions that guide an
individualrsquos communication encounters Values also affect how
individuals interpret and perceive things and events around them To
understand peoplersquos actions individuals have to look behind specific
values to uncover how an individual determines a value This is the
individualrsquos operating philosophy and this philosophy is the way
individuals determine their values
PORTA LINGUA - 2014
167
Ethical intelligence is a mental capacity to determine how
universal human principles should be applied to values goals and
actions It is also the ability to differentiate right from wrong as
defined by universal principles Universal principles are those
beliefs about human conduct that are common to all cultures around
the world
Emotional intelligence is the ability to monitor onersquos own
and othersrsquo feelings and emotions to discriminate among them and
to use this information to guide onersquos thinking and actions
Emotional competence allows to rein in emotional impulse to read
the innermost feelings of diverse others and to handle intercultural
communication events smoothly An emotional competence is a
learned capability based on emotional intelligence that results in
successful intercultural interactions Emotional competencies
determine how individuals manage themselves and how they handle
intercultural relationships Affective and cognitive lenses such as
perception ethnocentrism stereotypes and prejudice act as major
barriers to effective ethical intercultural communication In
counterbalancing the concept of ethnocentrism we draw attention to
the concept of ethnorelativism The latter emphasizes the fact that
members of different cultural groups are able to display a strong
sense of respect and empathy for the othersrsquo cultural frame of
reference Empathy refers to a strong affective resonance
component the ability to temporarily set aside onersquos own perception
or experience of the world and assume an alternative perspective
While by understanding we mean accurate cognitive comprehension
empathy is a state of affective transformation in which individuals
transpose themselves to the field of the othersrsquo cultural context
Through empathy individuals are willing to imaginatively place
themselves in the dissimilar otherrsquos cultural world and experience
what he is experiencing Empathy is the ability to sense accurately
perceive accurately and respond appropriately Empathy involves a
cognitive component (thinking) an affective (emotional
identification) dimension a communication element (activity)
Cognitively an emphatic individual strives to see the world from the
other personrsquos perspective Affectively an emphatic individual
experiences the emotions of the other individual Communicatively
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
168
an emphatic individual signals understanding and concern through
verbal and non-verbal cues
An intercultural communicator with a brilliant intellect
remains emotionally distant from the dissimilar others and fails to
understand the nuances of the interactions Intercultural
communicators need emotional and ethical intelligence to cope
successfully and mindfully with cognitively understood ethical
standards Five components of intercultural competence influence
the individualrsquos ability to behave effectively and appropriately in a
given context motivation to communicate an appropriate pool of
knowledge appropriate communication skills sensitivity character
Character is the sum of an individualrsquos choices
Ethics can be seen as a reflection of the individualrsquos choices
or convictions which are rooted in culture These convictions
provide guidelines that influence the manner in which individuals
communicative with people from different cultures Ethics are
principles used to guide the behaviour of individuals in various
interactions and they typically emerge as responses to a culturersquos
judgments about what are good and bad behaviours Ethics are based
on values and since values are determined by culture ideas about
what constitutes ethical behaviour differ across cultures
Ethics deals with the identification assessment and selection
of values to be used as standards for judgement and guidelines for
action Values lie at the heart of all decisions and provide the
normative basis for choosing among alternative conclusions and
courses of action Ethical analysis offers a way to examine the
values that guide daily decisions in all aspects of human life
Decisions involve choice and choice is guided by values Ethics
matters because its methodologies offer a way to identify
understand and consciously choose among the values embodied in
different judgements and actions The fundamental importance of
ethics stems from the belief that intentional informed choice
produces the best decisions and outcomes Globalisation fosters an
array of complex ethical dilemmas where clear assessment and
informed choice become difficult
In order to really understand other cultures and
consequently to be able to find mutually beneficial solutions in
PORTA LINGUA - 2014
169
intercultural interactions we must delve below superficial cultural
knowledge and try to find foundational principles that can be used to
ground moral decisions That main problem that underlies ethical
issues in intercultural communication is that culture is a complex
and deep-seated psychological structure that runs the lives of
millions of people who share a similar history language physical
environment or religious beliefs Successful intercultural
communication cannot be achieved without proper understanding of
the ethical dimensions of intercultural encounters As a branch of
philosophy ethics addresses the questions of how we ought to lead
our lives Various ethical theories tend to reflect the culture in which
they were produced and therefore present challenges in
intercultural communication
Culture and Intercultural Ethics
Culture is defined here in a broadly anthropological or sociological
framework as a complex frame of reference that consists of patterns
of traditions beliefs values norms symbols and meanings that are
shared to varying degrees by interacting members of a community
Perceiving culture as a set of rules motivates us to examine how
individuals acquire these rules Perceiving culture as a set of
traditions drives us to explore why some features of behaviour
withstand to be transmitted to later generations and some do not
Perceiving culture as a specific way of thinking urges us to
scrutinise how the human mind is formed and the association
between individual cognition and collective cognition Each
definition of culture can introduce a different pathway and all of
these pathways are conceivably effective
Ethics are principles of conduct that govern the behaviour of
individuals and groups Ethics is based on values and norms Values
are fundamental long-term benchmarks of orientation rooted in and
justified by specified worldviews Norms are mid-term applications
of values to specific contexts Ethical approaches represent a
culturersquos perspective on what is good and bad in human conduct and
lead to norms that regulate actions Ethics regulate what ought to be
and help set standards for human behaviour Ethics is regarded here
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
170
based on the constructivist approach as arising out of the particular
form of life shared by people within a given culture at a particular
moment in history As new forms of life emerge new ethical
formulations are needed which not only take into account the
differing forms of life of the respective cultures but are also able to
effectively address the common problems they face Ethical norms
can be constructed which govern the behaviour of a given culturersquos
members not only with respect to the relations they have among
themselves but also with respect to the relations they have with
people from other cultures
However it cannot be assumed that individuals from
different cultures will automatically arrive at a shared perspective on
the basis of shared understandings values or reasoning strategies
common ground can nonetheless be constructed through a
communication process in which both sides critically reflect on what
is positive and negative within their respective traditions and
imaginatively seek to integrated positive aspects of both traditions
into a wider conceptual framework New ethical norms can be
generated out of specific intercultural interactions and agreement
can be arrived at independently from attempts to establish the
validity of universal moral truths
The ethical-absolutism approach minimizes the importance
of the cultural context It emphasises the principles of right and
wrong in accordance with a set of universally fixed standards
regardless of cultural differences The ethical-relativism approach
claims that right and wrong are determined predominantly by the
culture of the individual The ethical-universalism approach
emphasizes the importance of deriving universal ethical guidelines
while placing ethical evaluations within the proper cultural context
Judgements about ethical behaviour require understanding both
underlying similarities across cultures and the idiosyncratic identity
features of a culture This approach highlights a combined culture-
universal and culture-specific evaluative framework The contextual-
relativism approach emphasizes the importance of understanding the
problematic practice from a contextual perspective A contextual
perspective means that the application of ethics can only be
understood on a case-by-case basis and context-by-context basis
PORTA LINGUA - 2014
171
Each ethical case is a unique case and each context is unique ethical
context
Understanding the role of context in making a meta-ethical
decision connotes an in-depth understanding of the many factors
(socio-historical economic-political religious and cultural) that
frame the questioning behaviours A meta-ethical decision is to
move beyond the objectionable practice and go deeper to gather
information in an effort to understand the reasons giving rise to such
a practice After understanding the reasons behind that practice we
can then decide to accept or condemn such problematic customs
A communicative approach to ethics recognises that while
individuals are situated in a particular culture and socialised into
certain norms they are nonetheless able to reflect back on those
norms and change them if necessary Individuals are also able to
critically reflect on the norms of other cultures and to selectively
adopt (or reject) those norms which seem plausible to them and
such reflection results in greater objectivity A communicative
approach to intercultural ethics is relational and regards individuals
as having relationships both with others in society and with ones
natural environment Ethical intercultural communication can occur
at a variety of different levels at the personal level there is
intrapersonal communication through which decisions are made with
respect to how we live our lives as individuals at the social level
there is interpersonal and intergroup communication through which
decisions are made with respect to how we live together with others
at the global level there is international communication through
which decisions are made with respect to the relations which exist
between nations and wider cultural groups It can be suggested that
the main principle for deciding the level at which norms should be
created is related to the scope of the consequences which a particular
action has If an individualrsquos action affects others then those who
are affected should have the right to participate in the process by
which a decision is reached regarding that action
The communicative approach to intercultural ethics is always
pragmatic since it is only concerned with solving particular
problems faced by particular people in particular situations As new
problems emerge new ethical solutions must be found we cannot
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
172
simply fall back on past ethical traditions for guidance Ethical
systems can be both abandoned and created Ethics should not be
seen as fixed and unchanging and therefore the communicative
approach considers ethics as dynamic and creative This approach
recognizes that intercultural interactions are by their very nature
anomic because the norms to govern behaviour in certain situations
have not yet been created The ethical norms individuals have
accepted usually tell them how to deal with people in their own
culture not how to deal with people from other cultures Various
solutions are available to individuals to deal with different cultures
with differing ethical traditions individuals can avoid having
contact with people from different cultures individuals can become
obliged to conform to the norms of the other culture or the two
participants can communicate with each other about which norms
should be adopted in a particular situation
Conclusion
Successful ethical intercultural communication is realised through
the mutual understanding of specific individuals involved in an
intercultural communication process in such communication events
norms and principles are pragmatically produced These individuals
are aware of the restrictions of their own perspectives and remain
open to the diverse perspectives of others Intercultural
communication performed in such a manner allows the participants
to change their respective views in light of what they learn from
each other The task of creating new norms and values is never-
ending Intercultural encounters create entirely new social situations
and since the rules necessary to lead intercultural encounters do not
yet exist they can only be formed through a communication process
in which all participants are given equal opportunities to participate
It is insufficient for one culture to simply impose its own norms on
other cultures or for one culture to uncritically adopt the norms of
the other group of individuals because the relationship between the
two cultures would then be based on domination and control There
should be a dialectical process of reflection to arrive at an agreement
and negotiate a shared meaning in which the participants are able to
PORTA LINGUA - 2014
173
criticise existing ethical principles and norms to integrate the
positive features of those principles and norms and to invent
completely unique principles and norms to adequately deal with
anomic situations
References
Kramsch C (1993) Context and Culture in Language Teaching Oxford Oxford
University Press
MacKinnon B (2011) Ethics Theory and Contemporary Issues Cengage
Learning Wadsworth
174
PORTA LINGUA - 2014
175
Saacutervaacuteri Judit
Budapest University of Technology and Economics
Centre of Modern Languages
Different cultures different learning styles and
strategies
This paper presents an investigation that is aimed at determining the
preconditions for successful study achievement in a multilingual class in a special
learning context The basic elements of study achievement are the learning styles
of the pupils in the class and those strategies they choose in consequence of their
learning styles to fulfil their aims The learning styles and strategies depend on
their personalities and they are culturally preconditioned Learning style is an
important element of study achievement because the pupils as a consequence of
their learning styles accept or reject the methods of the educational context in this
case one which is culturally different The learning styles and strategies present in
the class influence the process of group formation and intragroup cohesion thus
influencing the study achievement of the class and that of the individuals in it The
research instrument to investigate the personal traits learning styles and
strategies of the individuals in the class ndash representing a multicultural
multilingual group of 16 nationalities with 14 native languages - was a
questionnaire To investigate the formation of group cohesion a sociometric test
was used The research also includes the investigation of personal characteristics
like attitude and motivation the positive or negative signs of which also promote
or hinder the processes that influence the teachinglearning outcome
Key words cognitive affective learning styles direct indirect learning strategies
culture-specific variations group dynamics group cohesiveness
Introduction
The English-only educational programme which forms the
subject of the present study was born out of necessity foreigners
came to work in Hungary for varying lengths of time and wanted
their children to continue their studies Many of the nationalities
who come to work in Hungary will not find schools where the
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
176
medium of instruction is their native language An obvious option
for them was to find a school where the medium of instruction is
entirely English the language in which their children had previously
studied For financial reasons they chose a school which follows the
Hungarian national curriculum The tuition fee in this school is
much lower than that of the American or British schools The fact
that dual language schools do not offer all subjects in English
narrowed the range of schools these migrant parents could choose
from The existence of such a school also attracted Hungarian
pupils whose parents judged it to be better for language
development purposes than dual language schools The same
tendency can be found in some Central European institutions
(Olomouc Czech Republic Sucany-Martin Slovakia) and Western
European institutions (Delft The Netherlands) to mention only those
I have had direct personal contact with The above tendency was
promoted by the fact that English has become an international
language (Kachru 1985) which is an umbrella term for
multifunctional varieties of Englishes used across cultures and
countries As Paacutelinkaacutes (2012) notes people learn English to
communicate with other non-native speakers of English
Literature review
The following review surveys the categorisation of
individual differences focusing on the development of four of them
learning strategies learning styles attitude and motivation
Given the culturally and linguistically diverse composition of the
class individual and cultural differences in learning strategies
learning styles and attitudemotivation are crucial from the point of
view how the pupils can create a cooperative working group
Cooperative learning is an instructional approach where the grouprsquos
achievement as a group is carefully evaluated and highly rewarded
(Doumlrnyei and Malderez 1997) As outlined above one of the foci of
the present study is the formation of a group to which the learners
adapt to various degrees
PORTA LINGUA - 2014
177
Learning strategies
ldquoA learning strategy is a device or procedure used by learners to
develop their interlanguages Learning strategies account for how
learners acquire and automatise L2 knowledge Learning
strategies contrast with communication and production strategies
both of which account for how learners use rather than acquire L2
competencerdquo (Ellis 1994 p 712) The theoretical basis for learning
strategies can be found in cognitive psychology as described by
OrsquoMalley and Chamot (1990) a concept which provides a
theoretical framework for the way in which learning strategies
transform the manner in which material is processed Oxford (1990)
lists about 200 instances of strategy use applied when practising the
four skills in a second language Based on earlier findings she
provides the most comprehensive classification of learning
strategies She proposes a strategy system with two major
categories direct and indirect strategies Direct strategies operate on
the second language material to store and recall information whereas
indirect strategies are used by students to adjust the learning
situation to their needs The purpose of direct strategies is to
improve memory and comprehension processes while the purpose
of indirect strategies is the same but they are applied on the
situational level Direct strategies include memory cognitive and
compensation strategies and indirect strategies include
metacognitive affective and social strategies The major strategy
categories are subdivided into six groups that support each other
and each can connect with and assist any other strategy group
According to some researchers (Rubin 1981) students of different
proficiency levels use different strategies which reflect the level at
which the student is able to operate Ellis (1994) notes that
insufficient research has been done to establish a direct relationship
between the type of strategy used and the stage of the learnerrsquos
language development Students very often use strategies across
levels of strategy typology Unsuccessful learners may use learning
strategies but not the appropriate ones Many variables such as
attitude motivation anxiety interact to produce willingness or
unwillingness to employ a strategy as is demonstrated in a study by
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
178
Oxford and Nyikos (1989) It is clear from these findings that
motivation plays an important role in the use of learning strategies
Motivated students develop strategies to promote further learning
Strategies emerge from previous learning experiences and can be
developed by training
Learning styles
Following Gregorc (1979) Oxford (1990) Oxford Ehrman and
Lavine (1991) learning styles can be defined as approaches applied
by the individuals to the process of learning Each style is a general
disposition toward processing information in a particular way and is
a consistent approach to learning with considerable individual
variability Reid (1995) categorises learning styles in three major
groups cognitive learning styles sensory learning styles and
affectivetemperament learning styles Cognitive learning styles
include those which are field-independentfield-dependent
analyticglobal reflectiveimpulsive and tolerantintolerant of
ambiguity These styles reflect the cognitive processes applied by
the learner in the learning process Sensory learning styles include
perceptual (visual auditory kinaesthetic tactile haptic) learning
styles environmental (sound light temperature classroom design
food intake time mobility) learning styles and sociological (group
individual teacher authority team pair) learning styles These
learning styles also depend on the learnersrsquo perception in a physical
and social sense Affectivetemperament learning styles include
temperament indicators (extroversionintroversion sensingintuition
thinkingfeeling judgingperceiving) and brain hemisphericity
(rightleft hemisphere) These styles are based on the learnersrsquo
personality characteristics Oxford and Ehrman (1993) list four
major aspects of learning styles important for language learning 1
the analytic-global parameter 2 sensory preferences 3
intuitiverandom vs sensorysequential learning 4 relative
orientation toward closure or openness Analytic (field-dependent)
