Upload
zoli-tordai
View
641
Download
10
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A borturizmus Tokaj-Hegyalján
Citation preview
DEBRECENI EGYETEM
GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI-ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR
VIDÉKFEJLESZTÉSI-ÉS FUNKCIONÁLIS GAZDÁLKODÁSI
INTÉZET
Intézetvezető: Prof. Dr. Nagy Géza
Az NBA sportturizmusra gyakorolt hatása, avagy a kosárlabda
bemutatása, mint turisztikai termék
THE NBA’S IMPACT ON SPORT TOURISM AND THE INTRODUCTION OF
BASKETBALL AS TOURISM PRODUCT
Készítette: Rab Bálint
Turizmus–Vendéglátás szak
Konzulens: Dr. Vargáné dr. Csobán Katalin
Egyetemi tanársegéd
Debrecen
2013.
- 2 -
„Heroes come and go,
but legends are forever”
–
„Hősök jönnek-mennek, de a legendák
örökké élnek”
Michael Jordan
- 3 -
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ....................................................................................................................... - 5 -
1 ANYAG ÉS MÓDSZER .............................................................................................. - 8 -
2 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ........................................................................... - 11 -
2.1 A TURIZMUS FOGALMA, JELENTŐSÉGE ...................................................... - 11 -
2.2 A SPORTTURIZMUS ÉS A REKREÁCIÓ ELMÉLETI ALAPJAI ..................... - 12 -
2.2.1 A SPORTTURIZMUS ...................................................................................... - 12 -
2.2.1.1 A SPORTTURIZMUS FOGALMA .......................................................... - 13 -
2.2.1.2 A SPORTTURIZMUS CSOPORTOSÍTÁSA ........................................... - 14 -
2.2.2 A REKREÁCIÓ ................................................................................................ - 15 -
2.2.2.1 A REKREÁCIÓ FOGALMI MEGHATÁROZÁSA ................................ - 15 -
2.2.2.2 A REKREÁCIÓ FAJTÁI .......................................................................... - 15 -
2.2.2.3 A REKREÁCIÓ AKTIVITÁSOK SZERINTI STRUKTÚRÁJA ............ - 16 -
2.2.2.4 A REKREÁCIÓ CÉLJA ............................................................................ - 17 -
2.2.3 A REKREÁCIÓ, A SPORT ÉS A TURIZMUS KÖZÖS ELEMEI ................. - 17 -
3 A KOSÁRLABDA TÖRTÉNETE, AZ NBA BEMUTATÁSA .............................. - 18 -
3.1 A KOSÁRLABDA TÖRTÉNETE ......................................................................... - 18 -
3.2 A KOSÁRLABDA FEJLŐDÉSE .......................................................................... - 21 -
3.3 A NEMZETI KOSÁRLABDA SZÖVETSÉG KIALAKULÁSA ......................... - 24 -
4 SPORTTURIZMUS JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN .......................................... - 28 -
4.1 SPORT NAGYKÖVETI PROGRAM ................................................................... - 29 -
4.2 HAZÁNK SPORTTURIZMUSÁNAK SWOT ANALÍZISE................................ - 30 -
4.3 SPORTESEMÉNYEK HATÁSA A TURIZMUSRA ........................................... - 31 -
5 AZ NBA NÉPSZERŰSÉGE: PRIMER KUTATÁS ............................................... - 32 -
5.1 A PRIMER KUTATÁS SZEREPE ........................................................................ - 32 -
5.2 A PRIMER KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI ........................................................... - 32 -
5.3 KÉRDŐÍVEM SZEMLÉLTETÉSE DIAGRAMOK SEGÍTSÉGÉVEL ............... - 33 -
5.3.1 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ....................................................................... - 33 -
- 4 -
5.3.2 TOVÁBBI EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE .............................................. - 35 -
5.4 MÉLYINTERJÚ .................................................................................................... - 42 -
6 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK .......................................................... - 45 -
ÖSSZEFOGLALÁS .......................................................................................................... - 47 -
SZAKIRODALMI JEGYZÉK ......................................................................................... - 49 -
MELLÉKLET .................................................................................................................... - 52 -
KÉRDŐÍV ........................................................................................................................ - 52 -
SURVEY .......................................................................................................................... - 58 -
- 5 -
Bevezetés
Az Egyesült Államok története tagadhatatlanul a jelenkor egyik siker sztorijának
számít, alig több mint 500 éves történelme során bevándorlók egész hada érkezett ide, azzal
az egyszerű céllal, hogy szerencsét próbáljon a „lehetőségek hazájában”, megfelelő
életszínvonalat és megélhetést teremtve ez által családjuknak. A tömeges bevándorlásnak
köszönhetően természetesen a gazdasági növekedés üteme is jelentősen felgyorsult, melynek
eredménye mára egy stabil lábakon álló, politikai és gazdasági nagyhatalom. Az 50 államot
magába foglaló szövetségi köztársaság lenyűgöző gazdasági fejlődését és befolyását a
legtöbben irigykedve figyelik, míg mások inkább negatív jelzőkkel azonosítják az
amerikaiakat, a rasszizmus, az erőszakos katonai hadviselés és a világcégek olykor elnyomó
térhódítása miatt. Szó, ami szó, az USA-nak is megvannak a maga negatívumai, de nem
szabad csupán az előítéletekre támaszkodni, személyesen kell megtapasztalni az ország
nyújtotta csodákat, a kultúrát és az embereket. Hatalmas kiterjedésének és kedvező földrajzi
fekvésének köszönhetően az ország turisztikai szempontból a világ élvonalában helyezkedik
el, nem szűkölködik természeti-és ember alkotta csodákban, ezernyi lehetőséget kínálva ezzel
az évről évre ide látogató turisták számára. Ki ne látogatná meg szívesen a nyugati part
lenyűgöző tájait, vagy a keleti part égbenyúló nagyvárosait?
Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen 2010 nyarán, a saját bőrömön
tapasztalhattam meg az amerikai kultúra sajátosságait, az emberek vendégszeretetét, valamint
személyesen is ellátogathattam a keleti part néhány metropoliszába. Az ott eltöltött 3 hónap
után arra a következtetésre jutottam, hogy koránt sem ismerjük annyira az amerikai kultúrát,
mint amilyen valójában. A páratlan turista látványosságokon túl van egy szektor Amerikában,
mely rengeteg látogatót vonz évről évre, a világ többi országa színvonalát tekintve a nyomába
sem érhet, valamint az amerikai álom igazi megtestesítője is egyben. Ez az Egyesült Államok
sportpiaca.
A kint eltöltött nyáron döbbenten tapasztaltam, hogy mekkora hagyományt őriz maga
a sport az USA-ban, és mekkora érdeklődés mutatkozik a profi ligákra, mely az elmúlt
évtizedekben teljesen az amerikai kultúra részévé vált.
- 6 -
Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a tengerentúlon tudják, mi az a show business,
hiszen az amerikai major ligák (NBA, NFL, NHL, MLB) mindegyikében ultramodern
teltházas stadionok várják a rajongókat, az emberek szívesen viszik ki családjukat a
mérkőzésekre és költik diszkrecionális jövedelmüket belépőjegyre, szurkolói tárgyakra, ételre,
italra, hiszen tudják, minden tekintetben a néző, azaz a fogyasztó az első. A töretlen
népszerűségnek örvendő major ligákban nap, mint nap legendás franchise-ok korszakos
játékosai küzdenek meg egymással a pályán, a befektetők úgy gondolják, hogy a pénzük a
lehető legjobb helyre került, maguk a játékosok pedig élvezhetik a kemény munka árán
megszerzett fényűző életet (SZŰCS, 2012).
A sportág igen nagy utat tett meg 1892 óta a ma ismert hivatalos kosárlabdáig. Az oly
sokak által ismert és űzött sportág mégis szőlőhazájában, az Amerikai Egyesült Államokban
örvend a legnagyobb népszerűségnek. Több millió gyerek űzi ezt a sportot és álmodik arról,
hogy egyszer a hardwoodon pattogtathat, hiszen az NBA a kosárlabda legmagasabb szinten
űzött bajnoksága, nyugodt szívvel állíthatjuk, a fellegvára. Csodálják és imádják azokat a
sztárjátékosokat, akiket a TV-ben látnak nap, mint nap és remélik, egyszer ők is velük
kergethetik a spaldingot.
Amikor hozzáláttam a szakdolgozati témám kiválasztásához, úgy gondoltam, hogy
olyan témát lenne célszerű választanom, amely közel áll a sporthoz, akárcsak én, valamint
megfelelő háttértudással rendelkezem róla. A sport már gyermekkorom óta meghatározó része
az életemnek, hiszen szüleim egész fiatalon megszerettették velem a labdajátékokat, ezen
belül is az Egyesült Államok egyik nemzeti sportjának számító kosárlabdát. A sportág
alapjaival hamar megismerkedtem, napról napra többet tudtam róla és egyre jobban érdekelt.
Ez a mai napig így van, hiszen figyelemmel követem az amerikai profi kosárlabda bajnokság
(NBA) minden mozzanatát, az alapszakasz és a rájátszások küzdelmein át a ligát körülövező
átigazolási ás gazdasági ügyletekig. Az államokban eltöltött idő és az egyetemen szerzett
idegenforgalmi ismereteimet felhasználva úgy gondoltam, hogy ez a téma ideális választás
lehet számomra arra, hogy a szakdolgozatomban bemutassam az NBA kialakulását és
működését, töretlen népszerűségének okát, marketingjét, valamint az Egyesült Államok
sportturizmusát.
- 7 -
Szakdolgozatom során szeretném bemutatni a kosárlabdázás történetét, hogyan nőtte
ki magát az NBA néhány csapatos amatőr bajnokságból 30 franchise-ból álló profi ligává,
melyben részletesen kifejtem a liga legfontosabb és legérdekesebb tudnivalóit a kezdetektől
egészen napjainkig. A dolgozatom középpontjában mégis az NBA, mint iparág fog állni,
szeretném részletesen jellemezni és értékelni az amerikai profi kosárlabda keresletét és
kínálatát az idegenforgalom piacán. Az a célom, hogy bemutassam az NBA gazdasági
működését, szervezeti felépítését, illetve a kívülállók számára is érdekessé tegyem ezt a témát.
Meg fogom vizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben miért és hogyan nőtt a sportág
népszerűsége és befolyása világszerte. Annak is utána járok, hogy az Egyesült Államokban
megrendezésre kerülő sport rendezvények, bajnokságok miként hatnak a turizmusra és a
piacra. Dolgozatomban különös részletességgel szeretnék foglalkozni a kosárlabda gazdasági
hátterével és piacával, valamint bemutatni, miként lett egyre fontosabb helye az üzleti életben.
Szeretnék választ kapni hipotézisemre, mi szerint a mérkőzések kimagasló kereslete annak
köszönhető, hogy marketing stratégiát elsősorban a családokra építik, és a stadionokban
elérhető magas színvonalú szolgáltatások, valamint profi sportolók teszik teljessé a
szórakozást. Kérdőíves kutatással szeretném megvizsgálni az NBA népszerűségét az Egyesült
Államokban, majd az adatok kiértékelését követően következtetéseket fogok levonni.
Szakdolgozatom végén szeretnék mélyinterjút készíteni a Quaestor Utazásszervező Kft-vel,
akik hazánkban 2004 óta szerveznek sport utakat Amerikába. Interjúm célja, hogy választ
kapjak arra, hogy mekkora kereslet mutatkozik az amerikai ligákra hazánkban.
1. kép: Az NBA hivatalos logója
Forrás: I1
- 8 -
1 Anyag és Módszer
Annak érdekében, hogy a legjobb tudásom szerint írhassam meg szakdolgozatomat,
két különböző kutatási módszert használtam. Dolgozatom első felében szekunder piackutatást
végzek, amely azt jelenti, hogy a kívánt információt másodkézből, vagyis már meglévő
információkból szerezzük meg. Ezt a módszert ”íróasztal kutatásnak” is nevezzük, hiszen egy
íróasztalnál ülve is könnyedén össze lehet gyűjteni a kívánt információt. Szekunder kutatás
során a válaszokat korábban elkészült adatok összegyűjtésével és értelmezésével kaphatjuk
meg, mint például hasonló témában íródott sajtóanyagok vizsgálata, vagy publikus felmérések
és internetes adatok feldolgozása. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy egyszerre
spórolhatunk meg vele pénzt és időt, hiszen a primer kutatással szemben lényegesen
olcsóbban és gyorsabban szerezhetjük meg a kívánt információt. Hátránya lehet azonban,
hogy az adatok nem mindig naprakészek, valamint kérdéses, hogy sikerül-e kiválasztani a
rendelkezésre álló óriási adathalmazból a számunkra lényeges dolgokat. A szekunder
adatgyűjtés segítségével, korábban felhalmozott adatok alapján mélyebb betekintést nyerhetek
a turizmusba, ezen belül is a kulturális turizmusba, valamint a dolgozatom alapjául szolgáló
sport turizmusba (MAJOROS, 2004).
Abban az esetben, ha a szekunder adatgyűjtés nem bizonyul sikeresnek, primer
kutatást célszerű végezni. Ennek a módszernek az a lényege, hogy saját magunk gyűjtjük be a
kívánt adatokat, méghozzá konkrét céllal, az általunk választott terepen. Ezzel a módszerrel az
információgyűjtés 3 módon történhet, megfigyelés, megkérdezés, vagy kísérlet útján. A
megkérdezéssel történő primer kutatás a leggyakoribb módszer, általában kérdőíves
megkérdezéssel gyűjtjük be a szükséges információt, de ez történhet szóban is, például egy
személyes mélyinterjú keretein belül. A primer kutatás jellegét tekintve 2 különböző kutatási
módszert különböztetünk meg, a kvalitatív és a kvantitatív kutatást (LÁZÁR,2009).
„A kvalitatív módszer nem számszerű eredményeket szolgáltat, hanem a célcsoportok
gondolkodásmódját és várható reakcióit, cselekedeteit segít mélyebben megérteni. Lényege a
minőségi jellemzés, az adatok mélyrehatóak, érvényességük magas. A kutató közelebbi
kapcsolatot tud kialakítani az alannyal, így olyan területekre is betekintést nyerhet, amire a
kvantitatív kutatásnak természetéből kifolyólag nincsen rálátása. Ez a módszer nem
- 9 -
ragaszkodik mereven egy előre kialakított kérdéssorhoz, stratégiájában strukturálatlan,
folyamatos.” (I2)
A kvalitatív kutatás során nem reprezentatív mintavételezéssel nyerik ki a szükséges
adatokat, így az egész sokaságra levetítve nem általánosíthatók a kapott eredmények. Ezzel
szemben, a kvantitatív kutatási stratégia lényege a mennyiségi mérés, vagyis ezzel a
módszerrel mindig számszerű adatokat produkálhatunk, és a minőségi kutatással ellentétben
itt jóval nagyobb mintavételezésről beszélünk. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy
megbízható, valamint jóval nagyobb minta leképezésére alkalmas (LÁZÁR, 2009).
