Próféta kertje reszletek

8/19/2019 Próféta kertje reszletek

1/45

Próféta kertje

Khalil Gibran 37Almusztafa, a szeretett és kiválasztott, aki önnön napjának délideje volt, Tihreen, azmlékezés havában tért vissza a szi!etre, ahol e vilá!ra jött"Amikor haj#ja elérte a kiköt$t, $ a haj#orrban állt, s kör%lötte a ten!erészek" &s sz'vét

ltöltötte a hazatérés öröme" (id$n szája sz#ra n)'lt, a ten!er sz#lalt me! szavaival és '!)eszélt* + ézzétek, 'me a szi!et, -hol sz%lett%nk. /tt hozott vilá!ra a 0öld, mint dalt, s mint

alán)t + az &! dalát a 0öld talán)ával ve!)'tve" &s mel) &! és 0öld közötti hatalom tudnáiteljes'teni a dalt és me!fejteni a talán)t, ha me!fosztja honvá!)át#l1

2!!)el többször hozott vissza a ten!er ezekre a partokra" sak e!) hulláma va!)unk aöbbi között" Kibosát minket, ho!) hirdess%k %zenetét, de mint te!)%k ezt, ho!) sz'v%nk arm#niája ne törjön me! homok és szikla között12zért a ten!er, s a ten!erjár#k törvén)e* 4a a szabadsá!ot keresitek, köddé kell

álnotok" A forma nélk%li mind forma után törekszik, aho!) a számtalan silla!köd isapokká, s holdakká rendez$dne5 és mi is, akik ol) soká kerest%nk és immár szilárdlakban tér%nk me! szi!et%nkre, 6jra köddé kell váljunk, ho!) tanuljunk a kezdetekt$l" (ilhetne felszárn)alva a ma!asba, ha el$tte nem törné me! a szenvedél) és a szabadsá!1

(indi! 6ton lesz%nk, ol)an partok után kutatva, ahol énekelhet%nk és me!hallják nek%nk" e mi lesz a hullámmal, ami me!törik anélk%l, ho!) bárki is hallaná1 Aenn%nk munkál# hallhatatlan okozza bánatunkat" &s u!)ansak a hallhatatlan formázzaelk%nk8 és alak'tja vé!zet%nk8"

Akkor e!)ik ten!erésze el$lépett és sz#lt* + (ester, felsz'tottad és elmél)'tetted vá!)unkat e kiköt$ iránt, és 'me itt va!)unk" e

e bánatr#l beszélsz és me!tört sz'vekr$l"

&s $ válaszolt és mondta* + em beszéltem9e nektek a szabadsá!r#l és a ködr$l, mel) na!)obb szabadsá!unk1!en, me!en!edem5 fájdalmas zarándoklat ez sz%letésem szi!etére és 6!) érzem ma!am,

mint az áldozat szelleme, -ki visszatér, ho!) !)ilkosa elé térdepeljen"

&s e!) másik ten!erésze is sz#lt és mondá* + ézd a töme!et a rakpart falán" (a!án)ukban me!érezték jöveteled napját s #ráját, ésá!)akozásukban össze!):ltek, ottha!)va földjeiket me! sz$l$skertjeiket, ho!)o!adhassanak"

Almusztafa a távoli töme!re nézett, sz'vében me!érezte vá!)ukat és hall!atott"; akkor e!) kiáltás szállt fel a töme!b$l, az emlékezés és a kön)ör!$ várakozás

iáltása"< a ten!erészekre pillantott és '!) sz#lt*


2/45

+ (it is hoztam nekik1 =adász voltam messzi orszá!okban" 2r$s kézzel bosátottamélra az aran) n)ilakat, amiket t$l%k kaptam, mé!sem ejtettem zsákmán)t" em mentem a)'lvessz$k után" Talán a nap alatt szállnak, földre hullani nem akar#, sebzett sasok zárn)ában, va!) ol)anok kezébe ker%ltek, -kiknek sz%ksé!%k van rájuk, ho!) ken)érhezs borhoz jussanak" em tudom, mi sors jutott nekik a rep%lés alatt, de tudom, ho!) jelet 'rtak az é!re"(é!is, rajtam n)u!szik a szeretet keze és ti, ten!erészek, lát# szemeimet e partra

ezettétek, ezért nem maradok néma" 4an!osan fo!ok sz#lani, ha az évszakok kezeme!érinti torkomat, és énekelni fo!om szavaimat, ha lán!!al é!nek majd ajkaim"

&s mind sz'v%kben me!hat#dva álltak, amid$n ezeket mondta, és sz#lt e!)ik%k* + (ester, tan'ts me! nek%nk mindent. Talán me!értj%k majd szavaid, hiszen a te véred

ol)ik ereinkben és lehelet%nkben érz$dik illatod"

&s $ válaszolt és a szél sz#lt han!jáb#l* + Azért hoztatok vissza sz%letésem szi!etére, ho!) tan't#tok le!)ek1 2leddi! nem

áltam a bölsessé! fo!l)ává" T6l fiatal és t6l tapasztalatlan va!)ok mé!, mintsem másr#leszélni tudjak, mint ma!amr#l és mé! több mél)sé!re áh'toz# bens$mr$l"4add találja me! az i!azsá!ot a keres$ a !#l)ah'rben, va!) e!) marékn)i

!)a!földben" &n sak e!) énekes va!)ok" >jra me! 6jra me!éneklem majd a 0öldet ését alvás közt nappal bol)on!#, elveszett álmaitokat, m'! ma!am a ten!eren meren!$

maradok"

2kkor a haj# befutott a kiköt$be és elérte a rakpart falát" Almusztafa sz%letése szi!etéreépett és immár 6jra övéi között állt" 4atalmas kiáltás szállt fel a töme!b$l és el:zte

z'véb$l a hazatérés ma!án)át" (indann)ian sendben várták szavát, de $ hall!atott, mertlszomor'totta az emlékezés és '!) sz#lt sz'vében* + Azt mondtam, énekelni fo!ok1 em, sak sz#ra n)ithatom számat, ho!) kiszállva

ajta az élet han!ja a szélbe olvadva örömet és vi!asztalást n)6jthasson"

&s akkor Kar'ma sz#lt, akivel !)ermekként an)ja kertjében játszott* + Tizenkét éven át elrejtetted orádat el$l%nk, tizenkét éve éhezz%k és szomjazzuk an!odat"

&s $ kimondhatatlan !)en!édsé!!el nézett rá, mert Kar'ma volt az, -ki an)ja szemétefo!ta, amikor a halál fehér szárn)ai átölelték"

&s $ válaszolt és mondta* + Tizenkét éve1 Tizenkét évet mondasz, Kar'ma1 =á!)amat nem mértem naptárral,

mél)sé!ét sem #nnal" A szeretet és f$le! a honvá!) nem mérik sem az id$ m6lását, semnnak mél)sé!ét"=annak pillanatok, mel)ek az elválás örökkéval#sá!ának t:nnek" e mi más a b6s6,

mint az elme kimer%ltsé!e, és tán nem is váltunk el e!)mást#l1

Almusztafa a töme!re nézett és mind%ket látta* a fiatalokat és az öre!eket, az er$sekets a !)en!éket, a napt#l9szélt$l barn'tottakat sak6!), mint a sápadtakat" Arukon a vá!)s a kérdezés fén)e ra!)o!ott"2!)ik%k '!) sz#lott*


3/45

+ (ester, remén)einket és vá!)ainkat keservesen me!salta az élet" ;z'v%nk bánatos ésem értj%k, miért1 Kön)örö!ve kérlek, vi!asztalj minket és vilá!os'tsd me! bánatunk kát"

;z'vét átjárta a részvét és mondá* + Az élet öre!ebb, mint minden, ami él5 a szépsé! már szárn)alt, miel$tt a szép fo!alma

me!sz%letett volna a 0öldön, és az i!azsá! i!az volt már kimondása el$tt is" Az élet énekelall!atásunkban és álmodik, ha szunn)adunk" (é! amikor levertek és s%!!edtek a!)unk is, az élet benn%nk örvendezik" &s ha s'runk, az élet mosol)o! a napon, és szabadkkor is, ha mi rablánon va!)unk"G)akran sivárnak nevezz%k az életet, de sak ha ma!unk is szomor6ak és keser:ek

a!)unk5 és !)akran tartjuk hasztalannak és %resnek, de sak akkor, ha lelk%nk i!asztalan hel)eken id$z és sz'v%nk elbizakodottsá!!al teli"Az élet mél), sodálatos és távoli, és bár látomásaitok mé! a lába ujját sem érhetik fel,

mé!is közel van, és ha sak léle!zetetek fuvallata is eléri sz'vét, ha sak árn)ékotok árn)as s6rolja oráját, le!halkabb k'vánsá!otok visszhan!ja is tavasszá, s $sszé válik kebelén"

Az élet rejtett és fát)lakba öltözött, miként ma!asabb énetek is elfát)olozott és rejtez$"?m ha az élet beszélni kezd, az összes szelek szavakká válnak, és ha 6jra me!sz#lal,jkatok mosol)át és szemetek könn)ét is szavakká formázza"&s amikor az élet énekel, me!hallják és értik azt a siketek, és amikor lassan közele!,

átják a vakok, és döbbent sodálattal követik"

@efejezte beszédét és na!) hall!atás lett 6rrá a töme!en5 a sendben e!) hallhatatlan dalebe!ett, sillap'tva vá!)akozásukat és vi!aszt n)6jtva a fájdalomban"

2zzel ottha!)ta $ket és elindult az ösvén)en a kertje felé5 an)ja s apja kertje volt az,hol sz%lei felmen$ik mellett n)u!odtak" éhán)an követni !ondolták, amikor látták,o!) e!)ed%l tért me! sz%l$hel)ére és senki sem várta istenhozott9lakomával, e földépének szokása szerint"e a haj# kapitán)a visszatartotta $ket, mondván* + 4add menjen e!)ed%l, hisz8 6!)is ma!án) a ken)ere és kupájában az emlékezés boraz e!)etlen ital, -mel)re szomjas"

&s a ten!erészek visszafo!ták lépt%k, mert me!értették a kapitán) i!azát és 6!) illett,

ho!) mondta" &s mindenki, aki a kiköt$ falán jövetelére várva össze!):lt, me!fékeztemozdulni vá!)# lábait"

sak Kar'ma követte $t kisin)t, me!osztani véle ma!án)át és emlékeit" e $ isall!atott és sakhamar lefordult saját háza felé, majd a kertben s'rni kezdett a mandulafalatt, bár nem tudta, miért"Almusztafa an)ja és apja kertjébe ért, belépett és betette a kaput ma!a mö!ött, ho!)

enki se követhesse"&s ne!)ven napot és ne!)ven éjszakát maradt e!)ed%l abban a házban és abban a

ertben, és senki sem közeledett a kapuhoz, amit besukott5 mindenki tudta, ho!) e!)ed%lkar maradni"&s a ne!)ven nap elm6ltával Almusztafa kin)itotta a kaput azok el$tt, akik belépésre

ártak"&s kilen férfi jött hozzá a kertbe* három ten!erész a haj#jár#l, három templomszol!a


4/45

s három !)ermekkori játsz#társa" 2zek lettek a tan'tván)ai"2!) re!!el a tan'tván)ok kör%lötte %ltek, m'! $ a távolba nézve emlékezett"

Akkor az e!)ik tan'tván), akit 4af'znak neveztek, azt mondta* + (ester, beszélj nek%nk rphalese városár#l és az orszá!r#l, -hol tizenkét évi! id$ztél"

Almusztafa hall!atott, a messzi dombokat nézte és a távoli leve!$e!et, hall!atásbaejtve felindultsá!át"

2!) id$ m6ltán '!) sz#lt* + @arátaim és 6titársaim. ;zánand# az a nemzet, -mel)nek hite sok van, de vallásains";zánand# az a nemzet, -mel)nek ta!jai nem ma!uk sz$tte ruhát hordanak, nem ma!uk

ratta !abona ken)erét eszik, és nem ma!uk sz%retelte sz$l$ borát isszák";zánand# az a nemzet, -mel) h$ssé emeli a zsarnokot, és j#tev$nek tartja a h#d't#t"

zánand# az a nemzet, aki álmában lenéz e!) szenvedél)t, -mel)nek ébren odaadjama!át"

;zánand# az a nemzet, -mel) nem emeli fel szavát mé! halotti menetében sem, sajátomjain t6l mást nem ma!asztal és nem lázad, mé!ha n)akát kard és t$ke övezi is";zánand# az a nemzet, -mel)nek államférfi6ja r#ka, filoz#fusa sal# és m:vészete az

tánzás";zánand# az a nemzet, -mel) az 6j urat trombitasz#val fo!adja, de !6n)kaajjal

6s6ztatja, ho!) a mé! 6jabbat ismét trombitával köszöntse";zánand# az a nemzet, ahol vénsé!%kre elnémulnak a bölsek, m'! az er$sek mé! a

öls$ben pihennek"

;zánand# az a nemzet, -mel) széthasadt, és minden része nemzetnek hiszi ma!át"&s kérlelte e!) másik*

+ @eszélj nek%nk arr#l, mi munkál sz'vedben1

Almusztafa reá nézett és mikor me!sz#lalt, han!ja e!) énekl$ silla!hoz voltasonlatos, s válaszolt* + (ikor ébren9álmodásotokban sendben befelé fi!)eltek, !ondolataitok h#pehel)ként

ánolnak, és fehér némasá!ba öltöztetik %ressé!etek han!jait" &s mi e!)ebek lennének

bren9álmaitok, mint sz'vetek é!i fáján r%!)ez$ és virá!z# felh$k1 &s a !ondolatok tánem szirmok sere!e, -mit sz'vetek szele hord széjjel dombokon s mez$kön1&s aho!) a békét várjátok, -m'! a bennetek lév$ forma nélk%li alakot ölt, 6!)