students concentrate on details while global (field-independent)
students concentrate on main ideas Sensory preference (visual
auditory hands-on kinaesthetic-tactile orientation) refers to the
PORTA LINGUA - 2014
179
perceptual learning channel which is preferred by the student
Intuitiverandom students think in abstract non-sequential ways
while sensingsequential students focus on concrete facts and
operate in an organised way Orientation to closure refers to the
degree to which the individual needs clarity It is closely related to
tolerance of ambiguity Nelson (1995) discusses the culturally
dependent nature of learning styles They are culture bound in two
aspects the notion of learning styles implies individuals but
individuals each belong to a culture that determines individual
choices as noted above The other aspect is that culture is learned
and individuals acquire the knowledge of how to learn in the process
of their socialization Singleton (1991) calls this the ldquohidden
curriculumrdquo (p 120)
Attitude motivation
The use of the terms `attitude` and `motivation` has varied across the
areas of second language acquisition Ellis (1985) discusses the use
of the terms in the literature of second language acquisition and
concludes that ldquothere is no general agreement about what precisely
lsquomotivationrsquo or lsquoattitudesrsquo consists of nor of the relationship
between the two This is entirely understandable given the
abstractness of these concepts but it makes it difficult to compare
theoretical propositionsrdquo (p 117) According to Gardner (1985)
ldquo(motivation) involves four aspects a goal effortful behaviour a
desire to attain the goal and favourable attitudes towards the activity
in question Of these four the goal is not a measurable component of
motivation but the stimulus giving rise to it The reasons of wanting
to attain the goal have been incorporated under the banner of
orientationrdquo (p 5) ) Gardner (1985) in his Socio-educational
Model seeks to interrelate four aspects of L2 acquisition 1
social cultural milieu 2 individual learner differences 3 setting
4 learning outcomes Doumlrnyei (2001) affirms this model stating
that integrativeness and attitude toward language learning are
correlated core variables that influence motivation which along
with language aptitude influence language achievement Davidson
and Thompson (1980) state that an attitude is a learned
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
180
predisposition to respond in an evaluative (from extremely
favourable to extremely unfavourable) manner towards some
attitude objectrdquo (p 27) Doumlrnyei (1994) welcomes the addition of
the social dimension to the study of motivation by Gardner and
points out that attitudes and motivation were originally different
concepts and derive from different disciplines of psychology but
ldquodue to the multifaceted nature and role of language (ie the fact
that it is at the same time a communication coding system an
integral part of the individualrsquos identity and the most important
channel of social organisation) the motivational background of L2
learning involves a unique and necessarily eclectic construct where
lsquomotivationalrsquo and lsquoattitudinalrsquo approaches should meetrdquo (p 282)
He proposes a general framework of L2 motivation consisting of
three levels ndash the language the learner and the learning situation
The three levels reflect the three basic constituents of the second
language learning process (the L2 the L2 learner and the L2
learning environment) and three different aspects of language
(social personal and educational dimension)
Group processes group group formation group cohesiveness
According to Bass (1960) a group is a collection of individuals
whose existence as a collection is rewarding to the individuals or
enables them to avoid punishment Avery and Baker (1990) go
further and state that the members of a group are aware of their
belonging to a group and that they share common goals They add a
further dimension of a group the members are interdependent in the
sense that what happens to any of the group members can ndash to some
degree ndash affect the others Avery and Bakerrsquos definition is a
workable one in learning contexts Doumlrnyei and Malderez (1997)
list some benefits to an individual of being a member of a group
access to a collection of resources guidelines and standards for
evaluating attitudes and behaviour source of motivation and
support Groups create their own slogans values and norms that are
internalised Doumlrnyei and Malderez (1997) claim that ndash in a learner
group ndash group norms (ldquohellipthe rules or standards that describe
behaviour that is essential for the effective functioning of the grouprdquo
PORTA LINGUA - 2014
181
[p69] ) are internalised if an explicit norm-building procedure is
introduced early in the grouprsquos life and that group characteristics
and processes promote or hinder the learnersrsquo achievement in class
They state that group cohesiveness is the strength of relationships
between members and the strength of the relationship linking the
members to the group itself Group cohesion can be achieved by the
amount of time spent together shared group history positive
intermember relations rewards or group legends Group leaders can
also enhance group cohesion They argue that the key concept of
group dynamics is that group cohesiveness can be achieved
regardless of initial intermember relationships in other words that
negative or positive feelings toward each other can change during
the course of development of the group Doumlrnyei (2001) refers to
research findings documenting that ldquogroup cohesiveness
helliphelliphelliplead(s) to increased group productivityrdquo (p 40) and claims
that group cohesiveness influences the individualrsquos motivation
The setting and the participants
The school where the research took place attempts to combine the
advantages of international and the dual language schools all
subjects are taught in English thus making it accessible for
Hungarians and foreigners alike
As a consequence of the characteristics of this school the pupil
population is multicultural with differing linguistic backgrounds At
the time of the research the ethnic makeup of the school population
was as follows 69 Hungarians and 81 foreigners (Albanian 1
American 5 Bosnian 1 British 1 Bulgarian 1 Canadian 4
Chinese 29 Italian 1 Indian1 Kazakh 1 Russian 11 Serbian
12 Turkish 3 Ukrainian 3 Vietnamese 7) The total number of
pupils was 150 representing 16 nationalities
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
182
The research instruments
The research instruments used The function of the instruments
1 Personal trait questionnaire 1
Intergroup behaviour
questionnaire
Learning about preferred ways of working in
groups by themselves with a single partner
in a group with pupils of the same ethnicity
with pupils from other ethnic groups with
pupils of higher or lower English proficiency
levels in groups formed by the teacher or by
themselves
2 Personal trait questionnaire 2
Learning style questionnaire
Learning about the personality factor of
introversionextroversion determining
preferred learning styles
3 Attitude questionnaire Learning about the pupilsrsquo attitude toward
learning English and toward English
speaking communities learning Hungarian
Hungary and the school
4 Sociometric test Learning about ingroup relationships and
how they have changed with the number of
mutual choices as the indicator of group
cohesion
Procedures of analysis
1 Identifying intergroup behaviour patterns at individual and group level
2 Identifying personality factor of extroversionintroversion at individual
and group level
3 Analysing quantified attitude data at individual group gender item and
nationality level
4 Comparing quantified attitude data at individual group gender and item
level performing statistical analysis for significance
5 Calculating group structure indices and comparing the data gained at
different times
6 Identifying the sociometric status of individuals and group structures
PORTA LINGUA - 2014
183
Summary of the results
Language learning
As detailed above three languages were investigated in the research
from the point of view of the pupilsrsquo attitudes to them what
improvement they showed in these languages during the period
studied and what role these languages played in their school and
social life
The overall positive attitude of the pupils toward English shows
their commitment to conduct their studies in this language Their
interest in the English language is clearly pragmatic they see it as
the means to further their careers in the short and long run the
means to pursue their academic career as well as a means to find
their place in the English speaking community the school and the
class
The lower scores for the second foreign language in general
suggest that compared to English it is less important because they
see less benefit from knowing it
The non-Hungarian pupils are friendly toward the local language
and the community they intend to learn Hungarian as it is they will
gain immediate benefit from knowing the language as a means of
finding their place in the wider community
Group formation
The results of the intergroup behaviour and the learning style
questionnaires ndash the majority of the pupils declared that they
preferred working with others to working by themselves ndash show the
potential in the class for the pupils to work well together
The sociometric test indicates that the deciding factor in the group
formation process is gender when the question is about their social
life In the case of the non-Hungarians ethnicity also forms strong
ties When the requirement is to fulfil a task the choices show
attempts to break gender and ethnicity barriers and point to the
appreciation of study achievement The subgroups are strong during
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
184
the one-year period The pupilsrsquo attitude regarding the task-related
aspect of the test does not change
Conclusion
The research was aimed at determining the preconditions of study
achievement in multilingual classes and at investigating the personal
traits learning styles and strategies of the individuals in a special
learning context The research also included the investigation of
such personal characteristics as attitude and motivation the positive
or negative signs of which could promote or hinder the processes
that influence the teachinglearning outcome
This small-scale study does not claim to be generalizable but
provides in-depth data about one particular teaching context in
which many factors of well researched issues are present but in a
unique composition The speciality of this context is the presence of
the following three factors its temporary nature the international
setting and the international community and the English language as
the medium of instruction with the pupils having no other language
in common the results highlight the importance of further analysis
of such learning situations and offer a possible analytic device to
explore the complexity of such contexts
References
Avery G amp Baker E (1990) Psychology at work Prentice Hall Sydney
Bass B M (1960) Leadership Psychology and Organisational Behaviour
Harper amp Row New York
Davidson A R amp Thomson E (1980) Cross-cultural studies on attitudes and
beliefs (pp 25-71) In H C Triandis amp R Brislin (Eds) Handbook of
Cross-Cultural Psychology Vol 5 Allyn and Bacon Boston
Doumlrnyei Z (1994) Motivation and motivating in the foreign language classroom
Modern Language Journal 78 273-84
Doumlrnyei Z (2001) Teaching and Researching Motivation Longman (Pearson
Education) Harlow
Doumlrnyei Z Malderez A (1997) Group dynamics and foreign language teaching
In System Vol 25 No 1 pp 65-81
Ellis R (1985) Understanding Second Language Acquisition Oxford University
Press Oxford
Ellis R (1994) The Study of Second Language Acquisition Oxford University
Press Oxford
PORTA LINGUA - 2014
185
Gardner R (1985) Social Psychology and Second Language Learning The Role
of Attitude and Motivation Edward Arnold Publishers London
Gregorc A F (1979) Learningteaching styles Potent forces behind them
Educational Leadership 36 234-236
Kachru B B (1985) Standards codifications and sociolinguistic realism The
English Language in the outer circle In R Quirk amp H G Widdowson
(Eds) English in the World Teaching and Learning Language and
Literatures (pp 11-30) Cambridge University Press Cambridge
Nelson G L (1995) Cultural Differences in Learning Styles In J M Reid (Ed)
Learning Styles in the ESLEFL Classroom (pp3-18) Heinle and Heinle
New York 3-18
OMalley JM and Chamot AU (1990) Learning Strategies in Second Language
Acquisition Cambridge University Press Cambridge
Oxford R L (1990) Language Learning Strategies What Every Teacher Should
Know Newbury House New York
Oxford RL amp Ehrman M (1993) Second language research on individual
differences Annual Review of Applied Linguistics 13 188-205
Oxford R Ehrman M amp Lavine R Z (1991) Style wars Teacher-student style
conflicts in the language classroom In S SMagnan (Ed) Challenges in
the 1990rsquos for college foreign language programs 1-25 Heinle amp Heinle
Boston Ma
Oxford R amp M Nyikos (1989) Variables affecting choice of language learning
strategies by university students Modern Language Journal 73 291-300
Paacutelinkaacutes M (2012) The language learning motivational characteristics of
technical university students The case of English In Szaknyelvkutataacutesi
iraacutenyzatok eacutes alkalmazaacutesok Porta Lingua Debrecen
Reid J M (1995) Preface In J M Reid (Ed) Learning Styles in the ESLEFL
Classroom (pp viii-xvii) New York Heinle amp Heinle New York
Rubin J (1981) Study of cognitive processes in second language learning
Applied Linguistics 11 117-31
Singleton J (1991) The spirit of gamburu In A E Finkelstein A E Imamura
amp J J Tobin (Eds) Transcending stereotypes Discovering Japanese
culture and education (pp 120-125) Yarmouth ME Intercultural Press
Yarmouth ME
186
PORTA LINGUA - 2014
187
Szigethi Andraacutes
Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem
Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar
Szlaacutev Filoloacutegia Tanszeacutek
Irodalmi hermeneutika ndash fordiacutetaacuteshermeneutika ndash
szaknyelv
Baacutermely keacutet - forraacutesnyelvi eacutes ceacutelnyelvi - szoumlveg lehetseacuteges (relatiacutev) szemantikai
ekvivalenciaacutejaacutenak sine qua non felteacutetele a referenciaacutelis interpretaacutecioacute Az
eszteacutetikailag koacutedolt irodalmi szoumlvegek fordiacutetaacutesakor - optimaacutelis esetben - a
hermeneutikai interpretaacutecioacute alkalmazott fordiacutetaacuteshermeneutikai vaacuteltozataacutenak
szempontjai eacuterveacutenyesuumllnek melynek soraacuten az eredeti szoumlvegnek adekvaacutet
poliszeacutemia megtartaacutesa koumlvetelmeacuteny azonban a fordiacutetoacutei szubjektum rekonstrukcioacutes
toumlrekveacuteseit a ceacutelnyelvi kulturaacutelis recepcioacute korlaacutetai moderaacuteljaacutek A szaknyelvi
szoumlvegek fordiacutetaacutesakor maacutes ahelyzet itt mind a poliszeacutemia mind a fordiacutetoacutei
szubjektum megjeleneacutese zavaroacute teacutenyező Ritka esetben azonban a szaknyelv
megtermeacutekenyiacutetheti a hermeneutikai interpretaacutecioacutet
Kulcsszavak Ludmilla Ulickaja hermeneutikai eacutertelmezeacutes subtextus neacutevpoeacutetika
fordiacutetaacuteshermeneutika button szaknyelv befogadaacutes
Neacutemileg profaacuten moacutedon tovaacutebbgondolva Heidegger szaacutelloacuteigeacuteveacute sőt
filoloacutegiai koumlzhellyeacute vaacutelt metaforaacutejaacutet mely szerint a nyelv a leacutet haacuteza
(Heidegger 1947) meg kell aacutellapiacutetanunk hogy a szaknyelv ennek a
haacuteznak a munkaszobaacuteja miacuteg talaacuten a műveacuteszetek nyelve ndash nem
leszűkiacutetendően a koumlltői nyelv verbaacutelis jelrendszereacutere ndash lehet a
szalon Ugyanakkor ha figyelembe vesszuumlk Menenius Agrippa latin
tanmeseacutejeacutenek boumllcsesseacutegeacutet a gyomor ellen fellaacutezadt testreacuteszek gyors
elgyenguumlleacuteseacuteről valamint azt az empirikus teacutenyt hogy a
funkcionaacutelis eacutepiacuteteacuteszet teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteval a szalonok egyre kisebbek a
munkaszobaacutek pedig egyre nagyobbak legalaacutebbis e kettő egymaacutest
kiegeacutesziacutető voltaacuteboacutel kell kiindulnunk az irodalmi szoumlveg ill
műfordiacutetaacutes valamint a szakszoumlveg ill szakfordiacutetaacutes hermeneutikai
termeacuteszeteacutenek oumlsszevető vizsgaacutelatakor
Baacutermely keacutet ndash forraacutesnyelvi eacutes ceacutelnyelvi ndash szoumlveg lehetseacuteges
(optimaacutelis esetben is ndash ha egyaacuteltalaacuten leacutetezik ilyen ndash csak relatiacutev)
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
188
szemantikai ekvivalenciaacutejaacutenak sine qua non felteacutetele a referenciaacutelis
interpretaacutecioacute
Az eszteacutetikailag koacutedolt irodalmi szoumlvegek fordiacutetaacutesakor ndash
kiacutevaacutenatos felteacutetelkeacutent ndash a hermeneutikai interpretaacutecioacute alkalmazott
fordiacutetaacuteshermeneutikai vaacuteltozataacutenak szempontjai eacuterveacutenyesuumllnek
melynek soraacuten az eredeti szoumlvegnek adekvaacutet poliszeacutemia megtartaacutesa
kiacutevaacutenatos koumlvetelmeacuteny azonban a fordiacutetoacutei szubjektum reprodukcioacutes
toumlrekveacuteseit a ceacutelnyelvi kulturaacutelis recepcioacute korlaacutetai moderaacuteljaacutek
A szaknyelvi szoumlvegek fordiacutetaacutesakor maacutes prioritaacutesok keruumllnek
elő itt mind a poliszeacutemia mind a fordiacutetoacutei szubjektum eacuterzeacutekelhető
kreatiacutev aktivitaacutesa a fordiacutetaacutes folyamataacuteban zavaroacute teacutenyező lehet
A fenti kuumlloumlnbseacutegek elleneacutere ndash a latin boumllcsesseacuteg jegyeacuteben ndash eacuten az
egymaacutest termeacutekenyen kiegeacutesziacutető fordiacutetaacuteshermeneutikai
figyelemmegosztaacutes mellett szeretneacutek eacutervelni ndash keacutet teruumlleten
1 Az orosz irodalom proacutezapoeacutetikaacutejaacuteban maacuter Puskin eacutes Gogol
műveiben kimutathatoacute az a tendencia amely Dosztojevszkijneacutel
megerősoumldik majd Csehovnaacutel eacutes a szimbolistaacuteknaacutel ill
posztszimbolistaacuteknaacutel kulminaacutel nevezetesen az hogy a verbaacutelis
jelrendszer textusaacuten tuacutel az eszteacutetikai koacuted ill a szoumlveg
szemantikaacutejaacutenak szerves reacuteszeacuteveacute vaacutelik egy laacutetens szemiotikai szfeacutera
amelyet Csehov draacutemaacuteiban a subtextus terminussal vagy a bdquoviacutez
alatti aacuteramlatokrdquo kifejezeacutessel szokaacutes illetni Ha
fordiacutetaacuteshermeneutikai szempontboacutel vizsgaacuteljuk ezt a jelenseacuteget arra a
koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy peacuteldaacuteul a csehovi textus fordiacutetaacutesa
olyan jeacuteghegy csuacutecsaacutenak a megmutataacutesaacutet jelenti csupaacuten amelynek
viacutez alatti reacutesze a fordiacutetaacutes aktusaacuteban maacuter el is olvadt Iacutegy Csehov
hősei a ceacutelnyelvi szoumlvegben teaacutezgatnak panaszkodnak az időjaacuteraacutesra
eacutes ndash joacute fordiacutetaacutes eseteacuten ndash autentikus szoumlveghűseacuteggel elbeszeacutelnek
egymaacutes mellett de a szoumlveg eredeti szemantikaacuteja nem vagy csak
toumlredeacutekeiben jut aacutet a bdquotuacutelsoacute partrardquo Ha meacutegis ndash a textus sugallataacutera ndash
erőt vesz a ceacutelnyelvi befogadoacuten az eredeti szoumlveg meacutelyszemantikaacuteja
iraacutenti olthatatlan vaacutegy marad a rendezői interpretaacutecioacute keacutetes
hitelesseacutegeacutebe vetett bizalom vagy a hunyorgoacute intuiacutecioacute
bizonytalansaacutega Belaacutethatoacute tehaacutet hogy a textus neacutelkuumll nincs
PORTA LINGUA - 2014
189
subtextus banaacutelis igazsaacutegaacuteval szemben ennek reciproka is
megfogalmazhatoacute subtextus neacutelkuumll sincs textus
Ezen a ponton kell megideacuteznuumlnk a szaknyelvi szoumlvegek
fordiacutetaacutesakor koumlvetendő strateacutegiaacutet ugyanis az irodalmi szoumlveg
fordiacutetaacutesaacuteban sem a szoumlvegről valoacute gondolkodaacutesnak hanem a
szoumlvegben valoacute gondolkodaacutesnak kell tuumlkroumlződnie a forraacutesnyelvi
szoumlveg poliszeacutemiaacuteja nem ad felmenteacutest az interpretaacutecioacute
oumlnkeacutenyesseacutegeacutenek fordiacutetaacuteshermeneutikai tilalma aloacutel
2 A technoloacutegiai forradalom oumlngerjesztő technokratizmusa aacutethatja
az eacutelet minden teruumlleteacutet A műveacuteszet irodalom a koumlltő nem loacuteg a
bdquomeseacutek tejeacutenrdquo bdquovaloacutedi vilaacutegotrdquo houmlrpint elemi koumlzege a valoacutesaacuteg A
műveacuteszi szoacute antropoloacutegiai misszioacutejaacutenak betoumllteacutese is paradox
moacutedon abban a koumlzegben toumlrteacutenik ahol a terminoloacutegia az uacuter
Azonban nemcsak az irodalmi nyelv teliacutetődik az indusztriaacutelis
taacutersadalom eacutes virtuaacutelis vilaacuteg kuumlloumlnboumlző regisztereivel hanem az un
subtextus szemiotikaacuteja ndash keacutep motiacutevum szimboacutelum asszociaacutecioacute ndash is
ebből a nyersanyagboacutel eacutepuumll fel Szoumlvegszemantikai szinten ennek
gyakori hordozoacutei az exponaacutelt szoumlveghelyek iacutegy a ciacutem mottoacute
kezdő- eacutes zaacuteroacutemondat valamint a nevek vilaacutega (szemeacutelynevek
hidroniacutemaacutek toponiacutemaacutek stb) Ez utoacutebbiakhoz folyamodom
segiacutetseacuteguumll eacuterveleacutesem igazolaacutesaacutera ndash bizonyos oacutevinteacutezkedeacutesek
betartaacutesa mellett
Amioacuteta Moacutera Ferenc eacutevődeacutese (Moacutera 1980) felhiacutevta
figyelmemet a magyar matematikai szaknyelv megteremtőjeacutenek
Dugonics Andraacutesnak a rsquofejedelemrsquo szavunkat eacuterintő etimoloacutegiaacutejaacutera
mely szerint a rsquofejedelemrsquo csak a rsquofejeacutesrsquo szoacuteboacutel szaacutermazhat azoacuteta
sokkal oacutevatosabban eacutelek a szoacutefejteacutes hermeneutikai eszkoumlztaacuteraacuteval
Ennek dacaacutera ha orosz irodalmi szoumlveg eacutertelmezeacuteseacutere vaacutellalkozom
nem hagyhatom figyelmen kiacutevuumll azt a koumlruumllmeacutenyt hogy a
ciacutempoeacutetika eacutes neacutevpoeacutetika az eszteacutetikailag koacutedolt orosz nyelvű
szoumlvegek szemantikaacutejaacutenak ndash az utoacutebbi eseteacuteben a patrisztikaacuteig
visszavezethető kultuacuteratoumlrteacuteneti okokboacutel ndash keacutet kituumlntetett teacutenyezője
tehaacutet az irodalom-hermeneutikai vizsgaacuteloacutedaacutesoknak is kiemelt
fontossaacuteguacute teruumllete A neacutevpoeacutetika kapcsaacuten azt is meg kell
emliacutetenem hogy a tulajdonneacutev sajaacutetos referencia-funkcioacuteja okaacuten a
fordiacutetaacuteshermeneutikai eacutertelmezeacutesnek is eminens taacutergya arroacutel nem is
beszeacutelve hogy eacuteppen a tulajdonnevek ndash toumlbbnyire vaacuteltozatlan
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
