Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Radnóti Miklós eklogái
Eredetileg: szemelvényt jelent,görög eredetű lírai
műfaj,gondolatok és érzések szembesítésére
alkalmazott,párbeszédes forma,amely idilli,bukolikus
(pásztori) világot mutat be hexameteres verseléssel.
Az antik ecloga kedvelt témái: a szerelem és az erotika.
i.e 3.századi Theokritosz,szicíliai költő idilljeiben a
pásztorok eszményi világát mutatta be,innen származik a
bukolikus költészet elnevezés is.
Előzmények:
Az ecloga műfajáról
Felújítja,és kissé át is alakítja a műfaj hagyományait:megtartotta a hexameteres formát,de a pásztorokmellett megjelennek a földművesek
is
Az idill már nem kizárólagos-háborús időszakban születnek
művei: a háborúnak kiszolgáltatottember fájdalma is megjelenik
Radnótit 1937-ben kérték fel,hogyvegyen részt Vergilius eclogáinak
fordításában
9.eclogát fordítja
Vergilius (i.e 70-i.e 19)
10 eclogából való sorozatot tervezett, a 8. az utolsó,amielkészült.
Ugyanúgy számozza ezeket a műveket,mint Vergilius(párhuzam)
Ciklusa egy előhangból (Száll a tavasz címmel-alcímeElőhang az eclogákhoz) és 8 eclogából áll.
Eclogáiban a háború és az idill keveredik.
A versek 1938 és 1944 között születtek.
Radnóti eclogái
1938-as Meredek út című kötetbenjelent meg
Mottója Vergiliustól való (nem azeclogákból),hanem a Georgicából
származik
,,Itt hol a föld csupa harc,
S ugyanaz gazság vagy
Igazság,bűnök ezer neme
Burjánzik.”
(Radnóti:Első ekloga)
A világ romlására és a bűneluralkodására utal
Első ecloga
Szerkezetileg és motívumaiban is több helyen egyezik
Vergilius első eclogájával
Pásztor és költő beszélget (idillnek indul):
PÁSZTOR
Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre?
KÖLTŐ
Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már!
Első ecloga
PÁSZTOR
Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a
tócsát,
most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét
rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak, -
már elfagytak egészen amott a kicsiny tulipánok.
Mért vagy olyan szomorú? nem akarsz ideülni a kőre?
KÖLTŐ
Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot
annyira, hogy már néha nem is fáj, - undorodom csak.
Első ecloga
PÁSZTOR
Hallom, igaz, hogy a vad Pirenéusok ormain izzó
ágyucsövek feleselnek a vérbefagyott tetemek közt,
s medvék és katonák együtt menekülnek el onnan;
asszonyi had, gyerek és öreg összekötött batyuval fut
s földrehasal, ha fölötte keringeni kezd a halál és
annyi halott hever ott, hogy nincs aki eltakarítsa.
Azt hiszem, ismerted Federícót, elmenekült, mondd?
KÖLTŐ
Nem menekült. Két éve megölték már Granadában.
Első eclogaKét költőnek is emléket állít:
PÁSZTOR
Garcia Lorca halott! hogy senki se mondta nekem még!Háboruról oly gyorsan iramlik a hír, s aki költőígy tünik el! hát nem gyászolta meg őt Európa?
KÖLTŐ
Észre se vették. S jó, ha a szél a parázst kotorászvatört sorokat lel a máglya helyén s megjegyzi magának.Ennyi marad meg majd a kiváncsi utódnak a műből.
PÁSZTOR
Nem menekült. Meghalt. Igaz is, hova futhat a költő?Nem menekült el a drága Atilla se, csak nemet intettfolyton e rendre, de mondd, ki siratja, hogy így belepusztult?Hát te hogy élsz? visszhang jöhet-é szavaidra e korban?
Első ecloga
KÖLTŐ
Ágyudörej közt? Üszkösödő romok, árva faluk közt?
Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint
ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik
bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap
már a favágó, - várja, de addig is új levelet hajt.
Jó neked, itt nyugalom van, ritka a farkas is erre,
s gyakran el is feleded, hogy a nyáj, amit őrzöl, a
másé,
mert hisz a gazda se jött ide hónapok óta utánad.
Áldjon az ég, öreg este szakad rám, míg hazaérek,
alkonyi lepke lebeg már s pergeti szárnya ezüstjét.
(1938)
Első ecloga
Tajtékos ég című kötetben (1941)
jelenik meg.
Párbeszédes:a Pilóta(repülő) és a
költő beszélget.A repülő
allegorikus alak (elgépiesedett,ölni
kényszerített embert)jelképezi.
Felvetődik a kérdés a versben:Mi a
művész dolga a világon? Az
emberi lét alapkérdéseire
rávilágítani.