)%lekeznek és oszlanak szét 6jfent majd a felh$k is, am'! a Be!szentebb Cjjak a sz%rkeá!)akat kis kristál)9napokká, holdakká és silla!okká !)6rják"

Akkor ;arkis, a féli! kételked$ sz#lt* + e amikor eljön a tavasz, álmaink és !ondolataink hava elolvad majd, s me!sz:nik

étezni"

< azt válaszolta, mondván* + 4a eljön a tavasz, ho!) fellelje li!etekben és sz$l$lu!asokban szunn)ad# kedvesét,izton elolvad a h#, és patakként rohan felkeresni a völ!)i fol)#t, ho!) mirtusz ésabérfák pohárnoka le!)en"


5/45

&pp '!) olvad el majdan sz'vetek hava is, és titkotok az élet fol)#jába ömlik" A fol)#ma!ához öleli és átadja majd titkotok8 a határtalan ten!ernek"

(inden felolvad, átváltozik és dallá lesz, ha eljön a tavasz" (é! a silla!ok, ezek azéles mez$kre lassan hull#, hatalmas h#pel)hek is beleolvadnak az áraml# énekbe" &smikor az isteni ar napja a távoli horizonton felkél, mel) ride! szimmetria ne válnaz'vesen fol)ékon) dallammá1 &s köz%letek vajon ki habozna, ho!)sem mirtusz ésabérfák pohárnoka le!)en1

sak te!nap mé!, ho!) kint jártatok a messzi ten!eren, távol a partokt#l s távolma!atokt#l is" Aztán hátára kapott a szél +az élet léle!zete + fén)b$l sz$tt fát)ollal arán,eze me!ra!adott és formát adott, ho!) emelt f$vel nézhessetek a ma!asba" e a ten!er tánatok jött és mé! mindi! bennetek zen!i énekét" &s bár elfelejtettétek, honnan jöttetek,ten!er makas an)a és örökké h'vni fo!"=ándor6tjaitokon a he!)ekben, va!) sivata!okon át is mindi! emlékezni fo!tok

z'vének h:vös mél)sé!ére" (é!ha !)akran nem is tudjátok, mi után vá!)tok5 mél) ésatártalan békéje az" 4o!)8 is lehetne másként1

Amikor a dombok li!eteiben és a sz$l$skertjeiben az es$ a leveleken tánol és hull a h#mint áldás és szövetsé! + amikor n)ájaitokat a völ!)i fol)#hoz vezetitek, amikor öldjeiteken, -miket a patakok ez%stös szálakkal hál#znak be, kertjeitekben, ahol a re!!eliarmat t%krözi vissza az e!et, és amikor a le!el$iteken az esti köd féli! elfát)olozzasvén)eteket, + mindenhol a ten!er van veletek, öröksé!etek tan6jaként, szereteteteketövetelve"A bennetek lév$ h#pehel) törekszik a ten!er felé"

2!) re!!elen, mikor a kertben sétáltak, e!) asszon) jelent me! a kapunál5 Kar'ma volt,

kit Almusztafa !)erekkorában testvéreként szeretett" (e!állt a kapuban, nem kopo!ott ésem is kért bebosátást, sak vá!)#dva és szomor6an nézett a kertbe befelé"Almusztafa me!látta a vá!)at szemében és siet$s léptekkel jött a fali kapuhoz"

Kin)itotta el$tte, és istenhozottal fo!adta, mid$n belépett"

Akkor Kar'ma sz#lt és mondta* + (iért vontad vissza ma!ad t$l%nk és fosztottál me! minket tekinteted fén)ét$l1 Tudd,

mind az eltelt évek alatt szerett%nk és vá!)#dva vártuk szerensés hazatértedet" Az

mberek han!osan kiáltva h'vnak, és beszélnének veled" &n követ%kként jöttem, ho!)sedezzek* mutasd me! ma!ad a népnek, juttass nekik bölsessé!edb$l, vi!asztald me! aört sz'veket, és d$resé!%nk tan'tsd jobb'tani"

< ránézett és sz#lt* + e nevezz bölsnek, hasak nem mindenkit annak nevezel" ?!on s%n!$ ifj6)%möls va!)ok sak, te!nap mé! virá!"e ne h'vj köz%letek sem senkit d$rének, mert val#jában nem va!)unk sem bölsek,

em bolondok" Az élet fájának zöld levelei va!)unk, és az élet t6l van minden

ölsessé!en + és bizonn)al t6l a bolondsá!on is"&s mondod, visszavonultam volna t$letek1 4át nem tudod, ho!) a lélek számára nem

étezik más távolsá! azon k'v%l, amit a fantázia nem képes bejárni1 &s amikor a lélek ek%zdi eme távolsá!ot, dallammá válik az bel%l"

A távolsá! köztetek és nem sz'velt szomszédotok között bizon) na!)obb, mint köztetek


6/45

s heted9hét orszá!on t6li kedvesetek között"(ert az emlékezet számára nins messzesé!, sak a feledésb$l támad ol)8 szakadék,

mit sem han!otok, sem szemetek nem képes áthidalni"Az #eánok partjai és a le!ma!asabb he!)s6sok között létezik e!) titkos ösvén), amit

e kell járnotok, miel$tt e!!)é váltok a 0öld fiaival"Tudásotok és me!értésetek között is létezik e!) titkos ösvén), amit fel kell fedeznetek,

miel$tt e!!)é váltok az emberrel és önma!atokkal is"

Az adást vé!z$ jobb kezetek és az elfo!ad# bal kezetek között na!) :r táton!, amit sak !) tudtok sökkenteni, ha mindkét kezetekkel adni is, kapni is készek va!)tok" 2!észenlt%ntetni me! sak akkor va!)tok képesek, ha felismeritek, ho!) nins is mit adnotok,em kapnotok"@izon), a le!na!)obb távolsá! álmaitok képei és az ébrenlét között fesz%l, k'vánsá! és

ett között"&s mé! van e!) 6t, amit be kell járnotok, miel$tt e!!)é váltok az élettel" e err$l most

em beszélek, mert látom, elfárasztott az utazás"

Aztán elment Kar'mával és kilen tan'tván)ával a piatérre, ho!) beszéljen az ottssze!):lt emberekkel, barátaival és szomszédaival" ; az embereknek felra!)o!ott aekintet%k és öröm töltötte el sz'v%ket"

D!) beszélt* + övekedtek álmotokban, és !azda!abb az életetek, amikor álmodtok" (inden napdjatok hálát mindazért, amit az éj sendjében kaptatok"G)akran nevezitek az éjszakát a pihenés idejének5 i!azáb#l a keresés és a találás ideje

z"

A nappal a tudás hatalmával ajándékoz me! és kezeteket az elfo!adás m:vészetérean'tja, mé!is az éjszaka az, ami az élet kinseskamrájához vezet benneteket"

A ap minden él$lén)t me!tan't a fén) utáni vá!)akozásra, mé!is az éjszaka az, amimindann)iunkat a silla!okba emel"

=al#ban, az éj sendje szövi az erd$k fáit és a kertek virá!ait d'sz't$ men)asszon)iát)lat, aztán tékozl# %nnepet %lve kész'ti el a nászszobát, s ebben a szent sendben fo!an

me! a holnap az /d$ ölében"D!) van ez veletek is, ha kerestek5 táplálékot találtok és beteljesedést" &s ha a hajnali

bredés ki is oltja az emlékezést, az álmok asztala mindi! ter'tve áll és a nászszoba vár átok"

2lhall!atott, a töme! pedi! némán várta, ho!) fol)tassa" Aztán 6jra me!sz#lalt,mondván*

+ ;zellemek va!)tok, mé! ha testben mozo!tok is5 mint az olaj, -mel) a sötétben é!,án!ok va!)tok, lámpásokba bezárva"

4a supán puszta test lennétek, hasztalan lenne el$ttetek állnom és beszélnem + épp6!)

eszélhetne halott a halotthoz is" e ez nem '!) van" (inden, ami bennetek halhatatlan,jjel s nappal szabad, nem bezárhat# és nem me!bilinselhet$, ez a Be!hatalmasabbkarata" Ti va!)tok a lehelete, hasonl# a me!fo!hatatlan és bezárhatatlan szélhez" &s én isz < leheletének lehelete va!)ok"

2 szavak után !)ors léptekkel ottha!)ta $ket és 6jra visszatért kertjébe"


7/45

Akkor ;arkis, a féli! kételked$ sz#lt és kérdezett* + &s ho!) van ez a s6n)asá!!al, (ester1 ;ohasem beszélsz r#la"

Almusztafa szava korbás%tésként sattanva válaszolt* + @arátom, számon kérhetné9e valaki a vendé!barátsá!ot rajtad, ha kopo!ás nélk%l

me!) el házad el$tt1&s tarthatna9e valaki s%ketnek, va!) fi!)elmetlennek, ha ide!en n)elv: beszédét nem

rted1 em azt nevezed9e s6n)asá!nak, amit soha elérni nem pr#báltál, és -minek lén)e!étutatni nem akartad14a létezik is s6n)asá!, sak mint sipa a szem%nkben és zs'r, mel) f%l%nket eltömi"@arátom, semmit ne nevezz s6n)ának + a léleknek saját emlékeit$l val# félelmét

ivéve"

&s e!) napon, mikor a fehér je!en)ék árn)ékában %ltek, '!) sz#lt e!) tan'tván)* + (ester, félek az id$t$l5 elszáll fölött%nk, elrabolva ifj6sá!unk és mit ád hel)ette1

; $ válaszolt* + =é!) e!) marék j# földet. Találsz benne ma!ot, va!) piin) hern)#t1 4a elé! na!)

enne kezed és kitartásod, a ma! erd$vé n$hetne s hern)#d an!)alok hadává" e feledd,o!) az évek, -mik erd$vé teszik a ma!ot és an!)allá a fér!et, a ma részei, mint

minde!)ik év"&s mi e!)ebek az évszakok, mint változ# !ondolataitok* sz'v%nk ébredése a tavasz, és

aját terméken)sé!%nk felfedezése a n)ár" &s nem m6ltunk9e az $sz, -ki a benn%nk lév$)ermeknek böls$dalt énekel1 &s kérdem t$letek5 mi más a tél, mint szunn)adás, a többivszak álmaival !azda!on1

(annus, a tudás9éhes tan'tván) kör%lpillantott és a szikamor9fára kapaszkod# virá!z#övén)re nézve kérdezett* + (ester. Bátod eme parazitát1 (it mondasz r#la1 em sötét pillantás6 tolvaj é, -ki a

ap h: !)ermekét a fén)t$l me!rabolja1 Kisz'vja az er$t az éltet$ nedvb$l, ami a fák !án s levelén kereszt%l fol)do!ál.

&s Almusztafa '!) felelt*

+ @arátom, mindahán)an paraziták va!)unk" (i, akik azon fáradozunk, ho!) buja életetsiholjunk a rö!b$l, nem ér%nk többet azoknál, -kik e darabka földb$l élnek, semmit semudva r#la"

(ondhatná az an)a !)ermekének* -=isszaadlak az erd$nek, $sibb sz%lédnek, mertárasztod sz'vem és kezem18

=a!) tán az énekes me!feddné dalát* -Térj vissza, ahonnan jöttél, 2ho barlan!jába,isz8 zen!ésed elsz'vja leve!$m18&s mondaná9e a pásztor juhának* -2lfo!)ott le!el$m, -hová vihetnélek, hát levá!lak s

ldozatul adlak18 em, barátom, mindeme kérdések már kimondásuk el$tt választ n)ertek, aho!)lmaitok is beteljes%lnek, miel$tt elalszotok"2!)másba fon#dva él%nk e!) $si, id$tlen törvén) szerint" &lj%nk hát kölsönös

#indulatban. 2!)mást keress%k ma!án)unkban és bol)on!unk sak, ha nem %lhet%nk


8/45

saládi t:zhel) mellé"@arátaim és testvéreim, a ti társatok a messzi orszá!6t" 2zek a növén)ek, amik a fára

apaszkodnak, a 0öld tejét sz'vják az éjszaka édes sendjében, m'! a 0öld békés álmábanap eml$jén h'zik"&s a ap, akársak te, én és minden él$, u!)an6!) me!tisztelve %l a 4ere! asztalánál,

kinek ajtaja mindenkor n)itva áll és asztala mindé! ter'tett"(annus, barátom, az élet életb$l él és minden a Be!ma!asztosabb vé!telen ke!)éb$l

red"&s e!) hajnalon, mikor pirkadott, e!)%tt sétáltak mind a kertben s keletnek fi!)eltek,

sendben nézve a felkel$ napot"2!) id$ m6ltán Almusztafa a távolba mutatott és sz#lt* + A re!!eli nap fén)e visszfén)e a harmatseppben nem kevesebb a apnál ma!ánál,

mint aho!) az élet visszfén)e lelketekben sem kevesebb, mint az élet ma!a" Aarmatsepp visszaveri a fén)t, mert e!) azzal" &s ti is visszat%krözitek az életet, mert!)ek va!)tok vele"Amikor sötétsé! vesz kör%l benneteket, mondjátok azt ma!atoknak* -2z a sötétsé! a

mé! me! nem sz%letett hajnal5 ha most a sötétsé! sz%lési fájdalmait szenvedem is, hamar elvirrad pirkadatom, miként a domboké is re!!elente"8

