Regionális egyenlőtlenségek az Európai Unióban és

Magyarországon

Készítette: Antal István

Az Európai integrációs folyamat lényeges feladatai :

– Egyes országok között fennálló fejlettségbeli

különbségek mérséklése

– elmaradott országok és régiók felzárkóztatása

Az Európai Unió működése során világossá vált, hogy az

előrehaladó integráció nemhogy csökkenti, hanem egyesen

növeli a régiók közötti fejlettségbeli különbségeket.

Ez politikai feszültségek forrása lehet, amely az Unió

működőképességét és ezzel az EU létét fenyegeti,

• Az unión belül a versenyelőny legfontosabb forrása a tudás, az információ és az innováció felhalmozásának és alkalmazásának képessége lett.

• Okai:

– gyors termékelavulás

– minőség iránti igény

– állandóan változó keresletnek való megfelelés

Versenyelőnyük azoknak van, akik képesek folyamatosan

megújítani termékeiket, műszaki és szervezeti fejlesztésekkel

emelni a termelékenységet, és fejlett információs- és

kommunikációs rendszerek segítségével csökkenteni a

távolságból és időből eredő veszteségeket

• Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése elvileg megszabadítja az EU jelenlegi és jövőbeli periferikus régióit a távolságokból származó hátrányok nagy részétől.

• A telekommunikációban és a tőkemobilitásban bekövetkezett változások sokkal szabadabbá tették a telephely kiválasztásának lehetőségét, ami a kedvezőtlen régiók számára is előnyöket rejt.

• Megfelelő közlekedési és kommunikációs hálózatok nélkül a kevésbé fejlett régióknak nincs esélyük a fejlődésre.

• Az Unió által nyújtott támogatások a meglévő terelőhatások miatt (incidencia hatás, donor hatás, Rotterdam effektus, stb.) nem feltétlenül elégségesek egy ország gazdasági versenyképességének helyreállításához, hanem alapvető nemzeti alkalmazkodásra van szükség.

• A gazdasági modernizáció sikere függ :– külső tényezők– az adott ország gazdaságpolitikája– üzleti tevékenység környezetétől– befektetőknek nyújtott kedvezmények– az infrastruktúra megfelelő szintje– piaci növekedés kilátásai– Exportlehetőségek

A hosszú távon fenntartható nemzeti/regionális gazdasági fejlődés alapját

kétségtelenül a szigorú makrogazdasági politika és az infrastruktúra területén

végrehajtott beruházások jelentik.

A regionális különbségeket meghatározó tényezők

• A legkevésbé fejlett tagországok és az EU legfejlettebb

tagországai között az eltérő fejlődési pályák következtében

jelentős különbségek állnak fenn az egyes régiók infrastrukturális

szintjében: a közlekedési, energia-, valamint a távközlési

hálózatok kiépítettségében, és az emberitőke-ellátottságában, a

munkaerő felhalmozott tudásában és képességeiben

I. Infrastruktúra• Szakmai körökben nem szűnik a vita arról, hogy közpénzekből,

vagy a magántőke bevonásával kell-e fedezni az infrastrukturális fejlesztéseket

• A magántőke távol tartja magát ettől a területtől

• Gazdaságilag megalapozott lenne az uniós költségvetés minél nagyobb hányadát kitevő részét az infrastruktúra fejlesztésére fordítani.

• A távközlés, mint az infrastruktúra-hálózat egyik elemét, sokszor a közlekedési hálózatok modern alkotórészeként tartják számon. Ugyanakkor a távközlés sokszor a közlekedési hálózat iránti igényt is növeli, azáltal, hogy olyan kapcsolatokat teremt, amelyek következtében megnő az áruszállítás és utazás.

• A kiépült távközlési rendszereknek centralizáló és decentralizáló hatása egyaránt lehet.