190
formaacuteban ndash mind a forraacutesnyelvi mind a ceacutelnyelvi szoumlvegnek reacuteszeacutet
keacutepezik tehaacutet egyfajta szemantikai hidat alkotnak a keacutet kuumlloumlnboumlző
jelrendszer vonatkozaacutesaacuteban esetenkeacutent raacutevilaacutegiacutetva a koumlzoumls
kultuacuteratoumlrteacuteneti gyoumlkerekből koumlvetkező konverzioacutes lehetőseacutegekre
Nem kiacutevaacutenok itt kiteacuterni az első megkoumlzeliacuteteacutesre is eacuterthető u n
bdquobeszeacutelő nevekrerdquo amelyek koncepcioacutem szerint a textus reacuteszeacutet
keacutepezik eacutes a műfordiacutetoacutek toumlbbnyire iacutegy is kezelik azokat tehaacutet
kuumlloumlnoumlsebb fordiacutetaacuteshermeneutikai fejtoumlreacutest nem igeacutenyelnek
A szaknyelv mindenekelőtt az orvosi szaknyelv irodalomra
ill irodalom-hermeneutikaacutera gyakorolt megtermeacutekenyiacutető hataacutesaacutera a
peacuteldaacutet Ludmilla Ulickaja Meacutedea eacutes gyermekei ciacutemű regeacutenyeacuteből
(Ulickaja 2003) vaacutelasztottam ndash nem kizaacuteroacutelag a genius loci1
hataacutesaacutera Az orosz iacuteroacutenő iacuteraacutesmoacutedja műveinek motiacutevumvilaacutega sok
tekintetben emleacutekeztet Csehov eacutes az orosz posztszimbolistaacutek
műveacuteszeteacutere Mindenekelőtt az orvos-iacuteroacutek ndash Csehov eacutes Bulgakov ndash
iacuteraacutesműveacuteszeteacutenek tematikaacuteja poeacutetikaacuteja ill ars poetica-jaacutenak
szellemi antropoloacutegiaacuteja jelenthet szilaacuterd baacutezist az emliacutetett mű
eacutertelmező vizsgaacutelataacutehoz Ez a felteveacutes egyben az orvosi
terminoloacutegiaacutenak a mű nyelvezeteacuteben eacutes keacutepalkotaacutesaacuteban betoumlltoumltt
szerepeacutet is megfontolaacutes taacutergyaacutevaacute teszi melynek
fordiacutetaacuteshermeneutikai konzekvenciaacutei is lehetnek
Ulickaja regeacutenye ndash medicinaacutelis regeacuteny melynek neacutevpoeacutetikaacuteja
kirajzolja a mű adekvaacutet recepcioacutejaacutenak hermeneutikai erővonalait
raacutevezetheti a szoumlveghez fordiacutetaacuteshermeneutikai igeacutennyel koumlzeliacutető
fordiacutetoacutet a textusba rejtett subtextus elemeit kiemelő koacutedra melynek
birtokaacuteban lehetőseacutege nyiacutelik a koumlnyvpiaci marketing szempontjai
aacuteltal oly gyakran behataacuterolt egydimenzioacutes szoumlvegfordiacutetaacutes
szemantikai elmeacutelyiacuteteacuteseacutere Termeacuteszetesen a fordiacutetaacuteshermeneutikai
megkoumlzeliacuteteacutes nem helyettesiacutetheti sem a forraacutesnyelvi kompetenciaacutet
sem a fordiacutetaacutestechnikai jaacutertassaacutegot sem pedig a ceacutelnyelvi
(anyanyelvi) stiacuteluseacuterzeacuteket Nem kompetitiacutev koumlvetelmeacutenyekről
hanem egymaacutesra eacutepuumllő egymaacutes hataacutesaacutet erősiacutető kiegeacutesziacutető
szempontrendszerről kell beszeacutelnuumlnk melynek sublimor mathesis-e
1 Jelen konferencia helysziacuteneacuten tartott 2012 oktoacuteber 1-jeacuten Vizi E Szilveszter
akadeacutemikus előadaacutest idegeacutelettani kutataacutesairoacutel melyben elhangzott az Ulickaja-
regeacuteny eacutertelmezeacuteseacutehez neacutelkuumlloumlzhetetlen terminus technicus
PORTA LINGUA - 2014
191
a fordiacutetaacuteshermeneutikai interpretaacutecioacute aacuteltal kiacutenaacutelt informaacutecioacute Ez
magaacutetoacutel eacutertetődően nem nyuacutejt immunitaacutest a fordiacutetoacutei bakikkal
felsziacutenesseacuteggel eacutes sziacutentelenseacuteggel szemben Biztosiacutet azonban a
fordiacutetoacute szaacutemaacutera egy olyan eacutertelmezeacutesi alapot ahol szabadon
mozoghat az alternatiacutev fordiacutetaacutesi lehetőseacutegek koumlzoumltti konkreacutet
vaacutelasztaacutesok soraacuten ill garanciaacuteja lehet annak hogy peacuteldaacuteul
Dosztojevszkij filozoacutefiai regeacutenye ne leacutenyeguumllhessen aacutet a fordiacutetaacutes
soraacuten aviacutett detektiacutevregeacutennyeacute vagy ndash jelen esetben ndash Ulickaja
posztszimbolista ihleteacutesű keacutepi vilaacutegaacutenak eacutes szimboacutelumkeacutepzeacuteseacutenek
antropoloacutegikus proacutezaacuteja ne degradaacuteloacutedhasseacutek didaktikus bdquomultikultirdquo
programregeacutennyeacute
Az allopatikus (klasszikus nyugati) gyoacutegyaacuteszati princiacutepium
eacutes a homeopatikus (a hasonszenvi gyoacutegymoacuted ndash similia similibus
curantur elve szerinti) antropoloacutegiai princiacutepium szembeaacutelliacutetaacutesaacutenak
poeacutetikai alapjaacuten szerveződő szoumlveg motiacutevum-vilaacutegaacutet a rsquomedrsquo szoacutető
uralja dominaacutens etimonkeacutent A goumlroumlg genealoacutegiaacuteval eacutes etimoloacutegiaacuteval
aacutebraacutezolt Medea Szinopli felcsernőkeacutent a klasszikus goumlroumlg kultuacutera
kulcsfogalmaacutet a katarzist jeleniacuteti meg a műben mint a medicinaacutelis
eacutes eszteacutetikai gyoacutegyiacutetoacute teraacutepia antropoloacutegiailag koumlzoumls eredőjeacutet amely
a toumlrteacutenelmi tisztaacutetalansaacutegoktoacutel valoacute megszabadulaacutes szimboacuteluma is
egyben A goumlroumlg antikvitaacutest ideacutező hangsuacutelyozottan anonim kriacutemi
telepuumlleacutes mint a cselekmeacuteny alapvető helysziacutene (a csehovi
Cseresznyeacuteskert analoacutegiaacutejaacutera a tataacuterok aacuteltal uumlltetett dioacutefaacutek kivaacutegaacutesa
jelenik meg a kulturaacutelis genociacutedium motiacutevumakeacutent) az ősi tataacuter
kultuacutera metoniacutemiaacutejakeacutent is poeacutetikai funkcioacuteval rendelkezik Medea ndash
zsidoacute szaacutermazaacutesuacute fogorvos feacuterje utaacuten ndash a Mendesz vezeteacuteknevet
kapja amely paronimikus egybeeseacutes reacuteveacuten a rsquomedrsquo hangsor
megkettőzeacuteseacutet jelenti a főhős alakjaacuteban eacutes az azonos tőből keacutepzett
reacutezkiacutegyoacute motiacutevumaacutenak koumlzbeiktataacutesaacuteval az oacutekori zsidoacute kultuacutera feleacute
is oumlsszekoumltő kapocskeacutent funkcionaacutel amennyiben az oacuteszoumlvetseacutegi
reacutezkiacutegyoacute Moacutezes IV koumlnyveacuteben az ősi homeopaacutetiaacutes gyoacutegyiacutetaacutes
(rsquohasonloacutet a hasonloacutevalrsquo) univerzaacutelis metoacutedusaacutenak a kifejeződeacutese
A fentiekből kitűnik hogy az iacuteroacutenő ndash a goumlroumlg eacutes zsidoacute nevek
dominanciaacuteja mellett a tataacuter kultuacutera motiacutevumainak halmozaacutesaacuteval ndash a
toumlrteacutenelmi idő leacutepteacutekeacuteben jelenteacutektelen az okozott emberi szenvedeacutes
meacuterteacuteke szerint viszont meacuterteacutektelen szovjet barbaacutersaacuteg elleni
homeopaacutetiaacutes bdquotisztiacutetoacuterdquo gyoacutegymoacutedkeacutent alkalmazza a kultuacutera verbaacutelis
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
192
relikviaacuteit Mindezt az eszteacutetikai katarzis kanonikus
alkotaacutespszicholoacutegiai eacutes pszichopatoloacutegiai mechanizmusai szerint
teszi a kollektiacutev rettegeacutes traumaacuteitoacutel csak a homeopaacutetiaacutes gyoacutegyiacutetaacutes
termeacuteszeteacutevel rokon eszteacutetikai hataacuteskivaacuteltaacutes szabaacutelyai szerint uacutejraeacutelt
emoacutecioacutek szabadiacutethatnak meg Iacutegy vaacutelik a neacutevpoeacutetika a szoumlveg
szemantikaacutejaacutenak szerves reacuteszeacuteveacute pontosabban a szoumlveg alatti
szoumlveg a subtextus indukcioacutes koumlzegeacuteveacute melynek csomoacutepontjaiban a
szemiotikailag figyelmen kiacutevuumll semmikeacuteppen nem hagyhatoacute
irodalomhermeneutikailag eacutes fordiacutetaacuteshermeneutikailag relevaacutens
nevek talaacutelhatoacutek Belaacutethatoacute tehaacutet hogy a nevek pusztaacuten mechanikus
aacutetiacuteraacutesa a fordiacutetaacutes soraacuten olyan szemiotikai torziacutetaacutest ideacutezhet ndash adott
esetben ideacutez ndash elő a forraacutesszoumlveg szemantikaacutejaacuteban ami a ceacutelnyelvi
szoumlveg recepcioacutes eacutes interpretaacutecioacutes lehetőseacutegeit egy egydimenzioacutes
csonkolt szemantika előaacutelliacutetaacutesaacutera kaacuterhoztatja hisz eleve kizaacuterja az
eredeti subtextus rekonstrukcioacutejaacutenak lehetőseacutegeacutet a befogadoacute
reacuteszeacuteről Iacutegy előaacutell egy olyan jelenseacuteg mintha a szillabo-tonika
(szoacutetagszaacutemlaacuteloacute ndash hangsuacutelyvaacuteltoacute) szigoruacutean koumltoumltt versrendszereacuteben
iacutert koumlltemeacutenyt a fordiacutetoacute proacutezaverskeacutent proacutebaacutelnaacute koumlzvetiacuteteni Ehhez
keacutepest a szoumlveg lexikai elemeinek fel nem ismereacuteseacuteből fakadoacute
fordiacutetoacutei balfogaacutesok bocsaacutenatos bűnnek tekinthetők Jaacuteruleacutekos eleme
a fordiacutetaacuteshermeneutikai szempontuacute neacutevpoeacutetikai vizsgaacuteloacutedaacutes
elmulasztaacutesaacutenak az a bizonytalansaacuteg amely a fordiacutetaacutes soraacuten a
vilaacutegos szemiotikai keretek hiaacutenya miatt toumlrveacutenyszerűen zavaroacute
teacutenyezőkeacutent jelentkezik eacutes tovaacutebbi pontatlansaacutegot eredmeacutenyez
Az Ulickaja-regeacutenyben megideacutezett antik szellemi kultuacutera eacutes
eacuterteacutekvilaacuteg oacute- eacutes uacutejszoumlvetseacutegi elemeit tuumlkroumlző heacuteber eacutes goumlroumlg eredetű
nevek poeacutetikai szoumlveteacutenek filoloacutegiai felfejteacutese ndash a vektoriaacutelisan egy
iraacutenyba mutatoacute szaacutemos szoumlvegreacutesznek koumlszoumlnhetően ndash nem
rendkiacutevuumlli feladat Maacutes jellegű kutataacutest eacutes erudiacutecioacutet felteacuteteleznek a
hermeneuta reacuteszeacuteről a mű neacutevpoeacutetikaacutejaacutenak azon elemei amelyek a
hermeneutikailag hiteles eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel szinteacuten
neacutelkuumlloumlzhetetlenek azonban a tradicionaacutelis filoloacutegiai apparaacutetus
szaacutemaacutera eleacuterhetetlen informaacutecioacutera eacutepuumllnek vagy azt tartalmaznak
Tovaacutebbi reacuteszletezeacutes neacutelkuumll nevezzuumlk ezt az informaacutecioacutet
szaknyelvnek Az ilyen esetekben az interdiszciplinaacuteris kitekinteacutes a
termeacuteszettudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes fokozaacutesa ritkaacutebban a szerencse
segiacutethet Ebbe a kategoacuteriaacuteba sorolhatoacute az adott műalkotaacutes
PORTA LINGUA - 2014
193
vonatkozaacutesaacuteban az egyik főszereplő Butonov alakja akinek
vezeteacutekneve ndash az orosz irodalmi nyelv szoacutekeacuteszleteacutet tekintve ndash
semmilyen szemantikailag keacutezenfekvő etimonra nem vezethető
vissza ndash laacutetszoacutelag A hiaacutenyzoacute laacutencszemet a jegyzetekben hivatkozott
idegeacutelettani taacutergyuacute előadaacutes szolgaacuteltatta egy e diszciplinaacuteban hasznaacutelt
terminus formaacutejaacuteban nevezetesen a praeszinaptikus neuron
axonjaacutenak veacutegződeacuteseacutet jeloumllő rsquoboutonrsquo maacutes formaacutejaacuteban rsquobuttonrsquo szoacute
A genetikusi veacutegzettseacuteggel rendelkező iacuteroacutenő szaacutemaacutera az idegsejtek
szinaptikus kapcsoloacutedaacutesaacutenak sematikus aacutebraacutezolaacutesa nyilvaacutenvaloacutean
alapinformaacutecioacutenak szaacutemiacutetott iacutegy az aacutebraacuteboacutel kivehető forma eacutes a hős
aacutebraacutezolt alakjaacutenak oumlsszeveteacuteseacuteből az a koumlvetkezteteacutes tehető hogy a
neacutev poeacutetikaacutejaacuteban a testiseacuteget megjeleniacutető fallikus szimbolika a
dominaacutens elem Ebben a kontextusban eacutertelmet nyer az irodalmi
nyelv szoacutekeacuteszleteacuteből etimonkeacutent szoacuteba joumlhető lexeacutema is rsquobutonrdquo =
bimboacute
Ez a neacutevpoeacutetikaacuteboacutel kiolvashatoacute mozzanat ismeacutet az orosz
kultuacutera tovaacutebbra sem meghaladott ndash eacutes reacuteszben elfeledett ndash
csuacutecspontjaacutenak de mindenkeacuteppen viraacutegkoraacutenak az orosz
bdquoreneszaacutenszrdquo-nak a vilaacutegaacutet ideacutezi Szolovjovi hataacutesra ekkor alakult ki
a fizioloacutegia pszicholoacutegia pneumatoloacutegia antropoloacutegiai haacutermassaacutega
amely vaacuteltozatlanul szemleacuteleti alapjaacutet keacutepezi az orosz irodalom eacutes
gondolkodaacutes kiemelkedő teljesiacutetmeacutenyeinek
A regeacuteny neacutevpoeacutetikaacuteja pontos lenyomataacutet mutatja annak az
antropoloacutegiai folytonossaacutegnak amely a miacutetikus korszak embereacutet
oumlsszekapcsolja a testi eacutes szellemi katarzis neacutelkuumlloumlzhetetlen
szuumlkseacutegleteacuteben a geacutensebeacuteszet koraacutenak embereacutevel A fordiacutetoacute
misszioacuteja hogy ezt az uumlzenetet ne bdquoszűrje kirdquo a fordiacutetaacutes meacutegoly
tiszteletremeacuteltoacute aktusa az eredeti szoumlvegből
Hivatkozaacutesok
Heidegger M (1947) Platons Lehre von der Wahrheit Bern
Moacutera F(1980) Napok holdak elmuacutelt csillagok A fele sem tudomaacuteny
Szeacutepirodalmi Kiadoacute Beacutekeacutescsaba
Ulickaja L (2003) Meacutedea eacutes gyermekei Magvető Budapest
194
PORTA LINGUA - 2014
195
Vincze Andraacutes
Pannon Egyetem
Georgikon Kar
Idegennyelvi Lektoraacutetus
Raising Cultural Sensitivity and the Awareness of
Difficulties in Translation in ESP Classes for Tourism
and Catering Majors Many agree that the English rendering of tourist texts all over the world tend to be
of poor quality due to the lack of professionalism and the right attitude regarding
their translation including the pre- and post-translation activities too It seems to
be a common practice that neither translation nor copywriting are done by
professionals due to various reasons including the underestimation of the
complexity of the discourse of tourism and the difficulties of its translation It is to
be believed that the availability and training of professional translators
specialized in the tourism domain will probably not improve the situation unless
tourist industry stakeholdersrsquo intercultural sensitivities and awareness of the
pitfalls of translation are increased The purpose of the present paper is to suggest
some simple methods that might provide future tourism professionals with some
experience regarding the process of translation in general and dealing with its
difficulties in particular The methods tested also highlight that readers of various
cultural backgrounds perceive culture-bound content differently Exercises like
the ones presented herein may serve as a humble contribution towards training
tourism professionals who will realize the inevitable importance of professional
practices in producing promotional materials for a highly competitive
international market
Keywords ESP intercultural communication specialized translation translation
quality tourist brochures tourism
Introduction
Years of experience related directly and indirectly to the Hungarian
tourist industry and teaching English for tourism majors suggests
that the root of many flaws encountered in the English translations
of tourist brochures may lie in certain neglected areas in the
education of future tourism professionals The same assumption is
also confirmed when one is confronted with a lack of understanding
of the consequences of communicating across languages and
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
196
cultures on the part of examinees taking ESP language exams for
tourism as one of the final steps to be qualified as a professional in
the tourism trade Since ndash obviously ndash the focus of education within
tourism programmes is not on translation or even intercultural
communication and in Hungary neither general English nor ESP
language classes tend to require practicing translation any more
most students do not acquire much experience in this skill not to
mention the special dilemmas of translating tourist texts
This paper suggests three realia-based exercises for raising cultural
sensitivity and the awareness of difficulties in translation In order to
establish their usefulness they were tested in class
Background ndash the problem
The translation quality assessment of tourist brochures done by the
author (Vincze 2013) as well as many authorities in translation
studies and specialised translation attest the fact that tourist texts all
over the world are often of poor quality (eg Dann 1996 Snell-
Hornby 1999 Federici 2006 Bellos 2011) A major reason for that
may be the lack of professionalism and the right attitude towards the
translation process as well as the pre- and post-translation activities1 It seems to be a common practice that neither translation nor
copywriting are done by professionals and pre-translation activities
such as the checking of the ST for potential translation problems and
difficulties adapting the ST to target readersrsquo needs (linguistically
culturally) and briefing for translators (translation brief) as well as
the post-translation activities of quality control and proofreading are
often neglected (Vincze 2013) Besides such reasons as the shortage
of funding personnel and time the underestimation of the
complexity of tourism discourse and the difficulties of its translation
probably plays a key-role in this problem too It is a common belief
that compared to eg law or medicine the translation of tourist texts
is not even specialized translation since the discourse of tourism had
not been regarded as specialized discourse until recently (Muntildeoz
1 By pre-translation activities the activities prior to the actual translation are meant
here and not pre-translation as in the pre-translation or batch translation of texts
using a translation memory database
PORTA LINGUA - 2014
197
2011) Nevertheless besides the fact that it is specialized translation
involving topics from a wide range of various disciplines tourist
brochure translations pose several special dilemmas especially
translations into English deriving from the heterogeneity of the
readership
Solution
The question whether the training of professional translators
specialized in the tourism domain and their availability would
improve the situation is difficult to answer However the reasons for
not commissioning qualified professionals mentioned above suggest
that the availability of well-trained professionals alone cannot alter
the situation unless those who contract them are not convinced that it
is necessary Thus it seems reasonable to suggest that tourist
industry stakeholdersrsquo intercultural sensitivities and awareness of the
pitfalls of translation need to be increased
An obvious place to embark upon this project would be the
classrooms where the tourism professionals of the future are trained
The availability and curricula of language courses and courses
related to business communication vary greatly from institution to
institution offering programmes in tourism in Hungary Courses in
communication or especially intercultural communication would
provide ideal opportunities to familiarize students with the issues
outlined above If such courses are not available or their scope does
not allow the inclusion of these topics ESP (LSP) classes may
accommodate them However language education offered by
Hungarian universities and colleges to tourism majors is often seen
by students as too limited regarding the fact that two LSP language
exams at B2-level are required of them upon graduation It also
follows as a logical consequence that LSP classes mostly
concentrate on preparing students for their language exams
Nevertheless some exercises involving well-chosen realia
adequate preparation and follow-up may provide students with the
experience that will make them realize the difficulties inherent in
communicating across languages and cultures and ndash more
specifically ndash in translating tourism-related texts
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
198
Exercises tested
Three exercises for raising cultural sensitivity and the awareness of
difficulties in translation were tested at the Georgikon Faculty of the
University of Pannonia The participating students were all tourism
and catering majors attending either ESP classes for tourism where
preparation for their LSP language exam was in the focus of
education or an optional course on communication offered in
English which provided the students with an introduction into
communication studies with a special emphasis on communication
in the tourism industry and cross-cultural communication in
general
The three exercises presented herein are all based on realia of
destination marketing publications which were selected according to
the criteria of availability in both the SL and the TL and the
familiarity of the destination(s) to the students Because of the
limited time allowed for the exercises and in order to present the
students with more concentrated material excerpts were chosen to
work with Their selection was based on the particular task they
were meant for and prior revision of both the STs and TTs by native
speakers of English and the teacher preparing the tasks a native
Hungarian It might seem unusual for an ESP class but two of the
exercises actually used Hungarian STs as realia thusly accentuating
the role of ST in translation quality
All three exercises were preceded by introductory
explanations about translation cross-cultural communication and the
role of invitative destination marketing publications in tourism
promotion After doing the exercises a discussion followed to see
how studentsrsquo perceptions of potential andor actual problems in
translation matched the observations of their teacher and the native
English speakers Studentsrsquo ideas on how to eliminate the potential
pitfalls andor solving the respective problems were also
encouraged
Exercise 1 ndash Spot rsquofunnyrsquo language and mistakes in a Hungarian
ST
PORTA LINGUA - 2014
199
The objective of this task was to demonstrate how ST quality may
influence TT quality to raise studentsrsquo awareness of
translationcultural issues and to stress the importance of pre-
translation activities
For the purpose of this exercise excerpts from the Hungarian
versions of two tourist brochures promoting tourist destinations at
Lake Balaton were used After introductory explanations about the
purpose and nature of the exercise students were asked to read
through the texts and mark any parts that they found either
ambiguousincomprehensible or awkward (sounding lsquofunnyrsquo) to
them as native speakers of Hungarian
After they had finished their findings were compared to
those of the native speakers of English and a Hungarian native with
experience in translation who had revised the English translation It
was pointed out that almost all the problematic parts thusly
identified in the TT had also been marked by the students in the ST
which was clear proof that ST quality had influenced TT quality in a
negative way It was interesting to observe that the lack of clarity
wordiness and bombastic style had been criticized by both
Hungarian and English readers On the other hand the fact that the
translations of some culture-bound terms (eg mansion fresco
settlement castle museum sacristy) had only been spotted by the
American readers of the TT as unclear or ambiguous highlighted