A fent említett módszerek alapos tanulmányozását követően, szekunder adatgyűjtésbe
kezdtem, mely a dolgozatom első felében szerepel. Mivel szakdolgozatom nagyrészt egy
külföldi esettanulmány, melyben az amerikai sportpiac turizmusra gyakorolt hatását
vizsgálom, nem állt rendelkezésemre elegendő statisztikai adat, hogy bizonyítani tudjam
feltevésemet, miszerint az Egyesült Államok turizmusában kiemelt szerepet tölt be a
sportpiac. Annak érdekében, hogy a legátfogóbb képet kapjam szakdolgozatom témájával
kapcsolatban, két fajta primer kutatási módszert alkalmazok. Elsőként a leggyakoribb kutatási
technikának számító kérdőíves megkérdezést alkalmazom, mellyel az amerikai sportturizmus
pillanatnyi helyzetét szeretném felmérni. A másik módszer, melytől jelentős információkat
várok, a QUAESTOR-ral készített mélyinterjúm, melynek keretén belül a magyarok
sportturizmusban való részvételi arányát, és az általam vizsgált major ligának, az NBA-nek a
népszerűségi indexét kutatom.
A kérdőíves megkérdezés egy olyan kvantitatív kutatási módszer, melynek
középpontjában a megkérdezett alany áll. Babbie elmélete szerint a formális kérdőívek
egyaránt alkalmasak leíró, magyarázó, és felderítő célokra. Egy jól megszerkesztett kérdőív
lehet a minőségi adatgyűjtés záloga, azonban rendkívül nehéz jó kérdőívet készíteni. A
megkérdezett sokaság alapos kiválasztása esetén a kapott eredmények a nagyobb sokaságra is
kivetíthetők, ezáltal megegyezhetnek a kapott eredmények. Nagy alapsokaságok leíró
vizsgálatára, valamint magyarázó célokra rendkívül jól alkalmazhatók a kérdőíves kutatások.
A kérdőíves felmérés történhet személyesen egy kérdezőbiztos jelenlétében, önkitöltős
formában, mely az őszinte válaszadás esélyét növeli az egyedüllét és a névtelenség
lehetőségével, valamint telefonos megkérdezés alapján. Továbbá használatosak még a postai
és elektronikus úton történő adatgyűjtés módszerei is (BABBIE, 2003).
- 10 -
A kérdőív összeállításának leglényegesebb pontja, hogy pontosan tudjuk az
alkalmazás célját. Gondosan ügyelni kell a feltett kérdések sorrendjére és mennyiségére, mely
ideális esetben nem lehet több mint 15. Rövid, érthető, de mégis lényegre törő kérdéseket
tegyünk fel, melyeket a válaszadók többsége zárt formában szeret megválaszolni (KISS et al.,
2006).
Az NBA turizmusra gyakorolt hatásáról, népszerűségéről, és nézőinek
sportturizmusban vállalt szerepéről mind idáig kevés publikáció, folyóirat, felmérés vagy
kutatás jelent meg, melyekből kifolyóan hazánkban sem található megfelelő és elegendő
szekunder adat kutatásom teljessé tételéhez. Mindenképpen szükségesnek találtam egy
általam alaposan kidolgozott és elkészített, ugyanakkor lényegre törő, mindenki által könnyen
megérthető, szakszavaktól mentes kérdőíves kutatás elkészítését.
Figyelembe véve a fent említett szempontokat, kérdőívem elkészítésének célja az volt,
hogy személyesen felmért, pontos adatokat kapjak szakdolgozati témámmal kapcsolatban. A
kérdőívem kitöltése kérdezőbiztos jelenlétében zajlott, melynek szerepét testvérem töltötte be,
aki 2012 nyarán az Egyesült Államokban dolgozott, és segítségemre volt a kutatásban. A
kérdőív megalkotásakor gondosan ügyeltem arra, hogy a kérdések a válaszadók számára
rövidek, ugyanakkor érthetőek legyenek. A felmérésben 19 db kérdés szerepelt, melyek az
amerikaiak költési szokásaira, sportban való részvételi arányára, az általuk tapasztalt
pozitívumokra és negatívumokra vonatkoztak. Néhány szegmentáló kérdés is szerepelt a
kérdőívben, melyekkel a megkérdezettek nemére, életkorára, éves nettó jövedelmére voltam
kíváncsi.
- 11 -
2 Szakirodalmi áttekintés
2.1 A turizmus fogalma, jelentősége
Napjainkban a turizmus tagadhatatlanul világjelenségnek számít, hiszen a XXI.
században a világ, gazdaságilag fejlett területein a hétköznapi élet alappillérét képezi a
szabadidő igényes, változatos eltöltése. A szabadidő eltöltését manapság nehezen lehetne
elképzelni valamilyen utazás nélkül. Mivel a turizmus egyik legfőbb eleme a közlekedés, így
a turizmus történelmi fejlődése kölcsönösen összefügg a különböző közlekedési eszközök
megjelenésével, fejlődésével. Az általunk ismert történelmi feljegyzésekből kiderül, hogy az
emberek már a kezdetek kezdetén utaztak, főként a hódító hadjáratok miatt, valamint
kereskedelemi célból. Ezeket az eseményeket tekinthetjük a korai turizmus kialakulásának. A
technika fejlődését megelőzően az emberek többsége gyalog közlekedett, majd idővel
lóháton, illetve lovas kocsival történt a helyváltoztatás. Az emberek motivációi az utazások
során az új helyszínek és kultúrák megismerése volt. A korai turizmushoz tartoztak a hódító
hadjáratok, kereskedelmi célú utak, zarándokutak, gyógyulás céljából történő
helyváltoztatások, de az ókori sporteseményekre való utazásokat is annak tekintjük
(TASNÁDI, 2002).
A napjainkban ismert turizmus alapjait az ipari forradalom robbanásszerű fejődése
hozta meg, mely a technikai fejlődés révén lehetővé tette, hogy az addig igencsak
költségesnek számító hosszabb utazások ne csak a jómódú arisztokrata családok számára
legyenek elérhetők, hanem a középosztálynak is lehetősége legyen a szabadidő változatos
eltöltésére. A vasút megjelenése egészen új távlatokat nyitott a munkásosztály számára, akik a
gépesített gyártási folyamatok elterjedésével egyre inkább kitörni vágytak a mindennapi
városi életből. Első számú úti céljuk az addig elérhetetlennek számító tengerparti nyaralások
voltak (TASNÁDI, 2002).
A turizmus meghatározását illetően már számos definíció született, de jelenleg a
Turizmus Világszervezet (WTO) és az Interparlamentáris Unió által 1989-ben
megfogalmazott, hágai nyilatkozatban elfogadott definíció tekinthető a legismertebbnek,
miszerint „a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden
- 12 -
szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére
létrehozott szolgáltatásokat” (LENGYEL, 1994).
A Hágai Nyilatkozat 1. alapelve a fent említett definíción kívül az is kiemelte, hogy „a
turizmus egyúttal egy lényegi cselekvést is jelent…az egyéni szabadidő hasznosításának
lényeges formájává vált, továbbá fontos közvetítője…a politikai, gazdasági, kulturális
kapcsolatoknak…”, valamint „a jelenkori társadalmakban az élet minőségének
következménye és egyik meghatározó tényezője is egyben” (TASNÁDI, 1998).
2.2 A sportturizmus és a rekreáció elméleti alapjai
Több kutatás is alátámasztja, hogy azok az emberek, akik napi rendszerességgel
végeznek valamilyen rekreációs vagy sport tevékenységet, a sportturizmusban való
résztvevők nagy többségét képviselik. A következő fejezetekben részletesen fogom ismertetni
a sportturizmus és a rekreáció fogalmát, csoportosítását, illetve turizmusra gyakorolt hatását.
Ezeknek az elméleti háttereknek az ismertetése elengedhetetlen dolgozatom teljessé tételéhez.
2.2.1 A sportturizmus
A turizmus a világgazdaság 12%-át érinti közvetett vagy közvetlen módon
(BÁNHIDI, 2007), az egyik legdinamikusabban fejlődőd ágazata pedig a sportturizmus. A
társadalmi és gazdasági életben bekövetkezett változások következtében, drasztikusan
megnőtt a kereslet a sporttevékenységek iránt, ennek okán az első sportturizmusról szóló
konferenciát Barcelonában tartották 2001-ben, méghozzá a Turizmus Világszervezet és a
Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviselői között. Az általuk kiadott egyezményben és
nyilatkozatban szerepel, hogy „… a sport és a turizmus célja közös: hidat építeni a különböző
kultúrák, életmódok, életstílusok és hagyományok között; a béke és a jóindulat elősegítése a
nemzetek között; motiválni és szórakoztatni az embereket, hogy megszabaduljanak a
mindennapok terheitől” (WTO et al., 2001). Mind a sport, mind a turizmus hozzájárul az
infrastruktúra fejlődéséhez, mivel a megrendezésre kerülő események által
sportkomplexumok, utak, éttermek, szállodák épülnek. Ha ez megvalósul, akkor a gazdasági
fejlődés sem várat sokat magára, valamint munkahelyteremtés szempontjából is pozitív
hatásai lehetnek (BOKOR, 2009).
- 13 -
A 21. század turizmusának legfőbb motivációja a sport lehet, mint ahogy azt egy
2002-es kanadai tanulmány is alátámasztja. A felmérésben résztvevők 37%-a vett részt
valamilyen sporttevékenységben utazása során, vagy nézett meg valamilyen sporteseményt
személyesen (HINCH et al., 2004). Egy amerikai felmérés is azt támasztja alá, hogy egyre
több látogató számára fontos a sport lehetősége a választott desztinációban. Itt a
megkérdezettek 22%-a állította ezt (GIBSON, 1998).
A következő alfejezetekben a sportturizmus fogalmi hátterének tisztázása és csoportosítása
következik, melynek pontos ismerete lehetővé teszi az adott sportág könnyebb elhelyezését és
szerepét a turizmus piacán.
„A sportturizmus a turizmusnak egy olyan formája, amikor a sporttevékenység (űzése
vagy nézése) adja a turista számára az utazási döntés meghozatalához szükséges vonzerőt. Így
az utazó aktív sportturista lesz. A sportturizmus a sporttevékenységekben való mindenfajta
(aktív vagy passzív) részvétel alkalomszerűen vagy szervezett formában, üzleti vagy nem
üzleti céllal, amely az otthontól és a munkahelytől való ideiglenes elutazást igényel.”
(STANDEVEN et al., 1999.)
2.2.1.1 A sportturizmus fogalma
A sportturizmus elméleti meghatározása első hallásra nyilvánvalónak tűnik, ennek
ellenére nincs mindenki által elfogadott konkrét megfogalmazás sportturizmus címszó alatt. A
sport hiába képezi szerves részét a turizmusnak már évszázadok óta, a szakértők eltérően
vélekednek a felől, hogy ki is számít pontosan sportturistának. Egyesek szerint csak az a
személy számít sportturistának, akinek konkrét célja az adott desztináció, azon belül is az
adott sportesemény meglátogatása, míg más szakemberek azokat a turistákat is ide sorolják,
akik nyaralásuk ideje alatt látogatnak el egy bizonyos sporteseményre. A következő 3
definíció jól szemlélteti, hogy a sportturizmusnak jelenleg nincs mindenki által elfogadott
„hivatalos” verziója:
„Nem kereskedelmi célú utazás, melynek célja sporttevékenység végzése vagy annak
szemlélése – mindez az otthoni környezettől különböző helyszínen.” (HALL, C.M., 1992.)
- 14 -
„… a sportturizmus azokat az állandó lakóhelytől való elutazásokat tartalmazza, amelyek
célja a versenysportban vagy a rekreációs sportban való részvétel vagy azok megtekintése, de
lehet célja valamely sporttal kapcsolatos helyi vonzerő megtekintése, mint pl. sportmúzeum,
sportstadion, hírességek csarnoka, stb.” (HUDSON, S., 2003.)
„Olyan szabadság, amely sporttevékenységet tartalmaz – akár annak szemlélését, akár annak
űzését.” (WEED, M. – BULL, C., 1997.)
Megvizsgálva a különböző definíciókat, megállapíthatjuk, hogy a sportturizmus egy
napjainkban is fejlődő ága a turizmusnak, pontos fogalma még kiforratlan.
2.2.1.2 A sportturizmus csoportosítása
A turista aktivitását figyelembe véve, aktív és passzív sportturizmust különböztetünk
meg. Mindkét turizmusfajta lehet hivatásos és szabadidős turizmus is.
Az aktív sportturizmus tovább osztható természeti környezetben (outdoor) vagy
sportlétesítményekben (indoor) űzött sporttevékenységekre. A sporttevékenységeket tekintve
szinte annyiféle fajtája lehet a sportturizmusnak, ahányféle sportágat gyakorolhatnak az
utazók: kerékpáros turizmus, lovas turizmus, vízi turizmus, stb. Ennek értelmében tehát a
sportturizmus elnevezés gyűjtőfogalomként funkcionál, amelybe beletartoznak a különféle
sporttevékenységgel kapcsolatos sportutazások (I11).
A passzív sportturizmusban résztvevők tovább osztályozhatók utazásuk célját
illetően: tartozhatnak a sportoló (szabadidős- vagy élsportoló) kíséretéhez (pl. edző, családtag,
orvos, stb.), lehet a céljuk a sporteseményen való szurkolás, de lehet sportlétesítmények
látogatása is. Ez által a passzív sportturizmus gyakran nagyobb tömeget mozgat meg, mint az
aktív (I11).
- 15 -
2.2.2 A rekreáció
A következő részben ismertetni fogom a rekreáció fogalmát, területeit, illetve
sportturizmussal való közös elemeit, valamint bemutatom kik is számítanak potenciális
vásárlóknak, ha sportturizmusról beszélünk.
