Repcefüzet

ad09_0228_repce.indd 1ad09_0228_repce.indd 1 2009.06.29. 14:45:512009.06.29. 14:45:51


Tech

noló

giai

m

enet

rend

AKG

Fotó

galé

riaLo

mbt

rágy

ázás

Növ

ényv

édel

emTá

pany

ag-e

llátá

sFa

jtavá

lasz

tás

Term

eszt

és-

tech

noló

gia

Piac

i in

form

áció

k

Repce termesztés-technológiai kézikönyv (3. átdolgozott kiadás)

Továbbra is sikernövény az őszi káposztarepce (4)

A repce termesztés-technológiája (9)

Hibridrepcék Európában és Magyarországon (15)

A repce tápanyag-ellátása (25)

A repce növényvédelme

Az őszi káposztarepce gyomnövényei (30) Az őszi káposztarepce gyomirtása (34) Védekezés a repce kártevői ellen (44) Regulátorozás és a betegségek elleni védekezés (54) A repce állományszárítása (60)

A repce tápanyag-ellátása lombtrágyákkal (62)

Fotógaléria (67)

Agrár-környezetgazdálodási célprogramok (72)

Rövid áttekintés a technológiáról (74)

Tartalom


Átalakulás előtt áll a hazai repcetermesztés. Az alter-natív tüzelő- és hajtóanyagok iránti megnövekedett kereslet biztos piacot teremtett. Európa repcemag felhasználási igénye dinamikusan növekszik. A meg-újult fajta- és hibridkínálattal megindult a termesz-téstechnológia intenzívebbé válása. Az új kihívások-nak mindenki igyekszik megfelelni, bár az elmúlt idő-szakban sok volt a bizonytalanság a repce körül.Magyarországon a repcét sokáig mostoha növény-ként kezelték. Sokan kedvelték ugyan, hiszen egye-sek a legkiválóbb előveteménynek tartották, a több-ség mégis félt a termesztésétől. A hosszú tenyészidő miatt számtalan veszély tette bizonytalanná a ter-melőket a terméseredményeket illetően:

• el lehet-e vetni időben;• kap-e kellő mennyiségű csapadékot vetés után;• eléggé megerősödve megy a növény a télnek;• lesz-e hótakaró, ha nagy fagyok jönnek;• az esetleges olvadás vagy belvíz nem okoz-e károkat;• ugyanakkor lesz-e elég nedvesség a virágzás idején;• tudnak-e kellőképpen védekezni a bogarak ellen;• nem lesz-e jégeső vagy túl erős szél a betakarítás

előtt, ami kipergeti a szemeket;• nem esik az eső betakarításkor, ami elfekteti a nö-

vényt és nagy terméskiesést okoz?

Ha a növény túléli az előbb felsorolt bizonytalansá-gi tényezőket, akkor a fő kérdés: el lehet-e adni a ter-mést, és ha igen, akkor fedezi-e a bevétel a termelés költségeit és biztosít-e megfelelő profitot?

Az ezredforduló óta az őszi káposztarepce egyre népszerűbb termesztett növény Magyarországon. A vetett termőterület folyamatos növekedésével 2008 őszén már 265 000 hektáron vettetek repcét. Ennek elsődleges okai a könnyű értékesíthetőség mellett, a kiváló elővetemény, a talajszerkezet javító jellegé-

Továbbra is sikernövény az őszi káposztarepce

4/5


Term

eszt

és-

tech

noló

gia

Tápa

nyag

-ellá

tás

Lom

btrá

gyáz

ásFa

jtavá

lasz

tás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Piac

i in

form

áció

k

ben, a vetésszerkezetbe történő köny-nyű beilleszthetőségében keresendő-ek. A tavalyi évben a gazdák rekord-termést takaríthattak be, az országos átlag 2,5 tonna/hektár fölött alakult. Az idei állomány kevésbé örvendetes képet mutat.

Repcevetésterület Magyarországon

12882 104 120 139

234 252 265

050

100150200250300

2001

/2002

2002

/2003

2003

/2004

2004

/2005

2005

/2006

2006

/2007

2007

/2008

2008

/2009

1. ábra

Forrás: KSH adatok

Az idei hazai termés állapota

Egy április eleji felmérés szerint az állo-mány 59%-a jó, 28%-a közepes, 13%-a gyengének tekinthető. Ezen az áp-rilisban és május nagyobb részében megjelenő aszály tovább rontott. Áp-rilisban az országos csapadék terü-leti átlagérték 11 mm volt, amely 35 mm-rel (76 %-kal) volt kevesebb a sok-éves átlagnál. Emiatt az oldalági virá-gok nem, vagy jóval kisebb számban kötöttek. A legjobb helyzetben az or-szág dél-nyugati részén lévő termő-területek vannak, míg a legrosszabb helyzet az Alföldön tapasztalható.

Keresleti oldal –belföldön

Jelenleg az országhatáron belül 3 je-lentősebb feldolgozó-sajtoló üzem működik. Ezek közöl kettő csak rep-

cemagot, a harmadik napraforgóma-got is képes feldolgozni. Elhelyezkedé-süket tekintve mindhárom Kelet-Ma-gyarországon található. Összeadva a három üzem kapacitását arra jutunk, hogy a belföldi feldolgozó-kapacitás 280-320 ezer tonna körül mozog, va-

gyis a várható termés-ből 100-200 ezer ton-na az exportpiacokon kell, hogy otthonra ta-láljon. Ebből az is kö-vetkezik, hogy a belföl-di árakat idén még el-sősorban az összeuró-pai keresleti-kínálati vi-szonyok fogják megha-tározni sok más egyéb tényező mellett.

Európai keresleti-kínálati viszonyok

Az EU 27 idei repcetermését 18-18,3 millió tonnára becsülik a tavalyi 19 millióval szemben. Ez körülbelül 4-5%-os termésvisszaesést jelent. Az állo-mányról általánosságban elmondha-tó, hogy hazánkban és még néhány, főként kelet-közép-európai országban (Románia, Szlovákia) nagyobb, 20% fe-letti terméskieséssel számolnak, még a nyugati-európai országokban (Né-metország, Franciaország, idevéve Lengyelországot is) csak sokkal kisebb mértékű terméscsökkenés, vagy épp stagnálás vetíthető előre. Ebből láthat-juk, hogy az európai terméskiesés jó-val kisebb mértékű a belföldinél.

Az európai repcemag-kereslet fő moz-gatórugója a biodízel program. A biodízel bekeverési arányának 2010-re el kell érnie az 5,75%-ot, míg 2020-ra a 8%-ot. Ezekből a számokból kiin-


dulva 2009/2010-ben az EU 27-eknek körülbelül 5,5 millió tonna repceolajra van szüksége biodízel célra (az EU 27-ben a teljes biodízeligény 60-65%át rep-ceolajból biztosítják), és legalább 2,7 millió tonnára egyéb ipari célra.

Ehhez a repceolaj mennyiség előállításához, illetve vetőmag és takarmány-felhasználáshoz, körülbelül 21 millió tonna repcemagra van szüksége az EU27-nek. A különbözetként megjelenő 3 millió tonna ma-got az átmenő készletekből, illetve az ukrán import-ból kívánják biztosítani. Jelenleg viszont az ukrán ter-méskilátások nagyon pesszimisták, amelyek korlá-tozzák az Unió import lehetőségeit. Ez viszont fokoz-hatja az EU-n belül termelt mag iránti keresletet!

Árak alakulása, befolyásoló tényezők

2008 júliusában az aratás idején a rekordtermés el-lenére még 100 ezer Ft felett kaphattak a termelők a repcemag tonnájáért. Ez azzal magyarázható, hogy az ótermésből átmenő készlet szinte nem volt, a fel-vásárlók ezekben a hetekben több havi szükségle-tüknek megfelelő mennyiséget vásároltak fel.Majd a világválság beköszöntével, az ásványi olajár zuhanásával a repcemag jegyzései zuhanásba kezd-tek egészen az év végéig. Ekkor a forintos árak 65 ezer forint közelében voltak. Majd az argentin szójaveté-seket sújtó szárazság, Kína megnövekedett importja pozitívan, a sertésinfluenza híre, az EU által beveze-tett védővám az olcsóbb amerikai biodízelimporttal szemben negatívan hatott az árak alakulására.

6/7

60000

70000

80000

90000

100000

110000

2008

.08

.01

2008

.10

.01

2008

.12

.01

2009

.02

.01

2009

.04

.01

2009

.06

.01

110 000

100 000

90 000

80 000

70 000

60 000

08. a

ug. 0

1

08. o

kt. 0

1

08. d

ec. 0

1.

09. f

eb. 0

1

09. á

pr. 0

1.

09. j

ún. 0

1

2. ábra 2009-es újtermésű repcemag ára a BÁT-on (2008 augusztus-2009 június)

HUF


Term

eszt

és-

tech

noló

gia

Tápa

nyag

-ellá

tás

Lom

btrá

gyáz

ásFa

jtavá

lasz

tás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Piac

i in

form

áció

k

Jelenleg (2009. június utolsó hetében) az újtermésű repcemag nettó ára fo-rintban telephelyen 79-83 ezer között mozog. Természetesen fontos megje-gyezni, hogy az elmúlt hónapokban a HUF/EUR árfolyam változásai még hektikusabbá tették a repcemag árá-nak mozgását.

A jövőben fontos befolyásoló tényező lehetnek a legnagyobb szójabab ter-melő országok kilátásai. Az USA-ban a szója vetésterülete a 2009/2010. gaz-dasági évben nem változik lényege-sen, ugyanakkor az előző évinél ma-gasabb hozamok várhatóak, amelyek a termés 8-10%-os növekedését is je-lenthetik. Az Oil World 2009/2010. gaz-dasági évre vonatkozó becslése sze-rint a szójabab globális termésered-ménye akár 14%-kal is növekedhet az előző gazdasági évvel összehasonlít-va.

Összegzésként érdemes megállapíta-ni, hogy a repcemag árára több té-nyező hat, amelyeket a következők-ben lehet beazonosítani:

• Az olajnövények hatással vannak egymásra. A szója és a naprafor-gó áralakulása a repcére is hatással van. A legnagyobb előállítók (USA, Argentína, Brazília) és fogyasztók, (elsősorban Kína) meghatározóan hatnak az olajiparra.

• Az ásványi olaj ármozgások • Deviza árfolyamváltozások• Logisztikai körülmények (vízállás, üzemanyagárak stb.)• Exportot, importot érintő gazdasá-

gi-politikai döntések

Konklúzió, perspektíva a jövőre

A biodízel bekeverési arányok növe-kedése, az EU védővám bevezetése (az olcsóbb amerikai biodízellel szem-ben) mind a repcemag hosszú távú ke-resletét biztosítja. Hazánknak elsődle-ges érdeke, hogy a belföldi repcemag egésze az országhatáron belül kerül-jön feldolgozásra, és nagyobb hozzá-adott értékkel bíró termékként (repce-olaj, biodízel) értékesítsék belföldön, illetve az exportpiacokon. Ez minden bizonnyal 1-1,5 éven belül megvaló-sulhat. A Glencore Kft. által jelenleg a kivitelezés fázisban tartó üzem meg-épültével nemcsak a belföldön meg-termett repce, de a napraforgómag, illetve a szójabab is az országban ke-rül feldolgozásra. Az új, 600 ezer tonna éves kapacitással rendelkező üzem a Kalocsa melletti Foktőn kerül megépí-tésre és várhatóan még 2010-ben el is kezdheti működését. Az új üzem megépülése várhatóan éle-sebb versenyt generál a belföldi mag-felvásárlók közt, illetve lehetőséget ad a termőterület további növekedésé-re, a termesztés jövedelmezőségének erősödésére.

Kovács TamásGlencore


GLENCORE Grain Hungary Kft.

GABONÁK, OLAJOS MAGVAK ÉS TAKARMÁNY ALAPANYAGOK NAGYKERESKEDELME

Cégünk, a Glencore Grain Hungary Kft., melynek 100%-os tulajdonosa a svájci Glencore International AG, 1996 óta van jelen a hazai mezőgazdasági piacon.

A Glencore Grain Hungary Kft. főbb tevékenységei között mezőgazdasági termékek és takarmány alap-anyagok nagykereskedelme szerepel. Cégünk évek óta már nem csak az export, de a belföldi értékesítés te-rén is kiemelkedő sikereket könyvelhet el. Főbb tevékenységi körünkbe tartozik mezőgazdasági termékek ér-tékesítése és takarmány alapanyagok kereskedelme. A 2008-es év értékesített mennyissége meghaladta az 1,5 millió tonnát, amiből kiemelkedik a kukorica és a szója, de számottevő a búza, repce-és napraforgó ma-gok, illetve darák és növényi olajok kereskedelme is.Cégünk az elmúlt 12 évben folyamatosan növekedett. Fejlődésünk eredményeként már nem csak a kereske-delemben vagyunk jelen, de új beruházásokat is sikerült megvalósítani az országban.Az elmúlt 3 évben sikerült felépítünk két, egyenként 100.000 tonna kapacitású raktárteret Gyomaendrődön illetve Foktőn. Ennek a fejlesztésnek a szerves részeként Foktőn egy 600.000 tonna kapacitású napraforgó, repce illetve szójabab feldolgozására képes olajsajtoló üzemet tervezünk megnyitni. A feldolgozóüzem ki-vitelezési munkái az elmúlt hónapokban kezdődtek meg, és várhatóan 2010-ben fejeződnek be. A növény-olaj-sajtoló 100 munkahelyet teremt a térségben, amellyel együtt a Glencore csoport Magyarországon több mint 150 embernek ad munkát.

8/9

Elérhetőség:

1138 Budapest, Népfürdő u. 22.

Duna Tower, 14. emelet

Tel: (06-1) 329-3710, 451-4017

Fax: (06-1) 451-4046, 451-4047

Ügyvezető igazgató:

JUHÁSZ CSABA

Létszám: 40 fő

Szervezeti felépítés:

kereskedők, bonyolítás,

pénzügy

BALOG FERENC

szója/napraforgó/repce

Tel.: (06 1) 451 4016

Mobil: (06 20) 553 5160

KOVÁCS TAMÁS

Növényi olajok, darák

Tel.: (06 1) 451 4036

Mobil: (06 20) 311 4678

MARKOVICS ZSOLT

kukorica

Tel.: (06 1) 451 4014

Mobil: (06 20) 952 8826

SZALONTAI SZABOLCS

árpa/búza

Tel.: (06 1) 451 4045

Mobil: (06 20) 269 8280

BÁLINT BÉLA

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves,

Hajdú-Bihar, Szabolcs megyék

Mobil: (06-20)5643-974

GYŐRFFY ZSOLT

Baranya, Somogy, Tolna,

Zala megyék

Mobil: (06-20)5136-580

MINORICS RICHÁRD

Bács-Kiskun, Csongrád,

Békés megyék

Mobil: (06-20)2566-996

Kereskedő kollégák:

Területi képviselők:

1 800 000

1 600 000

1 400 000

1 200 000

1 000 000

800 000

600 000

400 000

200 000

0 2005

912 359 928 446

1 632 9811 510 663

Éves forgalom (ezer mt)

2006 2007 2008


Piac

i in

form

áció

kTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

Fotó

galé

riaAK

GTe

chno

lógi

ai

men

etre

ndTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

a

A repce termesztés-technológiája

A repce helyét a vetésszerkezetben számos tényező befolyásolja. Ismer-ve a repce igényeit, ezek megválasz-tása meghatározhatja a repce ter-mesztés sikerességét .Ezek szerint hazánkban több ter-mesztési körzet alakult ki.

Elsősorban a Dunántúl nyugati csapa-dékosabb megyéiben és a Duna men-tén termesztik. Kisebb körzetek pedig a Borsod megyei lejtőkön, a Tisza vo-nalában és Békés megye öntés talaja-in alakultak ki.

Éghaljalatigénye

A repce tenyészideje folyamán mér-sékelten meleg (hűvösebb), nagyobb fagyoktól mentes, csapadékos, pá-rás klímát igényel. A repcetermesz-tés eredményességének meghatározó időjárási elemei tehát a hőmérséklet és a csapadék. A repcetermesztő terü-letek hazánk csapadékosabb (550-700 mm átlagcsapadék), területén helyez-kednek el. Transzspirációs koefficien-se nagy, 600 l vízet igényel 1 kg szá-razanyag előállításához. Az egyöntetű kelés és őszi fejlődés, valamint a kora tavaszi intenzív növekedés és a virág-zás utáni fejlődési állapot vízellátás szempontjából a repce kritikus szaka-szai. Virágzás idején magas, 80 % kö-rüli relativ páratartalmat igényel. A téli fagyokat csak a megfelelő időben ve-tett és a tél beálltáig kellően megerő-södött repce bírja. A 8-10 leveles, föld-höz simuló tőlevélrózsás állapotú nö-

vényállomány telel át legbiztonságo-sabban. A repce fejlődéséhez szüksé-ges hőmérsékleti küszöbérték +7 C°, virágzáskor +8 C°.

Talajigénye

A repce a talajra igényes növény. Leginkább a középkötött, gyen-gén lúgos kémhatású talajokon (pl. Ramann-féle barnaerdőtalaj, karbonátmaradványos barna erdőta-laj, kovárványos barna erdőtalaj) ter-meszthető eredményesen. A kiemel-kedő termés kritériumának repce ese-tében is a mély rétegű, tápanyag-ban gazdag, jó vízgazdálkodású tala-jok - tehát a kifejezetten jó búzatala-jok - felelnek meg.

Helye a növényi sorrendben. A repce vetésszerkezetben való elhelyezésénél figyelembe kell venni:• az augusztus végi-szeptember eleji ve-

tésidőt• az elővetemény által visszahagyott

tarló- és gyökérmaradványok minősé-gét

• a repcével közös betegségekre fogé-kony, vagy ezt hordozó növényfajokat

• az elővetemény ne legyen későn leke-rülő, a talajt nitrogénben gazdagító pil-langósvirágú kultúrnövény

• az alapozó és magágykészítő talaj-művelésekkel biztosítható legyen a jó kultúrállapot

• az előveteményben használt gyom-ír tó szerek utónövényre kifejtett ha-tásai.


10/11

Ezen szempontok alapján jó előveteményei a repcé-nek általában a kalászosok, ezek közül is az őszi árpa, a tavaszi sörárpa, a búza, megfelelő az olajlen, a jú-lius közepéig felszedett burgonya és az egynyári tö-megtakarmányok. A repcét önmaga után négy évig ne termesszük.

Elővetemény-igénye

A repce az előveteményével szemben nem túl igé-nyes. Az elővetemény igényét az határozza meg, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfele-lő minőségű talajelőkészítés elvégzésére. Ezért mint megfelelő elővetemény nem sok növény kultúra jö-het szóba.

A repce előveteményeket három csoportba soroljuk.• Jó elővetemény : a borsó, a bíborhere és az őszi

takarmány keverékek, de ezek vetésterülete ha-zánkban nem jellemző.

• Megfelelő elővetemény : az őszi búza, őszi árpa, mint a közismert elővetemények, ez a legelterjed-tebb hazánkban.

• Rossz elővetemény: a későn feltört pillangósok és minden más, későn lekerülő növény.