&s a liliom kel)hében me!b6v# harmatsepp is hasonlatos hozzátok, hiszen a ti lelketek s /sten sz'vében n)u!szik"

Amikor a harmatsepp azt mondja* -2zerévente e!)szer harmatsepp va!)ok8, hátálaszoljátok neki* -em tudod tán, ho!) az évezred minden fén)e t%kröz$dik benned18

2!)ik este hatalmas vihar keletkezett" Almusztafa és a tan'tván)ok bementek a házba ésall!ata!on letelepedtek a t:z mellé"Az e!)ik tan'tván) '!) sz#lt*

+ 2!)ed%l va!)ok, (ester, és az #rák ujja kön)örtelen%l kopo!tat mellemen"

Almusztafa felemelkedett és középre állva beszélni kezdett, er$s szélhez hasonl#an!on* + 2!)ed%l, azt mondod1 4át aztán1 2!)ed%l érkeztél, és e!)ed%l fo!sz visszamenni is aödbe"

Er'tsd hát e!)ed%l s sendben kupádat" Az $szi napok más ajkaknak más kupákat adtak,des és keser: borral töltve, miképp a te kupád is me!töltötték"/dd ki e!)ed%l kupádat + mé! ha véred és könn)eid 'zét is érzed, és köszönd me! az

letnek a szomj6sá! ajándékát" (ert szomj6sá! nélk%l sz'ved nem más, mint medd$en!erpart5 árapál) nélk%li s daltalan"

/dd hát e!)ed%l kupádat és %r'tsd örömmel"2meld ma!asra, fejed fölé és köszöntsd mindazok e!észsé!ére, -kik e!)ed%l isznak"Fé!ebben kerestem az emberek társasá!át, le%ltem %nnepi asztalukhoz és ittam vel%k"

e boruk sem fejembe nem szállt, sem sz'vembe nem hatolt, supán lábaimat nehez'tette"@ölsessé!em elapadt, sz'vem bezár#dott" sak lábaim érezték a bor ködét"Aztán felha!)tam keresni társasá!ukat, s nem ittam többet asztaluknál"2zért mondom neked5 mé! ha az id$ ujja melleden kön)örtelen%l is kopo!tat, miért

avar1 A bánat kel)hét sak6!) e!)ed%l kell %r'tened, mint az örömét is"


9/45

&s e!) napon, mikor hardrous, a !örö! a kertben sétált, lába e!) k$be botlott, s $elmér!edett" =isszafordult, felemelte a követ és halk han!on szisze!te* + 4alott dolo! utamon. + azzal eldobta a követ"

Almusztafa, a szeretett és kiválasztott '!) sz#lt* + (iért nevezed halottnak a követ1 l)8 ré!en itt va!) a kertben, s mé!se tudod, ho!)emmi sins, ami halott1 (inden dolo! él$n izzik a nappal tudásában és az éjszaka

ensé!essé!ében" Te és a k$ e!)ek va!)tok" sak sz'vverésetekben van k%lönbsé!" A tez'ved e!) kisit !)orsabban dobo!, barátom, nem ann)ira n)u!odt, 6!)9e1A k$ ritmusa más, mint sz'vedé, de én azt mondom* 4a belehall!atsz lelked sendjébe

s me!méred az é! ma!asát, e!) zenét fo!sz hallani5 u!)anazt a k$nél s silla!nál!)aránt"@ár nem érted most mé! szavaim, lé!) t%relemmel holnapi!" Aho!) felmér!edtél e!)

$re, mert vaksá!odban me!botlottál benne, 6!) korholnád a silla!ot is, ha fejed az é!i!rne" e eljön majd a nap, amikor köveket és silla!okat 6!) fo!sz !):jteni, aho!) a)ermek völ!)ek liliomát" &s akkor me!tudod majd, ho!) minden dolo! él és illatos"

&s a hét els$ napján, -mikor me!hallották a templomi haran!ok han!ját, kérdezte az!)ik* + (ester, itt sokat hallunk /stenr$l" (it mondasz r#la1 Ki $ val#jában1

Almusztafa 6!) állt me! el$tt%k, mint e!) fiatal fa, mel) nem fél sem szélt$l, semihart#l, és '!) beszélt* + Képzeljetek el, társaim és barátaim, e!) sz'vet, -mel) mind$tök sz'vét tartalmazza,!) szeretetet, -mel) mindenki szeretetét átöleli, e!) szellemet, -mel)ben önma!át bárkizelleme me!leli, e!) han!ot, amiben minden han!otok e!)es%l, s e!) sendet, -miéteknél mél)ebb, id$tlen és örök"&s képzeljetek bens$tökben e!) szépsé!et el, -mi minden szépnél elra!ad#bb, e!)

#rust, ten!erek és erd$k énekénél édesebbet, s a Királ)t tr#non %lve, kinek lábszéke azrion, s jo!arán a 0iast)6k harmatseppként ra!)o!"

2leddi! beértétek azzal, ho!) élelmet s szállást keressetek, e!) ruhát és botot"(ostant#l keressétek az 2!)etlent, ki nem élja n)ilaitoknak, sem elemekt$l #v#menedék"

; ha szikla9kemén)nek t:nnek is szavaim, és talán)nak, keressétek mé!is értelmét,m'! me!törik sz'vetek, és a bölsessé! vezet a Be!na!)obb elébe, -kit /stennek evez%nk"

4all!attak mind, me!bol)dult sz'vvel" Almusztafát elfo!ta a részvét, s !)en!éden rájuk ézve fol)tatta* + @eszélj%nk inkább /stenr$l 6!), mint testvérr$l, szomszédr#l, az elemr$l, miör%lvesz, házunkkal s föld%nkkel e!)etemben"

0antáziátoknak hála a felh$ki! emelkedtek, és ezt ma!asnak tartjátok, átszelitek aé!telen ten!ert, és távolsá!nak hiszitek" e én azt mondom nektek* 4a e!) ma!ot aöldbe du!tok, ma!asabbra juttok, és ha szomszédotokra köszöntitek a re!!el szépsé!ét,a!)obb ten!ert szeltek át"T6l !)akran éneklitek /stent, a =é!telent, de val#jában nem halljátok a dalt" 4át


10/45

allhat#9e a madarak éneke, va!) a levél hullása, miközben f6 a szél1 ; ne feledjétek,arátaim, ho!) a levél is sak akkor dalol, mikor elválasztják az á!t#l.>jra kérlek benneteket* ne ve!)étek ol)8 könn)en szátokra /stent, aki minden%nk.

nkább arr#l essék sz#, ho!) e!)mást értitek, ember az embert, a másik isteni önval#t"(ert ki táplálná a fi#kát, ha an)ja az é! felé szárn)al1 &s a mez$n mel)ik kökörsin

)erne beteljesedést, ha méhek által nem kelne e!)be e!) másik kökörsinnel1Akkor pillantotok sak az é!re, -kit /stennek neveztek, -mikor már elvesztetek

)en!ébb val#tokban" Találjátok me! az utakat ma!asabb énetekhez5 le!)etek kevésbéestek és ép't!essétek az utakat.@arátaim és ten!erészeim, okosabb lenne kevesebb sz#t ejteni /stenr$l, akit nem ért%nk,

s többet e!)másr#l, -kiket me!érthet%nk" e e!)et mindi! tudnotok kell* mi va!)unk sten léle!zete és kellemes illata" (i va!)unk /sten a levélben, a virá!ban és !)akran a)%mölsben is"

&s e!) re!!el, mikor a ap már ma!asan állt, sz#lt e!) tan'tván) a !)ermekkoriátsz#társak köz%l*

+ (ester, kopott a ruhám és ninsen másik" 4add menjek a piara, hátha találok valamime!felel$t"

Almusztafa a fiatal emberre nézett és sz#lt* + Add nekem ruhádat"A tan'tván) en!edelmeskedett és mez'telen%l állt a déli napfén)ben"&s sz#lt Almusztafa, és han!ja mint a vá!tat# paripáé*

+ sak a mez'telenek élnek a apban" sak az e!)szer:ek vá!tatnak a széllel" &s sak

i ezerszer elvéti az utat, az találhat haza"Az an!)alok unják a ravaszokat" &pp te!nap volt, ho!) e!)ik%k mondta* -A poklot aillo!#knak f:tj%k" =an9e más, mint a t:z, mi a sillo!# felsz'nt elhomál)os'tja és e!)ol!ot a ma!jái! felolvaszt18Azt mondtam erre* -e -mikor poklot ép'tettetek, me!teremtettétek urát, az ördö!öt is"8-em8, válaszolta az an!)al, -a poklot az uralja, aki ellenáll a t:znek"8@öls an!)al. /smeri az emberek 6tjait és azokét is, akik sak féli! emberek" A szeráfok

!)ike $, -kik a pr#fétákat se!'tik, ha azokat me!k'sértik a ravaszok" &s semmi kétsé!5

evet, ha a pr#féták mosol)o!nak és s'rni is e!)%tt s'r vel%nk"@arátaim, ten!erészeim, sak a mez'telenek élnek a apban" A le!na!)obb ten!ert sak z járhatja be, aki kormán) nélk%l teszi" sak -ki az éjszakával e!)%tt sötét, ébred aajnallal és sak az éri me! a tavaszt, aki !)ökerekkel alszik a h#lepel alatt"Ti is !)ökerek va!)tok, ol) e!)szer:ek, mint a !)ökerek és bennetek a 0öld

ölsessé!e" 4all!attok és me! nem sz%letett á!aitokban szunn)ad a né!) szél k#rusa";ebezhet$k va!)tok és forma nélk%liek, mé!is, ti va!)tok hatalmas töl!)ek kezdete és

!ben t%kröz$d$ mez$k felvázolt mintaképe"

(é! e!)szer mondom nektek* sak !)ökerek va!)tok a sötét rö! s mozdul# é! között"G)akran láttalak benneteket tánra kelni a fénn)el, de láttam ijedelmeteket is" (inden)ökér félénk" l) sokái! elrejtették sz'v%ket, ho!) most nem tudnak vele mit is kezdeni"e eljön majd a május, és (ájus n)u!hatatlan sz:z5 $ lesz majdan a dombok s lapál)ok

n)ja"


11/45

&s akkor e!) templomszol!a kérlelte $t, sz#lván* + Tan'ts minket, (ester, ho!) szavaink + miként tiedé is + a nép dalává és f%stöl$jévéáljanak"

&s Almusztafa válaszolt és mondta* + ;zavaitokon t6l kell eljutnotok, de az 6tnak maradjon n)oma5 e!) ritmus, e!) illat"

Fitmus minden szeret$nek és szeretettnek, és illat azoknak, kik a kertben élnének"

;zavaitok mö!é kell hatolnotok, az értelm%k s6sár#l hull# silla!pori!, azt kezetekkelelfo!notok, s aztán lefek%dni aludni, mint fehér fi#ka a fehér fészekben, holnapotokr#llmodva, -mint álmodnak tavaszr#l a fehér violák"(él)ebbre kell jutnotok szavaitoknál" sermel)ek elveszett k6tf$jét kell keresnetek,

ejtett barlan!!á kell válnotok, mel) önnön mél)éb$l visszhan!zik fojtott han!okat,miket most mé! nem is hallotok"

(él)ebbre kell jutnotok szavaitoknál, mél)ebbre bármi han!nál, a 0öld val#di sz'véi!5ott e!)ed%l lesztek =ele, a Tej6ton =ándorl#val"

Kis id$ után kérte e!) tan'tván)* + (ester, beszélj nek%nk a létezés9r$l. (it jelent lenni1

Almusztafa sokái! nézte szeretettel" 0elemelkedett és kissé eltávolodott t$l%k, majdisszafordulva sz#lt* + 2bben a kertben n)u!szik apám és an)ám, eltemetve az él$k kezét$l, s az elm6lt évek zelek szárn)án érkezett ma!jai is ebben a kertben n)u!odnak" 2zerszer fekhet itt apám ésn)ám, ezerszer hordhat a szél is ma!ot, ezer év m6ltával ti, én s a virá!ok 6jrasszetalálkozunk itt a kertben, mint ma, és lesz%nk, életet szeret$n, lesz%nk kozmoszr#llmod#n, és lesz%nk, -m'! elérj%k a apot"e ma és most lenni azt jelenti* bölsnek lenni anélk%l, ho!) ide!enkednénk a

olondt#l, er$snek lenni, de nem a !)en!ék rovására, kis !)ermekekkel nem apjukként,e játsz#társként játszani, -ki játékukat me!tanulni szeretné"2!)szer:nek és $szintének lenni a!! férfiakkal és asszon)okkal, öre! töl!)ek

rn)ékában %lve vel%k, mé! ha ti ma!atok éltetek tavaszát zson!játok is"Azt jelenti* költ$t keresni, ha hét fol)#n t6l is él, és békére lelni társasá!ában,

'vánsá!talanul, kétsé!ek nélk%l és kérdést sem ejtve ajkadon"Tudni, ho!) a szent és a b:nös ikertestvérek, -kiknek at)ja a Ke!)elmes Királ), és