2.2.2.1 A rekreáció fogalmi meghatározása
A rekreáció pontos fogalma még várat magára, ugyanis ahány könyv és internetes
oldal, annyi féle megfogalmazás létezik rekreáció néven. Az általam legjobbnak vélt definíció
szerint „a rekreáció a szabadidőnkben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan
kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által a
testünkben okozott fáradság, feszültség feloldása, a testi–lelki teljesítőkészség és képesség
helyreállítása fokozás értekében tesz az ember.” (I13)
2.2.2.2 A rekreáció fajtái
A rekreáció fajtáit három módon különböztethetjük meg:
Pihenés: ezt szokás elsődleges rekreációs formának is nevezni, ugyanakkor nem
kötelességszerű tevékenységről beszélünk. A pihenésnek az alábbi típusa léteznek:
- szellemet nem foglalkoztató tevékenységek
- szellemet foglalkoztató tevékenységek
- aktivitást igénylő szellemi tevékenységek
Kreatív rekreáció: a fizikai, szellemi, technikai tevékenység, illetve olyan fizikai munka,
mely nem kötelességszerű. Például:
- nem kötelességszerű fizikai munkák, melyek kreativitást igényelnek
- technikai, kreatív szabadidős eltöltés
- művészi kreatív szabadidős eltöltés
- szellemi, kreatív szabadidős eltöltés
- 16 -
Fizikai rekreáció: olyan fizikai tevékenységek, melyeket nem kötelességszerűen végzünk,
nem kapunk érte fizetést, csak és kizárólag kikapcsolódás céljából csináljuk.
Például: - nem kötelességszerű fizikai tevékenység, többek között ide tartozik a sport-
rekreáció is (SZIRÁNYI, 2011).
2.2.2.3 A rekreáció aktivitások szerinti struktúrája
„Általánosan elfogadott, hogy a rekreáció alatt a szabadidős sportot, a fizikai
tevékenységet értjük, ezek hatékonyak az emberi szervezet megújulásában és felfrissülésében,
továbbá segítenek a meglévő jó egészségi állapot megőrzésében, sőt, még tovább javítanak
azon. A testi (sportos) rekreáción kívül a rekreációnak vannak még egyéb fajtái is. Ezek
hatékonyak a mentális és lelki egészség megújulásában és felfrissülésében.
A sport-rekreáció a test fizikai aktivitásán alapszik, biztosításához szükségesek a fizikai és a
térbeli feltételek. Álljanak itt csupán a legfontosabb tevékenységek: sétálás, járás, futás, úszás,
búvárkodás, korcsolyázás, síelés, biciklizés, lovaglás, evezés, vitorlázás, labdajátékok,
gimnasztikai gyakorlatok, harcművészetek és egyéb. Ezen tevékenységek egy részének
gyakorlásához szükségesek a nyilvános szabad területek, illetve a felszerelt sport és
rekreációs területek vagy a sport és rekreációs berendezések és termek biztosítása. Bizonyos
sport és rekreációs berendezések végezhetők otthon is (lakás, ház) vagy a kertben, illetve
udvaron.
A mentális és a lelki rekreáció olyan tevékenységeken alapszanak,
melyeket nehézteljeséggel rendszerbe foglalni. Ami a lényeg – hogy ezek hozzájárulnak a
kötelező munkavégzés utáni pihenéshez, a lelki fejlődéshez és a mentális egészséghez,
továbbá jó közérzetet biztosítanak. Ezen tevékenységek vonatkoznak az olvasásra (könyvek,
újság, egyéb), a filmek és a televízió nézésére, színház- és koncert-, kiállítás- és
múzeumlátogatásra, a szabadidős, nem kötelező tanulásra (utazások: a környezet, falu
és település, a természeti és építészeti örökség és hasonló megismerése). A «lélek és a test»
számára különböző „wellness“ és „spa“ programon belüli tartalmak kerültek kidolgozásra,
úgy, mint pl.: különböző medencék, szaunák, masszázsok és hasonló; ezek egyre nagyobb
számban kerülnek kialakításra az állandó lakóhelyen és a turisztikai helyeken egyaránt.” (I12)
- 17 -
2.2.2.4 A rekreáció célja
A rekreáció a szabadidő kulturált eltöltési formáját jelenti. Ezen belül is a jó közérzet, a
minőségi élet megteremtése a cél. Szakdolgozatomban nem szükséges részletesen kitérnem
erre az alpontra, de az alábbi célokat mindenképpen meg lehet említeni:
egészség megszilárdítása, megújítása
teljesítőképesség javítása
megfelelő életvitel kialakítása
kikapcsolódás
szabadidő igényes eltöltése
minőségi élet élése
A rekreáció különböző eszközeivel ezek a célok elérhetőek, ilyen eszköz például a sport is
(I16).
2.2.3 A rekreáció, a sport és a turizmus közös elemei
„A turizmus és a rekreáció kapcsolatának fokozatos felértékelődése az
idegenforgalom világméretű fellendülésével magyarázható. Ma már az utazási irodák is
specializálódnak az utasok igényeinek megfelelően. Míg egyes irodák az ökotúrákat kínálják
nagy számban, addig mások az aktív pihenéssel tölthető hétvégi kirándulásokat és wellness-
üdüléseket részesítik előnyben. Szakemberek szerint a sportturizmus potenciális vásárlói
leginkább azok, akik naponta végeznek rekreációs tevékenységet, vagyis bicikliznek,
jógáznak vagy úsznak. A sportturizmus és az aktív pihenés szerepe azért értékelődött fel a
versenysportokkal szemben, mert az aktív pihenés elsődleges szempontja az
egészségmegőrzés, nincs szükség versenyre, és a versenysportokkal ellentétben nincs szükség
teljesítményfokozásra. Az aktív turizmusban tehát mindamellett, hogy felértékelődnek az
egészséges életmód jellemzői, a turisták kizárólag az örömszerzésre és a kikapcsolódásra
koncentrálnak.” (I14)
- 18 -
3 A kosárlabda története, az NBA bemutatása
3.1 A kosárlabda története
A mai kosárlabda ősének tartott labdajátékot már több mint 1000 éve is játszották a
Közép-Amerikában élő tolték indiánok. A játék lényegét tekintve nem sokban tért el a ma
ismert sportág alapjaitól, miszerint egy magasra helyezett körgyűrűbe kellett bedobni egy
gömb alakú golyót. A pálya azonban merőben eltért a ma ismert szabvány pályáktól, mivel az
úgynevezett „gyűrű” 7 méter magasan volt elhelyezve egy meredek kőfalon és a játékban
használt labda pedig egy nehéz gumigolyó volt. A bennszülöttek nagyon komolyan vették a
játékokat, úgy gondolták, ezekkel az isteneiknek hódolnak, így ha valaki gyengén teljesített a
játék alatt, azt halálbüntetéssel sújtották. Az igazat megvallva az ősi játék egyáltalán nem volt
könnyű, sokszor órákig is eltartott, mire az egyik félnek sikerült átdobnia a golyót a
körgyűrűn. Ennek okán a játék első találatig, első „kosárig” tartott. Évszázadok során a játék
szabályai nem változtak, sőt valamelyest enyhültek is, hiszen az istenek áldozatbemutatása
elmaradt. Egy furcsának nevezhető szokás azonban tovább élt, mi szerint a győztes kosarat
szerző játékos igényt tarthatott a részt vevő nézők ékszereire és ruháira (I3).
2. kép: A tolték indiánok játéka
Forrás: I4
- 19 -
Legtöbben mégsem a fent említett játékot tekintik a kosárlabda ősének, sokkal inkább a
kanadai dr. James Naismith-t tartják a kosárlabda feltalálójának.
A kosárlabda játék atyjának számító Naismith-t 1891-ben helyezték át a Massachusetts
állambeli Springfield-be, méghozzá a Keresztény Ifjúsági Egyesület (YMCA)
gyakorlóiskolájába. Itt a testnevelésért felelős tanszékvezető, Luther Gulick, 2 hetet adott a
főiskola új tornatanárának, hogy egy problémás, nehezen kezelhető osztály számára találjon ki
egy olyan új játékot, melyet a New England-i hideg ellenére teremben is lehet űzni, és
amelyben egyaránt szükség van ügyességre, szellemi tudásra, erőre és fizikai állóképességre.
A véletlenen múlt, hiszen amint dr. Naismith besétált a tornaterembe, és körülnézett, rögtön
hívatták, így a kezében lévő európai focilabdát éppen a sarokban heverő barackos kosárba
dobta. Mire visszatért, azt látta, hogy diákjai az unalmas tornagyakorlatok helyett lelkesen
próbálják a földön lévő kosárba dobni a labdát. Naismith-nek rögtön megtetszett az ötlet, ezért
a barackos kosarakat 10 láb magasra (3.05 m) szögelte fel a tornaterem mind két végében. A
cél az volt, hogy a felhelyezett kosárba a játékos minél többször dobja bele a labdát, ezzel
minél több pontot szerezve csapatának. Az a csapat nyer, aki többször talál be. Állítólag az
iskola erkélye is ilyen magasan volt kialakítva, azért született meg a 10 lábas magasság, ami
máig használatos. Ha igaz a legenda, az erkélyen álló, ellenfélnek szurkoló nézők gyakran a
lábukkal próbálták besegíteni a félremenő labdát, ezért lett később egy palánk is felszerelve,
hogy a nézők ne férhessenek hozzá a kosár felé tartó labdához (MURRAY, 2008).
Naismith gyerekkorában gyakran játszott egy népszerűnek számító középkori játékot,
mely később alapjául szolgált a kosárlabda játéknak. Ez a játék a „kacsa a sziklán” (Duck on a
Rock) nevet viselte. Ezt a játékot olyan Amerika szerte népszerű sportok elemivel ötvözte,
mint a futball vagy a lacrosse. Miután az új sportág megszületett, Naismith öt alapelvből
építkezett:
1. A játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák
2. A játékosok ne szaladhassanak a labdával
3. A játékosok mozgása a pályán ne legyen korlátozva
4. Ne legyen durva érintkezés
5. A labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen
dobni (I5)
- 20 -
Az 1891. december 21-én megtartott bemutató mérkőzést követően Naismith a korábban
lefektetett 5 alapszabályt finomította, pontosította, majd 1892. január 15-én a Springfield
College iskolai újságban, a The Triangle-ben jelentek meg az eredeti kosárlabda játék
szabályai:
1. „A labdát egy vagy két kézzel, bármelyik irányban el lehet dobni.
2. A labdát bármelyik irányban el lehet ütni egy vagy két kézzel, de nem lehet megütni
ököllel.
3. A játékos nem futhat a labdával. Arról a helyről kell a labdát eldobnia, ahol
megszerezte, annyi engedménnyel, hogy ha futás közben kapja a labdát, próbáljon
megállni.
4. A labdát egy kézben vagy két kéz között kell tartani, a labda megtartásához tilos a
karokat vagy a testet használni.
5. Tilos az ellenfelet vállal meglökni, feltartani, lökdösni, elgáncsolni vagy megütni. Ha
a játékos egyszer megszegi ezt a szabályt, hibapontot kap, és amennyiben egy második
hibapontot is szerez, kiállítják a csapat következő pontszerzéséig. Ha nyilvánvalóan
szándékosan követte el a vétséget, akkor a teljes játékból kizárják, a helyére pedig más
nem állítható.
6. Szabályszegésnek minősül a labda ököllel való megütése, a 3. és 4. szabály, valamint
az 5. szabályban leírtak megsértése.
7. Ha az egyik fél három egymást követő alkalommal megszegi a szabályokat, az ellenfél
kap egy pontot
8. Az minősül pontnak, ha a labdát a pályáról a kosárba dobják vagy ütik, és a labda
benne marad a kosárban, feltéve, hogy a kosarat védők nem érnek hozzá vagy nem
zavarják meg a dobást. Ha a labda a peremen megáll, és az ellenfél megmozdítja a
kosarat, érvényesnek számít a dobás.
9. Ha a labda a játékterületen kívülre kerül, annak a játékosnak kell bedobni a pályára,
aki először megérintette. Vitás esetekben a játékvezető dobja be a labdát a pályára. A
bedobást végzőnek 5 másodperce van, ha ennél hosszabb ideig tartja a labdát, az az
ellenfélhez kerül. Ha valamelyik fél sorozatosan feltartja a játékot, a játékvezető
hibapontot jegyez fel neki.
- 21 -
10. A játékvezető figyeli a játékosokat, jegyzi a hibapontokat, és jelzi a bírónak,
amennyiben három egymást követő hiba történt. Az 5. szabály szerint joga van
játékosokat kiállítani.
11. A bíró figyeli a labdát, és ő dönti el, mikor van a labda játékban, mikor van kint,
melyik csapathoz kerüljön a labda, valamint ő méri az időt. Ő adja meg a pontot, ha a
labda a kosárba betalál, nyilvántartja a pontokat, ezen kívül ellátja mindazokat a
teendőket, amelyeket általában egy bíró végez.
12. A játékidő 2x15 perc, a két félidő között öt perces szünet van.
13. Az a csapat győz, amelyik ez idő alatt a legtöbb pontot szerzi. Döntetlen esetén – ha a
csapatkapitányok egyetértenek – a játék a következő pont megszerzéséig
folytatódhat.” (MURRAY, 2008)
Az első hivatalos kosárlabda mérkőzésre 1892. január 20-án került sor a YMCA
Gyakorló Gimnázium tornatermében. Naismith tanítványait két csapatra osztotta, így kilenc-
kilenc játékos küzdött meg egymással egy 50x35 láb nagyságú pályán, mely durván a fele a
mai szabvány kosárlabda pályának. Az első összecsapást még futball labdával játszották,
melyet a terem két végében elhelyezett gyümölcskosarakba kellett bedobni. Mivel a mai
kosárlabda gyűrűktől eltérően az akkori kosaraknak nem volt hálójuk, így pontszerzés esetén
a játékvezető feladata volt, hogy a bedobott labdát egy hosszú bot segítségével kivarázsolja
onnan. Az első mérkőzés nem hozott gólzáport, hiszen a végeredmény 1:0 lett, az egyetlen
kosarat egy William Chase nevű diák szerezte 25 lábról, azaz szinte félpályáról (MURRAY,
2008).
3.2 A kosárlabda fejlődése
A kosárlabda bemutatását követően hamar népszerű férfisportág lett. Egyre többen
érdeklődtek az új sport iránt, és egyre többen ki is próbálták magukat benne. A YMCA
hálózat minden tőle telhetőt megtett, hogy a kosárlabda sport fellendüljön, és nagyobb körben
ismert legyen. Az 1890-es évek elején a kosárlabdát már nem csak az Egyesült Államokban,
de a világ különböző részein is játszották, köszönhetően annak, hogy Naismith tanár úr eredeti
osztályából többen is külföldiek voltak, így saját hazájukban is népszerűsítették az
államokban megismert új sportágat.
