Pp
Pp. tételek – vázlat
1. A közvetítői eljárások
A jogi konfliktus megoldásának alternatívái
· Konfliktushelyzet és konfliktus:
· a jogi konfliktushelyzet alapja a jogilag védett érdekek
sérelme
· a konfliktushelyzetek kialakulását az érdekellentétek
kiéleződése idézi elő,
· jogi konfliktus helyzet, társadalmi konfliktus, amely jogi
vonatkozású,
· a jogi konfliktus helyzet és a konfliktus elhatárolásának
alapja
· az érdeksérelem vagy érdekellentét, illetve
· a nyílt érdek-összeütközés közötti különbség,
· nem minden konfliktushelyzetből lesz nyílt konfliktus,
· Konfliktus megoldás:
· konfliktushelyzet még magában hordozza az informális megoldás
lehetőségét,
· a jogi konfliktus esetében rendszerint csak formális jogi
megoldásról lehet szó,
· nem zárható ki a megegyezés lehetősége sem,
· a jogszabályok is támogatják a békés megoldáshoz való
visszatérést,
· Galanter-féle skála:
· kiindulópont: a konfliktus tisztán informális,
· végpont: a tisztán formális megoldás,
· két pont között: a konfliktus megoldás különböző szintjei,
· a harmadik személy résztvevők a konfliktus megoldásban:
· lehetnek laikus békéltetők,
· felektől teljesen független közvetítők,
· A konfliktus és a per viszonya:
· a konfliktus a társadalom normális jelenségeihez sorolja,
· a konfliktusok szabályozhatók, de nem szűnnek meg,
· a helyes szabályozáshoz ismerni kell a konfliktus
természetét,
· egy rendkívül bonyolult és differenciált szelekciós
mechanizmus létezik,
· nem a polgári per az egyetlen konfliktus megoldás,
· az alternatívák ismerete szükséges a szelekciós folyamat
megismerése,
· A „berlini tölcsér”:
· a konfliktusok száma lényegesen meghaladja a perekét,
· a konfliktustól egy folyamatosan szűkülő út vezet a polgári
perhez, mint a vitakezelési mechanizmus legutolsó állomásához,
· érdekellentétekkel terhes társadalmi viszonyok,
· konfliktusokká formálódik a kisebb részük,
· végső soron a bírósági eljárás irányába sodródik,
· nem ismerjük a társadalmi konfliktusok pontos számát és
összetételét,
· A konfliktus kezelése:
· a percentrikus szemlélet a vizsgálati módszerek
egyoldalúságához vezet,
· a bírói döntés legitimáló hatású,
· a nemperes eljárások tarka mikrovilága, kölcsönhatás a peres
eljárással,
· nélkülözik a peres eljárás valamelyik lényegi elemét,
· az eljárás egyszerűsége, gyorsasága vagy olcsósága vonzó
lehet,
· peren kívüli megoldási kísérlet sikertelensége esetén
kinyílnak a bíróság kapui,
· hatóságok és fórumok, az igazságszolgáltatás előre tolt
bástyái,
· választottbírósági eljárás, a kereskedelmi jogviták kezelésére
szolgál,
· a konfliktus megoldási módok szabad megválasztásának
biztosítása,
· A polgári per alternatívái:
· a fejlett jogrendszerek a polgári jogviták megoldására a
hagyományosnak tekinthető bírósági út helyett más lehetőségeket is
felkínáltak,
· a polgári igazságszolgáltatás fennálló eszköz- és
intézményrendszerén belül vagy
· azon kívül helyezkednek-e el,
· a mediáció lényege az, hogy a felek semleges közvetítőt
vesznek igénybe a vitájuk rendezéséhez,
· döntési jogosultsággal nem rendelkezik,
· képzettségénél fogva segítséget nyújt ahhoz, hogy egyezséget
kössenek,
· az ezredforduló polgári eljárásjogi reformjai egyre
határozottabban ösztönzik a feleket arra, hogy bíróságon kívüli
közvetítőket vegyenek igénybe,
Közvetítés, békéltetés, mediáció
· Közvetítés munkaügyi vitákban:
· a közvetítő eljárások hagyományos területe a családjog
mellett,
· a szocialista időszaki döntőbizottságok jogszabályi előíráson
alapultak,
· a rendszerváltást követően megszűnt a kötelező döntőbizottsági
eljárás,
· a kollektív munkaügyi vitákban ajánlják,
· Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálatot lehet igénybe
venni,
· 1999-ben megszűnt a kötelező egyeztetés,
· jelenleg nincs szervezeti közvetítői hálózat,
magánkezdeményezések vannak
· Békéltetés fogyasztói jogvitákban:
· 1997. évi CLV. törvény a fogyasztói jogok hatékonyabb
érvényesítése céljából a területi gazdasági kamarák mellett
békéltető testület felállítását írta elő,
· békéltető testület hatásköre áruk és szolgáltatások
minőségével, biztonságával és termékfelelősséggel, valamint a
szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói
jogviták bírósági eljárás jellegzetességeit mutatja,
· a testületi tagokat a területi gazdasági kamarák,
· a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezetek jelölik,
· szükség esetén a feleket meghallgatja,
· a felmerülő bizonyítási eljárást lefolytatja,
· esetlegesen szakértőt vesz igénybe,
· a rendelkezésre álló adatok és információk alapján
· a vitázó felek között egyezség létrehozását kísérli meg,
· az eljáró tanács határozata ajánlás,
· ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás
kezdetekor
· úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem
fogadja el
· vagy kötelezést tartalmazó határozat,
· ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás
kezdetekor
· vagy a határozat kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltető
testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte,
· a határozat nem zárja ki a per kezdeményezését, de a határozat
ellen
· fellebbezésnek helye nincs,
· csak az érvénytelenítése kérhető,
· ha a békéltető testület előtt határozattal jóváhagyott
egyezség született,
· utóbb a jogvita tárgyában a felek valamelyike bírósághoz
fordul
· per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezni lehet
· a békéltető testület előtti eljárásban a másik fél által
fizetett, valamint
· a perben felmerült valamennyi költség megtérítésére,
· ha a felperes a megállapodás nem teljesítése miatt indít
pert,
· a perköltség viselésének általános szabályait kell
alkalmazni,
· de az alperest ilyenkor is kötelezheti a közvetítői
eljárásban
· a felperes részéről felmerült költségek megfizetésére,
· Egészségügyi közvetítői eljárás:
· az első valódi mediáció a 2003. évi CXVI. törvény teremtette
meg,
· az érintett felek mindegyike önkéntesen válassza ezt a
lehetőséget,
· bizalom és a titoktartási kötelezettség vállalása,
· a tanács nem dönt, hanem jogi tanácsot ad,
· nem zárja el a feleket a bírósági út igénybevételétől,
· csak garanciális szempontból alapvető kérdéseket
szabályozza,
· adminisztrációját a területi igazságügyi kamara látja el,
· a névjegyzékbe való felvételt és annak vezetését a Magyar
Igazságügyi Szakértői Kamara végzi,
· biztosítja a szolgáltató felelősségbiztosítójának
· az eljárásban való részvételét, észrevételezési jogát,
· a jogvita speciális jellege miatt lehetőséget ad szakértő
igénybevételére,
· ha az első üléstől számított 4 hónapon belül nem tudnak a
felek egyezséget, részegyezséget kötni, az eljárás célját veszti,
meg kell szüntetni,
· az egyezség végrehajthatóságának és a költségelemek
meghatározása,
· A közvetítői eljárás általános szabályozása:
· átfogó szabályozás a mediációról 2002. évi LV. törvény
(Kttv.),
· minden személyi és vagyoni joggal kapcsolatos jogvitában
támogatja a közvetítői eljárást, anélkül, hogy kötelezővé
tenné,
· kizárt a mediáció
· a származási perekben,
· a szülői felügyelettel és a gondnoksággal kapcsolatos
eljárásban,
· a közigazgatási perekben és
· a sajtó-helyreigazítási eljárásban,
· a végrehajtási perekben,
· a házassági perekben megengedett, de érvénytelenítéséhez vagy
felbontásához bírósági döntés szükséges,
· mediátorok, közvetítők személyi köre tág
· felsőfokú végzettséggel és saját szakterületen,
· legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie,
· a kérelmezőt a közvetítők névjegyzékébe fel kell venni,
· egy vagy több közvetítő is eljárhat, a felek írásban
kezdeményezik,
· a mediátor 8 napon belül nyilatkozik az elfogadásról,
· a közvetítő vagy résztvevő szakértő a tanúvallomást
megtagadhatja,
· célja, hogy a felek között írásba foglalt megállapodás jöjjön
létre,
· az eljárás időtartama 4 hónap,
· akkor is befejeződik, ha egyezség nem jön létre,
· a közvetítő tevékenységért díjazás jár, szabad megállapodás
tárgya,
· csak egy kísérlet a jogvita rendezésére,
· a közvetítői eljárás során létrejött megállapodás nem érinti a
feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy
választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék,
· A közvetítői eljárás és a polgári per:
· nem volt átjárhatóság a polgári per és a közvetítői eljárás
között,
· a jogi személy gazdálkodó szervezeteket arra kötelezte, hogy
egymás közötti jogvitáikban a keresetlevél benyújtása előtt
kíséreljék meg a jogvita peren kívüli elintézését,
· ha az alperes indokolatlanul nem tesz ennek eleget,
· a bíróság a pervesztességre tekintet nélkül őt terheli a
költségekben,
· a bíróság tájékoztatja a természetes személy feleket a
közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, és
arról, hogy a bíróság a felek közös kérelmére szüneteltetheti az
eljárást,
· az egyezséget a felek a szünetelés 6 hónapja alatt
· jóváhagyás végett a bírósághoz benyújthatják,
· ha az megfelel a szabályoknak, a bíróság végzéssel
jóváhagyja,
· az egyezség jogerős bírósági hatályú,
· a perköltség viselésének szabályozásai is ösztönzőek, valamint
az illetéktörvényben megállapított kedvezmények is,
· ha a felek a polgári eljárást megelőzően közvetítői eljárásban
vettek részt,
· az eljárás illetékének díjával, de legfeljebb
· 50000 forinttal csökkentett összegét,
· de legalább az egyébként fizetendő illeték felét kell
megfizetni,
· nem jár illetékkedvezmény
· ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére
· a megállapodással rendezett jogvita tárgyában
· a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve
· ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak
érvényesítése,
· ha a felek az első tárgyalást követően közvetítői eljárásban
vettek részt, és a bíróság az egyezséget jóváhagyja,
· az egyébként fizetendő peres eljárás illetékének fele,
· de legfeljebb 50000 forinttal csökkentett összegét kell
megfizetni,
· a fizetendő illeték mértéke azonban nem lehet kevesebb a peres
eljárás illetékének 30%-ánál.