!)ik%ket sak e!) pillanattal el$bbi sz%letése okán köszöntj%k koronahere!ként"Követni a szépsé!et, mé! ha a szakadék szélére is vezet, és bárha szárn)a van, nektek

me! nins, i!en5 akkor is követni kell, ha már a szakadék felett lebe!, mert ahol ninszépsé!, ott semmi sins"Kertnek lenni fal nélk%l, sz$l$lu!asnak s$sz nélk%l, minden arrajár#nak n)itott

insesháznak"@esapva, me!lopva, kihasználva, ám'tva, félrevezetve, ki!6n)olva, s$t mindezek

llenére ma!asabb &netek fokár#l mosoll)al lepillantani és b'zni abban, ho!) kertetekbenljön a leveleken tánol# tavasz, s majd az $sz is, -mel) sz$l$tök f%rtjeit me!érleli"Tudni5 sak keletnek kell n)itni e!) ablakot, ho!) soha ne le!)etek e!)ed%l, és

mindazok, kiket s'n)tev$nek, tolvajnak és hazu!nak neveztek, sz%ksé!et szenved$estvéreitek, és ho!) esetle! ma!atok is u!)anazok va!)tok e!) nek%nk láthatatlan város


12/45

zent lak#inak szemében"&s most azt mondom néktek, -kiknek kezei mindazon dol!okat fellelik és formázzák,

mik nappali és éjszakai kén)elm%nkhöz kellenek*Benni azt jelenti5 takásnak lenni lát# ujjakkal, ép't$mesternek, ki fén)t s teret %!)el,

arasztnak, aki tudja, ho!) minden ma!!al kinset rejt a földbe, halásznak és vadásznak ajnálattal hal s vad, de mé! na!)obb szánalommal az emberi sz%ksé! és éhsé! iránt"(indenek el$tt mondom nektek* l) sz'vesen látnám, ho!) összefo!tok e!) közös él

rdekében tenni dol!otok, mert sak 6!) remélhetitek elérni az e!)éni élt is"@arátaim és 6titársaim, bátrak le!)etek, nem szerén)ek, na!)vonal6ak, nemisin)esek, és le!)etek vé!#rámi!, s vé!#rátoki! na!)obb önma!atok"

2lhall!atott" a!) mélab6 szállt a kilenre, sz'v%k elfordult, mert nem értették szavát"A három ten!erész a ten!erre vá!)ott, a templomszol!ák vi!asz után, -mit a

zentsé!ben leltek, a ré!i játsz#társakat me! vonzotta a pia" (ind s%ket volt szavaira, aan! visszaszállt hozzá, mint hontalan madár, -ki oltalmat keres"Almusztafa távolabb sétált t$l%k és se nem sz#lt, se nem nézett tan'tván)aira"

Azok beszél!etni kezdtek e!)mással, és kifo!ásokat kerestek, ho!) b6s6val vá!)aik tán mehessenek" =é!%l me!fordultak és ment mind 6tjára" Almusztafa, a szeretett ésiválasztott e!)ed%l maradt"

; amikor leszállt az éj, an)ja s'rjához ment és le%lt a s'r fölé n$tt édrus alá" Akkor me!jelent az é!en a na!) fén) árn)éka és az e!ész kert 6!) ra!)o!ott, mint !)ön)ör:kszer a 0öld kebelén"Almusztafa belejajdult lelke ma!án)ába*

+ ehezen hordozza lelkem érett !)%mölseit" Ki jön, ho!) leszedje, s örvendjen neki1enki sins, -ki böjtölt és sz've örvend, ho!) böjtjét els$ !)%mölseim látván)a me!töri, sme!szabad'thatna b$sé!emt$l1

Belkemben t6lsordul az évek bora" ins szomj6hoz#, -ki jönne, ho!) i!)ék1Bám, e!) ember állt a kereszt6tnál és ékszerekkel teli kezét az arrajár#k felé n)6jtotta"

!) kiáltott* -Kön)ör%ljetek rajtam, ve!)étek el, -mit nektek k'nálok. /sten nevében,o!adjátok el és n)6jtsatok vi!aszt.8

e az arrajár#k sak rápillantottak és semmit nem vettek el kezéb$l"

Hobb lett volna, ha koldusként n)6jtja kezét, ho!) kapjon + e!) reme!$ kéz, mit %resenisszah6z + mint kin)6jtott kezek teli !azda!sá!!al, és senkit nem talál, -ki elfo!ad#"&s lám, e!) ke!)es here! verte fel sel)emsátrát a he!)ek és a sivata! között, s kérte

zol!áit, raknának t%zet + vándornak, ide!ennek jelzés%l + és kik%ldte rabjait az 6tra, ho!)endé!et hozzanak" e a sivata! 6tjai és ösvén)ei kön)örtelenek, s a szol!ák senkit seeltek"

Hobb lett volna a here!nek, ha senki és semmi $, ételt és szállást keres$, va!) vándor,kinek botja van sak, s e!) serépedén)e" >!) az éj jöttével lelt volna ma!ához hasonl#t,enki és semmi költ$jét talán, ho!) sze!én)sé!ét épp6!), mint emlékeit s álmait véle

me!ossza"&s lám, a na!) királ) lán)a felébredt álmáb#l, felöltötte sel)emruháját, rubinnal,

)ön!)ökkel d'sz'tette ma!át, m#suszt sz#rt hajára és ámbrába mártotta ujjait" Aztáneszállt toron)szobájáb#l a kertbe, ahol az éjszakai harmat benedves'tette szandálját" Az éj


13/45

sendjében szerelmet keresett a királ) leán)a a kertben, de apja széles na!) királ)sá!ábanem akadt számára szeret$"Hobban járt volna, ha földm:ves, va!) pásztor lán)ának sz%letik" )ájat le!eltetne és

ste apja házába térne, kan)ar!#s utak porával lábán, ruhája ránaiban sz$l$skertek latával" &s ha jönne az éj, s az éjszaka an!)ala a 0öld felett lebe!ne, a völ!)i fol)#hozzökne, várakoz# kedveséhez"Ava!) az is jobb lenne, ha apáa volna, kinek sz've tömjént$l dobban és száll a széllel"

zelleme fén)ét na!)obb fén)be olvaszt# !)ert)aként e!)%tt fo!)na el a többiohászkod#val, és azokkal, akik szeretnek, s akik szeretettek"/!en, lenne inkább évek s6l)át#l !örn)edt asszon), ki a napon %lve emlékezik mindarra,

mit ifj6sá!át#l kapott"

Aho!) az éjszaka mind sötétebb lett, 6!) vált Almusztafa is e!)re bor6sabbá" ;zellemel)an volt, mint sötét felh$" >jra felkiáltott* ehezen hordozza lelkem érett !)%mölseit,/!en, nehéz teher az érett !)%möls"Ki jönne, ho!) e!)ék, s j#llakjon vele1Belkemben t6lsordul az évek bora"Ki jönne, ho!) i!)ék, s felfriss%ljön a sivata! hevében1Bennék inkább fa, levéltelen s !)%möls nélk%li,(ert keser:bb a haszontalan b$sé! k'nja,(int a terméketlensé! fájdalma" a!)obb a !azda! szenvedése, akit$l elfo!adni nem akarnak,

(int a sze!én)é, -kinek semmit se adnak"Bennék inkább kiszáradt k6t, -mibe a nép köveket dobál5Könn)ebben viselném, mint él$ v'z forrása mivoltomat,4a az arrajár#k szomját nem en)h'thetem"Bennék bár széttaposott nádszál.Hobb lenne az is, mint ez%sth6r6 l'rakéntl)an házban lenni, -hol ninsenek ujjai a házi6rnakés !)ermekei s%ketek"

4ét nap és hét éjszaka senki sem lépett a kertbe és Almusztafa e!)ed%l maradtmlékeivel s bánatával" (é! azok is, akik szeretettel és t%relemmel hall!atták szavait,lfordultak t$le, más napok vá!)ait követve"sak Kar'ma jött, hall!atás övezte fát)olként arát, kupát és tálat tartott kezében5 italt s

telt ma!án)a és éhsé!e számára" Betette elé, majd ment 6tjára"Almusztafa le%lt a fehér n)árfák alá a kert kapujában és nézte a kinti utat" Kis id$

m6lván észrevett e!) közeled$ porfelh$t" A porfelh$b$l a kilen tan'tván) lépett el$,Kar'ma vezetésével"

Almusztafa eléj%k ment és e!)%tt léptek be a kapun és 6jra rendben volt minden, minthasak e!) #rája mentek volna el"@ementek a házba és e!)%tt költötték el az e!)szer: vasorát, amit Kar'ma hozott*

en)eret, halat s a bor maradékát" Amint a bor is elfo!)ott, Kar'ma kérlelte a (estert,mondván*


14/45

+ 4add menjek 6j borért a városba, ho!) me!töltsem kupádat"

Almusztafa távolba vesz$ tekintettel nézett rá és '!) sz#lt* + em, elé! ez mostanra"

2ttek, ittak és elteltek" (ikor befejezték, öblös han!on, ami ol) mél) volt, mint a ten!er s 4old keltette da!ál), Almusztafa me!sz#lalt* + @arátaim és 6titársaim, el kell ma válnunk e!)mást#l" ;okái! másztuk a meredek

e!)eket s birk#ztunk viharokkal" ?télt%nk éhsé!et, me!'zlelt%nk esk%v$i lakomát,)akran voltunk mez'telenek, és viselt%nk néha királ)i ruhát" =al#ban messzire jutottunk,e most elválunk" Ti járhattok ezután is e!)%tt utatokon, nekem e!)ed%l kell mennemovább"

&s bár elválaszthatnak majd ten!erek s messzi orszá!ok, 6titársak maradunk a szente!)re vezet$ 6ton" (é!is, miel$tt a fáradsá!os 6tra lép%nk, me!osztom veletek tall#z#z'vem aratását* + &nekelve járjátok az utat, de le!)en dalotok rövid, mert sak az ajkatokon fiatalon

lhal# dalok élnek soká8 az emberek sz'vében" a!) i!azsá!okat kevés sz#val sz#ljatok, s6f i!azsá!ra mé! ann)i se jusson" Aa!)o!# haj6 fiatal lán)nak mondhatjátok5 $ a hajnal lán)a, de ha utatokon vilá!talanraeltek, ne nevezzétek az éjszaka fiának"

4all!assátok a fuvolás játékát, mintha sz#lna a tavasz, de ha a kritikus ész$rszálhaso!at# beszél, maradjatok némák, mint sontjaitok s ol) távol t$l%k, mint aépzelet"@arátaim és 6titársaim, 6tjaitokon találkozni fo!tok patás emberekkel5 adjátok nekik

zárn)aitokat. ;zarvat visel$kkel is fo!tok találkozni5 adjatok nékik babérkoszor6t.n)veskez:ekkel is találkoztok majd5 adjatok virá!szirmot ujjaik közé. A s'p$s)elv:nek me! adjatok édes szavakat.(indeme embereket s mé! többet is felleltek majd utatokon5 a bénát, -ki mank#ját

rulja, vakot, -ki t%kröt k'nál, és láttok majd !azda!ot koldulni a templomkapunál"Adjátok a bénának f%r!esé!etek, látomásaitokat a vaknak, és adjátok a !azda!

oldusoknak önma!atok5 $k mind között a le!rászorul#bbak, hisz8 senki sem n)6jtanálamizsnáért kezét, ha val#jában nem lenne sze!én), mé! ha d6skál is földi javakban"

@arátaim és társaim, a benn%nket összeköt$ szeretet nevében kérlek benneteket*e!)etek számtalan, e!)mást keresztez$ ösvénn)é a sivata!ban, amin oroszlánok, n)ulak,arkasok és bárán)ok járnak"

&s emlékezzetek* em adni tan'talak benneteket, de elfo!adni, nem lemondásra, hanemiteljesedésre, nem belee!)ezésre, inkább me!értésre, mosoll)al ajkatok kör%l" em sendet tan'tok nektek, hanem e!) han!talan dalt" a!)obb önval#tokat oktatom, mel) minden embert ma!ába fo!lal"

Azzal felemelkedett az asztalt#l, kiment a kertbe és a iprusok árn)ékában sétált, -m'!

ement a nap" A kilen tan'tván) távolabbr#l követte, sz'v%k nehéz volt, n)elv%k szájukbaapadt"

sak Kar'ma közeledett hozzá, miután eltakar'totta a vasora maradván)ait, mondván* + (ester, me!en!ednéd nekem, ho!) ennival#t kész'tsek neked holnapra és az 6tra1

< más vilá!ot lát# szemekkel nézett rá és '!) válaszolt*


15/45

+ Testvérem és szeretettem, az id$k kezdetét$l minden készen áll, étel és ital me!vanolnapra, mint aho!) te!napra és mára is jutott"(ost elme!)ek" e ha 6!) távozom, ho!) e!) ki nem mondott i!azsá!ot ma!ammal

iszek, 6!) ez az i!azsá! 6jra me!keres majd és ösztökél akkor is, ha létezésem elemeimár szétsz#r#dtak az örökkéval#sá! hall!atásában" &s vissza fo!ok jönni hozzátok, ho!)

l)an han!on sz#laljak me!, mel) a vé!telen hall!atás sz'vében 6jjász%letett"; ha van mé! valami, amit a szépsé!r$l nem mondtam el nektek, 6!) 6jra h'vni fo!nak,

nevemen sz#l'tani* -Almusztafa8, és én jelt adok majd, ho!) tudhassátok* visszajöttemeszélni mindarr#l, amit elmulasztottam most elmondani, hiszen /sten sem azt nem:rheti, ho!) akár e!)etlen embert$l is elrejtve maradjon, sem ho!) szava emberi sz'vzakadékában kall#djon el"

&lni fo!ok a halál után, és dalokat éneklek majd f%letekbe azután is,4o!) a ten!er hatalmas hullámai visszavittek a mél)be"Testetlen%l %lök majd asztalotoknál,&s láthatatlan szellemként k'sérlek földjeitekre"

=eletek %lök majd a t:znél is én, a láthatatlan vendé!"A halál semmin nem változtat, sak a maszkon, mel) arunkat elfedi"Az erdész erdész marad, a paraszt me! paraszt"Aki a szélnek dalokat énekelt, a mozdul# szféráknak is énekelni fo!"