- 22 -
A YMCA a kosárlabda tengerentúli elterjedését is segítette. C.J. Proctor, a Birkenhead
YMCA akkori elnöke vezette be a játékot Angliában 1892-ben, melynek eredményeként
1893-ban Párizsban megrendezésre került az első európai kosárlabda mérkőzés. Nagyjából
ekkor kezdték el a nőket is bevonni a játékba, bár ez egyes helyeken elég sok negatív
fennhangot kapott, mivel úgy gondolták, ezt a sportot csakis férfiak játszhatják. Senda
Bereson, a kizárólag lányok által látogatott Smith Egyetem tornatanára kissé változtatott a
Naismith által felállított szabályokon, méghozzá úgy, hogy azok a nők számára is
megfeleljenek. Bereson a csapatjátékot helyezte előtérbe, és a terhelés csökkentése érdekében
a kosárlabda pályát három zónára osztotta. Még mindig kilenc-kilenc játékos játszotta a
kosárlabdát, ám a zónákban tartózkodó három-három játékos a játék egész ideje alatt nem
hagyhatta el azt, illetve nem birtokolhatta a labdát három másodpercnél tovább. Ezekkel a
módosításokkal az egyéni megmozdulások helyett a csapatmunka és az együttműködés vált
elsődlegessé. A mérkőzéseken a nőknek kötelező volt a szoknya viselete, mely női mivoltukat
jelezte (MURRAY, 2008).
Az első hivatalos női egyetemi kosárlabda mérkőzést 1893. március 21-én rendezték
meg, melyen a Smith College Alumnae Gymnasium első- és másodévesei csaptak össze, és
5:4 arányban a gólyák diadalmaskodtak. Érdekessége ennek a mérkőzésnek, hogy még a
közönség soraiba sem engedtek be egyetlen férfi szurkolót sem (MURRAY, 2008).
Dr. James Naismith továbbra is segítette a játék fejlődését, méghozzá a hangsúlyt az
egyetemi kosárlabdára helyezte. A Kansasi Egyetem edzője lett, ahol megszilárdította a sport
szerepét az egyetemek között kialakított kosárlabdaversenyeken. A Naismith által kitalált
játék számos egyetemen és középiskolában elterjedt, hiszen tárgyi feltételeit egyszerű volt
beszerezni, valamint kiváló csapatépítő sportnak bizonyult. „1895. február 9-én rendezték
meg az első, férfiegyetemek közötti játékot, amelyen a Minnesota Állami Mezőgazdasági
Iskola 9-3-ra legyőzte a Hamline Egyetemet” (MIURRAY, 2008).
Egyre több egyetemen játszották a kosárlabdát, melynek szervezett kereteken belüli
lebonyolításához elkezdtek szövetségek megalakulni. 1898-ban alakult meg az első
professzionális kosárlabda szövetség, mely a National Basketball League (Nemzeti
Kosárlabda Liga) elnevezést kapta. A liga összesen 6 csapatból állt, de mindössze hat év
működés után megszűnt. A szövetség megszűnése ellenére, 1909-re a kosárlabda már
nemzetközi méreteket öltött, amikor ugyanis sor került az első nemzetközi kosárlabda
- 23 -
mérkőzésre az orosz Mayak és a YMCA csapatai között. A folyamatos fejlődésnek
köszönhetően a különböző egyetemi és szakmai testületek a játékszabályok feletti ellenőrzés
megszerzéséért versengtek, melynek eredményeként 1910-ben megalakult a mai NCAA
elődje, vagyis az IAA (Egyetemek Közötti Sportszövetség) (MURRAY, 2008).
Az első világháború időszaka nem kedvezett a játék fejlődésének, habár lehetőség
nyílt a kosárlabda amerikai stílusát átvinni főként az európai kontinensre, de ugyanígy a világ
számos más pontjára is. A háborút követően a fejlődés további lendületet vett, és 1919-ben
meg is rendezték az első szövetségek közötti játékokat. Az eseménynek Párizs adott otthont,
és nem túl nagy meglepetésre az Amerikai Egyesült Államok került ki győztesen, megelőzve
Franciaországot, és Olaszországot. Ezt követően több száz profi kosárlabdacsapat alakult az
USA-ban országszerte, de az IAA megléte ellenére, még mindig szervezetlen formában
zajlottak a játékok. „Vándorcsapatoknak” hívták őket, mivel városról városra jártak és évente
nagyjából 200 meccset játszottak, többnyire kis létszámú nézősereg előtt. Ilyen csapatok közé
tartozott két afroamerikai gárda is, köztük a mai is világszinten szórakoztató Harlem
Globetrotters és a New York Renaissance Five. Hiába voltak példátlanul eredményesek ezek a
csapatok, a faji megkülönböztetésből kifolyólag egyetlen szervezett szövetségnek sem
lehettek tagjai akkoriban. Időközben a női kosárlabda is bontogatta szárnyait, viszont jóval
szervezettebb formában (MURRAY, 2008).
3. kép: A Harlem Globetrotters
Forrás: I6
- 24 -
3.3 A Nemzeti Kosárlabda Szövetség kialakulása
A kezdeti lendület megtorpanni látszott, a csapatok szervezett bajnokság híján helyi
ligákban játszottak, illetve más vidékről érkezett gárdákkal is összecsaptak. Az első ilyen
sztárcsapat a Buffalo Germans volt, akik hatalmas elismerésre tettek szert országszerte,
miután 111 mérkőzésen maradtak veretlenek zsinórban. Őket követte a ’20-as évek
sztáralakulatának számító New York Original Celtics, akik valódi sztárjátékosokból álltak, és
keresztül-kasul bejárták az országot, megszámlálhatatlan győzelmet halmozva. Ez a
szervezetlen állapot egészen 1925-ig állt fenn, amikor is megalakult az első profi bajnokság,
az American Basketball League (ABL). „A liga kisebb-nagyobb megszakításokkal 1955-ig
létezett. A fénykora az 1925-31 közti évekre esett, főleg az után, hogy 1928-ban csatlakozott
az Original Celtics. 1931 és 1933 között nem írt ki bajnokságot, és bár ezt követően
folyamatosan működött, korábbi erejét már nem tudta visszaszerezni. Az ABL azzal tudott a
többi sorozat fölé nőni, hogy a játékosok garantált szerződést kaptak, cserébe viszont
lemondtak a játékjogukról, melyekkel ezután klubjuk rendelkezett. A liga sztárjai főként ír,
zsidó és olasz bevándorlók gyermekei voltak. Az ABL vezető szerepének az 1929-es nagy
tőzsdekrach és az azt követő gazdasági világválság vetett véget: a klubtulajdonosoknak
egyszerűen elfogyott a pénzük, a szurkolóknak pedig kisebb gondjuk is nagyobb volt annál,
hogy kosármeccsekre járjanak, pláne hogy ezért fizessenek is. A ligának azért maradtak
nyomai a mai kosárlabdában: itt alkalmazták először a három másodperces szabályt és az
ötödik személyi hiba utáni kipontozódást, továbbá a mai Washington Wizards elődje, a
Baltimore Bullets neve egy itt szereplő csapat nevével azonos. Az ABL vegetálása miatt
keletkezett űrt az 1937-ben megalakult új liga, National Basketball League (Nemzeti
Kosárlabda Liga) hivatott betölteni. A pénzügyi hátteret három nagy cég, a General Electric,
illetve a Goodyear és Firestone gumigyárak teremtették meg” (I7).
A liga stabilan működött, viszont az USA 1941-es háborúba lépését követően a sport
ismét háttérbe szorult. A játékosok jelentős részét kötelező katonai szolgálatra hívták, a
csapatok többsége idővel megszűnt. Ezt a hullámvölgyet használták ki a nagyobb sportarénák
tulajdonosai, akik 1946. június 6-án létrehozták az Amerikaiak Kosárlabda Szövetségét
(BAA), mely igen komoly fenyegetést jelentett a meglévő (NBL) bajnokságra. Az újonnan
alakult bajnokság célja a csúcsprofi alakulatok koordinálása volt, és hogy a létrejött férfi
kosárlabdacsapatok egy szervezett bajnokság keretein belül mérhessék össze erejüket,
- 25 -
betartva a már meglévő szabályokat, ugyanakkor néhány újat is bevezetve. A korábban
alapított szakmai szövetségekkel szemben, mint az Amerikai Kosárlabda Liga (ABL) és a
Nemzeti Kosárlabda Liga (NBL) az volt a nagy előnye, hogy itt a csapatok főleg az amerikai
nagyvárosok stadionjaiban játszhattak, jóval nagyobb közönség előtt (MURRAY, 2008).
,,Az 1946. június 6-i alapításkor a jelenlévők nagyvárosok csarnokainak tulajdonosai
voltak, sokuknak volt már csapatuk az NHL-ben (National Hockey League) illetve az AHL-
ben (American Hockey League). Úgy vélték, hogy az NHL jól bevált szervezeti, alapszakasz-
és rájátszás rendszerét alkalmazni lehet egy kosárlabda bajnokság esetében is. A fő
kezdeményező egy ukrajnai emigráns családból származó ügyvéd, Maurice Podoloff volt, aki
ekkor az AHL-t irányította. Tulajdonképpen az ő ötlete valósult meg a kosárliga
létrehozásával. A jeles napon a BAA tagjai Podoloffot választották meg az új szervezet
komisszárjának, aki így a profi sportok történetében egyedülálló módon egyszerre két
szervezet élén állt. Jobban nem is választhattak volna: 1963-as visszavonulásáig lerakta a
kosárcirkusz szilárd alapjait, és elismertségét jelzi, hogy a mai napig a róla elnevezett trófeát
kapja az alapszakasz MVP-je (legértékesebb játékos). Ez volt az első profi bajnokság, amely
komoly pénzügyi és szakmai háttere mellett logisztikailag is príma volt: a franchise-ok
nagyvárosokban működtek, a csapatok nagy csarnokokban, sok néző előtt játszhattak, és a
játékosok is jól kerestek.” (I8)
Az első mérkőzést a New York Knickerbockers és a Toronto Huskies játszotta, 1946.
november 1-jén. A rivális NBL kezdetben kitartott, ám három évvel később már nem bírta ki,
hogy több csapata is átpártolt a BAA-ba, így 1949-ben egy megállapodást követően
összeolvadt a két liga, és létrejött a ma ismert Nemzeti Kosárlabda Szövetség, azaz az NBA
(MURRAY, 2008).
A szervezet ekkor összesen 17 klubot számlált, ezek mind kisebb-nagyobb városok
csapatai voltak. 1950-re már csak 11 csapat tartozott az NBA-be, a csökkenés egészen 1954-
ig sújtotta a ligát, végül 8 állandó franchise maradt meg egy állandó magként, melyek ma
egytől egyig stabil csapatai a ligának. Megjelentek az afroamerikai játékosok a ligában,
elsőként Earl Lloyd volt, aki hivatalosan is pályára lépett egy NBA mérkőzésen színes
bőrűként. A liga szervezeti felépítését tekintve a csapatokat keleti és nyugati csoportra
osztották, az alapszakasz küzdelmei után a rájátszás körei következtek, és a két főcsoport
győztese csaphatott össze az úgynevezett Nagydöntőben, mely után az amerikaiak szerény
- 26 -
egyszerűséggel világbajnokot avatnak. A korszak egyik legfontosabb szabálymódosítása is
ekkor történt, amikor bevezették a 24 másodperces támadóidőt annak érdekében, hogy a
játékot gyorsabbá és látványosabbá tegyék. Az 1960-as években az NBA a liga csapatainak
bővítésén munkálkodott, de nem ez, hanem sokkal inkább a Boston Celtics és az időközben
Los Angeles-be áttelepülő Lakers rivalizálása volt az, ami meghozta a ligának a hatalmas
érdeklődést a minőségi kosárlabda iránt. A kor két legendás centerjátékosa, a 11-szeres
bostoni rekordbajnok Bill Russel, valamint az egy mérkőzésen 100 pontig jutó (máig rekord)
los angelesi Wilt Chamberlain csatái indították útjára az NBA robbanásszerű fejlődését.
1961 és 1970 között további kilenc franchise csatlakozott az NBA-hez, ám időközben egy
rivális liga is megjelent, az Amerikai Kosárlabda Szövetség (ABA) személyében. Ez a
bajnokság minden szövetségtől függetlennek tartotta magát, és a látványos támadójátékot
minden más elé helyezték, mely természetesen hatalmas tömeget vonzott. Az NBA
egyeduralmát fenyegető liga licitháborúba kezdett a nagytestvérrel a legtehetségesebb
játékosok megszerzéséért. A látványos, atletikus kosárlabda ellenére az ABA képtelen volt
profitot jelentő televíziós szerződést kötni, így ennek okán megszűnt, és az 1976-os NBA
szezont már 22 alakulat kezdte meg, köztük 4 korábbi ABA csapattal. Az egyesülésnek
köszönhetően olyan mára már legendássá vált játékosok kerültek az NBA-be, akik
atletikusságukkal, látványos megmozdulásaikkal reformosították a kosárlabdát, és az NBA
színvonalát még magasabbra emelték. Ekkor került bevezetésre az ABA újításának számító
hárompontos dobás is. (MURRAY, 2008).
Az NBA töretlen lendületét olyan újoncok felemelkedése tette még teljesebbé, mint
Larry Bird vagy Magic Johnson, akik a ’80-as éveket uralták, és a nézők csak úgy tolongtak a
stadionokban, hogy élőben lássák a legendákat. A már így is óriási tömegeket csalogató
sportág, egy bizonyos Michael Jordan 1984-es érkezését követően még tovább növelte
népszerűségét. Jordan volt az első atléta, akivel a Nike csillagászati összegnek számító 1
millió dolláros szerződést kötött, méghozzá újoncként. Az NBA, mint üzlet beindult, a
játékosok most már nem csupán profi sportolók, de üzletemberek és média személyiségek
lettek (MURRAY, 2008).
A sztárjátékosok és csapatok nevével ellátott termékek összesen 3,1 millárd dolláros
merchandising profitot generáltak a ligának 1996-ra (MURRAY, 2008).
- 27 -
,,Egyértelmű volt, hogy ezt az ütemet nem lehet a végtelenségig tartani: a játékosok
horribilis fizetéseit egyre ferdébb szemekkel nézték a klubtulajdonosok, 1998 nyarán
bekövetkezett az, ami korábban soha: a klubok kihirdették a lockoutot (kizárás), gyakorlatilag
felfüggesztették az NBA működését. A játékos szakszervezettel kötött megállapodás lejárt, és
a tulajdonosok nem respektálták a játékosok igényeit. A bérvitára majdnem ráment az 1998-
99-es szezon. A másik súlyos csapás Jordan második visszavonulása volt 1999 januárjában. A
liga hirtelenjében szupersztár és szupercsapat nélkül maradt.” (I9)
A 2000-es évekre számos tehetség tűnt fel különböző külföldi országokból, akik
olyannyira felnőttek az amerikaiakhoz, hogy mostanra már európai játékos is van, akit az
NBA légértékesebb játékosának választottak, Dirk Nowitzki személyében. Az NBA
napjainkban is virágzó, dollár milliárdos üzletág, jelenleg 30 franchise a tagja, és olyan
játékosok vonzanak nézők millióit, mint Lebron James vagy Kobe Bryant. A liga a tervek
szerint terjeszkedni fog, főként Ázsiába és Európába.