A legjobb elővetemény feltételnek legjobban meg-felelő növény az őszi búza, de vannak olyan felté-telek amire itt is figyelnünk kell, mielőtt repcét ve-tünk a területre. Fontos tudnivaló, hogy a forga-lomban lévő gabona gyomírtószerek közül egy-re több olyan készítmény van, amely használata

Szántásos rendszer

Tarlóhántás : tárcsával+gy. henger

Szántás: eke+szántás elmunkáló henger

Kiegészítő elmunkálás: tárcsa/ásóbarona

Magágykészítés: kompaktor/kombinátor

Magágykészítés+Vetésegymenetben+lezárás(kombinált direktvető-

gép)

Vetés+ lezárás


Piac

i in

form

áció

kTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

Fotó

galé

riaAK

GTe

chno

lógi

ai

men

etre

ndTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

a

Tárcsás rendszer Talajszerkezet kimélő rendszer

Tarlóhántás : tárcsával+gy. henger Tarlóhántás: kultivátorral

Tárcsázás: hengerboronával Tárcsázás: hengerboronával

Kiegészítő elmunkálás:ásóborona/kombinátor

Kiegészítő elmunkálás:ásóborona/kombinátor

Magágykészítés: kompaktor/ kombinátor

Magágykészítés + Vetés egymenetben + lezárás (kombinált

direktvetőgép)

Magágykészítés+Vetés( direktvetés)

Vetés+ lezárás

után nem vethetünk repcét az utó-növényre gyakorolt hatása miatt pl. egyes szulfonil-ureák (részleteseb-ben lásd Gyakorlati Agrofórum, 17. évf. 8. szám, 2006 augusztus, 28. oldal).A repcét önmaga után vetni nem ja-vasolt, mert a kártevők és a betegsé-gek túlzottan elszaporodnak. A vetés-forgóban a repcét 4 év után vethetjük csak újra a területre. A terület kiválasz-tásában az is nagyon fontos, hogy a tábla ne legyen olyan gyomokkal el-fertőzve, amit a repce állományában nem tudunk a rendelkezésünkre álló repce gyomírtószerekkel irtani pl.: kü-lönböző keresztes virágúak.A repce mint elővetemény kiváló min-den termesztésben lévő kultúrnövé-nyünk számára. Mivel korán betaka-rítható, ezért bármit vethetünk utána. Erős karós gyökérzetének - drénező hatás - köszönhetően a talaj szerke-zetét javítja. A szármaradványainak bomlása során több tápelemet pótol vissza a talajba, ezért kiváló talajjaví-tó növény.

Talaj-előkészítés és vetőágykészítés

A talaj-előkészítés az egyik legkriti-kusabb pontja a repce termesztésé-nek. Lényege, hogy kevés taposással, a vetés idejére, a felületen aprómor-zsás, nyirkos, tápanyagban gazdag, kertszerűen elmunkált, alul egyenle-tesen ülepedett, kissé tömött talaj áll-jon a kevés tápanyaggal rendelkező aprómagvú repce számára.

Alapszabály: a magágy minősége fon-tosabb, mint a vetésidő!

Az időjárástól, a talaj minőségétől és a termesztés színvonalától függően kell a talaj-előkészítést jó minőségben el-végezni, melynek lényege a nyári ta-lajnedvesség megőrzése. Ezért a ga-bona betakarítás után azonnal tarló-hántást kell végezni és egy menetben lezárni, mert az elővetemény termesz-tése során kialakult kapillárisokon egy nap alatt eltűnik a „meztelenül” ma-radt feltalaj vize.


12/13

Ahhoz, hogy optimális talajkörülményeket teremtsünk, már az elővetemény betakarítására nagy gondot kell fordítani. Nem maradhat nagy tömegű szalma a ter-vezett helyszínen. A betakarítás után végrehajtott tar-lóhántást gyürüshengerrel célszerű lezárni. Még júli-us közepéig el kell végezni a szántást és annak elmun-kálását, amennyiben a szántásos talajelőkészítést vá-lasztottuk. Hazánkban általában a tárcsásboronás talajelőkészítés van legjobban elterjedve. A talaj víz-készletének megőrzése szempontjából a legelőnyö-sebb a talajszerkezet kimélő rendszer és leghátrányo-sabb a szántásos rendszer. Sajnos a legmodernebb technológia nem minden gazdaság számára elérhető jelenleg.

A magágy elkészítéséig olyan művelőeszközök hasz-nálatával tartsuk gyommentesen a táblát, amelyek biztosítják, hogy erre az időszakra általában oly jel-lemző aszály és csapadékhiány ellenére is meg-őrizhető legyen a talaj hasznosítható vízkészlete. Az elővetemény késői betakaritása esetén vagy ép-pen erősen aszályos viszonyok közepette elmarad-hat a szántás, illetve alkalmazhatók a szántás nélkü-li talajművelés elemei. A talajszerkezet kimélő tech-nológiával jelentősen csökkenthetjük a költségeket és a munkaműveletek számát . A direkt vetéses tech-nológiával pedig biztosíthatjuk az egyenletes kelést. A talajban lévő nedvességet ezzel a technológiával tud-juk megőrizni legjobban. A vetés előtt közvetlenül kom-binátorral készíthető elő a magágy. Az egyenletes, be-érett aprómorzsás, ülepedett magágy biztosítja a sike-res repce termesztés egyik legfontosabb alapkritériu-mát, a homogén kelést.

Vetés

A vetés ideje is meghatározza a repce őszi fejlődését. Úgy kell tehát megválasztani a vetés időpontját, hogy a repce a fagyok beálltáig érje el a 8-10 leveles tőlevél-rózsás állapotot.

A termés szempontjából kedvező oldalhajtásszám dup-la gabona sortávolság esetén biztosítható leginkább. A kelés és kezdeti fejlődés gyorsasága és kiegyenlített-sége a talaj kötöttségéhez igazodó vetésmélységgel


Piac

i in

form

áció

kTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

Fotó

galé

riaAK

GTe

chno

lógi

ai

men

etre

ndTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

a

(2–4 cm) és megfelelő magtakarással érhető el. Sorhenger alkalmazása előse-gíti az egyenletes kelést.

Általánosságban elmondható, hogy az MSL-hibridek jellemzõje a gyors vegetatív fejlõdés, a szárbaindulás már rövidebb megvilágítás hatásá-ra is megkezdõdik ill. a nagyszámú termõképlet kialakulása. Ha az egyéb-ként optimálisnak tekintett augusztus vége-szeptember eleje idõszak rend-kívül száraz, a kelés idején nem várha-tó csapadék, úgy a hibridek vetésidõ-toleranciájának köszönhetõen kivárha-tó az a késõbbi vetésidõ, amely optimá-lis kelést biztosíthat.Az MSL-hibridek esetében a vetõmag kiszerelése egységekben történik, nem pedig súlyra egalizálva. Ennek oka abban rejlik, hogy az MSL-hibridek vetõmagjának ezerszem-tömege jó-val szélesebb tartományban mozoghat, mint a hagyományos fajtáké.Egy egység - ezermagtömegtõl függõen 10–14 kg magot tartalmaz. Ez a hagyo-mányos vetõmagnorma szerint 4–5 kg vetõmagnak felel meg hektáronként, ami a vetés technikai részét lényegesen egyszerűbbé teszi.

Ha a hibrid repce négyzetméterenkén-ti 50 kivetett csíranövényébõl tavaszra csak 35–40 növény maradna, az is ele-gendõ akár rekord termés eléréséhez is.

Betakarítás

A repce elhúzódó virágzásának köszön-hetően a becők érése is elhúzódik. Ezért nagyon sokan használnak érésgyorsító készítményeket a megfelelő betakarítá-si állapot eléréséhez. De egyes aszályos évjáratban ezekre a módszerekre nincs mindig szükség.

A repce érése és betakarítása általában a búza aratás előtt történik, ezért is jó, ha a fő aratási szezon előtt a repce be-takarításánál meggyőződünk a kom-bájnunk megfelelő műszaki állapotáról. Ami nagyon fontos a betakarításnál az a kombájn tökéletes tömítettsége, hiszen aprómagról van szó. Ha nagyon sűrű „áthatolhatatlan” állományunk van, ak-kor használjuk az oldalvágó kaszákat. Ezek használata a betakarítás gyorsa-ságán sokat segíthet, de e nélkül is le tudjuk vágni a repcét. Amennyiben a repcefajtánk hajlamos a korai becő fel-nyílásra, akkor érdemes a betakarítást éjszaka végezni. Ezzel elkerülhető a na-gyobb szemveszteség. A kombájn vá-góasztalának motolla fordulatát csök-kentsük a legkisebbre, inkább a megtá-masztást szolgálja a motolla sebessé-ge. A szállításnál is jelentős vesztesége-ket szenvedhetünk, ha pótkocsikat nem tömítjük tökéletesen, és szállítás közben nem árt sűrűn ellenőrizni azokat.

Vetésidő:

optimális: aug. 25–szept. 05.

lehetséges: aug. 15–szept. 20.

Vetésidő Fajták Hibridek

korai 40–60 35–45

optimális 60–70 45–55

késői 80–100 55–65


14/15

Médiatámogatók

AG R Á R I N F O R M ÁC I Ó S S Z A K L A P

www.agrarunio.hu

www.ostermelo.com

www.agronaplo.hu

www.agroinform.hu

www.mezohir.hu

www.ujmezogazdasagimagazin.hu

www.agroforum.hu

www.magyarmezogazdasag.hu


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Fajta

vála

sztá

s

Hibridrepcék Európábanés Magyarországon

A repce a mérsékelt égöv legjelentő-sebb olaj- és fehérjenövénye, más kul-túrnövényeknél magasabb olaj- és ér-tékes fehérjetermésének köszönhető-en az elmúlt néhány évtizedben a vi-lág növényi olaj termelésében - a szó-ja- és pálmaolaj után - felzárkózott az előkelő harmadik helyre. Az 1960-as évek közepétől a nemesí-tés és fejlesztések középpontjában a repce minőségének megváltoztatá-sa állt , hiszen az addigi fajták a 2 to/ha körüli termőképességük mellett az-zal a hátránnyal rendelkeztek, hogy magas erukasav- ill. glükozinolát-tartalmuk következtében mind humán mind takarmányozási célú hasznosí-tásuk jelentős korlátokba ütközött. A tudomány és a gyakorlati fajtafejlesz-tés sikeres együttműködésének ered-ményeként sikerült a repcenemesítés-ben két forradalmi minőségváltozást elérni:

1. Az erukasav-tartalom csökkentése 50%-ról 2% alá. Ez lehetővé tette a repceolaj humáncélú felhasználá-sának széleskörű elterjedését.

2. A repcemag glükozinolát-tartal-mának csökkentése 80 μmol/g-ról 10 μmol/g határérték alá, ami a feldolgozás során keletkező mel-léktermékek (pogácsa, dara) takar-mányozási célú felhasználását tet-te lehetővé.

Termőképesség, hibridtípusok, minőségA 00-minőség elérése után a nemesí-tés erőteljesen a hozamok növelésére koncentrált. Ennek eredményeként pl. Németországban, Európa vezető rep-cetermesztő országában az elmúlt 30 év átlagában évente 3 %-kal sikerült fokozni a ha-onkénti olajtermést, ma ez eléri a 2 to-t. Míg 1975-ben 2,4 to körül alakultak az átlagtermések, úgy 2001-ben 1 millió ha átlagában már 3,5 to magot takarítottak be a terme-lők, a hivatalos kísérletekben a leg-újabb fajtajelöltek teljesítménye pedig elérte az 5 to/ha értéket.

A termőképességre javításán alapu-ló klasszikus szelekció mellett az el-múlt évek legnagyobb előretörését a hibridek megjelenése jelentette. Ezál-tal vált lehetővé annak a heterózis ha-tásnak a kihasználása, amely más fa-jokban (kukorica, napraforgó) már rég-óta közismert és megalapozta a hibri-dek teljes térhódítását. Természetesen a hibridek előállításához először szük-ség volt egy olyan hibridrendszer ki-fejlesztésére, amely lehetővé tette az idegen megtermékenyülésre hajla-mos repcevirágban a hímsterilitás ki-alakítását. Bár a világon több olyan rendszer is ismert, amely biztosítja az öninkompatibilitást, a gyakorlatban mégis a Franciaországból származó OGURA- ill. az NPZ német nemesítőház MSL-rendszere terjedt el.


Ogura-cms-rendszer

Az ún. ogura-cms-rendszer a franciaországi INRA Kutatóintézet nevéhez fűzödik, ahol is az olajretek-ben ( Raphanis sativa ) felismert citoplazmatikus hímsterilitást ültették át a repcére. A hímsterilitás gén-je mellett azonban a magas glükozinolát-tartalomért felelős gén is „megérkezett” az olajretekből így első-sorban a 00-minőség szempontjából számos kritika érte a rendszert. Annak érdekében, hogy az anyai vonalban rögzített magas glükozinolát-tartalom ne legyen túlzottan negatív hatással a betakarítandó termés minőségére az ún. mixhibridek esetében csak részben (50-70%-ban) állították vissza a pollenter-melést, azaz a növények egy részénél nincs önál-ló pollenetermelés, ill. a hibrid vetőmagjához hoz-zákevernek egy alacsony glükozinolát-tartalmú faj-ta vagy vonal vetőmagját. Ilyen mixhibridek pl. a CODIX, COLOMBO, TISSOT, TRIANGLE.

A már valódi, restorer Ogura-hibridek esetén vala-mennyi növényegyed önálló pollentermeléssel ren-delkezik és fajta hozzákeverésre sincs szükség, bár sok esetben a glükozinolát-tartalom még mindig kri-tikusan magas. E csoportba tartoznak: EXTERNO, EXTRA, EMBLEME, ELVIS, ELDO, ELOUTA, VECTRA. Vetőmagelőállításuk az MSL-rendszerhez képest egyszerűbb ill. alacsonyabb költségű. A rendszer to-vábbfejlődésének legnagyobb lehetősége a ma még magas glükozinolát-tartalom csökkentésében rejlik. E nélkül az igazán nagy piacokon nehézségekbe fog ütközni az Ogura-hibridek piacra juttatása.

MSL-rendszer

Európa legjelentősebb repcenemesítője, a német NPZ/Lembke nemesítőház által kifejlesztett és exklu-zívan használt hibridrendszer, mely alapvetően eltér a fennt tárgyalt ogura-rendszertől. Az MSL-hibridek teljes mértékben restauráltak, azaz a termesztésbe 100% F1 kerül, mivel a hibrid - akárcsak a hagyomá-nyos vonalak - pollent termel. Az MSL-típusú hibri-dek minősége kiemelkedő, eltérő időjárási és termő-helyi viszonyok között is messze a 25 μmol/g keres-kedelmi határérték alatt van glükozinolát-tartalmuk.

16/17


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Fajta

vála

sztá

s

Vetőmagelőállítás szempontjából a nagyobb ráfordítást, nagyobb költsé-geket megkívánó rendszer. A ma még viszonylag szűk hímsteril anyai vo-nal szám bővítése jelentheti az MSL-rendszer továbbfejlődésének kulcsát.

Hozambiztonság, termelés intenzitás

A termőképesség növelésén túl a ho-zambiztonság javítása teremti meg azt az alapot, amely jelentősen emel-heti a repcetermesztés jövedelmező-ségét. Ez különösen igaz olyan kor-szakban, amikor termesztés termé-szeti körülményei oly mértékben szél-sőségesek mint napjainkban.A kései vethetőség sok esetben az egyetlen lehetőség arra, hogy kellően jól előkészített talajba kerüljön a rep-cemag és ne kelljen heteket várni a ke-lést biztosító csapadékra. Mert ne fe-ledjük, hogy fontosabb a magágy mi-nősége, mint a vetésidő optimumának betartása! A hibridek megjelenésével a nemesítésnek sikerült hathatós mó-don kezelnie ezt a problémát. A hibrid-repcék ugyanis rendkívül erőteljes fej-lődési erélyüknek, vitalitásuknak kö-szönhetően képesek rövid idő alatt be-hozni azt a fejlődési hátrányt, amit ko-rábban vetett fajtatársaiktól kaptak. A hibridek erőteljesebb gyökérrendszert fejlesztenek, akár szokásos, akár ké-sői vetést végzünk el, így a tél beáll-táig nagyobb szárazanyagtömeg be-építésére képesek. Fejlődési erélyük kimagaslóan jó, így kiválóan vizsgáz-nak olyan körülmények között is, ami-kor nehéz keléskori viszonyokkal vagy éppen a direktvetés nehézségeivel kell megbírkózni.A legtöbb hibridre jellemző kiváló tél-állóság szintén olyan tulajdonság, me-lyet 2002/2003 tele a gyakorlatban is

igazolt. Nagyobb vitalitásuk, robosz-tusságuk előnyei tavasszal éppúgy megmutatkoznak, mint ősszel: korai fejlődésük igen erőteljes, így kiváló-an hasznosíthatják a téli csapadékot, aszályos körülmények között pedig igazolják nagyfokú stressztűrő-képes-ségüket. Ezt megerősítik azok a terme-lői visszajelzések is, melyekből kiderül, hogy különösen a termesztés szem-pontjából kritikus körülmények között képesek a hibridek a fajtákkal szem-ben jelentős terméstöbblet elérésére ill. ilyen körülmények között a hibridek lényegesen kisebb termésredukcióval reagálnak.

Az átlagosnál jobbnak számító viszo-nyok között korszerű szabadelvirág-zású fajták termesztésével is jövedel-mező módon lehet repcét termelni, persze azt sohasem tudhatjuk előre, hogy milyenek is lesznek a termesztés körülményei, milyen időjárási anomá-lia fog jelentkezni. Összességében elmondhatjuk, hogy a hibridek európai – köztük hazai – tér-hódítása a következő okokra vezethe-tő vissza:

- a kísérletekben mért 10-15%-os terméstöbbletet a hibridek a közter-mesztés körülményei között is iga-zolták

- termésbiztonság (stressztolerancia, télállóság, vitalitás) vonatkozásá-ban is lényegesen jobban szerepel-tek, mint a fajták zöme

- a szélesebb vetésidő intervallumuk nagyobb kelésbiztonságot és bizto-sabb őszi fejlődést biztosít

- az egyre terjedő költségkímélő ta-lajművelés, mulcsvetés esetén is bi-zonyították alkalmasságukat

- nemcsak a legmagasabb technoló-


giai szint, hanem annál szerényebb ráfordítások mellett is magasabb termésszintet értek el

- egyre kevesebb „gyermekbetegséggel” (alacsony olajtartalom, magas glükozinolát-tartalom, gyen-gébb állóképesség, steril egyedek magas aránya, vetőmagelőállítási gondok) rendelkeznek a hibri-dek

- a szélesedő kínálatból napjainkra szinte bármely termőhely és technológiai szint mellé megtalálha-tó az alkalmas hibrid

- a magasabb vetőmagárat a vetési norma csök-kentésével ellensúlyozni lehet

- a magasabb vetőmagár többletköltségét már 100–200 kg/ha többlettermés fedezi

Sok, eddig csak fajtát használó termelő számára fo-galmazódik meg a kérdés: szükség van-e hibridek alkalmazása esetén a technológiai elemek alapvető megváltoztatására. A kivetendő csíraszám tekinteté-ben a válasz egyértelműen igen. Ezt a hibridek ma-gasabb vetőmagköltsége egyrészt szükségessé, a hibridek jobb regenerációs és kompenzációs képes-sége másrészt pedig lehetségessé teszi. Ha a hibri-deket is a vonalas fajtáknál megszokott csíraszám-mal vetnénk ki, úgy a hibridvetőmag költsége mint-egy kétszerese lenne a fajtáénak. A hibrideket azon-ban 25-30%-kal alacsonyabb normával lehet kivet-ni (1. tábl.). Bár még így is magasabb ha-költségük mintha fajtát vetnénk, de az ismert vetőmag- ill. ter-ményárak alapján kalkulálva ha-onként mindössze 100-200 kg plussztermés elegendő a többletkiadá-sok fedezésére.