A tan'tván)ok me!köv%lten álltak és elszorult sz'v%k, mert azt mondta* -(ostlme!)ek8" e senki nem n)6jtotta ki kezét, ho!) visszatartsa és senki sem követte"Almusztafa sendben, !)ors léptekkel elha!)ta an)ja kertjét és a következ$ pillanatban,

mint szélrohamt#l elra!adott levél, már messze járt" A többiek sak e!) halván) fén)táttak, amint a leve!$be emelkedett"

A kilen tan'tván) 6tjára indult, sak az asszon) maradt ott a beköszön$ alkon)atban ésézett a fén) után, m'! az a homál)ban elen)észett" (a!án)ában Almusztafa szavaivali!asztalta ma!át*-(ost elme!)ek" e ha 6!) távozom, ho!) e!) ki nem mondott i!azsá!ot ma!ammal

iszek, 6!) ez az i!azsá! 6jra me!keres majd és ösztökél" &s vissza fo!ok jönniozzátok"8

&s ekkorra beesteledett"Almusztafa elérte a dombokat" Béptei a ködbe vezették, s most ott állt a sziklák és fehér iprusok között, messze elru!aszkodva minden dolo!t#l, és '!) beszélt* + I köd, n$vérem, fehér lehelet, ki mé! nem öltöttél formát,=isszatérek hozzád, mint fehér, han!talan lehelet,(int ki nem mondott sz#"I köd, szárn)as köd9n$vérem, 6jra e!)%tt va!)unk &s e!)ek maradunk az élet másnapjái!5

-mikor a hajnalp'r té!ed harmatseppként e!) kertbe hel)ez,; en!em kisdedként e!) asszon) kebelére"&s akkor emlékezni fo!unk"I köd, n$vérem, visszatérek,;aját mél)ébe f%lel$ sz'v,


16/45

&pp6!) a te sz'ved,2!) k'vánsá!, l%ktet$ és éltalan, mint a tied,2!) !ondolat, nem összeszedett, mint a tied"I köd, n$vérem, an)ám els$sz%löttje,Kezem tartja mé! a zöld ma!ot, -mit kértél szertesz#rnom,&s ajkamon ott a pesét a dalon, -mit kértél énekelnem, em hozok neked sem !)%mölsöt, sem visszhan!ot,

(ert kezem vak volt s ajkam makas"I köd, n$vérem,(enn)ire szerettem a vilá!ot, s az is en!emet,(inden mosol)om ajkukat ékes'tette,Könn)eik me!töltötték szememet,e a hall!atás szakadéka fesz%lt között%nk,Amit a vilá! nem akart sökkenteni,;em én áthidalni nem tudtam"

I köd, n$vérem, halhatatlan köd9n$vérem,Kis!)ermekeimnek énekeltem a ré!i dalokat,0i!)eltek és sodálkozás %lt arukon,e holnapra tán elfelejtik a dalt" em tudom, merre viszi a szél majd énekem,&s nem is saját dalom volt, sak utat talált sz'vemhez&s kis idei! ajkamon lakott"I köd, n$vérem,4a mindez me! is történt, béke van bennem"(e!elé!edtem azzal, ho!) sak a már me!sz%letetteknek énekeljek,&s bár nem sajátom a dal,(é!is sz'vem le!bens$bb vá!)ait meséli el"I köd, n$vérem, Ködn$vér,(ost e!) va!)ok veled"Többé már nem va!)ok önma!am"

A falak leomlottak,;zéjjeltörtek a lánok5(e!térek hozzád, ködként a ködbe,&s e!)%tt lebe!%nk majd a ten!er felett az élet másnapjái!,-mikor a hajnalp'r té!ed harmatseppként e!) kertbe hel)ez,; en!em kisdedként e!) asszon) kebelére"

A Próféta Khalil


17/45

Gibran 3JAlmusztafa, a szeretett és kiválasztott, aki ol)an volt saját számára, mint a

ajnalhasadás, tizenkét évi! várt rphalese városában, ho!) me!jöjjön haj#ja ésisszavi!)e $t sz%letése szi!etére"&s a tizenkettedik évben, /elool hetedik napján, az aratás havában felméne a dombra,

mel) a város falain k'v%l esett és a ten!er felé tekintett5 és 'me, a köddel látá j$ni haj#ját"&s kin)'ltak sz'vének kapui és öröme messze szállt, messze, a ten!er fölé" &s behun)ta

zemeit és imádkozott lelke sendessé!eiben"e miel$tt leszállt volna a dombr#l, szomor6sá! borult reá és sz'vében '!)

ondolkozott* + 4o!)an mehetnék el békessé!ben, szomor6sá! nélk%l1 em, sebzetlen lélekkel nema!)hatom el a várost"4ossz6ak voltak a fájdalom napjai, amel)eket falai között töltöttem, és hossz6ak a

ma!án) éjszakái5 és u!)an ki válhat me! szenvedését$l és ma!án)át#l sajnálkozás nélk%l1;zellememnek t6l sok töredékét sz#rtam szerte az utákon és t6l sokan vannak

á!)akozásom !)ermekei, akik mez'telen%l bol)on!anak e dombok között, és én nemonulhatok vissza t$l%k a fájdalom s6l)a nélk%l" em a ruhámat dobom el, hanem a b$rt, amel)et saját kezeimmel sza!!atok" em !ondolat az, amit ma!am mö!ött ha!)ok, hanem e!) sz'v, amel) me!édes%lt azhsé!ben és szomj6sá!ban"&s mé!sem maradhatok tovább"A ten!er, amel) mindeneket h'vo!at, most en!em is h'v és haj#ra kell szállnom"(ert maradni, bár az #rák lán!olnak az éjben, ann)i lenne, mint me!fa!)ni,

ristál)osodni, formába záratni";z'vesen ma!ammal vinném mindazt, ami itt van" e ho!)an tehetném ezt1A han! nem viheti ma!ával a n)elvet és ajkat, amel) szárn)at adott neki" 2!)ed%l kell

zállnia az éterben"&s e!)ed%l, fészkét elha!)va szárn)al a sas, át a napon"

Amikor pedi! elérte a dombok alját, visszafordult a ten!er felé és látta, mint közeledik aj#ja a kiköt$ felé és a haj# orrában állnak a ten!erészek, sz%l$földjének fiai"&s lelke kiáltott hozzájuk és mondá* +


18/45

te, aki a vizek és fol)amok békessé!e és szabadsá!a va!),sak mé! e!) kan)art hadd te!)en e fol)am, sak mé! e!) dalt hadd mormoljon a

öl!)ön át,s akkor me!térek hozzád, határtalan sepp a határtalan #eánba"

&s amint ment, messzir$l látta, ho!) a férfiak és n$k odaha!)ják földjeiket és sz$lleikets sietnek a város kapui felé"&s hallotta a han!jukat, amint az $ nevét eml'tik és kiáltoznak e!)másnak rétr$l rétre,

'r%l adva a haj# érkezését"< pedi! '!) sz#lott ma!ában* + A b6s6 napja az aratás napja le!)en9é1&s mondják9e majd azt, ho!) az alkon)om val#jában a hajnalom volt1&s mit adjak annak, aki odaha!)ta ekevasát a mezs!)e közepén, va!) annak, aki

me!áll'totta sz$l$présének kerekét1Be!)en9e a sz'vem fa, !)%mölsökkel terhes, ho!) szedhessek és adhassak r#la nekik1&s felbuzo!janak9é vá!)aim, miként e!) forrás, ho!) me!tölthessem kel)heiket14árfa va!)ok9e én, ho!) me!érinthessen a 4atalmas keze, ava!) fuvola, ho!) lehelete

tjárhasson rajtam1A söndek keres$je va!)ok9e én, és mel) kinset találtam a hall!atásban, amit

izodalommal szerteoszthatnék14a ez a nap az aratásom napja, vajon mil)en földeken vetettem el a ma!ot és m'l)

lfeledett évszakokban14a ez val#ban az az #ra, amel)ben fölemelhetem lámpásomat, nem az én lán!om az,

mel) benne é!"

Eresen és sötéten fo!om felemelni lámpásomat,és az &j


19/45

&s jöttek mások is és kön)örö!tek neki" e $ nem felelt" sak lehajtotta fejét5 és akik özel álltak hozzá, látták, ho!) könn)ei a mellére hullanak"&s $ és a nép a templom el$tti térre vonultak"&s a szentél)b$l kijött e!) asszon), akit Almitrának h'vtak" 2z az asszon) pedi!

átnokn$ volt"&s $ na!) !)ön!édsé!!el nézett Almitrára, mert ez az asszon) volt az els$, aki

elkereste $t és hitt $benne, amid$n mé! sak e!) napja volt a városban"

&s az asszon) %dvözlé $t, mondván* + /sten pr#fétája, aki a le!ma!asabbat keresed, sokái! f%rkészted a messzesé!eket,aj#dat keresvén"&s most me!jött a haj#d és néked menned kell"(él)sé!esen vá!)#dsz emlékeid földje és na!) vá!)aid lak#hel)e után5 és szeretet%nk

em köthet me!, sem sz%ksé!eink nem tarthatnak vissza"e 'me, kér%nk, sz#lj mihozzánk, miel$tt elha!)nál benn%nket, és adj nék%nk az

!azsá!aidb#l"&s mi továbbadjuk $ket !)ermekeinknek és amazok az $ !)ermekeiknek, és '!) nem

emmis%lhetnek me!"(a!án)osan $rködtél napjaink felett és éberen hall!attad, mint s'runk és nevet%nk

lmainkban"(ost tehát fedjél fel benn%nket önma!unk el$tt és mondj el mindent, ami

me!n)ilván'ttatott el$tted arr#l, ami a sz%letés és a halál között van"

&s $ válaszolt, mondván*

+ rphalese népe, mi másr#l is beszélhetnék, mint arr#l, ami éppen most mozdul me! aelketekben1

&s Almitra sz#lt* + @eszélj nék%nk a szeretetr$l.

&s $ felemelte fejét és a népre tekintett és na!) sendessé! borult reájuk" < pedi!messze sen!$ han!on sz#lott*

+ 4a h'v a szeretet, kövessétek $t,

bár 6tjai kemén)ek és meredekek"&s ha betakar a szárn)aival, en!edelmeskedjetek néki, bár a kard, amel) szárn)ai közt rejt$zik, sebet %thet rajtatok"

&s ha sz#l hozzátok, hi!)jetek neki, bár a han!ja talán összetöri álmaitokat, miként az északi szél elpuszt'tja a kerteket"

(ert miként a szeretet me!koronáz, 6!) keresztre is fesz't benneteket" (iként $ aövekedésetek miatt va!)on, 6!) me! is fo! n)esni titeket"(iként felemelkedik a ma!assá!aitoki!, ho!) me!s'mo!assa le!!)en!ébb á!aitokat,

mel)ek a naps%tésben reme!nek,6!) le fo! hatolni a !)ökereiteki! és me!rázza azokat földj%k biztonsá!ában"(int a b6zakévét, össze!):jt ma!ának"Kisépel, ho!) mez'telenek le!)etek"(e!szitál, ho!) me!szabad'tson a pel)vát#l"


20/45

Addi! $röl, am'! fehérek nem lesztek"(e!da!aszt, am'! formálhat#kká váltok5

és akkor átad benneteket szent t%zének, ho!) szentelt ken)ér váljék bel$letek /stenzentsé!es %nnepére"(indezeket me!selekszi majd a szeretet véletek, azért, ho!) me!ismerjétek sz'vetek

ejtelmeit és ho!) e me!ismerésben az &let sz'vének részeivé le!)etek"e ha félelmeitek közepette sak a szeretet békéjét és !)ön)örét keresnétek,

akkor jobb lenne, ha mez'telensé!eteket eltakarva elha!)nátok a szeretetsépl$s:rét,és elmennétek az évszaknélk%li vilá!ba, ahol kaa!ni fo!tok, de nem minden

aa!ásotokkal, és ahol s'rni fo!tok, de nem hullatjátok majd el minden könn)eteket"A szeretet supán önma!át adja és nem vesz el semmit, supán önma!áb#l"A szeretet nem birtokol, de $ sem birtokolhat#5

mert a szeretet ele!end$ + a szeretetnek"4a szerettek, nem kellene azt mondanotok* -/sten a sz'vemben van8, inkább mondjátok

zt* -Dme, /sten sz'vében va!)ok8"&s ne !ondoljátok, ho!) i!az!athatjátok a szeretet 6tját, mert a szeretet, ha érdemesnek art reá, i!az!atja majd a ti 6tjaitokat"

A szeretetnek nins más vá!)a, mint ho!) önma!át beteljes'tse"e ha szerettek és sz%ksé!képpen vá!)aitok vannak, 'me ezek le!)enek a vá!)aitok*Ihajtsatok felolvadni és ol)anná válni, mint a fut# patak, amel) dalát d6dolja az

jszakában"K'vánjátok me!ismerni a t6lsá!os !)ön!édsé! k'nját"

(e!sebeztetni a szeretet me!ismerése által5és készsé!esen, örömmel hullatni véreteket"4ajnalban ébredni szárn)al# sz'vvel és hálát adni, ho!) me!érhettétek a szeretet 6j

apját5me!pihenni délid$ben és elmélkedni a szeretet rév%letén5hálatelten térni haza estenden5és akkor elaludni imádsá!!al sz'vetekben, amel)et szeretteitekért imádkoztok és

jkatokon a d'séret dalával"

&s ekkor ismét Almitra sz#lott* + @eszélj nék%nk a házassá!r#l, (ester.