4. kép: Az NBA 30 franchise-a
Forrás: I10
- 28 -
4 Sportturizmus jelentősége hazánkban
Az 1990-es évek előtt nem volt Magyarországon részletes és feltáró jellegű vizsgálat a
sportturizmust illetőleg. Mind a sporttudomány, mind a turizmus kutatása több évtizednyi
múlttal büszkélkedhet, azonban a sportturizmus piaca csak a rendszerváltás után kapott
nagyobb szerepet hazánkban. Ennek ellenére talán az egyik legdinamikusabban növekvő
turisztikai ágazattá nőtte ki magát az elmúlt években, hazánkban és külföldön egyaránt
(BÁNHDI, 2007).
A Magyar Turizmus Zrt. 2007-es felmérése szörnyű adatokkal szolgál, miszerint
hazánkban a felnőtt lakosság csupán 16%-a sportol rendszeresen, azaz minimum heti egyszer.
Ha a rendszeres sportolás fogalmát heti kétszer fél óra jelenti, akkor az eddiginél is
elrettentőbb adatot kapunk, miszerint a felnőtt népesség 9%-a sportol. Ez az arány messze
elmarad más európai nemzetek sportolási szokásaitól. Ugyanakkor bíztató az a tény, hogy
Magyarországon is egyre népszerűbb az egészséges életmód megteremtése iránti igény és
ennek köszönhetően a nem sportolók 38%-a nyilatkozta azt, hogy változtatni kíván az
életvitelén és a későbbiekben belevágna valamilyen sportág gyakorlásába (MT ZRT., 2007).
Ezeknek a számadatoknak a tükrében a Magyar Turizmus Zrt. 2008-as
marketingtervében kiemelt szerepet kapott a kulturális- és sportrendezvények promotálása,
illetve az aktív turizmusra való ösztönzés, melyek hozzájárulhatnak hazánk turisztikai
kínálatainak fejlődéséhez (MT ZRT., 2008). Annak bizonyításaként, hogy a Magyar Turizmus
Zrt. az eddigieknél sokkal komolyabban szeretne foglalkozni hazánk sportturizmusának
felvirágoztatásával, 2008-ban az Emberi Erőforrások Minisztérium Sportért és Ifjúságért
Felelős Államtitkársággal együttműködve létrehozták a Sport Nagyköveti Programot (I17).
A Magyar Turizmus Zrt. legfrissebb kiadványában, azaz a 2013-as Stratégiatervben is
kihangsúlyozza az aktív turizmus jelentőségét, a sportturizmus és a sportfesztiválok
népszerűsítését, mellyel inkább a fiatalabb korosztályt szólítanák meg (MT ZRT., 2013).
- 29 -
4.1 Sport Nagyköveti Program
A Magyar Turizmus Zrt.-nek és az Emberi Erőforrások Minisztérium Sportért és
Ifjúságért Felelős Államtitkárságának köszönhetően 2008-ban kezdetét vette a Sport
Nagyköveti Program. A Program lényege, hogy hazánk az eddigieknél is több nemzetközi
sport világeseménynek adjon otthont, ami hozzájárulna a magyar sport- és gazdasági élet
fellendüléséhez, továbbá segítené az ország pozitív képének kialakítását, illetve nem utolsó
sorban hozzájárulna hazánk turizmusának erősítéséhez.
A MT Zrt. szakmai és anyagi támogatását az országos sportági szakszövetségek és
szövetségek, illetve a sportszervezetek igényelhetik a Magyarországon megrendezésre kerülő
nemzetközi sportesemény jogának elnyeréséhez (I17).
A programnak köszönhetően 2009-től számos nemzetközi sporteseménynek adott otthont
Magyarország:
19. Samsung Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton
470-es és 420-as Junior Eb
Balatoni Nemzetközi Vitorláshét
Budapest GP WTA Tour Nemzetközi Női Teniszverseny
Budapest Maraton
Duatlon Eb
EPD Tour/European Lakes Golf & Country Club
Felnőtt Tájékozódási Futó VB
Formula1
Kajak–Kenu Világkupa
Közép-Európa Rally (CER)
Műugró Ifi Eb
Női Junior Kézilabda Eb
Triatlon Világkupa (MT ZRT., 2009)
- 30 -
4.2 Hazánk sportturizmusának SWOT analízise
A Magyar Turizmus Zrt. által 2007-ben kiadott Tematikus Szakmai Háttéranyagban
olvasható hazánk sportturizmusának SWOT analízise:
1. táblázat: Magyarország sportturizmusának Swot analízise
Erősségek Gyengeségek
Kedvező földrajzi helyzet
Táj változatossága és szépsége
A magyar „sport” nemzet
Növekvő érdeklődés a
sporttevékenységek iránt mind
belföldön, mind külföldön
Növekvő igény a szabadidő természetes
környezetben való eltöltésére
A szolgáltatás árszínvonala
Kitűnő ár-minőség arány
Kisebb hiányosságoktól eltekintve a
szakmai személyzet felkészültsége
A külföldiekben kialakult
Magyarország-kép
Idegenforgalmi és marketing
szaktudás hiánya
Nyelvtudás hiánya
Biztosítások megoldatlansága
Szakmában tapasztalható összefogás
hiánya
Kiegészítő programok hiánya
Nem piacorientált termék és
kommunikáció
Elégtelen kommunikáció külföldön
Lehetőségek Veszélyek
Magyarországon megrendezendő
világversenyek, nemzetközi
tornák/kupák
Napjainkban egyre erősödő
„egészségtudatosság”, amelynek a
helyes táplálkozás mellett a mozgás, a
sport az alapja
Belföldi turizmus élénkítése
Turisztikai szezon nyújtása
Összekapcsolva más turisztikai
termékekkel kínálati csomagokat
kialakítva növelhető a tartózkodási idő
Központi támogatások, pályázatok
A vidéki élet megismertetésének
lehetősége
Létesítmények és szükséges
infrastruktúra hiánya
Marketing és kommunikációs
tevékenységek alacsony költségvetés
miatti fejletlensége
Forrás: MT Zrt. 2007
- 31 -
4.3 Sportesemények hatása a turizmusra
Minden megrendezett sportrendezvény közvetett vagy közvetlen módon hatást
gyakorol az adott régió turizmusára, legyen szó résztvevőkről vagy szurkolókról. Minden
egyes ember, aki sporteseményen vesz részt, akár játékosként, szurkolóként, szervezőként,
vagy kísérőként, valamely módon biztosan igénybe vesz különböző idegenforgalmi
szolgáltatásokat (szállás, transzfer, étkezés, vásárlás). Ennek több szempontból is pozitív
hatásai vannak a desztinációra nézve, mivel ez meghosszabbítja a szezont, plusz bevételt
generál, illetve a korábban kevésbé ismert helyszínek számára ismertséget, hírnevet hozhat
(MT ZRT., 2007).
A turisztikai hatásoknál az egyik legmeghatározóbb szempont, hogy egy esemény
mekkora tömeget vonz az adott területre, jelen esetben az adott sportrendezvényre. Néhány
sportesemény kiugróan magas nézőszámot vonz (Téli- Nyári Olimpia, Labdarugó VB, EB),
de természetesen vannak kevésbé népszerű és látványos sportágak, illetve versenyek,
melyekre kisebb érdeklődés mutatkozik. A látogatottság nagysága alapvetően az alábbi
tényezőktől függ:
A megrendezett esemény színvonalától
Sportág típusa
Szurkolók utazási hajlandósága
Sportesemény helyszíne (MT ZRT., 2007)
A közvetett hatások vizsgálatánál mindenképpen meg kell említeni a marketing
tevékenység kiemelt és konzisztens szerepét, mely a magyar sportturizmust is jelentős
mértékben befolyásolja. Fontos, hogy a reklámokban és külföldi sajtóban látott marketing
anyag kellő publicitást hozzon hazánknak, melynek kiváló eszközéül szolgál a televízióban
való megjelenés. Egy-egy ilyen kisfilmet akár több millióan is láthatnak, melynek
köszönhetően több figyelmet és ismertséget kap az a desztináció, mely a sportesemény
rendezési jogával bír. Az írott sajtónak is imázs-formáló szerepe van a hazánkról alkotott kép
kialakításában, mivel az sportesemény színvonalától és népszerűségétől függően
figyelemfelkeltő ország riportok jelenhetnek meg a sajtóban (MT ZRT., 2007).
- 32 -
5 Az NBA népszerűsége: primer kutatás
5.1 A primer kutatás szerepe
Az NBA turizmusra gyakorolt hatásáról, népszerűségi indexéről, és nézőinek
sportturizmusban vállalt szerepéről mindeddig csekély számú publikáció, folyóirat, felmérés
vagy kutatás jelent meg, melyekből kifolyóan hazánkban sem található megfelelő és elegendő
szekunder adat kutatásom teljessé tételéhez. Mindenképpen szükségesnek találtam egy
általam alaposan kidolgozott és elkészített, ugyanakkor lényegre törő, mindenki által könnyen
megérthető, szakszavaktól mentes kérdőíves kutatás elkészítését.
5.2 A primer kutatás körülményei
Primer kutatásomat két féle módszerrel végeztem, az elsőt egy általam elkészített, 19
kérdésből álló kérdőív formájában, a másikat pedig egy személyes mélyinterjú keretein belül,
melyre Budapesten, a BC 30 irodaépületben került sor a QUAESTOR Utazásszervező Kft.
sport- és esemény turisztikai referensével, Pallagi Péterrel. Kérdőívem elkészítésének fő célja
az volt, hogy mélyebb betekintést nyerhessek az amerikaiak sportturizmusban, illetve az
NBA-ben betöltött szerepébe.
A kérdőíves kutatás sikerességét ikertestvéremnek, Rab Tamásnak köszönhetem, aki
2012. májustól-szeptemberig New York-ban dolgozott, és segítségemre volt a kutatásban. A
kérdőívek kitöltésére május 6-án került sor a Madison Square Garden kosárlabdacsarnok előtt.
A mérkőzés a keleti konferencia 2 csapata között zajlott, melyet a későbbi nagybajnok Miami
Heat és a New York Knicks gárdája játszott. A mérkőzést megelőzően 136-an töltötték ki a
kérdéssort, de ebből csupán 124 kérdőív volt értékelhető. A mintavételezés során egyetlen
kritériumként azt kötöttem ki, hogy a válaszadónak a mérkőzésre érvényes belépőjeggyel,
vagy bérlettel kell rendelkeznie és amerikai állampolgárnak kell lennie.
Az első részben a kérdőívben résztvevők demográfiai jellemzőit tárom fel,
megvizsgálva a nemek és korcsoportok összetételét, illetve legmagasabb iskolai végzettségét.
A második rész a kérdőív legfontosabb kérdéseit ábrázolja diagramokon és az ezekhez
kapcsolódó részletes kiértékelések is itt találhatóak meg.
- 33 -
5.3 Kérdőívem szemléltetése diagramok segítségével
5.3.1 Demográfiai jellemzők
1. ábra: A kérdőívben résztvevők nemek szerinti megoszlása
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
Mielőtt hozzákezdenék kérdőívem alapos feltárásához, néhány diagramon szemléltetni
szeretném a válaszadók demográfiai jellemzőit. 81 férfi és 43 nő járult hozzá a kérdőívem
elkészítéséhez, amely a teljes minta 65,3%-34,7%-os megoszlását okozta. Az általam vizsgált
adatokból következtetve majdnem kétszeres többségben voltak férfiak a válaszadók között.
2. ábra: A válaszadók korcsoport szerinti besorolása
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
65,3%
34,7% Férfiak
Nők
9,7%
15,3%
22,6% 25%
19,4%
4% 1,6% 2,4% 18 év alatt
18 - 25
26 - 30
31 - 40
41 - 50
51 - 60
61 - 70
70 év felett
- 34 -
Kérdőívemben a korcsoportra vonatkozó kérdésekre a választ 8 részre osztottam a
pontosabb és részletesebb elemzés szempontjából. A legfiatalabb korosztály képviselői a 18
év alatti kategóriába tartoznak, majd őket követik a 18-25-ig, 26-30-ig, 31-40-ig, 41-50-ig,
51-60-ig, 61-70-ig, illetve a 71 év felettiek.
Amint azt a diagram is szemlélteti, a válaszadók legnagyobb többsége, 31 résztvevő
(25%) a 31- 40 éves korosztályba sorolható, míg a második helyen a 26 – 30 éves
korcsoportba 28-an tartoznak (22,6%). Ez a két korosztály teszi ki a teljes minta közel felét,
pontosabban 47,6%- át, összesen 59 emberrel. A harmadik legnagyobb tartományba a 41- 50
éves korosztályba 19,4%-kal 24-en tartoznak, majd őket követik a 18-25 évesek csoportja,
amelyet 19-en jelöltek meg (15,3%). A 18 év alattiak kategóriába összesen 12-en tartoztak
(9,7%), míg az 51 – 60 éves korcsoportba 5-en (4%). Az utolsó két helyen a 61 – 70 évesek
csoportja, illetve a 71 év felettiek vannak mindössze 2, illetve 3 taggal.
A kutatásom által kapott eredmények azt támasztják alá, hogy a 31-40 éves korosztály
volt jelen legnagyobb többségben a mérkőzésen, ők a válaszadók 25%-át tették ki. A kapott
adatok természetesen nem reprezentatívak, hiszen nem általánosíthatunk egy 20 ezer fős
közönség esetén. A második legnagyobb korcsoport a 26-30 év közöttiek voltak 22,6%-kal,
melybe 28 fő tartozik. A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a mérkőzésen részt vevők
átlagos életkora 26-40 év közötti. Számomra ezek az adatok nem meglepőek, hiszen a nézők
nagy része családjával együtt látogat ki a mérkőzésekre, illetve ennek a korosztálynak áll
rendelkezésére elegendő jövedelem egy NBA mérkőzés megtekintéséhez.
3. ábra: A válaszadók éves nettó jövedelme
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
13%
7,2%.