1. táblázat:Az őszi káposztarepce vetésnormája

magasabb érték: kedvezőtlen körülmények és kelésalacsonyabb érték: kedvező körülmények és kelés

vetésidő fajtákcsíra/m2

hibridekcsíra/m2

korai 50-70 35-50

optimális 60-80 40-55

késői 70-90 50-65

18/19


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Fajta

vála

sztá

s

Sajnos még mindig tartja magát az a termelői gyakorlat, miszerint a kive-tendő magmennyiség egy fix érték, ahelyett, hogy az adott tétel csíraké-pességének és ezermagtömegének függvényében kerülne meghatáro-zásra. Ez a szemlélet gyakran ve-zet – később már nem helyrehozható és komoly pénzügyi veszteséget oko-zó – technológiai hibákhoz, úgymint túlzott állománysűrűség, rossz télál-lóság, gyenge állóképesség. Tudnunk kell, hogy a repce akkor képes a leg-nagyobb termés elérésére, ha erőtel-jesen fejlett egyedek alkotják az állo-mányt, amelyeknek elegendő tér áll rendelkezésükre az oldalhajtások ki-fejlesztésére. Ezeken az oldalhajtáso-kon képződik ugyanis a teljes termés 60-70%-a. A gyomirtásban és a rovarkártevők elleni védekezésben értelemszerű-en nincs különbség a fajták és hibri-dek között alkalmazandó technológi-ában. Sokszor nem ilyen egyértelmű a helyzet a tápanyag-utánpótlás és a növekedés-szabályzó készítmények alkalmazása terén, holott itt sem in-dokolt a különbségtétel. Kalászos elő-vetemény után optimális időpontban (aug. vége – szept. eleje) elvégzett ve-tés esetén általában a repce nem igé-nyel N-utánpótlást. Természetesen ki-alakulhat olyan helyzet, amikor az ál-

lomány lassú, vontatott és nem kielé-gítő fejlődése ezt indokolttá teszi. Ab-ban az esetben viszont amikor egy-értelműen megkésett vetéssel, nehéz keléskori körülményekkel állunk szem-ben, javasolt a kelést követő 30-40 kg/ha N kijuttatása.

Az azol típusú növekedés-szabályzó szerek használata szintén bevett gya-korlat Európa számos országában ál-talában a magasabb termés megala-pozására (oldalhajtás-kezdemények serkentése) , ill. különösen pl. pillan-gós elővetemény után vagy magas N-szolgáltató talajok esetében a túl-növés megakadályozására, a télálló-ság növelése érdekében. Természete-sen az egyes hibridek között jelentős különbségek adódhatnak az őszi fej-lődési erély vonatkozásában, ezért na-gyon fontos, hogy fajtaválasztáskor minden olyan információt megkapja-nak a termelők, amelyek a technoló-gia kialakításában döntő tényezők le-hetnek. Mindenesetre a néhány év-vel ezelőtti telek hazai tapasztalatai-ból kiindulva is elmondhatjuk, hogy a télállóság javítása érdekében mind faj-ták mind hibridek esetén ajánlott a 4-6 leveles állapotban, október elején-kö-zepén elvégzett kezelés. Ezt a keze-lést elsősorban a korai ill. az optimá-lis időpontban elvégzett vetéseknél le-


het ajánlani, megkésett vetés esetén ugyanis általá-ban eleve gyengébbek, fejletlenebbek a növények.

A tavaszi N-utánpótlás kapcsán azt kell figyelembe venni, hogy a hibridek fejlődése valamivel korábban megindul, mint a legtöbb fajtáé, ezért a lehetőségek-hez képest igen korán kell biztosítani a tápanyagot, amelynek hektáronkénti mennyiségét érdemes 20-30 kg-mal megnövelni a magasabb terméspotenci-ál gazdaságos kiaknázása érdekében. Szintén alkal-mazhatóak tavasszal az azol-fungicidek, elsősorban az állóképesség javítására. Érdemes a tavaszi állo-mányszemle alkalmával állománysűrűséget számol-ni és ezt kiegészítve a hibrid állóképességéről szer-zett tapasztalatokkal, nemesítői információkkal dön-teni a kezelés célszerűségéről.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a fajták és a hibridek termesztés-technológiájában különbség mutatkozik a vetési norma és a tavaszi tápanyag-utánpótlás terén. Az őszi N-utánpótlás szükségessé-gét ill. a növekedésszabályozók őszi és tavaszi hasz-nálatát a vetésidő, az állományok fejlettsége vala-mint az egyes fajták és hibridek tulajdonságai hatá-rozzák meg.

Blum ZoltánSaaten-Union

20/21


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Fajta

vála

sztá

s

A szinte már eufóriába torkolló emel-kedés után az gabonafélék, a növényi olajok piacán, továbbá a bioenergetikai célú hasznosítás terén az árak draszti-kus visszaesése hozta meg a drámai kijózanodást 2008 második felében. Mi is történt voltaképpen? A gyorsu-ló gazdasági növekedésű világban a keresleti piac hirtelen váltott át eny-he túlkínálati piacba: a várakozáso-kat messze felülmúló átlagterméseket sikerült betakarítani világszerte a ki-tűnő időjárási körülmények, valamint a folyamatosan javuló agrotechnikai körülmények – hatékonyabb műtrá-gya- és növényvédőszer-felhaszná-lás – eredményeként. Ez alapvetően kedvező jel bolygónk termelékenysé-gének szempontjából. Persze emellett ott van az a nem elhanyagolható kö-rülmény a világgazdaság és a bankok helyzetével, az intézményi és magán-befektetők stratégiaváltásával. Ezek mind kedvezőtlenül érintik a termelést, a befektetéseket és a fogyasztást egy-aránt, a tendencia alól a mezőgazda-ság sem vonhatja ki magát.

Az adott körülmények között a terme-lés színvonalának a fenntartása lehet a legjobb stratégia, mivel a követke-ző időszakot ismét az emelkedő árakat magával hozó keresleti piac jellemez-

heti, bár valószínűsíthetően az árak az elmúlt időszak „végletei” között fognak stabilizálódni. A mezőgazdasági üze-mek jövedelmezősége számottevően lecsökken 2008-hoz képest, ennek el-lenére a vetésszerkezet érdemi átala-kítása nem életszerű, mivel valameny-nyi növényi kultúrát egyformán ked-vezőtlenül érintik a változások. Ezért a 2009. évi őszi vetésszerkezet kiala-kításában ismét meghatározó szerep-hez kell jusson az őszi káposztarepce, nemcsak jövedelmező termeszthető-sége miatt, hanem mint a következő évi őszi kalászosok legjobb elővetemé-nyeként is. Nehezen előrejelezhető pi-aci körülmények és különösen a ked-vezőtlen időjárási körülmények között döntő szempont az elérhető legmaga-sabb termés és a nagy termésbizton-ság. A SAATEN-UNION ilyen helyzet-ben elsősorban a hibridek termeszté-sét javasolja a termelőknek: nagyobb termőképességük, jobb stressz-tűré-sük és termésstabilitásuk, jobb táp-anyaghasznosító-képességük, na-gyobb kelésbiztonságuk és szélesebb vetésidő-intervallumuk olyan agro-nómiai előnyök összességét testesítik meg, amelyek a magasabb vetőmag-költség fi gyelembevételével is egyér-telmű jövedelemtöbbletet biztosít a fajtákkal szemben.

Új generációs hibridrepcéka Saaten-Union kínálatában


A világ első restaurált hibridrepcéinek állami elisme-rése 1995-ben a SAATEN-UNION nemesítőinek nevé-hez fűződött. Az azóta eltelt időszak egyértelmű ten-denciája, hogy a hibridrepcék egyre nagyobb terüle-tet foglalnak el a vetésterületből Európa-szerte, ter-mésfölényüket valamennyi régióban és valamennyi évjáratban igazolták.

42,1

39,2

42,1

34,034,5

44,5

42,5

39,8

36,1

40,8

37,4

35,4

37,7

30,429,6

40,7

38,4

36,9

34,2

38,8

27,0

29,0

31,0

33,0

35,0

37,0

39,0

41,0

43,0

45,0

47,0

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

term

és, q

/ha

A hibridek termésfölényét évről-évre igazolja a gyakorlatNémetország, 1999-2008

MSL-hibridek fajták

forrás: Kleffmann 2008; 1999 és 2008 között 20.423 válasz

10 év átlagában 3,6 q/ha többlet-termés

A hibridrepcék hazai elterjedése is felülmúlta a kez-deti várakozásokat, napjainkban a vetésterület közel 50%-án szerepelnek. Magyarországi elterjedésükhöz meghatározó módon járult hozzá a SAATEN-UNION, nemcsak a folyamatos termékfejlesztéssel, hanem a legújabb termesztéstechnológiai elemek megis-mertetésével. Széles hibridportfóliónk megteremtett annak a lehetőségét, hogy minden repcetermesztő megtalálhassa a körülményeihez, igényeihez, tech-nológiájához leginkább megfelelő hibridet.

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

160000

2004 2005 2006 2007 2008 2009*

veté

ster

ület

, ha

A Saaten-Union hibridrepcék vetésterülete Magyarországonkumulált adatok 2004-2008

ABAKUSROHAN

MERANOHERKULES

TENNOTITAN

ELEKTRABALDURVECTRAARTUS

BALDURVECTRAARTUS


TENNOTITANELEKTRABALDURVECTRAARTUS

HERKULESTENNOTITAN


ROHANMERANOHERKULES

TENNOTITAN


22/23


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Fajta

vála

sztá

sA SAATEN-UNION 2009-ben a klasz-szikusnak számító hibridjei mellé egy olyan új hibridgenerációt vezet be, mellyel magasabb hozamok és olaj-bonifi káció, nagyobb termésbizton-ság, összességében magasabb jöve-delmezőség elérése válik lehetővé. Egy olyan új hibridgeneráció első képvise-lői jelennek meg, melyek az eddigi si-keres, de fajtákat használó termelőket is meggyőzik a hibridek előnyeiről.Az új generációt az ABAKUS, a ROHAN és a MERANO hibridek képviselik. Ezek a hibridek valódi genetikai újdonsá-got képviselnek, mivel olyan nemesíté-si programokból születtek, melyekben teljesen különválik az apai és anyai vonalak fejlesztése. Újabb anyavona-lak megjelenése mellett számottevően megnőtt az új apavonalakkal történő keresztezések nagyságrendje is. Rá-adásul a SAATEN-UNION az egyedüli nemesítőház, amely egyidejűleg több hibridrendszert is alkalmaz a fejleszté-seiben. Ezáltal olyan széles genetikai sokszínűség jelenik meg hibridjeink tu-lajdonságaiban, melyekre eddig nem volt példa. Az új generációs hibridek közös tulaj-donsága az általuk képviselt új termés-szint. A ROHAN már a 2006-os hivata-los kísérletekben is kiemelkedett rel. 105,7% magtermésével és rel. 112%-os olajtermésével. A MERANO a 2007-es szélsőségesen kedvezőtlen körül-mények között elért rel. 108%-os ter-

més és rel. 109%-os olajtermés szint-je igazolta, hogy a fajtákkal szemben elvitathatatlan előnyt biztosítanak hib-ridjeink, különösen nehéz viszonyok között. Az ABAKUS a 2006-2008-s vizs-gálati időszak legmagasabb magter-mését és olajtermését elérő hibridje-löltje volt a középérésűek hivatalos faj-takísérleteiben.

Mindezen előnyök mellé még számos olyan agronómiai tulajdonság tekin-tetében sikerült javulást elérni, melyek döntően hozzájárulnak a termésbiz-tonság növeléséhez:

ABAKUS

HJ 2

HJ 3

HJ 1

st. ARTUS

HJ 4

42,0

42,5

43,0

43,5

44,0

44,5

45,0

45,5

3,503,603,703,803,904,004,10

olaj

tart

alom

, %

termés, to/ha

Harmadéves középérésű hibridek teljesítménye 2006-2008 MGSZH

HJ: hibrid-jelölt

H11

H3

st. EXAGONE

H7

st. SITRO

st. ÁTLAG

H15

H1

H5

H13

ROHAN

H8

H4

st. ARTUS

H12

H10

ABAKUS

H6

H14

H2

H9

5,6

5,8

6

6,2

6,4

6,6

6,8

7

66,577,588,59

Álló

képe

sség

(1-9

)

Kezdeti fejlődés erőssége (1-9)

Agronómiai jellemzők4-3-2 éves középérésű hibridek, MGSZH 2008

st. SITRO

st. EXAGONE

st. ÁTLAG st. EXPLUS

H1ROHAN

ABAKUS

H2

st. ARTUS

H3

42

42,5

43

43,5

44

44,5

45

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

olaj

tart

alom

, %

glükozinolát-tartalom, µmol/g

Beltartalmi mutatókközépérésű hibridek MGSZH 2006-2008

17800

4200054000

69000

95000 103000

125000

020000400006000080000

100000120000140000

ha

A hibridrepcék vetésterülete Magyarországon, 2001-2008

forrás: OMMI, Kleffmann

2001/2002

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009


24

Minden termelő számára - legyen bár maximalista, minimalista, optimista, pesszimista vagy éppen meg-győződéses fajtahasználó - a több termés, a na-gyobb termésbiztonság mellett a nagyobb jövedel-mezőség lehetőségét teremti meg a SAATEN-UNION új generációs hibridjeinek alkalmazása. Az új generációs hibridek előnyei:• több termés: ABAKUS, ROHAN, MERANO• jobb állóképesség: ABAKUS, ROHAN• magasabb olajtartalom: ABAKUS, ROHAN,

MERANO• erőteljesebb kezdeti fejlődés: ABAKUS, ROHAN• jobb szárazságtűrés: MERANO• jobb ellenálló-képesség betegségekkel szemben• szélesebb vetésidő intervallum• nagyobb kelésbiztonság• szélesebb érésidő intervallum• nagyobb genetikai változatosság az eltérő ter-

mőhelyi viszonyokhoz• alacsonyabb glükozinolát-tartalom

Bővebb információ: www.saaten-union.hu

Blum ZoltánSaaten-Union

Területi képviselő kollégák elérhetőségei

2424/25

Győr-Moson, VasFiny György: 30/256-6633

Fejér, Komárom, VeszprémTálos István: 30/519-8554

Somogy, ZalaMüller Gábor: 30/623-8457

Tolna, BaranyaErős János: 30/742-8421

Hajdú-Bihar, SzabolcsMarkocsány Zoltán: 30/925-7275

Jász-NagykunCsikós Zoltán: 30/335-4655

Bács-Kiskun, PestSeres Tamás: 30/623-8443

Békés, CsongrádTatay Kálmán: 30/335-4656

Borsod, Heves, NógrádNagy János: 30/549-5421


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

Fotó

galé

riaAK

GTe

chno

lógi

ai

men

etre

ndTá

pany

ag-e

llátá

s

A repcetápanyag-ellátása

Az őszi káposztarepce köztudottan igen fontos olajipari nyersanyag. A magvak magas olaj- és fehérjetartal-ma azonban csak szakszerű és követ-kezetes tápanyag-utánpótlás ered-ményeképpen alakul ki. Manapság a repce tápanyagigényét a legtöbb esetben műtrágyázással elégítik ki. A növény fejlődését nyomon követ-ve megállapítható, hogy legintenzí-vebb a növény fejlődése bimbózástól virágzásig. A repce fejlődésének eb-ben a szakaszában legnagyobb meny-nyiségben a nitrogént és káliumot ve-szi fel, az egyéb tápelemek (P, Ca, Mg) felvétele folyamatos a tenyészidőszak folyamán. A repce termesztésére táp-anyagpótlás szempontjából általáno-san jellemző:

- Maga a növényfaj tápanyagigénye magas.

- A megfelelő fehérje-olaj arány a tápanyagellátástól függ.

- A tél beállta előtt a repcének a meg-felelő fejlettségi szintet el kell érnie.

- A tavaszi regenerációhoz a növény nagy mennyiségű, könnyen felve-hető tápanyagot igényel.

Makroelemek

NITROGÉN. Az egyes tápelemek kö-zül a legnagyobb jelentőségű a nitro-gén. A fehérjeszintézis alapeleme, leg-nagyobb mennyiségben a vegetatív fejlődés során veszi fel a növény. Ez a repce esetében látványos fejlődést je-lent, ugyanis kora tavasszal szinte a semmiből fejlődik ki a nem egyszer 2

méternél magasabb, erőteljes felépíté-sű növény.N-hiány esetén – ami többnyire ta-vasszal a legszembetűnőbb – a fia-tal levelek sárgulása és növekedésben való elmaradottsága figyelhető meg.Az esetlegesen előforduló N-túltrá-gyázás túlnövekedéshez vezet, meg-növekszik a kártevő rovarokkal és kór-okozó gombákkal szembeni fogékony-ság. Bizonyított tény az is, hogy igen nagyadagú N-trágyák őszi használata esetén számottevően csökken a télál-lóság, az állomány nagy része tavasz-ra kifagy.

Alkalmazható műtrágyatípusok: A N -tartalmú műtrágya megválasztá-sánál meg kell említeni, hogy többsé-gük savanyítja a talajt (bár a savanyító hatás az egyes trágyaféleségeknél kü-lönböző mértékű). Ilyen pl. az ammóni-um-szulfát is, ezért savanyú talajokon kerüljük a használatát. Használható a régóta bevált ammónium-nitrát, MAS, karbamid, Pétisó. Repce esetén aján-lott olyan műtrágyatípus használata, mellyel a N-nel egy menetben kenet is kijuttatunk. Ilyen például a DASA, va-lamint a különböző komplexek (nitro-gén-kén). A felszívódás hatékonysá-gának fokozására részesítsük előny-ben a hatékony, apró szemcsemére-tű kalciumkarbonát-tartalmú N-visz-szapótlási megoldásokat, amelyek a gyökér közvetlen környezetében lévő talaj pH-jának javítása mellett, a N-fel-vételét növelik, kimosódását csökken-tik. Hatékony, környezetkímélő megol-dást jelentenek, mivel felszívódást sti-


26

muláló kiegészítő anyagot tartalmaznak, 85-90%-os felszívódási hatékonyságukkal pedig nagyobb hoza-mot biztosítanak. Ezek az anyagok tartalmazzák a szükséges kenet is, hogy a negatív olaj-fehérje kor-reláció minél kisebb mértékben fejtse ki hatását, és a repcemagban a piacon elvárt mennyiségű olajtarta-lom alakuljon ki.Kijuttatás: Az alkalmazott mennyiség ne túl nagy, 40-50 kg hatóanyag legyen hektáronként egy tonna terméshez, ami háromtonnás termésátlaggal kal-kulálva 120-150 kg N-t jelent. Alaptrágyaként nitro-gén műtrágyát elsősorban az elővetemény szárma-radvány-mennyiségének és a talaj tápanyag-ellá-tottságának függvényében juttatunk ki. Ekkor a szük-séges mennyiség 1/3-1/4-ét (35-45 kg N/ha) vetés előtti alaptrágyaként, nagyobb részét azonban (kb. 2/3-3/4-ét) fejtrágya formájában tavasszal célsze-rű kijuttatni. A tavaszi N-fejtrágyázás két részletben is megoldható: 40% kora tavasszal és 60% zöldbim-bós állapotban. Ezzel elkerülhető az egyszeri nagy-adagú túltrágyázásból eredő számos negatív követ-kezmény, és a téli N-kimosódás veszélye is csökkent-hető. Noha a megemelt adagú N-trágyázás az őszi káposztarepce olajtartalmát – az olaj- és fehérjetar-talom között fennálló negatív korreláció miatt – ér-zékelhetően csökkenti, a fehérjetartalmat azonban emeli. E hatás érvényesülésében nem elhanyagol-ható szerepe van az előveteménynek. A növekvő N-adagok hatására 0,8-2,0%-kal csökken az olajtar-talom 100 kg/ha-onként. Erre jelent megoldást a fent említett kiegészítőket tartalmazó kéntartalmú N-mű-trágya.Ám nem csak a N túladagolás, hanem az alultrágyá-zás is káros.

FOSZFOR. A foszfor mint makrotápelem, elsősorban a termésképzés szempontjából jelentős, hiányában a virág- és termésképzés zavart szenved. Kulcsszerepe van továbbá a zsírsavak szintézisében. A foszforigény a vegetációs periódusban az idő előrehaladtával fo-lyamatosan növekszik, maximumát a virágzás után éri el, amit elsősorban a magvakba való nagyarányú foszfor beépülés vált ki.