2. A polgári eljárás fogalma, a peres és nemperes eljárások
elhatárolása
A polgári eljárás fogalma:
· A fogalomról általában
· törvényben szabályozott hatósági eljárás,
· a bíróság, mint állami szerv,
· közhatalmi jogosítványokat gyakorol,
· kérelemre indul.
· Feladata: a jogvita eldöntése, pártatlan és végleges.
· eljárási cselekmények láncolata, jogviszonyok összessége.
· Az eljárás megindítása:
· alkotmányos jog, hogy ügyét a bíróság elé vigye, vagy ne,
· erre irányuló kérelemmel indul,
· keresetlevéllel kell megindítani, benne a határozott kérelem:
kereset,
· érdekelt fél előterjesztése (kivéve ügyész, jegyző,
gyámhivatal stb.)
· A bíróság:
· törvényes keretek biztosítása,
· a tényállás megállapítása,
· az eljárás alapján hozott ítélettel a jogvita eldöntése.
· a bírósági aktivitás foka változó.
· A felek:
· két ellenérdekű fél,
· az eljárást kezdeményező: a felperes,
· védekezni kényszerülő: alperes,
· kontradiktórius jelleg: mindkét fél meghallgatása,
· más személyek:
· beavatkozó,
· ügyész.
· A polgári jogvita fogalma:
· a polgári per tárgya,
· bírósági útra tartozó polgári ügyekben keletkezik.
· A polgári jogvita eldöntése:
· pártatlanul, a tisztességes eljárás követelményeinek
megfelelően,
· alapelvek érvényesülése,
· a felek önrendelkezési jogát a bizonyítási eljárás alatt
tiszteletben kell tartani,
· meggyőződés szerzése a per eldöntéséhez szükséges tények
fennállásáról vagy fenn nem állásáról,
· elegendő a valószínűség magasabb foka.
· A véglegesség:
· alanyi jogok érvényre juttatása,
· jogrend védelme,
· a bíróság jogerős ítélettel fejezi be a polgári pert,
· jogerős határozat végrehajtható.
· A törvényben szabályozottság:
· 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról.
· A polgári per, mint eljárási cselekmények láncolata:
· a kereset megindításától az ítélet meghozataláig tartó
folyamat,
· eljárási cselekmény: a polgári per alanyainak egymással
összefüggő és a törvény által szabályozott cselekményei,
· megtételének és elmulasztásának jogkövetkezményei.
· Az eljárásjogi jogviszonyok:
· a peralanyok között, az eljárás során keletkező, jogilag
szabályozott viszony,
· az eljárási jogok gyakorlása, eljárási kötelezettségek
teljesítése során létrejövő közjogi viszony,
· kettős jogviszony elmélet: csak a bíróság és az egyes peres
felek között ismeri el a jogviszonyt,
· a bíróság, a felperes és az alperes között létrejövő egységes
háromoldalú jogviszony,
· másodlagos jellegű anyagi jogi jogviszonyok:
· a bíróság és az egyéb peralanyok között,
· a bíróság és a per egyéb résztvevői között,
· a peres felek és az egyéb peralanyok közötti jogviszonyok.
A peres és nemperes eljárás elhatárolása:
· A polgári nemperes eljárás fogalma:
· nem a polgári per szabályai szerint bonyolódnak le,
· a nemperes eljárás:
· egymást követő eljárási cselekményekből áll, melynek
· alanyai a bíróság (a közjegyző) valamint az érdekelt
személyek,
· az eljárás tárgya polgári ügy,
· célja az igazságszolgáltatás megvalósítása,
· az erre rendelt eljárási forma alapján.
· Elhatárolás a peres eljárástól:
· római jog: iurisdictio voluntaria,
· század eleje: a kétoldalú meghallgatás és az ítélethez fűződő
anyagi jogerőhatás hiánya,
· csak az eljárási cselekményeket meghatározó s azok menetére
vonatkozó jogszabályok alapján lehetséges,
· Peres eljárás – nemperes eljárás:
· két eljárás közötti képlékeny határvonal,
· nemperes: nem a jogvita eldöntésére, hanem annak megelőzésére
vagy jogérvényesítés előmozdítására irányul,
· kevesebb garanciát nyújtanak a peres eljáráshoz képest.
· A nemperes eljárások jogi természete:
· atipikus eljárási forma,
· negatív meghatározás:
· minden esetben a bíróság jár el,
· a jogvitában két ellenérdekű fél van,
· az eljárás keresettel indul,
· a bíróság köteles mindkét felet meghallgatni,
· a bíróság a jogvitát jogerősen, a béglegesség igényével dönti
el,
· bármelyik hiányzik: nem peres eljárás.
· nemperes eljárás jellemzői:
· a bíróság helyett a közjegyző vagy a bírósági végrehajtó is
eljárhat,
· az ellenérdekű fél hiányozhat,
· az eljárás indítvánnyal, kérelemmel vagy más beadvánnyal is
megindítható,
· az eljárás nem kontradiktórius,
· a bíróság nem állapítja meg a tényállást vagy nem folytat le
bizonyítást,
· a bíróság végzéssel határoz vagy kivételesen más, de a
végzéshez és nem az ítélethez hasonló döntést hoz.
· pozitív fogalom – Németh János:
· a bíróság, vagy más ahhoz tartozó, illetőleg meghatározott
szempontból azzal azonosnak minősülő személy, valamint
· az eljárásban való részvételre jogosult más személy által,
· az igazságszolgáltatás megvalósítására vagy
· tények, illetve jogok tanúsítása, elismertetése stb.
érdekében, sajátos eljárási formában végzett,
· törvényileg meghatározott,
· egymást követő és az azokhoz kapcsolódó eljárási
jogviszonyokat.
· A nemperes eljárások célja:
· a jogrend védelmére és a polgári igazságszolgáltatás
biztosítására irányul,
· megelőző és perelhárító szerep,
· a jogok és jogviszonyok rendezése, nyilvántartása vagy
tanúsítása,
· az egyszerűbb és rugalmasabb eljárási forma biztosítása,
· a bíróság és a felek idejével és anyagi erejével való
takarékoskodás.
· A nemperes eljárások szabályozása:
· nincs egységes szabályozás,
· „amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó
jogszabályok másképpen nem rendelkeznek vagy az eljárás nemperes
jellegéből más nem következik a nemperes eljárásokban is a Pp.
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
· egyes külön jogszabályokban találhatóak.
· A nemperes eljárások osztályozása:
· eljáró szervek alapján: bírósági, a közjegyzői, egyéb
szervek,
· tárgyuk szerint:
· személyiséggel összefüggőek,
· vagyoni jellegűek,
· egyéb nemperes eljárások,
· céljuk alapján:
· a perpótló eljárások,
· a perelhárító, illetőleg perelőkészítő eljárások,
· a jogállapot-változtató eljárások,
· a jogok gyakorlását segítő eljárások,
· a jogot kényszer útján érvényesítő eljárások.
· Legfontosabb nemperes eljárások – 26
3. A polgári eljárásjogi jogszabály (hatály és jogforrások)
A polgári eljárásjogi jogszabály hatálya
· A fogalomhoz:
· a jogrendszer egyik ága:
· polgári peres és nemperes eljárás szabályozására vonatkozó
hatályos joganyag,
· jogszabály alkalmazása: milyen ügyekben, kikre nézve, hol és
mikor,
· az állami- és jogtudomány egyik területe,
· a jogászképzés egyik tantárgya,
· magyar polgári eljárásjog és közösségi polgári eljárásjog
· A tárgyi hatály:
· polgári bíróságra tartozó ügyek,
· családi jogi, a munkaügyi,
· a szövetkezeti jogi jogvita,
· a közigazgatási és a társadalombiztosítási határozatok
felülvizsgálatával kapcsolatos ügyek,
· egyes közjogi jogviták
· A személyi hatály:
· kiterjed:
· a magyar állampolgárok,
· a magyar jogi személyekre,
· a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokra,
· a Magyarországon tevékenykedő külföldi jogi személyekre,
· a nem Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokra és
külföldi jogi személyekre, akik valamely magyar bíróság előtt
folyamatban lévő eljárásban érdekeltek
· nem terjed ki:
· azokra a külföldi személyekre, illetőleg nemzetközi
szervezetekre,
· azok képviselőire,
· akik diplomáciai és egyéb mentességet élveznek
· nemzetközi jogi alapelvek:
· lex fori,
· lex partiae.