Vers végén ellentmondás van:a
repülő földi életének nyomai akkor
maradhatnak fenn,ha van költő,aki
megörökíti, és lesz kinek.
megörökítenie.
Második ecloga
Keletkezése:1941.június 12.
Hexameteres,de monológ(egy fohász a pásztorimúzsához)
Vágyik az idillre(szerelem,élet)
Ezekről szeretneírni,helyette marad:a halálés a háború.
Harmadik ekloga
Pásztori Múzsa, segíts!
szerelemről zengjem a dalt
már,
karmol folyton a bú, új
fájdalom űz a világban,
mindig, újra csak új!
elpusztulok itt hamar én is.
Görbén nőnek a fák,
sóbányák szája beomlik,
falban a tégla sikolt; így
álmodom én, ha elalszom.
(Radnóti:Harmadik ekloga-
részlet)
Keletkezése:1943.március 15.
Párbeszédes: a költő és a hang
(mintha múzsát helyettesítene ez
a hang)
Tiltakozással indul a születés
ellen:
Negyedik ecloga
KÖLTŐ
Kérdeztél volna csak magzat koromban...
Ó, tudtam, tudtam én!
Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba!
tompán csap rám a sötét és vág engem a fény!
És megmaradtam. A fejem rég kemény.
S tüdőm erősödött csak, hogy annyit bőgtem én.
KÖLTŐ
Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok.
Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom.
Szabad szerettem volna lenni mindig
s őrök kisértek végig az uton.
Negyedik ecloga (részlet)
Vergilius azonos sorszámú 4.eklogája a leendő aranykort
hirdeti (egy gyermek születése hoz majd el)
Radnótiál –nem kellett volna megszületnie-már
magztakortól kezdve ott az üldözöttség,és annak a
tudata,hogy egy ,,sötét hely” a világ,ahova megfog
születni.
A belső hang azokat az értékeket sorolja,azokat az
emlékeket idézi,melyekért érdemes vállalni az életet.
Negyedik ecloga
Keletkezése:1943 november-Bálint György,halott barátjaemlékére (eltűnt,nem lehet tudni hogy halt meg)
Párhuzam:Vergilius 5.eclogája-fiatalon eltűnt mitikus pásztortsiratja
Ez egy monológ hexameterben
Mély fájdalom és teljes bizonytalanság a költő hangjában
Ötödik ecloga
Számozása szerint hiányzik (lehet szándékos a hiány)
Több vers is felmerült,hogy az lenne a hatodik ecloga
Első lehetőség: Töredék című verse:
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Hatodik ecloga
Második lehetőség:Sem emlék,sem varázslat című verse
Harmadik lehetőség:Nem tudhatom című verse
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
(Radnóti:Nem tudhatom-részlet)
Hatodik ecloga
https://www.youtube.com/watch?v=lU608-bjeEo
Radnóti Miklós: Hetedik eclogaElőadja: Papp János
Keletkezése:1944. július
1.tábori verse (bori notesz egydarabja)
Egyik legtragikusabb verse
Hexameteres monológja-feleségétszólítja meg benne.
Tárgyias részletességgel,realistánírja le a tábori körülményeket.
Hetedik ecloga
A munkatáborban lévő költő
helyzetét és álmait írja le
A költőnek egyetlen lehetősége
van a menekülésre: a
visszaemlékezés, a belső
szabadság megteremtése.
(valójában rabok,de képzeletben
szabadok)
Megdöbbentő a mű formai
rendezettsége, a költő türelme
és bölcsessége
Hetedik ecloga
A költészet értelmére is rákérdez:érdemes e verseket
írni,ha nincs már senki,aki megértse őket (ő alkot )
Végigvonul az ellentét a versen a jelen szörnyűsége és
az otthon hagyott ,,haza”,otthoni táj
A vers vége felé a szeretett nő csókjára
emlékezik,szerelmi vallomást tesz neki:
,,nem tudok én meghalni se,élni se nélküled immár.
Ez egy idézet,Radnóti lefordította Horatius egy
versét,aminek a befejező sora:
,,csak véled tudok én halni is,élni is!”
Hetedik ecloga
Keletkezése:1944.augusztus 23.
A költő és az Ószövetség lázadó prófétája,Náhumhexameteres párbeszéde
Legerősebb a düh és a lázadás hangja,de mindezekellenére Radnóti költészetére jellemző a HIT valamieljövetelére
Próféták s költők dühe oly rokon, étek a népnek,s innivaló! Élhetne belőle, ki élni akar, míg
eljön az ország, amit igért amaz ifju tanítvány,rabbi, ki bétöltötte a törvényt és szavainkat.Jöjj hirdetni velem, hogy már közelít az óra,
már születőben az ország.
(Radnóti:Nyolcadik ecloga-részlet)
Nyolcadik ecloga
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!