2626/27


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

Fotó

galé

riaAK

GTe

chno

lógi

ai

men

etre

ndTá

pany

ag-e

llátá

s

A hiánytünetek elsősorban a leveleken jelentkeznek, azok szélein antociános elszíneződést okozva. Ezen kívül a nö-vekedésre gyakorolt gátló hatása is megfigyelhető.

Alkalmazható műtrágyatípusok: Általánosan elterjedt a szuperfosz-fátok, a dikalcium-foszfát, valamint a foszfortartalmú komplex műtrágyák használata. A legújabb fejlesztésű NPK műtrágyákkal ősszel kettős hatású P-forrást juttatnak ki. Ezek tartalmaz-nak egy azonnal ható, a növény szá-mára azonnal felvehető vízoldékony foszfát formát, illetve egy hosszabb hatású, nehezebben oldódó darált kő-foszfátot. Ezzel a növény számára tel-jes körű tápanyag-visszapótlást bizto-sítanak.Kijuttatás: Az alaptrágyák közül – a nit-rogénnel ellentétben – a foszfort teljes egészében ősszel juttatják ki. A nega-tív foszformérlegű talajokon okszerű lehet a feltöltő trágyázás alkalmazá-sa. Mivel a kedvezőtlen átalakulási-fel-táródási folyamatok következtében a talaj felső rétegének P-tartalma mini-mális, így a foszfortrágyákat a növény igényét meghaladó mennyiségben adagoljuk. A foszfort a növény maxi-mum 1 mm távolságból tudja a gyö-kérzeten keresztül felvenni. Célszerű ezért azt közvetlenül a mag közelébe juttatni, hogy a télre történő felkészü-lés folyamán a növény minél nagyobb gyökértömeggel rendelkezzen a biztos túlélés esélyeinek a növelésére. Az őszi káposztarepce fajlagos foszforigénye 25-35 kg hatóanyag minden növé-nyi tonnánként. Ez azt jelenti, hogy a P-műtrágya kijuttatása során hektá-ronként kb. 120-150 kg hatóanyag-gal lehet kalkulálni. A legújabb tech-nológiai ajánlásokban a foszfor egy

részét (kb. ¼-ét) tavasszal juttatják ki starter NPK formájában, mellyel a fent említett kettős hatású P-forrást bizto-sítják, mellyel a növény gyorsabb re-generációját érik el.A fentebb említett okok miatt túltrá-gyázásról nem beszélhetünk, de Ma-gyarországon annál inkább előfordul-hat az elégtelen P-ellátottság.

KÁLIUM. A kálium a fotoszintézisben betöltött szerepe miatt a növények asszimilációját befolyásolja, ugyan-akkor kedvezően hat a növények víz-háztartására és szárazságtűrésére is. A kálium áttelelésben betöltött szere-pe kiemelkedő, hiányában a kifagyás ugrásszerűen megnő. A repcében el-sősorban a tél- és betegség-ellenál-lóságban, a szárazságtűrésben és a szárszilárdság növelésében játszik je-lentős szerepet. Tapasztalatok szerint a K-trágyázás számottevően nem be-folyásolja az olaj- és fehérjetartalmat.A hiányos adagolás következtében a levelek aprók és sötétzöldek lesznek, a növények pedig fogékonyabbá válnak a betegségekre.

Alkalmazható műtrágyatípusok:Magyarországon elterjedt a kálium-klorid alapú kálisó, illetve a kálium-szulfát alapú patentkáli. A foszforhoz hasonlóan kijuttatása komplexben is gyakori.

Kijuttatás: A foszforhoz hasonlóan a K-trágyák teljes mennyiségét szintén célszerű alaptrágya formájában ősz-szel alkalmazni. Kivételt képeznek a laza szerkezetű homoktalajok, ahol a tavaszi műtrágya-szórás az indokolt (KCl használata esetén). A kijuttatan-dó mennyiség 150-250 kg hatóanyag lehet hektáronként. Az adagok megál-


28

lapításánál a növény igényén kívül a talaj K-ellátott-ságát, az agyagtartalmat és az agyagminőséget kell figyelembe venni.

Mezoelemek

KÉN. A repcében a kén szerepe is meghatározó, a tenyészidőszak alatt a növény hektáronként akár 70-80 kg-ot is felvehet a talajból. A kén szerepe el-sősorban a fehérjeszintézisben mutatkozik meg. A ’80-as években a kén szerepe alárendelt volt a nö-vénytermesztésben, ami elsősorban a nagy meny-nyiségben használt szuperfoszfátnak köszönhető, de a ’90-es évek elejétől e műtrágyaforma felhasz-nálásának csökkenésével egyidőben a talajokra ju-tott kén mennyisége is ugrásszerűen csökkent. A lég-körből származó kén (elsősorban ipari és közlekedé-si szennyezés) mennyisége is csökkent, ezen hatá-sok eredőjeként az utóbbi években egyre több terü-leten a kénhiány tüneteivel találkozhatunk. Kéntrá-gyázás hatására a fehérjetartalom kismértékű emel-kedése és az aminosavgarnitúra átrendeződése ta-pasztalható.A kénhiány jelei a termékenység romlása, a beteg-ségekkel szembeni fogékonyság növekedése, csök-kent termés és olajtartalom. Leglátványosabb tünet a repce virágainak kifehéredése.A kenet tavasszal olyan műtrágya formájában cél-szerű kijuttatni, amely alapvetően N-műtrágya, de tartalmaz nagyarányú kenet is, ezzel egy menetben juttatható ki a szükséges N és kén.

KALCIUM. A kalcium szerepe is meghatározó a nö-vény számára. Biztosítja a szárszilárdságot, mely az akár 2 méter magas növény esetében kritikus. Ezen kívül szerepe van a tápanyagforgalom egyes lépése-iben (membrán áteresztőképesség, stb.), segíti a töb-bi tápelem felvételét.Kalciumhiány esetén fiatal növényekben a gyöke-rek barnulása (szövetelhalás) figyelhető meg, a leve-lek kisebbek, deformáltak, csúcsaik és széleik kana-lasan felkunkorodnak, klorózis lép fel, melynek hatá-sára barna foltok jelennek meg. Szárpuhulás is meg-figyelhető.

2828/29


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

Fotó

galé

riaAK

GTe

chno

lógi

ai

men

etre

ndTá

pany

ag-e

llátá

s

Az NPK trágyákon kívül szükség lehet egyéb kiegészítő jellegű tápanyagok-ra. Savanyú talajokon kedvező hatá-sú lehet a Ca-pótlás. Ez történhet kü-lönböző mésztartalmú anyagokkal (pl. cukorgyári mésziszap, dolomitőrlemé-nyek, stb.). Ez egyrészt az optimális pH felé tolja el a talaj kémhatását, más-részt fokozza a N-felvételt. Kimondot-tan ajánlott olyan NPK tartalmú mű-trágyák használata, melyek tenge-ri eredetű kalciumkarbonátot tartal-maznak. Ezek az anyagok a tápanyag felvételének helyszínén, közvetlenül a gyökér mellett, apró szemcsemére-tének köszönhetően azonnal hatnak. Ez azonnali pH korrekciót, és a táp-anyagfelvétel szempontjából optimá-lis körülményeket eredményez.

Mikroelemek

BÓR. A mikroelemek közül a virág-szervek fejlődése és a termékenység szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a bór.Használatával a jobb termékenyülés miatt a becők száma nő.A bór pótlása történhet a fejtrágyá-zás során (pl. bórtartalmú szilárd nitrogén műtrágyák), illetve lomb-trágyázással, amikor más mikroele-mek (pl. cink, vas) vagy a kén pótlása illetve biostimulátorok kijuttatására is sor kerülhet. Többnyire a virágzás idő-szakában, homoktalajokon jelentkez-het a bórhiány, ezért ilyen területeken 1-2 kg bór adagolása kedvezően befo-lyásolja a terméseredményeket.

Istállótrágya

A trágyaformák közül - ahol rendelke-zésre áll - az istállótrágya jól alkalmaz-ható, elsősorban a kevésbé kötött te-rületeken. Az istállótrágyát – hasonló-an pl. a cukorrépához – célszerűbb az elővetemény (pl. őszi búza) alá kijuttat-ni. Ajánlott mennyisége 30–35 tonna/ha.

Eredményes termesztést kívánunk!

Drienyovszki LászlóNémeth Róbert


Az őszi káposztarepcegyomnövényei

Az utóbbi 10-15 évben az őszi káposztarepce (Brassica napus) termesztéstechnológiája nagy vál-tozáson ment keresztül. Általánossá vált az intenzív technológia, ami többek között azzal járt, hogy a ko-rábbi 10-12 kg/ha vetőmag-mennyiség 2-5 kg/ha-ra csökkent, a sortávolság dupla gabonasortávolságra nőtt. A viszonylag alacsony vetőmag-mennyiséggel vetett táblákon ősszel a repce talajfedettsége nem tökéletes, nagyobb teret enged a gyomok megjele-nésének. A repce a korábban gyomelnyomó szere-péből gyomnevelő növénnyé lépett elő. Az őszi káposztarepce életciklusa az őszi gabonáké-hoz hasonló. A repcében megjelenő gyomok szinte azonosak az őszi kalászosokban megjelenő gyomok-kal. Ezt még az is elősegíti, hogy a repce elővetemé-nye rendszeresen kalászos kultúra. A repcében kettő fő gyomosodási szakaszt különböz-tethetünk meg: az első a kora őszi, míg a második a késő őszi- kora tavaszi gyomosodás. A kora őszi gyo-mosodás fontosabb, erőteljesebb a repcében, mint az őszi kalászosokban (a repce korábbi vetése miatt). Az őszi gyomosodást elsősorban a T-1 életformájú (ősszel kelő tavasszal magot érlelő) gyomok okozzák. Ezek közül legjelentősebbek az árvacsalán fajok: a bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule) és a piros árvacsalán (Lamium purpureum). Az árvacsa-lán fajok nemcsak a gyomosításukkal okoznak gon-dot, hanem azzal a tulajdonságukkal is, hogy kora tavasszal az első méhlegelőt jelentik, ezért elszapo-rodásuk a káposztarepcében a rovarkártevők elleni védekezést is megnehezíti. Ugyancsak T-1-s gyom a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) is. Gyakran a repcében való töme-ges megjelenésére csak tavasszal figyelnek fel, pe-dig ilyenkor már nem lehet ellene védekezni. A kora őszi gyomosodás fő okozói még a tyúkhúr (Stellaria media) és a veronika fajok. A veronika fajok közül megtalálható a borostyánlevelű veronika (Veronica

30/31


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

hederifolia), a perzsa veronika (V. persica), a fényes veronika (V. polita) és annak ellenére, hogy egyes területe-ken védett fajként tartják számon, az ujjaslevelű veronika (V. triphyllos) is. A veronika fajok előretörése egyre job-ban megfigyelhető a szántó területe-ken, mivel ellenük a gabonafélékben is nehéz védekezni. A méhek kora ta-vasszal - hasonlóan az árvacsalán fa-jokhoz - a veronika fajokat is előszere-tettel látogatják. A T-1-s gyomnövények növekedő je-lenlétét igazolják vissza az V. Orszá-gos Gyomfelvételezés adatai is, ahol a búza jelentős, úgynevezett nyár ele-ji gyomfajai közül a pásztortáska az 1950. évi 56. helyről 2007-08-ra a 14. helyre került. A gyomborítása megöt-szöröződött. A tyúkhúr a 63. helyről a 11. helyre került, a gyomborítása gya-korlatilag megtízszereződött. Ezek a T-1-s gyomok elsősorban ősszel okoz-nak kárt a tápanyag, a víz felvételével és azzal, hogy a talajtakarásukkal hű-tik a talajt. Esetenként erős fertőzés esetén a repce fejlődését is visszave-tik. A repce betakarítását gyakorlatilag nem befolyásolják. A repcében az előzőleg felsorolt gyo-mok mellett talán még nagyobb gon-dot okoznak a T-2 életformájú (ősszel kelő nyár elején magot érlelő) gyomok. Ezek közül a legveszélyesebb a raga-dós galaj (Galium aparine). Károsítá-

si potenciálját jól mutatja az a tény, hogy a gabonában 5 %-s termésvesz-teséget okozhat a négyzetméteren-kénti 1,8 db galaj növény előfordulá-sa. A galaj a tápanyagot hamarabb és nagyobb mértékben veszi fel, mint a vele társulásban lévő kultúrnövény. A repce esetében külön gondot okozhat a betakarítás megnehezítése mellett (a kombájn „mackót fog„), az a tény, hogy a galaj ezermagtömege 5,4-8 g, míg a káposztarepce ezermagtömege 4,5-6,5 g között van. Gyakorlatilag azonos magtartományba tartoznak, hasonló gömbölyű magalakkal. Nem lehet a galajmagot rostával, mechani-kai úton szétválasztani a repcemagtól. A magja 10 évig megőrzi a csírázóké-pességét. A galaj felszaporodása igen nagy mértékű, az 1950 év 103. helyé-ről 2007-08-ra közel száz helyet elő-reugorva az 5. helyre került. Ez az ötö-dik hely azt jelenti, hogy az 1997. évi harmadik helyéről kissé visszaszorult a galaj. A galajjal ellentétben a kis magvú pipacs (Papaver rhoeas) az a gyom-növény, amely folyamatosan jelen

volt és van a gyomflórában. 1950-ben a 12. helyen volt 0,6838 %-s borítás-sal és 2007-08-ra is csak pár helyet lé-pett előre, 8. lett 0.9598 %-s borítási értékkel. (Búzában végzett felvételezé-


si adatok.) Ez megegyezik az 1997 évi eredménnyel. A pipacs károsítási potenciálja lényegesen kisebb a galajénál, 5 %-s termésveszteséget négyzetméte-renkénti 22 db gyomnövény okoz. A magja 40 évig életképes marad a talajban. Szép piros virágszínével igen szembetűnő a jelenléte az érő repcetáblákon. A repcében rendszeresen találkozhatunk a szik-fű (Matricaria sp.) és a pipitér (Anthemis sp.) fajok-kal is. Ezek a fehér fészkesvirágzatú gyomnövények a repce betakarításáig gyomosítják a repceállomá-nyokat. Leggyakrabban az ebszikfű (M. inodora syn., Tripleurospermum inodorum) és az orvosi szikfű (M. chamomilla) fordul elő. A már többször hivatkozott gyomfelvételezés szerint az őszi búzában az ebszikfű került az előkelő első helyre. A borítása 2,8687 %, ami az 1950. évinek több mint huszonhatszorosa. Ez azt is jelzi, hogy nemcsak a búzában, hanem az őszi ká-posztarepcében is uralkodó gyommá vált. Jelezni kell, hogy bár az ebszikfű változatlanul az első helyet foglalja el, borítási értéke csökken. A gyomfaj ilyen nagy mértékű előretörése többek között a korábban alkalmazott gyomirtó szerekre, ill. a növény jó alkal-mazkodó képességére vezethető vissza. Ugyan élet-forma-besorolása T4-s, de tapasztalatok szerint kora ősztől kora nyárig csírázik, folyamatosan jelen van és kárt okoz a kultúrnövényben. A repcében kiemelt figyelmet kell fordítani irtására. A pipitér fajok közül leggyakoribb a parlagi pipitér (A. arvensis). Felszapo-rodóban van a szöszös pipitér (A. austriaca) is. Az elő-ző a savanyú talajok, az utóbbi, pedig a meszes ta-lajok gyomnövénye. Magjaikat az aratás előtt beér-lelik.A keresztesvirágú repcében rendszeresen megtalál-ható a szintén keresztes virágú sebforrasztó zsom-bor (Sisymbrium sophia syn,. Descurainaia sophia). Ezt a megfigyelést támasztja alá az is, hogy míg a sebforrasztó zsombor 1950-ben a 70. helyen volt (0,0540 borítási %), 1997-ben pedig már a 19. helyen található (0.2928 % borítás). A borítása megötszörö-ződött. Talán kisebb jelentőséggel, de folyamatosan jelen van a kétszikű T-2-s gyomok közül a szarkaláb. Dunántúlon a mezei szarkaláb (Consolida regalis), az Alföldön a keleti szarkaláb (C. orientalis) a megha-tározó. A mezei árvácska (Viola arvensis), amely el-sősorban a savanyú talajok növénye. A búzavirág

32/33


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

(Centaurea cyanus) a jellegzetes kék fészkes virágzatával. A T-2 egyszikű gyomok közül a repcé-ben a savanyú területeken meghatá-rozó gyomnövény a nagy széltippan (Apera spica-venti). Az elmúlt kettő év csapadékos őszi és tavaszi időjárása is kedvezett a felszaporodásának. Ez a folyamat csak a korábbi évek ten-denciájával azonos. A széltippan 1950. évi 37. helye (0,1516 %) 1997-re a 7. (0,9968 %), míg 2007-08-ra a harma-dik helyre változott. A borítása meg-kétszereződött. (1,8039 %). Erre az elő-retörésre a vegyszeres védekezésnél is figyelni kell. Tapasztalatok alapján négyzetméterenkénti 25 db széltippan

okoz mérhető termésveszteséget. A repcében az ennél kisebb fertőzöttség is problémás lehet, mert a széltippan nem érik be a repce aratására, ezért a szalmaszára a kombájnra tekeredve betakarítási nehézséget okozhat, ha-sonlóan, mint a galaj.Az egyszikű növények közül a gabona árvakelés gyomosíthatja még a rep-cevetést. Ez a gyomosodás a gabona aratás utáni időjárástól, a gabona be-takarításának minőségétől, a pergés-veszteségtől és a talajmunkáktól függ nagy mértékben.

A repce gyomviszonyait vizsgálva megállapítható, hogy az évelő gyo-mok közül elsősorban a mezei acat (Cirsium arvense) megjelenésére lehet számítani. A mezei acat rendkivül ver-senyképes gyomfaj. Versenyképessé-gét elsősorban a hatékony vegetatív terjeszkedésének köszönheti, amely-nek kulcsa a sarjtelep képzés. Folya-matos jelenlétét jelzi, hogy a búzában mind 1950-ben, mind 1997-ben a má-sodik leggyakoribb gyomfaj közel azo-nos borítással (1,5150 % 1950-ben és 1,8490% 1997-ben). Meg kell jegyez-ni, hogy ez a második hely nem stabil, hanem egy erőteljes csökkenés után (1988. 10. hely 0,6431 % borítás) ke-rült az acat újra dobogós helyre. 2007-08-ra szerencsére csökkent az acat gyomborítása, a negyedik helyre ke-rült 1,5572 % borítással. Ez a tény mu-tatja, hogy lehet ellene eredményesen védekezni, de jelzi azt is, hogy ez csak egy következetes acat elleni stratégiá-val érhető el, amire a repce gyomirtá-sakor is figyelni kell. (Meg kell jegyezni, hogy a gyomfelvételezés gyomirtatlan területen történik.)A repce gyomosodását vizsgálva jól látható, hogy a repce gyomnövényei általában a repcével párhuzamosan kelnek, folyamatosan jelen vannak, és ezzel már ősszel kárt okoznak. A rep-cében ezért indokolt az őszi gyomirtás elvégzése. A gyomirtásról a döntést időben (ősszel) kell meghozni, amikor az üzem gyakran pénzszűkében van, ennek ellenére az őszi gyomirtás vég-rehajtása a repce területek nagy ré-szén indokolt.

Hoffmanné Pathy ZsuzsannaMGSZH NTI, Kaposvár


Egy 2009-ben végzett felmérés szerint az őszi káposz-tarepce vetésterületének 15-20%-át nem gyomirtják. Ez az arány 5 évvel ezelőtt még 40-50% volt. A csökke-nés örvendetes változás a hazai termesztés-technoló-giában. A gyomirtás ugyanis elengedhetetlen eleme kell legyen a repce agrotechnikájának, mivel a gyo-mok miatt a gyomirtatlan területen a termés mennyi-sége 30-60%-kal kevesebb lehet.