A háztartások internet-kapcsolattal való ellátottsága (a háztartások százalékában) 2002-ben

Forrás: Eurostat

II. Emberi erőforrások, oktatás

• A régiók versenyképessége nemcsak a fizikai infrastruktúra állapotától függ, hanem egyre inkább meghatározó jelentőséggel bír az emberi erőforrások minősége

• Jelentősek az Unión belül fennálló különbségek

• A fiatal korosztály képzettségi szintje folyamatosan emelkedik

III. Kutatás-fejlesztés• A gazdasági fejlettségbeli különbségek az eltérő

termelékenységi és versenyképességi szintben mutatkoznak meg

• A kutatás-fejlesztés területén megmutatkozó eltéréseket a K+F tevékenységre fordított összeg és a GDP százalékában fejezzük ki.

• Az Európai Unió költségvetésének (nem a GDP-jének!) kb. négy százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre

• Nemzetállami szinten a kutatás-fejlesztésre fordított összegek a GDP két százalékát teszik ki Európában, míg a versenytársaknál (USA, Japán) ugyanez a mutató 2,7 és 3,2 százalék.

IV. Működő tőke• A külföldi tőke vonzásának képessége is

jelentősen befolyásolja egyes nemzetek, szűkebb értelemben régiók versenyképességét

Rang

Ország / Konszern

GDP / Forgalom Rang

Ország / Konszern

GDP / Forgalom

1. USA 8.079 43.Royal Dutch / Shell 105

2. Japán 4.395 53. IBM 88

23. General Motors 177 54. Szingapúr 85

24. Dánia 174 73. Deutsche Bank 59

25. Wal-Mart 167 89. Magyarország 48

a világ gazdasági nagyhatalmaiForrás: Világbank, Fortune [Werner – Weiss, 2000]

A telephelyválasztás klasszikus indokai:

felvevőpiac közelsége nyersanyag-beszerzési források elérhetősége munkaerő minősége és ára megfelelő infrastrukturális háttér

A transznacionális vállalatok általában Németországot, Nagy-

Britanniát és Franciaországot jelölték meg, mint a vállalat

számára ideális telephelyet.

Az erőforrás-ellátottság és a piaci potenciál közelség jelentik a

fő szempontokat a vállalatok számára

Az 1 főre jutó GDP alakulása az Európai Unióban 1999-2005 között

1999-ben az 1 főre jutó GDP legmagasabb értéke 266,4% volt az

Inner-London brit régióban, míg a legszegényebb régió a lengyel

Lubelskie volt az EU25 1 főre jutó GDP átlagának 31,9%-ával

2005-ben a legmagasabb jövedelem az átlag 302,7%-a volt az

EU27-ek átlagához képest továbbra is az Inner-London régióban,

míg a legalacsonyabb a Nord-Est román régióban volt 24,2%-kal.

Inner-London évtizedek óta messze a legtehetősebb régiója az

Uniónak

Év Nuts 2 régiók száma

Az 1 főre jutó átlag GDP-t meghaladó

régiók száma

Az 1 főre jutó átlag GDP 75%-a alatt lévő régiók száma

1999 (EU25) 254 114 (az összes régió 44%-a)

67 (az összes régió 26%-a)

2005 (EU27) 271 129 (az összes régió 47%-a)

69 (az összes régió 25%-a)

Forrás: EUROSTAT

Az EU-s átlag feletti, illetve a 75%-os küszöbérték alatti 1 főre jutó GDP-jű régiók aránya

• Elsősorban azok a régiók jogosultak a Strukturális Alapok forrásaira, melyek 1 főre jutó GDP-je az uniós átlag 75%-a alatt van

• Sajnos a régiók közül még mindig minden negyedik ehhez a csoporthoz tartozik.

• A GDP növekedése is változatos képet mutat az 1999-2005

közötti időszakban.

• A 10 leginkább fejlődő régió között elsősorban az újonnan

csatlakozott államok régiói voltak

• A legnagyobb mértékű visszaesést az 1 főre jutó GDP-ben

Guyane francia régióban lehetett tapasztalni

GDP alakulása az EU-ban

Regionális különbségek az Európai Unióban

Munkanélküliség és foglalkoztatottság az EU-ban

• A munkanélküliek számának alakulása, a munkanélküliségi ráta nagysága társadalmi és gazdasági szempontból is kritikus kérdés. Fontos társadalompolitikai feladat és elvárás a munkanélküliség csökkentése.

