Pszich.jegyzet - szorongás

III. Pszichoanalitikus perspektíva

Pszichoanalitikus perspektíva 2.:Szorongás, elhárítás, énvédelem

Szorongás

Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Fajtái:Reális szorongás: • Külső világ valós fenyegetései vagy veszélyei

miatt érzett félelem• Gyökere: valóság• Kezelése: elkerülni, ill., kilépni ezekből a

helyzetekből

Szorongás

Neurotikus szorongás:• Attól való félelem, hogy az ösztönén impulzusai

kikerülnek az ellenőrzésünk alól, és olyat teszünk, amiért büntetés jár.

• Társadalmilag helytelen cselekedetért járó büntetéstől való félelem

• Kezelése nehezebb, mert a vágyaink, impulzusaink elől nem futhatunk el

Szorongás

Morális szorongás:• Attól való félelem, hogy megszegünk valamilyen

erkölcsi szabályt.• Lelkiismerettől való félelem• Megjelenése: bűntudat vagy szégyen• Kezelése nehéz, mert saját szabályaink és

lelkiismeretünk elől nem térhetünk el.

Elhárító mechanizmusok

A szorongások kezelésének lehetőségei:• Szociális problémamegoldó képesség növelése

(reális szorongásnál működik csak!)• Elhárító/énvédő mechanizmusok kidolgozása

Elhárító mechanizmusok

Jellemzői:• Tudattalanul működnek• Az Ego dolgozza ki őket• Mindenkinek van• Normális esetben sokféle módját alkalmazzuk• Probléma: kevés fajtáját alkalmazzuk

nem alkalmas a szorongás csökkentésére zavar a viselkedésben, a személyiség működésében

Elhárító mechanizmusok fajtái

Elfojtás:• Bizonyos tartalmak tudaton kívül tartása• Lehetséges tartalmak: események, érzések,

vágyak, viselkedés, önmagunkkal kapcsolatos ismeret stb.

• Befolyásolja: mit büntettek szüleink, és milyen értékek vannak a szuperegoban időben, kultúrában, generációnként különböző lehet

• Önállóan is működik, ill. a többi elhárító mechanizmus része is


Előnye: fájdalom, szorongás, bűntudat stb. elkerülése

Hátránya:• Sok energiát igényel az energiát nem

tudjuk adaptívabb célokra fordítani gátolja a személyiségfejlődést

• Csak a tudattól szabadulunk meg, a tartalomtól nem!!!


Tagadás: • Adott, külvilágból származó esemény

bekövetkezésének vagy adott állapot fennállásának elutasítása

• Megjelenése: a fenyegető valóság elárasztja a személyt

• A fejlődés során egyre kevésbe fordul elő, mert az Ego egyre pontosabban értékeli a valóságot, de minden életkorban előfordulhat (pl. szenvedélybetegség tagadása)


Projekció (kivetítés):• Saját elfogadhatatlan impulzusainkat,

vágyainkat valaki másnak tulajdonítjuk.Előnye: • magunk elől elrejtjük (elfojtjuk) a tartalmat, de az

mégis a felszínre kerülhet, és ezáltal csökken a feszültség

• Az impulzus olyan módon jelenik meg, melyet az Ego és a Szuperego nem ismer fel


Racionalizáció:• Ésszerűnek tűnő magyarázat vagy mentség arra

a viselkedésre, amelyet valójában elfogadhatatlan ok váltott ki.

• Leggyakrabban kudarc után alkalmazzuk• Előnye: kudarc után segíti az önbecsülés

fenntartását


Intellektualizáció:• A fenyegető tartalomról hideg fejjel, analitikusan

gondolkozunk , a gondolatokat leválasztjuk az érzésekről távol tarthatjuk magunkat a szorongástól

Reakcióképzés:• Az impulzusok ellentétbe fordítása• Háttér: az eredeti impulzus nem érte el a célját


Regresszió (visszacsúszás):• Életkornak megfelelő érett megküzdés helyett

infantilisabb forma választása.• Felnőttkorban: inkább gondolatban, fantáziában

jelenik meg, mint a viselkedésben• Viselkedésben való megjelenés: krízisbenAnnuláció:• Meg nem történtté tevés


Eltolás:• Az indulat az egyik céltárgyról a másikra tevődik

át.• Ok: az eredeti céltárgy túl fenyegetőSzublimáció:• Az impulzusok társadalmilag elfogadhatóvá való

átalakítása.Elaboráció:• Az impulzus „művészi alkotásban” való

kifejezése.

A tudattalan tartalmak „visszajárása”

„Visszajárások fajtái”:• (Motivált) Felejtés: a fenyegető tartam elfojtása.• Elszólás, nyelvbotlás: a tudattalan gondolat

vagy vágy eltorzított formában kerül a felszínre.• Baleset: tudattalan vágy önmagunk vagy a

másik büntetésére. Esetenként tudattalan halálvágy kifejeződése.

• Vicc: gyakran ijesztő vágyakon/impulzusokon alapul, melyeket mulatságossá alakítunk.

A tudattalan tartalmak „visszajárása”:az álom

Álom (Freud: „a tudattalanhoz vezető királyi út”):• Mindenki álmodik, egy éjszaka többször is• Álmodás: az alvás REM fázisábanAz álomnak 2 szintje van:Manifeszt (amire emlékszünk)Látens: mögöttes tartalom, ami származhat:• Szenzoros ingerlésből• Aktuális nappali élménymaradványokból• Elfojtott pszichés tartalmakból


Miért kell a két szint?A tudattalan tartalmak felszínre kerülése negatív

érzésekkel járna (szorongás, bűntudat, szégyen stb.) az eredeti tartalmat eltorzítjuk = Álommunka „őrszem-hasonlat”


Manifeszt tartalom (amire emlékszünk)

Álommunka

Látens tartalom (pszichológiai konfliktus)


Az álommunka eszközei:• Szimbolizáció• Sűrítés: különböző tartalmak egymásba

kapcsolása ( : „ilyen nincs is, ez baromság!”)

• Ellentétbe fordítás: a látens tartalom elfogadhatatlan elemeinek ellentéte jelenik meg manifeszt szinten.


Manifeszt tartalom (amire emlékszünk)

Álomfejtés

Látens tartalom (pszichológiai konfliktus)


Az álomfejtés alapjai:• Manifeszt tartalomból kiindulni• Érzelmi hasonlóságok keresése• Szimbólumok megfejtése

Néhány gyakori szimbólum:• víz: érzelmek, születés, nőiesség• tekintélyfigurák (király, királynő, rendőr): szülők• ház: emberi test, a lélek „egésze”

Személyiségmérő eljárások

Cél: tudattalan folyamatok, tartalmak méréseÁlomanalízisHipnózisAsszociációs tesztekProjektív tesztek:• Rorschach teszt• Színteszt• Fateszt

Viselkedészavarok értelmezése

Az élmény újra átélésekatarzis

Elfojtott trauma

A szükséglet érzelmi belátása

Alapszükséglet elfojtása

A konfliktus átélése, átdolgozása

Erőteljes fixációvalamelyik szakaszban

Terápiás célLelki zavarok eredete

Documents

Pszich.jegyzet - szorongás