Megelőző gyomirtások

A repce gyomirtását már az elővetemény gyomirtá-sakor meg kell kezdeni. Az repce előveteménye leg-több esetben kalászos gabona. Mivel a kalászosok gyomflórája szinte megegyezik a repce gyomflórájá-val, azok a gyomok, melyek a repcéből csak nehezen irthatók vagy veszélyes gyomok, mint a sebforrasztó zsombor, a pipacs, a ragadós galaj, a pásztortáska, a kalászos előveteményben sikeresen gyéríthetők.A gabonában a megfelelő gyomirtó szer kiválasz-tásánál vegyük figyelembe az utóveteményre gya-korolt hatását is. A szulfonil-urea típusú készítmé-nyek többsége után kockázatos a repce termesz-tése. A jól megválasztott gyomirtó szer a legfonto-sabb gyomok repcében való megjelenését is jelen-tősen csökkenti. Ilyen készítmények a Mustang* (0,6 l/ha), a Taltos* (33 gr/ha), a Colombus* (1 l/ha) il-letve a Mustang Forte* (1 l/ha).A repcetermesztés sarkalatos pontja a megfelelő tő-számú kelés, melyet száraz nyarak esetén viztartó talajműveléssel segíthetünk elő. A víztartó talajműve-lés lényege, hogy a kalászos elővetemény tarlóhán-tását és a tarló lezárását rögtön a betakarítás után elvégezzük és a talajt közvetlenül csak a repce ve-tése előtt nyitjuk meg a magágyelőkészítő gépekkel. A tarlót ebben az esetben gyommentesen kell tar-tani, ezt a gyommentességet minisztériumi rendele-tek is kötelezővé teszik. A gyomirtás egyik leghaté-konyabb módja a tarlókezelés, mely a repce gyom-

Az őszi káposztarepcegyomirtása

34/35


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

irtását tekintve egy megelőző véde-kezésnek számít. Ez a védekezés rit-kítja a repcében megjelenő veszélyes gyomokat: a mezei acatot, a keserű-fű féléket és az ősszel kikelő csatta-nó maszlagot és a libatop féléket is. A tarlókezelés totális gyomirtó szer-rel elvégezve minden kikelt gyomot ki-írt. A Dominator* SL vagy a Dominator Zöld* totális gyomirtó szer 4-5 l/ha dó-zisának használata költségtakarékos megoldás a tarló tisztán tartására.

Vetés után, kelés előtti gyomirtás

A termőterület majdnem harmadán még kelés előtt (preemergensen) el-végzik a gyomirtást. Az így lekezelt te-rület nagy részén (jóval több, mint fe-lén) viszont még egyszer vagy kétszer állományban (posztemergensen) is vé-dekeznek a gyomok ellen. Ennek oka, hogy a vetés után, kelés előtt alkalma-zott készítményeknek csak egy része széles hatásspektrumú, nem tökéletes a hatásuk például a gabona árvake-lés, az ebszikfű és hatástalanok az éve-lő kétszikűek (pl. mezei acat) ellen. Ha nem érkezik bemosó csapadék, akkor a hatásuk is elmarad. A repcében elő-forduló fontosabb gyomok közül példá-ul a ragadós galaj és az ebszikfű kelése kedvező körülmények között folyama-tos, és az alkalmazott készítmények ta-lajon keresztüli hatása nem mindig ele-

gendő a teljes szezonra.A preemergensen alkalmazható sze-rek jellemzője a viszonylag magas hek-tárköltség és a rövid felhasználási idő-szak. Hatáskifejtésükhöz minden eset-ben bemosó csapadékot és tökélete-sen elmunkált talajfelszínt igényelnek, ezért alkalmazásuk a magyarorszá-gi körülmények között magas kocká-zattal jár. Előnyük viszont, hogy ked-vező időjárás és jó repceállomány mellett csökkentik a tavaszi munka-csúcsot és a repce hosszú ideig (ősz-szel) gyommentesen fejlődhet. Az al-kalmazható hatóanyagok: klomazon, metazaklór+quinmerak, metazaklór, dimetaklór, dimetaklór+klomazon, napropamid.

Kelés utáni gyomirtások

Magyarországon az őszi káposztarep-cében 85-90%-ban kelés utáni gyom-irtást végeznek. A kelés utáni gyomir-tás előnyei:• már kikelt állományban védekezhe-

tünk a szintén már jelen lévő gyo-mok ellen,

• a kijuttatott készítmény levélen ke-resztül szívódik fel, hatása nem függ az általában bizonytalan őszi csa-padéktól,

• a gyomirtás elvégzésére hosszabb időszak (akár tavaszig) áll rendelke-zésre,


• az évelő gyomok ellen (pl. tarackbúza, mezei acat) is hatékony megoldás,

• általában más növényvédelmi-, tápanyagellátási kezelésekkel együtt elvégezhető,

• szelektív a repcére,• a kelés előtti kezeléseknél kedvezőbb a hektárkölt-

sége.Az állományban végzett gyomirtás hátránya, hogy függ a hőmérséklettől, a keresztes virágú gyomok el-len maximum mellékhatással rendelkezik és ha ta-vasszal végzik, akkor a repce (a gyomirtásig) hosz-szabb ideig gyomos állapotban van.

Korai kelés utáni (korai posztemergens) gyomirtás

A Dow AgroSciences által 2009 őszétől javasolt korai posztemergens (ún. early post - a repce 2-4 leveles koráig elvégzett) gyomirtási technológia a preemergens és a posztemergens kezelések előnyeit egyesíti. A megfelelő preemergens hatást egy preemergens gyomirtó szer (metazaklór), a megfelelő posztemergens hatást – értelemszerűen – egy posztemergens gyomirtó szer (a 2009 tavaszán sikeresen bevezetett Ikarus*) biztosítja. A Ikarus + metazaklór kombináció használata az egyes készítmények előnyeiből egy igen hatékony gyomirtási lehetőséget „kovácsol” a repcetermesztők számára.

Az új technológia az eddig használatos korai posztemergens kezelések gyenge pontjait szünte-ti meg:• a repce 2-4 leveles koráig esetleg túlfejlett gyo-

mok ellen növeli a hatásbiztonságot,• növeli a hatékonyságot (talajon és levélen keresz-

tül egyaránt!) az ebszikfű, a ragadós galaj, az ár-vácska, a gólyaorr és a már jelenlévő évelő gyo-mok (pl. mezei acat) ellen,

• meghosszabbítja a technológia alkalmazásának idejét,

• jobb ár-érték arányú gyomirtást tesz lehetővé.

További előnyök:• rugalmasabb, mivel az Ikarus gyomok jelenlé-

tében bármikor kipermetezhető (metazaklórral 36/37


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

kombinációban, illetve külön me-netben később, még ősszel vagy ta-vasszal),

• az Ikarus és a metazaklór kombi-nációban erősíti egymás hatását (szinergizmus).

Az Ikarus + metazaklór technológi-át 2008 őszén az ország több me-gyéjében vizsgálták (Somogy, Veszp-rém, Pest, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád) a megyei növényvédelmi hatóságok és a KITE Zrt. szakembere-inek felügyelete alatt. A kapott ered-mények alapján a következő dózisok alkalmazását javasoljuk:metazaklór: a forgalomban lévő

metazaklór hatóanyagtartalmú ké-szítmények korai posztemergens ki-juttatásra engedélyezett dózisainak alsó értéke (1,5-2 l/ha)

Ikarus: az engedélyokiratban megha-tározott 0,3 l/ha

100

95

90

85

80

75

70

%

pásztortáska pipacs ebszikfű zsombor

Ikarus + metazaklór + quinmerakpreemergens kezelés (B.S.)

Ikarus+metazaklór technológia vizsgá-lata, Verseg 2008-2009(A hatékonysági skála 70%-nál indul!)

Állományban végzett (posztemergens) gyomirtások

Az állományban használható készít-ményeket a gyomok levelükön keresz-tül veszik fel, és esetleges talajon ke-resztüli hatásuk kevésbé érvényesül. Hatáskifejtésükhöz nem szükséges bemosó csapadék, csupán a gyomok aktív fejlődése (megfelelő hőmérsékle-ten). Mivel levélen keresztül szívódnak fel, ezért bizonyos hatóanyagok ké-pesek az évelő gyomnövények (pl. ta-rackbúza, mezei acat) gyökerébe is le-jutni, és azt elpusztítani.Az állománygyomirtás egyéb szem-pontjai:• A repce minél hosszabb ideig le-

gyen gyommentes, tehát korai és intenzív gyomosodás esetén már ősszel végezzük el a gyomirtást.

• A gyomirtás idejét meghatározza a terület gyomösszetétele. Amennyi-ben folyamatosan illetve főleg ta-vasszal csírázó gyomokra számí-

tunk (pl. ragadós ga-laj, napraforgó árvake-lés, sebforrasztó zsom-bor), a gyomirtást in-kább kora tavaszra ter-vezzük.• Az évelő gyomok-

kal (pl. tarackbú-za, mezei acat) fer-tőzött területen ősz-szel gyomirtsunk, mert ilyenkor a táp-anyagáramlás irá-nya a gyökérzet felé

irányul, és ez javítja a gyomirtó sze-rek hatékonyságát.

• A gyomirtás elvégzésének nem feltétele más technológiai műve-let (pl. rovarok elleni védelem, táp-anyag-utánpótlás), tehát akkor


gyomirtsunk, amikor indokolt és optimálisak a kö-rülmények.

• Az állományban használható készítmények sze-lektivitása elsősorban metabolikus (a repce ké-pes lebontani a hatóanyagokat) és nem morfo-lógiai (lepereg a repce viaszos levelén). Legyen-gült, stresszhelyzetben lévő állományban ezért ne használjunk többszörös kombinációkat, mert ilyenkor a növényben lelassulnak illetve (szélsősé-ges esetben) leállnak a lebontó folyamatok.

• A kijuttatást követő 2 órán túl hullott csapadék a szerek hatékonyságát már általában nem befo-lyásolja (esőállóság).

Az egyszikű gyomok irtása

A fűféle gyomok (leggyakrabban a nagy széltippan, a gabona árvakelés és a tarackbúza) ellen a repcé-ben a szelektív egyszikűírtó készítmények alkalmaz-hatók. Ezek a repce 2-4 leveles korától használha-tók ősszel és tavasszal egyaránt. Az ilyen típusú ké-szítményekre jellemző, hogy hatáskifejtésük lassú, az első (sárgulásos) tünetek a kezelést követő 7-10 nap múlva jelentkeznek.

Gabona árvakelés (nagy széltippan)A repce legjelentősebb egyszikű gyomnövénye. Kárt azzal okoz, hogy ugyanabból a talajrétegből (sőt mélyebbről is) veszi fel a nedvességet, tápanyago-kat, mint a repce. Ha árvakelésű gabonával közepe-sen fertőzött a tábla, akkor a talaj nedvességtartal-ma naponta 1mm(!) esőnek megfelelő mennyiség-gel csökken. Ősszel jobb térnyerése miatt elnyomja a kultúrnövényt, így az a fény felé törekedve felnyur-gul, romlik a télállósága és nő a kifagyás veszélye.A nagy széltippan a talaj felső 0,5 cm-es rétegéből csírázik, fényigényes gyom. Kiszárítja a talaj felső ré-tegét, és a télen zavartalanul fejlődve fölénő a repcé-nek. Hatékony védekezés nélkül felszaporodik, és a vetésforgóban következő gabonafélék termesztését nehezíti meg, azok gyomirtását drágítja.

A gabona árvakelés és a nagy széltippan ellen már ősszel védekezni kell. Az egyik leghatékonyabb ké-szítmény a Paladin*. A Paladin már 0,4-0,5 l/ha dó-

38/39


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

zisban kiváló gyomirtó hatású, és a gabona árvakelés mellett a nagy szél-tippan ellen is hatékony. Mivel talajon keresztüli tartamhatása nincs, a keze-lés idejét úgy válasszuk meg, hogy le-hetőség szerint az összes gyom kikel-jen. (Nem baj, ha a gyomok túljutnak a gyökérváltáson!)Amennyiben a permetzés tavasz-ra marad, a Paladin 0,5 l/ha dózisa az áttelelt árvakelésű gabonát és nagy széltippant is elpusztítja.

TarackbúzaA tarackbúza elsősorban a terület és nem a benne lévő repce problémája. Hatékony írtása viszont a repcében vi-szonylag könnyen megoldható.A Paladin dózisa 1,5 l/ha a tarackbúza ellen. A készítmény a Perenal* mögött a második legjobb hatású a gyomnö-vény tarackjai (gyökere) ellen. A leve-lek lassú sárgulása és elhalása alatt a hatóanyag folyamatosan mozog a ta-rackok irányába, és elpusztítja a raj-ta lévő rügyeket is. Az ősszel elvégzett

100

90

80

70

60

50

40

30

20

0

%

Perenal(1,0)

Perenal(0,6)

Paladin(1,5)

S2(2,5) S3(2,5)

K+4 hét K+8 hét K+3 hónap

2. ÁBRA Tarackbúza ellen a kezelést követő 3 hónap elteltével a Perenal hatékonysága a legjobb, a Paladin hatékonysága a második legjobb volt.


kezelés hatását a gyomon belüli, lefelé irányuló táp-anyagáramlás is javítja.A tarackbúza elleni kezelést úgy időzítsük, hogy mi-nél több példány hajtson ki és érje el a kívánatos 15-20 cm-es magasságot. A gyomnövény levelei véko-nyak és a rajtuk lévő viaszréteg miatt nehezen ve-szi fel a gyomirtó szert. A Paladin gyárilag tartalmaz olyan nedvesítő szert, amely segíti a készítmény le-vélen keresztüli bejutását.

A kétszikű gyomok irtása

Az őszi káposztarepcéban előforduló magról kelő- és évelő kétszikű gyomok ellen korábban csak a Lontrel* 300 nevű készítményt használhattuk első-sorban az ebszikfű, a mezei acat, a pipitér-félék és a napraforgó árvakelés ellen 0,3-0,4 l/ha dózisban. Már jóval szélesebb hatásspektrumú a Galera*, amely 0,3-0,35 l/ha dózisban alkalmazva – a már említett gyomokon kívül – hatékony a ragadós galaj, és az ősszel csírázó fi atal pipacs, disznóparéj, libatop vala-mint a csattanó maszlag ellen. A legújabb és legszé-lesebb hatásspektrumú készítmény az Ikarus, amely még erősebb hatású a ragadós galaj, az ebszikfű, a mezei acat ellen. Tavasszal írtja a pipacsot, a sebfor-rasztó zsombor ellen pedig jó mellékhatással rendel-kezik.

Ikarus – még többre képes a repce gyomirtásában

Az Ikarus jelenleg a legszélesebb hatásspektrummal rendelkező, magról kelő- és évelő kétszikű gyom-növények elleni gyomirtó szer, amely a repce állo-mánykezelésére felhasználható.Az Ikarus dózisa 0,3 l/ha. Ősszel a repce 2-4 valódi leveles állapotától egészen tavasszal a szárbaindulás kezdetéig alkalmazható.

Az ősszel csírázó és magot is érlelő libatop, disznó-paréj, csattanó maszlag, parlagfű és kövér porcsin tömeges kelése esetén használjuk az Ikarust. Ezek a gyomnövények a fagyok beálltával elpusztulnak, de erős gyomosodás esetén meggyengíthetik a repce-állományt, amely így könnyebben kifagy. Ennél is je-lentősebb károkozásuk, hogy – mivel a már néhány

40/41


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

Ikarus + metazaklór

Sebforrasztó zsombor

Ragadós galajKezeletlen kontroll

Keze

ltPi

pacs

Ebsz

ikfű

4. Az Ikarus hatékonysága

centiméteres példányok virágoznak és magot érlelnek – nagy mértékben gya-rapítják a talaj gyommagkészletét!A veszélyes kétszikű gyomok (mezei acat, ebszikfű, ragadós galaj) őszi kelése/ kihajtása esetén ugyancsak az Ikarus őszi alkalmazása javasolt.Az Ikarus ősszel kombinálható egyszikű gyomok ellen a Paladin megfelelő dózi-sával, a regulátorok közül a Folicur Solo1-val, és a rovarkártétel esetén a Nurelle D-vel. Tavasszal önállóan javasoljuk kijuttatni.

Tavasszal az Ikarus hatékonyan alkalmazható a pipacs ellen, és az egyedü-li megoldás, ha a repcében sebforrasztó zsombor is van. A jó gyomirtó hatás ki-fejtéséhez megfelelő gyomelnyomó képességgel bíró állomány szükséges. Pl. a sebforrasztó zsombor ellen csak ilyen feltételek mellett számolhatunk kielégítő mellékhatásra.Az Ikarus kijuttatásakor a gyomok aktív fejlődési stádiumban legyenek (min. 10°C). A kezelést megelőző és követő napokon fagy ne legyen!

Az Ikarus hatékonysága a gyomok ellen:1. kiváló: ragadós galaj, ebszikfű, mezei acat, pipitér-félék, parlagfű, napraforgó

árvakelés, csattanó maszlag, szulákpohánka, porcsin keserűfű, lapulevelű ke-serűfű, keszegsaláta, kék búzavirág;

2. közepes: fehér libatop, szőrös disznóparéj, mezei árvácska, tarló tisztesfű, me-zei tarsóka, bársonyos árvacsalán, aprószulák;

3. gyenge (mellékhatás): sebforrasztó zsombor, pásztortáska.A repce betakarítását követően a kezelt területre ősszel csak kalászos gabona, a következő év tavaszán tavaszi kalászos illetve kukorica vethető.

* a Dow AgroSciences LLC védjegye1 a Bayer Cropscience védjegyead09_0228_repce.indd 41ad09_0228_repce.indd 41 2009.06.29. 14:47:302009.06.29. 14:47:30

42/43

Galera – a jól látható gyomirtás a repcében

A Galera-t a repce 2 valódi leveles állapotától a vi-rágbimbók megjelenéséig lehet kijuttatni ősszel és tavasszal egyaránt. A hatékonyság feltétele, hogy a gyomnövények intenzív növekedési stádiumban le-gyenek (min. 10-12°C hőmérséklet).

Ősszel az áttelelő és évelő gyomok (mezei acat, ebszikfű, ragadós galaj, pipacs), valamint a nyár vé-gén csírázó gyomok (pl. csattanó maszlag, libatop) ellen, 10-12 °C feletti hőmérsékleten használha-tó a Galera. A pipacsot az őszi kijuttatás idején csak 2-4 leveles állapotban irtja. Fejlettebb gyomok ellen használjuk inkább az Ikarus-t.

Tavasszal, a nyugalmi időszak után, amikor a hő-mérséklet a 10-12 °C-t meghaladta, használható a Galera a virágzás kezdetéig. Az áttelelt ebszikfű, pi-pitér félék, ragadós galaj és mezei acat mellett az esetenként előforduló napraforgó árvakelés, par-lagfű, szerbtövis, keserűfű-félék, keszegsaláta és csorbókafajok irtására is jó eredménnyel használha-tó.Túlfejlett gyomok illetve pipacs, sebforrasztó zsom-bor és erős ragadós galaj fertőzés esetén használjuk az Ikarus-t a szárbaindulás kezdetéig.A Galera egyszikű gyomok ellen a Paladin, rovarfertőzés esetén a Nurelle D* 50/500 EC és a Rapid* CS készítményekkel keverhető. A Galera kombinációban kijuttatható a Folicur Solo-val, lomb- és folyékony műtrágyával. (Ötnél több hatóanyagot ne keverjünk!)