cultural differences that should be considered in translation too
Another interesting result was that both Hungarian and English
speaking readers spotted animaacutecioacutes programok ndash translated as
animation programmes as unclear That demonstrated on the one
hand that students were witnessing cross-cultural communication in
action not only on the level of national and linguistic cultures but
also on the level of a professional culture communicating with lay
readers On the other hand participants also found out that animaacutecioacute
ndash rendered as animation and program ndash programme were false
friends having utterly different meanings in the two languages
During the ensuing discussion various solutions for adapting the ST
andor alternative translations were suggested by the students
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
200
Exercise 2 ndash Spot those parts of the Hungarian ST that you think
may create difficulties in translation and highlight those that may
do so due to cultural differences
The objective of this task was the same as that of the previous one
to demonstrate how ST quality may influence TT quality to raise
studentsrsquo awareness of translationcultural issues and to stress the
importance of pre-translation activities
For the purpose of this exercise excerpts from the Hungarian
version of a tourist brochure promoting resorts at Lake Balaton were
chosen with a view to demonstrating potential difficulties due to
culturally loaded content After a similar introduction as in the case
of the first exercise students were asked to read through the texts and
mark any parts that might create difficulties in translation in their
opinion and to put a different mark to those that may cause problems
specifically due to cultural differences
Once the students had finished their results were compared
to those of the native speakers of American English and a Hungarian
native with experience in translation who had revised the English
translation It was again pointed out that the findings of the readers
of the TT and those of the ST matched almost completely which
very well illustrated the point that ST quality played a determining
role in TT quality However it was interesting to note that (probably
due to the introductory explanations) students seemed to be more
critical of the ST than the English-speaking lsquotarget readersrsquo were of
the TT Just like in the above exercise the lack of clarity wordiness
and (over)poetic style were heavily criticized As for items that
might cause cultural problems mostly culture-bound terms (realia)
pertaining largely to the Hungarian cult of Lake Balaton (eg lsquoa
Magyar Tengerrsquo lsquoNekem a Balaton a Rivieacutera helliprsquo beach life and
Hungarian history had been identified Interestingly realia
belonging to the jargon of the tourism industry were also marked
again The session was wound up by a similar discussion and
brainstorming as in the case of the first exercise
Exercise 3 ndash Back-translation of faulty translation
PORTA LINGUA - 2014
201
The objective of this task was to demonstrate how translation quality
and cultural and linguistic backgrounds affect comprehension to
raise studentsrsquo awareness of intercultural communication (national
as well as professional) to stress the importance of post-translation
activities and to teach students new specialist vocabulary
For this exercise phrases and short passages from the English
version of a tourist brochure promoting Lake Balaton were used
The basis of the selection was the ambiguity or incomprehensibility
of the given excerpts that either both the Hungarian and the native
English-speaking reviewers or only the English speaking readers had
identified as such Following the explanation about the purpose of
the exercise and the background of the selected text fragments
students were asked to read and translate the phrases and short
passages from English back into Hungarian without using a
dictionary
After they had finished their translations were compared to
the respective excerpts from the original STs to see whether they
matched or not and the possible causes of the mismatches were
examined (eg linguistic cultural) In the course of the discussion
that followed various alternative translations from Hungarian into
English were suggested by the students It was also highlighted that
some wrong translations that had been classified as
incomprehensible or ambiguous by native speakers of English
remained understandable to Hungarian readers and it was pointed
out that the reason for that might have been the different national
linguistic and professional cultural backgrounds of the foreign and
the Hungarian readers It is noteworthy that while cultural items
related to Hungarian history and gastronomy were relatively clearly
understood by the students the technical terms of balneology and
wellness services remained incomprehensible to some of them even
though they were all tourism majors
Conclusion
Working with the texts (ie excerpts) above in class showed that
translation and intercultural issues can be identified in the TT before
translation if one is familiar with S and T languages and cultures
KULTUacuteRAKOumlZI SZAKNYELVI KOMMUNIKAacuteCIOacute FORDIacuteTAacuteS TOLMAacuteCSOLAacuteS
202
including professional cultures and lsquolay touristrsquo culture Thus it
must also be possible to create target texts with a view of future
translation However the fact that students could back translate
phrasesexpressions from the English translations native speakers of
English had classified as incomprehensible or ambiguous to them
suggests that native Hungarian and English-speaking readersrsquo
perceptions were greatly influenced by their cultural lsquolensesrsquo which
confirms that raising intercultural awareness is of paramount
importance
The studentsrsquo reactions to the activities were positive they
showed enthusiasm and emotional involvement probably because
they understood the problem and its lsquogravityrsquo and wanted to prove
themselves that such difficulties in communication can be overcome
References
Bellos D (2011) Is That a Fish in Your Ear Translation and the Meaning of
Everything Faber amp Faber New York
Dann G (1996) The language of tourism a sociolinguistic perspective CAB
International Oxford
Federici E (2006) The Translator as Intercultural Mediator Editrice UNI
Service Trento
Muntildeoz I D (2011) Tourist Translations as a Mediation Tool Misunderstandings
and Difficulties Cadernos de Traduccedilatildeo 127 29-49
httpsperiodicosufscbrindexphptraducaoarticleview2175-
79682011v1n27p2919791
Snell-Hornby M (1999) The lsquoUltimate Confortrsquo Word Text and the Translation
of Tourist Brochures In G Anderman amp M Rogers (eds) (1999) Word
Text Translation Liber Amicorum for Peter Newmark Multilingual
Matters Clevedon
Vincze A (2013) Translation quality in the English translations of Hungarian
tourist brochures In Silye M (ed) (2013) Innovaacutecioacute eacutes nemzetkoumlzi
egyuumlttműkoumldeacutes a szaknyelvoktataacutesaacuteban eacutes kutataacutesaacuteban Porta Lingua
Debrecen
203
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
204
PORTA LINGUA - 2014
205
B Papp Eszter1 ndash Foacuteris Aacutegota
2 ndash Boumllcskei Andrea
3
LEG Zrt Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem
Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar
Terminoloacutegiai Kutatoacutecsoport
Terminograacutefiai moacutedszerek eacutes eszkoumlzoumlk a
terminoloacuteguskeacutepzeacutesben
A cikk ceacutelja a Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetemen folyoacute MA szintű
terminoloacuteguskeacutepzeacutes bemutataacutesa konkreacutetan pedig annak taacutergyalaacutesa hogy a
keacutepzeacutesben milyen hangsuacutelyt fektetuumlnk a modern terminograacutefiai moacutedszerek eacutes
eszkoumlzoumlk hallgatoacutekkal toumlrteacutenő megismerteteacuteseacutere A Terminoloacutegia mesterszak
leacutetesiacuteteacutese eacutes indiacutetaacutesa toumlbb eacutevvel ezelőtt kezdődoumltt meg azeacutert hogy bevezethessuumlk
Magyarorszaacutegon is az egyetemi szintű terminoloacuteguskeacutepzeacutest A Terminoloacutegia
mesterszak keacutet eacuteves egyetemi keacutepzeacutes a boumllcseacuteszkaron folyik A keacutepzeacutes bemenete
kettős egyreacuteszt boumllcseacutesz BA veacutegzettseacutegűek jelentkezhetnek raacute (magyar eacutes idegen
nyelv szakosok) maacutesreacuteszt maacutes szakmai BABSc vagy MAMSc veacutegzettseacuteggel
rendelkezők (peacuteldaacuteul meacuternoumlkoumlk koumlzgazdaacuteszok jogaacuteszok orvosok) jelentkezeacuteseacutet is
vaacuterjuk A terminoloacutegia nemcsak mint oumlnmagaacuteeacutert leacutetező (boumllcseacuteszet)tudomaacuteny
műkoumldik Valoacutedi gyakorlati haszna kimutathatoacute akaacuter egy vaacutellalkozaacutes
sikeresseacutegeacuteben is A rendszerben gondolkodoacute terminoloacutegus mozgatoacuterugoacuteja lehet
nemcsak a fordiacutetoacuteirodaacuteknak hanem minus eacuteppen a rendszerszemleacuteletnek koumlszoumlnhetően
minus baacutermely multilingvaacutelis multinacionaacutelis ceacutegnek A terminoloacutegusok oktataacutesa
soraacuten a tananyag tervezeacuteseacuteben az egyik fontos keacuterdeacutes annak meghataacuterozaacutesa hogy
a lexikograacutefia eacutes a terminoloacutegia legfontosabb elveinek moacutedszereinek taacutergyalaacutesaacuten
tuacutel milyen modern eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacutera tartalmi eacutes formai jellemzőinek
bemutataacutesaacutera fektessuumlnk hangsuacutelyt a keacutepzeacutesben
Kulcsszavak terminoloacutegia mesterszak terminoloacutegia terminograacutefiai moacutedszerek eacutes
eszkoumlzoumlk Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem tudaacutesmenedzsment
informaacutecioacutekezeleacutes
1 Magyarorszaacutegon az egyetemi szintű terminoloacuteguskeacutepzeacutes a Kaacuteroli
Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Karaacuten indult meg
2011-ben A Terminoloacutegia mesterszak leacutetesiacuteteacuteseacutet eacutes indiacutetaacutesaacutet
azonban toumlbb eacuteves munkaacutelatok előzteacutek meg amelyekhez előzetes
1 LEG Zrt Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem
2 Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem
3 Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem A tanulmaacuteny a Bolyai Jaacutenos Posztdoktori Oumlsztoumlndiacutej taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
206
oktataacutesi tapasztalatokra eacutes kutataacutesi eredmeacutenyekre valamint a
kuumllfoumlldi keacutepzeacutesek tapasztalataira taacutemaszkodtunk (a reacuteszleteket laacutesd
Foacuteris 2012) A szak leacutetesiacuteteacuteseacutenek ceacutelja hogy olyan korszerű
elmeacuteleti eacutes moacutedszertani ismeretekkel rendelkező a terminoloacutegia
hazai eacutes nemzetkoumlzi folyamatait eacutes moacutedszereit ismerő
szakembereket keacutepezzuumlnk akik jelentős szerepet vaacutellalhatnak a
magyar vonatkozaacutesuacute terminoloacutegiai probleacutemaacutek megoldaacutesaacuteban
Az első eacutevfolyam a 20112012 taneacutev őszi szemesztereacuteben kezdte
meg tanulmaacutenyait a hallgatoacutek toumlbbseacutege azoacuteta diplomaacutet szerzett
majd sikeresen el is helyezkedett
2 Mivel a rsquoterminoloacutegusrsquo kifejezeacutes Magyarorszaacutegon nem eleacuteg szeacuteles
koumlrben ismert előszoumlr hataacuterozzuk meg hogy mit takar ez az
elnevezeacutes A terminoloacutegus olyan szakember aki rendelkezik azokkal
a terminoloacutegiai moacutedszertani anyanyelvi idegen nyelvi eacutes
szaktaacutergyi ismeretekkel valamint kompetenciaacutekkal amelyekkel
keacutepes a terminoloacutegia elveinek megfelelően terminoloacutegiai
dokumentaacutecioacutes munkaacutek veacutegzeacuteseacutere a terminoloacutegia teruumlleteacuten hasznaacutelt
eszkoumlzoumlk eacutes moacutedszerek alkalmazaacutesaacutera A terminoloacutegiai munka ceacutelja
a folyamatosan bővuumllő fogalmi rendszer eacutes a fogalmakat lekeacutepező
terminoloacutegiai rendszer egyeacutertelmű hasznaacutelataacutenak fenntartaacutesa ezaacuteltal
a szakmai kommunikaacutecioacutes folyamat reacutesztvevőinek segiacuteteacutese
taacutemogataacutesa a terminoloacutegia eszkoumlzeivel moacutedszereivel Ez a
teveacutekenyseacuteg a fogalmakboacutel valoacute kiindulaacutest koumlveteli meg eacutes
magaacuteban foglalja a fogalmi rendezeacutest a nyelv rendszereacutebe illő
terminusok megkereseacuteseacutet vagy alkotaacutesaacutet rendszerezeacuteseacutet eacutes maacutes
idegen nyelvekbeli ekvivalensekkel valoacute harmonizaacutecioacutejukat
Ennek megfelelően a terminoloacutegus feladata is nagyon sokreacutetű ha
aacuteltalaacutenossaacutegban kiacutevaacutenjuk megfogalmazni akkor feladata a
tudaacutesmenedzsment azaz a ceacuteggel a termeacutekkel eacutes a szakteruumllettel
kapcsolatos informaacutecioacutek gyűjteacutese rendszerezeacutese karbantartaacutesa eacutes
hozzaacutefeacuterhetőveacute teacutetele ha szuumlkseacuteges toumlbb nyelven A
terminoloacutegusok konkreacutet feladatkoumlre a munkaadoacute pontos
teveacutekenyseacutegeinek eacutes igeacutenyeinek megfelelően nagyon vaacuteltozatos
lehet Baacuter Magyarorszaacutegon csak mostanaacuteban jelennek meg a
PORTA LINGUA - 2014
207
terminoloacutegus munkakoumlr betoumllteacuteseacutere vonatkozoacute igeacutenyek kuumllfoumlldi
tapasztalatok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a terminoloacutegus
szakkeacutepzettseacuteggel szerzett kompetenciaacutek szeacuteles koumlrben
felhasznaacutelhatoacuteak a termeleacutes az iraacutenyiacutetaacutes a szolgaacuteltataacutes eacutes a
gazdasaacuteg kuumlloumlnboumlző szektoraiban
A veacutegzett terminoloacutegusok toumlbb teruumlleten helyezkedhetnek el Mind a
multinacionaacutelis vaacutellalatok mind a kis- eacutes koumlzeacutepvaacutellalkozaacutesok
foglalkoztathatnak terminoloacutegusokat A nagy nemzetkoumlzi ceacutegekneacutel a
sok nemzetre eacutes nyelvteruumlletre kiterjedő piacon okozhat gondot ha
akadozik az informaacutecioacuteaacuteramlaacutes eacutes nem eacuterhető el minden informaacutecioacute
az oumlsszes hasznaacutelatba vont nyelven Az informaacutecioacuteaacuteramlaacutes
akadozaacutesa az egy orszaacutegon beluumlli kisebb vaacutellalkozaacutesok eseteacuteben is
gyakran probleacutema hiszen a kis- eacutes koumlzeacutepvaacutellalkozaacutesok
teveacutekenyseacutegeacuteben a kuumlloumlnboumlző termelő szolgaacuteltatoacute eacutes kereskedelmi
ceacutegek partnerek adatbaacutezisai koumlzoumltti aacutetjaacuterhatoacutesaacutegot is biztosiacutetani kell
(laacutesd Varga 2009) Iacutegy mindkeacutet esetben ki kell eacutepiacuteteni egy
terminoloacutegiai haacuteloacutezatot amely biztosiacutetja hogy a
termeacutekekszolgaacuteltataacutesok valamennyi informaacutecioacutes anyaga (honlap az
aacuterun leacutevő feliratok a műszaki leiacuteraacutes a vezeacuterlőrendszer szoumlvege a
reklaacutem stb) pontosan jelenjen meg minden eacuterdekelt feacutel szaacutemaacutera A
leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteg az hogy egy multinacionaacutelis vaacutellalat eseteacuten az
egyseacutegesiacutetett informaacutecioacute sok nyelven kell hogy hozzaacutefeacuterhető
legyen Nemzetkoumlzi vaacutellalat eseteacuten tovaacutebbi szempont a
termeacuteklokalizaacutecioacute (a termeacutekeknek a helyi piacra valoacute adaptaacutelaacutesa)
amelynek terminoloacutegiai alapozaacutesa egyuumltt zajlik a kutataacutessal a
gyaacutertaacutessal eacutes az eacuterteacutekesiacuteteacutes-szervezeacutessel (Demeczky 2008) Iacutegy
aacuteltalaacutenossaacutegban fogalmazva a terminoloacutegus szerepe tulajdonkeacuteppen
az informaacutecioacutekezeleacutes koumlzoumls arculat kialakiacutetaacutesa a nyelvhasznaacutelaton
keresztuumll pl toumlbbnyelvű terminoloacutegiailag egyseacuteges adatbaacutezisok
kialakiacutetaacutesaacuteval vaacutellalati szabvaacutenyosiacutetaacutessal stb
A kiadoacutek eacutes aacuteltalaacuteban a meacutedia a toumlmegkommunikaacutecioacute teruumlleteacuten is
igen fontos a magas szinten megalapozott terminoloacutegiai szakeacutertelem
amelynek segiacutetseacutegeacutevel meg lehet előzni a fogalmiterminoloacutegiai
ismeretek hiaacutenyaacuteboacutel szaacutermazoacute neheacutezseacutegeket
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
208
A fordiacutetoacuteipar az a teruumllet ahol a legkeveacutesbeacute kell bizonygatni hogy
szuumlkseacuteg van terminoloacutegusokra Az első veacutegzett terminoloacutegusok is
toumlbbnyire ezen a teruumlleten helyezkedtek el (laacutesd FaludindashPapp 2014)
Egy fordiacutetoacuteirodaacuteban a terminoloacutegiai feladatok elveacutegzeacutese a
szaacutemiacutetoacutegeacuteppel taacutemogatott fordiacutetaacutes legtoumlbb leacutepeacuteseacuteben fontos szerepet
jaacutetszik a terminoloacutegiai előkeacutesziacuteteacutes kivonatolaacutes leacutepeacuteseacutetől kezdve az
előfordiacutetaacutes eacutes a teacutenyleges fordiacutetaacutes folyamataacuten aacutet egeacuteszen a
lektoraacutelaacutesig Ezaacuteltal a fordiacutetaacutesi teveacutekenyseacuteg soraacuten a terminoloacutegus a
minőseacutegbiztosiacutetaacutes legfontosabb szereplőjeacuteveacute vaacutelik A fordiacutetaacutes
kapcsaacuten kuumlloumln ki kell teacuterni az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyeire
amelyekben nagy szaacutemban dolgoznak fordiacutetoacutek eacutes tolmaacutecsok az
utoacutebbi eacutevekben a magyar fordiacutetoacuteszolgaacutelatnaacutel dolgozoacute
terminoloacutegusok szaacutema pedig haacuteromra emelkedett
Emliacuteteacutest kell tennuumlnk az igazgataacutes teruumlleteacuteről Itt nem annyira
keacutezzelfoghatoacute eacutes azonnal peacutenzre vaacutelthatoacute a terminoloacutegus
teveacutekenyseacutegeacutenek haszna de hosszuacute taacutevon szinteacuten elengedhetetlen a
megfelelő terminoloacutegiai keacutepzettseacuteggel rendelkező szakemberek
bevonaacutesa Az EU teljes teruumlleteacuten bevezeteacutesre keruumll az e-kormaacutenyzat
amely koumlzvetlenuumll eacuterint minden unioacutes polgaacutert hivatalt termelő- eacutes
kereskedelmi egyseacuteget A rendszer bevezeteacuteseacutenek egyik alapvető
felteacutetele a fogalmak egyseacuteges eacutertelmezeacutese eacutes nyelvi megjeleniacuteteacutese
(laacutesd Majzikneacute Bausz 2008) Ugyaniacutegy a miniszteacuteriumok
főhatoacutesaacutegok szintjeacuten is hiaacutenyoznak a terminoloacutegusok Az EU-
csatlakozaacutesunk előtt nagyon komoly terminoloacutegiai munka zajlott a
jogszabaacutelyfordiacutetaacutesok taacutemogataacutesaacutera de ez a folyamat sajnos a
csatlakozaacutesunkkor leaacutellt A munkaacutet folytatni kellene ebben a
legtoumlbb eacuterintett feacutel egyeteacutert
Veacuteguumll elmondhatjuk hogy hasznos lenne terminoloacutegust alkalmazni
a nemzetkoumlzi kapcsolatokban eacuterdekelt oumlsszes gazdasaacutegi kulturaacutelis
inteacutezmeacutenyneacutel tovaacutebbaacute a szabvaacutenyosiacutetaacutes eacutes minőseacutegiraacutenyiacutetaacutes
teruumlletein is Utoacutebbival kapcsolatban fontos elmondanunk hogy a
szabvaacutenyok szoumlvege jellemzően azoknak a terminusoknak a
meghataacuterozaacutesaacuteval kezdődik (szabvaacutenycsalaacutedok eseteacuteben gyakran
oumlnaacutelloacute terminoloacutegiai szabvaacuteny formaacutejaacuteban) amelyeket a szoumlveg
keacutesőbb hasznaacutel A szabvaacutenykidolgozaacutes folyamataacutet tehaacutet meg kell
PORTA LINGUA - 2014
209
hogy előzze az aktuaacutelisan szuumlkseacuteges egyseacuteges terminoloacutegia
kialakiacutetaacutesa E feladat elveacutegzeacuteseacutere jellemzően egy oumlnaacutelloacute
munkacsoportot hoznak leacutetre melynek teveacutekenyseacutegeacuteben ndash a
nyelvileg is joacute minőseacutegű eredmeacuteny eleacutereacuteseacutere ndash ceacutelszerű ha a
szakembereken kiacutevuumll terminoloacutegus is reacuteszt vesz A Magyarorszaacutegon
koumltelezően bevezeteacutesre keruumllő angol nyelvű unioacutes szabvaacutenyoknak
csak kis haacutenyadaacutet fordiacutetjaacutek le magyarra ami hosszabb taacutevon
nyilvaacutenvaloacutean negatiacutevan eacuterinti a magyar szaknyelvek aacutellapotaacutet
(Boumllcskei 2011)
3 Miutaacuten aacutettekintettuumlk hogy mennyire sokreacutetű elhelyezkedeacutesi
lehetőseacutegeik vannak a terminoloacutegusi okleveacutellel rendelkezőknek
laacutessuk hogy a keacutepzeacutes hogyan keacutepes felkeacutesziacuteteni a hallgatoacutekat
ennyire szerteaacutegazoacute feladatokra A ceacutel olyan gyakorlati szakemberek
keacutepzeacutese akik egyreacuteszt megfelelő nyelveacuteszeti eacutes terminoloacutegiai
szakeacutertelemmel rendelkeznek maacutesreacuteszt kiismerik magukat az
alapvető nyelvtechnoloacutegiai alkalmazaacutesokban adatbaacutezisokban
valamint alapvető szervezeacutesi menedzseri keacutepesseacutegekkel is
rendelkeznek A fent vaacutezolt teruumlletek sokfeacuteleseacutege miatt nem ceacutelunk
konkreacutet adatok anyagok egy az egyben toumlrteacutenő elsajaacutetiacutettataacutesa
hanem az oumlnaacutelloacute kreatiacutev munkaacutera valoacute felkeacutesziacuteteacutest tekintjuumlk
feladatunknak a megfelelő tudaacutes megszerzeacuteseacutere valoacute keacutepesseacuteg
fejleszteacuteseacutevel illetve egyeacuteb szuumlkseacuteges keacuteszseacutegek kialakiacutetaacutesaacuteval
A terminoloacutegia mesterszakon humaacuten eacutes műszaki vagy
termeacuteszettudomaacutenyi előkeacutepzettseacutegű hallgatoacutekra egyaraacutent szaacutemiacutetunk
Az első eacutevben a haacutetteacuterismeretek kiegyenliacuteteacutese folyik azaz a humaacuten
előtanulmaacutenyokkal rendelkező hallgatoacutek tovaacutebbi nyelveacuteszeti
tanulmaacutenyokon tuacutel főkeacutent matematikaacutet statisztikaacutet
koumlzgazdasaacutegtant valamint informatikaacutet tanulnak A nyelvi
keacutepzettseacuteggel nem rendelkezők pedig nyelveacuteszeti nyelvtudomaacutenyi
jelenteacutestani ismereteket kapnak Az alapozoacute oacuteraacutek utaacuten koumlvetkeznek a
koumlzoumls szakmai toumlrzstaacutergyak jelenteacutestan neacutevtani ismeretek
szoacutealaktan szoacutealkotaacutes terminusalkotaacutes terminoloacutegia lexikograacutefia
nyelvpolitika nyelvtervezeacutes nyelvi jogok korpusznyelveacuteszet
terminoloacutegia-menedzsment terminograacutefia (erről lent bővebben)
dokumentaacutecioacute szabvaacutenyosiacutetaacutesi eacutes minőseacutegiraacutenyiacutetaacutesi ismeretek
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
210
A keacutepzeacutes differenciaacutelt szakmai ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesaacuteval zaacuterul az
alaacutebbi taacutergyak kereteacuteben adatbaacutezisok kezeleacutese fogalomalapuacute
informaacutecioacutekezeleacutes szaacutemiacutetoacutegeacutepes nyelveacuteszet a fordiacutetaacutes elmeacutelete eacutes
gyakorlata szabvaacutenyosiacutetaacutesi eacutes minőseacutegiraacutenyiacutetaacutesi szakmai gyakorlat
a tudomaacutenyos kutataacutes eacutes koumlzleacutes projektmenedzsment a
terminoloacutegia oktataacutesi vonatkozaacutesai kompetenciafejleszteacutes valamint
uacutej iraacutenyzatok a terminoloacutegiaacuteban Mint a fentiekből is laacutetszik az
informatikaacutenak kiemelt jelentőseacutege van a keacutepzeacutesben a hallgatoacutek a