14,5%
25%
33,9%
5,6% 0,8% Nincs jövedelmem
$1-$10.000
$10.001-$20.000
$20.001-$35.000
$35.001-$60.000
$60.001-$100.000
Több mint $100.000
- 35 -
A demográfiai jellemzők egyik fontos eleme a megkérdezettek nettó jövedelmének
vizsgálata, mivel ennek köszönhetően tisztább képet kaphatunk arról, hogy mekkora
jövedelemmel rendelkeznek az NBA szurkolói. Az így kapott adatokból kiderül, hogy
mekkora bevételt kell ahhoz generálni éves szinten, hogy valaki élőben is élvezhesse a
mérkőzéseket.
Ahogy azt a 3. ábra is alátámasztja, a mérkőzésen részt vevők többsége kutatásom
szerint átlagos (évi $42.979 (I15)) jövedelemmel rendelkezik. A válaszadók többsége, szám
szerint 42 ember, azaz 33,9% nyilatkozta azt, hogy évente $35.001-$60.000 jövedelemmel
rendelkezik. Ebből arra következtetek, hogy nem szükséges a legfelső réteghez tartozni,
ahhoz, hogy valaki élőben meg tudjon tekinteni egy mérkőzést, hiszen a jegyárak az idei
szezonban $30-$3600 között mozogtak. A második legnagyobb kategória a $20.001-$30.000
közötti keresők csoportja, ezt összesen 31-en, a válaszadók 25%-a jelölte sajátjának. A
megkérdezettek csupán 13%-a, azaz 16 ember nem rendelkezett saját jövedelemmel,
természetesen többségük 18 éven aluli résztvevő volt, akik főleg családjukkal együtt
tekintették meg az összecsapást. Mindössze 1 ember válaszolta azt, hogy több mint $100.000
az éves nettó jövedelme. Ezeknek az adatoknak a segítségével arra a megállapításra jutottam,
hogy az NBA nem csak a kiváltságosok számára elérhető, hanem az amerikai viszonylatban
mért fizetésekhez viszonyítva átlagos jövedelemmel rendelkező sportimádók számára is.
5.3.2 További eredmények kiértékelése
4. ábra: Válaszadók sportolási szokásai
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
15,4%
46,8%
32,2%
5,6%
Egyáltalán nem sportolok
Hetente 1 alkalommal
Hetente 2-4 alkalommal
Minden nap
- 36 -
Kérdőívemet egy általános kérdéssel indítottam, melyből arra voltam kíváncsi, hogy a
válaszadók milyen sűrűn sportolnak (4. ábra). Szerettem volna megtudni, hogy csak nézik a
különböző sporteseményeket, vagy az életükben is fontos szerepet tölt be a sport, illetve aktív
vagy passzív résztvevői a sportturizmusnak. Nem kis megdöbbenésemre, a kérdőívet kitöltők
közül csupán 19-en válaszolták azt, hogy egyáltalán nem sportolnak, azaz a teljes minta
15,4% - a. 58 ember. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók majdnem fele nyilatkozta azt, hogy
hetente egyszer sportol (46,8%), a második legtöbb jelölést a hetente 2-4 alkalommal
sportolók kapták, mivel 40-en jelölték meg ezt a választ (32,2%). A utolsó helyen azok állnak,
akik minden nap sportolnak, ezt a válaszlehetőséget mindössze 7 ember jelölte meg (5,6%).
Számomra ezek az adatok azt támasztják alá, hogy Amerikában hatalmas szerepet tölt be a
sport az emberek mindennapjaiban, annak ellenére, hogy népesség arányát tekintve jelentős az
elhízás mértéke.
5. ábra: Sporteseményekre való ellátogatás hajlandósága
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
A következő diagram arra adja meg a választ, hogy a 124 kitöltő milyen sűrűn látogat
el különböző sporteseményekre. Ahogy azt az 5. ábra is bizonyítja, a legtöbben havi
rendszerességgel látogatnak meg egy-egy sporteseményt, ami a teljes minta 61,3%-a, és szám
szerint 76 embert jelent. 27-en évente egyszer-kétszer vesznek részt ilyen fajta rendezvényen,
ők az alapsokaság 21,7%-át képviselik. A legkevesebb válasz a hetente vagy sűrűbben történő
sportesemények látogatása kapta, pontosabban a minta 17%-a, ami 21 embert jelent. Bátran
kijelenthetjük, hogy a vizsgált személyek közül 97-en aktív résztvevői a sportmérkőzéseknek.
21,7%
61,3%
17% Évente egyszer, kétszerlátogatok
Havi rendszerességgel
Hetente vagy sűrűbben
- 37 -
Ez a diagram erősen alátámasztja azt a feltevésemet, hogy a tengerentúlon mekkora
hagyománya van a sportnak, a sporteseményeken való részvételnek, vagyis a
sportturizmusnak.
A következő diagram azt szemlélteti, hogy az NBA mérkőzésen részt vevő szurkolók
kikkel látogatnak el leggyakrabban egy-egy eseményre. A kapott válaszok megegyeztek az
általam várt eredménnyel, hiszen akárcsak a többi major ligának, az NBA-nek is a családok
számítanak az első számú célcsoportjának. A megkérdezettek több mint fele (63 ember)
szokott családjával együtt ellátogatni a mérkőzésekre, majd a második helyen azok a
válaszadók állnak, akik barátokkal járnak ki élőben szurkolni. Ezt a választ 44-en jelölték
meg, ami 35,4%-os gyakoriságot tükröz. Baráttal illetve barátnővel csupán 15 ember szokott
ilyen jellegű sporteseményen részt venni, ők a megkérdezettek 12,1%-át eredményezik. Végül
mindössze 2 résztvevő felelte azt, hogy egyedül szokott mérkőzésekre járni, mely a teljes
minta 1,6%-a.
Az Egyesült Államokban az egyik legnépszerűbb családi programnak számít egy-egy
sportesemény megtekintése. A profi csapatok ezt pontosan tudják, így rengeteg akciót és
kedvezményt biztosítanak a családok számára. Hazánkkal ellentétben a lelátókon nyugodtan
ülhet egymás mellett két olyan ember, aki a másik csapatnak szurkol, a nézők teljes
biztonságban érezhetik magukat, mindemellett extra szolgáltatások egész sora, és
természetesen a legmagasabb szinten űzött sportmérkőzések várják a rajongókat.
6. ábra: Kivel szokott Ön általában sporteseményekre látogatni?
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
1,6%
35,4%
50,9%
12,1%
Egyedül
Barátokkal
Családdal
Baráttal/ barátnővel
- 38 -
7. ábra: A kérdőívben résztvevők rendelkeznek-e éves bérlettel egy
NBA szezonra, és ha nem, miért nem?
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
A 7. ábra a kérdőívben szereplő témák közül két kérdésre is választ ad, mégpedig: A
válaszadó rendelkezik-e éves bérlettel egy NBA csapat hazai mérkőzéseire? Ha nem
rendelkezik, miért nem? Az NBA csapatok stadionjai néhány kivétellel közel 20 ezer fős
befogadóképességgel rendelkeznek, ebből minden évben körülbelül 8 ezer bérletes szurkolója
van egy csapatnak. Ezekhez a bérletekhez szinte lehetetlenség hozzájutni, szinte csak örökölni
lehet egy-egy vezérszurkolótól, így mondanom sem kell, óriási igény mutatkozik az NBA
csapatok éves bérleteire. Több csapat honlapját is tanulmányoztam e téren, és a legtöbb
helyen árakat sem tüntetnek fel, csupán felajánlják, hogy amennyiben szeretnénk éves bérletet
vásárolni, akkor iratkozzunk fel a végeláthatatlan várólisták egyikére, és talán egyszer ránk is
sor kerül. Akadt persze kivétel, ahol szektortól, kategóriától függően adtak meg különböző
árakat táblázat formájában. A legolcsóbb bérletek nagyjából ezer dollártól indulnak, és ahogy
kint szokás mondani, az „alsó határ a csillagos ég”. A pálya melletti székék birtokosai évi 20-
30 ezer dollárt is kiadnak a zsebükből csak azért, hogy kedvenc játékosaikat testközelből
láthassák a pályán.
Az általam felmért adatok is a bérletek utáni óriási érdeklődést tükrözik. A
megkérdezettek 34,7%-a, azaz 43 ember rendelkezik ugyan bérlettel a hazai mérkőzésekre,
azonban majdnem kétszer akkorára rúg azoknak a tábora, akik csak sóvárognak utána. 81
kitöltő nyilatkozta azt, hogy nem rendelkezik éves bérlettel, közülük is 37 szurkoló (45,7%)
nem más okból, mint hogy az óriási érdeklődés miatt képtelen hozzájutni a hőn áhított
0
20
40
60
80
100
Igen/Nem Miért nem?
34,7%
65,3%
21%
45,7%
33,3%
Igen
Nem
Drágának tartom
Nagy érdeklődés miatt nem jutok hozzá
Főleg TV-ben nézem
- 39 -
bérlethez. A második helyre azok a nézők kerültek, akik többnyire otthon szemlélik a
sportvilág eseményeit, és évente csupán 1-2 alkalommal tekintenek meg élőben egy-egy
mérkőzést. Az átlagosnál kevesebb jövedelemmel rendelkezők tábora verekedte be magát a
harmadik helyre, akik egybehangzó véleménye szerint az éves bérlet túl drága mulatság. Ők a
teljes minta 21%-át adták, ami 17 embert jelent.
8. ábra: Vett-e már igénybe kereskedelmi szálláshelyet egy
mérkőzés kedvéért, és ha igen, milyen kategóriában?
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
A legtöbb szurkoló kizárólag kedvenc csapata hazai mérkőzéseire látogat el, hiszen
lakóhelyéhez közelebb esik a stadion, valamint olcsóbb és gyorsabb az odajutás. Abban az
esetben azonban, ha egy néző követi csapatát az idegenbeli találkozókra, gyakran azzal jár,
hogy egy-egy éjszakát valamilyen kereskedelmi szálláshelyen kénytelen eltölteni a mérkőzés
megtekintése érdekében. A 8. ábrán szemléltetett adatokkal azt kívántam felmérni, hogy vajon
a szurkolók mekkora hányada vett már igénybe valamilyen szállás típust, mikor csapatát egy
lakóhelyétől távoli városba is követte. A válaszadók 22,6%-a felelte azt, hogy legalább
egyszer már megszállt más városban sportesemény miatt. Ez az arány a megkérdezettek közül
28 személyt jelent, akik többsége (64,3%) ilyen típusú szolgáltatás esetén a 3 csillagos hotel
kategóriát preferálta. 9 válaszadó szállt meg korábban 4 csillagos hotelben idegenbeli
mérkőzés kapcsán, mely 32,2%-a az igennel válaszolók csoportjának. Írd és mondd 1 ember
jelölte meg az 5 csillagos kategóriát, mely jelzi, hogy akárcsak a kinti utazási irodák
csomagajánlataiban, az egyéni utazóknál is a 3-4 csillagos hotelek vannak többségben, ha
sport utakról van szó.
0
20
40
60
80
100
Igen/Nem Szállástípusok
22,6%
77,4%
64,3%
32,2%
3,5%
Igen
Nem
3 csillagos hotel
4 csillagos hotel
5 csillagos hotel
- 40 -
9. ábra: A közösségi média szerepe az NBA-ben
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
A közösségi média oldalak hatalmas teret biztosítanak a profi sportolók számára, hogy
közvetlen kapcsolatot ápoljanak rajongóikkal, és a marketing műfaj ezen oldala a
tengerentúlon maximálisan ki is van használva. A sztársportolók több milliós rajongó táborral
büszkélkedhetnek a különböző közösségi oldalakon, nap, mint nap osztanak meg képeket,
videókat, hogy éppen hol és mit csinálnak, ezáltal sokkal jobban eladhatóvá, szerethetővé is
vállnak a szurkolók körében, és a sportturizmusra nézve is pozitív hatással vannak. A
kérdőívet kitöltők 96%-a követi kedvenc csapatát vagy sportolóját valamelyik közösségi
portálon keresztül, és csupán 4%-uk nem él ezzel a lehetőséggel, halkan jegyzem meg, hogy
ez az 5 ember a 61 év fölötti korcsoportba tartozik. Az amerikai szurkolók körében a
legnépszerűbb oldalnak a Twitter számít, mely 41,1%-os dominanciát mutat a 9. ábrán. A
korunk legtöbb felhasználóját számláló Facebookon a válaszadók 37,5%-a követi
figyelemmel kedvenc csapatát, játékosát napi rendszerességgel. Valamivel több, mint 20 %
jelölte meg a MySpace-t vagy a Google Plus-t, mint általa használt média oldalt.
0
20
40
60
80
100
Igen/Nem Közösségi média
96%
4%
41,1% 37,5%
16,5%
4,9%
Igen
Nem
MySpace
Google Plus
- 41 -
10. ábra: NBA mérkőzések fő vonzerői
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2012.
Az utolsó diagram azt hivatott szemléltetni, hogy az NBA mérkőzésekre ellátogató
sportturisták mely dolgokat tartják szem előtt, amikor szabadidejüknek ezt a fajta eltöltését
választják. Számomra ez volt primer kutatásom egyik legizgalmasabb pontja, hiszen kíváncsi
voltam rá, mi vagy mik azok a faktorok, melyek miatt a liga népszerűsége töretlen, melyek
miatt a stadionok hétről hétre megtelnek, és amire az emberek szívesen költik szabadon
felhasználható jövedelmüket. A válaszadók egyöntetű válasza alapján a szupersztárok
testközelsége miatt választják egy-egy NBA mérkőzés élőben való megtekintését. A legtöbb
néző családostul jár szurkolni, a gyerekek példaképeket látnak a pálya szuperhőseiben,
mozdulataikkal pedig kicsiket és nagyok egyaránt elkápráztatnak. A nézők 67,7 %-ának ez a
legfontosabb szempont, ha sporteseményre látogat el személyesen. 19 ember számára nem
annyira a sportolók, de sokkal inkább a mérkőzések utánozhatatlan hangulata játszik
főszerepet, amikor választása egy NBA mérkőzésre esik. A liga valamennyi csapata kínál
családi kedvezményeket, melyekkel a nagycsaládos rajongókat kívánják megcélozni. A
kérdőívet kitöltők 5%-a gondolta úgy, hogy számára ez a fő vonzerő. Ugyancsak 5% jelölte
be a hatalmas étel-ital választék lehetőségét, a kutatás szerint ők a hasukra hallgatnak, amikor
NBA mérkőzést választanak. Mindössze 4 ember véleménye tért el az 5 leggyakoribb
kategóriától, ők a teljes minta csupán 3%-át tették ki.