Szabó IstvánDow AgroSciences

* a Dow AgroSciences LLC védjegye; 1 a Bayer CropScience védjegye

Bal oldalon kezelt forgó Jobb oldalon kezeletlen táblarész


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

TERMÉKEINK A REPCE NÖVÉNYVÉDELMÉBEN

Dominator SLDominator ZöldGalera SLIkarusLontrel 300Paladin

Nurelle D 50/500 ECRapid CS

Dow AgroSciences Hungary Kft.1016 Budapest, Hegyalja út 7–13.Tel.: 202-4191, 202-4216, 202-4182 Fax: 202-4292

Tech

nol

men

etre

iai

Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém,

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye

dr. Hajdu Frigyes

Tel.: (30) 950 7396

Somogy, Tolna és Baranya megye

Garamvölgyi Péter

Tel.: (30) 351 3363

Pest, Nógrád és Bács-Kiskun megye

Gáspár Gergely

Tel.: (30) 868 1426

Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén,

Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar

és Jász-Nagykun-Szolnok megye

Balogh Lajos

Tel.: (30) 950-7392

Békés és Csongrád megye

Bujdosó Mihály

Tel.: (30) 326-3131


Az őszi káposztarepce termése akár 75%-kal csök-kenhet a rovarok károkozása miatt. Szélsőséges esetben táblarészek pusztulhatnak ki ősszel a repce-darazsak álhernyói, a repcebolhák, a mocskos pajo-rok miatt. A tavaszi kártevők gyengítik a növény ál-lóképességét, szárazságtűrését, egészségét (gom-bás fertőzéseknek nyitnak utat), illetve közvetlenül a termést károsítják. Legyen akár ősz vagy tavasz, a sikeres védekezés alapja mindkét esetben a megfe-lelő előrejelzés, hogy a kártételt időben megakadá-lyozzuk.Nem tanácsos a rovarok elleni kezelés idejét csak azért eltolni, hogy egy másik technológiai elemmel (pl. gyomirtással) egyszerre végezhessük el. Ezzel igaz, hogy megtakarítható egy kijuttatási költség, de a késedelem miatt elszenvedett kártétel ennek több-szöröse is lehet. A rovarok elleni hatékony védelem – különösen a repce esetében – nagy mértékben a megfelelő időzítésen múlik.A repce kártevőinek nagyobb része rejtett helyen (földben, tőlevélrózsában, levélnyélben, szárban, be-cőkben) károsít, ezért ellenük a megelőzés a leghaté-konyabb védelem. A megelőzés elengedhetetlen fel-tétele, hogy ismerjük a kártevők életének azon sza-kaszait, amikor eredményesen védekezhetünk elle-nük. Az előrejelzés ebben nyújt segítséget.

Őszi kártevők

A bagolylepkék lárvái (mocskos pajorok) főleg ott okoznak tőpusztulást, ahol a tarlót hosszú ideig nem művelték a repce vetése előtt (pl. a szalma sokáig maradt a tarlón), és a lepkék tojásaikat le tudták rak-ni a növényi maradványokra, az árvakelés és a gyo-mok leveleire. A később elvetett repce előbb hervad, majd foltokban pusztul. A kárt megelőzni a tarló feke-tén tartásával lehet. A kártétel megállításához olyan

Védekezés a repce kártevői

ellen

44/45


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

készítményt kell használni, ami jól ta-pad a növények felületén és ott tartó-san megmarad. A talajban élő lárvák ezt elfogyasztva pusztulnak el.

A repcét károsító földibolha fajok a tábla szélén meglévő füves, gyomos szegélyek felől vonulnak a területre. Károsításuk már a rögök alatt lévő csí-ranövényeket is érintheti. A növények a sok sérülés miatt sokat párologtat-nak és kiszáradnak. Levelenként 4-5

rágásnyom már végzetes a fi atal rep-ce számára. A bolhakártétel ellen ha-tékony védelmet nyújtanak a rovar-ölő csávázó szerek, de erős betelepe-dés esetén állománykezelésre is szük-ség van. Száraz időben, vontatott ke-lés esetén fokozottan fi gyeljünk a rep-cére, szemlézzük legalább minden másnap, mert ilyenkor a nagy szám-ban betelepülő földibolhák a csávázott repcében is komoly kárt okoznak. A rö-gök védelmében károsító rovarok ellen jól gázosodó készítménnyel védekez-zünk. Szikleveles kortól a piretroid tí-pusú készítmények is megfelelő ha-tékonyságúak. Ha már fejlett repcé-ben jelennek meg a kártevők, és növé-nyenként 2-3 darab károsít, védekez-zünk jól gázosodó készítménnyel, így megakadályozzuk, hogy a nőstények tojásaikat lerakják a levélnyelekbe.

Kártételi küszöb: az állomány 15-30%-a károsított, levelenként 1-2 rágás-nyom látható.

Az őszi időszak legveszélyesebb kárte-vői a repcedarázs álhernyói. A száraz, meleg és szélmentes idő kedvez a fel-nőtt egyedek repülésének és a tojás-rakásnak. A lárvák (álhernyók) a me-leg és párás körülmények között érzik magukat a legjobban. Tömeges felsza-porodásuk nyomán a repce 1 hét alatt „eltűnik” a területről. Ennek oka, hogy a két utolsó (L4-L5) lárvastádium-ban a fejlődésükhöz szükséges táplá-lék 85%-át fogyasztják el 1 hét alatt! A vontatott kelés és a hosszú, enyhe ősz kedvez a kártevőknek. A betelepülést rendszeres szemlével kísérhetjük nyo-mon. A repcedarázs a tojásait általá-ban a sziklevelekbe rakja. Ezeket meg-

találhatjuk, ha a tábla bejárása során az erősebb, fejlettebb növénykék szik-leveleinek fonákán, a levélszéleknél keressük a kis „dudorokat”. A tojásból kikelő zöldes színű lárvák, a földibol-hákhoz hasonlóan, gödrösen rágnak a sziklevelek fonákán. A nagyobb lár-vák egyre sötétebb színűek, majd az L3 stádiumban már feketék. A lárvák színváltozásakor mindenképpen indo-kolt a vegyszeres védekezés. Ameny-nyiben a területen folyamatos a lár-


vakelés (azaz találunk még repülő imágókat, tojá-sokat és a frissen kikelt lárvákat a sziklevélen) vagy egy időben legalább 3 fejlődési alak van jelen (példá-ul tojás-L1-L2 lárvaalak), esetleg a lárvák egy része a tőlevélrózsában megbújva károsít, akkor hosszú tar-tamhatású és jól gázosodó készítményt használjunk. Ha már minden tojás kikelt és a lárvák minimum L2 fejlettségűek (azaz már nem a levélfonákon károsíta-nak és sötétednek), akkor használjunk olcsó, taglózó hatású piretroid készítményeket. Kártételi küszöb: 2-3 db lárva négyzetméterenként.

Bizonyos években már ősszel megjelennek a repce ormányos kártevői. A bogarak jelenlétét elárulják a megrágott levelek és a megszúrkált levélnyelek. Az ormányosok tojásaikat a levélnyelekbe rakják és lár-váik a gyökérnyak földfelszíni részében telelnek át. A károsított repce tavasszal nem szakad el a földtől és jóval kevesebb oldalágat hajt egészséges társainál. Az ormányosok ellen hosszú, enyhe őszön a tartam-hatással rendelkező készítmények hatékonyabbak, minden egyéb esetben (hideg, esős ősz) a piretroidok is megfelelő hatást adnak. Kártételi küszöb: 3 egymást követő napon összesen min. 10 felnőtt egyed a sárgatálban.

Tavaszi kártevők

A repce tavaszi kártevői közül általában a legkoráb-ban jelentkező ormányosok és a legkésőbb károsító becőgubacsszúnyog okozzák a legjelentősebb káro-kat. Az előzőek az első permetezés megkésett elvég-zése, míg utóbbiak elsősorban a virágzás utáni per-metezések elmaradása és kártételük módja miatt.A zöld növényi részeket károsító ormányosok kö-

46/47

Repceszár-ormányos

Nagy repceormányos


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

zül a nagy repceormányos és a rep-ceszár-ormányos okozzák a legjelen-tősebb gazdasági kárt. A fő károsító a lárva (kukac), amely a levélnyelek-ben és a szárban a talaj felé rág, kiod-vasítva azokat. A fertőzött állomány-

ban a növények állóképessége, a szár vízszállító képessége csökken. A rep-ce hervad, becői nem telnek ki, ha-marabb „kovadnak”. Ennek következ-tében csökken a termés mennyisége, nő a megdőlés veszélye. A nagy rep-ceormányos tojásait az intenzíven nö-vekvő szárba rakja. A szúrásszerű be-rágás helyén a szár görbül, szélsősé-ges esetekben ki is reped. Késői fagyok idején ez a jelenség fokozottan jelent-kezik. A károsított növényeket a rágá-sok helyén a betegségek is hamarabb támadják meg.

A nagy repceormányos az előző évi repce talajában, a szárormányos er-dők, facsoportok, rekettyések avarjá-ban telel át. (Az előrejelzésükre hasz-nált sárgatálat ezért mindig a tábla er-dők, facsoportok felőli részében he-lyezzük ki!) A telelőhelyek (talaj, avar) felmelegedésével már kora tavasz-szal megkezdik a betelepülést a köze-li repcetáblákra. Ez a gyakorlatban ak-kor következik be, ha a levegő hőmér-séklete min. 3-5 napig a +8 °C-ot meg-haladja. (Ilyenkor már a repce közepe

is „világosodik”.) Vegyük fi gyelembe, hogy a könnyebb talajok hamarabb felmelegszenek! Ilyen területen a fel-melegedés hatására hamarabb meg-indul a betelepülés.

A fajok beazonosításánál elsősorban azok színe, mérete és alakja a meg-határozó. A repce-szárormányos a kisebb (2,5-3 mm), kissé trapéz ala-kú, háta lapított, színe hamvasbarna, „kendermagos” hátán apró fehér pont látható. A nagy repceormányos na-gyobb méretű (3-4 mm), gömbölyded, szárnyfedői simák, domborúak, sötét-szürke színűek. Kártételük hasonló: a szárormányos tojásait elsősorban a levélnyelekbe, a nagy repceormányos pedig a fi atal szárba rakja. Védekezni a tojásrakást megelőzően az imágók el-len kell. A növény belsejében lévő to-jások és a kikelő lárvák ellen nem ha-tékonyak a felhasználható készítmé-nyek.

A védekezés időzítése: az első perme-tezést érdemes „vakon” elvégezni, köz-vetlenül a betelepülés megindulása után. Olyan készítményt használjunk, amely tartamhatással (a folyamatos betelepülés miatt), gázhatással (a tő-levélrózsában megbújó kártevők mi-att) és hidegben is megbízható hatás-sal rendelkezik.A rovarok betelepülését nyomon kö-vethetjük sárgatálas csapdázással. Ilyenkor a tálat helyezzük a talajra a tábla szélétől 1,5-2 „forgónyi” távol-ságra. Sűrű állományban a tál körül tisztítsuk meg a területet, hogy azt a berepülő imágók könnyebben észre-vegyék. Ha kisebb vödröt használunk, abból tegyünk ki 3-4 darabot egymás mellé – szintén a jobb észlelhetőség miatt.


Az ormányosok nyomon követésének legbiztosabb módja, ha az érési táplálkozás nyomait és az első szúrásszerű rágásnyomokat be tudjuk azonosítani. Ezeket megtaláljuk a fejlettebb növények közepét ki-törve a leveleken (apró hámozgatások, lyukak, szú-rásszerű foltok) és a száron, a levelek ízesülésénél a fonákon. Kártételi küszöb: 1-2 ormányos négyzetméteren-ként.

A repce legismertebb kártevője a repce-fénybogár. Fő kártételi ideje a virágzást megelőző állapot. Ilyen-kor a virágbimbók még egy csomóban vannak. A fénybogár táplálék (virágpor) után kutatva átrágja a

bimbókat és megsérti a bibét. A károsított virágból nem fejlődik becő. (A virágzati tengelyen csak a rö-vid virágnyelek maradnak.) Virágzás idején a fénybo-gár kártétele már elenyésző, mert a bibe megsértése nélkül hozzájut a táplálékául szolgáló virágporhoz. A nagy repceormányos és a repceszár-ormányos ellen a zöldbimbós állapotban elvégzett kezelés a fénybo-garak első példányait is elpusztítja. Tömeges betele-pülésükre ezután, a sárgabimbós állapottól számít-hatunk. Kártételi küszöb: vontatottan fejlődő repcé-ben 1 db/növény, később 4-5 db négyzetméteren-ként (30db/10 hálócsapás).

A repce becőkárosítói közül a védekezés szempont-jából legfontosabb a repcebecő-ormányos. Ez a kö-zepes méretű ormányos acélszürke színű, domború hátú, szárnyfedői párhuzamos erezetűek, ormánya és végtagjai fekete színűek. Kártétele: a becők „meg-szúrása” és a magok megrágása. Kártétele nyomán a repcebecő-gubacsszúnyog a keményebb falú be-

48/49

Repcebecő-ormányos

Repcebecő-gubacsszúnyog


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

cőkbe is képes lerakni a tojásait. A be-cőormányos már a virágzást megelő-zően ott van a növényeken, érési táp-lálkozást folytat. Ellene eredménye-sen virágzás előtt az állomány „méreg alatt”-tartásával, azaz hosszú tartam-hatással rendelkező készítmények fo-lyamatos alkalmazásával védekezhe-tünk. Virágzásban felszívódó, virágzás után a frissen kötött becők védelmére piretroid készítményeket használjunk. Kártételi küszöb: a kártevő észlelése (1-2 db négyzetméterenként).

A becőormányossal egyidőben ká-rosít a repcebecő-gubacsszúnyog, amely azonban jóval nagyobb gazda-sági kárt okoz. A szakemberek vélemé-nye megoszlik abban, hogyan képes a nőstény lerakni a tojásait. Az elvirág-zás után folyamatosan fejlődő és ke-ményedő becőbe saját erejéből bizto-san nem. Ilyenkor valószínűleg a már említett módon, a becőormányos ál-tal ejtett rágásnyomon keresztül teszi ezt. Ez viszont nem magyarázza azt, amikor a károsított becőkben csupán a „nyű-zsgő” szúnyoglárvatömeg ta-lálható, és az ormányosé nem. Megfi -gyelések bizonyítják, hogy a repce tel-jes virágzásában megjelenő becő-gu-bacsszúnyogok közvetlenül a bibébe rakják a tojásaikat. A bibéből kialaku-ló becőben így azzal együtt fejlődnek ki a lárvák, és a repceszemeket azok megjelenésével máris „szívogatják”.A nőstény szúnyog becőnként több tojást (10-50) is lerak, és a kikelő lár-vák (előbb áttetsző, majd fehér nyü-vek) a szemeket, a becő falát sebesí-tik meg, és a kiszivárgó nedvvel táplál-koznak. A károsított becőkben a sze-mek összetöppednek, elszáradnak, a fertőzött növényeken a becők hama-rabb „kovadnak”, felnyílnak, és a sze-

mek kiperegnek a földre. A repcebe-cő-gubacsszúnyog ellen a leghatéko-nyabb védelem a folyamatos védeke-zés a virágzás kezdetétől elvirágzásig. A védekezéshez kontakt módon ható készítmények használata indokolt, mivel szinte ez az egyetlen kártevő-je a repcének, ami nem fogyaszt belő-le, csak a felületére (elsősorban virág/becő) száll le.

A repce fent felsorolt kártevőinek be-települését sárgatálas csapdázás-sal is fi gyelemmel kísérhetjük. (A tálba tegyünk mosogatószeres vizet, hogy a beleesett kártevők elsüllyedjenek. A csapdát az ormányosokról szóló rész-ben leírtak szerint helyezzük ki, és a fo-gási eredményt ellenőrizzük legalább kétnaponta!) A csapda hűvös, szeles időjárás esetén kevésbé megbízha-tó. Ilyen esetben mindig az a legbizto-sabb, ha a repcetáblát folyamatosan (legalább kétnaponta) szemmel tart-juk.Magasabb állományban előrejelzés-re ill. felvételezésre kiválóan alkalmas az ún. fűháló. Ezzel az állomány fel-ső szintjét hálózhatjuk meg oly mó-don, hogy lassan haladva a hálót a ta-lajszinttel párhuzamosan, kb. 1,2-1,5 méter szélességben, egymás után 10-szer meglendítjük. Fontos, hogy a há-lót ne a növények fölött húzzuk el, ha-nem annak felső szintjében mozgas-suk. A hálót utána megütögetjük, az alul összegyűlt tartalom fölött össze-fogjuk és egy zacskóba kifordítjuk.

VédekezésŐsszel elengedhetetlen technológi-ai elem a rovarölő szeres csávázás, il-letve a csávázott vetőmag használa-ta. A korábbi évekhez képest lecsök-kent átlagos vetőmag norma, és a rep-


ce megnövekedett vetésterülete indokoltá teszi egy új, hatékonyabb rovarölő csávázó szer alkalmazá-sát. Ajánlott készítmény: Ellado1. Ez az új készítmény hatékonyan véd a talajlakó kártevők-, illetve a fejlő-dő szárat, leveleket károsító repcebolhák, repceda-rázs álhernyó és a kis káposztalégy nyüve ellen is. Ha a repce gyorsan, egyöntetűen kel és fejlődik, akkor átlagos bolhafertőzés és repcedarázs kártétel ese-tén a csávázás elegendő a fi atal állomány védelmé-re. Az Ellado két eltérő hatásmechanizmusú összete-vője a kontakt módon ható béta-cyfl utrin és a felszí-vódó klotianidin biztosítják, hogy a repce már a ke-lés pillanatától védve legyen a kártevőkkel szemben. Az Ellado-val csávázott vetőmagot a vetőmag forgal-mazóknál lehet beszerezni.

A csávázott vetőmaggal vetett területen is fel kell ké-szülni azonban arra, hogy a kártevők nagy létszámú betelepülése esetén állomány-permetezéssel kell megvédeni a repcét.

Mikor és mit használjunk?Repcebolha és egyéb földibolha fajok ellen általá-ban elég a piretroidokkal elvégzett kezelés. Ajánlott készítmény: Rapid* CS 0,08 l/ha. Hideg időben azon-ban, vagy amikor a bolhák már a rögök alatt károsít-ják a kelő repcét, mindenképpen jól gázosodó, hideg-ben is hatékony készítményt használjunk. Ajánlott készítmény: Nurelle D* 50/500 EC 0,6 l/ha. A repce-bolhák ellen mindig védekezni kell, ha a levelenként 1-2 rágásnyomot találunk.

A repcedarázs álhernyója ellen akkor védekezzünk, ha már találunk L3 fejlettségű lárvát (ez az első „feke-te” lárvaalak). Amennyiben nincs hideg, és már nem számítunk lárvakelésre, használjunk piretroidokat. Ajánlott készítmény: Rapid CS 0,08 l/ha. Hűvös idő-ben, a repce vontatott fejlődése esetén, és ha mini-mum 3 fejlődési alakot találunk, akkor hosszú tar-tamhatású készítménnyel permetezzünk. Ajánlott készítmény: Nurelle D 50/500 EC 0,6 l/ha.

Tavasszal az első rovarölő szeres permetezést a kár-tevők betelepülésének megindulása után 1-2 nap-pal, programszerűen, kötelező módon el kell végez-

50/51

Ormányos érési táplálkozás nyomai

Ormányos kárkép (repceszár)

Repcebecő-ormányos(1) és -gubacsszúnyog(2) lárvái

12


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

ni. A betelepülés ideje számít, mert ha ezután ismét le is hűl az idő, az ormá-nyosok már ott vannak a táblán (a rep-ce tőlevélrózsájában, esetleg a talajrö-gök között), és károsítanak. A hőmér-séklet ebben az időszakban még ala-csony, a kártevők rejtett helyen tar-tózkodnak. A betelepülés folyamatos, intenzitása az idő melegre fordultával növekszik. Az első védekezés éppen ezért csak olyan készítménnyel hatá-sos, amely megfelelő gáz-hatással és tartamha-tással rendelkezik, vala-mint hideg időben is kifej-ti a hatékonyságát. Aján-lott készítmény: Nurelle D 50/500 EC 0,6 l/ha.