• A foglalkoztatottság az EU számára az egyik legérzékenyebb pont ezért stratégiai fontosságú. Az EU megfogalmazta azt a foglalkoés versenypolitikai alapelvet, hogy a relatíve alacsony foglalkoztatási színvonal növelése jelentheti az egyik legfontosabb kitörési pontot, mert olyan forrásokat lenne képes mobilizálni, amellyel Európa versenyképessége lényegesen javulhat.

Az uniós tagországok 2007. évi foglalkoztatási ráta szerinti rangsora

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Fo

gla

lko

ztat

ási r

áta

(15-

64. é

ves

koru

ak s

zám

a =

100

) EU-27 átlag

Gazdasági aktivitás

A gazdasági aktivitás magában foglalja a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket is. Ennek nagysága egyaránt fontos az adott korcsoportba tartozó népesség milyen hányada jelenik meg valamilyen módon a munkaerőpiacon, és milyen hányada marad távol. Konkrétan a 25-64 éves korosztályt értjük alatta.

A gazdasági aktivitás az EU-ban 2004-ben 70,7 %, 2003-ban 70,4 % volt.

Ha az USA (83,7 %) és Japán (81,1 %) aktivitási rátáit hasonlítjuk össze az EU-val, akkor megelőzik Európát.

Legnagyobb különbségek a 25-49 éves korosztály alatti és feletti csoportokban jelentkeznek. A 15-24 évesek aktivitása leginkább a nemzeti iskolarendszerektől függ, meddig tartják benn az iskolában az adott korosztályokat, mikor léptetik ki őket a mukaerőpiacra.

2001 2002 2003 2004

EU-15 70,0 70,2 70,4 70,7

Euró övezet 68,4 68,7 68,9 69,3

Belgium 63,1 63,2 63,2 63,5

Dánia 79,1 78,6 78,7 78,7

Németország 74,6 74,3 74,1 74,1

Görögország 61,1 60,7 60,5 60,4

Spanyolország

65,3 66,4 66,8 67,4

Franciaország

69,5 69,7 69,9 69,9

Írország 68,8 68,7 68,7 68,7

Olaszország 64,9 65,6 66,1 66,9

Luxemburg 64,4 65,3 65,7 66,1

Hollandia 77,9 78,2 78,5 79,1

Ausztria 76,3 76,4 76,4 76,5

Portugália 72,7 73,1 73,5 73,8

Finnország 74,8 74,8 74,8 74,9

Svédország 77,8 77,5 77,1 76,8

Egyesült Királyság

76,3 76,6 76.6 76,6

Az aktivitási ráta alakulása (%)

Regionális egyenlőtlenségek Magyarországon

A rendszerváltást követően a piacgazdaságra való átmenet a 90-es évek végére befejeződött, ennek eredményeképpen az ország térszerkezete, térségi és területi tagoltsága lényegesen eltér a rendszerváltás előtti helyzettől.

piacgazdálkodásra jellemző elemek: a vállalkozások számának robbanásszerű emelkedése, a külföldi tőke meghatározó szerepe, a mindent átszövő piac hatása, valamint a széleskörű privatizáció

• Az új térszerkezet formálói:

– rendszerváltozás

– külföldi tőkebefektetésekre épülő gazdasági megújulás

– párhuzamosan jelen lévő válságjelenségek (munkanélküliség, jövedelemcsökkenés, a beruházások jelentős visszaesése)

• Az átalakulás gazdasági, politikai és társadalmi következményei jelentősen megváltoztatták a területi struktúrát és növelték az egyenlőtlenségeket.

• A fővárosi agglomeráció megerősítette dominanciáját

• Az új térszerkezet meghatározó elemei:

a főváros kiugró fejlődése az ország többi részéhez viszonyítva,

a nyugati térségek növekvő előnye a keleti és az északi régiókkal szemben

a kistérségek fejlődésének növekvő térbeli tagoltsága

a településhálózat erősödő gazdasági tagoltsága.