&s $ válaszolt, mondván* + 2!)másnak sz%lettetek és e!)%tt lesztek örökkön örökké"2!)%tt lesztek akkor is, amikor a halál fehér szárn)a szétsz#rja napjaitokat";$t, e!)%tt lesztek /sten hall!ata! emlékezetében is"e tartsatok sz%neteket az e!)%ttlétetekben"

&s ha!)játok az é! szeleit tánolni tiközöttetek";zeressétek e!)mást, de ne sináljatok a szeretetb$l köteléket*hadd le!)en az inkább moz!# ten!er lelketek partjai között"

Töltsétek me! e!)más kel)hét, de ne i!)atok e!) kehel)b$l"Adjatok e!)másnak a ken)eretekb$l, de ne e!)etek u!)anabb#l a ip#b#l"


21/45

aloljatok és tánoljatok e!)%tt, de le!)etek mé!is e!)ed%l,miként a lant h6rjai is e!)ed%l vannak, bár e!) muzsikára rezd%lnek"

Adjátok oda sz'veteket, de ne e!)más $rizetébe"(ert e!)ed%l az &let keze tarthatja a ti sz'veteket"&s álljatok e!)%tt, de ne t6lsá!osan közel e!)máshoz*

mert a templom oszlopai is k%lön állanak,és a töl!)fa, me! a iprus sem n$ e!)más árn)ékában"


22/45

&s e!) asszon), aki !)ermeket tartott kebelén, sz#lott* + @eszélj nék%nk a !)ermekekr$l.

&s $ mondá* + A ti !)ermekeitek nem a ti !)ermekeitek.


23/45

H# az, adni, ha kérnek, de jobb adni kéretlen%l, adni me!értésb$l5és a b$kez:nek találnia ol)ant, akinek adhat, na!)obb öröm, mint ma!a az adás"

&s van9e ol)an dolo!, amit me!tarthatnátok1(indenetek, amitek van, e!) napon odaadatik5ezért most adjatok, ho!) az adakozás id$szaka a tiétek le!)en, ne pedi! az

rököseiteké"G)akran mondjátok* -4iszen adnék én, de sak az arra érdemeseknek.8

G)%mölsöseitekben a fák nem '!) vélekednek, sem a n)ájatok a le!el$kön"


24/45

és e!)%tt örvendezz%nk minden évszakban"8


25/45

&s aki me!ra!adja a szivárván)t és ember9formában vászonra sim'tja, több, mint akiábaink saruját kész'ti"8

e én mondom néktek, nem álomban, hanem a dél t6l9ébersé!ében, ho!) a szél nemz#l édesebben az #riási töl!)ekhez, mint az összes f:szálak le!kisebbikéhez5

és sak az na!), aki a szél han!jáb#l dalt teremt, amel)et édesebbé tesz a szeretete"A munka láthat#vá vált szeretet"&s ha nem tudtok szeretettel, hanem sak kedvetlen%l dol!ozni, jobb lenne, ha

bbaha!)nátok munkátokat, ki%lnétek a templom kapujába és alamizsnát fo!adnátok elzokt#l, akik örömmel dol!oznak"(ert ha közönn)el s%ttök ken)eret, keser: ken)ér lesz az és sak féli! sillap'tja az

mber éhsé!ét"; ha nem sz'vesen préselitek a sz$l$t, kedvetlensé!etek mér!et fakaszt a borban"&s bár 6!) énekeltek is, mint az an!)alok, de nem szeretitek az éneket, me!s%ket'titek

z ember f%lét, ho!) nem hallja a nappal és az éjszaka han!jait"

Aztán e!) asszon) sz#lt*

+ @eszélj nék%nk az örömr#l és a bánatr#l.&s $ '!) felelt* + Az örömötök a bánatotok is, amel) levetette álarát"&s a forrás, amel)b$l kaajotok fakadt, !)akran könn)eitekkel volt tele"e ho!)an is lehetne másképpen1(inél mél)ebbre ás a bánat a lén)etekbe, annál több örömet tudtok befo!adni"=ajon a pohár, amel)b$l borotokat isszátok, nem u!)anaz a pohár9é, mint amel) a

azekas kemenéjében é!ett1&s vajon a lant, amel) vi!asztalja lelketeket, nem u!)anaz a fa9é, mint amel) késselájatott ki14a örvendeztek, tekintsetek mél)en sz'vetekbe és me!látjátok, ho!) supán az szerez

éktek örömet, ami bánatot is okozott"4a pedi! bánatosak va!)tok, nézzetek ismét a sz'vetekbe és me!látjátok, ho!)

oltaképpen azért s'rtok, ami !)ön)ör:sé!etek is volt" éhán)an azt mondják* -Az öröm na!)obb, mint a bánat.8, mások pedi!* -em, a bánat

a!)obb.8e én mondom néktek, az öröm és a bánat elválaszthatatlanok"2!)%tt jönnek, s mid$n az e!)ik véletek %l az asztalnál, a másik, tudjátok me!,

!)atokban aluszik"=al#ban, 6!) f%!!tök öröm és bánat közt, mint a mérle! n)elve"sak amikor %resek va!)tok, akkor álltok kie!)ens6l)ozottan"4a a kinstárnok felemel benneteket, ho!) me!mérje aran)át és ez%stjét, akkor n$,

a!) sökken az örömötök, va!) a bánatotok"

Akkor e!) k$m:ves lépett el$ és mondá* + @eszélj nék%nk a házakr#l.

&s $ felelt, sz#lván* + &p'tsetek a képzeletetekb$l lu!ast a vadonban, miel$tt házat ép'tenétek a város falain


26/45

el%l"(ert amint néktek haza kell térnetek sz%rk%letkor, u!)an6!) a bennetek lév$ távoli és

ma!án)os vándornak is me! kell térnie"A házatok sak a ti na!)obb testetek"Kiterjed a napfén)ben és alszik az éjszaka sendjében5 és $ sem álomtalan" em

lmodik9e a házatok1 &s álmában nem ha!)ja9é el a várost a lu!asért, a dombtet$ért1;zeretném a házaitokat kezembe !):jteni, ho!) mint a ma!vet$, szertesz#rjam erd$n9

mez$n"@ár a völ!)ek lennének az utáitok és a zöld ösvén)ek a sikátorok, ho!) sz$l$skertek özt láto!athatnátok me! e!)mást és a föld illatával ruháitokon érkezhetnétek me!!)máshoz"e ezek a dol!ok most mé! nem val#sulhatnak me!"


27/45

&s $ válaszolt* + Testetek sok szépsé!ét elrejti a ruha, de a r6tsá!ot nem rejti el"; habár ti a ruhában az elk%lön%ltsé! szabadsá!át keresitek, kantár és rablán válhat

el$le"@ár többet érinthetne a napfén) és a szél a testetekb$l, mint a ruhátokb#l"(ert a napfén)ben az élet lehelete jár, s az élet keze van a szélben"=annak közöttetek, akik azt mondják* -Az északi szél sz$tte a ruhákat, amel)eket

isel%nk"8&s én mondom néktek* /!en, az északi szél volt az,

de a szé!)en volt a szöv$széke, s rajta a fonál a me!lazult inak"&s amid$n munkáját befejezte, hahotázott az erd$ben" e feledjétek, a szemérem pajzs, amel) me!véd a tisztátalanok szemeit$l"&s ha nem lesznek többé tisztátalanok, mi más lesz a szemérem, mint bilins és a lélek

emoskolása1&s ne feledjétek, a föld !)ön)örködik mez'telen lábatok érintésében és a szelek vá!)nak

rra, ho!) f%rtjeitekkel játszadozzanak"&s e!) keresked$ sz#lott* + @eszélj nék%nk az adásr#l és a vételr$l .

&s $ válaszolt és mondá* + A föld néktek adja !)%mölseit és ti nem fo!tok nélk%lözni, ha tudjátok, ho!)an

öltsétek me! kezeiteket"(e!elé!edést és b$sé!et sak a föld adomán)ainak kiserélésében találhattok"

e ha a serének nem a szeretet és a j#sá!os i!azsá!érzet a moz!at#ja, némel)eket aapzsisá!, másokat az éhsé! hatalmába fo! juttatni"4a ti, a ten!erek, földek és sz$l$skertek munkásai, találkoztok a piaon a takásokkal,

azekasokkal és a f:szerek !):jt$ivel,idézzétek me! a 0öld na!) szellemét, ho!) jönne közétek és szentelné me! a

mérle!eiteket és a számadásaitokat, amel)ek értéket latol!atnak érték ellenében"&s ne t:rjétek, ho!) az %reskez:ek, akik sak szavakkal fizetnének munkáitokért, részt

e!)enek alkuitokban"

Az il)eneknek mondjátok ezt*-H$jj vel%nk a szánt#földre, va!) szállj fivéreinkkel a ten!erre és vesd ki hál#idat*mert a föld s a ten!er hozzád is b$kez: lesz, akársak mihozzánk"8

&s ha jönnek a dalosok tánosok és fuvolások, vásároljatok az $ portékáikb#l is"(ert $k is a !)%mölsök és a tömjén !):jt$i és amit $k hoznak, bár álmokb#l formált

e!)en is, köntös és élelem a lelketek számára"&s miel$tt ottha!)játok a piaot, !ondoskodjatok r#la, ho!) senki se ha!)ja el azt %res

ézzel"

(ert a 0öld na!) szelleme nem alhat békessé!ben a szelek ölén, am'! a le!kisebb isöz%letek ki nem elé!'ttetett"

&s akkor me!állott el$tte a város e!)ik b'rája s '!) sz#lott* + @eszélj nék%nk a b:nr$l és a b%ntetésr$l.


28/45

&s $ válaszolt, mondván* + 4a szellemetek elbol)on! a szelek szárn)án,

akkor ti e!)ma!atokban, $rizetlen%l, rosszat selekedtek másokkal és ezértnma!atokkal is"&s az elkövetett rossz miatt e!) idei! me!hall!attatás nélk%l kell kopo!tatnotok az

ldottak kapuján"/sten9énetek ol)an, mint az #eán*

örökre beszenn)ezetlen marad"&s miként az éter, supán azokat emeli fel, akiknek szárn)a van"/sten9énetek ol)an, mint a ap*

nem ismeri a vakondok 6tjait és nem keresi a k'!)#l)ukakat"e /sten9énetek nem e!)ed%l lakozik a lén)etekben";ok van mé! bennetek, ami emberi és sok van, ami mé! nem emberi,

hanem idomtalan törpe, amel), mint az alvajár#, a ködben bol)on!, keresve sajátelébredését"

(ost a bennetek lakoz# emberr$l akarok beszélni"(ert $ az, és nem /sten9énetek, sem a ködben bol)on!# törpe, aki ismeri a b:nt és

nnak b%ntetését"G)akorta hallottalak benneteket 6!) beszélni valakir$l, aki rosszat selekedett, mint

o!)ha nem is köz%letek val# volna, hanem ide!en, aki betolakodott a vilá!otokba"e én mondom néktek, ho!) amint a szent és i!az ember nem emelkedhet fölébe annak,

mi a le!ma!asabb minde!)ik$tökben,u!)an6!) a !onosz és !)ön!e sem zuhanhat mél)ebbre a le!alason)abbnál, ami

zintén bennetek va!)on"&s mint aho!)an e!)etlen levél sem sár!ulhat me!, supán az e!ész fa tudtával,épp6!) a rosszat selekv$ sem b:nözhet valamenn)i$tök rejtett akarata nélk%l"

árt menetben haladtok valamenn)ien /sten9énetek felé"Ti va!)tok az 6t és a rajta vándorl#k is"&s ha e!)ik$tök elbukik, a mö!ötte jöv$kért bukik el, ho!) fi!)elmeztessen a k$re,

mel) me!botlaszt"@izon), és azok miatt bukik el, akik el$tte haladnak, s akik, bár !)orsabb és biztosabb

árás6ak, nem mozd'tották el az 6tb#l az akadál)t"&s 'me, ez is, bár a sz# s6l)osan fekszi me! a sz'veteket*A me!!)ilkolt is felel$s a saját me!!)ilkoltatásáért,

és a kifosztott sem e!észen b:ntelen saját kifosztatásában"A bes%letes ember nem ártatlan a !azember selekedeteiben,

és a feddhetetlen kezéhez is tapad valami a !onosztev$ tetteib$l";$t, a b:nös !)akran áldozata a sértettnek"&s mé! !)akrabban az el'télt a b:ntelenek és a vádolatlanok terhének hordoz#ja"

em választhatjátok el az i!azat a hamist#l és a j#t a !onoszt#l5mert $k e!)%tt állanak a ap arulata el$tt, amiként a fekete fonál szövetik a fehérrel"&s ha a fekete fonál elszakad, a takás me!vizs!álja az e!ész szövetet, s$t me!vizs!áljaszöv$széket is"4a valamel)ik$tök 'tél$szék elé áll'tana e!) h:telen asszon)t,