Az időjárás melegebbre fordultával (10-12°C fe-lett) az ormányosok tö-megesen repülnek be a táblára és már ilyenkor megjelennek az első fénybogarak. Zöld- és sárga-bimbós álapotban (virágzás előtt) a repce-becőormányos betelepülése is megkezdődik. Az első permetezés után 10-14 nappal, még virágzás előtt, szükség van a második rovarölő szeres permetezésre. Az alkalmazott rovarölő szernél a legfontosabb a gyors tagló-zó és a megfelelő tartamhatás. Aján-lott készítmény: Nurelle D 50/500 EC 0,6 l/ha, Biscaya1�0,3 l/ha.Virágzás idején a permetezésre olyan készítményt kell választani, amely el-pusztítja az állomány felső részében tartózkodó kártevőket, kis mennyi-ségben hatékony, tartamhatással és megfelelő hatékonysággal rendelke-zik magasabb hőmérséklet esetén is, valamint nincs káros hatással a rep-ce beporzását végző méhekre. A kijut-tatás módját tekintve a legjobb ered-

ményt a hidas traktorral végzett per-metezés adja. Ajánlott készítmény: Biscaya 0,3 l/ha vagy Rapid CS 0,08 l/ha.Nagy egyedszám és folyamatos be-település, valamint elhúzódó virágzás esetén szükség lehet még egy utolsó beavatkozásra. A záró permetezés-re piretroid készítményt használjunk. Ajánlott készítmény: Rapid CS 0,08 l/ha.

Ajánlott készítmények

A repcében ősszel és ta-vasszal is használható a Nurelle D 50/500 EC 0,6 l/ha dózisa. A Nurelle D évek óta alapkészít-mény a repce védelmé-ben, mert kiváló haté-konyságát, tartamhatá-sát és jó gázhatását hű-

vös időben is megőrzi. Hatásos a repce összes rovarkártevője ellen. A rejtőzkö-dő példányokat a tőlevélrózsában és a rögök között is elpusztítja. A repcében +15°C alatt a Nurelle D 50/500 EC az egyetlen tartamhatású készítmény a repce korai kártevőinek hatékony el-pusztítására.Piretroidok közül javasoljuk a Rapid CS 80 ml/ha dózisát. Formulációjának kö-szönhetően jól megtapad a növény felületén, ezért gyors, taglózó hatása mellett tartamhatással is rendelkezik. Esőállósága kiváló és hatékonyságát magas hőmérsékleten is megőrzi.

A Biscaya méhekre gyakorolt hatá-sát virágzó facélia táblán vizsgálták. A közvetlenül lepermetezett, illetve a ke-zelt felületen mozgó méhek nem pusz-tultak el és a kezelést követő napok-ban a megszokott mértékű volt a pol-


52/53

lengyűjtés. A kísérlet eredményei igazolták, hogy a Biscaya hatóanyaga, a tiakloprid még 200 g/ha dó-zisban is hatástalan a méhekre. A Biscaya méh-ve-szélyességi besorolása: MÉHEKRE NEM JELÖLÉS-KÖTELES. A Biscaya nem csak a virágzás előtt vagy után, hanem a virágzás alatt bármikor, akár a nap-pali órákban is alkalmazható a repcében.A Biscaya egyedi O-teq formulációjának köszönhe-tően a kezelés után a levélen és a zöld részeken ke-resztül gyorsan felszívódik és azokon keresztül fejti ki hatását, ezért csak a kártevőket pusztítja el. Kiemel-kedő hatékonyságú a repceszár-ormányos, a rep-ce-fénybogár, a repcebecő-ormányos és a repcebe-cő-gubacsszúnyog ellen. Engedélyezett dózisa rep-cében: 0,3 l/ha.

(Az anyag elkészítésében szakmai referensként és szakmai lektorként közreműködött Szántóné Veszelka Mária agro-zoológus, a Nógrád megyei MGSZH NTI szakelőadója.)

Csorba Csaba Szabó IstvánBayer CropScience Dow AgroSciences

* a Dow AgroSciences LLC védjegye1 a Bayer CropScience védjegye

0

10

20

30

40

50

01.07 01.08 01.09 02.07 02.07 03.07 04.07 04.07 05.07 06.07

kezeletlenA

ktív

méh

ek s

zám

a db

/5m

2

A méhek gyűjtögető magatartásának alakulása Biscaya virágzásábantörténő alkalmazáskor

Biscaya kijuttatása

Biscaya


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em


Az őszi káposztarepce kórokozói

Az őszi káposztarepce legfontosabb kórokozói gyökérnyak és szárrothadást (Phoma lingam), fehérszárúságot, szárpusztulást (Sclerotinia sclerotiorum), a becő és levél károsítását (Alternaria brassicae) levélfoltosságot (Cylindrosporium concentricum) okoznak. De más gombabetegségek mint pl.: Peronospora parasitica, Pseudocercosporella capsellae, Botrytis cinerea, Verticilium dahliae, Plasmodiophora brassicae, stb. is károsítják a repcét.

A kórokozók az állomány legyengítésével fokozzák a kifagyás veszélyét, közvetett-, de akár közvetlen módon is tőpusztulást okozhatnak. A szár és a becők fertőzésével, a levelek asszimilációs felületének csökkentésével nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak olajtartalmát is lerontva duplán okoznak kárt.

A repce legfontosabb kórokozója a Phoma lingam (Leptosphaeria maculans) minden jelentős repce termőterületen megtalálható, számos gazdanövénye a keresztesvirágúak családjából kerül ki. Akár gyökérnyak- és szárrothadást, levélfoltosodást, szárdőlést, szártörést, korai érést is képes okozni. Az ivartalan termőtestekben (piknídium) képződő és csapadékkal terjedő piknospórák idézik elő az elsődleges fertőzést. A szármaradványokon ivaros termőtestekben (pszeudotécium) aszkospórák képződnek, ezek pedig szél útján nagy távolságra is eljutnak.

A megfi gyelések szerint az első tünetek szeptember végén – október elején jelennek meg. A fertőzés erőssége évjárattól- illetve egyéb hajlamosító tényezők meglététől (pl. sűrű állomány, rövid vetésforgó) függően jelentősen változhat, de szinte minden évben megfi gyelhető.

Regulátorozás és betegségekelleni védekezés

54/55


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

Télállóság - áttelelés

A hazai termesztési körülmények eltérnek a nagy repce termesztő nyugati országokétól. A szélsőséges időjárásunk (száraz ősz, erős téli fagyok) miatt a repce termesztése számos buktatóval jár.

A termesztésének sikerességét döntően befolyásoló tényezők sorában a legelsők között szerepel az optimális vetés idő és a megfelelő termő tőszám megőrzése. A megfelelő termő tőszám biztosításának pedig egyik elengedhetetlen eleme a télállóság elősegítése.

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutat-ja, hogy a sikeres repcetermesztéshez elengedhetetlen a korai (augusztus 20. és szeptember 10. közötti) vetés.

Ennek bizonyos esetekben nehéz megfelelni, ugyanis száraz években gyakran előfordul, hogy nem lehet megfelelő minőségű vetőmagágyat készíteni a repcének. A kedvezőtlen csírázási feltételek elhúzódó kelést és egyenetlen növényállományt eredményezhetnek. A gyengén fejlett repcét a téli hideg meggyötri, az állomány tavaszra legyengül és kiritkul.

Csapadékos és meleg években viszont a jól ülepedett nedves talaj, és az enyhe őszi időjárás következtében a korán vetett állomány fejlődése felgyorsul. Ilyenkor fokozódik a szárba indulás veszélye, ami jelentősen növeli a kifagyás kockázatát. A kifagyás nem csak a túl korán és/vagy túl sűrűn vetett állománynál áll fenn. A túlfejlett 10-12 leveles, szárba indult növények

éppúgy kitettek a téli fagykároknak, mint a gyenge gyökérzetű, fejletlen, 2-4 leveles egyedek.

A biztonságos áttelelés alapvető kritériumai: 8–10 leveles mélyen fekvő rozettájú tőlevélrózsás állapot, 25–30 cm gyökérhosszúság, 8–10 mm gyökérnyak átmérő, az őszi szárba indulás megakadályozása. A repce számára a gyökérzet fontos raktározó

szerv, melyből tavasszal a növény hajtása megindul. A növény téli fagyok utáni regenerációs képességét az erős gyökérzet jelentősen fokozza.

A fagypont alatti hőmérséklet hatásai:

• Megfagyás: A sejtplazmából kifagy a víz, a jégtűk roncsolják a membránokat.

• Kifagyás: A fagyott talajból a növény nem tud vizet felvenni, ám a transzspiráció fokozódik. A növény kiszárad. (Akkor fordul elő, ha a levegő hőmérséklete már elindítja a


növény fejlődését, de a talaj még fagyott.)• Kipállás: A jég, víz vagy hó gátolja a légcserét, a

növény oxigénhiány miatt megfullad.• Ráfagyás: A növényi részek a jég súlya alatt

letörnek, a jégpáncéltól fulladás következik be.• Felfagyás: A talaj fagyott felső rétegének térfogat

növekedése eltépi a növények gyökereit.

A tavaszra kiritkult, gyenge állománytól aligha várhatunk jó termést. Sok termelő tudja, hogy mire gondolunk, ha visszaemlékezik a 2002/2003. télre, amikor a repce közel 70%-a kifagyott. A keserű tapasztalatok rávilágítanak arra, hogy megbízhatóbbá kell tenni a repce áttelelését.

A megoldást a Németországban már több mint 10 éve alkalmazott technológia jelenti: a télállóság fokozása érdekében a repcét ősszel egy - a növény életfolyamatait kedvezően befolyásoló gombaölő szerrel kell kezelni.

Kettős hatás, hogy a repce jól bírja a telet

A Folicur Solo kettős hatású gombaölő szer. Hatóanyaga a tebukonazol, mint egy triazol típusú gombaölő szer igen széles hatásspektrummal rendelkezik, gombaölő hatásán felül a növekedésszabályozó hatása is kimagasló.

Gombaölő hatásA Folicur Solo eredményesen alkalmazható nem-csak a legfontosabb repcebetegség, a Phoma lingam

56/57


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

leküzdésére, hanem sok más kóro-kozó ellen is. Ősszel kijuttatva mega-kadályozza, hogy a kórokozók a repce legyengítésével fokozzák a kifagyás veszélyét. Tavasszal alkalmazva ha-tékonyan véd a szárat, a leveleket és a becőket fertőző kórokozók ellen. Hatékony a fehérszárúság (Sclerotinia sclerotiorum), a repce becőrontó (Alter-naria brassicae), a cilindrospóriumos levélfoltosság (Cylindrosporium con-centricum) által okozott betegségek ellen.

Növekedésszabályozó hatásAz őszi kezelés nagymértékben javítja a télállóságot. A korábbi vizsgálatok és a hazai gyakorlati tapasztalatok egyaránt igazolják a Folicur Solo pozitív hatását a repce áttelelésére.A növekedésszabályozó hatás ősszel elsősorban a szárba indulás lassításában mutatkozik meg. Hatására a levélzet zömökebbé válik, erős tőlevélrózsa alakul ki. E mellett azonban a növényben

több kedvező biológiai folyamat is lejátszódik. A Folicur Solo a növények hormonháztartását kedvező irányban befolyásolva visszafogja a hosszirányú növekedést. A kezelés megakadályozza a repce őszi szárba indulását, ezzel párhuzamosan segíti az erős tőlevélrózsa kialakulását. Miközben a föld felett visszafogja hajtás - a lombtömeg - fejlődését (1. ábra), addig a talajban fokozza a gyökérzet növekedését. Hatására növekszik a gyökértömeg és a gyökérnyak átmérője is. (2. ábra)

Az őszi 4–8 leveles állapotban történő Folicur Solo kezelés javítja a télállóságot és megakadályozza az állomány kiritkulását. A Folicur Solo a kezelt növényeken segíti a gyorsabb tavaszi regenerálódást, és erőteljesebbé teszi az oldalhajtások képződését, így javítja a termőképességet. Az oldalhajtások mélyebbről indulnak és erőteljesebben fejlődnek. Ezáltal az elágazások száma megnőhet, jobb lesz a becőberakódás, mindezek növelik a terméspotenciált.

1. á

bra


Tavaszi kezelés. Az egyre intenzívebbé váló repcetermesztési technológiák egyik sarokpontja a tavasszal célzottan elvégzett gombaölő-, és regulátor hatású kezelés(ek). Kora tavasszal - a repce szárba indulásának legelején (15-20 cm hajtáshossznál) alkalmazva elsősorban a regulátor hatás érvényesül: a növényi hormonok arányainak változása (auxin és citokinin tartalom nő, a gibberelin és etilén tartalom csökken) azt eredményezi, hogy több és erőteljesebb oldalelágazódás képződik a növényeken. Ennek a folyamatnak a fontosságát nem lehet fi gyelmen kívül hagyni, ugyanis a repce becők 60-70% az oldalelágozásokon található! A regulátor hatására az érési idő is meghosszabbodik és a becőkben a magok biztosabban ülnek. A szilárdabb növényállomány estében csökken a betakarításkori termésveszteség, a növények ellenállóbbak lesznek a záporokkal, a széllel szemben.

Az erőteljes növekedés blokkolására, az őszi szárba indulás blokkolására 4–6 leveles fejlettségnél 0,5 l/ha

6–8 leveles fejlettségnél 0,75 l/ha

Fejletlen, egyenetlen növényállomány megerősítéséreMinimum 4 leveles állapotban 0,5 l/ha

Erős Phoma vagy Cylindrosporium fertőzésnél6–8 leveles állapotban 0,75 – 1,0 l/ha

TAVASZI KEZELÉS

A vezérhajtás hirtelen felnyurgulásának blokkolására, szárszilárdításra

Szárbaindulás legelején 0,5 – 0,75 l/haSzárszilárdításra és gombabetegségek ellen

Bimbózástól virágzás kezdetéig 0,75–1 l/ha

Csorba CsabaBayer CropScience

2. á

bra

58/59


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

Termékeinkkel kapcsolatos felvilágosítással és további információval szívesen állnak rendelkezésére területi képviselőink:

Bayer CropScience 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Fax: (1) 487 4117 www.bayercropscience.hu

BaraBaranya, Tolnanamegye:Csernusus s PPéPéteétetePéteerrr20/996161-1-3399595955 5

Bács-Kiskunmegye:Kiss Andrásss20/947-61411414141

CCsongrád megmegeggyyeye:ye: ye: e: Égetô IsIsstvtvátvántvánvánáná20/519-19-29-22277474745 5

Hajdú-Biharmegye: Pocsai BBélélala20/956-06-0038385385 85

NyNyuNyugNyugat-Tolna,Somogy mmegegyeegyeegyegyeye::: Horvátháth th th TTiTibTibor20/5/5551191919-2-22775151

Pest megye: Dúcz Ferencnc20/519-22747444444

Heveves, Ns, Nóógrádmegymeg e:Huszár Elekek20/519-29-27527 22

Borsod-Aod-Abbaúj-ZempZem lén megye: e:BBorbély Bélaéla20/519-22741741

Vas, Zalamegye:Virág Istvánán20/519-2-227761761611

Észak-Tolna,Fejér megye:Fekete ZZZoltoltoltáoltáánnn20/519-29-29-2-22774848 8

ÉszaÉszak-Veszprszprém,émGyôrr-Mos-Moson-SoprSopron megye: PPusztai Gáboáborr20/956-00386 386

Komárom-Esztergom, Veszprém meggye:ye:e:Majsa Deezszsôsôsôô20/973-13-1626262323

BékéBékéss megye: PlPljesovszki Tiboorr20/519-2762

Jász-Nagykun-Szolnok megye: 20/519-2750

SzabSzSzabolcs-Szatmár-Bereereeggggmegye: Simomoonn ZZoZooltánltáánnn30/30/4/46868-9-9868 8588588588858588

BAYinfo: 06-80-620-111


A repceállományszárítása

A repce növények természetes biológiai adottsága, hogy az elhúzódó virágzás miatt a fő- és az oldalhajtások, valamint a növény alsó és felső része között a becők nem érnek egyszerre. Az időjárási viszonyok, a talaj heterogenitása, a domborzati különbségek miatt, további különbségek lehetnek a táblán belül is. Mire a növények zöme a betakarításhoz megfelelő, szintre szárad, addigra a termés egy része már túlérik, a legalsó becők felnyílnak, a magok pedig kipereghetnek.

Korai betakarítás esetén - ha már akkor megkezdődik, amikor még sok növény túlságosan zöld és magas a nedvességtartalma - a sérült, tört szemek aránya nő, az avasodás veszélye fokozódik. Ebben az esetben több nedvességet kell elvonni a betárolás előtt, ami többlet energia ráfordítás mellett növeli a költségeket. Későre halasztott betakarításkor az először beérett magvak jelentős része a már említet természetes elszóródás, a madár-, rágcsáló- és szélkárosítás miatt veszendőbe mehet. Esős idő esetén minőségromlás is felléphet, helyenként, még a jégverés is kockázatot jelent.

További veszteséget jelenthet, hogy az elsőként beérett becőkből a szemek még a legkíméletesebb gépi betakarítás ellenére is kipereghetnek. Csapadékos időjárás esetén – különösen ritka repceállományokban, a már érésnek induló repce felgyomosodhat. Gyakran teljesen zöld gyomnövények találhatóak a már érő, vagy beérett növények között. Ha nagy tömegben vannak jelen, gyomirtó hatású állományszárítás nélkül teljesen lehetetlenné tehetik a betakarítást.A csapadékos időjárás a különböző gombabetegségeknek is kedvez. A Phoma, az Alternaria, vagy más kórokozók jelentős mennyiségi és minőségi veszteséget okozhatnak a természetes érésre bízott repcében.

60/61


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Növ

ényv

édel

em

A repce deszikkálását a fentieken túl az is indokolja, hogy a repce betakarítás ideje általában az őszi árpa és a búzaaratás közé esik. Elhúzódó érés esetén így a természetes érésre alapozott repce betakarítás akadályozhatja az őszi búza aratás optimális idejű megkezdését. Az időben be nem takarított búza minősége romlik, ha pedig megázik, akkor ez a minőségi romlás még markánsabb lesz.A felsorolt okok miatt a repce biztonságos termesztése és jó minőségben történő betakarítása csak megfelelő deszikkálással oldható meg!

A Zopp hatáskifejtése gyors, de nem azonnali, hiszen a gyomirtó, deszikkáló hatás főként a sejten belüli természetes biológiai folyamatokból származó ammónia túlzott feldúsulásának az eredménye. A kezelést követően a sejtek életfolyamatai néhány nap alatt leállnak, majd a növények nedvességtartalma a betakarítás és betárolás idejére fokozatosan csökken a megfelelő szintre. A Zopp szárítási ideje időjárástól (hőmérséklet, napsütés intenzitása, páratartalom, esős napok száma) és dózistól, illetve a jelenlévő gyomnövényektől (T1, T2, T3) függően általában 7-10 nap. (Extrém időjárás esetén 1-2 nappal eltolódhat).A Zopp közvetlen (ún. kontakt) hatása a szárra és a levelekre terjed ki, azokat fokozatosan szárítja le. A termést, magát a magot, ilyen közvetlen hatás nem éri, így annak a természetes érési folyamatban csökken a nedvességtartalma. Így biztosítja a Zopp az utóérést, miáltal a repce beltartalmi értékre nincs negatív hatással, sőt az egyöntetű

érés miatt hatása kifejezetten pozitív. Ezért a Zopp vetőmag előállításban is használható. A Zopp a növények szöveteibe könnyen és gyorsan bejut, ezért még az ellenálló, viaszos levelű gyomnövények ellen is jó hatékonyságú. A Zopp blokkolja a kialakult fertőzéseket, és megállítja betegségek továbbterjedését. Mivel a kezelést követően mind a gazdanövény, mind a gomba sejtjeinek életfolyamatai hamarosan leállnak, a különböző kórokozók további kárt már nem okoznak.