• A bruttó hazai termék mind az egy főre jutó értéke,

mind a tömegéből való részesedést tekintve a

legjobban kifejezi az ország egyes területei (régiói,

megyéi) közötti fejlettségi és teljesítménybeli

különbségeket.

A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2003

Régió

Mezőg.,vadg.,

erdőgazd.,halászat

Ipar Építőipar Szolgál-tatások

Ágazatokösszesen(alapáron)

Közép-Magyarország 52 836 1 343 036 322 542 5 530 075 7 248 489

Közép-Dunántúl 59 857 665 504 84 224 841 055 1 650 650

Nyugat-Dunántúl 65 641 685 010 83 001 898 122 1 731 774

Dél-Dunántúl 80 975 246 397 63 120 732 427 11 122 919

Észak-Magyarország 54 214 414 786 70 282 771 418 1 310 700

Észak-Alföld 100 295 433 532 89 512 995 748 1 619 087

Dél-Alföld 118 882 329 870 80 237 946 692 1 475 681

ORSZÁG ÖSSZESEN 532 700 4 118 145 792 918 10 715 537 16 159 300

Ebből: régiók összesen 518 071 3 192 476 590 229 6 202 483 10 503 259

A regionális GDP különbségei

Az egy lakosra jutó GDP regionális eltérése*

ÉvA legfejlettebb A második legfejlettebb

és a legfejletlenebb régió hányadosa

1995 2,05 1,45

1996 2,16 1,53

1997 2,26 1,57

1998 2,23 1,64

1999 2,42 1,80

2000 2,47 1,81

2001 2,44 1,63

2002 2,57 1,62

2003 2,52 1,68

• A főváros fejlettség szempontjából kiemelkedik az országból

• Itt van a külföldi érdekeltségű vállalkozások és bejegyzett tőkéjük több mint 50%-a.

• A főváros kiugró növekedése eredményeként a regionális fejlettségi különbségek nagy távlatú differenciálódását mutatja

• Regionális léptékben erőteljes Nyugat-Kelet megosztottság alakult ki.

• Az ország legdinamikusabb, válságjegyekkel legkevésbé érintett térsége a főváros mellett Nyugat-Dunántúl, ezen belül is Győr-Moson-Sopron és Vas megye, és az utóbbi években felzárkózott Fejér megye

• A skála végén Észak-Magyarország és Észak-Alföld van, a legalacsonyabb fejlettségű Szabolcs-Szatmár-Bereg , Nógrád , és Borsod-Abaúj-Zemplén megye

• A Nyugat-Kelet megosztottság sem egyöntetű

• Az országban a NUTS 2 rendszernek megfelelően 7 régió került kialakításra

• A regionális rendszer még napjainkban sem működik megfelelően.

• A kialakított régiók között jelentős fejlettségbeli különbségeket regisztrálhatunk.

• Az egyenlőtlenségek bizonyos elemei csökkenthetők, de látványos eredmény nem várható.

• A képzett, fegyelmezett és innovatív munkaerő jelenléte kvalifikált vállalatok betelepülését ösztönzi

• A hátrányos helyzetű régiók leszakadása önmagát erősítő folyamattá válik.

• Hazánk ipari termelését három régió (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) határozza meg, míg a mezőgazdasági termelés főleg két régió (Észak-Alföld, Dél-Alföld) teljesítményén múlik.

Források• Regionális különbségek az Európai Unióban és a különbségeket

meghatározó tényezők (egyetemi oktató jegyzet)

• Zsugyel János: Az Európai Uinió regionális politikája történeti fejlődésének elemzése

• Kovács Julianna: Regionális különbségek Magyarországon

• Nagy Henrietta: Regionális egyenlőtlenségek Európában

• Harsányi Endre1 – Harsányi Gergely2 – Nagy Attila János: -Területi fejlettségi különbségek Magyarországon és az Észak-Alföldi

Régióban