3%
4%
5%
5%
15,3%
67,7%
Egyéb
Hatalmas étel-ital választék
Ultramodern stadionok
Családi kedvezmények
Mérkőzések hangulata
Szupersztárok testközelből
- 42 -
5.4 Mélyinterjú
Az Egyesült Államok kétség kívül a sportimádók Mekkája, hiszen a világ
legismertebb bajnokságai, legjobb játékosai, a legkorszerűbb stadionok, show és csillogás
mind azért vannak, hogy a közönséget mesterfokon szórakoztassák. Az előbb említett
vonzerőknek köszönhetőn a tengerentúli sportturizmus rendkívüli népszerűségnek örvend,
mely példátlan sikereket tud felmutatni bármely más országgal szemben. Ebből kifolyólag
kíváncsi voltam arra, hogy hazánkban mekkora tömegeket képes megmozgatni a
sportturizmus és mennyit hajlandóak költeni a magyarok egy ilyen fajta sportélményért.
Ezek miatt döntöttem úgy, hogy az általam elkészített kérdőíves kutatás mellett egy személyes
mélyinterjú keretein belül válaszokat keresek arra, hogy Magyarországon milyen tendenciák
mutatkoznak a sportturizmus iránt az utazni vágyók körében. 2013. március 24-én kerestem
meg a QUAESTOR Utazásszervező Kft. budapesti irodáját, ahol Pallagi Péter, sport- és
esemény turisztikai referens készséggel állt rendelkezésemre és részletesen válaszolt az
általam feltett 10 kérdésre. Előzetes megbeszélés alapján az interjú diktafonos rögzítésre
került, melyet szó szerint idézve gépeltem be szakdolgozatomba.
1. Melyik évtől kezdve szerepelnek sport utak a QUAESTOR kínálatában?
„2003-ban merült fel először az ötlet, hogy a nagyszámú érdeklődés miatt
foglalkozzunk sport utak szervezésével is, amellett, hogy már több mint 10 éve meghatározó
irodaként tartottak számon minket a kiutaztatás terén. Több hónapnyi egyeztetés és szervezést
követően 2004-ben kerültek be hivatalosan is kínálatunkba a sport utak.”
2. Milyen elhatározásból kerültek be a sport utak a kínálatba?
„A tulajdonosi kör, illetve a travel vezetése látott benne lehetőséget, így kerestek meg
engem, hogy építsük fel közösen ezt a területet. Konkurens irodák már előttünk is szerveztek
sporteseménnyel egybekötött utazásokat, mely szintén arra késztetett minket, hogy felvegyük a
versenyt a piacon.”
- 43 -
3. Mennyire van kereslet hazánkban a sport utak iránt?
„A 2004-es év nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ám a megfelelő
marketingstratégiának és a folyamatosan érkező pozitív visszajelzéseknek köszönhetően a
kereslet a várt szintet hozza évek óta. Pontos statisztikai adatokkal sajnos nem szolgálhatok,
hiszen mint gondolom sejted, ezek bizalmas információk, melyeket nem áll módunkban kiadni.
Többségében elmondható, hogy ezeket a sport utakat sokan keresik, és akik meg tudják fizetni,
azok általában utaznak is, mert ez egy érzelmi motiváción alapuló utazási fajta.”
4. Általában milyen fajta sport utak érdeklik a magyarokat?
„Gondolom nem meglepő, hogy mivel Európában a futball az első számú sport, így a
kiutazások 90%-ban futballmérkőzésekre irányulnak, itt elsősorban a spanyol, az angol, a
német és az olasz első osztályról beszélhetünk. Természetesen emellett szép számmal utaznak
szurkolók a Bajnokok Ligája mérkőzéseire is. Népszerű sportágnak számít még a tenisz, ahol
főleg a párizsi nyílt teniszbajnokság, a Roland Garros és az angol Wimbledon vonzza a
magyarokat. Továbbá az amerikai sportok is egyre népszerűbbek, mint például az NFL és az
NBA. A Forma 1-re évről évre sok jegyet adunk el, jelentős a magyar szurkolótábor és a
nagyrendezvények, mint az olimpia, vagy VB-k, Eb-k is sok embert érdekelnek az adott
években.”
5. Az utazások hány százalékát teszik ki a sport utak?
„Sajnos cégen belül kb. 10% lehet, azért természetesen a tömegturizmus, a
nyaralóprogramok jóval több embert mozgatnak. Reményeink szerint ez az arány a jövőben
növekedni fog.”
6. Az elmúlt 5 évben nőtt vagy csökkent a sport utakon résztvevők száma?
„A lassú kezdést követően, a sport utak iránti érdeklődés szerencsére növekedett, tehát
alapvetően növekvőnek mondható a tendencia. Mára már a Quaestor az egyik legkeresettebb
iroda, ha sport utak szervezéséről van szó.”
- 44 -
7. Átlagosan mekkora a költési hajlandóság a magyar lakosság körében, ha sport
utakra fizetnek be?
„Ez is azért nehéz, mert pl. nyaralni Görögországban lehet 300 ezerért, de ha a cél
csak az, hogy minimális költségen eljutni oda, akkor 50.000-ért is találni apartmant. Sport
esetében ez azért más, mert ott van egy költség, amin faragni nem igazán lehet. A
jegykategóriával lehet játszani, de nagyságrendileg azért a teljes összeg annyi marad.
Olcsóbb utak vannak már pár tízezer forinttól is, a drágább, kiemelt meccsekre alsó hangon
egy 200-250ezer Ft körüli összeget lehet kalkulálni. De természetesen erősen árfüggő itt is a
dolog.”
8. Mennyire népszerűek az amerikai sport utak hazánkban?
„Az USA-ba irányuló sport utak egyre népszerűbbek, mi is most erősítjük meg ezt a
vonalat. Az amerikai sportok mára már bárki számára elérhetőek a Magyarországon is
fogható sport csatornáknak köszönhetően, ahol heti rendszerességgel adnak meccseket. Ez
kiváló reklám számunkra is, hiszen promotálják a major ligákat, melynek köszönhetően egyre
több és több ember pártol át az európai focitól, és szurkol inkább amerikai klub
csapatoknak.”
9. Milyen visszajelzések érkeztek az Amerikából visszaérkező sportturistáktól?
„Az egybehangzó vélemények igen pozitívak, hiszen az ottani show, ami egy ilyen
rendezvényt körülvesz, az nagyon lenyűgöző tud lenni. Az adott mérkőzéshez tartozó
belépőjegyek mellé legtöbbször irodánk repülőjegyet és szállást is biztosít utasainak, melyek
együttesen alkotják a sportélményt.”
10. Körülbelül mennyibe kerül egy amerikai sportút szállással, repülőjeggyel együtt?
„Belépőjegyek akár 20-30.000 Ft-ért is vannak sportágtól és meccstől függően persze,
a repülőjegy desztináció függő, a hotel szintén. Nem mindegy, hogy egy new yorki esemény
3*-os hotellel, vagy egy las vegasi 5*-os hotellel egészül ki. Nehéz ebben a témában átlagot
mondani, nem csak az USA sportok, de más események területén is.”
- 45 -
6 Következtetések és javaslatok
Több hónapnyi kutatást és saját adatgyűjtést követően arra a következtetésre jutottam,
hogy az Egyesült Államokban hatalmas szerepet tölt be a sportturizmus az emberek
mindennapjaiban, mivel ahogyan azt kutatásom is alátámasztja, az általam vizsgált személyek
többsége havi vagy heti rendszerességgel látogat sporteseményeket, méghozzá családjuk
kíséretében. Ezeknek a tényeknek az ismeretében nem meglepő, hogy a világ 3 legnézettebb
sport ligája közül kettőt az USA szolgáltat, az NFL és a szakdolgozatom témájául szolgáló
NBA személyében. Választásom azért esett a világ legszínvonalasabb kosárlabda ligájának
bemutatására, mert gyerekkorom óta meghatározó szerepet tölt be az életemben, ezáltal
személyes tapasztalatok is fűznek hozzá. Sport turisztikai szempontból nem elhanyagolható az
a tény, hogy a stadionok évről évre teltházakkal működnek, melynek nem más az oka, mint a
mesterfokú szórakoztatás, a szolgáltatások sokrétűsége és mindez a legmagasabb színvonalon.
Az NBA 1946-os létrejötte óta töretlenül fejlődik, köszönhetően annak, hogy a ligát
kiváló szakemberek irányítják és promotálják világszerte, a franchise-ok dollár százmilliókból
gazdálkodhatnak, a rajongók imádnak meccsre járni és szívesen költik a pénzüket ilyesfajta
szórakozásra. Ennek ellenére a folyamatos fejlődés véleményem szerint lehetne még
jelentősebb, hiszen az amerikai kontinensen kívül koránt sem ismerik az NBA-t kellően a
potenciális fogyasztó jelöltek. Az egyetlen piac, mely felé évekkel ezelőtt nyitott az liga, az
Ázsia, de ugyanez a stratégia az európai kontinensen még gyerekcipőben jár. Az évente
Londonban megrendezett hivatalos NBA mérkőzésre ugyan egyre inkább növekvő kereslet
mutatkozik, bár ezt a számot a jövőben a liga szeretné évi 2-3-ra emelni. Úgy gondolom, hogy
Európában jobban lehetne népszerűsíteni az NBA-t, ezáltal nagyobb piacra, közönségre szert
tenni, amely több bevételt is generálna az amerikai sportturizmus számára. A tengerentúli
sport kultúra példaértékű lehet akár hazánkban is, és úgy gondolom, hogy a fiatalokat
kellőképpen ösztönözné a rendszeres testmozgásra. Ezáltal a magyarországi sportturizmus is
dinamikus fejlődés elé nézhetne, hiszen a profi sport alapja megfelelő utánpótlásban rejlik.
Ahogy azt primer és szekunder adatgyűjtéseim is bizonyítják, hazánkban a
sportturizmus még nem kap akkora figyelmet, mint más országokban, viszont ott rejlik benne
a potenciál és évről évre egyre dinamikusabban fejlődik a turizmus ezen ágazata.
Mélyinterjúm válaszai egyértelműen tükrözik, hogy a magyar lakosság körében egyre
- 46 -
nagyobb igény mutatkozik a színvonalas sportesemények iránt, évről évre bővül a sport utak
palettája, bár sok ember számára diszkrecionális jövedelmük nem teszi lehetővé, hogy a
színvonalas sportmérkőzéseket külföldön, vagy akár belföldön élőben tekintsék meg. Ennek
ellenére a sport utak iránt növekvő tendencia mutatkozik hazánkban, bár még mindig a
labdarúgás dominál Európán belül.
A fent említett következtetések kapcsán arra a megállapításra jutottam, hogy az
amerikai ligák népszerűsége mögött egyrészt a fogyasztók anyagi biztonsága áll, másrészt az
a fajta szemléletmód, mely szerint a mérkőzéseken minden tekintetben a néző áll a
középpontban, és a szórakoztatásért minden körülményt és szolgáltatást hajlandóak biztosítani
a franchise-ok. Ha azt akarjuk elérni hazánkban, hogy a sport és a sportturizmus megfelelő
szintre emelkedjen, akkor a sportot már gyermekkorban meg kellene szerettetni, az iskolában
megfelelő sport-centrikus testnevelés órákat kellene tartani, és minőségi utánpótlás bázist
kinevelni. Az élvonalbeli csapatok edzéskörülményein drasztikusan kellene változtatni, hiszen
a stadionok, edzőtermek korszerűtlenek, és sajnos a sportot is legtöbb esetben edzők és nem
szakemberek oktatják. Továbbá nagyobb hangsúlyt kellene fektetni egy-egy sportrendezvény
promotálására, melynek köszönhetően nagyobb tömegeket lehetne megmozgatni és ez által a
sportturizmust jobban lehetne népszerűsíteni hazánkban.
- 47 -
Összefoglalás
Szakdolgozatom megírásának elsődleges célja az volt, hogy bemutassam a turizmus
egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatát, a sportturizmust, és rávilágítsak a benne rejlő
potenciál nagyságára, melyeket egy amerikai példán, az NBA-n keresztül szerettem volna
szemléltetni. Az USA-ban megrendezésre kerülő sportesemények páratlan sport turisztikai
lehetőségeket hordoznak magukban, mely események közül egyet részletesen fejtettem ki
dolgozatom során.
Primer kutatásom részletes bemutatása és kiértékelése előtt fontosnak találtam, hogy a
hangsúlyt az elméleti alapokra helyezzem. Dolgozatom kezdeti szakaszában a sportturizmus
és a rekreáció legfontosabb definíciói és típusai kerültek leírásra, melyben taglaltam, hogy ez
a szektor napjainkban egy lendületesen fejlődő ágazat és a robbanásszerű fejlődés magját
magában hordozva ígéretes lehetőségek kínálkozhatnak benne az idegenforgalmi piacon. Az
amerikai sportkultúra egyik nemzeti sportágát, a kosárlabdát mutattam be ez követően,
melyben kitértem a játék kialakulására és fejlődésére, a szervezett liga létrehozására tett
kísérletekre, majd a napjainkban is óriási szurkolóbázissal rendelkező NBA kialakulására és
hogy mindez hogyan vált mára virágzó, dollár milliárdos üzletbirodalommá. Véleményem
szerint a szokásosnál részletesebb leírásra azért volt szükség, mert hazánkban csak kevesen
ismerik a világ egyik legnépszerűbb ligáját, az NBA-t, így dolgozatom talán azokban az
olvasókban is újfajta ingereket vált ki, akik korábban nem, vagy csak kevésbé érdeklődtek a
sportág iránt.
Szakdolgozatom következő fázisában a sportturizmus helyzetét fejtettem ki
Magyarországon, kiemelt hangsúllyal az ágazat erősségeire, gyengeségeire, lehetőségeire, és
veszélyeire, majd a Magyar Turizmus Zrt. által korábbi években elkészített Sport Nagyköveti
Programról esett szó.
Ahhoz, hogy dolgozatom kellő hitelességgel szolgáljon, primer kutatást végeztem az
Egyesült Államokban élő amerikai sportturistákkal, akik egy általam gondosan elkészített 19
kérdésből álló tesztet töltöttek ki az egyik neves NBA mérkőzést megelőzően. A kapott
eredmények kiértékelését követően sikerült átfogó képet kapnom az amerikaiak
sportturizmusban betöltött szerepéről, illetve az általam vizsgál major liga, az NBA
népszerűségéről. A bevezetésben megfogalmazott hipotézisem beigazolódott, mi szerint az
- 48 -
NBA népszerűsége egyértelműen abban rejlik, hogy bázisként a családokat tartják számon, és
a mérkőzések utánozhatatlan hangulatban zajlanak, melyeket legendás játékosok tesznek
teljessé a pályán. Kutatásom másik fontos pontja a magyar utazók szokásainak vizsgálata volt,
melyet egy személyes mélyinterjú keretein belül valósítottam meg. A beszélgetés során
elhangzott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a hazánkban élő sportkedvelőkben igenis
megvan a kellő motiváció a sportmérkőzések élőben való megtekintéséhez, viszont a biztos
anyagi helyzet hiánya, vagy a sport utak lehetőségéről való tudáshiánynak köszönhetően a
bázisuk még nem rúg megfelelően nagyra Magyarországon. A következtetések és javaslatok
fejezetben megfogalmazásra kerültek szakdolgozatom lényegesebb kutatási adatai, valamint
összevetettem a magyar és az amerikai sportturizmus differenciáját.