Javasolt technológiaA Zopp jól időzített alkalmazásával egységesen éretté lehet tenni az állományt. Minden becő beérik, a repce szára és levelei, valamint a gyomnövények maradéktalanul leszáradnak. A kíméletes szárítás következtében a becők nem nyílnak fel, és a bennük lévő termés nem szóródik ki. A kezelést a természetes érés kezdetére kell időzíteni, amikor a becők 2/3-a aranysárga színű, illetve amikor a főhajtás középső harmadában, a becőkben lévő magok legnagyobb része már vörösesbarna, sötétbarna színű.

Javasolt dózisok:Gyommentes, 2,5 t/ha alatti repcében 2 l/ha.

Gyommentes, 2,5 t/ha feletti repce 2,25 – 2,5 l/ha.

Heterogén, vagy gyomos állomány: 2,5 l/ha.

Csorba Csaba Bayer CropScience


A repcetápanyag-ellátása

Fitohorm lombtrágyákkalMagyarországon nagy jövő áll a repcetermesztés előtt. Ezt mi sem indokolja jobban, minthogy hazán-kat a környező országok átlagos napfényes óráihoz viszonyítva 1000 óránál több napfény éri, ami külö-nösen alkalmassá teszi repcetermesztésre.

A repce egy gyorsan fejlődő növény, melynek sok, könnyen felvehető tápanyagra van szüksége. Átla-gos műtrágyaigénye az országos termésátlag és a talajadottságok figyelembevételével N 50-110, P 70-80, K 80-100 kg/ha.

Nitrogénigénye kiemelkedő. A N-adaggal lineárisan nő a növény szárazanyaghozama, ill. a magtermés, hatással van az olajtartalomra is. A N-bőség azon-ban kissé csökkenti az olajtartalmat, de ez nem jelen-tős, ezt jól kompenzálja a lényegesen nagyobb ter-més.

A nitrogén műtrágya kijuttatásának módjára nagy fi-gyelmet kell fordítanunk. Ennek lényege, hogy fejtrá-gyázás nélkül nem lehet jó terméseket várni a rep-cetermesztés során. Ősszel a növény csak a 8-9 le-vél, valamint a 0,8-1,5 cm átmérőjű, 15-30 cm hosz-szú karógyökér kifejlődéséhez szükséges tápanya-got igényli. Tavasszal viszont a repcének a nagy zöldtömeg kifejlődésekor igen nagy a tápanyagigé-nye. Ezért nagyon fontos a tavaszi, könnyen felvehe-

62/63


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sFa

jtavá

lasz

tás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Lom

btrá

gyáz

ás

tő nitrogén fejtrágyázás. Hatására nő a levelek mérete, a nö-vény tömege, az elágazások száma, a becők száma, a becőnkénti magszám és az ezermagsúly.

Ősszel a túl sok nitrogén lazábbá, fagyérzékenyebbé teszi a szöveteket, tavasszal azonban a repce jól haszno-sítja a rendelkezésére álló nitrogént. Csapadékos időjárás illetve jó vízellá-tottság esetén javul a nitrogén műtrá-gya hasznosulása.

Jelentős a repce Foszfor- és Kálium-felvétele is, azonban a foszfor és káli-um műtrágyázás eredménye kevéssé látványos a nitrogénhez képestA repce az NPK -műtrágyázá-son kívül igényes egyéb mezo- és mikroelemellátásra is. Tápanyagfel-vételének legkritikusabb szakasza a zöldbimbós állapottól a virágzásig tart, a mikroelemeket ilyenkor kell pó-tolnunk.A repce termésének nagyságát, a virágrügyek száma és a kifejlődött magok mennyisége adja meg. A mik-roelemek körében a Bór az, amely fokozza a másodlagos hajtások kép-ződését és ezeken a hajtásokon a vi-rágrügyek kialakulását, valamint a megtermékenyülést is. A bór hiánybe-tegség nem ismeretlen a növényter-mesztők számára.

A bórhiány súlyosabb esetben csök-kent fertilitást, a bimbók lehullását eredményezheti. Bórhiányos terüle-teken ezért már közepes termésszint esetén is kifizetődő lehet a bórtrágyá-zás . A FITOHORM KFT. Magyarország egyik legnagyobb oldatműtrágya-gyártója. Cégünk egyik vezető termé-ke a POLYBÓR 140 egy nagy haté-konyságú folyékony bórtrágya, olyan különleges poliborát-komplex (140 g/l), melynek alkalmazásával látványos eredményeket érhetünk el a nagy bór-igényű növénykultúrákban, így pl. a keresztvirágúak körében. Repcében lombon keresztül történő kijuttatása révén ősszel kondicionálhatjuk a nö-vényt, minek következtében látványo-san megvastagodhatnak a levelek, így a repce kellően megerősödve mehet a télnek, jelentős mértékben csökkent-ve ezzel a kifagyás veszélyét. Tavasz-szal a kártevők elleni védekezéssel egy menetben kipermetezve alkalmazá-sa rendkívül gazdaságos. Hatására fo-kozódik az oldalelágazások képződé-se, ugyanakkor segíti a virágzást, jobb termékenyülés várható.A lombozaton jól tapad, ezáltal haté-konysága javul. Használatával csök-kenthető az esetleges aszály okozta terméscsökkenés mértéke is. Segítsé-


gével a vegetációs időszakban a bórhiány következ-tében kialakuló rendellenességek gyorsan megszün-tethetők. Végeredményként a termés mennyisége nő, minősége javul. A Polybór140 kijuttatásának időpontja a zöldbim-bós állapottól a virágzásig terjed. Dózisa általánosan 3 l/ha egy vagy két alkalommal. Az első kezelést ősz-szel vagy kora tavasszal, a másodikat még virágzás előtt, a növényvédelmi védekezéssel egy menetben javasoljuk kijuttatni. Növényvédőszerekkel jól kever-hető.Az utóbbi évtizedekben számos közlemény jelent meg a Kén termésfokozó hatásáról. Szerepét a kö-vetkezőkben foglalhatjuk össze:

• a repcefehérjék viszonylag sok S-tartalmú amino-savat tartalmaznak,

• hiánya gátolja a fehérjeszintézist, csökkenti a rep-cedara tápértékét,

• szükséges a klorofillképződéshez, bár annak nem alkotórésze.

Hiánytünetek leginkább a szár megnyúlása idején, valamint virágzáskor jelentkeznek. A kénhiány ki-fejezett késleltető hatással van a növény növeke-désére. Hiányát jelzik az egyöntetűen klorotikus növények, fakósárga vi-rágok, csökevényes fej-lődés, vékony szárak és felnyúló növekedés. Ha-zánkban jellemzően kén-hiánnyal nem számolunk, elsősorban szélsősége-sen rossz tápanyagellátottságú talajokon, szélsősé-ges időjárási feltételek hatására bekövetkező általá-nos tápelemhiány elemeként jelentkezhet.

A fent említett tényezők egyértelműen jelzik számunk-ra, hogy kijuttatásával nem érdemes spórolnunk. Erre a célra kiválóan alkalmas a FITOHORM 32 S magas kéntartalmú folyékony formulációnk, melyet a repce szárormányosok ellen irányuló rovarölő szeres keze-léssel egy menetben javaslunk kijuttatni. Ezzel a ta-vaszi N-fejtrágya hasznosulása szintén javul. Ajánlott dózisa 5 l hektáronként.

64/65

yz s --s --

ő é ő é


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sFa

jtavá

lasz

tás

Növ

ényv

édel

emFo

tóga

léria

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Lom

btrá

gyáz

ás

Cégünk speciális ajánlata révén (rep-ce-csomag) e folyékony kéntrágya a Polybór140 magas bórtartalmú ké-szítménnyel együttesen nagyon gaz-daságosan valósítható meg

AKCIÓ: 3liter Polybór140 + 3 literFitohorm 32S !!!

Termékeink folyamatos fejlesztése nyomán új készítményként jelent meg a piacon a nitrogént, a ként, illetve a legfontosabb mikroelemeket együtt magában foglaló NITROKÉN. Ez a ma-gas hatóanyagtartalmú folyadék 18% nitrogént és 15% ként tartalmaz, lehe-tőséget nyújtva ezzel a két kulcsfon-tosságú tápelem egyidejű pótlására a vegetáció során (5 l/ha dózissal).

A FITOHORM TURBÓ KÉN oldat az idei szezonban kapható első ízben. Ez a nagytöménységű (60%) oldatműtrá-gya a leghatékonyabb és leggazdasá-gosabb kénutánpótlás lehetőségét te-remtheti meg a repcetermesztők szá-mára.

Kiváló minőségű összetett készítmé-nyeink a célzott tápelem-utánpótlás keretein túl átfogó megoldást jelen-tenek a repce és egyéb olajos kultú-rák tápanyagellátására, kondíciójának megtartására, hiánybetegségek kiala-kulásnak megelőzésére (FITOHORM EURO-ÖKO OLAJNÖVÉNY, 4-5 l/ha).

A megfelelően táplált növény jobban tűri a stresszt, fokozottabban ellenáll a betegségeknek, ezzel hosszabb ide-ig képes biztosítani a fejlődéshez szük-séges energiát. A jó kondícióban lévő ültetvényeken a növényvédelem is könnyebben, sikeresebben és gazda-ságosabban valósítható meg.

A FitoHorm ajánlott technológiája repcében:

Polybór140 3 l/haFitohorm 32S 3-5 l/haFitoHorm Turbó Kén 2-3 l/haFitohorm Euro-Öko Olajnövény 5 l/haNitrokén 5 l/ha

dr. Mars ÉvaFitorhorm Kft.

Kezelt

Kezelt

Kezeletlen

Kezeletlen

Fitorhorm Kft.



Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Fotó

galé

ria

FotogalériaA REPCE FENOLÓGIAI STÁDIUMAI

szikleveles 2 lombleveles 4 lombleveles

szárbaindulás

zöldbimbó sárgabimbó

tőlevélrózsa ősz tőlevélrózsa tavasz

teljes virágzás

becőkötődés


mezei acat

pipitér fajok

ragadós galaj

csattanó maszlag disznóparéj fajok ebszikfű

parlagfű pásztortáska pipacs

sebforrasztó zsombor veronika fajok

68/69

libatop fajok


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Fotó

galé

ria

MOCSKOS PAJOR Alakja: lárva KárképAl kj lá Kárkép

FÖLDIBOLHA FAJOK

Alakja: imágó KárképAlakja: lárva

FÖLDIBOLHA FAJOK

Alakja: imágó Alakja: lárva Kárkép

REPCEDARÁZS

Alakja: imágó KárképAlakja: tojás Alakja: lárval k á ó á kél k lál k á

gabona árvakelésnagy széltippan tarackbúza


REPCEBECŐ-ORMÁNYOSREPCEBECŐ ORMÁNYOS

Alakja: imágó Alakja: lárva Kárképj g

70/71

REPCE-FÉNYBOGÁR

Alakja: imágó KárképAlakja: imágó Kárkép

REPCESZÁR-ORMÁNYOS


Alakja: lárva

Al kj i á ó Al kj lá Ká ké

NAGY REPCEORMÁNYOS


NAGY REPCEORMÁNYOS

Alakja imágó Ká kéAlakja lárva


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

AKG

Tech

noló

giai

m

enet

rend

Fotó

galé

ria

REPCEBECŐ-GUBACSSZÚNYOG

Alakja: imágó Alakja: lárva Kárkép

SZKLEROTÍNIASZKLEROTÍNIA

Száron Becőn

FÓMA

Levélen Száron

ALTERNÁRIAALevélen

Száron

Becőn

LEVÉLTETVEK

Alakja: imágóAlakja: imágó


72/73

Agrár-környezetgazdálkodásicélprogramok

Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében repcében TILTOTT növényvédőszer hatóanyagok jegyzéke

SZÁNTÓFÖLDI CÉLPROGRAMOK

alapszintű tanyás gazdálkodás

Érzékeny Természeti Területen alkalmazható

szántóföldi növénytermesztés

integrált szántóföldi nö-vénytermesztés

Gombaölő szer hatóanyagok

karbendazim, dimoxistrobin

karbendazim, dimoxistrobin

Rovarölő szer hatóanyagok

fenitrotion, karbofurán, klórpirifosz ****

endoszulfán, fenitrotion, foszalon, karbofurán, klórpirifosz

alfametrin, cink-foszfid, cipermetrin, diklórfosz, endoszulfán, eszfenvalerát, fenitrotion, foszalon, karbofurán, klórpirifosz, pirimifosz-metil, zéte-cipermetrin

alfametrin, cink-foszfid, cipermetrin, endoszulfán, eszfenvalerát, karbofurán, klórpirifosz****, zéta-cipermetrin

Gyomirtó szer hatóanyagok

diquat-dibromid***, glufozinát-ammónium***, bromoxinil***

diquat-dibromid, klomazon, glufozinát-ammónium, bromoxinil

Megjegyzés **** kizá-rólag ősz-szel, egy al-kalommal ki-juttatva

*** földi gép-pel kijuttat-ható

**** kizárólag ősszel, egy alkalommal kijuttatva

A 2009 szeptemberében induló új agrár-környezetgazdálkodási támogatásokhoz tartozó tiltó lista megjelenésének várható ideje 2009. augusztus 31.A tiltó listát a minisztérium minden év január 31-ig frissíti.A lista elérhető a minisztérium honlapján: www.fvm.huBővebb információ a www.umvp.eu honlapon található.


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

Fotó

galé

riaTe

chno

lógi

ai

men

etre

ndAK

G

Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében repcében hasz-nálható Bayer és Dow AgroSciences termékek jegyzéke

SZÁNTÓFÖLDI CÉLPROGRAMOK

alapszintű tanyás gazdálkodás

Érzékeny Termé-szeti Területen alkalmazható szántóföldi növénytermesz-tés

integrált szántóföldi növénytermesz-tés

Rovarölő szer készít-mények

Nurelle D 50/500 EC****, Rapid CS

Rapid CS Rapid CS Nurelle D 50/500 EC****, Rapid CS

Gyomirtó szer készít-mények

Galera SL, Lontrel 300, Galera SL, Ika-rus, Paladin, Lontrel 300

Galera SL, Lontrel 300, Galera SL, Ikarus, Pala-din, Lontrel 300

Galera SL, Lontrel 300, Galera SL, Ikarus, Paladin, Lontrel 300

Galera SL, Lontrel 300, Galera SL, Ikarus, Paladin, Lontrel 300

Megjegyzés **** kizárólag ősszel, egy al-kalommal kijut-tatva

**** kizárólag ősszel, egy al-kalommal kijut-tatva

Csávázószer készítmények

Chinook, Ellado Chinook, Ellado

Chinook, Ellado Chinook, Ellado

Gombaölő szer készít-mények

Folicur Solo Folicur Solo Folicur Solo Folicur Solo

Rovarölő szer készít-mények

Biscaya, Calypso, Decis Mega




Gyomirtó szer készít-mények

Zopp Zopp* Zopp

Megjegyzés * csak földi géppel


Műveleti technológiai menetrendMűvelet Mennyiség/ Eszköz Időpont/ Fenológia

Talajelőkészítés

Tarlóhántás, hengerezés Közvetlen aratás után

Alapművelés, elmunkálás 20-25 nappal vetés előtt

Kiegészítő elmunkálás Vetés előtt 10-14 nappal

Magágykészítés Közvetlenül vetés előtt

Őszi műtrágyázásA talajvizsgálattól függően 3 t/ha számított termés esetén 70 kg N (a teljes N mennyiség kb. 40%-a), 100 kg P, 150 kg K, 140 kg Ca, 30 kg Mg alaptrágyaként

Alapművelés előtt

Vetőmag beszerzés A csávázott (Ellado) vetőmag szükséglete fajtáknál 600-800 ezer csíra /ha; hibrideknél 400-550 ezer csíra /ha.

Vetés Vetésmélység kb. 2 cm, sortávolság 24 cm Optimális 08.25-09.05.Lehetsé-ges 08.15-től ill. 09.20-ig

Őszi gyomirtás

Korai posztemergens gyomirtás: Ikarus 0,3 l/ha + metazaklór tartalmú készítmény 1,5-2 l/ha A repce 2-4 leveles koráig

Gabona árvakelés ellen: Paladin 0,5 l/ha A repce 2 lombleveles korától, +10°C felett

Kétszikű gyomok ellen ősszel: Ikarus 0,3 l/ha vagy Galera 0,35 l/ha

A repce 2 lombleveles korától, +10°C felett

Őszi rovarölő kezelés Nurelle D 50/500 EC 0,6 l/ha; Rapid CS 0,08 l/haFöldibolhák: 1-2 rágás/levél; Repcedarázs álhernyója: 2-3 db/m2

Őszi regulátorozás/ gombaölő kezelés Folicur Solo 0,5-0,7 l/ha A repce 5-7 leveles állapotában

Tavaszi fejtrágyázás

40-50 kg N, 20 kg S A vegetáció indulásakor

1-2 kg B Szárbainduláskor

50-60 kg N, 10 kg S Zöldbimbós állapotban

Tavaszi rovarölő kezelés

Nurelle D 50/500 EC 0,6 l/ha, Rapid CS 0,08 l/ha

+8°C felett (tőlevélrózsás állapot) ormányosok ellen

Nurelle D 50/500 EC 0,6 l/ha, Rapid CS 0,08 l/ha

Szárbainduláskor ormányosok és fénybogár ellen

Biscaya 0,3 l/ha,Rapid CS 0,08 l/ha

Virágzáskor fénybogár és becőkártevők ellen

Rapid CS 0,08 l/ha Becőkötődés idején becőkártevők ellen

Tavaszi gyomirtás

Egyszikű gyomok ellen: Paladin 0,5--1,5 l/ha 10-12°C felett

Kétszikű gyomok ellen (pipacs, zsombor): Ikarus 0,3 l/ha

Szárbaindulásig +10°C felett (önállóan)

Kétszikű gyomok ellen: Galera 0,35 l/ha

A virágbimbók megjelenéséig 10-12°C felett

Tavaszi regulátorozás/ gombaölő védekezés Folicur Solo 0,75-1 l/ha Szárbaindulás idején.

Állományszárítás Zopp 2-2,5 l/ha A becőszint közepén a magok fele barna.

Betakarítás Oldalvágó kaszával ellátott kombájnnal, alacsony mo-tolla fordulat mellett

Az állományszárítást követő 1 hét elteltével

74/75


Piac

i in

form

áció

kTe

rmes

ztés

-te

chno

lógi

aTá

pany

ag-e

llátá

sLo

mbt

rágy

ázás

Fajta

vála

sztá

sN

övén

yvéd

elem

Fotó

galé

riaAK

GTe

chno

lógi

ai

men

etre

nd

Készült 18.000 példányban. Kézirat lezárva 2009. június 20.A kiadványban szereplő esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.A kiadványban leírtak tájékoztató jellegűek. Felhasználás előtt mindig olvassa el és tartsa be a termékeken található címke utasításait!Felelős szerkesztő: Szabó István Grafika és nyomda: Prime Rate Kft.

Szerzők

Hoffmanné Pathy Zsuzsanna - MGSZH NTI, Kaposvár

dr. Mars Éva - FitoHorm Kft., Baja

Blum Zoltán - Saaten Union Hungary Kft., Dombóvár

Budapest

Kovács Tamás - Glencore Hungary Kft., Budapest

Szabó István - Dow AgroSciences Hungary Kft., Budapestilletve

Drienyovszki László és Németh Róbert

Fotók

Dow AgroSciences archívumGaramvölgyi Péter

Szabó IstvánFitoHorm archívum


Bayer CropScience archívum

Csorba Csaba - Bayer Hungária Kft. Bayer CropScience,


Documents

Repcefüzet