· A területi hatály:
· Magyar Köztársaságra terjed ki,
· külföldön:
· ha a külföldi bíróság – a lex fori elve alóli kivételként – a
magyar féllel szemben a hazai jogot alkalmazza,
· ha két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés így
rendelkezik,
· ha viszonosságon alapuló nemzetközi gyakorlat alakul ki
· Az időbeli hatály:
· 1953. január 1-jétől, az 1952. évi 22. számú tvr.,
· módosító szabályok rögtöni hatálya,
· 1995. évi Pp. novella csak a hatálybalépés után indult
ügyekben,
· Az időbeli hatály és újabb módosítások:
· csak az adott módosítás hatálybalépése után indult
ügyekben,
· rögtöni hatály kivételes esetben,
· 2003. évi XXX. törvény a Magyar Köztársaságnak az EU-hoz
történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető
törvény hatályba lépésének napján,
· új rendelkezések 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
A polgári eljárásjog forrásai
· Az alkotmány:
· bírói szervezetről szóló fejezet:
· igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlását,
· a bíróságok szervezetét és igazgatását,
· a bírák jogállását,
· az eljáró bíróságok összetételét, valamint
· a Legfelsőbb Bíróság jogköre,
· a Legfelsőbb Bíróság elnökének a választását szabályozza
· ügyészségről szóló fejezet:
· ügyészi szervezet feladatai,
· az ügyészek jogállása,
· a legfőbb ügyész hatásköre
· alapvető jogokról és kötelességekről szóló fejezet:
· emberi jogok,
· a törvény előtti egyenlőség elve,
· a bírósághoz fordulás joga,
· az ártatlanság vélelme,
· a védelemhez való jog,
· „nullum crimen sine lege”,
· jogorvoslati jogosultság,
· A törvények:
· polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény,
· módosításai (I-X. Ppn),
· A törvényerejű rendeletek
· A kormányrendeletek
· A miniszteri rendeletek
· Alkotmánybírósági határozatok
4. A magyar polgári eljárásjog fejlődéstörténete 1868-tól
2008-ig
· Az 1868. évi polgári törvénykezési rendtartás:
· ideiglenes jellegű,
· 1915-ig volt hatályban,
· írásbeli eljárás rendszerét vallotta,
· kereset-ellenirat,
· válasz-viszontválasz,
· végirat-ellenvégirat,
· döntés az iratok alapján,
· fellebbezés a másod-, illetve harmadfokhoz,
· semmisségi panasz valamennyi bíróság ítélete ellen,
· fontos állomás az 1881. évi Ptrs. fellebbvitel
orvoslására,
· A sommás eljárásról szóló 1893. évi törvény:
· 1893. évi XVIII. törvénycikk (Se.),
· szóbeliségen, közvetlenségen és a bizonyítékok szabad
mérlegelésén alapuló járásbírósági eljárás,
· egész magyar polgári eljárásban általános elvek
· Az 1911. évi polgári perrendtartás:
· A törvény megszületése
· 1880-as években kezdődött a kodifikáció,
· Emmer Kornél – francia, Plósz Sándor – német,
· 1911. Pp. alapelveinek szemléletváltása,
· liberálkapitalista modern törvény,
· szocialista típusú polgári per,
· 1915-ben lépett hatályba,
· A törvény alapelvei:
· szóbeliség,
· nyilvánosság,
· közvetlenség,
· a bizonyítékok szabad mérlegelése,
· a bíróság és a felek modern együttműködése,
· felek rendelkezésének kellő határok közé szorítása,
· a bíró ne legyen akadálya az igazság keresésnek
· A pervezetés:
· a bíróság kezében,
· a bírói aktivitás a perben mindvégig érvényesül,
· egyik vagy mindkét fél személyes megjelenése,
· a perkoncentráció,
· A peranyag szolgáltatás:
· tárgyalási elv érvényesül,
· rendelkezés a bizonyítási teherről,
· hivatalbóli bizonyítás lehetősége tág,
· A kitanítás és az igazmondási kötelezettség
· Az 1952. évi polgári perrendtartás
· A szovjet polgári eljárásjog hatása:
· új „szocialista szellemű” polgári rendtartás,
· 1925. évi polgári eljárásjogi törvénykönyv utánzata,
· népi ülnöki intézmény és ügyészi részvétel,
· ügyvédkényszer kiküszöbölése,
· az elsőfokú eljárás egységesítése,
· a felülvizsgálati eljárás megszüntetése,
· az egyfokú perorvoslati rendszer kialakítása,
· törvényességi óvás intézménye,
· A törvény „szocialista tartalma”:
· az állampolgárok személyi és vagyoni jogaival kapcsolatos
jogviták eldöntése a célja,
· a per feletti rendelkezés megosztása a felek, a bíróság és az
ügyész között,
· megszűnt a felperes keresetindítási monopóliuma,
· az anyagi igazság kiderítésére való törekvés a feladata,
· a bíróság a polgári per feltétlen ura és irányítója,
· alapvetően bíró központú,
· a felek magánautonómiáját a háttérbe szorítja
· A felek rendelkezési joga:
· a bíróság vagy az ügyészség ellenőrzése alatt áll,
· ne eat judex ultra petita partium elv megőrzése,
· felperes nem meríti ki az őt megillető jogokat, magyarázat,
felvilágosítás kérése,
· A peranyag szolgáltatás:
· a tárgyalási elv szocialista változata nem honosodott meg,
· peranyag-szolgáltatási kötelezettség és a hivatalból
elrendelhető bizonyítás mértéktartó ötvözete,
· Az 1952. évi polgári perrendtartás novellái
· Az első (1954) és a második (1957) novella:
· a hatáskörök és a bírósági tanácsok összetétele,
· az ügyészi részvétel szabályait,
· a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító szerepe, elnökének
jogköre
· törvényességi óvás újra szabályozása,
· átalakította a fellebbviteli eljárást:
kasszációs-revíziós,
· korábbi fellebbviteli rendszer visszaállítása,
· személyi állapotra vonatkozó perek megyei bírósági székhelyen
lévő járásbíróságok hatásköre,
· a perújítás megengedhetősége az elsőfokú bíróság döntése
· A harmadik (1972) és a negyedik (1979) novella:
· ügyészi-bírói túlsúly enyhítése,
· korlátozta az ügyészi perindítás és beavatkozás
lehetőségét,
· a felek perbeli súlyának és felelősségének növelése,
· ideológiai megerősítés szükségessége,
· a peres eljárás további egyszerűsítése és gyorsítása,
· az eljárási szankciók szigorítása a jogaikkal visszaélőkkel
szemben,
· az egyesbíráskodás részleges bevezetése,
· a munkaügyi és gazdasági bíráskodás megteremtése,
· új intézmények: bírósági meghagyás,
· a negyedik tele hibákkal,
· a munkaviszonyból és a szövetkezeti tagsági viszonyból
származó perek szabályozását,
· a képviselet, az illetékesség, a fellebbezést és a gazdasági
perek módosítása
· Az ötödik (1992) és a hatodik (1995) novella:
· törvényességi óvás pótlása,
· a felülvizsgálati eljárás bevezetése,
· az eljárás gyorsítása,
· A hetedi (1997) és a nyolcadik (1999) novella:
· ítélő táblák felállításának elhalasztása miatt nem léptek
hatályba,
· kis perértékű ügyek fogalmának bevezetése,
· újra szabályozta a munkaügyi pereket,
· új határidőre vonatkozó szabályok,
· 2003. január 1. napját követő ügyekben alkalmazandó,
· A kilencedik (2001) novella:
· a bírósági ügyviteli szabályzat Pp-be ültetése,
· a felülvizsgálat igénybevételének korlátozása,
· alkotmányellenesség miatti megsemmisítést eredményezett,
· Csatlakozás az Európai Unióhoz és az újabb módosítások:
· a közvetítői eljárás bevezetése,
· elektronikus okiratok alkalmazása,
· jogi segítségnyújtás intézményének kiépítése,
· hivatalos iratok kézbesítése,
· elektronikus közokirat új szabályozása,
· közigazgatási perek szabályozása,
· felülvizsgálati eljárás újraszabályozása,
· igazságügyi szakértői tevékenységgel szembeni kifogás,
· A tízedik novella (2008):
· a kisértékű ügyek szabályainak megteremtése,
· a fizetési meghagyásos eljárás módosítása,
· kézbesítési megbízott intézménye,
· a tárgyaláson való kép- és hangfelvétel készítése,
· kötelező permegelőzés,
· tanú adatainak zártan kezelése,
· elektronikus közokiratról készített papíralapú okirat
bizonyító erejének a szabályozása,
5. A polgári eljárásjog alapelvei
Az alapelvekről általában
· Az alapelvek jellege:
· nincsenek örökérvényű alapelvek,
· állandó eljárásjogi problémákat ragad meg,
· normatív jelleget tulajdonító iskola – Névai,
· jogértelmezésben betöltött szerepét elismerő iskola
· Az alapelvek rendszerezése:
· szocialista jogirodalom: szervezeti és működései,
· tágabb értelemben a Bsz. és az Alkotmány is tartalmaz
alapelveket,
· hatáskörük alapján:
· igazságszolgáltatási:
· igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján,
· a bíróság előtti egyenlőség,
· az anyanyelv használatának elven,
· a nyilvánosság elve,
· a közvetlenség elve,
· a szóbeliség elve
· a képviselethez való jogosultság elve,
· a társasbíráskodás elve,
· a népi ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban,
· a bírói függetlenség elve,
· a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének
elve, és
· a polgári eljárás sajátos elvei:
· a kérelemre történő eljárás elve,
· a jóhiszemű eljárás elve,
· a rendelkezési elv,
· a peranyag-szolgáltatási elv,
· a jogérvényesítés segítésének az elve.