Remélem, hogy az általam választott témát sikerült több oldalról bemutatnom, és az
amerikai sportturizmus alapjait figyelembe véve a jövőben, hazánkban is dinamikus
fejlődésnek indul a sportturizmus.
- 49 -
Szakirodalmi jegyzék
1) BÁNHIDI M.: 2007. Kerékpár, turizmus, sporttudomány. Pedagógián innen és túl.
Pannon Egyetem BTK, Pécsi Egyetem FEEK 675-683p.
2) BÁNHIDI M.: 2007. Spottudomány és turizmus. Magyar Sporttudományi Szemle
VIII. évfolyam 30. szám
3) Dr. MAJOROS P.: 2004. A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Zrt. 85-90.p.
4) GIBSON, H.J.: 1998. Active sport tourism: who participates? Leisure studies. Vol 17.
No. 2. 155-170p.
5) HALL, C.: 1992. Adventure, Sport and health tourism, in Special Interest Tourism
(Edited by B. Weilwe and C. M. Hall) London. Bellhaven Press. 141-158p.
6) HINCH, T.-HIGHAM, J.: 2004. Sport Tourism Development. Channel View
Publication. Toronto. 254p.
7) HUDSON, S.: 2003. Sport and adventure tourism. USA. The Haworth Press, Inc.
8) KISS P.-SZABÓ M.-UJHELYI A.-BERKICS M.: 2006. Kutatásmódszertan:
szociálpszichológia. Bp. Bölcsész Konzorcium.
9) LÁZÁR E.: 2009. Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával.
Kolozsvár. Scientia Kiadó. 42-52p.
10) LENGYEL M.: 1994. A turizmus általános elmélete. Budapest. KIT Képzőművészeti
Kiadó.
11) LENGYEL M.: 1998. Az EU-hoz való csatlakozásra készülő közép-európai államok
turizmusa. Budapest. Magyar Turizmus Rt. Turizmus Bulletin. II. évfolyam 2. szám.
25-40p.
12) MAGYAR TURIZMUS ZRT.: 2007. Tematikus szakmai háttéranyag- Sportturizmus.
1-18p.
13) MAGYAR TURIZMUS ZRT.: 2009. Marketingterv 2009. 15p.
14) MURRAY, P.: 2008. Kosárlabda. Nemzeti Tankönyvkiadó
15) STANDEVEN, J.–KNOP, P.: 1999. Sport Tourism. Human Kinetics. USA
16) SZIRÁNYI B.: 2011. Jeges sportok turizmusra gyakorolt hatása, avagy a jégkorong
bemutatása, mint turisztikai termék. Szakdolgozat. Bp. 10p.
17) SZŰCS M.: 2012. A lényeg. Nemzeti Sport Magazin. Amerikai Sportok. 1p.
- 50 -
18) TASNÁDI J.: 2002. A turizmus rendszere. Bp. Aula Kiadó. 15-60p.
19) WEED, M.-BULL, C.: 1997. Integrating Sport and Tourism. Progress in Tourism and
Hospitality Research. Volume 3. Issue 2. 129-147p.
20) WTO & IOC: 2001. Sport & tourism: 1st World Conference, Barcelona, Spain, 22-23
February 2001
Internetes hivatkozások
I1: Az NBA hivatalos logója. Letöltés dátuma: 2012.10.24.
http://dimemag.com/wp-content/uploads/2009/03/nba-logo.jpg
I2: A kvalitatív kutatási módszer. Letöltés dátuma: 2012.10.25.
http://mediapedia.hu/kvalitativ-kutatasi-modszer
I3: A kosárlabda története. Letöltés dátuma: 2013.01.11.
http://sporttortenelem.blogspot.hu/2010/11/kosarlabda-tortenete.html
I4: A tolték indiánok játéka. Letöltés dátuma: 2013.01.11.
http://sporttortenelem.blogspot.hu/2010/11/kosarlabda-tortenete.html
I5: A kosárlabda története. Letöltés dátuma: 2013.01.11.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kos%C3%A1rlabda
I6: A Harlem Globetrotters. Letöltés dátuma: 2013. 01.12.
http://www.24sec.net/images/hof/Globetrotters/4.jpg
I7: A profi kosárlabda története. Letöltés dátuma: 2013. 01.12.
http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=15173&p=4
I8: A profi kosárlabda története. Letöltés dátuma: 2013. 01.12.
- 51 -
http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=15173&p=5
I9: A Nemzeti Kosárlabda Szövetség kialakulása. Letöltés dátuma: 2013.01.13.
http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=15173&p=7
I10: Az NBA 30 franchise-a. Letöltés dátuma: 2013.01.20.
http://inkstarzz.com/sports/wp-content/uploads/2012/09/nba-fan-map.jpg
I11: A sportturizmus csoportosítása. Letöltés dátuma: 2013.01.20.
http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turisztikai-termekek/sport-pdf
I12: A rekreáció aktivitás szerinti csoportosítása. Letöltés dátuma: 2013.01.20.
http://www.pannoniantourism.hu/htmls/tananyagok1.html?gID=221&ID=494
I13: A rekreáció fogalmi meghatározása. Letöltés dátuma: 2013.02.20.
http://www.origo.hu/utazas/20070304milliardos.html
I14: A sport és a rekreáció kapcsolata. Letöltés dátuma: 2013.02.20
http://www.origo.hu/utazas/20070304milliardos.html
I15: Az USA egy főre eső átlagos éves jövedelme. Letöltés dátuma: 2013.03.04
http://www.ssa.gov/oact/cola/AWI.html
I16: A rekreáció célja. Letöltés dátuma: 2013.03.05
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rekre%C3%A1ci%C3%B3
I17: Sport Nagyköveti Program. Letöltés dátuma: 2013.03.05
http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/felhivasok-palyazatok/sport-nagykoveti-program
- 52 -
Melléklet
Kérdőív
Kedves kitöltő!
Rab Bálint vagyok, a Debreceni Egyetem turizmus-vendéglátás szakos végzős hallgatója,
Magyarországról. Szakdolgozatomat az NBA népszerűségéről, a szurkolók sportturizmusban
betöltött szerepéről írom. A kérdőív kitöltése kb. 10 percet vesz igénybe és teljesen anonim
jelleggel történik. Az adatok statisztikai célból kerülnek kiértékelésre. Köszönöm, hogy
válaszadásával hozzájárul szakdolgozatom sikeréhez.
1. Milyen gyakran sportol Ön?
egyáltalán nem sportolok
hetente 1 alkalommal
hetente 2-4 alkalommal
minden nap
2. Milyen gyakran látogat Ön sporteseményeket?
évente 1-szer, 2-szer ellátogatok
havi rendszerességgel
hetente vagy sűrűbben ellátogatok sporteseményekre
3. Kivel szokott Ön általában sporteseményekre látogatni?
egyedül
barátokkal
családdal
baráttal/barátnővel
4. Melyik amerikai profi liga a legnépszerűbb Ön szerint az USA-ban?
NFL
NBA
NHL
MLB
- 53 -
5. Látott már élőben NBA mérkőzést?
Igen
Nem
6. Rendelkezik-e éves bérlettel valamelyik NBA csapat hazai mérkőzéseire?
Igen
Nem
7. Ha nem rendelkezik, miért nem?
Drágának találom a bérlet árát
A nagy érdeklődés miatt nem tudok hozzájutni
Nem járok ki élőben a meccsekre
8. Mennyit költ átlagosan egy NBA mérkőzésen (belépő jegyre, ételre, italra,
szurkolói tárgyakra)?
Egyáltalán nem költök
$1 - $100
$101 - $150
$151 - $300
$301 - $500
$501 - $1000
Több mint $1001
9. Évente átlagosan mennyit költ NBA-s szurkolói tárgyakra?
Egyáltalán nem költök
$1 - $150
$151 - $300
$301 - $500
$501 - $1000
több mint $1001
- 54 -
10. Mennyit lenne hajlandó utazni azért, hogy élőben láthassa kedvenc csapatát
idegenben játszani?
0,1 mérföld - 100 mérföld
100,1 mérföld - 250 mérföld
250,1 mérföld - 500 mérföld
Több mint 500 mérföld
11. Vett-e már valaha igénybe kereskedelmi szálláshelyet a mérkőzés megtekintése
érdekében?
Igen
Nem
12. Ha igen, milyen szálláshelyet választott?
Motel
Panzió
3 csillagos Hotel
4 csillagos Hotel
5 csillagos Hotel
Egyéb: ………………
13. Milyen eszközzel utazik Ön általában kedvenc csapata hazai mérkőzésére?
Gyalog
Kerékpárral
Busszal
Vonattal
Metróval
Motorral
Személygépkocsival
Egyéb: …………………
- 55 -
14. Követi Ön kedvenc csapatát, játékosát a közösségi médián keresztül?
Igen
Nem
15. Ha igen, melyik közösségi média oldalon?
Myspace
Google Plus
Egyéb: ………………
16. Utazott-e már valaha Londonba az évente ott megrendezett NBA mérkőzés
miatt?
Igen
Nem
17. Hallott-e már arról, hogy az utazási irodák úgynevezett Game Package- ként,
csomagban adják el a mérkőzéseket, mely magába foglalja a szállást, utazási
költséget, és akár több mérkőzést is meg lehet venni egy csomagban?
Igen
Nem
18. Ha igen, igénybe vette-e már ilyen szolgáltatást?
Igen
Nem
- 56 -
19. Ön szerint melyek azok a vonzerők, melyek a legtöbb nézőt vonzzák egy NBA
mérkőzésre? (Osztályozza 1-5-ig)
Egyáltalán
nem számít
Nagyon
sokat
számít
1. Szupersztárok testközelből 1 2 3 4 5
2. A mérkőzések hangulata 1 2 3 4 5
3. Ultramodern stadionok 1 2 3 4 5
4. Szurkoló lányok 1 2 3 4 5
5. Félidei show műsor 1 2 3 4 5
6. Hírességek a nézőtéren 1 2 3 4 5
7. Hatalmas étel- és ital választék 1 2 3 4 5
8. Családi kedvezmények 1 2 3 4 5
Mi az Ön neme?
Férfi
Nő
Mi az Ön korcsoportja?
18 év alatt
18-25
26-30
31-40
41-50
51-60
61-70
70 év felett
- 57 -
Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?
Általános Iskola
Gimnázium
Egyetem
Főiskola
Egyéb:……………
Mennyi az Ön nettó éves jövedelme?
Nem rendelkezem jövedelemmel
$1 - $10.000
$10.001 - $20.000
$20.001 - $35.000
$35.001 - $60.000
$60.001 - $100.000
Több mint $100.000
- 58 -
Survey
Dear Respondent!
My name is Bálint Rab, I am a senior at the university od Debrecen, Hungary. Thank you in
advance for taking the time to complete my survey about the popularity of NBA. I am
surveying the americans’ participative ration in sport tourism. I will use this information to
supplement my thesis. This survey should take you approximately 10 minutes to complete.
All of the information you provide will be totally anonymous, utilized only by me in order to
make my work more complete.
1. How often do you take exercises?
I don’t sport at all
Once a week
2-4-times a week
Every day
2. How often do you visit sport events?
Once or twice a year
Every month
Every week or more frequently
3. Who do you visit sport events with?
Alone
With friends
With family
With boyfriend/girlfriend
4. Which major league is the most popular one in the USA in your opinion?
NFL
NBA
NHL
MLB
- 59 -
5. Have you watched an NBA game live before?
Yes
No
6. Do you have season ticket for any NBA team’s home games?
Yes
No
7. If you don’t, why not?
I think a season ticket is too expensive
I can’t obtain one because of huge interest
I don’t watch NBA games live
8. How much do you spend during an NBA game on the average (ticket, food,
beverage, fan gear)?
$1 - $100
$101 - $150
$151 - $300
$301 - $500
$501 - $1000
More than $1001
9. How much do you spend for fan gear a year on the average?
I don’t spend money for it at all
$1 - $150
$151 - $300
$301 - $500
$501 - $1000
More than $1001
- 60 -
10. How many miles would you be disposed to travel to watch your favorite team on a
road game?
0,1 mile - 100 miles
100,1 miles - 250 miles
250,1 miles - 500 miles
More than 500 miles
11. Have you ever resorted any merchant quarters because of an NBA game?
Yes
No
12. If you have, what type of quarter have you chosen?
Motel
Pension
3-star Hotel
4-star Hotel
5-star Hotel
Other: ………………
13. How do you usually travel to your favourite team’s home games?
On foot
By bike
By bus
By rail
By subwey
By motorbike
By car
Other: …………………
- 61 -
14. Do you follow your favourite team or player on social media?
Yes
No
15. If you do, which social media do you use?
Myspace
Google Plus
Other: ………………
16. Have you ever travelled to London because of the annual NBA game played there?
Yes
No
17. Did you know that hogy travel agents sell Game Packages which comprise tickets
for 2,3 or 5 games, accommodatio and also include travel costs?
Yes
No
18. If you did, had you resorted this type of service?
Yes
No
- 62 -
19. Which are those mojos that attract the most spectators to an NBA game? (Rank
them 1-5)
It doesn’t
matter at
all
It
matters
most
1. Superstars reach 1 2 3 4 5
2. Tone of games 1 2 3 4 5
3. Ultramodern stadiums 1 2 3 4 5
4. Cheerleaders 1 2 3 4 5
5. Half-time show 1 2 3 4 5
6. Celebrities in the crowd 1 2 3 4 5
7. Huge food-beverage selection 1 2 3 4 5
8. Family discounts 1 2 3 4 5
What is your gender?
Male
Female
How old are you?
Under 18
18-25
26-30
31-40
41-50
51-60
61-70
Over 70
- 63 -
What is your qualification?
Elementary School
High School
College
Associate’s degree
Bachelor’s degree
Master’s degree
Doctorate degree
Professional degree
How much is your net annual income?
I don’t have income
$1 - $10.000
$10.001 - $20.000
$20.001 - $35.000
$35.001 - $60.000
$60.001 - $100.000
More than $100.000