29/45

az mérje me! el$bb a mérle!en a férj sz'vét és mértékkel mérje me! annak lelkét is"&s ha valaki me!korbásolná a sért$t, az tekintsen el$bb a sértett szellemébe is"; ha bárki köz%letek b%ntetni akarna az i!azsá!ossá! nevében, és a rossz fájának

övéhez akarná illeszteni fejszéjét, az tekintsen a fa !)ökeréi!* bizon) mondom néktek, azt látja ott, ho!) a j# és a rossz !)ökerei, a !)%mölsöz$k

s a medd$k, mind e!)másba fon#dtak a föld hall!ata! sz'vében"&s ti, b'rák, akik i!azsá!osak akartok lenni,

mil)en 'téletet mondanátok afelett, aki bes%letes a test szerint, de a lelkében tolvaj1('l) b%ntetést mérnétek arra, aki a test szerint !)ilkolt, de a lélek szerint ma!a öletettme!1

&s ho!)an %ldöznétek azt, aki a tetteiben hamis és zsarnok,de a lelkében me!bántott és me!!)alázott1

&s ho!)an b%ntetnétek azokat, akiknek a me!bánása máris na!)obb, mint a b:nösselekedeteik1=ajon a lelkiismeret furdalása nem az az i!azsá!tétel9é, amel)et ti is szol!álni

zeretnétek1e ti nem s6jthatjátok az ártatlan me!bánással, sem a b:nös sz'véb$l ki nemörölhetitek azt"

Kéretlen%l is kiált az az éjszakában, ho!) az emberek felébredjenek és önma!ukatzemléljék"&s ti, akik szeretnétek érteni az i!azsá!ot, ho!)an tehetitek ezt, ha nem néztek me!

minden tettet a vilá!ossá! teljes fén)ében1sak akkor fo!játok me!tudni, ho!) a fennen jár# és az elbukott e!) és u!)anazon

mber, aki a félhomál)ban áll saját törpe9énjének éjszakája és /sten9énjének nappala közt,és ho!) a templom sarokköve nem ma!asabb, mint alapzatának le!alason)abb köve"

Akkor e!) törvén)tud# sz#lott* + ehát mire j#k akkor a törvén)eink, (ester1

&s $ válaszolt* + Ti élvezettel hoztok törvén)eket,

de mé! jobban élvezitek, ha me!sze!itek azokat"

(int az #eán partján játszadoz# !)erekek, akik na!) kitartással torn)ot emelnek aomokb#l, s aztán nevetve lerombolják"e am'! ép'titek homokváraitokat, az #eán mind több homokot hord a partra és amikor

eromboljátok torn)aitokat, az #eán véletek kaa!"@izon), a ten!er mindi! e!)%tt nevet az ártatlanokkal"e mi le!)en azokkal, akiknek az élet nem ten!er és az embersinálta törvén)ek nem

omokb#l ép'tett torn)ok,akiknek az élet szikla és a törvén) a vés$, amell)el saját képmásukra akarják azt

ifara!ni1(i le!)en a n)omorékkal, aki !):löli a tánost1(i le!)en az ökörrel, amel) szereti a jármát és a szarvast és az $zet k#bor erdei vadnak

ekinti1(i le!)en a vén k'!)#val, amel) már nem tudja levedleni b$rét, s ezért minden más


30/45

én)t mez'telennek és szemérmetlennek nevez14át azzal, aki korán j$ a menn)e!z$re és j#llakottan és me!fáradva továbbáll,

mondván* -(inden lakoma a törvén) áthá!ása és minden lakmároz# törvén)sze!$81(i mást mondhatnék én ezekr$l, mint ho!) $k is a napfén)ben állanak, de háttal a

apnak12zek sak a saját árn)ékukat látják és ezek az árn)ak az $ törvén)eik"&s mi más nékik a ap, mint árn)ékvet$1

&s mi más a törvén) elismerése, mint lehajlás, ho!) saját árn)ékukat kör%lrajzolják aöldön1e ti, akik szemben álltok a appal, m'l) földre rajzolt árn)ékképek tudnak lekötni

enneteket1Ti, akik a széllel utaztok, mil)en szélkakas i!az!assa az irán)otokat1(il)en embersinálta törvén) kössön benneteket, ha eltöritek saját jármotokat, de nem

öritek azt el senki emberfia börtönajtaján1('l) törvén)eket féljetek, ha tánra keltek, de nem botlotok me! senki vaslánában1

&s ki áll'that benneteket a törvén) elébe, ha bár le is tépitek a ruhátokat, de nema!)játok azt senki 6tjában sem1rphalese népe, letomp'thatjátok a dobot, me!laz'thatjátok a lant h6rjait, de ki

aransolhatja me! a pasirtának, ho!) ne daloljon1

&s e!) sz#nok mondá* + @eszélj nék%nk a szabadsá!r#l .

&s $ válaszola, mondván*

+ A város kapujában és saját t:zhel)etek el$tt láttalak benneteket, amint a földreorulva imádtátok saját szabadsá!otokat,éppen 6!), mint aho!) a rabszol!ák me!alázzák önma!ukat a zsarnok el$tt, bár az

me!öli $ket"@izon), a templom mél)ében és er$deitek árn)ékában láttam le!szabadabbjaitokat

árom9 és bilinsként viselni szabadsá!ukat"&s vérzett a sz'vem, mertho!) sak akkor lehettek szabadok, ha már a szabadsá!keresés

á!)a is zabla lesz a számotokra, és ha me!sz:ntök 6!) beszélni a szabadsá!r#l, mint

élr#l és beteljes%lésr$l"Akkor lesztek i!azán szabadok, ha napjaitok nem lesznek u!)an !ond nélk%l val#k ésjszakáitokb#l nem hián)zik majd a sz%ksé! és a bánat,

de amikor e dol!ok övezik élteteket és ti mé!is föléj%k emelkedtek, mez'telen%l ésötetlen%l, akkor lesztek szabadok"&s ho!)an emelkedhetnétek napjaitok és éjszakáitok fölé, ha sak el nem sza!!atjátok

ánaitokat, amel)eket értelmetek hajnalán ma!atok kovásoltatok mé! el nem éltélid$tök köré1

A val#sá!ban az, amit ti szabadsá!nak neveztek, a le!er$sebb lán mindezek között, bár lánszemek sillo!nak a napon és elvak'tják látásotokat"&s mi más volna, mint saját énetek töredéke, amit el szeretnétek vetni, ho!) szabadok

ehessetek14a van ol)an i!azsá!talan törvén), amel)et el akartok törölni, ol)an az, amel)et saját


31/45


32/45

rtelemben"8&s ha jön a vihar, hatalmas szelek rázzák az erd$t és dör!és és villámlás n)ilván'tja me!menn)ek felsé!ét, hadd mondja sz'vetek szent borzon!ással* -/sten mozdul a

zenvedél)ben"8&s mivel ti lehelet va!)tok /sten lé!körében és levél /sten erdejében, ti is pihenjetek az

rtelemben és mozduljatok a szenvedél)ben"

&s sz#lt e!) asszon), mondván*

+ @eszélj nék%nk a fájdalomr#l.

&s $ mondá* + 0ájdalmatok feltöretése héjatoknak, amel) bezárja a me!értéseteket"Amint a !)%möls ma!vának is fel kell töretnie, ho!) a sz've szabadon állhasson a

apon, 6!) kell néktek is me!ismernetek a fájdalmat"4a sz'veteket az élet mindennapos sodáin sz%ntelen bámulatban tarthatnátok, a

ájdalmatokat sem találnátok kevésbé sodálatosnak, mint az örömötöket5

és elfo!adnátok sz'vetek évszakait, amint elfo!adjátok a mez$itek felett elsuhan#vszakokat"&s der:sen virrasztanátok át bánatotok télidejét";ok bánatot ma!atok választottatok"2z a keser: orvossá!, amell)el a bennetek lak# orvos me!!)#!)'tja bete! éneteket"@'zzatok tehát az orvosban és i!)átok !)#!)szerét sendben és békessé!ben*

mert kezét, bár nehéz és kemén), a Báthatatlan !)ön!éd keze vezeti5s a pohár, amel)et hoz, bár é!eti az ajkatokat, ol)an a!)a!b#l formáltatott, amel)et a

azekas saját szent könn)eivel nedves'tett me!"&s sz#lt e!) férfi, mondván* + ;z#lj nék%nk az önismeretr$l.

&s $ '!) felelt* + ;z'vetek a sendben ismeri a nappalok és éjszakák titkait"e f%letek hallani vá!)ik sz'vetek tudását";zeretnétek szavakban is tudni azt, amit !ondolatban mindi! is tudtatok"

;zeretnétek ujjaitokkal érinteni álmaitok mez'telen testét"&s ez j#l is van '!)"Belketek rejtett forrásának fel kell törnie, ho!) mormolva a ten!erhez futhasson5

és vé!telen mél)sé!eitek kinsei ki szeretnének tárulkozni szemeitek el$tt"e ne le!)enek mérle!eitek, ho!) lemérjétek ismeretlen kinseiteket5

és ne kutassátok tudásotok mél)sé!eit r6ddal, va!) mér$#nnal"(ert az &n határtalan és me!mérhetetlen ten!er" e mondjátok* -(e!találtam az i!azsá!ot.8, inkább '!) sz#ljatok* -Találtam e!) i!az9

á!ot"8 e mondjátok* -(e!találtam a Bélek 6tját.8, hanem inkább* -Találkoztam a lélekkel,mel) ösvén)emen jár.8(ert a Bélek minden ösvén)en jár"A Bélek nem e!)etlen vonalon jár, sem nem növekedik, mint a nádszál"


33/45

A Bélek önma!ában bontakozik ki, mint a me!számlálhatatlan level: l#tusz"

2!) tan't# sz#lt ekkor* + @eszélj nék%nk a tan'tásr#l.

&s $ mondá* + ;enki sem tárhat föl el$ttetek semmi ol)at, ami már ne n)u!odnék félálomban saját

udásotok pirkadásában"

A tan't#, aki a templom árn)ékában jár követ$ivel, nem ann)ira a bölsessé!ét adja átékik, mint inkább a hitét és a szeretetét"4a i!azán böls, nem h'v, ho!) lépjetek be bölsessé!ének házába, hanem inkább saját

lmétek k%szöbére vezet"A silla!ász elmondhatja néktek, ho!) $ me!érti a teret, de nem adhatja át néktek annak

me!értését"A muzsikus dalolhat néktek a minden teret betölt$ ritmus %temében, de nem adhat

éktek f%let, amel) felfo!hatná ezt a ritmust, va!) han!ot, amel) visszhan!ozhatná azt"

&s aki a számok tudomán)ában járatos, beszélhet néktek a s6l)ok és mértékek ilá!ár#l, de nem vezethet oda benneteket"(ert az e!)ik ember látomása nem kölsönözheti a szárn)át e!) másik embernek"&s amiképpen e!)ma!atokban álltok /sten tudatában, u!)an6!) e!)ed%l kell állnotok

bban is, amit /stenr$l tudtok és a földr$l me!értettetek"

&s sz#lt e!) ifj6* + @eszélj nék%nk a barátsá!r#l.

&s $ válaszolván, mondá* + A barátotok bels$ sz%ksé!leteitek kielé!'tése"< a földetek, amel)et szeretettel vettek be és hálaadással arattok le"< az asztalotok és a t:zhel)etek"(ert éhesen mentek hozzá és békét kerestek nála"4a barátotok feltárja el$ttetek vélemén)ét, nem féltek sem a -em89t$l, sem az -/!en89

$l, amell)el értelmetek válaszol néki"&s amikor $ elhall!atott, sz'vetek nem sz:nik me! hall!atni az $ sz'vét*

mert a barátsá!ban minden !ondolat, minden vá!) és minden várakozás szavak élk%l sz%letik és osztatik me!"4a b6s6ztok barátotokt#l, ne b6slakodjatok*

mert az, amit a le!jobban szerettek benne, talán éppen a távollétében vilá!osodik me!l$ttetek a le!jobban, mint aho!) a he!)mász# is jobban látja a he!)et, ha a s'ksá!r#lézi"&s ne le!)en a barátsá!nak más élja, mint a szellem elmél)'tése"(ert az ol)an szeretet, amel) mást is keres, mint saját titkának feltárását, nem szeretet,

anem hál#, amel)et kivettek és sak a haszontalant fo!játok me! véle"&s adjátok mindi! a le!jobbat barátotoknak"4a ismernie kell lelketek apál)át, ismerje me! da!ál)át is,(ert mi a barátotok, ha sak azért keresitek fel, ho!) #ráitokat a!)on%ssétek véle12leven #rákkal keressétek fel mindi! $t"


34/45

(ert az $ dol!a, ho!) hián)aitokat kitöltse, de nem az %ressé!eteket"&s a barátsá! édessé!ében le!)en kaaj és az örömökön val# osztozás"(ert a kis dol!ok harmatában találja me! hajnalát a sz'v és fel%d%l benne"

&s akkor e!) tud#s sz#lt* + @eszélj nék%nk a beszédr$l.