· Az alapelvek az 1999. évi módosítás után:
· tükrözik a társadalmi, gazdasági és jogi változásokat,
· összhangban vannak az Emberi Jogok Európai Egyezménye Jogok és
szabadságok fejezetével,
· erősödik az alapelvek normatív jellege,
· „a bíróság a törvény rendelkezéseit csak az alapelvekkel
összhangban értelmezheti”,
· a polgári eljárás alapelvei:
· a rendelkezési elv,
· a tárgyalási elv,
· a perhatékonyság elve,
· a perbeli esélyegyenlőség elve,
· a jóhiszeműség elve,
· a szabad bizonyítás elve
· a nyilvánosság elve,
· a szóbeliség elve,
· a közvetlenség elve
· az anyanyelv használatának elve.
A rendelkezési elv
· A rendelkezési elv tartalma:
· a felek és a bíróság viszonya a per tárgyalásához,
· a peres eljárás csak a fél rendelkezésére indul,
· a bíróság egyes perbeli cselekményeket is a felek rendelkezése
alapján köteles elvégezni,
· ellenpárja a hivatalból való eljárás elve – az
officialitás,
· A rendelkezési elv szocialista értelmezése:
· az egyén jogai és törvényileg védett érdekei egységbe olvadnak
a társadalom, az állam érdekeivel és az objektív igazság
megállapításának követelményeivel,
· megszűnt a felperes keresetindítási monopóliuma,
· a felek legfontosabb rendelkező cselekményei bírói kontroll
alá kerültek,
· az ügyész fellépési joga csorbított a tovább a felek
rendelkezéseit,
· Az alkotmánybíróság határozata és a VI. Ppn.:
· a rendelkezési jogot az alkotmányos önrendelkezési jog egyik
aspektusa,
· felszámolták a szocialista rendelkezési elv maradványait,
· a bíróság kötve van a felek által előterjesztett kérelemhez és
jognyilatkozathoz,
· eltérni csak törvényben szabályozott esetekben lehet,
· az ügyész jogállásának újraszabályozása
· A rendelkezési elv tartalma az 1999. évi módosítás után:
· hangsúlyosabbá tette a rendelkezési elvet,
· a felek önrendelkezési jogának és cselekvési autonómiájának a
legfontosabb perbeli megnyilvánulása,
· a vitában érdekelt félnek a per megindításához kizárólagos
joga van,
· felek által előterjesztett kérelmekhez, jognyilatkozatokhoz
kötve van a bíróság,
· a per egészére kiterjeszti a rendelkezési elvet,
· az ügy urai a peres felek,
· a bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárási
cselekményt, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel
ellentétes,
· a peranyag-szolgáltatásra kiterjedő,
· a kereset változtatás megengedettsége, elállás, a bíróság
kereseti kérelemhez való kötöttsége,
· a jogorvoslatokra is kiterjed.
A tárgyalási elv
· A peranyag-szolgáltatási kötelezettség:
· a felek feladata a tényeket és bizonyítékokat a bíróság elé
tárni,
· a feladat részben vagy egészben a bíróság végzi (nyomozati,
vizsgálati elv),
· a per eldöntéséhez szükséges tények bizonyítása kizárólag a
felek feladata,
· a bíróságnak az igazság kiderítésére kell törekednie,
· Peranyag-szolgáltatás a tárgyalási elv alapján:
· a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell
bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak
fogadja el,
· a bíróság akkor rendelhet el bizonyítást hivatalból, ha azt a
törvény megengedi,
· liberális tiszta tárgyalási elvhez való visszatérés,
· fenntartotta a bíróság igazság kiderítésére vonatkozó
kötelességét,
· A tárgyalási elv az 1999. évi módosítás után:
· a jogvita pártatlan eldöntése,
· az eljárás igazságosságára van szükség,
· a peranyag-szolgáltatás kizárólag a felek feladata,
· a bizonyítás hivatalból való elrendelését célszerűségi okból
sem engedi meg,
· a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre
bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket
terheli,
· a bizonyítási kötelezettség megosztása,
· a bizonyítási teher általános szabályának megteremtése,
· a bíróság tájékoztatási kötelezettsége.
A perhatékonyság elve
· A perhatékonyság elve:
· a gyors és olcsó polgári per iránti igény,
· a percselekmények koncentrációja,
· a jogvédelem akkor hatékony, ha kellő időben és optimális
költségráfordítás mellett történik,
· emberi jogok közé tartozik,
· útmutatás az ésszerű időn belül történő elbírálás
értelmezéséhez,
· A perek ésszerű időn belül történő befejezése:
· 1999-ben nyert valódi tartalmat,
· meghatározta a megítélés szempontjait,
· a bíróság mulasztása esetére szankciót helyezett
kilátásba,
· a bíróság feladata az, hogy a feleknek a perek ésszerű időn
belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse,
· az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeinek figyelembe
vételével határozható meg,
· új határidők bevezetése a bíróságok számára,
· 30 nap, 4 hónap, 4 hónap, 15, 8 nap,
· kötelezettség elmulasztása esetén a fél méltányos elégtételt
biztosító kártérítésre tarthat igényt soron kívüli eljárásban,
· kifogás intézményének bevezetése.
A perbeli esélyegyenlőség elve
· Az esélyegyenlőség eljárásjogi tartalma:
· a tisztességes eljáráshoz való jog és a jogvita pártatlan
eldöntésének megvalósulása,
· Franz Klein és Mauro Cappelletti hívta fel a figyelmet,
· teljes mértékű „fegyverzeti egyenlőség” biztosítása,
· a kétoldalú meghallgatás elve,
· a bírósághoz fordulás jogának a biztosítása,
· a költségek alóli mentesülés lehetősége,
· 2008: a pozitív diszkrimináció eszközeivel járul hozzá az
esély-egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez,
· A kétoldalú meghallgatás elve:
· szoros összefüggés a polgári per kontradiktórius
természetével,
· elegendő a lehetőség nyújtása a ténybeli vagy jogi álláspont
benyújtására,
· a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az
eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a
bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek, azokról
nyilatkozhassanak,
· személyes megjelenésre való idézhetőség,
· mulasztás esetén az erre vonatkozó szabályok alkalmazása,
bizonyos kivételek,
· a mulasztó fél értesítése az újabb eljárási
cselekményekről,
· felhívás, hogy észrevételeit tegye meg
· A bírósághoz fordulás jogának biztosítása:
· esély egyenlőség már az eljárás megindításakor,
· segítségnyújtás a bíróság hoz forduláshoz,
· jegyzőkönyvbe mondás lehetősége,
· bírósági panasznap,
· áttétel szabályai,
· A kitanítási kötelezettség:
· ügyvéd kényszer megszűntetése,
· a bíróság kitanítási kötelezettségének általánosság
tétele,
· VI. Ppn. megszüntette a bíróság általános kitanítási
kötelezettségét
· a perbeli jogok és kötelezettségekben fenntartotta,
· a jogi képviselő nélküli fél kioktatása,
· kivételes esetekben a jogi képviselővel ellátott fél
kioktatása,
· kitanítási kötelezettség elmulasztása lényeges eljárási
hiba,
· A jogi segítségnyújtás:
· a fél részben, vagy egészben mentesíthető a pervitellel
összefüggő költségek előlegezése, viselése alól,
· jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény,
· átalakult volna a költségkedvezmények korábbi rendszere,
· a teljes intézményrendszer csak 2008-ra épült ki
· névjegyzék összeállítása
· peren kívüli ügyekben jogi szolgáltatás nyújtása magyar
állampolgároknak
· nemzetközi megállapodás, viszonosság alapján nem magyar
állampolgároknak,
· Igazságügyi Hivatal döntése
· megváltozott az igénybe vehető költségkedvezmények
rendszere.
A jóhiszeműség elve
· A jóhiszeműség elvének tartalma:
· vitatott igazmondási kötelezettség,
· liberális perben nincs igazmondási kötelezettség,
· hagyományos jóhiszeműség elve: igazmondás és felesleges
költségtöbblet okozásától való tartózkodás,
· A rosszhiszeműség szankciói:
· a bíróság köteles megakadályozni mindent, ami ellentétes a
jóhiszeműség követelményével,
· jóhiszeműség: a rosszhiszemű magaratások tilalma,
· per elhúzása,
· igazmondási kötelezettség megsértése,
· a felesleges költségtöbblet okozása,
· pénzbírsággal sújtja a jobb tudomására ellenére vagy nagyfokú
gondatlanságból:
· az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult,
hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről
bebizonyult, hogy igaz,
· olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per
eldöntése céljából jelentős, vagy
· nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely
bizonyítékra
· nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz,
· felhívás ellenére sem teszi meg,
· késlelteti a per befejezését,
· határidőt vagy határnapot elmulaszt,
· rosszhiszemű magatartások megelőzése, magatartások
szankcionálása,
· pénzbírsággal,
· a költségekben való marasztalással,
· egyéb közvetett szankció
Egyéb alapelvek
· A szabad bizonyítás elve:
· általános rendelkezések, az alapvető elvekről,
· bizonyításról szóló fejezetben
· kiegészíti a bizonyítékok mérlegelésével,
· a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült
bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg,
· bizonyítékokat a maguk összességében értékeli,
· meggyőződése szerint bírálja el,
· bizonyos kötöttségi elemek:
· nem érintik a törvényes vélelmeket,
· nem érintik az ún. ideiglenes igazságokat,
· A nyilvánosság elve:
· a felek közötti jogvita nyilvános tárgyaláson való
elbírálása,
· a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról
vagy annak egy részéről kizárhatja,
· az államtitok,
· szolgálati titok,
· üzleti titok,
· külön törvényben meghatározott titok
· csak a tárgyalásra terjed ki,
· a határozat kihirdetése mindig nyilvános,
· különösen indokolt esetben a tárgyalásnak a tanúkihallgatással
érintett részéről való kizárás,
· külön szabályok,
· A szóbeliség elve:
· modern eljárásjog „klasszikus” alapelvei,
· a peres eljárás a szóbeliségen alapul,
· nem abszolút értékű és nem jelent kizárólagosságot,
· kisegítő jelleggel írásbeli forma is megtalálható,
· A közvetlenség elve:
· a bíróság csak az általa észlelt tényekre és bizonyítékokra
alapítottan határozhatja meg a döntését,
· eredeti forrásból származó ismeretek, közvetlen benyomás,
· a felek ki- és meghallgatása, a bíróság által, stb.