keacutet eacutev alatt elsajaacutetiacutetjaacutek az adatbaacutezisok kezeleacuteseacutenek alapjait
jaacutertassaacutegot szereznek a nyelvtechnoloacutegiaacuteban eacutes az adatbaacutenyaacuteszatban
megismerkednek a fordiacutetoacuteiparban hasznaacutelt legfontosabb
szoftverekkel A joacute terminoloacutegusnak ndash a taacutergyi tudaacuteson tuacutelmenően ndash
fontos tulajdonsaacutega a rugalmassaacuteg a tolerancia a hataacuterozott
doumlnteacuteskeacutepesseacuteg a joacute kommunikaacutecioacutes keacuteszseacuteg a folyamatos tanulaacutesi
keacuteszseacuteg eacutes a rendszerben valoacute gondolkozaacutes keacutepesseacutege A keacutepzeacutesben
ezen tulajdonsaacutegok fejleszteacuteseacutere is nagy hangsuacutelyt helyezuumlnk
4 Zaacuteraacuteskeacutent tekintsuumlk aacutet hogy mit is takar a rsquoterminograacutefiarsquo
kifejezeacutes Ez a gyakorlati teveacutekenyseacuteget illetve a moumlgoumltte rejlő
elmeacuteleti tudaacutest is jeloumlli Konkreacutetan terminoloacutegiai adatbaacutezisok
gyűjtemeacutenyek szoacutetaacuterak szerkeszteacuteseacutenek elmeacutelete eacutes gyakorlata
eacutertendő alatta A terminoloacutegiai adatbaacutezis adatbank vagy tudaacutestaacuter
amely az egy ceacutegre termeacutekre vagy taacutergykoumlrre jellemző
terminusokkal kapcsolatos adatokat taacuterolja egy vagy toumlbb nyelven
Ezek az adatok nagyon sokfeacuteleacutek lehetnek hiszen egy terminoloacutegiai
adatbaacutezis a szokaacutesos nyelvi ismereteken kiacutevuumll tartalmaz definiacutecioacutekat
aacutebraacutekat illusztraacutecioacutekat (akaacuter multimeacutediaacutes felveacutetelt is) adatokat maacutes
terminusokkal valoacute viszonyroacutel sőt az adatbaacutezisba toumlrteacutenő felveacutetelre
vonatkozoacute informaacutecioacutekat is (ki vette fel mikor milyen forraacutesboacutel
stb) A ceacutel mindenkeacuteppen az hogy ezek az adatbaacutezisok mineacutel toumlbb
adatot tartalmazzanak eacutes nyilvaacutenosan hozzaacutefeacuterhetőek legyenek
Szerencseacutere leacuteteznek maacuter hatalmas eacutes nyilvaacutenos toumlbbnyelvű
adatbaacutezisok ilyen peacuteldaacuteul a IATE (InterActive Terminology for
Europe) vagy a TermWiki (toumlbbnyelvű szabadon szerkeszthető
online terminoloacutegiai adatbaacutezis) Az adatbaacutezisok keacutesziacuteteacutesekor
figyelembe kell venni hogy a koumlzeljoumlvőben az bdquookosrdquo mobil
alkalmazaacutesok teacuterhoacutediacutetaacutesa vaacuterhatoacute Aki terminograacutefiai teveacutekenyseacuteget
PORTA LINGUA - 2014
211
kiacutevaacuten veacutegezni annak rendelkeznie kell lexikograacutefiai eacutes
terminoloacutegiai ismeretekkel A terminograacutefia ma maacuter erősen
szaacutemiacutetoacutegeacutepesiacutetett teveacutekenyseacuteg iacutegy a megfelelő eszkoumlzoumlk eacutes
szoftverek (terminuskivonatoloacutek adatbaacuteziskezelők) ismerete eacutes
hasznaacutelata elengedhetetlen
5 Oumlsszegzeacuteskeacutent elmondhatoacute tehaacutet hogy a terminoloacutegus
szakkeacutepzettseacuteggel szerzett kompetenciaacutek szeacuteles koumlrben
felhasznaacutelhatoacuteak az iraacutenyiacutetaacutes a szolgaacuteltataacutes eacutes a gazdasaacuteg kuumlloumlnboumlző
szektoraiban mivel a fogalmak eacutes terminusok rendezeacuteseacutenek igeacutenye
minden teruumlleten eacutes szinten a tudomaacutenyoktoacutel az ipari kereskedelmi
hivatali koumlzigazgataacutesi stb gyakorlaton keresztuumll az oktataacutes minden
sziacutentereacuteig megtalaacutelhatoacute
A taacutersadalom műkoumldeacuteseacutenek kuumlloumlnboumlző szintjein lejaacutetszoacutedoacute gyors
aacutetalakulaacutesok a gazdasaacutegi kulturaacutelis kapcsolatok kiszeacutelesedeacuteseacutet
eredmeacutenyezik E kapcsolatok kieacutepiacuteteacutese eacutes fenntartaacutesa a
kommunikaacutecioacutes zavarok elhaacuteriacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a
fogalmiterminoloacutegiai rendszerek oumlsszehangolt kialakiacutetaacutesaacutet kiacutevaacutenja
meg Szaacutemos szakteruumlleten van igeacuteny kiemelten terminoloacutegiaacuteval
kapcsolatos feladatok megoldaacutesaacutera terminoloacutegus keacutepzettseacutegű
szakemberekre
Hivatkozaacutesok
Boumllcskei A (2011) A szabvaacutenyuumlgy eacutes a magyar nyelv a szabvaacutenyosiacutetaacutes online
forraacutesai az informaacutecioacuteszerzeacutes a terminoloacutegiai munka eacutes az oktataacutes
szolgaacutelataacuteban Magyar Nyelvőr 1353 274ndash285
Demeczky J (2008) Terminoloacutegia a szoftveriparban Magyar Terminoloacutegia 12
189ndash204
Faludi AndashPapp E (2014) Terminoloacutegiai csuumltoumlrtoumlk
httpwwwnyesthuhirekterminologiai-csutortok
Foacuteris Aacute (2012) Terminoloacutegusok keacutepzeacutese ndash A terminoloacutegia mesterkeacutepzeacutes
elindulaacutesa Magyar Tudomaacuteny 1738 969ndash976
Majzikneacute Bausz Aacute (2008) Az e-kormaacutenyzat e-koumlzigazgataacutes probleacutemaacutei eacutes
terminoloacutegiai vonatkozaacutesai Magyarorszaacutegon Magyar Terminoloacutegia 11
59ndash76
Varga E (2009) A PET flakonfuacutevaacutes terminoloacutegiaacuteja Terminoloacutegiai keacuterdeacutesek egy
kisvaacutellalkozaacutesnaacutel Magyar Terminoloacutegia 21 47ndash66
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
212
Szerzők eleacuterhetőseacutege
B Papp Eszter eszter pappgmailcom Foacuteris Aacutegota aforist-
onlinehu Boumllcskei Andre bolcskeiandrehotmailcom
213
Bakoacute Alexandra Vivien
Semmelweis Egyetem
Egeacuteszseacutegtudomaacutenyi Kar
Szaknyelvi eacutes Kommunikaacutecioacutes Csoport
Tudatos terminoloacutegiai vaacutelasztaacutes vagy esetleges
szoacutehasznaacutelat ndash egeacuteszseacutegtudomaacutenyi hallgatoacutek
regiszterhasznaacutelataacutenak vizsgaacutelata
Az egeacuteszseacutegtudomaacutenyi terminoloacutegia kettősseacutege azaz a szakemberek egymaacutes
koumlzoumltti eacutes a betegekkel folytatott kommunikaacutecioacute elteacuterő jellege kuumlloumlnoumls
tudatossaacutegot kiacutevaacuten a nyelvhasznaacuteloacutektoacutel mivel a terminusok regiszternek megfelelő
megvaacutelasztaacutesa nagyban befolyaacutesolja a kommunikaacutecioacute eredmeacutenyesseacutegeacutet
Kutataacutesom ceacutelja hogy felteacuterkeacutepezzem a hallgatoacutek mennyire koumlvetkezetesen
reacuteszesiacutetenek előnyben egy regisztert valamint hogy milyen meacuterteacutekben veszik
figyelembe a kontextust a terminusok kivaacutelasztaacutesaacutenaacutel A kutataacutesba harmadeacuteves
egyetemi hallgatoacutekat illetve egy tanulmaacutenyaik elejeacuten leacutevő szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs
keacutepzeacutesben reacutesztvevő csoportot vontam be A hallgatoacutek egy magyar eacutes egy angol
szoumlveget fordiacutetottak le majd a roumlgziacutetett fordiacutetaacutesi folyamatot a hallgatoacutekkal egyuumltt
elemezve megvizsgaacuteltam hogy az egyes terminoloacutegiai egyseacutegek fordiacutetaacutesaacutenaacutel
milyen teacutenyezők alapjaacuten doumlntoumlttek egy-egy szoacute megtartaacutesaacuteroacutel vagy elveteacuteseacuteről Az
eredmeacutenyek taacutempontot nyuacutejtanak arra vonatkozoacutean hogy a szaknyelvi oacuteraacutekon
milyen strateacutegiaacutek elsajaacutetiacutetaacutesaacutet eacuterdemes megceacutelozni hogy segiacutetseacuteguumlkkel a
szaknyelvhasznaacuteloacutek keacutepesseacute vaacuteljanak mindig az adott kontextusnak megfelelő
terminusok kivaacutelasztaacutesaacutera
Kulcsszavak egeacuteszseacuteguumlgyiorvosi terminoloacutegia terminoloacutegiai tudatossaacuteg
regiszterhasznaacutelat kontextus egeacuteszseacutegtudomaacutenyiorvosi szaknyelv orvosi
szakfordiacutetaacutes nyelvhasznaacutelat orvosi műfajok autonoacutem nyelvhasznaacuteloacute
Bevezeteacutes
Az angol szaknyelvi oktataacutes keacutet szempontboacutel mondhatoacute
speciaacutelisnak Egyfelől egy adott diskurzuskoumlzoumlsseacuteg
kommunikaacutecioacutejaacutenak nyelvhasznaacutelataacutenak elsajaacutetiacutetaacutesaacutet ceacutelozza meg
amely orvosi eacutes egeacuteszseacutegtudomaacutenyi szaknyelvi oktataacutes tereacuten egy
szaacutemos teruumlletre kiterjedő eacutes nagyon sokreacutetű nyelvhasznaacutelatot foglal
magaacuteban Maacutesfelől a szaknyelvoktataacutes jellemzően a
felnőttoktataacutesban azon beluumll is leginkaacutebb egyetemeken van jelen
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
214
ahol igen szűkoumls időkeretek koumlzoumltt kell a rendkiacutevuumll vaacuteltozatos
szaknyelvhasznaacutelatot taniacutetani Ez a teacuteny magaacutetoacutel eacutertetődően komoly
felelősseacuteget roacute a szaknyelvoktataacuteseacutert felelős tanaacuterokra akiknek
mineacutel pontosabban fel kell meacuterniuumlk mire van szuumlkseacuteguumlk a
szaknyelvet elsajaacutetiacutetani vaacutegyoacute tanuloacuteknak Ennek megfelelően a
szaknyelvoktataacutes elsődleges foacutekusza olyan tantervek eacutes tanoacuteraacutek
kialakiacutetaacutesa amelyek a hallgatoacutei igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutet ceacutelozzaacutek meg
(vouml Hutchinson-Waters 1987 Dudley-Evans-St John 1998
Kurtaacuten 2003) Ugyanakkor mint minden nyelvoktataacutesi
szituaacutecioacuteban iacutegy a szaknyelvoktataacutesban sem lehet toumlkeacuteletesen
felmeacuterni milyen tudaacutes eacutes keacuteszseacutegek birtokaacuteban kell lennie a
hallgatoacutenak annak eacuterdekeacuteben hogy a joumlvőben baacutermilyen
kommunikaacutecioacutes szituaacutecioacuteban maradeacutektalanul megaacutellja a helyeacutet
Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a hallgatoacutet egy bizonyos fokuacute oumlnaacutelloacutesaacutegra kell
felkeacutesziacuteteni amelynek segiacutetseacutegeacutevel keacutepes autonoacutem moacutedon alakiacutetani
nyelvi keacuteszseacutegeit Ellenteacutetben bizonyos felfogaacutesokkal (Benson
2006 Holec 1981) ez az autonoacutemia nem azt jelenti hogy a
nyelvtanuloacutenak pedagoacutegiai doumlnteacuteseket kell hoznia a sajaacutet
nyelvtanulaacutes-szervezeacuteseacutevel kapcsolatban hanem olyan autonoacutemiaacutera
kell őt sarkallni amely arra a tudaacutesra eacutes keacuteszseacutegekre eacutepuumll amelynek
maacuter birtokaacuteban van (Illeacutes 2012) A szaknyelvtanuloacute eseteacuteben ez a
szakmai tudaacutest eacutes az anyanyelvi szakmai nyelvhasznaacutelatban valoacute
jaacutertassaacutegot jelenti A szaknyelvi oacuteraacuten tehaacutet erre a tudaacutesbaacutezisra eacutepiacutetve
kell kialakiacutetani a tanuloacutekban egyfajta keacutepesseacuteget ndash capacity
(Widdowson 1983) amelynek birtokaacuteban oumlnaacutelloacute
probleacutemamegoldaacutesra vaacutelik alkalmassaacute szakmai idegen nyelvi
kommunikaacutecioacutes szituaacutecioacutekban
Orvosi eacutes egeacuteszseacutegtudomaacutenyi kommunikaacutecioacute eseteacuten az egyik
legnagyobb kihiacutevaacutest a terminoloacutegia hasznaacutelata jelenti ugyanis a
nyelvhasznaacutelatot jelentősen befolyaacutesolja az adott kommunikaacutecioacutes
szituaacutecioacute Ebből kifolyoacutelag a regiszter pontatlan felmeacutereacutese vagy a
regiszternek nem megfelelő terminoloacutegia komoly hataacutessal lehet a
kommunikaacutecioacute sikeresseacutegeacutere Ez alapvetően annak tulajdoniacutethatoacute
hogy az orvosi szaknyelvben magas szaacutemban fordul elő szinoniacutemia
amely leginkaacutebb a latin nyelvi ekvivalensek miatti kettős
noacutemenklatuacuteraacutenak koumlszoumlnhető Szaacutemos esetben talaacutelhatunk egy
koumlznyelvi eacutes egy latin megfelelőt ugyanannak a fogalomnak a
PORTA LINGUA - 2014
215
megjeloumlleacuteseacutere aacutem hasznaacutelatuk eacutes megeacuterteacutesuumlk maacutes-maacutes haacutetteacutertudaacutest
koumlvetel a kommunikaacutecioacuteban reacutesztvevő felektől Peacuteldaacuteul miacuteg a latin
vertebra kifejezeacutest szeacuteles koumlrben hasznaacuteljaacutek magyar egeacuteszseacuteguumlgyi
szakemberek mindennapi kommunikaacutecioacutejukban egy laikus szaacutemaacutera
ugyanennek a fogalomnak a jeloumllője a csigolya terminus Ebből
pedig egyenesen koumlvetkezik hogy a szakember reacuteszeacuteről kuumlloumln
figyelmet kiacutevaacuten az adott kommunikaacutecioacutes szituaacutecioacute jellemzőinek
felmeacutereacutese hogy a regiszternek megfelelő terminust vaacutelassza ki
kuumlloumlnoumlsen olyan esetekben amikor laikusokkal kommunikaacutel
Widdowson (1998) kuumlloumln hangsuacutelyozza a szakember szemeacutelyes
felelősseacutegeacutet a kommunikaacutecioacute sikeresseacutegeacutenek eleacutereacuteseacuteben hiszen a
szakember az aki a kiterjedtebb fogalmi eacutes nyelvi struktuacuteraacutekkal
rendelkezik
Az orvosi nyelvre jellemző kettősseacuteg tovaacutebbi probleacutemaacutekat
akkor okoz amikor egy nyelvben a latin szavak koumlznyelvi
hasznaacutelatban is elterjednek elsősorban mint egyeduumlli jeloumllői egy
fogalomnak Ilyenkor egy idegen nyelvre valoacute aacutetuumllteteacutes a regiszter
teacuteveszteacuteseacutenek ndash Pilegaard (1997) elnevezeacuteseacuteben a register mismatch
ndash lehetőseacutegeacutet hordozza magaacuteban A fent emliacutetett vertebracsigolya
kettős jeloumllő (doublet) peacuteldaacuteul az angol nyelvben egyetlen
terminuskeacutent leacutetezik a nyelvhasznaacutelatban (vertebra) legyen az egy
szűk szakmai diskurzuskoumlzoumlsseacuteg berkein beluumll hasznaacutelt terminus
vagy egy a paacuteciensekkel folytatott kommunikaacutecioacute soraacuten megjeloumllt
fogalom Koumlvetkezeacuteskeacuteppen egy magyar egeacuteszseacuteguumlgyi szakember
kommunikaacutecioacutes felelősseacutege tovaacutebb nő ha angol nyelvű forraacutesok
alapjaacuten nyuacutejt taacutejeacutekoztataacutest magyar koumlzoumlnseacutegnek vagy ha angolul
kommunikaacutel laikusokkal
Az eddigiek feacutenyeacuteben joacutel laacutetszik hogy a szaknyelvoktataacutesnak az
elsődleges feladata kialakiacutetani egy olyan autonoacutem nyelvhasznaacuteloacutei
magatartaacutest amely keacutepesseacute teszi a szakembert terminoloacutegiai
doumlnteacutesek meghozatalaacutera a kommunikaacutecioacutes kontextus eacutes szituaacutecioacute
jellemzőinek felmeacutereacutese alapjaacuten Annak eacuterdekeacuteben hogy keacutepet
kapjunk a hallgatoacutek autonoacutemiaacutejaacuteroacutel a jelen tanulmaacuteny azt a ceacutelt
tűzte ki hogy felteacuterkeacutepezi milyen fokuacute szaknyelvhasznaacuteloacutei
tudatossaacuteggal rendelkeznek az angol egeacuteszseacutegtudomaacutenyi
szaknyelvet tanuloacute magyar hallgatoacutek Egy iacuteraacutesbeli fordiacutetaacutesi feladat
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
216
veacutegrehajtaacutesa soraacuten az alaacutebbi szempontok szerint vizsgaacuteltuk a
hallgatoacutekat
1 Milyen meacuterteacutekben veszik figyelembe az adott
kommunikaacutecioacutes szituaacutecioacute jellemzőit kontextus műfaj
regiszter
2 Mennyire tuumlkroumlzi szoacutevaacutelasztaacutesuk regiszterhasznaacutelati
tudatossaacutegukat
3 Milyen fokuacute tudatossaacuteggal fordulnak a kuumlloumlnboumlző
forraacutesokhoz az ekvivalensek felkutataacutesa koumlzben
Moacutedszerek
A regiszterhasznaacutelat felteacuterkeacutepezeacutese egy fordiacutetaacutesi feladat segiacutetseacutegeacutevel
toumlrteacutent amely soraacuten keacutepet kaptunk a hallgatoacutek
szaknyelvhasznaacutelataacuteroacutel terminoloacutegiai doumlnteacuteseiről forraacuteshasznaacutelati
strateacutegiaacuteikroacutel valamint a kontextus műfaj eacutes regiszter iraacutenti
eacuterzeacutekenyseacuteguumlkről
Adatkoumlzlők
A kutataacutes keacutet csoportban zajlott amelyben minden hallgatoacute koumlzeacutep-
illetve felsőfokuacute angol nyelvtudaacutessal rendelkezett Az egyik
csoportban neacutegy harmadeacuteves gyoacutegytornaacutesz BSc hallgatoacute fordiacutetotta le
a szoumlveget Ezek a hallgatoacutek maacutesodik feacuteleacuteve tanultak szaknyelvet
illetve jellemzően talaacutelkoztak neacutehaacuteny alkalommal angol nyelvű
szakmai szoumlvegekkel tanulmaacutenyaik soraacuten A maacutesik csoport hat
elsőeacuteves szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacuteboacutel aacutellt akik maacuter tanultak a
terminoloacutegiai egyezeacutesek felteacuterkeacutepezeacuteseacuteről egy nyolc oacuteraacutes bevezető
terminoloacutegia kurzus soraacuten
Eszkoumlzoumlk
Fordiacutetaacutesi feladatok (angol eacutes magyar)
A fordiacutetaacutesi feladat egy angol eacutes egy magyar nyelvű
egeacuteszseacutegtudomaacutenyi szoumlvegből aacutellt A kutataacutesi eszkoumlzkeacutent hasznaacutelt
PORTA LINGUA - 2014
217
szoumlvegek kivaacutelasztaacutesa egy előszelekcioacute soraacuten toumlrteacutent Oumlt magyar eacutes
oumlt angol megbiacutezhatoacutenak iacuteteacutelt internetes egeacuteszseacutegtudomaacutenyi
forraacutesokboacutel szaacutermazoacute informatiacutev terminusokban gazdag szoumlveg
szolgaacutelt alapul a veacutegső szoumlveg kivaacutelasztaacutesaacutehoz Az angol szoumlveg egy
a WHO (World Health Organisation whoint) honlapjaacuten koumlzzeacutetett
media facts sheet lett amely a nőket eacuterintő szexuaacutelis uacuteton terjedő
fertőzeacutesekről ad taacutejeacutekoztataacutest A magyar szoumlveg a weborvoshu
internetes oldal koumlzeacutepfuumllgyulladaacutes szoacutecikkeacuteből keruumllt ki A keacutet
szoumlveg megtalaacutelhatoacute a Melleacutekletben
Roumlgziacutetett fordiacutetaacutesi folyamatok (screenshot)
A hallgatoacutek a fordiacutetaacutesi feladatot elektronikus formaacuteban (Open Office
dokumentumkeacutent) kaptaacutek meg eacutes egy olyan szaacutemiacutetoacutegeacutepes
tanteremben dolgoztak ahol nem laacutethattaacutek egymaacutes monitorjaacutet Egy
hordozhatoacute vagyis pendrive-roacutel futtathatoacute screenshot szoftver
(Ashampoo 6 v 603) segiacutetseacutegeacutevel a szaacutemiacutetoacutegeacutepen veacutegzett
munkaacutejuk roumlgziacuteteacutesre keruumllt Ez a program keacutepes videoacute faacutejlkeacutent
roumlgziacuteteni a monitor keacutepeacutet iacutegy az elemzeacutes soraacuten uacutejra eacutes uacutejra
veacutegigneacutezhető megaacutelliacutethatoacute eacutes visszatekerhető a fordiacutetaacutesi folyamat
Iraacutenyiacutetott retrospektiacutev interjuacutek
Az interjuacutek keacutet reacuteszből aacutelltak Az első szakasz a hallgatoacutek szakmai
eacutes nyelvi haacutettereacuteről volt hivatott adatot gyűjteni A maacutesodik reacuteszben
az előre kivaacutelasztott terminoloacutegiai egyseacutegek ndash az angol szoumlvegben
tizenoumlt a magyarban tizenheacutet terminus ndash fordiacutetaacutesaacuteroacutel adtak szaacutemot a
hallgatoacutek A keacuterdeacutesek arra iraacutenyultak hogy a hallgatoacutek reacuteszletesen
leiacuterjaacutek mit mieacutert eacutes hogyan fordiacutetottak Sokszor eleacuteg volt felideacutezni
milyen forraacutesokat konzultaacuteltak eacutes ez elindiacutetotta a hallgatoacutek eacuterveleacuteseacutet
a fordiacutetaacutesi technikaacuteikat illetően de toumlbb alkalommal keruumllt sor a
screenshot-ok megtekinteacuteseacutere hogy segiacutetseacutek a hallgatoacutekat a
doumlnteacuteseik rekonstruaacutelaacutesaacuteban
Adatgyűjteacutes
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
218
Az adatok gyűjteacutese eacutes elemzeacutese toumlbb egymaacutesra eacutepuumllő faacutezisban
toumlrteacutent Előszoumlr a screenshot-okat vizsgaacuteltuk meg tuumlzetesen amikor
is minden leacutepeacutes forraacuteshasznaacutelat szoacutevaacutelasztaacutes fordiacutetaacutes vagy eacutepp
javiacutetaacutes iacuteraacutesban roumlgziacutetve lett majd ezeket az adatokat a kivaacutelasztott
terminoloacutegiai egyseacutegekre foacutekuszaacutelva meacuteg tuumlzetesebben felvaacutezoltuk
Hallgatoacutenkeacutent minden vizsgaacutelt terminoloacutegiai egyseacuteg ekvivalense
forraacutesa eacutes fordiacutetaacutesaacutenak leacutepeacutesei le lettek jegyezve Az iacutegy kapott
adathalmaz szolgaacutelt alapul a retrospektiacutev interjuacutekhoz
Az interjuacutek soraacuten a harminckeacutet terminoloacutegiai egyseacuteg (tizenoumlt
angol eacutes tizenheacutet magyar) fordiacutetaacutesaacuteroacutel nyilatkoztak a hallgatoacutek
Elmondtaacutek mieacutert vaacutelasztottaacutek az adott ceacutelnyelvi megfelelőt milyen
motiacutevumok vezeacuterelteacutek forraacuteshasznaacutelatukat eacutes milyen neheacutezseacutegekkel
szembesuumlltek az ekvivalensek megtalaacutelaacutesa soraacuten Az interjuacutek
roumlgziacutetve lettek eacutes az adatelemzeacutes tovaacutebbi leacutepeacuteseiben az aacuteltaluk
szolgaacuteltatott adat oumlssze lett vetve a screenshot-ok adataival Egy
tovaacutebbi leacutepeacutesben maguk a terminoloacutegiai megoldaacutesok lettek
megvizsgaacutelva Azt figyeltuumlk hogy jellemzően milyen tiacutepusuacute
ceacutelnyelvi terminusokat reacuteszesiacutetenek előnyben a hallgatoacutek eacutes ez
mennyiben van harmoacuteniaacuteban a szoumlvegről alkotott veacutelemeacutenyuumlkkel
Adatelemzeacutes
A kutataacutesi keacuterdeacuteseket koumlvetve az adatelemzeacutes haacuterom taacutegabb teacutemakoumlr
koumlreacute eacutepuumllt A kommunikaacutecioacutes szituaacutecioacute jellemzői iraacutenti
eacuterzeacutekenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacuteseacutehez elsősorban a hallgatoacutek aacuteltal a
retrospektiacutev interjuacutek soraacuten megfogalmazott attitűdoumlk szolgaacuteltak
alapul Ezeket az adatokat oumlsszevetve a hallgatoacutek terminoloacutegiai
vaacutelasztaacutesaival tovaacutebb pontosiacutethatoacute a regiszterhasznaacutelati
tudatossaacutegroacutel alkothatoacute keacutepuumlnk A hallgatoacutek forraacuteshasznaacutelataacutenak
vizsgaacutelata pedig informaacutelhat minket arroacutel mennyire keacutepesek
oumlnaacutelloacutean megkeresni vagy leellenőrizni egy-egy terminoloacutegiai
megfelelőt az Internet segiacutetseacutegeacutevel
A kommunikaacutecioacutes szituaacutecioacute jellemzői iraacutenti eacuterzeacutekenyseacuteg vizsgaacutelata
A keacutet csoport koumlzt kuumlloumlnbseacuteg volt megfigyelhető a kontextus
felmeacutereacuteseacutet illetően A szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacutek toumlbb esetben
PORTA LINGUA - 2014
219
felteacuteteleztek konkreacutet koumlzoumlnseacuteget figyelembe vetteacutek a forraacutes
sajaacutetossaacutegait eacutes toumlrekedtek az adott szituaacutecioacutehoz igaziacutetani
nyelvhasznaacutelatukat Egy hallgatoacute iacutegy ideacutezte fel nyelvhasznaacutelati
attitűdjeacutet bdquoazon is gondolkoztam meacuteg hogy mennyire legyen
heacutetkoumlznapias szoacuteval hogy ki a koumlzoumlnseacuteg akit iacutegy meg keacutene ceacuteloznirdquo
(TrS4 32-34) Egy maacutesik hallgatoacute aki bdquofeacutelig hivatalosnakrdquo
(TrS6 206) iacuteteacutelte a WHO taacutejeacutekoztatoacute szoumlvegeacutet uacutegy fogalmazott
hogy bdquovaloacutesziacutenűleg olyan emberek olvassaacutek akik tisztaacuteban vannak
az anatoacutemiaacutevalrdquo (TrS6 216-217) A szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacutek
tudatosabb hozzaacuteaacutellaacutesaacuteval ellenteacutetben a harmadeacuteves BSc hallgatoacutek
koumlzuumll egyik sem teacutert ki az adott forraacutes vizsgaacutelataacutera eacutes alapvetően a
szoumlvegre koncentraacuteltak nyelvhasznaacutelatukat pedig egy aacuteltaluk
felteacutetelezett aacuteltalaacutenos normaacutenak megfelelően alakiacutetottaacutek Jellemző