&s $ felelt, mondván*

+ Akkor beszéltek, ha me!sz:ntök békessé!ben lenni saját !ondolataitokkal5és ha nem tudtok többé sz'vetek ma!án)ossá!ában lakozni, ajkaitokon éltek és a han!z#rakozássá és id$töltéssé válik"&s a sok beszédetekben !ondolataitok felét me!ölitek"(ert a !ondolat a tér szárn)al# madara, amel) a sz# kalitkájába zárva kitárhatja u!)an

zárn)ait, de rep%lni nem tud"=annak közöttetek ol)anok, akik azért keresik a b$beszéd:eket, mert félnek az

!)ed%llétt$l"

A ma!án) söndje leleplezi el$tt%k saját mez'telen énj%ket és menek%lni szeretnének l$le"&s vannak ol)anok, akik beszélnek és me!!ondolás nélk%l fölfedik az i!azsá!ot,

mel)et pedi! $k ma!uk sem ismernek"&s vannak, akik ma!ukban hordják az i!azsá!ot, de szavakkal el nem mondják"Az il)enek kebelében a szellem ritmikus hall!atásban pihen"Amikor találkoztok barátotokkal az 6t mentén, va!) a piatéren, a bennetek lév$

zellem moz!assa ajkaitokat és az irán)'tsa n)elveteket"

;z#ljon a han! a ti han!otokban az $ f%leihez5mert az $ lelke 6!) tartja majd me! a sz'vetek i!azsá!át, aho!)an emlékez%nk a bor zére is5

amikor a sz'nét már ré! elfeledt%k és a pohár sins me! már többé"

&s sz#lt az asztron#mus* + (ester, hát az id$ 1

&s $ '!) válaszolt*

+ Ti mérni szeretnétek az id$t, a mérték nélk%l val#t, a mérhetetlent"Irákhoz és évszakokhoz szeretnétek i!az'tani ma!atartásotokat, s$t szellemetek aladását is azok szerint irán)'tanátok";z'vesen sinálnátok fol)amot az id$b$l és a partján %lve néznétek fol)ását"edi! az, ami id$tlen bennetek, tudja j#l, ho!) az élet id$telen,

és tudja, ho!) a te!nap nem más, mint a ma emlékezete, a holnap pedi! a ma álma"&s ho!) ami bennetek él és szemlél$dik, mé! mindi! ama els$ pillanat határai közt

akozik, amel) a silla!okat szétsz#rta a térbe"

C!)an mel)ik$tök nem érzi, ho!) határtalan a képessé!e a szeretetre1&s mé!is, ki ne érezné, ho!) bár ez a szeretet határtalan, mé!is lén)ének középpontjábaan befo!lalva5 és ki ne haladna szeret$ !ondolatr#l szeret$ !ondolatra, va!) szeret$ettekr$l szeret$ tettekre1

&s vajon az id$ nem u!)anol)an osztatlan és lépések nélk%l val#9e, miként a szeretet1


35/45

e ha már !ondolkodásotok me!k'vánja, ho!) szakaszok szerint mérjétek az id$t, fo!jaör%l minden szakasz az összes többi szakaszt,

és jelenetek emlékezéssel ölelje ma!ához a m6ltat és vá!)akozással a jövend$t"

&s a város véneinek e!)ike '!) sz#lt* + @eszélj nék%nk a j#r#l és a rosszr#l.

&s $ '!) felelt*

+ @eszélhetek a bennetek lév$ j#r#l, de a rosszr#l nem"(ert mi más a rossz, mint valami j#, amit saját éhsé!e és szomj6sá!a k'noz1@izon) mondom néktek, amil)en éhes a j#, mé! sötét barlan!okban is keres táplálékot

s amikor szomj6hozik, iszik az mé! a poshadt vizekb$l is"Akkor va!)tok j#k, amikor e!)ek va!)tok önma!atokkal"e amikor nem va!)tok e!)ek önma!atokkal, mé!sem va!)tok rosszak"(ert e!) me!oszl# vélemén): !)%lekezet mé! nem a tolvajok tan)ája, az sak

me!osztott vélemén): !)%lekezet"

&s az evez$ nélk%li haj# talán éltalanul sodr#dik a veszél)es szirtek között, de mé!sem%ll)ed le a ten!er fenekére"Akkor va!)tok j#k, amikor önma!atokb#l iparkodtok adni"; mé!sem va!)tok rosszak, amikor önma!atok n)eresé!ét keresitek"(ert amikor n)eresé!et kerestek, !)ökerek va!)tok supán, amel)ek belekapaszkodnak földbe és sz'vják eml$it"=a!) mondhatja9é a !)%möls a !)ökérnek* -Bé!) ol)an, mint én, érett és teljes és

$sé!edb$l mindi! adakoz#.1

(ert a !)%mölsnek az adás a sz%ksé!lete, mint aho!) a !)ökér sz%ksé!lete azlfo!adás"Akkor va!)tok j#k, amikor teljesen ébren va!)tok beszéd közben,

s mé!sem va!)tok rosszak, amikor alusztok és n)elvetek éltalanul botladozik"(ert mé! a botorkál# beszéd is er$s'ti a !)ön!e n)elvet"Akkor va!)tok j#k, amikor szilárdan és merész léptekkel haladtok élotok felé"; mé!sem va!)tok rosszak, amikor sántikálva mentek feléje"(ert mé! a bie!$k sem mennek visszafelé"

e ti, akik er$sek és !)orsak va!)tok, vi!)ázzatok, ho!) ne bie!jetek a béna el$tt, azt'vén, ho!) ez a j#sá!";zámtalan m#don va!)tok j#k és nem va!)tok rosszak, amikor nem va!)tok j#k,supán sak lebzsel$k és restek va!)tok"Kár, ho!) a szarvas nem tan'thatja !)orsasá!ra a tekn$sbékát.Iriás9énetek iránti s#vár!ásotokban van a j#sá!otok és ez a s#vár!ás közös

mindn)ájatokban" émel)ik$tökben azonban ez a s#vár!ás he!)i patak, amel) hatalmasan rohan a

en!erbe, s ma!ával viszi a domboldalak titkait és az erd$k énekét"(ásokban pedi! széles fol)am, amel) fordulatokba és kan)arokba vész és sokái! tart,m'! eléri a ten!erpartot"e aki er$sen vá!)akozik, ne mondja mé!sem annak, aki !)en!én vá!)akozik* (iért

a!) 'l) lass6 és tétova18


36/45

(ert az i!azán j#k nem kérdik a mez'telent$l* -4ová lett az öltözéked18, sem aztthontalant#l* -(i lett a házaddal18

Aztán e!) papn$ sz#lott* + @eszélj nék%nk az imádkozásr#l.

&s $ felelt, mondván* + Ti a bajotokban és sz%ksé!etekben imádkoztok5 bár imádkoznátok örömötök

eljessé!ében és b$sé!etek napjaiban is"(ert mi más az ima, mint önma!atok kiterjesztése az eleven éterbe1&s ha vi!asztalásotokra szol!ál, ho!) lelketek sötétsé!ét a térbe öntsétek,

)ön)ör:sé!etek telhet abban is, ha sz'vetek hajnalát kiáraszthatjátok"&s ha sak s'rni tudtok, amikor lelketek imádkozásra h'v, addi! kellene sarkant)6znia

enneteket, am'! kaa!va nem érkeztek"Amikor imádkoztok, fölemelkedtek a lé!be, s ott találkoztok azokkal, akik u!)anabban

z #rában imádkoznak, amikor ti és akikkel másképp, mint az imádsá!ban, nem

alálkozhattok"4a tehát e láthatatlan templomba elláto!attok, ne menjetek oda másért, mint azlra!adtatásért és az édes, közös áldozatért"(ert ha sak azért léptek be a templomba, ho!) kérjetek, nem kaptok semmit5

és ha azért léptek be, ho!) me!alázkodjatok, nem fo!tok felemeltetni5va!) mé! ha azért lépnétek is be, ho!) a mások javáért kön)örö!jetek, nem találtok

me!hall!atásra"2lé!, ha beléptek a láthatatlan templomba"

em tan'thatlak me! benneteket arra, ho!) miként imádkozzatok szavakkal"/sten nem hall!at a ti szavaitokra, sak amikor < ma!a ejti ki azokat ajkaitokon át"&s nem tan'thatlak me! benneteket a ten!erek, az erd$k és a he!)ek imádsá!ára"e ti, akik a he!)ekt$l és az erd$kt$l és a ten!erekt$l sz%lettetek, me!találhatjátok

májukat saját sz'vetekben"&s ha fi!)eltek az éjszaka sendjében, me!halljátok $ket, amint ezt mondják*-/sten%nk, szárn)as én%nk, a te akaratod az, ami akar mibenn%nk"A te vá!)ad az, ami vá!)ik mibenn%nk"

A te moh#sá!od van mibenn%nk és éjszakáinkat, amel)ek a tiéid, le!sz'vesebbenappalokká változtatná, amel)ek szintén a tiéid";emmit sem kérhet%nk t$led, mert te ismered a mi sz%ksé!leteinket, mé! miel$tt azok

me!sz%lettek volna mibenn%nk5te va!) az, akire sz%ksé!%nk van5 és ha mé! többet adsz nék%nk önma!adb#l,

mindent me!adsz nék%nk.8

Aztán e!) remete jött elébe, aki évente e!)szer láto!atott be a városba és '!) sz#lt* + @eszélj nék%nk a !)ön)örr$l.

&s $ felelt néki, mondván* + A !)ön)ör a szabadsá! éneke,

de nem a szabadsá!5vá!)aitok virá!ba szökkenése,


37/45

de nem a !)%möls%k5mél)sé!, amel) a ma!assá!hoz kiált,de nem a ma!assá! $ és nem a mél)sé!5

kalitkáb#l kiszabadult madár $,de nem a tér e!észe"

@izon), 6!) van az, ho!) a !)ön)ör a szabadsá! éneke"&s bár örvendezve hallanám, ho!) e!ész sz'vetekkel énekelitek, mé!sem szeretném, ha

z'vetek beléveszne az éneklésbe" émel)ek a fiataljaitok köz%l 6!) keresik a !)ön)ört, mintha az volna minden, s ezértl'téltetnek és me!dor!áltatnak"&n nem 'télném el és nem dor!álnám me! $ket" 4a!)nám, ho!) keressenek"(ert me! fo!ják találni a !)ön)ört, de nemsak a !)ön)ört5

hét n$vére van annak, s a le!kisebb között%k is szebb, mint a !)ön)ör"=a!) nem hallottátok9e az emberr$l, aki !)ökerek után ásott a földben és kinset talált1&s a véneitek némel)ike me!bánással emlékezik vissza a !)ön)öreire, mintha vétkek

olnának, amel)eket ittas állapotban követett el"edi! a me!bánás elködös'ti a lelket, de nem fen)'ti me!"l)an hálával kellene !)ön)öreikre emlékezni%k, mint amil)ennel e!) n)ári aratásra

mlékeznek"e ha könn)ebbsé!%kre szol!ál a me!bánás, le!)en me! nékik ez a könn)ebbsé!%k"&s vannak közöttetek ol)anok, akik nem elé! fiatalok a keresésre, és nem elé! öre!ek

z emlékezésre5és félve mind a keresést$l, mind az emlékezést$l, menek%lnek minden !)ön)ört$l,

o!) el ne han)a!olják szellem%ket, va!) ne vétkezzenek ellene"e nekik éppen ez a tart#zkodás a !)ön)ör"&s '!) $k is találnak kinset, bár reme!$ kézzel !)ökereket ásnak"e mondjátok me! nékem, ki az, aki vétkezhet a szellem ellen1(e!érti talán a salo!án) az éjszaka sendjét, va!) a szentjánosbo!ár a silla!okat1&s vajon a lán!otok, va!) f%stötök teher9é a szélnek1Azt hiszitek talán, ho!) a szellem posol)a, amit e!) bottal is felzavarhattok1G)akran, amikor me!ta!adjátok ma!atokt#l a !)ön)ört, sak elraktározzátok

á!)atokat lelketek valamel)ik zu!ába"e ki tudja, ho!) amit ma mintha elha!)nátok, nem várakozik9e a holnapra1(é! a testetek is ismeri öröksé!ét és jo!os sz%ksé!letét és nem ha!)ja besapni ma!át"A testetek pedi! lelketek hárfája,

és rajtatok m6lik, ho!) édes zenét hoztok9e ki bel$le, va!) z:rzavaros han!okat"&s most azt kérdezitek sz'vetekben* -4o!)an k%lönböztess%k me! a !)ön)örben azt,

mi j#, att#l, ami rossz18"(enjetek a rétjeitekre és a kertjeitekbe, s ott me!tanulhatjátok, ho!) a méhnek

)ön)ör:sé! a virá! mézét össze!):jteni,de a virá!nak is !)ön)ör:sé!, ha odaadhatja mézét a méhnek"(ert a méh számára a virá! az élet k6tf$je,

a virá! számára pedi! a méh a szerelem h'rnöke,és mindkett$j%knek, a méhnek és a virá!nak e!)aránt, a !)ön)ör adása és elfo!adása


38/45

z%ksé!let és elra!adtatás"rphalese népe, le!)etek ol)anok a !)ön)öreitekben, mint a méhek és a virá!ok"

&s e!) költ$ sz#lt* + @eszélj nék%nk a szépsé!r$l.

&s $ '!) válaszolt* + 4ol kereshetnétek a szépsé!et és ho!)an találhatnátok me!, hasak nem $ ma!a az

tatok és a vezet$tök1&s ho!)an beszélhetnétek r#la, hasak nem $ a beszédetek takása1A szomor6ak és a me!bántottak azt mondj

Documents

Próféta kertje reszletek