· célszerűségi okból való kivételek (kiküldött bíró,
megkeresés,
· Az anyanyelv használatának elve:
· az eljárás nyelve a magyar,
· nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány,
· mindenki jogosult anya-, regionális, kisebbségi nyelvének
használatára,
· köteles a bíróság tolmácsot alkalmazni,
· kötelezettség, hogy a polgári eljárásban
· biztosítja, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok, az egyik
fél kérésére az eljárást a regionális vagy kisebbségi nyelveken
folytassák, és/vagy
· megengedi, hogy amennyiben egy peres félnek személyesen kell
megjelennie a bíróság előtt, úgy ott saját regionális vagy
kisebbségi nyelvét használja anélkül, hogy az számára külön
költséget jelentsen, és/vagy
· megengedi a regionális vagy kisebbségi nyelven készült
dokumentumok és bizonyítékok benyújtását, ha szükséges, tolmácsok
és fordítások segítségével,
· regionális és kisebbségi nyelvek magyarázata,
· az állam viseli a tolmács költségeit,
· tolmács (fordító) jogállásáról szóló rendelkezés.
6. Az ügyvédség
Az ügyvédség
· Az ügyvédek helyzete a rendszerváltás előtt:
· megfeleltek az európai követelményeknek,
· függetlenség, bírói jogvédelem törvényi garanciával,
· önállósággal rendelkező ügyvédi kamarák,
· 1874. évi XXXIV. törvény és az 1937. évi törvény az ügyvédek
jogállásáról,
· kommunista hatalomátvétel után gyanús pályának minősült,
· ügyvédek munkaközösségbe kényszerítése,
· az ügyvédi kamarák önállóságának elveszítése,
· legfelső szervezete az Országos Ügyvédi Tanács,
· igazságügy-miniszter felügyelte,
· 1983. évi 4. tvr. konzerválta a kialakult helyzetet
· Az ügyvédség megújulása a kilencvenes években
· visszaállították az ügyvédi magántevékenységet és
önrendelkezési jogát,
· anyagi jog lett a kamarába való felvétel,
· ügyvédi kar szakmai felkészültségének biztosítása,
· az ügyvédi hivatás méltó gyakorlásának elősegítése,
· Az ügyvéd feladata:
· a szocialista törvényesség érdekében lelkiismeretes munkával
támogassák az ügyvédek jogainak az érvényesülését,az ügyvéd a
tevékenységével nem gátolhatja a bíróság és a hatóság munkáját,
· nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit
kijátsszák, vagy a joggal bármilyen módon visszaéljenek,
· 1998. évi XI. törvény szerint az ügyvéd legfontosabb feladata,
hogy elősegítse a megbízója jogainak érvényesítését, és
kötelezettségeinek a teljesítését,
· közreműködjön abba, hogy az ellenérdekű felek a jogvitájukat
megegyezéssel intézzék el,
· Tevékenységi kör:
· képviseli az ügyfelét,
· védelmet lát el,
· jogi tanácsot ad,
· okiratot készít,
· elvégzi az ehhez kapcsolódó pénz és értéktárgy letéti
kezelését,
· ellenérték fejében történő ellátására csak az ügyvéd
jogosult,
· foglalkozhat még adótanácsadással,
· társadalombiztosítással,pénzügyi és egyéb üzletviteli
tanácsadással, ingatlanközvetítéssel, szabadalmi ügyvivői,
közvetítői, közbeszerzési békéltető, illetve hivatalos
közbeszerzési tanácsadó tevékenységgel, lobbi tevékenységgel és
székhely szolgáltatást is nyújthat,
· technikai feltételek megléte esetén jogosult a cég létesítő
okiratát és a cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további
mellékleteit elektronikus okirat formájában alakítani,
· Az ügyvédi tevékenység általános elvei:
· bármely bíróság vagy hatóság előtt eljárhat,
· minden ügyben elláthatja a megbízója képviseletét,
· MK területén kívül az érintett állam szabályai szerint
folytathat tevékenységet,
· az ügyvéd hivatásbeli függetlensége,
· biztosítékai: összeférhetetlenség, titoktartási kötelezettség,
vallomástétel megtagadási jogosultság, szabad ügyfélválasztás
joga
· okozott kár megtérítése a Ptk. szerint,
· méltó magatartás tanúsítása, hivatását legjobb tudása szerint,
lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával gyakorolja,
· nem működhet közre olyan jogügyletnél:
· jogszabályba ütközik,
· jogszabály megkerülésére irányul,
· ügyvédi hivatás magatartás szabályainak megtartása,
· ügyvéd és ellenérdekű fél kapcsolata,
· ügyvéd és hatóság együttműködése,
· ügyvédi reklám a MÜK által kiadott Etikai Szabályzat
szerint,
· Európai ügyvédek etikai kódexe,
· szabad ügyvédválasztás elve,
· Az ügyvédi kamara:
· önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti
köztestülete,
· területi kamaraként és országos kamaraként működik,
· gondoskodik az ügyvéd jogainak védelméről,
· elősegíti kötelezettségeik teljesítését,
· szervezi a szakmai továbbképzésüket,
· véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel
kapcsolatosan,
· dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és
megszűnéséről,
· vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi
jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, külföldi jogi
tanácsadók, ügyvédi irodák és irodák névjegyzékét,
· az igazságügyért felelős miniszter törvényességi felügyeletet
gyakorol,
· Az ügyvédi működés feltételei:
· kamara tagja, ügyvédi esküt letette,
· kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a
feltételeknek:
· magyar állampolgár,
· büntetlen előéletű,
· jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
· magyar jogi szakvizsgát tett,
· a Magyar ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja,
vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van,
· az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas
irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,
· fel kell venni az európai közösségi jogászt is,
· nem vehető fel a kamarába:
· akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt nem
szünteti meg,
· aki a közügyektől vagy a jogi képesítéséhez kötött
foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,
· akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétől,
illetőleg a végrehajthatóság megszűntetésétől számított 10
évig,
· akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre
felfüggesztették, a próbaidő letöltésétől számított 3 évig,
· akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat
jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,
· aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság
hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is
cselekvőképtelen,
· aki az életmódjával vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás
gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,
· A kamarai tagság:
· egy kamara tagja lehet,
· a kamara területén tarthat fenn irodát és alirodát,
· kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz,
· a határozat ellen kézbesítéstől számított 15 napon belül a MÜK
elnökségéhez élhet fellebbezéssel,
· közigazgatási hatósági ügy, a másodfokú kamarai szerv
határozata ellen a Ket.-ben szabályozott jogorvoslatnak van
helye,
· felülvizsgálatát a közlésétől számított 30 napon belül
jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási
bíróságoknál,
· tagság megszűnéséhez vezető okok:
· ügyvéd lemondása,
· kizárása,
· halála,
· kamarai tagdíjfizetési kötelezettség
· az ügyvédi eskü letételének elmulasztása,
· összeférhetetlenség,
· törvényben meghatározott alkalmatlansági okok,
· Az ügyvéd jogállása:
· összeférhetetlenségi szabályok:
· ügyvéd nem állhat munka- vagy szolgálati viszonyban,
· nem lehet közalkalmazott vagy köztisztviselő,
· nem végezhet vállalkozói tevékenységet,
· a tilalom nem terjed ki
· az oktatói, tudományos, művészeti és sporttevékenységekre,
· az országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati
képviselői jogviszonyra,
· valamint a választott bírói tevékenységre,
· két évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy
nyomozó hatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró,
ügyész vagy nyomozó hatóság tagja volt,
· titoktartási kötelezettség terheli, melyről a hivatásának
gyakorlása során szerzett tudomást,
· ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad,
· fegyelmi ügyben első fokon a kamara fegyelmi
bizottságából,
· másodfokon a MÜK fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi
tanács jár el,
· másodfokú határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon
belül a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint fordulhat
a bírósághoz:
· az eljárás alá vont ügyvéd,
· a képviselője,
· a kamara elnöke,
· a perre a Fővárosi Bíróság illetékes,
· Az ügyvédi megbízás és a kirendelés:
· megbízás akkor jön létre az ügyvéd és az ügyfele megállapodtak
a tartalmában, díjában és az előre látható költségekben,
· tanácsadás kivételével a megbízást írásba kell foglalni,
· érvényesül a szabad ügyfélválasztás és a szabad
ügyvédválasztás,
· nem köteles a megbízást elfogadni, bármikor, indokolás nélkül
írásban felmondható,
· felmondási idő értesítéstől számított 15 nap,
· a megbízó a megbízást bármikor korlátozhatja,