volt hogy eacuteszre sem vetteacutek hogy meg van adva a szoumlveg forraacutesa ndash
bdquonem tudtam hogy ez most mennyire olyan szoumlveg ami mondjuk
egy orvosi lapban jelent meg vagy csak benyomtaacutek a Metro uacutejsaacuteg
haacutetuljaacuterardquo (PhS1 159-161)
A retrospektiacutev interjuacutek alapjaacuten megaacutellapiacutethatjuk hogy ahogy
a forraacutest figyelmen kiacutevuumll hagytaacutek a BSc hallgatoacutek uacutegy a szoumlveg
műfajaacutet sem igyekeztek meghataacuterozni Jellemzően a textuaacutelis
jegyeket figyelteacutek eacutes az ekvivalenciaacutekat a szavak szintjeacuten
vizsgaacuteltaacutek Veluumlk ellenteacutetben a szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs csoport hallgatoacutei
toumlbbszoumlr is utaltak a szoumlvegek műfaji jellegzetesseacutegeire peacuteldaacuteul az
egyik hallgatoacute megjegyezte hogy a WHO-nak milyen fontos szerepe
van az informaacutecioacute terjeszteacuteseacuteben eacutes iacutegy a pontos terminushasznaacutelat
is elvaacutert egy ilyen szoumlvegben Ahogy a hallgatoacute fogalmazott olyan
az angol a WHO szaacutemaacutera mint egy bdquojogi nyelvezetrdquo (TrS1 180)
Ahogy a szoumlvegek kontextusaacutet sem szűkiacutetetteacutek le a BSc hallgatoacutek
uacutegy a regiszter tekinteteacuteben is a mineacutel taacutegabb koumlzoumlnseacuteg eacuterdekeit
tartottaacutek szem előtt Az egyik hallgatoacute fordiacutetaacutesi probleacutemaacutenak ezt
jeloumllte meg bdquoAz volt neheacutez hogy a laikus is eacutertserdquo (PhS2 29) A
szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacutek koumlzuumll egyikuumlk a WHO szoumlveg
fordiacutetaacutesaacutenaacutel a reproduktiacutev szoacute hasznaacutelataacutet azzal indokolta utalva a
szoumlveg regisztereacutere hogy bdquoformaacutelisabb hivatalosabb szoumlvegbe
inkaacutebb ezt raknaacutemrdquo (TrS2 91) Egy maacutesik szakfordiacutetoacute hallgatoacute a
posztinfekcioacutes tuba kaacuterosodaacutes megoldaacutesa kapcsaacuten elmondta hogy
bdquougye az a keacuterdeacutes itt hogy mennyire hagyhatom benne latinosan
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
220
hogy mennyire szakszoumlveg vagy mennyire a betegnek szoacuteloacute
taacutejeacutekoztatoacute Eacutes haacutet arra gondoltam hogy mivel ez egy WHO-s
szoumlveg lehet hogy maradhat benne (hellip) Mert ugyanuacutegy
hasznaacutelhatoacute betegtaacutejeacutekoztatoacutenak is mert hogy ez egy ilyen feacutelig
meacutegiscsak hivatalos szoumlvegrdquo (TrS6 203-207)
Elmondhatoacute tehaacutet hogy a tudatosabb nyelvhasznaacuteloacutek a
regiszter megiacuteteacuteleacuteseacutehez segiacutetseacuteguumll hiacutevtaacutek a forraacutesszoumlveg jellemzőit
eacutes kontextusaacutet A keveacutesbeacute tudatos hallgatoacutek pedig inkaacutebb arra
toumlrekedtek hogy baacuterki is olvassa az aacuteltaluk produkaacutelt ceacutelnyelvi
szoumlveget megeacutertse a nyelvezeteacutet Ahhoz viszont hogy laacutessuk a
ceacutelkoumlzoumlnseacuteguumlk eleacutereacuteseacutet mennyire tartjaacutek fontosnak eacuterdemes
megvizsgaacutelni mennyire koumlvetkezetesen vaacutelasztjaacutek a ceacutelnyelvi
terminusokat
A szoacutevaacutelasztaacutes igaziacutetaacutesa a regiszterhez
Amikor angolroacutel magyarra kellett fordiacutetani a WHO taacutejeacutekoztatoacute
szoumlvegeacutet a BSc hallgatoacutek veacutelemeacutenye megoszlott a latin terminusok
hasznaacutelataacutet illetően Az egyik hallgatoacute a chlamydia szoacute megtartaacutesa
eacutes latinos iacuteraacutesmoacutedja kapcsaacuten iacutegy fogalmazott bdquokellenek ezek az
idegen szavak a szoumlvegben plaacutene hogy ha valami
egeacuteszseacuteguumlgybenhellip tehaacutet hogyhellip uacutegy az egeacuteszseacuteguumlgy eacutes a latin
szervesen oumlsszekapcsoloacutedikrdquo (PhS1 223-225) Aacutem leginkaacutebb a
magyar megfelelők hasznaacutelataacutet tartottaacutek a joacute megoldaacutesnak Iacutegy az
egyik hallgatoacute bdquoLe akartam fordiacutetani magyarosrardquo (PhS2 191) A
szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacuteknaacutel is toumlbbszoumlr felmeruumllt az igeacuteny a
magyariacutetaacutesra Iacutegy eacutervelt egyikuumlk bdquoazt hogy reprodukcioacute azt
aacuteltalaacuteban eacuterti az aacutetlagember is ezeacutert maradtam veacuteguumll is enneacutel (hellip)
Azeacutert szerintem az emberek nagyobb szaacutezaleacuteka ismeri meg
mondjuk hasznaacutelja Nők Lapjaacuteban is iacuternak olyat hogy
reprodukcioacuterdquo (TrS4 113-116) Keacutet maacutesik szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs
hallgatoacute is hasonloacutean koumlzeliacutetette meg a szoumlveg fordiacutetaacutesaacutet ndash ahogy
egyikuumlk fogalmaz bdquoAz volt a ceacutelom hogy lehetőleg mineacutel
magyarosabban ltfordiacutetsamgt eacutes a latin kifejezeacuteseket annyiban
hasznaacutelni amennyire szuumlkseacutegesrdquo (TrS1 290-291)
Oumlsszesseacutegeacuteben nem laacutethatoacute kuumlloumlnoumlsebb elteacutereacutes a keacutet csoport
koumlzoumltt amikor az angol nyelvi megfelelőket vaacutelasztjaacutek
PORTA LINGUA - 2014
221
Szoacutehasznaacutelatuk megvizsgaacutelaacutesakor viszont azt tapasztaljuk hogy miacuteg
a taacutegabb koumlzoumlnseacuteget megceacutelzoacute BSc hallgatoacutek oumlsszesseacutegeacuteben
kevesebb latin kifejezeacutest hasznaacutelnak (15) addig a szakfordiacutetoacute-
tolmaacutecs hallgatoacutek a kontextuaacutelis eacutes műfaji jellemzők
figyelembeveacutetele alapjaacuten formaacutelisabb szoumlveget kiacutevaacutennak alkotni eacutes
ezt tuumlkroumlzi a magasabb szaacutemuacute latin eredetű eacutes latin terminus a
ceacutelnyelvi produktumukban (26)
1taacuteblaacutezat
Az angolroacutel magyarra fordiacutetott szoumlveg terminusainak tiacutepus szerinti megoszlaacutesa
(roumlvidiacuteteacutesek pop koumlznyelvi megfelelő lat latin eredetű szoacute magyar helyesiacuteraacutessal
LAT latin szoacute latin helyesiacuteraacutessal)
BSc hallgatoacutek Szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacutek
HU pop HU lat HU LAT HU pop HU lat HU
LAT
EN pop
(2)
100 0 0 83 0 17
EN lat
(13)
82 14 4 73 20 7
Σ= 85 12 3 74 18 8
A magyarroacutel angolra fordiacutetandoacute betegtaacutejeacutekoztatoacuteval kapcsolatban
is megoszlottak a veacutelemeacutenyek Keacutet BSc hallgatoacute fogalmazta meg
pontosabban milyen iraacutenyelvek vezeacuterelteacutek a fordiacutetaacutesaacutet eacutes kettőjuumlk
megkoumlzeliacuteteacutese jelentősen elteacutert egymaacutestoacutel Egyikuumlk keacutet szempontot
is megjeloumllt Egyfelől a szoumlveg tudomaacutenyossaacutegaacutet akarta eacuterzeacutekeltetni
a latinos szoacutehasznaacutelattal A lacerated szoacute hasznaacutelata kapcsaacuten iacutegy
fogalmazott bdquoez olyan tudomaacutenyosabbnak hangzik mert ugye a
tear-t azt hasznaacutelod heacutetkoumlznap isrdquo (PhS2 506) Tovaacutebbaacute a hallgatoacute
uacutegy eacutervelt hogy bdquoaz egeacutesz szoumlveget Latin-style-ra akartamrdquo
(PhS2 565) Vele ellenteacutetben a maacutesik hallgatoacute arroacutel szaacutemolt be hogy
egy angol anyanyelvű orvostanhallgatoacuteval folytatott beszeacutelgeteacutes
kapcsaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy az ő felteacutetelezeacuteseacutevel
ellenteacutetben az angolban nincs annyi latin kifejezeacutes Ez alapjaacuten pedig
amikor csak lehetett az angol megfelelőt vaacutelasztotta a latinnal
szemben ahogy ő fogalmazta bdquoazoacuteta eacuten iacutegy oacutedzkodtam az angolok
előtt baacutermilyen latint ishelliprdquo (PhS3 453) Ennek viszont
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
222
ellentmondott az amikor azeacutert vaacutelasztott egy latin kifejezeacutest a
koumlznyelvi angol helyett ndash peacuteldaacuteul az eardrum helyett a tympanum-ot
mert bdquoha valamelyik szoacutet maacuter ismertem akkor azt hasznaacuteltam
inkaacutebbrdquo (PhS3 604-605)
Ahogy laacutethatjuk itt is aacuteltalaacutenosabb eacutervek vezeacuterlik
terminusvaacutelasztaacutesi strateacutegiaacutejukat eacutes ezeket sem koumlvetik mindig
teljes hataacuterozottsaacuteggal ellenteacutetben a szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs
hallgatoacutekkal akik a kontextus eacutes a műfaj aacuteltal megkoumlvetelt regisztert
igyekeztek szem előtt tartani eacutes toumlbb esetben toumlrekedtek
oumlsszehasonliacutetani forraacutes- eacutes ceacutelnyelvi szoumlvegeket a mineacutel biztosabb
regiszterhasznaacutelat eacuterdekeacuteben Peacuteldaacuteul az otitis media fordiacutetaacutesakor
egy laikus szoacutehasznaacutelatot előnyben reacuteszesiacutető hallgatoacute ezzel a
probleacutemaacuteval szembesuumllt bdquoA keacuterdeacutes az hogy mi a koumlzeacutepfuumllgyulladaacutes
szintű szoacute az angol nyelvben tehaacutet ami nem orvosi nem latinrdquo
(TrS1 430-431) Egy maacutesik hallgatoacute viszont azzal eacutervelt a latin
kifejezeacutes megtartaacutesa mellett hogy egy olyan internetes forraacutesnaacutel
laacutetta az otitis media kifejezeacutest bdquoami nem szaklap voltrdquo (TrS5 242)
Ha megvizsgaacuteljuk a terminoloacutegiai vaacutelasztaacutesok szaacutezaleacutekos eloszlaacutesaacutet
az angolra fordiacutetott betegtaacutejeacutekoztatoacute eseteacuteben (2 taacuteblaacutezat) akkor azt
laacutethatjuk hogy a legnagyobb elteacutereacutes a keacutet csoport koumlzoumltt a koumlznyelvi
szavak szaacutemaacuteban van A szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacutek 9-kal toumlbb
esetben doumlntoumlttek az angol koumlznyelvi alak mellett mint a BSc
hallgatoacutek Ez leginkaacutebb annak koumlszoumlnhető hogy sokkal
tudatosabban igyekeztek mineacutel eacuterthetőbb nyelvezetet hasznaacutelni
2taacuteblaacutezat
A magyarroacutel angolra fordiacutetott szoumlveg terminusainak tiacutepus szerinti megoszlaacutesa
(roumlvidiacuteteacutesek pop koumlznyelvi megfelelő lat latin eredetű szoacute magyar helyesiacuteraacutessal
LAT latin szoacute latin helyesiacuteraacutessal)
BSc hallgatoacutek Szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacutek
EN pop EN lat EN LAT EN pop EN lat EN
LAT
HU
pop
(14)
30 53 17 45 45 10
HU
lat
17 83 0 0 100 0
PORTA LINGUA - 2014
223
(3)
Σ= 28 58 14 37 55 8
A forraacutesok hasznaacutelata
Az egyik hallgatoacute aki hangsuacutelyozta a kontextus jelentőseacutegeacutet
bevallotta hogy tuacutel időigeacutenyesnek tartotta a felteacutetelezett kontextus
aacuteltal megkoumlvetelt ceacutelnyelvi jellemzők felteacuterkeacutepezeacuteseacutet iacutegy inkaacutebb a
szoacutetaacuterhasznaacutelat mellett doumlntoumltt bdquohellip mert ha lett volna időm akkor
beiacuterom a Google-ba eacuten is hogy peacuteldaacuteul koumlzeacutepfuumllgyulladaacutes eacutes akkor
keresek hozzaacute egy angol szoumlveget eacutes akkor elolvasom hogy az
milyen aacutetuumlltetem az eacuten kis sajaacutet szoumlvegembe de a szoacutetaacuter gyorsabbrdquo
(PhS1 44-46) Hasonloacute tendencia volt megfigyelhető a toumlbbi BSc
hallgatoacute eseteacuteben is Az egyik hallgatoacute szinte teljes meacuterteacutekben a
Google Translate-re hagyatkozott egy az egyben bemaacutesolta a
forraacutesszoumlvegeket eacutes utaacutena alakiacutetgatta belaacutetaacutesa szerint a program aacuteltal
felajaacutenlott megoldaacutest Amikor a latin szavak hasznaacutelataacuteroacutel beszeacutelt
iacutegy indokolta bdquoAzok alapjaacuten hogy az angol eleacuteg sok latint aacutetvett iacutegy
gondoltam hogy azt iacutegy hasznaacuteljaacutekrdquo (PhS4 126) Az angol
nyelvhasznaacutelat megiacuteteacuteleacuteseacutere tehaacutet egy kontextustoacutel fuumlggetlen geacutepi
fordiacutetaacutest vett alapul A magyarra fordiacutetaacutes soraacuten alapvetően inkaacutebb
anyanyelvi tapasztalataikra hagyatkoztak Ha elbizonytalanodtak
egy ekvivalens kapcsaacuten akkor is jellemzően keacutetnyelvű online
szoacutetaacuterakhoz fordultak
A szakfordiacutetoacute-tolmaacutecs hallgatoacutek koumlreacuteben vaacuteltozatosabb
technikaacutekat figyelhetuumlnk meg Mivel toumlrekedtek megvizsgaacutelni
mindkeacutet nyelvben a regiszterhasznaacutelatot vagyis az egyes kifejezeacutesek
formalitaacutesaacutenak meacuterteacutekeacutet igyekeztek olyan forraacutesokat hasznaacutelni
amelyek toumlbb informaacutecioacutet nyuacutejtanak terminoloacutegiai doumlnteacuteseikhez Az
alapvető attitűd ez volt bdquoHogy ezt a laikus angol szoacutehasznaacutelat hogy
mondja ennek akartam utaacutenaneacuteznirdquo (TrS1 427) Ez a hallgatoacute ehhez
a Wikipeacutedia otitis media szoacutecikkeacutet hasznaacutelta amelyet megneacutezett
angol eacutes magyar nyelven is bdquoEkvivalenciaacutet laacutettam a kettő koumlzoumltt
tehaacutet hogy az otitis media eacutes az ear infection kifejezeacutes csereszabatos
egymaacutessalrdquo (TrS1 436-437) Majd a Google keresőmotorjaacutenak
segiacutetseacutegeacutevel leellenőrizte maacutes szoumlvegekben is az ear infection
hasznaacutelataacutet
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
224
Egy kontextus kereseacutes soraacuten az egyik hallgatoacute az NIDCD
oldalaacuten talaacutelkozott a cold infections kifejezeacutessel eacutes ezt a kifejezeacutest
meg is tartotta a naacutethaacutes fertőzeacutesek veacutegleges fordiacutetaacutesakor arra
hivatkozva hogy bdquoez az NIDCD oldal olyan hivatalosnak tűnt eacutes
hogy ha maacuter ott is akkor eacuten isrdquo (TrS3 374) Ezen kiacutevuumll ahogy a
BSc hallgatoacutek uacutegy a szakfordiacutetoacute-tolmaacutecsok is nagyban
taacutemaszkodtak anyanyelvi tapasztalataikra Az egyik szakfordiacutetoacute
hallgatoacute az ektoacutepiaacutes eacutes meacutehen kiacutevuumlli terhesseacuteg denominaacutecioacutek koumlzoumltti
egyezeacutest azzal bizonyiacutetja hogy bdquoMind a kettőt hasznaacuteljaacutek (hellip) Eacutes
mivel ezzel eacuten napi munkaacutem soraacuten talaacutelkozom ezzel a kifejezeacutessel
ezeacutert tudom hogy az hogy meacutehen kiacutevuumlli terhesseacuteg az teljesen
rendben van eacutes fedi egymaacutest a keacutet fogalomrdquo (TrS1 322-325)
A kutataacutes eredmeacutenyei
Laacutethattuk hogy habaacuter a tanulmaacuteny minden adatkoumlzlője toumlrekedett
szoumlvegenkeacutent egy iraacutenyelvet koumlvetni a nyelvhasznaacutelat
megvaacutelasztaacutesaacuteban a szakmai szoumlvegek terminoloacutegiai
ekvivalenciaacuteinak kivaacutelasztaacutesa soraacuten hasznaacutelt forraacuteshasznaacutelati
technikaacutek nagyban befolyaacutesoltaacutek ehhez az iraacutenyelvhez valoacute
ragaszkodaacutest Azok a hallgatoacutek akik alapvetően a keacutetnyelvű online
szoacutetaacuterak hasznaacutelataacutera taacutemaszkodtak keveacutesbeacute sikeresen eacutertek el
konzisztens nyelvhasznaacutelatot a szoumlvegeken beluumll Ez leginkaacutebb azeacutert
alakult iacutegy mert ezek a hallgatoacutek a szoumlveg egeacuteszeacutenek eacutes
kontextusaacutenak vizsgaacutelata helyett megrekedtek a lexikaacutelis
megfelelteteacutesek szintjeacuten
A sikeresnek mondhatoacute hallgatoacutek vagyis azok akik
koumlvetkezetesen vaacutelasztottaacutek a ceacutelnyelvi terminusokat abban
kuumlloumlnboumlztek a toumlbbi hallgatoacutetoacutel hogy sokkal kiterjedtebb eszkoumlztaacuter
aacutellt rendelkezeacutesuumlkre az ekvivalensek kereseacutese koumlzben mivel
taacutevolabbroacutel voltak keacutepesek vizsgaacutelni a fordiacutetandoacute szoumlvegeket
Figyelembe vetteacutek a szoumlvegek forraacutesaacutet eacutes iacutegy a taacutegabb kontextusaacutet
amely alapjaacuten felteacutetelezteacutek a ceacutelkoumlzoumlnseacuteget Hasonloacutekeacuteppen
igyekezteacutek meghataacuterozni a szoumlveg műfajaacutet eacutes az aacuteltala megkoumlvetelt
regisztert amelyet nyelvhasznaacutelatuk alapjaacuteul vettek Ennek
megfelelően a ceacutelnyelvi ekvivalensek kivaacutelasztaacutesakor toumlrekedtek
figyelembe venni a forraacutes- eacutes a ceacutelnyelv koumlzoumltti esetleges
PORTA LINGUA - 2014
225
nyelvhasznaacutelati kuumlloumlnbseacutegeket ugyanabban a regiszterben A valoacutes
nyelvhasznaacutelat felkutataacutesaacutehoz pedig a szoacutetaacuterakon kiacutevuumll segiacutetseacuteguumll
hiacutevtak ceacutelnyelvi szoumlvegeket eacutes azokat nemcsak nyelvi hanem
kommunikaacutecioacutes szempontok alapjaacuten is a fordiacutetandoacute szoumlveggel
oumlsszevetve proacutebaacuteltaacutek meghataacuterozni az azonos formalitaacutesuacute
ekvivalenseket
Oumlsszegzeacutes
A regiszterhasznaacutelati tudatossaacuteg tehaacutet olyan nyelvhasznaacuteloacutei
autonoacutemiaacutet koumlvetel meg amely keacutepesseacute teszi a szaknyelven
kommunikaacuteloacute feleket a kommunikatiacutev kontextus eacutes szituaacutecioacute
felmeacutereacuteseacutere eacutes ez alapjaacuten terminoloacutegiai doumlnteacutesek soraacutenak
megteacuteteleacutere A fenti tanulmaacuteny arra kereste a vaacutelaszt hogy
mennyiben figyelhető meg ez a keacutepesseacuteg a hallgatoacutek koumlreacuteben eacutes azt
talaacutelta hogy azok tudtak kellően oumlnaacutelloacute nyelvhasznaacuteloacutei magatartaacutest
tanuacutesiacutetani akik gazdagabb probleacutemamegoldaacutesi eszkoumlztaacuterral
rendelkeztek a fordiacutetaacutesok soraacuten Termeacuteszetesen jelen tanulmaacuteny
elsősorban feltaacuteroacute jellegű eacutes ebből kifolyoacutelag az eredmeacutenyek nem
aacuteltalaacutenosiacutethatoacutek baacutermilyen szaknyelvi koumlrnyezetre vagy maacutes ndash
peacuteldaacuteul alacsonyabb szintű egeacuteszseacutegtudomaacutenyi
szaknyelvhasznaacuteloacutekra Ugyanakkor a kutataacutes soraacuten nyert adatok
raacutevilaacutegiacutetanak arra hogy a felsőoktataacutes szűkoumls időkeretei koumlzoumltt
milyen moacutedon lehet fejleszteni a szaknyelvtanuloacutek nyelvhasznaacuteloacutei
autonoacutemiaacutejaacutet
Hivatkozaacutesok
Benson P (2006) Autonomy in language teaching and learning Language
Teaching 401 21-40
Dudley-Evans T - St John M J (1998) Developments in English for Specific
Purposes - A Multi-disciplinary Approach CUP Cambridge
Holec H (1981) Autonomy in foreign language learning Pergamon Oxford
Hutchinson T- Waters A (1987) English for Specific Purposes CUP
Cambridge
Illeacutes Eacute (2012) Learner autonomy revisited ELT Journal 664 505-516
Kurtaacuten Zs (2003) Szakmai nyelvhasznaacutelat Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
226
Pilegaard M (1997) Translation of medical research articles In Trosborg A
(ed) Text typology and translation (pp 159-183) John Benjamins
Amsterdam Philadelphia
Widdowson H G (1983) Language Purpose and Language Use OUP Oxford
Widdowson H G (1998) Communication and community the pragmatics of
ESP English for Specific Purposes 171 3-14
PORTA LINGUA - 2014
227
Melleacuteklet
A fordiacutetaacutesi feladathoz hasznaacutelt angol eacutes magyar szoumlveg
A terminoloacutegiai egyseacutegek amelyek alapul szolgaacuteltak a retrospektiacutev
interjuacutek soraacuten az adatgyűjteacuteshez eacutes az adatelemzeacuteshez feacutelkoumlveacuterrel
vannak kiemelve
STIs in womenrsquos health (whoint) Untreated STIs can have critical implications for reproductive maternal and
newborn health STIs are the main preventable cause of infertility particularly
in women For example 10 - 40 of women with untreated chlamydial
infection develop symptomatic pelvic inflammatory disease Post-infection
tubal damage is responsible for 30 - 40 of cases of female infertility
Furthermore women who have had pelvic inflammatory disease are 6 - 10 times
more likely to develop an ectopic (tubal) pregnancy than those who have not
and 40 - 50 of ectopic pregnancies can be attributed to previous pelvic
inflammatory disease Infection with certain types of the human papillomavirus
can lead to the development of genital cancers particularly cervical cancer in
women
Koumlzeacutepfuumllgyulladaacutes (weborvoshu) A teacuteli-tavaszi időszak naacutethaacutes fertőzeacutesei sok kisgyerekneacutel rendszeresen
visszateacuterő koumlzeacutepfuumllgyulladaacuteshoz vezethet Ennek egyik fajtaacuteja az akut gennyes
koumlzeacutepfuumllgyulladaacutes nagy faacutejdalommal eacutes magas laacutezzal jaacuter Ezt a viacuterusos naacutetha
bakteriaacutelis feluumllfertőződeacutese okozza Ilyenkor ha a betegseacuteg nincs joacutel kezelve
egy idő utaacuten fel is szakadhat a dobhaacutertya Ritka esetben suacutelyos szoumlvődmeacutenyt
okozhat Amikor peacuteldaacuteul az agy vagy a belső fuumll iraacutenyaacuteba tovaacutebbterjed akaacuter
eacuteletet veszeacutelyeztető agyhaacutertyagyulladaacuteshoz agytaacutelyoghoz arcidegbeacutenulaacuteshoz
is vezethet
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
228
PORTA LINGUA - 2014
229
Doacutesa Ildikoacute
Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola
Peacutenzuumlgyi eacutes Szaacutemviteli Kar
A szaacutemviteli meacuterleg terminoloacutegiai jellegzetesseacutegei
Cikkuumlnk a szaacutemviteli meacuterleg terminusainak vizsgaacutelataacutera vaacutellalkozik melynek
soraacuten a terminusok keacutepzeacutesi jellegzetesseacutegeit mutatjuk be A terminusok
morfoloacutegiai szempontboacutel is csoportosiacutethatoacutek a meacuterlegben szereplő terminusok
szerkezete jelentősen fuumlgg a fogalom jellemzőitől Ugyanakkor a terminusok
keacutepzeacutese feleacutepiacuteteacutese meacutegis a fogalomtoacutel fuumlggetlenuumll tuumlkroumlzi a magyar nyelv
jellegzetesseacutegeit eacutes a szaacutemviteli szaknyelv jellemzőit is A terminusokat alkotoacute
lexeacutemaacutekroacutel megaacutellapiacutetjuk hogy koumlznyelvi elemeket aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi elemeket
valamint speciaacutelis szaacutemviteli elemeket is tartalmaznak A terminusok csak reacuteszben
felelnek meg a szaknyelvekkel szemben taacutemasztott koumlvetelmeacutenyeknek azaz
pontosak egyeacutertelműek aacutetlaacutethatoacutek eacutes szemleacuteletesek Toumlbbseacutegeacuteben azonban nem
eacuterveacutenyes raacutejuk a keacutenyelmes hasznaacutelhatoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenye mivel igen hosszuacuteak eacutes
oumlsszetettek eacutes a terminoloacutegiai egyoumlntetűseacuteg a rendszeren beluumlli fogalmak hasonloacute
szerkezete sem mindig valoacutesul meg
Kulcsszavak terminoloacutegia terminus szaacutemvitel meacuterleg szoacutekeacutepzeacutes lexeacutema
szoacuteszerkezet szoacutekapcsolat szaknyelv fogalom
Bevezeteacutes
A meacuterlegben szereplő terminusok szerkezete jelentősen fuumlgg a
fogalom jellemzőitől Ugyanakkor a terminusok keacutepzeacutese feleacutepiacuteteacutese
meacutegis a fogalomtoacutel fuumlggetlenuumll tuumlkroumlzi a magyar nyelv
jellegzetesseacutegeit eacutes a szaacutemviteli szaknyelv jellemzőit is A
szaacutemviteli meacuterleg terminusainak bemutataacutesaacutehoz a meacuterleg Szaacutemviteli
Toumlrveacutenyben előiacutert rsquoArsquo tiacutepusuacute vaacuteltozataacutet hasznaacuteljuk
A szakszoacutekincs felosztaacutesa
A szakszoacutekincset (Hoffmann 1987 Kurtaacuten 2003) nyomaacuten haacuterom
csoportra bontjuk
1 aacuteltalaacutenos koumlznyelvi szoacutekincs
2 koumlzoumls szakszoacutekincs
3 specifikus szakszoacutekincs
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
230
A meacuterleg terminusai is besorolhatoacutek a fenti csoportokba
1 Megtalaacutelhatoacutek azok a teacutetelek amelyek a laikus olvasoacute
szaacutemaacutera is koumlnnyen eacuterthetők mivel koumlznyelvi szavakat
