Upload
hayfa-david
View
61
Download
3
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Ingervezetési zavarok. Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék. 2010.09.14. A szív ingerképző és ingerültevezető rendszere. Sinucsomó AV csomó His-köteg Tawara-szárak Purkinje-rostok. Sinuatrialis(SA) blokkok. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Prof. Dr. Merkely Béla
Semmelweis EgyetemKardiológiai Tanszék
Ingervezetési zavarok
2010.09.14.
• Sinucsomó• AV csomó• His-köteg• Tawara-szárak• Purkinje-rostok
A szív ingerképző és ingerültevezető rendszere
Sinuatrialis(SA) blokkok
• I. fokú SA blokk: megnyúlik a sinus csomóról a pitvarra való vezetés ideje – az EKG-n nem ismerhető fel
• II. fokú SA blokk: az SA vezetés intermittáló blokkja
I. típus
II. típus
• III. fokú SA blokk: a sinus csomóból megszűnik a pitvarra való átvezetés – EKG-n a sinus arresttől nem lehet megkülönböztetni,
ha pótritmus nincs, eszméletvesztést okoz
Sinuatrialis blokk, I. típus
•Állandó PQ idő mellett csökkentő PP távolság•A pauza rövidebb, mint a PP távolság kétszerese
Sinoatrialis blokk, II. típus
•A pauza a PP távolság kétszerese vagy többszöröse
AV blokkok• I. fokú AV blokk: megnyúlik a pitvarról a kamrára való vezetés
ideje – PQ > 200 ms (0,2 s; 5 „ kis kocka”), elektrofiziológiai értelemben nincs blokk, csak lassabb vezetés
• II. fokú AV blokk: vannak blokkolt és vannak átvezetett P hullámokMobitz I vagy Wenckebach típusMobitz II típusSpeciális: 2:1-es AV blokk – minden második P hullám blokkoltMagas fokú AV blokk
• III. fokú AV blokk: nincs átvezetett P, szabályos RR, P és QRS független
Mobitz I. vagy Wenckebach típus• A PQ ütésről ütésre nyúlik• Az RR távolság rövidül• A blokkolt P-t magába foglaló RR intervallum hosszabb mint
az előzőek, de rövidebb mint két egymást követő RR összege• A pauzában junkcionális pótütés léphet fel• A blokkarány lehet fix vagy változó, gyakori a 3:2 és a 4:3
arány• A blokkolt ütés után az AV vezetés megjavul • A blokk szintje általában supra-His
• Gyakrabban látható:inferior infarctus acut szaka, szívelégtelenség, hypokalaemia, digitalis intoxikáció
• PQ normális vagy megnyúlt
• PQ fix, egy P hirtelen blokkolt
• A blokkolt P hullámot magába foglaló RR két szabályos ciklus összegével egyenlő
• Általában infra-His – teljes AV blokk esetén alacsony frekvenciájú pótritmus
• Gyakran társul károsodott kamrafunkcióhoz
Mobitz II. típus
Magas fokú ill. teljes AV blokkMagas fokú AV blokk• egymás után több P hullám nem vezetődik át, de van
levezetett ütés• fix blokkaránynál (pl 3:1, 4:1) a PQ idő fix, RR szabályos• változó PQ esetén az RR távolság nem szabályos
III. fokú vagy teljes AV blokk• A pitvari és a kamrai ritmus független• A kamrát junkcionalis vagy kamrai pótritmus vezérli• RR szabályos!• társulhatnak hozzá kamrai ritmuszavarok
JTSZB• QRS ≥ 120 ms• V1-2: pozitív kitérések ideje > negatívoké (QRS: rSR’, rsR’, RSR’, R, Rs morfológia)• V1: intrinsicoid deflection > 35 ms• I-aVL, V5-6: széles S hullám• ST ált. isoelektromos, de V1-2-ben ST depresszió• V1-2(-3): negatív T• A depolarizáció elején kizárólag a bal kamra
aktivációja zajlik, ezért a bal kamrai elektromos események (pl transmuralis infarctus) egyértelműen meghatározhatóak – kivéve a posterobasalis lokalizációt
BTSZB• QRS ≥ 120 ms• V1-2: depolarizáció domináns része negatív (rS,QS), V1-2,
esetleg V3-4: J pont felfelé tolt• I-aVL, V5-6: depolarizáció döntően pozitív• I-aVL-V6: intrinsiciod deflection > 55 ms• ST a depolarizációval discordans:
I-aVL, V5-6: ST depresszió, 1-2 mm
V1-3 ST eleváció 3-5 mm
• T hullám eltérések az ST szakasz változásával concordansak
BTSZB mellett infarktusra utal• STE > 1 mm, ahol ST depressziót várnánk
• STD > 1 mm, ahol ST elevációt várnánk
Nem akut ischaemiás jel:• Q hullám, ahol nem várnánk• T hullám negativitás, ahol nem várnánk• Cabrera jel: S hullám feltöredezett mellkasi
elvezetésekben
Bal anterior fasciculus blokk
• II, III, aVF:rS; I:qR
• extrém bal tengelyállás
• QRS keskeny
• ST jellemzően isoelektromos (ha QRS >100 ms, I-aVL: jelzett ST depresszió, negatív T, II-III-aVF: jelzett ST eleváció
• Önmagában igen ritka
• I-aVL:rS, II-III-aVF: qR
• ST általában isoelektromos, kissé szélesebb QRS esetén másodlagos, 1 mm-nél nem nagyobb eltérés lehet
• T II-III-aVF-ben gyakran negatív
Bal posterior fasciculus blokk
Bifascicularis blokkok
• JTSZB + BAH
• JTSZB + BPH
• A fentiekhez AV vezetési zavar (jellemzően I. fokú AV blokk vagy Mobitz I-es II. fokú AV blokk társul
Trifascicularis blokkok