felmondhatja,
· megszűnik a megbízás:
· teljesítés,
· ügyvéd vagy megbízó halála,
· megbízó jogutód nélküli megszűnése
· ügyvéd kamarai tagságának megszűnése esetén,
· meghatalmazás, minden olyan cselekményre feljogosítja az
ügyvédet, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár,
· okirat, pénz vagy más vagyontárgy átvétele,
· írásba kell foglalni,
· megbízó és ügyvéd saját kezű aláírásával,
· teljes bizonyító erejű magánokirat
· képviseleti jogkör korlátozása a meghatalmazás alapján
hatályos,
· a szabad ügyfélválasztás elve nem érvényesül:
· kirendelés esetén,
· eseti gondnokság esetén,
· ügygondnokság esetén,
· a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja,
· az ügyvéd csak a törvényben felsorolt esetekben
mentesülhet:
· ügyvédi tevékenység szüneteltetése,
· ellenérdekű felet más ügyben képviselte,
· Az ügyvédi ellenjegyzés:
· csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzésével, amely saját
vagy irodája közreműködésével jött létre,
· bizonyítja, hogy
· az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a
jogszabályoknak megfelel,
· az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte vagy helyettese
előtt írta alá illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt
saját kezű aláírásának ismerte el,
· ellenjegyzés történhet:
· ügyvéd minősített elektronikus aláírásával: bizonyítja, hogy a
kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus
okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval
megegyezik,
· szabályszerű ellenjegyzés: teljes bizonyító erejű magánokirat
keletkezik,
· ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az
okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult,
· létesítő okiratának és e cég bejegyzési kérelme további
mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén az
elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírásával láthatja
el,
· bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az
eredeti papíralapú okiratéval, eredeti papír hitele másolatának
megőrzése,
· átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával
szemben fennálló követelését, írásbeli értesítés,
· nincs helye beszámításnak
· a pénzt nem a megbízó részére kell kiadnia,
· a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
· más jogszabály a beszámítást megtiltja,
· Az ügyvédi munkadíj:
· tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti
meg,
· az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya,
· kirendelés esetén az ügyvéd külön jogszabályban meghatározott
díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt,
· mértékéről, bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi
költségről az igazságügyért felelős miniszter rendelkezik,
· óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az
Országgyűlés állapítja meg, összege az előző évi összegnél nem
lehet alacsonyabb,
· Az ügyvédi iroda:
· egy vagy több ügyvéd az ügyvédi tevékenység végzésére irodát
alapíthat,
· jogi személyiséggel rendelkezik,
· meg kell határozni az iroda nevét, székhelyét,
· irodavezető és a tagok nevét, lakcímét,
· rendelkezni kell az iroda vagyonáról a taggyűlésről,
· az iroda képviseletéről,
· a tagok közötti elszámolásról,
· az irodából való kizárásról, az iroda megszűnéséről,
· ügyvédi tevékenység, ha a kamara az ügyvédi irodák
névjegyzékébe felvette:
· törvényben előírt alapító okirat,
· felelősségbiztosítással rendelkezik,
· a kérelem elbírálására a kamarába való felvétel szabályai az
irányadók,
· Az európai közösségi jogász:
· valamely tagállamban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult
személy,
· a MK területén is kifejthet ügyvédi tevékenységet,
· a 18/2007. (márc. 19.) IRM rendeletben felsorolt szakmai
megnevezések alatti jogosult az ügyvédi tevékenység
folytatására,
· a kamara által vezetett névjegyzékben történik,
· fel kell venni a kérelmezőt
· saját tagállamában ügyvédi tevékenység folytatására jogosult
és ezt hitelt érdemlően bizonyítja,
· igazolja az ügyvédi felelősségbiztosítás meglétét,
· határozata ellen az általános szabályok szerint,
· kérelmére a kamarába ügyvédként kell felvenni, ha a
feltételeknek megfelel,
· nem szerepel a jogi egyetemi végzettség
· nem szerepel a magyar jogi szakvizsga
· hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a MK területén
megszakítás nélkül 3 éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a
magyar joggal kapcsolatban
· személyes meghallgatás során bizonyítja, hogy rendelkezik a
szükséges szintű magyar nyelvtudással,
· a kamara teljes jogú tagjává válik
· jogosult az ügyvéd megjelölés használatára,
· bármely törvényben meghatározott ügyvédi tevékenységet
végezhet,
· köteles az Ütv. és a MÜK szabályait betartani,
· fegyelmi felelősségre vonása az ügyvédekre vonatkozóak
alapján,
· kötelező jogi képviselet esetén az európai közösségi jogász
csak akkor képviselhet, ha ügyvéddel vagy ügyvédi irodával ilyen
célú együttműködési szerződést kötött,
· egyénileg vagy alkalmazottként tevékenykedhet
· ügyvédi iroda alapítására jogosult,
· A külföldi jogi tanácsadó:
· külföldi ügyvéd, aki nem az EU valamelyik tagállamának
állampolgára,
· nem tekinthető európai közösségi jogásznak,
· külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai
jogáról,
· nemzetközi jogról és
· ezzel összefüggő joggyakorlatról adhat jogi tanácsot,
· más jogi tevékenységet nem végezhet,
· külföldön bejegyzett,
· jó hírnévnek örvendő ügyvéd tevékenykedhet,
· magyar ügyvéddel, vagy ügyvédi irodával együttműködési
szerződést kötött,
· törvényben meghatározott tevékenységét a közös irodában
végzi,
· kérelemre fel kell venni a külföldi tanácsadók
névjegyzékébe,
· a kamarai felvétel szabályainak megfelelően,
· Az alkalmazott ügyvéd és az ügyvédjelölt:
· tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött
munkaviszony alapján végzi,
· önállóan nem láthat el ügyvédi tevékenységet,
· kizárólag ügyvéd felelősségi körén belül és utasítás alapján
működhet közre,
· a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei
között végezheti tevékenységét,
· a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet,
· a kamara az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvette,
· nem kell tevékenység gyakorlására alkalmas irodahelyiség,
· a többi feltétel teljesítése szükséges,
· ügyvédjelölt: a jogi szakvizsga letételéhez szükséges
joggyakorlati idő letöltése céljából ügyvéddel vagy ügyvédi
irodával munkaviszony létesít,
· a kamara az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvette,
· magyar állampolgárság (kivéve nemzetközi szerződés eltérő
rendelkezése esetén),
· magyarországi lakóhely,
· büntetlen előélet,
· a jogi egyetemi végzettség,
· törvényben felsorolt kizáró okok hiánya
· kamarába való felvétel szabályai szerint,
· olyan munkával kell ellátni, amely során
· elsajátíthatja az ügyvéd működéséhez
· jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati
ismereteket,
· a munkáltatója utasításai szerint jár el,
· munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.
A jogtanácsos
· A jogintézmény keletkezéséről:
· második világháború után született meg,
· vállalatoknál tevékenykedő ügyvédek elnevezése,
· feladata nem elsősorban a képviselet,
· hanem a törvényesség felügyelete,
· a munkafegyelem biztosítása,
· vállalati jogtanácsosokról és a jogi előadókról szóló 33/1958.
(IV. 17.) Kormányrendelet,
· a jogtanácsosok a gazdálkodó szervezetek jogi képviseletét
látják el,
· A jogtanácsosi tevékenység:
· 1983. évi 9. tvr. a jogtanácsosokról,
· munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban folytatható:
· gazdálkodó szervezetnél,
· állami költségvetési szervnél,
· társadalmi szervezetnél,
· érdek-képviseleti szervnél,
· egyesületnél,
· gazdasági munkaközösségnél,
· polgári jogi társaságnál,
· vagy egyéb szervezetnél,
· megyei (fővárosi) bíróság által vezetett jogtanácsosi
névjegyzékbe bejegyezték,
· magyar állampolgár,
· külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy,
· büntetlen előéletű,
· egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
· magyar jogi szakvizsgát tett,
· felmentés az állampolgárság alól,
· jogi előadó
· büntetlen előéletű,
· magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy,
· egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
· felmentés az állampolgárság alól,
· munkaviszonyban álló jogtanácsos feladata
· a munkaadó szervezet jogi képviselet,
· külön meghatalmazás nélkül is,
· a szervezet dolgozóját is képviselheti,
· munkaviszonnyal összefüggő ügyekben,
· a szervezet és dolgozó között nincs érdekellentét,
· a képviselet ellátásához a szervezet vezetője hozzájárult,
· a képviselt személy meghatalmazása alapján jár el.