kifejezeacuteseket alkalmaznak vaacuteltozatlan jelenteacutesben Ilyenek
peacuteldaacuteul az anyagok aacuteruk keacutesztermeacutekek berendezeacutesek
geacutepek jaacuterművek
2 Szaacutemos olyan lexeacutema talaacutelhatoacute amelyekben toumlbb
tudomaacutenyaacuteg aacuteltal hasznaacutelt koumlzoumls szoacutekincs lelhető fel jogok
koumltveacuteny hitelviszony bankbeteacutet tőke előleg eacuterteacutekpapiacuter
3 Veacuteguumll jelen van azon terminusok csoportja amelyek
speciaacutelis jelenteacutesűek a koumlznyelvben vagy maacutes
diszcipliacutenaacutekban nem hasznaacutelatosak meacuterleg elhataacuterolaacutes
eacuterteacutekhelyesbiacuteteacutes immateriaacutelis javak haacutetrasorolt
koumltelezettseacutegek halasztott raacutefordiacutetaacutesok
Kurtaacuten (2003) eacutes Hoffmann (1987) csupaacuten a harmadik csoport
elemeit tekintik terminusoknak eacutes e terminusok oumlsszesseacutegeacutet az adott
szakma terminoloacutegiaacutejaacutenak A meacuterleg teacutetelei koumlzoumltt azonban
legnagyobb szaacutemban azok a szakkifejezeacutesek fordulnak elő amelyek
a koumlznyelv illetve a koumlzoumls szakszoacutekincs elemeiből oumlsszetett
toumlbbtaguacute szerkezetek Ezeknek a szoacuteszerkezeteknek egyes elemei
reacuteszben egeacuteszen egyszerű koumlznyelvi elemek reacuteszben a peacutenzuumlgyi
gazdasaacutegi nyelvhasznaacutelat jellemző szakszavai azonban jelen
oumlsszeteacuteteluumlkben specifikus jelenteacutesuumlk van meghataacuterozott taacutergykoumlroumln
beluumlli fogalmat jeloumllnek (Foacuteris 2005) amelyek jelenteacutese
definiaacutelaacutessal egyeacutertelműen adott (Kurtaacuten 2003) E meghataacuterozaacutes
alapjaacuten ezek a szoacutekapcsolatok is terminusnak tekinthetők Neacutehaacuteny
peacutelda
tartoacutes hitelviszonyt megtestesiacutető eacuterteacutekpapiacuter
kiacuteseacuterleti fejleszteacutes aktivaacutelt eacuterteacuteke
eredmeacutenytartaleacutek
egyeacuteb hosszuacute lejaacuteratuacute koumltelezettseacutegek
meacuterleg szerinti eredmeacuteny
PORTA LINGUA - 2014
231
A meacuterleg terminusainak keacutepzeacutese
A terminusok morfoloacutegiai szempontboacutel is csoportosiacutethatoacutek Alaki
eacuterteacutek alapjaacuten megkuumlloumlnboumlztetuumlnk tőszavakat keacutepzett szavakat
szoacuteoumlsszeteacuteteleket illetve toumlbbtaguacute szoacuteszerkezeteket Hoffmann
(1987) az első haacuterom tiacutepust az egyszavas a toumlbbit a toumlbbszavas
terminusok koumlzeacute sorolja Az egyszavas terminusok aacuteltalaacuteban a
foumlleacuterendelt egyszerű fogalmakat jeloumllik miacuteg a szoacuteoumlsszeteacutetelek
toumlbbeacute-keveacutesbeacute szűkebb fogalomviszonyt A toumlbbszavas terminusok
minden esetben fogalmi viszonyokat jeloumllnek a terminust alkotoacute
elemek koumlzti viszony is tuumlkroumlződik a terminusban
Tőszavak
A meacuterleg terminusaira jellemző hogy a főnevek toumlbbes szaacutemban
vannak hiszen mindig egy-egy csoportot jeloumllnek Legjellemzőbb
tőszavak a fent emliacutetett koumlznyelvből aacutetkeruumllt szavak amelyek
megőrizteacutek eredeti jelenteacutesuumlket Ilyenek peacuteldaacuteul jogok aacuteruk
anyagok keacuteszletek aacutellatok
Ebbe a kategoacuteriaacuteba tartoznak azok a koumlznyelvből aacutetvett szavak is
amelyek a meacuterlegben speciaacutelis jelenteacutest kapnak azaz
jelenteacutesmoacutedosulaacuteson mennek aacutet Ezek a meacuterleg eszkoumlzoumlk forraacutesok
vevők szaacutelliacutetoacutek A meacuterleg peacuteldaacuteul a koumlznyelvi nyelvhasznaacuteloacute
szaacutemaacutera azt az eszkoumlzt jelenti amellyel suacutelyt meacuteruumlnk
Keacutepzett szavak
Mivel a meacuterleg a vaacutellalkozaacutesok eszkoumlzeit eacutes forraacutesait sorolja fel
ezeacutert a hasznaacutelt terminusok kiveacutetel neacutelkuumll neacutevszoacutek A meacuterleg
terminusai koumlzoumltt keveacutes a tőszoacute joacuteval toumlbb a keacutepzett neacutevszoacute de
legjellemzőbb a szoacuteoumlsszeteacutetel illetve a toumlbb szoacuteboacutel aacutelloacute jelzős
szerkezet
A leggyakoribb neacutevszoacutekeacutepző az -aacutes -eacutes keacutepző igeacuteből keacutepez főnevet
iacutegy a neacutevszoacute tartalmazza azt a megelőző cselekveacutest amelyből az
adott teacutetel szaacutermazik ezaacuteltal szemleacuteletesseacute teacuteve a terminust
-aacutes -eacutes feluacutejiacutetaacutes beruhaacutezaacutes elhataacuterolaacutes koumlveteleacutes tartozaacutes
raacutefordiacutetaacutes
-saacuteg -seacuteg koumltelezettseacuteg koumlltseacuteg
-oacute -ő vevő szaacutelliacutetoacute gazdaacutelkodoacute
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
232
Szoacuteoumlsszeteacutetelek
Szoacuteoumlsszeteacutetelekről keacutet vagy toumlbb szoacute egyetlen szoacutevaacute valoacute
oumlsszeolvadaacutesa eseteacuten beszeacutelhetuumlnk A meacuterleg terminusainak
vizsgaacutelata soraacuten szaacutemos szoacuteoumlsszeteacutetellel talaacutelkozunk A
szoacuteoumlsszeteacutetel a szakmai nyelvhasznaacutelat szoacutekeacutepzeacutesi technikaacuteinak
egyik legproduktiacutevabb tiacutepusa A szoacuteoumlsszeteacutetel tiacutepusai
Jelzős alaacuterendeleacutesek
forgoacuteeszkoumlz keacutesztermeacutek
Jelenteacutessűriacutető oumlsszeteacutetelek
ceacuteltartaleacutek tőketartaleacutek hitelviszony peacutenzeszkoumlz eacuterteacutekpapiacuter
bankbeteacutet eredmeacutenytartaleacutek vaacuteltoacutekoumltelezettseacuteg
Taacutergyas alaacuterendeleacutesek
aacuteruszaacutelliacutetaacutes koumltveacutenykibocsaacutetaacutes vaacuteltoacutekoumlveteleacutes
eacuterteacutekhelyesbiacuteteacutes
A szoacuteoumlsszeteacutetelek akaacutercsak a toumlbbtaguacute szoacuteszerkezetek a fogalom
pontosabb meghataacuterozaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek A szoacuteoumlsszeteacutetelek esetleg egy
ilyen toumlbbtaguacute szerkezet vagy akaacuter egy alaacuterendelt vonatkozoacute
melleacutekmondat kivaacuteltaacutesaacutera is alkalmasak (Ablonczyneacute 2006) ezzel
pedig a nyelvi gazdasaacutegossaacutegot valoacutesiacutetjaacutek meg
Toumlbbtaguacute szoacuteszerkezetek
Birtokos szerkezetű terminusok
A szakmai kommunikaacutecioacute a birtokos szerkezetű terminusok gyakori
hasznaacutelataacuteval a szoacuteoumlsszeteacutetelekhez hasonloacutean a fogalmak mineacutel
pontosabb meghataacuterozaacutesra toumlrekszik Ezaacuteltal a szakkifejezeacutesek egyre
specializaacuteltabbakkaacute vaacutelnak (Roelcke 1999)
eacuterteacutekhelyesbiacuteteacutes eacuterteacutekeleacutesi tartaleacuteka
beveacutetelek aktiacutev időbeli elhataacuterolaacutesa
immateriaacutelis javak eacuterteacutekhelyesbiacuteteacutese
alapiacutetaacutes-aacutetszervezeacutes aktivaacutelt eacuterteacuteke
befektetett peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlk eacuterteacutekeleacutesi kuumlloumlnboumlzete
PORTA LINGUA - 2014
233
Jelzős oumlsszeteacutetelek
Mivel a terminusok keacutepzeacuteseacuteben jelentős szerepet kapnak a jelzők a
jelzős oumlsszeteacutetelű terminusok vizsgaacutelata előtt eacuterdemes elemezni a
hasznaacutelt jelzők legfontosabb tiacutepusait
befejezett melleacutekneacutevi igeneacutev adott kapott kapcsolt aktivaacutelt
befektetett haacutetrasorolt halasztott jegyzett
főneacutevből keacutepzett melleacuteknevek eacuterteacutekű taacutergyi eacuterteacutekeleacutesi
beruhaacutezaacutesi fejleszteacutesi
folyamatos melleacutekneacutevi igeneacutev kapcsoloacutedoacute aacutelloacute
megtestesiacutető leacutevő aacutetvaacuteltoztathatoacute lejaacuteratuacute
A befejezett melleacutekneacutevi igenevek egy muacuteltbeli toumlrteacuteneacutest
szemleacuteltetnek a főneacutevből keacutepzett melleacuteknevek egy mondat
roumlvidiacuteteacutesekeacutent szerepelnek Peacuteldaacuteul a beruhaacutezaacutesi eacutes fejleszteacutesi hitelek
olyan hitelek amelyeket beruhaacutezaacutesokra illetve fejleszteacutesekre
kuumlloumlniacutetettek el az eacuterteacutekeleacutesi tartaleacutek a meacuterlegben szereplő bizonyos
eszkoumlzoumlk koumlnyv szerinti eacutes piaci eacuterteacutekeacutenek pozitiacutev kuumlloumlnboumlzeteacutet
jelenti (Sztanoacute-Voumlroumls 2001) vagyis egyfajta feleacuterteacutekeleacutesi
kuumlloumlnboumlzetből szaacutermazoacute tartaleacutek Ugyaniacutegy lehet visszaalakiacutetani a
folyamatos melleacutekneacutevi igeneves szerkezeteket is peacuteldaacuteul a tartoacutes
hitelviszonyt megtestesiacutető eacuterteacutekpapiacuter terminus tulajdonkeacuteppen magaacutet
a definiacutecioacutet roumlvidiacuteti le olyan eacuterteacutekpapiacuterok tartoznak ide amelyek
tartoacutes hitelviszonyt testesiacutetenek meg
Vizsgaacuteljuk meg hogyan eacutepuumllnek foumll a jelzős oumlsszeteacutetelű terminusok
Ezeket a toumlbb tagboacutel aacutelloacute szerkezeteket haacuterom csoportra bonthatjuk
attoacutel fuumlggően hogy az alapfőneacutevhez rendelt jelzők a főnevet
megelőző vagy haacutetravetett helyzetben illetve mindkeacutet poziacutecioacuteban
vannak
Jelzői poziacutecioacutes oumlsszeteacutetelek
Jellemzően azok a terminusok tartoznak ebbe a csoportba amelyek
keacutet haacuterom legfeljebb neacutegy tagboacutel aacutellnak
beruhaacutezaacutesokra adott előlegek
egyeacuteb tartoacutesan adott koumllcsoumln
tartoacutes hitelviszonyt megtestesiacutető eacuterteacutekpapiacuter
meacuterleg szerinti eredmeacuteny
vagyoni eacuterteacutekű jogok
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
234
A magyar nyelvben elfogadott a toumlbb szoacuteboacutel aacutelloacute jelző a jelzett főneacutev
előtt azonban a tuacutel sok szoacuteboacutel aacutelloacute oumlsszeteacutetel ami a szakember
szaacutemaacutera szuumlkseacuteges eacutes elfogadott a pontos megfogalmazaacuteshoz maacuter
erőltetettnek hangzik a koumlznyelvben Erre is talaacutelunk peacuteldaacutet a
meacuterlegben jegyzett de meacuteg be nem fizetett tőke
Haacutetravetett jelzős oumlsszeteacutetelek
Ezekneacutel a terminusoknaacutel az első szoacute jeloumlli azt a foumlleacuterendelt
csoportot amelynek szűkiacuteteacuteseacutet a főneacutev utaacuteni haacutetravetett jelzők adjaacutek
meg Ezzel a szerkezettel a figyelem azonnal a terminusok eseteacuteben
leacutenyeges fogalomra iraacutenyul majd ezutaacuten keruumll pontosiacutetaacutesra a jeloumllt
fogalom
reacuteszesedeacutes kapcsolt vaacutellalkozaacutesban
koumlveteleacutesek kapcsolt vaacutellalkozaacutessal szemben
koumlveteleacutesek aacuteruszaacutelliacutetaacutesboacutel eacutes szolgaacuteltataacutesboacutel
Ez az oumlsszeteacutetel tiacutepus elsősorban a meacuterleg terminusai koumlzoumltt
szerepel mondatban valoacute szerepelteteacutese neheacutezkes amint azt a
koumlvetkező peacutelda mutatja amelyet a Szaacutemviteli Toumlrveacutenyből vettuumlnk
bdquoKoumlveteleacutesek kapcsolt vaacutellalkozaacutessal szemben meacuterlegteacutetel azokat az
(1) bekezdeacutes szerinti koumlveteleacuteseket tartalmazza helliprdquo (293sect)
Jelzői poziacutecioacutes eacutes haacutetravetett jelzős oumlsszeteacutetelek
Szaacutemos terminus eseteacuten a fogalom szűkiacuteteacutese pontosiacutetaacutesa nem
oldhatoacute meg sem csupaacuten jelzői poziacutecioacuteban leacutevő sem kizaacuteroacutelag
haacutetravetett jelzőkkel mindkeacutet poziacutecioacutera szuumlkseacuteg van ahhoz hogy az
oumlsszes pontosiacutetoacute jellemző meghataacuterozaacutesra keruumlljoumln
tartoacutesan adott koumllcsoumln kapcsolt vaacutellalkozaacutesban
haacutetrasorolt koumltelezettseacutegek egyeacuteb gazdaacutelkodoacuteval szemben
tartoacutes koumltelezettseacutegek egyeacuteb reacuteszesedeacutesi viszonyban leacutevő
vaacutellalkozaacutessal szemben
PORTA LINGUA - 2014
235
Figyeljuumlk meg a koumlvetkező terminusokat
tartoacutesan adott koumllcsoumln egyeacuteb reacuteszesedeacutesi viszonyban aacutelloacute
vaacutellalkozaacutesban
tartoacutes koumltelezettseacutegek egyeacuteb reacuteszesedeacutesi viszonyban leacutevő
vaacutellalkozaacutessal szemben
koumlveteleacutesek egyeacuteb reacuteszesedeacutesi viszonyban leacutevő
vaacutellalkozaacutessal szemben
haacutetrasorolt koumltelezettseacutegek egyeacuteb reacuteszesedeacutesi viszonyban
leacutevő vaacutellalkozaacutessal szemben
Nincs egyseacuteges hasznaacutelat a leacutevő illetve aacutelloacute melleacutekneacutevi igenevek
tereacuten A fenti peacuteldaacutek azt sugalljaacutek hogy azoknaacutel a szerkezetekneacutel
amelyekneacutel a szemben viszonyszoacute hasznaacutelatos a leacutevő melleacutekneacutevi
igenevet hasznaacuteljaacutek a terminusok Erre azonban semmifeacutele eacutesszerű
magyaraacutezat nem kiacutenaacutelkozik illetve a keacutet melleacutekneacutevi igeneacutev teljesen
egyeneacuterteacutekű azaz egymaacutes helyett hasznaacutelhatoacute jelenteacutesmoacutedosulaacutes
neacutelkuumll tehaacutet valoacutesziacutenű hogy ez a jelenseacuteg egyszerűen
koumlvetkezetlenseacuteget megroumlgzuumllt szoacutehasznaacutelatot takar
A fenti peacuteldaacutek alapjaacuten joacutel laacutethatoacute hogy a szaacutemviteli
szaknyelvben hasznaacutelt terminusok minus maacutes szaknyelvekhez hasonloacutean
minus elsősorban főnevekből aacutellnak de erősen jellemzi őket a pontosiacutetoacute
jelzők hasznaacutelata Ezek a pontosiacutetoacute jelzők amelyek szaacutemos esetben
haacutetravetett helyzetben leacutevő birtokos főnevek illetve viszonyszavas
főnevek hozzaacutejaacuterulnak a terminusok komplexitaacutesaacutehoz Jellemző
tovaacutebbaacute az igeacuteből keacutepzett főnevek hasznaacutelata eacutes az igeacutek teljes
hiaacutenya
A terminusokkal szembeni koumlvetelmeacutenyeknek a meacuterleg terminusai
nem minden esetben tesznek eleget Nyilvaacutenvaloacutean az elsődleges
szempont a pontossaacuteg egyeacutertelműseacuteg ezeacutert talaacutelunk sok oumlsszetett
bonyolult terminust Ez a koumlvetelmeacuteny azonban nehezen
egyeztethető oumlssze a keacutenyelmesseacuteg eacutes a roumlvidseacuteg szempontjaacuteval Egy
kuumlloumlnoumlsen hosszuacute terminus peacuteldaacuteul a roumlvid lejaacuteratuacute koumltelezettseacutegek
egyeacuteb reacuteszesedeacutesi viszonyban leacutevő vaacutellalkozaacutessal szemben Ez a
terminus igen pontos eacutes kivaacuteloacutean mutatja a rendszerben elfoglalt
helyeacutet vagyis azt hogy a roumlvid lejaacuteratuacute koumltelezettseacutegek koumlzeacute
tartozik azonban szinte hasznaacutelhatatlanul hosszuacute Termeacuteszetesen
jelen esetben mindig az iacuterott szaknyelvről beszeacuteluumlnk hiszen a
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
236
meacuterleget mindenkeacuteppen iacuteraacutesban kell oumlsszeaacutelliacutetani ahol az ilyen
hosszuacute terminusok is viszonylag koumlnnyebben hasznaacutelhatoacutek A
beszeacutelt nyelv maacuter nem tudja kezelni az ilyen hosszuacute terminusokat eacutes
a legfontosabb leggyakrabban hasznaacutelt terminusoknaacutel hajlamos a
roumlvidiacuteteacutesre Erre kivaacuteloacute peacutelda a koumlveteleacutesek aacuteruszaacutelliacutetaacutesboacutel eacutes
szolgaacuteltataacutesboacutel (vevők) eacutes a koumltelezettseacutegek aacuteruszaacutelliacutetaacutesboacutel eacutes
szolgaacuteltataacutesboacutel (szaacutelliacutetoacutek) terminus A zaacuteroacutejelben megadott roumlvid
verzioacute szolgaacutelja a keacutenyelmet a nyelvi gazdasaacutegossaacutegot tuumlkroumlzi a
beszeacutelt nyelvi variaacutecioacutejaacutet ennek a hosszuacute terminusnak egyuacutettal a
toumlrveacuteny rugalmassaacutegaacutera vall hogy ezt a beszeacutelt nyelvi variaacutecioacutet is
feltuumlnteti
Oumlsszegzeacutes
A meacuterleg terminusainak vizsgaacutelata raacutemutatott szaacutemos
jellegzetesseacutegre Megaacutellapiacutethatjuk hogy a meacuterleg terminusaira
jellemző a pontossaacuteg a szemleacuteletesseacuteg illetve a terminusok nagyon
specializaacuteltak A terminusokat alkotoacute lexeacutemaacutek koumlznyelvi elemeket
aacuteltalaacutenos gazdasaacutegi elemeket valamint speciaacutelis szaacutemviteli elemeket
is tartalmaznak A terminusok csak reacuteszben felelnek meg a
szakterminusokkal szemben taacutemasztott aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenyeknek
(pontosak egyeacutertelműek aacutetlaacutethatoacutek eacutes szemleacuteletesek) Toumlbbseacutegeacuteben
nem eacuterveacutenyes raacutejuk a keacutenyelmes hasznaacutelhatoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenye
mivel igen hosszuacuteak eacutes oumlsszetettek eacutes a terminoloacutegiai egyoumlntetűseacuteg
a rendszeren beluumlli fogalmak hasonloacute szerkezete sem mindig valoacutesul
meg
Hivatkozaacutesok
A szaacutemviteli toumlrveacuteny 2006 A 2001 eacutevi L a 2001 eacutevi LXXIV a 2002 eacutevi XLII
a 2003 eacutevi LXXXV a 2004 eacutevi XCIX Eacutes a 2005 eacutevi CXII toumlrveacuteny aacuteltal
moacutedosiacutetott 2000 eacutevi C toumlrveacuteny a szaacutemvitelről Perfekt Kiadoacute Budapest
Ablonczyneacute Mihaacutelyka L (2006) Gazdasaacuteg eacutes nyelv Lexikograacutefia Kiadoacute Peacutecs
Foacuteris Aacute (2005) Hat terminoloacutegia lecke (Lexikograacutefia eacutes terminoloacutegia
keacutezikoumlnyvek I Lexikograacutefia Kiadoacute Peacutecs
Hoffmann L (1987) Kommunikationsmittel Fachsprache Eine Einfuumlhrung
Tuumlbingen
Kurtaacuten Zs (2003) Szakmai nyelvhasznaacutelat Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute Budapest
Roelcke T (1999) Fachsprachen Grundlagen der Germanistik Herausgegeben
von Werner Besch und Hartmut Steinecke 37 Erich Schmidt Verlag
Berlin
Sztanoacute I minus Voumlroumls M (2001) Szaacutemviteli alapismeretek 2001 SALDO
PORTA LINGUA - 2014
237
Gilioli Alessandro
Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem
Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar
Idegen Nyelvi Oktataacutesszervezeacutesi Koumlzpont
Gli anglicismi nel linguaggio giuridico italiano
Molte fattispecie di contratti internazionali in uso nella pratica degli affari hanno
una dicitura straniera in particolare inglese Si tratta per lo piugrave di figure
contrattuali atipiche che sono state elaborate in un ambiente giuridico
anglosassone Tali istituti essendosi diffusi rapidamente nella pratica degli affari
prima di ricevere unrsquoadeguata regolazione legislativa e giurisprudenziale non
hanno incontrato ostacoli linguistici Egrave mia intenzione nel corso di questo
intervento seguire le tracce attraverso la dottrina giuridica le leggi e le sentenze
dei giudici del termine leasing
Parole chiave Linguaggio giuridico anglicismi contratti atipici locazione
finanziaria leasing dottrina giurisprudenza legislazione
Molte fattispecie di contratti internazionali hanno una dicitura
straniera in particolare inglese Il motivo egrave presto spiegato Si tratta
per lo piugrave di figure contrattuali atipiche che sono state elaborate in
un ambiente giuridico anglosassone per lo piugrave americano ed erano
sconosciute allrsquoordinamento giuridico italiano Tali istituti essendosi
diffusi rapidamente nella pratica degli affari prima di ricevere
unrsquoadeguata regolazione legislativa e giurisprudenziale non hanno
incontrato ostacoli linguistici al pari di molte altre parole straniere
comunemente in uso nellrsquoitaliano Solo quando si egrave iniziato a dettare
la disciplina in materia di leasing franchising know-out joint
venture e altre figure giuridiche di provenienza straniera sono sorti
anche i primi dubbi di carattere linguistico su come nominarli Egrave mia
intenzione nel corso di questo intervento seguire le tracce
attraverso la dottrina giuridica le leggi e le sentenze dei giudici di
alcuni anglicismi di comune uso nel linguaggio giuridico Prima di
tutto egrave doveroso riportare la suddivisione che i giuristi sono soliti
operare tra dottrina come insieme dei manuali e commentari
giuridici giurisprudenza cioegrave le decisioni del giudice (sentenze del
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
238
Tribunale Corte drsquoAppello Corte di Cassazione Corte
Costituzionale ecc) e legge il complesso degli atti normativi
(legge ordinaria decreto legislativo legge regionale ecc) Traccio
un elenco approssimativo dei termini piugrave usati in ambito giuridico
leasing franchising factoring joint venture marketing licensing
trust performand bond know-how incoterms merchandising
common law civil law buyer competitor consumer delivery
welfare state authority devolution spending review Si tratta in
genere di istituti giuridici che non erano contemplati nel nostro
ordinamento ma mutuati da quelli anglosassoni e dominano la scena
giuridica del nostro tempo Penso sia interessante riportare la
testimonianza di Francesco Galgano scritta in tempi non sospetti
metagrave degli anni 80 quando non si parlava ancora di globalizzazione
ma che puograve essere considerata come il manifesto della stessa
Francesco Galgano nel saggio Il diritto nella societagrave post-industriale
a proposito di alcuni termini giuridici inglesi scrive bdquosono il piugrave
delle volte contratti atipici a crearli non sono i legislatori nazionali
ma sono gli uffici legali delle grandi multinazionali sono i
consulenti delle associazioni internazionali delle diverse categorie
imprenditoriali Il loro nome che egrave quasi sempre un nome inglese
testimonia lrsquoorigine americana di quei modelli ma dal paese
drsquoorigine leasing franchising performance bond e cosigrave via si sono
propagati per lrsquointero planisfero Essi non hanno nazionalitagrave la loro
funzione egrave di realizzare lrsquounitagrave del diritto entro lrsquounitagrave dei mercati
Lrsquouniformitagrave internazionale di questi modelli egrave per le imprese che li
praticano un valore sommo Basti questa testimonianza le case
madri delle multinazionali trasmettono alle societagrave figlie operanti nei
sei continenti le condizioni generali predisposte per i contratti da
concludere accompagnate da una tassativa raccomandazione che i
testi contrattuali ricevano una pura e semplice trasposizione
linguistica senza alcun adattamento neppure concettuale ai diritti
nazionali dei singoli Stati ciograve che potrebbe compromettere la loro
uniformitagrave internazionalerdquo La trasposizione linguistica a cui
Galgano fa riferimento riguarda le varie clausole del contratto
lasciandone immutato il nome Ecco quindi individuata la strada che
questi anglicismi hanno percorso ma dalla pratica contrattuale che li
utilizzava e dalla dottrina giuridica che ne dava la spiegazione con
PORTA LINGUA - 2014
239
le prime controversie legali questi istituti giuridici stranieri sono
giunti allrsquoattenzione del giudice e successivamente del legislatore
Secondo il nostro ordinamento giuridico il giudice nella sentenza
applica al caso concreto i principi previsti dalla normativa in vigore
Nei primi casi giurisprudenziali in materia di leasing factoring
franchising ecc non esisteva ancora una legge organica che
disciplinasse gli istituti mutuati dagli ordinamenti anglosassoni
quindi il giudice cercava nella normativa italiana la regola da
applicare al caso concreto quando si trovava di fronte ad esempio
parti che litigavano sugli obblighi derivanti dal factoring figura
contrattuale che nel frattempo si era giagrave diffusa nella pratica degli
affari e quindi consolidata anche dal punto di vista linguistico Egrave
evidente che articolare una decisione attorno a un istituto giuridico
espresso con una parola straniera in un atto ufficiale pronunciato in