A közjegyzők
· A közjegyző jogállása:
· 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről alapján
szabadfoglalkozásúként gyakorolhatják hivatásukat,
· közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket,
· a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi
szolgáltatást nyújtsanak,
· hatósági tevékenységet lát el,
· csak a törvénynek van alávetve, nem utasítható,
· díj és költségtérítés illeti meg,
· károkért a Ptk. szabályai szerint felel,
· tevékenységét a székhelyén levő irodában köteles végezni,
· irodán kívül az ügy természete vagy sürgőssége indokolja,
· illetékességi területe a helyi bíróságokhoz igazodik,
· közjegyzői iroda keretében is folytathat tevékenységet,
· határozatlan időre alapított jogi személyiséggel rendelkező
szervezet,
· A közjegyző kinevezése:
· az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki meghatározott
székhelyre,
· feltételei:
· magyar állampolgárság,
· büntetlen előélet,
· választójog,
· egyetemi jogi végzettség,
· jogi szakvizsga,
· legalább három év közjegyző-helyettesi gyakorlat
· vagyonnyilatkozat,
· nem nevezhető ki, akivel szemben a törvényben felsorolt kizáró
okok valamelyike forog fenn,
· kinevezést követő három hónapon belül a MOKK elnöke előtt
esküt tesz,
· megelőzően bemutatja a bélyegzőjét,
· aláírás mintáját,
· hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való
alkalmasságát megállapító kamarai igazolást,
· igazolja, hogy legalább hétmillió forint értékű
felelősségbiztosítást kötött,
· megszüntette az esetleges összeférhetetlenséget,
· a testületi kamara tagja lesz,
· önkormányzati szervekként képviselik és védik a közjegyzői kar
érdekeit és tekintélyét, élén az elnök áll,
· öt területi kamara (budapesti, győri, miskolci, pécsi és
szegedi),
· jogszabály által megjelölt megyék illetékességi területén
működő közjegyzők tartoznak,
· a területi kamarák működését a MOKK fogja össze,
· A közjegyző tevékenységi köre:
· közjegyzői okiratok,
· okirat, pénz és érték megőrzése,
· a közjegyzői nemperes és egyéb eljárások,
· nem állapít meg külön eljárási szabályokat,
· a hagyatéki vagy egyéb nemperes eljárások szabályait kell
alkalmazni,
· 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes
eljárásokról,
A bírósági végrehajtók
· Az önálló bírósági végrehajtó:
· munkaviszonyban, szolgálati viszonyban álltak a
bíróságokkal,
· 1994. évi LIII. törvény végrehajtásról, önállói bírósági
végrehajtó intézménye,
· igazságügyért felelős miniszter nevezi ki
· határozatlan időre,
· meghatározott székhelyre,
· meghatározott helyi bíróság mellé,
· 2006. szept. 1-je után
· büntetlen előélet,
· magyar állampolgárság,
· 24. életévét betöltötte,
· felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
· a végrehajtói szakvizsgát letette,
· kétéves bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlatot
szerzett,
· okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel,
· legalább kétmillió forint értékű felelősségbiztosítást kell
kötnie,
· önkormányzati szerve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara,
· A megyei bírósági végrehajtó:
· szolgálati jogviszonyban végrehajtóként működhet,
· a fővárosi, illetve a megyei bíróságokon kerül alkalmazásukra
sor,
· polgári ügyekben az állam által előlegezett költséget
· bíróság által kiszabott pénzbírságot.
7. Az igazságszolgáltatás szervezete 1867-2003
A régi magyar bírósági szervezet (1867-1949)
· A bírósági szervezet kialakulása a kiegyezés után:
· alapja az 1869. évi XXIX. törvénycikk,
· a bírósági szervezet gerince a rendes bíróság (járásbíróság,
törvényszék, ítélőtáblák és a Kúria),
· korábbi királyi jelzővel
· különös bíróságok: Szabadalmi Bíróság, Közigazgatási Bíróság,
Főudvarnagyi Bíróság, községi bíróságok, tőzsdebíráskodás,
munkaügyi bíráskodás
· A polgári bíráskodás a polgári perrendtartás megszületése
után:
· elsőfokú bíróságok: járásbíróságok és törvényszékek,
· értékhatártól függő megosztás,
· járásbíróság: a törvény által ide utalt jogviták: sommás
határperek, állat hibájából eredő szavatosságon alapuló perek,
· törvényszékek általános hatáskörű elsőfokú bíróságnak
minősültek,
· A jogorvoslati rendszer:
· differenciált rendszer,
· ítéleteket fellebbezéssel, a végzéseket felfolyamodással
lehetett megtámadni,
· fellebbviteli bíróságok: törvényszékek, ítélőtáblák,
· felülvizsgálatnak nevezett harmadfokú perorvoslat
lehetősége,
· értékhatártól függően ítélőtábla vagy Kúria,
· ítélőtáblai határozatok felülvizsgálata a Kúria feladata,
· A bíróságok összetétele:
· rendes bíróságok: egyes- vagy társas bíróságként jártak
el,
· járásbíróságok: egyes bíróságként,
· munkaügyi perekben társasbíráskodás,
· törvényszék első fokon egyesbíróként, másod fokon mindig 3
hivatásos bíróból álló tanács,
· ítélőtábla jogorvoslati bíróság hármas tanácsban
· Kúria ötös tanácsban ítélkezett,
A magyar bírósági szervezet a szocializmus alatt
· A régi magyar bírósági szervezet felszámolása:
· a bírósági szervezet szovjet mintára való alakítása,
· 1936. évi szovjet alkotmány és az 1938. évi szovjet bírósági
szervezeti törvény a modell, a ’80-as évekig változatlanul,
· 1949. évi törvény a büntetőeljárásban a fellebbvitel
egyszerűsítéséről,
· Kúriából Legfelsőbb Bíróság, koronaügyészből legfőbb ügyész,
ítélőtáblából felsőbíróság, a törvényszékből megyei bíróság,
· felsőbíróságok és államügyészségek megszüntetése,
· a magyar bírósági szervezet szocialista modellje,
· A szocialista bírósági szervezet modellje:
· megszűnt a harmadfokú perorvoslat lehetősége,
· közigazgatási bíróság és a munkaügyi bíróság felszámolása,
· háromszintű igazságszolgáltatási szervezet: helyi – területi –
legfelső bíróság,
· járásbíróság lett az általános hatáskörű elsőfokú bíróság,
mint helyi bíróság,
· kétharmadára zsugorodott a bírósági szervezet,
· csökkent a megyei bíróságok elsőfokú szerepe,
· a Legfelsőbb Bíróság elnöke hivatalból vagy a legfőbb ügyész
javaslatára kivételes esetekben bármely ügyet az eljárás bármely
szakaszában a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhatott,
· meghatározott ügyekben elsőfokú hatáskörrel is
rendelkezett,
· törvényességi óvással a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb
ügyész élhetett,
· elvi irányítás gyakorlása a jogalkalmazás és a törvényesség
egysége érdekében,
A bírósági szervezet a rendszerváltás után és az igazságügyi
reform
· A háromszintű szervezet fenntartása 1997-ig:
· nagy akadályba ütközött a négyszintű rendszer
visszaállítása,
· legfontosabb változás a katonai bíróságok megszüntetése,
· helyette rendes bíróságon működő katonai tanácsok,
· Az 1997. évi bírósági szervezeti reform:
· a négyszintű bírósági szervezet, az új jogegységi eljárás és a
végrehajtó hatalomtól független bírói önigazgatás alkotmányos
alapjainak megteremtése,
· ítélőtáblák visszaállítása,
· első szint: helyi és megyei bíróságok, második szint: fővárosi
és megyei bíróságok, harmadik szint az ítélőtáblák, negyedik a
Legfelsőbb Bíróság,
· kötelező jogegységi határozatok,
· Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el az
igazgatását,
· 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról,
· 1997. évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról,
· 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyáról,
· 1997. évi LXIX. törvény az ítélőtáblák székhelyének és
illetékességi területének megállapításáról,
· 1997. október 1-jén léptek hatályba,
· Az ítélőtáblák felállítása:
· 2002. évi XXII. törvény tette véglegessé a fellebbviteli
bíróságok létesülését,
· Fővárosi Ítélőtábla, Pécsi és Szegedi Ítélőtábla (2003. július
1-jétől), Debreceni és Győri Ítélőtábla (2005. január 1-jétől),
A bírósági szervezet felépítése
· Általános szabályok:
· bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről,
illetékességi területének meghatározásáról törvény rendelkezik,
· köztársasági elnök határozatában módosítja az illetékességi
területet,
· általában a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik,
· a bíróság elnevezése általában a székhelyhez igazodik,
· A helyi bíróság és a munkaügyi bíróság:
· helyi bíróság első fokon jár el, polgári és büntetőügyekben
általános elsőfokú hatáskörrel rendelkezik,
· kerületi vagy városi bíróság elnevezéssel működik (111),
· munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a
munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben,
· társadalombiztosítási határozatok bírósági
felülvizsgálata,
· munkaügyi igazgatást érintő közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálata,
· munkaügyi bíróságok a fővárosban és a megyékben működnek,
· elnök vezeti,
· nem jogi személy,
· szervezeti és működési szabályzatban jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat meghatározott körben,
· meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok
létesíthetők,
· A megyei bíróság:
· húsz megyei bíróság foglalja el a második szintjét,
· illetékességi területük a megyékre terjed ki,
· velük azonos rangú a Fővárosi Bíróság,
· törvényben meghatározott ügyekben első fokon jár el,
· másodfokon a helyi és munkaügyi bíróság határozata elleni
fellebbezések,
· elnök vezeti,
· jogi személyiséggel rendelkezik,
· tanácsok, csoportok, valamint büntető, polgári és gazdasági
közigazgatási kollégiumok működnek,
· kollégium: ugyanazon ügyszakban ítélkező hivatásos bírák
testülete,
· kollégiumok összevonásának lehetősége,
· katonai bíróságok a kijelölt megyei bíróságok katonai tanácsai
látják el,
· cégbíróság szerepének betöltése,
· Az ítélőtábla:
· Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Fejér, Heves, Nógrád és Pest
megye,
· Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén,
Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
· Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas,
Veszprém és Zala megye,
· Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy és Tolna megye,
· Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye,
· fellebbviteli bíróságként működik,
· megyei bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezés,
· hatáskörébe utalt egyéb ügyekben:
· megyei bíróság vagy munkaügyi bíróság közötti illetékességi
összeütközés,
· kijelöli az eljáró bírót,
· katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben Fővárosi
Ítélőtábla katonai tanácsa jár el,
· közigazgatási perekben a fellebbezés elbírálására a Fővárosi
Ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik,
· elnök vezeti, jogi személy,
· tanácsok, kollégiumok működnek
· minden ítélőtáblán van büntető és polgári, a fővárosin
közigazgatási is,
· A legfelsőbb bíróság:
· a Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve,
· elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
választja,
· elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a köztársasági elnök
nevezi ki,
· a képviselők kétharmadának szavazata szükséges a
megválasztásukhoz,
· elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a megyei
bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett
jogorvoslatot,
· elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
· a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
· eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben,
· jogi személy, székhelye Budapest,
· ítélkező és jogegységi tanácsok,
· büntető-, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek,
A polgári ügyekben eljáró bíróságok
· Ügymenet a polgári jogvitákban:
· a polgári bírósági útra tartozó jogvitákban
· első fokon a helyi bíróság (városi bíróság, kerületi bíróság),
illetve a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) jár el,
· másodfokon a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) jár el a helyi
bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó
ügyekben, az ítélőtábla jár el a megyei bírósághoz (Fővárosi
Bírósághoz) tartozó ügyekben, illetve a Legfelsőbb Bíróság bírálja
el
· az ítélőtábla egyes másodfokon hozott végzései ellen
benyújtott fellebbezést, valamint
· a megyei bíróság első fokon hozott végzései ellen benyújtott
közvetlen fellebbezést,
· felülvizsgálati ügyekben a Legfelsőbb Bíróság ítélkezik,
· munkaügyi perekben első fokon a munkaügyi bíróság,
felülvizsgálati ügyekben a Legfelsőbb Bíróság jár el,
· A polgári ügyekben eljáró bíróságok összetétele:
· a bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban
ítélkezik,
· nem hivatásos bírák törvényben meghatározott ügyekben és módon
vesznek részt az ítélkezésben,
· egyes bírókén és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró
járhat el,
· a bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el,
· ülnök, az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonosak a jogai és
kötelezettségei,
· 1999 januárjától főszabály az egyesbíráskodás,
· ülnök rendszer visszaszorulása,
· Egyesbíráskodás:
· polgári ügyekben első fokon egyesbíró jár el,
· meghatározott esetekben első fokon egy hivatásos bíróból és
két ülnökből álló tanácsban ítélkezik,
· munkaügyi perekben,
· iparjogvédelmi perekben, ülnökök műszaki vagy
szakképesítéssel,
· közigazgatási perek, különös bonyolultság indokolja,
· intézkedések, határozatok, melyeket a törvény a bíróság vagy
az elnök hatáskörébe utalja,
· hivatásos bírák, ülnökök azonos jogokkal és kötelezettségekkel
rendelkeznek,
· együtt alkalmazás tilalma,
· Társasbíráskodás:
· másodfokon mindig három hivatásos bíróból álló tanács jár
el,
· Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatnál 3 hivatásos bíró jár
el,
· ügy különös bonyolultsága esetén 5 hivatásos bíróból álló
tanács eljárása,
· jogegységi ügyekben eljáró tanács öt, vagy hét tagból áll,
· összetételtől való eltérés a törvény alapján,
· az elnök a tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést és
ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a
törvény a bíróság hatáskörébe utal,
· a törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utalhat bizonyos
intézkedéseket, határozatok meghozatalát,
· Az ügyek elosztásának rendje:
· törvényes bíróhoz való jog a rendszerváltás után került
vissza,
· senki sem vonható el a törvényes bírójától,
· hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő
bíró,
· előre megállapított ügyelosztási terv szerint jelölik ki,
· bíróság elnöke határozza meg:
· hogy a bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok
működnek,
· a bírák vagy a tanácsok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket
intézik,
· akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük,
· ügyelosztási rend legkésőbb a tárgyévet megelőző év dec. 10-ig
el kell készíteni,
· a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell
függeszteni,
· a bíróság működését érintő fontos okból ettől el lehet
térni.
· A bírósági titkárok és a bírósági ügyintézők:
· megnőtt a szerepük,
· ügyintéző: önálló hatáskörű bírósági tisztviselői
munkakör,
· elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró,
illetve a tanács elnöke helyett tárgyaláson kívül a bírósági titkár
is eljárhat,
· önálló aláírási joga van,
· megteheti mindazokat az intézkedéseket, meghozhatja mindazokat
a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy a tanács elnöke
hatáskörébe utal
· ideiglenes intézkedésről nem határozhat,
· bírósági ügyintéző: felsőfokú végzettséggel rendelkező
tisztviselő,
· meghatározott esetekben tárgyaláson kívül a bíró irányítására
és felügyelete mellett eljárhat,
· polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban ellátható
feladatköröket kormányrendelet szabályozza.
Az ítélkezés egységének biztosítása
· A jogegységi eljárás kezdeményezése:
· jogegységi eljárásnak akkor van helye, ha
· a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési
gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat
meghozatala szükséges,
· a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván
térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának
határozatától,
· elnök vagy kollégiumvezető indítványozza,
· legfőbb ügyész büntetőeljárásban indítványozhat jogegységi
eljárást,
· polgári eljárásban az eljárás megindítására vagy az abban való
részvételre külön jogszabály feljogosítása alapján,
· a tanács kezdeményezi a jogegységi eljárást,
· a LB, az ÍT és a MB kollégiuma szükség esetén javasolja a
kollégium vezetőjének jogegységi eljárás kezdeményezését,
· ÍT kollégium vezetője jogegységi eljárást kezdeményez, ha a
jogalkalmazás érdekében szükséges,
· az indítványozónak meg kell jelölni, hogy milyen kérdésekben
és mely okból kéri a jogegységi tanács határozatának
meghozatalát,
· A jogegységi eljárás lefolytatása:
· büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási
szakágú jogegységi tanács működik,
· elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezető vagy
kollégiumvezető-helyettes vezeti,
· öt tagból áll, a tanács elnöke választ,
· több szakágat érintő ügyben hét tagú a tanács, elnöke a LB
elnöke, vagy elnökhelyettese,
· ülés határnapját a jogegységi tanács elnöke tűzi ki,
· indítványozót és legfőbb ügyészt meg kell hívni,
· elnök vezeti az ülést, indítványozó és a legfőbb ügyész
felszólalhat,
· a jogegységi tanács határozatot hoz, közzé teszi,
· a felekre kiterjedő hatálya nincs,
· a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi
döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást
tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók,
· jogegységi határozatok:
· polgári eljárásjog területét érintőek:
· a kifogás intézményének az alkalmazhatóságával,
· a közigazgatási szerv hatásköri hiányát megállapító
határozatának a bíróság általi felülvizsgálhatóságának
kimondása,
· a kizárási szabályok alkalmazása szempontjából a bíróság
vezetőjének minősítette a bíróság elnökhelyettesét,
· a cégek cégjegyzékből történő törlésének hatályossága,
· a részítélet,
· a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem
késedelmes benyújtása,
· a Budapesten székhellyel rendelkező, de Pest megye területén
működő jogi személyekre vonatkozó illetékességi szabály,
· a másodfokú eljárásban a permegszüntető végzés nem támadható
meg fellebbezéssel.
A bírák kizárása
· A bírák kizárásának általános esetei:
· a bírói függetlenséget és az ítélkezés tárgyilagosságát
biztosítják,
· az ügy elintézéséből ki van zárva és abban, mint bíró nem
vezet részt:
· a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy,
továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére
követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per
eredménye kihatással lehet,
· az előző pont alá tartozó személy képviselője vagy olyan volt
képviselője, aki az ügyben eljárt,
· az előző pontok alá eső személyeknek a hozzátartozója vagy a
volt házastársa,
· az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak,
vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság
elrendelte,
· az, akitől az ügynek a tárgyilagos megítélése egyéb okból nem
várható (elfogultság),
· abszolút kizárási ok, fennforgása esetén a bírót feltétlenül
kizártnak kell tekinteni,
· mérlegelés tárgya, a kizárási kérelemben felhozott tények
alapján a bírót valóban elfogultnak kell-e minősíteni,
· A bírák kizárásának különös esetei:
· a perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg
ítélőtábla sem járhat el, amelynek a vezetője ki van zárva,
· az egész bíróság kizárására sor kerülhet,
· a bíróság tagjait feszélyezheti az a körülmény, hogy a bíróság
vezetője érdekelt az ügyben,
· Legfelsőbb Bíróság kizárása eljárásjogilag megoldhatatlan
helyzetet teremtene,
· jogorvoslatok tárgyilagosságának biztosítása:
· a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a
per elsőfokú elintézésében részt vett,
· a perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással
megtámadott ítélet hozatalában részt vett,
· a felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a
bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok
bármelyikének meghozatalában részt vett,
· a per másodfokú elintézéséből és a felülvizsgálati kérelem
elbírálásából ki van zárva az a bíró is, aki az eljárás elhúzódása
miatti kifogás elbírálásában részt vett,
· lényeges eltérés a másodfok és a perújítás, vagy
felülvizsgálat között,
· lehetőleg olyan bíró folytassa le a másodfokú bíróság által
elrendelt bizonyítást, aki az elsőfokú ítélet meghozatalában nem
vett részt,
· sajátos kizárási ok: a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa
vagy azonos hatáskörű másik bíróság tárgyalja,
· Kizárás igazgatási ügykörben:
· a kizárt bíró vagy bíróság ne vegyen részt az eljárásban,
· a bíróság elnöke hivatalból kezdeményezi a kizárást,
· eljáró bíró kötelesség, hogy a bíróság vezetőjének
haladéktalanul jelentse be, ha vele szemben kizárási ok áll
fenn,
· mulasztás vagy késedelem fegyelmi és anyagi felelősséggel
jár,
· a fél a kizárási okot az eljárás bármely szakaszában
bejelentheti,
· ún. elfogultsági kifogást a félnek a tárgyalás megkezdése
előtt kell bejelenteni,
· kizárási kérelem elintézésének módja:
· bejelentés vagy kérelem egyszerűbb – igazgatási ügykörben,
· bíróság vezetője, más bírót vagy tanácsot jelöl ki,
· A kizárási eljárás:
· a bíró kizárása felől ugyanannak a bírónak ugyanazon a fokon
eljáró másik tanácsa határoz,
· tanács hiányában, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság
határoz,
· kizárási határozat ellen nincs helye fellebbezésnek,
· megtagadása miatt csak az