nome del popolo italiano poteva suscitare perplessitagrave La necessitagrave di
precisione e chiarezza insita nel linguaggio giuridico ha prevalso
Ecco quindi che il giudice e in particolare la Corte di Cassazione
competente sulle questioni di diritto che riguardano lrsquointerpretazione
delle norme una volta data la spiegazione giuridica dellrsquoistituto di
provenienza straniera lo utilizzava creando il precedente
Lrsquoanglicismo era cosigrave bdquoliberordquo di circolare avendo acquistato
ufficialitagrave anche nelle successive sentenze fino ad arrivare al pieno
riconoscimento nella legge che non poteva disconoscere la pratica
giurisprudenziale e contrattuale ormai consolidata Tra i vari
anglicismi presenti nel linguaggio giuridico ho scelto di analizzare il
termine leasing Si tratta di un contratto atipico largamente presente
sulla base dei modelli americani anche in Italia Bisogna fare capo
per comprenderne il senso ad una peculiare figura drsquoimpresa
lrsquoimpresa di leasing che si interpone fra produttore e utilizzatore
Questa compera o fa costruire dal produttore il bene su indicazione
dellrsquoutilizzatore e quindi restandone proprietaria lo concede in
godimento allrsquoutilizzatore che ne assume i rischi La dottrina1 nel
tentativo di dare un nome a questa creazione giuridica lrsquoha
ribattezzata locazione finanziaria precisando che il contratto ha in segrave
elementi della locazione del prestito e della vendita a rate con
1 Francesco Galgano Diritto privato Padova Cedam 1987 Pg 215 e 527-528
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
240
riserva di proprietagrave Successivamente accanto alla figura del leasing
(locazione) finanziario(a) (che non prevede lrsquoacquisto del bene da
parte dellrsquoutilizzatore) si egrave affiancata quella del leasing traslativo
(che prevede il trasferimento allrsquoutilizzatore della proprietagrave del bene
a conclusione del rapporto) e il sale e lease back (che prevede il
riacquisto del bene da parte del produttore al termine del rapporto)
Quindi con locazione finanziaria si poteva fare riferimento a un solo
tipo di leasing risultando la locuzione non adatta nelle altre ipotesi
Ai fini del presente scritto seguo le tracce del termine leasing solo
attraverso la legislazione italiana a livello nazionale Accenno solo
al fatto che nella dottrina giuridica nella legislazione europea in
lingua italiana e nelle sentenze della Corte di Cassazione italiana il
termine egrave molto frequente Per quanto riguarda la dottrina i giuristi
che si occupano di common law e di istituti giuridici mutuati dai
sistemi anglosassoni non mostrano imbarazzo delluso di anglicismi
Daltra parte la dottrina egrave tipicamente piugrave recettiva allrsquouso di
forestierismi che sono presenti in tutti i manuali di diritto privato in
uso presso le universitagrave italiane e nella manualistica di settore
Lanalisi dei documenti giurisprudenziali egrave piugrave complessa sia per la
quantitagrave di atti che per il soggetto redigente Prendendo in
considerazione le sole decisioni della Cassazione lrsquoistituto egrave oggetto
di svariate decisioni Riporto in seguito lrsquoattestazione di termini
locazione finanziaria e leasing nella normativa nazionale con breve
commento Il primo termine compare in 11 atti normativi il secondo
in 3 e in un atto entrambi Dal punto di vista diacronico non esiste
unrsquoevoluzione temporale Egrave vero che fino al 1986 viene utilizzato
solo il termine locazione finanziaria nel 1988 entrambi e nel 1993
per la prima volta leasing anche se in recepimento di una
convenzione internazionale ad hoc Ma nel 2003 in due atti
normativi appaiono rispettivamente e separatamente entrambi i
termini Per quanto riguarda lrsquouso del carattere avviene in ldquoallegriardquo
Nellrsquoatto del 1993 corsivo ma non sempre Negli atti del 1988
carattere normale del 2000 corsivo del 2003 normale Non egrave facile
stabilire se il legislatore quando non usa il corsivo egrave percheacute
considera il termine straniero come entrato nellrsquouso comune Oltre
alla legge di recepimento della convenzione internazionale che
riporta la traduzione non ufficiale della Convenzione UNIDROIT e
PORTA LINGUA - 2014
241
quindi la normativa dettagliata sullrsquoistituto giuridico la spiegazione
di entrambi i terminiistituti giuridici locazione finanziaria e
leasing egrave presente in vari atti con formulazioni diverse
testimonianza che il termine da solo non egrave sufficiente a spiegare il
concetto giuridico
1) L 10101975 n 517 Credito agevolato al commercio
Art 5 Locazione finanziaria
2) L 251976 n 183 Art 17 Norme concernenti la locazione
finanziaria di attivitagrave industriali
3) Ministero del tesoro DM 481977 Determinazione del tasso di
attualizzazione del contributo in conto canoni sulle operazioni di
locazione finanziaria (hellip)
4) L 12081977 n 675 Art 8 Qualora i progetti di cui al
precedente articolo 3 secondo comma siano realizzati anche
parzialmente mediante operazioni di locazione finanziaria
5) L 24041980 n 146
Art 34 Per le iniziative realizzate con la locazione finanziaria (hellip)
6) Ministero dellindustria del commercio e dellartigianato DM
23071980
Art 1 Per le operazioni di locazione finanziaria previste dagli
articoli 5 della legge 10 ottobre 1975 n 517 e 34 della legge 24
aprile 1980 n 146 si intendono le operazioni di locazione di beni
mobili ed immobili acquistati o fatti costruire dal locatore su scelta
ed indicazione del conduttore rientranti nei programmi di
investimento di cui allart 2 della legge n 517 medesima
7) Ministero dellindustria del commercio e dellartigianato DM
23061981
Art 1 Per operazioni di locazione finanziaria previsti dallart 8
della legge 12 agosto 1977 n 675 si intendono le operazioni di
locazione di beni mobili e immobili contro pagamento di un canone
di cui allart 17 secondo comma della L 2 maggio 1976 n 183
8) L 30071985 n 404 Provvedimenti urgenti per la ristrutturazione
del mercato dellautotrasporto
Art 9 Locazione finanziaria
9) Ministero del tesoro DM 21071986 Criteri e modalitagrave relativi
alla locazione finanziaria
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
242
agevolata ai sensi dellart 9 della legge 30 luglio 1985 n 404
concernente provvedimenti
urgenti per la ristrutturazione del mercato dellautotrasporto
10) Ministero dellindustria del commercio e dellartigianato DM
12071988 Disposizioni concernenti i contratti di leasing agevolato
e i requisiti per la stipula delle relative convenzioni
Visto il DM 23 luglio 1980 registrato alla Corte dei conti il 12
dicembre 1980 registro n 10 foglio n 80 con il quale sono state
fissate modalitagrave e procedure per la concessione di contributi in conto
canoni alle imprese commerciali per investimenti effettuati con il
sistema della locazione finanziaria ai sensi della legge 10 ottobre
1975 n 517 e successive modificazioni ed integrazioni
11) L 14071993 n 259 Ratifica ed esecuzione della convenzione
UNIDROIT sul leasing finanziario internazionale fatta ad Ottawa il
28 maggio 1988
12) Ministero delle finanze DM 24041998 Modalitagrave di calcolo per
la determinazione della parte di canone relativo ai contratti di
locazione finanziaria non ammessa in deduzione dalla base
imponibile dellimposta regionale sulle attivitagrave produttive
13) DECRETO CNR 14012000
Art 69 Contratti di leasing finanziario Per acquisire la
disponibilitagrave di beni mobili od immobili il CNR puograve concludere
contratti di leasing con intermediari finanziari (hellip)
14) DPR 17022003 n 84
Art 2 Finalitagrave e Ambito di applicazione Il presente regolamento egrave
finalizzato a fornire ai consumatori informazioni relative al consumo
di carburante ed alle emissioni di C02 delle autovetture nuove in
vendita o in leasing cosigrave come definite ai sensi dellarticolo 1
comma 1 lettera b)
15) DECRETO-LEGGE 24122003 n 354
Art 7 Disposizioni in tema di effetti delle procedure concorsuali sui
contratti di locazione finanziaria (hellip)
Lrsquouso di anglicismi nella lingua italiana non egrave un fenomeno recente
Migliorini nella Storia della lingua italiana nel capitolo dedicato ai
forestierismi fa risalire allrsquoOttocento lrsquoarrivo dallrsquoInghilterra di
PORTA LINGUA - 2014
243
alcuni anglicismi politici (budget leader meeting self
governament)2 Gian Luigi Beccaria nellrsquoopera I linguaggi settoriali
in Italia indica le ldquodenominazioni di professioni totalmente nuove
(dovute non solo alle nuove scoperte della scienza e delle
conseguenti applicazioni della tecnica ma anche dalle piugrave moderne
forme commerciali e specializzazioni imposte da nuove attivitagrave)rdquo
che ldquohanno oggi diffusione universale e sono per grossa parte
anglosassonirdquo (steward accuount executive) e i frequenti calchi
come contattare (ingl to contact) disincentivare (ingl to
disincentive) controllo della qualitagrave (ingl quality control) Lorenzo
Renzi accanto ai numerosi prestiti lessicali ha individuato una
piccola serie di anglicismi sintattici molto significativi Tra questi si
ricorda ldquogiorno dopo giornordquo verosimilmente costruito sullrsquoinglese
day after day e ldquograzie di non fumarerdquo costruito su ldquothank you
forhelliprdquo Il fenomeno non egrave allarmante Tullio De Mauro nel nuovo
Dizionario italiano dellrsquouso ideato e diretto per lrsquoUtet presta
particolare attenzione ai termini tecnico-scientifici dimostrando che
le frequenti lamentele sulla morte della nostra lingua aggredita da
parole straniere provenienti dallrsquoinformatica sono del tutto
infondate Nella mia analisi relativa alla presenza di anglicismi nel
linguaggio giuridico sono arrivato alla conclusione che lrsquouso di
termini stranieri nellrsquoordinamento giuridico italiano puograve essere
considerato anche come il segno dei tempi La normativa in vigore
in Italia fonda le sue radici nel diritto romano dal quale derivano
molti istituti civilistici (obbligazioni contratti successioni ecc) che
ancora oggi regolano i conflitti tra i privati Ecco perchegrave nel
linguaggio giuridico ricorrono spesso espressioni in latino come
pacta sunt servanda quid iuris iura novit curia ecc Questi
cosiddetti bdquobroccardirdquo che riassumevano un principio del diritto
romano poi accolto in quello italiano erano spesso usati dai giuristi
soprattutto da quelli formatisi fino a tre decenni fa che avevano
unrsquoeducazione scolastica rigidamente classica e che nei primi anni
del corso di laurea in giurisprudenza studiavano intensamente le
istituzioni di diritto romano Ora come si egrave detto nel corso di questa
trattazione sono le fattispecie mutuate dagli ordinamenti giuridici
2 Migliorini B (1991) Storia della lingua italiana Sansoni Firenze p 664
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
244
anglosassoni ad interessare il nostro sistema giuridico quindi
accanto ai latinismi si stanno affiancando sempre piugrave gli anglicismi
giuridici
Referenze
AA VV (1983) I linguaggi settoriali in Italia Beccaria G L Bompiani Milano
Bianchi M ndash Saluzzo D (1995) Contratti internazionali Pirola legale Milano
Cagnolati G - Cagnolati M (1999) Dizionario dei termini giuridici A Vallardi
Milano
De Agostini Leggi drsquoItalia httpwwwleggiditaliaprofessionaleit
De Mauro T (1999) Dizionario italiano dellrsquouso Utet Torino
Del Giudice F (1992) Dizionario giuridico Simone Napoli
Galgano F (1987) Diritto privato Cedam Padova
Galgano F (1990) Il diritto nella societagrave post-industriale lezioni allrsquoUniversitagrave
di Bologna
Migliorini B (1991) Storia della lingua italiana Sansoni Firenze
Renzi L(2000) Studi di lessicologia italiana Il Mulino Bologna
Repertorio della giurisprudenza italiana (2001) Utet Torino
Zingarelli N (1996) Vocabolario della lingua italiana Zingarelli Bologna
PORTA LINGUA - 2014
245
Jakusneacute Harnos Eacuteva
Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem
Hadtudomaacutenyi eacutes Honveacutedtisztkeacutepző Kar
Idegen Nyelvi eacutes Szaknyelvi Koumlzpont
A tudaacutesszerveződeacutes formaacuteinak szerepe a szakmai
nyelvhasznaacutelatban
A cikk felvaacutezol neacutehaacuteny szempontot annak vizsgaacutelataacutehoz hogyan joumln leacutetre egy
szoumlveg szaknyelvi eacutertelme a nyelven kiacutevuumlli szakmai ismereteknek eacutes a szakmai
eljaacuteraacutesok folyamaacuten konvencionalizaacuteloacutedott dokumentumok ismereteacutenek az
oumlsszekapcsoloacutedaacutesaacuteboacutel Az angol nyelvű katonai szakmai kommunikaacutecioacuteban
hasznaacutelt szoumlvegen mutatja be a megaacutellapiacutetaacutesait alaacutetaacutemasztoacute peacuteldaacutekat A
szoumlvegszerűseacuteg ismeacutervei koumlzuumll kiemeli a koherenciaacutet amely definiacutecioacuteja szerint a
szoumlvegvilaacuteg oumlsszetevői vagyis a szoumlvegfelsziacuten alatt megjelenő fogalmak eacutes
viszonyok koumllcsoumlnoumlsen eleacuterhető voltaacutera utal A viszonyok azaz a fogalmak koumlzoumltti
kapcsolatok gyakran nincsenek explicitteacute teacuteve a szoumlvegben ezeacutert a befogadoacutenak
kell kiegeacutesziacutetenie a szoumlveget a sajaacutet haacutetteacutertudaacutesaacuteboacutel a vilaacutegismereteacuteből annyival
hogy az eacutertelmezhető legyen Aacutettekinti hogy a kognitiacutev pszicholoacutegia eacutes a kognitiacutev
nyelveacuteszet elmeacutelete szerint hogyan taacuteroloacutedik a tudaacutes a szoumlvegbefogadoacute illetve a
szoumlvegalkotoacute elmeacutejeacuteben Megvizsgaacutelja hogyan fuumlggenek oumlssze a terminoloacutegia eacutes a
szoumlvegnyelveacuteszet bizonyos teruumlletei Bemutatja milyen neheacutezseacutegekkel szembesuumll a
nyelvtanaacuter amikor szakmai szoumlvegek megeacuterteacuteseacutet illetve leacutetrehozaacutesaacutet igyekszik a
tananyagba foglalni
Kulcsszavak fogalmak tudaacutestiacutepusok koherencia szoumlvegvilaacuteg tartalmi seacutema
A szakmai nyelvhasznaacutelat fogalomalapuacute megkoumlzeliacuteteacutese
Az utoacutebbi eacutevtized szakmai nyelvhasznaacutelattal foglalkozoacute
szakirodalma egyeteacutert abban hogy a terminoloacutegiai kutataacutesokat nem
a lexikai egyseacutegekből kiindulva hanem a fogalmak eacutertelmezeacutese eacutes
rendszerezeacutese aacuteltal eacuterdemes veacutegezni (Foacuteris 2006 Kurtaacuten 2003
Heltai 2010 Muraacuteth 2010) A szerzők hangsuacutelyozzaacutek hogy a
fogalmak nyelvtől eacutes terminustoacutel fuumlggetlenek mentaacutelis folyamatok
eredmeacutenyei
A fogalmat uacutegy hataacuterozhatjuk meg mint ismeretek valamely
alakzataacutet amely az elmeacuteben toumlbbeacute-keveacutesbeacute koumlvetkezetesen eleacuterhető
eacutes aktivizaacutelhatoacute Egyeteacuterteacutes van abban hogy a fogalmak zilaacuteltak
nehezen megfoghatoacutek eacutes hataacuterozott valamint esetleges
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
246
ismeretekből joumlnnek leacutetre A fogalmak valoacutesziacutenűleg lebonthatoacutek
egyszerűbb egyseacutegekre aacutem ennek moacutedszerei meacuteg nem kiforrottak
Hasznaacutelatukroacutel elmondhatoacute hogy a tipikus vagy normaacutelis esetek
megragadaacutesaacutera alkalmasak (Beaugrande- Dressler 2000 120-123)
A kognitiacutev pszicholoacutegia elmeacutelete szerint a fogalmak egyik
funkcioacuteja hogy elősegiacutetik a kognitiacutev gazdasaacutegossaacutegot a dolgok
egyes peacuteldaacutenyairoacutel szerzett tudaacutes absztrakcioacute uacutetjaacuten fogalmakba
szerveződik Iacutegy amikor a taacutersadalom a beszeacutelőkoumlzoumlsseacuteg tagjai
kapcsolatba keruumllnek a koraacutebban maacuter megtapasztalt dolgokkal maacuter
strukturaacutelt tudaacutest vesznek aacutet amelyet a kultuacutera rendelt a
tapasztalathoz (Eysenck-Keane 1997 268)
A szakmai nyelvhasznaacutelatban kuumlloumlnoumlsen szembetűnő
ahogyan a fogalmak rendszert alkotnak eacutes bonyolult seacutemaacutekat hiacutevnak
elő az emleacutekezetből Ezeacutert nem okoz gondot a terminoloacutegiaacuteban a
poliszeacutemia amikor egy nyelvi jel toumlbbfeacutele szakteruumllet elteacuterő
fogalmakat megjeleniacutető kognitiacutev egyseacutegeit jeloumllheti Peacuteldaacuteul a
szaacutezad egyaraacutent hasznaacutelatos a toumlrteacutenelemtudomaacutenyban a
matematikaacuteban eacutes a hadtudomaacutenyban Szinkroacuten vizsgaacutelat folyamaacuten
is bebizonyosodik hogy oumlsszefuumlgg a haacuterom szaknyelvi fogalom
jelenteacutese Amint Michel Foucault raacutemutat (2001 76) a fogalom
jelenleacuteti mezőjeacutetől elteacuterő kiacuteseacuterő mező amely maacutes taacutergyteruumlletekre
vonatkozik hat az adott fogalom tartalmaacutera eacutes hasznaacutelataacutera Iacutegy
keruumllhet aacutet egy fogalom az egyik alkalmazaacutesi mezőről a maacutesikra
Tehaacutet a diakroacuten vizsgaacutelat is fontos szerepet jaacutetszhat egy
terminoloacutegiai rendszer eacutertelmezeacuteseacuteben Peacuteldaacuteul szinkroacuten vizsgaacutelat
nem tudja megindokolni mieacutert egymaacutes fogalmi megfelelői az angol
quarters eacutes a magyar koumlrlet terminusok de a diakroacuten vizsgaacutelat
kideriacuteti hogy mindkettő az adott katonai kultuacuteraacuteban egykor
alkalmazott katonai alakzatokra eacutes elszaacutellaacutesolaacutesi moacutedokra vezethető
vissza amelyeket viszont a hadviseleacutes moacutedja hataacuterozott meg Tehaacutet
Foucault fogalom előtti elemzeacutesről szoacuteloacute megaacutellapiacutetaacutesaacutenak
megfelelően egy fogalom jegyei valoacutesziacutenűleg meacuteg a fogalom előtti
szakmai tudaacutest is koumlzvetiacutethetik a beszeacutelőkoumlzoumlsseacuteg tagjainak
PORTA LINGUA - 2014
247
A tudaacutes eacutes az emleacutekezet fajtaacuteinak oumlsszefuumlggeacutese kognitiacutev
pszicholoacutegiai szempontboacutel
A tudaacutes tiacutepusait tekintve a kognitiacutev pszicholoacutegia
megkuumlloumlnboumlzteti a szemantikus eacutes az epizodikus emleacutekezetben taacuterolt
tudaacutest A szemantikus emleacutekezet a kontextusboacutel kiemelt dolgokroacutel
eacutes a koumlztuumlk fennaacutelloacute oumlsszefuumlggeacutesekről szoacutel Ez a tudaacutestiacutepus
deklaratiacutev formaacuteban taacuteroloacutedik (bdquotudni valamitrdquo) Az epizodikus
emleacutekezetben taacuterolt tudaacutes esemeacutenyekről azaz epizoacutedokroacutel szoacutel
amelyek időpontokhoz is koumltődhetnek Ez a tudaacutestiacutepus proceduraacutelis
formaacuteban taacuteroloacutedik (bdquotudni hogyanrdquo) Mindezek alapjaacuten a
keacuteszseacutegtanulaacutes uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy az uacutejonnan megtanult
dolgok az elmeacuteben taacuteroloacutednak majd a gyakorlat megszerzeacutese utaacuten
proceduraacutelis tudaacutesra bdquofordiacutetoacutednak lerdquo (Eysenck-Keane 1997 266-
267)
A deklaratiacutev tudaacutes megfeleltethető a noacutemenklatuacuteraacutenak amely
Kurtaacuten Zsuzsa szerint bdquoegy oumlsszefuumlggő ismereti zoacutena
megnevezeacuteseinek rendszererdquo (2003 157) A dolgozatomban csak a
katonai terminoloacutegiaacuteban hasznaacutelatos verbaacutelis megnevezeacutesekkel
foglalkozom kihagyva peacuteldaacuteul a teacuterkeacutepjeleket A terminoloacutegiaacuten egy
szakteruumllet fogalmait megjeleniacutető lexikai egyseacutegeket eacutertek A
proceduraacutelis tudaacutes a heacutetkoumlznapi esemeacutenyek toumlrteacuteneacutesek
teveacutekenyseacutegek ismerete Sok szempontboacutel megfeleltethető a szakmai
nyelvhasznaacutelatban a szakmai eljaacuteraacutesokra vonatkozoacute tudaacutesnak
A seacutemaacutek szerepe a szoumlveg koherenciaacutejaacutenak leacutetrejoumltteacuteben
A kognitiacutev pszicholoacutegiaacuteboacutel eacutes nyelveacuteszetből ismert
megaacutellapiacutetaacutes hogy a fogalmak strukturaacutelt csoportokat alkotva
seacutemaacutekba szerveződnek A seacutemaacutek olyan aacuteltalaacutenos tudaacutest jeleniacutetenek
meg amely alkalmas esemeacutenyek esemeacutenysorozatok szituaacutecioacutek
viszonyok reprezentaacutecioacutejaacutera A seacutemaacutek elősegiacutetik a szoumlvegekben
tapasztalhatoacute informaacutecioacutehiaacutenyok laacutetszoacutelagos logikai hiaacutenyossaacutegok
kikuumlszoumlboumlleacuteseacutet
A Beaugrande eacutes Dressler aacuteltal globaacutelis mintaacuteknak nevezett
seacutemaacutek fajtaacutei a keretek a forgatoacutekoumlnyvek eacutes a tervek A keretek egy
esemeacutenysor reacutesztvevőire eacutes a koumlztuumlk leacutevő viszonyokra vonatkozoacute
TERMINOLOacuteGIA LEXIKOLOacuteGIA
248
informaacutecioacutet tartalmazzaacutek A forgatoacutekoumlnyvek az esemeacutenyek
időrendjeacutet eacutes ebből koumlvetkezőleg az ok-okozati illetve az előzmeacuteny-
koumlvetkezmeacuteny oumlsszefuumlggeacuteseket is roumlgziacutetik A tervek esemeacutenyek
ceacutelra iraacutenyulaacutesaacutet tartalmazzaacutek(Eysenck-Keane 1997 292-297 eacutes
Beaugrande-Dressler 2000 127-128) A seacutemaacutek szerepe tehaacutet a
koumlzleacutes hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacutese mert megkoumlnnyiacutetik illetve
leroumlvidiacutetik egy esemeacuteny(sor) kognitiacutev feldolgozaacutesaacutet
A seacutema szerepe egy szakmai szoumlvegben
Milyen szerepet jaacutetszanak a seacutemaacutek a szaknyelvi
szoumlvegekben Talaacutelhatoacutek peacuteldaacutek arra hogy egy szakmai
beszeacutelőkoumlzoumlsseacuteg erősen taacutemaszkodik a seacutemaacutekra a szoumlvegek
szerkezeteacutenek leacutetrehozaacutesakor eacutes a szoumlvegek eacutertelmezeacutesekor
Hasonloacutean maacutes nyelvi jelekhez a terminusok a szoumlvegben nyernek
eacutertelmet A szakszoumlveg a szakmai kommunikaacutecioacutes rendszerben a
szaktudaacutes kifejezője A hadműveleti parancs amelynek a szerkezeti
egyseacutegeit az alaacutebbiakban szeretneacutem bemutatni (1 melleacuteklet) csak
akkor eacutertelmezhető koherens szoumlvegkeacutent ha a hadműveletek
előkeacutesziacuteteacuteseacutenek eacutes veacutegrehajtaacutesaacutenak bonyolult folyamatait ismerő
szakember a befogadoacuteja aki keacutepes megteremteni a szoumlveg
koherenciaacutejaacutet biztosiacutetoacute fogalmi kapcsolatokat a szoumlveg komponensei
koumlzoumltt A szoumlveg seacutemaacutejaacutet szigoruacute előiacuteraacutesok szabaacutelyozzaacutek (2
melleacuteklet) A koumltoumltt seacutema gyorsabbaacute eacutes hateacutekonyabbaacute teszi a
kommunikaacutecioacutet eacutes magaacutet a dokumentum leacutetrehozaacutesaacutet is hiszen azt
egy szakmai koumlzoumlsseacuteg a toumlrzs szerkeszti eacutes kuumlloumlnfeacutele szakmai
csoportoknak szoacutel
A hadműveleti parancs szerkezeti seacutemaacutejaacutera vonatkozoacute
utasiacutetaacutesboacutel kideruumll hogy ez egyaraacutent szoacutebeli eacutes iacuteraacutesbeli koumlzleacutesi
műfaj Az utasiacutetaacutes keacutet szerkezeti egyseacuteg eseteacuteben peacuteldaacutet tartalmaz
arra vonatkozoacutean hogyan koumlzoumllje az informaacutecioacutet az illeteacutekes
parancsnok Ez a keacutet reacutesz a III A A műveletre vonatkozoacute
elgondolaacutes eacutes a III B a Manőverek A koumlzleacutes egyes eacutes toumlbbes szaacutem
első szemeacutelyben egyszerű joumlvő időben roumlvid mondatokban toumlrteacutenik
eacutes erősen frazeologizaacutelt (3 melleacuteklet)
Tehaacutet a katonai eacutertelemben vett forgatoacutekoumlnyv nyelveacuteszeti
eacutertelemben is forgatoacutekoumlnyv mert tartalmazza a szakmai ismeretek